Közgazdász Online


Új ösztöndíjak és kétutas doktori képzés - Megújul a Corvinus tudományos utánpótlás-nevelése

Új ösztöndíjak és kétutas doktori képzés - Megújul a Corvinus tudományos utánpótlás-nevelése

b_v_0001_2.jpg

Magasabb ösztöndíjat kaphatnak a doktori képzésen akadémiai pályára idén áprilisban felvett doktorandusz hallgatók a Corvinuson. A finanszírozás mellett a doktori életpálya is változik, a hallgatók az akadémiai és a szakértői modell közül választhatnak felmenő rendszerben. Cikkünkben a Corvinus doktori képzéseit érintő legfontosabb változásokat mutatjuk be.

Írta: Belayane Najoua, Barla-Szabó Zsófia, Borítókép: Bera Viktor

Új ösztöndíjakkal stabilizálnák a doktoranduszok anyagi helyzetét

A kiválóság, nagyobb keretösszeg és a kutatói-oktatói életpálya mellett a tudomány és a gyakorlat szimbiózisának népszerűsítése: két új doktorandusz ösztöndíj indul a Corvinuson 2021 szeptemberétől. A Corvinus doktori ösztöndíjra leendő elsőévesek pályázhatnak, a Kooperatív doktori ösztöndíjra pedig a kutatói életpályájukon már elindult doktoranduszokat is várják.

A Corvinus doktori ösztöndíj célja, hogy a legjobban teljesítő doktoranduszok pénzügyi helyzetét stabilizálja és vonzóvá tegye az akadémiai életpályát. 

Az ösztöndíjra a 2021-ben vagy azután felvett magyar állami ösztöndíjas hallgatók pályázhatnak. A sikeres pályázóknak minden félév végén beszámolót kell készíteniük az előző félévről, amelyet egy bizottság bírál el. Visszafizetési kötelezettség terheli a hallgatót, ha a beszámolót nem adja le, pontatlanul készíti el, vagy nem teljesíti a kreditminimumot.

Az ösztöndíj összegét évente, februárban határozza meg az Elnöki Testület, ami a férőhelyek számától és a költségvetés lehetőségeitől függ.

A pályázatot minden év áprilisában teszik közzé, az elnyert ösztöndíj egyéves időtartamra szól. Az ösztöndíjas hallgató csak megbízási vagy maximum 50 százalékos részmunkaidős munkát vállalhat, a munkaviszony létesítését be kell jelentenie az Egyetemen.

A Kooperatív doktori ösztöndíj a kutatói pályát és a gyakorlatot ötvöző hallgatóknak szól. Az ösztöndíj célja, hogy bővítse a kutatás, a fejlesztés és az innováció területén dolgozók létszámát, így a Corvinus doktoranduszai jó eséllyel pályáznak az ösztöndíjra. Az ösztöndíjat a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal írja ki, de az ösztöndíjassal a Corvinus köt szerződést, a pályázat az egyetem honlapján is elérhető lesz. A doktoranduszok ugyanakkor nem részesülhetnek egyszerre Corvinus és Kooperatív doktori ösztöndíjban.

k_b_0065_1.JPG

(fotó: Kristóf Benjámin)

Két pálya közül választhatnak a doktori képzésre jelentkezők

Az akadémiai és a szakértői fókuszú doktori életpályamodelleket szintén felmenő rendszerben, 2021 szeptemberétől vezeti be a Corvinus. A két pálya azonos képzési és kimeneti követelményeket tartalmaz, a megszerzett fokozat (PhD) is megegyezik, a különbség a képzések célcsoportjában, céljában és az oktatásszervezés módjában lesz.

Az akadémiai pályára olyan jelentkezőket várnak, akik életpályájuk során hivatásszerűen foglalkoznának oktatással és kutatással, karrierjüket a felsőoktatási, kutatási szférában képzelik el.

Akadémiai pályára alapvetően a Corvinus Doktori Ösztöndíj elvárásainak megfelelő hallgatók jelentkezhetnek. A képzésre felvételt nyerhetnek továbbá azok az önköltséges formára jelentkező külföldi állampolgárok is, akik megfelelnek a Corvinus Doktori Ösztöndíj elvárásainak, de nem részesülnek abban, illetve indokolt esetben az olyan, magyar állami ösztöndíjat elnyerő jelentkezők is, akik ugyan megfelelnek a Corvinus Doktori Ösztöndíj elvárásainak, de helyhiány miatt a támogatásban nem részesülnek.

A szakértői pályára olyan hallgatókat várnak, akik érdeklődnek a társadalomtudományi kérdések iránt, és üzleti, közigazgatási, kulturális, diplomáciai területen gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek.

Szakértői pályára költségtérítéses és magyar állami ösztöndíjas státuszra pályázók is jelentkezhetnek. A szakértői pályát választó doktoranduszok kutatási kreditjeinek elismerésekor figyelembe vehető az általuk hazai vagy nemzetközi akkreditált képzőhelyen, valamint a munkahelyük belső képzésein megvalósuló oktatói, előadói tevékenység, illetve a munkahelyükön végzett, a kutatási témájukhoz szorosan kapcsolódó innovációs, fejlesztési vagy kutatási tevékenység is.

Az akadémiai pályán tanuló doktoranduszok átjelentkezhetnek szakértői pályára, amiről a Doktori Iskola Tanácsa dönt, a másik irányba viszont nincs átjárhatóság. A felvételik sajátosságait az egyes doktori iskolák az Egyetemi Doktori Szabályzat és a doktori iskola működési szabályzata szerint határozzák meg.

Mindkét pályán egyaránt nappali rendszerű képzés zajlik. A képzési és kutatási szakaszban (1-4. félév) az akadémiai és a szakértői pálya doktoranduszai a doktori iskola ugyanazon operatív tanterve alapján akár eltérő órarendet alkalmazva folytathatják tanulmányaikat.

A jelentkezési időszak 2021. április 15-én kezdődik és április 30-ig tart. Amennyiben részletesebben tájékozódnál a doktori képzésről és a választható pályák specifikus lehetőségeiről és követelményeiről, ezen a linken részletes leírást találsz. A Corvinus április 13-án doktori online nyílt napot tart, melyhez a programot itt éred el.

Új ösztöndíjak és kétutas doktori képzés - Megújul a Corvinus tudományos utánpótlás-nevelése Tovább
Szeptembertől hosszabb lesz az oktatási és rövidebb a vizsgaidőszak a Corvinuson

Szeptembertől hosszabb lesz az oktatási és rövidebb a vizsgaidőszak a Corvinuson

o_zs_0046_3.JPG

A 2021-2022-es tanévtől az oktatási hetek száma 13-ra emelkedik, a vizsgaidőszak pedig egy héttel rövidebb lesz. A változás hátteréről Dr Habis Helgával, a Corvinus mesterképzésekért felelős dékánjával beszélgettünk.

2021.03.12. Írta: Szabó Judit, borítókép: Örsi Zsanett, Közgazdász

A következő tanévtől egy héttel hosszabb lesz az oktatási időszak a Corvinuson, ennek oka a szakmegújításokhoz kapcsolódik: az új tantervekben a hangsúly a folyamatos tanulásra, készülésre és kompetenciafejlesztésre helyeződik, ami több évközi számonkéréssel és megajánlott jegyszerzési lehetőséggel párosul. 

A módszertani változás a szorgalmi időszakban aktívabb munkát kíván mind a hallgatóktól, mind az oktatóktól, ugyanakkor csökkenti a vizsgaidőszak terhét. Az új Tanulmányi és Vizsgaszabályzat megírásában a dékánok mellett jogászok és a Hallgatói Szolgáltatások képviselői is részt vettek: Habis Helga szerint végig szem előtt tartották, hogy a vizsgaidőszakban továbbra is maradjon idő a felsőoktatási törvényben meghatározott minimum háromszori próbálkozásra, ennél rövidebbre tehát nem vehették a vizsgaidőszakot.

A módosítás kapcsán megpróbáltunk egyensúlyt találni abban, hogy minél hosszabb legyen a szorgalmi időszak, hogy a folyamatos tanulásra minél több idő legyen, a gyakorlati jegyet valóban folyamatos készülés alapozza meg, de a vizsgákra is maradjon kellő idő.

- mondta Habis Helga.

habis_helga.jpgAz intenzív hét az őszi félév elejére, a nulladik regisztrációs hétre kerül. A 14 hetes szorgalmi időszak az intenzív hétből és a 13 oktatási hétből áll össze, a vizsgaidőszak pedig 4+2 hetes lesz: a nem záróvizsgázó hallgatók 5 héten át, míg a záróvizsgázók a hathetes időszak utolsó két hetében vizsgázhatnak. Az őszi szünet időpontja nem változik, a vizsgaidőszak pedig továbbra is decemberben kezdődik, így a nemzetközi és vidéki hallgatók már a karácsonyi hazautazás előtt vizsgázhatnak. A tavaszi félévében is 13+1 hetes lesz a szorgalmi időszak, az intenzív hét viszont az eddigiekhez hasonlóan a tavaszi szünet mellett marad. Ennek oka, hogy több olyan projektheti kurzust is kínál az egyetem, amelyhez elméleti alapozás szükséges, így ezeket a kurzusokat a tavaszi intenzív hét tartalmazza majd.

A megújult Közgazdasági elemző mesterszakosok számára a félév menete eltér ettől, itt ugyanis negyedéves blokkokban tanulnak a hallgatók és minden negyedév egyhetes vizsgaidőszakkal zárul. Ez a vizsgahét pont egybeesik az őszi és tavaszi szünettel, és azokat a hallgatókat érinti, akik javítanának a megajánlott jegyen.

Habis Helga szerint az oktatók bár vegyes érzelmekkel fogadták a döntést, annak mindenki örül, hogy az oktatási hetek számának csökkenése megállt. Az elmúlt évek csökkenő tendenciája miatt kikerültek bizonyos témakörök a tematikából, ezeket most visszaemelhetik az oktatók, illetve kitekintésre, részletezésre és gyakorlásra is több idő jut majd.

A módosítás tervezésében a Hallgatói Önkormányzat is részt vett. A tervezés során az őszi szünet törlése is szóba került, ugyanis a felsőoktatási törvény szerint egy tanév 20 hétből állhat, így választani kellett a vizsgaidőszak és a szünet között. A Hallgatói Önkormányzat a vizsgaidőszak rövidülése mellett szavazott, így a szünet változatlan maradhat.

A szorgalmi időszak hossza a 2018-2019-es tanévig 15 hét volt, ami 13 oktatási hétből, egy regisztrációs hétből és egy hét szünetből állt össze. Ez 2019-2020-ban megváltozott: az oktatási hetek száma eggyel lerövidült és intenzív hétté alakult át. Az idei tanévben két újabb módosításra került sor: hivatalosan 14 hetes lett a szorgalmi időszak, ami 12 oktatási hétből, egy hét intenzív hétből és egy hét szünetből állt (a korábbi évektől eltérően a regisztrációs időszak már nem tartozott ide). Emellett pedig az öthetes vizsgaidőszak is meghosszabbodott egy héttel, így összességében egy félév változatlanul 20 hetes maradt. A következő tanévtől a szüneteket már nem számítják bele a szorgalmi időszakba, így alakul ki a 20 hetes félév.

Szeptembertől hosszabb lesz az oktatási és rövidebb a vizsgaidőszak a Corvinuson Tovább
Az üzlet és az informatika határterületén: megújul a Gazdaságinformatikus alapszak a Corvinuson  

Az üzlet és az informatika határterületén: megújul a Gazdaságinformatikus alapszak a Corvinuson  

k_b_0065_1.JPG

Megújul a Corvinus Gazdaságinformatikus képzése 2021 szeptemberétől. A képzés úgy ad kapcsolati tőkét és szaktudást, hogy közben egyesíti az üzleti élet és az informatika területeit. A szak megújulásának legfőbb irányvonalairól Dr. Szabó Zoltán szakfelelőst kérdeztük, a képzés hallgatói oldalát pedig Szabó Ádámmal, a Business IT Club diákszervezet vezetőjével jártuk körbe.

2021.02.16. Írta: Brándisz Ádám, borítókép: Kristóf Benjámin, Közgazdász

A gazdaságinformatikus alapszak egy speciális informatikai képzés, amely üzleti és informatikai ismereteket ötvöz, és felkészít az üzleti, vállalati működéshez szükséges informatikai rendszerek tervezésének, fejlesztésének és működtetésének feladataira. Az informatikusok iránti túlkereslet óriási, és még sok évig fennmarad, ezen belül is nagy az igény olyan szakemberekre, akik átlátják az üzleti tevékenységeket, folyamatokat, értik az üzleti oldal nyelvezetét, gondolkodását, igényeit, és képesek mindezt informatikai oldalon megvalósítani. 

Úgy gondolom, hogy a gazdaságinformatikus alapszak napjaink egyik legrelevánsabb szakterületét képviseli. A technológiai fejlődés következtében a vállalatok mindennapi működéséhez - legyen ez bármilyen terület - elengedhetetlen olyan emberek tudása, akik átlátják a gazdasági folyamatok és az informatika összefüggését. A képzés egy nagyon széles palettáját mutatja be ennek területnek, amely nagy szabadságot ad a hallgatók számára, hogy tényleg azzal foglalkozhasson a képzés után, amivel szeretne

- mondta Szabó Ádám,Business IT Club elnöke.

Szak bemutatása, előnyei 

A corvinusos képzés erőssége az informatikai és üzleti oldal ismereteinek ideális integrációja és színvonalas oktatása. A hallgatók legmagasabb színvonalú üzleti képzésből meríthetnek, megismerkednek a nélkülözhetetlen, innovatív üzleti alkalmazásokkal, és gyakorlatias formában készülhetnek fel az üzleti igények informatikai megoldásainak kidolgozására.

pic_1.pngA szak gyakorlatiasságát és kiválóságát Szabó Zoltán is megerősítette.  

"A minőségi oktatásban nagy szerepet kapnak a nemzetközi informatikai piacon meghatározó szereplők, mint piaci partnerek bevonása, legkorszerűbb technológiák és fejlesztési irányok folyamatos beépítése. A hallgatók kiválóságát segítik elő a vállalatok bevonásával folyó hallgatói projektmunkák, kiterjedt szakmai gyakorlati rendszer partnerségben élenjáró cégekkel, a nemzetközi kutatási projektekbe való bekapcsolódás lehetősége. Európai szinten is egyedülálló, hogy hallgatóink nemzetközi esettanulmány versenyeken is részt vehetnek, és színvonalasan szerepelnek."

A jelentkezéshez jó matekos alapok kellenek, de az informatikai érettségi is megkönnyítheti a kezdeteket. Ugyanakkor a gazdálkodási ismeretek, de akár a történelem is fontos és jó alap lehet, hiszen segíti az elemző képességek kialakítását, a gazdasági terület, a szervezetek jobb megértését.

A megújulás 

A szak megújításában a munkaerőpiac által elvárt kompetenciák fejlesztése a legfőbb szempont. “A volt hallgatók visszajelzései mellett a munkáltatói igények, a diplomás pályakövetés, a szakmai szervezetek visszajelzéseit is beépítettük a tervekbe. A nemzetközi szakmai keretrendszerek és a legkiválóbb nemzetközi képzések gyakorlatának megismerése alapján fejlesztjük a tartalmat és a módszereket is.” A visszajelzések alapján kiemelten fontos ismeretkörök például a rendszerelemzés, fejlesztés, IT projektmenedzsment, a digitalizáció, az üzleti intelligencia és a fontosabb gazdasági alkalmazások alapos ismerete. 

“Fejleszteni szeretnénk a hallgatókat az elemző és problémamegoldó képesség, a csapatmunka, és főleg a megvalósítási képességek terén. Mindemellett stabil alapokat szeretnénk adni ahhoz, hogy akár gazdaságinformatika, akár műszaki, akár gazdálkodási irányba tovább tudjanak lépni.” - mondja Szabó Zoltán, amikor a szakmegújítás elveiről kérdezzük. 

Gazdaságinformatikus alapszak 

A képzés továbbra is hét féléves marad, de nagy változást jelent majd a különféle ismeretköröket integráló, a hallgatói problémamegoldó képességet fejlesztő projekttárgyak bevezetése is. Fontos lépés az Erasmus mobilitást segítő tantervi megoldások alkalmazása, hogy minél többen rendelkezhessenek külföldi tapasztalattal is. A cél, hogy a hallgatók sok praktikus ismeretet szerezhessenek, ami megjelenhet például abban, hogy többféle programozási nyelvet és technológiát ismerhetnek meg, többféle szakterületen mélyíthetik a tudásukat - rendszerfejlesztés, üzleti intelligencia, digitalizáció, nagyvállalati alkalmazások, startup ismeretek kapnak a korábbinál is nagyobb teret a képzésben. 

b_v_0001_2.jpg

Kép: Bera Viktor, Közgazdász

Egyedi lehetőségek 

“A szak oktatásába informatikai oldalról bevonjuk a legnagyobb nemzetközi IT cégek szakembereit, együttműködünk a hazai szakmai szervezetekkel, akiknek tagjai a képzés aktív résztvevői, sok piacvezető technológiát közvetlen vállalati partnerekkel együttműködésben ismertetünk meg a hallgatókkal. A hallgatóink részt vehetnek a Corvinus kiváló szakkollégiumainak munkájában, kiemelve az informatikai területre létrehozott Business IT Club hallgatói szervezetet, amely a szakmai fejlődés mellett egy jó közösséget is biztosít” - mondta Szabó Zoltán. 

Szabó Ádám, a Business IT Club elnöke szerint a diákszervezet az ország első gazdaságinformatika fókuszú diákszervezete, 2009-ig visszanyúló gyökerekkel. “Küldetésünk, hogy az üzleti informatika iránt érdeklődő legambiciózusabb, legmotiváltabb hallgatók számára egy összetartó közösséget, valamint az egyetemi tanulmányokon túlmutató, naprakész szakmai tudást és karrierperspektívát biztosítsunk. Tagjaink zömében gazdaságinformatikus hallgatók, azonban bárkit szívesen látunk sorainkban, aki szeretne elmélyedni a Business IT világában, azonosulni tud a szervezet céljaival, továbbá azok megvalósításában aktív szerepet szeretne vállalni.”  

Egyetem utáni lehetőségek 

A leendő gazdaságinformatikusok az üzleti folyamatok és az informatika határterületén dolgoznak majd, mindkét területen jártasnak kell lenniük. Emiatt fontos, hogy ne csak műszaki ismeretekkel rendelkezzenek, hanem képesek legyenek az informatika emberi oldalának sokszínű megértésére: a vállalatnál dolgozó munkatársak, az általuk működtetett üzleti folyamatok igényeinek átlátására, a vásárlói elvárások értelmezésére, az informatikai fejlesztési projektek szervezési és irányítási feladatainak elvégzésére. 

Gazdaságinformatikusként a hallgatók rengeteg lehetőség közül válogathatnak: 

  • rendszerszervezőként, projektmenedzserként, a fejlesztések egyes részterületeinek felelőseként foglalkozhatnak fejlesztésekkel, 
  • digitalizációs projektekben működhet közre vállalati innovációkban, folyamatfejlesztésben, folyamat-automatizációban, 
  • dolgozhat szakterületi specialistaként meglévő alkalmazások támogatásában (például üzleti intelligencia vagy integrált vállalatirányítási rendszer szakértőként, informatikai szolgáltatások menedzsereként), 
  • Fintech innovációkkal, korszerű technológiák alkalmazási lehetőségeinek feltárásával, kidolgozásával, elektronikus kereskedelmi megoldások kialakításával és működtetésével is foglalkozhatnak. 

Ideális munkahelyet találhatnak a végzettek a nagy hazai vagy nemzetközi vállalatoknál (bankok, biztosítók, nagy informatikai és telekommunikációs szolgáltatóközpontok), tanácsadó cégeknél, de középvállalatok informatikai szolgáltatásainak kiépítésében vagy innovatív startupok fejlesztéseiben is megállják a helyüket. Az informatikai szakemberek iránti igény folyamatosan növekszik, a hallgatók már a tanulmányaik alatt jó álláslehetőségeket találnak, és akár nemzetközi karriert is indíthatnak. A végzettek magas kezdőfizetéssel, 1-2 hónapon belül biztosan el tudnak helyezkedni.

Az üzlet és az informatika határterületén: megújul a Gazdaságinformatikus alapszak a Corvinuson   Tovább
Ez a tíz alapszak és egy osztatlan képzés indul szeptembertől a Corvinuson (I. rész)

Ez a tíz alapszak és egy osztatlan képzés indul szeptembertől a Corvinuson (I. rész)

Egyesülő szakok gazdaságtudományi területen

b_v_0001_1.jpg

Több alapszak is jelentősen átalakult a Corvinuson. Az új struktúrában gazdaságtudományi területen öt alapszak és egy osztatlan képzés indul, emellett társadalomtudományi területen négy és informatikai képzési területen további egy szak közül választhatnak a felvételizők. Kétrészes cikksorozatunkban ezeket mutatjuk be részletesen.

Írta: Kovács Máté; Borítókép: Bera Viktor (Közgazdász)

A Corvinus megújulása során az egyik legnagyobb változás, hogy négy korábbi alapszak, a  Kereskedelem és marketing, a Turizmus és vendéglátás, az Emberi erőforrások és a Vidékfejlesztési agrármérnök szakok helyett egy integrált Gazdálkodási és menedzsment képzés indul 2021-ben.

Gazdaságtudományi területen a Gazdálkodási és menedzsment alapszak mellett elindulnak a már idén megújult Alkalmazott közgazdaságtan és Nemzetközi gazdálkodás szakok (ezek megújulásáról részletesen itt és itt írtunk), valamint a Pénzügy és számvitel is. Kizárólag Székesfehérváron duális képzésben indul el a Turizmus-vendéglátás alapszak. Osztatlan, azaz 10 féléves formában a Gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés érhető el. Informatikai képzési területen 2021-ben is elindul a Gazdaságinformatikus alapszak.

A következőkben röviden bemutatjuk a Gazdálkodástudományi és Informatikai képzési területen induló alapképzéseket és az osztatlan képzést. A szakok nevére kattintva a Corvinus hivatalos tájékoztató oldalát éritek el további információkért. A Társadalomtudományi területen induló alapszakokról a második részben írunk részletesen.

Öt az egyben: Gazdálkodási és menedzsment alapszak

2021-től a legnagyobb változás a Gazdálkodási és menedzsment alapszakot érinti, amely korábban is a legnépszerűbb választás volt a Corvinusra felvételizők körében. A szak nemcsak tartalmában, hanem koncepcionálisan is átalakul, négy, korábban önálló szakként működő területet egyesít majd a jövőben.

Az integrált szakok nem szűnnek meg, továbbra is lehet tanulni a Corvinuson marketinget, turizmust, emberi erőforrás menedzsmentet vagy agrobizniszt - csak a hallgatóknak később kell választaniuk a szakterületek közül, amikor már biztosabbak a gazdasági tudományokban és élesebb kép él bennük a jövőjüket illetően”

- mondta korábbi interjúnkban Aranyossy Márta, a szak szakfelelőse, amikor a megújulásról kérdeztük.

Az egyesülés után az első négy félév az alapozásról fog szólni, ezt követően tizenhat specializáció közül választhatnak a hallgatók, ezek között pedig a korábban említett területeket is megtalálják majd.

Az itt végzett hallgatók a Corvinus szerint az üzleti élet bármely területén elhelyezkedhetnek, legyen szó pénzügyes, marketinges, HR-es feladatokról akár tanácsadói, akár projektmenedzseri szerepben. Sokan helyezkednek el bankoknál, biztosító társaságoknál, technológiai és tanácsadó cégeknél, multinacionális nagyvállalatoknál, a turizmus és vendéglátás vagy az agrobusiness területén, de sokan alapítanak saját vállalkozást is.

A Corvinus Egyetem rövid szakbemutató videója:

Adatból információ, információból következtetés az Alkalmazott közgazdaságtan alapszakon

Alkalmazott közgazdaságtan szakon közgazdaságtani adatelemzési módszereket tanulhatnak meg a hallgatók, de nagy hangsúlyt fektetnek gyakorlatiasságra is. „A közgazdaságtanban ez azt jelenti, hogy a hallgató be tud azonosítani egy problémát, és tudja, hogy melyik eszközt kell a megoldáshoz használnia” – mondta korábbi interjúnkban Szabó-Bakos Eszter, az Alkalmazott közgazdaságtan szakfelelőse, amikor a szak 2020-as megújulásáról kérdeztük.

Hozzátette:

“arra törekszünk, hogy ne csak általános tudást, ne mindenből egy keveset kapjon a hallgató, hanem vértezzük fel a közgazdaságtan adatelemzési ismereteivel, és ezeket képes legyen alkalmazni is.”

A diploma után a hallgató minden olyan területen megállja a helyét, ahol logikus gondolkodásra, adatelemzésre, problémamegoldó készségre és kvantitatív képességekre van szükség. A Corvinus honlapja szerint “van, aki a GVH-nál elemez kartell tevékenységet, van, aki a Raiffeisen Banknál ad befektetési tanácsokat, van, aki újságíróként, biztosítási termékfejlesztőként, piacelemzőként, projekt-menedzserként, ingatlanpiaci szakértőként, aktuáriusként, kockázatkezelőként, oktatási szakértőként dolgozik.”

A Corvinus Egyetem rövid szakbemutató videója:

Külföldi szakmai gyakorlat a Nemzetközi Gazdálkodás alapszakon

Megújult formában indult el 2020-ban a Nemzetközi Gazdálkodás alapszak. A képzés különlegessége, hogy kizárólag angol nyelven indul BA in International Business néven, a szakmai gyakorlatot pedig egy kötelező külföldi félév során végezhetik el a hallgatók.

Szintén újítás, hogy a hallgatók “mini-szakirányokat” is végezhetnek. A szakfelelős, Kacsirek László szerint

“ha a hallgató az üzleti képzés mellett el akar merülni például az elméleti közgazdaságtanban vagy a fenntarthatóság kérdésében, akkor több, egymásra épülő választható tárggyal is megteheti azt”.

Emellett több specializáció indul, valamint stressz- és konfliktuskezelést és karriertervezést is beépítenek a képzésbe. Ezekről és a további változásokról a szakfelelőssel készült interjúnkban olvashatsz.

A hallgatók többek között Cross-Cultural Management (Kultúraközi menedzsment), Global Markets and Players (Nemzetközi piacok és szereplőik), International Business Protocol & Negotiation Skills (Nemzetközi üzleti protokoll és tárgyalástechnika) tárgyakat végezhetik el a képzés során, a diploma után pedig logisztikai, külkereskedő, marketinges, pénzügyi vagy tanácsadói pozíciók  közül válogathatnak nemzetközi vagy hazai multinacionális vállalatoknál.

A Corvinus Egyetem rövid szakbemutató videója:

22 százalékkal nagyobb fizetés a Pénzügy és Számvitel alapszak elvégzése után

Pénzügy és Számvitel alapszakon megtanulhatják a hallgatók a vállalati gazdálkodás alapelveit, valamint a hazai és nemzetközi adózási és számviteli szabályokat. A szak egyik előnye, hogy a Corvinuson végzettek átlagfizetése 22 százalékkal volt több a végzés után másfél-két évvel, mint a hasonló szakot végzettek országos átlaga, derült ki a tavalyi DPR-felmérésből.

A Corvinusos élet fontos részét képezik a diákszervezetek, akik különböző területeken segítik, vagy éppen közösséggé formálják a hallgatókat. Az egyik ilyen diákszervezet, a Luca Pacioli Társaság elnöke, Takács Bálint szerint „a számvitel a gazdaság nyelve”. Korábbi interjúnkban hozzátette:

“aki ismeri vagy járatos a számvitelben, sokkal jobban megértheti a vállalatok közötti tranzakciókat és ezáltal a gazdaság működését. Karrier szempontból szinte korlátlan lehetőségek állnak előtted.”

A szak a Corvinus szerint külföldi és hazai karrierre is felkészít, az üzleti és az akadémiai pályán egyaránt. A végzett hallgatók jó eséllyel pályáznak kis-, közép- és multinacionális vállalatok, befektetési bankok, kereskedelmi bankok, könyvvizsgáló-, adó- és üzleti tanácsadó cégek, valamint a felügyelő szervekhez és a gazdaságpolitika meghatározó intézményeihez.

A Corvinus Egyetem rövid szakbemutató videója:

Duális képzés Székesfehérváron: Turizmus-vendéglátás

A Turizmus-vendéglátás alapszak kizárólag Székesfehérváron, hagyományos és duális képzési formában is elérhető.

A szakon olyan közgazdászokat képeznek, akik képesek projektvezetőként, középvezetőként a turisztikai vállalkozások és térségek menedzselésére, irányítására. Megtanulják, hogyan lehet a legújabb módszerekkel elemezni a piacot, hogyan kezelhetnek fenntarthatóan egy turisztikai vállalkozást, amivel élményt biztosító kínálatot hozhatnak létre.

A szakon az aktuális kérdésekkel, így a járvány okozta válsággal is foglalkoznak. Dr. Pinke-Sziva Ivett, a szak szakfelelőse szerint “(...) egyre több úticél jelentet meg a járvány kapcsán olyan viselkedési kódexet, amely a közösség védelmét szolgálja, de kitér a környezeti értékek megőrzésére is.” Tavaly áprilisban, az első hullám során készült interjúnkban hozzátette: “örülök annak is, hogy a globális szolidaritás jegyében egyre több a segítő kezdeményezés a szolgáltatók körében, melyek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, ahogyan az önkéntes munka is.”

Aki tehát a turizmus és a vendéglátás területén képzeli el a jövőjét, két opció közül is választhat. Megjelölheti a Budapesten induló Gazdálkodási és menedzsment alapszakot, ahol a szakterülettel specializáció formájában foglalkozhat, de választhatja a székesfehérvári hagyományos vagy duális képzést is.

A Turizmus-vendéglátás alapszakról a nyílt napról készült felvételt ajánljuk:

Innováció az üzleti és az informatikai szemlélet ötvözetéből a Gazdaságinformatikus alapszakon

A Gazdaságinformatikus szak különleges a Corvinuson, ugyanis ez az egyetem egyetlen informatikai  képzése. A szak azoknak szól, akiket nemcsak az informatika és a programozás, hanem a gazdasági folyamatok is érdekelnek. “A szakon megismerhetik az üzlet működését és a legfontosabb üzleti informatikai rendszereket, valamint felkészülhetnek informatikai fejlesztések megvalósítására és működtetésére is.” A Corvinus honlapja szerint

a képzésen egyaránt fontos az üzleti és informatikai szemléletmód, ami kulcs lehet innovatív, digitalizációs projektekben.”

A végzett hallgatók hazai és nemzetközi vállalatoknál üzleti rendszerek fejlesztőjeként, rendszertervezőként, üzleti intelligencia vagy gazdasági alkalmazások szakértőjeként helyezkedhetnek el.

A Corvinus Egyetem rövid szakbemutató videója:

Tíz félév után mesterdiploma a Gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szakon

Egyedül ez a szak indul osztatlan formában a Corvinuson, ráadásul Magyarországon is csak itt érhető el. A tíz félév során megtanulhatják a hallgatók, hogyan alkalmazzák kreatívan és önállóan a matematika, a közgazdaságtan és a pénzügyek magas szintű ismeretét előrejelzések és modellalkotások során.

A Corvinus szerint “az itt végzett hallgatók részt vehetnek a különböző szintű közgazdasági és pénzügyi döntés-előkészítő feladatok megoldásában, a közigazgatási és országos hatáskörű intézmények, a nagyvállalatok, bankok és a nem-kormányzati intézmények tervező, illetve pénzügyi részlegeinél.

Fontos szerepük van emellett a tudományos utánpótlásban, és nemzetközi szervezetek (IMF, Világbank) munkatársaiként is megállják a helyüket.”

A Corvinus Egyetem rövid szakbemutató videója:

Ez a tíz alapszak és egy osztatlan képzés indul szeptembertől a Corvinuson (I. rész) Tovább
Jelentkezz egy szakra, öt közül választhatsz - Megújul a Gazdálkodási és menedzsment alapszak a Corvinuson

Jelentkezz egy szakra, öt közül választhatsz - Megújul a Gazdálkodási és menedzsment alapszak a Corvinuson

v_zs_0030.jpg

A Corvinus Egyetem megújulásának következő projektjében egy átfogó, integrált üzleti alapszakot hoztak létre, így a jelentkezőknek nem kell 18 évesen eldönteniük, melyik szakirány határozza meg az egész karrierjüket. Milyen szakokat vonnak össze? Mi az a 16 specializáció, melyek közül választani lehet? Mi áll a döntés hátterében? Ezekről kérdeztük Aranyossy Mártát, a Gazdálkodási és menedzsment szak felelősét.

2020.12.10. Írta: Belayane Najoua, borítókép: Váradi Zsófia, Közgazdász

A Budapesti Corvinus Egyetem megújulása komoly változásokat hozott nemcsak az egyetem arculatát és felépítését, hanem az alap- és mesterszakok, valamint a szakirányú továbbképzések kínálatában is. A Gazdálkodási és menedzsment alapszak megújulása 5 szakot és 11 intézetet érintett, és több mint 100 ember vett részt a fejlesztésben. Az egyetem megújulásának egyik legnagyobb projektje 2021 szeptemberében debütál.

A Gazdálkodási és menedzsment szak mindig is az egyik legkedveltebb szak volt a diákok között. Ezt nemcsak a jelentkezők száma, hanem a magas jelentkezési pontszámok is mutatják.

"Erre az alapszakra elsősorban kiemelkedő pontszámmal rendelkező diákok kerülhettek be, míg a többi szaknál az alacsonyabb pontszám nagyobb átjárhatóságot biztosított. Az integrációs döntés mögött részben a legkiválóbb alapszakra jelentkező hallgatók munkájának elismerése  áll - nekik szeretnénk minél több lehetőséget biztosítani az üzleti továbbtanulásra” - mondja Aranyossy Márta, a Gazdálkodás és menedzsment szak felelőse. “Ezenkívül egy olyan lehetőséget kínálunk a gazdaság iránt érdeklődő felvételizőknek, aminek köszönhetően nem kell 18 évesen eldönteni, hogy pontosan milyen szakterületen szeretnének továbbtanulni.”

Alapozás az első két évben, specializációk a harmadikban

kg_2_2.jpg

A korábbi szakokon nagyrészt ugyanolyan alapozó tárgyakat tanultak a hallgatók. Az első néhány félév így hasonló volt ezeken a szakokon, ezután kezdődtek el a szakspecifikus tárgyak.

A nehézség az volt, hogy a felvételizőknek rögtön az érettségi után dönteniük kellett a szakterületükről. Ez azt jelentette, hogy 18 évesen tudniuk kellett, mit szeretnének tanulni, milyen területen szeretnének elhelyezkedni később. A Corvinus most ezt teljesen újraformálta, és  szabadabb utat adott a gazdaság iránt érdeklődő diákoknak.

“Az első két évben egy módszertani, közgazdaságtani és üzleti megalapozás történik, míg a harmadik évben a hallgatók akár két specializációt is választhatnak a tizenhat közül” - magyarázza Aranyossy Márta. “Azt fontos kihangsúlyozni, hogy az integrált szakok nem szűnnek meg, továbbra is lehet tanulni a Corvinuson marketinget, turizmus, emberi erőforrás menedzsmentet vagy agrobizniszt - csak a hallgatóknak később kell választaniuk a szakterületek közül, amikor már biztosabbak a gazdasági tudományokban és egy élesebb kép él bennük a jövőjüket illetően.”

Két félév, két specializáció, akár eltérő területen is

outlook-0bxzbcr0.png

Kép: Budapesti Corvinus Egyetem

“A specializációk nagy részét magyarul oktatjuk, kivéve a Strategic Analysis-t, ami angol nyelven készíti fel a hallgatókat a stratégiai tanácsadó karrierre” - emeli ki Aranyossy Márta. A tizenhat specializáció közül akár kettőt is lehet választani, és talán az egyik legnagyobb bónusza ennek a szakmegújulásnak, hogy két teljesen különböző területet is ki lehet próbálni. Ha valakit érdekel az üzleti jog, de közben a üzleti digitalizációba is belekóstolna, akkor erre minden lehetőség adott számára.

“A specializációk közül sok - köztük például az akár duális formában Székesfehérváron tanulható Sportgazdaságtan specializáció - olyan egyedi, hogy egész Magyarországon csak a Corvinus Egyetemen található. Próbáltunk olyan specializációkat kialakítani, melyeknek egyedi értéke van a magyar és a régiós kínálatban. Ilyen például az Értékteremtő folyamatok menedzsmentje specializáció, amely szakterületet eddig csak mesterszinten tanulhattak a diákok” - mondja Aranyossy Márta.

A specializációkon kívül a szak tantárgyai és a felépítése is megújul - sokkal gyakorlatorientáltabb lesz, mint az általános alapszakok. “A hallgatók második évben három projekttárgyat fognak tanulni (stratégiai és üzleti tervezés, vállalkozásindítás, projektmenedzsment témákban), amik életszerűbbé teszik a képzést és elősegítik a komplex problémamegoldási készségek fejlődését“ - hangsúlyozza a szakfelelős.

Nemzetközi félév, tantárgyelfogadási procedúrák nélkül

Az Erasmussal, Campus Mundival, nemzetközi félévvel járó procedúrák után a megújult Gazdálkodási és menedzsment alapszak egy kedvező, új lehetőséget nyit meg a diákok számára, akik külföldön szeretnének tölteni egy félévet. “Mivel a harmadik évben a diákoknak kizárólag a választott specializáció(k)ra kell koncentrálniuk, ezért olyan is megtörténhet, hogy valakinek “megmarad” egy szabad féléve. Ha valaki csak egy specializációt választ, akkor a harmadik évben egy külföldi egyetemen is kipróbálhatja magát, anélkül, hogy a tantárgyelfogadás miatt különösebb erőfeszítéssel kellene egy külön szemesztert felszabadítania” - mondja a szakfelelős. 

o_zs0099.jpg

Kép: Örsi Zsanett, Közgazdász

Mi áll a döntés hátterében?

“A szakmegújulásnak három motiváló tényezője volt” - mondja Aranyossy Márta. “Az első a hallgatók számára kínált szélesebb lehetőség és a felvételi ponthatárok igazságos, a hallgatói kiválóságot elismerő egységesítése. A második a munkaerőpiaci visszajelzések figyelembevétele, ahol az átfogó és egységes alaptudás nagyon jó visszhangra talált, ezt gyors elhelyezkedéssel és magasabb kezdőfizetéssel jutalmazzák. Legutolsóként pedig az első félévek hasonlóságait említeném, hiszen az összeolvadó szakokon tanult tárgyak korábban is nagy átfedésben voltak, így logikus megoldásnak tűnt a szakok összekapcsolása."

A Corvinus a megújulás során rengeteg kutatást végzett az egyetem a régióban és a globális piacon egyaránt. “Ha világszinten megnézzük az egyetemek által kínált alapszakok számát, akkor láthatjuk, hogy sokan lényegesen kevesebb és átfogóbb alapszakot hirdetnek meg, mint a Corvinus - ebbe a nemzetközi trendbe illeszkedik a mostani fejlesztés is. De természetesen még az öt szakot érintő összevonás után is sokszínű alapszakos kínálattal várjuk a jelentkezőket.”  - mondja Aranyossy Márta.

Jelentkezz egy szakra, öt közül választhatsz - Megújul a Gazdálkodási és menedzsment alapszak a Corvinuson Tovább
Egyedülálló közösségi tér a Corvinus Egyetemen - Fókuszban a hallgatók és az ügyintézők összekapcsolása 

Egyedülálló közösségi tér a Corvinus Egyetemen - Fókuszban a hallgatók és az ügyintézők összekapcsolása 

123729756_3304846039625016_1846001789468588022_n_1.jpg

Új, hallgatóbarát, innovatív és barátságos coworking teret épített a Budapesti Corvinus Egyetem. A közösségi tér összekapcsolja a hallgatókat és a tanulmányi ügyintézőket, így rugalmassá és gyorsabbá teszi a kommunikációt. A projekt kihívásairól, a befektetés sikerességéről és a coworking tér funkcióiról kérdeztük Major Pétert, a projekt vezetőjét. 

2020.12.01. Írta: Belayane Najoua, borítókép: Örsi Zsanett, Közgazdász

Könnyebb adminisztráció és ügyintézés

A coworking irodák egyre elterjedtebbek szerte a világban, hiszen rugalmasak, jól kihasználhatóak és ötlettámogatók. Magyarországon még csak gyerekcipőben jár, de ha a világ vezető egyetemein körülnézünk, azt láthatjuk, hogy számos egyetemen találhatók már coworking terek. “Éppen ezért döntött úgy a Corvinus Egyetem is, hogy kialakít egy olyan közös teret, ahol a tanulmányi ügyintézés a hallgatók között történik. A konvencionális hallgatói ügyintézés során  az adminisztráción van a hangsúly, míg az új coworking rész kialakításával egy paradigmaváltás jött létre, ami lehetővé teszi, hogy közel kerüljünk a hallgatókhoz.“ -  hangsúlyozza ki Major Péter a Corvinus Hallgatói Szolgáltatások vezetője.

Az egyetemen kialakított coworking tér különlegessége abban rejlik, hogy sokkal több funkciót tölt be, mint egy hagyományos coworking iroda:

1. Közelebb kerülni a hallgatókhoz: a visszajelzések szerint a hallgatók egyik legnagyobb problémája az ügyintézési idő rövidsége volt. Túl formálisnak tartották amihez nehéz igazodni. A coworking rész lehetővé teszi a gyorsabb és gördülékenyebb ügyintézést, hiszen oktatási időben, a hét minden munkanapján várják ott hallgatóinkat a Hallgatói Szolgáltatások munkatársai, akihez bármilyen problémával lehet majd fordulni.

2. Fókuszban a hallgatók támogatása: a tanulmányi ügyek adminisztrációja mellett eddig is hangsúlyt kapott az ehhez szorosan kötődő tanácsadás. A jövőben ennek szélesítése és mélyítése a cél – a tanulmányokhoz kötődő támogató feladattól a karrier tanácsadásig.  “A hallgatók bármilyen problémával fordulhatnak felénk” - mondja Major Péter.

3. Barátságos, biztonságos környezet: “szeretnénk egy komfortos, otthonos közeget biztosítani, ahol új projektek születhetnek, ahol a hallgatók bármikor leülhetnek tanulni, beszélgetni és mindemellett  technikai eszközzel is fel van szerelve - konnektoroktól kezdve a monitorokig”- teszi hozzá Major Péter.

pexels-startup-stock-photos-7093.jpg

Kép: Startup Stock Photos, Pexels

Befektetés a közösségépítésbe

Habár az egyetemnek ez egy jelentős beruházás volt, Major Péter szerint “a coworking iroda kiépítése az egyik legjobb befektetés az egyetem részéről, hiszen ezzel tényleg kitűnhet közép-európai társai közül. Nagyon kevés egyetem rendelkezik olyan szolgáltatással, ami összeköti az egyetemi közeg két oldalát - a hallgatókat és az egyetem dolgozóit”. Ahogy már egy régebbi interjúban is említettük, a Corvinus megújulásának egyik fő célja, hogy Közép-Európa vezető egyetemévé váljon. Ehhez azonban nemcsak az oktatás terén kell innovatívnak és egyedinek lenni, hanem a szolgáltatások terén is.

Amellett, hogy a coworking iroda egyszerűbbé teszi a diákok életét, a közösségépítésben is komoly szerepe van. “A diákok tényleg közösen tudnak tanulni, gondolkozni, és projektmunkákban részt venni. Az iroda területén vannak olyan nagyobb méretű asztalok, ahol akár öten-hatan is elférnek. Az egész corvinusos közösségépítésben nagyon sokat tud segíteni, és abban, hogy a tanulók otthon érezzék magukat.” - mondja Major Péter.

A coworking terek nyújtotta lehetőségekről egy korábbi cikkünkben olvashatsz bővebben.

Vírus nélküli időszakban az egyik legnagyobb előnye az új irodának, hogy a tanulók bármikor használhatják. Amíg a konzultációs szobákat előre meghatározott időszakban lehet csak használni, ráadásul még foglalni is kell, a coworking terület mindig nyitva áll a hallgatók számára. “A könyvtári szobák inkább hasonlítanak a tárgyalótermekhez, a coworking rész teret ad a szabadságnak és a kreativitásnak, miközben beépül az egyetem mindennapjaiba. Ezt a koncepciót szeretnénk végigvinni az összes coworking térnél, amit a jövőben fogunk kiépíteni az egyetemen.”  - hangsúlyozza Major Péter.

Belsőépítészeti kihívás és a projekt sikeressége

“A közösségi tér kialakítása óriási kihívás volt, hiszen a Corvinus épülete egy nagyon patinás, sajátos architektúrájú épület, amiben nehéz volt egy 21. századi, modern közösségi teret kialakítani”  - mondja Major Péter. A közösségi tér két oldalát egy-egy zöldfal teszi még impozánsabbá, ami nyugalmat és otthonosságot is ad a helynek.

Az aulában található zöldfalakról ebben a cikkünkben olvashatsz többet.

A projekt ötlete a Hallgatók által kitöltött (közel 1000 visszajelzés) tavaszi felmérése alapján vetődött fel, így a sikerességét is ilyen módon fogják mérni. “A tavaszi felmérésben számos kérés érkezett a diákok felől a hallgatói közösségi terek kapcsán, amit a coworking iroda kiépítésével szeretnénk megoldani. Akkor mondhatjuk sikeresnek a coworking rész megépítését, ha a 2021-es kérdőívben a jóval magasabb pontszámot fognak kapni és tényleg visszaigazolják a tanulók, hogy ezzel az új térrel értéket teremtettünk számukra.”

Egyedülálló közösségi tér a Corvinus Egyetemen - Fókuszban a hallgatók és az ügyintézők összekapcsolása  Tovább
16 specializáció a Gazdálkodás és menedzsment alapszakon - Megtartották az új tanév első Szenátusi ülését

16 specializáció a Gazdálkodás és menedzsment alapszakon - Megtartották az új tanév első Szenátusi ülését

b_v_0002-min.jpg

Új specializációk Gazdálkodás és menedzsment szakon, keresztféléves önköltségek, új felvételi követelmények, doktori és tudományos diákköri szabályzatok, változó szervezeti és működési rend és docensi kinevezések – erről a hét napirendi pontról döntött a Corvinus Egyetem Szenátusa a tanév első ülésén. Az ülésről főszerkesztőnk, Kovács Máté tudósított.

(Borítókép: Bera Viktor)

16 specializáció a Gazdálkodás és menedzsment alapképzési szakon

A Gazdálkodás és menedzsment alapképzési szak 2021 szeptemberében megújult formában indul, az átalakítás során pedig több népszerű szak is érintett lesz.

A megújult képzésbe integrálódnak többek között a Turizmus és vendéglátás, a Kereskedelem és marketing, az Emberi erőforrások, valamint a Vidékfejlesztési agrármérnöki szakok is, melyek a Szenátus által elfogadott 16 specializáció között jelennek meg.

Szántó Richárd, a Corvinus Alapképzésekért felelős dékánja szerint ezzel az átalakulással az egyetem legnagyobb szakja jön létre, közel hatszáz hallgatóval. Az első két év az alapvető, minden szakirányhoz szükséges ismeretekről szól majd, specializációt pedig az 5-6. félévben választhatnak a hallgatók.

b_v_0020-min.jpgSzántó Richárd hozzátette, a megújításon 18 fős csapat dolgozott Dr. Aranyossy Márta szakfelelős vezetésével. A fejlesztés során szempontok voltak a hallgatói, munkáltató elvárások és a nemzetközi trendek is, utóbbi esetében több nemzetközileg elismert egyetemet is megvizsgáltak.

Dr. Kovács Erzsébet azon felvetésére, hogy mi lesz akkor, ha a hallgatók nem egyenlő arányban választják a specializációkat és emiatt bizonyos specializációk nem tudnak elindulni, Szántó Richárd úgy reagált: a húsz fős alsó korlát továbbra is megmarad, ugyanakkor irányított piaci mechanizmussal igyekeznek majd a hallgatókat az adott specializáció felé terelni, például felső létszámkorlát bevezetésével. (fotó: Bera Viktor)

A specializációk az Oktatási Hivatal nyilvántartásba vételi határozatának véglegessé válását követően indíthatók, várhatóan a 2021-22-es tanév őszi félévétől.

Változatlan keresztféléves képzési díjak, változó mesterképzési szakos felvételi követelmények

A Szenátus támogatta a Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzat módosítását, ennek értelmében

a 2021 februárjában induló képzések díja nem változna a tavalyihoz képest.

Bizonyos szakirányú továbbképzési szakokra korábban nem állapított meg díjat a Szenátus, mert nem mindegyik indult el. Az idei évben ez annyiban módosult, hogy minden képzés díját elfogadták annak ellenére is, hogy az indításról majd csak később döntenek a szakfelelősökkel egyeztetve.

A javaslatról a Kuratórium dönt, várhatóan 2020. október 1-jén.

A Szenátus véleményezte továbbá a mesterképzési szakok felvételi követelményeit is, minden szakon az egységes, 70 pontos rendszert alkalmazzák a jövőben. A mesterképzési szak felvételi követelményeiről a Hallgatói Követelményrendszer részeként a Kuratórium dönt várhatóan 2020. október 1-jén.

b_v_0003-min.jpg

(fotó: Bera Viktor)

Új Egyetemi Doktori Szabályzat rögzíti a doktori képzések megújulását

A Corvinus átalakulásával a doktori képzések is megújulnak. Dr. Rostoványi Zsolt szerint ehhez „konzisztens szabályozási rendszerre volt szükség, ami újabb mérföldkő a tudományos utánpótlásnevelés területén”. A szabályozás értelmében a korábbi 7 doktori iskola fúziójával 4 doktori iskola jött létre, valamint kiemelt szerepet kapott az „iskolából műhely” szemléletmód is, ami a témavezetők szerepét növelte meg. Rostoványi Zsolt szerint fontos volt az egységesítés, ugyanakkor szempont volt, hogy az önállóság ne csorbuljon, és a diszciplináris különbségekhez is igazodjanak.

„A programot és koncepciót az Elnöki Testület már februárban elfogadta, ennek a jegyében készült a szabályzat” – tette hozzá Michalkó Gábor. A szabályzat 3 fő elemből áll, ezek a szervezeti átalakulás, a minőségbiztosítás és a tartalmi elemek. Fontos változás, hogy a tehetséges hallgatók akár az előírt 8 félévnél hamarabb is végezhetnek, ha teljesítik az előírt 240 kreditet. Emellett bevezették a cikkalapú disszertációt, így folyóiratcikkekből összefűzött portfólióval is kiváltható lesz a szakdolgozat.

A Doktorandusz Önkormányzat elnöke, Petrovics Nándor kiemelte: a szabályozást többkörös egyeztetési folyamat előzte meg, ahol a Doktori Kabinettel és az Egyetemi Doktori Tanáccsal egységben, közösen dolgozták ki a részleteket, amivel a Doktori Önkormányzat koncepcionálisan is egyetért.

A megújult Doktori Szabályzat elfogadásáról a Hallgatói Követelményrendszer részeként a Kuratórium dönt, várhatóan 2020. október 1-jén.

A Doktori Szabályzat mellett a Tudományos Diákköri Szabályzatot is módosította a Szenátus, amelyről Kajos Attila, az Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács titkára számolt be. Az új szabályzatra az Egyetem szervezeti átalakulása miatt volt szükség: megalakulnak a tudományterületi tanácsok, melyek a kari testületekhez hasonlóan fognak működni. A testületekben tudományos diákköri munkában tapasztalt oktatók és kutatók segítik majd a munkát.

Új szervezeti egység és további szervezeti változások

o_zs_0002-min.JPGA Szenátus elfogadólag véleményezte az Elnöki Testületnek a Szervezeti és Működési Rend módosítására vonatkozó javaslatát is. A javaslat értelmében a felsőoktatási jog, igazgatás és szabályozás szakterületek a kancellári szervezetből átkerültek az elnöki szervezetbe, ahol Jog, Igazgatás, Szabályozás néven működnek tovább. A javaslat nem érinti a gazdasági és munkajogi szakterületet, ami továbbra is a kancellári szervezetben működik. A belső ellenőri feladat a kancellári szervezetből szintén az elnöki szervezetbe került át.

Létrejön a Stratégia szervezeti egység, ami a megújulási folyamatot támogatja úgy, hogy ehhez megfelelő minőségű és mennyiségű információja legyen az egyetemi polgároknak és a vezetői testületeknek. (fotó: Örsi Zsanett)

Az alumnival kapcsolatos feladatok átkerülnek a Hallgatói Szolgáltatások szervezeti egységtől a Vállalati és Intézményi Kapcsolatok szervezeti egységhez, ahol nagyobb szinergia látszik az érintett területek között. Emellett a rugalmasabb feladatellátás érdekében megszűnnek a Hallgatói Szolgáltatások szervezeti egységen belüli csoportok, ezek kialakítása vezetői hatáskörbe kerül.

Az Egyetemi Levéltár a kutatási rektorhelyettes irányítása alatt működő kompetenciaközpont lesz. A javaslat indoka, hogy az akadémiai szervezetben is hangsúlyozza az egyetem a Levéltár, mint tudományos műhely jelentőségét.

A Szervezeti és Működési Rend módosításáról a Kuratórium dönt, várhatóan 2020. október 1-jén.

Bevonás és részvétel a Szervezeti Működési Rend módosításában

A Szervezeti és Működési Rend módosításának további fontos elemei az egyetem közösségi részvételének, bevonásának lehetőségeit növelő javaslatok, amelyeket Barta Márton stratégiai vezető mutatott be. A részvétel növelése érdekében az egyetem új testületeket és bizottságokat hoz létre.

Létrejön például a Professzori Testület, amelynek tagja lesz minden, a Corvinuson teljes munkaidőben foglalkoztatott egyetemi tanár és kutatóprofesszor.

A Szenátus Oktatási Bizottságának albizottságaiként létrejönnek a szakfejlesztési bizottságok, valamint a Hallgatói Ügyek Bizottsága, emellett rögzítik a Szenátus Nemzetközi Bizottságára vonatkozó rendelkezéseket is. Végül formális értelemben is létrejön az Intézetvezetői Értekezlet.

A megújulási folyamat részeként létrejönnek szakterületi bizottságok, ilyen például az IT Bizottság, a Kommunikációs és Brand Bizottság, a Vállalati Kapcsolatok és Alumni Bizottság. A bizottságok feladata a szakterületi vezetők támogatása és a stratégiai ügyekről szóló fórum biztosítása lesz.

A módosítás igyekszik a munkavállalói közösség bevonását is erősíteni, így az Intézeti Tanácsok létszáma egy fővel nő, akit az intézeti közösség választhat meg. A Corvinus Alkalmazotti Tanács elnöke a Szenátus állandó meghívott, tanácskozási jogú tagja lesz, emellett a Szenátus előzetesen véleményezheti majd az Egyetem költségvetését és pénzügyi beszámolóját is.

o_zs_0053-min.JPG

(fotó: Örsi Zsanett)

Valóban részvétel vagy csak bevonás?

A szenátusi vita során a bevonás és a részvétel közötti különbség került előtérbe. Dr. Rosta Miklós üdvözölte a változásokat, ugyanakkor szerinte a javaslatok inkább a bevonást és nem a részvételt erősítik. Barta Márton szerint ugyanakkor például a vállalati kapcsolatok bizottság összetételére vonatkozó szabályok, valamint a professzori testület létrehozása a részvételt erősítik, emellett a közösségi költségvetés is szóba került a jövőt illetően pilot jelleggel. „A bevonás valóban hangsúlyosabb, de a részvétel kapcsán is fontos lépések történtek” – tette hozzá.

Dunavölgyi Mária, Corvinus Alkalmazotti Tanács elnöke szerint a „stratégia lényege a valóság és a vízió közötti híd felépítése”, előbbiből pedig szerinte eddig kevés elem látszódott. Barta Márton szerint ugyanakkor a stratégiaalkotás pontos folyamatát nem az SZMR-ben kell szabályozni, de ettől függetlenül ez nagyon fontos kérdés. Abban is egyetértett, hogy „reality check nagyon szükséges”, ugyanakkor szerinte az egyensúly keresése a legfontosabb:

„Az egyetemen van hajlamunk arra, hogy túlbeszéljük a dolgokat: fontos, hogy sokat gondolkodjunk közösen, de egy idő után meg kell találnunk a megoldást is.”

Dr. Köves Alexandra az Elnöki Testületen belül felvázolt felelősségi körökről kérdezett. Felmerülhet a kérdés, hogy „valóban a személyi változásokhoz kell-e igazítani a felelősségi köröket és nem fordítva”. Dr. Lánczi András rektor és Anthony Radev elnök egyetértettek abban, hogy a döntéseket az Elnöki Testület közösen, egyhangúlag hozza meg. „Együtt kell dolgozni, ehhez pedig életszerűen kell alakítani a feladatokat. A megújulás szempontjából is ez a legjobb” – tette hozzá a Corvinus elnöke.

Nézeteltérések a docensi kinevezések körül

o_zs_0061-min.JPGA Szenátusi ülés legnagyobb részében az egyetemi tanári és docensi kinevezésekről volt szó, ugyanis 27 docensi kinevezés ügyében kellett dönteni. Ilyen nagy létszámra Dr. Csicsmann László akadémiai műhelyekért felelős rektorhelyettes szerint nem volt még korábban példa, ami a döntési folyamatot is megnehezítette. A megújuló Corvinus Egyetemnek az a célja, hogy a kinevezendő docensek belátható időn belül teljesítsék az egyetemi tanári kritériumokat, és kiváló hazai és nemzetközi publikációs tevékenységgel rendelkezzenek, amellyel a nemzetközi rangsorokban való előrelépés biztosítható.

A probléma forrása a három kar eltérő kinevezési politikája, eltérő gondolkodása lehetett Dr. Csicsmann László szerint. Az Akadémiai Életpálya Bizottság egységes szempontrendszer alapján – az Egyetem megújulásának céljait figyelembe véve – bírálta el a pályázatokat, ugyanakkor a Szenátusi ülésen több személynél is felmerült, hogy ugyan a feltételeknek nem felelt meg teljesen a pályázó, munkájával és az egyetemért tett erőfeszítésével nagyobb méltánylást érdemelne.

Az ellentét tehát elsősorban abból adódott, hogy mikor és milyen esetekben lehet eltérni az előzetesen megállapított feltételrendszertől.

A rendszer problémáit Dr. Csicsmann László is elismerte, ugyanakkor hozzátette, hogy már készül egy új akadémiai életpályamodell, melynek anyagát hamarosan megtárgyalják az intézetvezetőkkel. Ebben a modellben szétválna az oktatási és a kutatási életpálya, illetve részletesen szabályozásra kerülne a docensi minimumkövetelmények rendszere.

A docensi pályázatok eredményei itt érhetők el.

---

Az első napirendi pont utolsó részeként Simai Mihály professor emeritus kinevezésben részesült, melyet a Szenátus egyhangúlag fogadott el.

A Szenátusi Ülésen először vett részt Dr. Domahidi Ákos kancellár, aki köszöntőjében három dolgot emelt ki: egyrészt megtiszteltetés számára, hogy nagy múltú és nagy jövőjű egyetem megújulási folyamatában vehet részt. Köszönetet mondott a támogatásért mindazoknak, akik segítik a beilleszkedésben az első hetekben, valamint azt is kiemelte, hogy már számos Szenátusi ülésen vett részt korábbi munkahelyein, mégis ez az első, ahol szavazati joggal rendelkezik.

Az ülés egyébként a Szakszervezet akciójával kezdődött. Ádám Zoltán szakszervezeti képviselő rövid dokumentumot helyezett el a Szenátus tagjainak asztalán, amelyben kérte, hogy a Színművészeti Egyetem ügyét is vegyék napirendre. Ezt azonban Lánczi András elutasította, ugyanis szerinte a Szenátus „nem napi politikai témáról szól, nem más egyetemről szól”. Hozzátette: „nem kérdeztem meg senkit, hogy bármilyen politikai kérdésben milyen válasza van. Az ilyen kiállásnak megvan a maga helye, az egyetemen bárki hallathatja a hangját, megkapja a fórumot, a Szenátus ugyanakkor az egyetem előmozdítására szolgál és nem napi politikai ügyek megvitatására”.

A Közgazdász Online csapatával célunk, hogy az egyetem belső folyamatainak a hallgatók körében is nagyobb nyilvánosságot adjunk. Rendszeresen tudósítunk majd a Szenátus további üléseiről, valamint igyekszünk minden fontos belső változásról beszámolni.

16 specializáció a Gazdálkodás és menedzsment alapszakon - Megtartották az új tanév első Szenátusi ülését Tovább
Kötelező külföldi félév, mini-szakirányok és projekttárgyak a megújult Nemzetközi Gazdálkodás szakon

Kötelező külföldi félév, mini-szakirányok és projekttárgyak a megújult Nemzetközi Gazdálkodás szakon

Interjú Dr. Kacsirek Lászlóval

b_v_0002.jpg

Évtizedek óta a magyar gazdasági képzések egyik legjobbjaként tartják számon a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi gazdálkodás alapszakát, illetve elődjét, a Külgazdasági szakot. Minden felvételi időszakban kiemelten magas pontszám szükséges a bekerüléshez. A nemzetközi környezet változása, s annak részeként , a 4. Ipari forradalom és a technológia fejlődés sebessége azonban szükségessé teszi a változtatást - főleg egy nemzetközi üzleti karrierre felkészítő képzés számára. Dr. Kacsirek Lászlóval, a Nemzetközi Gazdálkodás szak szakfelelősével beszélgettünk a képzési programot érintő újításokról.

2020.09.21. Írta és fényképezte: Bera Viktor

Az új rendszerben a szak csak angol nyelven fog indulni, és BA in International Business néven fut tovább. 

Egészen új elvárások elé állította a munkaerőpiacra belépő friss diplomásokat a XXI. század. Az átlátóképesség, a rendszerszemlélet és az információ gyors és hatékony megszerzése már előnyt élvez a lexikális tudással szemben. Az International Business szakot is ennek megfelelően modernizálták.

img_0504.jpgKacsirek László, a szak szakfelelőse elmondta: “Szemléletmódjában is megújul a szak; nem felzárkózni akarunk, hanem előretörni, nemzetközi szinten is a lehető legjobb, legmodernebb képzést kínálni. Sok jó példát megnéztünk más, nemzetközi egyetemeknél, és az előrevetített munkaerőpiaci, vállalati igényeket, regionális és globális trendeket is megvizsgáltuk. Ezek segítségével összeállítottunk egy képzési programot, ami felkészíti a hallgatókat nemcsak a jelenlegi feladatokra, hanem képessé teszik őket a jövőbeli kihívásoknak való megfelelésre, alkalmazkodásra. ”

A képzés az eddigi 6+1 félév helyett 6+1+1 féléves lesz

Az megújuló szak egy külföldi félévvel bővül. Kacsirek László szerint  “a cél az, hogy nemzetközi tapasztalatot szerezzenek a hallgatók. Itt a nemzetközi környezetben való mozgás a lényeg, ennek itthon egy gátja van: a külföldi hallgatók viszonylag alacsony aránya. A szak átszervezésével célunk, hogy ezen jelentősen javítsunk, ugyanis a valós nemzetközi tapasztalat megszerzéséhez kétségtelenül szükséges a külföldön eltöltött idő.”

“Ezt kétféleképpen lehet megvalósítani: végezhet a hallgató szakmai gyakorlatot, vagy tanulhat egy partner egyetemen. Utóbbinak persze lesznek korlátai, de ebben próbálunk aránylag kevés kötöttséget alkotni. Ha valaki egy kicsit más irányba akar elmenni a képzésben fél év erejéig, azt is megteheti. Erre az Erasmus esetében alig van lehetőség, mivel nagyjából ugyanazt kell tanulni külföldön, mint itthon, különben lemarad a szaktársaitól - mondta Kacsirek László.

Mini-szakirányok a képzésen belül

Az új rendszerben a legtöbb kötelező tárgy 6 kredites lesz, amit 3 kredites nyelvi és szabadon választható tárgyak egészítenek majd ki. Az elektív, vagyis szabadon választható tárgyak közül adott számút kell elvégezni, ezen belül a hallgatók szabadon választhatnak.

Mostantól a hallgatók “mini-szakirányokat” is végezhetnek. Kacsirek László szerint “ha a hallgató az üzleti képzés mellett el akar merülni például az elméleti közgazdaságtanban vagy a fenntarthatóság kérdésében, akkor több, egymásra épülő választható tárggyal is megteheti azt”. 

b_v_0020.jpgProblémaközpontú projekttárgyak egész évben

“A hangsúlyt átraktuk a »tanuld meg!« helyett az »oldd meg a problémát!« feladatra” - mondta Kacsirek László. A képzés problémafókuszú, projektorientált lesz. A legelején vannak ugyan alapozó tárgyak, de már akkor is lesz olyan projekt, ami a többi tárgyban tanultakra épít. A harmadik félévtől lesznek kifejezetten projekttárgyak is. Ezeknek lényege, hogy a hallgatók egy problémát kapnak, s a félév során annak a megoldását kell kidolgozniuk; a többi kötelező tárgy pedig ezeket támogatja majd. Ezek során szorosan együtt dolgoznak vállalatokkal is.  

Több specializáció lesz a 6. és a 7. félévben

A 6. vagy a 7. félévben több specializáció közül választhatnak majd a hallgatók, eddig négyet  dolgoztak ki: Global Supply Chain Management (Globális ellátási láncok menedzsmentje), Global Economy & Business (Globális gazdaság és üzlet), Business Venture and Start-Up Management (Üzleti vállalkozás és Start-Up menedzsment), Global Markets and Marketing (Globális piacok és marketing).

A képzés egyik alapvető része az úgynevezett “Külgazd-piramis”. Ennek lényege, hogy a készségeket folyamatosan, egymásra épülve adja át a képzés, a vége felé azok egyre komplexebbek és egyre nemzetköziesebbek lesznek. Az alapfogalmak megismerésén és a gazdasági alapokba való bevezetésen kívül kezdettől fogva kiemelt szerepet kapnak majd az interkulturális és kommunikációs ismeretek, készségek. “Több lesz a kulturális érzékenységre, kultúrák közötti kommunikációra koncentráló tárgy, a képzés elejétől kezdve; gyakorlatilag a képzés egészét áthatja. Lesz interkulturális érzékenységet fejlesztő tréning az első félévben, majd később interkulturális menedzsment tárgy is. - mondta Kacsirek László. 

Az üzleti és jogi alapok megismerése után ezek nemzetközi alkalmazása kerül a fókuszba. A piramis csúcsára érve már a nemzetközi ügyletekben és vállalkozásindításban való jártasság és a multikulturális közegben történő magabiztos eligazodás a cél.

b_v_0001.jpg

Nemcsak a szakmára, hanem az életre készít fel

Kacsirek László kiemelte, hogy a megújult képzés a szakmai-elméleti kereten túl gyakorlati, hétköznapi készségeket is fejleszt. “Lesz önismereti tréning és nagy hangsúlyt fektetünk a tudatos tervezésre. Stressz- és konfliktuskezelés, CV írás, karriertervezés, ezek mind szerepelnek majd a képzés témái közt. Fontos az, hogy tudatosan tervezzék meg a hallgatók, mit akarnak csinálni a diploma után.”

A tanulók oktatóikkal és a tananyaggal való kapcsolata is megváltozik. “Sokkal jobban építünk a hallgatói aktivitásra és kezdeményezésre, mint eddig. Többet kell majd az egyetemmel foglalkozni, de cserébe ad is valami extrát az oktatás. Sok dolog nem fog készen kerülni a hallgatók elé, hanem meg kell tanulniuk hatékonyan keresni és kutatni. Ezzel egy tanulási önállóságot próbálunk rutinná tenni - mondta Kacsirek László. Ennek köszönhetően az órákon átadott és feldolgozott anyagot azonnal a gyakorlatba ültetik a hallgatók, a tanár pedig egy tapasztalt coach szerepét látja el. 

Kacsirek László hozzátette: “sokan azért mennek dolgozni egyetem mellett, mert azt hiszik, hogy a piacon szükséges gyakorlati készségeket így tudják jól elsajátítani. Ezt az átszervezéssel meg szeretnénk szüntetni. Sokkal nagyobb hangsúlyt fogunk fektetni a cégekre, pontosabban szeretnénk őket szorosabban bevonni a képzésbe, többféle formában.”

Az is újdonság, hogy az angol nyelv a kötelező tárgyak között is megjelenik “English for Academic Purposes, illetve “English for Career Purposes” néven. “A készségfejlesztő blokkok egyik legfontosabb része az angol nyelv. Nem elég ugyanis papíron jól tudni az angolt, merni is kell használni a nyelvet - magas szinten, igényes nyelvhelyességgel és stílussal. A fő cél tehát már az első félévben az, hogy a hallgatókat bátorrá tegyük a nyelvhasználatban” - mondta Kacsirek László. “A második félévben fektetünk nagyobb hangsúlyt a nyelvhelyességre is. Ez nyelvtanból és nyelvi eleganciából áll. Az utóbbit azért említem, mert olyan nyelvtudást várunk el, ami nem kizárólag funkcionális, hanem adott eseményhez és kulturális közeghez is megfelelő.“

Az alapképzési szak után tizenhat különböző mesterképzésre jelentkezhetnek a hallgatók, tizenegy esetben ráadásul minden előzetes feltételt teljesítenek a Nemzetközi gazdálkodás alapszakon. Ezekkel a fejlesztésekkel lesz még gyakorlatorientáltabb és nemzetközibb az International Business.

Kötelező külföldi félév, mini-szakirányok és projekttárgyak a megújult Nemzetközi Gazdálkodás szakon Tovább
Hatvan százalékkal nagyobb fizetés felsővezetőként? - Megújul a Corvinus Executive MBA programja

Hatvan százalékkal nagyobb fizetés felsővezetőként? - Megújul a Corvinus Executive MBA programja

k_b_0030-min.JPG

A gyakorlatiasság, az interdiszciplináris tudás és a felsővezetői készségek elengedhetetlenek, hogy feljebb lépjünk a munkahelyi ranglétrán, ezért nem meglepő, hogy az Executive MBA-t elvégzők átlagfizetése 35-60 százalékkal nő meg a program után. A Corvinus Egyetemen megújulnak a posztgraduális képzések, köztük az Executive MBA is. A változásokról, az AMBA akkreditációról és a jövőbeni irányvonalakról Dr. Toarniczky Andreát, a szak felelősét kérdeztük. 

Írta: Belayane Najoua, Borítókép: Kristóf Benjámin

  • Kinek való az Executive MBA?
  • Mik a legfontosabb változások?
  • Milyen fő kurzusokkal és specializációkkal találkozhatunk a két év során?
  • Mik a program sarokkövei és legfontosabb jellemzői?
  • Milyen értéket ad a programnak a nemrég megkapott AMBA akkreditáció?

Kinek éri meg posztgraduális képzésre jelentkezni?

“A Corvinuson található Executive MBA három célcsoportnak lehet releváns” - mondja Dr. Toarniczky Andrea, a Budapesti Corvinus Egyetem Vezetéstudományi Intézet egyetemi docense. “Az első csoportnak az Executive MBA karriergyorsító program. Ide olyan tehetséges fiatalok tartoznak, akik a szervezetük számára kiemelkedő szereplők.

Az Executive MBA biztos út a felsővezetői pálya felé.”

A második csoportba a KKV-k, azaz a kis- és középvállalkozások tartoznak. A KKV-k esetében nemcsak az MBA résztvevője profitálhat a program során tanultakból, hanem “egy esetleges generációváltáskor a nemzetköziesedést és a nagyléptékű változást szorgalmazó fiatalabb generáció a programon szerzett tudás segítségével a vállalkozást is gyorsítópályára állíthatja“. 

pexels-energepiccom-288477.jpg

(kép: pexels.com)

A harmadik célcsoportba azok a startupperek tartoznak, “akik alól gyorsan kinő a cég”. Tehát a megújuló Executive MBA nemcsak a már jól működő, széles kapcsolati hálóval rendelkező vállalkozások vezetőinek nyújt fejlődési lehetőséget, hanem egy olyan általános vezetői menedzsment képzést ad, ami akár egy startup nemzetköziesedését is elősegítheti.

Dr. Toarniczky Andrea szerint a Corvinusra érkező vezetők nagyon céltudatosan és pontos elképzelésekkel vágnak neki a kétéves MBA programnak.

Milyen konkrét változások zajlottak, és mitől más, mint egy hagyományos, régióbeli MBA?

msm.jpg“A Corvinus-MSM-SEED MBA program egyik legnagyobb plusz értéke a 2 év után megszerezhető kettős diploma. Az egyiket a Corvinus Egyetem adja, míg a másikat a Maastricht School of Management” - mondja Dr. Toarniczky Andrea. A hallgatók a fő kurzusokat Budapesten végzik, míg a specializáció Maastrichtban zajlik. (kép: Maastricht School of Management; forrás)

“Ezenkívül fontos változás az oktatói bázis nemzetköziesedése és a vezetőfejlesztési vonulat hansúlyosabb beépítése a specializációs kurzusokba” - mondja a docens. “Mindegyik félévben található egy integratív tárgy, ami gyakorlatban feldolgozandó üzleti problémákkal szembesíti a hallgatókat. Az  egyik ilyen integratív tárgy során a hallgatók projekt alapon dolgoznak, miközben a változást járják körül, így fejlesztve a felsővezetői látásmódjukat és a kritikus felsővezetői készségeiket.”

A Corvinus Executive MBA programja személyre szabott, egyéni fejlődési lehetőséget is kínál:

“A program elején minden hallgató egy fejlődési célt definiál magának, ennek folyamatát az egyéni tanulási portfólióban kell rögzítenie. A portfólió és a mentor segítségével mindegyik résztvevő olyan fejlődési görbét ír le, ami hozzásegíti a reális vezetői énkép kialakításához,  és a szakdolgozat megírásához.”

Mik a program legfontosabb jellemzői?

“Regionális relevancia, gyakorlatiasság, élményalapú oktatás, akadémiai minőség  és interdiszciplinaritás. Ezek a program legfontosabb jellemzői és egyben a változtatások céljai is” - mondja Dr. Toarniczky Andrea az MBA sarokköveiről.

Az MBA program egyik legfontosabb célja a régió élmezőnyébe kerülni a minőséggel és a folyamatos fejlesztéssel, ahogy az Egyetemnek is fontos, hogy regionálisan releváns intézmény legyen.

A gyakorlatiasság a program struktúrájában, a csapatmunkában, a vezetői készségek fejlesztésében is érezhető:

“A résztvevő rögtön érezni akarja a program hatását a karrierjén. Ha visszamegy a munkahelyére, szeretné is alkalmazni a tanultakat. Ebben mi maximálisan támogatjuk a hallgatókat. Ebben nemcsak a saját tapasztalataikra tudnak reflektálni, hanem egymástól is rengeteget tanulhatnak”

- emeli ki Dr. Toarniczky Andrea a tanulócsoportok és a tapasztalatszerzés fontosságát a programon belül.

Az interdiszciplinaritás pedig a különböző tudományterületeken szakértő oktatók segítségével  épül bele a programba, így a második év végén a hallgatóknak nagyobb rálátásuk lesz a különböző iparágakra.

k_b_0029-min.JPG

(Fotó: Kristóf Benjámin)

Milyen értéket ad a programnak az AMBA akkreditáció?

“Nemzetközi szinten növeli az értékét, hiszen egy globálisan is értelmezhető minőségi jelző, ami könnyen eladhatóvá teszi a megszerzett MBA diplomát” - mondja Toarniczky Andrea.

A cél megszerezni mindhárom akkreditációt. Az AMBA akkreditáció nemcsak minőségi jelző a Corvinus számára, hanem fejlesztő visszajelzésként is értelmezhető. Dr. Toarniczky Andrea így látja az akkreditáció hatását: “az akkreditáció a fejlesztési folyamatot is befolyásolta. Még jobban fókuszba helyezte az aktualitás fontosságát, a fenntarthatósági kérdést és a vállalati felelősségvállalást. Az, hogy a Corvinus MBA megkapta az AMBA akkreditációt, nemcsak egy elismerést jelent, hanem egy új célt is kitűz elénk: a fókuszpontok kialakításával egy egyenletes fejlesztési folyamatot kell garantálnunk a résztvevőknek.”

Hatvan százalékkal nagyobb fizetés felsővezetőként? - Megújul a Corvinus Executive MBA programja Tovább
“Ne csak a képleteket tanulja meg a diák, hanem a használatukat is” - Megújult formában indul a Közgazdasági elemző mesterképzés a Corvinuson

“Ne csak a képleteket tanulja meg a diák, hanem a használatukat is” - Megújult formában indul a Közgazdasági elemző mesterképzés a Corvinuson

k_b_0025-min.JPGA Corvinus jelenleg egy olyan megújulási folyamaton megy keresztül, ami az egyetem működésének az oktatáson kívül számos más aspektusát is érinti. Átalakul többek között a kutatástámogatási rendszer, illetve a doktori iskolákat is tartalmi változások érintik majd. A Közgazdasági elemző mesterképzés átalakulásáról Telegdy Álmos szakfelelőssel beszélgettünk. 

2020.09.15. Írta: Burkus Brigitta, fényképezte: Kristóf Benjámin

Sorozatunkban a szeptembertől megújult formában induló képzésekről tudhattok meg több információt. Korábban már írtunk az Alkalmazott közgazdaságtan alapszakot érintő változásokról, a sorozat első részét pedig itt tudjátok elolvasni. 

“A képzés alapvető céljaiban nem változott, viszont az oktatás szemlélete igen” - mondja a szak felelőse, Telegdy Álmos. Az új programot az MNB Intézet és a Közgazdaságtani Intézet munkatársai dolgozták ki, nagyban támaszkodva az eddigi jegybanki és makro specializációkra. Későbbi munkaadókat és a Corvinusos diákokat is bevontak a folyamatba, ezért kellően változatos kép rajzolódott ki az igényekről. Ebből az derült ki, hogy érdemes egy új specializációt indítani, ami vállalati mikroelemzést tanít elsősorban.

A megújult képzés négy alappilléren nyugszik:

#szemlélet

A képzés legfontosabb célja közgazdasági szemlélet kialakítása, illetve a korszerű elméleti tudás átadása, vagy ahogy Telegdy Álmos fogalmaz: “megtanítani a diákokat, hogy úgy tegyék fel kérdéseiket, ahogy egy közgazdász tenné”.

#adatkezelés

“Ezt a tényezőt legszívesebben aláhúznám” - mondja Telegdy Álmos. “E készség fejlesztése kiemelten fontos, éppen ezért mind az adatok kezelése, mind a programozási nyelvek (R, Stata) elsajátítása az egész programot átszövi.”

#softskills

E kategória alatt a prezentációs- és íráskészség fejlesztése, javítása, kialakítása értendő. A hallgatóknak egyéni és csoportmunkával, gyakorlati foglalkozásokkal lesz lehetőségük fejleszteni ismereteiket. Telegdy Álmos azt mondja, a képzésben egy komoly projektfeladat közös megoldásán is dolgoznak majd.

#gyakorlati elemek

“Úgy tekintek a képzés végén leadandó szakdolgozatra, mint elemzői termékre” - mondja a szak felelőse. “A leendő munkaadónak bátran fel lehet mutatni, mint egy kézzelfogható, egyéni terméket, a hallgató tudásának szakszerű bemutatását.”

k_b_0064-min.JPG

“A pillérek egy része megtalálható volt a régi programban is, azonban az egyetem oktatói úgy próbálták újrastrukturálni a programot, hogy az elsajátítható, átadott tudást a diákok gyakorlatiasabbá, hasznosíthatóbbá tudják tenni” - mondja Telegdy Álmos. Ebben nagy segítséget nyújtott az MNB Intézet, amelynek oktatói közül sokan közvetlenül a jegybank különböző területeiről érkeztek az egyetemre. Ezek a szenior kollégák rengeteg, közpolitikában és a gyakorlati elemzésekben hasznosítható tudást tudnak átadni, hiszen az elemzés világából jöttek az egyetemre, a Közgazdaságtani Intézet munkatársai pedig nagyban hozzájárulnak az elméleti tudás átadásához. A döntéshozók igyekeztek kihagyni az olyan kurzusokat, amik nem az elemzést segítik elő, azaz egy teljes mértékben elemzés-központú képzés létrehozása volt a cél.”

Az egyik strukturális, módszertani változás a gyakorlati oktatás fejlesztése volt. “Nem csak egy nagy vizsgát szeretnének majd szervezni” - mondja Telegdy Álmos. “A számonkérést színesíteni fogjuk különböző tevékenységekkel, például évközbeni házi feladatokkal, kisebb elemzések, írások, prezentációk készítésével, ezért az elméletiről a gyakorlati oktatásra kerül át a hangsúly.

"Ne csak a képleteket tanulja meg a diák, hanem a használatukat is.”

Magyarországon egyedül a Corvinuson indul a közgazdasági elemző MSc képzés, amelynek színvonalát az MNB szakmai és anyagi támogatása emeli. Az MNB célja, hogy a hallgatók nyugodtan tudjanak koncentrálni tanulmányaikra, idejüket és energiájukat ne vonja el munka, így a kiváló hallgatókat több ösztöndíj is támogatja előrehaladásukban. Szakmai oldalról idehaza egyedülálló, hogy az MNB Intézet oktatói mellett a tárgyak jelentős részében az MNB-ből és piaci szereplőktől érkező, gyakorló szakemberek adják át az ismereteket a hallgatóknak.

A szakfelelős szerint “nem sztenderd, hanem korszerű az átadott tudás”. Kettő specializáció lesz: makro- és piacelemző. “A makroelemző feladata például idősoros adatbázisok kezelése, makroökonómiai kérdések megválaszolása - ezzel szemben a mikroelemző (vagy piacelemző) elsősorban vállalati kérdésekre reflektál.”

k_b_0072.JPG

Az oktatás struktúráját is változások érintik: az eddigi féléves oktatás helyett negyedévekre tagozódik a tanév. “Ez a módosítás az egyetem elvárása volt, a cél egy koncentráltabb oktatás biztosítása - így egyszerre kevés anyaggal kell foglalkoznia a diáknak, de azzal lehetősége lesz alaposan megismerkedni” - mondja Telegdy Álmos. “Ez egy időben két-három tananyagrészt jelent.”

A mindenki számára kötelező tárgyak az első két negyedévben lesznek, majd a második negyedév végén specializációt választanak a diákok. A második két negyedévben elsősorban specializációs tárgyak következnek, az első év végére a kötelező tárgyak szinte teljesen lezárulnak. Az 5-6. negyedévben (vagyis a harmadik félévben) lesznek a kötelezően választható tárgyak, illetve a fentebb már említett projekttárgy, továbbá a maradék kötelező specializációs tárgyak. Az utolsó két negyedévre maradnak a szabadon választható tárgyak, illetve a szakdolgozat megírása.

“A képzésben helyet kaptak új, különleges kurzusok is. A mikroökonómia specializáción, más néven a piacelemző képzésen például lesz lehetőség kauzális ökonometriát tanulni, vagy éppen megismerkedni a vállalati szabályozással” - mondja Telegdy Álmos. “Ez kötelező tárgy és egy piacelemző esetében nagyon fontos.”

“Megemlíthetjük a vállalati elemzést is, ami egy nagyon erősen empirikus tantárgy lesz - itt például olyan készségeket lehet elsajátítani, melyek segítségével a hallgató képes lesz korszerű ökonómiai módszerekkel megmérni, hogy jól működik-e egy vállalat, vagy akár azt, hogy egy adott vállalat tulajdonosai milyen hatással vannak a vállalatra” - mondja a szakfelelős. “A nemzetközi kereskedelem kötelezően választható tantárgy is fontos ennél a specializációnál. Célja, hogy a hallgatók az elmélet és az empíria összeköttetésével megismerkedhessenek a nemzetközi kereskedelem kérdéseivel.”

Az egyetem külföldi tanulási lehetőségeket is biztosít: jelenleg Hollandiával (Gröningeni Egyetem) és Kínával (Fudan) folytat tárgyalásokat nemzetközi részképzési lehetőségről.

“Az a szakértelem és szaktudás, amit a közgazdasági elemző mesterképzés nyújt, nagyon hiányzik manapság a munkaerőpiacról” - véli Telegdy Álmos. “Mindkét specializáció ezt a tudást hivatott pótolni, illetve megadni, hogy a végzett hallgató képes legyen egyrészt közgazdasági kérdéseket feltenni, másrészt ezekre empirikusan tudjon válaszolni.”

A makroelemző specializációról: “Ebben a specializációban a hangsúly a makrogazdasági kérdéseken van. A kötelező tantárgyak zöme a korábbi jegybanki elemző specializációs tantárgyakból áll. A jegybanki elemző specializáció a megelőző években a legnépszerűbb választás volt a maga gyakorlatias megközelítésével. Adta magát tehát, hogy ezt vegyük alapul, erős makromodellezési ismeretekkel kiegészítve. Életközeli tantárgyakból itt sincs hiány, a hallgatók az MNB gyakorló szakembereitől sajátíthatják el a monetáris politika elméletét és gyakorlati alkalmazását, de a modern pénzügyi ismeretek és a bankrendszer működési, illetve szabályozási kérdései is fókuszban vannak. Mindezeket módszertani oldalról támogatja egyrészt a korábban említett erős makromodellezési alapozás; másrészt az idősorelemzés tantárgy, amely segítségével a hallgatók magabiztosan elemezhetik a gazdasági folyamatokat.”

Az itt megszerzett tudást a hallgatók tovább bővíthetik makro fókuszú, kötelezően választható tárgyakkal: “Megismerkedhetnek fiskális politikai kérdésekkel és elemzésekkel, nyitott gazdaságok makroökonómiai kérdéseivel, de a pénzügyi piacok területén is elmélyülhetnek” - sorolja a példákat a szakfelelős. “Fontos megkülönböztető jegye a képzésünknek, hogy kiemelt hangsúlyt helyez a 2007-2008-as válság makroökonómiai és gazdaságpolitikai tanulságainak tárgyalására. Bemutatjuk és alaposan körüljárjuk az azóta született új irányzatokat és modelleket, valamint az új gazdaságpolitikai elveket és gyakorlati eszközöket.”

k_b_0039.JPG

“Meglátásaim szerint a piacelemző szakon végzett hallgatókat elsősorban nagyvállalatok, kis- és középvállalatok, illetve külföldi bankok fogják keresni, a makroelemzőket pedig főként kormányzati, nagy cégek (például OTP, MNB) vagy állami intézmények.” A szakfelelős szerint nagy igény van az ilyen fajta szakemberekre.

Hiányszakma lenne a közgazdasági elemző? “Kevés ilyen végzettségű ember van, fiatal és idős egyaránt, aki egyidejűleg képes a közgazdaságtani gondolkodásra és az adatelemzésre” - mondja Telegdy Álmos.

A szakfelelős a szakosodás jelentőségét is említette. Szerinte az oktatás célja egy minél sokrétűbb, minél adaptívabb tudást átadni.

“Fontos a szakemberek képzése, hogy az információáradattal ne csak most, hanem 10 év múlva is lehessen tartani a lépést. Olyan szakemberek képzése a cél, akik képesek az adatvizualizációra, értelmes, jól összefoglalható módon tudják előadni az információt.”

A problémamegoldást problémákon keresztül lehet tanulni, “ezért kulcsfontosságú a hallgatókat felkészíteni a rugalmasságra. Az egyetem korszerű, nem elévülő tudásanyagot ad át, ami felkészíti a hallgatót arra, hogy a jövőben is képes legyen adaptálódni a munkapiaci helyzethez” - mondja Telegdy Álmos.

“Ne csak a képleteket tanulja meg a diák, hanem a használatukat is” - Megújult formában indul a Közgazdasági elemző mesterképzés a Corvinuson Tovább
Megújult élő szőnyeg a Corvinus Egyetem aulájában - Az ikonikus zöldfal titkai

Megújult élő szőnyeg a Corvinus Egyetem aulájában - Az ikonikus zöldfal titkai

img_8767_e_2.jpg

A beépített város közepén mindig üdítő egy növényfal látványa. Nincs ez másként az ikonikussá vált zöldfallal sem, ami a Budapesti Corvinus Egyetem aulájában található. De vajon hogyan működhet egy ilyen óriási élő szőnyeg, és milyen titkokat rejt? Érdekességek és kulisszatitkok a függöny mögül.

Írta: Belayane Najoua, Fotók: Burkus Brigitta

A Corvinus Egyetem E-épületében található aulának központi szerepe van. Itt tartják a legnagyobb és legfontosabb rendezvényeket, ezért megjelenése kiemelten fontos. Az első zöldfalat 2017-ben építették, akkor a minőségi akusztikus hangzás mellett a természetközeliség is a felújítás fontos célja volt. 2020-tól egy újabb növényfal színesíti az egyetem auláját, még zöldebbé, esztétikusabbá téve a teret, miközben stresszmentes környezetet biztosít a munkatársaknak és a hallgatóknak.

img_8713_3.JPG6 dolog, amit nem tudtál a Corvinus zöldfaláról

A második zöldfal még nyitottabbá és természetközelibbé tette az egyetem auláját. Ha valaki belép, a szeme rögtön a két óriási, élő szőnyegre téved, amik bástyaként állnak a terem két végében. A zöldfalak működése rafinált és titokzatos. Nekünk sikerült pár titkot felfedni, miközben Flór Miklóssal, a projekt kivitelezőjével beszélgettünk:

  1. Négyzetméterenként 25 darab, azaz az egész zöld falban összesen 602 darab növény van elültetve.
  2. Nincsen benne föld. Helyette vulkáni közeget (perlitet) használtak a fal építésénél.
  3. Az öntözés nagyban függ a szezonális változásoktól, de az őszi szemeszterben általában napi 2-6 alkalommal 3-6 percen keresztül kapnak vizet a növények egy automata öntöző-csepegtető rendszeren keresztül.
  4. A fal megépítéséhez csupán két hét kellett.
  5. Összesen 8 ember keze munkája van benne.
  6. A növényeknek nagyjából 4-8 hét kell, ameddig megtalálják a helyüket. Ezután a fenntartási munkálatok kétheti rendszerességgel folynak.

A Corvinus épületeiről készítettünk egy hangulatvideót is, a zöldfalat 0:41-től láthatjátok:

Mi is az a zöldfal?

img_8740_2.JPGA zöldfalak növénnyel benőtt függőleges felületek, melyek lehetnek természetesek vagy mesterségesek. A természetes zöldfalaknál a növények gyökérzete közvetlen kapcsolatban van a termőtalajjal, míg az épített, mesterséges zöldfalaknál nem, így horizontálisan nőnek. A mesterséges zöldfalak önálló vázzal rendelkeznek és általában automatizáltak. A falat tápanyag- és vízelvezető rendszerek tartják életben, melyek új arcot adnak a helyiségnek (forrás). A zöldfalak közül az épített zöldfalak a leglátványosabbak, melyekhez ugyan nagyobb befektetés szükséges, de a modern irodák, közösségi terek, üzletházak és egyetemek általában emellett döntenek.

A zöldfal ötlete nem a 21. században született. Először a hellén kultúrában találkozhatunk velük, ahol térhatárolóként működtek a labirintusokban. A reneszánsz megjelenésével a zöldfalak szerepe is megváltozott. Már nemcsak praktikus funkciót töltöttek be, hanem esztétikai szerepük is volt. A kertek leghangsúlyosabb pontjain megjelentek a zöld növénnyel befuttatott kerti építmények. Ekkor lettek divatosak Európában a változatos formára nyírt növényszobrok is, amiket a burjánzó, növényekkel teli kertek követtek. A 20. század újító szellemisége a növényhasználatra és a téjépítészertre is hatással volt. Fontossá vált, hogy a modern világot ötvözzék a természetközeliséggel.

Az első zöldfal 1988-ban épült Párizsban, amit sorra követtek a szállodákban, bankokban, éttermekben, egyetemeken épített zöld “óriás szőnyegek”(forrás).

A zöldfal előnyei

A zöldfelület növelése kulcsfontosságúvá vált a 21. században, mivel a klímaválság és a környezetszennyezés nagy léptekben változtatja meg a körölüttünk levő környezetet. Az élőfal a zöldfelületnövelés egyik alternatívája lehet, ami képes arra, hogy a mindennapjainkban is megjelenjen a természet. Az élőfalak nem csak esztétikusak és látványosak, ezenkívül még számos jó tulajdonságuk van.

img_8711_2_1.JPGTiszta levegő - A falban elültetett növények amellett, hogy oxigént termelnek, káros anyagokat szűrnek ki a levegőből, így javítva a minőségét.

Akusztikai előnyök - A speciális földdel töltött növénytextileken keresztül javítani lehet a terek akusztikáját.

Hosszú élettartam - Rendszeres gondozás mellett egy zöldfal akár tizenkét évig is virágozhat.

Növények az alapterület csökkentése nélkül - Növényekkel vehetjük magunkat körbe anélkül, hogy közben csökkentenék az adott helyiség alapterületét.

Stresszoldó környezet - A növényeknek jelenléte bizonyítottan javítja a kedélyállapotunkat, ami segít a stressz csökkentésében (forrás).

A Corvinus Egyetem épületeinek történetéről további érdekességeket gyűjtöttünk össze korábbi cikkünkben, amit itt olvashatsz. Tudtad például, hogy a Sóházban még kocsma is működött?

Megújult élő szőnyeg a Corvinus Egyetem aulájában - Az ikonikus zöldfal titkai Tovább
Szemléletváltás az Alkalmazott közgazdaságtan alapszakon - Így újulnak meg a Corvinus képzései

Szemléletváltás az Alkalmazott közgazdaságtan alapszakon - Így újulnak meg a Corvinus képzései

img_9707.jpg

A Corvinus Egyetem átalakulásának részeként megújul az Alkalmazott közgazdaságtan alapszak, a változásokról Szabó-Bakos Eszter szakfelelőst kérdeztük.

2020.09.07. Írta: Kovács Anna

„A tudást helyezzük előtérbe, nem pedig a tanítás folyamatát”

- mondja Szabó-Bakos Eszter szakfelelős az Alkalmazott közgazdaságtan alapszak megújulásáról. Úgy véli, a legfontosabb, hogy átalakul az egész szak szemlélete, és „az lesz a lényeg, hogy a hallgatók megszerezzék a tudást”.

Mit jelent a szemléletváltás? Szabó-Bakos Eszter szerint többek között azt, hogy az alapszakos képzés a közgazdaságtanra és az empirikus módszerekre koncentrál. “A hallgatók megszerzett tudása lesz a legfontosabb” - véli a szakfelelős.

Arra törekszünk, hogy ne csak általános tudást, ne mindenből egy keveset kapjon a hallgató, hanem vértezzük fel a közgazdaságtan adatelemzési ismereteivel, és ezeket képes legyen alkalmazni is.

A hallgatók az egyetemen egyedülálló nyolc kredites tárgyakkal is találkoznak majd. Minden félévben a kötelező tantárgyak között lesz egy nyolc kredites közgazdasági, illetve egy nyolc kredites adatelemzési, empirikus tárgy is. A hallgatóknak emellett többet kell önállóan dolgozniuk a tárgyak teljesítéséhez. Sokat kell egymással kommunikálniuk, kutatniuk, olvasniuk, különféle szoftvereket használniuk.

Az átalakulás fontos eleme, hogy a hallgatók a tárgyi tudás mellett gyakorlati képességeket is elsajátítsanak. A gyakorlatiasságnak a közgazdaságtanban az üzleti élettől valamelyest eltérő jelentése van. „A közgazdaságtanban azt jelenti, hogy a hallgató be tud azonosítani egy problémát, és tudja, hogy melyik eszközt kell a megoldáshoz használnia”

Átalakul a szakszeminárium és a szakdolgozati folyamat is. Az újszerű felépítés az egyetemen elsőként az Alkalmazott közgazdaságtan szakon jelenik meg. Az egyik cél a halogatás elkerülése.

k_b_0072.JPG

"A tudásuk fejlődését is be kell mutatniuk a hallgatóknak, ezért minden évbe beillesztettünk egy projekttantárgyat is."

A hallgatók a kötelező tantárgyakkal megszerzett tudásukat szintetizálják, és problémákat oldanak meg. Minden évben más tudásszintet, problémamegoldási képességet várnak el tőlük. Ezzel olyan képességeket építhetnek ki, amelyek a munkaerőpiacon is relevánsak: a prezentáció, az írás, a kutatás, a csoportmunka és a kvantitatív elemzői képességek.

A projekttantárgy egyik végeredménye egy egyéni írásmű lesz: három tanulmányt kell a hallgatóknak szakdolgozatként összefűzniük. Ezért a dolgozat bírálója azt is tudja majd értékelni, hogy a hallgató a három év alatt mennyit fejlődött.

A szakdolgozatrendszer átalakítása újszerű kezdeményezés, ilyet nem csak magyar egyetemen, de külföldi egyetemen sem láttunk még.

Alkalmazott közgazdaságtan szakon jelenleg Magyarországon, magyar nyelven kizárólag a Corvinus Egyetemen lehet tanulni. „A szakfejlesztési folyamat során is erőteljesen éreztük, hogy nagyon nagy a felelősségünk abban, hogy tíz év múlva hogyan fognak a közgazdaságtanról gondolkodni.”

A változások erőteljesen kapcsolódnak az egyetem céljához, hogy nemzetközileg is elismert intézménnyé váljon.

Kiemelten figyeltünk arra, hogy az Alkalmazott közgazdaságtan angol nyelvű megfelelője, az Applied economics program teljes egészében megegyezzen azzal, amit a magyar nyelvű hallgatóknak tanítunk, tehát az egyetlen különbség kizárólag a nyelv lesz.

Az átalakulás az idén elsőéves hallgatókat érinti, ám a sikeres technikákat a felsőbb évfolyamokon is alkalmazzák majd. A szakfejlesztés a munkaadók igényeit is figyelembe vette. „A hallgatóknak leginkább problémamegoldó képességgel és kvantitatív képességgel kell rendelkezniük, és mi ezt tudjuk garantálni ” 

A képzés “Közgazdaságtani alkalmazások” elnevezésű blokkjával arra ösztönzik a hallgatókat, hogy használják a kötelező tantárgyakkal megszerzett ismereteiket. „A tudáson kívül a készségeket is próbáljuk fejleszteni. Úgy gondoljuk, hogy elsősorban ezek segítik a hallgatót a későbbi elhelyezkedésnél.” A végzett hallgatók széles körben tölthetnek be pozíciókat. Nagyon tág az a terület, ahol a hallgatóink el tudnak helyezkedni.

ressely-e14_1.jpg

Az alapszak átalakításában javaslataikkal, észrevételeikkel az egyetem hallgatói is részt vettek. „Már az elején éreztük a projektasszisztensemmel, hogy hatalmas és megtisztelő az a felelősség és lehetőség, hogy részt vehetünk a szakfejlesztésben” - mondja Beck Viola, aki hökösként volt a szakfejlesztési  csoport projektmenedzsere. "Projektmenedzserként elsősorban a folyamat összefogásáért és annak irányításáért vagyok felelős, de hozzánk tartozik például a heti szintű riportkészítés is. Mindemellett nagyon örülünk, hogy bár a projekt szakmai oldaláért elsősorban nem mi, hanem az oktató kollégák a felelősek, mégis kikérik a véleményünket, és biztosítják, hogy a hallgatók meglátásai is megjelenjenek a bizottság munkájában."

„A szak átalakítása sok munkával és nagy felelősséggel jár, hiszen a hallgatók karrierjét meghatározza majd az, hogy milyen változásokat érünk el” - mondja Beck Viola. Szerinte az új tantervben a lényeg a gyakorlaton lesz, és ettől lehet majd igazán alkalmazható az Alkalmazott Közgazdaságtan.

Képek: Szép Zsóka, Bera Viktor, Ressely Kinga

Készült: 2020. 07. 31.

Szemléletváltás az Alkalmazott közgazdaságtan alapszakon - Így újulnak meg a Corvinus képzései Tovább
Új félév, új szakok, új szemlélet a Corvinuson

Új félév, új szakok, új szemlélet a Corvinuson

Interjú Dr. Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettessel

sz_zs_0010.JPG

A Budapesti Corvinus Egyetem szeptembertől három megújult graduális és egy MBA képzéssel várja a hallgatókat, a jövőben pedig további szakmegújításokat tervez a tanulási eredmény alapú megközelítés jegyében. A folyamatról és a jövőbeli célkitűzésekről Dr. Szabó Lajos oktatási rektorhelyettest kérdeztük.

Írta: Szabó Judit, fényképezte: Szép Zsóka

  • Mely képzések újulnak meg?
  • Milyen elvek és célkitűzések alapján történtek a reformok?
  • Hogyan és kiknek a közreműködésével zajlott a folyamat?
  • Milyen további újításokat várhatunk a jövőben?

Alapképzésen megújult a Nemzetközi gazdálkodás és az Alkalmazott közgazdaságtan szak, mesterképzésen a Közgazdasági elemző, míg az executive képzések közül az Executive MBA indul új tanterv alapján a következő félévtől.

A Nemzetközi gazdálkodás szak változása nemcsak a szemléletet érintette, hanem a képzési időt és a képzés nyelvét is: a nyolc félév kizárólag angolul teljesíthető. Az Alkalmazott közgazdaságtan és a Közgazdasági elemző képzések reformjának oka kettős: “Magyarországon már csak a Corvinus Egyetem indít ilyen közgazdász képzéseket, így muszáj naprakésznek lennünk” - mondta az oktatási rektorhelyettes a megújult szakokról. “A korszerű közgazdasági ismeretek közé tartoznak a különböző közgazdasági irányzatok, ugyanakkor fontos, hogy a hallgatók megtanulják ezeket a mai kor követelményeinek megfelelően használni - magyarul és angolul egyaránt.”

A nemzetközileg elismert diplomát adó üzleti mesterképzés, az Executive MBA (Master of Business Administration) tavaly nyár óta már a vezetőképzéssel foglalkozó üzleti iskola, a SEED (School for Executive Education and Development) és a nemzetközileg is ismert mesterképzéseket kínáló holland intézmény, az MSM (Maastricht School of Management) partnerségével új formában működik, most pedig megújult tartalommal és módszertannal, az elmúlt egy év tapasztalataival megerősítve várja hallgatóit. 

sz_zs_0012.jpg

Milyen elvek és célok alapján történtek a reformok?

A tantervek összeállítása során a tanulási eredmény alapú megközelítés volt a vezérelv. Ennek lényege, hogy először a végzős hallgatók elvárt kompetenciáit, azaz elméleti és gyakorlati tudását, képességeit és készségeit határozzák meg, majd ezeket tantárgycsoportokra, utána tanegységekre bontják le, amikből végül felépítik a tárgyakat. Dr. Szabó Lajos szavaival élve: “Nem a “mit tanít az oktató” irányból közelítettük meg a folyamatot, hanem éppen ellenkezőleg, azt határoztuk meg, hogy milyen hallgatói tevékenységeknek kell teljesülnie hétről hétre.” 

A csoportmunka és a projektfeladatok kiemelt jelentőségűek, azonban a problémafelvetés és -megoldás, a kritikus gondolkodás, a kommunikációs képességek fejlesztése, valamint az esszéírás az erősen matematikai és elemző szakok esetén is szempontok voltak. A hallgatók számára ez intenzív készülést jelent a szorgalmi időszakban, gyakori számonkérésekkel és visszacsatolásokkal. 

A rektorhelyettes szerint az alapképzések koncepciója alapjaiban igényli a változást. “A gazdaság- és társadalomtudományi területen a Bologna képzés bevezetésével kialakult az alapképzéseknél egy furcsa széttagozódás. Túl sok alapszak van, túl specifikus képzésekkel kezdünk, sőt, kapunk olyan hallgatói visszajelzéseket is, hogy a mesterképzés egy része ismétlésekkel telik. Sokan emiatt inkább az alapképzés után rögtön kimennek a munkaerőpiacra”- mondta Dr. Szabó Lajos.

Éppen ezért a megújulási folyamatokkal az is a cél, hogy az alapképzések igazán alapozó képzésekké váljanak, a mesterképzéseken pedig specializált ismeretek elsajátítása valósuljon meg. 

Az oktatási rendszerünket gyakran éri az a kritika, hogy túlságosan ismeretközpontú, valamint nem fejleszti megfelelően a képességeket, készségeket és attitűdöt. A Corvinus az átalakulási és megújulási projekt keretében ezen is igyekezett változtatni. A rektorhelyettes hozzátette, hogy az elmélet és gyakorlat között húzódó éles határvonal elmosása, valamint a tantárgyak egymással való összehangolása is alapvető célkitűzések voltak.

Hogyan és kiknek a közreműködésével zajlott a folyamat?

“A szakok megújítása egy összetett folyamat volt, nem laborkörülmények között vagy kizárólag oktatói elképzelések alapján zajlott. Minden szakhoz rendeltünk egy szakfejlesztési csapatot, amiben a meghívott oktatók mellett az alumni és a versenyszféra legnevesebb vállalatainak képviselői is elmondták, hogy mik az elvárások a végzett hallgatókkal szemben”- tudtuk meg a rektorhelyettestől, aki továbbá azt is hozzátette, hogy:

A fejlesztő csapatok munkáját módszertani szakértők is támogatták, emellett minden csoport tagja volt egy-egy hallgatói projektmenedzser és projektasszisztens is, akik a hallgatók képviseletén túl a projektterveket vitték és aktualizálták, valamint riportokat készítettek. Így átlagosan 8-10 fő alkotott egy teljes szakfejlesztő csapatot.

A hallgatók lehetőséget kaptak a Nemzetközi Projektmenedzsment Szövetség (IPMA) Student vizsgájának teljesítésére is egyetemi finanszírozással. Ez egy elismert projektmenedzseri minősítés, melyet a projekten dolgozó 20 hallgatóból 10 vállalt, majd sikeresen teljesített is. 

sz_zs_0029.JPG

Milyen további újításokat várhatunk a jövőben?

A mostani szakfejlesztések csak egy hosszú folyamat kezdetét jelentik - a későbbiekben minden szakot szeretne felülvizsgálni a Corvinus. Emellett tárgyalnak további új, Magyarországon első és egyedülálló képzések indításáról is.

Alapszakként érkezik a Data Science in Business (Üzleti adattudomány), ami kifejezetten üzleti problémák és kérdések megválaszolására szolgál, és csak angolul fog indulni. 

Egy másik érdekesség lesz a Philosophy, Politics and Economy (PPE), melynek létjogosultságát Dr. Szabó Lajos György így fogalmazta meg:

A Közgáz igazi ereje mindig is abban állt, hogy a három képzési ág (közgazdasági, társadalmi, üzleti) bizonyos tárgyak segítségével mondhatni egymásba ágyazódott. Most ezt a köteléket fűzzük szorosabbra.

Mesterképzések közül a Politikai gazdaságtant szeretné egyetemünk hazánkban elsőként elindítani. A szak neve megegyezik ugyan a régi tantárgy nevével, azonban a tartalma teljesen újszerű és korszerű lesz - egyik fókuszában Európával, a másikban pedig Közép-Európával.

Egy jelenleg még kidolgozás alatt álló, kuriózum szak lesz a Viselkedéselemzés, ahol a szervezeti viselkedés - fogyasztói magatartás - társadalmi mozgások hármasa áll majd a középpontban. Kidolgozás alatt áll a Nemzetközi fejlesztés mesterszak is, melynek alapkoncepcióját a Magyar Fejlesztési Bank is felkarolta, és támogatásáról biztosította a Corvinust. A posztgraduális képzések közül pedig az angol nyelvű, egyéves időtartamú Projektmenedzsment szakot érdemes kiemelni.

Új félév, új szakok, új szemlélet a Corvinuson Tovább
Gólyainfó: ösztöndíjak, diákszervezetek, szakkolik és a Corvinus átalakulása egy helyen

Gólyainfó: ösztöndíjak, diákszervezetek, szakkolik és a Corvinus átalakulása egy helyen

ressely-e14_1.jpgA Budapesti Corvinus Egyetem az oktatás mellett sok egyéb lehetőséget kínál, legyen szó ösztöndíjakról, kapcsolatépítésről, szakmai fejlődésről vagy egy olyan támogató közösségről, amelyhez érdemes tartozni. Olyan alapvető információkat osztunk meg veletek a Corvinusról, melyeket gólyaként fontos tudnotok.

Írta: Kovács Anna

Oktatás az őszi szemeszterben

Ősztől az egyetemen hibrid formában indul meg az oktatás. A 40 fő feletti órákon online, az annál kisebb előadásokon és szemináriumokon pedig offline formában lehet részt venni. Az offline órákat több változatban, a biztonsági előírások betartásával tartják meg, a részletekről korábbi cikkünkben olvashatsz.

Átalakulás

A nagy múlttal rendelkező egyetem napjainkban megújul. 2019 júliusától - Magyarországon elsőként - állami fenntartású egyetemből alapítványi fenntartásúvá vált. Az átalakulással a Budapesti Corvinus Egyetem fontos célkitűzése, hogy 2030-ra a közép-kelet-európai régió legjobb egyetemévé váljon a gazdaság- és társadalomtudományok területén. 

Az állam helyett a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány vált az egyetem fenntartójává és az egyetem szervezeti felépítése is megváltozott.

A rektor Dr. Lánczi András maradt, kancellárnak 2020. szeptember 1-től dr. Domahidi Ákost nevezték ki, az elnöki pozíciót pedig Anthony Radev tölti be. Az átalakulás strukturális változást is jelentett, a kari struktúra helyét intézetek vették át, ami több, piaci igényekre reflektáló szervezeti egységet jelent, és amelynek célja a rugalmasság és egységesség növelése.

A megújulás több projekt keretében valósul meg, a hallgatók szemszögéből az alábbi változások a legérdekesebbek:

  • Megújuló képzések: változások az alap-, mester- és posztgraduális programokban, erről hamarosan mi is beszámolunk majd
  • Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése: egyre több közös képzés valósul meg rangos külföldi egyetemekkel, akkreditációk megszerzése (jelenleg AACSB, AMBA és EFMD által akkreditált egyetem)
  • Több rendelkezésre álló forrás, magasabb tanulmányi ösztöndíjak
  • Corvinus Ösztöndíj bevezetése: célja a tehetséges hallgatók tanulmányainak támogatása, az állami ösztöndíjtól függetlenül, így megmaradnak az  állami ösztöndíjas félévek  
  • Az egyetem kapcsolatainak erősítése vezető vállalatokkal és közintézményekkel, tudásközpontú partnerségek kialakítása

Ezeken felül fontos cél az egyetem nemzetközi elismertségének növelése, a külföldi oktatók és hallgatók arányának növelése – így több idegen nyelvű képzés válhat elérhetővé. A 2019-ben elkezdett megújulás az akadémiai és az intézményi működésben is fejlesztésekkel jár. Ezzel próbálja garantálni az egyetem a sikeres szereplést nemzetközi összehasonlításban, kiemelt fókusszal a tudományos életben. A megújulás részleteiről a holnapon és korábbi cikkünkben olvashattok többet.

img_9707_1.jpgÖsztöndíjak

Az egyetemen többféle ösztöndíj is elérhető, összegyűjtöttük a legfontosabbakat:

Corvinus Ösztöndíj

Továbbra is lehetőség van térítésmentesen tanulni a Budapest Corvinus Egyetemen, ezentúl azonban az állam helyett a fenntartó alapítvány finanszírozza a legtehetségesebbek tanulmányait. Évente egyszer felülvizsgálják az ösztöndíjra jogosultak körét, ilyenkor lehetőség van költségtérítéses formáról átsorolni ösztöndíjas finanszírozásra, ugyanakkor ez a másik irányba is érvényes. Az ösztöndíjról többet itt tudhatsz meg.

Korábbi írásainkban számos témát érintettünk már a Corvinus Ösztöndíj kapcsán. Az általános információk mellett kitértünk a rangsorolás menetére és a pénzügyi tudnivalókra, valamint speciális eseteket is megvizsgáltunk. 

Tanulmányi ösztöndíj 

Az egyetem a tanulmányi teljesítményt is jutalmazza, így megéri minél jobb jegyeket szerezni. Az ösztöndíjról ezen a linken tudhatsz meg többet.

Szociális ösztöndíjak

Rendszeres szociális ösztöndíjra félévente lehet pályázni. Továbbá rendkívüli esemény bekövetkeztekor az év bármely napján igényelhető a rendkívüli szociális ösztöndíj. Tudj meg többet róla itt!

Extracurriculáris ösztöndíjak

A közéleti, diákszervezeti, tudományos és a kiemelkedő sportteljesítményt is jutalmazza a Corvinus. Többet ezen a linken olvashatsz róluk.

Az ösztöndíjakkal kapcsolatos információkért érdemes követni a Hallgatói Szociális Bizottság oldalát, és vegyetek részt az ösztöndíjakról szóló online előadáson is!

Diákszervezetek, szakkollégiumok

Az egyetemen több mint 40 diákszervezet és 9 szakkollégium működik – ezzel a Corvinuson a legaktívabb a szervezett hallgatói élet az országban.

Tevékenységük sokrétű: vannak, amelyek szakmai elmélyülést, tananyagon kívüli kurzusokat kínálnak, máshol a kapcsolatépítés, nemzetközi tapasztalatszerzés vagy készségfejlesztés a fő cél, de vannak kifejezetten közösségépítésre, rendezvényszervezésre koncentráló szervezetek is. Diákszervezethez csatlakozni nem csak szakmai fejlődési lehetőséget jelent, hanem egy kisebb közösség, baráti társaság tagjává is válhatsz. A szakkollégiumok az említettek mellett általában együttlakási lehetőséget is kínálnak tagjaiknak.

A diákszervezetekről itt, a szakkollégiumokról pedig itt tájékozódhatsz.

Az egyetem rövid története

Az egyetem két campusán, Budapesten és Székesfehérváron jelenleg összesen 12000 hallgató tanul, közülük 3500 fő nemzetközi hallgató. A gyakorlatorientált képzés és a piaci kapcsolatok az intézmény legfőbb erősségei közé tartoznak. Emellett kapcsolatokat ápol több mint 300 külföldi partneregyetemmel, így a hallgatók külföldi részképzésekből is választhatnak.

A “Közgáz” története több mint száz évre nyúlik vissza

egyetem_tortenete.png

Ha bővebben érdekel a Corvinus története, az E-épület északi bejáratával szemben egyetemtörténeti kiállítást is találhatsz.

Honnan tájékozódj?

Egyes intézetek és tanszékek saját közösségi média oldalakkal is rendelkeznek, érdemes felsőbbéveseknél vagy oktatóknál érdeklődni. Naprakész információkért figyeld a heti két alkalommal, kedden és csütörtökön megjelenő Corvinus Hírek hírlevelet az egyetemi e-mailek között, és kövesd a Közgazdász Online csatornáit  is! 

Tartsatok továbbra is velünk, a következő hetekben sok tartalommal fogunk jelentkezni, ami csak hozzátok, gólyákhoz szól! Facebookon, Instagramon és LinkedIn-en is megtaláltok Bennünket!

Gólyainfó: ösztöndíjak, diákszervezetek, szakkolik és a Corvinus átalakulása egy helyen Tovább
Ponthatárokról és az átalakulás első évének eredményeiről a Corvinuson

Ponthatárokról és az átalakulás első évének eredményeiről a Corvinuson

img_0792-min.jpg

Tegnap este megérkezett a várva várt SMS, és ujjonghattunk, ha felvettek az álomegyetemünkre. A Budapesti Corvinus Egyetem is új tanévnek néz elébe: új hallgatók érkeznek, folytatódik a megújulás, új szakok indulnak, régi szakok átalakulnak. A mai sajtó háttérbeszélgetésen az egyetem vezetősége bemutatta a felvételik és a megújulási program első évének eredményeit.  

Írta: Mohos Lilla / MTI

Idén százéves a felsőfokú közgazdasági képzés, a Corvinus - jogelődeit is nézve - 72 éve áll fenn, és ahogy eddig, ezentúl is szeretne a hazai közgazdaság és társadalomtudomány vezető intézménye lenni.

Az idei év eredményei is erősítik ezt a hagyományt – tette hozzá a pénteki budapesti sajtó háttérbeszélgetésen az egyetem rektora.

Lánczi András, utalva arra, hogy a Corvinus volt az első, ami egy éve állami fenntartásból alapítványi intézményi formára váltott, kifejtette: ez egy lassú folyamat, az elérendő célokat 2030-ig határozták meg. A rektor szerint a felelősség óriási, úgy fogalmazott, hogy az egyetem sorsa egy "nemzeti vállalkozás". A megújulás minden téren zajlik.

 

Mennyiségi szempont helyett a minőség számít

ressely-e14-min.jpgA rektor arról is beszélt, hogy a Corvinus az ország legjobb középiskolásait célozza. Az alapítványi működés egyik legfontosabb különbsége az állami fenntartáshoz képest, hogy nem szorulnak be a fejkvóta szemléletmódba, azaz nem kell minél több hallgatót felvenni, mivel nem ezen múlik a finanszírozási háttér.

Az idei felvételi során csökkent a felvett hallgatók száma a tavalyi évhez képest, csaknem 20 százalékkal kevesebben kezdik meg felsőfokú tanulmányaikat ősztől az egyetemen. Emögött azonban tudatos döntés áll az egyetem részéről, és nem a körülmények diktálták - hangsúlyozta a rektor. Hozzátette, hogy nem akartak engedni a ponthatárokból, a színvonal növelése érdekében minden szakon igyekeztek emelni azt.

A Corvinuson a legtehetségesebb középiskolásokra fókuszálnak, az ő jelentkezésüket várták, és várják a jövőben is. Az egyetem részéről a minőségi szempont az elsődleges, ez pedig azt jelenti, hogy a ponthatárokat úgy állapítják meg, hogy a legjobb hallgatókat vegyék fel. Ez meg is duplázhatja a felvettek számát, ahogyan az meg is történt egyes szakoknál.
img_3735-min_1.JPG

Cél a nemzetköziesítés

A megújuló egyetem stratégiájába illeszkedő döntés az angol nyelvű képzésekre felvehető hallgatók létszámának növelése is. A legnépszerűbb szak a nemzetközi gazdálkodás, aminek része egy féléves külföldi képzés is. A szakot csak angol nyelven hirdették meg, 430 pont volt bejutási küszöb, a felvett hallgatók számát kétszeresére növelték. “Egyre több magyar diák dönt úgy, hogy idegen nyelven folytatja tanulmányait” - jegyezte meg Lánczi András.

“A cél, hogy a magyar hallgatók számára olyan képzéseket nyújtson az egyetem, amelyek elvégzése után a nemzetközi munkaerőpiacon is jól megállják a helyüket.”

Szabó Lajos oktatási rektorhelyettes a felvételi ponthatárok ismertetése után kitért arra is: a most felvettek egyharmada nem magyar hallgató, és ezt az arányt a tervek szerint tovább növelnék. Ugyanannyi külföldi hallgató már most jelentkezett, mint tavaly, a kérdés azonban, hogy ki az, aki meg tud jelenni szeptembertől. Azon is dolgoznak, hogy megfelelő számú külföldi oktató érkezzen a Corvinusra. Már most is  510 százalékban jelen vannak, de az arányukat szintén bővítenék.

 

Minden téren zajlik az átalakítás

ressely-e4-min.jpgAz egyetem vezetősége kiemelte, az aggodalmak ellenére a Corvinus Ösztöndíj betölti az állami ösztöndíj helyét, azaz százalékra ugyanannyi intézményi ösztöndíjas hallgató van, mint korábban állami. A 2020-2021-es tanévben a diákok alapszakon 80, míg mesteren 85 százaléka Corvinus-ösztöndíjasként ingyen tanulhat.

Anthony Radev, a Budapesti Corvinus Egyetem elnöke arról beszélt: egy év alatt 44 új oktatót vettek fel az egyetemre, az összjövedelem bővülése 25 százalékos volt az intézményben. Tavaly a költségvetés 17 milliárd volt, az idei 22 milliárd forint, ami tartalmazza az oktatói béremeléseket is.

Az átalakulás részét képezi továbbá az oktatási programok megújulása. A Közgazdasági elemző mesterszak, ami magyarul és angolul is tanulható, átalakul, valamint megjelenik a nemzetközi adózás, mint új képzés az intézményben, ami nincs máshol az országban. Több jelenleg is működő szak tartalmát, például a nemzetközi gazdálkodás alapképzési szakot frissítik, ezekről a változtatásokról a következő hetekben részletesen beszámolunk majd.

Hernádi Zsolt, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány Kuratóriumának elnöke elmondta: állandó kritikaként jelent meg a felsőoktatás felé, hogy mennyire tudnak támaszkodni a meglévő képzésekre. Szeretnék, ha minél több vállalat venne részt az az egyetem munkájában. Például a nemzetközi adózás képzés elindításának igénye már kifejezetten vállalati oldalról jelent meg, ami jól példázza, hogy az új intézményi formában könnyebb a szoros együttműködés a vállalati szektorral.

Lánczi András rektor a következő évekkel kapcsolatban rámutatott:

Az átalakulás egyik motorja, hogy jó itthon tanulni, és megkaphatják a hallgatók azt a minőséget a képzés során, amit külföldön remélnek.

2020. július 24.

Képek: Ressely Kinga & Szép Zsóka

Ponthatárokról és az átalakulás első évének eredményeiről a Corvinuson Tovább
„Iskolából műhely” –  Megújulnak a doktori iskolák a Corvinuson

„Iskolából műhely” – Megújulnak a doktori iskolák a Corvinuson

img_0277-min.JPGVáltozás érinti az akadémiai pályára készülőket, illetve azokat, akik a felsőoktatásban és a tudományos szférában szeretnének elhelyezkedni - megújulnak a Corvinus doktori iskolái. Tartalmi változások történnek az immáron fuzionált iskolákban, amiknek fő koncepciója az „iskolából műhely” elv. Rövid összefoglalónkban az egyetem doktori iskoláit érintő változásról olvashattok.

Írta: Mohos Lilla / Képek: Szép Zsóka

Amíg a doktori képzés az egyén számára tanulmányainak megkoronázása, addig az intézmény számára a képzési paletta alkotta korona legszebben csillogó gyémántja, ezért mindkét féltől rendkívüli figyelmet érdemel. A magyarországi doktori képzés egyrészt elitképzés, amelyet a legtehetségesebbek számára biztosítanak a legjobban felkészült oktatókkal, másrészt tömegképzés, mivel a társadalomnak égető szüksége van nagy létszámban a tudományos kutatásokra felkészített szakemberekre.

ressely-e15-min.jpgA Budapesti Corvinus Egyetemen, illetve jogelőd intézményeiben 1993 óta zajlik PhD fokozatot adó doktori képzés. A doktori iskolák vezetőivel, programigazgatóival 2020 januárjában lefolytatott egyeztetéseken körvonalazódott, hogy az egyetem hét doktori iskolájából hat doktori iskola kettesével történő fúziójával és egy önállóságának megőrzésével négy doktori iskola maradna. Ez a volumen illeszkedik az egyetem méretéhez és stratégiai célkitűzéseihez.

A doktori iskolák megújításának, vagyis tudományos műhellyé alakításának célja, hogy növelje a működés hatékonyságát, a képzés minőségét, és eredményesebben becsatornázza a képzéseket az egyetem kutatási ökoszisztémájába. Ezért 2020. július 1-től, az egyetem Megújulási Programjának keretében négy doktori iskolában folyik tovább a tudományos utánpótlás-nevelés. A korábban hét önálló iskola fúziójából a következő négy született meg, és várja hallgatóit:

  • Gazdálkodástani Doktori Iskola
  • Közgazdasági és Gazdaságinformatika Doktori Iskola
  • Szociológia és Kommunikációtudományi Doktori Iskola
  • Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudományi Doktori Iskola

A képzés legfontosabb tartalmi változása, hogy nem elsősorban a kurzusokon megszerezhető ismeretekre, sokkal inkább a kutatásokban elsajátítható készségekre épít. Michalkó Gábor főigazgató, a Corvinus Doktori Iskolák vezetője a következőképp fogalmazott:

„Iskolából műhely – így foglalnám össze az átalakulás lényegét. A klasszikus oktatásfókuszú képzés helyett a műhelymunkára helyezzük a hangsúlyt, és arra, hogy hallgatóinkat felkészítsük a tudományos életpályára. Célunk a tudományos kiválóság; ezt nyújtjuk a képzések során és ezekkel a kvalitásokkal engedjük útjukra doktoranduszainkat.”

img_0293-min.JPGAz átalakulás természetesen nemcsak névváltozást fed, hanem egy átfogó, három pilléren nyugvó komplex fejlesztést is jelent: szervezeti és tartalmi megújulást, valamint minőségi fejlesztést egyaránt.

Olyan előnyökkel jár, mint az eddigieknél is több kutatási lehetőség a hallgatók számára vagy a színesebb képzési paletta. Mindemellett számos program közül lehet választani az iskolákban, és lehetőség nyílik a szinergiák hatékony kihasználására is. A fuzionált iskolákban olyan szakemberekkel, kutatókkal, témavezetőkkel és hallgatótársakkal lehet együttműködni, akik számtalan új lehetőséget nyithatnak meg a doktoranduszok előtt, támogatják őket a tudományos munkában, nemcsak a képzés befejezéséig, hanem akár később is. A kurzusok száma a korábbi évekhez képest csökken, és a lexikális szaktudás helyett a kutatásmódszertani és az akadémiai életpályára felkészítő órákra helyeződik a hangsúly.

Az „iskolából műhely” filozófia realizálásának kulcstényezője nem más, mint a doktori képzés ismeretcentrikusságának csökkentése és képességorientáltságának növelése.

 2020. július 23.

„Iskolából műhely” – Megújulnak a doktori iskolák a Corvinuson Tovább
Hogyan tovább szeptembertől? - Legfrissebb hírek a Corvinusról

Hogyan tovább szeptembertől? - Legfrissebb hírek a Corvinusról

ressely-e14-min.jpgAz őszi tanévkezdés a Corvinuson a járványügyi helyzet miatt kérdőjelekkel teli, de a legújabb Elnöki Testületi rendelkezés már konkrétumokkal is szolgál. Első lépésben a nagy létszámú előadásokról döntöttek, amit röviden összefoglaltunk.

Írta: Taxner Tünde / Képek: Ressely Kinga

A legfrissebb Elnöki Testületi rendelkezés teljes szövegét itt olvashatjátok.

Tantermi órákkal terveznek a Corvinuson a 2020/2021. tanév I. félévében. A jelenléti oktatásnak azonban a következő félévben még számos akadálya lehet akkor is, ha nem újul ki a járvány, és nem ismétlődnek meg a korlátozások. Hiszen a külföldi diákok beutazása továbbra is kérdéses marad. Az Egyetem célja tehát a jelenléti oktatás megvalósítása esetén is a zsúfoltság csökkentése, ami főleg a nagy létszámú előadásokra vonatkozik.

Milyen előadásokat érintenek a változások?

Az őszi félév 60 főnél nagyobb, angol és a magyar nyelvű, több kurzusba sorolt előadásait. Az intézetenként két tárgyat (összesen 24 stratégiai fontosságú előadást), melynek várható létszáma 100 főnél nagyobb, előzetesen az egyetemi stúdióban, professzionális minőségben terveznek rögzíteni. Így ezek aszinkron formában a félév során elérhetővé válnak.

Az érintett nagy létszámú előadások listája ezen a linken található.

Hogyan érik el a hallgatók a felvett előadásokat?

A Microsoft Stream platformra kell őket feltölteni, hiszen ez az egyetem belső felülete. Innen fogják az oktatók Moodle-ba linkelni őket. Az előadások bármikor akár többször is megnézhetők lesznek, de letölteni nem lehet őket.ressely-e15-min.jpg

Hogyan veszik fel ezeket az előadásokat?

Az egyetem stúdiója vizuális technikával és utómunkálatokkal fogja támogatni a felvételeket, ezért az előadásokat az oktatóknak legalább 14 nappal az órarendi időpont előtt rögzíteniük kell. A TDTK pedig oktatásmódszertani tudással támogatja a folyamatot, hogy később a videók akár a blended learning módszertan részeként is alkalmazhatók legyenek. 

Mi áll a döntés hátterében?

A nagyobb létszámú előadások oktatásmódszertanának megújulása már az elmúlt években felmerült, hiszen látogatottságuk jelentősen csökkent, a modern e-learning megoldások egyre inkább elterjedtek, és online számos jó minőségű, ingyenes tananyag megtalálható. A koronavírus-járvány okozta átállás felgyorsította a folyamatot, és jobban rámutatott arra, hogy igény van a modernizálásra. 

Milyen célok kapcsolódnak még a döntéshez?

A Corvinus Megújulás Projekt keretében 2019. májusában elkészült „Oktatási stratégia előkészítő tanulmány” a legfontosabb rövid távú trendek (1−2 év) között sorolja fel a hibrid (blended) oktatás elterjedését. Ebben az irányban már a válság előtt is megvalósultak sikeres pilot projektek, több tárgy blended learning irányú átalakítása megkezdődött. Az egyetem célja felzárkózni a versenytársakhoz, és modernizálni az egyoldali oktatási megoldásokat, valamint gyakorlati foglalkozásokat fejleszteni, melyek az adott tárgy jellegének megfelelően a felkészült hallgatók tudásának elmélyítésére szolgálnának.

2020. július 16.

Hogyan tovább szeptembertől? - Legfrissebb hírek a Corvinusról Tovább
Hatvanmilliós keret a legjobb kutatók díjazására – Így újul meg a kutatástámogatási rendszer a Corvinuson

Hatvanmilliós keret a legjobb kutatók díjazására – Így újul meg a kutatástámogatási rendszer a Corvinuson

img_3735-min_1.JPG

A Corvinus Egyetem átalakulása nemcsak az oktatást, hanem a kutatásokat is érinti. A folyamat már idén elkezdődik, az új projektek mellett a bérrendszer és a teljes kutatási szemléletmód is megújul. A kutatástámogatás átalakulásáról Dr. Vastag Gyulával, a Corvinus Egyetem Kutatási Rektorhelyettesével beszélgettünk. 

Írta: Kovács Máté

  • Hogyan újul meg a Corvinuson a kutatástámogatási rendszer?
  • Milyen új projektek indulnak?
  • Mi lesz az akadémiai autonómiával?
  • Milyen kiemelt irányokban kutatnak majd a jövőben?
  • Hogyan lesz gyakorlatban is hasznosítható egy kutatás? 
  • Mi lesz a fenntarthatósággal?

„A Corvinusnak tisztességes, magas alapfizetést kell biztosítania.”

“Legyenek kutatási eredmények, ugyanakkor ezt másoknak is látniuk kell nemzetközi téren, hiszen oda szeretne a Corvinus is betörni” - mondta dr. Vastag Gyula a kutatástámogatás céljáról. „Olyan eredményekkel kell előállnunk, amelyet ők is elismernek. Ehhez képest kell megújítani a kutatástámogatást.” (fotó: Ressely Kinga)

ressely-e1-min.jpg„Minden egyetem elsődleges érdeke, hogy jó kutatói, jó oktató legyenek, őket meg kell becsülni. Olyan ugyanakkor nincs, hogy csak megbecsülünk valakit, és az eredmények nem jönnek. Ezeket be is kell hajtani” - mondta a kutatási rektorhelyettes.

Az értékelési rendszerben is jelentős változásra van szükség. „Az egész értékelési rendszer arra irányult eddig, hogy minél többet oktassanak a kollégák. Néhol teljesen abszurd rendszer alakult ki, extra oktatás címszó alatt több millió forintos kifizetések történtek. Ez felveti azt a kérdést, hogy valamiféle kalibrálási hiba történhetett” – mondta Vastag Gyula. „Magyarországon, ha egymillió forintot keres valaki oktatóként havonta, az kiemelt fizetésnek számít. Ha félév alatt kap hatmillió forintot, majd ennek még a felét megkapja extra oktatási tevékenységre is, akkor valami nem jól működik.”

A megújulás részeként a teljes oktatói pályát átgondolják, lesznek oktatás- és kutatáscentrikus pályák is. A kutatás az oktatói tevékenységből sem maradhat ki, itt a hazai mércének kell megfelelni, az utóbbi esetben pedig a nemzetközi kutatói elismertség lesz a fő cél. 

Vastag Gyula hozzátette, hogy ezzel együtt

„a Corvinusnak tisztességes, magas alapfizetést kell biztosítania. Ahhoz, hogy kiemelkedjünk a mezőnyből, nemcsak hírnévben, hanem hírnévnek megfelelő alapfizetésben is az élen kell járnunk”.

A versenyképes fizetés régiós szinten értendő, az amerikai üzleti iskolákkal ugyanis nem lehet versenyezni.

Újdonságok a kutatástámogatási rendszerben:

A Corvinus megújult kutatástámogatási rendszerének alappillére lesz a Corvinus Kutatási Kiválóság (CKK) ösztöndíj. A pályázatokat a kutatók önkéntesen adhatják be, melyeket az elmúlt három év kutatási teljesítménye alapján értékelnek. Az ösztöndíjjal hatvanmilliós keretet osztanak szét, amelyben akár 30-40 kutató is részesülhet. Ezzel az Egyetem ösztönözni szeretné a kutatókat, hogy minél több nemzetközileg is elismert kutatásban vegyenek részt. 

Meghirdetik továbbá a Corvinus Lectures sorozatot, melynek célja, hogy bevezesse az egyetemet a nemzetközi vérkeringésbe. Ehhez egy külön bizottság alakult, akik kiemelt eseményeket fognak támogatni. 2021-ben például Nicholas Bloom, a Stanford Egyetem elismert közgazdásza tart majd előadást és beszélget a kutatókkal a Corvinuson.

A kutatástámogatási rendszer fontos része lesz a Corvinus Research Seminar is. Az Intézetek és kompetencia központok minden évben kétezer eurót kapnak majd, amit szabadon felhasználhatnak. Hívhatnak például nemzetközi előadókat, de akár össze is állhatnak más Intézetekkel. A beadott javaslatokat a központi kutatási iroda fésüli össze, hogy ne legyenek átfedések, az eseményeket pedig mindenki számára nyilvánossá teszik. 

Az akadémiai autonómia a megújult rendszerben is megmarad

Az Egyetem több milliárd forint kutatási támogatást kapott különböző minisztériumoktól, kutatási szervektől vagy nemzetközi pályázatokon. Vastag Gyula szerint „ezekben a kutatási projektben akár több tucat ember is szerepelhet, van egy témájuk, van egy elfogadott költségvetésük, vannak céljaik - ezek továbbra is menni fognak, és mi nem szólunk bele.

Ha valaki be akar adni egy pályázatot és az a témakör beleillik az egyetem oktatási-kutatási profiljába, azt maximálisan támogatni fogjuk.”

Másik részről felmerülhet az a kérdés, hogy milyen kutatási irányokat preferál az Egyetem. Vastag Gyula szerint „ez egy nagyon nehéz kérdés, ugyanis van ötszáz oktató vagy kutató, egy kutatónak két-három témaköre is lehet, ezeket pedig nem akarjuk szabályozni.” Viszont jó lenne szerinte, ha valamiféle tág irányt lehetne adni, amelyekre a Corvinus felfűzheti a kutatási portfóliót. „Ezek persze nem részletekbe menő irányok, mint például az ellátási lánc beszállítói oldalának autóiparra gyakorolt hatása, hanem sokkal általánosabbak.”

img_0296-min.JPG

Fotó: Szép Zsóka

Három pillér: kvantitatív megalapozottság, régiós értékek és digitalizáció

Vastag Gyula szerint az általános irányoknak három pillérre kellene épülniük. Az első ezek közül a kvantitatív megalapozottság. A tendenciák ugyanis azt mutatják, hogy a számszerű megalapozottság egyre erősebben van jelen a kutatásokban. Ilyen területek például a hálózatkutatás, de az orvostudományok egészségügyi-közgazdasági része, a járványkutatások és akár a politikatudomány is. Minden olyan terület tehát, ahol nagy mennyiségű adattal kell dolgozni. 

„Abban az időszakban, amikor én végeztem, mindenkinek kötelező volt négy félév matematika, tehát erős matematikai alapozottság volt. Ha megnézzük, a szemléletmód miatt azok az intézmények a sikeresebbek, ahol ez a mai napig így van, még akkor is, ha adott esetben ezek közül az eszközök közül a hallgatók nem használnak mindent a pályájuk során” – tette hozzá Vastag Gyula. „Szeretnénk tehát azokat a kutatásokat támogatni, amelyek igénybe veszik a kvantitatív irányultságot, ami persze nem jelenti azt, hogy megtiltanánk azokat, amelyek nem erre épülnek.”

A második pillér Vastag Gyula szerint a régiós beágyazottság. „Kinézünk az ablakon és itt vagyunk Budapesten, Kelet-Közép Európában, itt vagyunk otthon. Erről a régióról mi tudunk a legtöbbet, itt jártunk iskolába, ismerjük a kultúrát és a történelmet. Ha megnézzük a publikációkat, vagy részt veszünk nemzetközi kutatásokban, általában itt gyűjtünk adatokat, itt megyünk el interjút készíteni. Ezzel a régiós tudással kapcsolódunk a nemzetközi áramlathoz.”

1_1_-min.jpg

Fotó: Szép Zsóka

A második pillér ezt szeretné tovább erősíteni. „Budapesten, sőt, ebben a régióban mi szeretnénk lenni a legjobbak. Támogatjuk azokat a kutatásokat, amelyek kihasználják a gyökereinket, a történelmünket és az ismereteinket.”

A harmadik pillér a digitalizáció, ami a vírushelyzet miatt csak tovább erősödött. Vastag Gyula szerint ugyanakkor „a digitalizáció nemcsak eszköz arra, hogy átálljunk online oktatásra, hanem egy kutatási irányt is jelent.” A harmadik pillér szorosan kapcsolódik az elsőhöz, hiszen a Big Data korszakában a kvantitatív kutatások digitalizáció nélkül elképzelhetetlenek. 

„Ki, mennyit fizetne ezért?” – Hogyan lesz egy kutatás gyakorlatias?

A publikációknál két dolgot szoktak figyelembe venni: akadémiai szempontból szakszerűen írták-e meg a cikket, valamint releváns-e a kutatás.

„Fontos, hogy ne csak a levegőbe beszéljünk, hanem legyen a kutatásnak haszna is. Erre szoktam mondani: ki, mennyit fizetne ezért?”

– teszi fel a kérdést Vastag Gyula. 

A relevanciának további két összetevője van. Egyrészt vannak akadémiai feltételek, melyeknek meg kell felelni, másrészt pedig van az úgynevezett „bérmunka”. „Vállalatoknak, szervezeteknek gyakran vannak problémáik. Hova tegyem például a gyárban a CNC esztergagépet? A sarokba vagy középre? Ez nem egy bonyolult teoretikus probléma, hiszen egy szimulációval modellezni tudom az anyagmozgatást, és meg tudom mondani, hogy pontosan hova kerüljön. Ez egyrészt hasznos a vállalatnak, másrészt hasznos a hallgatónak is, hiszen gyakorlati területen szerezhet tapasztalatot. Az egyetemnek pénzügyi szempontból éri meg, a kutató pedig kapcsolatokat tud teremteni, tehát mindenki jól jár.”

Mi lesz a fenntarthatósággal?

„Nagyon sok kollégánk foglalkozik ezzel a területtel, ami része az egésznek. Ha fenntarthatóságról beszélünk, szinte fölösleges is hangsúlyozni, mert minden terület csak úgy értelmezhető, ha a fenntarthatóság szellemisége benne van, különben elvesztünk. Az utóbbi időben nagy változás ment végbe, ma már belépő szint, alapkövetelmény a fenntarthatóságra való törekvés.”

Hatvanmilliós keret a legjobb kutatók díjazására – Így újul meg a kutatástámogatási rendszer a Corvinuson Tovább
Rangos nemzetközi elismerés és közösség – Új MBA akkreditációt szerzett a Corvinus

Rangos nemzetközi elismerés és közösség – Új MBA akkreditációt szerzett a Corvinus

img_0293-min.JPG

Magyarországon elsőként szerzett AMBA akkreditációt a Budapesti Corvinus Egyetem. Az MBA-k Szövetsége a posztgraduális üzleti oktatás kiemelkedő szereplője, több mint 50 éve működik a gazdálkodástani oktatás pártatlan hatóságaként. Minősítését a világon alig 300 iskola nyerte el eddig, 2020. júniusa óta a Corvinus is közéjük tartozik. Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat a minősítés hátteréről és jelentőségéről, valamint előnyeiről a hallgatók számára. 

feher-peter_dr_1-77241a22d821094432888e32a01c23ac.jpgA világ legjobbjai közé jutott a Corvinus. Júniustól a kiemelkedő üzleti képzést kínáló, világszerte a legjobb 1,68 százalékhoz tartozó iskolák között van a Corvinus is. Az akkreditációval rendelkező intézmények listája itt böngészhető. Az egyetem jelenleg egy Executive MBA-t, valamint egy nappali és egy levelező tagozatos mester MBA-t kínál. Az Executive MBA a Maastricht School of Management-tel, míg a levelező MBA a Fudan Egyetemmel közös diploma program. Ezek a szakok globális szinten a legelterjedtebb egyetemi fokozatú végzettségnek számítanak a menedzsment területén. Az új nemzetközi akkreditáció pedig egyet jelent a legrangosabb elismeréssel a posztgraduális üzleti oktatás területén. (A képen Fehér Péter, forrása)

Fehér Péter, a BCE executive programokért felelős dékánja így fogalmazott: „Az AMBA akkreditáció megszerzése nagyon fontos mérföldkő a Budapesti Corvinus Egyetem életében. Az, hogy egy alig 300 üzleti iskolát magába foglaló közösség részévé váltunk, mutatja elkötelezettségünket azzal kapcsolatban, hogy nemzetközi elismertségű és színvonalú executive képzéseket teremtsünk meg.”

Az AMBA elbírálási kritériumai között szerepelt az oktatás és a hallgatói részvétel színvonala, valamint a képzés gyakorlatiassága és minősége, amiről az akkreditációs testület elismerően nyilatkozott. Számítottak az egyetem üzleti beágyazottsága és vállalati, közéleti kapcsolatai, és az AMBA az innovációra is hangsúlyt fektet. Andrew Main Wilson, az MBA-k Szövetségének és az Üzleti Diplomások Szövetségének (BGA) vezérigazgatója ezt így fogalmazta meg:

„A Budapesti Corvinus Egyetem kiváló egyetem, és örömmel üdvözöljük őket a világ vezető üzleti iskoláinak hálózatában. Úgy gondoljuk, hogy az MBA, a DBA és a mesterképzési szakoknak fenn kell tartaniuk a legmagasabb színvonalat, és meg kell őrizniük aktualitásukat az iparágakban folyamatosan változó trendek és innováció közepette.”

img_3735-min.JPG

Az új akkreditációval az üzleti területeken megszerezhető három fő akkreditáció (EQUIS, AMBA, AACSB) közül a Corvinus most a másodikat szerezte meg. Fehér Péter így fogalmazta meg ennek jelentőségét: „Összességében nő az egyetem nemzetközi elfogadottsága, elismertsége, most kiemelten az MBA képzések területén. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a nemzetközi együttműködési kapcsolatok kialakítása során erősebb az egyetem alkupozíciója, valamint bejutunk olyan együttműködésekbe, hálózatokba, ranglistákra, melyeknek előfeltétele volt az AMBA akkreditáció. Nem csak az MBA-s hallgatóink számára is ez több nemzetközi lehetőséget és a diploma nemzetközi elfogadottságát jelenti.”

A Corvinus MBA hallgatói számára az akkreditáció nem csak a képzések minőségét hivatott biztosítani, hanem minden volt és jelenlegi hallgató meghívást kap az AMBA tagjainak globális közösségébe. Az Alumni hálózat 150 országból több mint 45 000 hallgatót kapcsol össze, lehetőséget kínálva a kapcsolatépítésre, valamint a globális tudásmegosztásra. A hálózaton keresztül nem csak szakmai eseményekhez lehet kapcsolódni, hanem nemzetközi karrierlehetőségek is vannak, kimondottan MBA végzetteknek szóló állásajánlatokkal, munkáltatói elvárások megismerésével, karrierértékeléssel és képességfejlesztő kurzusokkal. Fehér Péter szerint a hallgatók számára az is előnyt jelent, hogy „az AMBA akkreditáció alapvetően egy minőségbiztosítási eszköz, mely az egész világon bizonyítja, hogy a nálunk végzett hallgatók minőségi oktatást, ezzel együtt kimenetet szereztek meg. Ez összességében növeli a diploma minőségét és nemzetközi elismertségét.

"Az AMBA akkreditált MBA diplomák így versenyképesek más, jó nevű, de nem akkreditált egyetemek diplomáival szemben. Ez a munkaadóknak is egy világos, ellenőrizhető jelzés, amikor vezető kollégák foglalkoztatásáról vagy előléptetésükről döntenek.”

Fényképek: Szép Zsóka

Írta: Taxner Tünde

2020.07. 08.

Rangos nemzetközi elismerés és közösség – Új MBA akkreditációt szerzett a Corvinus Tovább
"A doktori képzés maga a megtestesült kreativitás" - Interjú Michalkó Gáborral, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatójával

"A doktori képzés maga a megtestesült kreativitás" - Interjú Michalkó Gáborral, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatójával

corvinus_doktori_iskolak.png

A Corvinus átalakulása a doktori képzésekre is hatással van, a vészhelyzetben pedig minden eddiginél jobban felértékelődhet a kutatók és a szakértők szerepe. A Corvinus doktori képzéseiről Michalkó Gábor egyetemi tanárral beszélgettünk.

michalko_home_office2.jpgMichalkó Gábor geográfus, turizmuskutató, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatója, a Gazdálkodástani Doktori Iskola vezetője, a Marketing Intézet Turizmus Tanszék professzora.

Hogyan érinti a Corvinus átalakulása a doktori iskolákat, milyen változások lesznek a következő tanévtől?

A Corvinus alapítványi egyetemmé válásával kapcsolatos átalakulásokat a doktori képzésben is történelmi lehetőségként értelmeztük és ennek megfelelően kezdtük meg a reformok előkészítését. A munka azonban nem 2019. július 1-én kezdődött, hanem 2018 szeptemberétől szisztematikus tervezéssel sorra vettük azokat a területeket, ahol a változás a doktori képzés minőségének növekedésével, a szervezet hatékonyságának fokozásával, a versenyképességünk javulásával járhat. Az, hogy mindezt már nem az egymástól elszigetelt doktori iskolák, hanem a 2018 áprilisától működő Corvinus Doktori Iskolák szervezeti keretein belül végezhettük el, nagy előnyt jelentett a számunkra.

Az Elnöki Testület által a közelmúltban elfogadott „Iskolából műhely” alcímű, a doktori képzés megújítását célzó projekt három kulcsfontosságú pilléren nyugszik. Az első a szervezeti átalakulás, amely a tudományágilag egymáshoz közelálló doktori iskolák fúzióját eredményezi, ennek folyamodványaként 2020. július 1-től

a jelenlegi 7 doktori iskola helyett 4 doktori iskola fog a Corvinuson működni, a képzésben a hangsúly a doktori iskolákról a doktori programokra fog helyeződni, amelyből – terveink szerint – 13 lesz.

A tartalmi megújulás felmenő rendszerben új operatív tantervek bevezetésével párosul, amelyek sokkal inkább a kutatói életpályára való felkészítést célozzák, az oktatásra kisebb, a kutatásra nagyobb hangsúly fog helyeződni. Mindezt pedig egy korszerű minőségbiztosítási rendszer kiépítésével kívánjuk megerősíteni, amelynek többek között része lesz a témavezető szerepének erősítése.

Milyen képzési kínálattal rendelkezik a Corvinus, vannak most kimondottan felkapott képzések?

nevtelen_terv.pngA doktori a felsőoktatás legmagasabb szintű képzése, az eredményesen végzők számára a PhD fokozat és a nevük előtt használható Dr. cím megszerzésének színtere. A Corvinus Doktori Iskolák alapvetően társadalomtudományi képzéseket kínál, de a Gazdaságinformatikai Doktori Iskolában a műszaki tudományok is színesítik a kínálati palettát. Hat tudományágban adunk ki PhD fokozatot, a közgazdaságtudományok, a gazdálkodás- és szervezéstudományok, az informatika tudományok, a politikatudományok, a szociológiatudomány, valamint a média és kommunikációtudományban.

A hallgatói létszámot tekintve a Gazdálkodástani Doktori Iskola és a Nemzetközi Kapcsolatok Multidiszciplináris Doktori Iskola a legnagyobb, de a doktori képzésben a sikert nem súlyra mérik. Számunkra minden doktori iskola, minden programja, alprogramja és specializációja, ahogy minden egyes doktorandusz egyformán fontos, hiszen akiben megvan a tehetség és a kitartás, az bármely tudományágban sikeres lehet és öregbítheti a Corvinus hírnevét.

Sok hallgató már alap- és mesterképzés mellett is dolgozik, a munkaadók pedig sokszor teljes munkaidős állást ajánlanak a mesteres diploma után. Miért éri meg egy hallgatónak a doktori képzést választania inkább?

A doktori képzés hosszú távú befektetés. A megszerzett tudás persze már a képzés során is aprópénzre váltható, bármely hallgató oktatóként bekapcsolódhat egy-egy kurzus megtartásába, elnyerhet kutatói ösztöndíjakat, részt vehet kisebb-nagyobb tudományos projektekben, de ha ideje engedi, akkor szakértői, tanácsadói munkát is végezhet. Közel 600 doktorandusz van a Corvinus Doktori Iskolák rendszerében, kb. fele-fele arányban vannak azok, akik 2016 után, vagyis az új típusú doktori képzésben kezdték meg tanulmányaikat és azok, akik ennél korábban, így valahol a nagyvilágban éppen írják, vagy már készülnek benyújtani a disszertációjukat.

Ha azt vizsgáljuk, hogy milyen a szociodemográfiai összetétele a hallgatóinknak, akkor azt mondhatjuk, egyesek a klasszikus akadémiai életpályát választották és mesterképzést követően felvételiztek a doktori képzésbe, és vannak olyanok, akik néhány év vagy néhány évtized után már sikeres üzleti, közigazgatási vagy éppen diplomáciai karriert követően ültek újra iskolapadba.

Itt a legjobbak a legjobbaktól tanulhatnak, ez egy különleges közösség, amelynek öröm a tagjának lenni.

Miért éri meg adott esetben a munkaadónak, hogy a munkavállalója részmunkaidő mellett egy doktori képzést is elvégezzen?

notes-macbook-study-conference-7102.jpgA Corvinuson jelenleg csak nappali tanrendben folyik a doktori képzés, de egyre inkább igény van a munka mellett végezhető „levelező” doktori képzésre is, amelynek a követelményei mindenben azonosak a nappaliéval, de a doktorandusz számára komfortosabb, a hétköznapjaiba jobban beilleszthető tanulmányok elvégzését kínálja, a doktori megújítás programban ennek megteremtésén is dolgozunk. A doktori képzés elitképzés, a benne résztvevők olyan tudást, szemlélet- és gondolkodásmódot, elemző, értékelő és kommunikációs képességet, kapcsolatrendszert szereznek, amelyet bármely munkáltató szívesen fogad, ezért nem csak munkaidő-kedvezménnyel, hanem gyakran az amúgy sem olyan vészes költségtérítés (jelenleg 320 ezer Ft/félév) részbeni vagy teljes átvállalásával honorál.

Van esetleg adatuk arról, hogy a doktori képzést elvégző hallgatók milyen területen helyezkednek el később? Leginkább a felsőoktatáson belül van lehetőség, vagy adott esetben vállalati szférában is keresnek doktori képzésben részt vevő, vagy végzett hallgatókat?

Pontos adataink nincsenek arról, hogy kit merre sodor az élet a nálunk megszerzett PhD fokozattal a zsebében, de az elmondható, hogy a végzettek 2/3-a az akadémiai pályára kerül, vagyis a felsőoktatásban, kutatóintézeteknél helyezkedik el (egyre gyakrabban külföldön is), a praxisból érkezőknek is nyitott ez a lehetőség, de ők az esetek többségében visszatérnek a munkahelyükre és ott futnak be különböző ívű karriert.

Valójában nincs recept, és szerencsére a rendszer minden irányban nyitott, a mobilitás egyaránt jót tesz az érintettnek és a tudományos közösségnek.

Járhat előnyökkel a doktori képzés saját vállalkozás, vagy startup esetén is?

Természetesen, mindazon ismeret, kompetencia és kapcsolati háló, amit egy munkáltató is jól tud hasznosítani, ha PhD-val rendelkező munkavállalót foglalkoztat, az a saját vállalkozásban, különösen egy startupban remekül kamatoztatható.

A doktori képzés maga a megtestesült kreativitás, itt azt is elsajátítja a hallgató, hogyan állítsa arra rá az agyát, hogy az üresjáratban innovatív gondolatai generálódjanak, nekem például fűnyírás vagy mosogatás közben jönnek a legeredetibb kutatási ötleteim.

shutterstock_675984163-min.jpg

Mennyire alkalmas a doktori képzés arra, hogy innovációk kerüljenek ki belőle? Volt esetleg példa arra korábban, hogy egy kutatási témából később sikeres innováció született?

Magam is foglalkozom innovációval, egy kiváló kutatói közösség tagjaként azt vizsgálom, hogyan lehet az időskorúak életminőségén a társadalmi innováció eszköztárával javítani. A jó kutatás önmagában egy innováció, persze nem jelentjük be a szabadalmi hivatalban, de ha a kutatót arra ösztönzik, hogy tegye a vizsgálatának eredményeit társadalmilag hasznosíthatóvá, akkor képes megfogalmazni a tanulmányának ilyetén esszenciáját. Évek óta törekszünk olyan kutatási témákat is befogadni a doktori képzésbe, amelynek végeredménye egy kézzel fogható termék lesz. Ez a hazai társadalomtudományi doktori képzés területén egyedülálló.

A veszélyhelyzetben és a várható súlyos gazdasági válságban egyre inkább felértékelődik a szakértők szerepe. Mit gondol, milyen hatással lehet ez a jövőben a doktori képzésekre és a fontosságukra?

Ha csak az aktuális vészhelyzettel és annak várható hatásaival kapcsolatban megfogalmazott szakértői megnyilvánulásokat vesszük alapul, akkor megerősíthető, hogy a doktori képzésben elsajátítandó kutatás-módszertani arzenál nélkülözhetetlen a döntési, döntés-előkészítői mechanizmusok megalapozásában.

Itt most nem babra megy a játék, az a fajta társadalmi kísérlet, amelynek akaratlanul is a részeséivé váltunk, kizárólag a tudományos gondolkodás eszköztárával elemezhető, értékelhető.

Reményeim szerint a kilábalás alternatíváinak megtalálásában is PhD-vel rendelkezők fognak közreműködni.

Fordított irányban lehet hatással a koronahelyzet (Corvinus esetén főleg gazdasági és társadalmi vonatkozásai) a doktori képzésekre és kutatási irányokra?

knowledge-1052010_1280.jpgKözhely, hogy a koronavírus sok mindent felül fog írni, de azt még senki sem tudja megmondani, hogy pontosan milyen mélységű és időtartamú változásokat generál az élet legkülönbözőbb területein. Egy biztos, a tudományos kutatásokat tematizálni fogja, futószalagon érkeznek majd a koronavírus hatásaival foglalkozó közlemények. Minden bizonnyal lesz olyan doktori hallgató, aki 2020 szeptemberében kutatásának fókuszába fogja helyezni a koronavírus gazdasági-társadalmi, vagy akár környezeti következményeit, de az is elképzelhető, hogy egyesek a nem növekedést (degrowth), mások az antiturizmust zászlajukra tűző mozgalmak teoretikus hátterét fogják erősíteni.

Ha egyetlen szóval vagy szókapcsolattal kellene jellemeznie a Corvinus doktori képzéseit, mi lenne az?

#egyuttalagjobbak

A Corvinus doktori képzéseire április 15-30 között tudtok jelentkezni, további információkat a honlapon találtok. FRISSÍTÉS: a jelentkezési határidőt MÁJUS 4-ig meghosszabbították!

Kovács Máté

2020. április 15.

Illusztrációk: Pixabay, Pexels, Canva, Shutterstock

"A doktori képzés maga a megtestesült kreativitás" - Interjú Michalkó Gáborral, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatójával Tovább
5 dolog, amit tudnod kell a Corvinus Ösztöndíjról

5 dolog, amit tudnod kell a Corvinus Ösztöndíjról

person-holding-coin-1602726.jpg

Hány támogatott félévem lehet a Corvinus Ösztöndíjjal? Mikor kell jelentkezni, és hogyan tudom a teljes képzést ingyenesen elvégezni? Körbejártuk a Corvinus Ösztöndíj feltételeit, hogy ne maradjatok le semmilyen fontos részletről sem. 

A Corvinus Ösztöndíj talán a hallgatók számára leginkább érezhető változás lesz a Corvinus átalakulásakor. Az átalakulás folyamatáról és szervezeti feltételeiről egy korábbi interjúban beszélgettünk Anthony Radevvel, a Corvinus elnökével, az átalakulás víziójáról pedig ebben az interjúban olvashattok részletesen.

FONTOS: A Corvinus Ösztöndíj csak a 2020/2021-es tanévben induló képzéseket érinti. Aki megkezdett jogviszonnyal rendelkezik, a felvételkor meghatározott feltételekkel végezheti el a képzést. 

Most összeszedtünk öt fontos tényezőt, amelyet mindenképp tudnod kell, mielőtt a Corvinusra jelentkezel. Cikkünkhöz minden információt hivatalosan fellelhető forrásokból vettünk, melyet itt és itt ti is részletesen tudtok tanulmányozni. 

 

1. Hány támogatott félévem lehet, és meddig kell elvégeznem a szakot? Tényleg rosszul járok, ha Erasmusra akarok menni?

A Corvinus Ösztöndíj esetében a maximális félévek számánál érdemes két fogalmat bevezetnünk. Az egyik a

támogatott félévek maximális száma.

Ez alap- és mesterképzés esetén a képzési követelményekben meghatározott félévek számával egyezik meg. Azaz egy 7 féléves képzés esetén 7 darab Corvinus Ösztöndíjjal támogatott, aktív féléved lehet. 

Frissítés: Az ösztöndíj tárgyalások eredményeként ez némiképp változott. A maximális félévek száma a hallgató kérelmére külföldi csereprogramokban való részvétel miatt legfeljebb egy félévvel meghosszabbítható. Így tehát semmilyen hátrány nem fog érni, ha egy félévet külföldön tanulnál. 

A másik a

jogosultsági időszak,

amely azt jelenti, hogy az adott számú féléveket a kezdéstől számítva milyen időintervallumon belül lehet felhasználni. Ez alap- és mesterképzés esetén a képzés féléveinek száma +1 félév, vagyis egy 7 féléves képzés során 7 darab támogatott féléved lehet, amit a kezdéstől számított 8 féléven belül el kell végezned. Ez azt jelenti, hogy egy passzív félév belefér (passziváltatott időszakban értelemszerűen nem jár a Corvinus Ösztöndíj, hiszen képzési költség sincs.

Osztatlan képzés esetén a támogatott félévek maximális száma ugyanúgy a követelményekben meghatározott félévek számának felel meg, ugyanakkor a képzési idő +2 félév alatt használható fel. Vagyis egy 10 féléves képzés esetén 10 támogatott féléved lehet, melyet a kezdéstől számított 12 féléven belül el kell végezned.

Különös méltánylást igénylő esetekben a jogosultsági időszak további egy félévvel meghosszabítható, vagyis alap- és mesterképzés esetén ilyen esetben a képzési idő +2 féléven belül kell elvégezni a szakot, osztatlan képzés esetén pedig a képzési idő +3 féléven belül. Ilyen esetek például a tartós betegség, gyermekvállalás, külföldi csereprogramokban, szakmai gyakorlaton való részvétel. Vagyis, ha elfogadják a kérvényed, akkor 2 passzív, vagy Erasmusos félévre is lehetőséged van osztott képzésben is anélkül, hogy kicsúsznál az ösztöndíj felhasználásának időkorlátjából. 

2. Hogyan és mikor kell a Corvinus Ösztöndíjra jelentkezni?

A Corvinus Ösztöndíjra nem kell külön jelentkezni az első félévben. A felvételi során a felvi.hu-n az adott szak “A” finanszírozási formáját jelöld be. Amennyiben eléred az előre meghatározott ponthatárt, automatikusan jogosult leszel a Corvinus Ösztöndíjra az első két félévben. Gyakorlatilag az eljárás szinte ugyanaz, mint állami helyek esetében, csupán annyi a különbség, hogy az első két félévre kapod meg az ösztöndíjat, melyet tanulmányi eredmény alapján évente felülvizsgálnak. 

3. Felülvizsgálat? Ez meg mit jelent?

feedback-3584509_1920.jpgA Corvinus Ösztöndíjat a felvételi eredményeid alapján kapod meg az első 2 félévben. Ezt követően az év végén minden szakon készítenek egy listát az eredmények alapján, az ösztöndíjat pedig azok kaphatják meg, akik az adott évben legjobban teljesítettek. Vagyis, ha a felvételi során nem kapsz ösztöndíjas helyett, de az első évben jól tanulsz, akkor jó esélyed van bekerülni a támogatottak közé. Ugyanez a másik irányba is érvényes, vagyis elveszíteni is könnyebb a jogosultságot, ha nem fektetsz elegendő energiát a tanulásba. 

A felülvizsgálat során a legutolsó két aktív, nem Erasmusos félév eredményei számítanak, azon belül a súlyozott átlag és az összeadott kreditszám. Vagyis a külföldön végzett képzés eredményei nem számítanak bele az ösztöndíj rangsorának számításába. Emellett lehetőség van közéleti tevékenységgel is növelni a ösztöndíjhoz szerzett pontokat, melyről később írunk majd részletesen.

Frissítés: a közéleti tevékenység csak a 2020K, vagyis a februárban induló keresztféléves képzésekre vonatkozik. A 2020A, vagyis 2020-2021-es tanévben, szeptemberben induló képzések esetén kizárólag a tanulmányi eredmény fog számítani. 

A felülvizsgálat során az értékelést szakonként, azon belül munkarendenként, képzési nyelvenként, képzési helyenként, továbbá évfolyamonként kell elvégezni. 

4. Mi lesz az állami féléveimmel?

A Corvinus Ösztöndíj alapítványi, és nem állami ösztöndíj, vagyis nem fogyasztod el a 12 félévből álló állami kereted. Ha végeztél a Corvinuson, ezeket továbbra is szabadon fel tudod használni.

5. El tudom végezni teljesen ingyen a képzést?

Az ösztöndíj összege nem terjed ki az önköltségi díjtól elkülönítetten meghatározott és közzétett idegennyelvi hozzájárulási díjra. Ezen felül viszont elvégezhető bármelyik szak teljesen térítésmentesen is. Ehhez az alábbiak kellenek:

  • kerülj be a felvételi eljárás során a Corvinus Ösztöndíjas helyek valamelyikére
  • az év végi felülvizsgálat során maradj a legjobbak között a rangsorban
  • ne csússz, ne ronts el támogatott félévet, ugyanis csak annyit támogat az ösztöndíj, ami a képzés követelményei között elő van írva
  • ne passziváltass sokat, ugyanis a meghatározott számú ösztöndíjas féléveket a megkezdéstől számított +1 (alap- és mesterképzés) vagy +2 (osztatlan képzés) félév alatt el kell végezned (különös méltánylást igénylő esetekben +2 és +3 félév). 

 Van még kérdésed, amire nem kaptál választ? Tedd fel nekünk ebben a kérdőívben, mi pedig továbbítjuk azt az illetékes szervezeti egységeknek, és igyekszünk mindenre választ adni írásunk második részében!


borítókép: pexels.com

2020. január 22.

Kovács Máté

5 dolog, amit tudnod kell a Corvinus Ösztöndíjról Tovább
Profizmus, meritokrácia és ügyfélközpontúság - Interjú Anthony Radevvel, a Budapesti Corvinus Egyetem elnökével

Profizmus, meritokrácia és ügyfélközpontúság - Interjú Anthony Radevvel, a Budapesti Corvinus Egyetem elnökével

corvinus_image_2017_569_-min.jpg

MÁSODIK RÉSZ

Hogyan érinti a Corvinus átalakulása a hallgatókat, és milyen hatással lesz a szakokra? A Corvinus elnökével, Anthony Radevvel beszélgettünk az átalakulás értékrendjéről és hétköznapi vonzatairól.

Ön is ide járt a Corvinusra. Miért választotta ezt az egyetemet és milyen szakot végzett?

_dsc1573-min_1.jpgSok mindenen múlik, hogy melyik egyetemre jársz: milyenek a képességeid, az érdeklődésed, mennyire vagy tehetséges, milyen céljaid vannak. Alapvető törekvésünk, hogy megértsük a világot és törekszünk a boldogságra. Ha összerakod az összes halmazt – prioritások, célok, érdeklődés, tehetség, képességek – akkor valami kiesik belőle. Az én esetemben ez a közgazdaságtudomány volt, de véletlenül kerültem a Corvinusra. Utólagosan azonban kiderült, hogy a közgazdaságtanban a szabad gondolkodás egyik hazája a szocialista világban Magyarország volt. A magyarok mindig kíváncsi emberek voltak, és próbáltak kritikusan gondolkodni a valóságról. Magyarországon sem volt teljesen szabad, de talán a szocialista országok közül itt volt a legflexibilisebb a pálya, például a szakkollégiumokban. Olyan emberekkel találkozhattam, akik kritikusan nézték a rendszert.

Mi számított akkor értéknek, és a mai korban megvan-e valami hasonló érték a Corvinuson?

Akkoriban senki nem beszélt értékekről. Az értékrendnek vallási, hitbéli konnotációja volt. A szólásszabadság, véleményszabadság, civilizált diskurzus megnyilvánulási formákat, nem önmagukban vett értékeket jelentenek.

Van-e ma a Corvinuson olyan érték, ami meghatározza az oktatókat és a hallgatókat?

Folyamatosan ismerkedek a Corvinus kultúrájával. Amit én látok és tapasztalok itt, és amit mindenképpen szeretnék, ha közösen fel tudnánk állítani, az két központi érték: a profizmus és a meritokrácia. Profizmus abban az értelemben, hogy tegyük az ügyfél érdekeit az első helyre. Az ügyfelek pedig ti vagytok, hallgatók. Átvitt értelemben még azok az intézmények és vállalatok is, akik munkahelyet adnak nektek, vagyis a munkáltatók.

Szeretném, hogy olyan értékrendet állítsunk fel, amely mentén minden, amit teszünk, minden döntés, amit hozunk, az az ügyfél érdekében történjék. Ezután a második helyen áll az intézmény, vagyis a Corvinus érdeke, és csak harmadik helyen az egyéni érdekek, vagyis az oktatók, kutatók és a többi munkatárs személyes érdekei. .A meritokrácia pedig arra épül, hogy semmi nem számít, csak a teljesítmény. Mindegy, hogy milyen társadalmi státuszú családból érkezel, kizárólag az számít, mennyire vagy tehetséges és mit teszel le az asztalra.

Térjünk át az átalakulás gyakorlati vonzataira. A megújulás folyamata mivel jár? Hogyan érintheti a hallgatókat?

A legjobb egyetemnek két ismérve van: ott vannak a legjobb diákok, és a legjobb tanárok. Mi nem indulunk olyan rossz pozícióból. A 450 pontnál magasabb pontszámmal rendelkező, gazdaságtudományi képzésre jelentkező érettségizők 78 százaléka a Corvinust választja. A legjobb magyar diákok most is itt tanulnak, de célunk ezt régiós szintre is kiterjeszteni. Szeretnénk hasonló tudású és kaliberű fiatalokat bevonzani a szomszédos országokból, hogy tovább nemzetköziesítsük az egyetemet.

Lesznek olyan szakok, amelyek megszűnnek vagy átalakulnak?

Az oktatásfejlesztési munkacsoport dolgozik ezen. Fontos tisztázni: az alapképzések célja átfogó, alapozó ismeretek, valamint az alapvető kompetenciák – többek között problémamegoldás, kritikus gondolkodás, együttműködés, eredményorientáltság, kommunikációs képességek – fejlesztése. Mesterképzésen pedig a speciális, adott szakterületre jellemző elmélyült tudást kívánjuk megadni. A jelenlegi szakstruktúra eredménye, hogy nagyon sok duplicitás van, és mindenki próbál saját homokvárat építeni. Bár ugyanazt tanítják mind a 8 alapszakon az első másfél évben, mégsem úgy építjük fel az alapszakokat, hogy van egy átfogó alapozó képzés, és azon belül kínálunk specializációkat. Egy jónevű, valamirevaló egyetemen, mint például a WU-n (Wirtschaftsuniversität Wien - szerk.), az alapképzésen három szak van: kettő németül és egy angolul és ezen felül 21 specializáció. Nálunk most a kocsi egy kicsit a ló előtt van.

Mi is, ha nem is teljesen a bécsi példában, de egy a mostaninál sokkal tisztább és egyszerűbb alapképzési portfólióban gondolkodunk, és ezekre az alapozó képzésekre építhetjük fel a tartalmában és oktatási módszertanában is megújított mesterszakokat. A szakirányú továbbképzéseknél jelenleg szintén sok olyan képzésünk van, amelyek kevés érdeklődőt vonzanak. A célunk, hogy ezek a rövidebb életciklusú képzések a legújabb piaci és tudományos trendekre, kérdésekre adjanak minőségi válaszokat. Itt az igényekre való gyors reagálás a magas minőség mellett a siker kulcsa.

 

2019. december 19.

Lázár Fruzsina, Taxner Tünde, Kovács Máté

Profizmus, meritokrácia és ügyfélközpontúság - Interjú Anthony Radevvel, a Budapesti Corvinus Egyetem elnökével Tovább
A Corvinus szervezeti átalakítása nem cél, hanem eszköz - Interjú Anthony Radevvel, a Budapesti Corvinus Egyetem elnökével

A Corvinus szervezeti átalakítása nem cél, hanem eszköz - Interjú Anthony Radevvel, a Budapesti Corvinus Egyetem elnökével

img_7288-2.JPG

ELSŐ RÉSZ

„Ha megkérdeznek, hogy szeretnéd-e a régió legjobb egyetemét felépíteni, akarod-e a jövő elitjét képezni, akkor azonnal azt mondod: igen, hol kell aláírni?” - Anthony Radevvel, a Corvinus elnökével beszélgettünk.

(Fotó: Szép Zsóka; balról jobbra Taxner Tünde újságíró, Anthony Radev a Corvinus elnöke, Kovács Máté és Lázár Fruzsina újságírók)

Mi a Corvinus célja az elkövetkezendő évekre?

Nagyon szeretnénk a régió legjobb egyetemévé válni. Ez a cél. Ez a vízió.

Az elnöknek ebben milyen szerepe van?

Ebben a szerepben az a feladatom, hogy ezt elérjem. A megújult Corvinuson az  átalakulás motorja az elnökből, a rektorból és a kancellárból álló Elnöki Testület, amely tevékenysége során természetesen együttműködik a Szenátussal mint az akadémiai ügyekben illetékes legfontosabb testülettel, a végső felelősséget vállaló fenntartóval és a hallgatói önkormányzattal.. Az elnök gyakorlatilag azt a felelősséget vállalja, hogy ezt az Elnöki Testületet vezeti, a napirendjét befolyásolja, és igyekszik a lehető legjobb döntéseket hozni. Minden fontos döntés, aminek a kumulatív értékhatára nagyobb, mint 100 millió forint, az Elnöki Testület hatáskörébe tartozik.

Milyen személyes motiváció játszott szerepet abban, hogy elvállalta az egyetem elnökségét?

A vízió azt jelenti, hogy mit akarok elérni, a misszió azt, hogy miért létezünk. A misszió az, hogy mi a társadalmi és gazdasági elitet, a jövő elitjét akarjuk képezni. Ez számomra nagyon inspiráló. Ha valakit megkérdeznek, hogy szeretnéd-e a régió legjobb egyetemét felépíteni, akarod-e a jövő elitjét képezni, akkor azonnal azt mondod: igen, hol kell aláírni?

Volt-e már korábban tapasztalata azzal kapcsolatban, hogy egy intézmény ilyen mértékű megújulási folyamaton ment keresztül?

Nap, mint nap látunk erre példákat. A 90-es években mi volt a MOL? OKGT (Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt - szerk.) volt - most a régió vezető vállalata. 20 évvel ezelőtt nem is volt WizzAir. Most az egyik vezető fapados légitársaság Európában. Nagyon sok példa van arra, hogy valaki nagyot álmodott, és el is tudta érni.

Kifejezetten az oktatásban találhatunk hasonló példákat?

Az INSEAD-ot az 1970-es években alapították meg. El volt osztva a piac, mégis a világ egyik legjobb egyeteme lett. Ha az ember megnézi, hogy ma kik ma a legjobb egyetemek, mindig van egy-két-három betörő, aki feldolgozta magát a legjobbak közé. Példából tehát nincs hiány.

Hogyan kívánják a betörést és a korábban említett célt megvalósítani? Milyen strukturális változások várhatók?

A szervezeti átalakítás csak egy eszköz. Ez önmagában véve sosem volt cél, de vannak gyakorlatias kérdések. Hány irányítási szintre van szükség? Nyáron a kollégák széleskörű bevonásával tizenkét munkacsoport dolgozott. Amelyik a szervezet strukturális megújítását kapta feladatul, arra a következtetésre jutott, hogy inkább legyen egy egyetemünk és ne sok egyetem az egyetemen belül. Jobban tudunk gazdálkodni az erőforrásokkal, és jobban ki lehet használni a szinergiákat, a duplicitásokat pedig elkerülni. De évente át lehetne rajzolni a szervezeti ábrát, ettől önmagában nem lesz jobb az egyetem.

Akkor mitől lesz jobb az egyetem?

Az egész három dolgon múlik: kiváló oktatáson, kiváló kutatáson és kiváló tanárokon. Az akadémia mindig mátrixban működik, az oktató egy műhelyben dolgozik (intézet/tanszék), kutat és tanít. Lesznek, akiknél a prioritás a kutatásnál és lesznek, akiknél az oktatásnál lesz.

Az oktatási programjaink megújításában kulcsfontosságú, hogy miként tudjuk a valóságot behozni az egyetemre. Megkérdezzük a legsikeresebben elhelyezkedő diákjainkat az új munkahelyükről: mit fedeztek fel, mik azok a képességek, amelyek nagyon hiányoznak nekik az egyetemi tanulmányok után. Valamint megkérdezzük a munkáltatókat, hogy melyek azok a kompetenciák, amelyekre szükségük van. Ezután a visszajelzéseket megpróbáljuk beépíteni a programokba. Az új szervezeti felépítésben az alap, a mester és a posztgraduális képzésnek is lesz egy-egy dékánja, akik a kezükbe veszik az oktatási programok megújítását.

A másik fontos tényező az oktatógárda fejlesztése. Egyrészt meg kell vizsgálni, miként tudjuk az itt lévő, egyébként remek szakemberek akadémiai fejlődését motiválni, másrészt újítani is kell, be kell hozni 20-30-40 nemzetközileg elismert akadémiai tekintélyt, akikkel együtt dolgozva tanulni lehet.

A harmadik a kutatás területe. A kutatás megújulása alatt az alkalmazott kutatást értjük, alapkutatások nem nagyon folynak nálunk. Nézzük meg, hogy ki profitál belőle rajtunk kívül, kérdezzük meg, kinek lehet releváns a kutatási téma, és ki hajlandó akár pénzt is adni érte. Jelenleg vállalati megrendelésekből 96 millió forintnyi kutatási megbízást kapunk egy évben. Ezt szeretnénk felvinni 3 milliárdos szintre.

Ha ezt a három területet felállítottuk, a belső szolgáltatások maradnak hátra. Beszerzés, utazás, jog, hallgatói szolgáltatások, ügyintézés, adminisztráció, kommunikáció – mindezt profibb módon kell csinálni. A szolgáltatási szellemet próbáljuk behozni. Szeretném elérni, hogy ha egy diák vagy kolléga az egyetemen egy szolgáltatói területhez fordul, akkor mindig úgy fogadják, hogy a válasz megoldásorientált és ne hárító, „mit miért nem lehet” legyen.

Az a hír, hogy megszűnnek a karok, sokakban aggodalmat szül. Tényleg megszűnnek a karok a jelenlegi formájukban?

Semmi sem szűnik meg, hanem transzformálódik. A régi dékánok karokat vezettek, az új dékánok programokat, programportfóliókat fognak vezetni. Az intézetek és a szakok megmaradnak. Az intézeteknél lesz csupán annyi változás, hogy egy-két kisebb intézetet összevonunk és a jövőben tizenegy intézet marad.

Az interjú következő részéből megtudhatjátok, hogy miként érinti a Corvinus átalakulása a hallgatókat, és milyen hatással lesz a szakokra. De az is kiderül, hogy Anthony Radev annak idején miért a Közgázt választotta.

 

2019. december 16.

Lázár Fruzsina, Taxner Tünde és Kovács Máté

A Corvinus szervezeti átalakítása nem cél, hanem eszköz - Interjú Anthony Radevvel, a Budapesti Corvinus Egyetem elnökével Tovább
A tudomány és a tanítás autonómiája érintetlen marad

A tudomány és a tanítás autonómiája érintetlen marad

Szabó Lajos György, oktatási rektorhelyettes

corvinus_image_2017_238_-min.jpg

A Corvinus Egyetem komoly projektet vállalt magára, amikor hazai viszonylatban elsőként kezdett modellváltásba. Mi volt ennek az oka, miért szükséges az átalakulás?

rtemagicc_dr_szabo_lajos_gyoergy_2_jpg.jpgHa a hazai rangsorokat nézzük, vitathatatlan a Corvinus teljesítménye. Azonban ma már ez nem elég, a versenyképesség regionálisan és globálisan is fontos. A mi elsődleges versenytársaink a kelet-közép-európai egyetemek, ebben a versenyben pedig van hová fejlődnünk.

(fotó: Dr. Szabó Lajos György, Oktatási Rektorhelyettes)

Akkor az átalakulás inkább a külföldi hallgatókra fókuszál?

A külföldi hallgatók nagyon fontosak, hiszen csak velük együtt biztosítható az a nemzetközi versenyképesség és kulturális sokszínűség, amit a Corvinuson értéknek tartunk. A nemzetköziesedés kiemelt stratégiai pont, azonban ez a magyar hallgatóknak is érdeke. Ma már az elitgimnáziumok legjobbjainak szignifikáns része a külföldi oktatást választja. Miért ne tennék, ha a közeli Bécsben, Prágában vagy akár Londonban is a legkiválóbb képzést kapják? Nemzetközi szinten kell tehát sikeresnek lennünk, hazai alternatívát kell kínálnunk a diákok számára. Olyan, nemzetközileg is jegyzett képzést kell nyújtanunk, amivel versenyképes tudást adunk a diákoknak anélkül, hogy el kellene menniük máshová tanulni.

Említette, hogy növelni kell a versenyképességet. Ezt hogyan valósítanák meg?

A megújuló Corvinus missziója, hogy Kelet-Közép Európa elitjét képezze, nevelje. Víziója, hogy a gazdaság- és társadalomtudományi területen a régió vezető intézménye legyen.

Éppen ezért megújítjuk az egyetem oktatási portfólióját. A közgazdasági és üzleti képzések mellett olyan korszerű szakokat kívánunk indítani, mint az adattudomány, a viselkedéstudomány, vagy a klasszikus műveltség modern változatának alapjait jelentő, interdiszciplináris filozófia, politika és gazdaság képzés. Egyszerűsítjük a szakstruktúrát, a szakokat tartalmilag és módszertani szempontból is megújítjuk. A felsőoktatás globális piacán az tud sikert elérni, aki nemzetközi keretekben gondolkodik, ezért a minőségi szempontok folyamatos érvényesítése mellett a Corvinus tovább emeli az angol nyelvű képzési programok számát, különös tekintettel a rangos külföldi partnerekkel közösen folytatott képzésekre.

További cél, hogy a Corvinus megerősítse a kvantitatív módszertan és a szabad művészetek szerepét oktatási programjaiban. A kutatási tevékenységgel is felzárkóznánk a világszínvonalhoz. Mennyiségi és minőségi szempontból is el kell érni a nemzetközileg kívánatos szintet, meg kell duplázni a Q1-es és Q2-es publikációink számát. Jelentős mértékben növeljük a hazai, de főleg a nemzetközi kutatási pályázatokban való részvételt, új kutatóintézeteket alapítunk.

Ezek szerint a Corvinus elitegyetem lesz?

Az elitképzés nem jelenti azt, hogy csak az elit gyerekei fognak tudni itt tanulni. A jövő elitjét akarjuk képezni, csak a tehetség számít, nem a családi háttér vagy az anyagi helyzet. Speciális programokat hozunk létre azoknak, akik tehetségesek, de nehezen tudnának bejutni a Corvinusra.

A Corvinusból nem lesz üzleti iskola, nem lesz business school. Minőségi elitképzés nincs közgazdaságtani és társadalomtudományi programok nélkül. Olyan Corvinust vizionálunk, ahol az üzleti programokban tanuló diákok széles körű közgazdaságtani és társadalomtudományi képzést kapnak, a közgazdaságtani és társadalomtudományi programokban tanuló diákok pedig az üzleti tudományok fontosabb eredményeit is megismerik.

Ennek milyen hatása lehet az egyetemi autonómiára?

A fenntartóváltás nem érinti az Egyetem akadémiai autonómiáját. Az egyetemi élet szabadsága továbbra is biztosított lesz. Képzéseink tartalmáról, az Egyetemen folyó kutatások irányairól ezután is az Egyetem oktatói és kutatói döntenek, az Egyetem fórumain lezajlott viták alapján. Viszont az egyes műhelyek közötti együttműködést az Egyetem jobban fogja ösztönözni, a támogató folyamatok pedig egyszerűbbek és hatékonyabbak lesznek.

Az Egyetemen fennmarad a széles körű hallgatói önkormányzatiság, a hallgatói érdekek képviselete biztosított lesz a tanulmányi és a hallgatói szolgáltatásokat érintő ügyekben.

A megújuló Corvinuson a tudomány és a tanítás alaptörvényben rögzített autonómiája érintetlen marad. A Corvinus által tanított és kutatott tudományágak nem változnak, azaz az Egyetem továbbra is közgazdasági, társadalomtudományi és üzleti területen fog működni.

Miként érinti az átalakulás a hallgatókat és a dolgozókat?

Ahhoz, hogy ezt el tudjuk érni, csökkenteni kell a bürokráciát, meg kell szüntetni a párhuzamos folyamatokat és egyszerűsíteni kell a többszintű irányítási modellt. A változás szükségessége évek óta napirenden van, a korábbi kísérletek ugyanakkor rendszerint elakadtak. Ez is bizonyítja, hogy nagyon jó alapokról indulunk, de az Egyetem sikeres megújulásához szükséges a külső szellemi és pénzügyi erőforrások bevonása.

 

Corvinus Közgazdász Online

A tudomány és a tanítás autonómiája érintetlen marad Tovább
The Rise of Journalism

The Rise of Journalism

Megújul a Corvinus Hallgatói Médiaközpont

antique-classic-close-up-1520372.jpg

Megújult szerkesztőséggel, online formában indul újra a Corvinus Hallgatói Médiaközpont és a Közgazdász magazin. Az átalakulás folyamatáról, a jövőbeli tervekről és a szerkesztőségi jelentkezés formájáról szeretnénk beszámolni nektek alábbi írásunkban. 

Hosszú idő telt el azóta, hogy az utolsó évközi Közgazdász megjelent. A nyomtatott sajtó problémáit senkinek sem kell bemutatni, ahogyan azt sem, hogy manapság nem könnyű az olvasók figyelmét megragadni. Vagy alkalmazkodsz, vagy eltűnsz. Mi azonban úgy döntöttünk: Nem akarunk eltűnni. Nem is fogunk, ugyanis a Corvinus Hallgatói Médiaközpont megújult szerkesztőséggel és nagy lelkesedéssel veti bele magát az egyetemi életbe, erre az utazásra várunk benneteket is!

Először is, bizonyára mindenkit az érdekel legjobban, mi történt az elmúlt közel egy évben. A szerkesztőség komoly változásokon esett át, sokan lediplomáztak, mások pedig országos médiumoknál helyezkedtek el. Az űrt, melyet a sok tehetséges író hagyott maga után, bizony nem volt könnyű betölteni. Az operatív nehézségek mellett pedig a teljes médiastratégiát újra kellett gondolnunk, hogy igazodni tudjunk a kor kihívásaihoz. 

Hol fogom tudni olvasni a CHM szerkesztőségének legújabb írásait?

 

Első és legfontosabb lépésünk a megújulás útján az online jelenlét megerősítése. Ennek fényében ezzel a cikkel indul újra saját blogunk, melyen mától napi rendszerességgel olvashattok majd az egyetemhez és a hallgatói élethez kapcsolódó színes és érdekes tartalmakat. Emellett pedig egy saját weblap felépítését is elkezdtük, amivel a hosszú távú jelenlétünket szeretnénk megalapozni. 

Akkor most nem lesz nyomtatott Közgazdász?

 

A Közgazdász Magazin az egyetem szerves része, és egy több évtizedes hagyományt őriz, melyet nekünk is folytatnunk kell a továbbiakban is. A múltunk a jelenünk és a jövőnk része kell, hogy legyen, melyet nem kerülhetünk meg. Ugyanakkor tartalmi és arculati szempontból jelentős újragondolás szükséges, hiszen a folyamatosan változó médiakörnyezetben elkerülhetetlen az alkalmazkodás. Ennek fényében tehát, amit biztosra tudunk mondani, hogy a szerkesztőség dolgozik tovább, a megjelenés formája pedig jelenleg is kidolgozás alatt áll, dolgozunk a megújításon.

Milyen témában olvashatok majd tőletek?

 

A megújult blogon öt rovatot hoztunk létre, melyeket folyamatosan frissítünk majd. Az „Aktuális” cikkek között elsősorban az egyetemről és hozzá kapcsolódó eseményekről olvashattok. A „Kultúra” rovatban film-, könyv- és színházi ajánlókat hozunk nektek. A „Tech & Tudomány” címke alatt az éppen folyó kutatásokról szeretnénk beszámolni könnyedebb formában, melyben a KIOSZK-kal való együttműködésünk is nagy segítségünkre lesz. A „Karrier” rovatban az aktuális business hírek mellett az önmenedzselés rejtelmeiből is merítünk majd, a „Köztudatban” pedig napjaink legfontosabb problémáit járjuk körbe, mint például a környezetvédelem, vagy a társadalmi egyenlőség kérdésköre. 

Miért olvassam rendszeresen a cikkeket?

 

Írásaink során a legfőbb célunk, hogy olyan tartalmakat hozzunk létre, amiket mi magunk is szívesen olvasnánk. Diákok írják diákoknak, ennek megfelelően választunk témát és írói stílust is. Elsődleges fókuszpontunk a Corvinus Egyetem és a hallgatói élet lesz, ehhez szeretnénk mi is hozzájárulni munkánkkal. Olvashattok majd interjúkat neves oktatókkal fontos és aktuális témákban, de igyekszünk beszámolni minden olyan eseményről is, amely mindenki számára izgalmas és tartalmas lehet. 

Lehet hozzátok jelentkezni is?

 

Minden jelentkezőt nagy örömmel fogadunk csapatunkba, ehhez nem kell mást tennetek, mint elküldeni önéletrajzotokat a mate.kovacs2@uni-corvinus.hu e-mail-címre. Ezt követően felvesszük veletek a kapcsolatot, a sikeres szóbeli forduló után pedig belevethetitek magatokat az írás, a fotózás és az audiovizuális tartalomgyártás rejtelmeibe. Amit nyújtani tudunk, az egy szuper összetartó csapat, szakmai támogatás és fejlődés, valamint rendszeres megjelenési lehetőség, ami a későbbiekben is hasznos lehet majd. Mindenkit várunk, tartsatok velünk ezen az úton, mi már készen állunk!

 

Fotó: pexels.com

2019. november 3. 

Kovács Máté

A Közgazdász magazin főszerkesztője és a Corvinus Hallgatói Médiaközpont vezetője

The Rise of Journalism Tovább
süti beállítások módosítása