Közgazdász Online


A közösségi média szerepe Trump és Biden csatájában - “Elnök Úr! Önnek hány követője van?”

A közösségi média szerepe Trump és Biden csatájában - “Elnök Úr! Önnek hány követője van?”

bc8649da-a9dc-4887-8b1e-048f21febd57.jpegA University of Tennessee felmérése szerint az első elnöki vitát Joe Biden nyerte. A social media posztok 67 százaléka állítja, hogy Trump rosszabbul teljesített, mint Biden. De hogyan befolyásolhatják a twitter posztok és az instagram story-k egy 320 milliós ország elnöki választását? A közösségi média a politikában is átvette az irányítást? Hogyan lesz követőből szavazó?

Írta: Belayane Najoua

Mi történt 2016-ban? 

2016-ban többek között két fontos választás is történt a világban, 2016 szeptember 18-án Oroszországban, míg november 8-án az USA-ban. Mindkét választást intenzív közösségi média kampány előzte meg, ami nagyban hozzájárult az eredményekhez.

Ha visszakanyarodunk Barack Obama 2012-es megválasztásához, akkor is látszódik, hogy milyen nagy befolyással van az emberek politikai állásfoglalására a social media. Williams 2017-es tanulmánya szerint Obama kampányának a legnagyobb erőssége a social media és a technológia használatában rejlett. A közösségi hálózatokon keresztül Obamának sikerült elérnie 200 szavazóhelyiség 8,5 millió polgárát, ami az összes szavazat közel 7 százaléka. Obamára 5 millióan szavaztak többen, mint fő ellenfelére Mitt Romney-ra, tehát a social media elérés döntő erejű volt.

2016-ban a felnőtt amerikaiak 62 százaléka olvasott híreket online médiumokon keresztül(forrás). Az online tér egyre nagyobb jelentőséget kap nemcsak a privát életünkben, hanem a politikai állásfoglalásunk terén is. Ahogy egy korábbi cikkünkben már említettük, a social media befolyásol és olyan tettekre sarkall, amiket a social media platformok használata nélkül nem biztos, hogy megtennénk:

  • Megvennéd-e azt a terméket amit a kedvenc énekesed tesz fel egy posztban, ha nem használnád az Instagramot?
  • Letöltenél-e egy appot, ha nem látnád a Messenger hirdetésben?
  • Elmennél-e választani, ha nem látnád egyfolytában ezt a képet? 

ac426183-a056-439e-bff5-d34ff9b1123b.jpegA social media megjelenés és politikai kampány a sajtóra is hatással lehet. Egy kutatás szerint 2015 augusztusa és szeptembere között a CNN politikai cikkeinek 78 százalékában Trump szerepelt (forrás). 2015 Novemberében Trump több műsoridőt kapott(összesen 234 percet), mint az egész Demokrata Párt együttvéve (forrás). (Csak viszonyítási alapként Ted Cruz 7 percet kapott ugyanazon időszak alatt.) Összességében tehát Trump szinte az összes médiafelületen dominánsan szerepelt, ami nagyban hozzájárult a 2016-os győzelméhez (forrás).

A közösségi média áltájékoztatása a politika szolgálatában

A Facebook már jóval a 2016-os választások előtt táptalajként szolgált az összeesküvés-elméletek, rögeszmés politikai cikkek és álhírek számára. A közösségi háló elkötelezettségre és erőteljes reakciókra ösztönzi az embereket. Mégis egy hatalmas orosz propagandakampány felfedezése kellett ahhoz, hogy a törvényhozók, újságírók és a Facebook felhasználói észrevegyék az ezzel járó kockázatot (forrás). Valószínűleg valami hasonló történik a 2020-as választásoknál is - csak ezúttal az Instagramon.

corruption-2727571_1280.jpg

Az Instagram használata az utóbbi négy évben különösön az idősebb generációk körében nőtt meg. 2016-ban 500 millió felhasználója volt, ami 2018 júniusára megduplázódott, de ami még fontosabb, hogy az Axios politikai weboldal szerint az Instagram tizedik legnagyobb fiókja háromszor annyi reakciót ér el, mint a Facebook legnagyobbja. A social media a politikai kampány egyik legfontosabb részévé vált (forrás).

És hogy miért baj a közösségi médiás politikai kampány? A válasz az algoritmusokban rejlik. Ha például valaki rákattint egy baloldali párt kampány posztjára, akkor az algoritmus úgy veszi:

Igen ez érdekli a felhasználót. Akkor mutassunk neki mégegy ilyet

kepernyofoto_2020-10-06_9_19_27.png

- és már benne is vagyunk egy ördögi körben. Az algoritmus addig fogja mutogatni a baloldali kampány képeit, kiírásait, amíg mi magunk is elhisszük, hogy a baloldalra tényleg érdemes szavazni. Hiszen csak ők jelennek meg mindenhol, csak az ő céljaikat, beszédeiket, megjelenésüket látjuk és halljuk. A másik oldal egy nagy sötétség marad - semmit nem fogunk tudni róla. Természetesen ez bármelyik politikai párt kampányára igaz. Minél többször nyomunk rá véletlenül, annál többször jön elő “direkt”.

A social media félretájékoztatása miatt 2016-ban a Facebook kapcsolatba lépett tényellenőrző ügynökségekkel, hogy csökkentse a szélsőséges reakciókat kiváltó anyagok terjesztését (forrás). Most minden figyelem Biden-re és Trumpra összpontosul, de vajon elég figyelmet kap-e a social media, ami jobban befolyásolhatja az eredményt, mint eddig bármikor?

Képek forrása: Pixabay, saját szerkesztés

A közösségi média szerepe Trump és Biden csatájában - “Elnök Úr! Önnek hány követője van?” Tovább
Valahol Európában – a Ferencváros esélyei a Bajnokok Ligájában (I.)

Valahol Európában – a Ferencváros esélyei a Bajnokok Ligájában (I.)

17267881892_7234410872_b.jpg

25 év. Ennyit kellett várnia a Ferencváros szurkolóinak arra, hogy ismét a legrangosabb európai kupasorozatban szerepelhessen a zöld-fehér csapat. 11 éve nem járt magyar klub a Bajnokok Ligája főtábláján, így a kérdések sora szinte végtelen. Kétrészes cikksorozatunkban először az FTC ellenfeleit vesszük sorra, illetve azt, hogy mit is várhatunk tőlük az idei szezonban.

Írta: Rada Bálint. borítókép: Katona Marcell, flickr

Spirito

A Juventusnál ha nem is teljes megújulásról, de erőteljes irányváltásról kell beszélnünk. Bár a zebrák zsinórban kilencedszer (!) is megnyerték az olasz bajnokságot, a mutatott játék és a Lyon elleni kínos BL-fiaskó után menesztették Maurizio Sarri vezetőedzőt, hogy Andrea Pirlót ültessék a helyére. Pirlo korának meghatározó klasszis irányítója volt, a keret több tagja is játszott mellette vagy ellene, az öltözőben így komoly tiszteletnek örvend. Ugyanakkor – a profi labdarúgás világában szinte példa nélküli módon – vezetőedzői tapasztalat nélkül nevezték ki a klub élére. Sőt: Pirlo első edzői megbízását július 30-án kapta, amikor a Juve U23-as csapatát bízták rá. Mindössze 9 nappal később már az első csapatnál írhatott alá 2 éves szerződést, miközben a profi edzősködéshez szükséges Pro License-t csak szeptember 16-án szerezte meg.

A villámkarrier ellenére azért több szempontból sem tűnik veszett ügynek a korábbi világbajnok kinevezése. Pirlo mindig is kiemelkedő játékintelligenciával rendelkezett, elmondása szerint edzői pályáján olyan ikonok voltak rá a legnagyobb hatással, mint Johan Cruyff, Pep Guardiola, Luis van Gaal, vagy korábbi mesterei, Carlo Ancelotti és Antonio Conte.

ronaldo_pirlo_getty_images.jpg

Kép: Getty Images

Mivel Pirlo rendszerében a játékosok szerepköre a fontos, nem pedig a pozíciójuk, így már a Juventus felállását sem könnyű felvázolni: sem a 3-5-2, sem a 3-4-1-2 nem fedi teljesen a valóságot. Támadásban a Juventus 3 védőt hagy hátul (az eddigi mérkőzéseken Danilót, Bonuccit és Chiellinit), védekezésben ugyanakkor 4 védőre váltanak: Danilo kihúzódik a jobbhátvéd helyére, míg Cuadrado a bal oldalt fedezi. 

A középpályán két játékos inkább a labdaszerzésért és a labdakihozatalokért, egy pedig a kreatív támadójátékért felel: Rabiot, McKennie és Ramsey hármasa a Sampdoria ellen kifejezetten jól mutatott, a Roma ellen már kevésbé. A két szélen Pirlo tükörszélsőkkel igyekszik lövőhelyzeteket kialakítani: Kulusevski kétlábasként ebben kiemelten jó, de a Sampdoria ellen visszalépő támadóként is remekül szerepelt. A mindössze 20 éves svéd újonc hamar beilleszkedett új klubjába, a következő években meghatározó játékos lehet. Legelöl Cristiano Ronaldo nem szorul különösebb bemutatásra: elképesztő, ahogy 35 évesen is a legmagasabb szinten képes extraklasszis teljesítményre. 

A Juventus egyik legnagyobb erőssége mindezek mellett a keret mélysége: de Ligt felépülése esetén remek passzkészsége miatt meghatározó lehet a védelemben, ahol Demiral is játékra kész; a középpályán labdatartás esetén Arthur, mélységi szerepkörben Bentancur vár bevetésre; elől pedig Paulo Dybala, Douglas Costa és Álvaro Morata is hadra fogható.

Ugyanakkor a Roma elleni mérkőzésen a csapat hiányosságai is kiütköztek: Chiellini és Bonucci lassúak, emiatt túl mélyen helyezkedtek ahhoz, hogy a McKennie-Rabiot párossal hatékonyan oldják meg a labdakihozatalokat, Cuadrado a legritkább esetben tudott visszazárni védekezni (ezzel különösen nehéz helyzetbe hozva az egyébként sem védekezéséről híres Danilót), a presszing sem kifejezetten működött, Dybala pedig túl értékes játékosnak tűnik ahhoz, hogy hosszú távon a kispadra szoruljon.

A Juventus vezetősége évek óta igyekszik felépíteni „az olasz Real Madridot” – az új stadion, az új címer vagy Cristiano Ronaldo leigazolása is az új arculat megerősítését szolgálta. Pirlo feladata lenne az, hogy a média- és reklámpiacon elvesztett „spiritót”, az Öreg Hölgy lelkét a pályán idézze meg újra. Óriási teher ez. Hogy a kétszeres BL-győztes képes lesz-e rá? Egyelőre csak találgatni tudunk…

A holland iskola

Amennyiben a Juventus esetén irányváltásról beszélünk, a Barcelona esetén találóbb a “tűzoltás” kifejezés használata. A klub Josep Maria Bartomeu regnálása alatt mély strukturális válságba süllyedt, mely a játékospolitikától a gazdasági helyzeten át az utánpótlásrendszerig és a szakmai stábig mindenre kiterjedt, és melynek mélypontja a Bayern München elleni 8-2-es vereség volt a Bajnokok Ligája negyeddöntőjében.

barca_david_ramos_getty_images.jpg

Kép: Getty Images

Azóta a sportigazgató, Eric Abidal és a vezetőedző, Quique Setién is távozott a klubtól, a játékosok közül Luis Suáreznek, Ivan Rakiticnek, Arturo Vidalnak, Nelson Semedónak és Arthurnak sem volt választása, Bartomeu azonban maradt. Hogy meddig, az a napokban benyújtott bizalmatlansági indítvány miatt kérdéses. Ami biztos, hogy legkésőbb jövőre új elnöke lesz az FC Barcelonának: vélhetően vagy a Guardiola visszacsábítását ígérő korábbi elnök, Joan Laporta, vagy a La Masia megerősítésével és Xavi kinevezésével kampányoló Victor Font lesz a befutó.

Az érkezők oldalán a szakmai stábbal kell kezdenünk. A klub az utóbbi években jelentősen elfordult a Johan Cruyff által lefektetett alapoktól, így ismét egy hollandhoz fordult segítségül: Ronald Koeman foglalta el a vezetőedzői széket, segédedzője a Hoffenheimnél és az Ajaxnál is bizonyító Alfred Schreuder, valamint a klub korábbi klasszisa, a svéd Henrik Larsson lett. Játékosfronton visszatért Münchenből az óriási összegért igazolt Philippe Coutinho, a Betisből pedig a korábbi akadémista Carles Alena. Az első csapat teljes értékű tagja lett a mindössze 17 esztendős Ansu Fati, mellette pedig olyan tehetségek érkeztek, mint a Braga és a portugál válogatott szélsője, Francisco Trincão, a spanyol utánpótlás-válogatott Pedri, vagy az Ajax amerikai válogatott jobbhátvédje, Sergino Dest. Arthur helyét egy csereüzlet keretében egy kiváló mélységi irányító, Miralem Pjanic vette át, a kiemelt célpontok közül ugyanakkor Lautaro Martinez, Memphis Depay és Eric Garcia szerződtetése is kudarcba fulladt.

Bár a várt radikális átalakítás elmaradt, Koeman több sebet is befoltozott a Barcelona megtépázott testén. Míg Sétien és Valverde kifejezetten pragmatikus edzők voltak, Koeman nem egy határozott víziót próbál átütni a klubon, hanem épp fordítva: a keretben rejlő lehetőségek alapján igyekszik megalkotni a leginkább működőképes rendszert. A Barcelonára hosszú évek óta jellemző 4-3-3 idén közelebb áll a 4-2-3-1-hez, az igazi változás azonban a szerepkörökben található. Míg korábban Busquets volt a mélységi középpályás, mellette pedig két kreatívabb játékos töltötte be a 6-os és a 8-as posztot, a spanyol klasszis idén társat kapott maga mellé. Frenkie de Jong ezzel végre kedvenc posztján, a védelem előtt játszhat, ahol a labdakihozatalokban és a mélységi indításokban is fontos szerepet tölthet be, kettejük biztosítása mellett pedig szabadabban léphetnek fel a szélső védők. Ha már szélső védők: Jordi Alba és Sergi Roberto hasonló szerepkört töltenek be, mint Guardiola bal- és jobbhátvédei a Manchester Cityben: gyakran mozognak befelé, ezáltal folyamatos passzopciót jelentve a félterületekben. Sergino Dest érkezésével ez a játékelem tovább erősödhet.

A két defenzívebb középpályás azt is jelenti, hogy előttük egy igazi kreatív irányító is helyet kaphat, aki megkötés nélkül léphet be a támadásokba. És ez az a poszt, ahol Philippe Coutinho végre régi önmagát idézheti. A kistermetű brazil korábban csak poszton kívül játszhatott Barcelonában, most azonban úgy léphet fel a támadásokkal, akár hamis kilences, akár hatos, akár nyolcas poszton, hogy mögötte mindig van biztosító ember. Ráadásul a brazil a Bayern Münchennél komoly leckét kapott presszingből, így a letámadásokból is ki tudja venni a részét – ez korábban nagy hiányossága volt.

A támadósorban Lionel Messi helye természetesen megkérdőjelezhetetlen – mellette eddig Ansu Fati és Antoine Griezmann kaptak szerepet. Míg a fiatal Fati ihletett formában játszik, Griezmann továbbra sem találja a helyét a klubban. Mivel Suárez távozásával a gránátvörös-kékeknek nincs klasszikus középcsatára, a támadók Koeman rendszerében folyamatosan cserélgetik a pozíciókat: a kilences posztját így időnként Messi, Fati, Griezmann, Trincão, sőt, hamis kilencesként Coutinho is betöltötte az eddigi mérkőzéseken. Koeman alatt a játékosok erőnléte is jobbnak tűnik, mint a korábbi években, így ez a rotáció az intenzívebb presszinggel kiegészülve ismét életveszélyessé teheti a Barcelona támadósorát.

Kérdésekből azért a katalánoknál sincs hiány. Az utóbbi években arról harsogott a nemzetközi sajtó, hogy a Barcelona védelme már nem elég erős ahhoz, hogy a csapat nemzetközi szinten is tényező legyen.

Ha a két fiatal, Dest és Araujo képesek lassan beépülni a rendszerbe, az hosszútávon előrelépést jelenthet, a két védekező középpályás pedig szintén javít a helyzeten, ám a legmagasabb polcon ez a sor még mindig vékonynak tűnik. Emellett Antoine Griezmann sorsa finoman szólva is bizonytalan, irányító poszton Coutinhónak jelenleg nincs alternatívája (vajon játszhat-e Messi egy sorral hátrébb?), a mélyen védekező csapatok ellen pedig kérdéses, mire megy majd a Barcelona támadósora.

A folytatást tekintve kulcsfontosságú lesz az elnökválasztás. A Juventushoz hasonlóan itt is egy átalakuló (kiüresedő?) identitásról beszélhetünk, ám míg Torinóban ez egy tudatos folyamat eredménye, a Barcelona esetén már megkérdőjelezhetjük a koncepció puszta létezését is. A „Mes que un club” („Több, mint egy klub”) mottó a katalán függetlenségi törekvések mellett sem tudott igazán megerősödni, a szurkolók pedig kezdik felismerni ezt. Koeman kinevezése egy biztató kezdet, ám folytatás nélkül csak idő kérdése, hogy a klub ismét identitásválságba zuhanjon.

Donyeck árnyékában

Míg a Juventust és a Barcelonát valószínűleg az is el tudja helyezni a futballtérképen, akit hidegen hagy Cristiano Ronaldo és Lionel Messi újabb összecsapása, a Dinamo Kijev esetén már egészen más a helyzet. Kezdjük az elején: a Dinamo egy csaknem 100 éves klub, 13-szoros szovjet és 15-szörös ukrán bajnok: mindkét szám rekordot jelent. A csapat emellett a ’70-es (Oleg Blohin), a ’80-as (Igor Belanov) és a 2000-es (Andrij Sevcsenko) években is adott aranylabdás futballistát Európának, miközben Valerij Lobanovszkij vezetésével UEFA-Kupát nyertek és Bajnokok Ligája elődöntőt játszottak. Lobanovszkijt azóta is a modern futball egyik megteremtőjének, minden idők egyik legnagyobb hatású edzőjének tartják. A számítástechnikai háttérrel rendelkező szakvezető 2002-ben hagyta ott végleg Kijevet, azóta pedig óriásit fordult az ukrán futball világa. A kétezres évekre a Dinamo másodhegedűs lett a Sahtar Donyeck mögött. A narancssárga-fekete bányászcsapat UEFA-Kupát nyert, a Bajnokok Ligájában a negyeddöntőig jutott, miközben az utóbbi 16 évben 12-szer hódította el a bajnoki címet.

dinamo1_dynamo_kiev_ua.jpg

Kép: dinamo.kiev.ua

Mircea Lucescu 12 éven át volt a Sahtar vezetőedzője. A klub brazilokra épülő átigazolási politikájától a támadó futballig minden fontos elemet ő fektetett le Kelet-Ukrajnában, ahol sokáig szentként tisztelték. Ezért is volt különösen meglepő, hogy Aljakszandr Kackevic távozása után idén nyáron a 75 éves román szakembert kérték fel a Dinamo vezetőedzőjének. Lucescu elfogadta a megbízást, azonban már 4 nap után a felmondását fontolgatta – a kijevi szurkolók tüntetéseket szerveztek ellene, és el akarták kergetni a csapattól. Lucescu végül maradt, a feladata pedig adott: szerezze vissza Ukrajna trónját korábbi csapatától. 

Lucescu alapfelállása a 4-2-3-1, amely védekezésben 4-4-2-vé alakul át. Csapataira a gyors átmenetek jellemzőek támadás és védekezés között, a helyzeteket pedig a félterületekbe mozgó szélső támadókkal, illetve a helyükre felfutó szélső védőkkel igyekeznek kialakítani. 

A kezdőkapus, Georgij Busan kiváló formában van: a Gent elleni BL selejtezőn 12 (!) védést mutatott be, ráadásul az ukrán válogatott keretébe is bekerült.

A védelemben egyre összeszokottabb a Karavajev, Szirota, Kedziora, Timics négyes, mely időnként Zabarnijjal egészül ki – ilyenkor a lengyel válogatott Kedziora húzódik ki a jobbhátvéd helyére. 

A középpályát három ukrán válogatott játékos, Saparenko, a csapatkapitány Szidorcsuk, illetve Buljanszki alkotja – utóbbi gyakran a 10-es pozícióból irányítja a csapatot, így a Kijev felállása sokban hasonlít Koeman Barcelonájára. 

A támadósorban a baloldalon megkérdőjelezhetetlen az uruguayi válogatott Carlos de Pena szerepe. Ő a csapat legkreatívabb játékosa, emellett a befejezésekből is kiveszi a részét: tavaly 9 góllal zárt a bajnokságban. Kackevics irányítása alatt ezen a poszton főleg a szlovén válogatott Verbic játszott, ám Lucescu egyértelműen de Penát favorizálja. A túloldalon az ukrán Citaisvili és a luxemburgi válogatott Gerson Rodrigues váltják egymást, középen pedig Vlagyiszlav Szuprjaha felel az akciók befejezéséért.

dinamo2_unian.jpg

Kép: UNIAN

Fontos kiemelni, hogy amennyiben a Barcelona és a Juventus esetén átalakulásról beszélünk, a Kijevnél ez hatványozottan igaz. A csapattól az utóbbi két évben távozott a horvát válogatott, világbajnoki ezüstérmes Josip Pivaric, a perui válogatottal világbajnokságot is megjárt Carlos Zambrano, a paraguayi válogatott Derlis González, a magyar válogatott Kádár Tamás, vagy a brazil Sidcley is. A Dinamo kevésbé épít a légiósokra, mint fő riválisa, a Sahtar, ugyanakkor sokkal nagyobb hangsúlyt fektet az utánpótlásra: a 29 fős keretből 20 játékos is megfordult a Dinamo akadémiáján, vagy itt mutatkozott be profi csapatban.

Statisztikai források: SofaScore, transfermarkt.de

Elemzői forrás: The Athletic

Valahol Európában – a Ferencváros esélyei a Bajnokok Ligájában (I.) Tovább
Külföldi félév, nemzetközi szakmai gyakorlat és biztos elhelyezkedés – Minden, amit a CEMS nemzetközi üzleti képzéséről tudni érdemes

Külföldi félév, nemzetközi szakmai gyakorlat és biztos elhelyezkedés – Minden, amit a CEMS nemzetközi üzleti képzéséről tudni érdemes

b_v_170.jpg

A Corvinus-CEMS üzleti képzés egyenes út a nemzetközi karrier felé. Az egyéves képzés nemcsak második diplomát, hanem számos nemzetközi lehetőséget is ad a mesterszakos diplomád mellé – és még plusz év sem kell hozzá. Következő írásunkban összegyűjtöttük a legfontosabb információkat a CEMS Corvinuson induló üzleti képzéséről.

Írta: Kovács Máté, fényképezte: Bera Viktor

Mi az a CEMS?

A CEMS (teljes nevén The Global Alliance in Management Education, korábban Community of European Management Schools) egyetemek, üzleti iskolák és civil szervezetek nemzetközi együttműködése. Magyarországról egyedül a Corvinus tagja a nemzetközi szövetségnek. 

Egy magyar és egy nemzetközi diploma két év alatt

Megéri az a két év egy magyar mesterszakos diplomáért? Vagy többre megyek, ha külföldi mesterszakon tanulok tovább? Sokan teszik fel a kérdést – teljes joggal. Van azonban egy képzés a Corvinuson, ahol egyszerre mindkettő lehetséges. 

A CEMS Master’s in International Management (MIM) egy egyéves, nemzetközi üzleti képzés, ami a hagyományos mesterképzéssel párhuzamosan végezhető el. A CEMS MIM ugyanakkor nemcsak az eredeti mesterszak továbbfejlesztése, hanem a corvinusos diploma mellett egy újabb nemzetközileg elismert diplomát is ad. 

A nemzetközi diploma ebben az esetben nemcsak jól mutat, hanem gyakorlati tudással is szolgál. A képzés egyik félévét kötelezően egy külföldi CEMS-partneregyetemen kell tölteniük a hallgatóknak. A nemzetközi tapasztalathoz egy nyolchetes külföldi szakmai gyakorlat is hozzájárul. 

A képzés másik félévét a Corvinuson végezhetik el a hallgatók, ahol többek között felelős nemzetközi vezetést tanulhatnak, és nemzetközi üzleti projektekben is részt vehetnek. A CEMS mesterképzését tudományos és üzleti vezetők dolgozták ki, hogy az egyetemi oktatást és a gyakorlati menedzsmentképzést összekapcsolják.

cems_1.jpg

A CEMS MIM képzés felépítése. A hallgatók szabadon választhatnak, hogy melyik félévet végzik a Corvinuson és melyiket egy külföldi partneregyetemen. A nemzetközi szakmai gyakorlat a képzés során bármikor elvégezhető. (uni-corvinus.hu)

A CEMS MIM-re bárki jelentkezhet, akik az alábbi magyar nyelvű, corvinusos mesterszakok valamelyikén tanulnak: Ellátásilánc-menedzsment, Gazdaságinformatikus, Marketing, Pénzügy, Számvitel, Turizmus menedzsment, Vállalkozásfejlesztés, Vezetés és szervezés és Regionális és Környezeti Gazdaságtan.

Emellett a Marketing, Finance, Business Information Systems, Business Administration, International Economy and Business, Regional and Environmental Economic Studies és International Taxation angol nyelvű szakokról is lehet jelentkezni.

A jelentkezési időszak minden év novemberére esik, a képzés pedig a következő tanév szeptemberében indul. 

Nemzetközi rangsorokban is az élmezőnyben

A CEMS nemzetközi képzése több nemzetközi rangsorban is az élmezőnyben kapott helyett. A Financial Times és a The Economist 2019-es, valamint QS World University Rankings 2020-as üzleti képzéseket rangsoroló listájában egyaránt a nyolcadik helyet foglalta el. A CEMS képzés a Financial Times 2020-as rangsorában a 13. helyen szerepel.

Nemzetközi lehetőségek a világ 75 országában és elhelyezkedés 3 hónapon belül

A diploma után a következő kérdés mindenki számára az elhelyezkedés. A CEMS diplomával rendelkezők 97 százaléka 3 hónapon belül el tud helyezkedni. Ez ugyanakkor nemcsak belföldi karriert jelent, ugyanis a CEMS Alumni 82 százaléka dolgozott külföldön több országban is.

b_v_0106.jpg

További előny a nemzetközi kapcsolatépítés. A CEMS-en végzett hallgatók a világ 75 országában helyezkedtek el, a közösség pedig az iskolapadok után is aktív. A CEMS vállalati partnerei közé 70-nél is több multinacionális cég tartozik, akik szívesen alkalmaznak CEMS-es hallgatókat. Az itthoni és a külföldi félévet a vállalatokkal közösen alakították ki, az Alumni mentorship program pedig a hallgatók külföldi elhelyezkedését segíti. 

Milyen elemekből áll a CEMS MIM képzés?

  • nemzetközi tapasztalat: külföldi félév + külföldi szakmai gyakorlat
  • skill szemináriumok: vállalatok által tartott készségfejlesztő programok
  • business project: cégek által hozott valós üzleti probléma megoldása a cégekkel együttműködésben
  • globális alumni network: az alumni mentor programokon keresztül segíti a fiatalokat a karrierjük során
  • CEMS vállalati partnerek: 70+ multinacionális cég tartozik a CEMS szövetségbe, akik szívesen alkalmaznak CEMS végzetteket

Mennyibe kerül?

A Corvinus CEMS programon nincs külön tandíj. Ugyanakkor egyéb költségek vannak, ezek a regisztrációs díj (100 €), a block seminar díj (300 €) és a Global Citizenship díj (100 €).

A külföldi félév során sem kell tandíjat fizetni, a megélhetési költségek ugyanakkor országonként eltérőek lehetnek. Ehhez Európán belül Erasmus és Campus Mundi ösztöndíj igényelhető.  Európán kívül ugyanakkor nincs garantált támogatás a megélhetéshez.

Mikor és hogyan lehet jelentkezni?

A CEMS MIM egyéves képzése minden év szeptemberében indul, jelentkezni pedig az előző év novemberében lehet. Ennek megfelelően a képzés alapesetben a mesterszak második évére, azaz a harmadik és a negyedik félévre esik. 

Keresztféléves mesterképzés esetén a második és a harmadik vagy a negyedik és az ötödik félévre esik a képzés, és az előző év novemberében kell jelentkezni. Minden esetben feltétel az aktív, corvinusos jogviszony. 

2020-ban a jelentkezési időszak november 9-20 közé esik, a felvételi interjúk vagy az Assessment Centre pedig 2021. január 11-22 között lesznek. Előzetes követelmény a legalább 3,5-ös átlaggal teljesített alapszakos diploma és a Corvinusos mesterszakos jogviszony, valamint speciális, felsőfokú angol nyelvvizsga is. A nyelvvizsgát kiváltja, ha az alapképzést a Corvinus Egyetem valamelyik angol nyelvű üzleti képzésén végezte el a hallgató. 

A követelményekről és a felvételi menetéről ezen az oldalon olvashatsz részletesen. 

Hogyan befolyásolja ez a hagyományos mesterképzést?

A CEMS MIM a hagyományos mesterképzéssel párhuzamosan zajlik. Minden mesterszakon elfogadják a CEMS tárgyakat választható tárgyaknak, a további tárgyak pedig az ekvivalencia táblázatok alapján számolhatók el.

A CEMS képzésen többek között Döntéshozatali készségek, Vállalati fenntarthatóság és CSR, Technológiai innováció és tudásmenedzsment tárgyak választhatók, de a tavaszi szemeszter része egy klímaváltozási stratégia szerepjáték is (a tantárgyak listája itt érhető el). 

A CEMS-es tárgyak eredményei megjelenhetnek a mesterszakos átlagban is, de csak akkor, ha a mesterszakon beszámítják az adott CEMS tárgyat. A két félév során összesen 66 kreditet kell teljesíteni, melynek felosztása a fentebbi ábrán is olvasható (ECTS=kredit*). Külön szakdolgozat nincs, ugyanakkor kötelező harmadik nyelvből nyelvi kurzust teljesíteniük, vagy nyelvvizsgát szerezniük a hallgatóknak. 

*Mi az az ECTS?

Az európai kreditátviteli rendszer (European Credit Transfer System, rövidítve: ECTS) egy adminisztratív eljárás arra, hogy egy másik (külföldi) egyetemen megszerzett ismereteket biztosan elfogadja a hallgató saját egyeteme. Az ehhez csatlakozott országok egymás kreditjeit 75%-os egyezőség esetén beleszámítják a diplomába. (forrás: felvi.hu)

Külföldi félév, nemzetközi szakmai gyakorlat és biztos elhelyezkedés – Minden, amit a CEMS nemzetközi üzleti képzéséről tudni érdemes Tovább
Elnökválasztás 2020: Izzó légkör, de kinek hisznek a választók?

Elnökválasztás 2020: Izzó légkör, de kinek hisznek a választók?

pexels-element-digital-1550342.jpg

Hogyan lábalhat ki az USA a válságból, amit már társadalmi feszültségek is súlyosbítanak? Milyen hatással lehet a világgazdaságra, a tőzsdékre és a társadalomra, ha a levélszavazatok megszámlálási ideje miatt november 3-án nem lehet győztest hirdetni? A Budapest Investment Club online előadásán „jártunk”.

Írta: Mohos Lilla, borítókép: Element5 Digital, Pexels

Az emberek természetükből adódóan politikai állatok, s talán pont ezért ragadják meg figyelmünket a világpolitikai mozzanatok, melynek fő alappillérét képezi az Amerikai Egyesült Államok politikai panorámája.

- nyitja meg Szőnyi Dávid Arisztotelész Politika című munkájának gondolatával az előadást. "Mi is lenne kézenfekvőbb téma napjainkban, mint a rohamosan közeledő amerikai elnökválasztás?"

Mi lesz akkor, ha a levélszavazatok miatt november 3-án nem lehet győztest hirdetni?

Az elnökjelöltek személye jól ismert: a republikánus párt színeiben indul az Ovális Iroda jelenlegi birtokosa, Donald Trump, ellenfele pedig a demokrata párt színeiben induló egykori Obama-alelnök, Joe Biden lesz.

Új helyzet, hogy sok lesz a levélben szavazó, aminek a feldolgozása több időt igényel. Ez azt is jelenti, hogy a végeredmény nem lesz teljesen ismert az urnazárás időpontjában. „Ráadásul ugye az az általános vélemény, hogy Joe Biden szavazói között többen vannak azok, akik levélben fognak szavazni. Ezért aztán lehet, hogy az elején még azt látjuk, Trump lesz az új elnök, de elképzelhető, hogy ez átbillen a demokrata párt színeiben induló elnökjelölt irányába. De az is lehet, hogy nem. Úgyhogy ez okozhat akár több napos késedelmet is” – válaszol a kérdésre Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető stratégája.

pexels-element-digital-1550339.jpg

Kép: Element5 Digital, Pexels

Ezt egészíti ki Tunkli Dániel, az Accorde Alapkezelő Zrt. portfóliómenedzsere is: „Az emberek jelentős része a vírushelyzet miatt inkább kerülné a személyes voksolást, és szívesen szavazna érintkezésmentesen, levélben.”

A levélszavazatok miatti késedelem okozhat tehát bizonytalanságot, aminek a tőkepiacok “nem szoktak örülni”. Nagyon sok múlik azon, hogy az elnökválasztást megelőző napokban éppen hol áll majd a tőzsde, milyen stádiumban lesz a piac.

Tőkepiaci szemlélet

A részvénypiacok teljesítménye a gazdasági ciklustól függ majd, és az Amerikai Egyesült Államok központi banki rendszerének  (Fed - Federal Reserve System) további politikájától.

Joe Biden gazdaságpolitikai víziója a tiszta és zöld energiaforrásoknak, ezáltal például az elektromos autóiparnak és globális partnerségek körébe tartozó ágazatoknak kedvezhet. Ezzel szemben pártideológiai indíttatásból számos iparág elveszítheti kiváltságos szerepét, amelyet a jelenlegi republikánus adminisztráció biztosít számukra.

Móró Tamás szerint Trump újraválasztása jót tehet a hagyományos szektoroknak, értve ezalatt az úgynevezett value alapú részvényeket, persze ehhez az is kell, hogy a gazdasági ciklus már felszálló ágban legyen. Elképzelhető, hogy Biden győzelme esetén az olajszektort méginkább privatizálnák, ami így is rengeteget esett, és rendkívül gyenge.

Az egészségügyi szektor kérdése is érdekes: amerikában működik a világ egyik legjobb, viszont messze az egyik legdrágább egészségügyi modellje teszi hozzá a vezető stratéga. A kampány során is a legfontosabb választói kérdések egyike az egészségügy helyzete.

“Az amerikai gazdaságpolitikában annyira radikális változások nem jönnek Biden győzelme esetén sem. Elképzelhető egy hirtelen eladási hullám, de ugyanakkor ez egy vételi lehetőség is. Trump győzelme esetén lenne egy pozitív reakció valószínűleg. A pénzügyi szakma egyértelműen azt gondolja, hogy Trump folytatni fogja az eddigi tevékenységét” - mondja Móró Tamás az általános befektetői hangulatról.

pexels-pixabay-210607.jpg

Kép: Pixabay, Pexels

Izzó légkör, de kinek hisznek a választók?

Több megközelítésből is sajátos helyzetben van jelenleg az Egyesült Államok. A társadalom rendkívül polarizált, a Covid-19 járvány a gazdasági bizonytalansággal kiegészülve pedig példátlan időszakot tár elénk. Tovább fokozza a helyzetet a Black Lives Matter (BLM) mozgalom hatására kialakult izzó légkör is, ahol az etnikai kisebbségek és támogatóik küzdenek a hátrányos megkülönböztetés és az ok nélküli rendőri brutalitás ellen.

Az amerikai társadalom rendkívül polarizált, ez a demográfiai átalakulással együtt valószínűleg Joe Bidennek kedvez. Azonban egy másik szempont is jelen van, a média képsorain látható fosztogatás, anarchia, gyújtogatás. “Elég súlyosnak tűnő dolgok még akkor is, ha valószínűleg ezeket a média felnagyítja.” - teszi hozzá Móró Tamás. Állítása szerint a jelenlegi elnök pont erre próbál alapozni, ugyanis az emberek rend iránti vágya végül segíteni fog Donald Trumpnak. A “Law & Order” működjön, szemben az általa sugallt, Joe Biden győzelme esetén érvényes anarchiával.

"Mit mond erre Biden? Nézzetek körül, ez az anarchia, amit most láttok, Donald Trump elnöksége alatt következik be. Tehát ki a felelős érte? Senki más, mint a jelenleg regnáló elnök." - folytatja a gondolatmenetét a vezető stratéga. A kérdés az, hogy a választók kinek hisznek jobban?

A rend iránti vágy valószínűleg megvan, de hogy kinek tulajdonítják ezt, a Trump féle polarizáló politikai kommunikációnak, vagy pedig előrevetítik Biden lehetséges elnöki tevékenységét, ezen múlik majd az elnökválasztás kimenetele.

- hangsúlyozza Móró Tamás.

Az iménti gondolatokat egészíti ki Tunki Dániel: a BLM mozgalomban olyan rétegek mozdultak meg, akik elnyomásban vannak, viszont ez nem okozott a demokratáknak nagy előnyt, mivel az afro-amerikai szavazók, 90%-ban mindig a demokratákra szavaznak. Olyan szempontból viszont igen, hogy az afro-amerikaiak eddig nagyobb arányban maradtak otthon, ami most változhat. 

A szavazóbázis mozgósításához kapcsolódik Kamala Harris személye, a demokrata párt afro-amerikai, ráadásul női - alelnökjelöltje is:. “Ez egy racionális döntés, azonban nem szerencsés kaliforniai szenárort választani. Kalifornia szinte világéletében demokrata színekben pompázott. Egy swing state-ből (billegő államból - a szerk) lehet, hogy szerencsésebb lett volna választani, de annyira fokozódott a BLM mozgalom túlfűtöttsége, hogy kontraproduktív lett volna, ha nem onnan választ jelöltet Biden”- zárja a gondolatot a portfóliómenedzser.

Hogyan kezelte Trump a Covid válságot az emberek véleménye szerint? 

Nagyon rosszul, ezt érzik az emberek is. Ami azonban ennél is fontosabb, hogy milyen a gazdaság helyzete, hogyan teljesített az elmúlt 4 évben? Itt már sokkal magasabb Trumpnak elfogadottsága. “Úgy gondolom, ha októberben tényleg fel tudnak mutatni egy vakcinát, akkor az első téma jelentősége csökkenhet, és a gazdasági kérdés nyomul előre.”

trump_1.jpg

Trump koronavírus kezelésével kapcsolatos nyilvános elfogadottság (Forrás)

A regnáló elnököt egyébként a statisztikák szerint 80%-ban újraválasztják, a történelem során csak akkor volt kivétel, amikor recesszióba került  a gazdaság. “Ha recesszióban lesznek az nehéz lesz, ha viszont látszik egy felívelés, akkor jobb esélyekkel indul Trump.” - mondja Tunkli Dániel.

tump_2.jpg

Trump munkanélküliség kezelésével kapcsolatos nyilvános elfogadottság (Forrás) 

Trump vs. Biden

Az országos felmérések alapján Biden jelenleg 8,5%-kal vezet. Bár ő tűnik az esélyesebb jelöltnek, az elmúlt időszakban egyre csökkent a különbség, ahogy az a lenti ábrán is látszik.

Ez azonban könnyen változhat, miután kiderült, hogy Donald Trump is elkapta a koronavírust. Egyik oldalról ez ellentmondásba kerülhet Trump a járványt alábecsülő kijelentéseivel, valamint a maszkviselés és a távolságtartás látványos mellőzésével. Másik oldalon viszont előfordul, hogy hasonló esetben sokan sorakoznak fel az elnök mellett támogatólag. Jó példa erre Boris Johnson, aki hasonlóan rosszul kezelte a válságot, majd koronavírus miatt intenzív osztályra is került, mégis jelentősen emelkedett a támogatottsága.

trump_3.jpg

A két elnökjelölt általános támogatottsága (Forrás)

További növeli a bizonytalanságot, hogy 2016-ban, az akkor szintén esélyesebbnek kikiáltott demokrata jelölt, Hillary Clinton az elektori rendszernek köszönhetően végül alulmaradt, hiába érkezett rá több szavazat. Ebből kiindulva tehát semmiképp sem írhatók le Trump esélyei sem.

USA az egyik legbefolyásosabb ország, a novemberi elnökválasztásnak így a világ minden pontján komoly jelentősége lesz.  A 2020-as amerikai elnökválasztást 2020. november 3-án rendezik meg. Az Egyesült Államokban négyévente tartanak elnökválasztást, amikor az összes tagállamban és Washington D.C.-ben egy napon voksolnak a választóképes állampolgárok. 

A teljes interjú visszanézhető az alábbi linken.

 

Elnökválasztás 2020: Izzó légkör, de kinek hisznek a választók? Tovább
Szemétszedők és karbonkreditek csatája - Az illegális ipar, ami 24 millió embernek ad munkát (véleménycikk)

Szemétszedők és karbonkreditek csatája - Az illegális ipar, ami 24 millió embernek ad munkát (véleménycikk)

karbonlazpic1_1.jpg

Az illegális újrahasznosító ipar globálisan közel 24 millió embernek ad munkát. A szemétdombokon dolgozó hulladékgyűjtők a környezetvédelem egyik legfontosabb láncszemei. A nagyvállalatok mégis a helyükre akarnak lépni, hogy bekapcsolódjanak a karbonkreditek modernkori aranylázába. A klímaválság miatt a szemétszedők és a karbonkreditek csatája fontosabb, mint valaha, mert a globális felmelegedés világszinten egyre nagyobb méreteket ölt. 

Írta: Belayane Najoua, képek: Pixabay

A klímaválság ma már nemcsak a tudósokat, üzletembereket, szakembereket aggasztja, hanem mi, mindennapi emberek is megérezhetjük a globális felmelegedés hatásait. 2020 nyarán Európában többször is megdőlt a melegrekord (forrás), a sarki jég nagy ütemben olvad (forrás), és a világon egyre gyakrabban előforduló erdőtüzek (forrás) is intő jelekként szolgálnak. A globális felmelegedést az üvegházhatású gázok koncentrációja okozza, ami leginkább az emberi tevékenységekhez köthető. A legnagyobb arányban a szén-dioxidot bocsátjuk ki, ami a kibocsátott gázok teljes volumenének a 76 százalékát adja (forrás). Erre a problémára kezdett el egy dollármilliós piac ráépülni, ami nemzetközi szinten az 1997-es Kiotói Egyezményben körvonalazódott először (forrás).

karbonlazpic2.jpg

Ez a modernkori aranyláz?

A karbonkibocsátás csökkentésére épülő piacnak két nagy irányvonala van:

  • a szén-dioxid adó: Az adott ország kormánya állapítja meg, hogy egy tonna kibocsátásért mennyi adót kell fizetni. (Az EU-ban az Unió állapítja meg a tagállamok számára.)
  • a kibocsátáskereskedelem: Egy adott szintig nem kell fizetni a kibocsátás után, de felette a kvótakereskedelem alakítja az árakat. Aki többet bocsát ki, annak karbonkrediteket kell vennie az ENSZ-től, míg aki kevesebbet, a felesleges krediteket eladhatja a piacon (forrás). Kicsit olyan, mint egy rossz csere-bere játék, csak ez esetben a Föld jövőjéről van szó.

Az alapelvek mindkét esetben ugyanazok: a fosszilis energiahordozók kibocsátása káros, ezért ha megadóztatják a kibocsátókat, akkor arra ösztönzik őket, hogy kevesebbet szennyezzenek. Mindeközben a cégek többsége (főleg a fejlett régiókban) arra törekednek, hogy innovatív technológiákat találjanak fel, amivel csökkenthetik a kibocsátásukat (forrás).

A karbonpiac jó üzletnek tűnik. Főleg, ha mi vagyunk azok, akik szabadon kereskedhetnek a felesleges kreditekkel. A piac iránti érdeklődés 2017-ben, amikor az árfolyam hirtelen megugrott, éles fordulatot vett. Az Európai Unió klímatalálkozóján célul tűzték ki, hogy 2021-től évente 2,2 százalékkal csökkentik a rendelkezésre álló karbonkreditek mennyiségét (forrás). A változás következtében a gyorsan reagáló vállalatok óriási haszonra tehettek szert. Egy 2019-es cikk szerint a Northlander Commodities Advisors nevű angol cég 2019-ben több mint 125 millió dollárt, azaz nagyjából 37 milliárd forintot zsebelt be az eladott karbonkreditekből (forrás).

Ha megfelelően határozzák meg a kiosztott kreditek mennyiségét, a szennyezés elég drága lesz ahhoz, hogy a vállalatok el akarják kerülni, és ezért inkább olyan technológiákba fektetnek, amik csökkentik a kibocsátásukat. A kormányok pedig a beszedett szén-dioxid adóból a környezetvédelmi akciókat, programokat támogatják. A kibocsátás csökken, a környezetvédelmi politika pedig felélénkül. Mindenkinek jó. Legalábbis elméletben.

Mindeközben a világ másik felén

karbonlazpic3.jpg

Tehát a fejlett országokban a zöld projektek előtérbe kerülnek, a nagyvállalatok csökkentik a kibocsátásukat a megszabott kvótán belül maradva (esetleg egy kis plusz kreditet vásárolva). Indiában miért veszti el hirtelen 100-200 ezer ember a munkáját, és miért építenek egy óriási szemétégetőt Delhiben?

Delhiben az újrahasznosítás iparága az illegalitásra épül. Az illegális szemétszedők a szemétdombokon összegyűjtik a szemetet, amit később eladnak a törvénytelen piacon.

Az összegyűjtött szemetet először kiválogatják. A nedves hulladékból komposzt lesz, míg a szárazból egy teljes család jövedelme. Az eladott szemetet a felvásárlók 100 százalékban visszaforgatják az iparba, így szinte nulla szennyezéssel dolgozzák fel a városban található szemétdombokat. A szemétszedő emberek a környezetszennyezés megállításának kulcsfigurái - az összegyűjtött hulladék 20-50 százalékáért felelősek. Ennek ellenére a fejletlen országok kormányai inkább privatizációval próbálják megoldani a problémát: nagyvállalatokat vonnak be, és új technológiát vásárolnak (forrás). Egy csapat kutató és aktivista megalkotott egy térképet, ami az illegális szemétszedők és a kormányok közötti konfliktusokat mutatja a világban: TÉRKÉP

karbonlazpic4.jpg

A Delhiben található szemétégető - a dokumentumfilmben szereplő adatok szerint - amellett, hogy kilencszer több káros anyagot bocsát ki, mint az illegális újrahasznosítás, a helyi lakosok egy harmadától elveszi a munkáját. Mivel a szemétégetők RDF-et, azaz másodlagos üzemanyagot termelnek,  karbonkrediteket kapnak, amit aztán eladhatnak a nemzetközi piacon. Nem meglepő, hogy az ilyen projektekre bőven jelentkeznek befektetők. A baj csak az, hogy míg a befektetők a környezetvédelem zászlóját lobogtatva a profitot hajszolják, addig több százezer ember veszíti el a munkáját. 

Mi a megoldás?

Sem a közgazdászok, sem pedig a kutatók között nincsen egyetértés, hogy milyen mértékben kellene irányítani a karbonpiacokon a kibocsátáscsökkentési célokat. A fejlett országokban folyamatosan csökkenteni kell a kibocsátható gázok mennyiségét, technológiai fejlődésre buzdítva a piaci szereplőket. A fejletlen országokban pedig restriktívebb környezetvédelmi politikát kell bevezetni, ami nem a privatizációra épül, hanem az adott ország erőforrásaira. A fejletlen országok bővelkednek olyan munkaerőben, akik a kibocsátáscsökkentési célok stratégiai csoportját alkothatnák. Az embereket be kell vonni a változásokba, hogy ne elszenvedői, hanem részesei legyenek annak.

Az biztos, hogy a fejlett országok környezetvédelmi lépéseikkel nemcsak a saját területükért felelősek, hanem a Föld egészéért. Bizonyított tény, hogy egy adott területen kibocsátott szén-dioxid gáz a Föld egészére kihatással van (forrás). A klímaváltozás nem egy helyspecifikus probléma. Nincs olyan, hogy a fejlett országok megmentik magukat, a többiek pedig meneküljenek, ha tudnak. A klímaváltozás elleni harcnak egyénileg és kollektíven is működnie kell. Ha meg akarjuk védeni a bolygót, a kettő ötvözése elengedhetetlen. Az összefogás a siker kulcsa azért, hogy esélyt adjunk az élhető holnapnak.

Szemétszedők és karbonkreditek csatája - Az illegális ipar, ami 24 millió embernek ad munkát (véleménycikk) Tovább
Repülj vissza a múltba! - Kastélyról kastélyra Magyarország legszebb tájain

Repülj vissza a múltba! - Kastélyról kastélyra Magyarország legszebb tájain

kastelyok_pic1.jpg

Szerelem, politika, modernizáció, katonák: kulcsszavak, amik a kastélyokról eszünkbe jutnak. Magyarországon több száz kisebb-nagyobb főúri rezidencia található. Az országot járva olyan gyöngyszemekre bukkanhatunk, amik kirakósként mutatják be a múltat. A múltat, mikor még lakájok öltöztették a főurat, mikor még legyező takarta el az arcokat és gyertyaláng kísérte a táncokat. Repüljünk vissza az időben, hiszen nincsen jobb, mint egy kastélytúra az őszi falevelek tengerében.

Írta: Belayane Najoua

kastely_terkep.jpg

Régi korok diszkója, kávézója, könyvtára, otthona és titkos pincék őrzője. A nagymúltú kastélyok nemcsak egy-egy nemesi család otthonaként szolgáltak, hanem a társadalmi és politikai élet központjaként is nagy szerepük volt. Fontos politikai döntések, társadalmi elköteleződések és életre szóló szerelmek helyszíne, ami még ma is ámulattal tölti el az embereket. Melyik lány ne álmodozott volna egy igazi nagyúri bálról, ahol a habos-babos ruhákban táncolva kibontakoznak az első románcok?

A kastélyok nem vesztették el fényüket, sőt, a 21. században még érdekesebbé váltak. Felfedezhetjük bennük a múlt emlékeit, hallhatjuk, ahogy az egykori zenebona betölti a tánctermet, és elképzelhetjük a falai között zajló életet. A nemrég felújított kastélyok a jelenbe is bepillantást nyújtanak - a jelen és a múlt ötvözése nemcsak az épületekben érezhető, hanem az autentikus, ám modern eszközökkel megrendezett programokban is. Fedezzük fel együtt Magyarország néhány kastélyát, amik nemcsak, hogy túlélték az idő próbáját, de biztosabban állnak, mint valaha! 

Brunszvik-kastély - Martonvásár

img_2989.jpg

Történet: Brunszvik Antal, a kastély megálmodója Mária Teréziától kapta a grófi rangot és a birtokot is. A 18. századi kastély kezdetben barokk stílusú épület volt, amit később építettek át klasszicista, majd neogótikus stílusban (forrás). A Brunszvik család fennhatósága után egy rövid ideig József főherceghez, majd Dreher Antalhoz került. A háború után Budai Aurél tervei szerint újították fel, és azóta a Tudományos Akadémia kezelésében áll. A kastély mellett található az MTA Agrártudományi Kutatóközpontja is. 

Egyediség: A kastély körül egy több mint 70 hektáros angolkert található, ahol nyaranta és kora ősszel hangversenyeket tartanak. A zene nem is áll messze a kastély történetétől, hiszen Beethoven nagyon jó barátja volt a Brunszvik családnak. Ma egy Beethoven múzeummal emlékeznek a zeneszerzőre, aki nemcsak az Appassionata szonátát ajánlotta fel a család nőtagjainak, hanem a múzeumban megtekinthető leveleiben is csodálatát fejezte ki a hölgyek iránt. (forrás)

#angolpark #beethoven #neogótika

egyenes_kastely.jpgAndrássy-kastély - Tiszadob

Történet: A 19. században épült épületet a kastélyok kastélyának is hívhatjuk. Számos stílust és más kastélyok jellegzetes vonásait is magába foglalja. Amint meglátjuk, eszünkbe jut a Vajdahunyad vára. A tervező, Meinig Artúr célja pontosan ez volt: a magyar romantika elemeit akarta ötvözni. A Vajdahunyad várán kívül még a királyi Törcsvárt, a brassói Katalin bástyát és az angliai Knole kastélyt is megidézi. Az első világháború után a feldühödött nép szinte az egész rezidenciát kifosztotta. Később állami kézbe került, így többek között katonai kórházként és gyermekotthonként is működött (forrás).

Érdekesség: A kastélynak a 4 évszaknak megfelelően 4 bejárata, a 12 hónapnak megfelelően 12 tornya, az 52 hétnek megfelelően 52 szobája és a 365 napnak megfelelően 365 ablaka van. A mendemonda úgy tartja, hogy ez a 365 ablakszem már látta Erzsébet királynét is, ahogy a pompás angol-francia parkban a rózsalugasokat csodálta. (forrás)

#Erzsébetkirályné #többszázévestölgyfák #labirintus

L'Huillier-Coburg-kastély - Edelény

Történet: A 18. század elején épült kastély fénykora csupán egy századig tartott. Az építtető unokája, Ludmilla végezte a legnagyobb átalakításokat a kastélyon. Miután hitbizománnyá alakult a birtok, a Coburg család már csak gazdasági célok miatt tartotta fenn, így lassú pusztulásnak indult. Mint oly sok másik kastélyra, erre is a 21. században figyelt fel a turizmus, így a felújításoknak köszönhetően ma már a régi pompájában nézhetjük meg (forrás).

Érdekesség: A kastélyhoz egy Holt-Bódva sziget is tartozik, amire egy kis franciakertet (amit később angolkerté alakítottak) építettek.  A sziget később több funkciót is betöltött, de ma már őshonos növényeknek és állatoknak ad otthont.

#kastélysziget #narancsház #neobarokk

Schossberger-kastély - Tura

Történet: A 19. században épült kastélyt sokan az “Operaház kistestvéreként” is ismerik, ami a Scholtz Róbert által megalkotott belső díszítőfestéseknek köszönhető. A Schossberger család előszőr nyári lakként, később pedig állandó lakhelyként használta  az épületet. Miután ifjabb Viktor báró, az építtető fia is elhunyt, a kastély magára maradt. A 20. században a német és orosz hadsereg használta, majd pedig iskolaként szolgált. Jó pár évtizeddel később került megint a reflektorfénybe, és ma már újra a régi pompájában tündököl  (forrás).

Érdekesség: A földszinten található világítóablakok és tükrök olyan mérnöki pontossággal vannak elhelyezve, hogy ablakok híján is természetes fény világítja be a helyiséget. A természetes palát, ami a kastély tetejét borítja, egyenesen Franciaországból szállították hazánkba.

#loirementistílus #fénycsapda #pálmaház

Esterházy-kastély - Fertőd

kastelyokpic5.jpg

Történet: A 18. században épült barokk-rokokó kastély Magyarország legnagyobb kastélya. Ha belépünk a Kínai lakkszobába, olyan mintha a Távol-Keletre utaznánk el, pedig csak a 18. századi Európa egyik hóbortját láthatjuk. A Kína-divat vagy másnéven “chinoiserie”, a formák kínaizálásával érte el az autentikus hatást. A szobában több, mint 250 éves kínai paravánokat állnak (forrás). A kastélyparkban mitológiai istenekről elnevezett mulatókban és kínai pagodákban tudtak kikapcsolódni a vendégek. Ma a birtok saját Marionettszínházában, Dísztermében és Rózsakertjében szerveznek különféle programokat. (forrás)

Érdekesség: A kastélyban hangzott el először Joseph Haydn számtalan műve, és a kastély operaháza még a klasszikus balett egyik megteremtőjét, Jean-Georges Noverre-t is a színpadra csalta. A kertben közel 40 szobor és több mint 40.000 virág bontja ki szirmait évről-évre.

#haydn #kínadivat #freskó

Repülj vissza a múltba! - Kastélyról kastélyra Magyarország legszebb tájain Tovább
Borgasztronómiai utazás Laposa Bencével és Bock Józseffel

Borgasztronómiai utazás Laposa Bencével és Bock Józseffel

2020-as trendek egyszerűen és röviden 

borpiac1.jpg

Mi az, amiből a világ népessége 284 millió hektolitert is képes meginni? Mi az az ital, aminek a tudománya már több mint hatezer éve érdekli az emberiséget? A borpiacot rengeteg változás és kihívás érte az elmúlt években. Laposa Bencével és Bock Józseffel beszélgettünk a 2020-as trendekről, a borturizmusról és a klímaveszélyről. 

2020.09.04. Írta: Belayane Najoua

Késő nyártól kezdve megindul a szüretelés a borbirtokokon. Európa a világ legnagyobb bortermelője: Olaszországgal, Franciaországgal és Spanyolországgal az élen hazánkban is jelentős iparág (forrás). A magyarországi borbirtokok jól teljesítenek, hiszen az importált bor aránya alig haladja meg a 2-3 százalékot. Ez főleg a magyar keresletnek és a generációkon átívelő szőlőtermesztés hagyományának köszönhető.

borpiac3.pngEgyszerű a képlet: a magyar emberek szeretik a magyar borokat. A magyar borászok pedig szeretik a hagyományokat. De ezek ellenére, mint minden piac, a borpiac is változik. Változnak az igények, változnak a trendek és változnak a fenntarthatósággal kapcsolatos kérdések. Ezekről a változásokról kérdeztünk két itthon elismert magyar borászt, akik nemcsak a szőlőtermesztésben, hanem a birtokvezetésben is az élen járnak.

Mire vágynak 2020-ban az emberek?

A bor már nem számít luxusterméknek. Az emberek gyakrabban vásárolnak palackozott borokat, így egyre több esetben a könnyedebb fajtákat emelik le a polcokról.

Az üdébb és gyümölcsösebb ízek kerültek előtérbe, ami nemcsak a magyarországi piacon, hanem a világpiac nagy részén is megfigyelhető tendencia

- mondta Bock József, a Bock Villány alapítója. Habár a kétezres évektől kezdődően leginkább a rosé iránt nőtt meg az érdeklődés, az utóbbi két évben “a pezsgőpiac sokkal aktívabbá vált és megnőtt a pezsgő iránti kereslet” - világított rá egy másik fontos változásra Laposa Bence, a Laposa birtok igazgatója, aki testvérével, Laposa Zsófiával 2020-ban alkotta meg a Balaton egyik legújabb pezsgőjét.

A megváltozott étkezési szokásokhoz nemcsak az élelmiszeriparnak kell alkalmazkodnia, hanem a boriparnak is. A vegán, gluténmentes, cukormentes borok megalkotása az egyik legnagyobb kihívás a borászok számára. A fogyasztók az élvezetek mellett az egészséget és a “bűntudatmentes bűnözést” is nagyon fontosnak tartják egy-egy bor kiválasztásakor (forrás).

Az élet minden pontján előtérbe került a fenntarthatóság. A borászoknak nemcsak a termelésben kell egy zöldebb utat keresni, hanem a csomagolásban is. A bio, vegán, adalékanyagoktól mentes termékek egyre több fogyasztót vonzanak (forrás). “Az újrahasznosíthatóságon kívül nagyon fontos lett a pazarlás elkerülése is. Azért, hogy csökkentsük az ökológiai lábnyomunkat, elkezdtük felhasználni a szőlőmagot is. Olajokat, tablettát és más tisztálkodó szereket is készítünk belőlük” - magyarázta Bock József az egyik alternatívát, ahogyan a borászatok fenntarthatóbbá tudnak válni.

bor2.jpg

A pincébe bekukkanthatok?

A borpiaci változások közül az egyik legnagyobb kihívást a borturizmus felértékelődése jelentette. Az emberek már nemcsak inni szeretnék a bort, hanem a bor történetére is kíváncsiak. Hogyan alakul át egy zamatos szőlőfürt borrá, és hogyan jut el a mellettük lévő kisboltba?

Manapság a szállásközvetítő oldalakon jószerivel találhatunk olyan borbirtokokat, amelyek az kereskedésen túl a turizmussal is foglalkoznak. Vannak luxushotelek és és olyanok is, ahol egyszerű panziókat építettek.

Egy sikeres birtoknak biztosítania kell a megváltozott fogyasztói igények kielégítését. Ezért is építettünk a közelmúltban egy üzemet, ami már lehetővé teszi, hogy körbevezetéseket is tartsunk, ahol a fogyasztók megismerhetik a borkészítés folyamatát.

- emelte ki a pince- és üzemlátogatások fontosságát Laposa Bence.

Mivel Magyarország rengeteg kiváló borrégióval rendelkezik, a magyar borturizmusnak nemcsak a belföldi fogyasztókat érdemes megcéloznia, hanem a külföldről érkező turistákat is.

Egy külföldi turista nem biztos, hogy csak azért eljön Villányba, hogy bort igyon. A plusz szolgáltatások teszik a magyar borvidékeket releváns úticéllá. Ilyen szolgáltatások a birtokokon épített wellness központok és a színvonalas rendezvények.

- mondja Bock József.

A magyar borászatok kiemelkedőek a régiókon belüli összefogást tekintve. Szinte minden magyar borrégiónak van egy szervezete, ami lehetővé teszi, hogy nagyobb szabású programokat és rendezvényeket is megrendezhessenek. Ilyen program a már harmadik alkalommal megrendezendő Gasztrohegy Badacsonyban, ahol tematikus hétvégeken tudják az érdeklődők végigjárni az összefogásban résztvevő 10 badacsonyi vendéglátóhelyet, akár a gasztrobérletet igénybe véve. 

Elég jó-e a magyar bor a nemzetközi piacra?

Ha visszatekintünk egy kicsit az időben, akkor láthatjuk, hogy a magyar borexport nagyon ingadozó. 1998-2004 között az exportált borok mennyisége közel 47 százalékkal csökkent (forrás). Habár Magyarország 2003-ban csatlakozott az Unióhoz, a magyar borászok nem tudtak alkalmazkodni a hirtelen megnyílt piacokhoz, így az export mennyisége 2004 után tovább csökkent.

Ez a tendencia 2010 után kezdett el megváltozni. 2018-ban már 816 ezer hektoliter bort exportáltunk, ami nagyjából a másfélszerese a 2004-es értéknek (forrás).

pic4bor.jpg

Bock József így látja a magyar borok lehetőségeit a nemzetközi piacon: “A magyar bor kiváló minőségű és ez a nemzetközi versenyeken is megmutatkozik. Vannak olyan bormárkák, amik már nemcsak az európai piacok felé nyitnak, hanem a Távol-Kelet felé is, ahol egy jóval nagyobb célközönséget kell ellátni. Úgy gondolom, hogy a magyar bor megállja a helyét a nemzetközi versenyben.” Bock József még megjegyezte, hogy Ázsiában inkább a magas alkoholtartalmú borokat preferálják, ellentétben a cikk elején említett tendenciával.

Milyen hatással van a klímaváltozás a bortermelésre?

A globális felmelegedés szinte a gazdaság minden területét érinti. Vannak amiket kevésbé, és vannak amiket alapjaiban változtat meg - a borászat az utóbbihoz tartozik. A klímaváltozás olyan mértékben rajzolhatja át a világ borrégióinak a térképét, ami akár bizonyos szőlőfajták eltűnését is okozhatja.

Mivel egyre melegebb lesz, az ültetvényeket egyre magasabb területekre kell ültetni. Ennek köszönhetően megjelenhetnek a boriparban olyan területek is, amik azelőtt szóba sem jöttek, ha borászatról volt szó. Ilyenek például Dánia, Norvégia és az USA északi része (forrás).

Magyarországon a tokaji régiót tartják a legveszélyeztetettebbnek, de ahogy Bock József is mondta, már Villányban is érezhető a klímaváltozás hatása:

A klímaváltozás minden borrégiót érint és a jövőben egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni olyan alternatívákra, amik lehetővé teszik, hogy extrém időjárás mellett is ki tudjuk elégíteni a keresletet a minőség romlása nélkül.

Képek forrása: Pixabay

Borgasztronómiai utazás Laposa Bencével és Bock Józseffel Tovább
A könnyűzene így lett művészet - 100 éve született Charlie Parker

A könnyűzene így lett művészet - 100 éve született Charlie Parker

bbc.jpgA mai napon lett száz éve, hogy megszületett a XX. század egyik legnagyobb hatású zenésze. Charlie Parker, becenevén Bird talán kevesebbeknek ismerős, mint Louis Armstrong vagy Ella Fitzgerald, pedig a modern jazz evolúciójában talán ő a legfontosabb személy.

Írta: Bera Viktor

A második világháború idején az addig swinget játszó fiatal zenészek közül páran egy gyorsabb, improvizatív, virtuóz zenét kezdtek játszani, melyben nagy hangsúlyt kaptak a hosszabb, technikailag is lenyűgöző szólók. Ezt a típusú zenét bebopnak hívják, amire sokan forradalomként hivatkoznak, pedig sokkal inkább evolúció volt. Legkorábbi fázisáról azonban alig tudunk valamit, hiszen 1942 és 1944 között egy rekordhosszúságú zenész-sztrájknak köszönhetően nem rögzítettek zenéket.

A stílus úttörői közé tartoztak Dizzy Gillespie és Thelonious Monk, Max Roach, Coleman Hawkins és még többen, akik az akkori jazz szcéna meghatározó tagjai voltak New Yorkban. A legnagyobb hatású közöttük azonban kétségtelenül a szaxofonos Charlie Parker volt, aki Gillespie-vel nagyon közeli barátságot ápolt a színpadon és - eleinte - azon kívül is.  Az új stílus persze nem mindenhol kapott pozitív fogadtatást, Louis Armstrong, Cab Calloway és még számos, addigra befutott zenész nem támogatta a harmónia és a dallam új megközelítését. A bebop mégis gyorsan terjedt, és nagyon divatos lett, nem kizárólag zeneileg - egy egész szubkultúrát alkotott saját szlenggel, öltözködési és társalgási stílussal.

Ezt a kultúrát abban az időben “hipster”-nek nevezték.

american_jazz_museum.jpg(“Dizzy Gillespie, a korszak legendás hipstere” - kép: American Jazz Museum)

Parker zenéjében és magánéletében is mindig a határokat feszegette. Egy súlyos autóbalesetet követő kezelés miatt tinédzser korától kábítószerfüggő volt: a heroinhasználat magánéletében és a színpadon is rengeteg problémával járt. Egyik első koncertjén Kansas Cityben egy baki miatt szó szerint leröhögték a színpadról, az akkori legnagyobb swing ikonok szeme láttára. A megaláztatást követő hónapokban, években napi 10-16 óra gyakorlással viszont technikailag is a legjobbak közé küzdötte fel magát.

Szélsőséges életvitele miatt számos hihetetlen sztori és anekdota maradt róla fent. Talán a legemlékezetesebb a jazztörténelem egyik legfontosabb koncertjének, az 1953-as Massey Hallban tartott estnek a háttértörténete. Papíron jól indult a dolog: öt jazz óriás egy színpadon - Charlie Parker, Dizzy Gillespie, Bud Powell, Max Roach és Charles Mingus. A marketing részen már akadtak problémák: Charlie Parker egy lemezszerződés miatt nem jelenhetett meg saját nevén, valamint azon az estén volt Rocky Marciano és Jersey Joe Walcott boxmeccse, ami az egész várost érdekelte. Ennek okán a koncert bőven nem volt teltházas, és sajnos a zenészek sem voltak a topon.

Bud Powell komoly mentális problémákkal küzdött és még alig engedték ki a kórházból, Mingus egész este ideges volt, Dizzy Gillespie pedig kevésbé a koncerttel, mint inkább a boxmeccsel törődött, így gyakran a színfalak mögé surrant hallgatni a fejleményeket. Charlie Parker volt a hab a tortán, nem a saját szaxofonjával, hanem egy gyenge minőségű, műanyag hangszerrel érkezett. Minden darabja meglett a katasztrófa-kirakósnak. 

Mindezek ellenére a történelem egyik legjobb koncertjének lehetett szemtanúja a félig üres nézőtér.

Az esemény abszurditásának további támogatója a koncertfelvétel elkészülte, mivel hivatalosan nem született ilyen. Charles Mingus mégis felvette az egészet, amit később ki is adott. Persze a felvétel nem volt tökéletes minőségű, az ő bőgőjét nem lehetett rajta hallani, így újra fel kellett játszania a saját részét, a ma elérhető felvételeken ezt a verziót hallani.

hermanleonard4.jpg

Kép: Herman Leonard

A Massey Hallban tartott koncert Charlie Parker életének utolsó nagy fellépése volt. Alkohol- és kábítószerfüggősége, mentális problémái, valamint három éves kislányának elvesztése fizikailag és szellemileg is összetörték.

britannica.jpg("Charlie Parker, becenevén Bird" - kép: Britannica)

Súlyos máj-, tüdő- és gyomorbetegsége mellett szívrohamot is szenvedett, 34 évesen érte a halál, bár boncolási eredményei alapján 50 és 60 év közé becsülték a korát.

Korai halála ellenére az általa alkotott és útjára indított mozgalom máig az egyik legnagyobb hatású könnyűzenei stílus, sokat tett a jazz magasművészetként való elfogadása és a fekete kisebbség emberjogi küzdelmeiért is.

Születésének 100. évfordulóján ezzel a cikkel és egy lejátszási listával emlékezünk rá.

Bird Lives!

Képek forrása: Britannica, Herman Leonard, American Jazz Museum

 

A könnyűzene így lett művészet - 100 éve született Charlie Parker Tovább
Tömegtermék lett a luxus? (véleménycikk)

Tömegtermék lett a luxus? (véleménycikk)

pic_4640.jpgLuxusautó, luxusnyaralás, luxuslakás, luxustáska, luxusfeleség. Már minden luxus? Elérhető vagy elérhetetlen? Egyáltalán mióta foglalkozik ezzel az ember? Ha azt gondoljuk, csupán a közösségi média terméke, nagyot tévedünk. A luxus vágya az emberiség vérében van, de nagy felelősség hogy mihez kezdünk vele.

Írta: Sipos Sára, Képek: Bera Viktor

A luxus szó a latin luxus szóból ered, jelentése: fényűzés, pompa. Valóban ezzel kapcsoljuk össze, de a mögötte álló tartalom változhat. Egy biztos: nagy értéket képvisel, ami közösségenként eltérő lehet. Valakinek a Dunára néző loft lakást jelenti, valakinek a sajt a kenyér mellé. Általában azonban egy anyagi javakkal jól ellátott réteg kiváltságait értjük alatta. 

A történelem folyamán régóta léteznek luxuscikkek: tulajdonképpen mióta kereskedelem és társadalmi osztályok vannak. Elég csak az ókori Egyiptomra, Föníciára, Kínára vagy Mezopotámiára gondolnunk. A görög városállamok hozzáállása változó volt: valahol például megszabták, mennyi pénzt költhetnek az emberek fejenként luxustermékekre. Maga a termék lehetett drágakő, ruha, paróka, selyem, textil, olajok, fűszerek, hal vagy egyéb alapanyagok. 

pic_0228.jpgAz sem újkeletű, hogy aki nem engedheti meg magának a luxustermékeket, megpróbálja lemásolni őket. Természetes, hogy az ezek adta kényelemre, fényűzésre vágyik az ember. Amint valami luxus lett, biztosan kialakult egy második piac, ahol annak utánzatait lehetett beszerezni - de akkor is, ma is észrevenni az eredeti és a másolat közötti különbséget. A luxus tehát gyakran elválasztja egymástól a társadalmi rétegeket, sőt ezt a szakadékot meg is erősíti.

Hogy lett mégis tömegtermék a luxusból?

Valójában a márkák és a tömegtermelés kialakulása együttesen hozta meg ezt a változást. A luxus szó hallatán a minőség, egyedi gyártás, személyre szabhatóság, nemes anyagok juthatnak eszünkbe. A nagy, mindenki által ismert márkák azonban eközött és a tömegtermelés között próbálnak olyan módon lavírozni, hogy minél több készüljön, nagy profit legyen, de azért a minőség is megmaradjon. Érezhető, hogy problémás területre tévedünk, ahol már összemosódnak a határok. Ezért vannak, akik például a Dior ház bizonyos kollekcióját nem fogják luxusnak tekinti, míg egy bőrből, kézzel készült pénztárcát igen. Sajnos sokszor előfordul, hogy a márka nevét kell megfizetni, nem a minőséget. Luxustermék és luxustermék között is hatalmas a különbség: egy újabb táska ugyanazzal a logóval vagy egy méretre készített ruha. Ez azonban már saját döntés - mindenki azt tartja luxusnak, amit szeretne.

pic_4635.jpgVagy amit a média annak tart?

Ezt a kérdést fel kell tenni a témában, ugyanis a közösségi médiával a jelenség felerősödött. Mások életét nézzük ezeken az oldalakon, sokan pedig éppen abból élnek, hogy megmutatják azt. Egy biztos, szeretnénk magunkról jó képet mutatni, szépnek és lehetőleg divatosnak tűnni. Sokakra hat, hogy a különböző felületeken általuk követett személyek mit viselnek, és azt honnan szerzik be. A Instagramot görgetve pedig a hirdetések és szép ruhás képek között könnyű elveszni. Szinte lehetetlen megszűrni, mit szeretnénk kapni ebből a világból, vagy egyáltalán észrevenni, mennyire hat ránk.

Az biztos: a közösségi média, a digitalizáció és a globalizáció terméke, hogy a városban sétálva egy bizonyos telefon és táska márka sokkal gyakrabban fordul elő, mint a többi. Sokan a látszat miatt vásárolnak ezektől a márkáktól, bár az elköltött összegre nagyobb szükségük lenne a mindennapi étkezéshez vagy az egészségükhöz. A termékek már nem csupán státuszszimbólumok, hanem sok esetben rossz színben tűntethetik fel azt, aki nem rendelkezik velük. Ez már veszélyes terep, a média felhasználóiként pedig mi is ki vagyunk téve ennek a jelenségnek.

pic_0748.jpgAzonban nemcsak a luxus lehet tömegtermék, hanem bizonyos tömegtermékek is számíthatnak luxusnak adott közegben. Sosem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ami egy adott környezetben mindennapinak számít, máshol nem az. Gondoljunk csak a nemluxustáska kampányra, ami rászoruló nőknek segít egy táskányi női higiéniai termékkel, hogy nekik se számítson luxusnak egy doboz sampon vagy tampon. Sok ilyen kezdeményezést találunk itthon és szerte a világban, ha van kedvetek, csatlakozzatok!

Azonban minden érmének két oldala van: a luxus nem feltétlenül ördögtől való.

Nem kell lelkiismeret-furdalást érezni, ha vágyunk rá, szeretnénk átélni bizonyos részeit. A hangsúly természetesen ebben az esetben is az egyensúlyon, a szélsőségek elkerülésén van. Ha megdolgoztunk egy drágább darabért, amiről régóta álmodozunk, ne okozzon bűntudatot a megvétele. 

A vásárlásoddal márkákat támogatsz, így azon márkák céljait is. Ha a minőséget a mennyiség fölé helyezed, kevesebbet vásárolsz, de hosszabb időre, az már környezettudatos döntés. Ha tovább tudsz félrerakni egy drága, jó minőségű luxustáskára, azt tovább is tudod majd használni. Így meglepő módon hosszú távon kevesebbet költesz. Ez a márka akár lehet etikus vagy környezetvédő: így zöld szempontokra is figyelhetsz.

De ne érezd magad rosszul akkor sem, ha veszel egy Lancôme szempillaspirált vagy Hermès nyakkendőt, mert boldoggá tesz. Becsüld meg, vigyázz rá, ne halmozd fel őket, és emlékezz: a kevesebb több, a minőség pedig fontosabb a mennyiségnél!

A cikkben leírtak a szerző saját véleményét tükrözik, ami nem feltétlenül egyezik meg a szerkesztőség véleményével. Ha máshogy gondolod, várjuk véleményed a Facebook-poszt alatt kommentben!

Tömegtermék lett a luxus? (véleménycikk) Tovább
„Gwnewch y pethau bychain”, avagy a szentté válás titkai

„Gwnewch y pethau bychain”, avagy a szentté válás titkai

wales.jpg

Miért ünnepelnek a walesiek egy vegetáriánust március 1-jén? Tényleg szükség van befolyásos ismerősökre a sikerhez? Mi köze van a szerzeteseknek a méhészethez? Sok a kérdés, sok a válasz. Tanulságos cikk a kapcsolati háló fontosságáról és Dewi Sant konyhai praktikáiról.

Írta: Szatmári-Schubauer Solt

 

Miféle protekció kell ahhoz, hogy valakit szentté avassanak? És ahhoz, hogy valaki egy ország választott patrónusa legyen? Még Szűz Máriának is Szent István közbenjárása kellett, hogy Magyarország védelmezője lehessen. Bár állítólag ő csak mennybevétel iránt érdeklődött, és minket valójában az államalapító király erőszakoskodása folytán ölelt óvó keblére.

De nem is ez a lényeg! A valódi kérdés, hogy ki az a Szent Dávid, akit a walesiek minden március 1-jén híres gyümölcskenyerükkel, hangos felvonulásokkal és hajba tűzött nárcisszal ünnepelnek. Nem, mégsem ez a valódi kérdés… Megvan! Kérdőjel inkább abban a gondolatban rejlik, hogyan lehetett az előbb említett bibliai nevű úrból védőszent, és mit követett el ezért.

david.jpg

Nos, leginkább póréhagymát evett. Ezt valamiért nagyon tisztelik benne. Ráadásul szent keze és még szentebb emésztőrendszere nyomán a póréhagyma Wales egyik nemzeti szimbóluma lett. Állítólag katonáknak is azt tanácsolta, hogy sisakjuk alá dugjanak egy-egy pórét, így bármikor csemegézhetnek, amikor szükségét érzik. Eme csemege mellé pedig vizet ivott a szent. Dávid tehát már akkor felismerte a vegetáriánus életmód puritán vonzalmait. Ez előtt méltán megemelhette mindenki a fövegét egy birkahúsban bővelkedő vidéken.

Szent Dávidot azonban életében is tisztelték már (és nem csak dugikajás tippjei miatt). A Llanddewi Brefiben történt érsekválasztáson esett meg az eset, hogy mikor a tömeg Dávid beszédére volt kíváncsi, valaki felkiáltott: „Így nem látok és nem hallok belőle semmit!” Na Dewinek - merthogy így hívták akkoriban - sem kellett több! Sziklástul felemelkedett a levegőbe, hogy mindenki jobban láthassa és hallhassa. A produkció láttán a zsűri egyhangúlag megszavazta walesi érseknek.

A szigetországi szent azonban új posztjában sem bírt veszteg maradni. Miként Mészáros Lőrinc keze alatt a Deákok, úgy szaporodtak Dávid saruja nyomában a kolostorok. A szerzeteseknek pedig olyan napirendet írt elő, hogy restséggel sose vádolhassa őket senki. Például a dolgos barátok munkája és sok ezer virág virágpora által virágoztatta fel a méhészetet a vidéken.

image.jpg

Összegezzünk! Dewi Sant tehát úttörő volt a gasztronómiában, illuzionistának, illetve előadónak sem volt utolsó és becsülettel végezte a munkáját. A tehetség és rátermettség tehát elég lenne ahhoz, hogy szent körökbe kerüljünk? Az igazság az, hogy nem. Dávid érsek története is igazolja, hogy rendkívül fontos a kiterjedt kapcsolati háló, ha magasra kívánunk törni.

Dewi szülei a walesi uralkodóház tagjai voltak. Egyes források szerint még a híres Arthur királyhoz is rokoni szálak fűzték. Érsek lévén fontos egyházi kapcsolatai voltak, beszédei alatt pedig a nép körében is találhatott támogatókat. Nem csoda hát, hogy egy tisztázatlan évben bekövetkezett, március 1-i halálára sikerült elintéznie, hogy saját kolostora alá temessék, ahol ma a Szent Dávid katedrális áll. Igaz, szentté avatására csak 1120-ban került sor, de hát idő, amíg az efféle ügyek átfutnak a rendszeren.

A walesiek azonban azóta is ezen a napon ünneplik patrónusukat. Ez pedig nem azért van, mert örülnének az elmúlásának, hiszen Dewi Sant valóban csodálatra méltó ember volt, hanem, mert születéséről csak annyit tudnak, hogy vad viharban történt.

 

2020. március 4.

 A Közgazdász Online cikkeiről a Facebook-oldalunkon értesülhetsz!
https://www.facebook.com/corvinuskozgazdasz/

„Gwnewch y pethau bychain”, avagy a szentté válás titkai Tovább
A REKLÁMOK MEGTÖRIK A LELKET? - Lilleben már tüntetnek ellenük

A REKLÁMOK MEGTÖRIK A LELKET? - Lilleben már tüntetnek ellenük

signs-1638668_1920.jpg

Reklámok elleni felháborodás kapott lángra a franciaországi Lille városában, mire az egyik baloldali parlamenti képviselő új törvénymódosító javaslatot nyújtott be. Beszámolunk az okokról és a körülményekről, valamint arról, hogy mit is takar a “békében pisilni”-törvény.

 

Lázadás kezd kibontakozni a franciaországi Lille-ben. A 200 ezres nagyvárosban az elmúlt évtizedekben annyira elszaporodtak a köztéri – digitális és papíralapú – reklámok, hogy az már annyira zavarja a lakókat, ami miatt szövetkezni és tüntetni kezdtek. A Guardian nemrég helyszíni riportban mutatta be az eseményeket: többek között arra jutottak, hogy a teljesen elharapódzott reklámtömeg hatalmas mértékben roncsolja a lelkivilágot és teszi tönkre sokak mentális egészségét.

Egy fiatal kórházi ápoló szerint a helyzet hasonló ahhoz, amit a kórházban lát, csak itt lelki sérülésekről van szó: 

„Amikor az utcán sétálsz, hogyan érezhetnéd magad boldogan, ha folyamatosan arra emlékeztetnek, hogy mi az, amid nincs meg?”

- tette fel a költői kérdést. Szerinte a mindent elárasztó reklámok elsősorban összezavarják a fejed, hogy mire van és mire nincs szükséged valójában, illetve elterelik a figyelmedet a valós problémákról. 

A digitális forradalommal a reklámipar új erőre kapott. Manapság már nem csak szórólapokon, szponzorált tartalmakban vagy óriásplakátokon vehetjük őket észre, hanem citylightokon és egyéb digitális képernyőkön - akár az utcán is. Akár nálunk, Budapesten is látható, hogy kilépve az utcára hirdetések tucatjaival találkozhatunk utunk során: ott vannak a metrókban, a metró mozgólépcsőjén, a kirakatokban, a villamosmegállókban, majdnem mindenütt  digitális és papíralapú formában is.

Franciaországban és különösen Lille-ben viszont ez már olyan méreteket öltött, amiből a polgároknak elege lett. Nem meglepő, hogy az első, nagyobb méretű ellenállás is ott kezdődött: először is Európa legnagyobb reklámipari cégeinek ad helyet az ország (mint például a magyar piacon is fontos szerepet betöltő JCDecaux-nak), másrészről pedig Franciaországban hagyományosan erős a kapitalizmus- és nagyvállalat-ellenes mozgalmi kultúra. 

Ennek a két tényezőnek hatását lehet látni itt is.

old-lille-3567558_1920.jpg

Ez a helyzet néha egészen groteszk eredményekhez vezetett. A reklámoffenzíva hatására François Ruffin baloldali parlamenti képviselő módosító javaslatot nyújtott be Párizsban: indoklásában leír egy olyan helyzetet is, amikor egy kávézóban wc-re menve azzal kellett szembesülnie, hogy a piszoár előtt „megtámadta” egy digitális Uber, bank és könyvesbolt reklám. A módosító javaslatot, amely kitiltaná az illemhelyiségekből a reklámokat, ezért is „békében pisilni”-törvényként becézik. 

Ki nem élvezi azt a ritka nyugodt pillanatot, amikor hugyozik?” – írta.

Hozzátette: az elmúlt öt évben több mint 2000 digitális reklámképernyő „gyarmatosított” mintegy 1200 piszoárt 25 francia városban.

A lillei városháza kijelentette, hogy szeretné felvenni a kesztyűt a kezelhetetlen mennyiségű reklám ellen. Erre sarkall a Guardian által megkérdezett, a párizsi Sorbonne Egyetemen kommunikációt tanító professzor, Caroline Marti is: „Nagyon hosszú ideje boncolgatják a francia értelmiségiek a reklámipar kultúraromboló hatását, sokszor visszatérve akár Voltaire gondolataihoz és egyben kritizálják a reklámok alapvetően antidemokratikus voltát.” Vajon lesz folytatása vagy akár nagyobb nemzetközi visszhangja ennek a reklámok elleni lázadásnak?

 

Bálits Mihály

2019. január 18.

 

képek: pixabay

A REKLÁMOK MEGTÖRIK A LELKET? - Lilleben már tüntetnek ellenük Tovább
A világ TOP akadémikusainak újévi fogadalmai

A világ TOP akadémikusainak újévi fogadalmai

row-of-books-in-shelf-256541.jpg

Szervezeti megújítás, kevesebb Arsenal meccs, vagy éppen a rasszizmus elleni harc. Ezeket a fogadalmakat tették a világ vezető egyetemein tanító akadémikusok. 

Az újév beköszöntével újra itt az ideje azoknak a fogadalmaknak, amiket az ember mindig jól eltervez, de aztán sokszor nem lesz belőle semmi. Valószínűleg ugyanígy van ezzel a közmunkásoktól a bankárokon át a csúcsegyetemek professzori közösségéig mindenki. 

A világ egyik legnagyobb, felsőoktatással foglalkozó szaklapja, a Times Higher Education (THE) év elején összeszedte, hogy a világ legnevesebb felsőoktatási intézményeinek tanárai, professzorai és vezetői milyen fogadalmakat tettek a 2020-as évre: a megkérdezett top egyetemek között ott van a brit King’s Collage, az Edinburghi Egyetem, de az amerikai Stanford is. 

Érdekes látni mind a hallgatóknak mind a tanároknak, hogy a világ legjobb egyetemeinek oktatói is szinte mindenhol ugyanolyan problémákkal küzdenek, amikhez hasonló újévi fogadalmakat is tesznek. Ennek ellenére azért akadtak elég szerteágazó terveket is. Van itt minden, szervezeti átalakításról szőtt fogadalomtól táskavásárláson át kevesebb Arsenal-meccs nézésig. Ezek közül válogattuk ki a legérdekesebbeket és a legfurcsábbakat.

Az egyetemi szervezet újjáépítése vs Arsenal-meccsek

Az Aucklandi Egyetemen, Új-Zéland messze legnagyobb és legrangosabb felsőoktatási intézményén tanító Barry Reay történészprofesszor két célt tűzött ki maga elé: az egyik, hogy miután most januárban nyugdíjba vonul, képes legyen tovább folytatni az írást és kutatást, de anélkül, hogy ez gondot okozna családja számára, tehát ezt meg kell velük is beszélnie. A másik terv sokkal köznapibb: a professzor szeretné abbahagyni, hogy egyfolytában megnézzen minden egyes meccset, amikor szeretett csapata, az Arsenal játszik. Állítása szerint ez a terv eddig nem áll túl jól és ráadásul, „most már több ideje is lesz arra, hogy a kanapé mögött töltse idejét”.

David Bell, a Sunderlandi Egyetem vezetője ennél sokkal „szakmaibb” célokat tűzött ki magának. Ezek közül az egyik az egyetemi szervezeti logisztikához kapcsolódik. Az igazgató szerint „önmaga a legfőbb ellensége”, mert szeretne mindent ellenőrizni, ami az íróasztalára kerül. Viszont ez egy idő után kezelhetetlenné válik és túl sok időt vesz el, ezért Bell újévi fogadalma, hogy találni fog egy szűrőt, ami megkülönbözteti a „fontos hangokat a zajtól”, tehát csak dolgokkal kelljen foglalkoznia, amik tényleg igazán fontosak – ez pedig igen nehéz. Nem egy vezető szalad bele ebbe az akadályba munkája során, viszont erre az egyetem ura sem talált eddig megoldást. 

„Örömmel fogadjuk a tippeket, hogy hogyan lehetne ezt kezelni”

 – címezte kollegáinak. 

A Stanfordon az idő drága, de azért rohanni nem kell

A THE által a világ legjobb 50 felsőoktatási intézménye közé sorolt Edinburghi Egyetem tanára és írója Richard J. Williams elsősorban idejének és életének újjáépítésére tette a hangsúlyt. Mindenekelőtt,

többet szeretne olvasni – de lassabban és figyelmesebben.

Ha ez sikerül, szerinte javítani fogja ezzel a munkáját. A professzort az aggasztja, hogy már ő is hozzászokott ahhoz a sokakat érintő gyakorlathoz, hogy túl gyorsan, sokszor zavaró körülmények között futja át az írásokat. Ez óhatatlanul ahhoz vezet, hogy az ember felületesebben érti meg az adott szöveget és pontatlanabb lesz annak tartalmának elemzésekor. 

Ezért szeretne Williams lassabban olvasni az újévben, viszont többet, és beszámolójából leszűrhető, hogy ettől azt is várja, hogy az élet más területein is lassabb, nyugodtabb és pontosabb lesz.

ke.jpg

A világ egyik legjobbra értékelt egyetemén, az amerikai Stanfordon, illetve a szintén patinás londoni King’s Collage-on antropológiát tanító Lochlann Jainnek ugyanúgy saját idejének menedzselése okozza a legnagyobb problémát: szerinte a világ akadémikusaitól elvárják, hogy önműködő vállalkozások legyenek, akik egyszerre kezelik a számláikat, kiadásaikat, míg közben tanítsanak, kutassanak, de legyen idejük hálózatépítésre és saját írásaikra is. 

Idő- és energiahiány miatt mindezeket összeegyeztetni pokolian nehéz, nem csoda, hogy Jainnek - aki több tantárgyat visz egyszerre a világ legjobb egyetemein - nem megy:

feladom és elfogadom, hogy tehetetlen vagyok az ilyen igényekkel szemben

– mondta. Ezért újévi fogadalma, hogy megpróbál szert tenni olyan képességekre és időbeosztást segítő ismeretekre, amik segítik őt életének és karrierjének kiegyensúlyozásában.

A dolog furcsasága az, hogy a brit professzornak pont van egy olyan erről szóló tantárgya Londonban, ahol a társadalom és a gazdaság által az emberre presszionált személyes, mentálhigéniás problémákat és az erre vonatkozó gyógymódokat oktatja.

 

Luxus és Rasszizmus

A Birminghami Egyetem egyik oktatójának, Kalwant Bhopalnak elég szilárd elképzelései vannak 2020-as terveit illetően. A tanárképzésért, illetve a társadalmi igazságért felelős oktató célul tűzte ki magának, hogy jelentősen visszaszorítsa az intézményen belül fellelhető rasszizmust. Szerinte, ha nem beszélünk erről a témáról és hallgatásba burkolózunk, azzal csak a kirekesztést támogatjuk. Saját szavaival élve: 

Bátorítani fogom az egyetemeken és a felsőoktatási szektorban dolgozó kollégákat, hogy ismerjék el az intézményi rasszizmust és a fehér kiváltságokat szervezeteikben, és foglalkozzanak a nagyon nyilvánvaló egyenlőtlenségekkel, amelyek áthatják az egyetemi élet minden területét.” 

Látható, hogy a birminghami professzor is saját szakterületének részleteivel akar foglalkozni, illetve másokat sarkallni arra, hogy ők is tegyen ezen ügy érdekében. Saját élete szempontjából viszont egy sokkal kevésbé ambiciózus vállalást tett:

„2020-ban szeretnék többet költeni a nehezen megkeresett pénzemből és megengedni magamnak egy kis luxust: parfümöket, cipőket és kézitáskákat szeretnék inkább vásárolni”.

 

Képek: Pixabay

Bálits Mihály

2020. január 16.

A világ TOP akadémikusainak újévi fogadalmai Tovább
Egy év Passauban

Egy év Passauban

whatsapp_image_2019-02-28_at_15_50_05.jpeg

„Habár álmodtam már róla, nem gondoltam volna, hogy valaha is külföldön fogok a világ minden pontjáról érkező közönségnek énekelni. Mégis hamarabb megtörtént, mint azt elképzelni mertem.” - Reményi Orsolya vendégszerzőnk, a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakos hallgatójának beszámolója a Németországban töltött előző egyetemi évéről. 

 

Passauban egy ideje minden félévben alakul egy úgy nevezett „International Band”, amelyhez bárki csatlakozhat, aki játszik valamilyen hangszeren, vagy legalább annyira tud énekelni, hogy nem ijeszti el vele a közönséget. A 2018/2019-es tanév első félévében is színes társaság verődött össze: egy tunéziai gitáros, egy félig német, félig brit dobos, egy magyar zongorista, két francia, egy marokkói és jómagam, mint énekes alkottuk a zenekart. Az egészet egy német srác koordinálta, aki maga is több hangszeren játszott, így be tudott ugrani, ha valaki nem ért rá. Ugyan a fő cél saját magunk szórakoztatása volt, hébe-hóba akadt egy-egy fellépés is, főleg egyetemi programokon.

p1020433-min.JPG

Amikor egy szép tavaszi délutánon derült égből villámcsapás módjára megkaptam a DAAD (Deutscher Akademischer Austauschdienst) által németországi tanuláshoz kínált ösztöndíjat a következő félévre Passauba, nagyon hamar rá kellett jönnöm, hogy van mit behozni papírmunka terén az Erasmusos társaimhoz képest. Két barátnőmmel szerencsére együtt utazunk Bajorországba a DSG (a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karának Német Nyelvű Gazdálkodástudományi Képzési Központja által német nyelvű, mesterszakon kettős diplomát is kínáló) programnak köszönhetően, így osztoztunk minden jóban és rosszban. Együtt álltunk neki a reménytelennek tűnő lakáskeresésnek, közösen leveleztünk a passauiakkal, hogy pontosan milyen papírokat és meddig kell leadni. Majd mikor nyár végén hozzánk is eljutott az információ, hogy bizony a Learning Agreement-et nekünk is el kell készítenünk és három fél által aláírva le kell adnunk, akkor együttes erővel zaklattuk a tanszékeket a tárgybefogadáshoz szükséges aláírások miatt. (Épphogy csak sátrat nem vertünk az irodák előtt. A módszer azonban hatásosnak bizonyul, három nap alatt megszereztük az összes szükséges pecsétet.) Néhány nappal később pedig már az új otthonunkban sztorizgattunk az egészről.

Sikerült közösen albérletet találnunk, ami csak a miénk volt. Panaszra nem lehetett okunk, modern és tágas volt, nem beszélve arról, hogy nagyon központi helyen feküdt, szinte minden 5 perc gyalogos távolságra volt. Az első pillanattól kezdve otthon tudtam érezni magam, de nem sok idő akadt elkényelmesedni, ugyanis kezdődtek az egy hónapon keresztül tartó orientációs hetek. Rögtön az első héten német szintfelmérőt kellett írni, ami alapján csoportokba osztottak minket. Ezekben a csoportokban töltöttünk 60 idegörlően hosszú németórát az elkövetkező 3 hétben. Ezek a tanórák egyébként nem voltak hasznosak, de cserébe legalább nagyon unalmasnak bizonyultak. Később azonban kiderült, hogy a többi csoport jobb tanárt fogott ki, így az óráik is jobban teltek.

received_403915740450455.jpegTermészetesen nem merült ki a program a németoktatásban, volt szervezett könyvtár látogatás, Campus tour, városnézés és társaik, amire mindenki kedve szerint mehetett. Persze voltak a diákságot sokkal jobban vonzó programok is, többek között kocsmatúra, BMW gyárlátogatás, karaoke este, valamint egy és több napos kiruccanások különböző helyekre. Én a bajor erdőben egy egynapos kiránduláson vettem részt, valamint a Bajor Alpokban töltöttem 4 napot egy 40 fős társasággal. Ezek voltak az igazán jó alkalmak megismerni a társaságot, igazi osztálykirándulás hangulat volt. 

A tanítás kezdetével gondoltam végre megismerkedhetek néhány helyivel is, de nagyobbat nem is tévedhettem volna. Elég leszögezni, hogy a németek nem túl barátkozós típusúak. Persze nem szép dolog sztereotipizálni, főleg nem akkor, amikor ennyi külföldivel van körülvéve az ember, de sajnos a tapasztalat ezt mutatta. 

Mivel összesen hat tárgyat vettem fel, így bőven jutott idő az elmaradhatatlan Erasmus Party-kra, Movie Night-okra, sportolásra… Apropó sportolás! Az egyetem kínálatában több, mint 40 féle sportórán lehetett részt venni, és majdnem mind ingyenes volt. Míg a fiúk nagy része a konditeremben próbálta ledolgozni az elfogyasztott (nem kevés) sörmennyiséget, addig a különböző táncórák a lányok körében voltak népszerűek. Mindenki talált kedvére való mozgásformát.

Fontos programponttá nőtte ki magát a vasárnapi ebéd is. A héten egyszer összegyűlt a magyar társaság, hogy együtt együnk. Míg mi (pontosabban én) főztünk rájuk, ők addig kifizették az alapanyag költséget, így mindenki jól járt, ráadásul felejthetetlen délutánokat töltöttünk együtt. Itt jegyezném meg, hogy a „halk” szó, mint jelző ilyenkor nem igazán volt jellemző ránk. Szerencsére a szomszédok jól tűrték a hangerőt, vagy legalábbis jól titkolták a felháborodásukat. 

Mindezek után azt hiszem nem csoda, ha azt mondom, nagyon gyorsan telt az idő. Valamikor november elején realizáltuk először, hogy milyen rövid is valójában egy félév. Hamar el is döntöttük, hogy ha adódik rá lehetőség, maradnánk még egy szemeszter erejéig. A gondolatot tettek követték, de a DAAD ösztöndíjnál a hosszabbítás nem volt opció. Anyagi támogatás nélkül viszont igencsak költséges tud lenni az a néhány hónap Németországban. Habár a végén már enélkül is maradtunk volna, szerencsére a Campus Mundi Freemover pályázat - ami egy keveset reklámozott, de annál hasznosabb pályázati forma - megmentett minket. Hármunk közül, akik együtt mentünk, ketten pályáztuk meg, és mind a ketten el is nyertük. Szó szerint elsírtuk magunkat örömünkben.

img_20190127_153412.jpgEnnek a hírnek a tudatában már nem maradt más hátra a karácsonyi szünetről visszatérve (amelyre természetesen hazautaztam), mint a vizsgákra való készülés, amelyek február végén voltak esedékesek. Ugyan év közben nem kellett beleszakadni a tanulásba, sajnos ez már nem volt igaz a vizsgaidőszakra. A passaui vizsgák messze földön híresek nehézségükről. Ha mindez nem lenne elég, mindegyikre mindössze 60 perc áll rendelkezésre, és csak egyetlen vizsgaalkalom van kiírva. Egy dolog tehát, hogy szerencsésnek kell lenni az időpontok tekintetében, de ha véletlenül megbuksz, akkor nincs lehetőség javítani.  Így tehát február közeledtével a kocsmák és a könyvtár telítettségének fordított arányossága igencsak szembetűnő volt. Míg a szórakozóhelyek esténként szinte pangtak az ürességtől, addig a könyvtárban vérre menő harc ment a helyekért. Az utolsó egy hónap tehát valóban a tanulásról szólt, azonban szerencsére meg is volt a gyümölcse: habár minden tárgyból ugyanazt a vizsgát írtam, amit a helyiek, végül egészen szép eredményekkel zárult a félév. Megkönnyebbülve és abban a tudatban, hogy egy hónap múlva visszatérek hagytam magam mögött Passau városát március elején. 

Az otthon töltött egy hónap sem telt eseménytelenül. Mindent elölről kellett kezdeni, ami a papírmunkát illette. A rutin ellenére is sok-sok órába telt mindent elintézni. Ráadásul a passaui albérletünk csak egy fél évre szólt, így a lakáskeresés sem maradt ki a sorból. Mivel a barátnőmmel, akivel együtt hosszabbítottunk elhatároztuk, hogy külön költözünk, az ő új otthona egy kollégiumi szoba lett, én pedig három lányhoz költöztem be negyediknek egy albérletbe. Ezzel ismét szerencsém volt: továbbra is minden gyalogos (legfeljebb biciklis) távolságra volt, és a nemzetközi társaság cseh, német és albán tagjai is végtelenül kedvesnek bizonyultak. Már ismerősként köszöntöttem az utcákat és sok-sok embert, valamint az elmaradhatatlan orientációs hetek programjait is. A nyelvtanfolyam ezúttal elmaradt, de sok program hasonló volt az előzőekhez. Azonban gyakorlatilag teljesen új társaság érkezett a nyári szemeszterre. (Nem véletlen hívják annak: április végétől augusztus közepéig tart. Nem gondoltam volna, hogy valaha önszántamból fogok nyáron iskolába járni.)

111.jpgAhogy elérkezett a jó idő, megszaporodtak a grill partik, valamint a medencés bulik. Olyan volt az egész, mintha a nyaralás mellett mellékesen néha órákra kellett volna járni. A zenekarral ott folytattuk, ahol abbahagytuk (azt leszámítva, hogy egy-két tag elment, és jött néhány új), az órák közti szüneteket az egyetem melletti füves területen napozva töltöttük, az egész városban barbecue illat terjengett, minden és mindenki kivirult. Habár órákig tudnék erről a félévről is mesélni, azt hiszem elég, ha annyit mondok, hogy talán még az előzőnél is emlékezetesebbre sikerült. A már meglévő barátságok elmélyültek, újak alakultak ki, a városba - ha lehetséges - még jobban beleszerettem, és otthonról így még azok is meg tudtak látogatni, akiknek a téli félévben erre nem volt lehetőségük. 

Habár nem minden pillanata volt könnyű ennek az egy évnek, semmi pénzért nem cserélném el másra. Nem csak rengeteg felejthetetlen élménnyel gazdagodtam, de a klisével élve egy második otthonra is leltem. Mivel mindössze néhány hónapig bírtam a város és az ottani emberek nélkül, így már tapasztalatból tudom mondani, hogy „látogatóként” is ugyanolyan szeretettel látják az embert, mint diákként. Ha tehát egy tanácsom lehetne mindenki számára, az valahogy így szólna: „Menjetek cserefélévre! Nem fogjátok megbánni.” (Meg legyetek jóban a TO-s nénivel, az sosem árt…)

 

Reményi Orsolya vendégszerző

Egy év Passauban Tovább
A berlini fal valósága

A berlini fal valósága

A leomlás 30. évfordulója

150070.jpg

Mi történt?

Valószínűleg kevés olyan ember van, aki látta a Kémek hídja című filmet, és nem borzongott bele legalább egyszer a berlini fal gondolatába. (Aki nem látta, most ne olvasson tovább, hanem gyorsan menjen, és nézze meg.) A fal, amely két világot választott el egymástól, épp tegnap harminc éve omlott le.

A Kémek hídja megkönnyebbüléssel végződik. Mi fellélegzünk, mert nem kell arra gondolnunk, mi lett volna, ha rosszul sül el a dolog. Sokaknak azonban épp az ellenkezője jutott: a keletnémet állam 1961 augusztusában felhúzta a falat, amely attól fogva történetük, életük közepén húzódott. Az NDK azzal indokolta a fal megépítését, hogy az államnak szüksége van rá, mint a fasizmus elleni védőbástyára. Ez a „bástya” családok ezreit szakította szét, sokakat megfosztott állásától, másokat tanulmányaik félbehagyására kényszerített — ezért a fal épülése közben és után is több százan próbáltak átmenekülni az NSZK területére. Ez csak néhányaknak sikerült, mert a keletnémet határőrök mindent megtettek, hogy megakadályozzák a szökést, és azok az őrök, akiknek ez sikerült, még jutalmat is kaptak.

44758.jpgA fal huszonnyolc hosszú évig állt, és ezalatt Berlin két fele lassan eltávolodott egymástól. A német főváros NDK-hoz tartozó oldalán az emberek többsége szegény volt, míg Nyugat-Berlin egyre csak fejlődött. Idővel nem csak fizikai, de társadalmi és gazdasági határ is képződött a két országrész között, ami csak megerősítette az elszigeteltséget.

Azonban a Szovjetunió gyengülésével egyre sürgetőbbé vált a fal lebontása. 1987-ben még Ronald Reagan, az amerikai elnök is ellátogatott Nyugat-Berlinbe, és beszédében a határzár feloldását követelte. 1989. november 9-én végül az NDK bejelentette, hogy enyhít az NSZK-ba való átjárási tilalmon. Percekkel később már tömegek közelítették meg a falat, az emberek felmásztak rá, és az áthatolhatatlanság megtört. 

Sokezer ember sokezer emléke

A történelmi adatok mindig fontosak, hiszen talán ezek adják a legpontosabb képet a tényekről. A berlini fal történetét azonban rengeteg tragédia, emlék, vágy és érzés övezi. Ezek azok a darabkák, amelyek nem a tényekre, hanem az emberek személyes valóságára irányítják a figyelmünket, és kérdéseket vetnek fel. Valóban minden különbséget eltörölt a két országrész között a berlini fal leomlása? Vajon a Nyugat feltárulásával elérkező hatalmas szabadságot nem volt túl nehéz elviselni? És visszaadható annyi elvesztett, megnyomorított év? 

Alább néhány visszaemlékező történet részletei olvashatók (gyűjtés: The Guardian).

„Ki ne akarná betenni a lábát a tiltott területre? Ezt a területet kávéaroma és öblítőillat itatja át, minden friss, kedves és teljes. Az emberek itt különlegesek, évtizedek óta a világ minden lehetősége az övék. Bármit megvehetnek, amit csak a szívük kíván. Hogy néznek ki ezek az emberek? Egy barátom szerint „Egy nyugatnémetet arról ismerhetsz fel, hogy a lehető legfesztelenebb módon csukja be az autója ajtaját”.” (Jenny Erpenbeck, született 1967-ben, Észak-Berlinben)

„1991. nyara volt, én pedig Krétán töltöttem az időm. Éppen sétáltam, mikor zajongást hallottam a közelből: kiáltozást, nevetést. Mi történik? Valaki ünnepel? Esetleg egy sportesemény? Ahogy közelebb értem, ráeszméltem, hogy a zaj egy mindenféle csúszdákkal felszerelt vízi vidámparkból származik. Némely csúszda kellemesen, lassan kanyargott, mások meredekek és gyorsak voltak. Engem az döbbentett meg, hogy a vidámpark nem gyerekekkel, hanem hatvanéves férfiakkal és nőkkel volt tele. Hozzám hasonlóan ők is keletnémet származásúak voltak. Azonnal megértettem, miért ilyen izgatottak: ezek az emberek harmincévesek is elmúltak, mikor a Fal megépült — ez pedig azt jelentette, hogy még sosem járhattak ilyen vidámparkban. Ezek a csúszdák csak Nyugaton, csak 1961. után léteztek.” (Thomas Brussig, született 1964-ben, Észak-Berlinben)

„Az NDK-t megfojtják a határai. A nyugati oldal folyamatosan megfigyel minket, és csak a néhai művészt – meg a „felderítőket”) engedik átkelni; a többiek számára zárva marad. Amióta azonban Magyarországon szeptember 10-én felhúzták a vasfüggönyt, emberek tízezrei siettek egy új élet felé. Ez a lehetőség nekünk nem játszik. Mi itt akarunk maradni, megragadni a hatalmat, hatástalanítani a férfiak és „öregek” irányítását, belülről újjáépíteni az NDK-t. A saját utunkat akarjuk járni. De vajon tudjuk-e egyáltalán, merre vezet ez az út?” (Kathrin Schmidt, született 1958-ban, Gotha-ban)

források:

- theguardian.com

- history.com

- rubicon.hu

- mult-kor.hu

2019. november 10.

Lázár Fruzsina

 

A berlini fal valósága Tovább
Drezdában jártunk, hogy megtudjuk mi is ez a Pegida? - Pincz Bianka Blanka és Virrasztó Márton írása

Drezdában jártunk, hogy megtudjuk mi is ez a Pegida? - Pincz Bianka Blanka és Virrasztó Márton írása

dscn7163.JPGPEGIDA. Ha valaki meghallja ezt a szót, az esetek 90%-ban azt mondja, hogy „igen, azok a nácik Németországban”, „az a mozgalom, ami a migránsok ellen lép fel, és utálják a bevándorlókat”, „persze, azok a radikális jobboldaliak. De mind ez igaz lenne? Annyi biztos, hogy 12 szászországi lakos alapította a mozgalmat,frontemberük Lutz Bachmann, és első tüntetésüket 2014.10.20-án tartották.

Ebben a cikkben csak a drezdai PEGIDA-val foglalkozom, hiszen ott alakult meg először, ott fogalmazták meg a 19 pontos követelést, és ebben a városban figyelhető meg a legtöbb hétfő kora esti felvonulás. Németország mindig is nyitott országnak számított, ha bevándorlókról volt szó. Az OECD kutatása szerint a világ egyik legliberálisabb országa. A migrációs hullámoknak négy szakasza figyelhető meg Németországban: az első a vendégmunkás szakasz (1955-1973), a második az első integrációs kísérlet szakasza (1973-1981), a harmadik a védekezés szakasza (1981-1998), a negyedik pedig az elfogadási szakasz (1998-tól).



dscn7128.JPGEbből látszik, hogy Németország számára nem idegen fogalom a migráció, a vendégmunkás, az integráció vagy akár a kettős társadalom.

De mégis mi váltott ki 2014-ben akkora elégedetlenséget a lakosság köreiben, hogy egy ilyen nagy mozgalom indulhasson útnak? Összesen három tényezőt tudunk felsorolni. Először is az orosz-ukrán konfliktust, másodszor az Iszlám Állam terjeszkedését. Ezek nem szorulnak különösebb magyarázatra és talán önmagukban nem is vezettek volna egy ilyen mozgalom megalapításához.

Bár félelmet váltottak ki az emberekből, a legnagyobb hatással mégis talán az bírt, amikor a drezdai vezetés a lakosság bevonása nélkül úgy döntött, hogy a belvárosban menekültszállókat fog építeni. Ez – mondhatni - feltette az i-re a pontot. Sok városban azonban ez a három tényező még nem lett volna elég ok egy ilyen szervezet megalakítására. Így felmerül a kérdés: miért volt ez elég Drezdában, miért lett ott sikeres a minden hétfői demonstráció, míg más városokban kevésbé?

Németországban van két „szabad” és nagyon büszke tartomány: Bajorország és Szászország. Szászország történetéhez hozzá tartozik, hogy az NDK-hoz tartozott; itt 1989-ig kevésbé volt jellemző vendégmunkások, vagy épp menekültek jelenléte, ezért nem is voltak hozzászokva az „idegenekhez”, és eléggé zárt világban éltek. Nem maradt más hátra, minthogy politikailag is definiáljuk a mozgalmat. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy megismerkedjünk a követeléseikkel.

2014.12.10-én 19 pontban fogalmazták meg, hogy mit szeretnének elérni. Ezt a 2015.01.07-ei demonstráción hat pontra rövidítették, melyek a következőek:

  • 1. Új bevándorlási törvény, Kanada és Svájc példája alapján.
  • 2. Integráció kötelezettségének felvétele az alaptörvénybe.
  • 3. Bevándorlási és tartózkodási tilalom a vallási fanatikusoknak és az iszlamistáknak.
  • 4. Közvetlen demokrácia államszövetségi szinten.
  • 5. Oroszországgal folytatott harc befejezése, és egy barátságos egymás mellett élés megteremtése brüsszeli kontroll nélkül.
  • 6. Több eszköz bevetése Németország biztonsága érdekében.dscn7158.JPG

Minden hétfőn nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy elmondják, ők nem a menekültek ellen vannak. Szívesen fogadják őket akkor, amikor ellenőrizni tudják, hogy kik ők, és honnan jöttek. Azt is szeretnék, hogy a hazájukban dúló háború lezárultával vissza is térjenek oda. Beszédeik túlnyomó részét a politikusokra gyakorolt kritika alkotja. „Wir sind das Volk”, azaz „Mi vagyunk a nép” rengetegszer elhangzik a tüntetők szájából. Ezzel azt próbálják sugallni, hogy a politikai elit sokszor az ő beleszólásuk nélkül hoz döntéseket, miközben a hatalmukat nekik, azaz a népnek köszönhetik. Legfőképp ezen szeretnének változtatni, céljuk a politikai elit hatalmának gyengítése.

whgyhf52.jpegA logójukon egy ember látható, aki a szemetesbe dobja a horogkeresztet, az Iszlám Állam fekete lobogóját, az Antifasiszta Koalíció piros fekete logóját, valamint a Kurd Munkáspárt zászlaját. Az összes vizsgált tüntetésen a PEGIDA-szimpatizánsok békésen demonstráltak, ellentétben a bal oldali tüntetőkkel, akik nem egyszer sebesítettek meg olyan embert, aki egyetértett a PEGIDA követeléseivel. Olyan eset is előfordult, amikor parkolóban autókat gyújtottak fel, vagy például rendőrökre támadtak.

Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy a mozgalom nem írható le szélsőjobboldaliként, hisz nem a demokratikus rendszer és a demokratikus állam megrendítésére törekszik. A jobboldali radikális már közelebb áll hozzá, de mégsem fejezi ki a demonstráció igazi lényegét és céljait. Jobb-populista, mint politikai fogalom, áll legközelebb a PEGIDA-hoz. Fellépnek az iszlám ellen, a német lakosság előjogait hirdetik, sokszor elítélik az embereket vallási hovatartozásuk miatt. Minden hétfőn említésre kerül azonban, hogy „mi vagyunk a nép, akik a társadalom alján helyezkedünk el, a politikusok pedig felettünk állnak és nem vesznek minket figyelembe”. Céljuk tehát egy olyan társadalom létrehozása is, melyben a társadalmi különbségek minimálisak. Mivel ez tipikus jellemzője a politikai baloldalnak, így megállapítható, hogy a PEGIDA egy populista mozgalom, mely bal és jobboldali értékeket egyaránt képvisel.

Drezdában jártunk, hogy megtudjuk mi is ez a Pegida? - Pincz Bianka Blanka és Virrasztó Márton írása Tovább
A jövőbelátó Exupéry avagy a 2016-os republikánus konvenció

A jövőbelátó Exupéry avagy a 2016-os republikánus konvenció

A Republikánus Konvenció kedden hivatalosan is elnökjelöltjévé választotta Donald J. Trump-ot. Az előválasztási szezon során 1542 delegáltat megszerzésével messze az összes riválisát felülmúlta, és a primary*-k végére már ellenfél nélkül söpörte be a győzelmet.

kisherceg3.jpg

A Republikánus Konvenció (július 18.-21. ; Cleveland, Ohio), második napján történt az esemény legfontosabb része, az elnökjelölt hivatalos kinevezése. Bár Donald Trump nagy fölénnyel nyerte az előválasztásokat, rég volt ennyire megosztott a párt az aktuális elöltjükkel kapcsolatban. A szavazás során 721 delegált szavazott más jelöltekre. Ennél nagyobb megosztottságra legutóbb 40 évvel ezelőtt 1976-ban volt példa. Azon a választáson végül az akkori elnök Gerard Ford lett végül a párt jelöltje, és Ronald Reagen-t győzte le. Akkor azonban a végletekig ketten pályáztak az jelöltségre. Végül Ford-ot nem választották újra, a választáson Jimmy Carter demokrata jelölt szerezte meg az elnökséget.

Trump megosztó személyisége körüli ellentétek egészen odáig fajultak, hogy a Republikánus párt egyes képviselői olyan komolytalan indokokkal maradnak el a konvencióról, mint „Le kell nyírnom a füvet” (Sen. Jeff Flake) vagy „Horgászni megyünk a feleségemmel” (Sen. Steve Daines), de voltak, akik egy az egyben kijelentették, hogy nekik nem szimpatikusak Donald Trump elvei, ezért nem fognak megjelenni az eseményen.

Az elnökjelöltségért folyó harcban Donald Trump legfőbb ellenfelei Ted Cruz texasi szenátor, John Kasich Ohio kormányzója és Marco Rubio floridai szenátor voltak. A primary-k során óvodás szintű vitákkal tarkított események során feszültek egymásnak a wannabe prezidentek. Volt szó a kezek méretéről, egymás feleségeiről és az adóbevallásokról is. Azonban egy témában mind egyet értettek a konzervatív párt elnökjelöltségéért harcoló jelöltek. A jelenlegi Obama adminisztráció és a demokrata párt jelöltjei mindent rosszul csinálnak. Végül a legharsányabb – és leggazdagabb – jelölt Donald Trump minden ellenfelét kiszorította a versenyből, és május elején utolsó ellenfele Ted Cruz is visszalépett. Ettől kezdve már szinte biztos volt, hogy ki fog majd novemberben a sokkal szorosabb versenyt futó demokrata jelölttel összecsapni.


trump-gop-575x323.jpg
A nem politikai háttérből érkező Donald Trump kezdetben radikális ötleteivel, kirívó viselkedésével és szabad szájával hívta fel magára a figyelmet. A mexikói határt mexikói pénzekből finanszírozott kerítéssel akarja lezárni, a terrorizmus enyhítése érdekében pedig betiltaná az országba történő bevándorlást olyan területekről, melyek bizonyítottan rendelkeznek terrorista múlttal az USA, Európa, vagy valamely szövetségesük ellen. Szélsőséges kijelentéseivel világszerte állásfoglalásra késztette az embereket a megosztó politikus.

*előválasztások

A jövőbelátó Exupéry avagy a 2016-os republikánus konvenció Tovább
A törökországi puccsról röviden - Mikus Áron összefoglalója

A törökországi puccsról röviden - Mikus Áron összefoglalója

Péntek este katonai puccskísérlet kezdődött Törökországban. A hadsereg a török állami televízióban (TRT) jelentette be, hogy átveszi a hatalmat a kormánytól és szükségállapotot, valamint kijárási tilalmat hirdet. A puccsisták szerint az alkotmányos rend, a demokrácia, az emberi jogok, a joguralom, valamint a közbiztonság helyreállítása miatt van szükség a kormány eltávolítására. Recep Tayyip Erdogan török elnök az utcára hívta az embereket. Az elnököt támogató tüntetők több helyen is összecsaptak a katonákkal. Miután Erdogan gépe leszállt, az elnök a repülőtéren bejelentette, hogy megakadályozták a puccskísérletet.

turkish-flag-waving-over-map-of-turkey.jpg

Az este folyamán tíz óra körül katonák zártak le két hidat Isztambulban (Boszporusz híd, Győzedelmes Mehmed szultán hídja), valamint helikopterek és vadászgépek jelentek meg Ankara és Isztambul fölött egyaránt. Binali Yildirim miniszterelnök az állami televízióban ekkor még arról beszélt, hogy az emberek által megválasztott kormány van hatalmon. A Törökországban tartózkodó külföldiek arról számoltak be, hogy a közösségi oldalak elérhetetlenné váltak. Nem lehetett elérni a facebook-ot és a twitter-t.

11 óra körül a hadsereg az állami televízióban jelentette be, hogy az egész országban átvették a hatalmat és kijárási tilalmat hirdettek.

A hadsereg tankokkal vette körbe az isztambuli Atatürk repteret, amelyet lezártak és az onnan induló és oda tartó járatokat törölték.

A kijárási tilalom ellenére Isztambulban, Ankarában és Izmirben is tömegek vonultak az utcára Erdogan elnök mellett. A török vezetés felkelőknek nevezte a puccskísérletben résztvevőket és azt mondta, hogy le fogják győzni őket és a legmagasabb árat fogják fizetni a tetteikért.

A parlamentre harckocsik nyitottak tüzet, majd bombát dobtak rá. A hadsereg több helyen is összecsapott az utcára vonuló Erdogan párti tüntetőkkel. Ankarában a tüntetők megpróbálták lefegyverezni a katonákat. Összecsapások voltak a Taksim téren, a Boszporusz hídnál. Helikopterrel lötték a rendőrség főhadiszállását, a hírszerzés épületét az állami televízió épületét is. Továbbá tűzharc volt Ankarában az elnöki palotánál.

Az AFP hírügynökség a török tévére hivatkozva azt állítja, hogy egy török vadászgép lelőtt egy helikoptert, amin a puccs szervezőit utaztak.

A hadsereg elfoglalta a Hürriyet és a CNN helyi szerkesztőségét. Az utóbbit a tüntetők megrohamozták és összecsaptak a katonákkal.

A Taksim téren 30 a puccskísérletben résztvevő katona megadta magát és átadták a fegyvereiket.

Erdogan az utcára hívta az embereket és a gülenista terrorszervezetet tette felelőssé a puccskísérletért. Ezt Fethullan Gülen közleményben utasította vissza, szervezetével együtt úgy fogalmaznak, hogy mindig is ellenezték a katonaság beavatkozását az ország belügyeibe és most is elítélik azt. Ahmet Davutoglu, nemrég leváltott török miniszterelnök, az Al-Jazeerának adott interjújában ítélte el a puccskísérletet. Ugyanígy tett az összes parlamenti párt.

Barack Obama amerikai elnök a demokratikusan megválasztott kormány melletti kiállásra szólítja fel az embereket. Boris Johnson, Nagy-Britannia frissen kinevezett külügyminisztere, aggodalmát fejezte ki a Törökországban zajló események miatt. Angela Merkel német kancellár szóvivője a demokratikus rend tiszteletben tartására és az emberi életek védelmére szólít fel. Jens Stoltenberg a NATO főtitkára nyugalomra int és a török demokratikus intézményrendszer, valamint az alkotmány tiszteletére szólít fel.A Kreml szóvivője, Dimitrij Peskov azt mondta, hogy Oroszország azt szeretné, ha Törökország visszatérne a stabilitás és a rend útjára.

A török líra a 2008-as világgazdasági válság óta nem zuhant ekkorát. Az emberek megrohamozták a bank automatákat valamint az üzleteket vízért és alapvető élelmiszerekért.

 

 

(Források: Al-Jazeera, Bloomberg, Conflict News, Reuters, Twitter)

A törökországi puccsról röviden - Mikus Áron összefoglalója Tovább
Harry Potter újratöltve – és minden, ami utána jött

Harry Potter újratöltve – és minden, ami utána jött

K. Rowling nem az a típusú ember, aki megállna a siker után. A brit írónő 2007-ben fejezte be a Harry Potter-széria utolsó részének írását, de nem sokáig gyászolta a Potter-birodalmat, az Átmenteti üresedés után krimisorozatba kezdett, melynek harmadik kötete október végén jelenik meg Angliában. A Harry Potter-mánia pedig reneszánszát éli.

the_most_magical_fan_reactions_to_jk_rowling_s_harry_potter_and_the_cursed_child.jpg

Harry Potter újratöltve – és minden, ami utána jött Tovább
George Ezra és Budapest

George Ezra és Budapest

Biztosan mindenki ismeri George Ezra Budapest című számát, aki meg azt hiszi, hogy nem, az rá fog jönni a dal hallatán, hogy de. Csak kattintsatok a videóra!

Azon elgondolkoztatok már, hogy mi köze a dalnak a mi fővárosunkhoz, ami egyre több rendezőt ragad meg és egyre több hollywoodi hírességet vonz (részben az amerikai celeb nagykövetünknek köszönhetően)? 

 

Forrás: Youtube

George Ezra és Budapest Tovább
Világgazdasági összeomlás fenyeget

Világgazdasági összeomlás fenyeget

Matolcsynak volt igaza, csak kicsit másképp...

A technológiai fejlődés kezd gátad szabni annak a gondolkodásnak, miszerint a kormányoknak hagyniuk kell a piacot. Megdőlt az elmélet, hogy a gazdaság magát szabályozza Adam Smith „láthatatlan kéz” teóriája alapján. A laissez-faire (a liberális piaci gondolkodás alapja: hagyja csinálni, nem avatkozik a piac ügyleteibe az állam) megbukott a 2007-2008-as világválság következtében. A jelenlegi felfogás szerint a különadók hosszú távon csak visszavetik a gazdaságot, de lehet, hogy  épphogy ez az egyetlen kiút az összeomlás elől?

Kép: http://www.englishforum.ch

Világgazdasági összeomlás fenyeget Tovább
„Németország külpolitikája mindig is európai volt”

„Németország külpolitikája mindig is európai volt”

Lieselore Cyrus, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete április 15-én a Corvinusra látogatott, hogy az érdeklődőknek Németország aktuális külpolitikai irányvonaláról számoljon be, de emellett mesélt saját életútjáról és az itt szerzett tapasztalatairól is.

 cyrus.jpg

„Németország külpolitikája mindig is európai volt” Tovább
„A fő törésvonal valójában nem az iszlám és a Nyugat között húzódik”

„A fő törésvonal valójában nem az iszlám és a Nyugat között húzódik”

A magát Iszlám Államnak nevező szélsőséges szunnita csoport 2014. június 29-én foglalta el Irak és Szíria bizonyos területeit. Azóta egy nemzetközi összefogás eredményeként amerikai légitámadások, illetve átfogó szárazföldi offenzíva indult ellenük. A márciusban történt tunéziai és jemeni merényletekért is az Iszlám Állam vállalta magára. Egyetemünk rektorával, dr. Rostoványi Zsolt Közel-Kelet szakértővel beszélgettünk a nemzetközi rendszert érintő egyik legaktuálisabb kihívásról: az Iszlám Állam-jelenségről.

rostovanyizsoltinterju1.jpgFotó: Vincze Tímea

„A fő törésvonal valójában nem az iszlám és a Nyugat között húzódik” Tovább
Az esélyegyenlőség dalversenye lesz az Eurovízió?

Az esélyegyenlőség dalversenye lesz az Eurovízió?

Már csak két hónap és megrendezik a hatvanadik Eurovíziós Dalfesztivált, ezúttal Conchita Wurst hazájában, Ausztriában. Minden évben voltak olyan „extravagáns” előadók, akik nézők millióinál csapták ki a biztosítékot megjelenésükkel és/vagy előadásukkal, az utóbbi években azonban ez a humoros kitűnés inkább negatív diszkrimináció elleni kampányba fordult át… ezzel elnyomva a „normális”, esetleg talán sokkal tehetségesebb előadótársaikat.

Az esélyegyenlőség dalversenye lesz az Eurovízió? Tovább
Őrület az orosz börtönben

Őrület az orosz börtönben

Hogyan lesz regény egy román filmrendező úti dokumentumfilmjéből? Úgy, hogy majdnem belebolondul az eseményekbe. Walter Ghidibaca különös könyve, a Minden jó, ha a vége rossz egy utazás krónikája – hiszen nem csak Oroszország, hanem az emberi elme elhagyatottabb vidékeit is bejárja történetében. Börtön és valóságshow – létező kombináció, de az elboruló elme általában nem szokott része lenni a koktélnak.

mindenjohaavgerossz.jpg

Őrület az orosz börtönben Tovább
Ki nyer ma? – interjú Dr. Magas István közgazdásszal az EU és az USA közötti szabadkereskedelmi megállapodásról

Ki nyer ma? – interjú Dr. Magas István közgazdásszal az EU és az USA közötti szabadkereskedelmi megállapodásról

Rengeteget halhattunk az utóbbi időszakban az Európai Unió és az Egyesült Államok között tárgyalt Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerségről (TTIP). Kormányunk novemberben még mellszélességgel kiállt a tervezet mellett, decemberben mégis arról szóltak a hírek, hogy a Miniszterelnök akár a megállapodás megvétózására is kész. A markáns politikai nyilatkozatok ellenére azonban rendkívül kevés konkrét információt tudunk a készülő egyezségről. A tájékozódáshoz Dr. Magas Istvánnak, a Világgazdasági tanszék vezetőjének segítségét kértük.

magasistvan.jpgFotó: vg.hu

Ki nyer ma? – interjú Dr. Magas István közgazdásszal az EU és az USA közötti szabadkereskedelmi megállapodásról Tovább
süti beállítások módosítása