Közgazdász Online


Ide jelentkezz, ha érdekel a számok világa és a FinTech forradalom - Megújul a Pénzügy és számvitel alapszak a Corvinuson

Ide jelentkezz, ha érdekel a számok világa és a FinTech forradalom - Megújul a Pénzügy és számvitel alapszak a Corvinuson

o_zs_0207_1.jpg

A Corvinus Egyetem megújulásának következő projektjeként egy lehetőségekkel teli, sokszínű és áramvonalas alapszakot mutatunk be, ami biztos pénzügyi és számviteli tudást ad a hallgatóknak. Hogyan változott meg a szak felépítése? Milyen specializációk közül lehet választani? Hogyan lehet a hagyományos szakdolgozatot kiváltani egy projektmunkán alapuló esetalapú dolgozattal? Ezekről kérdeztük Dr. Dömötör Barbarát, a Pénzügy és számvitel alapszak felelősét.

2021.02.08. Írta: Belayane Najoua, fényképezte: Örsi Zsanett, Közgazdász

A Budapesti Corvinus Egyetem megújulása komoly változásokat hozott nemcsak az egyetem arculatában és felépítésében, hanem az alap- és mesterszakok, valamint a szakirányú továbbképzések kínálatában is. A Pénzügy és számvitel alapszak megújulására is jellemző az eredményalapú megközelítés, azaz annak a figyelembevétele, hogy a hallgatóknak milyen kompetenciákkal kell rendelkezniük, amikor kikerülnek a szakról. Az egyetem megújulásának következő projektje 2021 szeptemberében debütál.

“A Pénzügy és számvitel alapszak megújításának legfontosabb inputjai a hallgatók visszajelzései, illetve a hasonló képzések nemzetközi gyakorlatának vizsgálata volt. Részletes felmérést végeztünk a jelenlegi alapszakos hallgatók és a már végzettek között, felmértük az igényeket és azok alapján alakítottuk a szak tartalmát. Összességében próbáltuk az alapszakunkat még inkább egy nemzetközi igényeket is kielégítő, gyakorlatias szakká formálni, ahol nagy hangsúlyt fektetünk a kiváló módszertani alapozásra” - mondja Dr. Dömötör Barbara, a Pénzügy és számvitel szak felelőse.

“A változások egyik eleme a célirányos alapozás. Már az első évben, az általános, kötelező tantárgyak keretei között is előjönnek a pénzügyi problémák, a hallgatók a tanult módszertan gyakorlati felhasználásával a kezdetektől fogva találkoznak. A statisztikai, matematikai ismeretek oktatása nem a többi szakkal együtt történik, hanem kimondottan a szakra szabottan, így a módszertani példák során törekszünk arra, hogy a következő évtől kezdve a speciális pénzügyi feladatok még nagyobb hangsúlyt kapjanak.”

A szak felépítése

“A szak felépítésében nem vezettünk be radikális változásokat - az első két évben az alapozó tárgyakat tanulják a hallgatók, míg a harmadik évben a specializációk tárgyain lesz a hangsúly. Ami újdonság és egyben könnyebbség lesz a hallgatóknak, hogy az operatív tantervben kevesebb, nagyobb kiméretű tantárgy lesz, ami lehetővé teszi, hogy a hallgatók ne aprózzák el az energiáikat ” - mondja Dr. Dömötör Barbara, aki azt is kiemeli, hogy bár kevesebb tantárgy lesz, a kreditkövetelmények nem változnak, így az egyes tantárgyak több kreditet fognak érni. “A hat kredites tantárgyak mellett lesznek nulla kredites kritériumtárgyak is, amelyek a későbbi tantárgyakhoz fognak alapozó tudást nyújtani.”

“A kreditek átgondolása mellett megnöveltük a szemináriumok arányát, ahol a hallgatók közvetlenebb kapcsolatot alakíthatnak ki az oktatókkal és egymással. Így több figyelem jut egy-egy hallgatóra és a kisebb csoportok lehetővé teszik a csoportmunkát, és a jobb oktatói visszajelzést” - teszi hozzá a szakfelelős.

Ahogy az élet minden területén, úgy a pénzügyi világban is egyre fontosabbá válik a fenntarthatóság, éppen ezért a megújult alapszakon már nemcsak érintőlegesen fognak találkozni a tanulók a témával, hanem egy külön, ennek a témának dedikált tantárgy, a Pénzügyi etika és fenntarthatóság kereteiben lehet átgondolni a hosszú távú, sikeres pénzügyi-gazdasági működés feltételeit, alapvetéseit.

A szak elvégzése biztosítja a mérlegképes könyvelői tudás elsajátítását, ami felmentést jelent a mérlegképes könyvelői oklevél megszerzéséhez szükséges vizsgák lényegében mindegyike alól.

o_zs0112_1.jpg

Specializációk

A szakon két specializáció indul, a pénzügy és a számvitel, az egyes specializációk a választott területen nyújtanak további elmélyülési lehetőséget. A szakon eddig is támaszkodtunk az egyetem Pénzügyi Laboratóriuma (FinLab) által nyújtott lehetőségekre, a jövőben folytatjuk ezt a gyakorlatot, és mindkét specializáció oktatásába további FinLab alkalmazási lehetőségeket is beépítünk.

1. Pénzügy specializáció a vállalati pénzügyi tervezés, a pénzügyi adatelemzés és a pénzügyi piacok működésébe nyújt mélyebb betekintést. A hallgatók további ismereteket szerezhetnek a tőzsdei ügyletek, kockázatitőke-befektetések, portfólió optimalizálás, M&A tranzakciók (vállalatfelvásárlások, -egyesülések) területén, valamint esettanulmányokon keresztül a széles értelemben vett gyakorlati pénzügyi problémák sorát tárgyalják. 

2. Számvitel specializáció a számviteli szakma teljes spektrumát átfogja. A hallgatók éppúgy megismerkedhetnek a hazai számvitel részleteivel, mint a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szabályaival. A klasszikus számviteli területek, mint a pénzügyi kimutatások összeállítása, az ellenőrzés és könyvvizsgálat mind részét képezik a specializáció oktatási anyagának, de különös hangsúlyt fektet a specializáció a modern informatikai megoldások ismertetésére is.

A specializációk mellett a hallgatóknak már az első évben lehetőségük nyílik arra, hogy bekapcsolódjanak a Speciális Pénzügyi Matematika tehetséggondozó programba, ami emelt szintű tudást ad matematika, statisztika és a pénzügyek terén

- mondja Dr. Dömötör Barbara.

Az alapszakok utolsó féléveinek fontos feladata a szakdolgozat megírása, amit hagyományosan a szakszemináriumi tárgyak kereteiben végzett kutatómunka segített. A megújult Pénzügy és számvitel alapszak esetében lehetőség nyílik az esetalapú szakdolgozat írásra is. “A tervezett újítással a Szakszeminárium I. helyett egy projekttárgyat is választhatnak a hallgatók, amelynek kereteiben végzett munkát felhasználhatják a szakdolgozatuk megírásához. Ezek a szakdolgozatok esetalapúak lennének, a gyakorlati probléma megoldásának folyamatát, és az ebben tanultakat mutatnák be.”

Ahogy az összes corvinusos szakra igaz, a megfelelő eredményeket elérő hallgatóknak lehetőségük van a Corvinus Ösztöndíj elnyerésére, ami tandíjmentességet biztosít a tanulmányok alatt. A Corvinus Ösztöndíjról ebben a cikkünkben olvashattok részletesebben.

Ide jelentkezz, ha érdekel a számok világa és a FinTech forradalom - Megújul a Pénzügy és számvitel alapszak a Corvinuson Tovább
Vigyázz, milyen magasra törsz! A felhőkarcolók nagy gazdasági árnyékot vethetnek

Vigyázz, milyen magasra törsz! A felhőkarcolók nagy gazdasági árnyékot vethetnek

empire-state-building-1081929_1920.jpg

A metropolisz-látkép alapvető elemei a felhőkarcolók, melyek egy város, állam, ország gazdasági hatalmának jelzői. Létezik azonban egy elmélet, amely szerint súlyos következményekkel jár a megépítésük.

2021.02.01. Írta: Szabó Judit, borítókép: Free-Photos, Pixabay

Bár nincsen egyetlen, hivatalosan meghatározott magasság, amely felett adott épületeket felhőkarcoló elnevezéssel illetünk, az USA-ban, a felhőkarcolók bölcsőjében általánosan elfogadott, hogy 150 métertől felhőkarcolónak nevezhetők az irodaházak, amelyek 300 m felett “szupermagas”, 600 m felett pedig “megamagas” felhőkarcolókká lépnek elő. 

A felhőkarcolók megjelenése

A kezdetekben persze ennél még jóval alacsonyabb volt a mérce, a városi látképtől elütő, abból kimagasló minden épület égigérőnek tűnt. A felhőkarcoló kifejezést a 19. század végétől használják, ekkor kezdődött el a 6-8 emeletesnél magasabb épületek tervezése és kivitelezése New Yorkban. A “felhőkarcolók fővárosának” is nevezett metropolisz a 20. század folyamán újra és újra elnyerte a világ legmagasabb épületének otthont adó város címet, legnagyobb vetélytársként Chicagot említhetjük. Ennek a versengésnek köszönhető az az ikonikus városkép, amely turisták millióit vonzza évről évről a városba. A felhőkarcolók azonban nemcsak mérnöki csodaként és turisztikai látványosságként funkcionálnak, hanem a világ legjelentősebb gazdasági vállalatainak és a legnagyobb szállodaláncoknak is helyet  adnak. Pontosabban egész szinteket.

A felhőkarcolók szépsége és előnyei mellett nem szabad azonban elfelejtkeznünk arról sem, hogy gyakran emberéletekkel is jár a megépítésük (a Felhőkarcolók árnyékában című film ezt mutatja be). Emellett hatalmas környezeti terheléssel és pazarlással folynak az építkezések; valamint a sokszor város nagyságú, saját infrastruktúrával rendelkező épületek fenntartása többnyire nem hatékony és nem is profitáló. Ez lehet az egyik oka annak az új rendelkezésnek, amely szigorú szabályokhoz köti a kínai felhőkarcolók építését, illetve megtiltja az 500 méternél magasabbak felhúzását.

Nagy érvágás lehet ez a helyi tervezőknek és kivitelezőknek, akik elérték, hogy a 21. századra a világ legmagasabb épületeinek többsége, a top 25-ből 21 Ázsiában legyen, s ezek közül 14 Kínában.

A Felhőkarcoló-hatás elmélete

1999-ben egy felettébb érdekes elmélet látott napvilágot a felhőkarcolók gazdasági hatásáról: Andrew Lawrence kutatása alapján pozitív korreláció van a világ legmagasabb felhőkarcolóinak építtetése és a pénzügyi hanyatlás, gazdasági válság bekövetkezése között.  A brit közgazdász arra a következtetésre jutott, hogy az építkezési kedv fellendülése a könnyű hitelszerzési feltételeknek, az expanzív monetáris politikának és a spekulatív befektetéseknek az eredménye. Amikor ez a trend nem tartható fenn tovább, és a buborék kipukkan, akkor az ország gazdasági recesszióval néz szembe. Ez a folyamat, jelenség a Felhőkarcoló-hatás vagy -index (Skyscraper Index) nevet viseli, de természetéből adódóan gyakran emlegetik Felhőkarcoló-átokként (Skyscraper Curse) is.

Lawrence munkája alapján Mark Thornton 2005-ben megalkotott egy elméleti modellt, amelyben a mesterségesen alacsonyan tartott kamatlábakra - a virágzó gazdaságok és rekordmagas épületek közötti kapcsolóelemre - helyezte a hangsúlyt. Magyarázata szerint az ok-okozati összefüggés három különböző Cantillon-hatáson alapszik, amelyek a gazdaság egészében mesterségesen kiváltott strukturális változásokat tartalmaznak.

kuala-lumpur-1820944_1920.jpg

Kép: Walkerssk, Pixabay

Az első Cantillon-effektus a kamatláb hatása a föld / telek értékére és a tőkeköltségre: az alacsonyabb kamatláb emeli a föld árát, különösen az olyan nagy értékkel rendelkező területeken, mint amiket a metropoliszokban találhatunk. A profitmaximalizálás érdekében így itt kisebb alapterületű, de rendkívüli magasságú (és tőkeigényes struktúrájú) épületeket kell tervezni és építeni.

A mesterségesen alacsony kamatlábak második Cantillon-effektusa a cégek méretének és hatókörének növekedésében teljesedik ki. Az alacsonyabb tőkeköltség ugyanis növekedésre, tőkeintenzivitásra, valamint az új technológiák és a méretgazdaságosság előnyeinek kihasználására ösztönzi a vállalatokat; különös tekintettel a körkörös gyártási folyamatokra (“roundabout production”).

És végül, az alacsony kamatlábakból következő harmadik Cantillon-effektus a világrekorder felhőkarcolók megépítéséhez szükséges új technológiákat és gyártási folyamatok kifejlesztését takarja. Az újabbnál újabb szintek felhúzásához elengedhetetlenek az innovatív és hatékony megoldások, melyek a kapacitásnövelésre és a helytakarékosságra fókuszálnak. Az építés alatt ez jelenthetett új típusú darukat és cementszivattyús rendszereket, a tényleges szerkezet szempontjából pedig gyorsabb lifteket, könnyebb kábeleket, a víz- és a szennyvízelvezetés reformját vagy kis helyigényű hőmérséklet-szabályozó rendszereket.

A gazdasági mutató relevanciája: példák

1. A felhőkarcoló-átok első áldozataként a New York-i Equitable Life Building-et tartják számon, amely 1870-ben a maga 43 méteres magasságával az első irodaépület volt, amely már személyszállító lifttel is rendelkezett! Az Egyesült Államokban hamarosan beköszöntött egy bankcsődökkel tarkított gazdasági recesszió, amelyet The Long Depression néven ismer a világ (1873-1878).

2. Ezt 119 méteres magasságával hamarosan felülmúlta a szintén New York-i Park Row Building, mely 1899-ben nyitotta meg kapuit és 31 emeletét. Két évvel később befejeződött a Philadelphia City Hall megépítése is (Philadelphia, 167 m), amely akkoriban a világ legmagasabb lakható épületének számított. Ezeket a felhőkarcolókat a New York-i Értéktőzsde 1901-es összeomlása árnyékolta be, ennek az eseménynek egy másik elnevezése az “1901-es Pánik”.

3. Még ugyanebben az évtizedben bekövetkezett a “Bankárok pánikja” is (1907), amely egy komoly pénzügyi válságot és a New York-i Értéktőzsde újabb visszaesését jelentette. A cikkünkben ismertetett elmélet szerint ebben a Singer Building (New York, 186 m) és a Met Life Tower (New York, 213 m) kivitelezése is közrejátszott.

4. A Chrysler Building (New York) 1929-ben 319 méteres magasságával a világ legmagasabb épülete volt. Öt nappal az építkezés befejezése után eljött a Fekete Péntek, ami kiváltotta a „The Great Depression”-ként emlegetett első nagy gazdasági válságot (1929-1946). Ebben az időszakban épült meg az Empire State Building is (New York, 1931), ami 381 méteres magasságával és 102 emeletével több mint 40 évig volt a világ legmagasabb épülete.

5. Ezt a címet 1972-ben a One World Trade Center szerezte meg 410 méteres és 110 emeletes magasságával, amit egy év lemaradással, de ugyanezen paraméterek szerint követett a Two World Trade Center. Az épületegyüttestől azonban 1974-ben a chicagói Sears Tower (ma Willis Tower) vette el a világ legmagasabb felhőkarcolójáért járó dicsőséget: a 442 méter magas tornyot a korábbi csúcstartóval egyetemben a Bretton Woods-rendszer összeomlása, majd az USA gazdaságának erőteljes stagnálása sújtotta, amelyet az 1973-as magas olajárak és az azt követő tőzsdei összeomlás váltottak ki. 

6. Megfigyelhető, hogy eddig az Egyesült Államok volt a felhőkarcolók központja, leginkább New York és Chicago versengett a rekorder címért. 1997-ben a helyzet megváltozott: a 88 emelet és 452 m magas Petronas Towers (Kuala Lumpur) volt az ázsiai úttörő a rekordmagas felhőkarcolók történetében. Az ikertornyok megépítése éppenséggel egybeesett az ázsiai pénzügyi válsággal (1997-1998), melyet a deviza leértékelődése és a részvény-, illetve ingatlanspekuláció jellemzett. Az ország ekkor  piaci értékének felét veszítette el.

7. Malajzia után Tajvan is világrekorder magasságú felhőkarcoló-tulajdonossá vált: Taipei városában 2004-re megépült a 101 emeletes, 509 m magas irodaház, melyet kreatívan Taipei 101 névre kereszteltek. Az építkezést már 1997-ben bejelentették, és megkezdték, azonban a kivitelezést földrengések, tájfun és az ázsiai pénzügyi válság, valamint a Dotcom Bubble kipukkanásának átgyűrűző hatásai nehezítették (2000-2003).

8. A 2000-es években száz számra épültek a felhőkarcolók, leginkább az ázsiai kontinensen. A felhőkarcoló-átok áldozatainak listájára azonban a kutatók már csak egy épületet vettek fel: a dubai Burj Khalifat (2010), amely 828 méteres magasságával és 163 emeletével a világ legmagasabb felhőkarcolója ma is. Az építkezést 2004-ben kezdték el, így a 2007-2009-es hatalmas gazdasági visszaesés és válság (The Great Recession) ideje alatt történt a kivitelezés, amely a közel-keleti metropoliszban egy masszív hitelválsággal járt együtt.

kg_2_4.jpg

Az érem másik oldala: az elmélet kritikája

A kritikusok szerint Lawrence elmélete számos, közgazdaságilag is alátámasztott módon magyarázható. Ezek egyike, hogy egy rekord magasságú épület kivitelezéséhez akkor foghat hozzá egy ország, amikor rendelkezésére áll a szükséges tőke és mérnöki tudás. Ehhez azonban a történelem folyamán szükség volt technológiai újításokra, új szervezetekre (például az 1900-as évek elején a vagyonkezelő társaságok létrejöttére), a tőkebeáramlás intenzív növekedésére (például az 1990-es években Thaiföldön az ún. hot-money gazdaság kialakulása), innovációkra a pénzügyi szektorban (például a 2000-es évek elején létrehozott hitelderivatívákra), valamint kormányzati intézkedésekre. Evidens dolog, hogy a világ új legmagasabb épületének megtervezése, engedélyeztetése és kivitelezése tömérdek, rengeteg és még annál is több pénzbe kerül. Így ha az építkezés megkezdéséhez szükséges finanszírozási forrást előteremtette egy ország, akkor annak a gazdaságnak annyira expanzívvá kellett válnia, hogy nagyon valószínű, hogy rövid időn belül recessziós időszak köszönt be az ország (pénzügyi) életében.

Bár a Felhőkarcoló-index nem vált határozottan elfogadottá a tudományos világban, azonban mindenféleképpen érdemes figyelembe venni, ha rekordmagas irodaház építésében gondolkodik egy vállalat vagy egy ország.

Vigyázz, milyen magasra törsz! A felhőkarcolók nagy gazdasági árnyékot vethetnek Tovább
FinTech gyorstalpaló - Mi folyik most a pénzügyi szektorban?

FinTech gyorstalpaló - Mi folyik most a pénzügyi szektorban?

fintech-1.jpg

Technológiai fejlődés, digitalizáció, innováció, fogyasztói szokások radikális változása, mesterséges intelligencia – az elmúlt évek gazdasági történéseit ezekkel a kulcsszavakkal jellemezhetjük. A pénzügyi szektor egyik leglátványosabb történésének pedig a FinTech vállalkozások tömeges megjelenését és hatalmas térhódítását tekintjük. De mit is jelent mindez a gyakorlatban?

2021.01.27. Írta: Szabó Judit, képek forrása: Pixabay

FinTech (Financial Technology) megoldások alatt a különböző pénzügyi termékek és szolgáltatások ötvözését értjük technológiai újításokkal, az általuk kialakult új rendszereket, start-up vállalkozások üzleti modelljeit, illetve minden olyan megoldást, amelynek köszönhetően a pénzügyi rendszerek és szolgáltatások gyorsabbá, költséghatékonyabbá, illetve kényelmesebbé válnak. Ehhez a lakossági felhasználók számára is egyszerűen kezelhető felületeket, valamint alacsony költségű, akár ingyenes alkalmazásokat kínálnak, ami jelentős szerepet játszott a gyors elterjedésükben. 

A pénzügyi közvetítői rendszer reformjának elősegítése végett az offline pénzügyi szervezetekhez képest kevesebb hatósági előírás szabályozza a FinTech cégek működését az Európai Unió határain belül, lehetővé téve ezáltal egy szabadabb szolgáltatásnyújtást, valamint gyors és hatékony adaptációt az újonnan felmerülő fogyasztói igényekhez. Ezért több pénzügyi intézmény is megrendelőként lép fel a FinTech vállalatok irányában, amikor digitalizációs fejlesztésekre van szüksége, például az újfajta hitelminősítési eljárások, hitelezési folyamatok, folyószámla-alapú elektronikus fizetési módszerek vagy a kártyaalapú fizetési eszközök terén. A szakértők szerint ezek a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködések meghatározhatják a fejlett országok pénzügyi helyzetét a következő években.

A fejlődő országokban viszont más koncepcióra van szükség: a mobilhasználat népszerűsége és az internet alapú rendszerek infrastruktúrájának hiánya élénkítően hat a mobiltelefon alapú fizetésekre és a hazautalási megoldásokra, így ezekre kell építeni. Ehhez példaként szolgálhat Kenya, ahol 2007 óta működik az M-Pesa mobilfizetési rendszer: ez a szolgáltatás bankszámla nélküli átutalást, készpénz be- és kifizetést, közüzemi számlák kiegyenlítését, valamint tandíjfizetést is lehetővé tesz.

m-pesa.jpg

Mi a helyzet a magyar piacon? 

A magyar FinTech történelem 1997-ben az IND Kft-vel kezdődött. Ezt követően a többi hazai bank is sorra indította saját internetbankját, 2009-re pedig már a mobilparkolás, SMS értesítés, a mobil aláírás elektronikus szolgáltatások is elterjedtek. 2013-ban a hazai fejlesztésű, online fizetési platformot biztosító Barion elektronikus pénzt bocsáthatott ki; a konkurencia pedig már a következő évben megjelent az OTP Bank Simple alkalmazásával.

Napjainkban is aktív a magyar FinTech szektor: a legjelentősebb magyar fejlesztésű megoldások, applikációk között említhetjük a fizetési szolgáltatást nyújtó Barion-t és SimplePay-t, illetve a Z és Alfa generációra szabott Funsave-t, amely játékos keretbe foglalja a pénzügyi nevelést és megtakarításra buzdít.

Költségeink és kiadásaink követését segíti a Koin, amely kötelezően ajánlott minden egyetemista és pályakezdő számára. Az egyszerűen kezelhető alkalmazásban egyéni riportokat, feladatokat és emlékeztetőket is beállíthatunk, megelőzve azt, hogy a pénz kifolyjon a kezeink közül. A biztosítások világában a Kriph.io nyújt eligazítást, illetve visszahozza a közösségi élményt a modern technológiák segítségével: a felhasználókat saját szabályrendszerrel rendelkező kockázatközösségekbe tömöríti.

Akik szeretnének elmélyülni a kriptovaluták világában, netán bitcoin vásárláson törik a fejüket, azok ne hagyják ki a szintén magyar alapítású Mr. Coin alkalmazást. Érdekesség, hogy a forradalmian leegyszerűsített, gyors és biztonságos kriptopénzváltó szolgáltatás nemcsak online, hanem három automatánál is igénybe vehető Budapesten.  A hazánkban népszerű, de külföldi fejlesztésű megoldások közül pedig figyelmedbe ajánljuk a Transferwise utalási platformot, a Revolut online bankot, illetve a Passbyme elektronikus ügyfélhitelesítést. 

what-is-fintech-square.jpgJövőbeli trendek

Kutatások szerint a következő években a pénzügyi szolgáltatóknak három fő fogyasztói igényt kell kielégíteniük: biztonság, egyszerűség (ami gyorsaságot implikál) és felhasználói élmény. Azok a vállalatok lehetnek tehát sikeresek, akik lépést tudnak tartani az innovatív megoldásokkal és változó igényekkel, ami a FinTech megoldások növekvő népszerűségét és a hagyományos fizetési módok háttérbe szorulását jelezheti. 

Az okostelefont használók aránya drasztikusan megemelkedett az elmúlt években, és ezáltal a mobilfizetések aránya is folyamatosan növekszik. Üteme a jövőben tovább gyorsulhat, amely a kártyás fizetés visszaszorulását és a készpénzhasználat végét jelentheti – egyes szakértők már a készpénz teljes eltűnését jósolják 2050-re. Ezt támasztja alá a fejlődő régiókban (főként Latin-Amerikában és Afrikában) megfigyelhető trend is: az itteni országok nem rendelkeznek fejlett bankrendszerrel, csupán a lakosság alacsony hányada használ bankszámlát vagy egyéb banki szolgáltatásokat. A felmérések szerint viszont 2025-re az itt élők közel 75 százalékának lesz okostelefonja, így ezen piacok gyors technológiai alkalmazkodása kiváló lehetőségeket tartogat a FinTech vállalkozások számára. Ezekben az országokban kimaradhat a betéti- és hitelkártya-fizetés elterjedése, s a készpénzhasználat után rögtön (az esetleg FinTech megoldásokkal támogatott) mobilfizetés elterjedése várható. A korábban említett M-Pesa esetében is ez történt: a szolgáltatás sikerének kulcsa az egyszerű: olcsó és könnyű regisztráció és használat, hiszen a felhasználónak mindössze egy SIM-kártyával kell rendelkeznie.

A FinTech megoldások terjedésével a jelenleginél is nagyobb figyelmet kell fordítani eszközeink védelmére, a felkeresett oldal megbízhatóságára, hiszen évről évre nő az adathalászat és -lopás áldozatainak száma. A pénzügyi technológiák digitalizálásának ellenzői kiemelik, hogy kialakulhat egy úgynevezett adatgazdaság, amikor az adataink mint fizetési eszközök jelenhetnek meg.

FinTech gyorstalpaló - Mi folyik most a pénzügyi szektorban? Tovább
Befektetés a jövőnkbe? - Az etikai szempontokon túl hoznak kézzel fogható hasznot a zöld befektetések?

Befektetés a jövőnkbe? - Az etikai szempontokon túl hoznak kézzel fogható hasznot a zöld befektetések?

Zöld pénzügyek II. rész

3_4.jpg

A fenntarthatóság a globális pénzvilág jövőjének egyik kulcsszava. A klímaváltozás kockázatainak felismerése, pénzügyi rendszerbe való internalizálása az egyik legfontosabb napirendi pont kellene, hogy legyen. Kétrészes cikksorozatunk folytatásában többek között arra keressük a választ, hogy az etikai szempontokon túl hoznak-e kézzel fogható hasznot a zöld befektetések.

Írta: Mohos Lilla, képek forrása: Pixabay

Az éghajlatváltozás bizonytalansága és az általa okozott gazdasági sebezhetőség, a jelenséget napjaink egyik legnehezebben kiküszöbölhető problémájává teszi. A társadalom és a gazdaság egészére erőteljesen ható megatrendről beszélünk, amit az idő előrehaladtával egyre kevésbé lehet figyelmen kívül hagyni.

A cél az, hogy a befektetők képben legyenek azokkal a lehetséges anyagi károkkal, amelyeket az egyre gyakoribbá váló (cikksorozatunk első részében említett) szélsőséges időjárási események jelenthetnek infrastruktúrákra, iparágakra, befektetésekre nézve. A tudósok és a befektetők nagyon különböző nyelvet beszélnek. A befektetőket a lehetséges hozam érdekli, ezért a klímaváltozást nem lehet elválasztani ettől és figyelmen kívül hagyni.

Zöld forradalom

A klímaváltozás és annak fizikai hatásai csak a gazdaság mély szerkezeti átalakításával mérsékelhetők. A pénzügyi szektor szempontjából fontos kiemelni, hogy a környezetileg fenntartható gazdaságra való átállás olyan beruházásokat igényel, amelyeket közpénzekből lényegében lehetetlen finanszírozni, tekintettel a nemzetgazdaságok fiskális korlátaira. Feltétlenül szükséges tehát, hogy a pénzügyi intézmények a jelenleginél több tőkét közvetítsenek a zöld fejlesztések, beruházások felé.

2_1_3.jpg

Mivel az átalakítás új gazdasági és üzleti lehetőségeket hoz magával, egyes gazdasági szereplők akár profitálhatnak is a fizikai vagy az átállási hatásokból. Ilyen lehetőség befektetni megújuló energia és energiahatékonysági projektekbe, az emissziókereskedelembe vagy részesedést szerezni az „időjárási piacban”, és egyéb potenciális befektetéseket eszközölni. Ezt felismerve, világszerte számos intézmény indított zöld pénzügyi szolgáltatási (green finance) üzletágat. A paletta igen széles, a napelemvásárlást finanszírozó hiteltől kezdve, a levegő, a víz és a talaj szennyezését vagy az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentő beruházásokon át (például a megújuló energiába és az energiahatékonyságba történő beruházások) a zöld kötvénypiacokig ide tartozhat „bármi”.

Általánosságban zöld befektetéseknek nevezzük azokat a tradicionális befektetési lehetőségeket, legyen szó akár részvényekről, akár befektetési alapokról vagy tőzsdén jegyzett alapokról, amelyek a környezetvédelemhez és a fenntarthatósághoz vagy ilyen területen tevékenykedő cégekhez köthetők. (forrás: http://www.nextlevel.hu/)

Legyen szó akár részvényekről, állampapírokról, tőzsdén jegyzett alapokról (ETF) vagy egy szűkebb befektetői réteg által elérhető alapokról (hedge fundok), egyre fontosabbak a környezeti és társadalmi felelősségvállalással egybekötött befektetések. Mivel a klímaváltozás meghatározó hosszú távú tényező lett a vállalatok számára, az Európai Unió is zászlajára tűzte az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, erőforrás-hatékonyabb és fenntarthatóbb gazdaságra való áttérést, és erősen támogatja a fenntartható növekedést segítő pénzügyi rendszer felépítését.

Vajon hoznak-e kézzel fogható hasznot a zöld befektetések, érdemes-e az etikai szempontokon túl ilyenekbe fektetnünk?

A sokakban felmerülő kérdés megválaszolásához tisztáznunk kell azt, hogy az alternatív energiatermelést biztosító cégeken túl, azok a vállalkozások is nyújthatnak zöld befektetési lehetőséget, amelyek a legjobb, környezettudatos szemlélettel működnek a piacon. Ehhez jó kiindulási alapot adnak az úgynevezett zöld alapok, hiszen ide, csak olyan cégek kerülhetnek be, amelyek társadalmilag tudatos módon végzik a tevékenységüket, és a környezetvédelmet illetően is felelős módon járnak el. 

5_2.jpg

További zöld befektetési lehetőségek után kutatva érdemes szétnézni a tőzsdén, ahol akár kisebb startup-cégek olyan fejlesztéseibe is befektethetünk, amelyek új, környezetbarát technológiákat dolgoznak ki. ETF-ekben is gondolkodhatunk, hiszen bőséges kínálat van zöld termékeket magába foglaló alapokból, köztük olyanokból, amelyek a különböző zöld vállalkozások tőzsdei indexét követik le. A zöld iparágakba irányuló beruházások és támogatások növelésével új, megalapozott tendenciát indíthatnak a részvénypiacokon a kormányok. Egyre több bank kínál zöld betéteket is. Ezeknél jellemzően alacsonyabbak a belépési összegek, de a cél ugyanaz:

hangsúlyozottan környezetbarát célok szolgálatába állítani az elhelyezett tőkét.

A pénzügyi piacokon ugyan egy ideje már szó van a zöld forradalomról, a legfrissebb adatok szerint ez a folyamat mára beérett, és várhatóan még jó ideig velünk is marad. Sokáig ugyanis azzal a problémával kellett szembesülnünk, hogy a zöld területen tevékenykedő vállalkozásoknak jóval nagyobb kezdőtőkére van szükségük „hagyományos” társaikhoz képest, és gyakran a fenntartási költségeik is magasabbak. 

Azonban a zöld befektetéseket egyre vonzóbbá teszi a növekvő éghajlat-tudatosság, magatartásbeli változás, illetve egy további pozitívum, hogy karöltve a technológiai fejlesztésekkel, a környezetbarát technológiák költségeit is csökkentik. Mivel a környezetvédelmi célok és a gazdasági szereplők döntéseinek időhorizontja az esetek többségében jelentősen eltér, ezért a zöld termékek főként hosszú távú lehetőségek, kedvező hatásuk többségben csak hosszabb idő alatt érvényesül.  A befektetőknek mindenképpen érdemes fontolóra venniük a zöld portfólió kialakítását, mert igen jövedelmező lehet számukra. A „zöld” és fenntartható befektetésre épülő cégek a felgyorsulást követően a világ legértékesebb vállalataivá válhatnak. A befektetési alapok mellett a nyugdíjalapok, nyugdíjpénztárak is régebb óta fontos szereplői a zöld pénzügyi piacnak. Esetükben a zöld beruházások jellemzően hosszabb megtérülési ideje is jól illeszkedik a megtakarítás időhorizontjához. 

Fontos azonban, hogy ne csak marketingfogás legyen az alapok zöldként való brandelése, hanem valós szándék és elvárt gondosság is megjelenjen az alapkezelői döntésekben.

Zöld kötvények

Tíz évvel azután, hogy a Világbank kibocsátotta az első „zöld” kötvényt, exponenciális növekedés figyelhető meg ezen öko-barát befektetési termékek piacán. Elsősorban abban különböznek a hagyományos kötvényektől, hogy kizárólag olyan beruházásokat finanszíroznak, amelyeknek van valamilyen közvetlen vagy közvetett környezet- vagy éghajlatvédelmi előnye. A zöldkötvények célja, hogy bizonyos tekintetben internalizálják a környezeti externáliákat, és növeljék a környezetbarát beruházások számát. Ezzel lehetővé válik, hogy egy új, társadalmilag rendkívül előnyös, a direkt üzleti célon túlmutató, de hosszabb távon üzletileg fenntartható aspektus jelenjen meg egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírban.

4_1.jpg

A zöld kötvények lényegében elősegítik a környezetbarát beruházások felé irányuló tőkeáramlást és ezáltal a hosszú távú faktorokat figyelembe vevő, hatékony tőkeallokációt. Várhatóan csökkentik a forráshoz jutás költségét, és felhívják a figyelmet a környezetromboláshoz kapcsolódó pénzügyi kockázatokra. A zöld kötvények további előnye, hogy mivel csak meghatározott körű felhasználást és célokat finanszírozhat az adott eszköz, az ehhez szükséges  folyamatokat és a források konkrét felhasználását pontosan definiálni és dokumentálni kell. Ez járulékos információt ad a befektetőknek az adott cég irányítási, ellenőrzési és projektmenedzsment kompetenciáiról, ami adott esetben elősegítheti a kötvény hitelkockázatának felmérését.

Nem minden zöld, ami elsőre annak látszik

Több olyan cég is dobott piacra zöld kötvényt, melynek alaptevékenysége jelentős környezeti terheléssel jár, és ezen változtatni akar. De vannak olyan vállalatok is, amelyek elsősorban arra használják, hogy zöldebbre színezzék vele az imázsukat. Ezt a tevékenységet a szakirodalom „zöldre festés”-nek (greenwashing) nevezi, amely az esetek többségében inkább PR-tevékenységnek tekinthető, mintsem valódi zöld elköteleződésnek. 

Nem minden zöld tehát, ami elsőre annak látszik. Fontos, hogy alaposan tájékozódjunk, mibe is fektetjük valójában a pénzünket.

A saját jövőnket megalapozó befektetések

Látható, hogy a klímaváltozás és a környezeti anomáliák több szempontból is fontosak a pénzügyi szektorra nézve. Az ökológiai fenntarthatóság a versenyképesség egyik kulcsfontosságú eleme, amelyhez feltétlenül szükséges a zöld közgazdasági gondolkodás és a megfelelő pénzügyi termékek jelenléte. Elengedhetetlen a hosszabb távon kibontakozó környezeti anomáliák üzleti döntésekbe való beillesztése, a rövid távú, „vak” szemlélet felszámolása. 

Olyan piaci struktúra és feltételrendszer kialakítása tehát a cél, amelyben már most megjelennek e kockázatok, mégpedig az üzleti döntéshozók által is értelmezhető, konkrét pénzügyi hatások formájában. A környezetünk állapota és a rövid távú üzleti megfontolások között fennálló ellentmondásokat a zöld technológiák versenyképességének javulása és a globális szemléletváltás számolhatják fel véglegesen.

1_4.jpg

Miért éri meg tehát zöld területen befektetni amellett, hogy jót teszünk vele a jövő nemzedékének, és óvjuk a környezetünket? Röviden összefoglalva a zöld kötvények célja, hogy hosszú távon is értékeljék egy adott piaci szereplő környezetre, társadalomra gyakorolt hatását, valamint vállalatirányítási gyakorlatát. Amennyiben a kockázatokat beárazzák a termékekbe, magasabb kockázattal súlyozott hozamra számíthat a fenntarthatóságot szem előtt tartó befektető. Igenis megvalósítható az a cél, hogy ne menjen a fenntarthatóság a hozam rovására.

A zöld pénzügy nem jótékonykodás, hanem az etikai szempontokon túl kézzelfogható hasznot is hozhat. Ezekre a pénzügyi döntésekre úgy kell tekintenünk, mint a saját jövőnket megalapozó befektetésekre.

Befektetés a jövőnkbe? - Az etikai szempontokon túl hoznak kézzel fogható hasznot a zöld befektetések? Tovább
Befektetés a jövőnkbe? -  A klímakockázatok és gazdasági hatásaik

Befektetés a jövőnkbe? - A klímakockázatok és gazdasági hatásaik

Zöld pénzügyek I. rész

kep4-min.jpgA fenntarthatóság a globális pénzvilág jövőjének egyik kulcsszava. A klímaváltozás kockázatainak felismerése és beillesztése a pénzügyi rendszerbe a legfontosabb napirendi pontok közé tartozik, vagy legalábbis így kellene, hogy legyen. Kétrészes cikksorozatunkban először az éghajlati tényezők kockázatait és az elmúlt évek előrelépéseit vizsgáljuk.

2020.10.28. Írta: Mohos Lilla / Borítókép: Canva

Napjainkban kevesen vitatják, hogy a gyakran globális felmelegedésként emlegetett klímaváltozás az egyik legnagyobb az emberiségre leselkedő veszélyek közül. Globális kockázati tényező, melynek hatása több generáción keresztül képes rányomni bélyegét az emberi életminőségre, hatalmas kihívást jelentve mind a környezet, mind a világgazdaság, mind a vállalkozások számára. A klímaváltozás a gazdaság társadalmilag nem optimális működésének következménye is. Megfékezésére a pénzügyi szektor is jelentős hatást gyakorolhat.

Zöld pénzügyek a kockázatok tükrében

Az éghajlatváltozás földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül befolyásol szinte minden iparágat és gazdasági tevékenységet, beleértve a pénzügyi szektort is. Bár senki sem tudja teljes pontossággal előre jelezni a hatásait, mára elég sokat tudunk ahhoz, hogy megértsük azokat. A pénzügyi szolgáltató szektor rendkívül sokféle, kiszámíthatatlan kockázattal kénytelen szembesülni a klímaváltozás miatt. A szélsőséges időjárásból eredő pénzügyi kockázatok elhárítását célzó stratégiával most és hosszú távon teljesíteni lehet a monetáris és pénzügyi stabilitás fenntartását. Ezért fontos, hogy legyen ilyen stratégia, amiben a gazdasági szereplők figyelembe veszik a következő szempontokat. (Kép: Pixabay)

kep2_4.jpg

1. Fizikai kockázatok és hatásaik

Elsőként beszélhetünk fizikai kockázatokról. Ezek az éghajlattal kapcsolatos, például aszályok, árvizek, viharok és tengerszint-emelkedés okozta károk. Az ilyen káresemények kapcsán mind anyagi, mind fizikai kár elszámolható. Ide tartoznak továbbá az olyan kockázatok, amelyek közvetett módon jelentenek veszélyt, mint például a globális ellátási láncok megszakadása. A klíma globális és regionális változásai szintén a mezőgazdaság, a humán tőke és a fizikai javak termelékenységének alacsonyabb szintjét eredményezhetik. A legkülönfélébb természeti katasztrófák fenyegethetik a magán- és a köztulajdont, valamint a megművelhető földet és a vízforrásokat. Az emberi sérüléseknek, haláleseteknek vagy a csökkenő kereseti lehetőségeknek nemcsak közvetlenül az érintettekre, hanem a biztosító társaságokra és más szereplőkre nézve is káros pénzügyi következményei vannak. 

A fizikai kockázatok potenciálisan nagy pénzügyi veszteségeket eredményezhetnek, különösen akkor, ha nincsenek biztosítva. Ekkor ugyanis a háztartásokra és a vállalatokra hárul a teher. A károk csökkenthetik például a háztartások, bankok és befektetők által birtokolt eszközök (például ingatlanok) vagy a pénzügyi intézményeknél tartott befektetések értékét, és csökkenthetik a vállalatok jövedelmezőségét is, ami a vállalati mérlegek romlásához vezethet. Szélesebb rendszer- és vállalati szintű hatásuk is lehet, például gazdasági zavarok vagy alacsonyabb termelékenység. Ez közvetlen hatással lehet a pénzügyi intézmények beruházásainak értékére, illetve növelheti a bankok hitelkockázatát is, amennyiben az érintett eszközök bankhitel-fedezetként szolgálnak. Ha a bankok jelentős veszteségeket szenvednek, akkor korlátozhatják a hitelezést, a hitelkínálat csökkentésével pedig tovább súlyosbíthatják a fizikai kockázatok pénzügyi hatásait. Ha az esetleges veszteségek biztosítva vannak, a magasabb kárigények közvetlenül érinthetik a biztosítótársaságokat. (Kép: Pixabay)

kep1_5.jpg

2. Átmeneti kockázat

A másik kockázati tényező az átmeneti kockázat. Ez az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállásból ered, és ugyancsak jelentős pénzügyi következményekkel jár. A sikeres átálláshoz számos szereplő bevonására van szükség, beleértve a központi bankokat és a pénzügyi szabályozókat is. Ideig-óráig elodázhatják ugyan a vállalatok a megváltozott környezeti feltételekhez való alkalmazkodást és az ezzel járó átalakulást, de ahogy egyre nyilvánvalóbbak lesznek a klímaváltozás jelentette kockázatok, fel kell majd gyorsítaniuk az átállásukat, aminek így nagyobb lesz a költsége. Ha a klasszikus ipari megoldásokat használó vállalatok nem kezdik el időben csökkenteni az ökológiai lábnyomukat, idővel jelentős kihívással találják szembe magukat. Amennyiben kudarcot vallanak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló törekvések, úgy az éghajlatváltozás fizikai hatásai fognak dominálni. (Kép: Pixabay)

concept-2791440_1920.jpg

Ha sikeres az átállás az alacsony szénfelhasználásra, ide kapcsolható egy további faktor, az átalakítási vagy csökkentési kockázat. A klímaváltozás hatásainak csökkentését vagy a zöldenergiák térnyerését szolgáló politika parlagon maradt eszközöket – például fosszilisüzemanyag-tartalékokat – eredményezhetne, melyek értéke meredeken zuhanna, hiszen a jogalkotás, a szabályozás, az adózás, a technológia alapvető változást idézne elő a keresleti oldalon. Illetve, ha csak későn valósulnak meg a klímavédelmi intézkedések, sokkszerű lesz a gazdaság átállása, vagyis az átállási hatások meghatározók lesznek. 

3. A felelősségvállalás kockázata

A harmadik kockázati tényező a felelősséghez kapcsolódik. Akkor jelentkezik, amikor klímaváltozáshoz vagy környezeti eseményhez kapcsolódó fizikai vagy átmeneti kockázatokból származó károkat szenved el a gazdasági szereplő, és ezekkel kapcsolatban azoktól várja a kompenzációt, akik felelősséget vállaltak a kárért (azaz biztosították azt a felelősségbiztosítás keretein belül). (Kép: Pixabay)

blur-1853262_1920.jpg

A kockázatok makrogazdasági hatásai

A klímakockázatoknak a monetáris intézmények azon képességeire is kiemelt hatásuk lehet, amelyekkel a hagyományos makrogazdasági célkitűzések megvalósítására törekednek. Az éghajlatváltozás szélsőséges megnyilvánulásai jelentős mértékben, kiszámíthatatlanul és hosszú időszakokra csökkenthetik az aggregált keresletet és a potenciális kibocsátást. Az elmúlt évtizedekben a megszokott olajársokkokon kívül csak néhány jelentős stagflációs kihívással kellett a központi bankoknak szembenézniük. Ez azonban változhat, ha gyakoribbá és súlyosabbá válnak a klímaváltozás káros hatásai a keresleti és a kínálati oldalon.

Sőt, a nagyobb klímakockázat azt jelentené, hogy az állandó klímasokkok miatt a jövőben szélesednie kellene a monetáris politika időhorizontjának, ami jelenleg  jellemzően két-három év.

Globális szint, megfelelő adaptáció

Így már érthető, hogy az utóbbi időben a jegybankok, felügyeletek és a pénzügyi piacok számára is fontos téma lett a klímaváltozás. A Bank of England, az Európai Központi Bank (EKB), az amerikai Fed és számos további szervezet hangsúlyozza a pénzügyi közvetítőrendszer szerepét az éghajlati kockázatok kezelésében. Finanszírozási döntéseikkel a bankok befolyásolják bolygónk állapotát. Európában már a monetáris politika részét képezi a klímapolitika. Az EKB elsődleges célja az árstabilitás fenntartása, valamint anélkül, hogy ezt a  célt károsan befolyásolná, az EU általános gazdaságpolitikájának támogatása, amelynek a környezetvédelem magas szintű védelme és a környezet minőségének javítása is részét képezi. (Kép: Bera Viktor)

b_v_0141.jpg

A tudomány fejlődésének köszönhetően most már nagyobb pontossággal modellezhetők és építhetők be a kockázatkezelési és üzleti tervekbe az éghajlati kockázatok. Ahogy a legtöbb kockázattípus esetében, az éghajlatváltozás kapcsán is beszélhetünk lehetőségekről. A pénzügyi szolgáltatók az elsők között ismerték fel, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésével, az aktív finanszírozói, tanácsadói, klímaadaptációs tevékenységgel nemcsak az éghajlatot védik, hanem potenciális veszteségektől is megóvják magukat, adott esetben pénzt megtakarítva, hatékony kockázatmenedzsmenttel és a lehetőségek jó kihasználásával pedig még profitot is termelve. 

Az éghajlatváltozáshoz való megfelelő adaptáció akár olyan felmerülő költségnek is tekinthető, amely segít a jövőbeni komoly negatív következmények enyhítésében, továbbá lehetőségek széles tárházát nyitja meg a vállalati növekedés és a fejlődés előtt. E kihívások és lehetőségek integrált menedzsmentet, termelési és pénzügyi szakértelmet, valamint aktív kockázatkezelést követelnek meg a vállalatoktól.

Elmozdulás zöld irányba az elmúlt években

Az elmúlt évek előrelépését a 2015-ös Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezményhez kapcsolhatjuk, melyben mintegy kétszáz ország kötelezte el magát az éghajlatváltozás mérséklése és az emberi civilizáció védelme mellett. Ezek közé tartozik Kína, az Egyesült Államok, India, Oroszország -  csak néhány példa a legnagyobb szén-dioxid kibocsátónak számító országok közül. Az egyezményt aláírók legfontosabb vállalásai közé tartozik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérséklése (2050-re a szén-dioxid kibocsátás nettó nullára csökkentése), a felmelegedés 2 Celsius-fokban való maximalizálása, valamint az arra való törekvés, hogy lehetőleg inkább 1,5 Celsius-fok legyen a mértéke. Ez enyhítené az éghajlatváltozás környezetre mért csapásait. (Kép: Kristóf Benjámin)

k_b_0047-min.JPG

Az egyezmény keretein belül minden ország maga határozza meg saját hozzájárulását annak érdekében, hogy mérsékelje a globális felmelegedést. Egységes vállalások kevésbé lennének megvalósíthatók, hiszen a résztvevő országoknak saját, helyi viszonyaikhoz kell igazítaniuk őket. Hátránynak tekinthető, hogy a szerződés szankcionáló erővel nem bír, így, ha egy tagállam nem tartja be a vállalásait, nem jár érte retorzió. Ezzel szemben pozitívum (bár tettek nélkül nem elegendő), hogy a klímaegyezmény aláírása óta a pénzügyi szabályozó- és felügyeleti hatóságok tisztában vannak azokkal a kockázatokkal, amelyeket a túlzott szén-dioxid kibocsátás a pénzügyi stabilitásra nézve jelent. Az éghajlatváltozásnak ugyanis kiemelt hatása lehet a monetáris intézmények azon képességeire, amelyekkel  hagyományos makrogazdasági célkitűzéseik megvalósítására törekednek, ezért szükséges a hosszabb távon kibontakozó környezeti anomáliák beillesztése az üzleti döntésekbe. Vagyis a klímakockázatok kezelése szabályozói oldalról is egyre explicitebb követelmény lehetne.

A klímaváltozás mérséklése a kormányzatok részéről egyre drasztikusabb közpolitikai megoldásokat, míg a háztartások és a vállalatok részéről folyamatos alkalmazkodást követel meg. Idővel elkerülhetetlen lesz a szén-dioxid kibocsátás csökkentése, így a kormányok és a vállalatok minél tovább halogatják a probléma elleni hatékony fellépést, annál inkább nő a kiigazítás költsége.

Befektetés a jövőnkbe? - A klímakockázatok és gazdasági hatásaik Tovább
Végleg eltűnik a készpénz?

Végleg eltűnik a készpénz?

A digitális jegybankpénz lehet a jövő

artem-beliaikin-dz-iij3crpm-unsplash_1.jpgMi a digitális jegybankpénz koncepciója? Hogyan működne a pénz- és bankrendszer? Retkes Ádám István a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Gazdálkodás szakán végzett, és diplomamunkájában a digitális jegybankpénz megvalósítási lehetőségeit kutatta.

Írta: Taxner Tünde

portrait.jpgSzükség van még készpénzre a hétköznapokban? 

Szerintem a mindennapi tranzakciók túlnyomó részében abszolút nincs rá szükség, mert a vállalkozások és a háztartások nagy része ma már készpénz helyettesítő eszközöket használ. A magyar lakosság több mint hetven százalékának van bankszámlája, és mindenki számlapénzzel fizet, kártyás vagy mobilpénztárcás megoldással, néhányan használnak kriptoeszközöket is. A jövőben a nemzetközi példákat figyelembe véve abszolút nem lesz szükség a készpénzre.

Svédország elég jó példa erre, ahol a felnőtt lakosság több mint 99 százaléka rendelkezik bankszámlával vagy valamely pénzügyi szolgáltatónál számlacsomaggal, és ott a készpénz már teljesen kezd kivonulni a mindennapi használatból. A svéd jegybanknak már az a problémája, hogy egyes társadalmi csoportok kiszorulnak a fizetési rendszerből, mert lassan a vidéki kisboltok sem fogadják el a készpénzt. Nem éri meg nekik a készpénz tartása, transzportálása és őrzése az alacsony kihasználtság miatt. Ezek mind olyan tranzakciós költségek, melyek kellemetlenné teszik a készpénzhasználatot.

De a készpénz megszüntetésének vannak előfeltételei. Mi a helyzet Magyarországon?

Szerintem Magyarországon a pénzügyi infrastruktúra most nagyon jó, mivel azalapszolgáltatás részeként bevezették az Azonnali Fizetési Rendszert. A lakosság is szereti, és egyre több élethelyzetben kezdenek átállni a használatára. De az látszik, hogy az idősebb korosztály előszeretettel tartalékol készpénzben, illetve fizetésre is használja. Illetve a magyar szürke és fekete gazdaságban a készpénz munkabérként is jelen van. A gazdaság fehérítésével is lehetne a készpénzhasználatot csökkenteni, állami és jegybanki ösztönzőkkel pedig a régiós jellemzők ellenére sikeres lehetne a változtatás.

terkep.pngEhhez kapcsolódik a digitális jegybankpénz bevezetésének témaköre is. Mit jelent ez a koncepció?

A digitális jegybankpénz megfeleltethető egyrészt a készpénz digitális verziójának, de elképzelhetjük úgy is, mint a jegybanknál vezetett számlánkon lévő számlapénz.

Ez két nagyobb csoportra tagolódik: az egyik, amit a lakosság és a vállalati szektor tud használni, mint a jelenlegi készpénzt vagy kereskedelmi banki számlapénzt, illetve van egy másik, speciális formája, ami egy nagykereskedelmi megoldás. A digitális jegybankpénz ugyanis a bankközi elszámolások új egysége is lehet. Ez utóbbi nem mindegyik országban szükséges, inkább egyes kelet-ázsiai területen van létjogosultsága. Amiben én több fantáziát látok, az a lakossági és vállalati oldal, ahol elsősorban a készpénz helyettesítésére szolgálhat.

Miért akarnánk helyettesíteni a készpénzt? Ott van a számlapénz, amit ugyanúgy elfogadnak a kiskereskedők.

abra_1.jpgEz így igaz, de a kereskedelmi banki számlapénz valójában egy jegybankpénzre szóló követelés. Az ad értéket a banknál elhelyezett számlapénzünknek, hogy a kereskedelmi bank kötelezettséget vállal arra, hogy kérésünkre 1:1 arányban átváltja jegybankpénzre. És mi az az egyetlen jegybankpénz-típus, amit a vállalatok és a lakosság használhatnak? A készpénz. Digitális jegybankpénzhez eddig csak a kereskedelmi bankok fértek hozzá, hiszen a jegybanknál vezetett kötelező tartalékuk digitálisan tárolt. A koncepció lényege az, hogy ezt kiterjesszük a lakossági és vállalati szektorra is.

Milyen előnyökkel járna a bevezetése?

EU-s szabályozás többek között, hogy a kereskedelmi banki számlapénzekre maximum 100.000 euróig vállalnak betétbiztosítást. Ha valakinek efölött van vagyona a bankban, és valamilyen konjunktúraidőszak utáni visszaesés vagy válság esetén bedől az intézmény, elveszíti az efölötti részét. Ha pedig egy nagy bank dől be, akkor ennyit se fog tudni visszakapni. Magyarországon az Országos Betétbiztosítási Alapnak például töredék akkora betétbiztosítási vagyona van az ilyen károk rendezésére, mint amekkora egy nagyobb banknak a betétállománya. Vagyis fennáll a veszélye annak, hogy nagyobb bankcsőd esetén az emberek csak a pénzük töredékét kapnák vissza.

Ha a digitális jegybankpénz a lakosság kezében van, ez nem fordulhatna elő, mert akkor a jegybank szavatolja a jegybankpénz értékét. Ez az ország definitív pénze, ez a hivatalosan elismert fizetőeszköz, és ott van mögötte az ország teljes gazdasága. A jegybank pedig, mint ismerjük, nem sűrűn szokott bedőlni, úgyhogy ez a veszély nem annyira áll fenn. Tehát biztonságos, illetve megvan az az előnye a készpénzzel szemben, hogy nagyon minimális az előállítási, tartási költsége. Itt kódsorokról van szó, digitálisan tárolt információról. Higiénikusabb is, nem kell több kézen átmásznia egy-egy tranzakciónál. Minden előnye megvan, ami egy készpénzhelyettesítőnek, a jegybank által szavatolt jó tulajdonságaival együtt.

Milyen hátrányai lehetnek?

Van egyrészt társadalmi hátránya, hogy az elfogadottság pár országban alacsonyabb lesz, amíg az ösztönzőket nem vezetik be. Erre az ecuadori példa tökéletes: csináltak egy pilot tesztet a lakossággal, melyben a jegybank digitális pesot bocsátott ki. Pár ezer felhasználója volt csak a rendszernek, mert nem bíztak a jegybankban. Európában ez kevésbé fordulhat elő, a lakosság bizalma az intézményrendszerben elég magas, ellenben az elfogadottság alacsony szintje akadályozó tényező lehet.

abra_3.jpgMásik pénzforgalmi veszélyforrás lehet, hogy ez is egy informatikai rendszer, itt is van rendszerkockázat. Tehát ha bedőlnek szereplők vagy a szerverpark, akkor annak durva negatív hatása lehet a fizetési rendszerre. Ez architekturális kérdés: elosztott rendszerek esetén a rendszerkockázat csökkenthető. Itt is figyelembe kell venni azt, hogy mint minden informatikai rendszernek, ennek is vannak használat közben veszélyei.

Akár hackelési kockázata is lehet?

Ha a jegybank a kereskedelmi bankokkal közösen vagy egy megbízott harmadik féllel üzemeltetné a digitális jegybankpénz elszámoló rendszert, akkor szerintem elég kicsi lenne az esély rá. Hiszen a rendszerhez való hozzáférés sem olyan, mint a Bitcoinnál vagy más kriptopénzek esetében, amit bárki tud bányászni, bárki hozzáfér a főkönyvhöz. Itt a főkönyvbe való írás joga a jegybanknál és az általa megbízott feleknél lenne. 

Hogyan viszonyulna ez a rendszer a kriptovalutákhoz?

Kis mértékben konkurenciát állíthat nekik, hiszen mint innovatív megoldásnak, a Gartner-féle hype-ciklus szerint ennek is lenne „fancy-faktora”. Ahogy a kriptovalutáknál is nagyon felfutott a használat, aztán a Bitcoin-lufi kidurranása után leesett, itt is várható egy elég erős érdeklődés, ha a rendszert több országban is bevezetik. Elszívhat kriptoeszköz-felhasználókat, de szerintem nem egy piacon vannak, és nem egy célközönsége van a két rendszernek.

A kriptoeszközök alapelve, hogy egy elosztott, nyílt, bármilyen felhasználó által hozzáférhető fizetési rendszer legyen, amit nem szabályoz központi intézmény – ez a digitális jegybankpénz teljes ellentéte. Szerintem a kriptoeszközöket használók vagy azért vannak jelen a piacon, hogy spekuláljanak, és ezáltal haszonra tegyenek szert, vagy azért, mert hisznek abban, hogy társadalmilag egy jobb rendszert lehet üzemeltetni, ha nincs monetáris szabályozó, aki elinflálhatja a pénzegységeket. Ez a rendszerfélelem az, ami megkülönbözteti őket, hiszen a digitális jegybankpénz esetén a rendszerbe vetett bizalom lenne az, ami ösztönözné a használatot.

Van olyan ország, ahol bevezették és bevált a digitális jegybankpénz?

Igen, Uruguayban pár évvel ezelőtt már folytattak egy pilot-tesztet, a lakosság nagyon megkedvelte, és egyértelmű hozzájárulását adta a rendszer későbbi bevezetéséhez és kiterjesztéséhez a teljes társadalomra.

Véleményem szerint ez jó előszobája lehet a digitális jegybankpénz más országokban történő bevezetésének. Kifejezetten érdekes megoldásokat alkalmaztak: az állam telekommunikációs hálózatát használták, ezért internetelérés nélkül is tudtak fizetni a teszt résztvevői. Ez is előnyt jelenthet a mobilfizetéssel szemben. 

Látsz arra esélyt, hogy Magyarországon is bevezessenek hasonló megoldást?

Rövid távon nem valószínű. Amikor a V4-országok digitális jegybankpénzzel fennálló viszonyát vizsgáltam, a kutatásom eredményeiből azt láttam, hogy elég magas a készpénzhasználat aránya, és a lakosság túlnyomó többségének van pénzintézetnél vezetett számlája, de mindegyik ország máshogy próbálja csökkenteni a készpénzhasználatot. Az MNB az Azonnali Fizetési Rendszerrel szeretné ezt a célt elérni, amit március 2-tól be is vezettek, és az alapszolgáltatás része lett. Ha közép- vagy esetleg hosszútávon erre épít a jegybank, akkor nem gondolkoznak el a digitális jegybankpénz bevezetésében. 

Ha az innovatív szolgáltatásokat, amik a jelenlegi rendszerhez kapcsolódnak, bővítik, és a kiskereskedőknél is kiépítik az infrastruktúrát, például QR-kódos megoldást vezetnek be, az egy járható út lehet.

Ebben az esetben azonban a kereskedelmi bankok szerepe nő meg még jobban a fizetések és tranzakciók elszámolásában. Svédországban a tranzakciók többsége egy alkalmazáson keresztül fut, amit a kereskedelmi bankok együtt fejlesztettek, tehát ott a lakossági pénzforgalomhoz a svéd jegybanknak nagyon kicsi köze van. 

Mi volt a kutatásod legfontosabb felismerése?

Alapvetően technológiai fókuszú volt a kutatásom, amiről ebben a cikkben is beszámoltam. A legfontosabb eredménye, hogy még nincsen konszenzus. Nem tudnak dűlőre jutni a jegybankok, hogy ha esetleg bevezetnék a rendszert, akkor milyen architekturális, infrastrukturális formában tegyék. Ezek majd akkor fognak elhatárolódni, amikor bevezetik az első megoldást. Kína ebben már nagyon élen jár, de a kínai monetáris szabályozó nem ad ki információt erről a projektről. Nem lehet tudni, hogy milyen a megvalósításuk, csak annyit, hogy pár éven belül szeretnék implementálni. Európában viszont még a távolabbi jövőbe csúszik a digitális jegybankpénz alkalmazása.

Borítókép: Unsplash

Grafikák: Retkes Ádám István

Végleg eltűnik a készpénz? Tovább
Akik beszélik a gazdaság nyelvét - Interjú a Luca Pacioli Társaság elnökével

Akik beszélik a gazdaság nyelvét - Interjú a Luca Pacioli Társaság elnökével

tabor.jpg

A pénzügy és a számvitel sokszor elrettentő fogalmak az egyetemisták körében, főleg a vizsgaidőszakban. Az alapok ismerete azonban elengedhetetlen, hiszen amint Takács Bálint, a Luca Pacioli Társaság elnöke fogalmaz: „A számvitel a gazdaság nyelve”. A Közgazdász Online egyik küldetése, hogy bemutassa a Budapesti Corvinus Egyetem diákszervezeteit, és azokat a fiatalokat, akik mögöttük állnak. Ezúttal arra derül fény, hogy mivel foglalkozik a Luca Pacioli Társaság.

 

Mi a Luca Pacioli Társaság fő célkitűzése?

Amikor az alapító generáció létrehozta a Paciolit, őket is az motiválta, ami gólya koromban bennem is, illetve biztos vagyok benne, hogy szinte minden, az egyetemre frissen érkező hallgatóban felmerül;  szerettem volna elmélyülni azokban a tudományágakban, amelyek a legjobban érdekeltek - ez a mi közösségünk esetében a számvitel és az adózás.

Fő küldetésünk az, hogy egy, az egyetemi képzést kiegészítő kurzusrendszert működtessünk, melynek segítségével tagjaink még hatékonyabban fejlődhetnek szakmailag - mindezt egy baráti közösség részeseként. Hosszú távon pedig azt szeretnénk elérni, hogy az általunk érintett területeknek, mint például a könyvvizsgálat vagy az adótanácsadás, a legkiemelkedőbb képviselőit neveljük ki tagjaink közül.

takacs_balint-min.jpgMi motivál abban, hogy a szervezet elnöke vagy?

A Pacioliban gólyaként az fogott meg, hogy láttam, hogy a számvitel és az adózás egy olyan meghatározott fókusz, amely valóban komoly figyelmet kap, és a szervezet működésének kulcs elemét jelenti. Részese szerettem volna lenni az építkezésnek, hiszen egy fiatal diákszervezetről beszélünk, ami még folyamatosan fejlődik.

Az elődök munkáját folytatom tovább, mert hiszem, hogy ez egy rendkívül komoly és jó kezdeményezés olyan szempontból, hogy az általunk felkarolt tudományágak nem kapnak annyi figyelmet, mint amennyire fontos szerepet a gazdaság működésében valójában betöltenek. Emellett egy ambíciózus és összetartó közösségnek lehetek a tagja, ezért is szeretném, hogy a most kezdő, illetve a jövőben az egyetemre érkező pénzügy és számvitel szakos hallgatók ugyanennek a részeseivé válhassanak.

Ki a névadótok?

Luca Pacioli a XV-XVI. század fordulóján élő itáliai szerzetes-matematikus volt. Azért választottuk őt névadónknak, mert a számvitel alapját jelentő kettős könyvvitelt ő alkotta meg, illetve az ő tudományos tevékenységéhez szeretnénk visszatérni. 

Szeretnétek ezt a tudományágat olyanoknak is népszerűsíteni, akik nem ezt tanulják?

Elsődlegesen szeretnénk összetartani a terület iránt érdeklődő hallgatókat a saját közösségünkben, de ezen kívül további célunk természetesen az is, hogy az egyetemen belül is népszerűsítsük a területet azon hallgatók számára, akik a saját szakjaikon csak kevesebbet foglalkoznak számvitellel és adózással. Ennek az egyik legfontosabb elemét azok az ingyenes felkészítők jelentik, amelyeket minden félévben, immár négy tantárgyból tartunk - ezek az egyetem minden hallgatója számára elérhetők.

Minden félévben több száz hallgatót segítünk el ezekkel a konzultációkkal, melyek jellemzően a meghirdetésüket követő néhány órán belül mindig teltházasak. A résztvevőktől rendkívül jó visszajelzéseket kapunk, ami a tanári gárdánkat is folyamatos motivációval tölti el.

Szeretnénk, ha a mi támogatásunkkal a résztvevők számára befogadhatóbbá válnának ezek a tárgyak, és amellett, hogy sikeresebbek lesznek a vizsgán, utólagosan is pozitívabban  vélekednének a számvitel világáról.

Sokakban fel sem merül, hogy ebben a szakmában nagyon komoly lehetőségek vannak, illetve azt gondolom, hogy első ránézésre sokan esetleg száraznak tartják. Közben egy nagyon izgalmas területről beszélünk, hiszen a számvitel a gazdaság nyelve.

Tehát aki ismeri vagy járatos a számvitelben, sokkal jobban megértheti a vállalatok közötti tranzakciókat és ezáltal a gazdaság működését. Karrier szempontból szinte korlátlan lehetőségek állnak előtted. 

Hogyan válhat valaki taggá?

A Társaságba első- és másodéves pénzügy és számvitel szakos hallgatókat várunk. Mindig a tavaszi félévben hirdetünk tagfelvételt az első negyedéves ZH-k után, tehát jellemzően március második felében. Elektronikusan lehet jelentkezni, majd a felvételi egy írásbeli fordulóból és egy szóbeli elbeszélgetésből áll.

Mit kínáltok a tagoknak?

Alapvetően mindig is arra törekedett a Társaság, hogy minden félévben változatos kurzusokat biztosítson a tagok számára. Szeretnénk azt, hogy a képzésük végére felismerjék, mi az a karrierút, ami számukra a leginkább megfelelő, legyen szó adótanácsadásról, könyvvizsgálatról, vagy esetleg arról, hogy valamilyen módon itt, az egyetemen folytassák a pályafutásokat mesterképzés vagy a későbbiekben egy PhD fokozat megszerzésének formájában.

Emellett úgy gondoljuk, hogy ahhoz, hogy szakmai sikereket érjünk el, szükségünk van arra, hogy a tanulmányainkban is jól teljesítsünk. Az olyan tantárgyakból, amik jellemzően nagyobb kihívást jelentenek, másodéves tagjainknak heti rendszerességű plusz szemináriumot szervezünk felsőbb éves tagjaink közreműködésével.

Sikeresen működik ez a szakmai műhely?

Az elmúlt évek során egy olyan know-how alakult ki az egész szak kapcsán, ami szerintem drasztikusan megkönnyíti minden tagunk számára, hogy sikeres legyen, illetve motiváljuk egymást a szakmai sikerek elérésében. Ennek is köszönhető, hogy rendkívül sok ösztöndíjasunk van, most ősszel közel 50 fős tagságunkból 16-an nyerték el az MNB Kiválósági Ösztöndíjat, illetve heten kaptak Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíjat, amire nagyon büszkék vagyunk. 

A szakmai fejlődés mellett a közösségépítés hogyan valósul meg nálatok?

Minden évben tavasszal zajlik a tagfelvételünk, melyet követően egy mentorprogrammal fogadjuk az újonnan felvett tagokat. Törekszünk arra, hogy szinte minden héten történjen valamilyen esemény, és igyekszünk, hogy ezek széles spektrumon mozogjanak - egy egyszerű sörözéstől akár több napos külföldi kirándulásig. Most ősszel például Bécsben voltunk az adventi vásáron. A legfontosabb közösségi eseményünk a Pacioli tábor, ami minden év szeptemberében többnapos elvonulást és közös bulizást jelent.

bjne_versenyzok_es_szervezok.jpg

Mi a Bosnyák János Nemzeti Emlékverseny?

A Társaság, illetve a mögöttünk álló Luca Pacioli Egyesület fontos küldetése, hogy nemzeti szinten is összekösse a számvitel és adózás iránt érdeklődő, tehetséges hallgatókat. Ennek az egyik leggrandiózusabb megvalósulása a Bosnyák János Nemzeti Emlékverseny, aminek részt veszünk a szervezésében. A versenyre tavaly több mint egy tucat egyetemről nagyjából 150 hallgató nevezett, és végül a Debreceni Egyetem csapata diadalmaskodott. Akkor még csak pénzügy-számvitel szakos hallgatók nevezhettek, idén azonban már minden magyar nyelvű, üzleti képzésre kiterjesztettük a kiírást.

Jelentkezni a honlapon lehet, ahol már egy mintafeladat is elérhető, a regisztráció határideje február 16. Azt gondolom, hogy ez egy fantasztikus lehetőség minden hallgatónak, aki szeretné kipróbálni, megmutatni magát ezen a területen, hiszen az értékes nyeremények mellett (melynek legfőbb eleme 1 millió forint készpénzjutalom) rendkívül nívós zsűri fogja értékelni a döntőbe jutott csapatok munkáját. Az esemény színvonalát maga a fővédnök is garantálja, aki a tavalyi évhez hasonlóan Varga Mihály pénzügyminiszter lesz. A versenyen való indulást bátran ajánlom minden alapszakos G és K karos hallgatónak, jó lenne ha idén egy Corvinusos csapat nyerné meg a versenyt!

 

Készítette: Taxner Tünde

2020. február 14.

A Közgazdász Online további cikkeiért kövesd be a Facebook-oldalunkat! 
https://www.facebook.com/corvinuskozgazdasz/

Akik beszélik a gazdaság nyelvét - Interjú a Luca Pacioli Társaság elnökével Tovább
süti beállítások módosítása