Közgazdász Online


Végleg eltűnik a készpénz?

Végleg eltűnik a készpénz?

A digitális jegybankpénz lehet a jövő

artem-beliaikin-dz-iij3crpm-unsplash_1.jpgMi a digitális jegybankpénz koncepciója? Hogyan működne a pénz- és bankrendszer? Retkes Ádám István a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Gazdálkodás szakán végzett, és diplomamunkájában a digitális jegybankpénz megvalósítási lehetőségeit kutatta.

Írta: Taxner Tünde

portrait.jpgSzükség van még készpénzre a hétköznapokban? 

Szerintem a mindennapi tranzakciók túlnyomó részében abszolút nincs rá szükség, mert a vállalkozások és a háztartások nagy része ma már készpénz helyettesítő eszközöket használ. A magyar lakosság több mint hetven százalékának van bankszámlája, és mindenki számlapénzzel fizet, kártyás vagy mobilpénztárcás megoldással, néhányan használnak kriptoeszközöket is. A jövőben a nemzetközi példákat figyelembe véve abszolút nem lesz szükség a készpénzre.

Svédország elég jó példa erre, ahol a felnőtt lakosság több mint 99 százaléka rendelkezik bankszámlával vagy valamely pénzügyi szolgáltatónál számlacsomaggal, és ott a készpénz már teljesen kezd kivonulni a mindennapi használatból. A svéd jegybanknak már az a problémája, hogy egyes társadalmi csoportok kiszorulnak a fizetési rendszerből, mert lassan a vidéki kisboltok sem fogadják el a készpénzt. Nem éri meg nekik a készpénz tartása, transzportálása és őrzése az alacsony kihasználtság miatt. Ezek mind olyan tranzakciós költségek, melyek kellemetlenné teszik a készpénzhasználatot.

De a készpénz megszüntetésének vannak előfeltételei. Mi a helyzet Magyarországon?

Szerintem Magyarországon a pénzügyi infrastruktúra most nagyon jó, mivel azalapszolgáltatás részeként bevezették az Azonnali Fizetési Rendszert. A lakosság is szereti, és egyre több élethelyzetben kezdenek átállni a használatára. De az látszik, hogy az idősebb korosztály előszeretettel tartalékol készpénzben, illetve fizetésre is használja. Illetve a magyar szürke és fekete gazdaságban a készpénz munkabérként is jelen van. A gazdaság fehérítésével is lehetne a készpénzhasználatot csökkenteni, állami és jegybanki ösztönzőkkel pedig a régiós jellemzők ellenére sikeres lehetne a változtatás.

terkep.pngEhhez kapcsolódik a digitális jegybankpénz bevezetésének témaköre is. Mit jelent ez a koncepció?

A digitális jegybankpénz megfeleltethető egyrészt a készpénz digitális verziójának, de elképzelhetjük úgy is, mint a jegybanknál vezetett számlánkon lévő számlapénz.

Ez két nagyobb csoportra tagolódik: az egyik, amit a lakosság és a vállalati szektor tud használni, mint a jelenlegi készpénzt vagy kereskedelmi banki számlapénzt, illetve van egy másik, speciális formája, ami egy nagykereskedelmi megoldás. A digitális jegybankpénz ugyanis a bankközi elszámolások új egysége is lehet. Ez utóbbi nem mindegyik országban szükséges, inkább egyes kelet-ázsiai területen van létjogosultsága. Amiben én több fantáziát látok, az a lakossági és vállalati oldal, ahol elsősorban a készpénz helyettesítésére szolgálhat.

Miért akarnánk helyettesíteni a készpénzt? Ott van a számlapénz, amit ugyanúgy elfogadnak a kiskereskedők.

abra_1.jpgEz így igaz, de a kereskedelmi banki számlapénz valójában egy jegybankpénzre szóló követelés. Az ad értéket a banknál elhelyezett számlapénzünknek, hogy a kereskedelmi bank kötelezettséget vállal arra, hogy kérésünkre 1:1 arányban átváltja jegybankpénzre. És mi az az egyetlen jegybankpénz-típus, amit a vállalatok és a lakosság használhatnak? A készpénz. Digitális jegybankpénzhez eddig csak a kereskedelmi bankok fértek hozzá, hiszen a jegybanknál vezetett kötelező tartalékuk digitálisan tárolt. A koncepció lényege az, hogy ezt kiterjesszük a lakossági és vállalati szektorra is.

Milyen előnyökkel járna a bevezetése?

EU-s szabályozás többek között, hogy a kereskedelmi banki számlapénzekre maximum 100.000 euróig vállalnak betétbiztosítást. Ha valakinek efölött van vagyona a bankban, és valamilyen konjunktúraidőszak utáni visszaesés vagy válság esetén bedől az intézmény, elveszíti az efölötti részét. Ha pedig egy nagy bank dől be, akkor ennyit se fog tudni visszakapni. Magyarországon az Országos Betétbiztosítási Alapnak például töredék akkora betétbiztosítási vagyona van az ilyen károk rendezésére, mint amekkora egy nagyobb banknak a betétállománya. Vagyis fennáll a veszélye annak, hogy nagyobb bankcsőd esetén az emberek csak a pénzük töredékét kapnák vissza.

Ha a digitális jegybankpénz a lakosság kezében van, ez nem fordulhatna elő, mert akkor a jegybank szavatolja a jegybankpénz értékét. Ez az ország definitív pénze, ez a hivatalosan elismert fizetőeszköz, és ott van mögötte az ország teljes gazdasága. A jegybank pedig, mint ismerjük, nem sűrűn szokott bedőlni, úgyhogy ez a veszély nem annyira áll fenn. Tehát biztonságos, illetve megvan az az előnye a készpénzzel szemben, hogy nagyon minimális az előállítási, tartási költsége. Itt kódsorokról van szó, digitálisan tárolt információról. Higiénikusabb is, nem kell több kézen átmásznia egy-egy tranzakciónál. Minden előnye megvan, ami egy készpénzhelyettesítőnek, a jegybank által szavatolt jó tulajdonságaival együtt.

Milyen hátrányai lehetnek?

Van egyrészt társadalmi hátránya, hogy az elfogadottság pár országban alacsonyabb lesz, amíg az ösztönzőket nem vezetik be. Erre az ecuadori példa tökéletes: csináltak egy pilot tesztet a lakossággal, melyben a jegybank digitális pesot bocsátott ki. Pár ezer felhasználója volt csak a rendszernek, mert nem bíztak a jegybankban. Európában ez kevésbé fordulhat elő, a lakosság bizalma az intézményrendszerben elég magas, ellenben az elfogadottság alacsony szintje akadályozó tényező lehet.

abra_3.jpgMásik pénzforgalmi veszélyforrás lehet, hogy ez is egy informatikai rendszer, itt is van rendszerkockázat. Tehát ha bedőlnek szereplők vagy a szerverpark, akkor annak durva negatív hatása lehet a fizetési rendszerre. Ez architekturális kérdés: elosztott rendszerek esetén a rendszerkockázat csökkenthető. Itt is figyelembe kell venni azt, hogy mint minden informatikai rendszernek, ennek is vannak használat közben veszélyei.

Akár hackelési kockázata is lehet?

Ha a jegybank a kereskedelmi bankokkal közösen vagy egy megbízott harmadik féllel üzemeltetné a digitális jegybankpénz elszámoló rendszert, akkor szerintem elég kicsi lenne az esély rá. Hiszen a rendszerhez való hozzáférés sem olyan, mint a Bitcoinnál vagy más kriptopénzek esetében, amit bárki tud bányászni, bárki hozzáfér a főkönyvhöz. Itt a főkönyvbe való írás joga a jegybanknál és az általa megbízott feleknél lenne. 

Hogyan viszonyulna ez a rendszer a kriptovalutákhoz?

Kis mértékben konkurenciát állíthat nekik, hiszen mint innovatív megoldásnak, a Gartner-féle hype-ciklus szerint ennek is lenne „fancy-faktora”. Ahogy a kriptovalutáknál is nagyon felfutott a használat, aztán a Bitcoin-lufi kidurranása után leesett, itt is várható egy elég erős érdeklődés, ha a rendszert több országban is bevezetik. Elszívhat kriptoeszköz-felhasználókat, de szerintem nem egy piacon vannak, és nem egy célközönsége van a két rendszernek.

A kriptoeszközök alapelve, hogy egy elosztott, nyílt, bármilyen felhasználó által hozzáférhető fizetési rendszer legyen, amit nem szabályoz központi intézmény – ez a digitális jegybankpénz teljes ellentéte. Szerintem a kriptoeszközöket használók vagy azért vannak jelen a piacon, hogy spekuláljanak, és ezáltal haszonra tegyenek szert, vagy azért, mert hisznek abban, hogy társadalmilag egy jobb rendszert lehet üzemeltetni, ha nincs monetáris szabályozó, aki elinflálhatja a pénzegységeket. Ez a rendszerfélelem az, ami megkülönbözteti őket, hiszen a digitális jegybankpénz esetén a rendszerbe vetett bizalom lenne az, ami ösztönözné a használatot.

Van olyan ország, ahol bevezették és bevált a digitális jegybankpénz?

Igen, Uruguayban pár évvel ezelőtt már folytattak egy pilot-tesztet, a lakosság nagyon megkedvelte, és egyértelmű hozzájárulását adta a rendszer későbbi bevezetéséhez és kiterjesztéséhez a teljes társadalomra.

Véleményem szerint ez jó előszobája lehet a digitális jegybankpénz más országokban történő bevezetésének. Kifejezetten érdekes megoldásokat alkalmaztak: az állam telekommunikációs hálózatát használták, ezért internetelérés nélkül is tudtak fizetni a teszt résztvevői. Ez is előnyt jelenthet a mobilfizetéssel szemben. 

Látsz arra esélyt, hogy Magyarországon is bevezessenek hasonló megoldást?

Rövid távon nem valószínű. Amikor a V4-országok digitális jegybankpénzzel fennálló viszonyát vizsgáltam, a kutatásom eredményeiből azt láttam, hogy elég magas a készpénzhasználat aránya, és a lakosság túlnyomó többségének van pénzintézetnél vezetett számlája, de mindegyik ország máshogy próbálja csökkenteni a készpénzhasználatot. Az MNB az Azonnali Fizetési Rendszerrel szeretné ezt a célt elérni, amit március 2-tól be is vezettek, és az alapszolgáltatás része lett. Ha közép- vagy esetleg hosszútávon erre épít a jegybank, akkor nem gondolkoznak el a digitális jegybankpénz bevezetésében. 

Ha az innovatív szolgáltatásokat, amik a jelenlegi rendszerhez kapcsolódnak, bővítik, és a kiskereskedőknél is kiépítik az infrastruktúrát, például QR-kódos megoldást vezetnek be, az egy járható út lehet.

Ebben az esetben azonban a kereskedelmi bankok szerepe nő meg még jobban a fizetések és tranzakciók elszámolásában. Svédországban a tranzakciók többsége egy alkalmazáson keresztül fut, amit a kereskedelmi bankok együtt fejlesztettek, tehát ott a lakossági pénzforgalomhoz a svéd jegybanknak nagyon kicsi köze van. 

Mi volt a kutatásod legfontosabb felismerése?

Alapvetően technológiai fókuszú volt a kutatásom, amiről ebben a cikkben is beszámoltam. A legfontosabb eredménye, hogy még nincsen konszenzus. Nem tudnak dűlőre jutni a jegybankok, hogy ha esetleg bevezetnék a rendszert, akkor milyen architekturális, infrastrukturális formában tegyék. Ezek majd akkor fognak elhatárolódni, amikor bevezetik az első megoldást. Kína ebben már nagyon élen jár, de a kínai monetáris szabályozó nem ad ki információt erről a projektről. Nem lehet tudni, hogy milyen a megvalósításuk, csak annyit, hogy pár éven belül szeretnék implementálni. Európában viszont még a távolabbi jövőbe csúszik a digitális jegybankpénz alkalmazása.

Borítókép: Unsplash

Grafikák: Retkes Ádám István

Végleg eltűnik a készpénz? Tovább
Akik beszélik a gazdaság nyelvét - Interjú a Luca Pacioli Társaság elnökével

Akik beszélik a gazdaság nyelvét - Interjú a Luca Pacioli Társaság elnökével

tabor.jpg

A pénzügy és a számvitel sokszor elrettentő fogalmak az egyetemisták körében, főleg a vizsgaidőszakban. Az alapok ismerete azonban elengedhetetlen, hiszen amint Takács Bálint, a Luca Pacioli Társaság elnöke fogalmaz: „A számvitel a gazdaság nyelve”. A Közgazdász Online egyik küldetése, hogy bemutassa a Budapesti Corvinus Egyetem diákszervezeteit, és azokat a fiatalokat, akik mögöttük állnak. Ezúttal arra derül fény, hogy mivel foglalkozik a Luca Pacioli Társaság.

 

Mi a Luca Pacioli Társaság fő célkitűzése?

Amikor az alapító generáció létrehozta a Paciolit, őket is az motiválta, ami gólya koromban bennem is, illetve biztos vagyok benne, hogy szinte minden, az egyetemre frissen érkező hallgatóban felmerül;  szerettem volna elmélyülni azokban a tudományágakban, amelyek a legjobban érdekeltek - ez a mi közösségünk esetében a számvitel és az adózás.

Fő küldetésünk az, hogy egy, az egyetemi képzést kiegészítő kurzusrendszert működtessünk, melynek segítségével tagjaink még hatékonyabban fejlődhetnek szakmailag - mindezt egy baráti közösség részeseként. Hosszú távon pedig azt szeretnénk elérni, hogy az általunk érintett területeknek, mint például a könyvvizsgálat vagy az adótanácsadás, a legkiemelkedőbb képviselőit neveljük ki tagjaink közül.

takacs_balint-min.jpgMi motivál abban, hogy a szervezet elnöke vagy?

A Pacioliban gólyaként az fogott meg, hogy láttam, hogy a számvitel és az adózás egy olyan meghatározott fókusz, amely valóban komoly figyelmet kap, és a szervezet működésének kulcs elemét jelenti. Részese szerettem volna lenni az építkezésnek, hiszen egy fiatal diákszervezetről beszélünk, ami még folyamatosan fejlődik.

Az elődök munkáját folytatom tovább, mert hiszem, hogy ez egy rendkívül komoly és jó kezdeményezés olyan szempontból, hogy az általunk felkarolt tudományágak nem kapnak annyi figyelmet, mint amennyire fontos szerepet a gazdaság működésében valójában betöltenek. Emellett egy ambíciózus és összetartó közösségnek lehetek a tagja, ezért is szeretném, hogy a most kezdő, illetve a jövőben az egyetemre érkező pénzügy és számvitel szakos hallgatók ugyanennek a részeseivé válhassanak.

Ki a névadótok?

Luca Pacioli a XV-XVI. század fordulóján élő itáliai szerzetes-matematikus volt. Azért választottuk őt névadónknak, mert a számvitel alapját jelentő kettős könyvvitelt ő alkotta meg, illetve az ő tudományos tevékenységéhez szeretnénk visszatérni. 

Szeretnétek ezt a tudományágat olyanoknak is népszerűsíteni, akik nem ezt tanulják?

Elsődlegesen szeretnénk összetartani a terület iránt érdeklődő hallgatókat a saját közösségünkben, de ezen kívül további célunk természetesen az is, hogy az egyetemen belül is népszerűsítsük a területet azon hallgatók számára, akik a saját szakjaikon csak kevesebbet foglalkoznak számvitellel és adózással. Ennek az egyik legfontosabb elemét azok az ingyenes felkészítők jelentik, amelyeket minden félévben, immár négy tantárgyból tartunk - ezek az egyetem minden hallgatója számára elérhetők.

Minden félévben több száz hallgatót segítünk el ezekkel a konzultációkkal, melyek jellemzően a meghirdetésüket követő néhány órán belül mindig teltházasak. A résztvevőktől rendkívül jó visszajelzéseket kapunk, ami a tanári gárdánkat is folyamatos motivációval tölti el.

Szeretnénk, ha a mi támogatásunkkal a résztvevők számára befogadhatóbbá válnának ezek a tárgyak, és amellett, hogy sikeresebbek lesznek a vizsgán, utólagosan is pozitívabban  vélekednének a számvitel világáról.

Sokakban fel sem merül, hogy ebben a szakmában nagyon komoly lehetőségek vannak, illetve azt gondolom, hogy első ránézésre sokan esetleg száraznak tartják. Közben egy nagyon izgalmas területről beszélünk, hiszen a számvitel a gazdaság nyelve.

Tehát aki ismeri vagy járatos a számvitelben, sokkal jobban megértheti a vállalatok közötti tranzakciókat és ezáltal a gazdaság működését. Karrier szempontból szinte korlátlan lehetőségek állnak előtted. 

Hogyan válhat valaki taggá?

A Társaságba első- és másodéves pénzügy és számvitel szakos hallgatókat várunk. Mindig a tavaszi félévben hirdetünk tagfelvételt az első negyedéves ZH-k után, tehát jellemzően március második felében. Elektronikusan lehet jelentkezni, majd a felvételi egy írásbeli fordulóból és egy szóbeli elbeszélgetésből áll.

Mit kínáltok a tagoknak?

Alapvetően mindig is arra törekedett a Társaság, hogy minden félévben változatos kurzusokat biztosítson a tagok számára. Szeretnénk azt, hogy a képzésük végére felismerjék, mi az a karrierút, ami számukra a leginkább megfelelő, legyen szó adótanácsadásról, könyvvizsgálatról, vagy esetleg arról, hogy valamilyen módon itt, az egyetemen folytassák a pályafutásokat mesterképzés vagy a későbbiekben egy PhD fokozat megszerzésének formájában.

Emellett úgy gondoljuk, hogy ahhoz, hogy szakmai sikereket érjünk el, szükségünk van arra, hogy a tanulmányainkban is jól teljesítsünk. Az olyan tantárgyakból, amik jellemzően nagyobb kihívást jelentenek, másodéves tagjainknak heti rendszerességű plusz szemináriumot szervezünk felsőbb éves tagjaink közreműködésével.

Sikeresen működik ez a szakmai műhely?

Az elmúlt évek során egy olyan know-how alakult ki az egész szak kapcsán, ami szerintem drasztikusan megkönnyíti minden tagunk számára, hogy sikeres legyen, illetve motiváljuk egymást a szakmai sikerek elérésében. Ennek is köszönhető, hogy rendkívül sok ösztöndíjasunk van, most ősszel közel 50 fős tagságunkból 16-an nyerték el az MNB Kiválósági Ösztöndíjat, illetve heten kaptak Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíjat, amire nagyon büszkék vagyunk. 

A szakmai fejlődés mellett a közösségépítés hogyan valósul meg nálatok?

Minden évben tavasszal zajlik a tagfelvételünk, melyet követően egy mentorprogrammal fogadjuk az újonnan felvett tagokat. Törekszünk arra, hogy szinte minden héten történjen valamilyen esemény, és igyekszünk, hogy ezek széles spektrumon mozogjanak - egy egyszerű sörözéstől akár több napos külföldi kirándulásig. Most ősszel például Bécsben voltunk az adventi vásáron. A legfontosabb közösségi eseményünk a Pacioli tábor, ami minden év szeptemberében többnapos elvonulást és közös bulizást jelent.

bjne_versenyzok_es_szervezok.jpg

Mi a Bosnyák János Nemzeti Emlékverseny?

A Társaság, illetve a mögöttünk álló Luca Pacioli Egyesület fontos küldetése, hogy nemzeti szinten is összekösse a számvitel és adózás iránt érdeklődő, tehetséges hallgatókat. Ennek az egyik leggrandiózusabb megvalósulása a Bosnyák János Nemzeti Emlékverseny, aminek részt veszünk a szervezésében. A versenyre tavaly több mint egy tucat egyetemről nagyjából 150 hallgató nevezett, és végül a Debreceni Egyetem csapata diadalmaskodott. Akkor még csak pénzügy-számvitel szakos hallgatók nevezhettek, idén azonban már minden magyar nyelvű, üzleti képzésre kiterjesztettük a kiírást.

Jelentkezni a honlapon lehet, ahol már egy mintafeladat is elérhető, a regisztráció határideje február 16. Azt gondolom, hogy ez egy fantasztikus lehetőség minden hallgatónak, aki szeretné kipróbálni, megmutatni magát ezen a területen, hiszen az értékes nyeremények mellett (melynek legfőbb eleme 1 millió forint készpénzjutalom) rendkívül nívós zsűri fogja értékelni a döntőbe jutott csapatok munkáját. Az esemény színvonalát maga a fővédnök is garantálja, aki a tavalyi évhez hasonlóan Varga Mihály pénzügyminiszter lesz. A versenyen való indulást bátran ajánlom minden alapszakos G és K karos hallgatónak, jó lenne ha idén egy Corvinusos csapat nyerné meg a versenyt!

 

Készítette: Taxner Tünde

2020. február 14.

A Közgazdász Online további cikkeiért kövesd be a Facebook-oldalunkat! 
https://www.facebook.com/corvinuskozgazdasz/

Akik beszélik a gazdaság nyelvét - Interjú a Luca Pacioli Társaság elnökével Tovább