Közgazdász Online


Ponthatárokról és az átalakulás első évének eredményeiről a Corvinuson

Ponthatárokról és az átalakulás első évének eredményeiről a Corvinuson

img_0792-min.jpg

Tegnap este megérkezett a várva várt SMS, és ujjonghattunk, ha felvettek az álomegyetemünkre. A Budapesti Corvinus Egyetem is új tanévnek néz elébe: új hallgatók érkeznek, folytatódik a megújulás, új szakok indulnak, régi szakok átalakulnak. A mai sajtó háttérbeszélgetésen az egyetem vezetősége bemutatta a felvételik és a megújulási program első évének eredményeit.  

Írta: Mohos Lilla / MTI

Idén százéves a felsőfokú közgazdasági képzés, a Corvinus - jogelődeit is nézve - 72 éve áll fenn, és ahogy eddig, ezentúl is szeretne a hazai közgazdaság és társadalomtudomány vezető intézménye lenni.

Az idei év eredményei is erősítik ezt a hagyományt – tette hozzá a pénteki budapesti sajtó háttérbeszélgetésen az egyetem rektora.

Lánczi András, utalva arra, hogy a Corvinus volt az első, ami egy éve állami fenntartásból alapítványi intézményi formára váltott, kifejtette: ez egy lassú folyamat, az elérendő célokat 2030-ig határozták meg. A rektor szerint a felelősség óriási, úgy fogalmazott, hogy az egyetem sorsa egy "nemzeti vállalkozás". A megújulás minden téren zajlik.

 

Mennyiségi szempont helyett a minőség számít

ressely-e14-min.jpgA rektor arról is beszélt, hogy a Corvinus az ország legjobb középiskolásait célozza. Az alapítványi működés egyik legfontosabb különbsége az állami fenntartáshoz képest, hogy nem szorulnak be a fejkvóta szemléletmódba, azaz nem kell minél több hallgatót felvenni, mivel nem ezen múlik a finanszírozási háttér.

Az idei felvételi során csökkent a felvett hallgatók száma a tavalyi évhez képest, csaknem 20 százalékkal kevesebben kezdik meg felsőfokú tanulmányaikat ősztől az egyetemen. Emögött azonban tudatos döntés áll az egyetem részéről, és nem a körülmények diktálták - hangsúlyozta a rektor. Hozzátette, hogy nem akartak engedni a ponthatárokból, a színvonal növelése érdekében minden szakon igyekeztek emelni azt.

A Corvinuson a legtehetségesebb középiskolásokra fókuszálnak, az ő jelentkezésüket várták, és várják a jövőben is. Az egyetem részéről a minőségi szempont az elsődleges, ez pedig azt jelenti, hogy a ponthatárokat úgy állapítják meg, hogy a legjobb hallgatókat vegyék fel. Ez meg is duplázhatja a felvettek számát, ahogyan az meg is történt egyes szakoknál.
img_3735-min_1.JPG

Cél a nemzetköziesítés

A megújuló egyetem stratégiájába illeszkedő döntés az angol nyelvű képzésekre felvehető hallgatók létszámának növelése is. A legnépszerűbb szak a nemzetközi gazdálkodás, aminek része egy féléves külföldi képzés is. A szakot csak angol nyelven hirdették meg, 430 pont volt bejutási küszöb, a felvett hallgatók számát kétszeresére növelték. “Egyre több magyar diák dönt úgy, hogy idegen nyelven folytatja tanulmányait” - jegyezte meg Lánczi András.

“A cél, hogy a magyar hallgatók számára olyan képzéseket nyújtson az egyetem, amelyek elvégzése után a nemzetközi munkaerőpiacon is jól megállják a helyüket.”

Szabó Lajos oktatási rektorhelyettes a felvételi ponthatárok ismertetése után kitért arra is: a most felvettek egyharmada nem magyar hallgató, és ezt az arányt a tervek szerint tovább növelnék. Ugyanannyi külföldi hallgató már most jelentkezett, mint tavaly, a kérdés azonban, hogy ki az, aki meg tud jelenni szeptembertől. Azon is dolgoznak, hogy megfelelő számú külföldi oktató érkezzen a Corvinusra. Már most is  510 százalékban jelen vannak, de az arányukat szintén bővítenék.

 

Minden téren zajlik az átalakítás

ressely-e4-min.jpgAz egyetem vezetősége kiemelte, az aggodalmak ellenére a Corvinus Ösztöndíj betölti az állami ösztöndíj helyét, azaz százalékra ugyanannyi intézményi ösztöndíjas hallgató van, mint korábban állami. A 2020-2021-es tanévben a diákok alapszakon 80, míg mesteren 85 százaléka Corvinus-ösztöndíjasként ingyen tanulhat.

Anthony Radev, a Budapesti Corvinus Egyetem elnöke arról beszélt: egy év alatt 44 új oktatót vettek fel az egyetemre, az összjövedelem bővülése 25 százalékos volt az intézményben. Tavaly a költségvetés 17 milliárd volt, az idei 22 milliárd forint, ami tartalmazza az oktatói béremeléseket is.

Az átalakulás részét képezi továbbá az oktatási programok megújulása. A Közgazdasági elemző mesterszak, ami magyarul és angolul is tanulható, átalakul, valamint megjelenik a nemzetközi adózás, mint új képzés az intézményben, ami nincs máshol az országban. Több jelenleg is működő szak tartalmát, például a nemzetközi gazdálkodás alapképzési szakot frissítik, ezekről a változtatásokról a következő hetekben részletesen beszámolunk majd.

Hernádi Zsolt, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány Kuratóriumának elnöke elmondta: állandó kritikaként jelent meg a felsőoktatás felé, hogy mennyire tudnak támaszkodni a meglévő képzésekre. Szeretnék, ha minél több vállalat venne részt az az egyetem munkájában. Például a nemzetközi adózás képzés elindításának igénye már kifejezetten vállalati oldalról jelent meg, ami jól példázza, hogy az új intézményi formában könnyebb a szoros együttműködés a vállalati szektorral.

Lánczi András rektor a következő évekkel kapcsolatban rámutatott:

Az átalakulás egyik motorja, hogy jó itthon tanulni, és megkaphatják a hallgatók azt a minőséget a képzés során, amit külföldön remélnek.

2020. július 24.

Képek: Ressely Kinga & Szép Zsóka

Ponthatárokról és az átalakulás első évének eredményeiről a Corvinuson Tovább
Hatvanmilliós keret a legjobb kutatók díjazására – Így újul meg a kutatástámogatási rendszer a Corvinuson

Hatvanmilliós keret a legjobb kutatók díjazására – Így újul meg a kutatástámogatási rendszer a Corvinuson

img_3735-min_1.JPG

A Corvinus Egyetem átalakulása nemcsak az oktatást, hanem a kutatásokat is érinti. A folyamat már idén elkezdődik, az új projektek mellett a bérrendszer és a teljes kutatási szemléletmód is megújul. A kutatástámogatás átalakulásáról Dr. Vastag Gyulával, a Corvinus Egyetem Kutatási Rektorhelyettesével beszélgettünk. 

Írta: Kovács Máté

  • Hogyan újul meg a Corvinuson a kutatástámogatási rendszer?
  • Milyen új projektek indulnak?
  • Mi lesz az akadémiai autonómiával?
  • Milyen kiemelt irányokban kutatnak majd a jövőben?
  • Hogyan lesz gyakorlatban is hasznosítható egy kutatás? 
  • Mi lesz a fenntarthatósággal?

„A Corvinusnak tisztességes, magas alapfizetést kell biztosítania.”

“Legyenek kutatási eredmények, ugyanakkor ezt másoknak is látniuk kell nemzetközi téren, hiszen oda szeretne a Corvinus is betörni” - mondta dr. Vastag Gyula a kutatástámogatás céljáról. „Olyan eredményekkel kell előállnunk, amelyet ők is elismernek. Ehhez képest kell megújítani a kutatástámogatást.” (fotó: Ressely Kinga)

ressely-e1-min.jpg„Minden egyetem elsődleges érdeke, hogy jó kutatói, jó oktató legyenek, őket meg kell becsülni. Olyan ugyanakkor nincs, hogy csak megbecsülünk valakit, és az eredmények nem jönnek. Ezeket be is kell hajtani” - mondta a kutatási rektorhelyettes.

Az értékelési rendszerben is jelentős változásra van szükség. „Az egész értékelési rendszer arra irányult eddig, hogy minél többet oktassanak a kollégák. Néhol teljesen abszurd rendszer alakult ki, extra oktatás címszó alatt több millió forintos kifizetések történtek. Ez felveti azt a kérdést, hogy valamiféle kalibrálási hiba történhetett” – mondta Vastag Gyula. „Magyarországon, ha egymillió forintot keres valaki oktatóként havonta, az kiemelt fizetésnek számít. Ha félév alatt kap hatmillió forintot, majd ennek még a felét megkapja extra oktatási tevékenységre is, akkor valami nem jól működik.”

A megújulás részeként a teljes oktatói pályát átgondolják, lesznek oktatás- és kutatáscentrikus pályák is. A kutatás az oktatói tevékenységből sem maradhat ki, itt a hazai mércének kell megfelelni, az utóbbi esetben pedig a nemzetközi kutatói elismertség lesz a fő cél. 

Vastag Gyula hozzátette, hogy ezzel együtt

„a Corvinusnak tisztességes, magas alapfizetést kell biztosítania. Ahhoz, hogy kiemelkedjünk a mezőnyből, nemcsak hírnévben, hanem hírnévnek megfelelő alapfizetésben is az élen kell járnunk”.

A versenyképes fizetés régiós szinten értendő, az amerikai üzleti iskolákkal ugyanis nem lehet versenyezni.

Újdonságok a kutatástámogatási rendszerben:

A Corvinus megújult kutatástámogatási rendszerének alappillére lesz a Corvinus Kutatási Kiválóság (CKK) ösztöndíj. A pályázatokat a kutatók önkéntesen adhatják be, melyeket az elmúlt három év kutatási teljesítménye alapján értékelnek. Az ösztöndíjjal hatvanmilliós keretet osztanak szét, amelyben akár 30-40 kutató is részesülhet. Ezzel az Egyetem ösztönözni szeretné a kutatókat, hogy minél több nemzetközileg is elismert kutatásban vegyenek részt. 

Meghirdetik továbbá a Corvinus Lectures sorozatot, melynek célja, hogy bevezesse az egyetemet a nemzetközi vérkeringésbe. Ehhez egy külön bizottság alakult, akik kiemelt eseményeket fognak támogatni. 2021-ben például Nicholas Bloom, a Stanford Egyetem elismert közgazdásza tart majd előadást és beszélget a kutatókkal a Corvinuson.

A kutatástámogatási rendszer fontos része lesz a Corvinus Research Seminar is. Az Intézetek és kompetencia központok minden évben kétezer eurót kapnak majd, amit szabadon felhasználhatnak. Hívhatnak például nemzetközi előadókat, de akár össze is állhatnak más Intézetekkel. A beadott javaslatokat a központi kutatási iroda fésüli össze, hogy ne legyenek átfedések, az eseményeket pedig mindenki számára nyilvánossá teszik. 

Az akadémiai autonómia a megújult rendszerben is megmarad

Az Egyetem több milliárd forint kutatási támogatást kapott különböző minisztériumoktól, kutatási szervektől vagy nemzetközi pályázatokon. Vastag Gyula szerint „ezekben a kutatási projektben akár több tucat ember is szerepelhet, van egy témájuk, van egy elfogadott költségvetésük, vannak céljaik - ezek továbbra is menni fognak, és mi nem szólunk bele.

Ha valaki be akar adni egy pályázatot és az a témakör beleillik az egyetem oktatási-kutatási profiljába, azt maximálisan támogatni fogjuk.”

Másik részről felmerülhet az a kérdés, hogy milyen kutatási irányokat preferál az Egyetem. Vastag Gyula szerint „ez egy nagyon nehéz kérdés, ugyanis van ötszáz oktató vagy kutató, egy kutatónak két-három témaköre is lehet, ezeket pedig nem akarjuk szabályozni.” Viszont jó lenne szerinte, ha valamiféle tág irányt lehetne adni, amelyekre a Corvinus felfűzheti a kutatási portfóliót. „Ezek persze nem részletekbe menő irányok, mint például az ellátási lánc beszállítói oldalának autóiparra gyakorolt hatása, hanem sokkal általánosabbak.”

img_0296-min.JPG

Fotó: Szép Zsóka

Három pillér: kvantitatív megalapozottság, régiós értékek és digitalizáció

Vastag Gyula szerint az általános irányoknak három pillérre kellene épülniük. Az első ezek közül a kvantitatív megalapozottság. A tendenciák ugyanis azt mutatják, hogy a számszerű megalapozottság egyre erősebben van jelen a kutatásokban. Ilyen területek például a hálózatkutatás, de az orvostudományok egészségügyi-közgazdasági része, a járványkutatások és akár a politikatudomány is. Minden olyan terület tehát, ahol nagy mennyiségű adattal kell dolgozni. 

„Abban az időszakban, amikor én végeztem, mindenkinek kötelező volt négy félév matematika, tehát erős matematikai alapozottság volt. Ha megnézzük, a szemléletmód miatt azok az intézmények a sikeresebbek, ahol ez a mai napig így van, még akkor is, ha adott esetben ezek közül az eszközök közül a hallgatók nem használnak mindent a pályájuk során” – tette hozzá Vastag Gyula. „Szeretnénk tehát azokat a kutatásokat támogatni, amelyek igénybe veszik a kvantitatív irányultságot, ami persze nem jelenti azt, hogy megtiltanánk azokat, amelyek nem erre épülnek.”

A második pillér Vastag Gyula szerint a régiós beágyazottság. „Kinézünk az ablakon és itt vagyunk Budapesten, Kelet-Közép Európában, itt vagyunk otthon. Erről a régióról mi tudunk a legtöbbet, itt jártunk iskolába, ismerjük a kultúrát és a történelmet. Ha megnézzük a publikációkat, vagy részt veszünk nemzetközi kutatásokban, általában itt gyűjtünk adatokat, itt megyünk el interjút készíteni. Ezzel a régiós tudással kapcsolódunk a nemzetközi áramlathoz.”

1_1_-min.jpg

Fotó: Szép Zsóka

A második pillér ezt szeretné tovább erősíteni. „Budapesten, sőt, ebben a régióban mi szeretnénk lenni a legjobbak. Támogatjuk azokat a kutatásokat, amelyek kihasználják a gyökereinket, a történelmünket és az ismereteinket.”

A harmadik pillér a digitalizáció, ami a vírushelyzet miatt csak tovább erősödött. Vastag Gyula szerint ugyanakkor „a digitalizáció nemcsak eszköz arra, hogy átálljunk online oktatásra, hanem egy kutatási irányt is jelent.” A harmadik pillér szorosan kapcsolódik az elsőhöz, hiszen a Big Data korszakában a kvantitatív kutatások digitalizáció nélkül elképzelhetetlenek. 

„Ki, mennyit fizetne ezért?” – Hogyan lesz egy kutatás gyakorlatias?

A publikációknál két dolgot szoktak figyelembe venni: akadémiai szempontból szakszerűen írták-e meg a cikket, valamint releváns-e a kutatás.

„Fontos, hogy ne csak a levegőbe beszéljünk, hanem legyen a kutatásnak haszna is. Erre szoktam mondani: ki, mennyit fizetne ezért?”

– teszi fel a kérdést Vastag Gyula. 

A relevanciának további két összetevője van. Egyrészt vannak akadémiai feltételek, melyeknek meg kell felelni, másrészt pedig van az úgynevezett „bérmunka”. „Vállalatoknak, szervezeteknek gyakran vannak problémáik. Hova tegyem például a gyárban a CNC esztergagépet? A sarokba vagy középre? Ez nem egy bonyolult teoretikus probléma, hiszen egy szimulációval modellezni tudom az anyagmozgatást, és meg tudom mondani, hogy pontosan hova kerüljön. Ez egyrészt hasznos a vállalatnak, másrészt hasznos a hallgatónak is, hiszen gyakorlati területen szerezhet tapasztalatot. Az egyetemnek pénzügyi szempontból éri meg, a kutató pedig kapcsolatokat tud teremteni, tehát mindenki jól jár.”

Mi lesz a fenntarthatósággal?

„Nagyon sok kollégánk foglalkozik ezzel a területtel, ami része az egésznek. Ha fenntarthatóságról beszélünk, szinte fölösleges is hangsúlyozni, mert minden terület csak úgy értelmezhető, ha a fenntarthatóság szellemisége benne van, különben elvesztünk. Az utóbbi időben nagy változás ment végbe, ma már belépő szint, alapkövetelmény a fenntarthatóságra való törekvés.”

Hatvanmilliós keret a legjobb kutatók díjazására – Így újul meg a kutatástámogatási rendszer a Corvinuson Tovább
5 dolog, amit tudnod kell a Corvinus Ösztöndíjról

5 dolog, amit tudnod kell a Corvinus Ösztöndíjról

person-holding-coin-1602726.jpg

Hány támogatott félévem lehet a Corvinus Ösztöndíjjal? Mikor kell jelentkezni, és hogyan tudom a teljes képzést ingyenesen elvégezni? Körbejártuk a Corvinus Ösztöndíj feltételeit, hogy ne maradjatok le semmilyen fontos részletről sem. 

A Corvinus Ösztöndíj talán a hallgatók számára leginkább érezhető változás lesz a Corvinus átalakulásakor. Az átalakulás folyamatáról és szervezeti feltételeiről egy korábbi interjúban beszélgettünk Anthony Radevvel, a Corvinus elnökével, az átalakulás víziójáról pedig ebben az interjúban olvashattok részletesen.

FONTOS: A Corvinus Ösztöndíj csak a 2020/2021-es tanévben induló képzéseket érinti. Aki megkezdett jogviszonnyal rendelkezik, a felvételkor meghatározott feltételekkel végezheti el a képzést. 

Most összeszedtünk öt fontos tényezőt, amelyet mindenképp tudnod kell, mielőtt a Corvinusra jelentkezel. Cikkünkhöz minden információt hivatalosan fellelhető forrásokból vettünk, melyet itt és itt ti is részletesen tudtok tanulmányozni. 

 

1. Hány támogatott félévem lehet, és meddig kell elvégeznem a szakot? Tényleg rosszul járok, ha Erasmusra akarok menni?

A Corvinus Ösztöndíj esetében a maximális félévek számánál érdemes két fogalmat bevezetnünk. Az egyik a

támogatott félévek maximális száma.

Ez alap- és mesterképzés esetén a képzési követelményekben meghatározott félévek számával egyezik meg. Azaz egy 7 féléves képzés esetén 7 darab Corvinus Ösztöndíjjal támogatott, aktív féléved lehet. 

Frissítés: Az ösztöndíj tárgyalások eredményeként ez némiképp változott. A maximális félévek száma a hallgató kérelmére külföldi csereprogramokban való részvétel miatt legfeljebb egy félévvel meghosszabbítható. Így tehát semmilyen hátrány nem fog érni, ha egy félévet külföldön tanulnál. 

A másik a

jogosultsági időszak,

amely azt jelenti, hogy az adott számú féléveket a kezdéstől számítva milyen időintervallumon belül lehet felhasználni. Ez alap- és mesterképzés esetén a képzés féléveinek száma +1 félév, vagyis egy 7 féléves képzés során 7 darab támogatott féléved lehet, amit a kezdéstől számított 8 féléven belül el kell végezned. Ez azt jelenti, hogy egy passzív félév belefér (passziváltatott időszakban értelemszerűen nem jár a Corvinus Ösztöndíj, hiszen képzési költség sincs.

Osztatlan képzés esetén a támogatott félévek maximális száma ugyanúgy a követelményekben meghatározott félévek számának felel meg, ugyanakkor a képzési idő +2 félév alatt használható fel. Vagyis egy 10 féléves képzés esetén 10 támogatott féléved lehet, melyet a kezdéstől számított 12 féléven belül el kell végezned.

Különös méltánylást igénylő esetekben a jogosultsági időszak további egy félévvel meghosszabítható, vagyis alap- és mesterképzés esetén ilyen esetben a képzési idő +2 féléven belül kell elvégezni a szakot, osztatlan képzés esetén pedig a képzési idő +3 féléven belül. Ilyen esetek például a tartós betegség, gyermekvállalás, külföldi csereprogramokban, szakmai gyakorlaton való részvétel. Vagyis, ha elfogadják a kérvényed, akkor 2 passzív, vagy Erasmusos félévre is lehetőséged van osztott képzésben is anélkül, hogy kicsúsznál az ösztöndíj felhasználásának időkorlátjából. 

2. Hogyan és mikor kell a Corvinus Ösztöndíjra jelentkezni?

A Corvinus Ösztöndíjra nem kell külön jelentkezni az első félévben. A felvételi során a felvi.hu-n az adott szak “A” finanszírozási formáját jelöld be. Amennyiben eléred az előre meghatározott ponthatárt, automatikusan jogosult leszel a Corvinus Ösztöndíjra az első két félévben. Gyakorlatilag az eljárás szinte ugyanaz, mint állami helyek esetében, csupán annyi a különbség, hogy az első két félévre kapod meg az ösztöndíjat, melyet tanulmányi eredmény alapján évente felülvizsgálnak. 

3. Felülvizsgálat? Ez meg mit jelent?

feedback-3584509_1920.jpgA Corvinus Ösztöndíjat a felvételi eredményeid alapján kapod meg az első 2 félévben. Ezt követően az év végén minden szakon készítenek egy listát az eredmények alapján, az ösztöndíjat pedig azok kaphatják meg, akik az adott évben legjobban teljesítettek. Vagyis, ha a felvételi során nem kapsz ösztöndíjas helyett, de az első évben jól tanulsz, akkor jó esélyed van bekerülni a támogatottak közé. Ugyanez a másik irányba is érvényes, vagyis elveszíteni is könnyebb a jogosultságot, ha nem fektetsz elegendő energiát a tanulásba. 

A felülvizsgálat során a legutolsó két aktív, nem Erasmusos félév eredményei számítanak, azon belül a súlyozott átlag és az összeadott kreditszám. Vagyis a külföldön végzett képzés eredményei nem számítanak bele az ösztöndíj rangsorának számításába. Emellett lehetőség van közéleti tevékenységgel is növelni a ösztöndíjhoz szerzett pontokat, melyről később írunk majd részletesen.

Frissítés: a közéleti tevékenység csak a 2020K, vagyis a februárban induló keresztféléves képzésekre vonatkozik. A 2020A, vagyis 2020-2021-es tanévben, szeptemberben induló képzések esetén kizárólag a tanulmányi eredmény fog számítani. 

A felülvizsgálat során az értékelést szakonként, azon belül munkarendenként, képzési nyelvenként, képzési helyenként, továbbá évfolyamonként kell elvégezni. 

4. Mi lesz az állami féléveimmel?

A Corvinus Ösztöndíj alapítványi, és nem állami ösztöndíj, vagyis nem fogyasztod el a 12 félévből álló állami kereted. Ha végeztél a Corvinuson, ezeket továbbra is szabadon fel tudod használni.

5. El tudom végezni teljesen ingyen a képzést?

Az ösztöndíj összege nem terjed ki az önköltségi díjtól elkülönítetten meghatározott és közzétett idegennyelvi hozzájárulási díjra. Ezen felül viszont elvégezhető bármelyik szak teljesen térítésmentesen is. Ehhez az alábbiak kellenek:

  • kerülj be a felvételi eljárás során a Corvinus Ösztöndíjas helyek valamelyikére
  • az év végi felülvizsgálat során maradj a legjobbak között a rangsorban
  • ne csússz, ne ronts el támogatott félévet, ugyanis csak annyit támogat az ösztöndíj, ami a képzés követelményei között elő van írva
  • ne passziváltass sokat, ugyanis a meghatározott számú ösztöndíjas féléveket a megkezdéstől számított +1 (alap- és mesterképzés) vagy +2 (osztatlan képzés) félév alatt el kell végezned (különös méltánylást igénylő esetekben +2 és +3 félév). 

 Van még kérdésed, amire nem kaptál választ? Tedd fel nekünk ebben a kérdőívben, mi pedig továbbítjuk azt az illetékes szervezeti egységeknek, és igyekszünk mindenre választ adni írásunk második részében!


borítókép: pexels.com

2020. január 22.

Kovács Máté

5 dolog, amit tudnod kell a Corvinus Ösztöndíjról Tovább
A tudomány és a tanítás autonómiája érintetlen marad

A tudomány és a tanítás autonómiája érintetlen marad

Szabó Lajos György, oktatási rektorhelyettes

corvinus_image_2017_238_-min.jpg

A Corvinus Egyetem komoly projektet vállalt magára, amikor hazai viszonylatban elsőként kezdett modellváltásba. Mi volt ennek az oka, miért szükséges az átalakulás?

rtemagicc_dr_szabo_lajos_gyoergy_2_jpg.jpgHa a hazai rangsorokat nézzük, vitathatatlan a Corvinus teljesítménye. Azonban ma már ez nem elég, a versenyképesség regionálisan és globálisan is fontos. A mi elsődleges versenytársaink a kelet-közép-európai egyetemek, ebben a versenyben pedig van hová fejlődnünk.

(fotó: Dr. Szabó Lajos György, Oktatási Rektorhelyettes)

Akkor az átalakulás inkább a külföldi hallgatókra fókuszál?

A külföldi hallgatók nagyon fontosak, hiszen csak velük együtt biztosítható az a nemzetközi versenyképesség és kulturális sokszínűség, amit a Corvinuson értéknek tartunk. A nemzetköziesedés kiemelt stratégiai pont, azonban ez a magyar hallgatóknak is érdeke. Ma már az elitgimnáziumok legjobbjainak szignifikáns része a külföldi oktatást választja. Miért ne tennék, ha a közeli Bécsben, Prágában vagy akár Londonban is a legkiválóbb képzést kapják? Nemzetközi szinten kell tehát sikeresnek lennünk, hazai alternatívát kell kínálnunk a diákok számára. Olyan, nemzetközileg is jegyzett képzést kell nyújtanunk, amivel versenyképes tudást adunk a diákoknak anélkül, hogy el kellene menniük máshová tanulni.

Említette, hogy növelni kell a versenyképességet. Ezt hogyan valósítanák meg?

A megújuló Corvinus missziója, hogy Kelet-Közép Európa elitjét képezze, nevelje. Víziója, hogy a gazdaság- és társadalomtudományi területen a régió vezető intézménye legyen.

Éppen ezért megújítjuk az egyetem oktatási portfólióját. A közgazdasági és üzleti képzések mellett olyan korszerű szakokat kívánunk indítani, mint az adattudomány, a viselkedéstudomány, vagy a klasszikus műveltség modern változatának alapjait jelentő, interdiszciplináris filozófia, politika és gazdaság képzés. Egyszerűsítjük a szakstruktúrát, a szakokat tartalmilag és módszertani szempontból is megújítjuk. A felsőoktatás globális piacán az tud sikert elérni, aki nemzetközi keretekben gondolkodik, ezért a minőségi szempontok folyamatos érvényesítése mellett a Corvinus tovább emeli az angol nyelvű képzési programok számát, különös tekintettel a rangos külföldi partnerekkel közösen folytatott képzésekre.

További cél, hogy a Corvinus megerősítse a kvantitatív módszertan és a szabad művészetek szerepét oktatási programjaiban. A kutatási tevékenységgel is felzárkóznánk a világszínvonalhoz. Mennyiségi és minőségi szempontból is el kell érni a nemzetközileg kívánatos szintet, meg kell duplázni a Q1-es és Q2-es publikációink számát. Jelentős mértékben növeljük a hazai, de főleg a nemzetközi kutatási pályázatokban való részvételt, új kutatóintézeteket alapítunk.

Ezek szerint a Corvinus elitegyetem lesz?

Az elitképzés nem jelenti azt, hogy csak az elit gyerekei fognak tudni itt tanulni. A jövő elitjét akarjuk képezni, csak a tehetség számít, nem a családi háttér vagy az anyagi helyzet. Speciális programokat hozunk létre azoknak, akik tehetségesek, de nehezen tudnának bejutni a Corvinusra.

A Corvinusból nem lesz üzleti iskola, nem lesz business school. Minőségi elitképzés nincs közgazdaságtani és társadalomtudományi programok nélkül. Olyan Corvinust vizionálunk, ahol az üzleti programokban tanuló diákok széles körű közgazdaságtani és társadalomtudományi képzést kapnak, a közgazdaságtani és társadalomtudományi programokban tanuló diákok pedig az üzleti tudományok fontosabb eredményeit is megismerik.

Ennek milyen hatása lehet az egyetemi autonómiára?

A fenntartóváltás nem érinti az Egyetem akadémiai autonómiáját. Az egyetemi élet szabadsága továbbra is biztosított lesz. Képzéseink tartalmáról, az Egyetemen folyó kutatások irányairól ezután is az Egyetem oktatói és kutatói döntenek, az Egyetem fórumain lezajlott viták alapján. Viszont az egyes műhelyek közötti együttműködést az Egyetem jobban fogja ösztönözni, a támogató folyamatok pedig egyszerűbbek és hatékonyabbak lesznek.

Az Egyetemen fennmarad a széles körű hallgatói önkormányzatiság, a hallgatói érdekek képviselete biztosított lesz a tanulmányi és a hallgatói szolgáltatásokat érintő ügyekben.

A megújuló Corvinuson a tudomány és a tanítás alaptörvényben rögzített autonómiája érintetlen marad. A Corvinus által tanított és kutatott tudományágak nem változnak, azaz az Egyetem továbbra is közgazdasági, társadalomtudományi és üzleti területen fog működni.

Miként érinti az átalakulás a hallgatókat és a dolgozókat?

Ahhoz, hogy ezt el tudjuk érni, csökkenteni kell a bürokráciát, meg kell szüntetni a párhuzamos folyamatokat és egyszerűsíteni kell a többszintű irányítási modellt. A változás szükségessége évek óta napirenden van, a korábbi kísérletek ugyanakkor rendszerint elakadtak. Ez is bizonyítja, hogy nagyon jó alapokról indulunk, de az Egyetem sikeres megújulásához szükséges a külső szellemi és pénzügyi erőforrások bevonása.

 

Corvinus Közgazdász Online

A tudomány és a tanítás autonómiája érintetlen marad Tovább
The Rise of Journalism

The Rise of Journalism

Megújul a Corvinus Hallgatói Médiaközpont

antique-classic-close-up-1520372.jpg

Megújult szerkesztőséggel, online formában indul újra a Corvinus Hallgatói Médiaközpont és a Közgazdász magazin. Az átalakulás folyamatáról, a jövőbeli tervekről és a szerkesztőségi jelentkezés formájáról szeretnénk beszámolni nektek alábbi írásunkban. 

Hosszú idő telt el azóta, hogy az utolsó évközi Közgazdász megjelent. A nyomtatott sajtó problémáit senkinek sem kell bemutatni, ahogyan azt sem, hogy manapság nem könnyű az olvasók figyelmét megragadni. Vagy alkalmazkodsz, vagy eltűnsz. Mi azonban úgy döntöttünk: Nem akarunk eltűnni. Nem is fogunk, ugyanis a Corvinus Hallgatói Médiaközpont megújult szerkesztőséggel és nagy lelkesedéssel veti bele magát az egyetemi életbe, erre az utazásra várunk benneteket is!

Először is, bizonyára mindenkit az érdekel legjobban, mi történt az elmúlt közel egy évben. A szerkesztőség komoly változásokon esett át, sokan lediplomáztak, mások pedig országos médiumoknál helyezkedtek el. Az űrt, melyet a sok tehetséges író hagyott maga után, bizony nem volt könnyű betölteni. Az operatív nehézségek mellett pedig a teljes médiastratégiát újra kellett gondolnunk, hogy igazodni tudjunk a kor kihívásaihoz. 

Hol fogom tudni olvasni a CHM szerkesztőségének legújabb írásait?

 

Első és legfontosabb lépésünk a megújulás útján az online jelenlét megerősítése. Ennek fényében ezzel a cikkel indul újra saját blogunk, melyen mától napi rendszerességgel olvashattok majd az egyetemhez és a hallgatói élethez kapcsolódó színes és érdekes tartalmakat. Emellett pedig egy saját weblap felépítését is elkezdtük, amivel a hosszú távú jelenlétünket szeretnénk megalapozni. 

Akkor most nem lesz nyomtatott Közgazdász?

 

A Közgazdász Magazin az egyetem szerves része, és egy több évtizedes hagyományt őriz, melyet nekünk is folytatnunk kell a továbbiakban is. A múltunk a jelenünk és a jövőnk része kell, hogy legyen, melyet nem kerülhetünk meg. Ugyanakkor tartalmi és arculati szempontból jelentős újragondolás szükséges, hiszen a folyamatosan változó médiakörnyezetben elkerülhetetlen az alkalmazkodás. Ennek fényében tehát, amit biztosra tudunk mondani, hogy a szerkesztőség dolgozik tovább, a megjelenés formája pedig jelenleg is kidolgozás alatt áll, dolgozunk a megújításon.

Milyen témában olvashatok majd tőletek?

 

A megújult blogon öt rovatot hoztunk létre, melyeket folyamatosan frissítünk majd. Az „Aktuális” cikkek között elsősorban az egyetemről és hozzá kapcsolódó eseményekről olvashattok. A „Kultúra” rovatban film-, könyv- és színházi ajánlókat hozunk nektek. A „Tech & Tudomány” címke alatt az éppen folyó kutatásokról szeretnénk beszámolni könnyedebb formában, melyben a KIOSZK-kal való együttműködésünk is nagy segítségünkre lesz. A „Karrier” rovatban az aktuális business hírek mellett az önmenedzselés rejtelmeiből is merítünk majd, a „Köztudatban” pedig napjaink legfontosabb problémáit járjuk körbe, mint például a környezetvédelem, vagy a társadalmi egyenlőség kérdésköre. 

Miért olvassam rendszeresen a cikkeket?

 

Írásaink során a legfőbb célunk, hogy olyan tartalmakat hozzunk létre, amiket mi magunk is szívesen olvasnánk. Diákok írják diákoknak, ennek megfelelően választunk témát és írói stílust is. Elsődleges fókuszpontunk a Corvinus Egyetem és a hallgatói élet lesz, ehhez szeretnénk mi is hozzájárulni munkánkkal. Olvashattok majd interjúkat neves oktatókkal fontos és aktuális témákban, de igyekszünk beszámolni minden olyan eseményről is, amely mindenki számára izgalmas és tartalmas lehet. 

Lehet hozzátok jelentkezni is?

 

Minden jelentkezőt nagy örömmel fogadunk csapatunkba, ehhez nem kell mást tennetek, mint elküldeni önéletrajzotokat a mate.kovacs2@uni-corvinus.hu e-mail-címre. Ezt követően felvesszük veletek a kapcsolatot, a sikeres szóbeli forduló után pedig belevethetitek magatokat az írás, a fotózás és az audiovizuális tartalomgyártás rejtelmeibe. Amit nyújtani tudunk, az egy szuper összetartó csapat, szakmai támogatás és fejlődés, valamint rendszeres megjelenési lehetőség, ami a későbbiekben is hasznos lehet majd. Mindenkit várunk, tartsatok velünk ezen az úton, mi már készen állunk!

 

Fotó: pexels.com

2019. november 3. 

Kovács Máté

A Közgazdász magazin főszerkesztője és a Corvinus Hallgatói Médiaközpont vezetője

The Rise of Journalism Tovább