Közgazdász Online


És mégis mozog a Föld

És mégis mozog a Föld

Kedves Hallgatók!

Észrevehettétek, hogy az utóbbi időben, eltűnt a honlapunk, a Facebook oldalunk, és a blog sem üzemelt. Sajnos utolért minket az emberi gyarlóság és emiatt masszív adatvesztést könyvelhettünk el. Azonban másfél hónapos küzdelem és megfeszített tempójú munka után, újra itt vagyunk, egy megújult csapattal, hogy ellássunk titeket a legfontosabb hírekkel és információkkal! Legyen szó egyetemi kérdésekről, kultúráról, sportról vagy épp aktuálpolitikáról.

Sokszor gondolkoztam azon, bárcsak korábban születhettem volna. A nagy földrajzi felfedezések korába, amikor még minden új volt, vagy az 1700-as 1800-as évekbe, a felvilágosodás és Európa újjászületésének korszakába. Mindig azt hittem, hogy a nagy történelmi események már mind lecsengtek, mi már csak megyünk előre, valami ismeretlen, ködös, de mindenképpen monoton és unalmas úton, egy kiszámítható meglepetésektől mentes világba.

Az elmúlt hetek során azonban világossá vált, hogy Francis Fukuyama téved, és a történelemnek nincs vége. A Britek kilépnek az Európai Unióból, az Egyesült Királyság a széthullás küszöbén, és a magyar futball válogatott, ha csak rövid ideig is, de újra összekovácsolt egy megannyi politikai törésvonaltól szenvedő társadalmat.

Kezd azonban úgy tűnni számomra, hogy Eppur si muove – És mégis csak mozog a Föld. Jókor vagyok és a legjobb helyen. S bár új földrészeket már nem fogok felfedezni, egy érdekes jelenben nyújthatok, nyújthatunk számotokra tájékoztatást.

Ezért is sajnáljuk ennyire, hogy április óta nem tudtuk kiszolgálni az igényeket egy ilyen történelmi időszakban, amikor ennyi minden történik körülöttünk, nem volt lehetőségünk tájékoztatni titeket.
516.jpg

És mégis mozog a Föld Tovább
MH17: A hitványság diadala

MH17: A hitványság diadala

Kívánom, hogy ne legyen igazam, de van egy nagyon erős félelem bennem, hogy a tegnapi borzalmas, közel 300 áldozatot követelő repülőgép-merénylet elkövetőinek kilétére sosem fog fény derülni. A szerencsétlenség helyét jelenleg egy paramilitáris horda ellenőrzi. A fekete dobozok már az oroszok kezén vannak. Kijev és Moszkva egymásra mutogat. Közben pedig az ukrán és az orosz maffiaállam közötti konfliktusnak már legkevesebb 181 uniós állampolgár esett áldozatául.

Tessenek mondani: miért hagytuk, hogy így legyen?

blog_malaj.jpg

http://index.hu/galeria/index/kulfold/2014/07/18/megindult_a_harc_a_fekete_dobozert/

MH17: A hitványság diadala Tovább
Rostoványi Zsolt válasza Rétvári Bence nyílt levelére

Rostoványi Zsolt válasza Rétvári Bence nyílt levelére

rostovanyi.jpg

A Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) egyik elődintézménye, a Közgazdaságtudományi Egyetem („Közgáz”) 1948-ban jött létre önálló intézményként Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem néven. Az egyetem 1953-ban kapta a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem nevet, amelyet egészen a rendszerváltásig, 1990-ig viselt, amikor is nevét Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemre változtatta. Az intézmény a Budapesti Corvinus Egyetem nevet 2004-ben, az Államigazgatási Főiskola majd a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem karainak csatlakozását követően vette fel.

A még Marx Károly nevét viselő Közgázon – talán szerénytelenség nélkül állítható, hogy – előbb ment végbe a rendszerváltás, mint az országban. A nyolcvanas évek második felében szinte minden területen átfogó változásoknak lehettünk tanúi. Az 1988/89-es tanévben új, korszerű, a nyugati sztenderdeknek sok tekintetben megfelelő oktatási és szervezeti struktúra került bevezetésre. A közgazdaságtani tárgyak oktatásában a legjobb nyugati egyetemek tanagyagai és módszerei szolgáltak mintául. Az oktatók csaknem fele töltött rövidebb-hosszabb időt tanulmányúton nyugati – zömmel amerikai – egyetemeken. Pezsgő viták folytak piacgazdaságról, reformról, pluralizmusról és sok egyéb, mindenkit foglalkoztató kérdésekről. Csáki Csaba rektor az 1989. szeptember 9-én tartott tanévnyitó ünnepségen kijelentette: „Intézményünk sokszínű közélete évek óta iskolája a politikai pluralizmusnak ... oktatási, kutatási tevékenységünket nagyfokú szabadság jellemzi. .. Egyetemünk alapvető feladatának tekinti, hogy szavatolja az eszmék és gondolatok szabad kifejtését és megismerésük lehetőségét.”

Az egyetemen végrehajtott reformok és a névváltoztatás világosan jelezték a végbement radikális irányváltást. A kilencvenes évek elején felvetődött az 1959 óta az egyetem aulájában álló Marx szobor esetleges eltávolításának a kérdése is. Az egyetem azonban úgy döntött, hogy hagyja a szobrot a helyén – mivel a Marx szobor az egyetem múltjának, az egyetem történetének része, s a szobor eltávolítása a múltat úgysem változtatná meg.

Az azóta eltelt több mint húsz esztendő alatt azonban sok minden megváltozott. Idén tíz éve, hogy az egykori Közgáz a Budapesti Corvinus Egyetem egyik campusa lett, s emellett létezik egy másfajta hagyományokat, múltat és kultúrát hordozó másik campus is. Egy egyetem életében pedig meghatározó, hogy polgárai – tartozzanak bármelyik campushoz, karhoz vagy egyéb szervezeti egységhez – magukénak érezzék, azonosuljanak vele, az egyetemi közösség szerves részének érezzék magukat. Egy különböző kultúrákat képviselő elődintézmények integrációjából született egyetem esetében még fontosabb, hogy kialakuljon a részkultúrákat és -indentitásokat ötvöző és átfogó összegyetemi kultúra és identitás.

A Corvinus Egyetem polgáraiként valamennyien büszkék vagyunk mindarra, amit a Corvinus név szimbolizál: a reneszánszra és a humanizmusra, Mátyás király könyvtárára, a Bibliotheka Corviniana-ra, mint az egyetemes tudás tárházára, a corvinákra és egyáltalán: a tudás, a tudomány kitüntetett szerepére (amit egyetemünk jelmondata is tükröz: „Scientia mea, adiutor meus” – tudásom a segítőm). Egy egyetem életében is fontosak a szimbólumok, fontos, hogy ezek megjelenjenek és értékeinket, közösségünket képviseljék, megmutassák. A Corvinus Egyetem esetében ez azt jelenti, hogy az egyetem központi helyein az intézmény szimbólumának/szimbólumainak kell helyet kapniuk, amely(ek) az intézmény egészének közösségét, illetve kultúráját reprezentálják.

A Marx szobor a Corvinus egyik elődintézménye kultúrájának egy történeti szakaszát jeleníti meg. Azt is fontos ugyanakkor látni, hogy a Marx szobor mára már sokak szemében megszokott tárggyá vált, amelyhez – teljes mértékben elszakadva a Marx által képviselt ideológiától – bizonyos informális hagyományok, szokások, személyes emlékek kötődnek (például beöltöztetni Mikulásnak, megsimogatni vizsga előtt, fényképezkedni előtte diplomaosztáskor stb.). Valamikor szimbólum volt, mára viszont már nem az.

Kétségkívül ellentmondásos Marx munkásságának és történelmi szerepének a megítélése. Tény, hogy – amint a nyílt levél is fogalmaz – „Karl Marx eszméi, különösen azok utóélete megágyaztak a XX. század embertelen diktatúráinak”, ugyanakkor meghatározó nyugati egyetemeken munkássága a tananyag részét képezi, nyugati országokban több tucat közterület viseli a nevét, s csak utalok a Magyar Tudományos Akadémia nemrégiben a közterületek elnevezésével kapcsolatban tett állásfoglalására, miszerint „Marx szellemi teljesítményét az egyetemes művelődéstörténet önmagában nagyra értékeli”. Az egyetem pedig erről a kérdésről egyszer már világosan állást foglalt, amikor negyed százada megváltoztatta a nevét.

Az egyetem vezetése mindazonáltal tudatában van annak, hogy mindezek fontos kérdések, ezért már hosszú ideje napirendre tűzte azok megnyugtató rendezését. Magam már rektori pályázatomban is nagy hangsúlyt fektettem a Corvinus-identitás erősítésére. Egy 2012 márciusában az egyetem lapjának adott interjúban elmondtam véleményemet a Corvinus-szimbolika, illetve a Marx szobor kérdésére adandó lehetséges válaszról, amelynek bennünk, a Corvinus egyetem közösségében kell megszületnie, s ehhez kezdeményeztem a belső gondolkodást. Ebben a válaszban a Corvinus közös jövőjét kell szem előtt tartanunk, azt, hogy mindenki, aki itt dolgozik, tanul, gondolkodik, magáénak tartsa a Corvinust mint identitást és a Corvinust mint helyet. Ennek a helynek elég tágasnak kell lennie ahhoz, hogy elférjenek benne régi és – ami sokkal fontosabb – új szimbólumaink. Új szimbólumok elkészítése vagy régiek áthelyezése azonban nemcsak elvi kérdés, mivel a gyakorlati megvalósítás pénzbe kerül, nem is kevésbe.

Az egyetem szenátusa még a tavalyi évben döntést hozott egy állandó egyetemtörténeti kiállítás létesítéséről, amelyben helyet kapnak a két jogelőd-intézmény történelmi múltjára vonatkozó dokumentumok és relikviák. A Marx szobor is része az egyetem történetének. Hamarosan kiírásra kerül az a pályázat, amelynek tárgya a corvinusos szimbolika tárgyiasult formában (ólomüveg-ablak, szobor) történő megjelenítése és annak az egyetem központi helyein történő elhelyezése. Fontos, hogy aki belép a központi épület főbejáratán, aki végigsétál az aulán, milyen üzenettel szembesül. Fontos, hogy ne csak gondoljuk, hanem mutassuk is magunkat corvinusosnak. Az is fontos ugyanakkor, hogy magunk és mások számára tegyük lehetővé egyetemünk történetének a megismerését.

 

2014. január 20.                                                                                

                                                                                              Dr. Rostoványi Zsolt

                                                                                                          rektor

 

A tegnap Rétvári Bence nyílt levelére adott válaszom ma megjelent – esetenként pontatlan – interpretációi kapcsán az alábbiakat kívánom kiemelni az általam írtakból:

1.      A Corvinus Egyetem központi épületének (ami nemcsak a pesti, hanem a budai campus központi épülete is) fő helyein – ilyen a bejárati rész, de ilyen az Aula is – Corvinus szimbolikának kell megjelennie. A Marx szobor nem az.

2.      A Marx szobor az egyetem szenátusa által elfogadott, az egyetem történetét bemutató állandó kiállításon kaphat helyet. A kiállítás helyszínének kijelölése folyamatban van.

 

2014. január 21.

Dr. Rostoványi Zsolt

rektor

Rostoványi Zsolt válasza Rétvári Bence nyílt levelére Tovább
Válasz Istenadta kollégámnak

Válasz Istenadta kollégámnak

Az a jó ebben az interwebz nevű dologban, hogy a legkülönfélébb véleményekkel ismerkedhetünk meg általa. Fontos ugyanis megérteni, hogy mely gondolati ívek mentén jutnak el az emberek társadalomképükhöz, melyből aztán gazdasági és politikai cselekvéseik eredeztethetők. Előfordul persze, hogy a szépen megrajzolt gondolati ívek összegubancolódnak kissé. Istenadta szerzőtársam keddi cikkében felfedeztem néhány ilyen bukfencet, melyekre megpróbálok most rávilágítani. A Nyájas Olvasó pedig majd eldönti, melyikünk a helikopter.

Válasz Istenadta kollégámnak Tovább