Közgazdász Online


Fenntarthatóság, hatékonyság, elégedettség és minőség – hol tartunk a modellváltásban?

Fenntarthatóság, hatékonyság, elégedettség és minőség – hol tartunk a modellváltásban?


_brl6429.jpg

A Budapesti Corvinus Egyetem sok területen úttörőnek számít: Magyarországon elsőként kezdett modellváltásba, és elsőként indít két olyan szakot, amelyek eddig nem voltak elérhetők az országban. A törekvés nem véletlen, ugyanis az intézmény vezetői nemzetközi szinten is versenyképes alternatívát akarnak nyújtani a legtehetségesebb hallgatóknak.

Írta: Corvinus Hallgatói Médiaközpont; borítókép: Budapesti Corvinus Egyetem - Bácsi Róbert László

Három éve annak, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem állami helyett alapítványi fenntartású intézmény lett. A modellváltás eredményei már ennyi idő után is láthatók – derült ki azon a pár hete tartott sajtóbeszélgetésen, ahol az intézmény vezetői számoltak be az elmúlt évekről. Az eseményen jelen voltak többek között Anthony Radev elnök, Takáts Előd rektor, Domahidi Ákos kancellár és Barta Márton, az egyetem stratégiai vezetője.

Az egyetem vezetői a modellváltás kezdetén kidolgoztak egy intézményfejlesztési tervet, azóta pedig lépésről lépésre követik azt. Mint elmondták, jól és ütemterv szerint haladnak a cél felé, amelyet 2023-ig akarnak teljesíteni.

_brl6537.jpgfotó: Budapesti Corvinus Egyetem - Bácsi Róbert László

Takáts Előd rektor elmondta, hogy jelentős eredményeket értek el a kutatásfejlesztés területén: a Q1-es besorolású tudományos cikkek száma megháromszorozódott az elmúlt három évben. Az oktatásfejlesztésre is kiemelt figyelmet fordítanak, ennek egyik lépése volt, hogy több szakot megújítottak. Bár ennek a területnek az eredményeit hosszú távon fogják látni, annyi már most elmondható, hogy négy-ötszörösére növekedett a hallgatók időbefektetése, amely egy szak sikeres elvégzéséhez szükséges.

„Ez olyan, mintha zongorázni tanulnánk: nemcsak tehetség kell hozzá, hanem szorgalom is. Ahhoz, hogy valaki mestere legyen az adott hangszernek, több tízezer munkaórát kell gyakorolni. Nekünk az a célunk, hogy a diákjainknak olyan alternatívát nyújtsunk, amely versenyképes a nemzetközi egyetemekkel. Ehhez pedig a hallgatóknak és az oktatóknak is bele kell tenniük a maguk energiáját és idejét.”

– hangsúlyozta Takáts Előd. A Corvinus rektora arról is beszélt, hogy az Illyés Gyula tehetséggondozó program elindításával lehetőséget szeretnének biztosítani a hátrányos helyzetű diákok számára, hogy bekerülhessenek a magyar felsőoktatásba. Mint elmondta, felelősségüknek érzik a hátrányos helyzetű diákok felzárkóztatását. „Mi nem az elit gyermekeit, hanem a jövő elitjét akarjuk képezni” – fűzte tovább a gondolatot Anthony Radev, az egyetem elnöke hozzátéve, hogy 

„a negyvenfős vezetői gárda, amely ezt a víziót meg akarja valósítani, 95%-a új a pozícióban.”

Azon túl, hogy az egyetem meg akarja tartani domináns piaci pozícióját, cél, hogy a diploma értéke növekedjen, ezzel párhuzamosan pedig világtapasztalatot adjanak a tanulóknak. „Szeretnénk a Cambridge-i vagy az Oxfordi Egyetemhez hasonlítani, ahol a hallgatók 25%-a külföldi. Ezt elősegítve szakjaink 40%-án angol nyelven zajlik az oktatás jelenleg” – részletezte az elnök. Anthony Radev szavai szerint közel járnak a kívánt célhoz, mert a három évvel korábbi 13%-hoz képest idén elérhető, hogy a corvinusos hallgatók 20%-a külföldi legyen.

„Fontos számunkra, hogy kellőképpen felkészítsük a hallgatóinkat, mert a gazdasági és az üzleti világban angol nyelvű diploma nélkül nehéz boldogulni.”

A sajtóvacsorán elhangzott az is, hogy a jövő tanévben elindítanak két, nemcsak Magyarországon, de a közép-európai régióban is unikumnak számító, angol nyelvű alapszakot: Filozófia, politika, gazdaság (PPE – Philosophy, Politics and Economics) és Üzleti adattudomány (Data Science in Business) alapképzéseket, illetve egy mesterszakot: Politikai gazdaságtan.

Az alapszakokról korábban ebben a cikkünkben írtunk.

Anthony Radev arról is beszélt, hogy szeretnék az oktatókat is kellőképpen megbecsülnii, ezért a személyi jellegű kifizetések 70%-kal nőttek az elmúlt három évben, összjövedelmeket tekintve 50%-os növekedésről számoltak be.

_brl6530.jpgfotó: Budapesti Corvinus Egyetem - Bácsi Róbert László

Ez a kultúraváltás egyik nagy területe. Fontos feladatnak tekintik azt is, hogy a hallgatókkal való kapcsolattartás minősége változzon. Ennek jó mutatószáma, hogy a hallgatói szolgáltatások színvonala – a visszajelzések alapján – jelentősen megemelkedett. „Szeretnénk összetartó csapatszellemet, valamint együttműködő és inkluzív légkört kialakítani. Az elmúlt három évben jó eredményeket értünk el, de még sok munka vár ránk” – húzta alá a Corvinus elnöke.

Domahidi Ákos kancellár négy szó mentén jellemezte a Corvinus egyetem mostani irányát: fenntarthatóság, hatékonyság, elégedettség és minőség.

„A Budapesti Corvinus Egyetemnek mintegy 300 milliárd forintot meghaladó vagyona van részvényekben, valamint közel 80 milliárd forint értékű ingatlanállománnyal rendelkezik. Ez a vagyon lehetőség és felelősség egyben. Lehetőség, mert a felvételi pontszámainkat minőségi alapon, szabadon tudjuk meghatározni, hiszen az egyetem fenntartásának támogatása nincsen fejkvótához kötve. Emellett felelősség is, hiszen a költségvetést nem az éppen aktuális forrás alapján, hanem előre meghatározott stratégia szerint határozzuk meg”

– mondta a kancellár, hozzátéve, hogy hatékonyság alatt az egyetem működésének eredményességét értik. Ennek érdekében az erőforrásokat a kutatásra és az oktatásra összpontosítják, emellett pedig büszkék a hallgatói szolgáltatások digitalizálásával kapcsolatos folyamatra is. Ezt az eredményt támasztja alá az is, hogy a belső szolgáltatások és az ügyintézések 90%-a elektronikus úton zajlik.

_brl6429.jpgfotó: Budapesti Corvinus Egyetem - Bácsi Róbert László

Domahidi Ákos kiemelte, hogy különféle módszerekkel gyakran mérik az ügyfél-elégedettséget, emellett igyekeznek évről évre fejlődni ebben. A minőség jelző gyakran elhangzik a bérfejlesztés kapcsán, hiszen fontosnak találják, hogy munkatársakat tekintve az eredmények kerüljenek előtérbe. Emellett a megújult arculat és a Ménesi úton zajló hatalmas beruházás is a Corvinus magas színvonalát mutatja.

Az új kampuszról Barta Márton stratégiai vezető beszélt a találkozón. Mint elmondta, a beruházás során a hagyományos tantermek mellett kollaboratív munkára alkalmas közös tereket, kutatásokra alkalmas helyet és tornatermet is kialakítanak, valamint bővülnek a kollégiumi funkciók is. Arról is beszélt, hogy a fenntarthatóságot szem előtt tartva a kampusz a LEED Gold fenntarthatósági minősítés kritériumai szerint épül. A beruházás várható összköltsége 15 milliárd forint, amelyet a fenntartó finanszíroz.

Fenntarthatóság, hatékonyság, elégedettség és minőség – hol tartunk a modellváltásban? Tovább
Hogyan lesz versenyképes a felsőoktatás, tényleg a modellváltás a megoldás? – Stumpf István kormánybiztos tartott hallgatói fórumot a Corvinuson

Hogyan lesz versenyképes a felsőoktatás, tényleg a modellváltás a megoldás? – Stumpf István kormánybiztos tartott hallgatói fórumot a Corvinuson

stumpf_koz_jpg.jpg

Miért volt szükség modellváltásra? Hogyan tarthatják itthon a tehetséges hallgatókat a magyar egyetemek, és mitől lesz színvonalas a felsőoktatás? Stumpf István kormánybiztos tartott hallgatói fórumot a Corvinuson, ahol a teljesítményalapú finanszírozás bevezetése mellett a hallgatók kiemelt szerepéről is beszélt.

Írta: Kovács Máté; Fotók: Mudra László

Hallgatói fórumot tartott a Corvinuson Stumpf István, a felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos. Azzal a céllal járja körbe a modellváltásban érintett egyetemeket, hogy visszajelzéseket gyűjtsön az egyetem vezetőitől, oktatóitól és hallgatóitól egyaránt.

Számára a Corvinus épülete szimbolikus hely, 1981-ben itt tartották azt a találkozót, ahol közel hatszáz diák részvételével megalapították a FISZ-t, vagyis a Független Ifjúsági Szervezetet. Ez szerinte meghatározta akkor az utat a fiatalok politikai cselekvése felé.

„Ma nem érzékelem ezt az érdeklődést, mint ami a 80-as években volt” - mondja. Az az időszak a civil társadalom újjászületése volt szerinte, ma viszont már teljesen más dimenzióban működik a felsőoktatás.

„Az egyetemek kitüntetett feladata, hogy felkészítse a hallgatókat arra, hogy egy új digitális korszak előtt állunk. A tudástársadalom és a Mesterséges Intelligencia (MI) kihívásaival kell szembe néznünk”.

Miért volt szükség modellváltásra?

„Az egyetemi modellváltás nem gyógyír a felsőoktatás minden problémájára, ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy az egyetemek mozgósítsák azokat az energiákat, amik eddig is jelen voltak, de sokszor nem a teljesítmény növelésére, hanem a túlélésre és a papír megszerzésére irányultak” – mondja Stumpf István. Ehhez szerinte a kormányzat forrásokat biztosított, az egyetem pedig maga döntötte el, hogy milyen formában, struktúrában és milyen szakokkal szeretné megvalósítani ezt a célt.

Szerinte a magyar egyetemek lemaradtak a nemzetközi versenyben. „Ha egy nemzetközi rangsort vizsgáltunk, az első ötszázban alig találtunk magyar egyetemet” - mondja. „A modellváltással a kormányzat arra tett kísérletet, hogy kiszabadítsa az egyetemeket az államháztartási béklyóból és közelebb vigye őket az üzleti szférához.” A rendszerváltás óta tett több felsőoktatási reformkísérlet, de még a 2016-os fokozatváltás, és a kancelláriarendszer sem hozta meg a kívánt eredményeket szerinte.

Az okok között elsősorban a megszokott ügymenethez való ragaszkodást nevezte meg.

„Erős volt azoknak a szerepe, akik azt mondták, hogy az állam úgyis ki fogja fizetni, hogyha túlszaladunk a költségvetésben.”

Ez a rendszer szerinte abban tette érdekelté az egyetemeket, hogy minél több hallgatót vegyenek fel és minél több, ahogy ő fogalmaz, „butikszakot” indítsanak, melyek a piacon nehezen voltak eladhatók.

A merev állami rendszert váltotta fel a kuratóriumok által irányított rendszer. A kuratórium ugyanakkor csak stratégiai irányító szerepet kapott, az egyetemi autonómiát nem csorbíthatják Stumpf szerint. „Egy év után azt látom, hogy az első, nagyon súlyos konfliktus után ,  - gondolok az SZFE körül kialakult feszültségre - az elmúlt egy évben gördülékeny formában történt az átállás. Sehol sem tapasztaltam az egyetemi autonómia sérülését.”

stumpf_besz_jpg.jpg

Stumpf Istvánt a Corvinus Hallgatói Önkormányzat elnöke, Beck Viola kérdezte. Fotó: Mudra László

Ha nincs változás, külföldre mennek a legjobb hallgatók

Az elvándorlást olyan problémaként nevezte meg a kormánybiztos, mellyel foglalkoznia kell a felsőoktatásnak. „Elemi érdeke a Corvinusnak az, hogy a nemzetközi versenyképességben is felmutasson valamit, hogy érdemes itthon maradni és érdemes a Corvinusra jönni” – mondja. A tehetséges hallgatókért kiélezett verseny folyik szerinte a hazai és nemzetközi felsőoktatási intézmények között.

Kulcsfontosságú szerinte, hogy milyen minőségű oktatás folyik az egyetemeken. „Az egyetemek a magyar kultúra világítótornyai. A globális világ egyre jobban szorítja háttérbe a nemzetállamokat és azokat a sajátosságokat, amik az egyes nemzeteket jellemzik. Az egyetemeknek megvan az a képességük, hogy a nemzeti hagyományokra építve megmutassák azt a tudáskészletet, ami titeket, hallgatókat itthon tud tartani” – mondja Stumpf István.

Ez nem jelenti azt, hogy nem érdemes valamennyi időt külföldön tölteni. „Menjetek persze külföldre, szerezzetek olyan tudást, amit ide visszahoztok, és itthon is hasznosítani lehet.”

Miért ilyen gyorsan történt minden?

A modellváltással szemben gyakori kritika, hogy túl gyorsan történt, és nem volt elég idejük az egyetemeknek az egyeztetésre és a felkészülésre. Stumpf szerint, ha ez nem így történt volna, akkor a merev struktúrák és a status quo-hoz való ragaszkodás rontották volna az eredményességet. Ez persze feszültséget és konfliktusokat eredményezett, ezért jött létre mediációs céllal a kormánybiztosi intézmény is. Szerinte a gyorsaság, a hatékonyság és az eredményesség fontos szempontok voltak.

Az oktatók jelentős része szerint alacsonyak voltak a bérek, amivel Stumpf is egyetért.

„Ha ezen nem változtat a kormányzat, immár a kuratóriumokkal együttműködésben, akkor az egyetemek lemaradnak a munkaerőpiacon a tehetségekért folyó versenyben” – mondja.

„Olyan panaszok is voltak, hogy nem volt érdekelt a kutató abban, hogy a tanulmányát elővegye a fiókból és odaadja az egyetemnek hasznosításra. Nem látott garanciát arra, hogy az valóban hasznosul, és nem a belső érdekköröknél csapódik le.”

A probléma megoldásaként teljesítményértékelési rendszert alakítottak ki. A cél most az, hogy a tanársegédek bruttó ötszázezer, az egyetemi tanárok pedig bruttó egymilliós fizetést kapjanak. Ez azért is fontos szerinte, hogy ne kelljen az oktatónak más helyen dolgoznia, hanem teljes egészében az egyetemre koncentrálhasson. Ezzel pedig az egyetemi oktatói életpálya a presztízsét is vissza szeretnék adni.

További problémaként a doktori hallgatók alacsony ösztöndíját nevezte meg. „Ha nem tudunk ezen gyorsan változtatni, akkor baj lesz. Komoly elkötelezettség kell ahhoz most, hogy valaki ezt a pályát válassza. Ha nem a legnagyobb tehetségek oktatják a hallgatókat, abból nem lesz színvonalas oktatás” – mondja.

stumpf_egy_jpg.jpg

A kormánybiztos a Corvinus vezetőségével is egyeztetett. Fotó: Mudra László

Hogyan lesz ebből színvonalas oktatás?

A teljesítményalapú finanszírozási szerződések építenek arra, hogy milyenek a hallgatói visszajelzések, valamint az oktatói bérezés is ehhez igazodik. „A hallgatókért van az egész modellváltás. Ha ők nem érzékelik azt, hogy itt minőségi változás van, akkor nem beszélhetünk sikerről. Az ő részvételük nélkülözhetetlen, például a diákélet megszervezésében” – mondja a kormánybiztos.

A tehetségmenedzsmenthez a diákszervezetek és szakkollégiumok is hozzájárulnak. „Pluralizálódott szakmai értelemben az egyetemi hallgatóság, de ne csak önmagukért tanuljanak, hanem osszák meg egymással a tudást” - mondja.

„A Bibó Szakkollégium alapítójaként arra próbáltam meg tanítani a hallgatókat, hogy egymásért is tanuljanak. Ne rejtsék el, hanem mutassák meg a saját gondolataikat.”

Az is kihívás szerinte, hogy felkészítsék a tanárokat arra, hogy legalább valamivel többet tudjanak, mint a fiatal korosztály. „Mindenkinek ott van a kezében az okostelefon, teljesen mások a kommunikációs stratégiák” - mondja. Ezek ugyanakkor nem feltétlenül rosszak szerinte, csupán meg kell tanítani a szelektálást és a szintézist, hogy a modern eszközök ne rombolják, hanem építsék a fiatalok személyiségét.

Mit hoz a jövő, mikor lesznek eredmények?

„Nagyon az elején vagyunk az átalakulásnak, egy év után lesz először valamilyen eredménye a teljesítményalapú finanszírozásnak” – mondja. A szerződések általában 5-6 évre szólnak, szerinte ekkorra már az előnyöknek is látszódniuk kell. A verseny ugyanakkor a jövőben további jelentős átalakulást hozhat a magyar felsőoktatásban. Arra számít, hogy kiélezett lesz a harc a tehetséges diákokért, már középiskolában elindul majd a toborzás.

"Az az erős érzésem, hogy jelentős változásokat láthatunk majd a magyar egyetemi struktúrában. Az sem elképzelhetetlen, hogy fúziók valósulnak majd meg az egyetemek között” – mondja a kormánybiztos. Az már most látszik szerinte, hogy a modellváltó egyetemek magasabb fizetést adnak, ami elszívó hatást indított be, sokakat elcsábítanak az állami rendszerben maradt intézményektől.

Bárhogy is alakul, a jövőképesség kulcskérdés a felsőoktatásban.

„Ha a fiatalok elveszítik a jövőbe vetett hitüket és bizalmukat, akkor ez az ország versenyképességét teszi tönkre” – mondja Stumpf István.

Hogyan lesz versenyképes a felsőoktatás, tényleg a modellváltás a megoldás? – Stumpf István kormánybiztos tartott hallgatói fórumot a Corvinuson Tovább
Hernádi Zsolt: "Úgy hozom meg a döntéseket, mintha a tisztségem örökre szólna"

Hernádi Zsolt: "Úgy hozom meg a döntéseket, mintha a tisztségem örökre szólna"

dm-104-min.jpg

Csorbítja az autonómiát a felsőoktatás modellváltása? Milyen tapasztalatokkal zárta a Corvinus az alapítványi fenntartás első két évét? Mit jelent az elitképzés, és mi lesz azokkal, akik nem tudnak bejutni? Interjú Hernádi Zsolttal, a Corvinust fenntartó alapítvány Kuratóriumának elnökével.

Írta: Belayane Najoua; Kovács Máté; Borítókép: Burkus Brigitta (Közgazdász)

A felsőoktatás átalakításának kritikusai szerint csorbítja az autonómiát, hogy a Szenátus a legfontosabb kérdésekben csak véleményez, a végső döntést a Kuratórium hozza meg. Hernádi Zsolt szerint az autonómia csorbítására való hivatkozás álságos érv, szerinte ennél sokkal fontosabb, hogy mit, kinek, miért nyújtanak. Szerinte a felsőoktatásnak valamilyen célt kell szolgálnia: “Csak l’art pour l’art önmagában az, hogy felsőoktatás legyen és egyetemi végzettséget adjunk embereknek, a társadalmi hasznossága megkérdőjelezhető. Valami célt kell szolgálni.”

„Zsákszámra képezzük a diplomás szakembereket, akik abban a tévhitben élnek, hogy a diploma után gond nélkül elhelyezkednek, ugyanakkor ez nem minden esetben lesz így. Egy 18-19 éves gyereknek azt mondani, hogy lesz diplomád és a te pályád rendben van, becsapás, és egy 19 éves gyereket nem szabad becsapni.” 

Arról nem is beszélve – teszi hozzá –, hogy a minőségi oktatás sok pénzbe kerül: “fizethetjük egyénileg vagy társadalmi szinten, de az oktatás soha nem volt és nem is lesz ingyen”.

Politikai bebetonozás vagy hosszú távú reform?

Az egyetemeket fenntartó alapítványok Kuratóriumát időkorlát nélkül választják meg, új tagot pedig csak maga a Kuratórium nevezhet ki. A modellváltás kritikusai szerint ez korlátlan időre bebetonozza a Kuratórium tagjait, így őket egy esetleges kormányváltás esetén sem lehet elmozdítani.

Hernádi Zsolt szerint pedig az volt a cél, hogy megvalósítsák a hosszú távú tervezést. “A politikai ciklus néhány évre szól, az alapítvány viszont úgy hozza a döntéseit, mintha a tagok örökké a Kuratórium tagjai lennének. Nem rövid távú döntésekben gondolkodunk, hanem jelentősebb, hosszabb távú reformokat szeretnénk” – mondja Hernádi Zsolt. Ezeknek az átfutási ideje pedig legkevesebb öt, de inkább tíz-tizenöt év. A kuratóriumban mindenki más szemléletmódot hoz be, az értékrendnek ugyanakkor azonosnak kell lennie. 

Az állami fenntartású egyetemek szerinte ki vannak szolgáltatva a politikai ciklusok váltakozásának. “Ha négyévente megváltozik a fenntartó álláspontja, akkor az egyetemnek alkalmazkodnia kell hozzá. Az alapítványi fenntartásban viszont minden hosszú távú” – mondja Hernádi Zsolt.

“A MOL-ban is úgy hozom meg a döntéseket, mintha a tisztségem örökre szólna, hiszen a siker csak hosszú távon mérhető.”

A hatalma eddig is megvolt a fenntartónak, csak a rendszer nem volt transzparens, minden “kijárásos” alapon történt. “Mi bevezettünk egy úgynevezett one over one elvet, miszerint a kuratórium értékeli az egyetem vezetőségét. Ez eddig a tabutémák közé tartozott, ahogy a rektorválasztás is.”

Hozzáteszi, szerinte soha nem hangzott el valódi szakmai érv a modellváltással szemben. “Engem nem nagyon keresett meg senki, hogy meséljem el, mi is történt a Corvinusnál. Jó vagy rossz? Pro és kontra? A kormány megkérdezte, mert mielőtt elindították a második hullámot, kíváncsiak voltak az első hullám tapasztalataira. Más senki, legfeljebb magamtól mondtam el különböző fórumokon.”

b_v_171_2.jpg

A Corvinus főépülete (fotó: Bera Viktor; Közgazdász)

Van még mit javítani

„Fontos leszögezni, hogy a Budapesti Corvinus Egyetemen jelenleg is színvonalas szakmai munka folyik.” A fenntartóváltással szerinte az egyetemek tényleges szabadságot kaptak, ugyanakkor “vannak még olyan szűk keresztmetszetek, amelyeket fel kell oldani”, ilyen például az akkreditációs folyamat, vagyis az új képzések indításának lehetősége. “Amíg ezen vitázgatunk, a világ elhúz mellettünk. A piac nem vár éveket.” 

Pontosan ilyen a kétéves mesterképzés dilemmája is – teszi hozzá. „Egyre kevesebben jelentkeznek mesterszakra a magyar egyetemekre, mert nem akarnak még két évig iskolapadban ülni. Így vagy elmennek dolgozni, vagy külföldi egyetemet választanak, ahol számtalan, magas színvonalú, egyéves mesterképzést kínálnak nekik.”

“Emellett célunk az is, hogy motiváló magyar és nemzetközi kutatói környezet alakítsunk ki, ahol a nemzetközi publikációkon, valamint a magyar tudományos élet számára releváns eredmények létrehozásán legyen a hangsúly” - mondja Hernádi Zsolt.

Működhet vállalatként egy egyetem?

Az egyetem nem egy vállalat – mondják sokan. Hernádi Zsolt szerint mindegy, hogy egy cégről, egy focicsapatról vagy egy iskoláról beszélünk, mindenhol embereket irányítanak és vezetői képességekről kell beszélni, így az eszközrendszer 80-90 százaléka ugyanaz: ambíció, teljesítmény, motiválás, jutalmazás, számonkérés. Ezért is tartja fontosnak, hogy a kuratóriumban és az Egyetem vezetésében is olyan emberek ülnek, akik ezt tudják, akik irányítottak már embereket, akik vezetőként már bizonyítottak.

Jelentős eredménynek tartja a bérfejlesztést és a teljesítményértékelés bevezetését. “Ez még messze nem tökéletes, de elindultunk vele. Ez a kultúrafejlesztés elengedhetetlen része” - mondja.

“Ha a jónak nem jelzed, hogy jó, amit csinál, az alulteljesítőnek pedig nem mondod meg, hogy a tevékenysége nem üti meg az elvárt szintet, akkor a jó visszafogja a teljesítményét, a rossz pedig nem tesz azért, hogy többet érjen el. Egyszerűen lefelé, a középszerűség alja felé indul az egész.”

„A vezetőknek értékelniük kell a kollégákat. Ilyen nem volt eddig, most pedig évente kétszer leülnek egymással beszélgetni. Év elején szakmai és képzési célokat tűznek ki, félévkor közösen rátekintenek, hogy miként állnak a kitűzött célok elérésében, és átbeszélik, melyek a kolléga erősségei, hol vannak még fejlesztendő pontok. És végezetül a teljes év értékelésekor, a bónusz és fejlesztési célok teljesítésének tükrében mindezt forintja váltják” - mondja Hernádi Zsolt.

Hol fogom észrevenni a modellváltást hallgatóként?

“Nekem a legfontosabb eredmény, ha a magas pontszámú diákok a Corvinust választják, és ti, már hozzánk járó hallgatók, elégedettek vagytok, jó munkahelyet találtok, kevesebben mentek külföldre mesterképzésre tanulni” – mondja Hernádi Zsolt. “Ha nem így történik, az is egy input, de akkor be kell avatkozni. Ha valami nem stimmel, akkor azt meg kell változtatnunk.”

Az oktatás ma globális üzletté vált. “Magyarországon beindult egy spirál, és egyre több diák megy külföldre a gimnázium után. Vannak erre szakosodott cégek, akik pénzért cserébe felkészítik a legjobb képességű diákokat. A külföldi egyetemek harcolnak ezekért a diákokért, és olyan értékeket kínálnak, melyekkel az itthoni ingyenes oktatás nem tud versenyezni. A minőségi oktatás és a pozitív hallgatói élmény kulcsfontosságúvá vált a felsőoktatásban.”

o_zs_0144.jpg

Megújult hallgatói iroda a föépületben, a fejlesztés célja a hallgatói élmény növelése a Corvinus szerint. (Fotó: Örsi Zsanett, Közgazdász)

A pozitív hallgatói élményhez az oktatókat is meg kell nyerni. “Jelenleg az oktatók jelentős része úgy tekint az egyetemre, mint a karrierjének az egyik felére, és mellette másod- és harmadállásokat is kénytelen vállalni” – mondja Hernádi Zsolt. “Azok a diákok, akiket nem köt le teljesen az egyetem, elmennek dolgozni, hogy legalább szakmai tapasztalatot szerezzenek, de ez egy rossz kompromisszum."

"Azt kell elérnünk, hogy mind az oktatóknak, mind a hallgatóknak a Corvinus legyen az első számú választás, az Egyetem legyen a legfontosabb, és megérje itt jól teljesíteni.”

Mi lesz azokkal, akik a társadalmi helyzetük miatt maradnak le?

A társadalmi mobilizációra a tehetséggondozó programok jelentik a legjobb megoldást szerinte. “Ebben már a MOL is részt vesz, már az általános iskolában arra ösztönözzük a tanárokat tanulmányi versenyekkel, hogy matematikát, fizikát és kémiát tanuljanak a gyerekek.” A tehetséggondozó programok abban segítenek, hogy a fiataloknak esélyük legyen a magas pontszámokra is. “Ezért jó az, ami az MCC-nél történik. Sorban alapítják a középiskolai tehetséggondozó kollégiumokat. Nem lehet ennél jobbat tenni, mert a mobilitásnak igazán ez ad löketet” – mondja Hernádi Zsolt.

“Az a paradoxon, hogy a szocializmusban működtek ilyenek. Budapesten például az Apáczai volt az egyik ilyen felzárkóztató gimnázium, vagy a Mester utcában a Szent István Közgazdasági Szakközépiskola” – mondja Hernádi Zsolt. “Volt olyan 14 éves srác, aki soha nem került volna magas beosztású állásba, de szerencséje volt, mert a tanára észrevette a tehetségét, és javasolta oda.” Így került fel Jászárokszállásról Budapestre Csányi Sándor, aki ma az OTP elnöke és Magyarország második leggazdagabb embere a Forbes listája szerint.

A magas felvételi ponthatárokban tehát nem szeretne kompromisszumot kötni:

“Nem bővítünk. Nem mehetünk lejjebb az elvárásokkal, mert akkor neked nem lesz kitől tanulnod. Nem lesz, aki felfelé húz, nem lesz, akinek bizonyítani akarsz, akinél jobb akarsz lenni.”

Az Egyetemen a közösség motiváló erejét elsősorban a szakkollégiumok és diákszervezetek adják, amit Hernádi Zsolt saját bőrén is megtapasztalt. “Nagy szájjal bekerültem a Rajkba, mert én voltam a király, és egyszer csak kiderül, hogy mindenki okosabb nálam. Elkezdtem beszélni egy témáról, és azt mondták: Igen? Olvastad ettől ezt? Attól meg amazt? Ezeket el kell olvasni!”

dm-107-min.jpg

Fotó: Burkus Brigitta, Közgazdász

Az elit felelőssége: a körforgásos gazdaság a jövő?

“Azt szokták tanácsolni, ne mondjam el, mert rögtön csökkenteni fogják a MOL-ban a fizetésem” – mondja nevetve arról, hány órát foglalkozik az Egyetemmel. Úgy véli, a valóságban ebből ő profitál többet. “Egy ilyen változás menedzselése felfrissíti az agyad. Kiugorhatsz a taposómalomból, mással foglalkozol, amitől friss ötleteid lesznek, ennek a folyamatnak az eredménye a MOL új hívószava a körforgásos gazdaság.”

A körforgásos gazdaság felépítésében a MOL a felsőoktatásra is támaszkodik, például a Pannon Egyetemmel közösen hozzák létre a nagykanizsai Science Parkot. “A mérnöki és az anyagismereti tudást hozzuk be a Pannon Egyetemről, azon dolgozunk, hogy a körforgásos gazdaságot egyre jobban és egyre hatékonyabban működtessük” – mondja Hernádi Zsolt.

Ám a körforgásos gazdaság nem pusztán technológiai kérdés, és ezért a működtetésében, elterjedésében a Corvinusnak is szerepe lehet. “Például meg kellene értenünk, hogyan tudnánk szelektív hulladékgyűjtésre bírni az embereket” – mondja. “Megmértük, mekkora távolságot vagyunk hajlandók megtenni fáradt sütőolajjal. Hetven métert. Ha távolabb van a gyűjtőpont, akkor nem visszük el. Lehet persze azt mondani, hogy a tudatosak elmennek a legközelebbi MOL-kúthoz, de ez vajon a lakosság hány százalékára lenne igaz?”

“Az erre való áttérés a ti generációtok kihívása” – mondja Hernádi Zsolt. “Ma a hulladékot elégetjük, vagy eltemetjük a föld alá. Pedig ez nem hulladék. Ez nyersanyag. Jelenleg elégetjük a nyersanyagokat, majd drágán kibányászhatjuk. Ahelyett, hogy újrahasznosítanánk.”

“Megértettük, hogy a fiatalokat, a jövő generációját ez érdekli. Ha pedig ez érdekli őket, és ezt akarják, akkor ez lesz a jövő.”

 

Hernádi Zsolt: "Úgy hozom meg a döntéseket, mintha a tisztségem örökre szólna" Tovább
süti beállítások módosítása