Közgazdász Online


Fejben dől el – A Bajnokok Ligája döntő felvezetője

Fejben dől el – A Bajnokok Ligája döntő felvezetője

bl_1.png

Egy hosszú szezon lezárásaként várhatjuk szombaton a Bajnokok Ligája döntőjét, ahol két angol csapat, a Manchester City és a Chelsea csapnak össze a végső győzelemért. A koronavírus, a Szuperliga és a különböző, jövőt érintő futballreformok árnyékában talán ez lehet az utolsó klasszikus BL-döntők egyike. A fináléba ismét két olyan csapat került, akik az egész szezonban megmutatták, hogy megérdemlik a végső a győzelmet is.

2021. 05. 27. Írta: Gajdics Bálint, képek forrása: uefa.com

A nemzetközi klubfutball az idei, 2020–2021-es idényben sem hagyta cserben a szurkolókat. Egy hosszú, kimerítő és alkalmanként drámai meglepetéseket okozó szezonon vagyunk túl. A koronavírus árnyékában nézők nélkül, mégis hellyel-közzel a terveknek megfelelően zajlottak le idén az európai topbajnokságok. A nemzeti bajnokságok lezárása után, de az eltolt Európa-bajnokság előtt hátravan a cseresznye a torta tetejére. Kilencedik alkalommal csap össze két azonos nemzetű csapat a portói fináléban. A felállás tehát nem egyedi, mégis az angol bajnokság feszes menetrendjét figyelembe véve elismerésre méltó az, amit ez a két csapat összehozott ebben a szezonban. Míg az első BL-címére hajtó City néhány fordulóval ezelőtt újra bebiztosította a Premier League elsőséget, és emellé behúzta az angol Ligakupa-serleget is, addig a az egyszeres győztes Chelsea az FA-kupa döntőjében maradt alul. 

A több fronton megvívott meccsek nem jelentették a játékosok teljes kiégését, így mindkét csapat várhatóan a legerősebb kezdőjével állhat ki szombaton. A jelenkori labdarúgásban érzékelhető angol dominanciát az is jelzi, hogy két éve szintén két angol csapat, a Liverpool és a Tottenham gárdái játszottak a döntőben. Az Európa-liga idei kiírásában az elődöntőben szintén két angol csapat kapott helyet, a Manchester United pedig a döntőbe is bekerült.

kgo_focis_2.jpg

Meglepetéscsapat vagy titkos favorit a Tuchellel felrázott Chelsea?

Néhány hónappal ezelőtt még nem sokan tettek volna nagyobb pénzösszeget arra, hogy ez a két angol csapat játssza majd a döntőt.

A Manchester City az előző szezonokban is esélyesként játszott, viszont a döntő kapujában rendre elbukott. A Chelsea a szezon első felében Frank Lampard irányítása alatt elég döcögősen játszott. Mióta Roman Abramovics 2003-ban átvette a csapat tulajdonosi feladatait, Lampard edzői teljesítménye volt a legrosszabb. 57 mérkőzésen vezette a kékeket 49%-os győzelmi mutatóval és a legrosszabb, 1,67 átlagos rúgott góllal. Majd januárban menesztették is az angol trénert. A helyére Thomas Tuchel került, aki a PSG csapatánál vált kegyvesztetté annak ellenére, hogy 2020-ban a párizsiak egészen a döntőig meneteltek a BL-ben. Tuchel érkezése eleinte ellenérzéseket keltett a szurkolókban, de a német edzőt rövid idő alatt megszerették Londonban. Tuchel az első hét meccsén veretlen maradt, és öt győzelem mellett két döntetlennel mutatkozott be a Stamford Bridge-en.

Tuchel felrázta a csapatot és olyan játékos, mint  Christian Pulisic nyilatkozataiból is kiderült, hogy jó hatással volt a csapatra a német érkezése.

bl_2.png

A kékek védekezése nemzetközi szinten is a legjobbak közé emelkedett: a Chelsea ebben a naptári évben 33 meccsen mindössze 19 gólt kapott, ami meccsenkénti átlagban a legkevesebb Európában!

Az angol csapat a nyári átigazolási szezonban közel 200 millió euróból hiányposztra szerződtetett játékosokkal erősítette meg a keretét. A befektetés megtérülése először Tuchel alatt vált szabad szemmel is láthatóvá. A kapuból kirobbanthatatlan Mendy mellett Ben Chilwell, Kai Havertz és Hakim Ziyech is hozzák azt a pluszt, amiért szerződteték őket, ez viszont Timo Werner játékáról nem mondható el. A házi góllövőlistát jelenleg az olasz középpályás, Jorginho vezeti hét góllal (mindet tizenegyesből szerezte), míg Wernernek hat gól szerepel a neve mellett. Azt azért érdemes hozzátenni, hogy a helyezkedésével nincs probléma, nyolc gólpassza van eddig a szezonban, de a góllövő cipőjét még Lipcsében hagyta.

A Chelsea az E jelű csoportból veretlenül jutott tovább, négy győzelem és két döntetlen mellett érdemes kiemelni, hogy összesen tizennégy gólt rúgott a csoportkörben, és ez még a Lampard által fémjelzett csapat volt. 

A legjobb tizenhat között az időközben spanyol bajnok Atletico Madridot búcsúztatták, majd a Juventust kiejtő Porto ellen is 2–1-es összesítéssel jutottak tovább. Az elődöntőben egy újabb spanyol csapat, a Real Madrid volt az ellenfél. A királyi gárda ellen 3–1-es összesítéssel jutottak tovább, zuhogó esőben, de összeszedett, kreatív játékkal. A 3-4-3-as rendszerben játszó csapat két belső motorja Jorginho és Kanté biztosította a középpályát, míg elől a szélső védőkkel megtámogatott támadásokban Mason Mountnak járt a legnagyobb elismerés. A Mount–Havertz duó többször is nullára játszotta ki a Madrid hiányos védelmét, ezzel folyamatosan helyzeteket biztosított Wernernek. Az, hogy a kékek a visszavágón nem tudtak több gólt lőni, az a korábban pont a Chelsea-ben játszó Courtois-nak volt köszönhető. A londoni csapat magabiztos játékkal, a mérkőzést végig uralva jutott tovább a döntőbe.

Idén is túlgondolja Guardiola, vagy beérik a City-projekt?

A Manchester City az elmúlt években rendre az utolsó pillanatokban bukott el. Mióta Pep Guardiola a klubhoz érkezett, rengeteg változás történt a csapatnál. Tavaly nyáron rengeteg pénzt költöttek arra, hogy az angol bajnokságon kívül is ütőképes csapatuk legyen, az új igazolások közül egyértelműen Ruben Dias személye jelentette a legnagyobb változást a hátvédsorban. Az Ederson előtt felálló Dias–Stones duó könyörtelen volt az idei szezonban. Stones lényegesen feljavult az utóbbi időben, és ennek meg is lett az eredménye. A City a bajnokságban összesen 32 gólt kapott, ami a legkevesebb volt a ligában, míg a BL-ben a csoportkörben összesen egy gólt engedett az ellenfeleknek, és az egyenes kieséses szakaszban is összesen háromszor vették be Ederson kapuját.

bl_3.png

A City idén csatárok nélkül, hamis kilencesekkel lett a Premier League bajnoka és nyerte meg az angol Ligakupát is. A házi góllövőlistát a középpályás Gündögan vezeti 13 találattal.

Agüero sérülése és Gabriel Jesus formahanyatlása késztette arra Guardiolát, hogy csatár nélkül játssza le a tavaszi mérkőzéseit. A spanyol úgy alakította át a csapatát, hogy az erős védelem előtt egy védekező szellemű középpályás játszott: ez általában Rodri volt, aki az egész szezonban élvezte az edző bizalmát. A maradék öt középpályás mind támadó szellemben lépett pályára, ezekre a posztokra pedig bőven tudott válogatni a Guardiola. A már említett Gündögan mellett a világklasszis De Bruyne, az egyre több lehetőséget kapó Foden, Sterling, Ferrán Torres, Mahrez, Bernardo Silva nyolcas rotálódott a mérkőzések során. 

A csapat Jolly Jokere az a Phil Foden, aki a szezon során az összes támadó pozícióban lehetőséget kapott, mégis a pálya bal széléről bemozogva okozta a legtöbb nehézséget az ellenfelek számára. A rendszer másik kulcsfigurája az a Joao Cancelo, aki szélső védő létére a pálya közepére mozogva, irányítóként tölt be kulcsfontosságú szerepet a City gépezetében.

A döntő egyik legfontosabb kérdése lesz, hogy Guardiola mennyire keveri meg a lapjait, és mennyire gondolja túl az ellenfél taktikáját. Ha a bevált, csatár nélküli játékot alkalmazza, a bombaerős védelemmel a hátuk mögött a lehetőség a saját kezükben lesz.

bl_4.jpg

A taktikai szempontból ígéretesnek ígérkező döntőben két ismerős edző találkozik majd. Guardiola és Tuchel először a Bundesligában néztek farkasszemet egymással, ekkor Pep már egy befutott edző volt a Bayern München élén, míg Tuchel először a Mainz, majd a Dortmund edzőjeként próbált meg felnőni a feladathoz. A német bajnokságban ez nem nagyon sikerült, viszont mióta Tuchel átvette a Chelsea irányítását, azóta mindkét alkalommal le tudta győzni spanyol riválisát, egyszer a bajnokságban, egyszer pedig az FA-kupában. 

Az idei BL-döntő legfőbb kérdése az lesz, hogy melyik tréner tud jobban alkalmazkodni a másikhoz, és ha úgy hozza a helyzet, mennyire tudnak belenyúlni a meccsbe úgy, hogy az a végén sikeres legyen.

Fejben dől el – A Bajnokok Ligája döntő felvezetője Tovább
Merre tart a posztmodern sport? – I. rész: az olimpiától a topfutballig

Merre tart a posztmodern sport? – I. rész: az olimpiától a topfutballig

football-488714_1920.jpg

A szórakoztatóipar, a kultúra és a sport viszonya radikális átalakuláson ment keresztül az utóbbi években. Hogy mit hoz a jövő? Hazai és nemzetközi sportszakértők segítségével kerestük a választ az V. SKEOF Konferencián. Cikksorozatunk első részében az olimpiai mozgalommal és a nemzetközi klubfutball trendjeivel foglalkozunk.

2021.02.15. Írta: Rada Bálint, borítókép: jarmoluk, Pexels

Milyen jövőt kínál a digitalizáció a hivatásos sportnak? Hogyan gyorsította fel a járvány a sportanalitika térnyerését? Hogyan alakult át a sport és a szurkolók viszonya? „A harmadik évezred harmadik évtizedének kihívásai a sportban” címmel került sor a Budapesti Corvinus Egyetem Sportgazdaságtani Kutatóközpontjának szervezésében az V. SKEOF (Sportgazdaságtani Kutatók és Egyetemi Oktatók Fóruma) Konferenciára, mely a vírushelyzetre való tekintettel ezúttal online formát öltött és melynek néhány kiemelten fontos témájáról az alábbiakban értekezünk.

Miért nem kell a városoknak az olimpia?

Holger Preuss, a mainzi Johannes Gutenberg Egyetem neves professzora szerint az olimpiai mozgalom által képviselt új irány és az Agenda 2020 radikális változásokat hozhat a gigászi méretű sportrendezvények szervezésében.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (IOC) új alapelvei olyan területeket érintenek, mint a fenntarthatóság, az átláthatóság, a kiadáscsökkentés, a rugalmasság és az inkluzivitás.

Ennek fontos háttere a társadalmi ellenállás az olyan óriási sportesemények rendezésével szemben, mint az olimpia. 

A 2024-es budapesti pályázat kapcsán Preuss szerint jól kirajzolódott az az öt tényező, melyek miatt sokan ellenzik egy-egy város vagy régió saját rendezésű sporteseményeit. Az egyik ilyen a költségekben jelentkezik: a nemzetközi sportesemények ára nagyon magas, a tervezett eredmények (országimázs, sportélet felélénkülése, infrastrukturális fejlesztések) pedig gyakran kevéssé kézzelfoghatók, a káros hatások a szemünkben felerősödnek (ráadásul gyakran a média is ezeket emeli ki), így a társadalom úgy ítélheti meg, hogy a rendezés nem kifizetődő.

Ezekhez szorosan kapcsolódik a „gigantism” és a kommercializáció jelensége: a sportesemények az utóbbi években egyre nagyobbak lettek, egyre többet akartak mutatni, miközben egyre inkább elüzletiesedtek. Mindez a földrajzi közelség okozta erősebb bevonódással, illetve a kormányzat és a szervezők iránti esetleges bizalmatlansággal és korrupciós gyanúkkal kiegészülve egy olyan erős ellenoldalt alkot, melynek tükrében már nem is olyan meglepő, hogy a városlakók nem támogatták Budapest 2024-es olimpiai pályázatát.

Preuss szerint a megoldás kulcsa az olimpiai mozgalom új alapelveinek követése lehet. A szövetség például már nemcsak városok, hanem egész régiók számára is lehetőséget ad arra, hogy közös rendezői pályázatot nyújtsanak be (az első ilyen a 2026-os milánói-cortinai téli játékok lesz), ezáltal minimalizálva a fölösleges infrastrukturális beruházásokat és biztosítva a fenntartható örökséget. Az IOC 2030-ra szeretne teljesen klímasemlegessé válni, emellett pedig olyan kezdeményezéseket is támogat, mint a nagy szenegáli faültetés. Az ország fővárosa, Dakar 2026-ban ifjúsági olimpiának adhat otthont, a szervezők pedig a környezetkárosítással egyenlő mértékben ültetnek majd fákat az ország területén, ezáltal csökkentve a károsanyag-kibocsátást, illetve a „zöld fal” koncepció mentén lassítva a térség elsivatagosodását.

image_2_2.png

Topfutball a járványon innen és túl

A fenntarthatóság a nemzetközi topfutball számára is kulcsfontosságú kérdés. A járványhelyzet ugyanakkor katalizátora lehet más fontos változásoknak is. Paula de la Pena, a spanyol elsőosztályú Granada csapatának külső kapcsolatokért és fejlesztésért felelős vezetője, Dudás Hunor, a „the path sports management” vezérigazgatója, Jesus Pizarro, a spanyol első- és másodosztályú labdarúgó-bajnokságokat magába foglaló La Liga  regionális képviselője, illetve Olivier Jarosz, a genfi székhelyű Club Affairs vezető üzlettársa egy kerekasztal-beszélgetésben tértek ki a topfutball jövőjére.

De la Pena szerint a jövő a digitalizáció, a szurkolókkal ápolt kapcsolat, illetve az üzleti modellek terén tartogat igazán komoly kihívásokat, egyúttal lehetőségeket.

Az utóbbi különösen nagy hangsúlyt kapott az elmúlt egy évben. A futballklubok bevételei javarészt három forrásból érkeznek: közvetítési jogokból, szponzorációkon keresztül, illetve a meccsnapokról. Utóbbi 2020-ban teljesen kiesett, hiszen a találkozók zártkapusak, ráadásul világszerte mindössze két ország (Fehéroroszország és Burundi) nem függesztette fel bajnokságait az első hullám idején. Ennek kapcsán sokan feltételezik, hogy a tévés pénzeket leghatékonyabban kezelő és szétosztó Premier League helye rövid távon megerősödhet a világ legerősebb bajnokságaként.

A bevételszerzés új módjaival kellett előállniuk a csapatoknak, ami azért is vált különösen nehézzé, mert az online marketingpiac a járvány hatására hihetetlenül telítetté vált. A megoldásban segítséget jelenthet a digitalizáció, az új lehetőségek kiaknázásában pedig Pizarro szerint a La Liga élen jár. A szövetség nemcsak szoros kapcsolatot ápol a klubokkal, de támogatja is őket, miközben folyamatosan új módokat keres arra, hogy hogyan érhetnék el a szurkolókat. Erre egy jó példák az online „La Liga Music Festival”, az online beszélgetési lehetőségek a sportolókkal, a Twitchben rejlő lehetőségek kiaknázása vagy a stadionokban kialakított mesterséges atmoszféra, mely bár nem helyettesítheti az eredeti hangulatot, valamit azért mégis hozzáad a közvetítésekhez és a meccsélményhez.

Az átigazolási piac is teljesen átalakult. Dudás szerint a topklubok és a kisebb csapatok a nehéz anyagi körülmények miatt egyaránt kevesebbet költenek átigazolásokra, ezáltal megnőtt a kölcsönszerződések, illetve az opcionális vásárlási jogok szerepe. Ez együtt jár az adatalapú döntéshozás elterjedésével. A témában Tarkan Batgun, a statisztikai adatelemzéssel foglalkozó Comparisonator vezérigazgatója tartott előadást, melyben kiemelte, hogy a vírushelyzet jelentősen felgyorsította a scouting-rendszer átalakulását.

skeof.png

Azzal, hogy a megfigyelők nem lehetnek ott a stadionokban, sokkal inkább támaszkodnak a statisztikai adatokra, melyek minden korábbinál nagyobb információhalmazt biztosítanak számukra. Ebből egyszerre profitálhatnak a klubok (hiszen hatékonyabb átigazolási politikát folytathatnak, taktikai változtatásokat hajthatnak végre), a játékosok (pontos visszajelzést kapnak a teljesítményükről és a fejlesztendő területekről), az ügynökségek (hatékonyabban köthetik össze a klubokat a  megfelelő játékosokkal), a média (színesíthetik a közvetítéseket, több információt oszthatnak meg) és a szurkolók (több információhoz juthatnak, jobban megérthetik a játékot) is.

Az így átalakult piacokon azok maradhatnak sikeresek, akik a lehető leggyorsabban képesek az adatok hatékony értelmezésére, majd a pontos döntéshozatalra.

„A Ferencváros helye az Európa Ligában van”

Abban, hogy a magyar klubfutballt hol helyezzük el ebben a változó sportvilágban, segítséget nyújthat a Ferencváros helyzetének áttekintése. A Bajnokok Ligájába 25 év után visszatérő klubot működtető cég vezérigazgatója, Orosz Pál szerint az elmúlt két európai kupaszezon megmutatta, hogy a Ferencvárossal elsősorban Európa-ligás csapatként kell számolni, amely már így is komoly előrelépés az utóbbi évekhez képest. A magyar klubfutball Orosz (és a magyar szakírók nagyrészének) véleménye szerint a késői szocializmusban került jelentős hátrányba a nemzetközi mezőnyben, hiszen míg a keleti blokk országaiban központosított, állami irányítású sportélet zajlott, addig nyugaton az élsport már rég piaci alapokon működött.

soccer-768685_1920.jpg

Kép: Free-Photos, Pexels

A Ferencváros szurkolói bázisa jelentősen nőtt az utóbbi években. Orosz szerint ennek legfőbb oka a szisztematikus építkezés, illetve a Ferencváros, mint márka építése. Utóbbi a sportvilágban azért is különösen összetett folyamat, mert úgynevezett emocionális márkákról (love brand) beszélünk, vagyis, ha egy szurkoló kiválaszt egy klubot, akkor azt nem cseréli le úgy, mint egy ital- vagy egy ruhamárkát. Az eredményesség a Ferencvárost „Magyarország kirakatcsapatává” tette, Orosz szerint az ezzel járó eredménykényszer miatt nem építhetnek pusztán a magyar fiatalokra. Erre reflektált Esterházy Mátyás előadása is: míg hazánkban a versenykényszer és a rengeteg légiós miatt a 21 éven aluli játékosok az elérhető játékpercek 5,1 százalékát töltik a pályán, a környező országokban ez az arány nincs 15 százalék alatt.  Bár jövőre harmadik európai kupasorozatként bemutatkozik majd a Konferencia Liga, Orosz szerint a cél továbbra is az EL- és a BL-szereplés kiharcolása lesz a zöld-fehéreknek.

A vírushelyzet természetesen a Ferencvárost is érintette, ráadásul a Bajnokok Ligája tekintetében hatványozottan: azzal, hogy a Barcelona és a Juventus ellen csak zárt kapuk előtt játszhatott a klub, hatalmas bevételektől esett el. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a topklubok bevételcsökkenése még ennél is nagyobb.

Arról megoszlanak a vélemények, hogy a járványhelyzet hatására nőni vagy csökkenni fog-e az európai óriásklubok fölénye, Orosz szerint azonban radikális változást várni irreális lenne.

Merre tart a posztmodern sport? – I. rész: az olimpiától a topfutballig Tovább
És mégis mozog a Föld

És mégis mozog a Föld

Kedves Hallgatók!

Észrevehettétek, hogy az utóbbi időben, eltűnt a honlapunk, a Facebook oldalunk, és a blog sem üzemelt. Sajnos utolért minket az emberi gyarlóság és emiatt masszív adatvesztést könyvelhettünk el. Azonban másfél hónapos küzdelem és megfeszített tempójú munka után, újra itt vagyunk, egy megújult csapattal, hogy ellássunk titeket a legfontosabb hírekkel és információkkal! Legyen szó egyetemi kérdésekről, kultúráról, sportról vagy épp aktuálpolitikáról.

Sokszor gondolkoztam azon, bárcsak korábban születhettem volna. A nagy földrajzi felfedezések korába, amikor még minden új volt, vagy az 1700-as 1800-as évekbe, a felvilágosodás és Európa újjászületésének korszakába. Mindig azt hittem, hogy a nagy történelmi események már mind lecsengtek, mi már csak megyünk előre, valami ismeretlen, ködös, de mindenképpen monoton és unalmas úton, egy kiszámítható meglepetésektől mentes világba.

Az elmúlt hetek során azonban világossá vált, hogy Francis Fukuyama téved, és a történelemnek nincs vége. A Britek kilépnek az Európai Unióból, az Egyesült Királyság a széthullás küszöbén, és a magyar futball válogatott, ha csak rövid ideig is, de újra összekovácsolt egy megannyi politikai törésvonaltól szenvedő társadalmat.

Kezd azonban úgy tűnni számomra, hogy Eppur si muove – És mégis csak mozog a Föld. Jókor vagyok és a legjobb helyen. S bár új földrészeket már nem fogok felfedezni, egy érdekes jelenben nyújthatok, nyújthatunk számotokra tájékoztatást.

Ezért is sajnáljuk ennyire, hogy április óta nem tudtuk kiszolgálni az igényeket egy ilyen történelmi időszakban, amikor ennyi minden történik körülöttünk, nem volt lehetőségünk tájékoztatni titeket.
516.jpg

És mégis mozog a Föld Tovább
A bázeli Abramovics

A bázeli Abramovics

A múlt hétvégén volt szerencsém élőben megtekinteni Svájc legnagyobb rangadóját, az FC Basel – Zürich meccset. A városban eltöltött hétvégém alatt rengeteg érdekes információval gazdagodtam a labdarúgócsapattal kapcsolatban olyan emberektől, akik több évtizede ott élnek és minden meccsen kint vannak. A legmeglepőbb információ az volt, hogy az FC Basel mögött is egy olyan tulajdonos áll, mint az angol Chelseanél Roman Abramovics, ráadásul a svájci csapaté egy nő!

bazeliabramovics.jpg

A bázeli Abramovics Tovább
süti beállítások módosítása