Közgazdász Online


Nemzetközi szakkollégiumi kapcsolatokat épít az EVK

Nemzetközi szakkollégiumi kapcsolatokat épít az EVK

evk.jpg

Az EVK Szakkollégium évtizedek óta fontos része a Corvinus szakmai és közösségi életének. A kezdetben vállalkozói tematikájú szakkollégiumnak elengedhetetlen azonban, hogy az üzleti képzés igényeit követve maga is fejlődjön, alkalmazkodjon a fellépő trendekhez, ellenálljon a kihívásoknak. Az EVK választmányi tagjaival, Hidvégi Zsófia elnökkel és Szabó István külkapcsolati vezetővel a szakkollégium nemzetközi programjairól, lehetőségekről és tervekről beszélgettünk. 

2021.04.16. Írta: Hujber Sándor, borítókép: EVK Szakkollégium

Az idén 30 éves EVK Szakkollégium egy átfogó szervezetfejlesztő programban sok eddigi tevékenységét megújította és kiegészítette. Az egyik legfontosabb terület a nemzetközi vonal erősebb képviselete. Ezt egyértelműen a tagi érdeklődés szülte, amely már a korábbiakban is megnyilvánult, mind a tagság külföldi mobilitásában (pl. Erasmus, külföldi mesterképzés), mind egyéb szakmai területeken (például külföldi előadók meghívása, angol nyelvű kurzusok szervezése).

A nemzetköziesedés okai és csatornái

Év elején az új vezetőség az EVK30-as stratégia megalkotásakor definiált csatornákat, amelyeken keresztül előrelépést szeretne elérni a nemzetköziesedés folyamatában. Ilyen a külföldön élő alumni közösség bekapcsolása, az egyetemi kapcsolatok, a nyugat-európai NGO-kkal és a külföldi diákszervezetekkel való együttműködések. Az EVK-s pályafutás valamely szakaszában a külföld gyakran játszik fontos szerepet az egyének életében. A vezetőség azt szeretné elérni, hogy a közösségből ne essen ki senki azért, mert külföldi programokat (is) választ, vagy ne kelljen lemondania a mobilitás lehetőségeiről a szakkollégista életút javára.

A más országban mesteres tanulmányokat folytató EVK-sok vérkeringésben tartása fontos feladat. Ez sokat lendíthet a magyar felsőoktatás reputációján is, hiszen eddig is gyakran tapasztalta a vezetőség, hogy a kint tanuló szakkollégisták képesek becsatornázni ottani professzorokat, diákszervezeteket a budapesti szakkollégiumi életbe. EVK-s tanuló volt már a rotterdami CEMS-klub elnöke, máskor Erasmusról visszatérő szakkollégista hívta el a kedvenc előadóját a külföldi részképzésről hazai előadásra, így segítve a nemzetközi tudásmegosztást. 

A stratégia tehát a jelenlévő tagsági igényeire épül: részint már meglévő jó gyakorlatok formalizálásáról, részben bővítésről és innovációról van szó.

o_zs_0238.jpg

Kép: Örsi Zsanett, Közgazdász

Célkitűzések

A szakkollégium vezetősége nem volt tétlen a nemzetközi jelenlét kiterjesztésében. Az EVK jelenleg is tagja egy európai szakkollégiumi hálózatnak, a European University College Association-nek (EUCA), melyenek keretében a tagság számára konferenciák, study visitek állnak rendelkezésre. Partnerkapcsolatok épültek ki különböző diákszervezetekkel, például a ConnectINg St. Gallen-nel, illetve a V4SDG-vel, a visegrádi országok diákjainak fenntartható fejlődés tematikájú nonprofit szervezetével közös kurzus valósult meg.

Jelenleg számos egyéb kapcsolatról még tárgyalnak.

Az EVK elnöke szerint nagy megerősítés lehet az egész magyar szakkollégiumi közösség számára, hogy a külföldiek szemében óriási előny a hazai diákszervezetek fejlett szervezeti és vitakultúrája.

A tagság  tapasztalatai alapján a hazai közösségek fegyelmezettebb, hatékonyabb keretek között működnek, mint akár a nyugati elitegyetemeken, ahol általában kisebb a szervezeti fókusz, és informálisabbak a kapcsolatok. Emellett persze fontos, hogy a hazai diákok külföldi példákból és tapasztalatokból tanuljanak, más országokból származó esetleges jövőbeni kollégákkal eszmecserét folytassanak. A St. Galleni partnerség keretében például már megvalósult egy vitaest a nukleáris energiáról.

Cél az is, hogy az EVK segítsen az előítélet lebontásában, miszerint a szakkollégiumok egy kívülről áttörhetetlen közeget jelentenek. A vezetőség szeretné ezt az intellektuálisan stimuláló közeget különböző élettapasztalatok és emberek megismerésével minél inkább bővíteni Európában és a tengeren túl. 

Illeszkedés a Corvinus stratégiájába

A magyar szakkollégiumi modell egy egyedi modell a tanulmányok személyre szabására, és az EVK vezetősége szerint a tanulók érdeke, hogy Európa-szerte ismert és elismert legyen.

Hidvégi Zsófia tapasztalatai szerint az európai felsőoktatási szakértők általános véleménye, hogy a szakkollégiumok egy értékes és versenyképes értékajánlatot képviselnek, ám sajnos hírük ehhez képest nem eléggé elterjedt. 

v_zs_0018_4.jpg

Kép: Váradi Zsófia, Közgazdász

Az EVK új stratégiája igyekszik kiegészíteni a Corvinusét: az új szervezetfejlesztés nem a külföldi tanulmányok előnyben részesítéséről szól, sokkal inkább egy széles körű döntési lehetőséget kíván biztosítani a tagoknak, hogy minél sokoldalúbban építhessék az életútjukat. A Corvinus jelenlegi stratégiájában is fontos szerepe van a nemzetközi jelenlétnek, és a szakkollégium is erre törekszik. Például nemrég Dr. Jeffrey Sachs,  neves amerikai professzor volt a szervezet vendége, és az előadás az egyetem diákjai, kutatói és oktatói előtt is nyitott volt. A nemzetköziesedés nemcsak a kollégium falain belül, hanem azon kívül is képes új kapukat megnyitni.

A Corvinus megújulási stratégiája irányelvet, löketet is ad, arra sarkallja az EVK-t, hogy még magasabbra helyezze szakmai mércéjét.

- véli a szakkollégium vezetősége. 

Ahogy a versenyképességi elméletek szerint az innovációnak mindig sokoldalú, számos területre kiterjedő hozadékai vannak, úgy bízik a vezetőség abban, hogy a nemzetköziesedés hatékonyabbá fogja tenni a diákszervezeti élet minden szegmensét. A munkaerőpiacon elengedhetetlen a magabiztos angol nyelvtudás, a külföldi szaktekintélyek legújabb gondolatainak megértése, a nemzetközi hírfolyamokkal való lépéstartás, a Magyarországon végzett tevékenység nemzetközi viszonylatba való elhelyezésének képessége vagy akár a prezentációs készségek. A külföldön megjelenő munkaerőpiaci igények előbb-utóbb hazánkba is becsatornázódnak, így ezekkel is jó tisztában lenni. A vezetőség szerint ha a szakkollégium e területekre koncentrál, évek múlva egyéni és közösségi szinten egyaránt érezhetőek lesznek a kedvező hatások. 

Pozitív kilátások a jövőre nézve

Az EVK-s identitás jó eséllyel végigköveti a volt szakkollégisták életútját, ezért nagyon fontos, hogy akárhova kerül az ember a világban, ezt a hálót mindig maga körül érezhesse.

- mondja Szabó István, a szakkollégium külkapcsolati vezetője. A koronavírus egyik váratlan előnye volt, hogy a külföldön tartózkodó szeniorok közössége, ami New Yorktól Szingapúrig több mint száz főt tesz ki, könnyen elérhetővé vált az online térben. A vezetőség úgy döntött, a korábbi féléves szenior-konferencia mellett a havi szenior kerekasztal-beszélgetéseket is fog tartani a külföldre került alumni-tagok hatékonyabb becsatornázására, EVK-s identitástudatuk fenntartására. 

Ennek első alkalma március második hetében zajlott ingatlanpiaci témában. Résztvevője volt egy egykori szakkollégista, aki jelenleg Izrael egyik legnagyobb ingatlanfejlesztő cégénél dolgozik. A volt tagoknak akik jelenleg külföldön élnek, ma is nagyon jól esik hallani a Corvinusról, az EVK-ról és a Kinizsi Kollégiumról. A nemzetköziesedésnek persze a gólyák számára is értéke van, hiszen ezzel a szakkollégium életpályamodellje még inkább egyedivé válik. Az EVK idei felvételijének határideje április 18., a vezetőség bízik benne, hogy a fejlesztések sok elsős figyelmét felkeltik majd.

Nemzetközi szakkollégiumi kapcsolatokat épít az EVK Tovább
“Mintha Európa-bajnokságot nyert volna az egyetem” - Digitális adatokkal tennék környezetbaráttá az élelmiszeripart

“Mintha Európa-bajnokságot nyert volna az egyetem” - Digitális adatokkal tennék környezetbaráttá az élelmiszeripart

platter-2009590_1920.jpg

A Budapesti Corvinus Egyetem először lesz fogadó intézménye a Marie Skłodowska Curie Individual Fellow programnak. A  program az Európai Unió tudományos versenye, az ösztöndíjat pedig 11 ezernél több pályázó közül csupán a legjobb 4 százalék nyeri el. A versenyzővel, Dr. Moreno Frauval és mentorával, Dr. Keszey Tamarával az élelmiszeripar digitális átalakulását vizsgáló kutatásról beszélgettünk.

2021.03.25. Írta: Hegedüs Kata, borítókép: buffetcrush, Pixabay

A Foodization szójáték a food, vagyis az étel és a digital transformation, vagyis a digitális átállás összevonásából jött létre.

A FooDization projekt célja, hogy az élelmiszer előállítása során felgyülemlett digitális adatokat jobban ki lehessen használni, és az élelmiszeripari cégek javára lehessen fordítani például a tisztább étel gyártáshoz.

image_9.pngItt olyan adatokra kell gondolni, mint például a fejőgépek mesterséges intelligencia  által összegyűjtött adatai, ezen információk az adott tehén produktumát datálja” - mondja Moreno Frau a kutatásról.

Moreno kutatása hozzájárul, hogy a digitális adatok segítsenek az élelmiszeripari cégek innovációjában, valamint a környezetvédelmi szempontok markánsabban megjelenjenek az értékajánlataikban. A Marie Skłodowska Curie Individual Fellow program értékelésében kiemeli, hogy,

a kutatás egy olyan területet tár fel, ami minden fogyasztót érint, és az eredmények hatással vannak az élelmiszergyártás jövőjére.

Több mint 11 ezer projekt közül a  Foodization projekt 95,6 százalékos értékelést kapott az Európai Uniótól. Évente tízezer kutatás közül a pályázók csupán négy százaléka szerez támogatást a Marie Skłodowska Curie Individual Fellow (MSCA) programban, vagyis egy hihetetlenül versengő tudományos megmérettetésről van szó. A program célja, hogy Európa legjobb kutatói 12-24 hónapos ösztöndíjat kapjanak egy vezető európai tudományegyetemen. Moreno a nyertes pályázatának köszönhetően a következő években továbbra is a Corvinuson folytatja kutatómunkáját, valamint három hónapot tölt majd Hollandiában is.

Ez az eredmény egy mérföldkő, hiszen bebizonyosodott, hogy kiemelkedő helye van a Corvinusnak a nemzetközi tudományegyetemek között,  és az egyetem képes arra, hogy ilyen nagy presztízsű projektek megvalósításához segítse a kutatókat.

- mondja Dr. Keszey Tamara, a Corvinus Marketingmenedzsment Tanszékének vezetője.

image_1_5.pngMoreno mentora szerint a metódusok területén teljes mértékben kiegészítették egymást.“Míg én a kvantitatív és tartalmi elemzésben segítettem, addig Moreno a kvalitatív metódussal támogatta a projektet. Az egyetem pedig hozzáférést biztosított egy jókora adatmennyiséghez, valamint segítséget nyújtott az adminisztrációs feladatokban” - mondja Dr. Keszey Tamara.

“Rengeteg segítséget kaptam a Corvinustól, Keszey tanárnőn kívül Vastag Gyula kutatási rektorhelyettes támogatása is szükséges volt a projekt és az MSCA sikeréhez” - mondja az olasz kutató.

Moreno Frau a 2018-ban létrejött Corvinus Institute for Advanced Studies ösztöndíjjal érkezett Magyarországra.. “Már a doktori disszertációmhoz végeztem kutatásokat a marketing területén, majd jött a lehetőség, hogy a corvinusos kutatói éveim alatt nagyobb fókuszt fordítsak a digitális átalakulásra és annak az élelmiszeriparra gyakorolt hatására” - meséli Moreno.

Az MSCA program lehetőséget ad, hogy mind a kutató, mind a mentor nemzetközi kapcsolatokra tegyen szert. Frau Moreno és Keszey Tamara együttműködése során a magyar szemlélet mellett az olasz nézőpont is hatással volt a közös munkára.

“Az együttműködés segített abban, hogy a két intézmény közötti  internacionális kapcsolati rendszer kiegészüljön. Az olasz-magyar kutatói kapcsolatrendszer így már kialakult, és a jövőben bízunk benne, hogy még több nemzetközi egyetemmel valósul meg tudományos együttműködés” - tette hozzá a tanszékvezető.

“Mintha Európa-bajnokságot nyert volna az egyetem” - Digitális adatokkal tennék környezetbaráttá az élelmiszeripart Tovább
Melyik országokban számíthatunk jó életre? – A Társadalmi Jövőképesség Indexből kiderül

Melyik országokban számíthatunk jó életre? – A Társadalmi Jövőképesség Indexből kiderül

b_b_43_1.jpgA magas GDP azt is jelenti, hogy egy ország felkészült, és szembe tud nézni a jövő kihívásaival, a változással és kiszámíthatatlansággal? A Társadalmi Jövőképesség, vagyis Social Futuring Index megalkotói szerint több kell a jó élet hosszú távú fenntartásához. A Corvinus Egyetem kutatóközpontja egy új, nemzetközi együttműködésben készült indexet mutatott be: azt méri, hogy 36 OECD ország mennyire képes biztosítani állampolgárai számára a fenntartható életet. Hogyan került Magyarország a 8. helyre, és mi áll az index hátterében?

2021. 03. 18. Írta: Taxner Tünde / Borítókép: Burkus Brigitta, Közgazdász Online

Magyarország a rangsorban olyan országokat előz meg, mint Svájc és Svédország. Milyen elméleti alapokra épül a kutatás, és mi a célkitűzése? A jövőképesség (futuring) új tudományterület, a Társadalmi Jövőképesség Index (SFI) pedig egy új index, amelyet megalkotói és kutatói ma tártak először a nagyközönség elé. 

„Igyekeztünk az emberi közösségek élete és haladása tekintetében egy új szemléletet és több szempontot érvényesíteni” – fogalmazta meg az interdiszciplináris kutatás célkitűzését Dr. Aczél Petra, a ConNext 2050 kutatóintézet senior kutatója, a Corvinus Kommunikáció és Szociológia Intézetének vezetője. A rangsor 2020-ig publikált adatokból készült, és mostantól két évente jelenik meg.

Milyen a hosszú távon fenntartható élet?

csakjanos_1.jpg„Mind a politika, mind a gazdaság világa valamilyen módon a versenyképesség körül mozog, és rövid távú célok vannak” – mondta Dr. Csák János, a Corvinus címzetes egyetemi tanára, a kutatóközpont alapítója. A rövid távú gondolkodásban azonban nem találjuk meg arra a választ, hogy valójában mi a fontos azoknak a szereplőknek, akik részt vesznek egy ország működésében és alakításában. Melyek azok az alapvető emberi jogok, amik tértől és időtől függetlenül fontosak számunkra, vagyis milyen szempontok alapján mondjuk azt, hogy jó az életünk?

A képen Dr. Csák János. Forrás: BCE

A Corvinus Egyetem kutatói erre a kérdésre keresték a választ a Központi Statisztikai Hivatallal és olyan nemzetközi partnerekkel együttműködve, mint a BarabásiLab és a kínai Institute for European Studies. Az index alapját négy általános emberi jó alkotja: a béke és biztonság, a kötődés, a gondoskodás és az egyensúly normatív szempontjai. 

aczel-2018_1.jpgDr. Aczél Petra senior kutató szerint „minden mérőszám, index mögött meghúzódik egy világkép, egy emberkép és egy kép arról, hogy mit tekintünk haladásnak”. A jövőképesség olyan rendezett életet jelent, amely a változásokat tanulással, előrelátással kezeli, és amennyire lehetséges, irányítja a jövőt. Az indexben az országoknak különböző szükséges és elégséges feltételeknek kell megfelelniük. Például az országnak működnie kell, a kultúrán keresztül reprodukálnia kell magát, és kell, hogy legyen fogalma a jó életről. Aktívan fel kell készülnie a változásokra, kezelni azok kockázatait, és előidéznie változásokat.

A képen Dr. Aczél Petra. Forrás: BCE

Mit jelent ez konkrétabban? Az országoknak az indexben az élet négy területén kell reagálniuk a változásokra: ökológiai-geopolitikai, szocioökonómiai, vagyis gazdasági és társadalmi, valamint kulturális és technológiai téren. Eltérő arányokban, de meg kell felelniük a korábban felsorolt szempontoknak is. A jövőképesség szintjét a kutatók számos nemzetközi, nyilvánosan hozzáférhető adatbázisból alkották meg, és olyan indexeket vettek alapul, mint a World Happiness Report, A Global Resilience Index és a Happy Planet Index. Így alakult ki az a kilenc dimenzió, ami összesen 28 indikátort tartalmaz, mint például az iskolában eltöltött évek számát, a hagyományok követését és a parlamenti választásokon történő részvételi hajlandóságot vagy az országon belül elérhető megújuló ivóvízforrások nagyságát.

Az eredmények szembe mennek az elképzeléseinkkel

szanto_zoltan_1.jpgMagyarország, Lengyelországgal egyetemben a 2020-as összesített rangsor 8. helyén áll, olyan országokat előzve meg, mint Svájc, Hollandia vagy Svédország. Az egyensúly dimenziójában hazánk az első helyen áll, míg a gondoskodáséban viszonylag hátul, az OECD országok rangsorának harmadik negyedében helyezkedik el. A rangsor nem azt mutatja, hogy az országban jelenleg mennyire biztosítottak a jó élet feltételei, hanem a jövőképességre vonatkozik. Azt fejezi ki, hogy az ország mennyire lesz képes hosszú távon fenntartani a jó élet feltételeit. „Ez az eredmény, ha nem is teljesen cáfol, de átkeretez egy közkeletű vélekedést” – mondta Dr. Szántó Zoltán Oszkár, a projekt senior kutatója, a Corvinus Egyetem nemzetközi rektorhelyettese. 

A képen Dr. Szántó Zoltán Oszkár. Forrás: BCE 

Valóban meglephet minket a rangsor, de fontos figyelembe venni, hogy a GDP és a gazdasági fejlettség mellett az indexben más kulturális és társadalmi faktorok is szerepelnek. „Ez nem csak egy sorrend, hiszen a kompozit index a különbségeket csökkenti, vagyis a részletek is lényegesek” – mondta Bóday Pál, a KSH senior kutatója, aki ugyancsak részt vett az index megalkotásában.

A rangsort Kanada a maximális 100-ból 70 ponttal vezeti, majd Ausztrália és Norvégia következnek. Az összesített sort Portugál, Japán és Mexikó zárják. További részletek és az országok eredményeinek elemzései a kutatási beszámolóban olvashatók.

Nemzetközi és oktatási célkitűzések

A kutatók egyértelmű célkitűzése az index fejlesztése és nemzetközi ismertségének növelése. Szabadhegy Péter nemzetközi kapcsolatokért felelős munkatárs kiemelte, hogy a jövőben szeretnék a vizsgált országok körét kitágítani. A Corvinus Egyetemen már született sikeres TDK-dolgozat a témában, PhD kutatási témaként meghirdették, és a hosszú távú tervek között szerepel a szemlélet megismertetése a hallgatókkal. „Nem maga az index fog beépülni, de hosszú távú terveink vannak, mert úgy gondoljuk, hogy a jövőképesség mint átfogó felfogás érvényesíthető az oktatásban” – mondta Dr. Aczél Petra.

A jövő és a jelen vállalkozói, döntéshozói és kutatói számára fontos ez az új szemlélet. Ahogy Dr. Szántó Zoltán megfogalmazta:

„A mi feladatunk nem az, hogy megjósoljuk a jövőt, hanem hogy felkészüljünk rá, amikor még nem tudjuk, hogy milyen lesz.”

Melyik országokban számíthatunk jó életre? – A Társadalmi Jövőképesség Indexből kiderül Tovább
Ingyenes képzés angolul? - Szeptembertől az idegennyelvi hozzájárulást is fedezi a Corvinus ösztöndíj

Ingyenes képzés angolul? - Szeptembertől az idegennyelvi hozzájárulást is fedezi a Corvinus ösztöndíj

b_b_9_1.jpg

Ingyenesen tanulhatnak angol nyelvű képzésen is az újonnan felvett ösztöndíjas hallgatók 2021 szeptemberétől a Corvinuson, ugyanis a Corvinus Ösztöndíj felmenő rendszerben az idegennyelvi hozzájárulást is fedezni fogja. A reform hátteréről Dr. Szabó Lajos oktatási rektorhelyettessel beszélgettünk.

2021.02.10. Írta: Szabó Judit

Az idegennyelvi hozzájárulási díj 2012 óta létezik, ekkor módosították ugyanis a Felsőoktatási törvényt, melyben maximalizálták a képzések önköltségének nagyságát. Az egyetemek azóta alkalmazzák ezt a többletszolgáltatási díjat, melynek jelenlegi összege egyetemenként változó, többnyire a képzés önköltségéhez igazodik.

A Corvinus fenntartóváltása után megszűntek az államilag finanszírozott képzések, ennek helyét a Corvinus Ösztöndíj vette át, ami továbbra is biztosítja a hozzáférést az ingyenes felsőoktatáshoz. A megújulás hirtelen sok változást hozott a hallgatók számára is, ezért a fokozatos átmenet első lépésben az új ösztöndíjas és rtemagicc_dr_szabo_lajos_gyoergy_2_jpg_1.jpgköltségtérítéses képzés több elemében hasonlított az állami finanszírozott-költségtérítéses rendszerhez. Egyik ilyen elem, hogy az angol nyelvű képzést választóknak itt is idegennyelvi hozzájárulást kellett fizetniük.

Dr. Szabó Lajos oktatási rektorhelyettes szerint az egyetem vezetősége folyamatosan dolgozik azon, hogy a legkiválóbb hallgatók számára még jobb, még vonzóbb lehetőségeket biztosítsanak az oktatás, a tehetséggondozás, valamint az ösztöndíj rendszer területén is. “Ennek eredményeképp indult el a kezdeményezés, hogy a Corvinus-ösztöndíj egy átfogó, a teljes oktatási-képzési költségre kiterjedő támogatást biztosítson. Az egyetem fenntartói feladatait ellátó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány kuratóriuma pedig partner volt ebben és a plusz forrást az egyetem részére bocsátotta.”

Ezáltal az önköltséges képzés és az idegennyelvi hozzájárulás díját egyetlen tételben egyesítette az egyetem: aki elnyeri az ösztöndíjas képzést, az ténylegesen ingyenesen tanulhat magyar és angol nyelvű szakokon egyaránt. Aki pedig önköltséges finanszírozási formában kezdi meg tanulmányait, annak a költségeiben nem lesz változás.

Ez a reform talán még nagyobb motiváló erővel szolgálhat az angol nyelvű szakokon tanuló hallgatók számára Dr. Szabó Lajos szerint, hiszen a teljes képzési díjuk fedezve lesz, ha az évfolyam legjobbjai közé kerülnek. Ezzel a teljesítményalapú rendszerre építő megoldással pedig a kiváló teljesítményű hallgatók számára biztosított a valóban ingyenes képzés lehetősége.

A felsőoktatásban minden változás felmenő rendszerben történhet, így az idegennyelvi hozzájárulás eltörlése is először a 2021 szeptemberében alap- és mesterképzést kezdő hallgatókat érinti, vagyis nem vonatkozik azokra, akik már korábban kezdték meg tanulmányaikat. A változás felmenő rendszerben történő bevezetése azt az elvet követi, hogy mindenki azon feltételrendszer mentén végezheti tanulmányait, amilyen rendszerben elkezdte azt és vállalta ezen feltételek melletti tanulmányi kötelezettsége teljesítését.

A változtatás céljáról Dr. Szabó Lajos így nyilatkozott:

Hangsúlyozni szeretnénk azt, hogy folyamatosan fejlesztjük az angol nyelvű képzéseinket, és ezáltal itt is megvan a tényleges ingyenes tanulási lehetőség, nem kell ezért a hallgatóknak külföldre utazniuk.

Emellett az angol nyelvű szakok tanterveibe beépítenek egy külföldi mobilitási ablakot, azaz a hallgatóknak lehetőségük lesz egy vagy akár két félévet külföldi partneregyetemeken tölteni. 2021 szeptemberétől – illetve a koronavírus-járvány elmúltával - remélhetőleg a külföldi hallgatók is újra személyesen jelen lehetnek, így itthon is nemzetközi környezetben lehet tanulni, így a külföldi hallgatókkal való együtt tanulás és a külföldön töltött félév vagy félévek mellett a teljes tandíjmentesség is az angol nyelven tanuló hallgatók rendelkezésére áll.

 t_t_0012_1.jpg

Kép: Taxner Tünde, Közgazdász

A jövőben további szakoknál várható az angol nyelvű képzés indítása, hiszen a jelenlegi területek között is van olyan, ahol a forrásanyagok – könyvek, cikkek, tanulmányok, esetpéldák – többsége angolul érhető el, és a gyakorlatban is elvárt a szakma angol nyelven történő művelése. A szakmegújítási folyamat emellett új tanterveket és újfajta oktatási módszertanok alkalmazását jelenti, ahol a hallgatói kompetencia fejlesztése áll a középpontban.

Dr. Szabó Lajos szerint jövőbeli terv a végzős hallgatók kimeneti kompetenciájának mérése is, ami nemcsak visszacsatolásként szolgálna az egyetemnek a célok eléréséről, hanem a hallgatókat is gazdagítaná egy kézhez kapott kompetenciaprofillal. Innen már csak egy lépés a bemeneti kompetenciafelmérés, ahol természetesen nem csak az egyetem részéről elvárt készségek és képességek kerülnének górcső alá, hanem a hallgatóban rejlő potenciál kiaknázásán lenne a fókusz. 

Új hallgatói szolgáltatásként tehát a fejlesztési tervek között szerepel egyfajta karriertanácsadás és metorálás is, amely javaslattal szolgálna a hallgató számára a pályaorientációban is, például a szakkollégiumok, diákszervezetek, extra tárgyak, specializációk közötti választás tekintetében.

Ingyenes képzés angolul? - Szeptembertől az idegennyelvi hozzájárulást is fedezi a Corvinus ösztöndíj Tovább
Hogyan építs magadnak nemzetközi profilt kutatóként? - Ismerd meg a Horizon Europe keretprogramot!

Hogyan építs magadnak nemzetközi profilt kutatóként? - Ismerd meg a Horizon Europe keretprogramot!

b_b_36.jpg

Érdekel, milyen képességek szükségesek ahhoz, hogy nemzetközileg elismert kutató váljon belőled? Sikeres kutatók osztották meg velünk tapasztalataikat, amik garantáltan segítségedre válnak, ha hasonló karriert tervezel! Az idén januárban induló nagyszabású Horizon Europe keretprogram ráadásul számos lehetőséget fog kínálni arra, hogy corvinusos kutatók kutatásaikat nemzetközi szinten, európai konzorciumok tagjaként vagy vezetőiként folytassák tovább, egyéni kiválósági támogatást nyerjenek el vagy kiváló, fiatal külföldi kutatók pályáját mentorként segítsék.

2021.01.22. Írta és fényképezte: Burkus Brigitta, Közgazdász

A Kutatási Hetet a Budapesti Corvinus Egyetemen hagyományosan minden félév végén, januárban és júniusban rendezik meg: a tradíció idén az online térben folytatódott. Az öt napos rendezvényen workshopokon, kutatással kapcsolatos képzéseken, meghívott vendégek előadásain és még számos programon vehettek részt az érdeklődők 2021. január 11–15. között. Rövid összefoglalónkban kiemelünk néhány, az akadémiai karrierépítés szempontjából hasznos és aktuális előadást.

Nemzetközi profil építése kutatóként

  • Hogyan építették nemzetközi láthatóságukat azok a corvinusos kutatók, akik ma már sikeres nemzetközi és európai kutatási konzorciumokban vesznek részt?
  • Milyen út vezetett a konzorciumokba való bekapcsolódásig, és hogyan hat vissza a pályázati részvétel a kutató saját szakmai fejlődésére?
  • Milyen lépéseket lehet megtenni kezdő kutatóként?

 Ahhoz, hogy megválaszoljuk ezeket a kérdéseket, összegyűjtöttük legjobb tanácsokat. A kerekasztal-beszélgetésben Schenk Borbála EU-s pályázati tanácsadó moderálásával nemzetközi pályázati sikereket felmutató kutatók osztották meg tapasztalataikat:

  • Jámbor Attila, az Agrobiznisz Tanszék egyetemi tanára, a Corvinus által elsőként konzorciumvezetői szerepben elnyert H2020-projekt, a TRADE4SD vezetője
  • Lengyel Balázs, a Corvinus Centre for Advanced Studies kutatója, a Networks, Technology & Innovation (NeTI) Lab vezetője
  • Lengyel György, professzor emeritus, az Empirikus Társadalomkutató Központ (ETK) vezetője. Az ETK-val részt vett FP 5, 6 és 7-es projektekben, s most indítják H2020-as kutatásukat (Mediatized EU)
  • Várnagy Réka, a Politikatudomány Tanszék docense, több angol nyelvű kurzus oktatója, nemzetközi összehasonlító kötetben megjelent tanulmány szerzője és társszerzője

b_b_57.JPG

Jámbor Attila szerint egy nemzetközi karrier építésének kezdetén nagyon fontos a szorgalom és az aktivitás. Érdemes energiát fektetni a helyi közösségi életbe, és jelen lenni minél több eseményen, képzésen: így a kurzusból (a közös téma megtalálása után) diskurzus lesz. Ez egyáltalán nem könnyű feladat, de egy olyan képesség, amit meg lehet tanulni.

Nem kisebbségérzéssel, hanem pozitívan kell hozzáállni. Lesznek, akik elutasítják az embert, és lesznek, akik nem.

Az együttműködés sikeressége a továbbiakban attól függ, milyen érzéseket hagyunk magunk után. Jámbor Attila szerint a legfontosabb a jó benyomás, a jó emlék és a megbízhatóság. Érdemes figyelni különböző pályázatokat, ösztöndíjakat is. A kutató szerint fontos a karriertervezés, ügyelni kell arra, hogy ne aprózódjon szét a figyelem, nagyon fontos a fókuszáltság. “El kell felejteni a taxidriver effektust (minél messzebb megyek, annál többet fizetek) - ugyanis ezek a kiadások hosszabb távon térülnek meg - sok befeketetés kell ahhoz, hogy hosszabb távon kifizetődjön valami” - mondta Jámbor Attila. Hozzátette, érdemes egy félévet külföldi, leginkább angolszász típusú oktatási intézményben eltölteni.

Lengyel György azt tanácsolta a hallgatóknak, igyekezzenek minél gyorsabban, azonnal válaszolni a felkérésekre. Ne utasítsák el azonnal a kutatási megkereséseket, igyekezzenek végiggondolni, hogy mi támogatja az ő szakmai épülésüket. Fontos az, hogy legyenek jó publikációnk, és elnyert pályázatok révén növekedjen a kutatócsoportuk presztízse. De a legfontosabb, hogy a kutató a saját érdeklődését megtalálja a tevékenységben, okozzon neki örömet a részvétel.

Várnagy Réka szerint egy kutatónak tudatosan kell kiválasztania azokat az információkat, amiket relevánsnak tart. “Érdekes kollegákat, csoportokat válasszon ki, eseményeiket és publikációikat kövesse. Ez a módszer egy szűkebb tudományterületen jó képet nyújt arról, mi történik.”

Lengyel Balázs azt tanácsolta, igyekezzünk a lehető legjobb újságokba bekerülni. “Most kell tanulni, minél tovább eljutni, mert erre egyre kevesebb idő lesz - haladni pedig fókuszált cikkekkel lehet. Úgy írjanak, mintha a legjobb újságokba akarnának bekerülni, megéri ez a többletmunka.” Lengyel Balázs szerint fontos, hogy  ne féljenek a kutatók a terület- vagy témaváltástól. “Egyes témák beválnak, egyes témák kevésbé lesznek érdekesek az évek során. Megéri váltani, kifizetődik.”

Lehetőségek corvinusos kutatók részére a Horizon Europe keretprogramban

Az Európai Bizottság Horizon 2020 keretprogramjában jelentős sikereket értek el az egyetem kutatói. A következő pályázati ciklus, a Horizon Europe szintén számos lehetőséget fog kínálni arra, hogy corvinusos kutatók nemzetközi szinten, európai kutatási konzorciumok tagjaként – vagy vezetőiként – folytassák tovább kutatásaikat, egyéni kiválósági támogatást nyerjenek vagy kiváló külföldi fiatal kutatók pályáját mentorként segítsék. A keretprogram 2021. januárjától indul, hét éves időtartama alatt több száz felhívást tesz majd közzé és közel 90 milliárd euróval támogatja az európai kutatást.

A felkészülés fontos lépése a keretprogram szemléletével, rendszerével és felépítésével való megismerkedés, továbbá különböző kutatási kiválósági trendek feltérképezése, amelyek meghatározó jelentőségűek a sikeres pályázás szempontjából. A tudatos stratégiai felkészülés pedig szintén elengedhetetlen.

Összefoglalónk Schenk Borbála, európai uniós kutatási pályázati tanácsadó előadása alapján készült. Az előadásokat a Corvinus Horizont Európa Központ részéről Cser Erika és Fekete Judit szervezték. Az Európai Bizottság tájékoztató oldaláról további információ érhető el a programról.

A Horizon Europe keretprogram szerkezete

pillars.jpg

Kép: Európai Bizottság

A program három alappillérre épül: Excellent Science (Kiváló Tudomány), Global Challenges and European Industrial Competitiveness (Globális Kihívások és az Európai Ipari Versenyképesség), Innovative Europe (Innovatív Európa).

A program jelentős hangsúlyt helyez arra, hogy az európai kutatási szférában erősítse az EU-13 tagállamok intézményeinek részvételét.

Hol tart a folyamat most? 

Jelenleg a munkaprogramok vázlatszövegének véleményezése folyik. 2021. január 1. napján indult el a Horizon Europe keretprogram, 2021 első negyedévében fognak megjelenni a munkaprogramok, és akkor lesznek megismerhetőek a felhívásszövegek is, az első felhívások pedig 2021. március-április idején fognak megnyílni.

Miért érdemes részt venni a Horizon Europe felhívásokban?

  • Nemzetközi együttműködés, láthatóság
  • Egyéni kutatói kiválósági portfólió építése
  • Közös munka nemzetközi kutatói teammel, inspiráció
  • Tapasztalatszerzés kutatáshoz tágabban kapcsolódó tevékenységekben (stakeholder engagement, citizen science stb.)
  • Pénzbeli támogatás
  • Hazai pályázatok értékelése során is egyre hangsúlyosabb szempont
  • Egyetemi teljesítményértékelés
  • Kezdő kutatók számára is lehetőséget ad a nemzetközi tapasztalatszerzésre

A Horizont Európa Központ számos kutatástámogatási szolgáltatást biztosít, többek között tréningeket, belső képzéseket kutatók és menedzsment részére. A honlapon megtalálható pályázati szándékot jelző adatlap segítségével lehetőségünk van jelezni a kutatástámogatás felé, ha nemzetközi konzorciális pályázatban szeretnének részt venni. A kutatók támogatást kapnak a konzorciumi tárgyalásokon, a pályázatírás folyamatában, és további közös konzultációkra is adódik lehetőség.

Jelentkezni és további információt kérni a horizon@uni-corvinus.hu email címen lehet.

untitled-1_4.png

Grafika: Nagy Dávid, Közgazdász

Hogyan építs magadnak nemzetközi profilt kutatóként? - Ismerd meg a Horizon Europe keretprogramot! Tovább
Színezd ki az egyetemi éveket! - Nemzetközi lehetőségek a Corvinus Egyetemen 

Színezd ki az egyetemi éveket! - Nemzetközi lehetőségek a Corvinus Egyetemen 

b_v_171_1.jpg

Legyen szó alap- vagy mesterképzésről, sokak számára döntő érv lehet, hogy egy egyetem milyen nemzetközi lehetőségeket kínál. A külföldi tapasztalat nemcsak az önéletrajzodban mutat jól, hanem olyan élményekkel és barátságokkal gazdagodhatsz, amelyekre egész életedben emlékezni fogsz. A Corvinus Egyetem diákjai 5 kontinens és 300 egyetem közül választhatnak. A lehetőség a te kezedben van.

2021.01.14. Írta: Belayane Najoua, borítókép: Bera Viktor, Közgazdász

Erről olvashatsz cikkünkben:

  • Külföldi részképzés
  • Külföldi szakmai gyakorlat
  • Nyári egyetemek
  • Kettős diploma és CEMS

Külföldi részképzés - Erasmus+, Bilaterális kapcsolatok, CEEPUS

Ha már az egyetemi éveid alatt ki szeretnéd magad próbálni nemzetközi környezetben, akkor a külföldi részképzést neked találták ki. Pár hónap alatt rengeteg olyan  tudásra és soft skillre tehetsz szert, amit itthon nem biztos, hogy el tudnál sajátítani: tökéletesítheted az idegennyelv-tudásodat, kiléphetsz a komfortzónádból, megismerhetsz új kultúrákat és embereket, belekóstolhatsz az önálló életbe. Egy-egy külföldi részképzés során mindenki megélheti a saját egyedi történetét.

A corvinusos diákok erasmusos anekdotáiról ebben a cikkben olvashatsz bővebben. 

Az úticél kiválasztása során több szempontot is érdemes figyelembe venned: melyik az az ország vagy régió, ahol szívesen élnél, a szakmai fejlődésed melyik külföldi egyetemen szeretnéd megvalósítani, hosszabb vagy rövidebb szemesztert töltenél-e külföldön, és milyen pénzügyi korlátaid vannak. Ha ezeket a szempontokat átgondoltad, akkor irány a Corvinus honlapja, ahol a közel 300 partneregyetemet megtalálod. Hidd el, hogy bőven lesz választási lehetőséged, még akkor is, ha nagyon szigorúan kiállsz a szempontjaid mellett. Egy jó hír a megújult Gazdálkodás és menedzsment szakra jelentkező hallgatóknak, hogy nekik lehetőségük van egy szemesztert külön erre a célra fordítani, így nem kell bajlódni a tárgybefogadási kérelmekkel sem.

osztondijmatrix.jpg

A Tempus Közalapítványnak és a Corvinus Egyetemnek köszönhetően a külföldi részképzésre utazó hallgatók pénzügyi támogatást is kaphatnak. A Corvinus Egyetem részképzési pályázati időszakaiban pályázhatsz a külföldi partnerintézmények helyeire. Az elnyert helyekre kaphatsz akár Erasmus, Campus Mundi vagy CEEPUS ösztöndíjat.

Külföldi szakmai gyakorlat - Erasmus+

Egy külföldi szakmai gyakorlat során még egyetemi tanulmányaid alatt, sőt az abszolválásodat követő 12 hónapon belül is kamatoztathatod az évek során megszerzett tudásodat, ami később nagy jelentőséggel bírhat a munkaerőpiacon. A tanulmányi eredmények mellett manapság a munkaadók nagyon fontosnak tartják a valós tapasztalatokat. Ha már egyszer megmutattad, hogy egy nemzetközi környezetben is megállod a helyed, akkor nagyobb eséllyel nyerhetsz el jobb pozíciókat kezdőként is.

Habár nem minden corvinusos szak követeli meg a szakmai gyakorlatot, a megújult Nemzetközi Gazdálkodás szakon tanuló hallgatóknak a kötelező külföldi félévet szakmai gyakorlattal vagy külföldi partner egyetemen végzett részképzéssel kell teljesíteniük, ahogy ez egy korábbi cikkünkben is kiderül. Az egyetem széleskörű vállalati kapcsolatokkal rendelkezik, ezért könnyen találhatsz az érdeklődésednek megfelelő gyakorlati helyet a for-profit és a non-profit szektorban egyaránt. A külföldön töltött hónapok során megismerhetsz különböző szervezeti kultúrákat, beleláthatsz nemzetközi vállalatok működésébe és fejlesztheted az üzleti idegennyelv-tudásodat is.

Ne ijedj meg attól, ha tanácstalan vagy, hogy hol keress szakmai gyakorlati helyeket. A népszerű Linkedin-en kívül bármikor fordulhatsz a Corvinus intézeteihez vagy a Hallgatói Szolgáltatásokhoz, az AIESEC diákszervezethez, de más gyakornokkereső felületeken is nézelődhetsz (Erasmusintern.org,  Europlacement.com,  Globalplacement.com). Ha pedig nem félsz kezdeményezni, akár közvetlenül is megkeresheted a vállalatokat. 

Téli és nyári egyetemek

Kedge Nyári Egyetem: A Kedge Business School minden évben indít nyári egyetemet, ahol kilenc különböző kurzus közül lehet választani, és hivatalos transcriptet kapsz, az elvégzett kreditek pedig elismertethetőek a Corvinuson. Az órák nagyon interaktívak, és neves külföldi professzorokkal is megismerkedhetsz amellett, hogy új szakterületeket próbálhatsz ki. A program részét képezik üzleti látogatások és szociális események is. 2020-ban online zajlottak a kurzusok, és a corvinusos hallgatók a tandíj alól is mentesültek az egyetemi partnerkapcsolatnak köszönhetően. A nyári egyetemről itt olvashatsz bővebben.

b_b_43.jpg

Kép: Burkus Brigitta, Közgazdász

Kedge International Winter School: A Kedge téli egyetemét minden év januárjában rendezik meg. Általában két-három kurzus indul, de nem kötelező mindegyikre jelentkezni. Hasonlóan a nyári egyetemhez, itt is hivatalos transcriptet és kreditet kapsz az elvégzett kurzusokért. Az előadások interaktívak, a program során üzleti látogatásokon is részt vehetsz. A téli egyetemről itt olvashatsz bővebben.

Kettős diploma és CEMS

Ha szereted a kihívásokat és a maximumot akarod kihozni az egyetemi éveidből, akkor számos lehetőség közül választhatsz a Corvinus Egyetemen. A kettős diploma programok segítségével az itthoni tanulmányaiddal párhuzamosan el tudsz végezni egy másik képzést is bármely partnerintézményben, így a képzésedet két diplomával zárhatod. A program általában rövidebb ideig tart, mintha a két egyetem képzését külön-külön végeznéd el.

Ha alapképzésre jelentkezel, akkor az Alkalmazott Közgazdaságtan képzés alatt van lehetőséged a University of Bambergen, illetve a Business and Management képzéssel párhuzamosan a KEDGE Business School-on diplomát szerezni.

Ha mesterképzésre jelentkezel, akkor ennél jóval több lehetőséged van. A Corvinus összesen hét egyetemmel áll partneri kapcsolatban - tanulhatsz Olaszországban, Hollandiában, Németországban  vagy akár Kínában.

A double degree programokról egy korábbi cikkünkben részletesebben olvashatsz.

A CEMS-et érdemes külön is megemlíteni, annak ellenére, hogy ez is egy kettős diploma program. A CEMS programot a nemzetköziség, a gyakorlatorientáltság és a kiválóság jellemzi a legjobban. A program évről-évre a Financial Times ranglistáján a legjobbak között szerepel. Több mint 70 olyan vállalati partnerrel dolgozik együtt, mint a Coca-Cola, a Google vagy a Facebook. Ebben a globális szövetségben összesen harminchárom üzleti iskola és több mint hetven multinacionális vállalat vesz részt a világ összes kontinenséről.

A lehetőségekről és a CEMS-ről ebben a cikkünkben olvashatsz bővebben. Ha pedig a közösségre és a CEMS életérzésre vagy kíváncsi, akkor ebben a cikkben személyesen a CEMS Club elnökétől tudhatod meg, hogy milyen, ha valaki tényleg megragadja a program nyújtotta lehetőségeket.

Színezd ki az egyetemi éveket! - Nemzetközi lehetőségek a Corvinus Egyetemen  Tovább
Az idei Danube Cup legjobb startupötletei - Irány a nemzetközi verseny!

Az idei Danube Cup legjobb startupötletei - Irány a nemzetközi verseny!

danubecup1.png

Vándorkupa köti össze a Duna-part két egyetemét és a régió egyetemista startuppereit. Az ötödik Danube Cup december 4-i magyar előválogatóján a Corvinus és a Műszaki Egyetem hallgatói adták elő vállalkozásindítási ötleteiket. A verseny főszervezőivel az áprilisi nemzetközi döntőről, tehetséggondozásról és a verseny fejlődéséről beszélgettünk.

2020.12.18. Írták: Belayane Najoua, Taxner Tünde, borítókép: Danube Cup

A Danube Cup évek óta összekapcsolja a Duna két partján elhelyezkedő Műszaki és Corvinus Egyetemet, de immáron nem csak egymással, hanem más nemzetközi egyetemekkel is. A szervezők szerint a verseny küldetése: induló vállalkozásokat nemzetközi sikerre vinni, miközben a Duna két oldaláról összehozzák a legmotiváltabb egyetemista startuppereket. Idén az ötödik kupát szervezte meg a két egyetem oktatóiból, volt és jelenlegi hallgatóiból, valamint a Demola Budapest munkatársából álló, vegyes szakmai hátterű csapat. Miklya Attila, a Demola Budapest munkatársa, innovációs menedzser szerint a Duna Kupa ugródeszkát jelent a piacra való belépéshez, és szimulációs környezetet teremt a fiatal vállalkozók számára.

danubecup2.png

Kép: Danube Cup

Ez egy abszolút alulról jövő kezdeményezés volt - mi, tanárok azonosítottuk először ezt a hallgatói igényt

- mondta Dr. Danyi Pál, a BME egyetemi docense, a verseny egyik főszervezője a kezdetekről. Dr. Vecsenyi János professzor emeritusszal több vállalkozásfejlesztési tantárgyat oktatnak a BME-n, köztük a Startup VIP nevű kurzust, amit a Nemzeti Tehetség Program mellett több éve a Demola Budapest is támogat, így Miklya Attila is részt vesz a képzésben. A kurzus során öt szakember támogatja a hallgatókat: átadják nekik az üzleti életben vagy saját területükön szerzett tudásukat, ezzel segítve őket innovatív vállalkozások indításában. “A küldetésünk, hogy az egyetemisták is megtapasztalhassák, milyen egy vállalkozás indítása” - foglalta össze Dr. Danyi Pál.

Az egyetemi vállalkozásindítási és innovációs tárgyak, valamint a szervezők megismerkedése vezetett a kupa megszületéséhez. Dr. Huszák Loretta, a Corvinus Egyetem Vállalkozásfejlesztési Intézetének adjunktusa főleg a verseny nemzetközi kiterjesztéséért felel, és a Corvinus Egyetemet képviseli a projektben. Kiemelte, hogy szerinte “az marad fent hosszú távon, ami szépen lassan, alulról építkezve alakul”. Reméli, hogy a Danube Cup is hosszú távon sikeres lesz, és hozzájárul a hazai és a régiós startup-ökoszisztéma fejlesztéséhez, az egyetem nemzetköziesedéhez, és elősegíti a hallgatók tapasztalatszerzését.

Mi is végigjárjuk egy startup szokásos életciklusát - évről évre egyre jobban validáltuk az ötletet a piacon és a gyakorlatban

- mondta a versenyről Danyi Pál.

Mostanra mindkét egyetem aktívan támogatja a projektet, és elkötelezett a folytatása mellett. “A Corvinuson tehetséggondozó kezdeményezésként tekintünk erre a versenyre” - mondta Dr. Huszák Loretta. Szerinte a gazdasági képzésekhez kapcsolódó esetmegoldó versenyekhez hasonlóan a Danube Cup során a szokásostól eltérő, komplex formátumban kapnak lehetőséget a hallgatók arra, hogy kitűnjenek a tömegből. A nemzetköziesítés és a tehetséggondozás pedig a Corvinus megújulási stratégiájának nagyon fontos részét képezik. 

A verseny szorosabbra fűzi a hallgatók kapcsolatát az egyetemmel, az egyetemekét pedig egymással

- foglalta össze a Corvinus Egyetem adjunktusa.

A verseny tavalyelőtt vált nemzetközivé, és 2019-ben már négy egyetem vett részt benne, de még nem vándorkupaként valósult meg. Az elmúlt években egyre több külföldi egyetem csatlakozott a kezdeményezéshez. Most már a Belgrádi, a Bécsi Közgazdaságtudományi, a Passaui és a Linzi Egyetem, valamint a Regensburgi Keletbajor Műszaki Főiskola hallgatói is részt vehetnek rajta. Az idei nemzetközi fordulót még a magyar csapat szervezi, a következő években azonban már más országokba fog vándorolni a kupa. 

danubecup5.png

Kép: Danube Cup

A Danube Cup nem ötletverseny, hanem olyan csapatok versenyeznek egymással, akik már egy validált ötlettel és az üzleti modelljükről megalapozott elképzelésekkel rendelkeznek. Mivel csak érettebb, átgondoltabb tervekkel lehet nevezni, a csapatoknak már a jelentkezéskor komoly elvárásoknak kell megfelelniük. Danyi Pál kiemelte, hogy “minden évben volt egy-két csapat, aki később sikerre vitte az elképzelését”. Például 2018-ban a SmartKosár csapata nyert, akik két nagyon sűrű év és egy külső befektetés után új néven (ROKSH) nemrég az Aldi kiemelt partnerévé váltak.  A szervezők hosszútávú tervei között az is szerepel, hogy a sikerek mögött egyre több egyetemi kutatási eredményekre épülő startup legyen, ahogyan az több külföldi egyetemnél is megfigyelhető.

A december 4-én tartott magyar fordulóban a legjobb négy - egyetemenként két-két - csapatot választotta ki a zsűri, ami a hazai startup élet olyan fontos szereplőiből állt, mint  Orbán Katalin (Gyerünk, anyukám!), Duda Ernő (SOLVO Biotechnology), Dehelan Gábor (Start it at K&H), Horváth Dorka (BOOKR Kids) és Lám István (Tresorit). A verseny résztvevőivel Lakatos Dávid, volt BME-s hallgató, a bostoni székhelyű, 3D nyomtatókat gyártó Formlabs termékfejlesztési vezetője is megosztotta startup fejlesztési tapasztalatait.

danubecup3.png

Kép: Danube Cup

A 4 kiválasztott csapat fődíjként bekerült a K&H Start it! inkubációs programjába, és egyúttal továbbjutottak a jövő tavaszi nemzetközi fordulóba, ami 2021 tavaszán lesz. “Ez nagyon intenzív tanulási folyamat azoknak a csapatoknak, akik kiválasztásra kerültek” - mondta Huszák Loretta.

A magyar csapatokról röviden:

Az EduFund olyan fintech platform, ami a felsőoktatásban tanuló diákokat segíti pénzügyeik kezelésében. Az EduFund oldala mesterséges intelligenciát használ a megfelelő működés érdekében. A fejlesztő diákok ugyanabban a cipőben járnak, mint a célcsoport: egyetemistaként sokszor szembesültek pénzhiány okozta problémákkal.

danubecup6.png

Kép: Danube Cup

A Bögre tartósítószer-mentes, előre csomagolt leveseket készít. Az ételek különlegessége abban rejlik, hogy olyan szezonális zöldségeket tartalmaznak, amiket nem feltétlenül vennénk meg, mert nem olyan szabályosak, esztétikusak, mint tökéletes társaik. A csapat célja, hogy növelje a fenntarthatóságot a magyar mezőgazdaságban, és értéket teremtsen olyan élelmiszerekből, amelyek különben a kukában végeznék.

A Bodjork célja újrafelhasználható mezőgazdasági hálók készítése, melyek lecsökkentik a farmerek állandó költségeit és fenntarthatóbbá teszik a mezőgazdasági termelést. Mivel a Bodjork hálói sokkal több ideig (akár 6 hónapig is) használhatók, mint a hagyományos, egyszer használatos hálók, ezért megvásárlásuk ugyan egyszeri befektetést jelent a gazda számára, de hosszútávon költséghatékonyabbak, mint a hagyományos hálók. 

danubecup4.png

Kép: Danube Cup

A CoWriters lányokból álló csapata egy olyan kollaboratív szövegalkotásra épülő, online játékot és piacteret fejlesztett ki, amiben a történet központi szálát a játékosok saját szerepükből kiindulva írják. A különlegességük azokban a piaci alapú, tehát bevételt generáló kiegészítő szolgáltatásokban rejlik, melyek lehetővé teszik, hogy az azonos érdeklődéssel rendelkező játékosok egymásra találjanak.

A 2+2 csapat 2021 tavaszán fogja megmérettetni magát nemzetközi környezetben, ahol további öt  külföldi egyetem csapatai fognak bemutatkozni.

Az idei Danube Cup legjobb startupötletei - Irány a nemzetközi verseny! Tovább
süti beállítások módosítása