Közgazdász Online


Ki fogja tervezni a jövő okosvárosait? - A regionális tudomány hazai seregszemléje a Corvinuson

Ki fogja tervezni a jövő okosvárosait? - A regionális tudomány hazai seregszemléje a Corvinuson

borito_14.jpgHogyan jelenik meg a fenntartható fejlődés és a területi egyenlőtlenségek kutatása a gazdasági fókuszú felsőoktatásban? Dr. Gál Zoltánnal és Dr. Salamin Gézával a regionális és környezeti gazdaságtanról és a Magyar Regionális Tudományi Társaság éves konferenciájáról beszélgettünk.

2022. 01. 21. Írta: Engelbrecht Azurea / Fotók: Mudra Zoltán

Mi a közös a Covid miatt átalakuló kiskereskedelemben és az okosvárosokban? Mindkét téma a területfejlesztéshez kapcsolódik, így a közel százötven előadás között ezekről is hallhattak az érdeklődők a Magyar Regionális Tudományi Társaság tizenkilencedik vándorgyűlésén, melyet a Corvinuson rendeztek meg. Dr. Gál Zoltánnal, az MRTT elnökével, a Pécsi Tudományegyetem tanárával és Dr. Salamin Gézával, a Corvinus Nemzetközi, Politikai és Regionális Tanulmányok Intézetének és a Gazdaságföldrajz, Geoökonómia és Fenntartható Fejlődés Tanszékének vezetőjével beszélgettünk a konferenciáról, a regionális tudományokról és a témaköhöz szorosan kapcsolódó tanszék történetéről.

salamin_gal_takats.jpg

A képen balról jobbra: Dr. Salamin Géza, Dr. Gál Zoltán és Dr. Takáts Előd

Miről szólt a konferencia?

A legutóbbi vándorgyűlés középpontjában a területi egyenlőtlenségek álltak. “Külön szekció szólt a koronavírusról, mert a járvány és a digitalizáció olyan új kihívásokat jelentenek, amik részben tovább mélyítik a meglévő területi és társadalmi különbségeket, részben pedig újakat generálnak. Akik kiszorulnak a digitalizációs platformokból, vagy nehezen tudják ezeket alkalmazni, nehezebb helyzetbe kerülnek a COVID-válság hatására” – mondta Dr. Gál Zoltán.

Az elmúlt évtized vándorgyűléseire gyakran hívtak meg neves nemzetközi előadókat és párhuzamos szekciók is zajlottak angolul. Ezúttal a koronavírus miatt csak két szekció volt angolul és egy plenáris előadó külföldről: Petr Pavlínek a Prágai Károly Egyetem és az amerikai  a Nebraska Egyetem professzora, aki az európai autóipar változó térszerkezetéről és földrajzáról beszélt.

ml_211104_026.jpg

Az Egyetem aktív szervezőpartner volt, a szekciók közül három a Corvinusos  egyetemi kollégák szervezésében jött létre. “Az egyik innovációval, a másik a turizmus regionális következményeivel és hatásaival foglalkozott, illetve a Gazdaságföldrajz és Fenntartható Fejlődés Tanszék szervezett egyet, ami a térbeli egyenlőtlenségek és a környezeti viszonyok kérdésével és környezeti fenntarthatósággal foglalkozott. Két plenáris előadó volt a Corvinusról: Kerekes Sándor professzor a környezetgazdaságtanról beszélt, én pedig a területi és várostervezés nemzetközi gyakorlatairól" – mondta Dr. Salamin Géza.

“Rengeteg aktuális témakört érintettek a különböző szekciók: külföldi működőtőkével, urbanisztikával, várostervezéssel, okosvárosokkal is foglalkoztak. Az önvezető autók térformáló hatásairól  is volt egy online szekció, és igen sikeres volt a három idősávban zajló, a hálózati és regionális rezilienciát vizsgáló angol nyelvű tematikus szekció is” – mondta Dr. Gál Zoltán.

Az előadók közül sokan az MRTT tagjai:A tagság 240 fő, ők adták a konferencia résztvevőinek többségét. Az MRTT az Európai Regionális Tudományi Társaság (European Regional Science Association, ERSA) egyik nemzeti tagozata, ezek közül Kelet-Európában a legnagyobb taglétszámmal rendelkezik. A magyar regionális tudomány jól beágyazott a nemzetközi tudományos hálózatokba: mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy az ERSA 61. kongresszusát Pécsett rendezi meg 2022 augusztusában” – mondta Dr. Gál Zoltán.

Mi az az MRTT?

A Magyar Regionális Tudományi Társaság az MTA Regionális Kutatások Központja bábáskodásával jött létre, de mára a tagság nagy része az egyetemeken, kutatóintézetekben és különböző állami és térségi intézményekben tevékenykedik. A társaság célja, hogy együttműködést és tudásátadást teremtsen a kutatók és a gyakorlati szakemberek között a területi kutatások, a térgazdaságtan, a területi szociológia, az és a területpolitika különböző tématerületein. Fontos, hogy a kutatási eredmények a szakpolitika számára is hozzáférhetővé váljanak, és így a magyar területpolitika hatékonyabban tudjon reagálni a területi kihívásokra. Az idei konferencia címe is erre utal: A területi egyenlőtlenségek új formái és az átalakuló területpolitika.

Hogy került a vándorgyűlés a Corvinusra?

A vándorgyűlés az MRTT éves konferenciája, amelyet mindig máshol rendeznek meg, 2021-ben a Corvinusra esett a választás. A Társaság és az Egyetem kapcsolata nem most kezdődött:

“Az MRTT-vel több szál is összeköti az Egyetem Gazdaságföldrajz, Geoökonómia és Fenntartható Fejlődés Tanszékét. A hosszabb múltra visszatekintő szakmai kapcsolatok mellett  mindkét szervezet számára fontos stratégiai partner a Magyar Urbanisztikai Társaság, amelynek Salamin Géza az elnöke” – mesélte Dr. Gál Zoltán.

A vándorgyűlés immár másodjára “vándorolt” a Corvinusra: 2020-ban is itt tartották, azonban a járványhelyzet miatt akkor az előadásokat online bonyolították le. Most a főszerepet az élő előadások kapták:

"142 szekcióelőadás zajlott 23 párhuzamos szekcióban, a kétnapos rendezvénynek 180 regisztrált résztvevője volt. Két blokkban zajlottak plenáris előadások: hat élőben, magyarul, illetve egy online, külföldi előadóval" – mondta Dr. Gál Zoltán.

regi.jpg

Regisztáció a konferenciára.

Mivel foglalkozik a regionális és környezeti gazdaságtan?

A területi vagy regionális tudomány, vagyis a tértudomány nemrég szivárgott be a közgazdaságtanba. Ahogyan Dr. Takáts Előd, az Egyetem rektora is említette nyitóbeszédében, ezt a területi szemléletet Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász terelte a fősodorba a közgazdasági gondolkodásban. Tulajdonképpen a regionális tudomány a gazdaságföldrajz és a társadalomföldrajz egy kibővített értelmezése, és a térben differenciált folyamatokkal foglalkozik. 

A tértudomány vizsgálhat szegregációt, területi különbségeket, hálózatok kialakulását, infrastruktúra-fejlesztést, közlekedési hálózatokat – gyakorlatilag mindennek van térbeli aspektusa. Emiatt gyakran felmerül a kérdés: ez egy tudomány vagy egy ernyőtudomány, amely több területiséggel foglalkozó tudományt integrálja? A nemzetközi konszenzus mostanában az utóbbi meghatározás.

takats_elod.jpg

Dr. Takáts Előd rektor nyitotta meg az eseményt.

A terület a Corvinuson sem új, már az 1949-es alapításakor létezett Gazdaságföldrajz Tanszék, amely az ország legjobbjai között volt. A Közgazdasági Egyetem ugyanis a Királyi Magyar Tudományegyetem Közgazdasági Karából jött létre, amelyet Teleki Pál – akit mindenki csak miniszterelnökként ismer, de valójában geográfus is volt – hozott létre, és a tanszéket is ő vezette.

“Tehát tulajdonképpen 1922 óta létezik ez a tanszék néhány áthelyezéssel (a Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre, amely azóta a BME), így tulajdonképpen ez volt az első gazdaságföldrajz tanszék az országban” – mondta Dr. Salamin Géza.

A szocializmus alatt másként szemlélték a közgazdaságtant és a gazdaságföldrajzot is. A magyar tervgazdaság szakembereit ezen a tanszéken képezték, és a legalapvetőbb gazdaságföldrajzi művek is itt születtek. 

A rendszerváltás után amerikanizálódott az üzleti tudomány, az amerikai tankönyvek lefordítása lett hangsúlyos, így a területi tudományok a háttérbe szorultak. Ennek ellenére a Corvinuson továbbra is aktív a terület, Salamin Géza szerint például hamarosan politikai gazdaságtan mesterszak elindításával is próbálkoznak majd a Politikatudományi Tanszéken.

Regionális képzési lehetőségek a Corvinuson

Emellett új irányok is megjelentek: “a tértudományon belül a városi összefüggésrendszerre fókuszálunk jobban, és a regionalitásban erős nálunk a környezeti dimenzió, a fenntarthatóság kérdései, hangsúlyt kap a geoökonómia is” – mondta Dr. Salamin Géza. Ezért is van, hogy a Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszakon már második éve ilyen specializációkat kínálunk: urbanisztika és térségfejlődés, valamint fenntarthatóság és klíma. Ez a terület egyébként más képzésekben is megerősödött, például 2017 óta indul regionális- és településfejlesztés specializáció a Szociológia alapszakon– tette hozzá.

A doktori iskolák között a Nemzetközi és Politikatudományi Doktori Iskolában új programként indult el a Geopolitika és fenntartható fejlődés, ami jelentős hangsúlyt fektet a tértudományokra. A Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak már harmadik éve megy angolul is. “Bátran állíthatom, hogy a nemzetközi társadalom- és gazdaságtudományokban felfutóban van a térbeliség, itt, a Corvinus Egyetemen is próbálunk erre egyre nagyobb hangsúlyt helyezni” – mondta Dr. Salamin Géza.

Ki fogja tervezni a jövő okosvárosait? - A regionális tudomány hazai seregszemléje a Corvinuson Tovább
Sportszeretőkből tízpróbázók – Fiatal kutatók perspektívái a Corvinuson

Sportszeretőkből tízpróbázók – Fiatal kutatók perspektívái a Corvinuson

ml_220114_215_1.jpgMiért és kinek érdemes az akadémiai pályát választani, és fiatal kutatóként milyen kihívásokkal szembesülhetünk? A múlt heti Corvinus Kutatási Héten az egyetem kutatási rektorhelyettese és kutatói arról beszélgettek, hogyan lesz egy “sportszerető” doktoranduszból “tízpróbázó” kutató.

Írta: Taxner Tünde / fotók: Mudra László

“Aki kutat, örökké fiatal marad” – mondta a fiatal kutatók perspektíváiról szóló kerekasztal-beszélgetésen dr. Michalkó Gábor, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatója. “Amikor megkaptam az első szerződésem az egyetemen, amiben kötetlen munkaidő volt, a legboldogabb ember voltam. Aztán persze rájöttem, hogy ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem napi nyolc, hanem 12-15 órát dolgozhatok” – folytatta a Marketing Intézet egyetemi tanára, aki azt tanácsolta a fiatal kutatóknak, hogy mindig próbálják megtalálni az örömet az oktatásban és a kutatásban. 

A kerekasztal-beszélgetésen részt vett dr. Keszey Tamara, a Corvinus újonnan kinevezett kutatási rektorhelyettese, dr. Michalkó Gábor, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatója, dr. Mitev Ariel Zoltán habilitált egyetemi docens, az ETDT elnöke és dr. Losonci Dávid egyetemi docens, a Vállalatgazdaságtan Intézet igazgatója. A 2022. január 14-ei hibriden megrendezett eseményt Baksa Máté egyetemi tanársegéd moderálta.

Kik a fiatal kutatók?

“Az egyetemen a legnagyobb erőforrás az ember” – mondta dr. Keszey Tamara. A fiatal kutatókra szerinte úgy kell tekinteni, mint “a jövő letéteményeseire”. A cél az, hogy minél hamarabb elkezdjenek publikálni, és az egyetem, valamint a tapasztaltabb kutatók hatékonyan segítsék őket, hogy akár a nemzetközi rangos folyóiratokban is megjelenjenek. 

Fiatal kutatónak a doktoranduszok és a posztdoktori fázisban tartó kutatók, vagyis 3-5 évvel a doktori fokozatszerzés után járók számítanak. A Corvinus doktori képzéseiben tanulók átlagos életkora 34 év, 68 éves a legidősebb, 23 éves pedig a legfiatalabb doktorandusz. 

“Amikor a hallgató belép a doktori képzésbe, egy sportszeretőt látunk, de mire végez, egy tízpróbázót szeretnénk kapni.” 

– mondta dr. Losonci Dávid intézetvezető. A sporthasonlattal azt szerette volna szemléltetni, hogy mekkora fejlődési utat kell egy fiatal kutatónak bejárnia a doktori és a posztdoktori fázisban. 

Hogyan lesz valakiből sportszerető?

A doktori program vezetőinek és a senior kutatóknak feladata, hogy a tehetségeket a doktori képzés felé tereljék. “A mi felelősségünk az, hogy minél hatékonyabban be tudjuk húzni őket a rendszerbe, és itt is tudjuk tartani” – mondta dr. Michalkó Gábor. A beszélgetésből ugyanis kiderült, hogy nemcsak a multik, hanem külföldi doktori iskolák is konkurenciát jelentenek a Corvinus doktori képzéseinek. Dr. Losonci Dávid szerint a hallgatók több sikeres vállalati vezetőt látnak, mint kutatói példaképet, és sokan nem nyernek abba betekintést, hogy az órák megtartásán kívül mivel foglalkozik egy egyetemi oktató, például hogyan kutat.
ml_220114_221.jpg

A képen dr. Losonci Dávid.

Minden beszélgetőpartner arra biztatta a kutatókat, hogy beszélgessenek többet az érdeklődő hallgatókkal. Dr. Keszey Tamara például az egyik legfontosabb kutatási témáját – az önvezető autók fogyasztói fogadtatását – egy hallgatóval folytatott közös kutatásból vitte tovább. 

“Ha jobban belegondolunk, nincs is annál nagyobb öröm egy oktató számára, mint hogy fiatal, tehetséges hallgatókkal dolgozhat együtt” – mondta a kutatási rektorhelyettes.

A kutatói pálya megismerésében és megkedvelésében fontos szerepet játszanak különböző versenyek, mint például a Tudományos Diákköri Konferencia (TDK). A TDK lényege, hogy a verseny után ne álljon meg a hallgató munkája, hanem írjon belőle cikket” – mondta dr.  Mitev Ariel, az ETDT elnöke. Ezt már egy ösztöndíj, a Corvinus Kutatási Kiválóság pályázat is segíti a Corvinuson. Más versenyek is segítik a “sportszeretővé” válást. Dr. Losonci Dávid elmondta, hogy a Vállalatgazdaságtan Intézetben készített felmérésből kiderült, hogy aki elsőévesként részt vesz a vállalatgazdaságtan versenyen, nagyobb valószínűséggel indul más versenyeken is, vagyis jobban bevonódik az egyetemi életbe és a kutatásba. 

A versenyek mellett fontos csatorna a doktori képzés felé a demonstrátori tevékenység is, ami lehetőséget ad a hallgatóknak arra, hogy oktatási tevékenységben vegyenek részt. Sokan azért érkeznek a doktori iskolába, mert tanítani szeretnének. Mindez a beszélgetőpartnerek szerint azt mutatja, hogy érdemes differenciáltan oktatni, és speciális utakat kínálni a kutatás iránt érdeklődő mesterszakos hallgatók számára, például versenyeket és plusz kurzusokat szervezni.

ml_220114_201.jpg

A beszélgetésben online és a Corvinus Faculty Clubban is részt lehetett venni.

Hogyan és miért lesz valakiből tízpróbázó?

Hogy sikerüljön minél több “tízpróbázó” kutatót kinevelni, fontos a doktoranduszok személyes segítése. Nemcsak a témavezető, hanem akár külső mentor, tanácsadó és kutatócsoport is segítheti a fiatal kutatókat. A beszélgetésből kiderül, hogy ebben a kezdeti, nagyjából tíz évben meghatározó lépés a kutatói identitás kialakulása, valamint a folyamatos fejlődés a tudományos írásban. Mindezt az egyetem leginkább egyéni támogatással, például pályázati lehetőségekkel, ösztöndíjakkal próbálja segíteni. A kutatási rektorhelyettes hangsúlyozta, hogy a kutatócsoportok alakulása az akadémiai szabadság nevében valósulhat meg a Corvinuson, nem intézményileg irányított folyamat.

Hogyan válhatunk sikeres kutatóvá?

“Nagyon körültekintően válasszon témavezetőt.” – Dr. Keszey Tamara

“A kitartás és a szorgalom a siker kovácsa.” – Dr. Losonci Dávid

“Nyitottság, kreativitás és innováció.” –  Dr. Mitev Ariel Zoltán

“Mindig próbálja megtalálni a kutatásban az örömet.” – Dr. Michalkó Gábor

“Azoknak a hallgatóknak, akik szeretik a rugalmasságot és az önmegvalósítást, ez egy nagyon jó közeg, de segítséget kell nekik nyújtani, mert ebben a folyamatban könnyen el lehet veszni” – mondta dr. Losonci Dávid, aki egy EFOP projekt keretein belül az elmúlt időszakban sokat foglalkozott a corvinusos doktoranduszok motivációival és problémáival. A kutatásból kiderült, hogy a kezdő doktoranduszok nem tudják még, hogy a kutatás mennyire időigényes tevékenység, és ez az életstílus mennyi szabadságot, mégis mennyi útvesztőt és kudarcot kínál. 

“A doktori programban nincsen királyi út, de az elmúlt években lettek kikövezett ösvények.”

– mondta Baksa Máté a saját PhD-s tapasztalatai alapján, utalva például a 2021-ben indult Corvinus Doktori Ösztöndíjra

A beszélgetés résztvevői kiemelték, hogy ezen a pályán általában lehetőség van arra, hogy valaki egy olyan témában mélyüljön el, ami nagyon érdekli, és azokkal dolgozzon együtt, akik szellemileg inspirálják. Ha pedig valaki megkedvelte a kutatói életstílust, az egyetem általában lehetőséget ad neki arra, hogy folytassa az oktatást-kutatást-szolgálatot. “Kommunikálni kell, hogy ez nem egy könnyű pálya, legyünk reálisak. De a legnagyobb szépsége a szabadság” – mondta dr. Losonci Dávid.

Arról, hogy milyen előnyei és hátrányai vannak a Corvinus doktori képzéseinek, egy másik cikkünkben részletesebben olvashatsz.

Sportszeretőkből tízpróbázók – Fiatal kutatók perspektívái a Corvinuson Tovább
Corvinusos hallgatók fogtak össze a sajátos nevelési igényű fiatalok esélyegyenlőségéért

Corvinusos hallgatók fogtak össze a sajátos nevelési igényű fiatalok esélyegyenlőségéért

mozgasjavito_iskolaban_-82.jpeg

Légy te a változás, amit el szeretnél érni! - szól a Kidspire szlogenje. A corvinusos hallgatókból álló csapat Adámi Zsanett, Köleséri Sándor és a Mozgásjavító Iskola együttműködésével indítja el első tudásmegosztó rendezvényét. A projekt egyetemi feladatként indult, majd küldetéssé vált az esélyegyenlőségért.

2021.11.17. Vendégszerző: Túri Noémi

Adámi Zsanett paralimpikonnal és Köleséri Sándor színésszel karöltve tartja első rendezvényét a Kidspire csapata november 18-án 14 órakor a Mozgásjavító Iskolában. A projekt szemináriumi kurzusból indult,  célja pedig felhívni a figyelmet olyan karrierutakra, amelyeken a magyar sajátos nevelésű fiatalok elindulhatnak a szakmai életük megkezdésekor.

A Kidspire nemzetközi és magyar mesteres hallgatókból álló csapata amellett, hogy arra fókuszál, hogyan lehet a tehetséggondozást és a karrierépítést a személyes erősségekre alapozni, a rendezvény vízióját a következőképpen fogalmazta meg:

"Ahhoz, hogy a legjobbat hozd ki magadból, arra kell koncentrálnod, hogyan fordítsd át a személyes erősségeidet olyan szakmai tevékenységgé, amelyet szenvedéllyel és motivációval tudsz végezni."

Azért, hogy a rendezvényt a lehető leginteraktívabbá tegyék, a Kidspire felkérte Adámi Zsanett paralimpikon úszót és Köleséri Sándor színészt, hogy osszák meg saját tapasztalataikat arról, hogyan lehet a nehézségeket előnnyé kovácsolni a szakmai életben.

Zsanett a 2010-es évek elejétől kezdve figyelemreméltó teljesítményt nyújt a regionális, országos és nemzetközi bajnokságokon. Hihetetlen erejével és tehetségével Magyarország egyik legsikeresebb paralimpiai úszójává vált, amelyet legutóbbi eredménye is bizonyít: Zsanett részt vett a 2020-as tokiói paralimpián. Zsanett az úszás mellett a Corvinus eredményes hallgatója is, a Közgazdász vele készült interjúja itt olvasható.

adami_zsanett.jpeg

Köleséri Sándor alacsonytermetű szabadúszó színész. Általános iskolai tanulmányait a Mozgásjavító Általános Iskolában és Nevelő Otthonban végezte el 1978-1986 között. Már alsó tagozatos korától kezdve minden évben rendszeres szereplője volt az iskolai diákszínjátszó kör előadásainak és ünnepi műsorainak. 

Színészi karrierjének beindítására 1995-ben kapott lehetőséget, amikor a Gulliver Liliputban című előadáshoz beválogatták szereplőnek a Thália Színházba. Azóta minden évben kapott szerepet fővárosi és vidéki színházakban is és magyar filmeken kívül (Csinibaba, Portugál, Spirál) több külföldi produkcióban is megfordult (pl. The Witcher, Ronin 47, Hudson Hawk). 

Emellett nyolc évig akadálymentesítéssel foglalkozott a Motiváció Mozgássérülteket Segítő Alapítványnál, majd öt éven keresztül a Nem Adom Fel Kávézó kulturális programszervezője és moderátora volt. Rendszeresen vállal fellépést jótékonysági rendezvényeken is. 

koleseri_sandor.jpeg

A Kidspire Zsanettel és Sándorral együtt szeretne szenvedélyről és tehetségről szóló élénk beszélgetést varázsolni a Mozgásjavító Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Kollégium, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény falai közé. 

A Városliget szomszédságában bő 100 éve tanulnak, sportolnak és készülnek a felnőtt életre, valamint a társadalmi integrációra a mozgáskorlátozott fiatalok. Az intézmény a kezdetektől elkötelezett a komplex fejlesztés iránt, céljuk biztosítani a legkorszerűbb sérülésspecifikus nevelést és oktatást, a különböző terápiákat, egész napos mozgásnevelést, gondozást és egészségügyi és kollégiumi ellátást óvodás kortól a középiskola befejezéséig.

mozgasjavito_iskolaban_-34.jpeg

Mivel a projekt fő célja, hogy felhívja a figyelmet a sajátos nevelési igényű fiatalok által választható karrierlehetőségekre, a Kidspire csapata – melynek tagjai Sonkoly Anna, Túri Noémi, Gacheri Rose Mburugu, Kalmár Melitta, Polina Avramenko és Sipos Mirtill - reméli, hogy rendezvénye pozitívan hozzájárul a fiatalok szakmai esélyegyenlőségéhez. 

„Hiszem, hogy a Kidspire egy valódi segítséget jelenthet sok rászoruló gyermek számára. Úgy gondolom, hogy a megfelelő mentorokkal, és intézményekkel együttműködve projektünk valódi nyomot hagyhat az érintett fiatalok életében"

- foglalta össze a projekt célját az egyik szervező, Gacheri Mburugu.

Corvinusos hallgatók fogtak össze a sajátos nevelési igényű fiatalok esélyegyenlőségéért Tovább
,,Mindig is elsősorban pedagógus voltam” – Chikán Attila az új Vállalatgazdaságtan könyvről és az oktatásról

,,Mindig is elsősorban pedagógus voltam” – Chikán Attila az új Vállalatgazdaságtan könyvről és az oktatásról

chika_n_attila.jpg

Szeptember elején jelent meg a Vállalatgazdaságtan tankönyv legújabb kiadása, melynek szerzője Chikán Attila akadémikus, közgazdász és már közel 50 éve pályán lévő pedagógus. Miben változott a tankönyv az első kiadás óta? Hogyan lesz aktuálisabb a Vállalatgazdaságtan-oktatás?

2021. 10. 15. Írta: Tepfenhart Beatrix, borítókép: Chikán Attila

Magyarország gazdasági minisztere 1998-1999-ben, a Richter Gedeon felügyelő bizottságának elnöke, a Mol Nyrt. felügyelő bizottságának alelnöke, a Rajk Szakkollégium alapító igazgatója, a Vállalatgazdaságtan Intézet vezetője. A felsorolás egy emberről, Chikán Attila professzorról szól, aki a Corvinus jogelődjén végezve egy percig sem hagyta el az egyetemet:

Rengeteg társadalmi tisztséget töltöttem be, de közben mindig az egyetemen voltam, ez nem változott.

Pályáját 1992 óta kíséri a Vállalatgazdaságtan tankönyv, melynek hatodik kiadása idén jelent meg. Chikán Attila elmondta, hogy egy új kiadás mögött általában két évnyi kemény munka áll. ,,Ez nem azt jelenti, hogy két évig éjjel-nappal ezen dolgozom, de az időm jelentős részét ez teszi ki, és ilyenkor az embernek hinnie kell abban, hogy ennek van értelme’’.  30 év alatt több, mint huszonötezer hallgató alapozta meg gazdasági ismereteit e  könyv segítségével, ami még nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő.

Így, hogy ennyi hallgató tanul a könyvből, az ember érzi azt, hogy ennek van jelentősége és értelme – mondja a professzor úr.

A könyv az első kiadás óta sokat változott. Akkor az üzenete ennyi volt: ,,a piacgazdaság jobb, mint a tervgazdaság’ - mondja a professzor, ehhez képest az új, bővített kiadás már olyan aktuális problémákra, kihívásokra, koncepciókra is rávilágít, mint az ipar 4.0, a technológiai fejlődés vagy épp a klímaválság.

Az új tankönyv két jelentős aspektusban különbözik az eddigiektől. ,,Egyrészt van benne egy általános szemléletváltozás, másrészt pedig konkrétan olyan új témák, amelyek pár évvel ezelőtt még nem voltak ennyire relevánsak’’ –  részletezi a könyv szerzője.

Az általános szemléletváltásra azért volt szükség, mert a digitalizáció, a globalizáció és az ehhez kapcsolódó ideológiák, a fenntarthatóság kérdése és ezáltal a vállalati társadalmi felelősségvállalás napjainkban sokkal mélyrehatóbban jelennek meg. A könyvben nagy súlyt kapnak a gyakorlati példák is, a 3D nyomtatás például nem tartozik szorosan a törzsanyaghoz, mégis szó van róla, hiszen egyre gyakrabban jelenik meg a vállalati tevékenységben.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy ha már aktualitásokról van szó, akkor a mindennapjainkat beárnyékoló világjárvány mennyire érvényesül a könyvben és a szemléletmódban. Chikán Attila ugyanakkor nem szerette volna, ha a világjárvány áthatja a tankönyvét, hiszen ahogy mindannyian, ő is bízik abban, hogy ez nem tart örökké. ,,A könyvet gyakorlatilag a Covid kellős közepén írtam, így akár minden témával kapcsolatban felmerülhetett volna, hogy hogyan hat majd rá a pandémia’’.

Tapasztalatai szerint a világjárvány ráerősített néhány olyan (gazdasági) tendenciára, ami feltörekvőben volt az életünkben. Erre a legszemléletesebb példa a home office jelensége, amely létezett korábban is bizonyos területeken, azonban csak tavaly került be igazán a köztudatba, amikor ez volt az egyetlen rendelkezésre álló lehetőség. 

home_office.jpg

Kép: Yasmina H, Unsplash

A tankönyv szorosan összefonódik a Corvinus összes gazdasági alapszakján oktatott Vállalatgazdaságtan nevű tárggyal, melynek célja, hogy biztos alapot adjon az üzleti tanulmányok folytatásához, a specifikusabb tárgyak elsajátításához.

Nyilvánvaló, hogy egyetlen tárgy során nem lehet mindent megtanítani, azt szerettük volna elérni, hogy ez egy szemléletformáló, fogalmi alapozó tárgyként jelenjen meg – mondja Chikán Attila.

A Corvinuson egyébként több, mint 1000 diák hallgatja idén is a tárgyat alap és emelt szinten illetve egy tanulmányi verseny is kapcsolódik hozzá. Chikán Attila szerint a Corvinus Egyetem környezete – legyen szó a Vállalatgazdaságtan Intézetről vagy az éppen zajló átalakulásról – nagyon támogató és inspiráló abban, hogy valaki tankönyvet írjon, és ezzel aktívan formálja az egyetemi életet, az üzleti gondolkodást és a gazdasági szakokat is.

b_v_173_2.jpg

Kép: Bera Viktor, Közgazdász

A letölthető formában már létező tankönyvhöz e-könyv változat is tervben van, ami interaktív módon tenné élvezetesebbé, élményszerűbbé a tanulást. Chikán Attila elmondta: ,,a diákoknak és a tanároknak is megvan az igénye arra, hogy az informatika segítségével újfajta módon oktassunk, új módszereket implementáljunk az oktatásba’’.

Azt is hozzátette azonban, hogy a nyugati példákból kiindulva egy ilyen könyv megalkotása akár 20-30 ember munkáját is igényelheti, különösen az informatikus szakemberek közreműködését, akik életre tudják kelteni azt a tananyagot, amelyet a hagyományos tankönyvek már minden értelemben kimerítenek.

A 2020-as Vállalatgazdaságtan tankönyv több értelmezésben is ,,egyfajta fejlődési pálya vége’’ a professzor szerint. A pedagógiai szemléletmód ugyanakkor nem szakad meg itt,  Chikán Attila a Rajk Szakkollégium elnökeként és egykori alapítójaként továbbra is minden évben tart kurzusokat, illetve néhányszor vendégelőadóként is feltűnik gazdasági tárgyak elméleti óráin.

A vállalati és közéleti kapcsolataim nagyon erősek, de én mindig is elsősorban pedagógus voltam, és az is maradok - mondja jövőbeni terveiről Chikán Attila.

,,Mindig is elsősorban pedagógus voltam” – Chikán Attila az új Vállalatgazdaságtan könyvről és az oktatásról Tovább
Hogyan lesz valaki demonstrátorból a Félév gyakorlatvezetője? – Interjú Madari Zoltánnal

Hogyan lesz valaki demonstrátorból a Félév gyakorlatvezetője? – Interjú Madari Zoltánnal

o_zs_0231_wecompress_com.jpg

Milyen motiváció állhat egy akadémiai életút mögött? Hogyan válhat valaki jó tanárrá? Lehet-e érdekes a statisztika a száraz és komplex képletek ellenére? Milyen érzés egyidőben corvinusos diáknak és tanárnak lenni? Többek közt ezekre a kérdésekre kerestem a választ Madari Zoltán egyetemi tanársegéddel, aki ebben a félévben a Félév gyakorlatvezetője díjat nyerte el a hallgatóktól. 

2021.07.26. Írta: Tepfenhart Beatrix, Borítókép: Őrsi Zsanett, Közgazdász

Zoltánnak az oktatás már fiatal korában imponált, tanárnak készült sokáig. Végül mégis a Corvinus mellett tette le voksát. Ott sem kellett lemondania a tanításról, hiszen évekig demonstrátorként tevékenykedett. 

,,Egy rendkívül támogató környezetbe kerültem bele, érdekelte a tanszéket a véleményem, és lehetőséget kaptam arra, hogy oktassak. Ez nekem nagyon megtetszett, kifejezetten inspirált az, hogy ki kell állni 40 ember elé és egy olyan tárgyat tanítani, ami nem örvend túl nagy népszerűségnek, amit kihívás jól oktatni’’ – meséli.

mz.jpgA szentkirályi származású Madari Zoltán elsődiplomás a családjában. Kecskeméti szakközépiskolája után a Corvinusra jött, ahol Alkalmazott Közgazdaságtan szakon kezdte meg a pályafutását, ami eleinte okozott kihívásokat, azonban a kitartás és a Fakt Szakkollégium inspiráló környezete segített áthidalni ezeket. Ezt egy Közgazdasági Elemző mesterszak követte, azonban corvinusos története itt nem ért véget: jelenleg egyidőben hallgató és oktató az egyetemen Gazdaság- és társadalomstatisztika szakirányon, a Közgazdasági és Gazdaságinformatika Doktori Iskolában fogja lezárni a tanulmányait. 

Kép: Madari Zoltán

Az akadémiai lét mögött egyfajta kettős motiváció lapul, ezért a demonstrátorság több megközelítésből meghatározó volt számára.

,,Ha valaki fél évig tanul egy tárgyat, akkor lesz arról egyfajta kép a fejében, de ez messze nem elég ahhoz, hogy tanítsa is. El kell mélyedni a tananyagban, gondolkodni kell róla és igazából ez a legfontosabb. Az ember bármit csinál éppen az élete során, tanul, olvas, utazik, az a lényeg, hogy gondolkodjon.’’ 

A mélyebb ismeretekre szomjazó személyiség motivációt jelent a statisztika oktatásához. Zoltán szerint a statisztika  kulcspontja nem az, hogy megtanuljuk a száraz képleteket és a mutatókat, sokkal inkább, hogy ezek mögé lássunk, hogy értelmezni tudjuk, mi rejlik a betűk és a számok mögött a való életben, és ezt a tudást majd később a munkaerőpiacon is használni tudjuk. 

,,Nem a statisztika hazudik, hanem az, aki használja’’ - tartja egy híres mondás, amit Zoli is nagyon sokszor hangsúlyoz az óráin.

,,Nagyon fontos, hogy legalább közgazdászként értően olvassuk a statisztikákat.

Ellenkező esetben a média és az internet könnyen meg tud vezetni minket. Ezt akár a lassan lecsengeni látszó Covid árnyékában is láthattuk - a statisztikák használata és értelmezése nemcsak nálunk okoz nehézségeket, hanem globális szinten’’ – mondja arról, hogy miért alapozó tárgy a statisztika, és hol találkozhatunk vele a hétköznapokban. 

b_v_0103_3.jpg

Kép: Bera Viktor, Közgazdász

Az akadémiai életút azonban nemcsak oktatásból áll; szorosan kiegészül kutatási tevékenységgel is, ami már egy merőben más világ, más hozzáállás és más készségek is szükségesek hozzá. Ebbe az új és komplex világba bele kell szokni, és aztán bele kell tanulni, hiszen senki nem születik kutatónak. 

Pályafutása során Zoltánnak ez volt az egyik legnagyobb kihívás. ,,Van olyan, hogy az ember beküld egy általa jónak vélt és jól kidolgozott anyagot, aztán teljesen szétszedik’’. Ilyenkor jön az újratervezés, és az, hogy további ösztönzőket keressünk - ezzel együtt pedig akarva-akaratlanul megtanulhatjuk, hogyan kell nemcsak eredményesen, de hatékonyan is dolgozni – feltéve, hogy nem akar az ember a nap 24 órájában statisztikai-ökonometriai modellek kidolgozásán ügyködni. 

Zoltán tevékenységének fókuszában alapvetően nem a kutatások álltak, ennek ellenére az elmúlt években ezen a területen is aktív volt, több publikációja is megjelent a szemináriumok mellett. ,,Beszélni szeretek, átadni a saját tudásomat és gondolataimat pedig még inkább’’- fogalmazza meg, amit rögtön kiegészít azzal, hogy egy jó tanár minden esetben jó előadó is kell, hogy legyen. 

Mindannyian ismerjük azt az érzést, amikor kétségkívül érződik valakin, hogy hatalmas lexikális tudással rendelkezik, azonban nem tudja ezt kellő módon kommunikálni a hallgatóság felé. Ez az, ami egy akadémiai életpályán szintén óriási kihívásnak bizonyulhat, hiszen az emberek figyelme az idő múlásával lankad, és 45 perc után sokszor megszűnik létezni. 

,,Mindig felkészültnek kell lenni: az adott heti tananyaghoz valami színeset kapcsolni, például egy aktuális hírt vagy valamilyen vicces dolgot bevonni, csak így lehet megnyerni a hallgatók figyelmét és ezáltal tanítani őket.’’

Hozzátette azt is, hogy maximalista személyiségként a megerősítés és a visszajelzés elengedhetetlen számára, azonban az online oktatás miatt ezekből sokkal kevesebb jutott. Épp ezért volt hatalmas megtiszteltetés és öröm neki, hogy a Félév gyakorlatvezetőjévé választották. 

A visszajelzésekből, véleményekből mindig próbál építkezni. ,,Én a HalVelt már demonstrátori éveim óta olvasom, és igyekszem beépíteni az ott összegyűlt gondolatokat az oktatási módszertanomba. A hallgatók véleménye nagyban meghatározza, hogy van-e értelme a munkámnak, annak, hogy minden évben új és életszerű példákat hozok’’.

A kritika sokszor lehet sértő vagy negatív töltetű, de mindig hozzáállás kérdése, hogy hogyan engedjük ezt hatni az életünkre. Végig kell gondolni, hogy gyakorlatilag mindannyian kritikusak vagyunk, maximum néha nem vesszük észre. Ez viszont teljesen normális. ,,Merjünk kritikát megfogalmazni, ez nagyon fontos. Hiszek abban, hogy a kritikai gondolkodás viszi előre a világot, azt javasolnám mindenkinek, hogy ez aktívan legyen ott az életében’’ - üzeni a hallgatóknak és az olvasóknak Madari Zoltán.

Hogyan lesz valaki demonstrátorból a Félév gyakorlatvezetője? – Interjú Madari Zoltánnal Tovább
Nyolckredites tárgyak és folyamatos csoportmunka - Milyen lett a megújult Alkalmazott közgazdaságtan alapszak?

Nyolckredites tárgyak és folyamatos csoportmunka - Milyen lett a megújult Alkalmazott közgazdaságtan alapszak?

b_b_3.jpg

Megújult formában indult az Alkalmazott közgazdaságtan alapszak a Corvinuson 2020 szeptemberében. Mik a hallgatók tapasztalatai egy év után, milyen változások valósultak meg? Milyen karrierre számíthat az, aki erre a szakra jelentkezik? Két első évet végzett, valamint egy frissdiplomás egyetemistával és a szakfelelőssel beszélgettünk.

2021. 06. 23. Írta: Taxner Tünde, fényképezte: Burkus Brigitta, Közgazdász

Ez a tanév az elsőéves egyetemisták számára sem volt könnyű. A Corvinus Alkalmazott közgazdaságtan (AK) szakján a szeptemberben indult évfolyamon nagyjából hatvanan vannak, és a szaktársak már névről ismerik egymást, de csak június elején találkozhattak újra személyesen  - természetesen az egyetemen kívül. Addigra már az első projekttárgyat, sok csoportmunkát és adatelemzési, statisztikai ismeretet adó kurzusokat végeztek el.

Az Alkalmazott közgazdaságtan szak 2020 szeptemberében megújult formában indult el, Penyige Zita és Fazekas Zsófia is ekkor kezdték el egyetemi tanulmányaikat. Tapasztalataikat a képzésről egy végzős hallgatóval beszélgetve osztották meg velünk, akinek nevét a kérésére megváltoztattuk. András most végez a Corvinuson, és az átalakulás előtti koncepció szerint járta végig a szakot.

A szak megújításának koncepciójáról és menetéről Szabó-Bakos Eszter szakfelelőssel 2020 szeptemberében beszélgettünk először, és most is megkérdeztük a véleményét.

Gyakorlatiasság - Így képzik a jövő gazdasági elemzőit?

Mindhárom hallgató speciális matematika tagozaton tanult gimnáziumban, és erős a gazdasági érdeklődésük. Zita és Zsófi az első évet végezték el, így nem tudják még pontosan, milyen irányba szeretnék elindítani a karrierjüket, de adatelemzéssel szívesen foglalkoznak. András már a megújulás előtti képzésben is hangsúlyosnak érezte az adatelemzést, de egy olyan szoftvert használtak éveken keresztül, amire a munkaerőpiacon nincsen igény. A megújulás során ez megváltozott, Zita és Zsófi már Gretl helyett R-ban tanulnak.

“Már első évben is voltak olyan tárgyaink, amik nagyon gyakorlatiasak voltak, még az elméletibb tárgyakat is próbálták minél jobban ilyen irányba terelni,  rengeteg csoportmunka volt” - mondja Zsófi.

A képzés gyakorlatiasabbá vált, mint András idejében volt, amire a legjobb példa a projekttárgy. Zita és Zsófi szakdolgozata három kutatási projekt eredményéből áll össze a képzés végére. Ezek a tanulmányok csoportmunkában készülnek el, ami a prezentációs és a kooperációs készségeket is fejleszti. Idén a lányok az AirBnB-vel foglalkoztak, mindenki két-két kutatási kérdésen dolgozott, így potyázásra nem igazán volt lehetőség.

“Azokat az adatelemzési eszközöket tudtuk alkalmazni, amiket az első félévben megtanultunk” - mondja Zita, Zsófi pedig kifejezetten hasznosnak tartja a csoportmunkát. András szerint ez egy jelentős fejlődés, mert az ő képzése során nagyon kevés csoportos feladat és prezentáció volt. Szabó-Bakos Eszter szakfelelős is megerősítette ezt:

A szakfejlesztés során bevezetett változtatások 80 százaléka nem a hallgatók által megszerezhető tudást (azaz nem a tananyagot) érintette, hanem az oktatási módszereket: sokkal több közös gondolkodás, beszélgetés, alkalmazás, elemzés, önálló munka, csoportmunka, házi feladat, visszajelzés. Miután ezek többsége nemcsak hallgatóink, hanem az oktatóink részéről is nagyobb odafigyelést, több erőfeszítést, folyamatos kommunikációt igényelt, nagy izgalommal (és persze sok-sok előkészítő munkával) vártuk a szeptembert.

Egyedülálló, nyolckredites tárgyak

Zita és Zsófi úgy kezdték el a szakot, hogy nem tudtak a megújulásáról. “Amikor megláttam a kötelezőket, pánikba estem, hogy nem a megfelelő tárgyakat dobta fel nekem a Neptun” - emlékszik vissza Zita. Most már természetesen értik a tárgyak rendszerét, az első két évben két kötelező, nyolckredites tárgyuk van félévenként. Például az első év során egy tárgyba foglalva tanulták a két statisztikát. “Úgy érzem, hogy nagyon gyorsan haladtunk, kíváncsi vagyok rá, hogy mennyire fogunk tudni építeni erre a tudásra” - mondja Zita.

bb_2021_7.jpg

A nyolckredites tárgyak kreditarányosan nehezebbek is, Zsófi szerint “érvényesül, hogy tényleg többet kell velük foglalkozni, fontosabbak”. Ezt a tanulmányi átlaguk és a Corvinus Ösztöndíj szempontjából figyelembe kell venniük. A kreditérték mutatja azt, hogy mennyit kell a tárggyal az órákon és azon túl önállóan vagy önszerveződő csoportokban foglalkozni. Egy kredit elméletben 30 hallgatói munkaórányi időráfordítást jelent (egy hallgatói munkaóra 45 percnek felel meg). “Arányaiban nincs több óránk ezekből a tárgyakból, nem kapunk annyival több segítséget az órákon, mint amennyivel több kreditet ér a tárgy” - mondja Zita. Volt olyan tanár, aki próbálta korrigálni ezt a hiányt konzultációkkal, de nyilvánvalóan a távoktatás is nehezítette a helyzetet. “Ha benne van az órarendben a plusz idő, amit rá kell szánni  a tárgyra, akkor könnyebb beosztani az időt” - véli Zita.

A távoktatás során szinte minden órát megtartottak az elsőéveseknek. “Az elméleti órákhoz videóanyagok készültek, amiket bármikor visszanézhettünk, így megkönnyítették a tanulást. A legtöbb gyakorlati órán, pedig igyekeztek minket aktivizálni, névsor szerint felszólítottak, vagy pluszpontokat tudtunk gyűjteni” - mondja Zsófi. Zita szerint a legtöbb tanáruk mindent megtett, amit a helyzetben lehetett. András kiemelte, hogy gyorsan alkalmazkodtak a tanárok a távoktatáshoz, illetve kifejezetten hasznosnak tartja, hogy bizonyos tárgyakból később is visszanézhetőek az előadások online.

A szakfelelős szerint az első félév még a hátráltató tényezők ellenére is jól sikerült. “Annak külön örülök, hogy a vadonatúj, nyolckredites "Bevezetés az empirikus elemzésbe" című kurzusunk kiemelkedő hallgatói visszajelzéseket kapott, pedig ez volt az a kurzus, ami a félév során talán a legtöbb hallgatói és oktatói munkát és erőfeszítést igényelte.”

Azonban a távoktatás oktatói szempontból is okozott nehézségeket. ”A 2019/20-as tanév második felében mindenki kialakíthatta azokat a rutinokat, amelyek komfortosak a számára, és hatékonyan biztosítják az ismeretek átadását, megszerzését. De azt nem tagadhatjuk, hogy pont a szakfejlesztés során előtérbe állított képességek fejlesztésében jelentős problémát okozott a távoktatás. Aki próbált már Teamsen keresztül nagy csoporttal felszabadult beszélgetést folytatni a környezetszennyezéshez kapcsolódó externáliákról, az tudhatja, hogy az ilyen beszélgetések sem felszabadultnak, sem hatékonynak nem nevezhetők” - mondja Szabó-Bakos Eszter.

A kötelező AK-s tárgyakat kiegészítik a kötelezően választhatók, amik lehetőséget adnak a szakosodásra. “Jó, hogy most már van karriertanácsadás a Corvinuson, ez a kötelezően választható tárgyakhoz segítséget jelenthet” - mondja András, aki szerint jó lett volna, ha csoportosítják ezeket a tárgyakat, mert a tanulmányok elején nehéz eldönteni azt, hogy mi mivel függ össze, és hogy kit mi érdekel.

Mindenből egy kicsit kaptam, de ez nagyon jó átfogó szemléletet adott. - mondja András.

Szabadon választható tárgyak körében társadalomtudományi és menedzsment témájú kurzusokat is felvehetnek. Volt egy új kötelező tárgyuk is, amiben a társadalomtudomány alapjaiba vezették be őket. A lányok szerint, akinek felkelti az érdeklődését a terület, ilyen témakörben is tud felvenni választható tárgyakat. Ez már korábban is így volt, András érdeklődése például így fordult a viselkedési közgazdaságtan és a pszichológia felé, és egy külföldi mesterszakon fogja folytatni tanulmányait.

b_b_29_1.jpg

Hogyan tovább?

“Szerintem a szak nagyon erős alapot ad, simán el lehet utána több irányba is menni” - mondja András. Több nyugati és hazai egyetemre is jelentkezett, és úgy véli, a bolognai rendszer működik, átjárhatóságot biztosít. Nemzetközi értékűnek érzi a diplomát a továbbtanulás szempontjából.

De miért van szükség a mesterszakra? Amikor azt kérdeztem, mennyire vezeti rá őket a szak, hogy meg tudjanak oldani közgazdasági problémákat, András ezt válaszolta: “Van egy nagyon jó gondolatmenet és látásmód, amit elsajátítottam, de úgy érzem, hogy komplex közgazdaságtani problémákat még nem tudok megoldani. Ehhez a mesterképzésben érdemes elmélyíteni a tudást”. Az első év végén Zita is ezt látja reálisnak: “A végére legalább úgy fogjuk érezni, hogy tudjuk, hogyan álljunk hozzá egy-egy problémához, kérdéshez”.

Nálunk nagyon jó társaság volt, nagy a húzóerő, és inspirálóak voltak a tanáraim is, tekintélyes szakemberek, akiktől sokat tanultam. Utólag nagyon örülök, hogy idejöttem, egy átfogó szemléletet kaptam. Szinte már azt mondanám, hogy mindenkinek kellene egy kis közgazdaságtant tanulni, mert annyira jól átlátod a világot. Ahhoz még kevés, hogy azonnal munkába állj elemzőként, de nagyon szerteágazó alaptudást ad. - mondja András.

“Vegyes érzelmeim vannak, de összességében pozitív a véleményem a szakról - főleg ezután a beszélgetés után” - összegezte Zsófi a tapasztalatait. Zita nem pontosan erre számított, és viszonylag nehéznek érezte a szakot, főleg a nyolckredites tárgyak miatt, de úgy gondolja, hogy a matekos-elemzős vonal miatt igazán neki való. Szabó-Bakos Eszter kiemelte, hogy a szakfejlesztési bizottsággal és az oktató kollégákkal mindig átbeszélik az adott félév tapasztalatait, azokat az oktatástechnikai megoldásokat, amik beváltak, és azokat, amelyek kevésbé voltak célravezetőek. “Az ilyen megbeszélések és a visszajelzések alapján a szakfejlesztési folyamatnak soha nem lehet vége. Mindig lehet új dolgokat tanulni, mindig lehet valamit fejleszteni, valamit jobban csinálni, mint eddig” - mondja a szakfelelős.

Nyolckredites tárgyak és folyamatos csoportmunka - Milyen lett a megújult Alkalmazott közgazdaságtan alapszak? Tovább
Hogyan ne utáljuk meg a matekot? - Farkas-Kis Máté kutató szerint főleg a tanítási módszereken kellene változtatni

Hogyan ne utáljuk meg a matekot? - Farkas-Kis Máté kutató szerint főleg a tanítási módszereken kellene változtatni

thisisengineering-raeng-gzdrm7syq0g-unsplash.jpg

Újra szorongó általános iskolásnak érzed magad egy matekvizsga vagy feladat előtt? Farkas-Kis Máté, a Corvinus Egyetem doktorandusza a döntéseink mögött megbújó matematikai összefüggéseket kutatja. Szerinte mindenki lehet matematikus, ha le tudja győzni a matektanulással kapcsolatos félelmeit, és képes feldolgozni megalázó emlékeit.

2021.06.02. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Unsplash

A családomban szinte mindenki mérnök, de én sosem éreztem magam igazi matekos agynak. Farkas-Kis Máté szerint rosszul gondolkodtam magamról. “A felvetés, hogy létezik matekos agy, téves. Ha távolabb lépünk, akkor azt kell látnunk, hogy a gondolkodási folyamataink nem választhatóak ketté, klasszikusan humán és reál irányra. Mindkettő irány mögött ugyanazok a mechanizmusok, motívumok, szimbólumok bújnak meg.” A matekkal kapcsolatos bizonytalanság és sikertelenség oka nem egy veleszületett képesség vagy kompetencia hiánya, hanem a matektól való félelem miatt alakul ki, ami korábbi iskolai tapasztalatainkra vezethető vissza.

Mi a matematikai szorongás, és hogyan demotivál? Hogyan befolyásolják a döntéseinket a matematikatanulással kapcsolatos élményeink? Farkas-Kis Máté többek között erről is beszél a Messzelátó podcast legújabb adásában, melyben jövőbe mutató témákat szakértőkkel járunk körbe. Hallgasd meg a podcastet Spotify-on vagy YouTube-on!

farkas-kis-andras-mate_jpg_1.pngKép: Farkas-Kis Máté

Máté szerint “el lehet érni, hogy ne utáljuk meg a matekot”. Számos gyerekkori motiváló és pozitív élmény miatt, ahogy ő fogalmaz: “összeállt bennem a matematika”, és ezt másokkal is meg szeretné osztani. Általában a kapcsolatunk a tantárggyal akkor romlik el, amikor megtörténik az elszakadás a matematikától. Gyerekként még szeretjük a számokat, óvodás korunktól kezdve a számolás jelen van a gondolkodásunkban. A lejtmenet Máté szerint akkor kezdődik, amikor bekerülünk az oktatási rendszerbe. Fontos tudatosítani azokat a pontokat, amikor elkezdtünk eltávolodni a matektól, és feldolgozni ezeket a sokszor megalázó iskolai emlékeket. Azonban ez viszonylag ritkán tud megtörténni, és a viszonyunk a matekkal csak egyre rosszabb lesz.

Egy olyan oktatási rendszerben vagyunk benne, amiben a hibákat büntetik, és a nemtudást árazzák be, ebben nem lehet tere a sikeres matematikatanulásnak, ami azzal a kijelentéssel kezdődik: nem értem.

Máté felidézi azt a tanári hozzáállást is, ami sokaknak ismerősen csenghet: “Mindenki mindent ért? Nem? Pedig ez triviális!”. Mi lehet a megoldás arra, hogy felismerjük, senki nem hülye a matekhoz? Máté szerint fontos az, hogy átalakítsuk a módszertant, és egy olyan közeget hozzunk létre, ami inspirálja és bátorítja a tanulókat. Saját oktatói tapasztalatai azt mutatják, hogy amint valaki felismeri, hogy meg tudja érteni matekot, és nem kell félni a számoktól, onnantól kezdve változások indulhatnak el az önértékelésében, amely kihat a személyiségére és a viselkedésére is.

Máté kezdetben hobbiból segített azoknak, akik elakadtak a matematikatanulás során, aztán magasabb szintre emelte ezt az érdeklődését, és alkalmazott matematikussá vált. Egyetem alatt TDK-zott is matematikai pedagógiából, hiszen a téma folyamatosan foglalkoztatta. A versenyszférában indította el a karrierjét, és vezetői pozíciót ért el a nagyvállalati közegben, amit 2018-ban mégis otthagyott. Addigi titkos vágyát követte, és elkezdte az egyetemi oktatást és a doktori képzést, amiben a matematikai gondolkodás és a döntési folyamataink összefüggéseit kutatja. Az a felismerés vezette el a doktorihoz, “hogy vezetőként az is feladatunk, hogy edukáljuk a kollégákat, hasonlóan mint az oktató az egyetemi hallgatókat”.

scott-graham-5fnmwej4taa-unsplash_1.jpg

Kép: Scott Graham, Unsplash

Doktori kutatásában azt vizsgálja, hogy a sikeres problémamegoldásra hogyan hat a matematikai képzettségünk, döntési helyzetekben milyen matematikai eljárásokat használunk tudatosan és tudat alatt, valamint hogyan hat ránk az, ha sikereket élünk meg a matektanulásban. A matematikai gondolkodás a tanórákon túl is folyamatosan jelen van a mindennapjainkban, a gondolkodási folyamatainkban és a döntéseinkben - főleg a 21. században. “A minket érő rengeteg információ között még nagyobb szerepe van annak, hogyan gondolkodunk.” Máté szerint fontos, hogy képesek legyünk átlátni a lényeget és szelektálni az információkat.

Az ember gyakran kerül olyan szituációba, hogy nem is veszi észre, hogy matematikát használ. Például amikor kosárra dobsz, egy másodfokú egyenletet kell megoldanod a fejedben ahhoz, hogy tényleg bemenjen a labda.

A matematikai gondolkodás abban is segít, hogy tudjuk valamit kezdeni azzal a sok lexikális tudással, amit megkapunk az egyetemen. “A matematika az a terület, ahol a leginkább azt fejlesztjük, hogyan tudunk absztraktan gondolkodni, következtetéseket levonni, strukturálni az információkat, és akár előrejelzéseket tenni a jövőre nézve” - mondja Máté.

Tudj meg többet a matek, a gondolkodás és a mindennapi vagy az üzleti döntések összefüggéseiről ebből a cikkből!

Máté a doktori kutatásában jelenleg egy kérdőíves vizsgálatot végez, aminek a Se vele, se nélküle címet adta, és várja a kitöltéseket. Ez a cím is arra utal, hogy nem tudjuk elkerülni a matekot, annak ellenére, hogy sokan ódzkodunk tőle, és feltesszük a kérdést, hogy miért kell ezt még egy társadalomtudományi szakon is tanulnunk. “A matek nem arról szól, hogy tudom-e a Pitagorasz-tételt, hanem hogy megértsem az összefüggéseit, és ezt a tudást használva újabb és újabb kapcsolatokat ismerjek fel a világban” - mondja Máté. A matematikai problémamegoldás során különböző módokon tornáztatjuk az idegsejtjeinket, ami egyre változatosabb kombinációs lehetőségeket tesz lehetővé, és segít a döntéshozatalban.

Milyen lesz a jövő matekórája? Hogyan segíti a kiscsoportos oktatás és a motiváló környezet a matektanulást? Milyen lehetőségeket nyújt Máténak a Corvinus és a kooperatív doktori program? Tudj meg többet a Messzelátó podcastből!

Hogyan ne utáljuk meg a matekot? - Farkas-Kis Máté kutató szerint főleg a tanítási módszereken kellene változtatni Tovább
“A vezetővé válás komplex akadálypálya a nők számára” - Dr. Nagy Beáta kutató a nemi esélyegyenlőségről

“A vezetővé válás komplex akadálypálya a nők számára” - Dr. Nagy Beáta kutató a nemi esélyegyenlőségről

christina-wocintechchat-com-swi1dgrcshq-unsplash.jpg

Mennyire biztattak gyermekként arra, hogy kockázatot és vezető szerepet vállalj? Az iskolában ciki volt, ha lányként jó matekos voltál? Nők és férfiak vezetővé válásának esélyeiről és hátteréről Dr. Nagy Beátával, a Corvinus egyetemi tanárával beszélgettünk.

2021.04.22. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Christina @ wocintechchat.com, Unsplash

A nők aránya fokozatosan nőtt az elmúlt években a magyar vállalatok vezetésében, az átlag mára meghaladta a 40 százalékot. A tendencia biztatónak tűnik, ugyanakkor fontos belegondolni abba, hogy sokféle vezető létezik - egy kávézó tulajdonosától kezdve egy multi középvezetőjén át a felügyelőbizottsági tagig. A tőzsdén jegyzett vállalatok board tagságában például a nők aránya csupán 10 százalékos.

Ha megnézzük, hogy kik jutnak be a legmagasabb pozíciókba, eltűnnek a lányok.

- mondja Dr. Nagy Beáta.

Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedekben növekedett a nők aránya a vezetők között, a kép korántsem egységes. Milyen esélyei vannak a nőknek vezetővé válni Európában, és hogyan viszonyulunk a témához Magyarországon?

Dr. Nagy Beáta 2017-től a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottságának is tagja, amely azt célozza, hogy több női kutató kapjon esélyt az előrelépésre. A Bizottság megalakulása óta nőtt a nők aránya az MTA levelező tagjai között.

Üvegfal és üvegplafon mindenütt?

Április 22. a Lányok Napja - a mozgalom arra biztatja a pályaválasztás előtt álló nőket, hogy válasszanak műszaki, természettudományos pályát (STEM szakmákat). A rendezvénysorozat bepillantást nyújt a kutatólaborok és technológiai vállalatok világába, és arra biztatja őket, hogy tartsanak ki az érdeklődésük és a tehetségük mellett.

Az oktatás nagy bűne, hogy nem támogatja eléggé a lányokat.

- emeli ki a tanári hozzáállás és az iskolai környezet fontosságát a kutató.

sz_zs_0034-min.jpg

Kép: Szép Zsóka, Közgazdász

A nemek megoszlásában és arányaiban Magyarországon is jelentős különbségek vannak szektorok és szakmák között, vagyis jelen van a horizontális szegregáció. A gyakran üvegfalnak is nevezett jelenség azt fejezi ki, hogy vannak olyan szektorok, amelyek feminizáltabbak, és az átjárás más területekre nehezebb lehet egy nőnek. Például az oktatás-nevelés területén magasabb a nők aránya, mint az informatikai és a telekommunikációs vezetők között. Annak ellenére, hogy a lehetőség adott, hogy egy nő bármilyen egyetemi szakra jelentkezzen, az előző évtizedek megerősítették ezt a szegregációs tendenciát, és ezért is vannak különbségek a férfiak és nők vezetővé válásának esélyei között.

Az üvegfalon kívül sokféle metaforával jellemzik még a kutatók a nők helyzetét, az üveglift, az üvegszikla és a labirintus képe is előkerülnek a kutatásokban. A labirintus rámutat arra, hogy “el lehet jutni a végső célhoz, de nagyon nehéz”. Dr. Nagy Beáta kedveli ezt a metaforát, mert kifejezi, hogy sok akadály vár a nőkre a karrierútjukon, mégis lehetséges a vezetővé válás.

Ha kíváncsi vagy a labirintus és az üveglift bővebb jelentésére, hallgasd meg ezt a beszélgetést Youtube-on  vagy Spotify-on! Messzelátó című podcastünkben jövőbe mutató témákat közelítünk meg egy-egy szakértővel. Legújabb adásunkban férfiak és nők vezetővé válásának esélyeit vitattuk meg Dr. Nagy Beátával.

microsoftteams-image_7.png

Kép: Nagy Dávid, Közgazdász

Megoldási lehetőségek

“Senki nem szereti a kvótát, csak az eredményt, amit el lehet vele érni” - mondja a kutató a podcastbeszélgetésben. Az első ország, ahol a vállalatokat törvényi úton kötelezték a női vezetők arányának növelésére, Norvégia volt. 2003-ban vezették be, hogy az összes tőzsdén jegyzett cég felügyelőbizottságában 2005-re a nők arányának el kell érnie a 40 százalékot. A kitűzött cél megvalósult, hiszen a cégeket szakcionálták, ha nem tartották be az előírásokat.

Az Európai Parlament állampolgári jogokkal foglalkozó részlege is javasolja a kvóta bevezetését, hiszen az a legeffektívebben ható eszköz a nemek közötti szakadék (gender gap) csökkentésére. Kvóták bevezetésétől az alternatív foglalkoztatási módok támogatásáig sokféle lehetőség kínálkozik a női vezetők számának növelésére, azonban egyelőre ezekkel Magyarországon nem élnek széleskörűen a cégek.

Tényleg megengedhetik maguknak a vállalatok, hogy elvesztegessék a női tehetséget?

- teszi fel a kérdést Dr. Nagy Beáta.

Hogyan támogathatunk egy vezetőt a mindennapokban?

A munka-magánélet egyensúly mindenki legnagyobb álma, és egy vezető pozíciót betöltő nő számára is ennek megőrzése jelenti az egyik legnagyobb segítséget. Ha érzi családja és munkatársai, esetleg a felettese lelki-érzelmi támogatását, a közvetlen környezete motiválhatja őt a vezetővé válásban.

b_b_45_2.jpg

Kép: Burkus Brigitta, Közgazdász

“A munka-magánélet egyensúlyának kérdése nem csak egy női kérdés” - mondja Dr. Nagy Beáta, hiszen közös feladatmegosztásról, kölcsönös támogatásról szól. A partner támogatása azonban nemenként különbözhet: hazánkban jellemzőbb, hogy egy nő adja fel a munkáját vagy a karrierjét azért, hogy a vezető pozícióban lévő férfit támogassa, mint fordítva. Azonban sok területen lehetnek a családtagok és a munkatársak egymás segítségére. 

Változtatni kell azon a rendszeren, hogy egy férfinak van karrierje, egy nőnek csak munkája.

- Dr. Nagy Beáta

Hogyan tudod támogatni a környezetedben lévő vezetőket, és mit lehet tenni a nemi esélyegyenlőség növeléséért? Hallgasd meg a Messzelátó podcastet a válaszokért!

“A vezetővé válás komplex akadálypálya a nők számára” - Dr. Nagy Beáta kutató a nemi esélyegyenlőségről Tovább
Egy robot lesz a tanárom? – A mesterséges intelligencia és az oktatás közös jövője

Egy robot lesz a tanárom? – A mesterséges intelligencia és az oktatás közös jövője

pexels-alex-knight-2599244_1.jpg

A mesterséges intelligencia egyre nagyobb sebességgel gyűrűzik be a mindennapjainkba. De milyen változásokat hozhat ez az életünkben? Vajon pár év múlva egy robot lesz a tanárunk? A kreatív, humán szakmákban dolgozók állásai is veszélybe kerülhetnek? A Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszékének egyik kutatócsoportja tavasszal középiskolás diákok és tanáraik tudását és véleményét tárja fel az MI és az oktatás kapcsolatáról. Dr. Bokor Tamással, a kutatócsoport vezetőjével beszélgettünk.

2021.04.21. vendégszerző: Lázár Fruzsina, borítókép: Alex Knight, Pexels

Mesterséges intelligencia a mindennapjainkban

bokortama_s_c17b9436-140a-4558-a44f-0c37ffebb20f_jpeg.jpg

Kép: Dr. Bokor Tamás, készítette: Bera Viktor, Közgazdász

A mesterséges intelligenciának nevezett technológiák nem csupán átláthatatlan számítástechnikai folyamatok, hanem mindennapi életünk szinte elengedhetetlen részei is. A járványhelyzet következménye, hogy a tanórák a digitális térbe kerültek, és közösségi helyzeteink, kapcsolódásaink zömét is úgy kellett átkalibrálnunk, hogy létrejöhessenek a rendelkezésünkre álló online felületeken. Online pszichológus, online borozós este, online angol korrepetálás.

Az „MI az oktatásban” kifejezés azonban sokkal többet jelent, mint leülni a számítógép elé, és meghallgatni egy videóhívásos matekórát. A gondolatot, hogy egy robot legyen a tanárunk, sokan egyelőre csak egy sci-fi történetben tudnánk elhelyezni, pedig az MI-fejlesztések már határozottan ebbe az irányba haladnak. Gondoljunk csak arra a népszerű nyelvtanuló applikációra, amely személyre szabja az ismeretanyagot, illetve a tanuló múltbeli tévedései alapján hangolja be a következő lecke nehézségi fokát, vagy az egyik nagy digitális oktatási platform új funkciójára, amely lehetővé teszi az élő beszélgetések azonnali feliratozását. Ezek a példák nem szokatlanok, hiszen olyan technológiákhoz kapcsolódnak – okostelefon és számítógép –, amelyeket jól ismerünk, gyakran használunk, akár érzelmileg is kötődünk hozzájuk, de ha hisszük, ha nem, egytől egyig MI-alapú szolgáltatások.

magosi_orsolya_hivatalos_foto_orsi_jpeg.jpgKép: Kovács-Magosi Orsolya

Éppen ezért az MI-t társadalomtudományi szempontból vizsgáló kutatások is egyre nagyobb teret és aktualitást kapnak. A Budapesti Corvinus Egyetem egyik kutatócsoportja középiskolás diákokat és tanárokat kérdez meg az oktatási MI-technológiákkal kapcsolatos hozzáállásukról, véleményükről. A csoportnak Dr. Bokor Tamás mellett Kovács-Magosi Orsolya doktorandusz és Nagy Dorottya mesterszakos hallgató is tagjai. A kutatás egy középiskolás diákokat célzó felmérés mellett pedagógusokkal készült interjúkra alapoz, kérdéseik a – talán nem is olyan távoli – jövőbe repítenek, ahol talán már gépi algoritmusok tartják a tanórákat, és javítják ki a dolgozatokat.

A kutatócsoport vezetője, Dr. Bokor Tamás elmondta: a kutatás első fázisában a témáról szóló nemzetközi szakirodalmat tekintették át, mintázatokat, tendenciákat keresve. A feladat nehéz, hiszen az MI fogalma szerteágazó, és az, hogy miként hasznosítják az oktatásban, régiónként nagyon eltérő lehet. Míg Ázsia egyes területein akár jelenléti ívet is vezethet egy arcfelismerő szoftver, vagy akár megállapíthatja a tanulók hangulatát a mimikájuk alapján, addig a nyugat-európai fejlesztők elsősorban a személyre szabott tutorálásban, tanuláskísérésben tervezik alkalmazni a mesterséges intelligenciát.

thumbnail_nagydorottya_kep_4.jpg

Kép: Nagy Dorottya, készítette: Bartha Regina

Azt reméljük, hogy a diákok és a pedagógusok médiatudatosságára nézve is találunk összefüggéseket. Kíváncsiak vagyunk például arra, hogy reflektálnak-e a megkérdezettek az általuk olykor használt, ma már hétköznapi technológiák (hang- és szövegfelismerő szoftverek, öntanuló okostelefon-asszisztensek, nyelvtanuló szoftverek stb.) tényleges fejlettségével, reflektálnak-e arra, hogy ezeket a tanulásban, tanításban fel lehet használni, s egyáltalán: milyen a viszonyuk ezekhez a technológiákhoz. Ebben segít az egyéni narratívák értelmezése.

– mondta el Dr. Bokor Tamás.

Segít vagy fenyeget?

Sokan szeretnénk azt érezni, hogy a munka, amit végzünk, egyedülálló, pótolhatatlan, és hogy általa értéket teremtünk. Ha egy szakmába beletesszük az emberségünket, a lelkünket, a hivatásunkká válik, a gépek és algoritmusok viszont csupán feladatokat végeznek, számsorokból felépülő parancsok alapján. Mégis, a jövőben a különböző tanári feladatok automatizálásától (kérdéssorok generálása, e-napló vezetése) a személyre szabott, egyéni tanulási utak kialakításáig és nyomon követéséig számos területen kiválthatják a pedagógusok munkáját.

Itt megjelenik egy jelentős dilemma: az MI megkönnyíti az életünket, vagy ellopja a megélhetésünket? Sokunk fejében él a kép, amely szerint a gépek el fogják venni tőlünk a munkát, mivel egyes szakmák könnyen automatizálhatók, így egy öntanuló algoritmus el tudja végezni az adott munkához tartozó feladatokat, mások – főként a humán terület szakmái – azonban biztonságban vannak. Vagy mégsem?

Azt hisszük, a kreatív munkát nem tudják elvégezni helyettünk a gépek, miközben Japánban nyert már szoftver egy novellaíró pályázaton, egy amerikai hírportálon pedig jelent már meg olyan politikai véleménycikk, amelyet egy algoritmus írt. A gép tehát nemcsak segítő, hanem partner, sőt bizonyos narratívákban ellenfél is lehet. Mi éppen arra vagyunk kíváncsiak, hogyan fogadnák a tanárok és a diákok, ha e rendszerek további fejlettségre tennének szert, és segédeszköz-mivoltuk helyett bizonyos tevékenységekben akár a tanárt vagy az adminisztrációs munkatársakat helyettesítő eszközként jelennének meg.

– mondja Dr. Bokor Tamás.

Mindezt borútálón, de optimista lelkülettel is befogadhatjuk – az MI-fejlesztések mögött nemcsak a gyártók üzleti érdeke, hanem az új technológiák hozzáadott értéke ugyanúgy jelen van. Szinte elképzelhetetlen, mennyi terhet venne le a tanárok válláról, ha a kötelező papírmunka helyett minőségi időt szánhatnának minden egyes tanítványuk egyéni fejlődésére, ezzel valódi mentor-mentorált kapcsolatokat kialakítva. Természetesen mindenki maga dönti el, hogyan viszonyul a mesterséges intelligencia létjogosultságának kérdéséhez, de fontos, hogy a teljes képet igyekezzünk szemlélni, és ne csak spekulációkra, félinformációkra támaszkodjunk a témában.

A kutatás leendő eredményei értékes betekintést nyújthatnak abba, milyen lelkülettel viszonyulnak a kissé futurisztikus technológiák bevezetéséhez a fiatal és felnőtt generációk, emellett gyarapíthatja azok számát, akik tudatos módon gondolkodnak ebben a témában.

Ezen a linken található a középiskolás diákokat célzó kérdőív, amely középiskolás diákok válaszait várja. A kutatócsoport minden kitöltést szívesen fogad!

Jelen cikkben bemutatott kutatás az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrásból az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató- A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt keretében jött létre.

Egy robot lesz a tanárom? – A mesterséges intelligencia és az oktatás közös jövője Tovább
Szeptembertől hosszabb lesz az oktatási és rövidebb a vizsgaidőszak a Corvinuson

Szeptembertől hosszabb lesz az oktatási és rövidebb a vizsgaidőszak a Corvinuson

o_zs_0046_3.JPG

A 2021-2022-es tanévtől az oktatási hetek száma 13-ra emelkedik, a vizsgaidőszak pedig egy héttel rövidebb lesz. A változás hátteréről Dr Habis Helgával, a Corvinus mesterképzésekért felelős dékánjával beszélgettünk.

2021.03.12. Írta: Szabó Judit, borítókép: Örsi Zsanett, Közgazdász

A következő tanévtől egy héttel hosszabb lesz az oktatási időszak a Corvinuson, ennek oka a szakmegújításokhoz kapcsolódik: az új tantervekben a hangsúly a folyamatos tanulásra, készülésre és kompetenciafejlesztésre helyeződik, ami több évközi számonkéréssel és megajánlott jegyszerzési lehetőséggel párosul. 

A módszertani változás a szorgalmi időszakban aktívabb munkát kíván mind a hallgatóktól, mind az oktatóktól, ugyanakkor csökkenti a vizsgaidőszak terhét. Az új Tanulmányi és Vizsgaszabályzat megírásában a dékánok mellett jogászok és a Hallgatói Szolgáltatások képviselői is részt vettek: Habis Helga szerint végig szem előtt tartották, hogy a vizsgaidőszakban továbbra is maradjon idő a felsőoktatási törvényben meghatározott minimum háromszori próbálkozásra, ennél rövidebbre tehát nem vehették a vizsgaidőszakot.

A módosítás kapcsán megpróbáltunk egyensúlyt találni abban, hogy minél hosszabb legyen a szorgalmi időszak, hogy a folyamatos tanulásra minél több idő legyen, a gyakorlati jegyet valóban folyamatos készülés alapozza meg, de a vizsgákra is maradjon kellő idő.

- mondta Habis Helga.

habis_helga.jpgAz intenzív hét az őszi félév elejére, a nulladik regisztrációs hétre kerül. A 14 hetes szorgalmi időszak az intenzív hétből és a 13 oktatási hétből áll össze, a vizsgaidőszak pedig 4+2 hetes lesz: a nem záróvizsgázó hallgatók 5 héten át, míg a záróvizsgázók a hathetes időszak utolsó két hetében vizsgázhatnak. Az őszi szünet időpontja nem változik, a vizsgaidőszak pedig továbbra is decemberben kezdődik, így a nemzetközi és vidéki hallgatók már a karácsonyi hazautazás előtt vizsgázhatnak. A tavaszi félévében is 13+1 hetes lesz a szorgalmi időszak, az intenzív hét viszont az eddigiekhez hasonlóan a tavaszi szünet mellett marad. Ennek oka, hogy több olyan projektheti kurzust is kínál az egyetem, amelyhez elméleti alapozás szükséges, így ezeket a kurzusokat a tavaszi intenzív hét tartalmazza majd.

A megújult Közgazdasági elemző mesterszakosok számára a félév menete eltér ettől, itt ugyanis negyedéves blokkokban tanulnak a hallgatók és minden negyedév egyhetes vizsgaidőszakkal zárul. Ez a vizsgahét pont egybeesik az őszi és tavaszi szünettel, és azokat a hallgatókat érinti, akik javítanának a megajánlott jegyen.

Habis Helga szerint az oktatók bár vegyes érzelmekkel fogadták a döntést, annak mindenki örül, hogy az oktatási hetek számának csökkenése megállt. Az elmúlt évek csökkenő tendenciája miatt kikerültek bizonyos témakörök a tematikából, ezeket most visszaemelhetik az oktatók, illetve kitekintésre, részletezésre és gyakorlásra is több idő jut majd.

A módosítás tervezésében a Hallgatói Önkormányzat is részt vett. A tervezés során az őszi szünet törlése is szóba került, ugyanis a felsőoktatási törvény szerint egy tanév 20 hétből állhat, így választani kellett a vizsgaidőszak és a szünet között. A Hallgatói Önkormányzat a vizsgaidőszak rövidülése mellett szavazott, így a szünet változatlan maradhat.

A szorgalmi időszak hossza a 2018-2019-es tanévig 15 hét volt, ami 13 oktatási hétből, egy regisztrációs hétből és egy hét szünetből állt össze. Ez 2019-2020-ban megváltozott: az oktatási hetek száma eggyel lerövidült és intenzív hétté alakult át. Az idei tanévben két újabb módosításra került sor: hivatalosan 14 hetes lett a szorgalmi időszak, ami 12 oktatási hétből, egy hét intenzív hétből és egy hét szünetből állt (a korábbi évektől eltérően a regisztrációs időszak már nem tartozott ide). Emellett pedig az öthetes vizsgaidőszak is meghosszabbodott egy héttel, így összességében egy félév változatlanul 20 hetes maradt. A következő tanévtől a szüneteket már nem számítják bele a szorgalmi időszakba, így alakul ki a 20 hetes félév.

Szeptembertől hosszabb lesz az oktatási és rövidebb a vizsgaidőszak a Corvinuson Tovább
Így indítsd be a tudományos karriered! - Szakértői tanácsok a Corvinus Kutatói Hétről

Így indítsd be a tudományos karriered! - Szakértői tanácsok a Corvinus Kutatói Hétről

eliabe-costa-tzsujd0tgkk-unsplash.jpg

A munkaerőpiac kevésbé tárgyalt, de legalább olyan fontos része a kutatói életpálya, melyen többféleképpen is elindulhatsz. Összegyűjtöttük, milyen lépéseket kell megtenned a Corvinus Egyetem hallgatójaként a tudományos karriered beindításához és mire számíthatsz a doktori képzés során.

2021.01.23. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Eliabe Costa, Unsplash

Az egyetemi évek számos lehetőséget kínálnak arra, hogy eldöntsük, milyen karrierútra szeretnénk lépni, mihez kezdünk majd a tanulmányaink után. Ahogy gyakornokságok során megismerkedhetünk a vállalati szférával, úgy a tudományos életbe is belekóstolhatunk. A Corvinus Egyetem hallgatójaként még az egyetemi évek alatt kipróbálhatod magad a kutatásban és az oktatásban egyaránt, és ha megtetszik, folytathatod a tanulmányaidat a doktori iskolák egyikében. Pontokba szedtük, mik ezek a lehetőségek, és hogyan vágj bele egy akadémiai karrierbe.

1. Próbáld ki magad a kutatásban!

A Kutatási Héten az érdeklődők számára gyakorlati tapasztalattal rendelkező előadók beszéltek a doktori képzésről és a tudományos kutatásról. Berezvai Zombor, a Corvinus doktorandusza például az elmúlt években hét TDK-dolgozatot írt, és személyes élményeiből kiindulva mutatta be ennek előnyeit.

Amint elkezdjük az egyetemet, részt vehetünk a Tudományos Diákköri Konferencián. Választhatunk olyan témát, ami foglalkoztat minket, amibe szívesen ásnánk bele magunkat mélyebben, és kipróbálhatjuk a kutatást is. A verseny nemcsak lehetőséget ad a kutatásra - hiszen azt bármikor lehet -, hanem segítséget is. Berezvai Zombor kiemelte: a határidők és a témavezető oktató segítsége jelentős szerepet játszanak abban, hogy a kutatás sikerélménnyé válik.

Megkapjuk azt a segítséget, ami hozzájárul ahhoz, hogy érdemi kutatómunkát tudjunk végezni.

A TDK további előnye, hogy egy olyan szabályozott versenyhelyzetbe kerülünk, amiben a témánk szakértőitől kaphatunk visszajelzést, és összemérhetjük magunkat másokkal. Nem mellesleg a helyezettek pénzjutalomban is részesülnek. Eldönthetjük, mennyire tetszik a kutatás, megismerhetünk szakmabelieket, elmélyedhetünk egy témában és olyan gyakorlati tapasztalatokat szerezhetünk, melyeket később a szakdolgozatírás során is felhasználhatunk.

b_v_0118.jpg

Kép: Bera Viktor, Közgazdász

2. Próbáld ki magad az oktatásban!

Demonstrátorként jobban megismerheted az egyetemi életet, az oktatóidat, besegíthetsz az adott intézetben folyó oktatási, szervezési feladatokba és akár kutatásokban is részt vehetsz. A következő tavaszi félévre vonatkozó demonstrátori pályázat felhívásában találod a részleteket. Jelentkezni a Neptunban tudsz, a leadási határidő 2021. január 25. 12 óra.

3. Tájékozódj a doktori képzésekről!

Ha az oktatásban és a kutatásban egyaránt örömödet leled, szívesen foglalkoznál mélyebben egy témakörrel, és jól érzed magad az egyetemen, nézz utána alaposan, milyen lehetőségeket kínálnak a Corvinus megújult doktori iskolái! A megújulás nemcsak szervezeti, hanem szemléletbeli átalakulást is jelent, műhelycentrikusabbá válnak a képzések. Michalkó Gábor, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatója előadásában elmondta, hogy pillanatnyilag nagyjából 750 hallgató vesz részt a képzésben, így az egyetem oktatási profiljának fontos részét képezi. Egy korábbi interjúnkban így jellemezte a képzést:

A doktori képzés hosszú távú befektetés. A megszerzett tudás persze már a képzés során is aprópénzre váltható, bármely hallgató oktatóként bekapcsolódhat egy-egy kurzus megtartásába, elnyerhet kutatói ösztöndíjakat, részt vehet kisebb-nagyobb tudományos projektekben, de ha ideje engedi, akkor szakértői, tanácsadói munkát is végezhet.

A doktori felvételi 2021 áprilisában indul, amihez elsődlegesen szükséges egy téma, egy mentor és elkötelezettség a program iránt. Ha még bizonytalan vagy benne, hogy neked való-e a doktori képzés, összegyűjtöttünk pár szempontot, ami segíthet a döntésben.

4. Találj kutatói ösztöndíjakat!

A doktori képzés állami ösztöndíja jelenleg nettó 140 ezer forint az első két évben, az utána következő kettőben pedig 180 ezer. A Corvinus Ösztöndíj rendszeréhez hasonlóan várható a Corvinus Doktori Ösztöndíj létrehozása is, azonban a részletek még egyeztetés alatt állnak. Az alapvető támogatáson túl azonban számos más ösztöndíjat is meg lehet pályázni a képzés során, például az Új Nemzeti Kiválóság Programot vagy a Horizon 2020 támogatásokat - attól függően, hogy milyen kutatásokban veszel részt.

A 2021-es doktori képzésben két lehetséges irány van: a klasszikus akadémiai út - akár pár hónapos külföldi áthallgatással - vagy a szakértői vonal. A Kooperatív Doktori Program az utóbbihoz nyújt támogatást. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ösztöndíjának célja, hogy munkahely mellett is segítse a kutatási-fejlesztési-innovációs témakörökben végzett doktori kutatásokat.

o_zs_0009.jpg

Kép: Örsi Zsanett, Közgazdász

5. Tűzz ki célokat a jövőre!

Az ösztöndíjak és egyéb lehetőségek mellett érdemes észben tartani jövőbeli céljaidat is. A doktori képzés lehet egy klasszikus akadémiai életpálya kezdete, amin végighaladsz, és akár egy egész életet az egyetemen töltesz oktatással és kutatással, ez azonban nem feltétlenül van mindig így. Michalkó Gábor szerint a doktori fokozat megszerzése után ki lehet kerülni az egyetemről a gyakorlati életbe, majd a friss tapasztalatokkal akár újra és újra visszatérni az oktatásba.

Farkas Jácint, a Doktorandusz Önkormányzat elnöke kiemelte, hogy a doktori képzés, majd az akadémiai munka legfontosabb elemei az együttműködés, a bátorság és az elkötelezettség.

Rengeteget kell olvasni, kutatni, de ami még ennél is fontosabb, hogy jól kell tudnunk együttműködni hallgatókkal, kollégákkal, barátokkal. A nagyon jó minőségű tudományos írások, a kevés kivételtől eltekintve, többszerzősek.

Így indítsd be a tudományos karriered! - Szakértői tanácsok a Corvinus Kutatói Hétről Tovább
Kamerafóbia, láthatóság, tanár-diák kapcsolat - Egyetemi oktatók beszélgettek a digitális oktatás hatásáról

Kamerafóbia, láthatóság, tanár-diák kapcsolat - Egyetemi oktatók beszélgettek a digitális oktatás hatásáról

b_v_0021.jpg

A távoktatás az egyetemi oktatók számára is új kihívás: diákok látnak be a magánszférába, más az online előadói stílus és újra diákként kell tanulni a technológiáról. A Corvinus Kutatási Héten az oktatók egy kávé mellett osztották meg egymással tapasztalataikat.

2021.01.21. Írta: Sipos Sára, borítókép: Bera Viktor, Közgazdász

FIKA, avagy beszélgetés a digitális oktatás tapasztalatairól

A Fika egy svéd szokás, amely során kávézni, szendvicset, desszerteket enni gyűlnek össze a munkatársak, rokonok vagy barátok. Maga a svéd fika szó is azt jelenti, hogy kávézni. Kevésbé szigorúan vett értelemben a kávé helyettesíthető teával, gyümölcslével, limonádéval is. Néhány társadalmi csoport körében a fika hasonló az angol ötórai teázáshoz. - olvashattuk az előadás beharangozójában.

Az előadást a szó hagyományos értelmében nehéz előadásnak nevezni, a téma aktualitása, az előadók, a tanulság és a szórakoztatás azonban mind feljogosítják a névre. A Marketing-, Média- és Designkommunikáció Tanszék oktatói, kutatói az elmúlt két félév tapasztalatait gyűjtötték össze, mely végül kollektív naplóbejegyzés formájában a Replika tematikus számában is megjelent.

Az előadás időpontjában mindenki a számítógépe, laptopja elé telepedett egy bögre kávéval, teával, hogy arról a helyzetről beszélgessenek, melybe tavasszal sokként, ősszel már felkészültebben kerültünk: az online oktatásról. Ehhez a kollektív etnográfiát alkalmazták, vagyis saját tapasztalatok fényében értelmeztek egy jelenséget - ez nem teljesen objektív, de a legközvetlenebb információ.

A megfigyelés az elmúlt időszak kiemelt fogalma volt, melynek középpontjában gyakran a kamera áll. A kérdés az, hogy vajon ott vagyunk-e egy előadáson, szemináriumon, ha nem láthatnak minket. Érdekesen bővíti a kontextust, hogy tanáraink eddig leginkább arra kértek minket, kapcsoljuk ki órán a telefont, most pedig fordítva. Hamar arra terelődött a szó, hogy a helyzetet az oktatók nyitottsága jelentősen befolyásolja. Rugalmasság és elvárások: ez a kettősség jelenik meg ebben a helyzetben.

o_zs_0193.jpg

Kép: Örsi Zsanett, Közgazdász

A láthatóság egyébként is a 21. század visszatérő problematikája: a közösségi média által generált online láthatóságtól egészen a modern open-space irodákig, ahol mindenki egy légtérben tartózkodik. Az otthonról oktatás, tanulás során - feltéve ha bekapcsoljuk a kamerát - az intimitásunkat adjuk ki: milyen környezet vesz körül minket, milyen az otthonunk. Erre akár megoldást jelenthetnének a különböző felületeken kiválasztható hátterek, azonban a beszélgetésből hamar kiderült, hogy többeket inkább csak megzavar a háttér, eltereli a figyelmet. A valódi probléma talán abból adódik, hogy az ember van a fókuszban: ha látnak a megbeszélés vagy óra során, úgy érezzük, bármikor felszólíthatnak, meg kell nyilatkozni, ez pedig kívül esik a komfortzónánkon. A kamera gyakran iszonyt jelent, és stresszfaktor. A kamerával szemben lenni kompetencia, mely a vírus miatt kialakult helyzet hatására akár normalitássá is válhat.

Változik a tanár-diák kapcsolat online oktatás alatt?

Demokratikusabb így

- hangzott az első válasz. Eddig a tanár a diákokat csak a padban ülve, deréktól felfelé látta, míg ők az oktatót a feje búbjától a cipőjéig. Ez megváltozott, és mindenki a másik arcát vagy torzóját látja. Az előadók közül a legtöbben bevallották, hogy általában nem használtak beépített hátteret, hanem a saját otthonukba nyertek bepillantást a diákok. Ezáltal sebezhetőbbé váltak, amit az online kapcsolat másik oldalán üldögélő tanítvány érzékelt - ez egyfajta barátkozási kényszerként jelent meg ebben a furcsa helyzetben, hiszen az intimitás kiadása miatt mindkét fél úgy érzi, nem támad és nem támadják. Többen éltek azonban azzal a lehetőséggel is, hogy visszatértek az üres tanterembe, és onnan közvetítették az órákat: úgy érezték, az az a hely, ahol koncentrálhatnak és elmélyülhetnek a munkában.

Mindenkinek különös tapasztalat volt az előadások rögzítése. A felvételeket visszanézve gyakran tapasztalták az előadók, hogy stílusuk, izgalmasságuk az online térben elveszett - online unalmasnak, lassúnak tűnik, amivel élőben a diákok és a tanárok is elégedettek szoktak lenni. Ennek egyik oka lehet, hogy a 21. században türelmetlenebbek vagyunk: elvárjuk, hogy rögtön betöltsön az oldal, azonnal megtaláljuk, amit keresünk, és ha valami nem érkezik azonnal, továbbállunk. Ez a felgyorsult percepciós várakozás dönti romba azt, ami élőben remekül működött.

Közös élmény, hogy ezekben az időszakokban az oktatók is átélték, milyen hallgatónak lenni, és milyen küszködni a technológiai eszközökkel. Egyetértettek abban, hogy remek, még kiaknázatlan lehetőségek rejlenek a streamingben. Valószínűleg különböző jogi akadályok miatt mégsem működne, hogy minden órát streameljenek az oktatók - ennek egyik oka a lopás veszélye. Pedig az ő szavaikkal élve:

bárcsak minél többen tudnák ellopni ezt a tudást!

A végső kérdés, hogy vajon belekényelmesedünk-e mindannyian az online oktatásba és az online térbe, vagy sem. Valóban időt takarít meg, és sok szempontból sokkal kényelmesebb, a személyes kapcsolatot azonban semmi sem tudja pótolni.

Kamerafóbia, láthatóság, tanár-diák kapcsolat - Egyetemi oktatók beszélgettek a digitális oktatás hatásáról Tovább
Mesterséges intelligenciával a koronavírus nyomában - Legújabb kutatások a Corvinus Informatikai Intézetében

Mesterséges intelligenciával a koronavírus nyomában - Legújabb kutatások a Corvinus Informatikai Intézetében

james-harrison-vpoexr5wmr4-unsplash.jpg

Hogyan lehet algoritmusokat bevetni az egyetemi oktatásban, és milyen fejlesztések, kutatások folynak a Corvinus Egyetem Informatikai Intézetében? A 2021-es Kutatási Héten az intézet munkatársai bemutatták azokat a futó projekteket, melyek a legmodernebb technológiához és az oktatásfejlesztéshez kapcsolódnak.

2021.01.19. Írta: Taxner Tünde, borító: James Harrison, Unsplash

Mesterséges intelligencia az álhírek ellen?

Az utóbbi hónapokban kiemelten fontossá vált, hogy honnan tájékozódunk, hiszen a járvánnyal és az amerikai elnökválasztással kapcsolatban egyaránt megugrott az álhírek száma az online térben. Hogyan tudjuk őket felismerni, és segíthet-e ebben a technológia? Racskó Péter, tudományos tanácsadó azt vizsgálta, léteznek-e és hogyan lehetnek hatékonyak olyan mesterséges intelligenciára építő módszerek, melyek segítenek az álhírek felismerésében. Mivel a technológia adatbázisokra épül, amikben a fejlesztőknek meg kell adniuk, hogy mi számít igaznak és hamisnak, a kifejlesztett algoritmus az ő véleményüket fogja tükrözni. 

A mesterséges intelligencia önmagában nem alkalmas a hamis hírek kiszűrésére, ez egy sokkal tágabb probléma, amiben a társadalomtudományoknak együtt kell működniük a technológiával.

- fogalmazta meg következtetéseit a Corvinus kutatója.

alhirek_kibovitett_2.jpgMagyar Melinda ugyancsak egy rendkívül aktuális témáról beszélt. Burka Dáviddal azt vizsgálja, mit gondolnak az emberek a koronavírusról, miként befolyásolják a társadalmi diskurzusok a járvány terjedését. A magyar-spanyol-angol nyelvű kutatás elsődlegesen a kis közösségekben zajló kommunikációra fókuszál, vagyis az adatgyűjtés közösségimédia-platformokon és kommentmotorokon történik majd. A lexikonalapú hangulatelemzés módszerével vetik össze a COVID-szkeptikusok véleményét a hivatalos, például WHO statisztikákkal.

Az intézetben folyó számos kutatás közül Molnár Géza a szemantikus adattárház módszert mutatta be. Azon dolgozik, hogyan lehet szöveges adatok olyan szintre hozni, hogy a döntéstámogatás - akár riportok formájában - könnyen elvégezhető legyen. Ezeken a kutatásokon túl Csáki Csaba a napenergia, Kovács Tibor és Kő Andrea pedig az ipar 4.0 karbantartási munkáival kapcsolják össze a mesterséges intelligenciát. 

b_b_6.jpg

Kép: Burkus Brigitta, Közgazdász

Adattudomány az egyetemi oktatásban

A data science, vagyis az adattudomány több kutatás ernyőfogalma - az eredményeket a Corvinus szakfejlesztései során is felhasználták. Borbásné Szabó Ildikó munkatársaival a munkaerőpiacon igényelt kompetenciákat elemzi és jelzi előre álláshirdetések szövegei alapján, melyekből a munkaerőpiaci adattárház koncepciójának segítségével nyernek ki információkat. A big data feldolgozását az egyetemi infrastruktúra nem teszi lehetővé, azonban a koncepciót ki tudják dolgozni. A kutatás célja modellezni azokat a kompetenciákat, melyekre a hallgatóknak a végzés után a munkaerőpiacon szükségük lesz, és amikre a szak- és tananyagfejlesztések során is tudatosan építhetnek.

A tanuláselemzés, amit Fodor Szabina kutat munkatársaival, szintén az adattudomány területéhez kapcsolódik. Arra kíváncsiak, hogy milyen következtetéseket lehet levonni az osztályzatokból annak tudatában, hogy az adott tárgyat ki és milyen tematika szerint tanította, valamint hogyan épülnek tartalmilag egymásra a kurzusok. A 2011-es évfolyam adatain kezdték el a vizsgálatot, statisztikai modellt építettek rá. Megfigyelték például, hogy a gazdaságinformatikus képzésben az Üzleti intelligencia nevű tárgy alapjait képezik a Statisztika 1 és 2, valamint az Adatbázisok nevű kurzusok. 

scott-graham-5fnmwej4taa-unsplash.jpg

Kép: Scott Graham, Unsplash

Vizsgálni fogják emellett a tárgyak osztályzatai közötti korrelációkat, melyek, bár nem feltétlenül mutatnak ok-okozati kapcsolatot, együttjárást igen. Ezzel felmérhetik a tárgyak közötti összefüggések okait, valamint azt, hogy milyen ismeretek szükségesek az adott tárgyhoz, ezáltal tudományosan alapozzák meg a tananyagfejlesztéseket. Fodor Szabina kiemelte:

Mindegyik kutatás azt a célt szolgálja, hogy minél hatékonyabban tudjuk oktatni, minél alacsonyabb legyen a lemorzsolódás és magasabb a személyreszabottság.

Láng Blanka kutatása is ehhez a célkitűzéshez kapcsolódik, azonban algoritmikus megoldása elsősorban az oktatóknak nyújthat segítséget. “Webfejlesztés órára szerettem volna feladatokat fejleszteni. Szerettem volna, hogy egy algoritmus fejlessze őket, hogy különbözőek és jó minőségűek legyenek” - mutatta be a kezdeteket. Később továbbfejlesztette a programot Excel-függvények lekérdezésére is, amit egy másik órájához használt fel. A program arra is képes, hogy a részfeladatokhoz nehézségi fokozatokat társítva előre megadott össznehézség alapján állítsa össze a feladatsort. Később programozási készségek kikérdezésére fejlesztette tovább, amihez elsőbbségi feltételeket is beépített a rendszerbe, hiszen ezekben a tesztekben vannak olyan kérdések, amiket csak akkor érdemes feltenni, ha már a hallgató előtte egy másik kérdést megválaszolt. A kutató legújabb fejlesztése arra irányul, hogyan adható ki a program laikus felhasználóknak, például nyelvtanároknak, és várja az édeklődők megkereséseit.

Mesterséges intelligenciával a koronavírus nyomában - Legújabb kutatások a Corvinus Informatikai Intézetében Tovább
“Nem érted?! Pedig ez triviális!” - A matematika szerepe és hatása az életünkben

“Nem érted?! Pedig ez triviális!” - A matematika szerepe és hatása az életünkben

pexels-pixabay-220301.jpg

Értelem és érzelem kéz a kézben járnak, együtt teszik lehetővé a racionális döntéshozatalt. Na de hogyan kötődnek a matematikához és miért meghatározó egy életen keresztül az, hogy az iskolában hogyan tanították nekünk a matekot? A Corvinus Egyetem Kutatási Hetének keretében erre is választ kaptunk.

2021.01.15. Írta: Szabó Judit, képek forrása: Pixabay

farkas-kis-andras-mate_jpg.pngKép: Farkas-Kis Máté

Logika, ésszerűség, szabályrendszer, okos tanár, szigorúság, nehézség, kudarc, fantázianélküliség -  a matematikáról alkotott képünk, élményünk és a hozzá társított érzéseink széles spektrumon mozognak, többségük középiskolás gyökerekkel rendelkezik. Az életünkben megjelenő matematika kapcsán csak keveseknek jut eszébe, hogy a hétköznapi helyzetek és a vállalati környezet nem létezhetne számok nélkül, ezek adnak mértéket az életünknek. Farkas-Kis Máté előadása éppen erről szólt: a Corvinus Egyetem kutatója a döntéseink mögött meghúzódó matematikai dinamikákat és életünkre gyakorolt hatását vizsgálja.

A mai modern társadalomban számok vonatkozásában beszélgetünk, mindenhol számok reprezentálják a kapcsolatot a tények és az objektumok között. Ám ez nem volt mindig így. Hosszú évezredeken keresztül a természetben élt az ember, ahol nem volt szüksége számolásra, hiszen döntései egyszerűek voltak: a túlélésre koncentrálódtak. Azonban a helyhez kötött életmód megjelenése teljesen új típusú életvitelre és hosszútávú gondolkodásra, más döntési helyzetekbe késztette az embereket. Mondhatjuk, hogy a számokat a letelepedéssel együtt járó gyakorlati helyzetek, döntési, problémamegoldási és ellenőrzési feladatok hívták életre. Ekkor alakult ki az öncélú gondolkodás is, amely a matematika szétválását hozta: a javak számontartása, leltározása, tervezése mellett elindult egy önmagáért való gondolkodás is a számokról, a világ összefüggéseiről, amellyel létrejött az elméleti matematika.

Ezen a ponton megcáfolhatjuk a matematika és a fantázianélküliség kapcsolatát, hiszen olyan, a természetben nem megfigyelhető dolgok alakultak ki, mint például a másodfokú függvény vagy a derivált. Miért tekintik mégis sokan képzelőerőtől mentesnek ezt a területet? Mert megfigyelhető, hogy ezek az absztrakciók mégsem függetlenek a valóságtól: a matematika megadja az egész világ komplex leírását. Általa fedezhettünk fel például bolygókat is: nem láttuk őket, nem tudtuk, hogy léteznek, csak egy matematikai modell mutatta meg, hogy kell lennie ott valaminek.

Az ember törekszik arra, hogy az életében rend legyen, ezért próbál matematikai leírást adni mindennek, létrehozva ezáltal a rendezett halmazok világrendjét. A valós számok halmazának elemei, amelyekkel dolgozunk, reflexívek (a ≤ a), antiszimmetrikusak (ha a ≤ b és b ≤ c, akkor a=b) és tranzitívek (ha a ≤ b és b ≤ c, akkor a ≤ c). Ez a szemlélet áthatja a teljes emberi gondolkodásmódot, így ez alapján építette fel a döntéselmélet is a racionalitás fogalmát és axiómáit (összehasonlíthatóság, tranzitivitás, dominancia, függetlenség), és erre utalt vissza Farkas-Kis Máté is, amikor a racionális emberről beszélt. Megfogalmazásában

a racionális ember egy döntéshez szükséges összes információ birtokában van, minden alternatívát fel tud mérni annak következményeivel együtt. Fel tudja mérni a saját preferenciáit, és ki tudja választani az optimális cselekvési változatot; a döntéseiben pedig következetes.

mathematics2.jpg

Ha az ember képes valóban racionálisan dönteni, és ezt mindenki meg is teszi, akkor a világ körülöttünk elvileg leírhatóvá válik. Ha egyértelműen meg lehet határozni a preferenciáinkat, akkor determinálhatóvá válik a sorsunk, hiszen mindig ugyanazon elvek mentén döntünk. Ezen a ponton az előadó Stanisław Lem: Solaris című regényéből idézett:

az ember, a látszat ellenére nem alkot magának célokat, beleszületik egy korba, amely kész célok elé állítja, szolgálhatja őket vagy fellázadhat ellenük, de a szolgálat vagy lázadás tárgya kívülről adott. Hogy megismerhesse a célok keresésének teljes szabadságát, egyedül kellene lennie, ez pedig nem sikerülhet, mert ha nem emberek között nevelkedik, nem válhat emberré.

A valóságban azonban nem létezik olyan helyzet, amikor minden információval rendelkezünk, illetve preferenciáinkat az érzések is befolyásolják.

Az ókori és újkori  bölcsek is egyetértettek abban, hogy az értelem és érzelem nem tud világosan elhatárolódni egymástól, érzelmek nélkül nem lehet döntést hozni. Létezik egy érzelmi agyunk, amely a közvetlenül elérhető változókra koncentrál, és a pillanatnyi jó érzésre vagy pánikra reagál. Emellett pedig rendelkezünk egy racionális aggyal is, ez a lehetőségeket a várható hasznosság alapján mérlegeli, ami pedig a matematikaoktatásban ölt testet. Éppen ezért a racionális emberre is hatnak emocionális faktorok, csakhogy ő képes az érzelmeit hatékonyabban szabályozni azáltal, hogy gondolkodik róluk. A 20. században a korábbiaktól merőben eltérő gondolkodás jelent meg, amely már az önismeretre, az érzelmek mélyebb megértésére fókuszált. Ebben kiemelt szerepet kap, hogy egy adott feladat és tevékenység (mit?) mellett a gyakorlati megvalósulás és alkalmazási lehetőség (hogyan?) után is érdeklődjünk, de ami a legfontosabb: értsük a cselekvés motivációját (miért?).

pexels-pixabay-2097.jpg

A racionális gondolkodásért felelős agyi prefrontális kéreg a kamaszkor végére fejlődik ki, tehát éppen a középiskolai oktatás végére. Mondhatni az egész életünk racionalitásának alapjait az iskolapadban rakjuk le. Ez a kor matematikai kudarcok („Nem érted? Pedig ez triviális. A gyengébbek kedvéért akkor elmagyarázom újra…”) nélkül is eléggé kritikus a fiatalok számára, de ahogy Farkas-Kis Máté egyik korábbi kutatásából kiderült, ezek a kudarcok a Maslow-piramis tetejét, az önbecsülést rombolják le, aminek következményei a felnőttkori döntések során végig megfigyelhetők. Mivel a matematikát összekötöttük a racionalitással, így aki „nem ért a matekhoz”, az nem érthet a racionális gondolkodáshoz, nem tud tisztán strukturálni, sem ésszerűen gondolkodni. A matektanulás azonban nem függ fizikai adottságoktól, fejleszthető képesség, csupán egyénenként változhat a megfelelő tanulási módszertan. Ebből kifolyólag igazából a matematika tanárral való kapcsolat határozza meg azt, hogy mit és hogyan fogunk érezni, csinálni és gondolni adott témakörről, adott szerepben.

A jelen feladata annak megválaszolása, hogyan tudjuk úgy átformálni a racionális gondolkodást és döntéseket, valamint a viszonyunkat a számokkal, hogy egy másfajta, jobb jövőt tudjunk építeni. A mai értetlenség oka, hogy míg a gyermeki létnek alapvető része a kíváncsiság, a miért kérdés folytonos emlegetése, az okok kutatása, a szülői és tanári válaszok és viselkedés miatt a középiskola idejére ez teljesen eltűnik. A miért-hogyan-mit kérdéskörből már csak az utolsó, a cselekvés tárgya fog számítani: beleneveljük a társadalomba a kérdés nélküli feladatvégrehajtást. Kényelmetlennek érezzük a matematikával kapcsolatos kérdéseinket, mert azok feltevésével mások szemében irracionálissá válunk. Ettől való félelmünkben különböző szerepeket veszünk fel, amelyek determinálják, hogy a jövőben se legyünk képesek racionális döntéseket hozni, megfelelően mérlegelni, és ily módon bizonyos helyzetekben értetlenül álljunk.

“Nem érted?! Pedig ez triviális!” - A matematika szerepe és hatása az életünkben Tovább
Még most jelentkezzen OKJ-tanfolyamra, aki szakmát akar tanulni

Még most jelentkezzen OKJ-tanfolyamra, aki szakmát akar tanulni

Szakértői betekintés a felnőttképzés átalakulásába

pexels-andrea-piacquadio-3808818.jpg

Az idei év az utolsó, amikor még a régi OKJ-rendszerben lehet szakmát tanulni, ezután kikerülnek az alapszakmák a felnőttképzésből. Aki jövőre kezdi el, már az iskolarendszeren belül kell belevágnia, és következő szeptemberben lesz rá először lehetősége. A változásokba Megyesi Erzsébet, az OKTAT60 Kft. képzési vezetője nyújtott betekintést. 

2020.09.19. Írta: Balogh Bálint, borítókép: Pexels

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére az idei évtől jelentős változásokon esik át a szakképzés. A változások a középiskolákban és az iskolarendszeren kívül a felnőttképzésben is érzékelhetők lesznek. A középiskolák szempontjából a legfontosabb, hogy visszatérnek a régi szakmunkás- és technikumi képzés alapjaihoz. Ismét megjelenik az ágazati oktatás és különválik a szakmai oktatás és képzés. Az eddigi Országos Képzési Jegyzék az iskolarendszerben és felnőttképzésben tanulható szakképesítéseket foglalta magába, vagyis alapszakmákat, résszakképesítéseket és ezekre ráépülő egyéb képzéseket. 

illusztracio1.jpg

2021. január 1-től azonban alapszakmák már nem tanulhatók felnőttképzésben, így aki szakmát akar tanulni, annak érdemes az év végéig elkezdeni. A korábbi rendszer szerint nyelvi tanfolyamok, általános és informatikai képzések  december 31-ig indíthatók. 

Az OKJ-t szakmajegyzék váltja fel. A szakmajegyzék ugyanúgy meghatározza az elérhető szakmák körét, mint az elődje, de a tartalma megváltozikBár felnőttképzésben már csak részszakmák vagy képesítő vizsgával záródó képzések indíthatókmégsem fog teljesen kivonulni a szakképzésből. Ugyanis középiskolákban hangsúlyosabbá válik a duális képzés lehetősége. Az új rendszerben szakképzési centrumok szakmai gyakorlati helyekké válhatnak, így a tanulók gyakorlatiasabb tudást sajátíthatnak el. Felnőttek számára az oktatás az iskolarendszerben esti munkarendben fog folyni, így nem kell generációs szakadékoktól tartani. 

pexels-canva-studio-3194518.jpg

Kép: Pexels

Az OKJ-nak az egyetemisták számára is nagy jelentősége van. Általános tantervben érettségizőknek szakmai alapot ad a felsőoktatás előtt, hogy gyakorlati ismereteiket felhasználva könnyebben vehessék az egyetemi akadályokat. Emellett a felvételi eljárás során pontszerzési lehetőséget is jelent, eltérő mértékben, de maximum 32 pontban. Egyetem után is hasznos lehet, hiszen egy tanfolyamon lehetőség nyílik mélyebb, gyakorlatiasabb ismeretek elsajátítására, amik megkönnyítik a napi munkavégzést, de még akár egy vállalkozás indítását is. 

Szeptember 1-től indulnak az új rendszerű tanfolyamok az iskolarendszerben és a felnőttképzésben, de az év végéig még egészen biztosan az OKJ-n lesz a hangsúly. Ezért ajánlják a szakértők minden szakképzés iránt érdeklődőnek, hogy december 31-ig kezdje el a kiválasztott tanfolyamot. 

Egy jelentős különbség az új és a régi rendszer között, hogy amíg az OKJ-s képzések követelményrendszere rendeleti úton volt meghatározva, addig a szakmajegyzékben foglalt képzésekét az illetékes minisztériumok állítják össze. Ezáltal rugalmasabbá válik a képzés engedélyeztetése, hiszen nem kell rendeleten módosítani. Mindez rugalmas időbeosztás mellett történik. 

„Ez azért jó, mert a felnőttképzők sokkal rugalmasabban tudnak alkalmazkodni a munkaerőpiaci igényekhez szakmai jellegű képzésekkel. A színvonal kérdése pedig soha nem az adott adminisztratív és/vagy jogi keret függvénye” - mondta Megyesi Erzsébet. 

Adott részszakmák mellett a felnőttképzési intézmények egyéb szakmai jellegű képzéseket is indíthatnak helyi partnereik számáraalkalmazottjaik hatékonyabb munkavégzésének érdekébenKérdést vet fel viszont a jövőben a felnőttképzésben kiállított bizonyítványok Europass akkreditációja, vagyis a hazai és az európai munkaerőpiacon való egyenértékű elfogadása. Ez nyilván azért van, mert egy egységes rendelettel szemben a felnőttképzők az adott képzési követelményhez igazodva maguknak tervezhetik meg a képzésüket. Mivel ezzel kapcsolatban még folyamatos az egyeztetés, ennél több információnk egyelőre nincs a struktúráról. boritokep.jpg

Kép: Pexels

Kérdéseket vethet fel még az új rendszerben az, hogy az átállás miatt kitolódó képzési idők egyenletesen fogják-e pótolni az egyes szakterületek munkaerő-kínálatát. Az új rendszerben is lehetőség lesz a képzési idők csökkentésére, felmentés mellett, a már megszerzett tudást igazoló dokumentum hiányában előzetes tudásméréssel. 

A képzések végén továbbra is bizonyítványt kapnak a vizsgázók, az iskolarendszeren belül és kívül isAz új felnőttképzési rendszerben megszerzett részszakmák és szakképesítések is ugyanúgy munkakör betöltésére és vállalkozói tevékenységre jogosítanak fel. Aiskolarendszeren kívül szerzett bizonyítványok már nem fognak önálló végzettséget adni. Vagyis a legmagasabb végzettség az utolsó iskolarendszerben megszerzett eredmény lesz. 

A finanszírozási formát tekintve az új rendszer nem változik: ugyanúgy lehetőség lesz munkáltató vagy egyéb projekt által támogatott és önerőből finanszírozott képzések indítására is. Jó hír azoknak, akik december 31-ig nem tudják kigazdálkodni a képzés díját, hogy ez év augusztusától felnőttképzésben is igényelhető a diákhitel speciális formája. pexels-jimmy-chan-2310483.jpg

Kép: Pexels

Az igénylés feltétele többek között egy 8 hetes informatikai készséget fejlesztő ingyenes online szeminárium teljesítése. Tovább információk a Diákhitel weboldalán találhatóak.  

A régi OKJ-s rendszerben szerzett bizonyítvánnyal rendelkezőknek azonban nincs okuk az aggodalomra, nem veszítik el érvényességüket és nem változnak meg a munkakörbetöltésre vonatkozó lehetőségek sem. Megyesi Erzsébet szerint a felnőttképzők igyekeznek megtalálni és kihasználni az új rendszer nyújtotta lehetőségeket, és kérik az érdeklődőket, hogy legyenek türelemmel a változások iránt, és hagyjanak időt a rendszer kiforrásának. 

Még most jelentkezzen OKJ-tanfolyamra, aki szakmát akar tanulni Tovább
Hogyan tovább szeptembertől? - Legfrissebb hírek a Corvinusról

Hogyan tovább szeptembertől? - Legfrissebb hírek a Corvinusról

ressely-e14-min.jpgAz őszi tanévkezdés a Corvinuson a járványügyi helyzet miatt kérdőjelekkel teli, de a legújabb Elnöki Testületi rendelkezés már konkrétumokkal is szolgál. Első lépésben a nagy létszámú előadásokról döntöttek, amit röviden összefoglaltunk.

Írta: Taxner Tünde / Képek: Ressely Kinga

A legfrissebb Elnöki Testületi rendelkezés teljes szövegét itt olvashatjátok.

Tantermi órákkal terveznek a Corvinuson a 2020/2021. tanév I. félévében. A jelenléti oktatásnak azonban a következő félévben még számos akadálya lehet akkor is, ha nem újul ki a járvány, és nem ismétlődnek meg a korlátozások. Hiszen a külföldi diákok beutazása továbbra is kérdéses marad. Az Egyetem célja tehát a jelenléti oktatás megvalósítása esetén is a zsúfoltság csökkentése, ami főleg a nagy létszámú előadásokra vonatkozik.

Milyen előadásokat érintenek a változások?

Az őszi félév 60 főnél nagyobb, angol és a magyar nyelvű, több kurzusba sorolt előadásait. Az intézetenként két tárgyat (összesen 24 stratégiai fontosságú előadást), melynek várható létszáma 100 főnél nagyobb, előzetesen az egyetemi stúdióban, professzionális minőségben terveznek rögzíteni. Így ezek aszinkron formában a félév során elérhetővé válnak.

Az érintett nagy létszámú előadások listája ezen a linken található.

Hogyan érik el a hallgatók a felvett előadásokat?

A Microsoft Stream platformra kell őket feltölteni, hiszen ez az egyetem belső felülete. Innen fogják az oktatók Moodle-ba linkelni őket. Az előadások bármikor akár többször is megnézhetők lesznek, de letölteni nem lehet őket.ressely-e15-min.jpg

Hogyan veszik fel ezeket az előadásokat?

Az egyetem stúdiója vizuális technikával és utómunkálatokkal fogja támogatni a felvételeket, ezért az előadásokat az oktatóknak legalább 14 nappal az órarendi időpont előtt rögzíteniük kell. A TDTK pedig oktatásmódszertani tudással támogatja a folyamatot, hogy később a videók akár a blended learning módszertan részeként is alkalmazhatók legyenek. 

Mi áll a döntés hátterében?

A nagyobb létszámú előadások oktatásmódszertanának megújulása már az elmúlt években felmerült, hiszen látogatottságuk jelentősen csökkent, a modern e-learning megoldások egyre inkább elterjedtek, és online számos jó minőségű, ingyenes tananyag megtalálható. A koronavírus-járvány okozta átállás felgyorsította a folyamatot, és jobban rámutatott arra, hogy igény van a modernizálásra. 

Milyen célok kapcsolódnak még a döntéshez?

A Corvinus Megújulás Projekt keretében 2019. májusában elkészült „Oktatási stratégia előkészítő tanulmány” a legfontosabb rövid távú trendek (1−2 év) között sorolja fel a hibrid (blended) oktatás elterjedését. Ebben az irányban már a válság előtt is megvalósultak sikeres pilot projektek, több tárgy blended learning irányú átalakítása megkezdődött. Az egyetem célja felzárkózni a versenytársakhoz, és modernizálni az egyoldali oktatási megoldásokat, valamint gyakorlati foglalkozásokat fejleszteni, melyek az adott tárgy jellegének megfelelően a felkészült hallgatók tudásának elmélyítésére szolgálnának.

2020. július 16.

Hogyan tovább szeptembertől? - Legfrissebb hírek a Corvinusról Tovább
Közel ötezer egyetemista fogott össze a közoktatásért - Interjú

Közel ötezer egyetemista fogott össze a közoktatásért - Interjú

Szabó Laurával, az Oktondi projekt marketing vezetőjével beszélgettünk

img_8414-min.JPG

A kényszerű távoktatás nagy kihívást jelent a tanároknak is, ugyanakkor néhány egyetemista összefogott, az „Oktondi - Egyetemisták az Online Közoktatásért” projektben mára csaknem ötezer egyetemista vesz részt. A projekt marketing vezetőjével, Szabó Laurával a szervezési feladatok mellett személyes céljairól és a hallgatók motivációjáról beszélgettünk.

Írta: Kovács Máté, Borítókép: Szép Zsóka

Hogyan találkoztatok az Oktondival, hogyan értetek el ilyen rövid idő alatt ilyen sok egyetemistát?

oktondi.pngAz ötlet az elnökünktől, Molnár Janka Sárától származik. Néhány közeli ismerősével kezdett el gondolkodni azon, hogyan tudnának segíteni a tanároknak. Ők alkotják most az elnökséget. Ezt követően több körben kerültek be hallgatók a csoportba, leginkább tehát a személyes kapcsolati hálózatok domináltak.

Engem egy Corvinusos barátnőm hívott meg, akivel korábban az egyetemen közösen dolgoztunk. Az ismerősi körömből nagyon sokan csatlakoztak, viszonylag gyorsan híre ment a kezdeményezésnek. (kép: facebook.com/oktondi)

Mindenki meghívta a saját közeli ismerőseit, ezért nagyon rövid idő alatt csaknem ötezer fő csatlakozott hozzánk. 

Voltak persze hatékonysági szempontok is, például külön ügyeltünk arra, hogy a meghívott ismerősök lehetőleg minél több területhez hozzá tudjanak tenni.

Mi volt a személyes motivációd, miért léptél be a csoportba?

img_3117.PNGNagyon sok posztot olvastam a tanárok nehéz helyzetéről, hiszen az elején meglehetősen kevés információjuk volt a távoktatásról. Az Oktondi azért jött létre, hogy elsősorban őket segítsük a munkájuk során. Sok segítséget és támogatást kaptam a tanáraimtól, nagyon sokat köszönhetek  a volt osztályfőnökömnek és a matektanáraimnak, a töritanáromnak is. Úgy voltam vele, ha bárkinek csak egy picit vissza tudunk adni abból, amit tőlük kaptunk korábban, akkor már megérte. 

Ezen felül mi is nagyon sokat fejlődünk. Megtanulunk például koordinálni egy csapatot, ami nagyon jó gyakorlási lehetőség. Legtöbbünknek volt már projekttapasztalata az egyetemről, ezt a tevékenységet  a későbbi tanulmányaink vagy akár a karrierünk során is hasznosítani tudjuk majd. Nem mellesleg a vezetői képességek leginkább a gyakorlatban fejleszthetők. 

Sokan készülnek közülünk tanárnak vagy tanítónak is, nekik kiemelten fontos szakmai fejlődést jelent a projekt. Gyakorlatban látják, hogyan áll össze a tananyag, mi az, ami működőképes ezek közül és ezt a későbbi munkájukban is hasznosítani tudják majd. (kép: facebook.com/oktondi)

oktondi_bor.png

Említetted, hogy közel ötezer fő csatlakozott már hozzátok. Hogyan lehet sikeresen koordinálni ennyi embert?

A folyamat első lépéseként összegyűjtjük, majd kisebb csoportokban elkezdjük szerkeszteni a már meglévő anyagokat, 10-15 fős csoportok dolgoznak egy-egy tantárgyon. Külön csoportok foglalkoznak az általános iskola alsó és felső tagozatával, és a középiskolás anyagokkal. Miután ők ezeket kidolgozták, az informatikai csapatunk tölti fel az oldalra. Eleinte ezt a folyamatot két srác menedzselte, ők hozták létre az oldalt is, most már többen is segítenek nekik. 

oktondi_hon.png

Van egy nagy Facebook csoportunk, ugyanakkor ötezer emberrel kezelhetetlen lenne a folyamat, ezért kisebb Facebook és Messenger csoportok is létrejöttek. Én a marketing csoportot vezetem, de a többi részleg is hasonlóan épül fel. Van egy közös marketing csapatunk, ezt fogom össze, alattam pedig további három vezető van, akik az Instagramot, a Facebookot és a LinkedInt menedzselik. Az én dolgom az, hogy ezeken lehetőség szerint egységes minőségű tartalom jelenjen meg, helyes legyen a poszt és összképben is illeszkedjen a projekt szellemiségéhez. 

A honlapon már kész tartalmakat gyűjtötök össze és tesztek közzé, vagy saját magatok is hoztok létre tananyagokat?

Sok anyag már eddig is fent volt a neten, ugyanakkor ezeket nagyon nehéz megtalálni és rendszerbe illeszteni, főleg olyan tanároknak, akik eddig kevésbé használták a digitális technológiákat. Persze nem csak nekik, hanem

sokszor a diákoknak is kihívás rendszerezni a sok információt, amit egyénileg megtalálnak a neten.

Vannak tananyagaink például a Matekingtől is, természetesen forrásmegjelöléssel. 

Emellett saját tartalmakat is készítünk számos tárgyhoz, ahol eddig hiányos volt az anyag. Az idegen nyelvekhez például számos kisegítő lehetőséget biztosítunk. Összeraktunk szókártyákat, miközben mások matek feladatokat írnak. Felvettük a kapcsolatot több oldallal is és igyekszünk folyamatosan együttműködni velük. Nagyon lelkesek ők is, sokat segítenek a folyamatban. 

nevtelen.png

Mik a terveitek a következő hetekre, hónapokra? A veszélyhelyzet után is szeretnétek folytatni?

Mindenképpen szeretnénk fenntartani a projektet később is. Reméljük, minél előbb vége lesz ennek a veszélyhelyzetnek, addig a munka nyilván sokkal intenzívebb, de utána is tovább fogunk működni. Ha ötezer ember összejött, akkor ennek tovább kell mennie, ráadásul ezek a segédanyagok hiányt töltenek be. Sok esetben például nem érhető el minden ingyenesen vagy nincs megfelelően rendszerezve, pedig a hétköznapi önálló tanulás során is nagyon hasznosak lehetnének.

Számodra mi volt a legjobb tapasztalat, ami az utóbbi pár hétben a projekt kapcsán ért?

Nekem eddig a munkamorál volt a legpozitívabb tapasztalat. Talán senkinek sem kell bemutatni az átlagos egyetemi csoportmunkák működését, ahol egy-két személy vállalja magára a munka nagy részét valamikor a határidő előtti estén. Itt viszont,

ha egy feladatot kirakok a csoportba, körülbelül öt percen belül van rá jelentkező.

Ráadásul a hallgató, aki elsőre vállalja a feladatot, egy egyetemi projektnél már nem biztos, hogy ugyanígy az első sorban lenne. Ez számomra nagyon inspiráló környezet, hiszen minden ember egyformán lelkes és szeretne tenni valamit egy jó ügyért. 

2020. április 6.

Közel ötezer egyetemista fogott össze a közoktatásért - Interjú Tovább
"A közgázos diákok fantasztikusak"

"A közgázos diákok fantasztikusak"

Interjú Balázsné Mócsai Andreával, a Kenneth Rice-díj idei nyertesével

statttj.jpg

Milyen a jó tanár? Hogyan lehet tartani a lépést a digitális generációval, és milyenek a Corvinusos hallgatók? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Balázsné Mócsai Andreával, a Statisztika Tanszék Kenneth Rice-díjas mesteroktatójával. (fotó: Bartha Zsuzsanna)

Mit jelent számodra a Kenneth Rice-díj? Hatással van a munkádra?

Őszintén mondom, borzasztóan meglepett. Sokat dolgozom a háttérben, de nem gondoltam volna, hogy ez kari szinten is számít. Én elsősorban a saját diákjaimra koncentrálok, a külvilág jóval kevésbé érdekel. Nem gondolom azt, hogy végtelenül sokat tettem a díjért, de természetesen nagy elismerésként élem meg. Egyfajta visszaigazolás ez számomra, ami nagyon jól esett, bár az elsődlegesek továbbra is a saját diákjaim visszajelzései lesznek.

Mi volt a legemlékezetesebb hallgatói visszajelzés, amit az utóbbi időben kaptál?

Néhány évvel ezelőtt kiküldtem egy kérdőívet a végzett hallgatóimnak, amiben többek közt az előadás gyér látogatásának okára is rákérdeztem. Az egyik válasz így hangzott: “Én minden előadáson bent voltam, nekem tetszettek. Nem azért volt jó, mert nagyon érdekes lett volna, hanem mert akartam figyelni.” Azóta ezt a félév elején mottóként kivetítem a hallgatóknak. Szeretném, ha nem azt várnák el tőlem, hogy lenyűgözzem őket, hanem ha nyitottak lennének a tananyagra. És akkor még az is előfordulhat, hogy a végén élvezni fogják.

A Corvinusos diákokra jellemző ez a nyitottság?

A közgázos diákok fantasztikusak. Pozitív hozzáállásukkal, azzal a nyitottsággal, amiről az előbb beszéltem, ki tudják hozni az oktatóból, hogy jó órákat tartson. Itt nem a tudásról beszélek, az jól fejleszthető, így másodlagos: a hozzáállás sokkal fontosabb. És még csak nem is a szorgalom a jó szó rá, sokkal inkább a dolgok helyén kezelése egyfajta egészséges módon. Ez van meg a hallgatóinkban, és ezért könnyű őket tanítani. A gazdaságinformatikusok statisztika oktatása 10 éve hozzám tartozik. Minden hallgatót ismerek, csak jót tudok mondani róluk és arról a hangulatról, amit az órán teremtenek.

Találkoztál már negatív példával is? Ha igen, hogyan hatott rád?

Tavaly volt egy csoportom, akikkel nagyon nem értettük meg egymást – én úgy éreztem, érdektelenek, ők alighanem úgy, hogy én nem tudom megfogni őket. Nagyon rossz élmény volt úgy tanítani, hogy csak ismereteket közölhetek, és nem tudom elérni, hogy a diákok valóban sajátjuknak érezzék azt. Éppen azért mondom, hogy engem a diákok motiválnak, mert ezzel a csoporttal megéltem, milyen az, amikor nem tudnak.

Tudnál említeni olyan jól működő gyakorlatot, amire az évek során jöttél rá?

Az előbb említett kérdőívben ötleteket is kaptam a volt hallgatóimtól, hogy mivel színesíthetném az órákat. Ők vetették fel, hogy bevihetném a teszteket az előadásra is. Azóta az utolsó 20 percet erre szánom, és azt gondolom, nagyon jó ötletet kaptam, mert ezáltal az előadás nem csak ismeretközlés lett, hanem fel is mérhetjük – ők is, én is -, hogy mennyi jutott el belőle a hallgatókhoz.

Mitől lesz valaki jó tanár?

Nem tartom magam különösebben jó tanárnak, belőlem a diákok hozzák ki azt, amit én eléjük teszek. Nemrég olvastam egy cikket, amiben azt írták, hogy a digitális nemzedék felnövésével teljesen átalakul a tanári szerep is: a tanár egyfajta mentorrá válik. Én pedig szeretnék az lenni. Leginkább azt tartom erősségemnek, hogy tudok úgy kommunikálni a hallgatókkal, hogy nem érzik azt, hogy ellenkező oldalon állunk. Az egyetemi szintű oktatásnál is elengedhetetlen szerintem, hogy a tanítás ne egyirányú legyen, hanem oda-vissza kapcsolat a diákok és a tanár között.

Régen is így volt, vagy sok dolog változott az évek során? Te is változtál?

Amikor idekerültem a Corvinusra, ötödéves hallgató voltam – a tanítványaim egyben a barátaim is voltak, sok időt töltöttem velük az egyetemen kívül is. Ez ma már más, hiszen a diákjaim másik korosztályba tartoznak, mint én. A fókusz eltolódott a barátságtól, de továbbra sem érzem úgy, hogy a hallgatók falat húznának közém és saját maguk közé.

Mit gondolnak a diákok a statisztikáról? Hozzáállásban van különbség a karok között?

Véleményem szerint napjainkban a statisztika ismerete megkerülhetetlen. Mint mondtam, a hallgatók alapvetően nyitottak rá. A T-karon viszont félelmet látok bennük. Ezt nehéz feloldani, mert sokan nem gondolják magukról, hogy képesek lesznek megbirkózni a tárggyal. Pedig igen, és ha erre rá tudom vezetni őket, az a legnagyobb sikerélmény.

Mit gondolsz, a Corvinus átalakulása milyen hatással lesz a hallgatókra?

Bízom abban, hogy a kvantitatív tudományok hangsúlyosabb szerepet kapnak majd. Emellett nagyon remélem, hogy az új rendszer kiszűri majd azt a szűk réteget, amelyik azt hiszi, hogy az egyetemi diploma alanyi jogon jár neki. Az ő jelenlétük a rendszerben azokat is demoralizálja, akik tanulni jöttek ide. Az általános morálban ugyanakkor én nem látok problémát. Meg kell érteni, hogy a fiatalok másként gondolkoznak az életről. Meg kell még tanulniuk a teendők között súlyozni, ami nem mindig kedvez egy adott tárgynak. A félév elején az egyik szemináriumi csoportomból hárman is odajöttek hozzám óra után, hogy elmondják: előző félévben nem tették oda magukat, de most igyekezni fognak. Szinte elnézést kértek miatta. Ez nagyon meghatott. Látszik, hogy tisztában vannak a saját döntéseikkel, és nem akarják másra terhelni azokat.

A Kenneth Rice-díjat minden évben a Budapesti Corvinus Egyetem egy-egy olyan oktatója nyerheti el, aki a legtöbbet nyújtja az innovatív oktatási módszerek, élenjáró oktatástechnológia alkalmazása, valamint a pedagógiai módszereknek a hallgatók egyéni igényeihez történő igazítása terén. A díjat Egyetemünk egykori neves professzora, Kenneth L. Rice végakarata szerint négy gyermeke alapította. Az átadásra 2019. november 20-án 11:00 órakor került sor a Főépület 2. emeletén található Kenneth Rice emlékoszlopnál.

 

Lázár Fruzsina, Kovács Máté

Fotó: Bartha Zsuzsanna

"A közgázos diákok fantasztikusak" Tovább
„A science fiction univerzumok pont azt mutatják meg, hogy a politika számít…”

„A science fiction univerzumok pont azt mutatják meg, hogy a politika számít…”

Jog és Politika a fantasykban címmel tart előadássorozatot az ELTE ÁJK HÖK, amelynek dr. Tóth Csaba rendszeres előadója, valamint a 2016-ban megjelent, A Sci-fi Politológiája című könyv szerzője.  Ezek kapcsán kérdeztük a Sci-fi, a fantasy és a politika kapcsolatáról.

Közgazdász: Honnan jött az ötlet, hogy a Sci-fi és fantasy világok politikai rendszereivel foglalkozzon?

Tóth Csaba: Nálam okosabb emberek mindig azt mondták, hogy olyannal kell foglalkozni, amit az ember nagyon szeret. Gyerekkorom óta érdeklődtem mind a sci-fi, mind a politika iránt, és szerencsére a politológia tanulmányaim lehetőséget adtak arra, hogy ezt a két területet kombináljam.

Vannak olyan sajátosságok, amelyek kizárólag a fantasykban található politikai rendszerekre jellemzőek?

Szerintem nincsenek. Sőt! Pont ez az érdekes, hogy – miközben ezek nagyon kreatív szerzők által alkotott világok – a politika alapjai ugyanúgy jelennek meg mint a mi világunkban, talán ezért is alkalmas arra, hogy egyetemen is a sci-fi és fantasy világokon keresztül mutassuk be a politikát, vagy akár a jogot és a közgazdaságtant. Van néhány olyan szerző, aki próbálkozik egzotikus politikai rendszerek felvázolásával. Csak hogy egy példát mondjak: Alastair Reynoldsnak van egy demarchia nevű politikai rendszere, melyben sorsolással választják ki a politikai vezetőket. De igazából nem ezek a jellemzőek.

Hogyan hat a fantasyk társadalmára a varázslat?

A mágiának azért van fontos szerepe, mert sok világban megakadályozhatja a kapitalista fejlődést, a polgárság kialakulását, az iparosodást. Egészen egyszerűen azért, mert a nagyobb teljesítmény eléréshez nincs szükség fejlődésre, nincs szükség gépekre, hanem mindent el lehet érni varázslattal. Ebben az esetben a tehetséges fiatalok nem iparosnak tanulnak és vállalkozók lesznek, hanem varázslók lesznek. Ez az egyik magyarázat arra, hogy miért van az, hogy a legtöbb fantasy világban nincs polgárság. A Gyűrűk Urának például van egy olyan értelmezése, amely szerint Mordor, a gonosz, voltaképpen egy iparosodás irányába induló társadalmat jelentett a dolgos orkokkal, akik igyekeznek egyre többet dolgozni. Pont ezért jelentenek fenyegetést a mágiában érdekelt konzervatív embereknek, mert ők egy ilyen folyamatosan dolgozó társadalom helyett, inkább egy idillikus, kissé nemesi, agrárius, konzervatív világot szeretnének. Ebben az értelmezésben Mordor valójában a progressziót képviseli, amelyen nevetünk, de ez jól mutatja, hogy milyen témákat lehet feldolgozni az ilyen könyveken keresztül.

Mit tanulhatunk a fantasykból politikai szempontból?

Rengeteget. Ezek a világok lehetőséget nyújtanak nekünk arra, hogy gondolatkísérleteket végezzünk. A társadalomtudományok egyik nagy problémája az, hogy nem tudjuk újrajátszani a történelmet. Viszont gondolatkísérlet szintjén ez a sci-fi, fantasy világokban lehetséges. Például Philip K. Dick Az ember a fellegvárban c. híres könyvében – aminek a sorozatfeldolgozása most fut az Amazonon ­­­– azt vizsgálja, hogy hogyan nézne ki az Egyesült Államok, ha náci és japán megszállás alá kerül a második világháború után. Vagy Ursula Le. Guin egyik művében az embereknek alapvetően nincs nemük, de minden hónap egy meghatározott időszakában vagy férfivé, vagy nővé válnak. Ebben az esetben lehetőségünk nyílik arról az egyébként kimondottan fontos társadalmi kérdésről gondolkodni, hogy a biológiai és a társadalmi nemnek pontosan hol húzódik a határa

unnamed.jpg.

Melyik filmnek vagy könyvnek van a legjobban kidolgozott jogi vagy politikai rendszere?

Most már egyre több olyan világ van, amelynek rendkívül részletesen kidolgozott a politikai rendszere. Könyvekben és sorozatokban persze mindig könnyebb, mint a filmekben, hiszen azok eleve hosszabb időszakot ölelnek fel. A Trónok Harcát mindenképp kiemelném, különösen a könyvverziót, valamint a Dűnét, amelyben egy nagyon izgalmas, egzotikus politikai rendszert láthatunk, de a Star Wars előzmény trilógiája is voltaképpen egy politikai dráma.

Mi lehet az oka annak, hogy egyre inkább kidolgozott politikai rendszerekkel találkozunk sci-fi és fantasy művekben?

Csak spekulálok, de úgy látom, hogy a populáris kultúrában az elmúlt 10-15 éven elmozdultak a realizmus felé és úgy néz ki, hogy egyre jobban szeretjük a realisztikus történeteket. A Gyűrűk Ura helyét átveszi a Trónok Harca. Az Elnök emberei optimista légkörét felváltja a House of Cards sötétebb, realistább világa. A realitáshoz viszont hozzá tartozik a politika is. Minél inkább elhagyjuk a magányos hősöket és az adott univerzum fontos szereplőivel és azok kapcsolataival foglalkozunk, annál inkább előtérbe kerülnek a politikai kérdések.

 

Lát valami párhuzamot a jelenlegi magyar vagy amerikai politika és egy fantasy vagy sci-fi politikai helyzete között?

Mindig óvakodom attól, hogy egyértelmű párhuzamokat vonjak, de ha például a Star Wars-ban Palpatine felemelkedésére gondolunk, amit egy külső fenyegetés, a populizmus erősödése, egy erős vezető iránti igény, a demokratikus intézmények gyengülése, és a bizalmi deficit okozott, akkor ezeket a jelenségeket könnyen felismerhetjük világszerte.

Ön szerint van rá esély, hogy az előadássorozatnak vagy a könyvének köszönhetően olyan embereket is elkezd érdekelni a politika, akiket addig hidegen hagyott?

Én nagyon bízom ebben, viszont elsősorban ez egy „geek” terület azok számára, akiket a társadalomtudományok és a sci-fi egyaránt érdekel. Ezek az univerzumok pont azt tanítják meg, hogy a politika számít, akkor is számít, hogy ha mi nem szeretjük. Az egyik kedvenc példám a Star Wars kapcsán, hogy a régi köztársaság nem bukott volna el, ha a jedik hajlandók lettek volna részt venni a politikai küzdelmekben és nem távolságtartással figyelik azokat. Ha a politikáról azt mondjuk, hogy csak a gonoszok meg a rosszak terepe, ez végül önbeteljesítő jóslattá válik: tényleg csak azok az emberek kezdenek majd politizálni, akiknek túlzott hatalmi ambícióik vannak. Az egyetlen lehetőség ennek a megakadályozására, hogy ha azok is részt vesznek a politikai életben, akiket pozitív érdekek mozgatnak.

Lehetne ezzel a módszerrel esetleg középiskolások számára is politikai tudást átadni?

Persze, ez nagyon hasznos lenne. Nyilván én nem hívnám politikainak vagy politológiainak, mert az talán önmagában is taszító, de azok a kérdések, hogy miért emelkedett fel Palpatine, vagy az, amit a legújabb Marvel univerzum a szuperhősök kapcsán felvet, hogy kell-e a szuperhősöket kontrollálnia valamilyen állami intézménynek, velejéig politikai, vagy jogi kérdések. Ezekkel lehetne középiskolában is foglalkozni. Talán mindenki szívesebben beszél Amerika Kapitányról és Vasemberről, mint a FIDESZ-ről és az MSZP-ről.

Van erre példa itthon vagy külföldön?

Mindenféle példák vannak, Magyarországon én is voltam már középiskolás közösségben és itthon is vannak olyan programok, amik a középiskolába a politikai kultúrát a popkultúrán keresztül viszik be. Ilyeneken mi is dolgozunk a Republikon Intézetben. Én azt érzékelem, nyilván elfogultan, hogy egyre nagyobb az érdeklődés eziránt a szemlélet iránt, a Corvinus és az ELTE is elég nyitott ezekkel a témákkal kapcsolatban, de szerintem ez a figyelem erősödni fog.

Lát még más alternatív módszereket, melyeknek köszönhetően könnyedebb formában adható politikai tudás fiatalok számára?

Szerintem a hangsúly a gyakorlatiasságon és a kézzel foghatóságon van. A populáris kultúra az egyik ilyen eszköz. A másik a különböző szerepjátékok, viták, az olyan helyzetek, amikor az embereknek bele kell képzelniük magukat olyan álláspontok képviseletébe adott esetben, amelyekkel nem feltétlenül értenek egyet. A vitakultúra javítása, az interakció eltérő véleményű, vagy más szociokulturális hátterű emberekkel szerintem mind segítenek abban, hogy egy demokratikusabb, és talán toleránsabb társadalmunk legyen.

 

Kérdezett: Mikus Áron

Fotó: Bauer Emese

 

„A science fiction univerzumok pont azt mutatják meg, hogy a politika számít…” Tovább
Az Educatio margójára

Az Educatio margójára

A minden évben megrendezett Educatio Kiállítás rengeteg középiskolás és már diplomával rendelkező érdeklődő számára elengedhetetlenül fontos esemény, ami nélkül nem is merik beadni a jelentkezésüket a felsőoktatásba. Jómagam is többször jártam kint, mint érdeklődő, csakúgy, ahogyan egyetemi nyílt napokon is részt vettem. Amit pedig tapasztaltam, az korántsem feltétlenül a kedves, nyitott, segítőkész hökösök és egyetemet képviselő hallgatók hozzáállása volt. Nézzük, miért.

honvedelemhu.jpg
Forrás: honvedelem.hu

Az Educatio margójára Tovább
„A gyerek nem az életre készül, hanem él.”

„A gyerek nem az életre készül, hanem él.”

Volt és jelenlegi AKGs diákok tömegjei olvasták Horn György újabb interjúját, többek között egy volt évfolyamtársam, akinek a véleményező cikkjét olvashatták a blogon a múlt hétvégén. Bár nem tartom túl témába vágónak a Corvinus blogjára ezt a cikket, de minden történetnek két oldala van, Luci megírta az övét, íme az enyém.

akgimnazium.jpg

„A gyerek nem az életre készül, hanem él.” Tovább
Pár gondolat a bekamerázott anarchista-házról

Pár gondolat a bekamerázott anarchista-házról

Horn György, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium pedagógiai vezetője ismét körbetáncolta a médiát, nehogy véletlenül elfelejtkezzünk iskolájáról. Az Origónak adott interjújában jó érzékkel megeresztett pár bombasztikus ballasztot, hogy könnyen adjon hatásos címet az egyszeri újságíró – csak éppenséggel a lényegről felejtett el beszélni. Egy volt AKG-s rövid vallomása.

Pár gondolat a bekamerázott anarchista-házról Tovább
Félrecsúszott mondatok

Félrecsúszott mondatok

A világ leghasznosabb szakmáját tanulom. Generációkon át féltve őrzött titkokat sajátítok el, amelyeket korábban csupán a bölcs uralkodók ismerhettek. Bizony: kommunikáció szakos vagyok! E mesterség tanoncaként szembesültem az igazsággal, hogy a tiszta és érthető szöveg tündöklő kincs. Egy jól megfogalmazott üzenet többet ér ezer szónál! ...vagy valami ilyesmi.

Az mindenesetre bizonyos, hogy a félrecsúszott mondatok, valamint azok szerencsétlen értelmezései, áldozatokat szednek. A zavaros kommunikáció okozta már egy Canterbury-i érsek halálát, két repülőgép összeütközését és számtalan más tragédiát.

Kisebb katasztrófa talán, de az érzékeny magyar közbeszédet hamar bejárta a hetedikes irodalomtankönyv kusza szövege a "nyugatimádat”-ról. Vajon tényleg az ideológia olajában félig átsütött nyers badarságról van szó vagy létezik egy ennél unalmasabb magyarázat?

10600616_10152616590898467_6700422949883223439_n.jpg

Félrecsúszott mondatok Tovább
süti beállítások módosítása