Közgazdász Online


Divatos kérdéskörök tudományos alapossággal - a TDK Marketing-, média, designkommunikáció szekciója

Divatos kérdéskörök tudományos alapossággal - a TDK Marketing-, média, designkommunikáció szekciója

e-88-min.jpg

“Szeretem a mentori feladatot és fontosnak találom, hogy támogassuk a tudományos kutatómunka felé orientálódó hallgatókat, mert ez a speciális tudás és gondolkodásmód végigkíséri az egész életüket” – Csordás Tamással beszélgett szerzőnk a Corvinus TDK szervezői csapatának tagjaként.

Írta: Weller P. Hanna, Borítókép: Budapesti Corvinus Egyetem

Évekkel ezelőtt három ismeretlen fiatal hallgató, akiket korábban sosem tanított, bekopogtatott hozzá azzal a kéréssel, hogy legyen a mentoruk – így kezdődött Csordás Tamás TDK karrierje oktatóként és mentorként. A Budapesti Corvinus Egyetem Marketing Intézetének adjunktusa örömmel vállalta a feladatot és azóta már sok hallgatónak segített elmélyülni a tudományos kutatómunkában, 2021-ben pedig Kiváló Mentor Díjjal ismerték el munkásságát.

Tamás tapasztalata szerint jellemzően azok a diákok indulnak TDK-n, akik többet szeretnének kihozni az egyetemi évekből, valamint azt tűzik ki célul, hogy elmélyüljenek választott témájukban. Oktatóként gyakran tapasztalja, hogy a gazdaságtudományi hallgatókat a gyakorlat- és bizniszorientált szemlét jellemzi, ezért háttérbe szorul az elmélyült kutatási munka. Ez azonban nem kerülhető meg a Tudományos Diákköri Konferenciára való dolgozatírás közben, ha pedig a hallgató doktori iskolán gondolkodik, mindenképpen érdemes belevágnia, hiszen a TDK a doktori iskola előszobája.

“Annak a hallgatónak ajánlom, akiben egy kicsit is mozog az a vágy, hogy az alap követelményeken túl többet teljesítsen az egyetemen, esetleg vonzza, hogy egy-egy kérdéskörben az általános oktatáson túl jobban elmélyüljön” - javasolta Tamás.

Szerinte kiemelkedő jelentősége van annak, hogy a hallgató maga választhatja ki a témát, mert erre a biznisz világában később nem lesz lehetősége.

Ami a témaválasztást illeti, érdemes vigyázni a divatos kérdéskörökkel, mert a trendekhez sok tévképzet és felületes klisé kapcsolódhat, amelyeket nem érdemes alkalmazni a tudományos világban. Ez nem azt jelenti, hogy nem kutathatunk például a ma legnépszerűbb influenszer-marketing témában, csak fontos szem előtt tartani, hogy ez a téma egyenesági folytatása a véleményformálás vizsgálatának, amelyet a politikatudomány már az 1940-es évek óta, a kommunikációtudomány pedig már az 1950-es évek óta kutat.

“A közösségi médiát, mint olyat, nem lehet megmagyarázni, de azt a jelenséget, ami azon keresztül történik, mint például a közösségi dinamika vagy virtuális közösségek, lehet kötni szociológiai vagy pszichológiai folyamatokhoz.

Vannak jó példák, hogyan lehet felkapott témát igényesen feldolgozni, például volt olyan hallgatónk, aki rendkívüli tudományos alapossággal vizsgált meg egy gyakorlati kérdéskört: a szóbeszéd-marketing mint tudatos vállalati stratégia volt a témája” - részletezte Tamás.

A sikeres dolgozathoz érdeklődés, önszorgalom, nagyfokú kitartás és monotonitástűrés szükséges. Emellett fontos az analitikus készség is, mert ennek köszönhetően tudja a hallgató helyesen felépíteni, illusztrálni és magyarázni a dolgozatát. Tamás szerint akkor nem érdemes belevágni, hogyha kötelező feladatként tekintünk a Tudományos Diákköri Konferenciára, mert az a hallgatónak és a mentornak is csak szenvedés lesz. Ez a jelenség bár ritkán, de szakkollégisták körében elő szokott fordulni.

A mentorok nemcsak azért támogatják a hallgatók TDK-zását, mert fontosnak tartják a szakmai fejlődésük szempontjából, hanem mert nagyon szeretik ezt a feladatot. “A Corvinus tömegoktatási intézmény, ahol egy nagylétszámú szeminárium nem kifejezetten alkalmas a műhelymunkára. Annak, hogy a hallgató kiemelkedő teljesítményt mutasson fel, az ilyen jellegű tanulmányi versenyek a színterei” - mondta Tamás, aki szerint az alapvető érdeklődés a körülöttünk lévő világ felé önmagában is nagyszerű szakmai készség, amit az oktató is lát és emiatt örömmel adja nevét és munkaóráit a feladathoz. “A legnagyobb oktatói és személyes sikereim a TDK-hoz kapcsolódnak. Gyakran előfordul, hogy egy-egy téma annyira motivál, hogy hajnal háromkor is válaszolok a hallgató e-mailjére, hogy másnap reggel azonnal folytatni tudja a munkát. Nagy megbecsülést, igazi szakmai elismerést kapunk ezért” - összegzett Tamás.

Az idei Tudományos Diákköri Konferenciával kapcsolatos információkért látogassatok el az egyetem honlapjára, és kövessétek a BCE TDK Facebook oldalát.

A TDK tevékenységét az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató – A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatta.

Divatos kérdéskörök tudományos alapossággal - a TDK Marketing-, média, designkommunikáció szekciója Tovább
Követnek minket a biztonsági őrök és távkapcsolóval irányítanak? - Neuromarketing a valóságban

Követnek minket a biztonsági őrök és távkapcsolóval irányítanak? - Neuromarketing a valóságban

bret-kavanaugh-_af0_qah4k4-unsplash.jpegMit jelent a neuromarketing, hogyan működik, és miért tartottak tőle a kezdetekben olyan sokan? A Corvinuson indult az országban először ezzel a területtel foglalkozó kurzus - az interjúnk alanya Varga Ákos, a Marketing Intézet egyetemi docense, a Digitális Marketing kutatóközpont egyik alapítója, aki a tárgy oktatása mellett a terület kutatásával is foglalkozik.

Írta: Klisóczki Fanni; Borítókép: Unsplash (Bret Kavanaugh)

A neuromarketinget sok félreértés, előítélet övezi. Volt, aki nagy meggyőződéssel hitte, hogy a boltban követik a biztonsági őrök, és egy távkapcsolóval irányítják, aminek hatására elvesztette a tudatát, és csupa haszontalan dolog vásárlására bírták rá. Varga Ákos megerősítette, hogy ugyan ilyen direkt befolyásolás nem létezik, de a polcról levett termékeknél valóban érvényesül a marketing alapvető eszköztára. A figyelemfelkeltő színek, a csomagolás, az alapvető elhelyezés a polcokon mind befolyásolhatják vásárlási döntéseinket. 

A neuromarketing a döntéshozatal előtt kialakuló, döntéshozatalra ható tudat alatti tényezőket próbálja meg azonosítani, nem pedig a vásárlót akarja közvetlenül befolyásolni a bolt falain belül. Az persze már más kérdés, hogy az így nyert információkat később az üzletek felhasználhatják, amikor a marketingstratégia kidolgozására kerül sor.

Honnan indult a neuromarketing?

hal-gatewood-ogvqxgl7xo4-unsplash_1.jpg

Photo by Hal Gatewood on Unsplash

A piackutatók számára régóta ismeretes, hogy az emberek előszeretettel tüntetik fel magukat jobb színben az egyes megkérdezések során. Éppen emiatt, ha egy önbevalláson alapuló (pl. kérdőíves) kutatást csinálnak, annak az eredménye jó eséllyel torzítani fog. Ennek a tudatosan artikulált válaszokból eredő torzító hatásnak a kiküszöbölésére vonták be a kutatási eszközök körébe az orvosdiagnosztikai, biometriai eszközöket a kétezres évek elejétől. Ilyen például a szemkamera, vagy az fMRI, ami az agy ingerekre adott metabolikus reakcióit méri, illetve az EEG, ami az agy elektromos tevékenységét vizsgálja A kutatásokban tehát az alanyok különböző marketingingerekre adott tudatalatti reakcióit vizsgálják olyan eszközökkel, melyek valamilyen neurológiai jelzést tudnak mérni.

A hagyományos módszerekkel végzett piackutatás és a neuromarketing előrejelző eredményei között csupán néhány százalékos eltérés mutatkozik, ám ez adott esetben több millió dollárban mérhető különbséget is jelenthet. Mindezek ellenére Ákos mégis óvatosságra int:

“egyrészt, a neuromarketing nem egy csodaszer, és nem arra hivatott, hogy kiváltsa a tradicionális kutatási módszereket, például a fókuszcsoportot vagy a kérdőívet, hanem kiegészítő szerepet tölt be."

"A neuromarketing tehát nem egy varázsfegyver, ami megold minden problémát. Másrészt, maga a kifejezés egy nagyon szexi dolog. Vonzó a hirdetők és a fogyasztók számára is, viszont pont a különlegessége miatt a kezdetekkor rengeteg kontár is elkezdte kihasználni az újdonságerejét, ami borzasztó nagy blődségekhez vezetett.”

Blődségekből pedig, ahogy Ákos elmesélte, korábban sem volt hiány. James Vicary, egy piackutató az ötvenes évekből megpecsételte a tudatalattival történő reklámozást egy egész generáció számára. Elterjesztette, hogy a mozivásznon kicserélt egy-egy képkockát a büfé termékeit népszerűsíteni hivatott feliratokra, ezzel pedig olyan szinten befolyásolja a nézők tudatalattiját, hogy a bevétel rohamos növekedést mutatott. Ez a „kísérlet” annyira megijesztette az akkori világot, hogy szinte az atombombával egyenértékű félelem generálódott az emberekben.

Az, hogy valaki az elménkben tudatosan nem észlelhető dolgokkal akar valamit kezdeni, érthetően riasztó. A világ legtöbb országa beemelte a reklámtörvényébe azt a záradékot, hogy a tudatosan nem észlelhető reklám tiltott, amely kitétel a mai napig érvényben van. Annak ellenére is, hogy Vicary kísérletét azóta sem sikerült reprodukálni, sőt, néhány évvel később ő maga is beismerte, hogy hamis nyilatkozatot tett a szóban forgó képkockákról. Ám a baj addigra már megtörtént, és az emberek a mai napig rettegnek a tudatosan nem észlelhető reklámoktól.

Magyarországon a Corvinus az úttörő

Varga Ákos 2008 körül találkozott a területtel, akkor még PhD hallgatóként. A szakirodalomban erősödő trend volt a biometrikus eszközhasználaton alapuló publikáció, így futott bele a témába. Első primer neuromarketing kutatását az akkori Kaposvári Egyetemen végezte. Mivel a kórházzal szoros kapcsolatban állt az egyetem, így engedélyt kaptak arra, hogy csináljanak egy fMRI kutatást.

dsc_0120-min.jpg

Fotó: Varga Ákos

A kutatás során Ákosék hungarikumokat hasonlítottak össze nemzetközi ellentétpárjaikkal, és arra jutottak, hogy az ismertség befolyásolja az alanyok preferenciáját, így  érdemes lehet rátenni a boltban a hazai címkét az árukra.

Magyarországon úttörőként indult el a Budapesti Corvinus Egyetem Neuromarketing kurzusa 2019-ben. A hallgatók a félév során implicit asszociációs teszteket készítenek kutatási projektként, melyekhez hasonlókat bárki kipróbálhat a Harvard Egyetem Project Implicit oldalán. 

A kurzuson online teszteket állítanak össze, az eredményeket pedig hagyományos kérdőíves kutatásokkal vetik össze. Ezáltal a félév végére feltárják, hogy egy adott témában mi az, ami a tudatos véleményünk valamiről, és mi az, ami a tudatalattiból jön. Egyszerűbb diagnosztikai eszközökkel is találkozhatnak a hallgatók, mint például szemkamera, vagy bőr-galván válasz mérő eszköz (galvanic skin response, gsr). A kurzus népszerűsége azóta is töretlen, minden félév elején pillanatok alatt betelik, így aki szeretne jelentkezni, annak érdemes résen lennie.

És hogy a marketingesek vajon meddig vájkálhatnak majd a tudatalattinkban? Nem fogunk tudni ellenállni a marketing-ingereknek, mert tudat alatt fognak irányítani minket? Bár az évek során finomodtak az eszközök, gyorsultak, mobilabbá váltak, nagyobb a terhelhetőségük és magasabb a szoftverszintű támogatásuk is, mégis kár félni, hiszen a neuromarketing a már régóta ismert jelenségek, folyamatok megerősítésére, semmint az ártatlan fogyasztók befolyásolására használható:

nem a neuromarketing mondja azt, hogy élénk színeket kell használni a csomagoláson, de ezek a kutatások megerősítik, hogy ez a régóta használt gyakorlat valóban hatással van-e a gondolkodásunkra, vagy sem.

Követnek minket a biztonsági őrök és távkapcsolóval irányítanak? - Neuromarketing a valóságban Tovább
Ahol a gyöngyöző bor nevét a Lóci játszik adja – Interjú a Gilberries borászat tulajdonosaival

Ahol a gyöngyöző bor nevét a Lóci játszik adja – Interjú a Gilberries borászat tulajdonosaival

borito-min.jpg

Az ország két végéből Budapestre, majd a tokaji borvidéken lévő Rátkára költöztek. 2018 óta építik saját vállalkozásukat, miközben családjuk is gyarapszik. A Gilberries két tulajdonosa, Gilbert Lili és Gilbert Balázs mesélt nekünk a kezdetekről és a jövőbeli terveikről.

Írta: Orosz Petra; Borítókép és fotók: Oláh Petra (forrás: Gilberries)

Lili és Balázs Budapesten éltek és tanultak, amikor először találkoztak. Nagyon hamar körvonalazódott bennük, hogy nem szeretnének nagyvárosi életet élni, így eldöntötték, hogy amint befejezik a tanulmányaikat, együtt költöznek vidékre. Elsősorban a Balaton környékét célozták meg: Lili családja miskolci, Balázsé pedig pécsi, így a két város közötti széles területet tűzték ki célul.

Egy hazautazás alkalmával a tokaji borvidéken ebédeltek. Lili édesapja ekkor bemutatta őket egy étterem és borászat tulajdonosának, aki épp növényorvos-szőlészt és marketing szakértőt keresett. Mivel Lili a Budapesti Corvinus Egyetemen tanult marketing mesteren, Balázs pedig növényorvosként végzett a Szent István Egyetem budai campusán, ott helyben munkát ajánlottak nekik.

Innentől gyorsan pörögtek az események. 2018 február elsején munkába is álltak. Beleszerettek a vidékbe és néhány hónap elteltével azon kapták magukat, hogy munka után a saját fél hektáros szőlőjükbe járnak dolgozni. Lili mindeközben megszerezte a marketing mesterdiplomáját, otthont váltottak, befogadtak egy kutyát, megvettek és két év alatt felújítottak egy parasztházat egy sváb kisfaluban, időközben összeházasodtak, és megszületett első kislányuk.

csalad-min.jpg

Fotó: Oláh Petra (forrás: Gilberries)

2018 augusztusában szüretelték először saját szőlőjüket. Reggel négykor kezdtek az ültetvényen, és tizenegykor zuhogni kezdett az eső. Az autójuk beragadt a sárba és traktorral kellett kihúzni. “Így minden megtörtént, amit el lehet képzelni, mintha valaki filmet csinálna az életünkből” – meséli Lili.

A borászat neve még a budapesti életük alatt született. Balázs tanulmányai során diplomamunkáját egy szamócaültetvény telepítéséből írta, a szamóca pedig angolul strawberry, így a házaspár vezetéknevéből és a szamócából megszületett a ‘Gilberry’. Az első – tokaji borvidéken töltött – év szőlőterméséből ezer palackot tudtak gyártani, 2021 augusztusa óta pedig a bor számít a fő bevételüknek, öt típusú bor készítésével: ezek a Django Gone Wild, a Woodoo Love, a Napölel, az Éden és a Pixie Dust. Minden bornévhez egy emléket vagy érzést társítanak. 

A Napsütötte rész nevű üvegüket a Lóci játszik együttes karolta fel, ezért a félszáraz, gyöngyöző bort a zenekar egyik nagysikerű slágere után Napölel névre keresztelték át. A bubis bor hamarosan, 2022 áprilisában debütál a piacon.

Balázs borászként vállalkozik, neki a területek megvásárlása és fenntartása mellett figyelni kell arra, hogy hónapról hónapra megtermeljék az összes szükséges forrást is. “Teljesen más, amikor az ember havonta megkapja a fizetését, vagy egy nagyon erős hónapot követően dupla akkora kiadással kell számolnia. Stresszes ez az életforma, de óriási izgalom” – meséli Balázs.

szuret-min.jpg

Családi szüret. Fotó:Oláh Petra (forrás: Gilberries)

A kezdetek óta többször figyeltek már fel rájuk neves szakmai lapok, volt alkalmuk teljes násznépet kiszolgálni boraikkal esküvőkön, illetve egyedi köszönőajándékként is debütáltak már Gilberries palackok. Céljuk a tokaji borok gyümölcsösebb oldalát bemutatni, ami kihívás, hiszen a tipikusan tokaji szőlőfajták testes fehérborokat adnak. A marketing tevékenységük során a fiatalos, életigenlő életmód bemutatása mellett erre helyezik a hangsúlyt. 

“Legnagyobb vágyam mindig azt volt, hogy megtapasztaljam, hogyan lehet a semmiből felépíteni egy márkát, hiszen nagyon nehéz más márkájával, más álmával azonosulni” – mondja Lili. 

Jelenleg egy új, izgalmas projekten dolgoznak: fogyasztói visszajelzések alapján arculatváltás mellett döntöttek. Dr. Cosovan Attila Róbert, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára volt Lili konzulense a diplomamunkájánál, és még mindig tartják a kapcsolatot. “Örök mentorom maradt, amiért nagyon hálás vagyok, hisz rengeteg tanáccsal, visszajelzéssel segíti a munkámat. Vele karöltve készül az új logó, design, hiszen már kinőttük ezt a kezdeti arculatot” – meséli Lili.

borok-min.jpg

A Gilberries palackjai hűsölnek a szőlőtőkék tövében. Fotó: Oláh Petra (forrás: Gilberries)

A borokról és a dűlőtúrákról részletes leírást a honlapon találunk; az Instagram profiljukra feltöltött képeken nyomon követhető egy fiatal borászat épülése lépésről lépésre, továbbá meghozzák a kedvet, hogy felfedezzük a tokaji borvidék legújabb gyöngyszemét.

Ahol a gyöngyöző bor nevét a Lóci játszik adja – Interjú a Gilberries borászat tulajdonosaival Tovább
Angyalok a pokolban: hogyan lett a Victoria’s Secret álomshowjából PR-katasztrófa?

Angyalok a pokolban: hogyan lett a Victoria’s Secret álomshowjából PR-katasztrófa?

illustration6_4.pngA közösségi média térnyerésével drámaian megváltozott a vállalatok PR-tevékenysége: egy pillanat alatt kitudódhat, ha nem bánnak megfelelően az alkalmazottakkal, vagy etikátlan az ellátási láncuk. Mit jelent ez a divatszakmára nézve, hogyan reagálhat egy ilyen botrányra egy cég, és fogyasztóként hogyan tudjuk megkülönböztetni a valódi változást a látszatintézkedéstől? Galla Daniellával, a Corvinus kutatójával beszélgettünk a Victoria’s Secretről.

2022. 01. 05. Írta: Szentkirályi Lili / Borítókép: Kolba Éva és Báthori Adrienn

Egy show, amit mindenki úgy várt, mint az Oscar-gálát

image.jpegA Victoria’s Secret a divatvilág egyik legikonikusabb márkája: az évről évre megrendezett Victoria’s Secret Fashion Show nézők millióit vonzotta 2018-ig, amikor bejelentették a híres-hírhedt show végét. Az elmúlt pár évben az inkluzivitás, mint fogyasztói igény, és a #metoo mozgalom megjelenésével egyre több kritikus hang jelent meg a VS fashion showja és a nők tárgyiasítása kapcsán. 

A képen Galla Daniella.

Ez a trend a show nézettségén is megmutatkozott: a húszéves sorozat alatt a 2018-as showt nézték a legkevesebben. Mindeközben sorra röppentek fel hírek az egész modellszakmában a modellek testi, lelki és szexuális abúzusáról. A Victoria’s Secret számára idén jött el ez a fordulópont, amikor is Bridget Malcolm elmesélte történetét a 60 Minutes Australianak. A videóban szó esett többek között szexuális zaklatásról, drogfogyasztásra buzdításról, illetve a szakma és környezet által prezentált végtelenül kontrolláló és abuzív viselkedésről, ami gyakran testkép- és étkezési zavarokhoz vezetett.

Bár a cikkünkben az ilyen és ehhez hasonló botrányokat PR és fogyasztói szempontból vizsgáljuk meg, mindenképp ajánljuk ezt a videót az üzenet és a figyelemfelhívás miatt.

Higgadtság és válságkommunikáció

Vajon mit jelenthet egy ilyen videó a márka számára, hogyan tud rá reagálni, és lehetséges-e valódi változás egy ilyen videó eredményeként? Galla Daniella, a Budapesti Corvinus Egyetem tanársegédje, marketingkommunikációs szakértő szerint ma egy brand egyik legerősebb PR-felülete maga a munkavállaló, hiszen a munkavállaló egy olyan hiteles üzenetet tud közvetíteni, amit a fogyasztó nagyon könnyen befogad. Emiatt elengedhetetlen, hogy a cég egyrészt méltósággal kezelje a munkavállalót, másrészt a munkavállaló azonosulni tudjon a brand értékeivel és identitásával. Azonban, ha mégis megtörténik egy fentihez hasonló eset, a cégnek egyből válságkommunikációra kell kapcsolnia.

“A válságkommunikáció esszenciája a  higgadtság: késve, de jól reagálni még mindig jobb, mint belesodródni egy vitába egy gyors, átgondolatlan reakció miatt.”

A brand legjobb opciója tehát az, hogy csendben megvárja, amíg lezajlik a hullám, és egy újrapozícionálással megpróbálja újjáépíteni a róla alkotott képet. Természetesen idővel a volt munkavállalóval is fel kell vennie a kapcsolatot, hiszen a vállalat nem teheti meg azt, hogy nem vállal felelősséget a tetteiért. 

A fenti történet jól példázza, hogy az elmúlt években hogyan alakult át a PR szerepe egy vállalat életében. Daniella szerint mára felértékelődött az, hogy egy cég kikkel dolgozik együtt, mind az ellátási lánca, mind pedig a munkavállalói jelentősek PR szempontból. Emellett az is jellemző, hogy ma már nem működnek a tipikus CSR-hackek: egy jótékonysági főzés karácsony előtt már nem elég ahhoz, hogy megfogja akár a médiát, akár a vásárlót.

A valódi, sikeres PR-tevékenység napjainkban akkor valósul meg, ha a kommunikációs üzenetben a társadalmi felelősség a vállalat alapértékei, küldetése és víziója között kap helyet. A PR ma már arról szól, hogy mi egy cég alaptevékenysége, és mik az alapértékei, nem az extra tevékenységekről, jótettekről” - mondja Daniella.

Meddig terjed a mi felelősségünk?

Daniella szerint a fogyasztónak rendkívül nehéz dolga van 2021-ben: az információ tömkelege nehezíti a hitelesség ellenőrzését: nem hiába működik jól például a greenwashing. Bár van egy jelentős fogyasztói közeg, ami képes a differenciálásra, ez sajnos túl szűk szegmens ahhoz, hogy valódi változást idézzen elő a vállalatok életében.

“Az átlagfogyasztót sajnos könnyű megtéveszteni: nagyon nehéz különbséget tenni egy reklámfogás és a valódi érték között, főleg rövid távon” - mondja Daniella.

A magas információs költségek további problémát jelentenek. Rengeteg időbe telik egy-egy intézkedés ellenőrzése, hogy az valóban hatásos-e például fenntarthatósági szempontból vagy az inkluzivitás kapcsán. A fogyasztónak is van egy bizonyos szintű felelőssége, de elsősorban a vállalat feladata az, hogy transzparensen nyújtson valódi információt. 

A fogyasztó egyik lehetősége, hogy bojkottálja a márkát, ez azonban nem feltétlen vezet változáshoz. “Ha egyedül nem veszed a terméket, az megnyugvás lehet a lelkednek, hiszen nem veszel részt aktívan a nők kizsákmányolásában, de forradalmi változást nehéz ezzel a módszerrel elérni” - mondja Daniella.

Ha viszont a bojkott mellett megjelenik egy aktív tevékenység is, például az edukáció vagy  a figyelemfelhívás, akkor már sokkal látványosabb lehet az eredmény. Emellett a fogyasztónak van egy márkán túli felelőssége is: a márka által reprezentált, de egész társadalomra jellemző problémákra, például a testképzavarra vagy a szexuális bántalmazásra is felhívhatja a figyelmet.

Fontos, hogy a felelősség mindkét oldalra kiterjed. A márkának ugyanúgy felelőssége a társadalmilag és környezetvédelmi szempontból releváns értékeket közvetítése, mint ahogyan a fogyasztónak a tudatos választás.

Angyalok a pokolban: hogyan lett a Victoria’s Secret álomshowjából PR-katasztrófa? Tovább
,,Szakmai és baráti egyszerre’’ – a Corvinus Marketing Mester Társaság elnökével beszélgettünk

,,Szakmai és baráti egyszerre’’ – a Corvinus Marketing Mester Társaság elnökével beszélgettünk

o_zs_0231_wecompress_com_1.jpg

A Corvinuson 50 hallgatói szervezet működik. Hogyan és miért alakulnak meg ezek? Belső motivációról, akkreditációs folyamatról és tanulságokról beszélgettünk Zentai Brigittával.

 

2021.09.13. Írta: Tepfenhart Beatrix, borítókép: Örsi Zsanett

Brigi az első marketing szakos találkozóján döntötte el, hogy szeretne egy saját diákszervezetet alapítani. Ez mára valósággá vált, hiszen 2020 szeptemberében megalakult a Corvinus Marketing Mester Társaság (COMET). Nagy hatással volt rá egy korábbi tapasztalata, amikor ötezer másik egyetemistával közösen létrehozták az Oktondi alapítványt, amelynek egyik alappillére különböző pályaorientációs előadások szervezése volt.

comet.jpg,,Beszélgettem más diákszervezeti vezetőkkel, és jó volt hallani, hogy mennyire motiváltak, amikor ezzel foglalkoznak, és mennyi értéket teremtenek a hallgatóknak.’’ Brigi hozzátette azt is, hogy korábban, alapszakos hallgatóként más szervezetekben kipróbálta magát. Mindenhol megtalálta a helyét, élvezte, hogy egy szuper közösség tagja lehet, és hogy sok új kapcsolatot tud kiépíteni, de a marketing fortélyait nem tudta annyira elsajátítani, amennyire szeretette volna. Épp ezért szeretett volna egy kifejezetten marketing fókuszú diákszervezetet, ahol a közösség és a szakmaiság együtt jár. Ezt igazolja az is, hogy amikor arra kértem, hogy pár szóban jellemezze a COMET-et, azt válaszolta: ,,szakmai és baráti egyszerre’’. 

Ötletében Brigit megerősítette az is, hogy szaktársai nyitottak és lelkesek voltak, többen érdeklődtek az első találkozás után az alapításról.

zentai_brigitta.jpgKép: Zentai Brigitta

,,Miután a nevet kitaláltuk, össze kellett rakni egy Szervezeti és Működési Szabályzatot, amibe minden, a szervezetet érintő információ részletesen szerepel.’’  Az első néhány hónap volt a koncepcióalkotás időszaka, amikor racionálisan végiggondolták a szervezeti működést, és olyan dolgokat vetettek papírra, mint a szervezeti felépítés, a vezetők hatáskörei, a tagfelvétel menete, a tagok jogai és kötelezettségei. A Szervezeti és Működési Szabályzat leadása kulcspontja a diákszervezeti akkreditációnak, csakúgy, mint egy részletes taglista a tagok elérhetőségével és státuszával.

A Corvinus-on több előny is jár az akkreditált diákszervezeteknek: dologi pályázatot adhatnak le, a tagok bizonyos kategóriájú diákszervezetek esetén pedig diákszervezeti ösztöndíjra is pályázhatnak.

Ezzel kapcsolatban Brigi elmondta, hogy az akkreditáció folyamata gyorsan zajlott, nem volt szükség például különböző tárgyalásokra, így aki esetleg játszik a diákszervezet alapítás gondolatával, azt ne tántorítsa el a hivatalos oldala, mert abszolút teljesíthető.

A diákszervezet a Corvinuson tanuló, Marketing mesterszakos hallgatókat fogja össze, nekik teremt lehetőséget a kapcsolatépítéshez és fejlődéshez.

,,A Corvinusos Marketing mesteres hallgatóknak szeretnénk egy közösséget építeni, mindamellett, hogy a marketinges szakmával is ismerkedünk, és networkingelünk a szakmabeliekkel’’ – mondja Brigitta a szervezet céljairól.

Ő maga is marketing mesterszakon kezdett tavaly szeptemberben, most pedig Norvégiában tanul az Erasmus+ program révén. A szervezet vezetőjeként nem kellett választania a külföldi tanulmányok és a szakmai tapasztalatszerzés között, online mindkettőt végezni tudja. A szervezet ötfős vezetőségéből egy másik tag is Erasmuson van, így ők előreláthatólag egész félévben hibrid módon fognak működni, amit plusz kihívásként élnek meg.

Az elmúlt évben sem tétlenkedett a vezetőség. Felépítette a szervezet brandjét, működését, egy alapvető szervezeti kultúrát, illetve 14 fős csapatot alakított ki, akik hármas bontásban tevékenykednek. A szervezeten belül elkülöníthető 3 divízió: HR, Sales és Marketing. A HR terület tevékenysége magába foglalja a felvételi folyamat lebonyolítását és a csapatépítők szervezését,  a Sales csapata partnereket keres, megállapodásokat köt velük, míg a Marketing divízió a különböző online és offline megjelenésekkel foglalkozik.

Az őszi toborzási időszakban mindhárom divízióba várják a jelentkezéseket, hiszen az operatív működés az új tagok felvételével egyszerre fog megkezdődni. Brigi elmondta, hogy az elmúlt egy évben a szervezeti kultúra és egy összetartó csapat kialakítása volt a fő cél, így emellett más tevékenységük nem volt, ami részben a világjárványnak is köszönhető. ,,Eseményeink majd októbertől indulnak be: lesz számos, marketing fókuszú workshop-unk, szakmai, inspiráló előadásaink, ahol a szakma legjobbjaitól nyílik lehetőség tanulni és folytatjuk a csapatépítőket is’’ – foglalta össze Brigitta, hogy mire készülnek ősszel.

b_b_9_3.jpg

Kép: Burkus Brigitta, Közgazdász

Amikor az elmúlt egy év kihívásairól érdeklődtem, akkor természetesen felmerült a Covid-19 miatt kialakuló motivációvesztés.

,,Van olyan tag, akivel személyesen még nem is találkoztam, és ez nagyon nehéz. Az online munka és meetingek mellett hiányzik az, hogy együtt nevetünk, vagy csak kávézgatunk egyet, mert nagyon sokat ad egy-egy ilyen együttlét.’’

A szervezet összes tagja nagyon várja már a tanév kezdetét, hiszen talán több alkalom lesz a személyes együttlétekre, illetve remélhetőleg jóval nagyobb közösség fogja alkotni a COMET-et.

A COMET őszi tagfelvétele szeptember 20-án indul, és szeptember 25-ig várják a CV-k beérkezését a bce.comet.hr@gmail.com e-mail címre. Ezt követően egy interjúra hívják be a jelentkezőket október 1-ig, ezek hibrid módon zajlanak. Minden olyan Marketing mesterszakos hallgató jelentkezését várják, akik fejlődni szeretnének és jó csapatjátékosok.

Brigi kiemelte, hogy egy diákszervezet alapításából és vezetéséből sok mindent lehet tanulni. Épp ezért bíztat mindenkit, aki elkötelezett egy ötlet mellett, hogy vágjon bele hasonló projektbe.

,,Ha hisztek az álmotokban és szenvedéllyel tesztek is érte menni fog!’- mondja Brigitta.

,,Szakmai és baráti egyszerre’’ – a Corvinus Marketing Mester Társaság elnökével beszélgettünk Tovább
“Mintha Európa-bajnokságot nyert volna az egyetem” - Digitális adatokkal tennék környezetbaráttá az élelmiszeripart

“Mintha Európa-bajnokságot nyert volna az egyetem” - Digitális adatokkal tennék környezetbaráttá az élelmiszeripart

platter-2009590_1920.jpg

A Budapesti Corvinus Egyetem először lesz fogadó intézménye a Marie Skłodowska Curie Individual Fellow programnak. A  program az Európai Unió tudományos versenye, az ösztöndíjat pedig 11 ezernél több pályázó közül csupán a legjobb 4 százalék nyeri el. A versenyzővel, Dr. Moreno Frauval és mentorával, Dr. Keszey Tamarával az élelmiszeripar digitális átalakulását vizsgáló kutatásról beszélgettünk.

2021.03.25. Írta: Hegedüs Kata, borítókép: buffetcrush, Pixabay

A Foodization szójáték a food, vagyis az étel és a digital transformation, vagyis a digitális átállás összevonásából jött létre.

A FooDization projekt célja, hogy az élelmiszer előállítása során felgyülemlett digitális adatokat jobban ki lehessen használni, és az élelmiszeripari cégek javára lehessen fordítani például a tisztább étel gyártáshoz.

image_9.pngItt olyan adatokra kell gondolni, mint például a fejőgépek mesterséges intelligencia  által összegyűjtött adatai, ezen információk az adott tehén produktumát datálja” - mondja Moreno Frau a kutatásról.

Moreno kutatása hozzájárul, hogy a digitális adatok segítsenek az élelmiszeripari cégek innovációjában, valamint a környezetvédelmi szempontok markánsabban megjelenjenek az értékajánlataikban. A Marie Skłodowska Curie Individual Fellow program értékelésében kiemeli, hogy,

a kutatás egy olyan területet tár fel, ami minden fogyasztót érint, és az eredmények hatással vannak az élelmiszergyártás jövőjére.

Több mint 11 ezer projekt közül a  Foodization projekt 95,6 százalékos értékelést kapott az Európai Uniótól. Évente tízezer kutatás közül a pályázók csupán négy százaléka szerez támogatást a Marie Skłodowska Curie Individual Fellow (MSCA) programban, vagyis egy hihetetlenül versengő tudományos megmérettetésről van szó. A program célja, hogy Európa legjobb kutatói 12-24 hónapos ösztöndíjat kapjanak egy vezető európai tudományegyetemen. Moreno a nyertes pályázatának köszönhetően a következő években továbbra is a Corvinuson folytatja kutatómunkáját, valamint három hónapot tölt majd Hollandiában is.

Ez az eredmény egy mérföldkő, hiszen bebizonyosodott, hogy kiemelkedő helye van a Corvinusnak a nemzetközi tudományegyetemek között,  és az egyetem képes arra, hogy ilyen nagy presztízsű projektek megvalósításához segítse a kutatókat.

- mondja Dr. Keszey Tamara, a Corvinus Marketingmenedzsment Tanszékének vezetője.

image_1_5.pngMoreno mentora szerint a metódusok területén teljes mértékben kiegészítették egymást.“Míg én a kvantitatív és tartalmi elemzésben segítettem, addig Moreno a kvalitatív metódussal támogatta a projektet. Az egyetem pedig hozzáférést biztosított egy jókora adatmennyiséghez, valamint segítséget nyújtott az adminisztrációs feladatokban” - mondja Dr. Keszey Tamara.

“Rengeteg segítséget kaptam a Corvinustól, Keszey tanárnőn kívül Vastag Gyula kutatási rektorhelyettes támogatása is szükséges volt a projekt és az MSCA sikeréhez” - mondja az olasz kutató.

Moreno Frau a 2018-ban létrejött Corvinus Institute for Advanced Studies ösztöndíjjal érkezett Magyarországra.. “Már a doktori disszertációmhoz végeztem kutatásokat a marketing területén, majd jött a lehetőség, hogy a corvinusos kutatói éveim alatt nagyobb fókuszt fordítsak a digitális átalakulásra és annak az élelmiszeriparra gyakorolt hatására” - meséli Moreno.

Az MSCA program lehetőséget ad, hogy mind a kutató, mind a mentor nemzetközi kapcsolatokra tegyen szert. Frau Moreno és Keszey Tamara együttműködése során a magyar szemlélet mellett az olasz nézőpont is hatással volt a közös munkára.

“Az együttműködés segített abban, hogy a két intézmény közötti  internacionális kapcsolati rendszer kiegészüljön. Az olasz-magyar kutatói kapcsolatrendszer így már kialakult, és a jövőben bízunk benne, hogy még több nemzetközi egyetemmel valósul meg tudományos együttműködés” - tette hozzá a tanszékvezető.

“Mintha Európa-bajnokságot nyert volna az egyetem” - Digitális adatokkal tennék környezetbaráttá az élelmiszeripart Tovább
Négy mesterszak vállalatokról és menedzsmentről: Erre a 21 mesterszakra jelentkezhetsz a Corvinuson, (IV. rész)

Négy mesterszak vállalatokról és menedzsmentről: Erre a 21 mesterszakra jelentkezhetsz a Corvinuson, (IV. rész)

b_v_0003_1.jpg

Szívesen dolgoznál akár nemzetközi nagyvállalatoknál is? Nem okoz gondot a nagyobb projektek menedzselése? Minden álmod, hogy indíts egy startupot? Szeretnél topmenedzseri feladatokat ellátni? Ha valamelyik kérdésre igen a válaszod, akkor itt megtalálod a neked való mesterszakot!

2021.02.04. Írta: Belayane Najoua, borítókép: Bera Viktor, Közgazdász

Ötrészes cikksorozatunkban arra vállalkoztunk, hogy csoportosítva bemutatjuk a Corvinuson induló mesterszakokat, megkönnyítve ezzel a hallgatók számára a döntést. Az első részben a matematikát helyezzük fókuszba, a második részben szakpolitikákkal foglalkozunk. A harmadik részben a nemzetköziség és a fenntarthatóság kerül fókuszba. A negyedik részben a nagybetűs üzleti élet legjavát válogattuk össze, az ötödik részben pedig a társadalomtudományoké a főszerep.

Ellátásilánc-menedzsment

Szereted a rendszerezett dolgokat? Nem okoz gondot a matek? Szívesen dolgoznál akár nemzetközi nagyvállalatoknál is? 

Az ellátásilánc-menedzsment képzésen megismerkedhetsz a folyamatmenedzsment, a lean működés, a beszerzés és a logisztikai szolgáltatások sajátosságaival. A képzés felöleli az ellátási lánc minden részét – a beszerzéstől kezdve a termelésen át a disztribúciós logisztikáig. Rálátást kaphatsz a teljes értékteremtő folyamatra, így a későbbiekben bármely részén elhelyezkedhetsz. A szak a gyakorlatorientáltságra is nagy hangsúlyt fektet – komplex vállalati projekteken dolgozhatsz, vagy akár a legnagyobb márkák vállalatait is meglátogathatod személyesen. Ha már a mesterképzés alatt is kamatoztatni szeretnéd a tudásod, akkor választhatod a duális képzési formát, így biztosítva lesz a helyed a munkaerőpiacon. Ez a magyar nyelvű mesterszak csak kis létszámban indul, ami lehetővé teszi, hogy maximális odafigyelést kapj, és a lehető legjobban tudd fejleszteni az egyéni képességeidet.

k_b_0072_2.JPG

Kép: Kristóf Benjámin, Közgazdász

A képzés után pedig számos vállalati szférában és területen el tudsz helyezkedni. Megtalálhatod a helyedet akár a hazai, akár a nemzetközi nagyvállalatoknál, de ha inkább családiasabb környezetre vágynál, akkor a kis- és középvállalkozásoknál is dolgozhatsz. Lehetsz logisztikai vezető, beszerző, készletgazdálkodási vezető vagy akár kereslettervező is.

+1 pozitívum: Az Eduniversal Best Masters Ranking 2019-es felmérése szerint a Corvinus ellátásilánc-menedzsment szakja a világ 72. legjobb képzése az ellátásilánc-területen.

Marketing

Szereted a kreatív dolgokat? Nem okoz gondot a nagyobb projektek menedzselése? Szívesen dolgoznál egy menő reklámügynökségnél?

A marketing mesterképzésen beleláthatsz egy közösségimédia-kampány minden részletébe, megértheted, hogy mi van a fogyasztói döntések hátterében, és ezeket a saját munkád javára fordíthatod. A képzés során megismerheted a közösségi oldalak üzleti vonatkozásait, és a megszerzett tudást akár a gyakorlatban is kipróbálhatod. Olyan cégek kurzusain vehetsz részt, mint a Procter & Gamble és a Starschema, és ha igazán kiemelkedsz a társaid közül, akkor akár személyre szabott mentorációt is kaphatsz ezektől. Ha egyedi tantárgyakat szeretnél tanulni, akkor itt a helyed, hiszen a kurzusok között megtalálható a Design és identitás, illetve a Marketing engineering nevű kurzus is. Választhatod az angol vagy a magyar nyelvű képzést is.

A képzés után pedig elhelyezkedhetsz a hazai vagy a nemzetközi vállalati szférában. Megtalálhatod a megfelelő munkahelyet egy média- és reklámügynökségnél vagy egy vállalat marketing részlegén. Lehetsz médiatervező, de akár insight kutató is válhat belőled.

+1 pozitívum: A képzés során lehetőséged van kettős diploma megszerzésére Kedge, Porto és Passau egyetemein.

Vállalkozásfejlesztés

Minden álmod, hogy indíts egy startupot? Nem okoz gondot az ötleteid prezentálása és a tárgyalás? Szívesen lennél szabadúszó tanácsadó?

A vállalkozásfejlesztés mesterszakon megtanulhatod, hogyan elemezd szakmailag egy vállalat külső és belső sajátosságait, és utána hogyan alkalmazd az eredményeket a gyakorlatban is. A képzés során nemcsak elméleti, hanem módszertani tudást is szerezhetsz, amit gyakorlott szakemberek vendégelőadásai színesítenek meg. A szakirányos kirándulásokon testközelből beleláthatsz egy-egy vállalat működésébe, miközben vállalati projektmunkák során projektvezetési tapasztalatot szerezhetsz. Már a második évtől kezdődően csak olyan tantárgyakat tanulsz majd, amiket tényleg szeretnél, hiszen a harmadik félévtől kezdve csak választható és kötelezően választható tárgyak vannak.

b_b_66.JPG

Kép: Burkus Brigitta, Közgazdász

A képzés után elkezdheted a saját utadat járni, és akár elindíthatod álmaid vállalkozását, de ha inkább egy tapasztalt közegben dolgoznál, akkor is megtalálhatod a helyed egy kis- vagy középvállalkozásnál, vagy tehetsz rögtön egy nagy lépést a nemzetközi vállalatok felé. Végezhetsz üzletfejlesztési javaslatokat, vagy lehetsz külsős tanácsadó is.

+1 pozitívum: A szak saját hallgatói szervezettel is dicsekedhet, a Vállalkozásfejlesztési Klubbal.

Ha ezen három szak közül választanál, akkor lehetőséged van a második évben bekapcsolódni a CEMS képzésbe, amiről itt olvashatsz bővebben.

Vezetés és szervezés

Szeretnél topmenedzseri feladatokat ellátni? Nem ijedsz meg, ha gyorsan kell fontos döntéseket meghozni? Szívesen járnál a világ top 100 menedzsment szakjainak egyikére?

A vezetés és szervezés mesterszakon a hallgatók átfogó képet kapnak a vezetési szakma összes részterületéről – a stratégiai elemzéstől kezdve a HR-en keresztül a kontrollingig. Ez a készségközpontú képzés az aktuális menedzseri kihívásokra készít fel, éppen ezért a diplomád megszerzése után nem lesz gond a megfelelő munkahely megtalálása. A Financial Times 2020-as listáján a 21. helyen végzett a szak, ami ár-érték arányban azt jelenti, hogy a végzett hallgatók átlagosan hatszázezer forintot keresnek havonta három évvel a diploma megszerzése után. A képzés során az órai vitákon elmondhatod a véleményedet, a csapatmunkában megmutathatod a benned élő csapatszellemet, esettanulmányok megoldása során  pedig az elméleti tudásodat alkalmazhatod.

A szak elvégzése után elhelyezkedhetsz hazai és nemzetközi nagyvállalatoknál, vagy független szervezeteknél is mint belső munkatárs. Ha nem szereted az elköteleződést, akkor külsős tanácsadóként üzletfejlesztő vagy projektmenedzser is válhat belőled. Lehetsz kontrolling szakértő, üzleti adatelemző, de ha inkább az emberekkel foglalkoznál, akkor a HR és a szervezetfejlesztési kapuk is nyitva állnak előtted.

+1 pozitívum: A hallgatók a képzés alatt akár kettős diplomát is szerezhetnek a német Passaui Egyetemmel együttműködésben.

Négy mesterszak vállalatokról és menedzsmentről: Erre a 21 mesterszakra jelentkezhetsz a Corvinuson, (IV. rész) Tovább
Ha érezni akarod Amerikát, akkor ezen a napon tedd! - A Super Bowl kihagyhatatlan döntője

Ha érezni akarod Amerikát, akkor ezen a napon tedd! - A Super Bowl kihagyhatatlan döntője

american-football-1493087_1920.jpg

A hálaadás után a Super Bowl alatt fogy a legtöbb étel Amerikában. Nemcsak egy sportverseny, hanem egy közösségi élmény. Egy este, mikor fél Amerika a tévé előtt ül, miközben a képernyőn a legnagyobb világsztárok, a legértékesebb játékosok és a legfanatikusabb szurkolók ünnepelnek. Egy játék, ami nemcsak a sportolók, hanem a reklámszakemberek versenye is.

2021.02.04. Írta: Belayane Najoua, borítókép: FotoshopTofs, Pixabay

Hogyan vált nemzeti ünnepé a Super Bowl?

Az első Super Bowlt 1967-ben rendezték meg az American Football League (AFL) és a National Football League (NFL) győztesei között. Akkor még AFL-NFL World Championship Game volt neve, ami az AFL és az NFL 1970-es egyesülése után változott meg. A névváltoztatáshoz egy ikonikus történet is tartozik, miszerint az NFL akkori elnöke, Pete Rozelle a “The Big One” nevet javasolta, de az AFL alapítója, Lamar Hunt viccből azt mondta, hogy hívják inkább Super Bowl-nak. Az ötlet onnan eredt, hogy Lamar korábban látta a kislányát a Super Ball nevű játékkal játszani, ami mára olyan kultikussá vált, hogy Lamar lányának példánya a Pro Football Hall of Fame-ben van kiállítva. Akkor az elnevezést csak ideiglenesen fogadták el, de a kifejezés olyannyira megragadt a köztudatban és a médiában, hogy 1969-től már hivatalosan is így hívják az NFL döntőjét.

A Super Bowl győztese a Vince Lombardi-trófeát kapja meg, amit a Green Bay legendás edzőjéről neveztek el. A kupa 1970-ben kapta ezt a nevet, az edző szeptember harmadikai halálának emlékére.

A tévétársaságok a 60-as évek végéig nem őrizték meg a videófelvételeket, mivel úgy gondolták, hogy senki nem nézne meg egy adást kétszer - ekkor még nem volt elterjedt az internet, ezért online sem tudták volna visszanézni a műsort. Emiatt az első két Super Bowl-ról nem létezik hivatalos videófelvétel. Steve Sabol, az NFL Films elnöke szerint a tévétársaságok szappanoperákat vettek rá a mérkőzések képsoraira. Azonban akkor már léteztek otthoni felvevőgépek (habár nagyon drágák voltak), így az NFL még bízik abban, hogy valahol a világon létezik egy-egy felvétel az első adásokról. Az NFL egymillió dolláros pénzjutalmat ajánlott fel annak, aki bemutatja bármelyik felvételt.

A marketingesek versenye

A Super Bowl-közvetítések híresek az extravagáns, kifejezetten drága reklámjaikról is. A Super Bowl előtt, a félidőben és a Super Bowl után a multik, de leginkább a marketing szakemberek versenyeznek egymással - a cél, hogy a lehető legtöbb néző figyelmét elnyerjék. A tét nem kicsi, hiszen a tavalyi évben több, mint 120 millióan nézték az adást, és egy harminc másodperces reklámért 2,5 millió dollárt (kb 750 millió forintot) kellett fizetni.

1967-től egészen 1984-ig leginkább csak egyetemi csapatok, zenekarok, rezesbandák léptek fel - a tévétársaságok nem helyeztek nagy hangsúlyt a reklámokra. Ez 1984-ben az Apple cég Macintosh számítógépét bemutató reklámja után változott meg. Azóta a Super Bowl vált a reklámok olimpiájává.

A mérkőzés előtt egy ismert énekes, vagy énekesek éneklik el az amerikai himnuszt, míg a félidőben egy kisebbfajta koncertet rendeznek a pályán a legnagyobb világsztárok részvételével. Érdekesség, hogy a világsztárok nagy része nem kap semmilyen fizetést a fellépésért - a himnuszt megtiszteltetésből éneklik, a show pedig az énekeseknek is reklámot jelent. Sokan ilyenkor debütálnak egy új dallal, vagy esetleg egy kis ízelítőt adnak a közelgő lemezükről. Talán a legemlékezetesebb Super Bowl-show 2004-ben zajlott, amikor Janet Jackson és Justin Timberlake lépett fel a Rock Your Body című számmal. A dal végén Justin Timberlake lerántotta az énekesnő melltartóját, így egy-két pillanatra láthatóvá vált Janet csupasz jobb melle. Bár a CBS rögtön kamerát váltott, még így is 550 ezer dolláros büntetést kellett fizetnie.

Íme néhány ütős reklám az elmúlt évek Super Bowl-jairól

Ez az év más lesz, mint a többi - a koronavírus miatt számos multi úgy döntött, hogy idén nem hirdet a Super Bowl-on, hanem a reklám összegét inkább nemesebb ügyre szánják. A Budweiser-t tulajdonló Anheuser-Busch a társadalmi reklámokkal foglalkozó Ad Councilnak adományozza a reklámra szánt pénzt, míg a Coca-Cola "a megfelelő helyre fekteti be".

Az élelmiszerüzletek roskadásig

popcorn-1085072_1920.jpg

Kép: Devon Breen, Pixabay

A hálaadás után a Super Bowl napján fogy a legtöbb étel az USA-ban. “Ez nem meglepő” - mondja egy amerikai barátom - “A Super Bowl napján az élelmiszerüzletek reggel még roskadásig vannak mindenféle Super Bowl-kajával, estére pedig olyanok lesznek, mint a black friday után kifosztott ruhaüzletek.” Az utcák elcsendesednek, és százmillió amerikai ül a TV-k előtt, a legtöbben baráti társaságban, elvégre a Super Bowl társasági, közösségi ünnep. Vannak olyan amerikai városok, ahol erre az időszakra megnyitnak egy úgynevezett Super Bowl Boulevardot - koncerteket adnak, óriási játszóteret és csemegés standokat állítanak fel. Így van ez New Yorkban is, ahol a Broadway erre a pár napra a Super Bowl-rajongók Mekkájává válik.

Igazi “Super Bowl-ételek”

 - Nachos

 - Buffalo csirkeszárnyak

 - Chili

 - Guacamole és tortilla chips

 - Hot dog

 - Hamburger

 - Pizza

 - Mac & cheese

2021-es Super Bowl 

Az idei évben ez az ünnep is más lesz. Valószínűleg nem lesznek kültéri standok, se játszóterek, se közösségi ünnepségek, a tampai Raymond James Stadium lelátóin pedig csak korlátozott számban foglalhatnak helyet a nézők. A shownak viszont így is folytatódnia kell. A félidőben The Weeknd fog fellépni, a himnusz pedig Jazmine Sullivan és Eric Church fogja előadni.

Amennyiben többet szeretnél tudni az Egyesült Államok legfontosabb sporteseményéről, kövesd a Közgazdász Online oldalát, ahol az amerikai futball alapjairól, illetve a közelgő döntő sportszakmai oldaláról is találhattok írásokat!

Ha érezni akarod Amerikát, akkor ezen a napon tedd! - A Super Bowl kihagyhatatlan döntője Tovább
Virtuális véleményvezérek? Hogyan formálnak a CGI-modellek minket és a marketing világát?

Virtuális véleményvezérek? Hogyan formálnak a CGI-modellek minket és a marketing világát?

bermudaisbae.jpgUgyan a CGI-modelleknek nincsenek saját értékeik és világnézeteik, véleményvezérként gyakran hatással vannak az emberek gondolkodására. Néhányan milliókat is meghaladó követőszámmal rendelkeznek, kampányolnak, valódi emberekkel találkoznak, szponzorációkban vesznek részt… Ezért megítélésük mellett a felhasználásukkal kapcsolatos etikai és jogi szabályok lefektetése is fontos lehet. Horváth Evelin Tudományos Diákköri kutatómunkájában sokféle szempont alapján vizsgálta a jelenséget: az interjú második részében az eredményei alapján megfogalmazott gyakorlati tanácsok mellett személyes véleményét is megismerhetjük. 

Az első rész ezen a linken található, ahol egy kvízből megtudhatod, a képpárok közül melyik a virtuális.

Írta: Lázár Fruzsina / Képek: Horváth Evelin

xportre-min.jpgMilyen gyakorlati tanácsokat fogalmaztál meg a kutatásod alapján? Az etikai vonalra én is szerettem volna rákérdezni: mik lehetnek a megfelelő irányelvek akár a modell mögött álló készítők, akár azok részéről, akik egy-egy ilyen CGI-modellt marketingcélokra használnak?

Magyarországon egyelőre nincsen semmiféle szabályozás a marketingcélú használatra, mert nem annyira elterjedt még a CGI-modellek jelensége. Amerikai kutatásokban viszont két alkalommal is találtam arra vonatkozó információt, hogy az emberek jelentős részében felmerül a jogi szabályozás igénye: tudni szeretnék, hogy valódi-e a reklámban szereplő modell vagy sem. A transzparencia ezért egy követendő irányvonal lehetne: tisztázzák a márkák, hogyha egy általuk használt modell nem valódi. Ezt a saját eredményeim is megerősítették: az emberek nagyon sokszor negatív érzelmi reakcióval, szkepticizmussal fogadták a CGI-karaktereket.

Emellett jó kérdés, hogy az influencer-szabályozás tud-e rájuk vonatkozni, hiszen ebben az esetben a bevétel nem a modellé, hanem az alkotóé. Szerintem ez egyelőre egy jogi kiskapu, amit sokan ki is használnak.

A morális-etikai kérdés meglehetősen érzékeny téma, éppen ezért az értéktársítás módját nagyon át kell gondolni. Sok ilyen esettel találkoztam, például amikor egy virtuális modellt összefüggésbe hoztak a #MeToo mozgalommal: egy olyan történetet adtak az alkotók egy kitalált karakter szájába, ami teljesen valósághűen ábrázolta őt egy szexuális inzultus áldozataként. Ezt nagyon-nagyon rosszul fogadták az emberek. Az ilyen tipikus emberi tragédiákat nem szabad mesterségesen létrehozott karakterrel társítani, mert rögtön idegenkedést és rossz érzéseket vált ki a befogadókból.

Ami sokakat zavart a modellek fizikai megjelenésében, az a túlzott tökéletesség. A teljes arcszimmetria – amikor az arcot a függőleges tengely mentén tükrözik – rendkívül idegenszerű, antipatikus az embereknek. Egy CGI-modell tervezésekor törekedni kell arra, hogy realisztikus ábrázolásmóddal megjelenítsék az emberi arcok „tökéletes tökéletlenségét”, hogy legyenek apróbb hibák a bőrön, vagy legalább egy kicsi aszimmetria az arckarakterben. Ez egyedivé, felismerhetővé is teszi a modellt, de emberközelibb és elfogadhatóbb is lesz általa.

lilmiquela.jpgMi a személyes véleményed az egész jelenségkör a hatásairól? Akár az önbizalomra tett hatásról, a női reprezentációkról vagy a modellipar változásairól?

Nagyon érdekes, hogy felvetetted az önképre gyakorolt hatás problémáját. Volt egy nyitott kérdés a kérdőívben, ahol a kitöltők CGI-modellekkel kapcsolatos személyes véleményére voltam kíváncsi. Itt a legtöbben aggasztónak találták az önképre, testképre gyakorolt negatív hatást. Úgy fogalmaztak a kitöltőim, hogy míg egy valódi embert is tudunk úgy retusálni, hogy az valószerűtlenül idealisztikus legyen, „ott megvan a lebukás esélye”. Lehet, hogy annak az adott pillanatban tökéletesen ábrázolt és a szépségideálnak megfelelő embernek idővel megváltozik a súlya, az életkörülményei, vagy látunk róla egy paparazzi-képet. Az emberi tökéletesség állapota nem lehet örök és állandó. Egy CGI-modellnél nincs ilyen: korlátlanul tudják idealizálni, hibátlanra szabni őket, és ha még közösségimédia-profiljuk is van, egy abszolút hamis, elérhetetlen életmódot közvetítenek velük… Épp ezért, ha elterjedtebb lenne ez a jelenség, nagyon nehéz lenne a kezelése médiatudatosság szempontjából. Főleg, ha a fiatalabb – és ezért sérülékenyebb – korosztályt nap mint nap érnék ilyen jellegű impulzusok. Milyen változásokkal járhat, ha ilyen hatások érik őket? Hogyan lehet erre egyáltalán felkészíteni valakit?

A távoli jövőre nézve: többen is felvetették, interjúkban, kutatásokban, hogy hogyan lehetne ötvözni ezeket a virtuális karaktereket az AI-technológiával. Ha egy teljesen emberszerű karakter mögé tudnánk tenni egy tanuló algoritmust, az gyakorlatilag már egyfajta mesterséges teremtés lenne. Létezik például egy amerikai applikáció, a Replika. Az alapja egy tanuló algoritmus: a felhasználónak egy virtuális barátot kínál, amihez meg lehet alkotni egy fotórealisztikus avatárt is. Az ilyen kezdeményezések talán a jövőben ahhoz vezetnek, hogy partnereket, társakat is kreálhatunk magunknak – ez pedig újabb komoly etikai dilemmákat vet fel.

Azt viszont nem gondolnám, hogy ez a “hatalomátvétel” a közeljövőben meg fog történni. Mindaddig, amíg a virtuális modellek nem tudnak személyesen jelen lenni egy-egy helyzetben – mert például a holográf technológia még nincsen ilyen szinten –, ez csak egy újszerű, kreatív próbálkozás marad. Egy kicsivel több, mint egy hétköznapi értelemben vett képzőművészeti alkotás, hiszen a működésük része, hogy szorosan kapcsolódnak hozzájuk bizonyos emberi értékek, de nem hiszem, hogy például a fotósok megélhetését vagy akár a modellipart fel tudnák forgatni.
ria_ria_tokyo.jpg

Milyen lehetőségeket nyújthatnak a CGI-modellek a későbbiekben? Miért érdemes használni őket?

Ezeknek a modelleknek az egyszeri létrehozási költsége nagy, de a fenntartási költsége jóval kedvezőbb, mint ha valódi modelleket alkalmaznának, fotózásokat szerveznének a kampányt futtató cégek. Emellett mentesek mindenféle emberi igénytől, elvtől, személyhez fűződő jogoktól. A modellek személyiségi jogainak elidegeníthetetlensége esetenként megnehezítheti egy-egy fotókampány létrehozását. A CGI-modellek esetében viszont csak az alkotók – szerzői – jogairól van szó, személyiségi jogok nincsenek.

Van még egy aspektus, amire magamtól egyáltalán nem gondoltam volna, mindaddig, amíg nem olvastam erről egy cikket: környezetvédelmi szempontból sokkal kedvezőbb a CGI-modellek használata. A fotózások ugyanis jelentősen terhelik a környezetet, sok helyen az elektronikus berendezések mellett a nagy teljesítményű stúdióvilágítás egy részét gázolajjal táplált generátorok működtetik a fotózás teljes ideje alatt, ráadásul a felvételek a teljes stáb többszöri utaztatását is megkövetelik.. Nemrég az olasz Vogue egyik lapszámában a környezeti terhelés csökkentésének érdekében csak festményekkel illusztrálták a cikkeket. A CGI ugyanezen az elven szintén környezetbarát megoldás lehet.

Társadalmi, politikai kampányokra is használhatók ezek a karakterek. A WHO például a koronavírussal kapcsolatos információk terjesztésében segítséget kért egy virtuális influencertől, mert úgy gondolták, vele jobban meg lehet szólítani a Z-generációt. Nem tudom, ez mennyire vált be, mert azóta nem jelent meg erről új anyag, de az biztos, hogy nagy körülöttük a médiaérdeklődés. A nagy médiavisszhang pedig már önmagában a márka előnyére válhat egy reklámkampány elindításakor. Persze megkérdőjelezhető célokra is használhatók – például volt egy olyan amerikai virtuális influencer, aki nyíltan Trump-támogatónak tartotta magát.

coding-computer-data-depth-of-field-577585.jpgAkarsz-e a későbbiekben is kutatni a témában? Ha igen, milyen irányt vennél?

Ha majd PhD-képzésen folytatom a tanulmányaimat, mindenképpen bővíteni szeretném a kutatásomat. Elhagyva a felismerhetőség kérdését, inkább marketinges szempontból, illetve jogi aspektusból vizsgálnám a jelenséget, például a befogadók meggyőzési tudatossága kapcsán. Erre vonatkozhat az a kérdés, hogy van-e joga az embereknek tudni, hogy aki éppen meg akarja győzni őket egy reklámban, az nem valódi személy, hanem egy virtuális karakter. Illetve szerintem a médiajog szempontjából is érdemes megközelíteni a témát: ezeknek a karaktereknek nincsenek jogaik, nincsenek értékeik, szabadon felhasználhatók. Mit jelenthet ez a jövőbeni alkalmazásuk szempontjából?

 

Utolsó kép forrása: Pexels
2020. június 6.

Virtuális véleményvezérek? Hogyan formálnak a CGI-modellek minket és a marketing világát? Tovább
„Amennyire szépnek és jónak látszik ez a munka, sokszor annyira nehéz is” – Interjú Palkovics Zórával 

„Amennyire szépnek és jónak látszik ez a munka, sokszor annyira nehéz is” – Interjú Palkovics Zórával 

borito_jpg.jpg

Több mint 45 ezer követője van Instagramon és bár még csak 22 éves már olyan híres márkákkal dolgozott együtt, mint a Gucci, a L’Oréal Paris vagy a Calvin Klein. Mindemellett az egyetemisták átlagos életét éli. Palkovics Zórával az influencerkedés során szerzett tapasztalatairól beszélgettem, közben néhány kulisszatitkot is elárult.

Írta: Bokovics Nóra

Hogyan kezdődött az influencer karriered? Ez volt a célod, amikor elkezdted használni az Instagramot?  

Körülbelül 6 évvel ezelőtt regisztrálhattam az Instagramra. Mindig is érdekelt a fotózás és úgy éreztem, hogy jó érzékem van hozzá. Egyáltalán nem volt célom, sőt, amikor elkezdtem használni ezt a platformot, még csak ugyanúgy töltöttem fel a fényképeimet, mint mindenki más. Nyilván már akkor is valamilyen szinten tudatosan építettem, olyan képeket posztoltam, amik esztétikusak és illenek egymáshoz, de az influencerkedés akkor még teljesen idegen volt számomra. Persze követtem külföldi bloggereket és ismertebb személyeket, de nem volt célom, hogy ebben a szakmában helyezkedjek el, hanem szépen lassan kialakult. Szerintem itthon ez még nagyon gyerekcipőben járt, amikor én is elkezdtem. Akkor egy év alatt szinte kétszeresére nőtt a követőim száma. 

zora_egesz_2.jpg

Nem volt nehéz elsőre megszokni ezt a nagy népszerűséget?

Számomra ez nem egy nagy berobbanás volt, mint például, amikor egy énekes lesz népszerű, hanem voltak bizonyos lépcsőfokok, amiket szép lassan végigjártam. Az elején még csak olyan együttműködéseim voltak, amikor barterben kaptam valamilyen terméket vagy ruhát. Ma már odáig nőtte ki magát a dolog, hogy több szponzorált hosszútávú együttműködésem is van, mint például a L’Oréal Paris vagy Nespresso. Szóval nekem ez szépen lassan alakult ki és együtt nőttem az egész influencerséggel. 

A családod és a barátaid hogy viszonyulnak a helyzethez? 

Az elején még a szüleim se értették, hogy hogyan működik ez az egész, de ők és a barátaim is teljes mértékben támogatnak. Sok olyan barátnőm volt, akivel már nem tartom a kapcsolatot, egy idő után lemorzsolódtak. Olyat is tapasztaltam, hogy valaki csak érdekből közeledett hozzám. Ez főleg az elején volt jellemző, amikor még naivabb voltam és mindenkinek próbáltam megfelelni. Most már nagyon leszűkítem azokat az embereket, akikkel tényleg közel állunk egymáshoz. Persze rajtuk kívül mindenkivel próbálok a lehető legkedvesebb és segítőkészebb lenni, akár erről a világról többet mesélni azoknak, akik számára még új.

Mik a céljaid, meddig tervezed folytatni? Esetleg ebből szeretnél megélni vagy ez csak egy hobbi? 

Most már azt mondanám, hogy jóval több, mint hobbi.

Amellett, hogy ez úgymond a munkám, nagyon szeretem csinálni és nem feltétlenül a pénzügyi részét veszem figyelembe.

Annyira nem gondolkodtam még azon, hogy mennyi ideig tudnám ezt csinálni, nyilván nem csak tőlem, hanem a piactól is függ. Van egy-két ötletem, egy saját brandet vagy vállalkozást szeretnék majd létrehozni, ami valószínűleg kapcsolódni fog ahhoz, amit most csinálok. Korábban azt gondoltam, hogy mivel érdekel a marketing, majd elhelyezkedek valamelyik cégnél, de már nem tudom elképzelni, hogy egy irodában üljek. Amit most csinálok, annyira szabad és a saját magam főnöke vagyok. Ezért is szeretnék majd valamilyen vállalkozást, amit én irányítok. 

Mennyire van szabadságod a posztolás terén? Vannak előre megszabott keretek például, hogy milyen tartalmat, mikor és mennyit kell posztolnod? 

Igen, ezek teljesen megszabottak. Régen az összes e-mailemet egyedül intéztem, most már egy menedzser segít ebben.

Az egész úgy zajlik, hogy jön egy megkeresés e-mailben, hogy szeretnének egy adott kampányhoz, és kapok egy rövid összefoglalót, hogy pontosan miről lenne szó.

Ebben leírják, hogy milyen tartalmakra gondoltak, hány posztot vagy story-t szeretnének, kipróbálhatom az adott terméket. Aztán egyeztetünk a részletekről, hogy számomra mennyi poszt lenne ideális, illetve én mit szeretnék, tetszik, bevált-e a termék, és végül közös megegyezésre jutunk.

Persze az összefoglalóban vannak kritériumok a megvalósítással kapcsolatban, például, hogy milyen hangulatú képet képzelnek el, mik az alapvető hashtagek vagy fontos információk, amiket át kell adnom a posztokban, de ezen kívül teljesen szabad kezet kapok, és úgy valósítom meg, ahogy szeretném. Illetve, ha bármilyen szöveget kell írni egy adott termékhez, amit reklámozok, azt is én állítom össze. Ha mindennel elkészültem, megvan a fotó és hozzá a szöveg, akkor az ügyfélnek jóvá kell hagynia és csak utána tudom posztolni.

Jóval összetettebb folyamat, mint azt sokan gondolják.

Mi volt az eddigi legizgalmasabb együttműködésed? 

zora_instagram_kep_1.jpgMindegyik más szempontból volt jó, de ami nem csak számomra a legkedvesebb, hanem a szakmámban is elismerik, az a két videó, amit a Gucci-nak forgattunk. Azokat azóta is mindenki emlegeti, és nem tudom, mikor fogjuk felülmúlni. Az elsőt a Kő-hegyen forgattuk Budaörsön. Alig volt ötletünk, mert szerettünk volna elszabadulni a belvárosból, mégis egy-két óra alatt felvettük. Úgy voltam vele, hogy jó, majd valami lesz belőle, de végül teljesen úgy sikerült, ahogy szerettük volna. A második videó a Bledi-tónál készült. Arra az útra azért mentünk, hogy tartalmakat készítsünk, de akkor sem terveztünk előre, hanem a környezet inspirált, hogy hol mit lehetne csinálni. Mindkettő eléggé spontán készült, mégis nagyon jól sikerültek és sokaknak tetszettek.

Voltak negatív tapasztalataid?

Igen, főleg a kezdetekben, amikor még magamat menedzseltem, ugyanis nagyon nehezen tudok nemet mondani. Többször kihasználtak, és közben nem azt kaptam, amit ígértek vagy nem fizettek ki. Ilyen sok volt, de ez mind tanulópénz.

Néha kapok negatív kritikát, de borzasztóan utálkozó üzeneteket szinte soha, azok is mind fake profilról, úgyhogy ezeket figyelmen kívül hagyom.

A barátaim és a szakmában dolgozók véleményét mindig meghallgatom, az elkészült tartalmakat is el szoktam küldeni ismerősöknek, hogy mit gondolnak róluk. De a kommentekkel és hasonlókkal nem foglalkozom, nem is szabad.

Sosem érezted még, hogy szükséged lenne egy kis szünetre? Mi motivál folytatásra? 

Korábban említettem, hogy mik a céljaim a jövőben, nyilván ez is motivál és az, hogy minél többet hozzak ki magamból. Amennyire szépnek és jónak látszik ez a munka, sokszor annyira nehéz is.

Érzem magamon a szorongást, a megfelelési kényszert, meg persze máshogy látnak az emberek a közösségi médiában, mint a valóságban. Nagyon sok előnye és hátránya van ennek.

Azt még soha nem éreztem, hogy törölni szeretném a profilomat vagy ilyesmi. Van, hogy pár napig nem posztolok semmit, így szoktam szünetet tartani. Olyat nagyon ritkán csinálok, hogy egyáltalán nem nézek fel Instagramra, attól függetlenül, hogy én nem rakok ki semmit, más posztjait figyelemmel kísérem. Viszont olyan tényleg nem volt, amikor azt mondtam volna, hogy nem szeretném ezt tovább csinálni, mert rengeteg lehetőséget kaptam már ezáltal, így több a pozitív hatása, mint a negatív.

Sok képet posztolsz a különböző utazásaidról, nyaralásokról. Ez nem rontja el a pihenést? Mennyire lehet magánéleted emellett? 

zora_instagram_kep_2.jpgBár szoktam kirakni posztokat egy nyaralás alatt, de akár baráttal, akár családdal utazok valahova, az nem feltétlen arról szól, hogy hol milyen fotót készítsek. Legtöbbször nem is pont akkor osztom meg az utazással kapcsolatos storykat, amikor éppen történik, hanem napokkal később, amikor már hazaértünk. Két éve egy hétig Marokkóban voltam baráti társasággal, akkor az egész utazás alatt semmit nem posztoltam. Amikor hazaértem, válogattam át a több száz képet, és egy összegző storyt tettem ki, hogy melyik nap miket csináltunk. A többiek közben is posztolgattak, én inkább kiélveztem a pillanatokat. Igaz, hogy sok képet csinálok, de legtöbbször később osztom meg azt, ami történt, úgyhogy szerintem megvan az egyensúly. Van az a határ, amikor én is besokallok, hogy jó, elég, most már pihenni szeretnék, nem akarok ezzel foglalkozni és félrerakom a telefonom.

A legtöbb influencer elsősorban YouTube-on tevékenykedik. Te nem gondolkodtál még azon, hogy saját csatornát indíts? 

Nekem igazából volt YouTube csatornám három-négy éve és volt is pár videóm, de már nem elérhetőek. Egyébként nagyon sokan kérdezik ezt tőlem, de egyelőre még az Instagram storyban se szoktam sokat beszélni. A legtöbben valóban egy másik platformról jönnek át Instagramra, számomra pedig csak ez az egy az aktív. Úgy gondolom, hogy a YouTube egy olyan platform, ahol sokkal személyesebb képet kapsz valakiről és jobban megismered az adott embert. Sokan csinálják ezt körülöttem, mégis idegennek érzem picit, így évek után is. Ha bármilyen videós tartalom készül rólam, akkor mindig borzasztóan izgulok és ezt még le kell küzdenem. 

Lámpalázas vagy? 

Igen, a suliban is látszik, hogy prezentációk előtt nagyon izgulok, de már sokkal jobb, mint évekkel ezelőtt. Viszont még sokat kell gyakorolnom. Például abban a videóban, amit a L’Oréalénak forgattunk, körülbelül két mondatot kellett elmondanom, de ott is végig izgultam pedig a forgatás helyszínén csak a barátaim voltak velem.

Ezek szerint sokat fejlődtél a kezdetek óta. 

Igen, példának azt tudnám még felhozni, amikor különböző eseményekre vagyok hivatalos. Az elején még borzasztóan rosszul éreztem magam. Nem tudtam kivel fogok beszélgetni, nem ismertem senkit. Nyilván tisztában vagyok vele, hogy kik a körülöttem lévő influencerek vagy marketingesek, de személyesen nagyon nehéz megtalálni a közös hangot. Ilyenkor mindig igyekszem az egyik barátommal vagy manageremmel menni, aki fixen mindig mellettem van és kisegít bármilyen szituációban.

A márkák azért elvárják, hogy ott legyél egy ilyen eseményen, illetve minél több helyen jelensz meg, annál többen ismernek és esetlegesen szeretnének veled dolgozni a jövőben.

A Corvinuson Kommunikáció- és médiatudomány szakon tanulsz. Tudod hasznosítani az ott tanultakat az influencerkedés terén? Közrejátszott ez abban, hogy ezt a szakot választottad? 

zora_instagram_kep_3.jpgSzerintem közrejátszott, mert konkrétan nem is jelöltem meg más szakot. Mielőtt szóba jött a továbbtanulás, már jó pár éve influencerkedtem és nem igazán volt más ötletem, hogy mit tanulnék szívesen. Még a kereskedelem és marketing érdekelt, de az túl reál beállítottságú, én pedig egyáltalán nem vagyok matekos. A humán tárgyakat sokkal jobban szerettem és jobban is mentek a gimiben. Az influencerek közül is többen kommunikációs szakon tanultak, körbekérdezgettem ismerősöket és nekem is nagyon tetszett. Úgy érzem, sokat tanulok a suliban. A szakmai részt inkább másoktól, viszont az alapokat, amiket a kommunikációval kapcsolatban eddig nem tudtam, az egyetem tanulom meg. Vannak izgalmas tárgyaim, amikre nagyon szívesen járok, úgy érzem olyan dolgokat tanulok, amik az életben is hasznomra válnak. Ez érdekel és közel áll hozzám, és ahogy a suliból szerzett tapasztalataimat más téren, úgy a saját munkám előnyeit is ki tudom használni az egyetemen. 

Mit csinálsz, amikor offline vagy? Mivel töltöd a szabadidődet? 

Legtöbbször otthon tevékenykedem. Ilyenkor szoktam összeszedni a gondolataim, beosztani az időm és a munkáim vagy épp tervezni a következő projektem koncepcióját és helyszínét. Az e-maileket bújom át és ha pihenésről van szó, akkor sorozatot vagy filmeket nézek, olvasok. Szeretek pakolászni is, rendezgetni a dolgaimat a szobámban, ez egy kicsit kikapcsol. Imádok kávézni, rengeteg kávézót ismerek Budapesten. Vásárolni, enni, fényképezni, új helyeket felfedezni és ha tehetem, akkor utazni.

Igazából teljesen hétköznapi dolgokat csinálok, és ezeket sem osztom meg mindig az Instagramon, inkább átélem őket.

Képek: Szép Zsóka, valamint Palkovics Zóra Instagram oldala @zorapalkovics


 

„Amennyire szépnek és jónak látszik ez a munka, sokszor annyira nehéz is” – Interjú Palkovics Zórával  Tovább
13+1 idei karácsonyi reklám, amit érdemes megnézni

13+1 idei karácsonyi reklám, amit érdemes megnézni

bemutato1.jpg

Az ünnepi hangulatot már nem az időjárás kezdi megteremteni, napjainkban sokkal inkább a boltok díszei és a szezonális reklámok bemutatói jelzik a karácsony közeledtét. Bár a karácsonyi reklámok iránti rajongás csak az utóbbi néhány évben hatalmasodott el, a Coca-cola már a múlt század közepén elkészítette a világ első karácsonyi reklámját. Az ikonikus, márkaelemekkel alaposan ellátott piros kamion azóta is fel-fel tűnik a Coca-cola kampányaiban, de mellette más márkák kisfilmjei is egyre komolyabb várakozásra tartanak számot az ősz beköszöntével. Cikkünkben 13+1 olyan karácsonyi reklámot gyűjtöttünk össze, amit valamilyen okból mindenképp érdemes megnézned.

(Kép: Walkers/Aldi/Boots) 

 

  • IKEA: Silence The Critics

2019-re az IKEA is csatlakozott a versenyhez egy karácsonyi reklámmal, méghozzá nem is akármilyennel. A “Silence the Critics” végtelenül humorosan mutatja be azt a feszültséget, ami minden házigazdára rátör az ünnepeket megelőző hetekben. A svéd bútorbolt reklámja arra bátorít mindenkit, hogy engedjük el a “home- shame” érzést, hiszen minden otthon tökéletesen megfelel arra, hogy összeüljünk benne karácsony alkalmából.


  • John Lewis: Excitable Edgar

A John Lewis reklámját minden évben hatalmas várakozás előzi meg. Idén sem volt ez másként, bár a megjelenés előtti időszakot igyekezte azzal könnyíteni a vállalat, hogy egy rövid előzetest közölt már a bemutató előtt. A brit üzletlánc idén komoly social media kampányt is felépített a reklám köré: Edgar, a reklám főhőse saját snapchat filtert kapott, és twitteren egy őt ábrázoló különleges emojit is lehetett használni néhány hétig. 

 

  • Sainsbury: Nicholas the Sweep

A Sainsbury idei reklámját szinte minden oldal a legjobbak közé sorolja. A rendkívül igényes kisfilm része a brit élelmiszerlánc 150. születésnapi kampányának is. Az alapötlet az volt, hogy megmutatják, milyen szerepet játszhatott a Sainsbury 150 évvel ezelőtt az emberek ünnepi készülődésében, a végeredmény pedig egy szívhez szóló, két és fél perces mese.

 

  • Walker’s: Too Good To Share

Nem valószínű, hogy létezik még egy olyan karácsonyi szám, ami annyira megosztaná a hallgatóságot, mint az ”All I want for Christmas is you”. A szám megjelenésének 25. évfordulója alkalmából a brit, leginkább chipsek forgalmazásáról ismert vállalat az énekesnő, Mariah Carey főszereplésével készítette el idei reklámfilmjét. Humoros és annyira karácsonyi, hogy azt nehéz lenne fokozni.

 

  • McDonald’s: #ReindeerReady

A McDonald’s karácsonyi animációs kisfilmjének főszereplője Ellie és kis rénszarvasa, Archie. A kivitelezés különlegessége, hogy az utolsó néhány másodpercre élőszereplős változatra vált át a történet. A gyorsétteremlánc is egészen komoly kampány épített a reklámra: az Egyesült Királyságban egy “Archie, a rénszarvas” című e-könyv megjelenését is beharangozták.

 

  • Very: Get More Out of Giving

A Very karácsonyi kisfilmjének karakterei már ismerősek lehetnek a webshop korábbi éveinek reklámaiból. A csupán 40 másodperces animációs kisfilmben a szereplők összefogásának hála, az idős és magányos bácsi, Sidney sem marad ajándék nélkül. Mindez a Rudimental “Feel the love” című számának feldolgozására történik, ami csak még meghatóbbá teszi a reklámot.

 

  • Hafod Hardware:

A túl magas költségvetésű reklámokat gyakran éri kritika, ezért sok márka teszi le voksát végül a rájuk fordított keret csökkentése mellett. Azt, hogy az alacsony ár nem megy szükségszerűen a minőség rovására, tökéletesen példázza a Haford Hardware mindössze 100 fontból készült karácsonyi reklámja. A walesi üzletet vezető Tom Jones fia, Arthur készítette a kisfilmet, amit többen neveztek az év legjobb karácsonyi reklámjának. A megható történetnek fontos üzenete is van: a helyi üzletekben való vásárlásra, ezáltal a helyi kereskedelem támogatására buzdít.

 

  • Boots: Introducing Bootiques by Boots. #GiftLikeYouGetThem

Mindenkinek van legalább egy olyan személy az életében, akinek minden évben fejtörést okoz a megfelelő ajándék kiválasztása. Ebből a problémából indult ki a Boots is karácsonyi reklámja megtervezése során. A vizuálisan kimondottan változatos kisfilm a nagyobb 'Gift Like You Get Them' című kampány része, amely egyik célja volt a Boots márkaismertségének növelése. A reklám a célnak maximálisan megfelel: ismerteti a problémát, megoldást ajánl, és mindemellett még humoros is.

 

  • Apple: Make someone’s holiday

Az Apple idei karácsonyi reklámja egy családot mutat be, akik a messze élő nagypapához utaznak el. A film rendkívül megható, egyesek szerint az ünnep hangulatához túlságosan szomorkás is. Nagyjából egyenlő arányban olvashattunk jót és rosszat a reklámról, amit azonban mindkét oldal kiemel, hogy kevés olyan karácsonyi reklám van, aminek középpontjában ennyire a forgalmazott termék állna. 

 

  • Baby Jesus handbagged parody

Egy brit keresztény civil szervezet készített humoros, ám meglehetősen elgondolkodtató kisfilmet. Joe egy táskát ajándékoz párjának, Marynek, akin ettől soha nem látott boldogság hatalmasodik el. Hamarosan megjelenik egy pásztor és a három király is, hogy csodájára járjanak a piros táskának. A reklám üzenete egyértelmű: miről is szól valójában a karácsony?

 

  •  Tesco: #DeliveringChristmas

A Tesco 100. születésnapja alkalmából készített különleges karácsonyi reklámot. A főszereplő, Joe időutazásán keresztül azt szerették volna bemutatni, hogyan járul hozzá már 100 éve a brit élelmiszerüzletlánc a családok karácsonyához. A reklám második felében láthatunk egy Tesco vagont, ahogy egy ház tetején parkolt le. Ezt a képet keltették életre egy Manchester melletti kisvárosban, a helyiek legnagyobb megdöbbenésére.

 

  •  ALDI

Kevin, a répa már több éve főszereplő az ALDI karácsonyi reklámjaiban, így talán senkit nem ér váratlanul, hogy idén is vele találkozhatunk. A Greatest Showman című filmre hajazó, Robbie Williams “Let Me Entertain You” című számát feldolgozó reklám az ALDI széles karácsonyi élelmiszer választékát hivatott kiemelni.

 

  •  Amazon

Sablonos, kiszámítható és hiányzik belőle a meglepetés. - Nagyjából ezek a kritikák érték az Amazon idei karácsonyi reklámját. Pont azt emeli ki, ami ellen egyre többen tiltakoznak az ünneppel kapcsolatban: az ajándékok erejét. Amiért azonban mégis felfigyelhetünk rá, az a márkaismertség terén való jeleskedés. Egyértelmű, hogy egy Amazon reklámot látunk, a márkaelemek tökéletesen látható helyet kapnak a háttérben a film elejétől egészen a végéig.

 

13+1 Burberry: Introducing what is love?

A listát zárja egy olyan karácsonyi reklám, amivel egyik marketing szakértő sem igazán tudott mit kezdeni, ez pedig a Burberry kisfilmje. Arra, hogy a látottaknak mi köze a szeretethez, pláne a karácsonyhoz, nem kapunk választ, bár aki nagyon szemfüles, észreveheti a reklám felénél besétáló mikulást, és ezzel talán le is van rendezve a második kérdés. Szavak helyett beszéljenek a képek:

 

Puskás Amina

2019. december 23.

13+1 idei karácsonyi reklám, amit érdemes megnézni Tovább
A gazdaságmatematikától a díszdoktori címig

A gazdaságmatematikától a díszdoktori címig

Interjú Dr. Simon Judittal

marketingcloud.jpgA Marketing és Média Intézet igazgatójaként és a DSG-program vezetőjeként is tevékenykedik a Corvinuson Dr. Simon Judit – előbbit hat éve, utóbbit 1997-es megalapítása óta vezeti. Kiemelkedő munkássága elismeréseként, valamint a Passaui Egyetem és a Corvinus közötti kapcsolatok megerősítéséért 2014 decemberében a német egyetem díszdoktorává avatta. Ennek kapcsán beszélgettünk munkájáról, a Corvinusról.

A gazdaságmatematikától a díszdoktori címig Tovább
Márka-harakiri olasz módra!

Márka-harakiri olasz módra!

Újabb frontot nyit a meleglobbi?

 „Sosem készítenék homoszexuális családról szóló reklámot” – nyilatkozta a Barilla olasz tésztagyártó cég elnöke, a La Zanzar olasz rádiónak adott interjúban. Majd később hozzátette: „ha ez a melegeknek nem tetszik, egyenek másfajta tésztát.” Már csak az a kérdés, sejtette-e Guido Barilla, hogy válaszával milyen futótüzet szabadít rá az egyébként is forróvérű olasz közéletre.

Guido Barilla - kapott hideget és meleget is

Márka-harakiri olasz módra! Tovább
süti beállítások módosítása