Közgazdász Online


Budapesti fagyikörkép - Mutatjuk a legjobb helyeket!

Budapesti fagyikörkép - Mutatjuk a legjobb helyeket!

ice-2759348_1920.jpg

Bazsalikomos eper, mascarponés maracuja, mexikói csoki, Irsai Olivér és még sorolhatnánk. Budapesten se szeri, se száma a fagylaltozóknak, melyek finomabbnál finomabb hűs édességeket kínálnak. A krémes olasztól kezdve a sorbeteken át a macaron alakú fagyiig mindent megtalálunk, még akkor is, ha éppen diétázunk. A cikkben összegyűjtöttünk nyolc szuper budapesti fagyizót, amit érdemes kipróbálni idén nyáron.

2021.08.12. Írta: Belayane Najoua. Borítókép: Pixabay

Gombóc helyett újhullámos formák

Macaron Heaven

kepernyofoto_2021-07-07_20_52_21.png

Kép: Macaron Heaven

A Mammut közelében található Macaron Heaven, aminek vezetője Késmárki Dia corvinusos alumna, alapvetően egy francia cukrászda a macaronokra specializálódva (a francia desszertekről egy korábbi cikkünben bővebben is írtunk), ám nyaranta akadnak óriás macaronba zárt fagyik is. Hetente három íz érhető el, amit a közösségi oldalakon mutatnak be minden hétfőn. Volt már többek között passion fruit, zöldalma, bodza, banános nutella, sós mogyoró és sajttorta is. Ha pedig a macaron fagyikon kívül még egy kis édességre vágynánk, akkor közel negyven féle macaron közül választhatunk. 

A Macaronok tényleg óriásiak, de a benne levő fagyi miatt mégsem tömények, így egy desszertnek pont megfelelnek. Mi egy tiramisut és egy sajttortát ettünk - mindkettő isteni volt, és a kiszolgálás pedig csillagos ötös. 

Bon Dia!

A Little Melbourne kávézó mellett található fagyizót egy barcelonai utazás ihlette, ami a nevéből is látszik, hiszen a bon dia spanyolul jó napot jelent. A retró csavaros fagyik új életet kapnak a fagyizóban, hiszen a megszokott csoki és vanília helyett olyan különleges ízeket lehet kipróbálni, mint a Panna Rosa málnás-licsis-rózsás, az Emma Green pisztáciás-matchás, a  Melbourne Blue spirulinás (kék algás), a Peter Black kókuszból kivont aktív szénnel kevert (fekete színű!) fagyi. A fagyikra lehet kérni toppingokat is, amik még különlegesebbé teszik az élményt.  

Az olasz félsziget szenvedélyes ízei

Gelateria Pomo D’oro

Az Arany János utcában található fagyizó egy igazi kis Olaszország Budapest szívében. A kiváló minőségű fagyik között találhatunk egyszerű ízeket is, mint a stracciatella, a csoki és a pisztácia, de akadnak különlegesebb, kevert fagyik is, mint a bazsalikomos eper vagy a szedres fekete csoki. A kis fagyizóban olyan autentikus olasz édességeket is vehetünk, mint a cannolo, a tiramisu és a panna cotta. Az üdítők között pedig természetesen megtaláljuk a kávék összes változatát, de ha valami gyümölcsösebbre vágynánk, akkor a smoothie-k közül is választhatunk.

I love gelato

A Mester utcai fagyizót egy olasz testvérpár vezeti, ami meg is látszik a folyamatosan változó extra ízkombinációkban. A fiúk nagyon szeretnek kísérletezni az új, szokatlannak tűnő ízpárosításokkal. Rendszeresen kísérleteznek sós fagyikkal is, mint a camambert, a gorgonzola vagy a cheddar. A pultban rengeteg sorbet is található, így a laktóz vagy tejfehérje érzékenyek is találhatnak maguknak isteni fagyikat. A júliusi ízeik között van a mascarpone alapú fagyi maracujával, málnával és kakaóbab törettel, a 40 százalékos kefír barnarummal és kakaóbab ropogóssal, valamint a feketeerdő fagylalt reszelt étcsokoládéval, kakaós piskóta darabokkal és meggyszósszal. A fagyizó mellett pedig májusban nyitották meg a gépi csavart fagyizójukat is. 

Természetes élvezet érted és a Földért

Anjuna

Az Anjuna jégkrémek nemcsak Budapest és Tihany utcáiban tűnnek fel, hanem a kiskereskedelmi láncok boltjaiban is találkozhatunk velük. A jégkrémek egytől egyig vegánok, gluténmentesek és csak természetes alapanyagokból készülnek. Ha fagyizóban vásárolunk Anjuna jégkrémet, akkor az alapra még kérhetünk egy dipet, azaz egy öntetet és egy toppingot, ami lehet kókuszpehely, lifilizált málna vagy éppen mangó-maracuja coulis. Az alapjégkrémek között pedig többek között találunk áfonya-levendulát, elefántcsontparti kókuszt, málna-licsi-rózsát, mexikói csokit és mogyorós kávét. 

kepernyofoto_2021-07-07_21_06_59.png

Kép: Belayane Najoua

Ezelőtt még soha nem jártam az Anjunába, mert őszintén szólva nem igazán szeretem a vizes fagylaltot, de gondoltam, a cikk miatt most már tényleg kipróbálom, ha már úgyis annyit hallottam róla. A választott fagyim áfonyás-levendulás jégkrém volt fehér csokival leöntve, egy kis liofilizált málnával. A fagyin nagyon markánsan érződött a levendula és az áfonya is, úgyhogy egyáltalán nem hasonlított a tipikus bolti vizes fagyikra, amiknek legtöbbször semmi ízük. A csoki pedig szuperül illett a kicsit savanykás fagyihoz, nem beszélve a málnadarabokról. Ha eddig csak gondolkoztál az Anjunán, akkor lépj a tettek mezejére, mert habár drágább, mint egy átlagos vizes fagyi, a természetes alapanyagokból varázsolt ízkavalkádért megéri kipróbálni!

Gelateria Pichler

A Párisi Udvar közelében található fagyizóban Damniczki Balázs fagylaltkínálatával találkozhatunk. A fagyik közt jószerivel vannak tejmentesek, cukormentesek és vegánok is, így mindenki megtalálja az étkezésének megfelelő fagyit, az ízért pedig nem kell aggódni. Ha egy kis csavart szeretnénk a fagyizásunkba, akkor kérhetjük a fagyit briósban vagy kürtöskalácsban is. 

Kézművesség felsőfokon

Erdős és fiai cukrászda

Erdős Norbert nem akárhol tanulta a fagylaltkészítést - Olaszországban élt több évig, ahol nemcsak a cukrászattal, hanem a konyhaművészet más ágaival is megismerkedett. Az Erdős cukrászdában több mint 200 fagylaltreceptet őriznek, melyek közül egy átlagos főszezoni napon nagyjából negyvennel találkozhatunk a pultban. Minden szezonban készülnek új receptek. A cukrászda sokszor a legegyszerűbb alapanyagokból is különleges ízkombinációkat teremt meg. A fagyik között számos magyar ihletésűt is találunk, úgy mint a kapros-túrós pite, a zserbó, az Irsai Olivér és a tökös-mákos fagyi. Az Erdős fagylalt száz százalék pisztácia alapfagylaltból készül, amin roppanós csokidarabok és Erdős-torta süteményfalatkák vannak. 

Levendula Kézműves Fagyizó

A Levendula Fagyizó alapelve, hogy a hőkezelésen kívül semmilyen tartósítószert, adalékanyagot, ízfokozót nem használnak - a lényeg az alapanyagokban rejlik. A fagyik között találhatunk laktóz-, glutén- és tojásmentes változatokat is, és aki cukormentesre vágyik, a sztíviával édesített fagyik közül csemegézhet. Érdekesség, hogy a vizes alapú fagyikhoz Szentkirályi ásványvizet használnak, a pisztáciát Bronte-ból rendelik, a citromok pedig Szirakúzából érkeznek.

Budapesti fagyikörkép - Mutatjuk a legjobb helyeket! Tovább
Romantika és olasz szellemiség az operában – Mi okozta Verdi sikerét?

Romantika és olasz szellemiség az operában – Mi okozta Verdi sikerét?

giuseppe_verdi.jpg

Giuseppe Verdi neve mindenkinek ismerősen hangozhat – vagy ha a neve nem is, a zenéje mindenképp. A romantika egyik legnagyobb zeneszerzőjeként és az olasz Risorgimento mozgalom egyik jelképeként emlékezünk rá, művei pedig ma is népszerűek, filmekben is gyakran csendülnek fel. De mi okozta sikerét? 

2021. 06. 13. Írta: Engelbrecht Azurea

Giuseppe Verdi szerény körülményekből emelkedett a 19. század egyik legnagyobb zeneszerzőjévé. 1813-ban született, a szülei kocsmárosként dolgoztak, így a családnak nem volt sok pénze. Verdi tehetsége hamar megmutatkozott: amikor 12 éves korában kinevezték a helyi templom orgonistájává, egyértelművé vált, hogy zenélnie kell. 18 éves korában Milánóba utazott, hogy a konzervatóriumban tanuljon, ahova nem vették fel, így magánúton folytatta tanulmányait az olasz kulturális fővárosban. Első operája – amely a híres Scalában debütált – hatalmas sikert aratott. Verdi szerződést kötött az operaházzal, és sok évnyi termékeny operaszerzés következett.

A romantikus opera kialakulása és jellegzetességei

A 19. század a romantika korszaka volt, melynek jellegzetességeit Verdi operái is magukon viselik. A stílus az előző évszázad racionalizmusával szemben alakult ki – először a költészetben és a festészetben: a romantika az egyénre és az érzelmekre helyezte a hangsúlyt.

Leggyakoribb motívuma a vágyakozás a szerelem, a múlt és a szabadság felé, ami nem meglepő, tekintve a korszak társadalmi történéseit. 

A korszak előfutárai az amerikai és a francia forradalom, az 1800-as évek történelmi eseményei között szerepelnek az 1848-as forradalmi hullám, az amerikai polgárháború, a kommunista kiáltvány kiadása, valamint a német és olasz egyesítési folyamatok. Ezek mindegyike a szabadság iránti vágy megtestesülése volt, és az egyén jogainak kiterjesztésére helyeződött a hangsúly. Az operákban megjelenő folyamatos vágyódás miatt a történetek gyakran szomorú véget értek – akár a főszereplő halálával.

A korszak zenéjére nemcsak a történelmi környezet, hanem a közönség is hatással volt: míg a szabadidő korábban az arisztokrácia kiváltsága volt, az ipari forradalom következtében az új középosztály számára is megnyílt a lehetőség, hogy szabadidejében és “felesleges” pénzével kultúrát fogyaszthasson, koncertekre, operába járhasson. A célközönség változásával az operák témái is megváltoztak: már nemcsak az uralkodókról szóltak a történetek, hanem gyakran az átlagember került előtérbe, esetleg mítoszok és mesék, mint Richard Wagner operáiban. Ebben az időszakban alakult ki a ma is ismert operanézés, korábban ugyanis a közönség beszélgetett vagy akár táncolhatott is.

la_scala.jpg

Kép: A Scala előadóterme (Forrás: Il Giornale degli Orologi)

Verdi operái és hatása az olasz egyesülési mozgalomra

Verdi fiatalon vált sikeres operaszerzővé, legnagyobb inspirációját pedig az olasz opera színterének korábbi domináns zeneszerzői jelentették, akiknek művei szintén ismerősen csenghetnek: Gioachino Rossini (A sevillai borbély és Tell Vilmos), Gaetano Donizetti (Don Pasquale) és Vincenzo Bellini (Norma). Verdi első operái  – egyesek szerint túlságosan is – egyszerű zenei motívumokkal dolgoznak, azonban hozzáértően osztotta szét őket a zenekarra, továbbá rendkívül dallamosak. Ez lehet az egyik ok, hogy míg Verdi nézői és hallgatói hamar rajongókká váltak, a kritikusok tetszését kevésbé nyerte el.

Az egyszerű dallamokat ellensúlyozza, hogy Verdi minden operájának jellegzetesek a szereplői. Személyiségüket dalaik is átadják, erre remek példa Oscar az Álarcosbálból. Oscar egy nadrágszerep, azaz egy férfi karakter, akit egy – ez esetben szoprán – nő játszik a színpadon. Az inas magas körökben mozog, mindenkiről tud mindent, és ravaszul csak akkor fedi fel a titkokat, mikor érdeke fűződik hozzá. Áriájából szinte kézzel fogható az önelégültsége, és vidáman gúnyolódik azokon, akik részesülni akarnak tudásából.

Oscar áriája: Saper vorreste Diana Damrau előadásában

Verdi munkásságának első évtizedében nem annyira az áriái, inkább kórusművei kiemelkedőek: például a Nabucco című operában a héber rabszolgák kórusa, amely majdnem Olaszország himnuszává is vált.

A dal a babiloni fogságot megélő rabszolgák honvágyát és szomorúságát fejezi ki: ez megmozgatta az olasz nép szívét, akik elveszettnek érezték magukat az egyesítést megelőző zavaros időszakban. Már az első sor is sokatmondó: “Repülj, gondolat, aranyszárnyakon...”.

A rabszolgák kórusa: Va, pensiero, sull’ali dorate a Scala operaház kórusának előadásában

Verdi szimpatizált a Risorgimento mozgalommal, melynek célja az olasz egység létrehozása volt a Szárd-Piemonti Királyság vezetése alatt. Noha Verdi közvetlenül nem igazán vett részt a folyamatban, operái valószínűleg szándékosan ébresztettek nemzeti érzéseket a hallgatóságban. Verdi olyan hírnévre tett szert operáival, hogy ma “sztárnak” titulálnánk. Neve kódként szolgált az egyesítést támogatók körében: a Viva VERDI (Éljen Verdi) jelmondat valódi jelentése ez volt: Viva Vittorio Emmanuele, Re D’Italia, azaz Éljen Viktor Emánuel, Olaszország királya. Az olasz egység létrejötte után Verdi az első megválasztott parlament tagjává vált. Később más politikai szerepet is kapott, azonban nem igazán volt aktív, inkább a zenével és birtokával foglalkozott.

Utolsó két operáját, az Otellót és a Falstaffot többéves szünet után írta. Ezek mind szerkezetükben, mind stílusukban feltűnően különböznek a korábbi műveitől, ezért egyesek azt gondolják, Richard Wagner operái tettek ekkora hatást Verdire, és az ő példáját kívánta követni.

Operáin kívül leghíresebb műve a Requiem, amelyet Alessandro Manzoni, olasz költő és író emlékére komponált. A gyászmise, különösen a Dies Irae tétele talán a leggyakrabban játszott komolyzenei mű Mozart Requiemje mellett, és megszólal többek között Quentin Tarantino Django elszabadul című filmjében is.

A Requiem: Dies Irae részlete a Berlini Filharmonikusok előadásában

Romantika és olasz szellemiség az operában – Mi okozta Verdi sikerét? Tovább
„Ha Te tudnád, amit én” – avagy táncperformansz a zöldséges pultok között

„Ha Te tudnád, amit én” – avagy táncperformansz a zöldséges pultok között

A Magyar-Olasz Kulturális Évad 2013 közösségi média-kommunikációjáért a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói médiaközpontja felel. Ennek kapcsán a Corvinus TV stábja készítette el a fővárosi Vásárcsarnokban megrendezett magyar-olasz flashmob videó-beszámolóját. A cikk forrása: https://magyarolasz2013.wordpress.com/ 

„Ha Te tudnád, amit én” – avagy táncperformansz a zöldséges pultok között Tovább
süti beállítások módosítása