Közgazdász Online


Virtuális véleményvezérek? Hogyan formálnak a CGI-modellek minket és a marketing világát?

Virtuális véleményvezérek? Hogyan formálnak a CGI-modellek minket és a marketing világát?

bermudaisbae.jpgUgyan a CGI-modelleknek nincsenek saját értékeik és világnézeteik, véleményvezérként gyakran hatással vannak az emberek gondolkodására. Néhányan milliókat is meghaladó követőszámmal rendelkeznek, kampányolnak, valódi emberekkel találkoznak, szponzorációkban vesznek részt… Ezért megítélésük mellett a felhasználásukkal kapcsolatos etikai és jogi szabályok lefektetése is fontos lehet. Horváth Evelin Tudományos Diákköri kutatómunkájában sokféle szempont alapján vizsgálta a jelenséget: az interjú második részében az eredményei alapján megfogalmazott gyakorlati tanácsok mellett személyes véleményét is megismerhetjük. 

Az első rész ezen a linken található, ahol egy kvízből megtudhatod, a képpárok közül melyik a virtuális.

Írta: Lázár Fruzsina / Képek: Horváth Evelin

xportre-min.jpgMilyen gyakorlati tanácsokat fogalmaztál meg a kutatásod alapján? Az etikai vonalra én is szerettem volna rákérdezni: mik lehetnek a megfelelő irányelvek akár a modell mögött álló készítők, akár azok részéről, akik egy-egy ilyen CGI-modellt marketingcélokra használnak?

Magyarországon egyelőre nincsen semmiféle szabályozás a marketingcélú használatra, mert nem annyira elterjedt még a CGI-modellek jelensége. Amerikai kutatásokban viszont két alkalommal is találtam arra vonatkozó információt, hogy az emberek jelentős részében felmerül a jogi szabályozás igénye: tudni szeretnék, hogy valódi-e a reklámban szereplő modell vagy sem. A transzparencia ezért egy követendő irányvonal lehetne: tisztázzák a márkák, hogyha egy általuk használt modell nem valódi. Ezt a saját eredményeim is megerősítették: az emberek nagyon sokszor negatív érzelmi reakcióval, szkepticizmussal fogadták a CGI-karaktereket.

Emellett jó kérdés, hogy az influencer-szabályozás tud-e rájuk vonatkozni, hiszen ebben az esetben a bevétel nem a modellé, hanem az alkotóé. Szerintem ez egyelőre egy jogi kiskapu, amit sokan ki is használnak.

A morális-etikai kérdés meglehetősen érzékeny téma, éppen ezért az értéktársítás módját nagyon át kell gondolni. Sok ilyen esettel találkoztam, például amikor egy virtuális modellt összefüggésbe hoztak a #MeToo mozgalommal: egy olyan történetet adtak az alkotók egy kitalált karakter szájába, ami teljesen valósághűen ábrázolta őt egy szexuális inzultus áldozataként. Ezt nagyon-nagyon rosszul fogadták az emberek. Az ilyen tipikus emberi tragédiákat nem szabad mesterségesen létrehozott karakterrel társítani, mert rögtön idegenkedést és rossz érzéseket vált ki a befogadókból.

Ami sokakat zavart a modellek fizikai megjelenésében, az a túlzott tökéletesség. A teljes arcszimmetria – amikor az arcot a függőleges tengely mentén tükrözik – rendkívül idegenszerű, antipatikus az embereknek. Egy CGI-modell tervezésekor törekedni kell arra, hogy realisztikus ábrázolásmóddal megjelenítsék az emberi arcok „tökéletes tökéletlenségét”, hogy legyenek apróbb hibák a bőrön, vagy legalább egy kicsi aszimmetria az arckarakterben. Ez egyedivé, felismerhetővé is teszi a modellt, de emberközelibb és elfogadhatóbb is lesz általa.

lilmiquela.jpgMi a személyes véleményed az egész jelenségkör a hatásairól? Akár az önbizalomra tett hatásról, a női reprezentációkról vagy a modellipar változásairól?

Nagyon érdekes, hogy felvetetted az önképre gyakorolt hatás problémáját. Volt egy nyitott kérdés a kérdőívben, ahol a kitöltők CGI-modellekkel kapcsolatos személyes véleményére voltam kíváncsi. Itt a legtöbben aggasztónak találták az önképre, testképre gyakorolt negatív hatást. Úgy fogalmaztak a kitöltőim, hogy míg egy valódi embert is tudunk úgy retusálni, hogy az valószerűtlenül idealisztikus legyen, „ott megvan a lebukás esélye”. Lehet, hogy annak az adott pillanatban tökéletesen ábrázolt és a szépségideálnak megfelelő embernek idővel megváltozik a súlya, az életkörülményei, vagy látunk róla egy paparazzi-képet. Az emberi tökéletesség állapota nem lehet örök és állandó. Egy CGI-modellnél nincs ilyen: korlátlanul tudják idealizálni, hibátlanra szabni őket, és ha még közösségimédia-profiljuk is van, egy abszolút hamis, elérhetetlen életmódot közvetítenek velük… Épp ezért, ha elterjedtebb lenne ez a jelenség, nagyon nehéz lenne a kezelése médiatudatosság szempontjából. Főleg, ha a fiatalabb – és ezért sérülékenyebb – korosztályt nap mint nap érnék ilyen jellegű impulzusok. Milyen változásokkal járhat, ha ilyen hatások érik őket? Hogyan lehet erre egyáltalán felkészíteni valakit?

A távoli jövőre nézve: többen is felvetették, interjúkban, kutatásokban, hogy hogyan lehetne ötvözni ezeket a virtuális karaktereket az AI-technológiával. Ha egy teljesen emberszerű karakter mögé tudnánk tenni egy tanuló algoritmust, az gyakorlatilag már egyfajta mesterséges teremtés lenne. Létezik például egy amerikai applikáció, a Replika. Az alapja egy tanuló algoritmus: a felhasználónak egy virtuális barátot kínál, amihez meg lehet alkotni egy fotórealisztikus avatárt is. Az ilyen kezdeményezések talán a jövőben ahhoz vezetnek, hogy partnereket, társakat is kreálhatunk magunknak – ez pedig újabb komoly etikai dilemmákat vet fel.

Azt viszont nem gondolnám, hogy ez a “hatalomátvétel” a közeljövőben meg fog történni. Mindaddig, amíg a virtuális modellek nem tudnak személyesen jelen lenni egy-egy helyzetben – mert például a holográf technológia még nincsen ilyen szinten –, ez csak egy újszerű, kreatív próbálkozás marad. Egy kicsivel több, mint egy hétköznapi értelemben vett képzőművészeti alkotás, hiszen a működésük része, hogy szorosan kapcsolódnak hozzájuk bizonyos emberi értékek, de nem hiszem, hogy például a fotósok megélhetését vagy akár a modellipart fel tudnák forgatni.
ria_ria_tokyo.jpg

Milyen lehetőségeket nyújthatnak a CGI-modellek a későbbiekben? Miért érdemes használni őket?

Ezeknek a modelleknek az egyszeri létrehozási költsége nagy, de a fenntartási költsége jóval kedvezőbb, mint ha valódi modelleket alkalmaznának, fotózásokat szerveznének a kampányt futtató cégek. Emellett mentesek mindenféle emberi igénytől, elvtől, személyhez fűződő jogoktól. A modellek személyiségi jogainak elidegeníthetetlensége esetenként megnehezítheti egy-egy fotókampány létrehozását. A CGI-modellek esetében viszont csak az alkotók – szerzői – jogairól van szó, személyiségi jogok nincsenek.

Van még egy aspektus, amire magamtól egyáltalán nem gondoltam volna, mindaddig, amíg nem olvastam erről egy cikket: környezetvédelmi szempontból sokkal kedvezőbb a CGI-modellek használata. A fotózások ugyanis jelentősen terhelik a környezetet, sok helyen az elektronikus berendezések mellett a nagy teljesítményű stúdióvilágítás egy részét gázolajjal táplált generátorok működtetik a fotózás teljes ideje alatt, ráadásul a felvételek a teljes stáb többszöri utaztatását is megkövetelik.. Nemrég az olasz Vogue egyik lapszámában a környezeti terhelés csökkentésének érdekében csak festményekkel illusztrálták a cikkeket. A CGI ugyanezen az elven szintén környezetbarát megoldás lehet.

Társadalmi, politikai kampányokra is használhatók ezek a karakterek. A WHO például a koronavírussal kapcsolatos információk terjesztésében segítséget kért egy virtuális influencertől, mert úgy gondolták, vele jobban meg lehet szólítani a Z-generációt. Nem tudom, ez mennyire vált be, mert azóta nem jelent meg erről új anyag, de az biztos, hogy nagy körülöttük a médiaérdeklődés. A nagy médiavisszhang pedig már önmagában a márka előnyére válhat egy reklámkampány elindításakor. Persze megkérdőjelezhető célokra is használhatók – például volt egy olyan amerikai virtuális influencer, aki nyíltan Trump-támogatónak tartotta magát.

coding-computer-data-depth-of-field-577585.jpgAkarsz-e a későbbiekben is kutatni a témában? Ha igen, milyen irányt vennél?

Ha majd PhD-képzésen folytatom a tanulmányaimat, mindenképpen bővíteni szeretném a kutatásomat. Elhagyva a felismerhetőség kérdését, inkább marketinges szempontból, illetve jogi aspektusból vizsgálnám a jelenséget, például a befogadók meggyőzési tudatossága kapcsán. Erre vonatkozhat az a kérdés, hogy van-e joga az embereknek tudni, hogy aki éppen meg akarja győzni őket egy reklámban, az nem valódi személy, hanem egy virtuális karakter. Illetve szerintem a médiajog szempontjából is érdemes megközelíteni a témát: ezeknek a karaktereknek nincsenek jogaik, nincsenek értékeik, szabadon felhasználhatók. Mit jelenthet ez a jövőbeni alkalmazásuk szempontjából?

 

Utolsó kép forrása: Pexels
2020. június 6.

Virtuális véleményvezérek? Hogyan formálnak a CGI-modellek minket és a marketing világát? Tovább
„Amennyire szépnek és jónak látszik ez a munka, sokszor annyira nehéz is” – Interjú Palkovics Zórával 

„Amennyire szépnek és jónak látszik ez a munka, sokszor annyira nehéz is” – Interjú Palkovics Zórával 

borito_jpg.jpg

Több mint 45 ezer követője van Instagramon és bár még csak 22 éves már olyan híres márkákkal dolgozott együtt, mint a Gucci, a L’Oréal Paris vagy a Calvin Klein. Mindemellett az egyetemisták átlagos életét éli. Palkovics Zórával az influencerkedés során szerzett tapasztalatairól beszélgettem, közben néhány kulisszatitkot is elárult.

Írta: Bokovics Nóra

Hogyan kezdődött az influencer karriered? Ez volt a célod, amikor elkezdted használni az Instagramot?  

Körülbelül 6 évvel ezelőtt regisztrálhattam az Instagramra. Mindig is érdekelt a fotózás és úgy éreztem, hogy jó érzékem van hozzá. Egyáltalán nem volt célom, sőt, amikor elkezdtem használni ezt a platformot, még csak ugyanúgy töltöttem fel a fényképeimet, mint mindenki más. Nyilván már akkor is valamilyen szinten tudatosan építettem, olyan képeket posztoltam, amik esztétikusak és illenek egymáshoz, de az influencerkedés akkor még teljesen idegen volt számomra. Persze követtem külföldi bloggereket és ismertebb személyeket, de nem volt célom, hogy ebben a szakmában helyezkedjek el, hanem szépen lassan kialakult. Szerintem itthon ez még nagyon gyerekcipőben járt, amikor én is elkezdtem. Akkor egy év alatt szinte kétszeresére nőtt a követőim száma. 

zora_egesz_2.jpg

Nem volt nehéz elsőre megszokni ezt a nagy népszerűséget?

Számomra ez nem egy nagy berobbanás volt, mint például, amikor egy énekes lesz népszerű, hanem voltak bizonyos lépcsőfokok, amiket szép lassan végigjártam. Az elején még csak olyan együttműködéseim voltak, amikor barterben kaptam valamilyen terméket vagy ruhát. Ma már odáig nőtte ki magát a dolog, hogy több szponzorált hosszútávú együttműködésem is van, mint például a L’Oréal Paris vagy Nespresso. Szóval nekem ez szépen lassan alakult ki és együtt nőttem az egész influencerséggel. 

A családod és a barátaid hogy viszonyulnak a helyzethez? 

Az elején még a szüleim se értették, hogy hogyan működik ez az egész, de ők és a barátaim is teljes mértékben támogatnak. Sok olyan barátnőm volt, akivel már nem tartom a kapcsolatot, egy idő után lemorzsolódtak. Olyat is tapasztaltam, hogy valaki csak érdekből közeledett hozzám. Ez főleg az elején volt jellemző, amikor még naivabb voltam és mindenkinek próbáltam megfelelni. Most már nagyon leszűkítem azokat az embereket, akikkel tényleg közel állunk egymáshoz. Persze rajtuk kívül mindenkivel próbálok a lehető legkedvesebb és segítőkészebb lenni, akár erről a világról többet mesélni azoknak, akik számára még új.

Mik a céljaid, meddig tervezed folytatni? Esetleg ebből szeretnél megélni vagy ez csak egy hobbi? 

Most már azt mondanám, hogy jóval több, mint hobbi.

Amellett, hogy ez úgymond a munkám, nagyon szeretem csinálni és nem feltétlenül a pénzügyi részét veszem figyelembe.

Annyira nem gondolkodtam még azon, hogy mennyi ideig tudnám ezt csinálni, nyilván nem csak tőlem, hanem a piactól is függ. Van egy-két ötletem, egy saját brandet vagy vállalkozást szeretnék majd létrehozni, ami valószínűleg kapcsolódni fog ahhoz, amit most csinálok. Korábban azt gondoltam, hogy mivel érdekel a marketing, majd elhelyezkedek valamelyik cégnél, de már nem tudom elképzelni, hogy egy irodában üljek. Amit most csinálok, annyira szabad és a saját magam főnöke vagyok. Ezért is szeretnék majd valamilyen vállalkozást, amit én irányítok. 

Mennyire van szabadságod a posztolás terén? Vannak előre megszabott keretek például, hogy milyen tartalmat, mikor és mennyit kell posztolnod? 

Igen, ezek teljesen megszabottak. Régen az összes e-mailemet egyedül intéztem, most már egy menedzser segít ebben.

Az egész úgy zajlik, hogy jön egy megkeresés e-mailben, hogy szeretnének egy adott kampányhoz, és kapok egy rövid összefoglalót, hogy pontosan miről lenne szó.

Ebben leírják, hogy milyen tartalmakra gondoltak, hány posztot vagy story-t szeretnének, kipróbálhatom az adott terméket. Aztán egyeztetünk a részletekről, hogy számomra mennyi poszt lenne ideális, illetve én mit szeretnék, tetszik, bevált-e a termék, és végül közös megegyezésre jutunk.

Persze az összefoglalóban vannak kritériumok a megvalósítással kapcsolatban, például, hogy milyen hangulatú képet képzelnek el, mik az alapvető hashtagek vagy fontos információk, amiket át kell adnom a posztokban, de ezen kívül teljesen szabad kezet kapok, és úgy valósítom meg, ahogy szeretném. Illetve, ha bármilyen szöveget kell írni egy adott termékhez, amit reklámozok, azt is én állítom össze. Ha mindennel elkészültem, megvan a fotó és hozzá a szöveg, akkor az ügyfélnek jóvá kell hagynia és csak utána tudom posztolni.

Jóval összetettebb folyamat, mint azt sokan gondolják.

Mi volt az eddigi legizgalmasabb együttműködésed? 

zora_instagram_kep_1.jpgMindegyik más szempontból volt jó, de ami nem csak számomra a legkedvesebb, hanem a szakmámban is elismerik, az a két videó, amit a Gucci-nak forgattunk. Azokat azóta is mindenki emlegeti, és nem tudom, mikor fogjuk felülmúlni. Az elsőt a Kő-hegyen forgattuk Budaörsön. Alig volt ötletünk, mert szerettünk volna elszabadulni a belvárosból, mégis egy-két óra alatt felvettük. Úgy voltam vele, hogy jó, majd valami lesz belőle, de végül teljesen úgy sikerült, ahogy szerettük volna. A második videó a Bledi-tónál készült. Arra az útra azért mentünk, hogy tartalmakat készítsünk, de akkor sem terveztünk előre, hanem a környezet inspirált, hogy hol mit lehetne csinálni. Mindkettő eléggé spontán készült, mégis nagyon jól sikerültek és sokaknak tetszettek.

Voltak negatív tapasztalataid?

Igen, főleg a kezdetekben, amikor még magamat menedzseltem, ugyanis nagyon nehezen tudok nemet mondani. Többször kihasználtak, és közben nem azt kaptam, amit ígértek vagy nem fizettek ki. Ilyen sok volt, de ez mind tanulópénz.

Néha kapok negatív kritikát, de borzasztóan utálkozó üzeneteket szinte soha, azok is mind fake profilról, úgyhogy ezeket figyelmen kívül hagyom.

A barátaim és a szakmában dolgozók véleményét mindig meghallgatom, az elkészült tartalmakat is el szoktam küldeni ismerősöknek, hogy mit gondolnak róluk. De a kommentekkel és hasonlókkal nem foglalkozom, nem is szabad.

Sosem érezted még, hogy szükséged lenne egy kis szünetre? Mi motivál folytatásra? 

Korábban említettem, hogy mik a céljaim a jövőben, nyilván ez is motivál és az, hogy minél többet hozzak ki magamból. Amennyire szépnek és jónak látszik ez a munka, sokszor annyira nehéz is.

Érzem magamon a szorongást, a megfelelési kényszert, meg persze máshogy látnak az emberek a közösségi médiában, mint a valóságban. Nagyon sok előnye és hátránya van ennek.

Azt még soha nem éreztem, hogy törölni szeretném a profilomat vagy ilyesmi. Van, hogy pár napig nem posztolok semmit, így szoktam szünetet tartani. Olyat nagyon ritkán csinálok, hogy egyáltalán nem nézek fel Instagramra, attól függetlenül, hogy én nem rakok ki semmit, más posztjait figyelemmel kísérem. Viszont olyan tényleg nem volt, amikor azt mondtam volna, hogy nem szeretném ezt tovább csinálni, mert rengeteg lehetőséget kaptam már ezáltal, így több a pozitív hatása, mint a negatív.

Sok képet posztolsz a különböző utazásaidról, nyaralásokról. Ez nem rontja el a pihenést? Mennyire lehet magánéleted emellett? 

zora_instagram_kep_2.jpgBár szoktam kirakni posztokat egy nyaralás alatt, de akár baráttal, akár családdal utazok valahova, az nem feltétlen arról szól, hogy hol milyen fotót készítsek. Legtöbbször nem is pont akkor osztom meg az utazással kapcsolatos storykat, amikor éppen történik, hanem napokkal később, amikor már hazaértünk. Két éve egy hétig Marokkóban voltam baráti társasággal, akkor az egész utazás alatt semmit nem posztoltam. Amikor hazaértem, válogattam át a több száz képet, és egy összegző storyt tettem ki, hogy melyik nap miket csináltunk. A többiek közben is posztolgattak, én inkább kiélveztem a pillanatokat. Igaz, hogy sok képet csinálok, de legtöbbször később osztom meg azt, ami történt, úgyhogy szerintem megvan az egyensúly. Van az a határ, amikor én is besokallok, hogy jó, elég, most már pihenni szeretnék, nem akarok ezzel foglalkozni és félrerakom a telefonom.

A legtöbb influencer elsősorban YouTube-on tevékenykedik. Te nem gondolkodtál még azon, hogy saját csatornát indíts? 

Nekem igazából volt YouTube csatornám három-négy éve és volt is pár videóm, de már nem elérhetőek. Egyébként nagyon sokan kérdezik ezt tőlem, de egyelőre még az Instagram storyban se szoktam sokat beszélni. A legtöbben valóban egy másik platformról jönnek át Instagramra, számomra pedig csak ez az egy az aktív. Úgy gondolom, hogy a YouTube egy olyan platform, ahol sokkal személyesebb képet kapsz valakiről és jobban megismered az adott embert. Sokan csinálják ezt körülöttem, mégis idegennek érzem picit, így évek után is. Ha bármilyen videós tartalom készül rólam, akkor mindig borzasztóan izgulok és ezt még le kell küzdenem. 

Lámpalázas vagy? 

Igen, a suliban is látszik, hogy prezentációk előtt nagyon izgulok, de már sokkal jobb, mint évekkel ezelőtt. Viszont még sokat kell gyakorolnom. Például abban a videóban, amit a L’Oréalénak forgattunk, körülbelül két mondatot kellett elmondanom, de ott is végig izgultam pedig a forgatás helyszínén csak a barátaim voltak velem.

Ezek szerint sokat fejlődtél a kezdetek óta. 

Igen, példának azt tudnám még felhozni, amikor különböző eseményekre vagyok hivatalos. Az elején még borzasztóan rosszul éreztem magam. Nem tudtam kivel fogok beszélgetni, nem ismertem senkit. Nyilván tisztában vagyok vele, hogy kik a körülöttem lévő influencerek vagy marketingesek, de személyesen nagyon nehéz megtalálni a közös hangot. Ilyenkor mindig igyekszem az egyik barátommal vagy manageremmel menni, aki fixen mindig mellettem van és kisegít bármilyen szituációban.

A márkák azért elvárják, hogy ott legyél egy ilyen eseményen, illetve minél több helyen jelensz meg, annál többen ismernek és esetlegesen szeretnének veled dolgozni a jövőben.

A Corvinuson Kommunikáció- és médiatudomány szakon tanulsz. Tudod hasznosítani az ott tanultakat az influencerkedés terén? Közrejátszott ez abban, hogy ezt a szakot választottad? 

zora_instagram_kep_3.jpgSzerintem közrejátszott, mert konkrétan nem is jelöltem meg más szakot. Mielőtt szóba jött a továbbtanulás, már jó pár éve influencerkedtem és nem igazán volt más ötletem, hogy mit tanulnék szívesen. Még a kereskedelem és marketing érdekelt, de az túl reál beállítottságú, én pedig egyáltalán nem vagyok matekos. A humán tárgyakat sokkal jobban szerettem és jobban is mentek a gimiben. Az influencerek közül is többen kommunikációs szakon tanultak, körbekérdezgettem ismerősöket és nekem is nagyon tetszett. Úgy érzem, sokat tanulok a suliban. A szakmai részt inkább másoktól, viszont az alapokat, amiket a kommunikációval kapcsolatban eddig nem tudtam, az egyetem tanulom meg. Vannak izgalmas tárgyaim, amikre nagyon szívesen járok, úgy érzem olyan dolgokat tanulok, amik az életben is hasznomra válnak. Ez érdekel és közel áll hozzám, és ahogy a suliból szerzett tapasztalataimat más téren, úgy a saját munkám előnyeit is ki tudom használni az egyetemen. 

Mit csinálsz, amikor offline vagy? Mivel töltöd a szabadidődet? 

Legtöbbször otthon tevékenykedem. Ilyenkor szoktam összeszedni a gondolataim, beosztani az időm és a munkáim vagy épp tervezni a következő projektem koncepcióját és helyszínét. Az e-maileket bújom át és ha pihenésről van szó, akkor sorozatot vagy filmeket nézek, olvasok. Szeretek pakolászni is, rendezgetni a dolgaimat a szobámban, ez egy kicsit kikapcsol. Imádok kávézni, rengeteg kávézót ismerek Budapesten. Vásárolni, enni, fényképezni, új helyeket felfedezni és ha tehetem, akkor utazni.

Igazából teljesen hétköznapi dolgokat csinálok, és ezeket sem osztom meg mindig az Instagramon, inkább átélem őket.

Képek: Szép Zsóka, valamint Palkovics Zóra Instagram oldala @zorapalkovics


 

„Amennyire szépnek és jónak látszik ez a munka, sokszor annyira nehéz is” – Interjú Palkovics Zórával  Tovább
13+1 idei karácsonyi reklám, amit érdemes megnézni

13+1 idei karácsonyi reklám, amit érdemes megnézni

bemutato1.jpg

Az ünnepi hangulatot már nem az időjárás kezdi megteremteni, napjainkban sokkal inkább a boltok díszei és a szezonális reklámok bemutatói jelzik a karácsony közeledtét. Bár a karácsonyi reklámok iránti rajongás csak az utóbbi néhány évben hatalmasodott el, a Coca-cola már a múlt század közepén elkészítette a világ első karácsonyi reklámját. Az ikonikus, márkaelemekkel alaposan ellátott piros kamion azóta is fel-fel tűnik a Coca-cola kampányaiban, de mellette más márkák kisfilmjei is egyre komolyabb várakozásra tartanak számot az ősz beköszöntével. Cikkünkben 13+1 olyan karácsonyi reklámot gyűjtöttünk össze, amit valamilyen okból mindenképp érdemes megnézned.

(Kép: Walkers/Aldi/Boots) 

 

  • IKEA: Silence The Critics

2019-re az IKEA is csatlakozott a versenyhez egy karácsonyi reklámmal, méghozzá nem is akármilyennel. A “Silence the Critics” végtelenül humorosan mutatja be azt a feszültséget, ami minden házigazdára rátör az ünnepeket megelőző hetekben. A svéd bútorbolt reklámja arra bátorít mindenkit, hogy engedjük el a “home- shame” érzést, hiszen minden otthon tökéletesen megfelel arra, hogy összeüljünk benne karácsony alkalmából.


  • John Lewis: Excitable Edgar

A John Lewis reklámját minden évben hatalmas várakozás előzi meg. Idén sem volt ez másként, bár a megjelenés előtti időszakot igyekezte azzal könnyíteni a vállalat, hogy egy rövid előzetest közölt már a bemutató előtt. A brit üzletlánc idén komoly social media kampányt is felépített a reklám köré: Edgar, a reklám főhőse saját snapchat filtert kapott, és twitteren egy őt ábrázoló különleges emojit is lehetett használni néhány hétig. 

 

  • Sainsbury: Nicholas the Sweep

A Sainsbury idei reklámját szinte minden oldal a legjobbak közé sorolja. A rendkívül igényes kisfilm része a brit élelmiszerlánc 150. születésnapi kampányának is. Az alapötlet az volt, hogy megmutatják, milyen szerepet játszhatott a Sainsbury 150 évvel ezelőtt az emberek ünnepi készülődésében, a végeredmény pedig egy szívhez szóló, két és fél perces mese.

 

  • Walker’s: Too Good To Share

Nem valószínű, hogy létezik még egy olyan karácsonyi szám, ami annyira megosztaná a hallgatóságot, mint az ”All I want for Christmas is you”. A szám megjelenésének 25. évfordulója alkalmából a brit, leginkább chipsek forgalmazásáról ismert vállalat az énekesnő, Mariah Carey főszereplésével készítette el idei reklámfilmjét. Humoros és annyira karácsonyi, hogy azt nehéz lenne fokozni.

 

  • McDonald’s: #ReindeerReady

A McDonald’s karácsonyi animációs kisfilmjének főszereplője Ellie és kis rénszarvasa, Archie. A kivitelezés különlegessége, hogy az utolsó néhány másodpercre élőszereplős változatra vált át a történet. A gyorsétteremlánc is egészen komoly kampány épített a reklámra: az Egyesült Királyságban egy “Archie, a rénszarvas” című e-könyv megjelenését is beharangozták.

 

  • Very: Get More Out of Giving

A Very karácsonyi kisfilmjének karakterei már ismerősek lehetnek a webshop korábbi éveinek reklámaiból. A csupán 40 másodperces animációs kisfilmben a szereplők összefogásának hála, az idős és magányos bácsi, Sidney sem marad ajándék nélkül. Mindez a Rudimental “Feel the love” című számának feldolgozására történik, ami csak még meghatóbbá teszi a reklámot.

 

  • Hafod Hardware:

A túl magas költségvetésű reklámokat gyakran éri kritika, ezért sok márka teszi le voksát végül a rájuk fordított keret csökkentése mellett. Azt, hogy az alacsony ár nem megy szükségszerűen a minőség rovására, tökéletesen példázza a Haford Hardware mindössze 100 fontból készült karácsonyi reklámja. A walesi üzletet vezető Tom Jones fia, Arthur készítette a kisfilmet, amit többen neveztek az év legjobb karácsonyi reklámjának. A megható történetnek fontos üzenete is van: a helyi üzletekben való vásárlásra, ezáltal a helyi kereskedelem támogatására buzdít.

 

  • Boots: Introducing Bootiques by Boots. #GiftLikeYouGetThem

Mindenkinek van legalább egy olyan személy az életében, akinek minden évben fejtörést okoz a megfelelő ajándék kiválasztása. Ebből a problémából indult ki a Boots is karácsonyi reklámja megtervezése során. A vizuálisan kimondottan változatos kisfilm a nagyobb 'Gift Like You Get Them' című kampány része, amely egyik célja volt a Boots márkaismertségének növelése. A reklám a célnak maximálisan megfelel: ismerteti a problémát, megoldást ajánl, és mindemellett még humoros is.

 

  • Apple: Make someone’s holiday

Az Apple idei karácsonyi reklámja egy családot mutat be, akik a messze élő nagypapához utaznak el. A film rendkívül megható, egyesek szerint az ünnep hangulatához túlságosan szomorkás is. Nagyjából egyenlő arányban olvashattunk jót és rosszat a reklámról, amit azonban mindkét oldal kiemel, hogy kevés olyan karácsonyi reklám van, aminek középpontjában ennyire a forgalmazott termék állna. 

 

  • Baby Jesus handbagged parody

Egy brit keresztény civil szervezet készített humoros, ám meglehetősen elgondolkodtató kisfilmet. Joe egy táskát ajándékoz párjának, Marynek, akin ettől soha nem látott boldogság hatalmasodik el. Hamarosan megjelenik egy pásztor és a három király is, hogy csodájára járjanak a piros táskának. A reklám üzenete egyértelmű: miről is szól valójában a karácsony?

 

  •  Tesco: #DeliveringChristmas

A Tesco 100. születésnapja alkalmából készített különleges karácsonyi reklámot. A főszereplő, Joe időutazásán keresztül azt szerették volna bemutatni, hogyan járul hozzá már 100 éve a brit élelmiszerüzletlánc a családok karácsonyához. A reklám második felében láthatunk egy Tesco vagont, ahogy egy ház tetején parkolt le. Ezt a képet keltették életre egy Manchester melletti kisvárosban, a helyiek legnagyobb megdöbbenésére.

 

  •  ALDI

Kevin, a répa már több éve főszereplő az ALDI karácsonyi reklámjaiban, így talán senkit nem ér váratlanul, hogy idén is vele találkozhatunk. A Greatest Showman című filmre hajazó, Robbie Williams “Let Me Entertain You” című számát feldolgozó reklám az ALDI széles karácsonyi élelmiszer választékát hivatott kiemelni.

 

  •  Amazon

Sablonos, kiszámítható és hiányzik belőle a meglepetés. - Nagyjából ezek a kritikák érték az Amazon idei karácsonyi reklámját. Pont azt emeli ki, ami ellen egyre többen tiltakoznak az ünneppel kapcsolatban: az ajándékok erejét. Amiért azonban mégis felfigyelhetünk rá, az a márkaismertség terén való jeleskedés. Egyértelmű, hogy egy Amazon reklámot látunk, a márkaelemek tökéletesen látható helyet kapnak a háttérben a film elejétől egészen a végéig.

 

13+1 Burberry: Introducing what is love?

A listát zárja egy olyan karácsonyi reklám, amivel egyik marketing szakértő sem igazán tudott mit kezdeni, ez pedig a Burberry kisfilmje. Arra, hogy a látottaknak mi köze a szeretethez, pláne a karácsonyhoz, nem kapunk választ, bár aki nagyon szemfüles, észreveheti a reklám felénél besétáló mikulást, és ezzel talán le is van rendezve a második kérdés. Szavak helyett beszéljenek a képek:

 

Puskás Amina

2019. december 23.

13+1 idei karácsonyi reklám, amit érdemes megnézni Tovább
A gazdaságmatematikától a díszdoktori címig

A gazdaságmatematikától a díszdoktori címig

Interjú Dr. Simon Judittal

marketingcloud.jpgA Marketing és Média Intézet igazgatójaként és a DSG-program vezetőjeként is tevékenykedik a Corvinuson Dr. Simon Judit – előbbit hat éve, utóbbit 1997-es megalapítása óta vezeti. Kiemelkedő munkássága elismeréseként, valamint a Passaui Egyetem és a Corvinus közötti kapcsolatok megerősítéséért 2014 decemberében a német egyetem díszdoktorává avatta. Ennek kapcsán beszélgettünk munkájáról, a Corvinusról.

A gazdaságmatematikától a díszdoktori címig Tovább
Márka-harakiri olasz módra!

Márka-harakiri olasz módra!

Újabb frontot nyit a meleglobbi?

 „Sosem készítenék homoszexuális családról szóló reklámot” – nyilatkozta a Barilla olasz tésztagyártó cég elnöke, a La Zanzar olasz rádiónak adott interjúban. Majd később hozzátette: „ha ez a melegeknek nem tetszik, egyenek másfajta tésztát.” Már csak az a kérdés, sejtette-e Guido Barilla, hogy válaszával milyen futótüzet szabadít rá az egyébként is forróvérű olasz közéletre.

Guido Barilla - kapott hideget és meleget is

Márka-harakiri olasz módra! Tovább