Közgazdász Online


Kötelező egyetemi feladatoktól a tehetséggondozásig - A sikeres Tudományos Diákköri Konferencia mentorság titka

Kötelező egyetemi feladatoktól a tehetséggondozásig - A sikeres Tudományos Diákköri Konferencia mentorság titka

c-051-min.jpg

Minél korábban elkezdjük az önmenedzselést és az önálló kutatómunkát az egyetemen, annál magabiztosabbak lehetünk a munkaerőpiacon és sikeresebbek a vállalati szektorban. A TDK-n próbára tehetjük magunkat, egy jó mentor pedig segít kihozni belőlünk a legjobbat - Badics Milán Csabával beszélgettet újságírónk a Corvinus TDK szervezőcsapatának tagjaként.

Írta: Weller P. Hanna

Általában két kérdéskör mellett teszik le a voksukat azok a hallgatók, akik a pénzügy szekcióban kívánnak dolgozatot nevezni a Tudományos Diákköri Konferencián. A diákok már az egyetemen is nagyon sok inputot kapnak a pénzügyi adatok elemzéséről, amely során főként olyan módszertani, programozási megoldások kerülnek előtérbe, amelyek segítségével az adott pénzügyi/közgazdasági kérdés mélyebben is vizsgálható.

A vállalati-pénzügyi kérdések általában más módon fogalmazódnak meg: itt az a fontos, hogy a tanulók vállalati szemmel vizsgálják a felvetett problémát.

Az egyetemi szervezett oktatáson túl érdemes minél hamarabb belekóstolni a tudományos világba - erre bátorítja a corvinusos hallgatókat Badics Milán Csaba, akinek egyetemi évei egyik legjobb tapasztalata volt az első TDK dolgozata, pedig sokáig csak a kötelező feladatokat végezte el. Milán életében akkor következett be a fordulópont, amikor mélyebben felkeltette a figyelmét egy beadandó dolgozat kérdésköre.

Szerencsés összecsengés volt, hogy egy multinacionális vállalat éppen akkor írt ki egy nagyon hasonló TDK dolgozat témakört, így nem kellett egyedül megbirkózni a problémával. Inspirálóan hatott rá a két külsős mentor, akikkel hétről-hétre tudott egyeztetni a kutatás során felmerülő problémákról. Úgy véli ennek köszönhető, hogy magas színvonalú elemzéstadott le. “Nagyon sokat profitáltam abból, hogy elmélyültem egy témában, és az egyetemi oktatók mellett a piaci szereplők szemüvegén keresztül is megvizsgálhattam azt a problémát” - emlékezett vissza Milán.

fotobm.jpg

Kép: Badics Milán Csaba; Fotó: Klisóczki Fanni

A sokféle egyetemi teendői közül a mentorálás a legkedvesebb számára, ezért ma már főként a tehetséggondozásra fókuszál. Korábban doktoranduszként, ma pedig már egyetemi oktatóként segít azoknak a diákoknak, akik a kötelező feladatokon túl többet szeretnének alkotni. Úgy véli, a dolgozathoz érdemes szakmailag tapasztalt és a témában a szakirodalmat ismerő, mentorálásban jártas konzulenst választani.

Milán szerint a corvinusos diákok nagyon jó önálló tanulási készséggel rendelkeznek, ezért a mentoroknak csak terelgetni kell a hallgatókat.

“Megtalálni a megfelelő szakirodalmat, megfogalmazni a helyes kutatási kérdéseket, a legfontosabb tudományos és szakmai kritikákat, elkészíteni egy részproblémát kifejtő elemzést - elsősorban ezekben kell segíteni a hallgatókat” - részletezte.

Fontos, hogy a dolgozat leírására és javítására is elegendő idő maradjon, mert az eredményesség a tanuló által előállított szakmai tartalom mellett a megfogalmazás módjától is függ.

Mindenképpen profitálnak a hallgatók abból, ha TDK-znak. A kutatás folyamata egyrészt nagyon hasonlít a vállalati projektek megvalósításához, ezért közben elsajátíthatnak olyan készségeket, amelyek előre viszik őket a munkaerőpiacon,  így hosszú távon sikeresebbé is válhatnak. Másrészt ezzel a hallgatók önmagukat is tesztelhetik. A tanév rendje központilag szabályozott, azonban a TDK során minden tanuló maga határozza meg a kereteket. Nagyon jó próba, hogyan birkóznak meg a korlátaikkal, a kutatás során előforduló problémákkal, és mennyire tűrik a monotonitást. A mélypontokon való átlendülésen az is segíthet, ha csatlakoznak a tehetséggondozó egyetemi csoportokhoz, mert a sorstársakkal együtt könnyebb megküzdeni a szembejövő kihívásokkal.

Az idei Tudományos Diákköri Konferenciával kapcsolatos információkért látogassatok el az egyetem honlapjára, és kövessétek a BCE TDK Facebook oldalát.

A TDK tevékenységét az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató - A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatta.

Kötelező egyetemi feladatoktól a tehetséggondozásig - A sikeres Tudományos Diákköri Konferencia mentorság titka Tovább
Divatos kérdéskörök tudományos alapossággal - a TDK Marketing-, média, designkommunikáció szekciója

Divatos kérdéskörök tudományos alapossággal - a TDK Marketing-, média, designkommunikáció szekciója

e-88-min.jpg

“Szeretem a mentori feladatot és fontosnak találom, hogy támogassuk a tudományos kutatómunka felé orientálódó hallgatókat, mert ez a speciális tudás és gondolkodásmód végigkíséri az egész életüket” – Csordás Tamással beszélgett szerzőnk a Corvinus TDK szervezői csapatának tagjaként.

Írta: Weller P. Hanna, Borítókép: Budapesti Corvinus Egyetem

Évekkel ezelőtt három ismeretlen fiatal hallgató, akiket korábban sosem tanított, bekopogtatott hozzá azzal a kéréssel, hogy legyen a mentoruk – így kezdődött Csordás Tamás TDK karrierje oktatóként és mentorként. A Budapesti Corvinus Egyetem Marketing Intézetének adjunktusa örömmel vállalta a feladatot és azóta már sok hallgatónak segített elmélyülni a tudományos kutatómunkában, 2021-ben pedig Kiváló Mentor Díjjal ismerték el munkásságát.

Tamás tapasztalata szerint jellemzően azok a diákok indulnak TDK-n, akik többet szeretnének kihozni az egyetemi évekből, valamint azt tűzik ki célul, hogy elmélyüljenek választott témájukban. Oktatóként gyakran tapasztalja, hogy a gazdaságtudományi hallgatókat a gyakorlat- és bizniszorientált szemlét jellemzi, ezért háttérbe szorul az elmélyült kutatási munka. Ez azonban nem kerülhető meg a Tudományos Diákköri Konferenciára való dolgozatírás közben, ha pedig a hallgató doktori iskolán gondolkodik, mindenképpen érdemes belevágnia, hiszen a TDK a doktori iskola előszobája.

“Annak a hallgatónak ajánlom, akiben egy kicsit is mozog az a vágy, hogy az alap követelményeken túl többet teljesítsen az egyetemen, esetleg vonzza, hogy egy-egy kérdéskörben az általános oktatáson túl jobban elmélyüljön” - javasolta Tamás.

Szerinte kiemelkedő jelentősége van annak, hogy a hallgató maga választhatja ki a témát, mert erre a biznisz világában később nem lesz lehetősége.

Ami a témaválasztást illeti, érdemes vigyázni a divatos kérdéskörökkel, mert a trendekhez sok tévképzet és felületes klisé kapcsolódhat, amelyeket nem érdemes alkalmazni a tudományos világban. Ez nem azt jelenti, hogy nem kutathatunk például a ma legnépszerűbb influenszer-marketing témában, csak fontos szem előtt tartani, hogy ez a téma egyenesági folytatása a véleményformálás vizsgálatának, amelyet a politikatudomány már az 1940-es évek óta, a kommunikációtudomány pedig már az 1950-es évek óta kutat.

“A közösségi médiát, mint olyat, nem lehet megmagyarázni, de azt a jelenséget, ami azon keresztül történik, mint például a közösségi dinamika vagy virtuális közösségek, lehet kötni szociológiai vagy pszichológiai folyamatokhoz.

Vannak jó példák, hogyan lehet felkapott témát igényesen feldolgozni, például volt olyan hallgatónk, aki rendkívüli tudományos alapossággal vizsgált meg egy gyakorlati kérdéskört: a szóbeszéd-marketing mint tudatos vállalati stratégia volt a témája” - részletezte Tamás.

A sikeres dolgozathoz érdeklődés, önszorgalom, nagyfokú kitartás és monotonitástűrés szükséges. Emellett fontos az analitikus készség is, mert ennek köszönhetően tudja a hallgató helyesen felépíteni, illusztrálni és magyarázni a dolgozatát. Tamás szerint akkor nem érdemes belevágni, hogyha kötelező feladatként tekintünk a Tudományos Diákköri Konferenciára, mert az a hallgatónak és a mentornak is csak szenvedés lesz. Ez a jelenség bár ritkán, de szakkollégisták körében elő szokott fordulni.

A mentorok nemcsak azért támogatják a hallgatók TDK-zását, mert fontosnak tartják a szakmai fejlődésük szempontjából, hanem mert nagyon szeretik ezt a feladatot. “A Corvinus tömegoktatási intézmény, ahol egy nagylétszámú szeminárium nem kifejezetten alkalmas a műhelymunkára. Annak, hogy a hallgató kiemelkedő teljesítményt mutasson fel, az ilyen jellegű tanulmányi versenyek a színterei” - mondta Tamás, aki szerint az alapvető érdeklődés a körülöttünk lévő világ felé önmagában is nagyszerű szakmai készség, amit az oktató is lát és emiatt örömmel adja nevét és munkaóráit a feladathoz. “A legnagyobb oktatói és személyes sikereim a TDK-hoz kapcsolódnak. Gyakran előfordul, hogy egy-egy téma annyira motivál, hogy hajnal háromkor is válaszolok a hallgató e-mailjére, hogy másnap reggel azonnal folytatni tudja a munkát. Nagy megbecsülést, igazi szakmai elismerést kapunk ezért” - összegzett Tamás.

Az idei Tudományos Diákköri Konferenciával kapcsolatos információkért látogassatok el az egyetem honlapjára, és kövessétek a BCE TDK Facebook oldalát.

A TDK tevékenységét az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató – A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatta.

Divatos kérdéskörök tudományos alapossággal - a TDK Marketing-, média, designkommunikáció szekciója Tovább
Követnek minket a biztonsági őrök és távkapcsolóval irányítanak? - Neuromarketing a valóságban

Követnek minket a biztonsági őrök és távkapcsolóval irányítanak? - Neuromarketing a valóságban

bret-kavanaugh-_af0_qah4k4-unsplash.jpegMit jelent a neuromarketing, hogyan működik, és miért tartottak tőle a kezdetekben olyan sokan? A Corvinuson indult az országban először ezzel a területtel foglalkozó kurzus - az interjúnk alanya Varga Ákos, a Marketing Intézet egyetemi docense, a Digitális Marketing kutatóközpont egyik alapítója, aki a tárgy oktatása mellett a terület kutatásával is foglalkozik.

Írta: Klisóczki Fanni; Borítókép: Unsplash (Bret Kavanaugh)

A neuromarketinget sok félreértés, előítélet övezi. Volt, aki nagy meggyőződéssel hitte, hogy a boltban követik a biztonsági őrök, és egy távkapcsolóval irányítják, aminek hatására elvesztette a tudatát, és csupa haszontalan dolog vásárlására bírták rá. Varga Ákos megerősítette, hogy ugyan ilyen direkt befolyásolás nem létezik, de a polcról levett termékeknél valóban érvényesül a marketing alapvető eszköztára. A figyelemfelkeltő színek, a csomagolás, az alapvető elhelyezés a polcokon mind befolyásolhatják vásárlási döntéseinket. 

A neuromarketing a döntéshozatal előtt kialakuló, döntéshozatalra ható tudat alatti tényezőket próbálja meg azonosítani, nem pedig a vásárlót akarja közvetlenül befolyásolni a bolt falain belül. Az persze már más kérdés, hogy az így nyert információkat később az üzletek felhasználhatják, amikor a marketingstratégia kidolgozására kerül sor.

Honnan indult a neuromarketing?

hal-gatewood-ogvqxgl7xo4-unsplash_1.jpg

Photo by Hal Gatewood on Unsplash

A piackutatók számára régóta ismeretes, hogy az emberek előszeretettel tüntetik fel magukat jobb színben az egyes megkérdezések során. Éppen emiatt, ha egy önbevalláson alapuló (pl. kérdőíves) kutatást csinálnak, annak az eredménye jó eséllyel torzítani fog. Ennek a tudatosan artikulált válaszokból eredő torzító hatásnak a kiküszöbölésére vonták be a kutatási eszközök körébe az orvosdiagnosztikai, biometriai eszközöket a kétezres évek elejétől. Ilyen például a szemkamera, vagy az fMRI, ami az agy ingerekre adott metabolikus reakcióit méri, illetve az EEG, ami az agy elektromos tevékenységét vizsgálja A kutatásokban tehát az alanyok különböző marketingingerekre adott tudatalatti reakcióit vizsgálják olyan eszközökkel, melyek valamilyen neurológiai jelzést tudnak mérni.

A hagyományos módszerekkel végzett piackutatás és a neuromarketing előrejelző eredményei között csupán néhány százalékos eltérés mutatkozik, ám ez adott esetben több millió dollárban mérhető különbséget is jelenthet. Mindezek ellenére Ákos mégis óvatosságra int:

“egyrészt, a neuromarketing nem egy csodaszer, és nem arra hivatott, hogy kiváltsa a tradicionális kutatási módszereket, például a fókuszcsoportot vagy a kérdőívet, hanem kiegészítő szerepet tölt be."

"A neuromarketing tehát nem egy varázsfegyver, ami megold minden problémát. Másrészt, maga a kifejezés egy nagyon szexi dolog. Vonzó a hirdetők és a fogyasztók számára is, viszont pont a különlegessége miatt a kezdetekkor rengeteg kontár is elkezdte kihasználni az újdonságerejét, ami borzasztó nagy blődségekhez vezetett.”

Blődségekből pedig, ahogy Ákos elmesélte, korábban sem volt hiány. James Vicary, egy piackutató az ötvenes évekből megpecsételte a tudatalattival történő reklámozást egy egész generáció számára. Elterjesztette, hogy a mozivásznon kicserélt egy-egy képkockát a büfé termékeit népszerűsíteni hivatott feliratokra, ezzel pedig olyan szinten befolyásolja a nézők tudatalattiját, hogy a bevétel rohamos növekedést mutatott. Ez a „kísérlet” annyira megijesztette az akkori világot, hogy szinte az atombombával egyenértékű félelem generálódott az emberekben.

Az, hogy valaki az elménkben tudatosan nem észlelhető dolgokkal akar valamit kezdeni, érthetően riasztó. A világ legtöbb országa beemelte a reklámtörvényébe azt a záradékot, hogy a tudatosan nem észlelhető reklám tiltott, amely kitétel a mai napig érvényben van. Annak ellenére is, hogy Vicary kísérletét azóta sem sikerült reprodukálni, sőt, néhány évvel később ő maga is beismerte, hogy hamis nyilatkozatot tett a szóban forgó képkockákról. Ám a baj addigra már megtörtént, és az emberek a mai napig rettegnek a tudatosan nem észlelhető reklámoktól.

Magyarországon a Corvinus az úttörő

Varga Ákos 2008 körül találkozott a területtel, akkor még PhD hallgatóként. A szakirodalomban erősödő trend volt a biometrikus eszközhasználaton alapuló publikáció, így futott bele a témába. Első primer neuromarketing kutatását az akkori Kaposvári Egyetemen végezte. Mivel a kórházzal szoros kapcsolatban állt az egyetem, így engedélyt kaptak arra, hogy csináljanak egy fMRI kutatást.

dsc_0120-min.jpg

Fotó: Varga Ákos

A kutatás során Ákosék hungarikumokat hasonlítottak össze nemzetközi ellentétpárjaikkal, és arra jutottak, hogy az ismertség befolyásolja az alanyok preferenciáját, így  érdemes lehet rátenni a boltban a hazai címkét az árukra.

Magyarországon úttörőként indult el a Budapesti Corvinus Egyetem Neuromarketing kurzusa 2019-ben. A hallgatók a félév során implicit asszociációs teszteket készítenek kutatási projektként, melyekhez hasonlókat bárki kipróbálhat a Harvard Egyetem Project Implicit oldalán. 

A kurzuson online teszteket állítanak össze, az eredményeket pedig hagyományos kérdőíves kutatásokkal vetik össze. Ezáltal a félév végére feltárják, hogy egy adott témában mi az, ami a tudatos véleményünk valamiről, és mi az, ami a tudatalattiból jön. Egyszerűbb diagnosztikai eszközökkel is találkozhatnak a hallgatók, mint például szemkamera, vagy bőr-galván válasz mérő eszköz (galvanic skin response, gsr). A kurzus népszerűsége azóta is töretlen, minden félév elején pillanatok alatt betelik, így aki szeretne jelentkezni, annak érdemes résen lennie.

És hogy a marketingesek vajon meddig vájkálhatnak majd a tudatalattinkban? Nem fogunk tudni ellenállni a marketing-ingereknek, mert tudat alatt fognak irányítani minket? Bár az évek során finomodtak az eszközök, gyorsultak, mobilabbá váltak, nagyobb a terhelhetőségük és magasabb a szoftverszintű támogatásuk is, mégis kár félni, hiszen a neuromarketing a már régóta ismert jelenségek, folyamatok megerősítésére, semmint az ártatlan fogyasztók befolyásolására használható:

nem a neuromarketing mondja azt, hogy élénk színeket kell használni a csomagoláson, de ezek a kutatások megerősítik, hogy ez a régóta használt gyakorlat valóban hatással van-e a gondolkodásunkra, vagy sem.

Követnek minket a biztonsági őrök és távkapcsolóval irányítanak? - Neuromarketing a valóságban Tovább
TDK-sztorik: A TDK az életpályán való eligazodás eszköze

TDK-sztorik: A TDK az életpályán való eligazodás eszköze

e-88-min.jpg

A sokadik TDK-dolgozata közben körvonalazódott, milyen munkakörben képzeli el magát. Öt dolgozattal nevezett a versenyre az elmúlt években, de önmaga megmérettetése még mindig a fontos. Heilmann Istvánnal beszélgetett újságírónk.

Írta: Weller P. Hanna; az eredeti cikk a Corvinus oldalán jelent meg március 11-én. 

Bár már az egyetem első évében részt vett tanulmányi versenyeken, a TDK-n csak másodévesként mérettette meg magát Heilmann István. Középiskolai OKTV-s dolgozatát fejlesztette tovább, azzal nevezett a Tudományos Diákköri Konferencia Gazdaságtörténeti szekciójába. Elsősorban a próbatétel motiválta, de az egyetemi ösztöndíjak és később a szakdolgozat miatt is hasznát vette. A Corvinuson alkalmazott közgazdaságtan alapszakra járt, amely alapvetően elemző szak, így ott kifejezetten előnyös volt, hogy belevágott a tudományos munkába.

Másodévesként egyszerűbb volt a középiskolai dolgozatát, mondhatni félkész munkát átdolgozni, mint nulláról kezdeni a kutatást. Megnyugtató önbizalmat adott neki az ismerős téma, annak ellenére is, hogy a végső dolgozat köszönőviszonyban sem volt az eredetivel, szinte teljesen átdolgozták.

heilmann_istvan_tdk_hi_3-768x1024.jpg

 

Mindegyik dolgozatát egyedül írta, sosem volt társszerzője. Nem állítja, hogy jobb önállóan dolgozni, de végül mindig így alakult. Mindezt figyelembe véve mégis sokat jelentett neki, hogy akár a konzulense, akár egy másik TDK-zó hallgatótársa mindig ott volt mellette a nehezebb időszakokban.

Könnyen talált mentort, az első dolgozat esetén ismerőseitől kért tanácsot. István a későbbiek során volt, hogy a témához választotta a konzulenst, pedig általában fordított stratégiát szoktak javasolni. A taktika a későbbiekben mindkét szakdolgozatánál bevált, nagyon jó témavezetőket talált és a dolgozatai is kiemelkedően sikerültek, olyannyira, hogy az alapszakossal OTDK-t nyert. „A jó konzulens vezeti a kezemet és segíti a közös munka közben az összhang kialakítását. Tovább lendít a nehezebb pontokon, vagy segít, ha megakadok” – emelte ki István.

“Alapszakon nagyobb szükség van gondoskodó típusú konzulensre, azonban mesterszakon – főleg akkor, ha elemző alapszakról érkezik a hallgató – többet jelent, ha az oktató rendszeresen és szakmai szemmel vizsgálja a hallgató munkáját. A legutóbbi TDK-dolgozatomnál például a legnagyobb alapossággal vette észre a konzulensem a lényegi hibákat. Az pedig, hogy minden héten fél órát találkoztunk online, teljes mértékig elég volt, hogy tovább haladjak és fel tudjak készülni a megmérettetésre. Ő nem gondoskodó típus volt, de nem is ezt vártam el tőle” – mesélte István a mentorairól.

István számára a legnagyobb leckét az jelentette, amikor a várakozásai ellenére nagyon rossz értékelést kapott az egyik zsűritagtól. Nehezen, de feldolgozta a kritikákat, és a következő évben pedig éppen azt a véleményt olvasta át többször, majd építette be és felhasználta azt. Nagyon sokat profitált a jobbító szándékból.

István szerint mindenképpen érdemes belevágni a TDK-írásba, mert a dolgozatírás közben körvonalazódhat az érdeklődési körünk, amely megkönnyítheti a későbbiekben a mesterszak- vagy munkahelyválasztást. „Engem is a TDK döbbentett rá, hogy elemző-kutató akarok lenni” – hangsúlyozta István. Az életpályán való eligazodás mellett pedig szintén fontos szempont, hogy anyagi juttatás is jár az eredményes versenyzőknek.

Neked is van egy jó kérdésed? Amennyiben jelentkezni szeretnél az idei Tudományos Diákköri Konferenciára, azt március 16-ig tudod megtenni. Bővebb információért és a szekciók listájáért látogass el az egyetem honlapjára és kövesd a BCE TDK Facebook oldalát. Ha pedig első kézből szeretnéd megkapni a legfrissebb információkat, úgy a Corvinus TDK Klub Facebook csoportjában a helyed!

A TDK tevékenységét az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató – A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatta.

TDK-sztorik: A TDK az életpályán való eligazodás eszköze Tovább
Hogyan hatnak a Railjet vonatok a turizmusra? - Két turizmushoz kapcsolódó TDK-szekció is indul a Corvinuson

Hogyan hatnak a Railjet vonatok a turizmusra? - Két turizmushoz kapcsolódó TDK-szekció is indul a Corvinuson

railjet.png

A turizmus és közlekedés szekció témakörei iránti nagy érdeklődésre tekintettel a Corvinus két releváns TDK szekciót hirdet. Jászberényi Melinda egyetemi docenssel, a Közlekedés és mobilitás szekció titkárával a lehetséges témakörökről és a kutatás szépségeiről beszélgettünk.

Írta: Klisóczki Fanni, Borítókép: Canva (Leonid Andronov)

A 2021/2022. évi Tudományos Diákköri Konferencia a nagy érdeklődésre való tekintettel idén nem egy, hanem két, részben turisztikai profilú szekciót is kínál a Corvinuson. A turizmus és kapcsoló kérdéskörei iránt érdeklődő motivált hallgatók a Turizmus szekció mellett a Közlekedés és mobilitás szekcióban is leadhatják dolgozataikat.

A Turizmus szekció, nevéből adódóan is vonzó lehet elsősorban azoknak, akik Turizmus és vendéglátás alapszakon tanulnak.  Ez a szekció magába foglalja a szállodaipar és vendéglátás területéhez kapcsolódó kutatásokat, a kulturális és fesztiválturisztikai témaköröket, de számos egyéb területet is, amely a szekció leírásában megtalálható.

ja_szbere_nyimelinda_foto.jpgA Közlekedés és mobilitás szekcióhoz közvetlen szak vagy szakirány nem kapcsolódik. Ehhez főleg a szabadon választható tantárgyak, vagy pedig az egyéni érdeklődés nyújthat támpontot. Jászberényi Melinda egyetemi docens és szekciótitkár arról beszélt, hogyan képzeljük el a lehetséges dolgozattémákat akkor, ha izgalmasnak találjuk a szekciót, de nem tudjuk merre induljunk.

Jászberényi Melinda (a képen) még egyetemista korában lépett a kutatói pályára, amelynek eredménye egy közlekedési munkaerőgazdálkodással foglalkozó nyertes TDK dolgozat lett. Lelkesedése ezután sem lankadt a téma iránt, a diplomamunkája és egyetemi doktori disszertációja is ebből született. Arra buzdítja a hallgatókat, hogy a választott témájukra portfólióként tekintsenek, amelyet folyamatosan bővítenek az évek során, ezáltal válhatnak egy-egy terület szakértőjévé. Melinda, korábbi Kiváló Mentor Díjasként - számos más konzulenshez és mentorhoz hasonlóan - igyekszik a sikeres hallgatókkal közösen publikálni is.

“A hallgatók számára a szakmai fejlődésük szempontjából jó lehetőség, amikor közösen veszünk részt különböző szakmai konferenciákon, így a TDK dolgozatukat a közös kutatásokkal kiegészítve szélesebb szakmai kör is megismerheti. Ezáltal lehetőségük van arra, hogy akár nemzetközi publikációkban is részt vegyenek.”

Na de mi lenne olyan terület, ami még teljesen kiaknázatlan? Mely téma az, amelyet  öröm lenne látni a TDK dolgozatok között? Melinda úgy véli, Magyarországon még új dolognak számítanak azok az éjszakai vonatok, amelyekkel az európai nagyvárosokat el lehet érni. "Nagyon kíváncsi lennék arra, hogy ezek elindítása hogyan hat majd a vasút és a légi közlekedés közötti versengésre, mert nyilvánvaló módon az előbbi az, ami környezeti szempontból sokkal fenntarthatóbb."

Ez lenne környezeti szempontból a támogatandó, ugyanakkor a low cost jegyek sokkal olcsóbbak. A repülés sokkal gyorsabb, mint a vasúti közlekedés. A kérdéskört viszont alaposan meg kell vizsgálni, mert az  eljutási időkben már nincs olyan nagy különbség, ha azt is hozzá számoljuk, hogy 2-3 órával előbb kell kimenni a reptérre, amely egyébként a városközponttól is messze van, szemben a vasúti pályaudvarokkal, amelyek általában a városközpontban találhatók.

Az interrail vasutaknál az ár, az eljutási idő és a biztonság dimenzióin belül vizsgálható a versenyképesség, és a jövőképesség a légitársaságokkal szemben.

Nemcsak az előbb említett témában lehet kutatni, ha valakit a turizmus világa, azon belül is a közlekedés és turizmus kapcsolata érdekel. Aktuális kérdés az önvezető járművek elterjedésének társadalmi hatása - legyen szó turisztikáról, morális, szociológiai vagy munkaerő gazdálkodási aspektusról, attól függően, hogy mi áll a legközelebb a hallgató érdeklődéséhez. A Balaton körüli közlekedés, és annak fenntartható fejlesztése is trendi téma lehet, hasonlóan a kerékpáros közlekedéshez és az aktív turizmushoz.

Nem meglepő módon az előző években a koronavírus turizmusra gyakorolt hatása eléggé sokat kutatott téma, mégis vannak olyan aspektusai, amelyek izgalmasak lehetnek továbbra is a turisztikai szekciók szempontjából. Ilyen például a járvány hatása a low cost légitársaságok árazási stratégiájára és marketingjére, illetve a digitális nomádok szokásainak változása a légi közlekedés tükrében. Bár a jelenlegi élethelyzetünk témái is nagyon motiválóak, érdemes kitekinteni a jövőbe, és a technológia, a digitalizáció, a közlekedéspszichológia, a folyami- és a tengerhajózás, valamint az overtourism jelensége is remek kutatási területté válhat.

Felkeltette az érdeklődésedet valamelyik téma? Amennyiben jelentkezni szeretnél az idei Tudományos Diákköri Konferenciára, azt március 10-ig tudod megtenni. Bővebb információért és a szekciók listájáért látogass el az egyetem honlapjára és kövesd a BCE TDK Facebook oldalát. Ha pedig első kézből szeretnéd megkapni a legfrissebb információkat, úgy a Corvinus TDK Klub Facebook csoportjában a helyed!

A TDK tevékenységét az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató - A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatta.

Hogyan hatnak a Railjet vonatok a turizmusra? - Két turizmushoz kapcsolódó TDK-szekció is indul a Corvinuson Tovább
Így indul egy tudományos karrier a Corvinuson – Inspiráló történetek a TDK-ról

Így indul egy tudományos karrier a Corvinuson – Inspiráló történetek a TDK-ról

tdk-borito.png

Hogyan kapcsolódhat be egy hallgató az egyetemi tudományos életbe? Mitől lesz sikeres és társadalmilag is hasznos egy TDK-dolgozat? Cikkünkben TDK és OTDK-győztes hallgatókkal készült interjúinkból válogattunk inspiráló gondolatokat az idei versenyszezon előtt.

Írta: Kovács Máté; Borítókép: Pixabay

Zöldebb divatipar, fenntarthatóbb nagy hazai fesztiválok, összefüggés az infláció és a bérnövekedés között: csak néhány példa arra, milyen témákkal foglalkozhat egy hallgató a TDK-dolgozatában. 

A versenyen való indulás a társadalmilag fontos témák kutatása mellett a tudományos karrier első lépcsője is lehet. A Tudományos Diákköri Konferencián induló hallgatók saját kutatást végeznek és dolgozatot írnak, melyre folyamatos visszajelzéseket kapnak konzulensüktől és bírálóiktól.

Az idei TDK versenyfelhívása itt érhető el.

„A TDK elsősorban egy intenzív, kreatív és innovatív, alkotó folyamat, melynek során a tudományos gondolkodás egyéni és csoportos szinten is fejlődik” – mondta Dr. Mitev Ariel, az Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács elnöke egy, a Corvinus honlapján megjelent interjúban.

A szakmai fejlődés mellett gyakorlati előnye is van az indulásnak, a TDK-dolgozat később jó alapot adhat a szakdolgozatnak is. A győztesek emellett az Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK) is indulhatnak, ahol a tudományos életben nagy presztízsű díjakban és elismerésekben részesülhetnek.

ossz_1_1_1.jpg

A Corvinus eredményei a 35. OTDK-n 2021 tavaszán.

Akinek pedig megtetszik a kutatói életút, kutatói ösztöndíjakra is pályázhat. A TDK tehát jó alapot adhat egy későbbi szakdolgozathoz, a tudományos karrier és a doktori képzés szempontjából pedig az első lépcsőt jelentheti.

Hogyan lesz egy jó témából TDK- és OTDK-győztes dolgozat?

A kutatási téma gyakran egy társadalmilag releváns problémából bontakozik ki. Edőcsény Klára például a fenntartható üzleti modelleket vizsgálta a magyar a divatszektorban, és arra kereste a választ, hogy milyen üzleti modell segítségével építhető be a fenntarthatóság a divatipari vállalatok üzleti modelljébe.

A dolgozattal Klára első lett a TDK-n és második az OTDK-n, valamint az egyetemi Best Paper díjat is elnyerte. A témában később szakcikk jelent meg Klárától és témavezetőjétől, dr. Harangozó Gábortól “Fenntartható üzleti gyakorlatok a divatiparban” címmel, ami jó példa arra, hogyan indíthat el egy hallgatót a tudományos karrier felé egy TDK-dolgozat.

„Márciusban interjúztam a Sziget fenntarthatósági menedzserével” 

– ezt már Czillahó Krisztina mondta korábbi interjúnkban, aki a nagy hazai fesztiválok fenntarthatóságát vizsgálta. Kutatásával a 2021-es OTDK Közgazdaságtudományi Szekciójában a Turizmus-vendéglátás-sport tagozatban első helyezést ért el.

Krisztina a dolgozatát később szakdolgozattá is kiegészítette, mellyel 2020 decemberében végzett Turizmus és vendéglátás szakon. A szakdolgozatát később az interjúalanyoknak is elküldte, akik azt a Sziget fesztivál szervezésekor is felhasználták. A dolgozat tehát a hétköznapi életre is hatással lehet.

A hallgatók a fenntarthatóságon túl más, hétköznapi életben releváns témákat is feldolgoznak. Az inflációról például sokat cikkeznek, Zanaty Krisztina pedig épp ezt a területet vizsgálta dolgozatában. “A bérnövekedés és az infláció közötti kapcsolat erősségét strukturális VAR-modellel becsültem. A felhasznált adatbázisom a modellbe vett változók 1996 és 2019 közötti adatait tartalmazta” – mondta korábbi interjúnkban.

tdk-naptar_2022.png

Az idei TDK menete a Corvinuson. Grafika: Kovács Máté

Hogyan válasszunk konzulenst?

A sikeres TDK-dolgozatban persze a konzulenseknek is nagy szerepe van. Maró Zalán először csak egy alapszakos diplomát szeretett volna, most azonban négy TDK dolgozattal és több díjjal a háta mögött már egy PhD-képzést csinál a Corvinus Egyetemen. Zalán interjúnkban konzulensének, Török Áronnak a szerepét is kiemelte: „Áron és a tanári kar segítségével mindkét esetben a legfrissebb adatokhoz férhettem hozzá. Sok esetben hallgatóként ezek az adatbázisok nem elérhetőek számunkra, így nagy segítség volt, hogy releváns és friss információkkal tudtam dolgozni”.

Egy másik corvinusos történetben egy olyan oktató-hallgató párosról számoltunk be, akik közösen egy OTDK-győztes dolgozattal, két Best Paper TDK és egy Hallgatói Tudományos Kiválósági díjjal büszkélkedhetnek. „Keszey Tamarát és Szücs Zolit az élet teljesen véletlenül sodorta egymás mellé. Zoli elsőévesként jelentkezett a Corvinus Marketing Tanszékhez demonstrátornak, ahol Tamara lett a mentora – és öt éven keresztül az is maradt” – áll korábbi írásunkban.

„Ne felejtsük el, hogy mind a konzulens, mind a hallgató mögött hús-vér emberek állnak, érzésekkel és saját személyiséggel” 

– mondta akkor Keszey Tamara, aki időközben a Corvinus kutatási rektorhelyettese lett. A konzulens tehát mentorként segít az úton, ami nem kizárólag a TDK-ra lehet hatással. Később a szakdolgozatnál, vagy akár a tudományos pályán való elindulásban is segítheti a hallgatót.

A TDK tevékenységét az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató - A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatta.

Így indul egy tudományos karrier a Corvinuson – Inspiráló történetek a TDK-ról Tovább
„Nem várható el tőlünk, hogy állandóan hazugságra gyanakodjunk” – Dr. Aczél Petra a deepfake-ről

„Nem várható el tőlünk, hogy állandóan hazugságra gyanakodjunk” – Dr. Aczél Petra a deepfake-ről

thisisengineering-raeng-8hgmg03spf4-unsplash-min.jpg

A deepfake áldás vagy inkább átok? Mennyire része a mindennapjainknak, és hogyan alakíthatja át a közéletet és az oktatást? Prof. dr. Aczél Petra egyetemi tanárt, média- és kommunikációkutatót a közelgő deepfake konferencia apropóján ezekről kérdeztük.

Írta: Taxner Tünde / Borítókép: ThisisEngineering RAEng, Unsplash

Amikor először pillantottuk meg Obamát, ahogy valaki más szavait mondja a saját arcával és a saját hangján egy viszonylag valósághű videófelvételen, az egész világ megdöbbent. „Ezek a tartalmak nagyon izgalmasak, fantasztikusak. Körülbelül úgy ülünk előtte, mint a középkori vásárokban a különleges, szörnyszerű állatok bemutatóján. Azt érzem, hogy még spektákulum az egész: csodálkozunk, és megrettenünk, hogy a világ szörnyű, és minden csak hazugság” - magyarázza a deepfake-tartalmakra adott első reakciónkat prof. dr. Aczél Petra, a Corvinus Egyetem kutatója.

A deepfake mesterséges intelligencia által fejlesztett vizuális tartalmat, főleg videót jelent. A „deep learning” (mély tanulás) és a „fake” (valótlan, hamis) szavak összevonásából ered. A mesterséges intelligencia segítségével több személy adatait, viselkedését lehet egybeolvasztani valamilyen cél érdekében, és ebből egy hitelesnek tűnő új tartalmat létrehozni.

aczel_petra.jpg

A képen prof. dr. Aczél Petra. Forrás: Budapesti Corvinus Egyetem

A deepfake egyelőre még nem képezi szervesen a mindennapjaink részét, bár  egyszerűbb mesterséges intelligencia már a képszerkesztő szoftverekben is előfordul, és vannak olyan tartalmak és a deepfake-hez kapcsolódó botrányok, amelyek széleskörben elterjedtek.

„Azt gondolom, hogy a deepfake terjedése hasonlít a virtuális valóság helyzetéhez. Közel tíz éve azt mondjuk, hogy a következő év már biztosan a VR áttörésének éve lesz, de ez még mindig nem jött el.” A kutató a deepfake elterjedését ahhoz köti, hogy egy jelentős globális vállalatnak érdekében álljon befektetni a technológiába. Ez a pillanat azonban még nem jött el, ezért a deepfake előnyeivel és veszélyeivel kapcsolatos bizonytalanság sokáig velünk lesz.

A tudományos kutatásban már Magyarországon is megjelentek a deepfake-kel kapcsolatos dilemmák. A Corvinus CGI–Deepfake kutatócsoportja „Mesterséges arcok, valódi személyiségek” néven konferenciát szervez, amire 2022. február 28-ig várják a jelentkezőket. Részletek ezen a linken találhatók.

Minden hazugság lesz?

„A deepfake kitettséget sugall. Azt gondoljuk, hogy afelé megyünk, hogy semmi sem lesz igaz, amit látunk”

- mondja Aczél Petra. Ennek oka egy univerzális emberi tulajdonságunkban rejlik: a képekkel rendkívül könnyen megtéveszthetők vagyunk, mert azt hisszük, hogy amit ábrázolnak, az tényleg létezik. „Ami a képen megvalósul, arról azt hisszük, hogy a valóság egy darabja. Minél profibban megvalósított, annál jobban elhisszük. Tehát odáig kell visszamennünk, hogy ne higgyük, hogy minden kép ábrázol valamit.”

Vagyis ezt az általános emberi hiedelmet kell mindig megkérdőjeleznünk magunkban, ami komoly kihívás. Mégis meg kell találnunk az egyensúlyt a mindennapokban: „nem várható el tőlünk, hogy állandóan hazugságra gyanakodjunk”

alex-kotliarskyi-ourqhrte2im-unsplash.jpg

Fotó: Alex Kotliarskyi, Unsplash

A deepfake-től azért is tartunk, mert a jövővel kapcsolatos előrejelzéseink gyakran zajosak, nem egyértelműek, ami erősen befolyásolja a stressz-szintünket is. Ezért sokszor figyelmen kívül hagyjuk azt a tényt, hogy eddig is velünk voltak a hamis, manipulált ábrázolások. „Például nézzük a művészetben: hány olyan uralkodói portrét látunk, amiből semmi nem volt igaz? XIV. Lajosnak van egy ismert esete, hogy ellátogatott a francia Akadémiára, ami akkor még nem is volt kész, amikor a róla szóló metszetet kiadták.”

A kutató szerint tehát önmagában a deepfake technológia használata, ahogy a 17. században az udvari festészet, nem lehet probléma. Akkor kezdődnek a gondok, ha nem etikusan, hanem például hatalomszerzésre vagy a tömegek manipulációjára használjuk.

„Az etikusság alapja a szándék”

– mondja a professzor, és akkor etikus, vagy legalábbis hiteles valami, ha nyíltan elmondja magáról, hogyan készült. Ahogy az élelmiszeripariban is eljött az a pont, amikor társadalmi nyomásra az szabályozók rákényszerítették a vállalatokat arra, hogy feltűntessék az ételek összetevőit, mesterséges és természetes adalékait a csomagoláson, úgy a deepfake esetében is ezt lehetne tenni.

Annak ellenére, hogy a szabályozók helyiek, és a tartalmak globálisak, a digitális térben is létrejöttek már hasonló szabályozások. Gondoljunk csak arra, hogy az influenszereknek már fel kell tüntetniük, hogy milyen és mennyi szponzorációt, reklámot tartalmaznak a posztjaik. „A deepfake-nél az is nagy kérdés, hogyan fogjuk megnevezni az összetevőket. Ennyi celeb van a videóban, ennyi anyukámból és ennyi belőlem?” – teszi fel a kérdést Aczél Petra.

A gazdasági érdekeket az etikussággal kapcsolatban sem lehet figyelmen kívül hagyni. „Nem várható el pusztán társadalmi nyomásra, hogy ne legyen rejtett deepfake” – véli a kutató. A magyar alapítású Colossyan nevű startup például eredetileg a deepfake felismerésére kezdett el technológiát fejleszteni, de mivel ez nem bizonyult megtérülő üzletnek, profilt váltottak, és már megrendelésre, etikus felhasználásra gyártanak deepfake videókat. „Az a szomorú valóság, hogy az utóbbit jobban megfizetik, mint az előbbit” – mondja Aczél Petra.

philipp-katzenberger-iijruoerocq-unsplash.jpg

Fotó: Philipp Katzenberger, Unsplash

Megelevenedik Hugonnai Vilma

Az etikus deepfake-ben számos lehetőség rejlik: lehet oktatási, kutatási célra, vagy akár szolgáltatások bővítésére használni. „A deepfake önmagában egy modellálási lehetőség is”, vagyis van tanító, előrejelző, vizualizáló funkciója, és közben alternatívákat is képes megmutatni nekünk. Például egy reklámfilm készítői meg tudnák mutatni az ügyfelüknek, hogy mélyebb hangon és másik arccal hogyan hangozna el a szövegük, az ügyfél egyszerűen megnézhetne több lehetőséget is.

Az oktatásban lehetőség nyílhat például múltbéli személyek felelevenítésére. „Teljes egészében láthatnám, ahogy Hugonnai Vilma mozog, beszél, előadást tart, gyógyít – milyen csodálatos lenne így tanulni a történelem szereplőiről” – mondja a professzor. Az ilyen etikus tartalmak azonban amellett, hogy nagy adatkockázattal rendelkeznek, hatnak a képzelőerőnkre is. „Mindenkinek van egy belső képe a malacról, hogy az kövér vagy sovány, rózsaszín vagy szürke. Abban a pillanatban, ahogy megjelenik előttünk, már nem csak a miénk a kép” – magyarázza a kutató azt a folyamatot, ahogyan a vizuális tartalmakkal készen kapunk elképzeléseket.

„Áterőltetnek minket globális szintű vizuális váltásokon – ebben sokszor elvész a mi egyedi fantáziánk és vizualizációs képességünk."

A deepfake elterjedésével tehát az egyéni képzelőerőnk még jobban csorbát szenvedhet. Azt a tendenciát is látjuk, hogy egyre jobban vágyunk a lelassulásra, a letisztultságra. Gondoljunk csak arra, hogy a bakelitlemez-hallgatás és az analóg fotózás reneszánszát éljük. A kutató szerint fárasztó tud lenni a nagyon ingergazdag technológiai környezet: „a deepfake akár rábírhat minket arra is, hogy a saját böjtjét megtartsuk”.

Hasonlóan tartózkodó egyelőre a politikai szereplők hozzáállása is a deepfake-hez. A kutató szerint a technológia még nem játszik meghatározó szerepet a közéletben, főleg nem a magyar politikai folyamatokban, aktuális kampányokban. „Erről a technológiáról mindenki tud, a politikusok, a pártok is. Akár használhatnák is, de van egy kölcsönös ellenérdekeltség, mert abban a pillanatban, hogy valaki elkezdi, a másik is elkezdi. Ez a technológia kölcsönös gyanakváson alapuló kontrollja. Aki elszabadítja a szellemet a palackból, magára nézve is veszélyforrást teremt” – véli a kutató. Vagyis szerinte a politikai szereplőknek egyelőre  nem áll érdekében a deepfake használata, mert még kevésbé befolyásolhatnák egymást, és ezzel például a választások kimenetelét.

„Nem várható el tőlünk, hogy állandóan hazugságra gyanakodjunk” – Dr. Aczél Petra a deepfake-ről Tovább
Tényleg 110 millióval többet kereshetnek a corvinusos hallgatók? Megnéztük, mit jelent ez a szám

Tényleg 110 millióval többet kereshetnek a corvinusos hallgatók? Megnéztük, mit jelent ez a szám

c-051-min.jpg

Korábban több cikkben is megjelent, hogy egy corvinusos, gazdasági alapszakot végzett hallgató átlagosan 110 millió forinttal többet kaphat teljes karrierje során, mint a gazdaságtudományi alapszakot végzettek országos átlaga. Hogyan jön ki, és mit jelent a gyakorlatban ez a szám?

Írta: Szabó Judit, Borítókép: Budapesti Corvinus Egyetem

“Minden egyetem szeretne képet kapni arról, hogy mit tudott adni a hallgatóinak. Felmerül a kérdés: mi ma egy diploma értéke?”

- kezdte a beszélgetésünket Huber Tamara, a Corvinus piackutatási vezető szakértője.

A diploma értékének meghatározására sokféle megközelítést alkalmazhatunk, például a hazai és nemzetközi egyetemi rangsorokat vagy a munkaadói elégedettséget, de talán az a legmarkánsabb, hogy mennyit fognak keresni a hallgatók. “Egy adott intézményben végzettek jövedelemadatai már önmagukban is érdekesek, fontos viszont emellett az is, hogy ez az országos adatokhoz, a többi intézményhez képest hogyan alakul” - ismertette a piackutató az Oktatási Hivatal Diplomás Pályakövetési Rendszer Adminisztratív Adatbázisok Egyesítése (továbbiakban DPR AAE) adatszolgáltatásának lényegét.

A 110 millió forintos előny számítása

A Corvinus az Oktatási Hivatal DPR AAE tényadataiból indult ki, amikor a Corvinuson szerzett diploma teljes karrierút alatti értékét becsülte meg. A Diplomán túl oldalon bárki megtalálja ezeket az adatokat, az általános információkon túl az elhelyezkedési időről, az iparágról és az átlagjövedelemről is képet kaphatunk.

Az idősoros adattáblákból az abszolutórium megszerzésétől számítva egy-másfél évtől kezdve hét-hét és fél évig kérdezhetjük le az adatokat. Ez azt jelenti, hogy most a 2011-2018 között végzettek adatai elérhetők. A legfrissebb infógrafika 2020-as, ami a 2019-es átlagértékeket mutatja be.

Akit bővebben, mélyebben is érdekel a téma, az Oktatási Hivatal gyorsjelentéseiből tájékozódhat.

A Corvinus korábban  a DPR AAE-ből csak hét és fél év távlatában láthatta a diploma értékét, a teljes karrierút eredményeihez viszont egy modellre volt szükség. A DPR AAE adatok továbbgondolása után született meg a következő becslés: “egy átlagos, Corvinuson gazdasági alapszakot végzett hallgató a végzéstől 65 éves koráig összesen (jelenértéken) nettó 340 millió forintot keres, ami 110 millió forinttal (48%-kal) több, mint a gazdaságtudományi alapszakot végzettek országos átlaga.” Az átlag definíciójából következően azonban vannak olyanok, akiknek a karrierje magasabbra ível, és még ennél is messzebb állnak a többiektől, és ennek az ellentéte is igaz, tehát ez a szám nem jelent garanciát a jövőbeni keresetre, de mindenképpen egy jó indikátor.

A regressziós modell építése során az Oktatási Hivatal DPR AAE pályaorientációt támogató modulján túl olyan tényezőket is figyelembe vettek, mint a munkaerőpiaci tükör adatai. Ebből például az is kiderült, hogy az életkor előrehaladtával a diplomások bére milyen meredeken és meddig emelkedik.

“Nem a végtelenségig keres az ember többet. A 30-as éveink közepétől átlagosan ugyanannyit fogunk keresni, amíg nyugdíjba nem megyünk” - magyarázta a piackutató.

Jogos a kérdés, hogy miért csak a gazdaságtudományi képzésekre építettek modellt? A kutató ezt a megkülönböztetést a gazdasági alapszakok túlsúlyával, és a hallgatói létszámmal indokolta. A társadalomtudományi képzésen tanulókra ugyan nem készült karrierút-modell, de a DPR AAE adatokból havi nettó 145 ezer forintos eltérés látszik a végzés utáni hetedik év elteltével. Ez a példa is mutatja, hogy nemcsak egy teljes karrierutat vizsgálva van látványos eltérés a corvinusos alumni átlagjövedelme és az országos átlag között. A corvinusosok bére és az országos átlag között már hét-hét és fél év alatt is megmutatkoznak a különbségek: ebben az intervallumban is látszik, az idő előrehaladtával az olló egyre jobban kinyílik a corvinusosok javára.

A hosszú távú becslésben is van azonban bizonytalansági tényező: munkaerőpiaci változások, munkakörök átalakulása, hiány- és populáris szakmák cserélődése. Másrészt minél távolabb vagyunk időben, annál nehezebb csupán az alapszakos diploma értékét meghatározni, hiszen mindenki előtt ott a lehetőség egy mesterszak, egy szakirányú továbbképzés vagy akár egy második alapszak elvégzésére, önmaga átképzésére - éppen emiatt a modell inkább konzervatív megközelítésű, alulbecsüli a várható jövedelmet - ekkor már sokkal nehezebb elválasztani az okokat és következményeket.

Összegezve a 110 millió forint korlátait: a teljes karrierút alatt megkeresett vagyon nem csak az alapszaktól függ, nagyon sok tényezője van. Az adatok alapján az azonban állítható, hogy a corvinusos alapszak egy jó kiindulópont lehet ehhez a magas karrierívhez.

viragos-007-min.jpg

Fotó: Budapesti Corvinus Egyetem

Dilemma: mesterképzés vagy munka?

Hamarabb talál munkát, nagyobb kezdőfizetést kap, gyorsabban tud lépkedni a ranglétrán az, akinek van mesterszakos diplomája? Nehéz kérdés. “A mesterszakos átlagfizetések magasabbak, mint az alapszakosak, de nem érdemes egy az egyben összehasonlítani őket, mert a mesteresek már például előrébb járnak a karrierútjukban, idősebbek, több alkalmuk volt szakmai gyakorlat szerzésre” - válaszolta a kérdésre Huber Tamara.

A mesterszakos diploma értékét is izgalmas lenne számszerűsíteni, nem egyértelmű viszont, hogy hogyan tudjuk szétválasztani azt, hogy mi adta a hallgató előnyét: az alapképzés vagy a mesterképzés. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne kézzelfogható előnye a mesterszak elvégzésének. Egyes magasabb pozíciók betöltéséhez (például kontrolleri, pénzügyi elemzői, befektetési szakértői munkaköröknél) ma már szükségszerű, a doktori képzéseknél pedig előfeltétel a mesterszakos végzettség.

A középiskola végéhez közeledve egyre többen rendelkeznek tervekkel a jövőjükre vonatkozóan, és egyesekben már 18 évesen felmerül a mesterképzés gondolat is. Sok alapszakra épülő mester van, de vannak kiegészítő képzések is, így a kombinációs lehetőségek tárháza szinte végtelen.

“Habár a tervek idővel finomodnak, mégiscsak érdemes már középiskola végén előre tervezni és nem csak az alapszak végéig tekinteni”

– emelte ki Huber Tamara, aki végzős Corvinus alapszakosokkal készített interjúkból közelről ismeri a mesterszakos továbbtanulás dilemmáját. Ez különösen akkor van jelen, ha a végső döntési pontig nem volt karriertervezés a hallgatónál. A mesterszakos előzetes tájékozódásra szerencsére egyre több fórum áll a diákok rendelkezésére, például a szakokat bemutató honlapok (alap- és osztatlan képzések / mesterképzések), a rövid összefoglaló videók vagy a nyílt napok.

A Corvinuson a Piackutatás egy körülbelül másfél éves divízió a Kommunikáción belül, melynek szakmai vezetője a cikkben is megszólaló Huber Tamara. Szoros együttműködésben állnak az Egyetem egyéb más területeivel is. Fő céljuk a döntéstámogatás, hogy felméréseikkel, adatelemzéseikkel támogassák a Corvinus stratégiai célkitűzését, azaz, hogy 2030-ra a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban a gazdaság- és társadalomtudományi területen Közép-Európa vezető intézménye legyen.

Tényleg 110 millióval többet kereshetnek a corvinusos hallgatók? Megnéztük, mit jelent ez a szám Tovább
Hogyan legóznak a gépek? – Gépi tanulás a LEGO üzleti folyamataiban

Hogyan legóznak a gépek? – Gépi tanulás a LEGO üzleti folyamataiban

1372425956_1.jpg

Mi a kapcsolat a LEGO Ninjago, Nyíregyháza és a gépi tanulás között? A Corvinus Kutatási Héten az egyetem munkatársai megoldották a rejtélyt. Összefoglaltuk, hogyan működik egy adattudománnyal foglalkozó gyakorlati projekt a Corvinuson.

Írta: Szabó Judit /  Képek: Reddit, Igloodoors, Tensi Holiday

Babaház, csillagromboló, távirányítású autó, roxforti kastély, repülőgép – hogy mi a közös a felsoroltakban? Mind megépíthető LEGO-ból. A vállalat azonban nemcsak a polcokra készít újdonságokat, hanem a gyártási folyamataiban is törekszik az innovációra – újabban a gépi tanulásra és a Corvinus Egyetemre is támaszkodva ebben. Az egyetem munkatársait másfél éve kérte fel a dán vállalat magyarországi egysége, hogy adatelemzési szakértelemmel segítsék a gyártás átállási idejét és a selejtarány minimalizálását. 

A kutatás a Corvinus Matematika és Statisztikai Modellezés, valamint az Informatikai Intézetének együttműködésében folyik. A Corvinus Kutatási Héten előadott Kovács Tibor, az Informatika Intézet egyetemi adjunktusa, Kovács László, PhD hallgató és Vakhal Péter, a Kopint-Tárki Zrt. kutatója.

Kockából figura, minél gyorsabban

A gyárakban a gépek átállása, átállítása időveszteség, ami komoly pénzügyi vonzattal bír. Főleg egy olyan kaliberű telephelyen, mint amilyen a kutatásban is vizsgált nyíregyházi LEGO gyár: a 900 gép 15 másodpercenként készít el 26 LEGO-elemet. Éppen ezért elengedhetetlen a LEGO számára, hogy az építőkockák, figurák és más LEGO-elemek közötti váltás a lehető leggyorsabban megtörténjen. 

legolanddania.jpg“Vajon mennyi az az elveszített idő, amit már nem tudunk behozni?” – tette fel a kérdést előadásában Kovács Tibor. Az Overall Equipment Effectiveness (OEE, a gépek hatékonysági mutatója) pont erre ad választ: ha a gyártáshoz rendelkezésre álló maximális időből levonjuk a berendezés hibájából fakadó, a gép beragadásából vagy lelassulásából és a hibás végtermékből eredő veszteséget, akkor megkapjuk, hogy a ténylegesen legyártott (jó) termék mennyisége hogyan viszonyul az ideális körülmények között legyártható termék mennyiségéhez.  

A kutatók három átállási okot különböztettek meg: amikor a fröccsöntőben cserélni kell a színt, a formát, vagy mindkettőt egyszerre. Logikusan az utolsó eredményezi a legnagyobb állási időt. A  Corvinus kutatói a LEGO-tól kapott hosszú idősoros adattáblát 11 órás időablakokra osztották fel, szétválasztva az átállási és a normál üzemmenetet. Ezzel a módszerrel kezelhetővé vált az ember által keltett zavar, és szűrhetővé váltak az adatrögzítési duplikációk.

Modellezés és gépi tanulás 

Az átállási időt gépi tanulásos formában modellezik. “Arra vagyunk nagyon kíváncsiak, hogy mit kapunk, ha a a magas szintű összefüggéseket és az OEE mérőszámokat összedolgozzuk” – fogalmazta meg a csapat célját a kutató.

“Kihívásból már a munka elején sem volt hiány: az adatok az anyavállalat nyelvén elérhetők, így hamar megtanultam például, hogy a “farve” a “szín” dán megfelelője” – mesélte mosolyogva Kovács László.

A Corvinus kutatóiban már a gyárlátogatás során is felmerültek ötletek az átállási időt befolyásoló tényezőkről. Számításaikkal is alátámasztották például azt a megérzést, hogy bizonyos színkombinációk közötti váltás (sötét színről világosra vagy pirosról fehérre) átlagosan hosszabb átállási időt eredményez. Bár ez logikus következtetésnek tűnik, mégis fontos eredmény: a felügyelt tanuláson alapuló modellel pontosabb tervezés és nagyobb hatékonyság érhető el ezen a területen.

adattudomany.png

Az adattudomány működése.

A kutatók külön megvizsgálták azt is, hogyan alakul a modellek teljesítménye, ha a tanító minta és a tesztadatok outlier (magasan kiugró) adatokat is tartalmaznak, és hogyan alakul ezek nélkül (a normál működés alatt). Az eredmény: a normál működést tudta a legnagyobb százalékban előre jelezni a modell. A továbbfejlesztések eredményeképp végül sikerült egy outliereket is jól kezelő változatot leprogramozniuk, így már a valós, teljes adatsoron is megbízhatóan jelezte előre a modell az átállási időket. E modell legfontosabb változói: 

  • munkatapasztalat, tehát aki az átállást végzi, ő hány éve dolgozik a LEGO-nál
  • a gép helye
  • adott hónap
  • szín és szerszámcsere, tehát milyen elemre cserélnek

Az egyik legérdekesebb összefüggés a munkatapasztalathoz köthető. Amennyiben az adott munkavállaló gyakori előfordulású műanyaggal dolgozik, akkor a LEGO-nál eltöltött évek növekedésével csökken az átálláshoz szükséges idő. Azonban ha ritka műanyagról van szó, akkor nincs olyan nagy hatása a munkatapasztalatnak.

A selejtarány statisztikai elemzése

A gyártás folyamán természetes módon keletkeznek selejtek, de a vállalatban eddig nem foglalkoztak részletesebben vele. “Az elmúlt időszakban viszont érzésre megemelkedett a selejtarány a termelésben” – vezette be előadását Vakhal Péter. 

A LEGO a klasszikus selejtelemzési modellektől eltérően nem darabban, hanem kilogrammban méri a rossz minőségű árut. A kutató a nyíregyházi gyáregység adatait vizsgálva hamar problémába ütközött: “a selejtet nem igazán lehet összekapcsolni olyan széleskörű adatbázissal, mint a kollégáknál, hanem csak gépekhez tudjuk hozzárendelni.”

Ennek ellenére az adatsoron észrevehetőek voltak olyan időszakok, amikor a selejtarány felugrott 100 százalékra: tehát minden egyes dekagramm, ami aznap lejött a 900 gépről, selejt volt. Mindez egymáshoz közel álló napokon következett be, amit a kutató nem tartott véletlennek. Mint kiderült, ezek az általános karbantartás napjai voltak, amikor ugyan dolgoznak a gépek, van anyagfogyás, de semmi nem kerül át a késztermékek közé.

A selejtminimalizálással kapcsolatos kutatás még csak fél éve indult, viszont sok izgalmat rejthet a jövőben. Az adattudománnyal való ismerkedéshez remek alapozó kurzusokat és Youtube-csatornákat, az elmélyüléshez és naprakész információkhoz pedig izgalmas podcastokat és egy bevezetés előtt álló új szakot is ajánlunk. 

 

Hogyan legóznak a gépek? – Gépi tanulás a LEGO üzleti folyamataiban Tovább
“A szakértői munka válságba került” – Hogyan kommunikáljanak a kutatók az internet korában?

“A szakértői munka válságba került” – Hogyan kommunikáljanak a kutatók az internet korában?

ml_220114_236.jpgA tudomány ritkán ad egyértelmű és könnyen kommunikálható válaszokat, mégis a kutatók felelőssége eljuttatni eredményeiket a tágabb, laikus közönséghez is. Hogyan kommunikáljanak a kutatók a tudományról? A Corvinus Kutatási Hét szakértői beszélgetésén jártunk.

Írta: Taxner Tünde / Képek: Mudra László

“A tudomány nem önmagáért való, a tudományt alkalmazzuk. Ezért is érdemes a kutatási eredményeket megmutatni a közönségnek” – mondta dr. Veszelszki Ágnes nyelvész, közgazdász, kommunikációkutató a Corvinus Kutatási Hét 2022. január 14-ei kerekasztal-beszélgetésén. Amint a koronavírus-járvány is rámutatott, a tudományos kutatások közvetlenül hatnak az életünkre, és a mindennapi döntéseinket a tudósok is befolyásolják. Éppen ezért a kutatók és az őket képviselő intézmények, például a kutatóközpontok és az egyetemek feladata a felelősségteljes tudománykommunikáció is.

A tudománykommunikációról szóló kerekasztal-beszélgetésen részt vett Simon Tamás, a MTA Kommunikációs Főosztályának vezetője, dr. Veszelszki Ágnes a Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszék tanszékvezető egyetemi docense és dr. Lengyel Balázs, a Corvinus Centre For Advanced Studies kutatója. A hibriden megrendezett eseményt Gergics Dániel kommunikációs tréner moderálta.

Miért kommunikáljanak a kutatók?

A tudománykommunikáció célja, hogy senkit ne zárjunk ki a tartalomból” – mondta Simon Tamás, aki munkatársaival több száz tudománykommunikációs anyag létrehozásában segítette az MTA korábbi hálózatának kutatóit.  Szerinte “a szakértői munka válságba került az internet korszakában”, hiszen az áltudományos tartalmak és a szűrőbuborékok bizalmatlanságot szülnek. Egyes kutatók szerint “igazságon túli” világban élünk, ami arra utal, hogy az álhírek terjedésével megkérdőjeleződnek a tudományos eredmények. Ezek gyakran nem fekete-fehérek, és folyamatosan változnak, míg az áltudományok jellemzően egyértelmű és cáfolhatatlannak tűnő magyarázatokkal szolgálnak, ami vonzóbb a nagyközönség számára, emelte ki dr. Veszelszki Ágnes. 

“Globális kihívás, hogy a tudósokat közelebb vigyük az emberekhez.”

– magyarázta a bizalmatlanság okát dr. Lengyel Balázs. A legjobb tudománykommunikációs példák szerinte azok, amelyek humorral közvetítenek a kutatási eredményeket. Ezek megalkotásához és a médiával való kapcsolatfelvételhez azonban a kutatóknak gyakran kommunikációs szakemberek segítségére van szüksége.
ml_220114_242_1.jpg

A képen Simon Tamás.

“Úgy éreztük, hogy a szó legnemesebb értelmében szolgálnunk kell a kutatókat” - mondta Simon Tamás, aki sok kutatónak segített már anyagok szerkesztésével vagy médiamegjelenések kapcsán. Munkatársaival sok energiát fektettek abba, hogy előzetes beszélgetésekben tisztázzák a kutatókkal, hogy mi lesz a tudománykommunikációs tartalom célja, és kik alkotják a célcsoportot, hogy utána minél érdekesebb és közérthetőbb tartalmak születhessenek. 

Kihez szóljanak a kutatók?

A célcsoport meghatározásában például a SciXcom-modell segítheti a kutatókat. Dr. Veszelszki Ágnes és prof. dr. Aczél Petra modellje hat célközönséget határoz meg, akikkel egy tudós kommunikálhat: a tudományos és a laikus közönségen kívül az oktatási, a befektetői, a pályáztatói közönséget, valamint az adatbázisokat. A célcsoportnak megfelelően kell alakítani a kommunikációs stílust és a videó, blogcikk, poszt vagy akár TikTok-videó tartalmát is. 
ml_220114_241_1.jpg

A képen dr. Veszelszki Ágnes.

Dr. Lengyel Balázs hálózatkutató írásaival hozzájárult egy tudományos jellegű blog indításához, amelyre oktatók írtak olyan cikkeket, amelyek a legalább érettségivel rendelkező, érdeklődő nagyközönségnek szóltak. Ez a kísérlet is rámutatott arra, hogy egy kutatónak, aki elsősorban akadémiai szövegekkel foglalkozik, amelyek mindig a szakmabeliekhez szólnak, nagy kihívást jelenthet eltérő műfajban és más közönségnek írni vagy nyilatkozni. 

Dr. Lengyel Balázs szerint kutatóként mégis érdemes feszegetni a határokat, és “kipróbálni magunkat sokszínű területeken”. Akár azzal lehet előkészíteni a tudománykommunikációs tevékenységet, hogy egy interdiszciplináris folyóiratban publikálnak, amiben több tudományterület ér össze. Vagyis első lépésként érdemes egy olyan szakmai közönségnek írni, ami nem feltétlenül a kutató szűk szakterületével foglalkozik. Ezáltal elsajátíthat a tudós olyan készségeket, amelyek segítik a kommunikációt a szélesebb közönséggel, akár a laikusokkal is.
ml_220114_275.jpg

A beszélgetés után volt a Kutatási Hét záró fogadása.

Hogyan kommunikáljanak a kutatók?

Ha egy kutató a laikusokkal is szeretné megismertetni az eredményeit, hogyan tud érthetően kommunikálni róluk? A résztvevők szerint érdemes először is olyan műfajt választani, amihez a kutató affinitást érez, legyen ez akár blog, videós tartalom vagy közösségimédia-oldal. Lehet közösségben is kommunikálni, például egy kutatócsoportnak egy csatornát létrehozni, ez talán kevésbé erőforrás-igényes út. 

Bár elképzelhető, hogy a tudósközösség furcsának tekinti, esetleg lenézi ezeket az erőfeszítéseket, de egyáltalán nem biztos, hogy a tudománykommunikációs tevékenység a tudományos publikációk és az idézettség hátrányára történik. Gondoljunk csak Barabási Albert-László hálózatkutató világszintű hatására, ami bestseller könyveinek és médiaszerepléseinek is köszönhető.

Dr. Veszelszki Ágnes, aki kutatócsoportot vezet és konferenciákat is szervez a tudománykommunikáció témájában, öt egyszerű tanácsot fogalmazott meg a kutatóknak a nagyközönséggel való kommunikációhoz:

  1. Kerülje a szakzsargont, a szakszavak használatát!
  2. Használjon hétköznapi hasonlatokat!
  3. Mutassa meg a nagyobb célokat!
  4. Törekedjen a hitelességre! Ehhez a kompetencia és a jószándék járul hozzá.
  5. Gyakorolja folyamatosan a tudománykommunikációt!
“A szakértői munka válságba került” – Hogyan kommunikáljanak a kutatók az internet korában? Tovább
Sportszeretőkből tízpróbázók – Fiatal kutatók perspektívái a Corvinuson

Sportszeretőkből tízpróbázók – Fiatal kutatók perspektívái a Corvinuson

ml_220114_215_1.jpgMiért és kinek érdemes az akadémiai pályát választani, és fiatal kutatóként milyen kihívásokkal szembesülhetünk? A múlt heti Corvinus Kutatási Héten az egyetem kutatási rektorhelyettese és kutatói arról beszélgettek, hogyan lesz egy “sportszerető” doktoranduszból “tízpróbázó” kutató.

Írta: Taxner Tünde / fotók: Mudra László

“Aki kutat, örökké fiatal marad” – mondta a fiatal kutatók perspektíváiról szóló kerekasztal-beszélgetésen dr. Michalkó Gábor, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatója. “Amikor megkaptam az első szerződésem az egyetemen, amiben kötetlen munkaidő volt, a legboldogabb ember voltam. Aztán persze rájöttem, hogy ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem napi nyolc, hanem 12-15 órát dolgozhatok” – folytatta a Marketing Intézet egyetemi tanára, aki azt tanácsolta a fiatal kutatóknak, hogy mindig próbálják megtalálni az örömet az oktatásban és a kutatásban. 

A kerekasztal-beszélgetésen részt vett dr. Keszey Tamara, a Corvinus újonnan kinevezett kutatási rektorhelyettese, dr. Michalkó Gábor, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatója, dr. Mitev Ariel Zoltán habilitált egyetemi docens, az ETDT elnöke és dr. Losonci Dávid egyetemi docens, a Vállalatgazdaságtan Intézet igazgatója. A 2022. január 14-ei hibriden megrendezett eseményt Baksa Máté egyetemi tanársegéd moderálta.

Kik a fiatal kutatók?

“Az egyetemen a legnagyobb erőforrás az ember” – mondta dr. Keszey Tamara. A fiatal kutatókra szerinte úgy kell tekinteni, mint “a jövő letéteményeseire”. A cél az, hogy minél hamarabb elkezdjenek publikálni, és az egyetem, valamint a tapasztaltabb kutatók hatékonyan segítsék őket, hogy akár a nemzetközi rangos folyóiratokban is megjelenjenek. 

Fiatal kutatónak a doktoranduszok és a posztdoktori fázisban tartó kutatók, vagyis 3-5 évvel a doktori fokozatszerzés után járók számítanak. A Corvinus doktori képzéseiben tanulók átlagos életkora 34 év, 68 éves a legidősebb, 23 éves pedig a legfiatalabb doktorandusz. 

“Amikor a hallgató belép a doktori képzésbe, egy sportszeretőt látunk, de mire végez, egy tízpróbázót szeretnénk kapni.” 

– mondta dr. Losonci Dávid intézetvezető. A sporthasonlattal azt szerette volna szemléltetni, hogy mekkora fejlődési utat kell egy fiatal kutatónak bejárnia a doktori és a posztdoktori fázisban. 

Hogyan lesz valakiből sportszerető?

A doktori program vezetőinek és a senior kutatóknak feladata, hogy a tehetségeket a doktori képzés felé tereljék. “A mi felelősségünk az, hogy minél hatékonyabban be tudjuk húzni őket a rendszerbe, és itt is tudjuk tartani” – mondta dr. Michalkó Gábor. A beszélgetésből ugyanis kiderült, hogy nemcsak a multik, hanem külföldi doktori iskolák is konkurenciát jelentenek a Corvinus doktori képzéseinek. Dr. Losonci Dávid szerint a hallgatók több sikeres vállalati vezetőt látnak, mint kutatói példaképet, és sokan nem nyernek abba betekintést, hogy az órák megtartásán kívül mivel foglalkozik egy egyetemi oktató, például hogyan kutat.
ml_220114_221.jpg

A képen dr. Losonci Dávid.

Minden beszélgetőpartner arra biztatta a kutatókat, hogy beszélgessenek többet az érdeklődő hallgatókkal. Dr. Keszey Tamara például az egyik legfontosabb kutatási témáját – az önvezető autók fogyasztói fogadtatását – egy hallgatóval folytatott közös kutatásból vitte tovább. 

“Ha jobban belegondolunk, nincs is annál nagyobb öröm egy oktató számára, mint hogy fiatal, tehetséges hallgatókkal dolgozhat együtt” – mondta a kutatási rektorhelyettes.

A kutatói pálya megismerésében és megkedvelésében fontos szerepet játszanak különböző versenyek, mint például a Tudományos Diákköri Konferencia (TDK). A TDK lényege, hogy a verseny után ne álljon meg a hallgató munkája, hanem írjon belőle cikket” – mondta dr.  Mitev Ariel, az ETDT elnöke. Ezt már egy ösztöndíj, a Corvinus Kutatási Kiválóság pályázat is segíti a Corvinuson. Más versenyek is segítik a “sportszeretővé” válást. Dr. Losonci Dávid elmondta, hogy a Vállalatgazdaságtan Intézetben készített felmérésből kiderült, hogy aki elsőévesként részt vesz a vállalatgazdaságtan versenyen, nagyobb valószínűséggel indul más versenyeken is, vagyis jobban bevonódik az egyetemi életbe és a kutatásba. 

A versenyek mellett fontos csatorna a doktori képzés felé a demonstrátori tevékenység is, ami lehetőséget ad a hallgatóknak arra, hogy oktatási tevékenységben vegyenek részt. Sokan azért érkeznek a doktori iskolába, mert tanítani szeretnének. Mindez a beszélgetőpartnerek szerint azt mutatja, hogy érdemes differenciáltan oktatni, és speciális utakat kínálni a kutatás iránt érdeklődő mesterszakos hallgatók számára, például versenyeket és plusz kurzusokat szervezni.

ml_220114_201.jpg

A beszélgetésben online és a Corvinus Faculty Clubban is részt lehetett venni.

Hogyan és miért lesz valakiből tízpróbázó?

Hogy sikerüljön minél több “tízpróbázó” kutatót kinevelni, fontos a doktoranduszok személyes segítése. Nemcsak a témavezető, hanem akár külső mentor, tanácsadó és kutatócsoport is segítheti a fiatal kutatókat. A beszélgetésből kiderül, hogy ebben a kezdeti, nagyjából tíz évben meghatározó lépés a kutatói identitás kialakulása, valamint a folyamatos fejlődés a tudományos írásban. Mindezt az egyetem leginkább egyéni támogatással, például pályázati lehetőségekkel, ösztöndíjakkal próbálja segíteni. A kutatási rektorhelyettes hangsúlyozta, hogy a kutatócsoportok alakulása az akadémiai szabadság nevében valósulhat meg a Corvinuson, nem intézményileg irányított folyamat.

Hogyan válhatunk sikeres kutatóvá?

“Nagyon körültekintően válasszon témavezetőt.” – Dr. Keszey Tamara

“A kitartás és a szorgalom a siker kovácsa.” – Dr. Losonci Dávid

“Nyitottság, kreativitás és innováció.” –  Dr. Mitev Ariel Zoltán

“Mindig próbálja megtalálni a kutatásban az örömet.” – Dr. Michalkó Gábor

“Azoknak a hallgatóknak, akik szeretik a rugalmasságot és az önmegvalósítást, ez egy nagyon jó közeg, de segítséget kell nekik nyújtani, mert ebben a folyamatban könnyen el lehet veszni” – mondta dr. Losonci Dávid, aki egy EFOP projekt keretein belül az elmúlt időszakban sokat foglalkozott a corvinusos doktoranduszok motivációival és problémáival. A kutatásból kiderült, hogy a kezdő doktoranduszok nem tudják még, hogy a kutatás mennyire időigényes tevékenység, és ez az életstílus mennyi szabadságot, mégis mennyi útvesztőt és kudarcot kínál. 

“A doktori programban nincsen királyi út, de az elmúlt években lettek kikövezett ösvények.”

– mondta Baksa Máté a saját PhD-s tapasztalatai alapján, utalva például a 2021-ben indult Corvinus Doktori Ösztöndíjra

A beszélgetés résztvevői kiemelték, hogy ezen a pályán általában lehetőség van arra, hogy valaki egy olyan témában mélyüljön el, ami nagyon érdekli, és azokkal dolgozzon együtt, akik szellemileg inspirálják. Ha pedig valaki megkedvelte a kutatói életstílust, az egyetem általában lehetőséget ad neki arra, hogy folytassa az oktatást-kutatást-szolgálatot. “Kommunikálni kell, hogy ez nem egy könnyű pálya, legyünk reálisak. De a legnagyobb szépsége a szabadság” – mondta dr. Losonci Dávid.

Arról, hogy milyen előnyei és hátrányai vannak a Corvinus doktori képzéseinek, egy másik cikkünkben részletesebben olvashatsz.

Sportszeretőkből tízpróbázók – Fiatal kutatók perspektívái a Corvinuson Tovább
Mit jelent a Z generációnak a siker és a boldogság, anyagiasabbak lettek a mai fiatalok?

Mit jelent a Z generációnak a siker és a boldogság, anyagiasabbak lettek a mai fiatalok?

boritokep_materializmus.jpeg

Siker és boldogság. Vajon a fiataloknak is ezek jelentik a tökéletes életet? Mit jelent nekik a siker és a boldogság? Milyen szerepe van a kamaszok személyiségfejlődésében a szülőnek és a testvérnek? Dr. Hofmeister-Tóth Ágnes corvinusos egyetemi tanárt és Debreceni János doktorandusz hallgatót kérdeztük, akik a mai magyar fiatalok siker- és élményfogyasztását vizsgálták.

2021.12.08. Írta: Belayane Najoua. Borítókép: Pixabay

A fogyasztói társadalom elterjedésével egyre fontosabbá váltak az olyan anyagi javak, mint a pénz és a presztízsértékű, drága vagyontárgyak. Több időt fordítunk a jólét és a látszat megteremtésére, míg rettegünk az elért státusz és életszínvonal elvesztésétől. Ez a társadalmi változás a fiatalokra is hatással van, sőt talán éppen a kamaszok azok, akik a leginkább érzékenyek arra, hogy milyen státuszt képviselnek a környezetükben. 

Ezt a státuszt a márkás ruhákkal, a legújabb mobiltelefonjukkal, a vásárlási szokásaikkal és a szabadidőtöltésükkel tudják a leginkább kifejezni. De vajon mi rejlik a tárgyak mögött? Milyen érzések, gondolatok és motivációk sarkallják a fiatalokat a márkás tárgyak megvételére? 

“A korábbi kutatások rendszerint kérdőíveken alapultak, ám a kérdőívnél az egyének sokszor a társadalmilag elfogadott válaszokat választják. Ez fokozottan igaz a fiatalokra, akiknek az éppen fejlődő személyiségére óriási hatással van a környezet. Éppen ezért mi nem az adatokat és a százalékokat szerettük volna feltétlenül megtudni, hanem azt, hogy mit jelent a mai fiataloknak a boldogság. Milyen motivációk, érzések és gondolatok vannak a korábbi kérdőíves kutatások eredményei mögött” - mondja Hofmeister-Tóth Ágnes. 

Mit jelent a boldogság a Z generációnak?

A kutatás legmeglepőbb eredménye a boldogsággal kapcsolható össze. Míg a  nyugat-európai kutatók arra az eredményre jutottak, hogy a mai fiataloknak rendkívül fontosak a tárgyi javak és a birtoklás érzete, addig Ágnes és János ennek az ellentétével találkozott. 

A nyugati kutatások egyértelműen bebizonyították, hogy a mai fiatalok a történelem leginkább márkatudatos és fogyasztásorientált generációját alkotják, ami tömegesen növeli a fiatalkori anyagiasságot is. Az anyagiasság tendenciája különböző mértékű az egyes társadalmi csoportokban. Az alacsony jövedelmű családoknál az anyagiasság sokkal inkább jelen van, mint a magasabb jövedelmű családok gyermekeinél. Ez azért is aggasztó, mert a birtoklás iránti vágy növekedése a belső motiváció és az iskolai teljesítmények csökkenésével jár, tehát az anyagias gondolkodás növeli a már egyébként is jelenlévő végzettségi szakadékot az alacsony és a magas jövedelmű társadalmi csoportok között. 

Ezzel ellentétben Ágnes és János kutatása során, amely Magyarország alacsonyabb jövedelmű megyéjében készült, a fiatalok nagy részének a szociális kapcsolatok jelentették a boldogságot. “A kutatás alapján a boldogság egyértelműen a társas kapcsolatok eredménye. Vagyis nagyon fontosak az emberi kapcsolatok a mai fiatalok számára, mint a családdal, a barátokkal való minőségi időtöltés, ellentétben a materiális szolgáltatások fogyasztásával” - mondja a kutató. 

A fiatalok a boldogsághoz  társították a legtöbb szót az asszociációs tesztnél, ráadásul ezek a szavak mind egy irányba mutattak. ”Általánosságban elmondható, hogy hasonló képet társítanak a boldogsághoz a kutatásban részt vett fiatalok. Az anyagiassághoz, a sikerhez és a többi kategóriához tartozó válaszok sokkal szerteágazóbbak voltak” - mondja Hofmeister-Tóth Ágnes.  

asszociaciok.png

Kép: Kutatás

“Ezek a megfogalmazások azért is jelentenek biztató eredményt, mert a néhány évtizeddel ezelőtti kutatásokban olyan kifejezések, mint a minőségi időtöltés, nem jöttek elő” - mondja Debreceni János, szerinte ezek korábban nem léteztek a fiatal generációk szótárában. A mai tinédzserek viszont ketté tudják választani az anyagi jellegű és az élményszerű fogyasztást, és egyre inkább az utóbbi értékelődik fel számukra.

A különbség nemcsak földrajzilag, hanem generációk között is érzékelhető. “A boldogság esetében a fiatal generációnál az érzelmek két nagyon szélsőséges állapot között ingáznak, és éppen ezért sokkal könnyebb átbilleniük egy boldog, örömteli állapotba, mint a felnőtteknek. A fiatalok boldogságának kevesebb feltétele van, mint az idősebb generációnál” - mondja János. 

Mit jelent a siker a Z generációnak?

“A siker valamilyen teljesítmény elérését jelenti, ami lehet akár vágyott iskolai vagy versenyteljesítmény” - mondja Hofmeister-Tóth Ágnes.

A sikerek elérése és a folyamatos pozitív visszacsatolás nagyon fontos a fiatal generációnak, hiszen ebben a korban az önbecsülés a személyiségfejlődés egyik fontos eleme. Az önbecsülés pedig csak úgy tud kialakulni, ha az egyén kellő elismerést és tiszteletet kap mind a magánéletében, mind az iskolában. Az a gyerek, aki fiatal korában megszerzi az elegendő önbecsülést, sokkal erősebb személyiségjegyekkel fog kilépni a nagybetűs életbe. 

“Szerintem a sikert fontos kettéválasztani életútsikerré és hétköznapi sikerré. A kutatásban bebizonyosodott, hogy a fiataloknak a hétköznapi sikerek a fontosabbak, amelyek közvetlen visszacsatolások valamilyen saját személyes teljesítményükre. Például az iskolai sikerek pont ilyenek, mert ott egy számban testesül meg mindaz az energia, amit befektetett egy dolgozatba, felelésbe vagy versenybe” - mondja János. 

Mi tehet egy szülő, vagy testvér?

“Habár nem tűnik nagy dolognak, de ha a gyerek tudja, hogy a szülő vagy a testvér jelen van, bármi is történjen, akkor az egy megnyugtató biztonságérzetet ad neki a kevésbé sikeres vagy kevésbé boldog napokon is. Ezenkívül rendkívül fontos az önazonosság. Ne mutasson a szülő olyan képet magáról, amivel nem önazonos. A szülő őszintesége, belátása, megfontoltsága és következetessége kulcsfontosságú szerepet játszik a gyermek személyiségfejlődésében” - mondja János. 

Mit jelent a Z generációnak a siker és a boldogság, anyagiasabbak lettek a mai fiatalok? Tovább
Miért nem elég a Google? Szakirodalom-keresési tippek beadandóíráshoz

Miért nem elég a Google? Szakirodalom-keresési tippek beadandóíráshoz

o_zs0108_1.jpg

Az egyetemi beadandókhoz releváns szakirodalomra van szükségünk. Hogyan találjuk meg és rendszerezzük ezeket hatékonyan? Fischer Mónika, a Corvinus Könyvtár munkatársa, tanulástámogató és képzési koordinátor segít nekünk.
2021.11.18. Írta: Taxner Tünde /Borítókép: Őrsi Zsanett, Közgazdász

Egy újabb feladatot kaptunk: írjunk csoportban beadandót a digitális oktatás jövőjéről. Az utóbbi pár évben folyamatosan olvastunk a témáról újságcikkeket, és egyre többen mondták szakértőnek magukat, szóval alig tudtunk kiigazodni a sok vélemény között. Elhatároztuk, hogy inkább a megbízható, tudományos forrásokhoz fordulunk. De hogyan keressük meg ezeket?

Nem elég a Google?

Az első ötlet természetesen a Google-keresés. “Fontos figyelembe venni, hogy a Google egy kereskedelmi szolgáltatás, nem lehet hatékonyan a tudományos szakirodalom keresésére használni. Lehet, hogy megtalálja a jó szakirodalmat, de ki tudja, hányadik találati oldalon, és hogy biztosak lehetünk-e benne, hogy releváns és legálisan hozzáférhető. Kiindulásnak meg lehet nézni, de mindenképpen tovább kell lépni onnan” - mondja Fischer Mónika. A Google Scholar jobb választás, ez indexeli a tudományos irodalmat, de nehéz kiszűrni, hogy melyik tudományosan mennyire megbízható forrás. Ezeknél a találatoknál érdemes külön utána nézni a szerzőnek, a folyóirat rangjának, az adatsor minőségének és még számos egyéb tényezőnek a minőség megállapítása érdekében. Ezzel szemben a könyvtár által biztosított adatbázisokban könnyen szűkíthetjük a találati listát csak lektorált cikkekre. Ugyanakkor a Scholar idézettségi adatokat is szolgáltat az eligazodás segítve, és VPN-en keresztül a könyvtári adatbázisok cikkeinek teljes szövegéig is elvezethet.

konyvtar-4_jpg_1.jpg

fotó: Burkus Brigitta

Alapvető tájékozódás és VPN

A Corvinus könyvtára nemzetközi és hazai adatbázisokhoz, folyóirat- és könyvcsomaghoz biztosít hozzáférést. VPN-kapcsolattal távolról vagy az egyetemen lévő számítógépekről lehet őket elérni, a VPN beállításáról itt olvashatsz. Az adatbázisokat meg lehet nézni tematikus bontásban és egyenként is, mindegyikről van ismertető leírás. „Nemcsak szakirodalmi adatbázisok vannak itt, hanem üzleti, illetve céges iparági vagy jogi információkat tartalmazók is” - mondja Fischer Mónika.

Hólabda módszer

Egy beadandó írásához a cikkek mellett jó kiindulópontot jelentenek a szakdolgozatok, TDK-dolgozatok és doktori disszertációk is, melyek a Repozitóriumokban találhatók. Bár a szakdolgozatok és a TDK-dolgozatok nem minősülnek hiteles, tudományos műnek, de érdemes ugródeszkának használni a hivatkozásjegyzéküket a szakértő szerint. 

Ha megtaláltuk az első releváns forrást, érdemes ott is megnézni a hivatkozásokat, így hólabdaszerűen, cikkről-cikkre deríthetjük fel a témát. Arra is rájövünk ilyenkor, hogy mely kutatókra és alapművekre hivatkoznak a legtöbben. Ezekre érdemes építeni, mert a sok hivatkozás azt jelenti, hogy fontos és más kutatók által is elismert az adott publikáció.

Nyomtatott és magyar nyelvű szakirodalom

Egy beadandóhoz, de még a szakdolgozat elméleti, összefoglaló részeihez is a legjobb kiindulópontot a tankönyvek és szakkönyvek biztosítják. „Az Egyetemen oktatott tárgyak kötelező és ajánlott irodalmát a könyvtár elérhetővé, és a katalóguson keresztül kereshetővé teszi. Ha egy könyvnek van elektronikus elérhetősége, akkor a rendszer azt is jelzi” - mondja a könyvtár munkatársa. Az e-könyveknek és e-folyóiratoknak pedig egy külön keresőmező van a könyvtár oldalán. A MERSZ például egyszerűen befogadható formában biztosít online hozzáférést tankönyvekhez. 

konyvtar-2_jpg_1.jpg

fotó: Burkus Brigitta

Magyar nyelvű folyóirat cikkeket elsődlegesen a MATARKA adatbázisban lehet keresni. Ha online nem érhető el a cikk teljes szövege, akkor a könyvtárban valószínűleg nyomtatott formában megvan. „A vezető társadalomtudományi lapokra továbbra is előfizetünk” - mondja Fischer Mónika.

A könyvtár katalógusában nyomtatott formában elérhető könyveket tudunk keresni. A tartalomjegyzék alapján lehet eldönteni, hogy mit érdemes hazavinni. A sárga csíkkal jelölt könyvek csak helybeni használatra vannak. Ha nagyon elfogynak a tankönyvek, fennáll az éjszakai kölcsönzés lehetősége, vagyis kiadják ezeket is egy-egy éjszakára. A lejárati idők nem hosszúak, hogy forogjon az állomány.

„A nyomtatott könyvekbe az aláhúzás helyett inkább a jegyzetést javasoljuk. Megkönnyíti a beadandó megírását, ha már az olvasás során saját szavaikkal összegeznek egy-egy rész a hallgatók, és olyan szempontok szerint nézik át a szakirodalmat, ami a témájukhoz illeszkedik”.

Szuperkereső

A katalógus könyvei között és egyszerre szinte mindegyik adatbázisban lehet keresni, amihez a könyvtár hozzáférést biztosít: ez a szuperkereső. Elsősorban az angol nyelvű szakirodalom kereshető itt, és a találatok lehet csak lektorált cikkekre szűkíteni. A kulcsszavas keresés egy egyszerű módszer arra, hogy a releváns szakirodalmat megtaláljuk. 

Érdemes a haladó keresési felületet (advanced search) megnyitni, mert ott hatékonyabban tudunk keresni. Így lehet megtalálni a legrelevánsabb irodalmat a témánkban:

1. Fogalmazzunk meg magunknak egy 5-6 szavas keresőmondatot! Vagyis a témánkat foglaljuk össze nagyon tömören úgy, hogy a legfontosabb kifejezések benne legyenek.

2. Emeljük ki a mondatból a kulcsszavakat! A logikai operátorokat, amik a mondat összefűzéséhez szükségesek (pl. kapcsolat, és, összefüggés), hagyjuk ki a keresésből. Ezeket az AND/OR/NOT beállítások fogják helyettesíteni.

3. Írjunk be egy fontos kulcsszót a keresőbe, és figyeljük meg, hogy milyen egyéb szinonimákat, ragozott alakokat dob még fel hozzá a rendszer! Próbáljunk meg mi is rokonértelmű szavakat keresni, és hozzáadni a kereséshez. Például ha a  “work life balance” az egyik kulcsszavunk, érdemes ezeket az alakokat is kiválasztani: “work-life balance”, “work-family balance”, “work-life conflict”.

A kifejezések végére lehet csillagot tenni, hogy több végződést is behelyettesíthessen a rendszer. Vagy, ha nem vagyunk biztosak a helyesírásban, kérdőjellel helyettesíteni lehet a karaktereket. A pontosabb találatok érdekében érdemes a konkrét kifejezéseket idézőjelbe tenni. A keresőmezőket is megválaszhatjuk, hogy ne a teljes szövegben, hanem például csak az absztraktban keresse a rendszer a találatokat, hiszen így még relevánsabbakat fog kilistázni.

4. Kombináljunk össze kulcsszavakat! Az AND, az OR vagy a NOT szavakkal össze tudunk több szókapcsolatot is kötni, így tudjuk a témánknak megfelelő találati listát kialakítani. Nem érdemes azonban az összes kulcsszavunkat egy keresésben AND-del összekötni, mert nagyon kevés találatot fogunk kapni. Inkább párosával érdemes a kulcsszavakat kombinálni.

5. A keresőfelület bal oldalán egy menüben tovább tudjuk szűkíteni az opciókat. Érdemes a publikáció megjelenési idejét beállítani, hogy minél frissebb szakirodalmat találjunk. Kiválaszthatjuk továbbá a minőségi szakirodalmat, vagyis hogy csak lektorált tanulmányokat, cikkeket dobjon fel nekünk a kereső, valamint szűkíthetünk nyelv szerint is.

Ezek a keresések valószínűleg sok irodalmat listáznak ki nekünk, azonban ha rávisszük a kurzort az egyes találatokra, vagy egy külön ablakban megnyitjuk őket, még jobban szűrni. A cím elolvasása mellett ugyanis az absztrakt, vagyis a cikk rövid összefoglalója még jobban elárulja, hogy mennyire releváns számunkra az adott tétel. 

o_zs0089.jpg

fotó: Őrsi Zsanett

A kedvencek megtalálása és elmentése

Ha a leszűkített keresés során megtaláltuk a számunkra legjobb szakirodalmat, valahogy el kell mentenünk és rendszereznünk. Ebben a kereső felülete is segít, ugyanis a találat jobb oldalán lévő ikonra kattintva bele tudjuk rakni a saját mappánkba. Ha bejelentkezünk a felületre, a rendszerben elmenthetjük a kereséseinket és a találatainkat is. E-mailes emlékeztetőt is beállíthatunk, ha értesülni szeretnénk arról, hogy az adott témakörben új publikációk kerültek fel (ez inkább hosszabb kutatómunkához, például egy szakdolgozat megírásához ajánlott).

Zotero: társ a jegyzeteléshez és az íráshoz

Azonban nemcsak a kereső felületén tudjuk elmenteni a számunkra hasznos irodalmat, hanem használhatunk rá egy külön alkalmazást is. A Zotero „a különböző adatbázisokból, weblapokról származó hivatkozási adatokat összegyűjti. Mint egy keverőtál, ebbe tudjuk importálni a különböző hozzávalókat a dolgozathoz” - mondja Fischer Mónika. Az asztali alkalmazásban rendszerezhetjük a találatokat, mappákba menthetjük ezeket és a saját jegyzeteinket, és közvetlenül onnan elérhetjük nemcsak a hivatkozási adatokat, hanem a cikk teljes szövegét is.

„A jegyzetelés azért fontos, mert a plágiumot a legkönnyebben úgy tudjuk elkerülni, hogyha magunknak összefoglaljuk a legfőbb gondolatokat. Ha berakjuk a jegyzeteket is a Zoteroba, több hónap múlva is emlékezni fogunk rá, hogy miért volt érdemes azt a cikket elolvasni”.

Írás közben pedig ugyancsak hasznos az alkalmazás, mert a Word plug-in lehetővé teszi, hogy a szövegközi hivatkozásokat onnan illesszük be. „Fontos, hogy amikor ír a hallgató, rögtön tegye be, hogy honnan van az információ, hogy ne maradjon ki egy hivatkozás sem” - mondja a könyvtár munkatársa. 

A Zotero a hivatkozásjegyzéket is automatikusan el tudja készíteni, de figyelni kell arra, ohgy az importált adatok teljeskörűek és helyesek-e. Mint mindent egy beadandóban, a hivatkozásjegyzéket is érdemes a végén manuálisan leellenőrizni. „Mindenkinek ajánlom, hogy egy barátjának vagy akár a nagymamájának mutassa meg, amit írt, mert fontos, hogy érthető és átlátható legyen” - tanácsolja Fischer Mónika.

A Központi Könyvtár több olyan tréninget, kiscsoportos konzultációt biztosít a corvinusos hallgatóknak, ahol szakemberek segítenek a hivatkozásjegyzék összeállításában, a szakirodalmi keresésben és az írásban is. Ezen az oldalon találod őket.

Miért nem elég a Google? Szakirodalom-keresési tippek beadandóíráshoz Tovább
Legyen szenvedélyed a téma - Hasznos tippek a szakdolgozati témaválasztáshoz

Legyen szenvedélyed a téma - Hasznos tippek a szakdolgozati témaválasztáshoz

nick-morrison-fhnnjk1yj7y-unsplash.jpgÖsszegyűjtöttünk pár praktikus javaslatot a szakdolgozati témaválasztáshoz, ami segít eligazodni a lehetőségek között.

2021.11.10. Írta: Kalánová Barbara Borítókép forrás: Unsplash

A hallgatók mumusaként elhíresült szakdolgozat megírása minden egyetemista életében mérföldkőnek számít. Lehetsz végzős és gyakorlottabb, de még kevésbé határozott, vagy akár frissen az egyetemre bekerült gólya is, előbb-utóbb el kell kezdened foglalkozni a gondolattal, melyik részterület áll legközelebb a szívedhez a szakodon belül. 

A szakdolgozat megírása nem kis feladat. Ehhez hoztunk egy kis segítséget azoknak, akik a tavaszi félévben szeretnék leadni a szakdolgozatukat, amire november elején kell jelentkezniük. A 2021/2022-es tanév tavaszi félévében a szakdolgozat leadási időszaka és a jelentkezés a záróvizsgára 2022. 4. 19. és 5. 2. között lesz, a záróvizsgaidőszak pedig 6. 13-25. között.

Fontos: a szakdolgozati témaválasztás módja szakonként eltérő lehet, így mindig a saját szakod tájékoztatóit kövesd!  A szakfelelősöktől, illetve a specializációvezetőktől tudsz pontosabb tájékoztatást kérni, ők segítenek akkor is, ha nehézséged akad a konzulensválasztás során. Ebben a cikkben azon hallgatóknak adunk tanácsot, akik maguk választhatják ki a szakdolgozati témájukat és a konzulensüket.

Legyen szenvedélyed a téma!

Akkor fog a legkönnyebben menni a szakirodalom olvasása, ha olyan területet választasz, amiért rajongsz, és aminek a fanatikusa vagy. Ha úgy érzed, órákat tudnál beszélni egy adott problémáról, van egy kérdés, amire nagyon szeretnél választ kapni, akkor érdemes ezt a témát választanod.

Ha viszont olyan témát választanál, amit csak gyorsan le szeretnél tudni, az egész folyamat nehezebb és akár hosszabb is lehet. Arról nem is beszélve, hogy egy számodra valóban érdekes szakirodalom nemcsak a szakdolgozat írása, hanem későbbi tanulmányaid vagy munkád során és hasznos társ lehet. 

A szakdolgozat megírása közben valójában egy szűk szakterületet alakítasz ki magadnak, ezért jó, ha kapcsolódik az érdeklődési körödhöz, akár későbbi karriertervedhez vagy vállalkozásötletedhez a téma. Ha sikerül tényleg beleásnod magad, egy állásinterjún is lesz egy olyan szakmai téma, amiről magabiztosan el tudsz beszélgetni, és ez egy pályakezdő számára nem kis előny.

Légy résen!

Előfordulhat, hogy a szerteágazó érdeklődésednek köszönhetően a bőség zavarában szenvedsz, több irányban is szívesen kutatnál, de valahogy még nem találtad meg ’’az igazit’’. Nem árt, ha nyitott szemmel jársz a mindennapokban, a metrón ülve vagy az utcán sétálva is bevillanhat például egy plakát, ami ihletet adhat a témához.

Ha viszont tudatosan keresel témát, érdemes szétnézni a diákszervezetek programjai között is. Egy-egy érdekes kerekasztal-beszélgetés, előadás olyan témákat is előhozhat, ami téged is elindít egy izgalmas úton. Ha mégis elakadnál, a tanszékek oldalait és az oktatóidat is segítségül hívhatod.

Jegyzetelj!

Ahhoz, hogy a felmerülő ötleteid ne csak elképzelések, gondolatok maradjanak, ne merüljenek feledésbe az egyetemi feladatok sokaságában, készíts jegyzetet. Erre a célra az okostelefonodban lévő jegyzetfüzet, listakészítő alkalmazás, de egy egyszerű jegyzettömb is kiváló. A lényeg, hogy ne hagyd csak a levegőben lógni a gondolataidat, rendszerezd őket.

A szakirodalom feldolgozása is komoly kihívást jelent majd, így már a témaválasztás során érdemes kijegyzetelni a legfontosabb fejezeteket. Lehet, hogy időközben rájössz, ez mégsem annyira a te témád, utólag pedig már nehezebb vagy nem lehet módosítani. Ha viszont otthonosan mozogsz a választott szakirodalomban, azt is jobban fel tudod mérni, hogy valóban a te témádról van-e szó.

Hallgass a szívedre!

Engedd szárnyalni a fantáziád, írj le legalább tíz akár kezdetlegesen kibontakozó ötletet, ami legelőször eszedbe jut. Elsődlegesen húzz ki két, majd három olyan témát, amihez a legkevésbé ragaszkodsz. A fennmaradó öt témából távolíts el újabb kettőt, így meglesz az a  három, amiben a legtöbb lehetőséget látod.

A további választás során érdemes kikérni szaktársak, barátok és téged jól ismerő oktatók véleményét is: ők vajon mennyire látják hozzád illőnek az adott témát? Ők felhívhatják olyan kihívásokra, buktatókra is a figyelmedet, melyekre korábban nem gondoltál.

A gondolattérkép egyébként más területen is hasznos eszköz lehet, ha bonyolultabb döntést kell meghoznod. A legjobb, ha veszel egy üres papírt, és kézzel rajzolod meg a térképet, de számos online alkalmazás közül is választhatsz.

Motiváld magad!

Az Egyetemek weboldalán megtalálod az előző évek témaötleteit, amikből bátran meríthetsz inspirációt. A Könyvtár szakdolgozati repozitóriuma is a segítségedre lehet, ahol rengeteg szakdolgozati témát, publikációt, TDK-t találhatsz. A kezdet nehéznek tűnhet, azonban a keresgélés, olvasgatás során egyre jobban belelendülsz a folyamatba, ami elvezet a hozzád leginkább illő téma kiválasztásához.

Arra azonban figyelj, hogy a kutatásod ne legyen ugyanaz, mint ami korábban már megjelent, tedd hozzá a saját gondolataid is. Vagyis inspirációnak tökéletesek a korábbi témák, de teljesen nem veheted át ezeket.

 A szakdogozatíráshoz és a témaválasztáshoz egyaránt segítséget kaphatsz a Corvinus Könyvtár konzultációs alkalmain. A részleteket a honlapon találod.

Legyen szenvedélyed a téma - Hasznos tippek a szakdolgozati témaválasztáshoz Tovább
“Szia cica, van gazdád?” - Háromezer magyar nő az utcai zaklatásról

“Szia cica, van gazdád?” - Háromezer magyar nő az utcai zaklatásról

man-street-harassment-catcalling-woman-750x375.jpg

„Elvesztettem a telefonszámomat, megadod a tiédet? Szia szépségem, nem kell egy fuvar?” - bizonyára ismerősek ezek a mondatok. Egy győztes TDK-kutatásban négy corvinusos hallgató tárta fel, hogyan érinti az utcai zaklatás a magyar nőket. Több mint háromezren töltötték ki a kérdőívet, és ezerhatszáz személyes történetet osztottak meg.

2021.11.05. Írta: Perejuc Svetlana, Hegedüs Kata, Borítókép forrása:PsyPost

A catcalling definíció szerint a szexuális zaklatás egy formája, de nevezik nem kívánt verbális vagy nonverbális szexuális figyelemnek és idegenzaklatásnak is. Ide tartozik például a hangos füttyögés és a szexuális jellegű megjegyzések. Túlnyomó részben nőket érintő, a megjelenésre vonatkozó, tárgyiasító célzásokat jelent. Két ismeretlen fél között, nyilvános helyen történik, és az egész incidens rövid ideig tart. 

„"De megb...nálak kiscica!" - egy 35-40 év körüli férfi mondta nekem, 15 éves voltam, és vártam a vonatot egy pesti állomáson” - írta a kutatásban az egyik kitöltő.

Főleg kíváncsiságból egy órai munkára elkészített kutatási tervet tettünk közzé Facebookon 2020 novemberében. Néhány óra múlva világossá vált számunkra, hogy rendkívül érzékeny témára tapintottunk. Többezer magyar nő szánta rá az idejét, hogy válaszoljon a kérdésekre, és leírja személyes tapasztalatait a jelenséggel kapcsolatban, így az órai feladatból egy TDK-győztes dolgozat is született.

Csapatunk: Hegedüs Kata, Kércz Dorottya, Perejuc Svetlana, Strausz Kamilla

Témavezető:  Dr. Sass Judit 

Miért figyeltek fel ennyien egy egyetemi kérdőívre? Többek között azért, mert kevés platform van az ilyen történetek feldolgozására és megbeszélésre. A catcallingnak még csak magyar megfelelője sincs, tabutémának számít. A társadalom megszabja, mi az, amiről az ember nem beszélhet, vagy amiről csupán meghatározott módon kommunikálhat. Nagyon nehéz egy olyan jelenségről társadalmi diskurzust folytatni, aminek neve sincs. 

Mit tudtunk meg a kérdőívből?

Kutatásunkban 18 évesnél idősebb magyar nőket  kérdeztünk a verbális utcai zaklatással kapcsolatos tapasztalataikról. Milyen gyakran történik meg? Hol és milyen körülmények között?

mikor_eri_zaklatas_grafika.png

A válaszadók több mint fele legalább néhány havonta él át utcai zaklatást. A kitöltő nők többségét, 65 százalékát akkor éri catcalling, amikor egyedül közlekedneknek. Amikor az áldozatok kizárólag férfiak társaságban voltak, elenyésző arányban tapasztaltak verbális utcai zaklatást.

Rákérdeztünk a rendkívül vitatott kérdésre, vajon érzékelnek-e a kitöltők összefüggést a megjegyzések előfordulása és a viselt öltözék között. A többség úgy vélte, nincs ilyen összefüggés, télikabátban, nyakig begombolkozva ugyanúgy előfordul a zaklatás, mint miniszoknyában és tűsarkú cipőben. 

Télikabátban és melegítő nadrágban (macinaciban) sétáltam haza edzésről, és egy furgonból több férfi egyszerre kezdett el kiabálni és fütyülni fényes nappal a nyílt utcán…”

Tagadhatatlan tény viszont, hogy a nők rendszerint úgy érezték, meg kell említeniük, mit viseltek, hogy “megmagyarázzák” vagy éppen “megcáfolják”, miért történt velük a zaklatás.   

A legtöbb megjegyzés a nők egyes testrészeire vonatkozott, szexuális aktusra való felhívás volt, illetve trágár jelzőkkel minősítette az áldozatokat. Számunkra sem ismeretlen a szituáció, mégis felkavaró volt olvasni a különböző megnevezéseket és megjegyzéseket, amiket a nők kaptak. 

"Figyelj csak cica, le...hatsz, na jó adok egy ezrest, állj már meg, nem hallod?!"

“Micsoda s.., b...nám!”

„15 éves koromban egy férfi leköpött, és kiabált velem, amiért elutasító voltam a megnyilvánulásával szemben.”

mit_erez_grafika.png

Az első utcai verbális zaklatást a válaszadók több mint 90 százaléka 18 éves kora előtt szenvedte el. Azt is megkérdeztük, előfordult-e már, hogy harmadik fél a védelmükre kelt. A kitöltők kevesebb, mint egy százaléka válaszolt igennel.

“A Móriczon, fényes nappal, senki nem szólt semmit…”

A legmegdöbbentőbb a kutatásban az 1608 személyes történet volt, amit a kitöltők önként osztottak meg velünk. A történetekből mintázatok rajzolódnak ki arról, hogy milyen formában változtatja meg a nők önszabályozását és szokásait a catcalling jelensége. Azonkívül, hogy testképzavar, szorongás és a depresszió tüneteit okozhatja, az áldozatok viselkedésének megváltozásához is vezethet. 

Ez például abban nyilvánul meg, hogy meg kell változtniuk megszokott útvonalaikat, hogy egyes helyeket és bizonyos embereket szándékosan kerülnek, és az éjszakai önálló közlekedésben is bizonytalanná válnak.

„Fenék alá érő, dús hajam van, amit már nem merek az utcán kibontva hordani.”

„Inkább útvonalat váltottam. Többek között ezért sem futok már szabadtéren.”

„Egy új rövidnadrág volt rajtam, aznap vettem fel elsőnek, és azóta egyszer nem volt rajtam.”

Mit tehetünk?

„Emlékszem, megemlítettem ezt az esetet az egyik tanáromnak egyszer. Ő azt mondta, hogy örüljek amíg füttyögnek, mert ez azt jelenti, tetszem nekik.”

Az utcai zaklatás normalizálásának és széleskörű elfogadottságának kulturális felszámolása jelenthetne megoldást. Nem a nők értik félre az udvarlást és a bókokat, mert a catcalling a közeledés helytelen formája, és a tisztelet teljes hiányát jelzi. Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy nem minden elkövető rosszindulatú, vagy minősül szexuális ragadozónak, és meghatározó az elkövetők családi és szocializációs közege is, amiben felnőttek.

Az edukáció kulcsfontosságú eszköz ezen a területen. Az  utcai zaklatás témájáról érdemes lenne már általános vagy középiskolában felvilágosítást tartani, a fiatal lányok és a fiúk figyelmét is felhívni arra, hogy miként nem szabad viselkedni az utcán, illetve bátorítani őket, hogy szemtanúként felismerjék ezeket a helyzeteket, és szükség esetén közbelépjenek. 

Megküzdési stratégiaként igénybe vehető egy hazai alapítvány, a Hazakísérő Telefon Alapítvány szolgáltatása, akik olyan személyeknek nyújtanak segítséget, akik nem érzik magukat biztonságban az esti órákban. A 06 /80 422–422 számon addig beszélhet telefonon a hívó, amíg biztonságos helyre nem érkezik.

Néhányan az eredeti csapatból folytatjuk a téma feldolgozását, és “I am not your kitty” néven új projektbe kezdtünk. A férfi nézőpontot is szeretnénk felderíteni, ezért kérdőívet is készítettünk, és kerekasztal-beszélgetést szervezünk a témában. Nem az célunk a  médiakampánnyal, hogy általánosítsunk vagy ítélkezzünk, hanem hogy felhívjuk a figyelmet egy társadalmi problémára, és együtt értelmezzük a problémát a magyar valóságban. “Szia cica, van gazdád? - beszélgetés a catcallingról Magyarországon” címmel kerekasztal-beszélgetést és Word Café-t szervezünk november 28-án. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. 

 

 

 

“Szia cica, van gazdád?” - Háromezer magyar nő az utcai zaklatásról Tovább
Miért fontos a ruhád története? - Dr. Faludi Julianna a globális divatipar problémáiról

Miért fontos a ruhád története? - Dr. Faludi Julianna a globális divatipar problémáiról

karina-tess-h14pfhlfr24-unsplash.jpgSokan gondolják zöldnek magukat, de amikor ruhavásárlásra kerül a sor, nehéz tudatosan dönteni. Az etikusság és a fenntarthatóság kutatása rámutat a globális divatipar égető problémáira. Podcast beszélgetés Dr. Faludi Julianna szociológussal.

2021.10.29. Írta: Taxner Tünde / Borítókép: Karina Tess, Unsplash

img_0306_jpg.jpg“A fast fashion gyakorlatilag nem hoz igazán újat, csak az újszerűség illúzióját gyártja” – mondja Dr. Faludi Julianna, a Corvinus Egyetem adjunktusa a Messzelátó podcast legújabb adásában. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy nagyon sok trend van, és ezek gyorsan változnak – a fast koncepciója is erre utal –, de már az 1930-as években rámutattak kutatások arra, hogy valójában nincsenek jelentős újdonságok. Képes lehet a divat etikus és fenntartható megközelítése átformálni a fogyasztók és a nagyvállalatok viselkedését?

A képen Dr. Faludi Julianna.

Tudd meg a válaszokat a Messzelátó podcastből, amiben a Közgazdász Online csapata jövőbe mutató témákról beszélget szakértőkkel és kutatókkal!

Gyors vagy lassú

A fast fashion jelenlegi modellje az ipari forradalom korára, a tömegtermelésnek a kizsákmányolásra és gyermekmunkára, illetve a gyapottermelésnek a rabszolgatartáson alapuló modeljére vezethető vissza. A jelenlegi globális munkamegosztás újratermeli és rögzíti az egyenlőtlenségeket. Az etikus divat irányzata ezt a modellt próbálja átalakítani és újraértelmezni azáltal, hogy felhívja a fogyasztók és a divatcégek figyelmét a méltányos munkakörülmények és az előállítási folyamat átláthatóságának fontosságára, felügyeletére.

rio-lecatompessy-cfduruqkabk-unsplash.jpg

kép: Rio Lecatompessy, Unsplash

A fenntarthatóság fogalmát a divattal összefüggésben elsősorban környezeti értelemben használták, de mára átfedésben van az etikussággal, azaz a méltányos munkakörülmények és bérek biztosításával. “Azt szeretnénk, hogy ne használjuk el sem a természeti, sem az emberi erőforrásokat, hanem egyfajta egyensúly alakuljon ki” – mondja a kutató. Ez a koncepció főleg a slow fashionben jelenik meg, ami a fast fashion ellenpólusa. Célja, hogy a jó minőségű ruhák vásárlására beruházásként tekintsünk, és utána végigkísérjenek minket egy életszakaszon.

“Manapság átalakul a fogyasztók viszonya ahhoz, amit viselnek. Fontos, hogy a ruhának mi a története.”

Tudatos fogyasztók és az online marketing ereje

“Egyre jobban szegmentálódik azon fogyasztók köre, akik törekednek a fenntarthatóságra” – mondja Dr. Faludi Julianna, a magukat fenntarthatóan gondolkodónak tartó hazai fogyasztók szokásainak felmérését vizsgáló kutatása eredményeit összegezve. 

“Most ott tartunk, hogy a fogyasztóktól várjuk el, hogy diktáljanak, és válasszanak abból, ami rendelkezésre áll a piacon.”

Ez felelősségvállalást jelent, a tudatos döntésnek azonban akadályai is vannak. Előfordulhat, hogy nem tudunk eleget a márkáról, nem engedhetjük meg magunknak, vagy nem férünk hozzá fenntartható és etikus választékhoz. “Egészen más kínálatot fog találni a fogyasztó Debrecenben, mint Oslóban” – mondja a kutató.

becca-mchaffie-fzde_6itjkw-unsplash_1.jpg

Kép: Becca McHaffie, Unsplash

A kutatás azonban rámutatott, hogy van egy olyan, főleg középkorú réteg, aki úgy gondolja, a döntéseivel pozitívabb irányba tudja mozdítani a világot, és ennek megfelelően cselekszik. “Akik már valamilyen tudatosságot mutatnak, könnyen elérhetőek online, és jól használják a különböző információforrásokat” – mutat rá Dr. Faludi Julianna a legfontosabb eredményre. “Sok lehetőséget látok a digitalizációban, a közösségi médiában és az e-kereskedelem előretörésében” – mondja a kutató, hiszen ez a típusú marketing alacsonyabb költséget és pontosabb, könnyebb elérést jelenthet egy induló vállalkozás számára is.

Jó példa az online felületek hatékonyságára a nemfogyasztás mozgalma, vagyis úgy csökkenteni a környezeti terhelést, hogy nem vásárolunk új ruhát. “A közösségi médiában megjelenő kihívások körül szerveződő csoportok fontos szerepet játszanak. Ez egy piacformáló erő, nem hiába próbálnak a nagyvállalatok átstrukturálással, almárkák létrehozásával a piacon maradni.”

A divat etikus és fenntartható megközelítésében minden fogyasztói és nagyvállalati döntés számít. “A divatipar egy állatorvosi ló: a legkézenfoghatóbban mutatja meg a globális piac működését egy hétköznapi fogyasztó számára, hogy megértse a problémák mélységét.”

Hallgasd meg az egész podcastet!

 

Miért fontos a ruhád története? - Dr. Faludi Julianna a globális divatipar problémáiról Tovább
Hogyan lesz valaki demonstrátorból a Félév gyakorlatvezetője? – Interjú Madari Zoltánnal

Hogyan lesz valaki demonstrátorból a Félév gyakorlatvezetője? – Interjú Madari Zoltánnal

o_zs_0231_wecompress_com.jpg

Milyen motiváció állhat egy akadémiai életút mögött? Hogyan válhat valaki jó tanárrá? Lehet-e érdekes a statisztika a száraz és komplex képletek ellenére? Milyen érzés egyidőben corvinusos diáknak és tanárnak lenni? Többek közt ezekre a kérdésekre kerestem a választ Madari Zoltán egyetemi tanársegéddel, aki ebben a félévben a Félév gyakorlatvezetője díjat nyerte el a hallgatóktól. 

2021.07.26. Írta: Tepfenhart Beatrix, Borítókép: Őrsi Zsanett, Közgazdász

Zoltánnak az oktatás már fiatal korában imponált, tanárnak készült sokáig. Végül mégis a Corvinus mellett tette le voksát. Ott sem kellett lemondania a tanításról, hiszen évekig demonstrátorként tevékenykedett. 

,,Egy rendkívül támogató környezetbe kerültem bele, érdekelte a tanszéket a véleményem, és lehetőséget kaptam arra, hogy oktassak. Ez nekem nagyon megtetszett, kifejezetten inspirált az, hogy ki kell állni 40 ember elé és egy olyan tárgyat tanítani, ami nem örvend túl nagy népszerűségnek, amit kihívás jól oktatni’’ – meséli.

mz.jpgA szentkirályi származású Madari Zoltán elsődiplomás a családjában. Kecskeméti szakközépiskolája után a Corvinusra jött, ahol Alkalmazott Közgazdaságtan szakon kezdte meg a pályafutását, ami eleinte okozott kihívásokat, azonban a kitartás és a Fakt Szakkollégium inspiráló környezete segített áthidalni ezeket. Ezt egy Közgazdasági Elemző mesterszak követte, azonban corvinusos története itt nem ért véget: jelenleg egyidőben hallgató és oktató az egyetemen Gazdaság- és társadalomstatisztika szakirányon, a Közgazdasági és Gazdaságinformatika Doktori Iskolában fogja lezárni a tanulmányait. 

Kép: Madari Zoltán

Az akadémiai lét mögött egyfajta kettős motiváció lapul, ezért a demonstrátorság több megközelítésből meghatározó volt számára.

,,Ha valaki fél évig tanul egy tárgyat, akkor lesz arról egyfajta kép a fejében, de ez messze nem elég ahhoz, hogy tanítsa is. El kell mélyedni a tananyagban, gondolkodni kell róla és igazából ez a legfontosabb. Az ember bármit csinál éppen az élete során, tanul, olvas, utazik, az a lényeg, hogy gondolkodjon.’’ 

A mélyebb ismeretekre szomjazó személyiség motivációt jelent a statisztika oktatásához. Zoltán szerint a statisztika  kulcspontja nem az, hogy megtanuljuk a száraz képleteket és a mutatókat, sokkal inkább, hogy ezek mögé lássunk, hogy értelmezni tudjuk, mi rejlik a betűk és a számok mögött a való életben, és ezt a tudást majd később a munkaerőpiacon is használni tudjuk. 

,,Nem a statisztika hazudik, hanem az, aki használja’’ - tartja egy híres mondás, amit Zoli is nagyon sokszor hangsúlyoz az óráin.

,,Nagyon fontos, hogy legalább közgazdászként értően olvassuk a statisztikákat.

Ellenkező esetben a média és az internet könnyen meg tud vezetni minket. Ezt akár a lassan lecsengeni látszó Covid árnyékában is láthattuk - a statisztikák használata és értelmezése nemcsak nálunk okoz nehézségeket, hanem globális szinten’’ – mondja arról, hogy miért alapozó tárgy a statisztika, és hol találkozhatunk vele a hétköznapokban. 

b_v_0103_3.jpg

Kép: Bera Viktor, Közgazdász

Az akadémiai életút azonban nemcsak oktatásból áll; szorosan kiegészül kutatási tevékenységgel is, ami már egy merőben más világ, más hozzáállás és más készségek is szükségesek hozzá. Ebbe az új és komplex világba bele kell szokni, és aztán bele kell tanulni, hiszen senki nem születik kutatónak. 

Pályafutása során Zoltánnak ez volt az egyik legnagyobb kihívás. ,,Van olyan, hogy az ember beküld egy általa jónak vélt és jól kidolgozott anyagot, aztán teljesen szétszedik’’. Ilyenkor jön az újratervezés, és az, hogy további ösztönzőket keressünk - ezzel együtt pedig akarva-akaratlanul megtanulhatjuk, hogyan kell nemcsak eredményesen, de hatékonyan is dolgozni – feltéve, hogy nem akar az ember a nap 24 órájában statisztikai-ökonometriai modellek kidolgozásán ügyködni. 

Zoltán tevékenységének fókuszában alapvetően nem a kutatások álltak, ennek ellenére az elmúlt években ezen a területen is aktív volt, több publikációja is megjelent a szemináriumok mellett. ,,Beszélni szeretek, átadni a saját tudásomat és gondolataimat pedig még inkább’’- fogalmazza meg, amit rögtön kiegészít azzal, hogy egy jó tanár minden esetben jó előadó is kell, hogy legyen. 

Mindannyian ismerjük azt az érzést, amikor kétségkívül érződik valakin, hogy hatalmas lexikális tudással rendelkezik, azonban nem tudja ezt kellő módon kommunikálni a hallgatóság felé. Ez az, ami egy akadémiai életpályán szintén óriási kihívásnak bizonyulhat, hiszen az emberek figyelme az idő múlásával lankad, és 45 perc után sokszor megszűnik létezni. 

,,Mindig felkészültnek kell lenni: az adott heti tananyaghoz valami színeset kapcsolni, például egy aktuális hírt vagy valamilyen vicces dolgot bevonni, csak így lehet megnyerni a hallgatók figyelmét és ezáltal tanítani őket.’’

Hozzátette azt is, hogy maximalista személyiségként a megerősítés és a visszajelzés elengedhetetlen számára, azonban az online oktatás miatt ezekből sokkal kevesebb jutott. Épp ezért volt hatalmas megtiszteltetés és öröm neki, hogy a Félév gyakorlatvezetőjévé választották. 

A visszajelzésekből, véleményekből mindig próbál építkezni. ,,Én a HalVelt már demonstrátori éveim óta olvasom, és igyekszem beépíteni az ott összegyűlt gondolatokat az oktatási módszertanomba. A hallgatók véleménye nagyban meghatározza, hogy van-e értelme a munkámnak, annak, hogy minden évben új és életszerű példákat hozok’’.

A kritika sokszor lehet sértő vagy negatív töltetű, de mindig hozzáállás kérdése, hogy hogyan engedjük ezt hatni az életünkre. Végig kell gondolni, hogy gyakorlatilag mindannyian kritikusak vagyunk, maximum néha nem vesszük észre. Ez viszont teljesen normális. ,,Merjünk kritikát megfogalmazni, ez nagyon fontos. Hiszek abban, hogy a kritikai gondolkodás viszi előre a világot, azt javasolnám mindenkinek, hogy ez aktívan legyen ott az életében’’ - üzeni a hallgatóknak és az olvasóknak Madari Zoltán.

Hogyan lesz valaki demonstrátorból a Félév gyakorlatvezetője? – Interjú Madari Zoltánnal Tovább
Hogyan lehetnének fenntarthatóbbak a hazai nagy fesztiválok? – Zöldülés az OTDK-győztes Czillahó Krisztinával

Hogyan lehetnének fenntarthatóbbak a hazai nagy fesztiválok? – Zöldülés az OTDK-győztes Czillahó Krisztinával

dsc_5236.jpg

Ha nyár, akkor fesztiválozás. Még akkor is, ha a fesztiválipar rendkívül környezetszennyező? Czillahó Krisztina volt corvinusos hallgató TDK-kutatásában felmérte, hogyan tudnánk itthon zöldebben fesztiválozni, és mit tehetnek a legnagyobb hazai fesztiválok szervezői és látogatói a zöldülésért.

2021. 07. 14. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Barbócz Zsolt, Közgazdász

„Hatalmas élmény, ami hozzá tartozik a nyárhoz, valakinek ezzel telik az egész nyár. De gazdasági szempontból is jelentős, a hazai GDP majdnem egy százalékát teszi ki a szektor.” A fesztiválozás a fiatal felnőttek számára meghatározó kulturális élmény, és közben a szórakoztatóipar egyik jelentős szegmense, ami nagy beruházásokat, sok pénzt és nemzetközi látogatókat vonz. Mégis megvan az árnyoldala is. „Összességében a fesztiválturizmus egy környezetszennyező dolog, de maga a fesztiválozás is, akár a fellépőket, akár a résztvevőket nézzük” – mondja Czillahó Krisztina corvinusos alumna, aki TDK-dolgozatában a hazai nagy fesztiválokat fenntarthatósági szempontból vizsgálta.

20210708-_k1i1538.jpg

A képen Czillahó Krisztina.

Krisztina a 2021-es OTDK Közgazdaságtudományi Szekciójában a Turizmus-vendéglátás-sport tagozatban első helyezést ért el. Az idei, 35. OTDK dolgozatát érintő szekciója Sopronban lett volna. „Sajnálom, hogy kimaradt a személyes élmény, de összességében pozitív tapasztalat volt számomra a verseny” – mondja Krisztina, aki 2020 tavaszán írta meg győztes dolgozatát, amikor az egyetemek távoktatásra álltak át. „Nehezített pályánk volt az amúgy is sok résztvevő között” – mondja, hiszen online volt minden, ami megnehezítette például a szakirodalmak keresését és a kapcsolattartást a konzulensével, Dr. Pinke-Sziva Ivett-tel. Krisztina kutatása azonban olyan átfogó és alapos volt, hogy a tagozat élére került.

Miért környezetszennyezőek a hazai nagy fesztiválok?

„Márciusban interjúztam a Sziget fenntarthatósági menedzserével” – mondja Krisztina. „Azt mondta, ma már nincs olyan hazai nagy vagy közepes fesztivál, aminek ne lenne releváns fenntarthatósági programja, és ez pozitív irányba mutat”. Krisztina a Szigetet, a VOLT fesztivált, az EFOTT-ot és a Balaton Soundot vizsgálta környezetvédelmi szempontokból, mivel ezek a legnagyobb hazai fesztiválok. Kutatásából kirajzolódott, hogy a hulladékgazdálkodás, valamint a fesztiválozók és a fellépők utazásai nyomnak a legtöbbet a latban.

dsc_9541.jpg

Kép: Barbócz Zsolt, Közgazdász

„A Szigeten hajnalban rossz érzés végigmenni a sok eldobált szemét miatt, globálisan mégsem ez terheli meg legjobban a környezetet, hanem az az ökológiai lábnyom, ami az utazások miatt jön létre” – mondja Krisztina. Az utazás főleg a nemzetközi célközönségre irányuló fesztiváloknál probléma, a hazai célközönségűeknél, mint például az EFOTT, a hulladékgazdálkodás terheli jobban a környezetet. A legnagyobb hazai fesztivál, a Sziget egyértelműen nem a magyar célközönségnek szól. Krisztina a TDK-kutatásához Kádár Tamással, a Sziget ügyvezetőjével és Dominus Ákossal, a  fenntarthatósági menedzserével interjúzott. „Ezeknek a nagy fesztiváloknak multiplikátor hatásuk is van, a külföldiek tovább maradnak Magyarországon, máshova is ellátogatnak” – emelte ki Krisztina a Sziget turisztikai jelentőségét.

so021.jpg

Kép: Barbócz Zsolt, Közgazdász

„A nagy fesztiválok hatalmas bevételeket, de hatalmas kiadásokat is jelentenek. Általában nem egy fix infrastruktúrában valósulnak meg, fel kell építeni egy háttérterületet is a fesztiválok működéséhez” – magyarázza Krisztina a környezetszennyezés hátterét. A fesztiválokat például mobilkerítésekkel kerítik körbe. Ki gondolná, hogy ezek is mekkora hatással vannak a környezetre? „Vannak még olyan egyutas műanyagok, amiket a szervezők nem tudtak kiváltani, például a gyorskötöző, amivel a geotextileket a mobilkerítésekhez rögzítik. Több százezer gyorskötözőt elhasználnak” – Krisztina megtudta a szervezőktől, hogy nincsen hasonló teherbírású eszköz, amivel ez megoldható lenne.

Szabályozások és igények kereszttüzében

Krisztina érdeklődését a téma iránt többek között az az eset keltette fel, amikor pár éve a VOLT fesztivált a hatóságok nem engedték megtartani, mert egy környezetvédelmi területen lett volna, aminek egy része  ráadásul Natura 2000 védettség alatt állt. Végül megszervezték, de a szervezőknek szigorúbb szabályokat kellett betartaniuk. A kutatásban ebből kiindulva Krisztina a keresleti és a kínálati oldalt is ütköztette, vagyis azt is megvizsgálta, hogy a fesztiválozóknak milyen zöld igényei és ötletei vannak, és azt is, hogy a szervezők mit tudnak és szeretnének megvalósítani. 

A Natura 2000 egy összeurópai rendszer, ami az összefüggő élővilágot védi. A közösségi jelentőségű, természetes élőhely-típusok, állat- és növényfajok védelmén keresztül szeretné megóvni a biológiai sokféleséget és hozzájárulni a kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, helyreállításához.

A TDK-dolgozat különlegességét pont ez adta: „rengeteg kutatás van a témában, de a legtöbb vagy a fesztiválok kínálati vagy a keresleti oldalát vizsgálja”. Krisztina a reális megvalósíthatóságra építette fel a kutatását. A fesztiválozóknak egy kérdőíves felmérést készített, melyet  előzetes kutatások alapján állított össze, és belefoglalta az interjúkban felmerülő és a saját ötleteit is. „A legfontosabb, hogy olyan igényeket elégítsenek ki a szervezők, amik tényleg fellépnek a fesztiválozók részéről, és felfedjék azokat a látens igényeket is, amiket a látogatók sem tudatosítanak” – véli Krisztina.

dsc_1481.jpg

Kép: Barbócz Zsolt, Közgazdász

A fesztiválozók igényein túl az irányításpolitika és szabályozás is befolyásolja a szervezők mozgásterét. A repoharakat (visszaváltható poharak) például a fesztiválozók általában vissza szeretnék váltani, de szigorú higiéniai szabályok alá esnek, ezért a szervezők nem tudják lehetővé tenni. „Például a Szigetnek a hatóságok nem engedték meg, hogy a Duna vízével locsolják a füvet” – mondja Krisztina. „Magyarországon jelenleg nincsen egységes szabályozás a zenei események és fesztiválok fenntarthatóságára vonatkozóan” – tudta meg Bartus Gábortól, a Nemzeti Fenntartható Fejlesztési Tanács főtitkárától, akivel ugyancsak interjúzott a TDK-kutatásban. A nemzetközi színtéren már van több pozitív példa, Angliában például már van egységes szabályozás, a Glastonbury Fesztivál pedig élen jár a kreatív zöld megoldásokkal.

Lépések a zöldülés irányába

A Glastonbury Fesztiválon a jegyvásárláskor el kell fogadni egy Zöld Fogadalmat, így már ott felhívják a környezetvédelemre a figyelmet. A Worthy Warriors önkéntesprogram résztvevői pedig ökokempingben laknak, ahol például a mosdókban szürkevizet, vagyis ivásra már nem alkalmas, enyhén szennyezett vizet használnak, és napelemekkel melegítik a vizet. Napközben pedig gyűjtik a szemetet, és segítenek a szemléletformálásban. 

Akár teljesen banális ötletekkel is lehet növelni a fenntarthatóságot, csak nyitott szemmel kell járni, és keresni a lehetőségeket.

Krisztina szerint kreatív megoldásokkal tehetünk a legtöbbet a környezetünkért. „A Corvinus egyik bejáratánál volt olyan cigarettacsikk-gyűjtő, amiben a csikkel kellett szavazni, hogy STAT vagy VPÜ. Ugyanez egy fesztiválon is megvalósítható lenne”. Melyiket választanád: Arctic Monkeys vagy Red Hot Chili Peppers?

glastonbury_950x300px_banners_greenpledge-1.jpg

Glastonbury Fesztivál: a Green Pledge-re, vagyis Zöld Fogadalomra emlékeztetik a látogatókat. Kép: Green Glastonbury

„A megoldási javaslatokat elválaszthatjuk úgy, hogy a technológiához vagy a szemléletformáláshoz kapcsolódnak”. A szelektív hulladékgyűjtés, a biológiailag lebomló rothasztók telepítése, ami egy kevéssé ismert megoldás, mégis itthon is szokták alkalmazni, az infrastrukturális fejlesztésekhez tartoznak. Krisztina szerint az egyik legfontosabb lépés az egyszer használatos műanyagok visszaszorítása lenne. 

A tömegközlekedési eszközök ösztönzése is nyújt lehetőségeket. Például a Sziget tervez egy CO2-kalkulátort, hogy mindenki lássa az utazása következményeit, és kedvezményes vonatjegyeket is szeretnének a MÁV-val együttműködve. Azonban a szemléletformálás ugyancsak fontos.

„A Sziget a magyar fesztiválok zászlóshajója, mivel egy külön márkát is kapcsoltak már a fenntarthatósághoz, a Green Szigetet” – mondja Krisztina. „Talán az a legnagyobb és legeffektívebb hatás, ha az emberek szemléletmódjára és tudatosságára tudnak hatni, mivel egy nagy fesztiválon naponta nagyjából százezer ember megfordul”. Az előzetes marketingkommunikációban is hangsúlyt lehet fektetni a tudatosításra, előzetes tájékoztatásra, például megismertetni a látogatókkal, hogy hol vannak szelektív kukák, biciklitárolók. Ebben az érintett fiatal korosztály miatt kiemelt szerepe van a közösségi médiának.

green_sziget.png

A Sziget is elindult a zöldülés útján. Kép: Sziget fesztivál

„A helyszínen csak egy nagyon konkrét, célzott marketingkommunikációra van lehetőség, mert a fesztiválozók magatartását eléggé befolyásolja az alkohol és egyéb tudatmódosító szerek. Részegen nem az az elsődleges szempont, hogy hova dobjam ezt a műanyag flakont” – mondja Krisztina, aki a rendezvényszemélyiség modellt is megemlítette dolgozatában. Az elmélet lényege, hogy amikor fesztiválozunk, megváltozik a személyiségünk, máshogy viselkedünk, mint a hétköznapokban. „Attól még, hogy a hétköznapokban odafigyelsz a környezetre, simán előfordulhat az, hogy egy fesztiválon ezeket a tevékenységeket teljesen figyelmen kívül hagyod”.

Magyarországon 2009-ben alapult a Zöld Fesztivál kritériumrendszer és díj, de kevesen tudnak róla. Az első lépés tehát a szemléletformálás. „Ha a szervezők meg tudják teremteni a zöld szemléletmódot, arra már egy projektet is rá tudnak húzni, meg tudják például ismerni a jelenlegi és a potenciális látogatók rejtett igényeit. Ha már ismerik az igényeket, konkrét infrastrukturális projekteket is el tudnak kezdeni, akár különböző CSR tevékenységekkel vagy együttműködő partnerek bevonásával”. 

Divatos lett a zöld mozgalom, csak meg kell hozzá teremteni a hátteret, és még tovább fejleszteni a fesztiválokat. – mondja Krisztina.

Az online kutatás kihívásai

„Pont akkor csináltam a kutatást, amikor még mindenki abban reménykedett, hogy a Covid egy rövid bezártság lesz, és nyáron mindenki mehet ide-oda fesztiválozni” – Krisztina szerint a kérdőíve kitöltői is hasonlóan gondolkodtak. A járvány hatásait akkor még korai volt vizsgálni, de a szervezők már borúlátóbbak voltak, már tavaly márciusban több éves károkat láttak előre.

A TDK-írást jobban befolyásolta a járványhelyzet, mint a kutatási eredményeket. „Sok nehézséggel találkoztam az online helyzet miatt, a távoktatás is sok feladatot adott, szóval abban sokat fejlődtem, hogy próbáltam lavírozni a teendők között” – mondja Krisztina, aki decemberben végzett Turizmus-vendéglátás szakon, és a TDK-dolgozatát egészítette ki szakdolgozattá. „Az egyik interjúalany mondta, hogy sokan keresik meg a Szigetet, hogy szeretnének szakdolgozatot írni róla, de kevesen vannak annyira felkészülve, mint én voltam”. Krisztina a nehézségek ellenére nagyon örült a szakma elismerésének. Elküldte ugyanis a szakdolgozatát az interjúalanyainak, akik nagyon hasznosnak találták az eredményeit a Sziget szempontjából. A TDK-zás során a konzulense segítségére mindig számíthatott, aki többször arra is bíztatta, hogy kilépjen a komfortzónájából, és mindig a legjobbra törekedjen. 

Amikor azt gondoltam, hogy jó lesz így, Ivett ezt mondta nekem: Nem, Kriszti, nem szakdolgozatot írsz, hanem TDK-t.

Hogyan lehetnének fenntarthatóbbak a hazai nagy fesztiválok? – Zöldülés az OTDK-győztes Czillahó Krisztinával Tovább
Hogyan készülhetünk fel a jövőre? - Dr. Aczél Petra és Dr. Szántó Zoltán kutatók a Messzelátóban

Hogyan készülhetünk fel a jövőre? - Dr. Aczél Petra és Dr. Szántó Zoltán kutatók a Messzelátóban

t_t_0015_jpg.jpg

Hogyan viszonyulunk a jövőnkhöz? Mennyire vagyunk felkészülve arra, hogy változások lesznek? A Társadalmi Jövőképesség Index megmutatja, hogyan értelmezhető a jó élet, és a fejlett országokban mennyire számíthatunk hosszú távon békére, biztonságra, kötődésre, gondoskodásra és egyensúlyra.

2021. 06. 24. Írta és a borítóképet fényképezte: Taxner Tünde

Képzeljük el, hogy egy sötét teremben állunk. Belenézünk a kristálygömbbe, és a tudomány segítségével látjuk benne a jövőnket. Azt hihetjük, hogy ezt jelenti a társadalmi jövőképesség kutatása. “Ezt a gömböt ezúttal engedjük el” - mondja Dr. Aczél Petra, a Corvinus intézményigazgató professzora, senior kutató. A Társadalmi Jövőképesség Kutatóközpontban nem a jövőt akarják kiolvasni, hanem arra a kérdésre keresik a választ, hogy mitől függ az, hogy valahol hosszú távon jó élet várható.

ap-001.jpg

“Itt van egy világjárvány. Melyek voltak azok a műveletek, döntések, tulajdonságok, amelyek miatt egy ország jobban átvészelte?” - teszi fel a kérdést Dr. Aczél Petra a Messzelátó podcastben. A kutatóközpontot a Corvinus nemzetközi rektorhelyettese, Dr. Szántó Zoltán vezeti, a Társadalmi Jövőképesség Indexet (SFI) tavasszal publikálták.

A képen Dr. Aczél Petra, forrás: Budapesti Corvinus Egyetem

A Social Futuring Indexről megjelenésekor is írtunk, és bemutattuk a koncepcióját, valamint a 2020-as mérés legfontosabb eredményeit.

Mit jelent, és hogyan mérhető a jó élet?

A jó élet kritériumait a Corvinus kutatói nemzetközi és hazai partnerekkel, például, a BarabásiLabbal és a Központi Statisztikai Hivatallal közösen vizsgálják 2017 óta. “Nem tudom, ki mennyi indexet csinált már életében, de nagyon ajánlom. Nagyon jó tréning arra nézve, hogy hogyan tudunk egy gondolatot operacionalizálni” - mondja Dr. Aczél Petra. Az előkészítő munka során a kutatók elsődlegesen erre a kérdésre keresték a választ: hogyan értelmezzük azt az életet, amit érdemes élni?

Az index a béke és biztonság, a kötődés, a gondoskodás és az egyensúly dimenzióiban talál erre válaszokat. “A szempontok sajátos, mátrixszerű elrendezése adja a keretet, amiben értelmeztük és mértük a társadalmi jövőképesség fogalmát” - mondja Dr. Szántó Zoltán. A dimenziókhoz szakértői csoportokban kerestek indikátorokat, és nyilvános adatbázisokból gyűjtöttek adatokat, például a vízellátás, az oktatás, a környezetvédelem, a családok helyzete és a függőséget okozó szerek használata kapcsán, hiszen ezek a körülmények mind befolyásolják egy ország jövőképességét.

szanto_zoltan_1_1.jpg

Ellentétben az országok összehasonlítására gyakran használt GDP-vel, a SFI új megközelítést vet fel. “Egy holisztikus szemléletet tükröz a mérésünk. Próbál egy többdimenziós, összetett képet felvázolni” - mondja Dr. Szántó Zoltán. “Ez az index hozzájárul ahhoz a sokszínűséghez, ahogy az indexek mérnek. Valljuk is, hogy egyek vagyunk azok közül, akik mernek valamit mondani arról, hogy egy társadalom, egy közösség hogyan tartja fenn magát a jó élet szempontjából” - teszi hozzá Dr. Aczél Petra.

A képen Dr. Szántó Zoltán, forrás: Budapesti Corvinus Egyetem

Hol végzett a rangsorban Magyarország?

Magyarország a 8. helyen áll a 2020-as összesített indexben, ugyanannyi ponttal, mint Lengyelország. A kutatók szerint viszonylag kiegyensúlyozott teljesítményt nyújt, egyedül a gondoskodás dimenziójában marad el a vizsgált OECD-országok átlagától. Az egyensúly dimenzióját nézve pedig vezeti a rangsort, ami meglepő lehet. Akárcsak Japán utolsó előtti helye, ami a technológiai fejlettsége ellenére indokolt, hiszen az ország demográfiai viszonyai és a kötődés feltételei például kedvezőtlenek. Az indexet kétévente fogják publikálni, ezekben már a világjárvány hatásai és tanulságai is megkerülhetetlenek lesznek.

A jövő nem percekből áll. A jövő alapanyaga nem az idő, hanem az ember, és a mi indexünk is ezt sugallja. - Dr. Aczél Petra

“Nincs olyan index, amelynek a hátterében nincs valamilyen világkép vagy koncepció”  - mondja Dr. Aczél Petra. A kutatók szerint attól, hogy egy kutatás tudományosan megalapozott és következetes, mindig meghatározott értékek képezik az alapját. Szántó Zoltán szerint a kutatás legfőbb üzenete a fiatal generációk számára, hogy “próbáljunk kritikusan, nyitottan és több szempontot mérlegelve, nyíltan kommunikálni. Tegyük ki az asztalra azokat az értékeket, nézeteket, amelyek alapján kidolgozzuk és értelmezzük a tudományos eredményeket.

Ha kíváncsi vagy az index fogalmi hátterére és a részletes eredményekre, a Social Futuring Index és a ConNext 2050 oldalán megtalálod.

Tudományterületeken átívelő kutatás

“A multi- és interdiszciplinaritás az elmúlt években felértékelődött. Rájöttek a kutatók, hogy egyedül nem megy, vagy csak egyoldalúan megy” - indokolja a kutatóközpont vezetője azt az átfogó nézőpontot, amit az index tükröz. A kutatóközpontban emiatt sok különböző tudományterület képviselői dolgoznak együtt. Hogyan lehet sikeres az együttműködés?

Dr. Szántó Zoltán szerint a vizsgálat tárgya indokolta a sokoldalú megközelítést. “Megértettük egymást, mert nem az volt fontos számunkra, hogy te szociológus vagy, én közgazdász vagyok, ő pedig filozófus, hanem az, hogy van egy olyan fogalom, amiről érdemes gondolkodni”.

Dr. Aczél Petra három tulajdonságot emelt ki, amire szükség van a közös munkához: kíváncsiságra, nagyon elszánt kritikai gondolkodásra és a mögötte rejtőző a nagyfokú következetességre, valamint alázatra. “Mi nem állítjuk, hogy az igazság egy darabját hoztuk létre. Mi a gondolkodás egy darabját hoztuk létre és egy olyan eszközt, amivel lehet mérni a koncepciót.”

Hogyan épül be a szemlélet és a téma a Corvinus kurzusaiba? Mennyire érdeklődnek iránta az egyetemi hallgatók, és milyen doktori kutatások folynak a társadalmi jövőképességről? Mi a kutatás legfontosabb üzenete a fiatal generációk számára? A Messzelátó podcast legújabb részéből kiderül!

Hogyan készülhetünk fel a jövőre? - Dr. Aczél Petra és Dr. Szántó Zoltán kutatók a Messzelátóban Tovább
Hogyan ne utáljuk meg a matekot? - Farkas-Kis Máté kutató szerint főleg a tanítási módszereken kellene változtatni

Hogyan ne utáljuk meg a matekot? - Farkas-Kis Máté kutató szerint főleg a tanítási módszereken kellene változtatni

thisisengineering-raeng-gzdrm7syq0g-unsplash.jpg

Újra szorongó általános iskolásnak érzed magad egy matekvizsga vagy feladat előtt? Farkas-Kis Máté, a Corvinus Egyetem doktorandusza a döntéseink mögött megbújó matematikai összefüggéseket kutatja. Szerinte mindenki lehet matematikus, ha le tudja győzni a matektanulással kapcsolatos félelmeit, és képes feldolgozni megalázó emlékeit.

2021.06.02. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Unsplash

A családomban szinte mindenki mérnök, de én sosem éreztem magam igazi matekos agynak. Farkas-Kis Máté szerint rosszul gondolkodtam magamról. “A felvetés, hogy létezik matekos agy, téves. Ha távolabb lépünk, akkor azt kell látnunk, hogy a gondolkodási folyamataink nem választhatóak ketté, klasszikusan humán és reál irányra. Mindkettő irány mögött ugyanazok a mechanizmusok, motívumok, szimbólumok bújnak meg.” A matekkal kapcsolatos bizonytalanság és sikertelenség oka nem egy veleszületett képesség vagy kompetencia hiánya, hanem a matektól való félelem miatt alakul ki, ami korábbi iskolai tapasztalatainkra vezethető vissza.

Mi a matematikai szorongás, és hogyan demotivál? Hogyan befolyásolják a döntéseinket a matematikatanulással kapcsolatos élményeink? Farkas-Kis Máté többek között erről is beszél a Messzelátó podcast legújabb adásában, melyben jövőbe mutató témákat szakértőkkel járunk körbe. Hallgasd meg a podcastet Spotify-on vagy YouTube-on!

farkas-kis-andras-mate_jpg_1.pngKép: Farkas-Kis Máté

Máté szerint “el lehet érni, hogy ne utáljuk meg a matekot”. Számos gyerekkori motiváló és pozitív élmény miatt, ahogy ő fogalmaz: “összeállt bennem a matematika”, és ezt másokkal is meg szeretné osztani. Általában a kapcsolatunk a tantárggyal akkor romlik el, amikor megtörténik az elszakadás a matematikától. Gyerekként még szeretjük a számokat, óvodás korunktól kezdve a számolás jelen van a gondolkodásunkban. A lejtmenet Máté szerint akkor kezdődik, amikor bekerülünk az oktatási rendszerbe. Fontos tudatosítani azokat a pontokat, amikor elkezdtünk eltávolodni a matektól, és feldolgozni ezeket a sokszor megalázó iskolai emlékeket. Azonban ez viszonylag ritkán tud megtörténni, és a viszonyunk a matekkal csak egyre rosszabb lesz.

Egy olyan oktatási rendszerben vagyunk benne, amiben a hibákat büntetik, és a nemtudást árazzák be, ebben nem lehet tere a sikeres matematikatanulásnak, ami azzal a kijelentéssel kezdődik: nem értem.

Máté felidézi azt a tanári hozzáállást is, ami sokaknak ismerősen csenghet: “Mindenki mindent ért? Nem? Pedig ez triviális!”. Mi lehet a megoldás arra, hogy felismerjük, senki nem hülye a matekhoz? Máté szerint fontos az, hogy átalakítsuk a módszertant, és egy olyan közeget hozzunk létre, ami inspirálja és bátorítja a tanulókat. Saját oktatói tapasztalatai azt mutatják, hogy amint valaki felismeri, hogy meg tudja érteni matekot, és nem kell félni a számoktól, onnantól kezdve változások indulhatnak el az önértékelésében, amely kihat a személyiségére és a viselkedésére is.

Máté kezdetben hobbiból segített azoknak, akik elakadtak a matematikatanulás során, aztán magasabb szintre emelte ezt az érdeklődését, és alkalmazott matematikussá vált. Egyetem alatt TDK-zott is matematikai pedagógiából, hiszen a téma folyamatosan foglalkoztatta. A versenyszférában indította el a karrierjét, és vezetői pozíciót ért el a nagyvállalati közegben, amit 2018-ban mégis otthagyott. Addigi titkos vágyát követte, és elkezdte az egyetemi oktatást és a doktori képzést, amiben a matematikai gondolkodás és a döntési folyamataink összefüggéseit kutatja. Az a felismerés vezette el a doktorihoz, “hogy vezetőként az is feladatunk, hogy edukáljuk a kollégákat, hasonlóan mint az oktató az egyetemi hallgatókat”.

scott-graham-5fnmwej4taa-unsplash_1.jpg

Kép: Scott Graham, Unsplash

Doktori kutatásában azt vizsgálja, hogy a sikeres problémamegoldásra hogyan hat a matematikai képzettségünk, döntési helyzetekben milyen matematikai eljárásokat használunk tudatosan és tudat alatt, valamint hogyan hat ránk az, ha sikereket élünk meg a matektanulásban. A matematikai gondolkodás a tanórákon túl is folyamatosan jelen van a mindennapjainkban, a gondolkodási folyamatainkban és a döntéseinkben - főleg a 21. században. “A minket érő rengeteg információ között még nagyobb szerepe van annak, hogyan gondolkodunk.” Máté szerint fontos, hogy képesek legyünk átlátni a lényeget és szelektálni az információkat.

Az ember gyakran kerül olyan szituációba, hogy nem is veszi észre, hogy matematikát használ. Például amikor kosárra dobsz, egy másodfokú egyenletet kell megoldanod a fejedben ahhoz, hogy tényleg bemenjen a labda.

A matematikai gondolkodás abban is segít, hogy tudjuk valamit kezdeni azzal a sok lexikális tudással, amit megkapunk az egyetemen. “A matematika az a terület, ahol a leginkább azt fejlesztjük, hogyan tudunk absztraktan gondolkodni, következtetéseket levonni, strukturálni az információkat, és akár előrejelzéseket tenni a jövőre nézve” - mondja Máté.

Tudj meg többet a matek, a gondolkodás és a mindennapi vagy az üzleti döntések összefüggéseiről ebből a cikkből!

Máté a doktori kutatásában jelenleg egy kérdőíves vizsgálatot végez, aminek a Se vele, se nélküle címet adta, és várja a kitöltéseket. Ez a cím is arra utal, hogy nem tudjuk elkerülni a matekot, annak ellenére, hogy sokan ódzkodunk tőle, és feltesszük a kérdést, hogy miért kell ezt még egy társadalomtudományi szakon is tanulnunk. “A matek nem arról szól, hogy tudom-e a Pitagorasz-tételt, hanem hogy megértsem az összefüggéseit, és ezt a tudást használva újabb és újabb kapcsolatokat ismerjek fel a világban” - mondja Máté. A matematikai problémamegoldás során különböző módokon tornáztatjuk az idegsejtjeinket, ami egyre változatosabb kombinációs lehetőségeket tesz lehetővé, és segít a döntéshozatalban.

Milyen lesz a jövő matekórája? Hogyan segíti a kiscsoportos oktatás és a motiváló környezet a matektanulást? Milyen lehetőségeket nyújt Máténak a Corvinus és a kooperatív doktori program? Tudj meg többet a Messzelátó podcastből!

Hogyan ne utáljuk meg a matekot? - Farkas-Kis Máté kutató szerint főleg a tanítási módszereken kellene változtatni Tovább
Szeretet nélkül nem lehet élni - Mi az, ami fontosabb az anyatejnél?

Szeretet nélkül nem lehet élni - Mi az, ami fontosabb az anyatejnél?

monkey-3800103_1920.jpg

Harry Harlow évtizedeken keresztül kísérletezett kismajmokon, hogy bebizonyítsa: az édesanyák által nyújtott szeretet igenis nagy hatással van a csecsemők fejlődésére. A drótanya-szőranya kísérlet a mai napig vitatott nemcsak a kutatók, hanem a közvélemény körében is. Mégis egy biztos: a kutatás eredményei aktuálisabbak, mint valaha.

2021.04.28. Írta: Belayane Najoua, borítókép: minka2507, Pixabay

A drótanya-szőranya kísérlet eredményei 1959-ben, a Science nevű amerikai hetilap augusztus 21-én kiadott számában jelentek meg - Harry Harlow kutatása a szeretet, az intimitás természetét vizsgálta a majomcsecsemőkön keresztül. Akkoriban a pszichológiában az a behaviorista szemlélet uralkodott, miszerint a szeretet és az érzelmek mellékesek, és a csecsemők csak az anyagi dolgok - például étel - miatt ragaszkodnak az édesanyjukhoz.

Harry Harlow úttörő kísérlete nemcsak azt bizonyította be, hogy az érzelmek nem mellékesek, hanem azt is, hogy a tényleges tápláléknál sokkal fontosabbak. Ez a kutatás pedig most nagyon aktuális, hiszen a koronavírus miatt az emberi interakcióink, a társas érzelmi megnyilvánulásaink minimálisra csökkentek. Mindenkinek szüksége arra, hogy szeressen, és szeretve legyen.  

Harry Harlow és a majomóvoda

Harry Harlow 1930-ban érkezett a Wisconsini Egyetemre, ahol a legtöbb kísérletét végezte. Harlow egész élete során a főemlősöket kutatta a kötődés-elmélet pszichológiájára fókuszálva. Vizsgálatait eleinte a Henry Vilas Állatkert lakóin végezte, de 1932-ben megalakított egy saját tenyészkolóniát, hogy könnyebben és gyakrabban látogathassa a majmokat.

A majmokat egy óvodára hasonlító környezeteben nevelte, elszakítva őket az anyjuktól - ezt anyai deprivációnak, azaz megvonásnak nevezik, és máig komoly vitákat vált ki nemcsak a kutatók, hanem a közvélemény körében is. Harlow sokszor akár 24 hónapig tartotta az újszülött majmokat egyedülálló rekeszekben. Néhány kutató ezeket a kísérleteket tartja az állatfelszabadítási mozgalom egyik kiváltó okának az Amerikai Egyesült Államokban.

Ám nemcsak Harlow vezetett be egy anyáktól mentes környezetet abban az időszakban. Akkoriban a gyermekekkel történő fizikai kontaktust sokan a gyermek fejlődésére károsnak ítélték, ezért folyamatosan nyíltak meg az újabb és újabb steril, érintés nélküli óvodák szerte az Államokban. Harlow és a tanítványai hamar felismerték, hogy a steril óvodai környezetben nevelkedett majmok számos dologban eltérnek az anyjukkal élő társaiktól: míg az első csoport a társas kapcsolatokban visszamaradott volt, addig a másik csapat tagjai - akik az anyjukkal nevelkedtek, mégsem találkoztak más majmokkal - agresszívek és  félénkek lettek. A drótanya-szőranya kísérletet mégis egyetlen különbség váltotta ki - az óvodában nevelkedő majmok igencsak ragaszkodtak a textilpelenkájukhoz, pedig az nem adott nekik mást, csupán egy puha, megnyugtató és szerethető környezetet.

natural_of_love_typical_response_to_cloth_mother_surrogate_in_fear_test.jpgDrótanya-szőranya kísérlet

Kép: Wikipedia

A majomcsecsemőket a kísérlet során elkülönítették az édesanyjuktól, és a ketrecükbe két majomfigurát helyeztek el - mindkettő fából és drótból készült, de az egyiket beborították textillel. A textillel borított a szőranya, míg a csupasz a drótanya.

Először mindkét bábuban elhelyeztek táplálékot, amelyet a majmok könnyen megszerezhettek, és azt mérték, hogy a csecsemők mennyi időt töltenek el táplálkozással az egyes anyáknál. Összességében a majmok nem tettek különbséget az anyák között, ha a táplálkozásról volt szó.

A kísérlet második lépéseként azt szerették volna megfigyelni, hogy az anyák tulajdonságai miként befolyásolják a kismajmok ragaszkodását, ha nem kapnak tőlük táplálékot. Harlow célja az volt, hogy bebizonyítsa: a majmok - az embercsecsemőkhöz hasonlóan - fontosnak tartják az anya érzelmi adottságait. A kísérlet során kivették a bábukból a táplálékot, és csupán az üres figurákat hagyták bent a ketrecekben. Az eredmény nem okozott meglepetést - a kismajmok a szőranyán órákig csipaszkodtak, míg a drótanyát figyelmen kívül hagyták, amint meggyőződtek róla, hogy nem kaphatnak tőle ételt. 

natural_of_love_wire_and_cloth_mother_surrogates.jpg

Kép: Wikipedia

A kísérlet következő szakaszában a drótanyát újra megtöltötték táplálékkal, de a szőranyát üresen hagyták. Ekkor a kismajmok kizárólag a táplálkozás során voltak hajlandóak a drótanyánál lenni, míg a többi időt a szőranya ölelésében töltötték. Tehát a majmok nem ahhoz ragaszkodtak elsődlegesen, aki a táplálékot adta nekik, hanem ahhoz, akitől a biztonságot, a testi közelséget és a szeretetet kapták.

Habár sokan kritizálják a kísérlet adaptálhatóságát az emberekre, mégis vannak bizonyítékok arra, hogy az emberek anyához való kötődése is hasonló funkciót szolgál - olvashatjuk Richard Atkinson és Ernest Hilgard Pszichológia nevű könyvében.

Harry Harlow kísérlete bebizonyította, hogy ha egy gyermek kiskorában nem kapott elegendő szeretetet, akkor nagy valószínűséggel olyan felnőtt válik belőle, aki képtelen egészséges kapcsolatokat kialakítani a többi emberrel - vagyis olyan érzéketlen drótanyává cseperedik, aki az életfenntartó szükségleteken kívül nem tudja megadni mindazt, amire egy gyermeknek szüksége lehet.

A mai kritikus helyzetben kiemeltem fontos, hogy minél többet törődjünk szeretteinkkel és a saját lelki állapotunkkal, hiszen mikor lehet nagyobb szükség egy-egy megértő mosolyra (akár csak online), ha nem most.

Szeretet nélkül nem lehet élni - Mi az, ami fontosabb az anyatejnél? Tovább
My home is my office – Mi történik a budapesti irodapiacon?

My home is my office – Mi történik a budapesti irodapiacon?

nevtelen_11.jpg

Az elmúlt évtizedekben Budapest számos nagy volumenű, koncentrált irodafejlesztésnek adott otthont, aminek eredményeként dinamikusan bővült a fővárosi irodapiac, kiemelten a Váci úti irodafolyosó. A home office térnyerésével azonban most többekben megkérdőjeleződött az irodaterületek növekedésének létjogosultsága. Vajon vége az irodapiaci szárnyalásnak? 

2021.04.26. Írta: Szabó Judit. Borítókép: Israel Andrade, Unsplash, grafikák: Nagy Renáta, Közgazdász

A főváros egyetlen kiemelt, öt kilométeres szakaszán székelő 763 vállalkozás a magyar vállalati GDP 3 százalékát tette ki 2018-ban. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a hazai vállalkozások “csupán” 0,1 százaléka birtokolta az összes hazai vállalkozás termelési értékének 6,7 százalékát és árbevételének 4,1 százalékát, illetve minden 55. forintot itt termeltek ki. De mégis mivel foglalkoztak itt az emberek? - joggal merül fel a kérdés. 

Ez az elemzés a XIII. kerületi Váci útról, az irodafejlesztések alfájáról és omegájáról szól. Az eredményekért pedig leginkább a FIRE-szektor felelős: a betűszó a pénzügyi, biztosítási, ingatlanügyletekkel foglalkozó, illetve az infokommunikációs-technológiai területen tevékeny cégeket tömöríti magában. E szektor munkavállalói szinte száz százalékban irodai alkalmazottak, akiknek gazdasági jelentősége az elmúlt években egyre több figyelmet kapott, csak úgy, mint az irodapiac fejlődése. A 2008-as gazdasági világválság következményein felülkerekedve az elmúlt években minőségi és fenntartható fejlesztések révén dinamikusan bővült az irodapiaci kínálat. 

Az irodafejlesztésekre ható tényezők

Az irodapiaci kínálatot rövid távon rugalmatlanság jellemzi, az építőipar csak lassan reagál a keresleti változásokra, hiszen egy fejlesztés több évet is felölel. A piac ezért rövid távon a telekár és a bérleti díjak változtatása által követi a keresletváltozást. A kereslet erősen függ az adott ország, térség gazdasági helyzetétől: a beruházási hajlandóság és az előbérleti szerződések száma kis késéssel követi a gazdasági ciklusokat. 

A külső gazdasági és társadalmi sokkok nagy hatással vannak az ingatlanpiacra, az irodák piacát sem kímélve: a 2008-as világválság után több, mint 10 százalékot emelkedett a modern budapesti bérirodák kihasználatlansága (megközelítve a 25 százalékot), amiben nagy szerepe volt annak, hogy 2009-ben még kifejezetten sok, közel 300 ezer négyzetméternyi irodát adtak át. Ennek oka, hogy a fejlesztési projekteket sok esetben gazdaságosabb befejezni és az irodákat az adott recessziós környezetben működtetni, mint egyszerűen leállni a munkálatokkal. 

178993343_1380078299036838_4121822655846579535_n.jpg

Korábban domináns volt az a megközelítés, hogy egy ingatlan értékére ható három legfontosabb tényező a lokáció, a lokáció és a lokáció. Ezt a képet árnyalja ma a fenntarthatóság, amely nemcsak az irodapiacon, hanem a gazdaság bármely területén tevékeny cég működésére is hatással van. Minden generációra jellemző egy trend, ami befolyásolja a fejlesztési folyamatot és az árakat, manapság ez a keresleti oldal fenntarthatóság és zöld energetikai minősítés iránti igénye. Ez a fejlesztőktől olyan terek kialakításának elvárásával párosul, amik a munkavállalók fizikai és mentális egészségét, jóllétét is védik. A gyakorlatban ez tágas, inspiráló, kikapcsolódást biztosító, közösségi terek létrejöttét jelenti, amelyeknek kapcsán érdemes megemlíteni a technológiai fejlesztések hatását is a keresletre. 

A technológiai újítások, divatok megváltoztatják az irodák helykihasználási módját, leginkább a kreatív munkakörök (például a szoftverfejlesztés vagy tanácsadás) esetén jellemző a munkatér szűkülése és gépesítése, valamint a közösségi lehetőséget kínáló terek növekedése. A Váci úti AGORA-t (melynek bérlője például a Raiffeisen Bank és BP) már ennek szellemében, a munka és szabadidő egyensúlyát szem előtt tartva fejlesztették: „több, mint egy átlagos munkahely: az épületegyüttes egy inspiráló életmódközpont”.

Az irodapiaci kínálatbővülés leggyakrabban új irodaterületek fejlesztésének, építésének keretében történik, ugyanakkor hasznosítás-váltás által is kerülhet új irodaterület a piacra – például kiskereskedelmi egységek vagy lakószintek irodává alakítása esetén. A piaci kínálatváltozás harmadik módja a saját tulajdonba vétel vagy eladás, ami viszonylag ritkább és kisebb volumenű, azonban vannak kivételek. 

A szemfüles olvasók már találkozhattak a székház-trend kifejezéssel: a városszerte több fiókkal és irodával rendelkező nagyvállalatok a részlegek közötti gyorsabb és egyszerűbb kommunikáció, valamint a költséghatékonyabb működés nevében egy helyszínre telepítették munkavállalóikat és folyamataikat. Így járt el a Magyar Telekom, az Ericsson, a Nokia és a KPMG is, illetve a jelenleg folyamatban lévő MOL Campus is erősíti ezt a trendet.

Saját empirikus kutatásom alapján az új irodaállomány növekedésére a megfelelő infrastruktúrán túl ösztönzőleg hat  a versenytárs vállalatok és a támogató szolgáltatók jelenléte (FIRE-szektor), valamint az építőipari foglalkoztatottság emelkedés is. Az üresedési ráta és a befektetői elvárt hozamszint növekedése viszont visszaveti a beruházási kedvet és az irodapiaci kínálatbővülést. 

A budapesti irodapiac

A budapesti irodapiacon meghatározó a külföldi szereplők erős jelenléte, illetve a bérleti díjakat euróban határozzák meg, ezért a forint-euró árfolyamváltozások révén nemzetközi, globális események is könnyebben begyűrűzhetnek a piacra . A Global Real Estate Transparency Index 2020-as listáján Magyarország a 27. helyen állt a 99 országot tartalmazó, transzparens ingatlanpiaci működést vizsgáló rangsorban, szóval még éppen átláthatónak tekinthető piacunk. 

A legfőbb irodapiaci bérlők között fontos hazai közintézményeket és vállalatokat, illetve multinacionális cégek leányvállalatait, fiókjait találjuk. Kiemelendő az SSC & BPO (Shared Service Center & Business Process Outsourcing) cégek aránya, akik szolgáltatóközpontként működnek, és akár teljes üzleti folyamatokat is kiszervezhetnek. Emellett egyre nagyobb arányban települnek Budapestre bank- és IT szektorban működő vállalatok is.

A legnagyobb irodakoncentrációt a Belvárosban és az V. kerületben találhatjuk - a főváros egykori adminisztratív központját ma központi üzleti negyednek (Central Business District, CDB) is nevezik. E terület jelentős része esik történelmi és kulturális örökségvédelem alá, így a fejlesztők, beruházók fantáziáját a szigorú kerületi építési szabályzatok korlátozzák. Az enyhébb szabályok a város külsőbb kerületeiben látványos és innovatív irodaházképet alakítottak ki, amivel számos nagyvállalatot csábítottak ide. Az alacsonyabb bérleti díjak pedig még inkább rásegítettek a folyamatra. Innen már csak egy lépés volt, hogy a hasonló tevékenységet végző vállalatok egymás közelébe települjenek, ezáltal megkönnyítve és felgyorsítva a tapasztalatok, tudás és munkaerő áramlását. A folyamat során bizonyos helyszínek iránt megnőtt a kereslet, és létrejöttek az irodaklaszterek.

bp_iroda_alpiacok_jpg.jpg

Kép: BRF irodapiaci jelentések 2014-2020

A hazai és nemzetközi ingatlanpiaci tanácsadó cégek gyakorlata alapján nyolc iroda alpiacot különböztetünk meg a fővárosban – ezeket különálló üzleti negyedeknek is tekinti a szakma (az agglomeráció kivételével). A jó minőségű, modern irodaházak vonzzák a különböző szolgáltatásokat: kiskereskedelmi egységek, vendéglátóhelyek, kulturális-, szórakoztató- és sportlétesítmények, szépségszalonok, fodrászatok, szállodák is épülnek, nyílnak az irodaházak közvetlen környezetében vagy akár épületen belül.

Az irodafejlesztések helyszínének megválasztásakor a fejlesztők az alternatív alpiacok profittermelő képességét vizsgálják aszerint, hogy melyik lokáció járul hozzá jobban az eladások növekedéséhez vagy az operatív költségek csökkentéséhez. Lokációs előny tehát az infrastrukturálisan jól kiépített, könnyen megközelíthető helyszín, egyetemek közelsége (a jövő munkavállalói), a közvetlen környezetben komplex szolgáltatások elérhetősége, versenytárs vagy működéshez kapcsolódó vállalatok közelsége, illetve a kedvező önkormányzati szabályozási rendszer.

Hogyan érinti a piacot a járványhelyzet?

A koronavírus-válság egészségügyi eredetű, de erős gazdasági vonzattal bír. A nyers adatokból is látszik, hogy a vírushelyzet a kereskedelmi szegmensen belül a szálláshelyek, szállodák csoportját érintette a leginkább negatívan, a szigorú szabályozások miatt számos beruházást halasztottak el, illetve a forgalom szinte napok alatt zuhant nullára. Az ipari-logisztikai szegmensben a gyártó- és összeszerelő üzemek ideiglenes leállásával, majd az országhatárok lezárásával az ellátási láncok megszakadása, akadozása hatalmas problémát jelentett. 

A koronavírus egy igazán dinamikus és szárnyaló budapesti irodapiacra érkezett, 2019 utolsó negyedévében a budapesti irodapiac történetének legalacsonyabb üresedési rátáját mérték az elemző cégek: 5,6 százalékot. 2020 első felében redukálódott a kereslet, és a befektetési hozamok évek óta tartó csökkenési trendje is megtört. 

Empirikus kutatás bizonyítja, hogy ha az irodapiaci hozam alakulásában fordulat áll be, akkor csupán három-négy hónapos késéssel érkezik el a fordulópont az üresedési ráta és a bérleti forgalom értékében. A bérleti díjak átlagosan kilenc hónapos, az új épületek átadásai pedig körülbelül egy éves lemaradással követik a hozamváltozást.

178038466_579618009608164_5485225515843143769_n.jpg

Egy új trend keletkezése várható a pandémia kapcsán bevezetett távmunkából – a szakértők azonban nem az irodaterület iránti kereslet drasztikus csökkenésére számítanak, hanem inkább a funkciók és a belső terek átalakításának hullámára. Az érintésmentes megoldások és applikációk további terjedése és alkalmazása várható az irodák egyre több területén. Emellett a jelenlegi helyzet tanulságait levonva rugalmas munkamódszert támogató terek kialakítása és az egy főre jutó irodaterület növelése is a fenntarthatósági célok között szerepel – az SSC-k dominálta piacon azonban ennek intézményesítése akadályokba ütközhet.

My home is my office – Mi történik a budapesti irodapiacon? Tovább
“A vezetővé válás komplex akadálypálya a nők számára” - Dr. Nagy Beáta kutató a nemi esélyegyenlőségről

“A vezetővé válás komplex akadálypálya a nők számára” - Dr. Nagy Beáta kutató a nemi esélyegyenlőségről

christina-wocintechchat-com-swi1dgrcshq-unsplash.jpg

Mennyire biztattak gyermekként arra, hogy kockázatot és vezető szerepet vállalj? Az iskolában ciki volt, ha lányként jó matekos voltál? Nők és férfiak vezetővé válásának esélyeiről és hátteréről Dr. Nagy Beátával, a Corvinus egyetemi tanárával beszélgettünk.

2021.04.22. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Christina @ wocintechchat.com, Unsplash

A nők aránya fokozatosan nőtt az elmúlt években a magyar vállalatok vezetésében, az átlag mára meghaladta a 40 százalékot. A tendencia biztatónak tűnik, ugyanakkor fontos belegondolni abba, hogy sokféle vezető létezik - egy kávézó tulajdonosától kezdve egy multi középvezetőjén át a felügyelőbizottsági tagig. A tőzsdén jegyzett vállalatok board tagságában például a nők aránya csupán 10 százalékos.

Ha megnézzük, hogy kik jutnak be a legmagasabb pozíciókba, eltűnnek a lányok.

- mondja Dr. Nagy Beáta.

Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedekben növekedett a nők aránya a vezetők között, a kép korántsem egységes. Milyen esélyei vannak a nőknek vezetővé válni Európában, és hogyan viszonyulunk a témához Magyarországon?

Dr. Nagy Beáta 2017-től a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottságának is tagja, amely azt célozza, hogy több női kutató kapjon esélyt az előrelépésre. A Bizottság megalakulása óta nőtt a nők aránya az MTA levelező tagjai között.

Üvegfal és üvegplafon mindenütt?

Április 22. a Lányok Napja - a mozgalom arra biztatja a pályaválasztás előtt álló nőket, hogy válasszanak műszaki, természettudományos pályát (STEM szakmákat). A rendezvénysorozat bepillantást nyújt a kutatólaborok és technológiai vállalatok világába, és arra biztatja őket, hogy tartsanak ki az érdeklődésük és a tehetségük mellett.

Az oktatás nagy bűne, hogy nem támogatja eléggé a lányokat.

- emeli ki a tanári hozzáállás és az iskolai környezet fontosságát a kutató.

sz_zs_0034-min.jpg

Kép: Szép Zsóka, Közgazdász

A nemek megoszlásában és arányaiban Magyarországon is jelentős különbségek vannak szektorok és szakmák között, vagyis jelen van a horizontális szegregáció. A gyakran üvegfalnak is nevezett jelenség azt fejezi ki, hogy vannak olyan szektorok, amelyek feminizáltabbak, és az átjárás más területekre nehezebb lehet egy nőnek. Például az oktatás-nevelés területén magasabb a nők aránya, mint az informatikai és a telekommunikációs vezetők között. Annak ellenére, hogy a lehetőség adott, hogy egy nő bármilyen egyetemi szakra jelentkezzen, az előző évtizedek megerősítették ezt a szegregációs tendenciát, és ezért is vannak különbségek a férfiak és nők vezetővé válásának esélyei között.

Az üvegfalon kívül sokféle metaforával jellemzik még a kutatók a nők helyzetét, az üveglift, az üvegszikla és a labirintus képe is előkerülnek a kutatásokban. A labirintus rámutat arra, hogy “el lehet jutni a végső célhoz, de nagyon nehéz”. Dr. Nagy Beáta kedveli ezt a metaforát, mert kifejezi, hogy sok akadály vár a nőkre a karrierútjukon, mégis lehetséges a vezetővé válás.

Ha kíváncsi vagy a labirintus és az üveglift bővebb jelentésére, hallgasd meg ezt a beszélgetést Youtube-on  vagy Spotify-on! Messzelátó című podcastünkben jövőbe mutató témákat közelítünk meg egy-egy szakértővel. Legújabb adásunkban férfiak és nők vezetővé válásának esélyeit vitattuk meg Dr. Nagy Beátával.

microsoftteams-image_7.png

Kép: Nagy Dávid, Közgazdász

Megoldási lehetőségek

“Senki nem szereti a kvótát, csak az eredményt, amit el lehet vele érni” - mondja a kutató a podcastbeszélgetésben. Az első ország, ahol a vállalatokat törvényi úton kötelezték a női vezetők arányának növelésére, Norvégia volt. 2003-ban vezették be, hogy az összes tőzsdén jegyzett cég felügyelőbizottságában 2005-re a nők arányának el kell érnie a 40 százalékot. A kitűzött cél megvalósult, hiszen a cégeket szakcionálták, ha nem tartották be az előírásokat.

Az Európai Parlament állampolgári jogokkal foglalkozó részlege is javasolja a kvóta bevezetését, hiszen az a legeffektívebben ható eszköz a nemek közötti szakadék (gender gap) csökkentésére. Kvóták bevezetésétől az alternatív foglalkoztatási módok támogatásáig sokféle lehetőség kínálkozik a női vezetők számának növelésére, azonban egyelőre ezekkel Magyarországon nem élnek széleskörűen a cégek.

Tényleg megengedhetik maguknak a vállalatok, hogy elvesztegessék a női tehetséget?

- teszi fel a kérdést Dr. Nagy Beáta.

Hogyan támogathatunk egy vezetőt a mindennapokban?

A munka-magánélet egyensúly mindenki legnagyobb álma, és egy vezető pozíciót betöltő nő számára is ennek megőrzése jelenti az egyik legnagyobb segítséget. Ha érzi családja és munkatársai, esetleg a felettese lelki-érzelmi támogatását, a közvetlen környezete motiválhatja őt a vezetővé válásban.

b_b_45_2.jpg

Kép: Burkus Brigitta, Közgazdász

“A munka-magánélet egyensúlyának kérdése nem csak egy női kérdés” - mondja Dr. Nagy Beáta, hiszen közös feladatmegosztásról, kölcsönös támogatásról szól. A partner támogatása azonban nemenként különbözhet: hazánkban jellemzőbb, hogy egy nő adja fel a munkáját vagy a karrierjét azért, hogy a vezető pozícióban lévő férfit támogassa, mint fordítva. Azonban sok területen lehetnek a családtagok és a munkatársak egymás segítségére. 

Változtatni kell azon a rendszeren, hogy egy férfinak van karrierje, egy nőnek csak munkája.

- Dr. Nagy Beáta

Hogyan tudod támogatni a környezetedben lévő vezetőket, és mit lehet tenni a nemi esélyegyenlőség növeléséért? Hallgasd meg a Messzelátó podcastet a válaszokért!

“A vezetővé válás komplex akadálypálya a nők számára” - Dr. Nagy Beáta kutató a nemi esélyegyenlőségről Tovább
Egy robot lesz a tanárom? – A mesterséges intelligencia és az oktatás közös jövője

Egy robot lesz a tanárom? – A mesterséges intelligencia és az oktatás közös jövője

pexels-alex-knight-2599244_1.jpg

A mesterséges intelligencia egyre nagyobb sebességgel gyűrűzik be a mindennapjainkba. De milyen változásokat hozhat ez az életünkben? Vajon pár év múlva egy robot lesz a tanárunk? A kreatív, humán szakmákban dolgozók állásai is veszélybe kerülhetnek? A Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszékének egyik kutatócsoportja tavasszal középiskolás diákok és tanáraik tudását és véleményét tárja fel az MI és az oktatás kapcsolatáról. Dr. Bokor Tamással, a kutatócsoport vezetőjével beszélgettünk.

2021.04.21. vendégszerző: Lázár Fruzsina, borítókép: Alex Knight, Pexels

Mesterséges intelligencia a mindennapjainkban

bokortama_s_c17b9436-140a-4558-a44f-0c37ffebb20f_jpeg.jpg

Kép: Dr. Bokor Tamás, készítette: Bera Viktor, Közgazdász

A mesterséges intelligenciának nevezett technológiák nem csupán átláthatatlan számítástechnikai folyamatok, hanem mindennapi életünk szinte elengedhetetlen részei is. A járványhelyzet következménye, hogy a tanórák a digitális térbe kerültek, és közösségi helyzeteink, kapcsolódásaink zömét is úgy kellett átkalibrálnunk, hogy létrejöhessenek a rendelkezésünkre álló online felületeken. Online pszichológus, online borozós este, online angol korrepetálás.

Az „MI az oktatásban” kifejezés azonban sokkal többet jelent, mint leülni a számítógép elé, és meghallgatni egy videóhívásos matekórát. A gondolatot, hogy egy robot legyen a tanárunk, sokan egyelőre csak egy sci-fi történetben tudnánk elhelyezni, pedig az MI-fejlesztések már határozottan ebbe az irányba haladnak. Gondoljunk csak arra a népszerű nyelvtanuló applikációra, amely személyre szabja az ismeretanyagot, illetve a tanuló múltbeli tévedései alapján hangolja be a következő lecke nehézségi fokát, vagy az egyik nagy digitális oktatási platform új funkciójára, amely lehetővé teszi az élő beszélgetések azonnali feliratozását. Ezek a példák nem szokatlanok, hiszen olyan technológiákhoz kapcsolódnak – okostelefon és számítógép –, amelyeket jól ismerünk, gyakran használunk, akár érzelmileg is kötődünk hozzájuk, de ha hisszük, ha nem, egytől egyig MI-alapú szolgáltatások.

magosi_orsolya_hivatalos_foto_orsi_jpeg.jpgKép: Kovács-Magosi Orsolya

Éppen ezért az MI-t társadalomtudományi szempontból vizsgáló kutatások is egyre nagyobb teret és aktualitást kapnak. A Budapesti Corvinus Egyetem egyik kutatócsoportja középiskolás diákokat és tanárokat kérdez meg az oktatási MI-technológiákkal kapcsolatos hozzáállásukról, véleményükről. A csoportnak Dr. Bokor Tamás mellett Kovács-Magosi Orsolya doktorandusz és Nagy Dorottya mesterszakos hallgató is tagjai. A kutatás egy középiskolás diákokat célzó felmérés mellett pedagógusokkal készült interjúkra alapoz, kérdéseik a – talán nem is olyan távoli – jövőbe repítenek, ahol talán már gépi algoritmusok tartják a tanórákat, és javítják ki a dolgozatokat.

A kutatócsoport vezetője, Dr. Bokor Tamás elmondta: a kutatás első fázisában a témáról szóló nemzetközi szakirodalmat tekintették át, mintázatokat, tendenciákat keresve. A feladat nehéz, hiszen az MI fogalma szerteágazó, és az, hogy miként hasznosítják az oktatásban, régiónként nagyon eltérő lehet. Míg Ázsia egyes területein akár jelenléti ívet is vezethet egy arcfelismerő szoftver, vagy akár megállapíthatja a tanulók hangulatát a mimikájuk alapján, addig a nyugat-európai fejlesztők elsősorban a személyre szabott tutorálásban, tanuláskísérésben tervezik alkalmazni a mesterséges intelligenciát.

thumbnail_nagydorottya_kep_4.jpg

Kép: Nagy Dorottya, készítette: Bartha Regina

Azt reméljük, hogy a diákok és a pedagógusok médiatudatosságára nézve is találunk összefüggéseket. Kíváncsiak vagyunk például arra, hogy reflektálnak-e a megkérdezettek az általuk olykor használt, ma már hétköznapi technológiák (hang- és szövegfelismerő szoftverek, öntanuló okostelefon-asszisztensek, nyelvtanuló szoftverek stb.) tényleges fejlettségével, reflektálnak-e arra, hogy ezeket a tanulásban, tanításban fel lehet használni, s egyáltalán: milyen a viszonyuk ezekhez a technológiákhoz. Ebben segít az egyéni narratívák értelmezése.

– mondta el Dr. Bokor Tamás.

Segít vagy fenyeget?

Sokan szeretnénk azt érezni, hogy a munka, amit végzünk, egyedülálló, pótolhatatlan, és hogy általa értéket teremtünk. Ha egy szakmába beletesszük az emberségünket, a lelkünket, a hivatásunkká válik, a gépek és algoritmusok viszont csupán feladatokat végeznek, számsorokból felépülő parancsok alapján. Mégis, a jövőben a különböző tanári feladatok automatizálásától (kérdéssorok generálása, e-napló vezetése) a személyre szabott, egyéni tanulási utak kialakításáig és nyomon követéséig számos területen kiválthatják a pedagógusok munkáját.

Itt megjelenik egy jelentős dilemma: az MI megkönnyíti az életünket, vagy ellopja a megélhetésünket? Sokunk fejében él a kép, amely szerint a gépek el fogják venni tőlünk a munkát, mivel egyes szakmák könnyen automatizálhatók, így egy öntanuló algoritmus el tudja végezni az adott munkához tartozó feladatokat, mások – főként a humán terület szakmái – azonban biztonságban vannak. Vagy mégsem?

Azt hisszük, a kreatív munkát nem tudják elvégezni helyettünk a gépek, miközben Japánban nyert már szoftver egy novellaíró pályázaton, egy amerikai hírportálon pedig jelent már meg olyan politikai véleménycikk, amelyet egy algoritmus írt. A gép tehát nemcsak segítő, hanem partner, sőt bizonyos narratívákban ellenfél is lehet. Mi éppen arra vagyunk kíváncsiak, hogyan fogadnák a tanárok és a diákok, ha e rendszerek további fejlettségre tennének szert, és segédeszköz-mivoltuk helyett bizonyos tevékenységekben akár a tanárt vagy az adminisztrációs munkatársakat helyettesítő eszközként jelennének meg.

– mondja Dr. Bokor Tamás.

Mindezt borútálón, de optimista lelkülettel is befogadhatjuk – az MI-fejlesztések mögött nemcsak a gyártók üzleti érdeke, hanem az új technológiák hozzáadott értéke ugyanúgy jelen van. Szinte elképzelhetetlen, mennyi terhet venne le a tanárok válláról, ha a kötelező papírmunka helyett minőségi időt szánhatnának minden egyes tanítványuk egyéni fejlődésére, ezzel valódi mentor-mentorált kapcsolatokat kialakítva. Természetesen mindenki maga dönti el, hogyan viszonyul a mesterséges intelligencia létjogosultságának kérdéséhez, de fontos, hogy a teljes képet igyekezzünk szemlélni, és ne csak spekulációkra, félinformációkra támaszkodjunk a témában.

A kutatás leendő eredményei értékes betekintést nyújthatnak abba, milyen lelkülettel viszonyulnak a kissé futurisztikus technológiák bevezetéséhez a fiatal és felnőtt generációk, emellett gyarapíthatja azok számát, akik tudatos módon gondolkodnak ebben a témában.

Ezen a linken található a középiskolás diákokat célzó kérdőív, amely középiskolás diákok válaszait várja. A kutatócsoport minden kitöltést szívesen fogad!

Jelen cikkben bemutatott kutatás az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrásból az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató- A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt keretében jött létre.

Egy robot lesz a tanárom? – A mesterséges intelligencia és az oktatás közös jövője Tovább
Gazdasági és társadalmi problémákat kutatnak a Corvinus új kutatólaborjában Székesfehérváron

Gazdasági és társadalmi problémákat kutatnak a Corvinus új kutatólaborjában Székesfehérváron

labor_2.jpgA Corvinus Székesfehérvári Campusán egy sokoldalúan felszerelt kutatólabor várja a kutatókat, vállalati partnereket és oktatókat. A Corvinus doktoranduszai és munkatársai térítésmentesen használhatják ezt a sokféleképpen alakítható teret, amely coachingra, stream-rendezvények, konferenciák, gazdasági és társadalomtudományi kutatások és képzések megvalósítására egyaránt alkalmas. 

Írta: Taxner Tünde / Képek: Corvinus Székesfehérvári Campus 

A kamerák forognak, az alany aktívan figyeli a képernyőt, éppen online órán vesz részt. A háttérben lévő LED-fal színe tíz percenként változik, a reakcióelemző szoftver fut. A kutató lélegzetvisszafojtva figyel a detektívablak mögül, pedig rá most semmi szükség - az adatokat aktívan elemzi a mesterséges intelligencia. A kérdés egyszerű: milyen színű környezet segíti leginkább a koncentrációt tanulás közben?

Ez a kitalált filmjelenet akár Székesfehérváron is megvalósulhatna, ugyanis a Corvinus új labora tökéletesen alkalmas rá. A Corvinus Social Innovation Lab az egyetem legmodernebb nyugat-európai mintára készült kutatási egysége, amelyet 2019-es nyitása óta most mutattak be először a szélesebb közönségnek. A bemutató a Kutatásmenedzsment Iroda kutatástámogató rendezvénysorozatának első állomása volt.

“Az akadémiai életpályamodell az eddigieknél fokozottabban ösztönöz minden kutatót és oktatót arra, hogy minőségi tudományos cikkeket írjanak. Ehhez szeretnénk segítséget nyújtani” - mondta Bordás-Tóth Éva kutatási menedzser, a rendezvény egyik szervezője. Dr. Vastag Gyula kutatási rektorhelyettes hangsúlyozta: 

“A mi célunk az, hogy maximálisan támogassuk az egyén fejlődését, és olyan kutatási környezetet teremtsünk, amely összehasonlítható a nyugat-európai vagy amerikai egyetemekkel.”

Mi a labor célja?

“Nagyon fontos, hogy az oktatók, a kutatók a laborra úgy is gondoljanak, hogy segítségével nyitni tudnak a vállalkozások, a civil és az állami szektor felé, és akár tanácsadási lehetőségeket is jelenthet számukra” - mondta Dr. Rosta Miklós, a Corvinus tanszékvezetője, aki azt az EU-s pályázatot menedzselte, ami lehetővé tette a labor létrehozását. A labor célja alkalmazott kutatásokkal segíteni a régió szereplőit, a különböző szektorokkal együttműködve növelni az innovációs potenciált a térségben.

img_8356-min.JPG

A labor képes arra, hogy megálljon a saját lábán, akár forrásokat generáljon az egyetemnek vagy azoknak a kutatóknak, oktatóknak, akik igénybe veszik. Olyan területeken, mint az ipar 4.0, a demográfia vagy a mesterséges intelligencia a konkrét gazdasági-társadalmi problémákat a labor segítségével kutatási kérdésekké, majd empirikus kutatásokká lehet átfordítani. Eddig megvalósultak már kvalitatív és kvantitatív kutatások, egyeztetések indultak tréningekkel kapcsolatban, készültek ott online tananyagok.

Székesfehérvár, a régió innovációs központja

“Több mint három éve vagyok Fehérváron, és kicsit mindig úgy éreztük, hogy Pesthez képest kevesebb figyelmet kap, ugyanakkor örömteli számunkra, hogy az átalakulás következtében, az új szervezeti egységek létrejöttével egyre több figyelmet kapunk - ezt meg is próbáljuk kihasználni” - mondta Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid akadémiai ügyekért felelős rektori megbízott.

A Székesfehérvári Campus a Corvinus duális képzési központja, ami 2016 óta tartozik az egyetemhez, a labor épülete pedig 2019-ben lett a Campus része. “Az itteni Campuson nagyon gyorsan lehet haladni” - mondta a rektori megbízott, és hangsúlyozta, hogy mennyire várnak minden kollégát, aki szívesen kutatna ott. Az elmúlt években egy innovációs háromszöget hoztak létre Fehérváron, ami a felsőoktatás, az önkormányzat és a gazdasági szereplők együttműködésén alapul, ezért sok lehetőséget rejt magában.

Székesfehérvár célkitűzése, hogy a város egy regionális jelentőségű kutatási és innovációs központtá váljon, a városvezetés és a Prosperis Alba Kutatóközpont célja ebben megegyezik a Corvinuséval. Mészáros Attila alpolgármester elmondta, hogy nagyon fontos a Corvinus jelenléte a város számára, hiszen szempont a fiatalok megtartása, a sokszínű ipari kapcsolatok ápolása, és az elmúlt években sokat fejlődött a Campus infrastruktúrája is. A Kutatóközpont ügyvezetője, Csanády László több tudományterületen lát együttműködési lehetőségeket a Corvinus kutatóival, hiszen jövőkutatással, demográfiával, médiakutatással és a jövő munkavállalóival kapcsolatos kérdésekkel is foglalkoznak.

img_8359_2.JPG

Milyen kutatásokra alkalmas a labor?

A labor egy komplex közösségi tér, amihez a B épületben több helyiség is tartozik. A labortér nyújtotta lehetőségeket Dr. Ősz Rita laborvezető, egyetemi docens mutatta be.

“Nagyon nyitottak és rugalmasak vagyunk azzal kapcsolatban, hogy ide hozzanak kutatásokat.”

Sokféle kutatási területen hasznos lehet ez a felszereltség: többek között gazdasági, szociológiai, kommunikációs, pedagógiai és pszichológiai kutatásokat lehet végezni. Ehhez kapcsolódóan sok különböző kutatásmódszertan megvalósítható (például DISCO LAB, SZOCIOLAB, hálózatkutatás). 

Rendelkezésre álló technikai eszközök:

  • 4 PTZ kamera (arcfelismerésre alkalmas)
  • stream rendszer
  • green box (2 helyen is felállítható)
  • fénytechnika
  • 4 nagyméretű monitor
  • 30 laptop
  • vezérlőszoba detektívablakkal
  • interaktív LED-fal
  • 40 fő befogadására alkalmas, mozgatható székek és asztalok
  • fix és mobil előadópult
  • táblaként használható üvegfal

A laborban kvalitatív és kvantitatív empirikus kutatások is megvalósíthatók. A kamerák lehetővé teszik a kiscsoportos vizsgálatokat, például vezetői döntéseket modellezhetnek, vagy a gazdasági élet különböző szereplőinek reakcióit mérhetik fel a kutatók. Lebonyolíthatóak egyéni vagy fókuszcsoportos interjúk is. Mivel a terem berendezése flexibilis, a tanulási folyamatot befolyásoló tényezők is modellezhetők, például a LED-fal színeinek változtatásával. Különböző pszichológiai, gazdasági kísérletek megvalósítása is lehetséges. A megfigyelőkamerák a kontrollcsoportos vizsgálatokat is lehetővé teszik. A laborhoz tartozik egy másik helyiség is, egy 15 fős kerekasztallal berendezett tárgyaló.  A deliberatív, tárgyalás közbeni kutatások feltételei tehát ugyancsak adottak.

Milyen egyéb lehetőségeket nyújt a labor?

A Corvinusos oktatóinak a távoktatás idejére számos technikai lehetőség adott: lehet online órákat, streamelt előadásokat tartani és tananyagokat profi videós technikával rögzíteni. Intenzív heti vagy tömbösített órák tartására is van lehetőség, valamint  kutatási eredmények bemutatásához kapcsolódó konferencia, sajtótájékoztató rendezése is lehetséges.

rev_1111_2.JPG

A laborban nyitottak doktoranduszok kutatási tevékenységének támogatására, fiatal kutatók tevékenységének és pályázatainak segítése. Lehet műhelykonferenciákat és PhD szemináriumokat is lebonyolítani.

A vállalati együttműködéseknek is teret nyújt a labor. Alkalmas coaching tevékenységre és vállalati tréningek segítésére, csapatépítésre vagy akár ezekhez kapcsolódó kutatások megvalósítására.

A labort bemutató rendezvény ezen a linken vagy YouTube-on visszanézhető. A laborról érdeklődni és helyet foglalni ezen az e-mail-címen lehet: szc.akademia@uni-corvinus.hu

Gazdasági és társadalmi problémákat kutatnak a Corvinus új kutatólaborjában Székesfehérváron Tovább
Ötlettől a megvalósulásig: hogyan születik meg egy magas besorolású tudományos cikk?

Ötlettől a megvalósulásig: hogyan születik meg egy magas besorolású tudományos cikk?

o_zs_0234.jpg

Kameralizmusról szóló tudományos munkákat jelentet meg a Duke University Press Q1-es, azaz legmagasabb tudományos besorolású folyóirata, a History of Political Economy. Az egyik tanulmány szerzője Dr. Szántay Antal, a Corvinus Egyetem docense. A tudományos dolgozat elkészítésének hosszú folyamatáról és a Habsburg Monarchiát és benne Magyarországot is nagymértékben befolyásoló kameralizmusról olvashattok.  

2021.04.01. Írta: Brándisz Ádám. Borítókép: Őrsi Zsanett, Közgazdász

A történet bő három évtizede kezdődött, amikor Szántay Antal még doktoranduszként a Heidelbergi Egyetemen elkezdett foglalkozni 18. századi közgazdasági elméletekkel, köztük a német kameralista szerzőkkel, amiről az microsoftteams-image_3_png.jpg1990-es évek közepén magyar nyelvű tanulmányt is publikált. 2017-ben egy Corvinus Egyetemen megrendezett nemzetközi konferenciával folytatódott a történet, ahol több külföldi kutató részvételével külön szekció foglalkozott a kameralizmus témakörével. A kiválóan sikerült szekció eredményein felbuzdulva felmerült, hogy a tudományos előadásokból tanulmánykötet készüljön. A szekció szervezője, Philipp Rössner, a Manchesteri Egyetem professzora végül a History of Political Economy tudományos folyóirat kiadójával, az amerikai Duke University Press-sel tudott megállapodni egy tematikus szám megjelentetéséről. A tudományos kapcsolatok és a Corvinus Egyetem támogató hozzáállása megteremtették a megfelelő környezetet egy magasan jegyzett folyóiratcikk megjelentetéséhez. 

A folyamatról Dr. Szántay Antal ezt mondta: 

“Pár hónapos egyeztetéssorozat után megszületett a döntés, hogy megjelenik egy tematikus különszám a konferencián született kéziratokból. A 2017-ben lezajlott esemény után 2018 végére derült ki a megjelenés lehetősége a folyóiratban. A kézirat korábbi, első változatát 2019 szeptemberi határidővel kellett leadni. Ezután két, elsősorban tartalmi bírálati kör következett anonimm bírálók részvételével. A folyóirat szerkesztői nagyon szigorú követelményeket támasztottak, és részletes javaslatokat tettek a tanulmány tartalmát, szerkezetét és terjedelmét illetően. Mikor ezután a kéziratot hivatalosan elfogadták, még két, inkább formai elemeket érintő forduló következett. Az egész folyamat 2021 márciusában ért véget, a tanulmány pedig júniusban fog megjelenni.” 

A 2017-ben megrendezett konferenciától számítva közel négy év telik el, mire a cikk idén nyáron megjelenik. A konkrét munkát figyelembe véve, amely 2019 tavaszán kezdődött, közel két évre volt szükség, hogy a végleges változat elkészüljön. Látszik, hogy a megjelenés egy magas szinten jegyzett folyóiratban nem kevés munkát igényel, mind a kiadótól, mind a cikket író kutatótól.  

A Corvinus Egyetemen a megújulási folyamat egyik eleme, hogy növelni szeretnék a magasan jegyzett tudományos munkák megjelenését, amiket az egyetem oktatói és kutatói jegyeznek. Ehhez megfelelő anyagi, kapcsolati és infrastrukturális hátteret kívánnak nyújtani, valamint az akadémiai életpályamodell bevezetésének köszönhetően megteremtették a lehetőségét annak is, hogy aki nagyobb arányban kutatni és kisebb részben oktatni szeretne, annak is meglegyenek a lehetőségei céljai elérésére. A Corvinus Kutatási Kiválóság program keretében pedig az egyetem díjazza a színvonalas publikációk megjelenését.  Annak érdekében, hogy a tudományági sajátosságok jobban érvényesüljenek, Szántay Antal szerint még a feltételek finomhangolására van szükség. Cél az is, hogy a magyar és angol nyelvű publikációk mellett más nyelvű, például német vagy francia munkák is támogatást kaphassanak. 

A 18. század meghatározó irányzatáról, a kameralizmusról 

A kameralizmus lényegében a 18. század politikai gazdaságtana. Sajnos, ez a fogalom Magyarországon lejáratódott, hiszen a rendszerváltás előtt a „PG” erősen ideológiai tartalmú kötelező tantárgy volt minden egyetemi hallgató számára. A Corvinus Egyetemen azonban régóta szándék, hogy újraélesszék a politikai gazdaságtan kutatását és oktatását, hiszen egy nagyon régi tudományágról van szó, mely fontos és érdekes témaköröket ölel fel, és megérdemelné a megfelelő támogatást és elismertséget. 

traicte_de_l_oeconomie_politique_1615_written_by_antoyne_de_montchretien.jpg

Kép forrása: binocheetgiquello.com

Az 1600-as évek elején Franciaországban született a fogalom, melyet Antoine de Montchrestien 1615-ben megjelent írása (Traité de l'œconomie politique) már a címében is tartalmaz. Azzal foglalkozik, hogy az állam hogyan tud működni, bevételekhez jutni, finanszírozni a kiadásait. Abban a korban, amikor az irányzat megszületett, elsősorban a katonai kiadások miatt volt fontos téma. Ezen gondolatkörök sorába tartozóként tartják számon a kameralizmust is, mely a 17. és 18. század fordulójának elsősorban német kötődésű, politikai gazdaságtannal foglalkozó írásait és szerzők összességét jelenti. A II. József korát is meghatározó eszmék és folyamatok iránt korunkban megnőtt az érdeklődés, aminek köszönhetően egyre több tudományos munka születik a kameralizmussal kapcsolatban. 

Napjainkban elsősorban a nyugat-európai és a skandináv országokat foglalkoztatja élénken a téma, ami az ilyen forrásokra támaszkodó művek számának növekedéséből is látszik. Szántay Antal szerint sokan a kameralizmust csupán a merkantilizmus egyik változataként tartják számon, és az esetek nagy részében nem kezelik a témát kellő figyelemmel. A kameralizmus mint irányzat fontosságát az is kiválóan tükrözi, hogy a kor magyar és osztrák egyetemein eszerint oktatták az állami adminisztráció működtetőit és a hivatalnokokat. A kimagasló eredményt felmutató oktatási központok a téma bölcsőjének és műhelyeknek is számítottak akkoriban, hiszen megfelelő közeget biztosítottak a kor kisebb és nagyobb hatású gondolkodói számára.  

Ahogy Szántay Antal is megerősítette, manapság növekvő érdeklődés övezi a témát. Kétféle okot is felfedezhetünk a folyamat mögött. Egyrészt a közép-európai régió kutatói már évtizedekkel korábban részletesen foglalkoztak a témakörrel, amelynek eredményeképpen számos kutatás áll rendelkezésre, amik kiváló alapot biztosítanak a kameralizmus iránt érdeklődő szakembereknek. Másrészt napjainkban egyre inkább foglalkoznak azzal a kérdéskörrel, hogy hogyan működhet minél jobban és hatékonyabban egy állam. Az elsősorban észak-európai kutatók és gondolkodók számára kiváló kiindulási alapot jelent az Európát a 17-18. század fordulóján meghatározó irányzat vizsgálata. 

 Frissítés: Cikkünk megjelenése óta már online elérhetővé vált a cikk ezen a linken.

Ötlettől a megvalósulásig: hogyan születik meg egy magas besorolású tudományos cikk? Tovább
“Mintha Európa-bajnokságot nyert volna az egyetem” - Digitális adatokkal tennék környezetbaráttá az élelmiszeripart

“Mintha Európa-bajnokságot nyert volna az egyetem” - Digitális adatokkal tennék környezetbaráttá az élelmiszeripart

platter-2009590_1920.jpg

A Budapesti Corvinus Egyetem először lesz fogadó intézménye a Marie Skłodowska Curie Individual Fellow programnak. A  program az Európai Unió tudományos versenye, az ösztöndíjat pedig 11 ezernél több pályázó közül csupán a legjobb 4 százalék nyeri el. A versenyzővel, Dr. Moreno Frauval és mentorával, Dr. Keszey Tamarával az élelmiszeripar digitális átalakulását vizsgáló kutatásról beszélgettünk.

2021.03.25. Írta: Hegedüs Kata, borítókép: buffetcrush, Pixabay

A Foodization szójáték a food, vagyis az étel és a digital transformation, vagyis a digitális átállás összevonásából jött létre.

A FooDization projekt célja, hogy az élelmiszer előállítása során felgyülemlett digitális adatokat jobban ki lehessen használni, és az élelmiszeripari cégek javára lehessen fordítani például a tisztább étel gyártáshoz.

image_9.pngItt olyan adatokra kell gondolni, mint például a fejőgépek mesterséges intelligencia  által összegyűjtött adatai, ezen információk az adott tehén produktumát datálja” - mondja Moreno Frau a kutatásról.

Moreno kutatása hozzájárul, hogy a digitális adatok segítsenek az élelmiszeripari cégek innovációjában, valamint a környezetvédelmi szempontok markánsabban megjelenjenek az értékajánlataikban. A Marie Skłodowska Curie Individual Fellow program értékelésében kiemeli, hogy,

a kutatás egy olyan területet tár fel, ami minden fogyasztót érint, és az eredmények hatással vannak az élelmiszergyártás jövőjére.

Több mint 11 ezer projekt közül a  Foodization projekt 95,6 százalékos értékelést kapott az Európai Uniótól. Évente tízezer kutatás közül a pályázók csupán négy százaléka szerez támogatást a Marie Skłodowska Curie Individual Fellow (MSCA) programban, vagyis egy hihetetlenül versengő tudományos megmérettetésről van szó. A program célja, hogy Európa legjobb kutatói 12-24 hónapos ösztöndíjat kapjanak egy vezető európai tudományegyetemen. Moreno a nyertes pályázatának köszönhetően a következő években továbbra is a Corvinuson folytatja kutatómunkáját, valamint három hónapot tölt majd Hollandiában is.

Ez az eredmény egy mérföldkő, hiszen bebizonyosodott, hogy kiemelkedő helye van a Corvinusnak a nemzetközi tudományegyetemek között,  és az egyetem képes arra, hogy ilyen nagy presztízsű projektek megvalósításához segítse a kutatókat.

- mondja Dr. Keszey Tamara, a Corvinus Marketingmenedzsment Tanszékének vezetője.

image_1_5.pngMoreno mentora szerint a metódusok területén teljes mértékben kiegészítették egymást.“Míg én a kvantitatív és tartalmi elemzésben segítettem, addig Moreno a kvalitatív metódussal támogatta a projektet. Az egyetem pedig hozzáférést biztosított egy jókora adatmennyiséghez, valamint segítséget nyújtott az adminisztrációs feladatokban” - mondja Dr. Keszey Tamara.

“Rengeteg segítséget kaptam a Corvinustól, Keszey tanárnőn kívül Vastag Gyula kutatási rektorhelyettes támogatása is szükséges volt a projekt és az MSCA sikeréhez” - mondja az olasz kutató.

Moreno Frau a 2018-ban létrejött Corvinus Institute for Advanced Studies ösztöndíjjal érkezett Magyarországra.. “Már a doktori disszertációmhoz végeztem kutatásokat a marketing területén, majd jött a lehetőség, hogy a corvinusos kutatói éveim alatt nagyobb fókuszt fordítsak a digitális átalakulásra és annak az élelmiszeriparra gyakorolt hatására” - meséli Moreno.

Az MSCA program lehetőséget ad, hogy mind a kutató, mind a mentor nemzetközi kapcsolatokra tegyen szert. Frau Moreno és Keszey Tamara együttműködése során a magyar szemlélet mellett az olasz nézőpont is hatással volt a közös munkára.

“Az együttműködés segített abban, hogy a két intézmény közötti  internacionális kapcsolati rendszer kiegészüljön. Az olasz-magyar kutatói kapcsolatrendszer így már kialakult, és a jövőben bízunk benne, hogy még több nemzetközi egyetemmel valósul meg tudományos együttműködés” - tette hozzá a tanszékvezető.

“Mintha Európa-bajnokságot nyert volna az egyetem” - Digitális adatokkal tennék környezetbaráttá az élelmiszeripart Tovább
süti beállítások módosítása