Közgazdász Online


Tíz film és sorozat az újmédiáról és a mesterséges intelligenciáról, amit látnod kell

Tíz film és sorozat az újmédiáról és a mesterséges intelligenciáról, amit látnod kell

black_mirror.png

Hogyan befolyásolja a technológia és a média a mindennapjainkat? Milyen lesz együttélni a mesterséges intelligenciával? Hogyan viselhetjük el a közösségi média nyomását? 10 film és sorozat az újmédiáról, ami a jelenen keresztül a jövőbe repít.

2021.05.08. Írta: Hegedüs Kata, Kércz Dorottya, Jeneses Dorottya, Rada Bálint, Taxner Tünde, Tóth Dorottya vendégszerző. Borítókép: Black mirror

Így jött létre a lista

A Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció- és médiatudomány mesterképzésének hallgatói egyéni top 10-es listákat állítottak össze a szerintük legjobb újmédiával foglalkozó filmekről és sorozatokról. Összesen 29 lista készült, melyek összesítése a klasszikus pontszámítási rendszernek megfelelően történt: az első helyezett 10, a második 9, a harmadik 8 pontot kapott, és így tovább. Ahol a filmek nem minőségi sorrendben, hanem például tematika mentén szerepeltek, ott minden film 5 pontot kapott. Ha egy sorozat több része szerepelt a toplistán, mindig csak a legjobb helyezést számítottuk bele. Összesen 88 különböző film és sorozat szerepelt legalább egyszer a listákon. Az összesített pontverseny első 10 helyezettjét az alábbiakban ismertetjük.

10. Don’t F**k with Cats - Hunting an Internet Killer (2019)

dont_fuck_with_cats.jpg

Ez a kevésbé ismert Netflix-dokumentumsorozat nemcsak explicit megnyilatkozásaiban és vizuálisan illusztrálja remekül az újmédia különböző oldalait, de narratíváját a háttérben meghúzódó utalások és kimondatlan mondatok is erősítik: az internetkultúra fel-felvillanó aspektusai a Facebookos ételposztoktól a dark webig, a Google Maps-től az Instagramig, a rejtett identitású online Robin Hoodoktól az arctalan trollokig. Sok dokumentumfilmtől eltérően az újmédia pozitív és negatív oldalára is reflektál, miközben az online mozgalmakban rejlő valós potenciált és akadályokat is hűen bemutatja. A nyomozás részletei a krimik szerelmeseinek is különösen érdekessé teszik a miniszériát.

9. The hater (2020)

A The hater megkerülhetetlen alkotás Jan Komasa rendezésében. Ezt alatt a film alatt még mosdóba sem szeretnél kimenni. A főszereplőnek egy YouTube-influenszert kell kamuprofilokkal és álhírekkel tönkretennie, majd miután nyilvánvaló tehetségét bizonyítva ezt tökéletesen megoldha, a varsói polgármester-választások liberális jelöltjét kell ellehetetlenítenie. A filmet a megnyerő színészi játék és a történethez teljesen illeszkedő vágóképek miatt Oscar-díjra is jelölték. A film nagyszerűsége az üzenetében rejlik: mire képes az internet és az ott megjelenő információ - függetlenül attól, hogy az igaz-e vagy hamis -, és hogyan lehet ezzel tönkretenni egy egész életpályát.

8. Remélem legközelebb sikerül meghalnod :) (2018)

remelem_legkozelebb_sikerul.png

Kép: 24.hu

A történet fókuszában Eszter, egy fiatal gimnazista tini lány áll, akinek angoltanára, Csaba igen sármos fiatalember. Csaba búcsú üzenetet küld Eszternek, mikor elhagyja az iskolát. Mivel a gimnazista lány titkon szerelmes a tanárába, az elméletileg tőle érkezett üzenet egyáltalán nem ébreszt benne kételyt, és vakon megbízik a túloldalon lévő személyben. Az online kapcsolat hamar elmélyül, bizalmi viszony alakul ki köztük, és Eszter meztelen fotókat küld magáról, melyek később nyilvánossá válnak a közösségi platformokon. A magyar film rengeteg negatív és elrettentő példát hoz az online világ veszélyeiről. Előtérbe kerül az online zaklatás és annak súlyos következményei, valamint a virtuális térben való bizonytalanság - hiszen nem minden és nem mindenki az, aminek látszik. 

7. A nő - Her (2013)

A nem mindennapi történet egy fiktív világban játszódik, főszereplője pedig Theodore (Joaquin Phoenix), akinek munkája, hogy megírja mások szerelmes lapjait. Az introvertált Theodore egyik boldogsága egy újonnan piacra dobott mesterséges intelligencia által irányított számítógépes program, amit Samanthának (Scarlett Johansson) hívnak. A program megfigyel, alkalmazkodik és ezáltal Theodort hamar elárasztja a rózsaszín köd. A film lenyűgözően mutat be egy olyan egyoldalú szerelmi történetet, ahol egy magányos férfi beleszeret egy virtuális rendszerbe. Joaquin Phoenix lenyűgöző színészi alakítása mellett a társadalomkritika és egy nem kizárható mesterséges intelligenciával dominált jövőkép is megmutatkozik. 

6. FOMO - Megosztod és uralkodsz (2019)

fomo.jpgFear of missing out: szorongás attól, hogy míg mások jól érzik magukat, mi kimaradunk valamiből. A film gimnazista főszereplője, Gergő (Yorgos Goletsas) és barátai, vagyis a Falka tagjai körül mindig zajlik az élet: a szex és a bulizás motiválja őket, illetve hogy az ezekről készült videóikat minél többen megnézzék a csatornájukon. Internetes kihívásaik egyre kíméletlenebbé válnak, és amikor egy házibuliban Lilla (László Panna) a fiúbanda áldozatává válik, egyetlen éjszaka alatt a feje tetejére áll a budapesti fiatalok biztosnak tűnő világa. Hartung Attila műve tűpontos képet ad a Z generációról, a FOMO jelenségéről, valamint a közösségi média veszélyeiről, miközben olyan társadalmi és morális tabutémát feszeget, mint a szexuális erőszak és az ezzel járó felelősségvállalás. Izgalmas, hiánypótló és elgondolkodtató alkotás. A film a női főszereplőjével, László Pannával készült interjúnkat itt tudjátok elolvasni. 

5. The Social Network (2010)

socialnetwork.pngDavid Fincher több Oscar- és Golden Globe-
díjat is bezsebelő, modern klasszikusnak számító drámája a híres-hírhedt Facebook-alapító, Mark Zuckerberg 2004-es egyetemista éveibe, a közösségi hálózat születésébe, valamint az azzal járó magánéleti és üzleti problémákba enged betekintést. Három évvel később már ő volt a világ egyik legfiatalabb dollármilliárdosa, azonban soha nem látott sikerei mögött mind a mai napi számos személyes és jogi bonyodalom húzódik. Az alkotás inkább önéletrajzi ihletésűnek mondható, hiszen nem minden részlete felel meg a valóságnak, azonban rengeteg izgalmas információt tudhatunk meg az azóta is piacvezető közösségi oldal alapításáról és a hálózati társadalom működéséről. 

4. A Cambridge Analytica Sztori – The great hack (2019)

Ma már szinte mindenki tudja, hogy a Facebook az adatainkkal kereskedik, ami főleg ennek a botránynak köszönhető. A Cambridge Analytica története megmutatja, hogyan szólhat bele a közösségi média egy elnökválasztásba. David Carroll professzor, Carole Cadwalladr brit oknyomozó újságíró és a Cambridge Analytica korábbi üzletfejlesztési vezetője, Brittany Kaiser feltárják a botrány hátterét. Azok a platformok, amik elvileg arra jöttek létre, hogy összekössenek minket egymással, valójában szétválasztanak?

3. Searching (2018)

Egy fiatal lány eltűnik, az édesapja pedig becsatlakozik a nyomozásba. A film azért került listánkba, mert érdekes megoldást alkalmaz: a néző a digitális cselekvéseket is nyomon követheti a képernyő előtt. Részesei lehetünk webkamerás beszélgetéseknek, videohívásoknak, nyomon követhetjük a szereplők sms váltását és egymásnak küldött képeit. Egy érdekes megvalósítás, amely megmutatja, milyen sok helyen használjuk az életünkben az internetet és funkcióit, valamint közelebb hozza a nézőhöz a történetet, hiszen ezeket a felületeket használjuk mi is a hétköznapi életünk során, nap mint nap. A thriller izgalmának alapja, hogy a néző együtt nyomoz a főszereplővel, a filmes technika eszközei pedig csak fokozzák az izgalmat  különböző ránagyításokkal, zenével, effektekkel.  A Searching egy újfajta formaelvet mutat meg a nézők számára, listánkon ezért érte el a 3. helyet.

2. Black Mirror (2011-)

Már szinte mindenki ismeri az elmúlt 10 év egyik legfelkapottabb sci-fi antológia-sorozatát, mely a technológiai fejlődés legfontosabb pszichés, társadalmi és politikai kérdéseivel foglalkozik. Szinte minden rész valamely formában érinti az újmédiát: az online politikai aktivizmustól (pl. The National Anthem, The Waldo Moment) a társadalmi kreditrendszeren át (Nosedive) a cyberbullyingig (Shut Up and Dance) számos fontos kérdést feszegetnek az epizódok, miközben példátlanul erős dramaturgiát alkalmaznak, kiváló vizuális megvalósítással. Bár a különálló történetek között elkerülhetetlenek a minőségi különbségek, összességében példátlan alkotás, mely a posztmodernitás kihívását a legősibb erkölcsi dilemmákkal ötvözi. 

1. Társadalmi dilemma - The social dilemma (2020)

Hogyan programoznak minket a mindennapokban a közösségimédia-vállalatok és az óriási techcégek? A Google és a Facebook elménk és viselkedésünk feletti hatalmáról szól ez a Netflix dokumentumfilm, ami a listánk egyik kötelező eleme. Azok a szakértők, fejlesztők és dizájnerek tálalnak ki a cégek működéséről, akik maguk vettek részt közösségimédia-platformok, keresési és hirdetési funkciók, társkeresők megtervezésében. Meglátták azt az etikai felelősséget a technológiai fejlesztések mögött, amit a techóriások a mai napig nem vesznek figyelembe. Vajon mi vezérli őket? 

A film megjelenése után podcastet is készítettünk a témáról Dr. Bokor Tamás újmédia-kutatóval. Az internet árucikkei lettünk? Tudj meg többet ezen a linken!

Tíz film és sorozat az újmédiáról és a mesterséges intelligenciáról, amit látnod kell Tovább
Egy robot lesz a tanárom? – A mesterséges intelligencia és az oktatás közös jövője

Egy robot lesz a tanárom? – A mesterséges intelligencia és az oktatás közös jövője

pexels-alex-knight-2599244_1.jpg

A mesterséges intelligencia egyre nagyobb sebességgel gyűrűzik be a mindennapjainkba. De milyen változásokat hozhat ez az életünkben? Vajon pár év múlva egy robot lesz a tanárunk? A kreatív, humán szakmákban dolgozók állásai is veszélybe kerülhetnek? A Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszékének egyik kutatócsoportja tavasszal középiskolás diákok és tanáraik tudását és véleményét tárja fel az MI és az oktatás kapcsolatáról. Dr. Bokor Tamással, a kutatócsoport vezetőjével beszélgettünk.

2021.04.21. vendégszerző: Lázár Fruzsina, borítókép: Alex Knight, Pexels

Mesterséges intelligencia a mindennapjainkban

bokortama_s_c17b9436-140a-4558-a44f-0c37ffebb20f_jpeg.jpg

Kép: Dr. Bokor Tamás, készítette: Bera Viktor, Közgazdász

A mesterséges intelligenciának nevezett technológiák nem csupán átláthatatlan számítástechnikai folyamatok, hanem mindennapi életünk szinte elengedhetetlen részei is. A járványhelyzet következménye, hogy a tanórák a digitális térbe kerültek, és közösségi helyzeteink, kapcsolódásaink zömét is úgy kellett átkalibrálnunk, hogy létrejöhessenek a rendelkezésünkre álló online felületeken. Online pszichológus, online borozós este, online angol korrepetálás.

Az „MI az oktatásban” kifejezés azonban sokkal többet jelent, mint leülni a számítógép elé, és meghallgatni egy videóhívásos matekórát. A gondolatot, hogy egy robot legyen a tanárunk, sokan egyelőre csak egy sci-fi történetben tudnánk elhelyezni, pedig az MI-fejlesztések már határozottan ebbe az irányba haladnak. Gondoljunk csak arra a népszerű nyelvtanuló applikációra, amely személyre szabja az ismeretanyagot, illetve a tanuló múltbeli tévedései alapján hangolja be a következő lecke nehézségi fokát, vagy az egyik nagy digitális oktatási platform új funkciójára, amely lehetővé teszi az élő beszélgetések azonnali feliratozását. Ezek a példák nem szokatlanok, hiszen olyan technológiákhoz kapcsolódnak – okostelefon és számítógép –, amelyeket jól ismerünk, gyakran használunk, akár érzelmileg is kötődünk hozzájuk, de ha hisszük, ha nem, egytől egyig MI-alapú szolgáltatások.

magosi_orsolya_hivatalos_foto_orsi_jpeg.jpgKép: Kovács-Magosi Orsolya

Éppen ezért az MI-t társadalomtudományi szempontból vizsgáló kutatások is egyre nagyobb teret és aktualitást kapnak. A Budapesti Corvinus Egyetem egyik kutatócsoportja középiskolás diákokat és tanárokat kérdez meg az oktatási MI-technológiákkal kapcsolatos hozzáállásukról, véleményükről. A csoportnak Dr. Bokor Tamás mellett Kovács-Magosi Orsolya doktorandusz és Nagy Dorottya mesterszakos hallgató is tagjai. A kutatás egy középiskolás diákokat célzó felmérés mellett pedagógusokkal készült interjúkra alapoz, kérdéseik a – talán nem is olyan távoli – jövőbe repítenek, ahol talán már gépi algoritmusok tartják a tanórákat, és javítják ki a dolgozatokat.

A kutatócsoport vezetője, Dr. Bokor Tamás elmondta: a kutatás első fázisában a témáról szóló nemzetközi szakirodalmat tekintették át, mintázatokat, tendenciákat keresve. A feladat nehéz, hiszen az MI fogalma szerteágazó, és az, hogy miként hasznosítják az oktatásban, régiónként nagyon eltérő lehet. Míg Ázsia egyes területein akár jelenléti ívet is vezethet egy arcfelismerő szoftver, vagy akár megállapíthatja a tanulók hangulatát a mimikájuk alapján, addig a nyugat-európai fejlesztők elsősorban a személyre szabott tutorálásban, tanuláskísérésben tervezik alkalmazni a mesterséges intelligenciát.

thumbnail_nagydorottya_kep_4.jpg

Kép: Nagy Dorottya, készítette: Bartha Regina

Azt reméljük, hogy a diákok és a pedagógusok médiatudatosságára nézve is találunk összefüggéseket. Kíváncsiak vagyunk például arra, hogy reflektálnak-e a megkérdezettek az általuk olykor használt, ma már hétköznapi technológiák (hang- és szövegfelismerő szoftverek, öntanuló okostelefon-asszisztensek, nyelvtanuló szoftverek stb.) tényleges fejlettségével, reflektálnak-e arra, hogy ezeket a tanulásban, tanításban fel lehet használni, s egyáltalán: milyen a viszonyuk ezekhez a technológiákhoz. Ebben segít az egyéni narratívák értelmezése.

– mondta el Dr. Bokor Tamás.

Segít vagy fenyeget?

Sokan szeretnénk azt érezni, hogy a munka, amit végzünk, egyedülálló, pótolhatatlan, és hogy általa értéket teremtünk. Ha egy szakmába beletesszük az emberségünket, a lelkünket, a hivatásunkká válik, a gépek és algoritmusok viszont csupán feladatokat végeznek, számsorokból felépülő parancsok alapján. Mégis, a jövőben a különböző tanári feladatok automatizálásától (kérdéssorok generálása, e-napló vezetése) a személyre szabott, egyéni tanulási utak kialakításáig és nyomon követéséig számos területen kiválthatják a pedagógusok munkáját.

Itt megjelenik egy jelentős dilemma: az MI megkönnyíti az életünket, vagy ellopja a megélhetésünket? Sokunk fejében él a kép, amely szerint a gépek el fogják venni tőlünk a munkát, mivel egyes szakmák könnyen automatizálhatók, így egy öntanuló algoritmus el tudja végezni az adott munkához tartozó feladatokat, mások – főként a humán terület szakmái – azonban biztonságban vannak. Vagy mégsem?

Azt hisszük, a kreatív munkát nem tudják elvégezni helyettünk a gépek, miközben Japánban nyert már szoftver egy novellaíró pályázaton, egy amerikai hírportálon pedig jelent már meg olyan politikai véleménycikk, amelyet egy algoritmus írt. A gép tehát nemcsak segítő, hanem partner, sőt bizonyos narratívákban ellenfél is lehet. Mi éppen arra vagyunk kíváncsiak, hogyan fogadnák a tanárok és a diákok, ha e rendszerek további fejlettségre tennének szert, és segédeszköz-mivoltuk helyett bizonyos tevékenységekben akár a tanárt vagy az adminisztrációs munkatársakat helyettesítő eszközként jelennének meg.

– mondja Dr. Bokor Tamás.

Mindezt borútálón, de optimista lelkülettel is befogadhatjuk – az MI-fejlesztések mögött nemcsak a gyártók üzleti érdeke, hanem az új technológiák hozzáadott értéke ugyanúgy jelen van. Szinte elképzelhetetlen, mennyi terhet venne le a tanárok válláról, ha a kötelező papírmunka helyett minőségi időt szánhatnának minden egyes tanítványuk egyéni fejlődésére, ezzel valódi mentor-mentorált kapcsolatokat kialakítva. Természetesen mindenki maga dönti el, hogyan viszonyul a mesterséges intelligencia létjogosultságának kérdéséhez, de fontos, hogy a teljes képet igyekezzünk szemlélni, és ne csak spekulációkra, félinformációkra támaszkodjunk a témában.

A kutatás leendő eredményei értékes betekintést nyújthatnak abba, milyen lelkülettel viszonyulnak a kissé futurisztikus technológiák bevezetéséhez a fiatal és felnőtt generációk, emellett gyarapíthatja azok számát, akik tudatos módon gondolkodnak ebben a témában.

Ezen a linken található a középiskolás diákokat célzó kérdőív, amely középiskolás diákok válaszait várja. A kutatócsoport minden kitöltést szívesen fogad!

Jelen cikkben bemutatott kutatás az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrásból az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató- A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt keretében jött létre.

Egy robot lesz a tanárom? – A mesterséges intelligencia és az oktatás közös jövője Tovább
Mesterséges intelligenciával a koronavírus nyomában - Legújabb kutatások a Corvinus Informatikai Intézetében

Mesterséges intelligenciával a koronavírus nyomában - Legújabb kutatások a Corvinus Informatikai Intézetében

james-harrison-vpoexr5wmr4-unsplash.jpg

Hogyan lehet algoritmusokat bevetni az egyetemi oktatásban, és milyen fejlesztések, kutatások folynak a Corvinus Egyetem Informatikai Intézetében? A 2021-es Kutatási Héten az intézet munkatársai bemutatták azokat a futó projekteket, melyek a legmodernebb technológiához és az oktatásfejlesztéshez kapcsolódnak.

2021.01.19. Írta: Taxner Tünde, borító: James Harrison, Unsplash

Mesterséges intelligencia az álhírek ellen?

Az utóbbi hónapokban kiemelten fontossá vált, hogy honnan tájékozódunk, hiszen a járvánnyal és az amerikai elnökválasztással kapcsolatban egyaránt megugrott az álhírek száma az online térben. Hogyan tudjuk őket felismerni, és segíthet-e ebben a technológia? Racskó Péter, tudományos tanácsadó azt vizsgálta, léteznek-e és hogyan lehetnek hatékonyak olyan mesterséges intelligenciára építő módszerek, melyek segítenek az álhírek felismerésében. Mivel a technológia adatbázisokra épül, amikben a fejlesztőknek meg kell adniuk, hogy mi számít igaznak és hamisnak, a kifejlesztett algoritmus az ő véleményüket fogja tükrözni. 

A mesterséges intelligencia önmagában nem alkalmas a hamis hírek kiszűrésére, ez egy sokkal tágabb probléma, amiben a társadalomtudományoknak együtt kell működniük a technológiával.

- fogalmazta meg következtetéseit a Corvinus kutatója.

alhirek_kibovitett_2.jpgMagyar Melinda ugyancsak egy rendkívül aktuális témáról beszélt. Burka Dáviddal azt vizsgálja, mit gondolnak az emberek a koronavírusról, miként befolyásolják a társadalmi diskurzusok a járvány terjedését. A magyar-spanyol-angol nyelvű kutatás elsődlegesen a kis közösségekben zajló kommunikációra fókuszál, vagyis az adatgyűjtés közösségimédia-platformokon és kommentmotorokon történik majd. A lexikonalapú hangulatelemzés módszerével vetik össze a COVID-szkeptikusok véleményét a hivatalos, például WHO statisztikákkal.

Az intézetben folyó számos kutatás közül Molnár Géza a szemantikus adattárház módszert mutatta be. Azon dolgozik, hogyan lehet szöveges adatok olyan szintre hozni, hogy a döntéstámogatás - akár riportok formájában - könnyen elvégezhető legyen. Ezeken a kutatásokon túl Csáki Csaba a napenergia, Kovács Tibor és Kő Andrea pedig az ipar 4.0 karbantartási munkáival kapcsolják össze a mesterséges intelligenciát. 

b_b_6.jpg

Kép: Burkus Brigitta, Közgazdász

Adattudomány az egyetemi oktatásban

A data science, vagyis az adattudomány több kutatás ernyőfogalma - az eredményeket a Corvinus szakfejlesztései során is felhasználták. Borbásné Szabó Ildikó munkatársaival a munkaerőpiacon igényelt kompetenciákat elemzi és jelzi előre álláshirdetések szövegei alapján, melyekből a munkaerőpiaci adattárház koncepciójának segítségével nyernek ki információkat. A big data feldolgozását az egyetemi infrastruktúra nem teszi lehetővé, azonban a koncepciót ki tudják dolgozni. A kutatás célja modellezni azokat a kompetenciákat, melyekre a hallgatóknak a végzés után a munkaerőpiacon szükségük lesz, és amikre a szak- és tananyagfejlesztések során is tudatosan építhetnek.

A tanuláselemzés, amit Fodor Szabina kutat munkatársaival, szintén az adattudomány területéhez kapcsolódik. Arra kíváncsiak, hogy milyen következtetéseket lehet levonni az osztályzatokból annak tudatában, hogy az adott tárgyat ki és milyen tematika szerint tanította, valamint hogyan épülnek tartalmilag egymásra a kurzusok. A 2011-es évfolyam adatain kezdték el a vizsgálatot, statisztikai modellt építettek rá. Megfigyelték például, hogy a gazdaságinformatikus képzésben az Üzleti intelligencia nevű tárgy alapjait képezik a Statisztika 1 és 2, valamint az Adatbázisok nevű kurzusok. 

scott-graham-5fnmwej4taa-unsplash.jpg

Kép: Scott Graham, Unsplash

Vizsgálni fogják emellett a tárgyak osztályzatai közötti korrelációkat, melyek, bár nem feltétlenül mutatnak ok-okozati kapcsolatot, együttjárást igen. Ezzel felmérhetik a tárgyak közötti összefüggések okait, valamint azt, hogy milyen ismeretek szükségesek az adott tárgyhoz, ezáltal tudományosan alapozzák meg a tananyagfejlesztéseket. Fodor Szabina kiemelte:

Mindegyik kutatás azt a célt szolgálja, hogy minél hatékonyabban tudjuk oktatni, minél alacsonyabb legyen a lemorzsolódás és magasabb a személyreszabottság.

Láng Blanka kutatása is ehhez a célkitűzéshez kapcsolódik, azonban algoritmikus megoldása elsősorban az oktatóknak nyújthat segítséget. “Webfejlesztés órára szerettem volna feladatokat fejleszteni. Szerettem volna, hogy egy algoritmus fejlessze őket, hogy különbözőek és jó minőségűek legyenek” - mutatta be a kezdeteket. Később továbbfejlesztette a programot Excel-függvények lekérdezésére is, amit egy másik órájához használt fel. A program arra is képes, hogy a részfeladatokhoz nehézségi fokozatokat társítva előre megadott össznehézség alapján állítsa össze a feladatsort. Később programozási készségek kikérdezésére fejlesztette tovább, amihez elsőbbségi feltételeket is beépített a rendszerbe, hiszen ezekben a tesztekben vannak olyan kérdések, amiket csak akkor érdemes feltenni, ha már a hallgató előtte egy másik kérdést megválaszolt. A kutató legújabb fejlesztése arra irányul, hogyan adható ki a program laikus felhasználóknak, például nyelvtanároknak, és várja az édeklődők megkereséseit.

Mesterséges intelligenciával a koronavírus nyomában - Legújabb kutatások a Corvinus Informatikai Intézetében Tovább
Milyen lesz a jövő bankja, elbúcsúzhatunk a bankfiókoktól?

Milyen lesz a jövő bankja, elbúcsúzhatunk a bankfiókoktól?

Corvinusos hallgatók tanulmánya a digitális ügyintézés népszerűségéről

nevtelen_terv_11.png

Online bankok, robot ügyintézők, mesterséges intelligencia - ilyen lesz a jövő? Vagy a személyes bizalmi kapcsolatok továbbra is fontosak maradnak, és szükség lesz hagyományos bankfiókokra? Interjú Józsa Judittal és Király István Márkkal, a Corvinus Egyetem hallgatóival. (Borítókép: Canva.com)

Kovács Máté

digit_bank_cikk_portre.jpgMilyen jövő vár a pénzügyi szektorra? A nemzetközi verseny és a növekvő online igények miatt a bankok a digitális technológiák irányába mozdulnak el, és ez az ügyfélkapcsolatokat is érinti. Józsa Judit és Király István Márk Corvinusos hallgatók esettanulmányukban a digitális technológiák fogyasztói megítélését és elfogadottságát vizsgálták a pénzügyi szektorban, mellyel „A jövő ma kezdődik” versenyen első helyezést értek el. (fotó: Józsa Judit és Király István Márk)

Milyen lesz a jövő bankja?

Még az erősen konzervatív bankszektort is megmozgatja a technológiai forradalom”, ennek hatását fogyasztói oldalról is érezzük, a változásban ugyanakkor a tanulmány alapján két, egymásnak ellentmondó szempont jelent meg. Ahogy Király István fogalmaz,

„Olyan ellentmondásos pontok derültek ki, hogy miközben a bankoknak költéscsökkentési szempontból érdekük a folyamatok digitalizálása, a fő bevételi forrást még mindig a személyes értékesítés jelenti.” 

Egyfelől tehát a költséghatékonyság gyorsítja az átállást, másfelől viszont a bevételek nagy része még mindig a személyes értékesítésen alapul. Érdekes ellentét bontakozik ki a szakértők és a fogyasztók álláspontja között is:

nevtelen_terv_12.pngKép: Canva.com

„A szakértői interjúk alapján a bankfiókok mérete valószínűleg csökkeni fog a jövőben, ahogy a digitális technológiák egyre jobban elterjednek. A fogyasztók ugyanakkor sok esetben jobban preferálják a személyes tanácsadást, például olyan esetekben, ahol az észlelt kockázat magas, vagy úgy érzik, szakértelem hiányában jelentős veszteséget szenvedhetnek el.”

Az utóbbi különösen igaz befektetések vagy hitelfelvétel esetén, ahol a bizalom nagyon fontos. 

„Ha bemegyünk egy bankba, a tanácsadó ránéz a portfoliónkra, általában ajánl egy számunkra megfelelő biztosítást, csomagváltást vagy hitelterméket. Ez a folyamat továbbra is fontos az ügyfeleknek, ami némileg ellentmond az online átállásnak.

A bankok ugyan szeretnék a fogyasztókat a digitális megoldások felé terelni, de a személyes kontaktok megtartása is érdekük. Kérdés, hogyan oldják ezt fel a jövőben.”

Mi lehet a megoldás?

ecommerce-2301933_1280.jpg „Az olyan tranzakciók, melyek a hétköznapi rutin részei és nem igényelnek nagy tudást, ilyen például az átutalás, mobilfizetés, csekkbefizetés, már most is nagyrészt digitális formában zajlanak” – véli Józsa Judit. „Az olyan ügyletek viszont, ahol fogyasztó úgy érzi, nincs teljesen képben és ennek káros következményei lehetnek, a hagyományos eszközök is fontosak maradnak.” (kép: stevepb, Pixabay)

A koronavírus helyzet a digitalizációra is hatással lehet. Sokan kénytelenek voltak átállni az online ügyintézésre, némi tapasztalatot szereznek, ami az alapműveletek szintjén növelheti a biztonságérzetet. Nem várható azonban, hogy ettől hosszú távon tömegesen térnének át az emberek: „Ezt az átállást a kényszerhelyzet szüli, a legtöbben ezután is vissza fognak térni a megszokott rutinjukhoz, ezek megváltozásához nem elég hosszú ez az időszak.”

person-shopping-online-3944405.jpgAz ugyanakkor a tanulmányból is látszik, hogy a digitális megoldások elfogadtatása a bankoknak is érdeke, ezért mindent meg is tesznek. „Igyekeznek reklámokkal felhívni a figyelmet ezekre a megoldásokra, emellett több bank indított YouTube-csatornát is, ahol részletesen elmagyarázzák, mire jó a mobil-applikáció, az internetbank vagy a mobil fizetés” – mondja Király István, aki egyébként maga is egy kereskedelmi banknál dolgozik gyakornokként. (kép: Pexels)

„Sok bank, például az is, amelyiket vizsgáltuk, az értékesítési jutalékrendszerbe is beépítette a digitális technológiák ajánlását. Így tehát az ügyintézők is motiváltak abban, hogy minél több ügyfél válassza ezeket a megoldásokat.” 

Itt jön képbe a mesterséges intelligencia?

mirza-babic-eyzptmc7hno-unsplash.jpgA digitális technológiák folyamatosan egyre nagyobb teret hódítanak, melyet a bankok is számos eszközzel támogatnak, ugyanakkor az analóg ügyintézés nem fog teljesen eltűnni. Felmerül a kérdés, hogy ez a mesterséges intelligencia áttörésével is igaz marad-e. (kép: Mirza Babics, Unsplash)

Bár ezt a témát kevésbé vizsgálták, Judit szerint erre azért kicsi az esély, hiszen „éppen a személyes kontaktus az, amit leginkább igényelnek az emberek”. Lesznek persze olyan területek, ahol elképzelhető a mesterséges intelligencia megjelenése is. Ilyen például a számlanyitás, de kiegészítő megoldásként már ma is több helyen működnek napi 24 órában elérhető chatbotok vagy előre felvett hangokkal működő ügyfélszolgálatok. 

István szerint ezek a megoldások olyan területen képzelhetők el leginkább, ahol az emberek nem látják, kivel kommunikálnak.

„Nagyon bizalomigényes ez a szektor, és ez a bizalom csökkenne, ha nem lenne meg a személyes, emberi kapcsolat lehetősége.”

A technológiában egyébként nagyon sok lehetőség is rejlik, néhány banknál ugyanis „hangelemző szoftverekkel vizsgálják az ügyfélszolgálatos beszélgetéseket, hogy hatékonyabbá tegyék a panaszkezelést”.

A tanulmány tehát rámutatott arra, hogy a digitális átállás a bankszektort is elérte, minden szereplő érdeke az új technológiák alkalmazása. Az ügyfelek bizalma azonban továbbra is fontos marad, melyhez elengedhetetlen a személyes kapcsolattartás. „Akármennyire tolódunk az online világ felé, teljesen sosem fogja helyettesíteni, inkább kiegészíti majd az offline szektort”

KÖZGAZDÁSZ TIPPEK: Hogyan írjunk jó esettanulmányt?

Józsa Judit: „Szerintem az a legfontosabb, hogy találjunk egy olyan témát, ami érdekel minket, és nem azt érezzük, hogy már megint egy kötelező feladatot kell csinálnunk. Akkor jó, ha a kutatás egyben élmény és szabadidős tevékenység is. Fontos továbbá, hogy keressünk tanári segítséget, legalább egy konzultáció erejéig. Ő megadja a kezdeti irányokat, és azt is, amit érdemes mélyebben átnézni.”

Király István Márk: „Sokat számított, hogy érdekelt minket a téma, és nem veszítettük el a lelkesedést, miközben mélyinterjúztunk, elemeztünk vagy forrásokat gyűjtöttünk. Amikor van egy csomó infód, nehéz kitalálni, hogy ebből most mi lesz. Ez a tisztázás sokszor nehéz, de fontos feladat. Nagy segítség az is, ha van egy csapattársad, hiszen nem hagyhatjátok cserben egymást, muszáj tovább csinálni.”

A jövő ma kezdődik esettanulmány-író verseny az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató - A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt keretében valósult meg.

Milyen lesz a jövő bankja, elbúcsúzhatunk a bankfiókoktól? Tovább
„Az arccserélős tartalmak 96 százaléka pornó” – Hogyan szűrjük ki a manipulált videókat?

„Az arccserélős tartalmak 96 százaléka pornó” – Hogyan szűrjük ki a manipulált videókat?

deepfake.png

Mi az a deepfake, és milyen veszélyeket rejt magában? Mezriczky Marcell-lel, a Corvinus Kommunikáció- és médiatudomány mesterszakos hallgatójával beszélgettünk, aki tanulmányával „A Jövő ma kezdődik” esettanulmányíró-versenyen első helyezést ért el. 

Szerző: Kovács Máté

20200515125010_img_3511.jpgHa felvétel készült róla, akkor az úgy is van? Ma már nem egészen. Ebből indult ki Mezriczky Marcell Ál/arc – A deepfake és a digitális videómanipuláció” című esettanulmánya is, amellyel A jövő ma kezdődik” versenyen első helyezést ért el. Körbejártuk a tanulmány eredményeit, a videómanipuláció veszélyeit és felismerését, és közben azt is megtudtuk, hogy a deepfake videók 96 százaléka a pornóiparból kerül ki. (Fotó: Mezriczky Marcell)

Miért éppen a digitális videómanipulációt és a deepfake témáját választottad?

Nagyon szeretem a filmeket kritikai és technológiai szempontból is. Érdekel, hogyan alkotják meg a látványvilágot, a vizuális elemek szempontjából pedig a digitális manipuláció jelenti a jövőt. Elsőre ez merész kijelentésnek tűnhet, de ha belegondolunk, hogy van olyan elhunyt színész, akit digitális formában hoztak vissza a képernyőre, annyira mégsem elrugaszkodott elképzelés. 

CGI: „Computer-Generated Imagery”, azaz számítógépen létrehozott kép. Számos filmben alkalmazott eljárás, amelynek során a digitális grafika eszközeivel hozzák létre a látványvilágot. 

Deepfake: a „deep learning” (mély tanulás) és a „fake” (valótlan, hamis) szavak összevonásából ered. Olyan videókat jelent, amelyeket mesterséges intelligencia segítségével manipuláltak. 

willsmithneo.jpgEgyre nagyobb teret hódít a deepfake, egyre több ilyen videó jelenik meg az interneten. Sokan nem tudják, hogy ezeknek az arccserélős tartalmaknak egyébként közel 96 százaléka pornó. Más videókban megmutatják, hogy az adott színész hogyan nézett volna ki, ha ő kapja azt a bizonyos szerepet, például Will Smith Neoként a Mátrixban. (kép: Sham00K/Youtube; Mirror)

Elgondolkodtató kérdés, hogy szükség lesz-e a jövőben egyáltalán színészekre, vagy egyszerűen mindent megoldanak majd különböző digitális technikákkal.

Ez különösen akkor lesz érdekes, amikor a deepfake teljesen elfogadottá válik a filmiparban. 

Ezt az irányt mennyire tartod jónak? 

Ez jó kérdés, mert alapvetően meg lehetne úgy oldani, hogy szükség legyen a színészekre, de közben használják is a deepfake-et, ha már ennyire gyorsan fejlődő és rendkívül valósághű eredményt adó technológiáról van szó. 

irishman.jpgOtt van például Martin Scorsese legújabb filmje, Az ír. Scorsese régóta el akarta készíteni ezt a filmet, de csak most sikerült összehozni, ám időközben a színészek, Robert de Niro, Joe Pesci és Al Pacino időközben megöregedtek. Azt viszont nem akarta, hogy a szerepeket mások játsszák el, így CGI segítségével fiatalították meg őket. Néhány jelenetnél ugyan feltűnik, hogy üveges a tekintetük, vagy túl steril az arcbőrük, de vannak nagyon jól sikerült képek is. (kép: IMDb)

Egészen addig legalábbis ez volt róla a véleményem, ameddig nem láttam a YouTube-on egy videót, ahol bemutatták ugyanezt a fiatalítást deepfake-kel. A mesterséges intelligenciával elképesztően hiteles lett az eredmény, szerintem ez egy jó pont lehet a jövőben. Ha bármiféle módosítást kell végrehajtani a színészek arcán, akkor azt a mesterséges intelligenciával költséghatékonyan és sokkal valósághűbben lehet majd megtenni.

Ilyen lett volna az Ír, ha CGI helyett deepfake technológiával fiatalítják meg a szereplőket. 

Azt viszont egyáltalán nem tartanám jónak, ha csak digitális színészeket látnánk a filmekben. Szerintem az érzelemkifejezés terén van még hova fejlődnie a mesterséges intelligencia alkotta videókban. Alapvetően jól modellezik a színészek arcát, és akár meg is tudják őket fiatalítani, de az érzelemkifejezés most még sokkal inkább videójátékszerű marad. 

Miről szól az esettanulmányod?

A tanulmányban azt szerettem volna feltárni, hogy ha már ilyen elterjedtek az arccserélős tartalmak, akkor a fiatal, most iskolás korosztály milyen sikerességgel ismeri fel ezekben a manipulációt. Jelen esetben az általános iskola nyolcadik osztályát vizsgáltam, tehát 13-15 éves fiatalokat. 

teszt.pngVeszelszki Ágnes Tanárnő segítségével, aki a témavezetőm volt, összeállítottam egy hat videóból álló tesztet, volt köztük talkshow és filmrészlet is. A hat videó között két-két CGI és deepfake videó szerepelt, volt egy könnyebben felismerhető és egy nehezebb is. A másik két videó közül az egyikben analóg, smink-maszkos módosítást alkalmaztak, a másik pedig teljesen eredeti, manipulációtól mentes felvétel volt. A teszt lényege az volt, hogy a diákok milyen arányban ismerik fel a manipulált tartalmakat, mennyire lehet őket ezekkel megtéveszteni. (Szerk: a tesztet a cikk végén ki is próbálhatod.)

Mi volt számodra a legmegdöbbentőbb eredmény a felmérés során?

Meglepő eredmény volt, hogy többnyire észrevették, hogy történt  módosítás, ugyanakkor nem gondolták, hogy digitális módosításról lenne szó.

Felismerték tehát, hogy valami „más”, de azt hitték, hogy az a sminkesek munkájának köszönhető. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy ha nem tudják megkülönböztetni az alapvető módosítási technikákat, akkor azt is nehezebb megítélni, hogy az adott tartalom mennyire hiteles, mennyire vehető komolyan. 

A deepfake árnyoldala, hogy a manipulált felvétel emberek lejáratására is alkalmas. Hogyan lehet észrevenni, hogy deepfake-ről van szó? 

maxresdefault_1.jpgA deepfake ebből a szempontból valóban veszélyes, hiszen ma már könnyedén megoldható, hogy például a pornószínészek testére más arcát helyezzék rá, amivel bárkit le lehet járatni, de a technológia politikai fegyverként is bevethető. Arra is volt példa, hogy mesterséges intelligencia által generált hanggal csaltak ki pénzt egy vállalattól. Egy idegen nyelvet beszélő vezérigazgató felhívta az egyik beosztottat, hogy egy bizonyos összeget át kell utalni ide és ide, az adminisztrátor pedig ezt el is végezte. Miután átment a pénz, ismét telefonáltak neki, hogy ezt újra meg kellene tenni, itt lett csak gyanús számára az eredeti telefonhívás. (Kép: Bloomberg; az első kép eredeti, a második deepfake felvétel)

Ami egy videóban elárulhatja a deepfake-et, az az üveges tekintet. Jó példa erre az a híres Obama-videó, amelyben bemutatják, hogyan lehet ezt a technológiát politikai visszaélésekre használni. Nem lehet eldönteni, hogy hova néz, nem mozog a szeme, miközben beszél. Sok esetben egyáltalán nem vagy furcsán pislog, ami – ha odafigyelünk az ilyen jelekre – nagyon feltűnő tud lenni. 

Bár elsőre nagyon meggyőzőnek tűnik, ezt a beszédet Obama sosem mondta el, a videót deepfake technológiával hozták létre.

Árulkodó lehet az is, ha nincs szinkronban a hang és beszéd. Látszik, hogy beszél, mozog a szája, de a hangban kisebb csúszások vannak. Jellemző a steril hatású arc, ami túl tökéletesnek, túl hibátlannak tűnik. Obama arca a videóban például nagyon fénylik, olyan mintha retusálva lenne. 

Látsz arra lehetőséget, hogy a jövőben könnyen ki lehessen szűrni a manipulált felvételeket, akár valamilyen program segítségével?

nevtelen_terv_9.pngFolyamatosan dolgoznak a deepfake technológiai ellenszerén. A Google például mesterséges intelligenciát vet be tulajdonképpen saját maga ellen, hogy így ismerjék fel a deepfake-et. Ugyanakkor eszméletlenül gyorsan fejlődik ez a terület, amivel nagyon nehéz lépést tartani. Mesterséges intelligenciát használó algoritmusokkal gyakorlatilag bárki kísérletezhet, ha megvan hozzá a megfelelő hardverű számítógépe. A Githubra például fel lehet tölteni egy félig megírt programot, amin bárki más is dolgozhat és fejlesztheti azt. Mivel a deepfake mindig egy lépéssel előrébb jár, nincs biztos technológiai ellenszer. (kép: Canva.com)

Vannak más kezdeményezések is:

a Facebook például tudatossági kampányt indított, hogy edukálja a felhasználókat a deepfake kiszűrésére. Egyelőre ez a maximum, amit tehetünk. Tisztában kell lennünk a jelenség veszélyeivel és gyengéivel is, bár az utóbbiak napról napra fejlődnek.

Manapság már szinte megtévesztően hiteles felvételek készülnek, így csak arra hagyatkozhatunk, hogy mi magunk tudatosan álljunk a médiához. Ez nemcsak a deepfake-re, hanem a hagyományos álhírekre is igaz (szerk.: ezekről itt írtunk részletesen). A forráskritikus szemlélet jó lehetőség arra, hogy ne dőljünk be a megtévesztő tartalmaknak. 

A jövő ma kezdődik esettanulmány-író verseny az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató - A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt keretében valósult meg.

(Borítókép: Canva.com)

Mennyire nehéz felismeri a manipulált felvételeket? Az alábbi tesztet Mezriczky Marcell készítette a tanulmányához. A hat videó közül az alábbiakat kell felismerni: természetes felvétel, smink-maszkos technika, felismerhető CGI, felismerhető deepfake, élethű CGI, élethű deepfake. (Megoldás a videók után.)

Megoldás:

1. Bill Hader - észrevehető deepfake

2. Alita - észrevehető CGI

3. Alelnök - smink-maszk

4. Tron: Örökség - élethű CGI

5. Obama - élethű deepfake

6. Tom Hiddleston - természetes

További kihívásért érdemes az alábbi oldalra látogatni, ahol a felismerős játék mellett segítséget és hasznos tippeket is olvashatsz. 

„Az arccserélős tartalmak 96 százaléka pornó” – Hogyan szűrjük ki a manipulált videókat? Tovább
süti beállítások módosítása