Közgazdász Online


Működj együtt civil szervezetekkel, hogy a szakdolgozatod ne a fióknak szóljon - Bemutatkozik a Corvinus Science Shop

Működj együtt civil szervezetekkel, hogy a szakdolgozatod ne a fióknak szóljon - Bemutatkozik a Corvinus Science Shop

library-849797_1920.jpg

A Corvinus Science Shop több mint száz projektet valósított meg, nyolcszáz hallgató és ötvenöt szervezet bevonásával. A célja, hogy hídként szolgáljon a hallgatók és a társadalmi szervezetek között.  Miként profitálhatnak ebből a hallgatók és a civil szervezetek? Mitől lesz igazán jó egy együttműködés? Többek között ezeket a kérdéseket válaszoljuk meg cikkünkben.

2021.01.28. Írta: Belayane Najoua, borítókép: StartupStockPhotos, Pixabay

Híd, ami összeköti a civil szektort és a hallgatókat

A Corvinus Science Shopon keresztül a hallgatók több mint ötven civil szervezettel léphetnek kapcsolatba. 

A Science Shop célja, hogy a civil szervezetek, társadalmi vállalkozások, non-profit szervezetek kérdéseit beépítse az egyetemi tantárgyakba és kutatásokba, illetve az érintetteknek lehetőségük legyen valódi együttműködést kialakítani. Egy partnerség, amiben közösen lehet megválaszolni a kérdéseket” - mondja Matolay Réka, a Science Shop szakmai és stratégiai vezetője.

Az együttműködés során a közösségi partnerek és a hallgatók egymás szempontjait és ismereteit megismerve együtt fejlődnek - legyen szó akár egy-egy egyetemi projektről vagy nagyobb kutatásról. A közösségi partnerek az élet legkülönbözőbb területeiről érkeznek: találunk partnert a környezetvédelem szférájában (WWF), az egyenlőség területén (Budapest Bike Maffia, Kikapcs) és az élelmiszeriparban is (Magyar Élelmiszerbank Egyesület).

Az egyetemi hallgatók és a civil szervezetek közötti együttműködések azért is fontosak, mert a közös gondolkodás során megvalósítható és hosszú távon is fenntartható megoldásokat dolgoznak ki. “A civil szervezetek nem halat akarnak adni, hanem hálót, amivel a célcsoportot meg tudják tanítani halat fogni.” - olvasható a Kiútprogram mottójaként.

A folyamatos fejlődést a közös tanulást célzó műhelymunkák teszik lehetővé, amelyeken az oktatók, a közösségi partnerszervezetek és minden érintett csoport megosztja a saját tapasztalatait. A Science Shop nemcsak a kurzusokon keresztül alakítja ki a közös tanulás gyakorlatát, hanem az együtt gondolkodást is biztosítja.

A Science Shop csak pár éve alakult, előzményei azonban régebbre nyúlnak vissza. A 2006-ban alapított “Társadalmi vállalkozás és szociális gazdaság” tantárgy keretei között a tanárok különböző társadalmi vállalkozásokkal szerveztek közös projekteket, hogy a diákok gyakorlati tudással is gazdagodjanak a félév során. Ez a kezdeményezés a nemzetközi EnRRICH program során bővült ki, amikor az egyetem a társadalom “szemével” próbálta értékelni az egyetemi kurzusokat. A Science Shop már az első félévben négy pilot projektet dolgozott ki, és számos műhelymunkát indított el.

Lehetőségek a Science Shop szervezetében

Kurzusprojekt során a diákcsoportok közösségi partnerekkel dolgoznak, az egyetemi órán feltett kérdésekre keresik a választ. A kérdés érkezhet a közösségi partnertől vagy a diákcsoporttól egyaránt.

v_zs_0014.jpg

Kép: Váradi Zsófia, Közgazdász

Ha nagyobb kutatási kérdés merül fel, akkor a diákok hosszabb ideig dolgoznak a válaszon, például egy TDK vagy szakdolgozat formájában. Felderítik az elméleti és gyakorlati hátteret, amihez a hagyományos szakdolgozat-konzulensen kívül hasznos segítséget nyújthatnak a közösségi szervezetek. Míg a nagyobb vállalatok adataiért komoly harcokat kell vívni, és gyakran nem is sikerül megszerezni őket, a civil szervezetek örömmel segítenek, és gyakran sokkal nyitottabbak lehetnek az együttműködésre, mint a multicégek. Ha valaki olyan szakdolgozatot szeretne írni, amit a jövőben ténylegesen felhasználnak és nemcsak a fiókban porosodik, akkor remek lehetőség lehet egy-egy közösségi partnerrel folytatott munka.

Az egyetemi kutatók, kutatócsoportok és közösségi partnerek között létrejött kutatásokban is részt vehetnek a hallgatók, de a kutatás a Science Shop működéséről, lehetőségeiről és fejlődési potenciáljáról is szólhat.Az eredményeket konferenciákon, publikációkban osztják meg a résztvevők.

Mitől valódi egy együttműködés?

A  Corvinus Kutatási Héten, január 14-én tartott műhely minden érdeklődő számára nyitottak volt, melyen többek között a Budapesti Gazdasági Egyetem, a Central European University, a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem oktatói mellett a partnerszervezetek képviselői is megjelentek.

Az idei workshop központi kérdése az volt: “Mitől valódi egy együttműködés?”.

Benkő Fruzsi, az Indahouse Egyesület elnöke így válaszolt: “Egy valódi, értékes együttműködéshez idő kell. Mindkét félnek el kell köteleznie magát a másik iránt, és bíznia kell a másik félben. Nálunk rendszeresen vannak kötetlen, informális programok is, amik közelebb hozzák az önkénteseket egymáshoz. Hiszen ha a háttércsapat nem tud együtt dolgozni, akkor azt a gyerekek is megérzik, és bizalmatlanok lesznek felénk.

Ha szívesen tudnál meg többet a Science Shop működéséről, programjaikról és a lehetőségekről, akkor ide kattintva tudod elolvasni kiadványukat.

Működj együtt civil szervezetekkel, hogy a szakdolgozatod ne a fióknak szóljon - Bemutatkozik a Corvinus Science Shop Tovább
Így indítsd be a tudományos karriered! - Szakértői tanácsok a Corvinus Kutatói Hétről

Így indítsd be a tudományos karriered! - Szakértői tanácsok a Corvinus Kutatói Hétről

eliabe-costa-tzsujd0tgkk-unsplash.jpg

A munkaerőpiac kevésbé tárgyalt, de legalább olyan fontos része a kutatói életpálya, melyen többféleképpen is elindulhatsz. Összegyűjtöttük, milyen lépéseket kell megtenned a Corvinus Egyetem hallgatójaként a tudományos karriered beindításához és mire számíthatsz a doktori képzés során.

2021.01.23. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Eliabe Costa, Unsplash

Az egyetemi évek számos lehetőséget kínálnak arra, hogy eldöntsük, milyen karrierútra szeretnénk lépni, mihez kezdünk majd a tanulmányaink után. Ahogy gyakornokságok során megismerkedhetünk a vállalati szférával, úgy a tudományos életbe is belekóstolhatunk. A Corvinus Egyetem hallgatójaként még az egyetemi évek alatt kipróbálhatod magad a kutatásban és az oktatásban egyaránt, és ha megtetszik, folytathatod a tanulmányaidat a doktori iskolák egyikében. Pontokba szedtük, mik ezek a lehetőségek, és hogyan vágj bele egy akadémiai karrierbe.

1. Próbáld ki magad a kutatásban!

A Kutatási Héten az érdeklődők számára gyakorlati tapasztalattal rendelkező előadók beszéltek a doktori képzésről és a tudományos kutatásról. Berezvai Zombor, a Corvinus doktorandusza például az elmúlt években hét TDK-dolgozatot írt, és személyes élményeiből kiindulva mutatta be ennek előnyeit.

Amint elkezdjük az egyetemet, részt vehetünk a Tudományos Diákköri Konferencián. Választhatunk olyan témát, ami foglalkoztat minket, amibe szívesen ásnánk bele magunkat mélyebben, és kipróbálhatjuk a kutatást is. A verseny nemcsak lehetőséget ad a kutatásra - hiszen azt bármikor lehet -, hanem segítséget is. Berezvai Zombor kiemelte: a határidők és a témavezető oktató segítsége jelentős szerepet játszanak abban, hogy a kutatás sikerélménnyé válik.

Megkapjuk azt a segítséget, ami hozzájárul ahhoz, hogy érdemi kutatómunkát tudjunk végezni.

A TDK további előnye, hogy egy olyan szabályozott versenyhelyzetbe kerülünk, amiben a témánk szakértőitől kaphatunk visszajelzést, és összemérhetjük magunkat másokkal. Nem mellesleg a helyezettek pénzjutalomban is részesülnek. Eldönthetjük, mennyire tetszik a kutatás, megismerhetünk szakmabelieket, elmélyedhetünk egy témában és olyan gyakorlati tapasztalatokat szerezhetünk, melyeket később a szakdolgozatírás során is felhasználhatunk.

b_v_0118.jpg

Kép: Bera Viktor, Közgazdász

2. Próbáld ki magad az oktatásban!

Demonstrátorként jobban megismerheted az egyetemi életet, az oktatóidat, besegíthetsz az adott intézetben folyó oktatási, szervezési feladatokba és akár kutatásokban is részt vehetsz. A következő tavaszi félévre vonatkozó demonstrátori pályázat felhívásában találod a részleteket. Jelentkezni a Neptunban tudsz, a leadási határidő 2021. január 25. 12 óra.

3. Tájékozódj a doktori képzésekről!

Ha az oktatásban és a kutatásban egyaránt örömödet leled, szívesen foglalkoznál mélyebben egy témakörrel, és jól érzed magad az egyetemen, nézz utána alaposan, milyen lehetőségeket kínálnak a Corvinus megújult doktori iskolái! A megújulás nemcsak szervezeti, hanem szemléletbeli átalakulást is jelent, műhelycentrikusabbá válnak a képzések. Michalkó Gábor, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatója előadásában elmondta, hogy pillanatnyilag nagyjából 750 hallgató vesz részt a képzésben, így az egyetem oktatási profiljának fontos részét képezi. Egy korábbi interjúnkban így jellemezte a képzést:

A doktori képzés hosszú távú befektetés. A megszerzett tudás persze már a képzés során is aprópénzre váltható, bármely hallgató oktatóként bekapcsolódhat egy-egy kurzus megtartásába, elnyerhet kutatói ösztöndíjakat, részt vehet kisebb-nagyobb tudományos projektekben, de ha ideje engedi, akkor szakértői, tanácsadói munkát is végezhet.

A doktori felvételi 2021 áprilisában indul, amihez elsődlegesen szükséges egy téma, egy mentor és elkötelezettség a program iránt. Ha még bizonytalan vagy benne, hogy neked való-e a doktori képzés, összegyűjtöttünk pár szempontot, ami segíthet a döntésben.

4. Találj kutatói ösztöndíjakat!

A doktori képzés állami ösztöndíja jelenleg nettó 140 ezer forint az első két évben, az utána következő kettőben pedig 180 ezer. A Corvinus Ösztöndíj rendszeréhez hasonlóan várható a Corvinus Doktori Ösztöndíj létrehozása is, azonban a részletek még egyeztetés alatt állnak. Az alapvető támogatáson túl azonban számos más ösztöndíjat is meg lehet pályázni a képzés során, például az Új Nemzeti Kiválóság Programot vagy a Horizon 2020 támogatásokat - attól függően, hogy milyen kutatásokban veszel részt.

A 2021-es doktori képzésben két lehetséges irány van: a klasszikus akadémiai út - akár pár hónapos külföldi áthallgatással - vagy a szakértői vonal. A Kooperatív Doktori Program az utóbbihoz nyújt támogatást. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ösztöndíjának célja, hogy munkahely mellett is segítse a kutatási-fejlesztési-innovációs témakörökben végzett doktori kutatásokat.

o_zs_0009.jpg

Kép: Örsi Zsanett, Közgazdász

5. Tűzz ki célokat a jövőre!

Az ösztöndíjak és egyéb lehetőségek mellett érdemes észben tartani jövőbeli céljaidat is. A doktori képzés lehet egy klasszikus akadémiai életpálya kezdete, amin végighaladsz, és akár egy egész életet az egyetemen töltesz oktatással és kutatással, ez azonban nem feltétlenül van mindig így. Michalkó Gábor szerint a doktori fokozat megszerzése után ki lehet kerülni az egyetemről a gyakorlati életbe, majd a friss tapasztalatokkal akár újra és újra visszatérni az oktatásba.

Farkas Jácint, a Doktorandusz Önkormányzat elnöke kiemelte, hogy a doktori képzés, majd az akadémiai munka legfontosabb elemei az együttműködés, a bátorság és az elkötelezettség.

Rengeteget kell olvasni, kutatni, de ami még ennél is fontosabb, hogy jól kell tudnunk együttműködni hallgatókkal, kollégákkal, barátokkal. A nagyon jó minőségű tudományos írások, a kevés kivételtől eltekintve, többszerzősek.

Így indítsd be a tudományos karriered! - Szakértői tanácsok a Corvinus Kutatói Hétről Tovább
Hogyan építs magadnak nemzetközi profilt kutatóként? - Ismerd meg a Horizon Europe keretprogramot!

Hogyan építs magadnak nemzetközi profilt kutatóként? - Ismerd meg a Horizon Europe keretprogramot!

b_b_36.jpg

Érdekel, milyen képességek szükségesek ahhoz, hogy nemzetközileg elismert kutató váljon belőled? Sikeres kutatók osztották meg velünk tapasztalataikat, amik garantáltan segítségedre válnak, ha hasonló karriert tervezel! Az idén januárban induló nagyszabású Horizon Europe keretprogram ráadásul számos lehetőséget fog kínálni arra, hogy corvinusos kutatók kutatásaikat nemzetközi szinten, európai konzorciumok tagjaként vagy vezetőiként folytassák tovább, egyéni kiválósági támogatást nyerjenek el vagy kiváló, fiatal külföldi kutatók pályáját mentorként segítsék.

2021.01.22. Írta és fényképezte: Burkus Brigitta, Közgazdász

A Kutatási Hetet a Budapesti Corvinus Egyetemen hagyományosan minden félév végén, januárban és júniusban rendezik meg: a tradíció idén az online térben folytatódott. Az öt napos rendezvényen workshopokon, kutatással kapcsolatos képzéseken, meghívott vendégek előadásain és még számos programon vehettek részt az érdeklődők 2021. január 11–15. között. Rövid összefoglalónkban kiemelünk néhány, az akadémiai karrierépítés szempontjából hasznos és aktuális előadást.

Nemzetközi profil építése kutatóként

  • Hogyan építették nemzetközi láthatóságukat azok a corvinusos kutatók, akik ma már sikeres nemzetközi és európai kutatási konzorciumokban vesznek részt?
  • Milyen út vezetett a konzorciumokba való bekapcsolódásig, és hogyan hat vissza a pályázati részvétel a kutató saját szakmai fejlődésére?
  • Milyen lépéseket lehet megtenni kezdő kutatóként?

 Ahhoz, hogy megválaszoljuk ezeket a kérdéseket, összegyűjtöttük legjobb tanácsokat. A kerekasztal-beszélgetésben Schenk Borbála EU-s pályázati tanácsadó moderálásával nemzetközi pályázati sikereket felmutató kutatók osztották meg tapasztalataikat:

  • Jámbor Attila, az Agrobiznisz Tanszék egyetemi tanára, a Corvinus által elsőként konzorciumvezetői szerepben elnyert H2020-projekt, a TRADE4SD vezetője
  • Lengyel Balázs, a Corvinus Centre for Advanced Studies kutatója, a Networks, Technology & Innovation (NeTI) Lab vezetője
  • Lengyel György, professzor emeritus, az Empirikus Társadalomkutató Központ (ETK) vezetője. Az ETK-val részt vett FP 5, 6 és 7-es projektekben, s most indítják H2020-as kutatásukat (Mediatized EU)
  • Várnagy Réka, a Politikatudomány Tanszék docense, több angol nyelvű kurzus oktatója, nemzetközi összehasonlító kötetben megjelent tanulmány szerzője és társszerzője

b_b_57.JPG

Jámbor Attila szerint egy nemzetközi karrier építésének kezdetén nagyon fontos a szorgalom és az aktivitás. Érdemes energiát fektetni a helyi közösségi életbe, és jelen lenni minél több eseményen, képzésen: így a kurzusból (a közös téma megtalálása után) diskurzus lesz. Ez egyáltalán nem könnyű feladat, de egy olyan képesség, amit meg lehet tanulni.

Nem kisebbségérzéssel, hanem pozitívan kell hozzáállni. Lesznek, akik elutasítják az embert, és lesznek, akik nem.

Az együttműködés sikeressége a továbbiakban attól függ, milyen érzéseket hagyunk magunk után. Jámbor Attila szerint a legfontosabb a jó benyomás, a jó emlék és a megbízhatóság. Érdemes figyelni különböző pályázatokat, ösztöndíjakat is. A kutató szerint fontos a karriertervezés, ügyelni kell arra, hogy ne aprózódjon szét a figyelem, nagyon fontos a fókuszáltság. “El kell felejteni a taxidriver effektust (minél messzebb megyek, annál többet fizetek) - ugyanis ezek a kiadások hosszabb távon térülnek meg - sok befeketetés kell ahhoz, hogy hosszabb távon kifizetődjön valami” - mondta Jámbor Attila. Hozzátette, érdemes egy félévet külföldi, leginkább angolszász típusú oktatási intézményben eltölteni.

Lengyel György azt tanácsolta a hallgatóknak, igyekezzenek minél gyorsabban, azonnal válaszolni a felkérésekre. Ne utasítsák el azonnal a kutatási megkereséseket, igyekezzenek végiggondolni, hogy mi támogatja az ő szakmai épülésüket. Fontos az, hogy legyenek jó publikációnk, és elnyert pályázatok révén növekedjen a kutatócsoportuk presztízse. De a legfontosabb, hogy a kutató a saját érdeklődését megtalálja a tevékenységben, okozzon neki örömet a részvétel.

Várnagy Réka szerint egy kutatónak tudatosan kell kiválasztania azokat az információkat, amiket relevánsnak tart. “Érdekes kollegákat, csoportokat válasszon ki, eseményeiket és publikációikat kövesse. Ez a módszer egy szűkebb tudományterületen jó képet nyújt arról, mi történik.”

Lengyel Balázs azt tanácsolta, igyekezzünk a lehető legjobb újságokba bekerülni. “Most kell tanulni, minél tovább eljutni, mert erre egyre kevesebb idő lesz - haladni pedig fókuszált cikkekkel lehet. Úgy írjanak, mintha a legjobb újságokba akarnának bekerülni, megéri ez a többletmunka.” Lengyel Balázs szerint fontos, hogy  ne féljenek a kutatók a terület- vagy témaváltástól. “Egyes témák beválnak, egyes témák kevésbé lesznek érdekesek az évek során. Megéri váltani, kifizetődik.”

Lehetőségek corvinusos kutatók részére a Horizon Europe keretprogramban

Az Európai Bizottság Horizon 2020 keretprogramjában jelentős sikereket értek el az egyetem kutatói. A következő pályázati ciklus, a Horizon Europe szintén számos lehetőséget fog kínálni arra, hogy corvinusos kutatók nemzetközi szinten, európai kutatási konzorciumok tagjaként – vagy vezetőiként – folytassák tovább kutatásaikat, egyéni kiválósági támogatást nyerjenek vagy kiváló külföldi fiatal kutatók pályáját mentorként segítsék. A keretprogram 2021. januárjától indul, hét éves időtartama alatt több száz felhívást tesz majd közzé és közel 90 milliárd euróval támogatja az európai kutatást.

A felkészülés fontos lépése a keretprogram szemléletével, rendszerével és felépítésével való megismerkedés, továbbá különböző kutatási kiválósági trendek feltérképezése, amelyek meghatározó jelentőségűek a sikeres pályázás szempontjából. A tudatos stratégiai felkészülés pedig szintén elengedhetetlen.

Összefoglalónk Schenk Borbála, európai uniós kutatási pályázati tanácsadó előadása alapján készült. Az előadásokat a Corvinus Horizont Európa Központ részéről Cser Erika és Fekete Judit szervezték. Az Európai Bizottság tájékoztató oldaláról további információ érhető el a programról.

A Horizon Europe keretprogram szerkezete

pillars.jpg

Kép: Európai Bizottság

A program három alappillérre épül: Excellent Science (Kiváló Tudomány), Global Challenges and European Industrial Competitiveness (Globális Kihívások és az Európai Ipari Versenyképesség), Innovative Europe (Innovatív Európa).

A program jelentős hangsúlyt helyez arra, hogy az európai kutatási szférában erősítse az EU-13 tagállamok intézményeinek részvételét.

Hol tart a folyamat most? 

Jelenleg a munkaprogramok vázlatszövegének véleményezése folyik. 2021. január 1. napján indult el a Horizon Europe keretprogram, 2021 első negyedévében fognak megjelenni a munkaprogramok, és akkor lesznek megismerhetőek a felhívásszövegek is, az első felhívások pedig 2021. március-április idején fognak megnyílni.

Miért érdemes részt venni a Horizon Europe felhívásokban?

  • Nemzetközi együttműködés, láthatóság
  • Egyéni kutatói kiválósági portfólió építése
  • Közös munka nemzetközi kutatói teammel, inspiráció
  • Tapasztalatszerzés kutatáshoz tágabban kapcsolódó tevékenységekben (stakeholder engagement, citizen science stb.)
  • Pénzbeli támogatás
  • Hazai pályázatok értékelése során is egyre hangsúlyosabb szempont
  • Egyetemi teljesítményértékelés
  • Kezdő kutatók számára is lehetőséget ad a nemzetközi tapasztalatszerzésre

A Horizont Európa Központ számos kutatástámogatási szolgáltatást biztosít, többek között tréningeket, belső képzéseket kutatók és menedzsment részére. A honlapon megtalálható pályázati szándékot jelző adatlap segítségével lehetőségünk van jelezni a kutatástámogatás felé, ha nemzetközi konzorciális pályázatban szeretnének részt venni. A kutatók támogatást kapnak a konzorciumi tárgyalásokon, a pályázatírás folyamatában, és további közös konzultációkra is adódik lehetőség.

Jelentkezni és további információt kérni a horizon@uni-corvinus.hu email címen lehet.

untitled-1_4.png

Grafika: Nagy Dávid, Közgazdász

Hogyan építs magadnak nemzetközi profilt kutatóként? - Ismerd meg a Horizon Europe keretprogramot! Tovább
Kamerafóbia, láthatóság, tanár-diák kapcsolat - Egyetemi oktatók beszélgettek a digitális oktatás hatásáról

Kamerafóbia, láthatóság, tanár-diák kapcsolat - Egyetemi oktatók beszélgettek a digitális oktatás hatásáról

b_v_0021.jpg

A távoktatás az egyetemi oktatók számára is új kihívás: diákok látnak be a magánszférába, más az online előadói stílus és újra diákként kell tanulni a technológiáról. A Corvinus Kutatási Héten az oktatók egy kávé mellett osztották meg egymással tapasztalataikat.

2021.01.21. Írta: Sipos Sára, borítókép: Bera Viktor, Közgazdász

FIKA, avagy beszélgetés a digitális oktatás tapasztalatairól

A Fika egy svéd szokás, amely során kávézni, szendvicset, desszerteket enni gyűlnek össze a munkatársak, rokonok vagy barátok. Maga a svéd fika szó is azt jelenti, hogy kávézni. Kevésbé szigorúan vett értelemben a kávé helyettesíthető teával, gyümölcslével, limonádéval is. Néhány társadalmi csoport körében a fika hasonló az angol ötórai teázáshoz. - olvashattuk az előadás beharangozójában.

Az előadást a szó hagyományos értelmében nehéz előadásnak nevezni, a téma aktualitása, az előadók, a tanulság és a szórakoztatás azonban mind feljogosítják a névre. A Marketing-, Média- és Designkommunikáció Tanszék oktatói, kutatói az elmúlt két félév tapasztalatait gyűjtötték össze, mely végül kollektív naplóbejegyzés formájában a Replika tematikus számában is megjelent.

Az előadás időpontjában mindenki a számítógépe, laptopja elé telepedett egy bögre kávéval, teával, hogy arról a helyzetről beszélgessenek, melybe tavasszal sokként, ősszel már felkészültebben kerültünk: az online oktatásról. Ehhez a kollektív etnográfiát alkalmazták, vagyis saját tapasztalatok fényében értelmeztek egy jelenséget - ez nem teljesen objektív, de a legközvetlenebb információ.

A megfigyelés az elmúlt időszak kiemelt fogalma volt, melynek középpontjában gyakran a kamera áll. A kérdés az, hogy vajon ott vagyunk-e egy előadáson, szemináriumon, ha nem láthatnak minket. Érdekesen bővíti a kontextust, hogy tanáraink eddig leginkább arra kértek minket, kapcsoljuk ki órán a telefont, most pedig fordítva. Hamar arra terelődött a szó, hogy a helyzetet az oktatók nyitottsága jelentősen befolyásolja. Rugalmasság és elvárások: ez a kettősség jelenik meg ebben a helyzetben.

o_zs_0193.jpg

Kép: Örsi Zsanett, Közgazdász

A láthatóság egyébként is a 21. század visszatérő problematikája: a közösségi média által generált online láthatóságtól egészen a modern open-space irodákig, ahol mindenki egy légtérben tartózkodik. Az otthonról oktatás, tanulás során - feltéve ha bekapcsoljuk a kamerát - az intimitásunkat adjuk ki: milyen környezet vesz körül minket, milyen az otthonunk. Erre akár megoldást jelenthetnének a különböző felületeken kiválasztható hátterek, azonban a beszélgetésből hamar kiderült, hogy többeket inkább csak megzavar a háttér, eltereli a figyelmet. A valódi probléma talán abból adódik, hogy az ember van a fókuszban: ha látnak a megbeszélés vagy óra során, úgy érezzük, bármikor felszólíthatnak, meg kell nyilatkozni, ez pedig kívül esik a komfortzónánkon. A kamera gyakran iszonyt jelent, és stresszfaktor. A kamerával szemben lenni kompetencia, mely a vírus miatt kialakult helyzet hatására akár normalitássá is válhat.

Változik a tanár-diák kapcsolat online oktatás alatt?

Demokratikusabb így

- hangzott az első válasz. Eddig a tanár a diákokat csak a padban ülve, deréktól felfelé látta, míg ők az oktatót a feje búbjától a cipőjéig. Ez megváltozott, és mindenki a másik arcát vagy torzóját látja. Az előadók közül a legtöbben bevallották, hogy általában nem használtak beépített hátteret, hanem a saját otthonukba nyertek bepillantást a diákok. Ezáltal sebezhetőbbé váltak, amit az online kapcsolat másik oldalán üldögélő tanítvány érzékelt - ez egyfajta barátkozási kényszerként jelent meg ebben a furcsa helyzetben, hiszen az intimitás kiadása miatt mindkét fél úgy érzi, nem támad és nem támadják. Többen éltek azonban azzal a lehetőséggel is, hogy visszatértek az üres tanterembe, és onnan közvetítették az órákat: úgy érezték, az az a hely, ahol koncentrálhatnak és elmélyülhetnek a munkában.

Mindenkinek különös tapasztalat volt az előadások rögzítése. A felvételeket visszanézve gyakran tapasztalták az előadók, hogy stílusuk, izgalmasságuk az online térben elveszett - online unalmasnak, lassúnak tűnik, amivel élőben a diákok és a tanárok is elégedettek szoktak lenni. Ennek egyik oka lehet, hogy a 21. században türelmetlenebbek vagyunk: elvárjuk, hogy rögtön betöltsön az oldal, azonnal megtaláljuk, amit keresünk, és ha valami nem érkezik azonnal, továbbállunk. Ez a felgyorsult percepciós várakozás dönti romba azt, ami élőben remekül működött.

Közös élmény, hogy ezekben az időszakokban az oktatók is átélték, milyen hallgatónak lenni, és milyen küszködni a technológiai eszközökkel. Egyetértettek abban, hogy remek, még kiaknázatlan lehetőségek rejlenek a streamingben. Valószínűleg különböző jogi akadályok miatt mégsem működne, hogy minden órát streameljenek az oktatók - ennek egyik oka a lopás veszélye. Pedig az ő szavaikkal élve:

bárcsak minél többen tudnák ellopni ezt a tudást!

A végső kérdés, hogy vajon belekényelmesedünk-e mindannyian az online oktatásba és az online térbe, vagy sem. Valóban időt takarít meg, és sok szempontból sokkal kényelmesebb, a személyes kapcsolatot azonban semmi sem tudja pótolni.

Kamerafóbia, láthatóság, tanár-diák kapcsolat - Egyetemi oktatók beszélgettek a digitális oktatás hatásáról Tovább
A Magic Mike univerzuma olyan, mint egy agilis szervezet? – Így kapcsolja össze egy film a tudomány területeit

A Magic Mike univerzuma olyan, mint egy agilis szervezet? – Így kapcsolja össze egy film a tudomány területeit

magicm1.jpg

Hogyan lehet egy film különböző jelenetein keresztül bemutatni és egymással összekapcsolni kutatási területeket? A Corvinus gazdasági témákkal foglalkozó doktoranduszai miért pont a Magic Mike-ot választották? Beszámolunk a 2021-es Kutatási Hét egyik legszínesebb és legpörgősebb előadásáról.

2021.01.16. Írta: Taxner Tünde, borítókép: mubi.com

Öt fiatal kutató, öt teljesen különböző terület és egy film, ami közvetlenül egyikük kutatási témájához sem kapcsolódik. “A kreativitást nagyon elősegíti, ha szűk keretek közé van szorítva” – fogalmazta meg előadásuk kialakításának folyamatát Szentesi Péter. A Corvinus Gazdálkodástani Doktori Iskola PhD-hallgatói közül Gyurákovics Bernadett szervezeti agilitással, Merkl Márta food designnal, Tóth Rita szervezeti játékkal, Farkas-Kis Máté a matematikai gondolkodás területével, Szentesi Péter pedig döntéselmélettel és viselkedéstudománnyal foglalkozik.

v_zs_0031_1.jpg

Kép: Váradi Zsófia, Közgazdász

A fiatal kutatók egy kurzuson találkoztak, ahol elkezdtek egy új tudománykommunikációs módszert kidolgozni: egy film kiválasztott jelenetein keresztül mutatják be kutatási területeiket, melyek így egymáshoz és a közönséghez is hatékonyan kapcsolódnak. A férfi sztripperek világa meglepő módon megfelelt ennek a célnak.

Amint a film előzeteséből is látszik, Mike-ot és a másik főszereplőt, a fiatal Adamot fogva tarja a sztripperkedés, hiszen így tudnak pénzt keresni. Adam nővére, Brooke azonban nem tud azonosulni az életmódjukkal, amiben nemcsak éjszakázások, fellépések magánbulikon, hanem a drogok és a szexualitás is központi szerepet játszanak. Mike hiába próbálja kivívni a lány barátságát... vagy talán a szerelmét?

Magic Mike az egyik jelenetben ezt mondja Brooke-nak, hogy meggyőzze őt: “Nem vagyok azonos a munkámmal”. Tóth Rita kutató számára ez a mondat egy klasszikus elmélet megjelenését jelentette.

Az egész életünk a színházhoz hasonlítható, ez magyarázza azt, hogy miért viselkedünk minden helyzetben másképp

– magyarázta Goffman elméletéből kiindulva a kutató. Az egymásnak sokszor ellentmondó szerepek, amiket a társadalmi életben játszunk, mind mi vagyunk. Magic Mike élete más területein sem léphet teljesen ki a sztripper világból, bármennyire is szeretne önállósodni és saját vállalkozásba kezdeni.

Azonban nemcsak a szerepeink, hanem azok az elképzeléseink is folyamatosan ütköznek egymással, hogy mások milyennek látnak minket, hogy milyenné szeretnénk válni, és hogy mit szeretnénk láttatni magunkból. Bármennyire meglepő, de ez a pszichológiai témakör kapcsolódik a matematikához is. Farkas-Kis Máté szerint “a matematikai tanulmányokban kevesen tudják megélni az önmegbecsülést”, hamar besorolódunk a jó és a rossz matekos kategóriájába, amiből később sem tudunk igazán kilépni. A kutató így fogalmazta meg a folyamatot:

A felnőttek belehipnotizálják a gyerekeket ezekbe a szerepekbe.

A matematikai gondolkodásról és a középiskolai matekoktatás buktatóiról ebben a cikkben olvashatsz bővebben.

Egy sztripper identitástérképén azonban valószínűleg nem a rossz matekos szerep a legmeghatározóbb. Szentesi Péter viselkedéskutató a film és a szubkultúráról készült kutatások alapján egy röpke költség-haszon elemzés alapján megfogalmazta, hogy a munkájukból adódó tárgyiasítás és a társadalmi stigmák nehezítik a magánéletüket és a tartós párkapcsolatok kialakítását.

Általános megrökönyödés él velük szemben, a társadalom bizonyos rétegei lenézik őket

– fogalmazta meg a sztripperlét költségeit, amelyek Mike és társai életében is megjelennek.

priscilla-du-preez-k8xygbw4ahg-unsplash.jpg

Kép: Priscilla Du Preez, Unsplash

A főszereplő táncosok kapcsolatainak minőségéről sokat elárulnak az étkezéseik is, amiket a filmben láthatunk és említenek, hiszen a közös étkezéseknek fontos szerepük van egy párkapcsolat kialakulásában és fenntartásában. David, Brooke elegáns ismerősével ellentétben nem bort, hanem a nővére megmaradt sörét issza meg az egyik jelenetben. A food designnal foglalkozó Merkl Márta kiemelte, hogy érdemes megfigyelni, hogyan kommunikálunk az étellel, mit árul el rólunk, és milyen üzenetei vannak. Az étkezés jelzi a hozzáállásunkat a kapcsolathoz, hogy érdekel-e minket mélyebben a megismerés, a másik személy. A meghagyott sör és David elutasító viselkedése a jelenetben együttesen mutatják, hogy egyáltalán nem érdekli őt a személy, akivel találkoztak. A közös kávézás vagy reggelizés ezzel ellentétben akár személyesen, akár a képernyő előtt közös elmélyülést jelent – azt jelzi, hogy a randi célja megismerni a másikat. Ez a gondolatmenet matematikára és a tanulásra is vonatkozik:

Ha a minőség fontos lesz nekem valamiben, érteni szeretném és nem csak letudni a dolgokat

– fogalmazta meg Farkas-Kis Máté.

Ez a tudatosság az egyetemi tanulmányokban és a szervezeti működésekben is fontos. Gyurákovics Bernadett szerint

Az egész Magic Mike univerzumot felfoghatjuk egy agile worldnek.

Vagyis az agilis szervezetek működése is tetten érhető a filmben, hiszen ez az alternatív szervezeti forma tribe-okra, szubkultúrákra épít, akárcsak a hierarchia nélkül egymáshoz kapcsolódó sztriptízklubok. Ez a világ tele van játékosítással, a klubok működésének “lényege, hogy a felhasználónak ne kelljen elgondolkodnia azon, hogy mi a következő lépés”, vagyis az élmény által azonnal bevonódjanak. Szentesi Péter viselkedéskutató szerint így a villogó nyíl technikája is megjelenik a filmben.

“Még tapasztaljuk, hogy hogyan alakíthatjuk ki ezt a diskurzusfajtát” – mondta Gyurákovics Bernadett, de az előadásuk pörgős, változatos és innovatív élményt jelentett a résztvevők számára. 

Ha kíváncsi vagy a Corvinus Egyetemen zajló Kutatási Hét többi előadására is, kövesd figyelemmel Facebook-oldalunkat!

A Magic Mike univerzuma olyan, mint egy agilis szervezet? – Így kapcsolja össze egy film a tudomány területeit Tovább
“Nem érted?! Pedig ez triviális!” - A matematika szerepe és hatása az életünkben

“Nem érted?! Pedig ez triviális!” - A matematika szerepe és hatása az életünkben

pexels-pixabay-220301.jpg

Értelem és érzelem kéz a kézben járnak, együtt teszik lehetővé a racionális döntéshozatalt. Na de hogyan kötődnek a matematikához és miért meghatározó egy életen keresztül az, hogy az iskolában hogyan tanították nekünk a matekot? A Corvinus Egyetem Kutatási Hetének keretében erre is választ kaptunk.

2021.01.15. Írta: Szabó Judit, képek forrása: Pixabay

farkas-kis-andras-mate_jpg.pngKép: Farkas-Kis Máté

Logika, ésszerűség, szabályrendszer, okos tanár, szigorúság, nehézség, kudarc, fantázianélküliség -  a matematikáról alkotott képünk, élményünk és a hozzá társított érzéseink széles spektrumon mozognak, többségük középiskolás gyökerekkel rendelkezik. Az életünkben megjelenő matematika kapcsán csak keveseknek jut eszébe, hogy a hétköznapi helyzetek és a vállalati környezet nem létezhetne számok nélkül, ezek adnak mértéket az életünknek. Farkas-Kis Máté előadása éppen erről szólt: a Corvinus Egyetem kutatója a döntéseink mögött meghúzódó matematikai dinamikákat és életünkre gyakorolt hatását vizsgálja.

A mai modern társadalomban számok vonatkozásában beszélgetünk, mindenhol számok reprezentálják a kapcsolatot a tények és az objektumok között. Ám ez nem volt mindig így. Hosszú évezredeken keresztül a természetben élt az ember, ahol nem volt szüksége számolásra, hiszen döntései egyszerűek voltak: a túlélésre koncentrálódtak. Azonban a helyhez kötött életmód megjelenése teljesen új típusú életvitelre és hosszútávú gondolkodásra, más döntési helyzetekbe késztette az embereket. Mondhatjuk, hogy a számokat a letelepedéssel együtt járó gyakorlati helyzetek, döntési, problémamegoldási és ellenőrzési feladatok hívták életre. Ekkor alakult ki az öncélú gondolkodás is, amely a matematika szétválását hozta: a javak számontartása, leltározása, tervezése mellett elindult egy önmagáért való gondolkodás is a számokról, a világ összefüggéseiről, amellyel létrejött az elméleti matematika.

Ezen a ponton megcáfolhatjuk a matematika és a fantázianélküliség kapcsolatát, hiszen olyan, a természetben nem megfigyelhető dolgok alakultak ki, mint például a másodfokú függvény vagy a derivált. Miért tekintik mégis sokan képzelőerőtől mentesnek ezt a területet? Mert megfigyelhető, hogy ezek az absztrakciók mégsem függetlenek a valóságtól: a matematika megadja az egész világ komplex leírását. Általa fedezhettünk fel például bolygókat is: nem láttuk őket, nem tudtuk, hogy léteznek, csak egy matematikai modell mutatta meg, hogy kell lennie ott valaminek.

Az ember törekszik arra, hogy az életében rend legyen, ezért próbál matematikai leírást adni mindennek, létrehozva ezáltal a rendezett halmazok világrendjét. A valós számok halmazának elemei, amelyekkel dolgozunk, reflexívek (a ≤ a), antiszimmetrikusak (ha a ≤ b és b ≤ c, akkor a=b) és tranzitívek (ha a ≤ b és b ≤ c, akkor a ≤ c). Ez a szemlélet áthatja a teljes emberi gondolkodásmódot, így ez alapján építette fel a döntéselmélet is a racionalitás fogalmát és axiómáit (összehasonlíthatóság, tranzitivitás, dominancia, függetlenség), és erre utalt vissza Farkas-Kis Máté is, amikor a racionális emberről beszélt. Megfogalmazásában

a racionális ember egy döntéshez szükséges összes információ birtokában van, minden alternatívát fel tud mérni annak következményeivel együtt. Fel tudja mérni a saját preferenciáit, és ki tudja választani az optimális cselekvési változatot; a döntéseiben pedig következetes.

mathematics2.jpg

Ha az ember képes valóban racionálisan dönteni, és ezt mindenki meg is teszi, akkor a világ körülöttünk elvileg leírhatóvá válik. Ha egyértelműen meg lehet határozni a preferenciáinkat, akkor determinálhatóvá válik a sorsunk, hiszen mindig ugyanazon elvek mentén döntünk. Ezen a ponton az előadó Stanisław Lem: Solaris című regényéből idézett:

az ember, a látszat ellenére nem alkot magának célokat, beleszületik egy korba, amely kész célok elé állítja, szolgálhatja őket vagy fellázadhat ellenük, de a szolgálat vagy lázadás tárgya kívülről adott. Hogy megismerhesse a célok keresésének teljes szabadságát, egyedül kellene lennie, ez pedig nem sikerülhet, mert ha nem emberek között nevelkedik, nem válhat emberré.

A valóságban azonban nem létezik olyan helyzet, amikor minden információval rendelkezünk, illetve preferenciáinkat az érzések is befolyásolják.

Az ókori és újkori  bölcsek is egyetértettek abban, hogy az értelem és érzelem nem tud világosan elhatárolódni egymástól, érzelmek nélkül nem lehet döntést hozni. Létezik egy érzelmi agyunk, amely a közvetlenül elérhető változókra koncentrál, és a pillanatnyi jó érzésre vagy pánikra reagál. Emellett pedig rendelkezünk egy racionális aggyal is, ez a lehetőségeket a várható hasznosság alapján mérlegeli, ami pedig a matematikaoktatásban ölt testet. Éppen ezért a racionális emberre is hatnak emocionális faktorok, csakhogy ő képes az érzelmeit hatékonyabban szabályozni azáltal, hogy gondolkodik róluk. A 20. században a korábbiaktól merőben eltérő gondolkodás jelent meg, amely már az önismeretre, az érzelmek mélyebb megértésére fókuszált. Ebben kiemelt szerepet kap, hogy egy adott feladat és tevékenység (mit?) mellett a gyakorlati megvalósulás és alkalmazási lehetőség (hogyan?) után is érdeklődjünk, de ami a legfontosabb: értsük a cselekvés motivációját (miért?).

pexels-pixabay-2097.jpg

A racionális gondolkodásért felelős agyi prefrontális kéreg a kamaszkor végére fejlődik ki, tehát éppen a középiskolai oktatás végére. Mondhatni az egész életünk racionalitásának alapjait az iskolapadban rakjuk le. Ez a kor matematikai kudarcok („Nem érted? Pedig ez triviális. A gyengébbek kedvéért akkor elmagyarázom újra…”) nélkül is eléggé kritikus a fiatalok számára, de ahogy Farkas-Kis Máté egyik korábbi kutatásából kiderült, ezek a kudarcok a Maslow-piramis tetejét, az önbecsülést rombolják le, aminek következményei a felnőttkori döntések során végig megfigyelhetők. Mivel a matematikát összekötöttük a racionalitással, így aki „nem ért a matekhoz”, az nem érthet a racionális gondolkodáshoz, nem tud tisztán strukturálni, sem ésszerűen gondolkodni. A matektanulás azonban nem függ fizikai adottságoktól, fejleszthető képesség, csupán egyénenként változhat a megfelelő tanulási módszertan. Ebből kifolyólag igazából a matematika tanárral való kapcsolat határozza meg azt, hogy mit és hogyan fogunk érezni, csinálni és gondolni adott témakörről, adott szerepben.

A jelen feladata annak megválaszolása, hogyan tudjuk úgy átformálni a racionális gondolkodást és döntéseket, valamint a viszonyunkat a számokkal, hogy egy másfajta, jobb jövőt tudjunk építeni. A mai értetlenség oka, hogy míg a gyermeki létnek alapvető része a kíváncsiság, a miért kérdés folytonos emlegetése, az okok kutatása, a szülői és tanári válaszok és viselkedés miatt a középiskola idejére ez teljesen eltűnik. A miért-hogyan-mit kérdéskörből már csak az utolsó, a cselekvés tárgya fog számítani: beleneveljük a társadalomba a kérdés nélküli feladatvégrehajtást. Kényelmetlennek érezzük a matematikával kapcsolatos kérdéseinket, mert azok feltevésével mások szemében irracionálissá válunk. Ettől való félelmünkben különböző szerepeket veszünk fel, amelyek determinálják, hogy a jövőben se legyünk képesek racionális döntéseket hozni, megfelelően mérlegelni, és ily módon bizonyos helyzetekben értetlenül álljunk.

“Nem érted?! Pedig ez triviális!” - A matematika szerepe és hatása az életünkben Tovább
süti beállítások módosítása