Közgazdász Online


Vajon mi sül ki egy vadász és egy vegán vitájából? - Podcast, könyv, film és spirituális elmerülés ajánlónkban

Vajon mi sül ki egy vadász és egy vegán vitájából? - Podcast, könyv, film és spirituális elmerülés ajánlónkban

borito_2.png

Heti kulturális ajánlónkban vitapodcastet, ma is érvényes klasszikus olvasmányt, az év első blockbuster moziját és egy zenés, spirituális utazást mutatunk be.

Borító: Báthori Adrienn

197282036_1378018535925942_8137932546078645855_n_1_1.png

Egy asztalnál

Az Egy asztalnál egy nagyon izgalmas alapkoncepcióra építő új Youtube- és podcastműsor: két idegen a kamerák előtt találkozik először, eleinte nem is sejtve, hogy ők egy bizonyos témában egymás szöges ellentétei. Miközben Anna, a láthatatlan műsorvezető hangutasításait követik, arra vállalkoznak, hogy megismerjék egymást, és megértsék a másik fél álláspontját. Vajon mi sül ki egy vadász és egy vegán vitájából? Mit kezd egymással egy e-sportoló és egy élsportoló? 

A kéthetente megjelenő részekben mindig újabb és újabb eltérő szemléletű páros ül egy asztalhoz, hogy ütköztessék az álláspontjaikat, a köztes héten pedig az Egy asztalnál EXTRA podcast adással készülnek az alkotók, amiben tovább fejtegetik az aktuális témát és reagálnak a Youtube-epizódra. Egyrészt azért ajánlom, mert vitakultúra szempontjából hiánypótló és szórakoztató, másrészt pedig azért, mert rávilágít arra, hogy két szélsőséges felfogás közt is lehet közös keresztmetszet - kérdés, hogy megtaláljuk-e.

Írta: Kércz Dorottya

irodalmi_aj_1_1.png

Kafka a tengerparton

A cím a legtöbb embernek ismerős lehet, hiszen Murakami Haruki egyik leghíresebb regényéről van szó. Pusztán a  népszerűségből persze nem következik, hogy jó olvasmány, azonban számomra letehetetlen volt – mintha a könyvnek megfogható egyénisége lenne. A történetnek két főszereplője van, akiknek első látásra semmi közük egymáshoz, mégis szorosan összefonódik az életük: Nakata egy jámbor öregember, aki ért a macskák nyelvén, Tamura Kafka pedig egy középiskolás fiú, aki elszökik otthonról és egy kisvárosban köt ki.

Amíg Nakata és Kafka keresnek valamit, amiről ők sem egészen tudják, micsoda, a könyv komoly pszichológiai témákat boncolgat. A mély gondolkodás közben mégis “megpihenünk” a szereplőkkel együtt: gyakran velük együtt tapasztaljuk meg, milyen egy jó kávé vagy milyen érzés, amikor zenét hallgatsz és semmi másra nem figyelsz. A történet  sokszor szinte szürreális, de a furcsaságok mellett felhívja a figyelmet a mindennapi csodákra – ezt pedig nemcsak az események, hanem a könyv ritmusa is érzékelteti. Évek óta nem olvastam olyan könyvet, ami ennyire elgondolkodtatott és mély nyomot hagyott volna bennem.

Írta: Engelbrecht Azurea

microsoftteams-image_4_1_1.png

Uncharted

Az Uncharted a Naughty Dog videójátékain alapuló film, amelyben Tom Hollandé a főszerep, akit már jól ismerhetünk a Marvel újabb Pókember filmjeiből. A hazai mozikban közel nyolcvanezer nézővel nyitott új akció-kalandfilmje. Tele van érzelmekkel, fordulatokkal, árulással, mindezt pedig a kalandvágy és az örök kíváncsiság alapozza meg. Tom mellett egyfajta mentor szerepben Mark Wahlberg jelenik meg, csapatukat továbbá Sophia Taylor Ali is erősíti.

Magellán kincséért komoly küzdelem folyik, mely nem kevés áldozatot kíván. Rögös út vezeti a szereplőket különböző helyszínekre, amelyekről kiderül, talán nem is az, amit kerestek. Remek moziélmény lehet mindazoknak, akik kedvelik az akció jeleneteket vagy éppen Tom Hollandot, hiszen egy valami biztos, a vizes pólós felsőtestekből nincs hiány a filmben.

Írta: Mosonyi Eszter

197908187_398772954655484_7697285083831397350_n_1_1_1.png

Platon Karataev: Partért kiáltó

“Csak befelé vezet kiút.” Ezzel a felismeréssel indul a Platon Karataev legújabb, harmadik albuma. A leginkább pszichedelikus indie-folk elemekből építkező zenekar ezúttal magyar szövegekkel ösztönöz minket egy belső utazásra. Az album a külvilág megszűnésének és a belső én kitárulkozásának ívét követi. Nem találjuk a túlsó partot, bármerre nézünk, csak víz vesz körül minket. A külvilág távolra kerül, magunk maradunk, gondolatainkkal összezárva.

Aztán a spirituális utazás fordulóponthoz ér: rájövünk, hogy az elmúlás csak sejthalál, a Lassú madár pedig arra biztat minket, hogy engedjük önmagunkat és lelkünket szárnyalni az égbolt alatt. A megnyugvás a Lombkoronaszinten vár minket, ahogy eggyé válunk a természettel. Merthogy erről szól a Partért kiáltó. Kiáltunk, hogy végre partot vessünk valahol, miközben ez a part végig ott van bennünk és a természetben. Egyszerre merülünk el saját gondolatainkban és a természetben, miközben az albumot hallgatjuk.

Írta: Kovács Máté

Vajon mi sül ki egy vadász és egy vegán vitájából? - Podcast, könyv, film és spirituális elmerülés ajánlónkban Tovább
“Cselekedj lokálisan, gondolkodj globálisan!” - Könyvek, podcast és dokumentumfilm a fenntarthatóságról

“Cselekedj lokálisan, gondolkodj globálisan!” - Könyvek, podcast és dokumentumfilm a fenntarthatóságról

taxner_liberec_ultra-116.jpg

Hogyan lesz több a fenntarthatóság egyszerű hobbinál? Miért fontos, hogy a rossz hírek ellenére se veszítsük el a reményt? Négy történetet ajánlunk, melyek reményt adnak számunkra a folytatáshoz.

Írták: Szentkirályi Lili, Taxner Tünde, Kovács Máté; Borítókép: Taxner Tünde

Az ökológia nagykönyve

Mentsd meg a bioszférát, és talán megmentheted a világot”

- mondta a néhány hete elhunyt Edward O. Wilson biológus-természettudós. Az ökológia nagykönyve Arisztotelésztől kezdve mutatja be a legjelentősebb természettudósok legfontosabb tudományos eredményeit, melyek környezetvédelmi szempontból olykor aggasztóak, máskor reménykeltők lehetnek.

okologia.jpgTévedünk azonban, ha egy száraz tudományos szakkönyvet várunk. A HVG kiadásában megjelent könyv színes képekkel, ábrákkal, átlátható infografikákkal mutatja be az ökoszisztéma fejlődését és lenyűgözően összetett folyamatait. Olyan nagyhatású személyiségektől idéz, mint David Attenborough, Jane Goodall vagy az Egyesült Államok korábbi alelnöke, Al Gore.

Kép forrás: Lira.hu 

Fejezeteiben végigveszi az evolúció történetét, az ökológiai folyamatokat, a természet világának változatosságát, az ökoszisztémák és az élő Föld kapcsolatát és természetesen az emberi tényezőt is - legyen szó pusztításról vagy cselekvésről egy harmonikusabb világért.

Kovács Máté

My Octopus Teacher

A Netflix 2020-ban megjelent világsikerű dokumentumfilmje  a szó szoros értelmében nem a fenntarthatósággal foglalkozik. Mégis kevés olyan alkotás létezik, ami annyira erősen formálta a közvéleményt a fenntarthatóság kapcsán, mint ahogy a My Octopus Teacher (Tanítóm, a polip) tette.

octopus.jpg

Részlet a filmből. Kép forrása: IMDb

A My Octopus Teacher egyszerre dráma és dokumentumfilm: a másfél órás alkotás alatt intenzíven záporoznak a nézőre nemcsak az információk, hanem az érzelmes pillanatok is. A film producere és egyben főszereplője - a Polip mellett - rendkívül intim pillanatokon keresztül mutatja meg, hogyan alakult a kapcsolata egy közönséges polippal. A film közeli felvételekkel mutatja be a közönséges polipok életterét és a Dél-afrikai-óceán egy kis szegletének tengeralatti mindennapjait. Emellett azonban tanúi lehetünk annak is, ahogy a közel egy év alatt a producer és a polip közötti kapcsolat a kezdeti bizalmatlanságból egy mély, bensőséges barátsággá alakul át.

A film -  az alaptörténet zsenialitása mellett - túlmutat önmagán: gondolkodásra sarkall azzal kapcsolatban, hogy hogyan élünk együtt a természettel. Milyen kapcsolat alakulhat ki ember és állat között? Mit jelent eltávolodni a természettől, és hogyan lehet visszakapcsolódni hozzá? Össze lehet-e hangolni a modern életvitelünket és a természethez való kapcsolódásunkat? Ilyen és ehhez hasonló gondolatokat feszeget a My Octopus Teacher.

Szentkirályi Lili

The Jane Goodall Hopecast

“Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan - hangzik a környezetvédelmi mozgalmak egyik leggyakrabban idézett jelszava. Ezzel azonban Jane Goodall etológus nem ért egyet. Szerinte meg kell fordítanunk a mondatot: előbb lokálisan kell cselekednünk, és csak utána gondolkodhatunk globálisan.

hopecast.jpg

Forrás: Jane Goodall Institute

A globális kép sokszor lesújtó, erősíti a klímaszorongást, és elveszi a reményt, amire viszont szükségünk van. Erről szól a The Jane Goodall Hopecast is: van remény, de cselekednünk kell. Ha előbb lokálisan cselekszünk, rájövünk arra, hogy képesek vagyunk változást elérni. Ezzel a reménnyel pedig globálisan is inspirálni tudunk másokat.

A sorozat epizódjaiban olyan környezetvédőkkel, aktivistákkal, tudósokkal beszélget a tudós, akik saját közösségükben vagy saját munkájuk során értek el változást, és tevékenységük másokat is inspirálhat a cselekvésre.

Jane Goodall szerint történeteken keresztül juthatunk el leginkább az emberekhez, ezek pedig reményt adnak a folytatáshoz. Hiszen remény nélkül mi értelme lenne folytatni?

Kovács Máté

A fák titkos élete

“Suttog a fenyves zöld erdő”... de vajon mit? Peter Wohlleben erdőgazdálkodási szakember, környezetvédő, író szerint a fáknak ugyanúgy vannak érzelmei és személyisége, mint az állatoknak vagy az embereknek. A fák titkos élete című könyvében közelebb hozza a laikusokhoz is a fák létezésének megfejtett és még megfejtésre váró rejtélyeit. Olvasás közben rádöbbenhetünk arra, hogy mennyire keveset tudunk a fákról és az erdők működéséről, pedig az életünk szerves részei.

Tudtad, hogy miért olyan megnyugtató az ember számára egy lombhullató fákból álló erdőben sétálni?

Tudtad, hogy a fajtárs fák az erdőben aktívan kommunikálnak egymással, és segítenek a bajba jutott egyednek?

Tudtad, hogy egy fa sok ezer állat- és gombafajnak is otthont adhat?

fak1.jpg

fotó: Taxner Tünde

Ez csak pár kérdés a sok közül, amire Wohlleben részletesen és olvasmányosan reflektál. A könyvből ezeken túl a fák és az őserdők jelenlegi környezeti és klimatikus jelentőségére, a modern erdőgazdálkodás hátulütőire és a városi fák, vagyis “az utcagyerekek” életének nehézségeire is fény derül.

Wohlleben rámutat, hogy a fák nemcsak komplex és érzékeny lények, hanem több évszázadot, sőt, akár évezredeket átfogó léptékben az ember és a Föld életének meghatározó szereplői.

Taxner Tünde

“Cselekedj lokálisan, gondolkodj globálisan!” - Könyvek, podcast és dokumentumfilm a fenntarthatóságról Tovább
Miért fontos a ruhád története? - Dr. Faludi Julianna a globális divatipar problémáiról

Miért fontos a ruhád története? - Dr. Faludi Julianna a globális divatipar problémáiról

karina-tess-h14pfhlfr24-unsplash.jpgSokan gondolják zöldnek magukat, de amikor ruhavásárlásra kerül a sor, nehéz tudatosan dönteni. Az etikusság és a fenntarthatóság kutatása rámutat a globális divatipar égető problémáira. Podcast beszélgetés Dr. Faludi Julianna szociológussal.

2021.10.29. Írta: Taxner Tünde / Borítókép: Karina Tess, Unsplash

img_0306_jpg.jpg“A fast fashion gyakorlatilag nem hoz igazán újat, csak az újszerűség illúzióját gyártja” – mondja Dr. Faludi Julianna, a Corvinus Egyetem adjunktusa a Messzelátó podcast legújabb adásában. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy nagyon sok trend van, és ezek gyorsan változnak – a fast koncepciója is erre utal –, de már az 1930-as években rámutattak kutatások arra, hogy valójában nincsenek jelentős újdonságok. Képes lehet a divat etikus és fenntartható megközelítése átformálni a fogyasztók és a nagyvállalatok viselkedését?

A képen Dr. Faludi Julianna.

Tudd meg a válaszokat a Messzelátó podcastből, amiben a Közgazdász Online csapata jövőbe mutató témákról beszélget szakértőkkel és kutatókkal!

Gyors vagy lassú

A fast fashion jelenlegi modellje az ipari forradalom korára, a tömegtermelésnek a kizsákmányolásra és gyermekmunkára, illetve a gyapottermelésnek a rabszolgatartáson alapuló modeljére vezethető vissza. A jelenlegi globális munkamegosztás újratermeli és rögzíti az egyenlőtlenségeket. Az etikus divat irányzata ezt a modellt próbálja átalakítani és újraértelmezni azáltal, hogy felhívja a fogyasztók és a divatcégek figyelmét a méltányos munkakörülmények és az előállítási folyamat átláthatóságának fontosságára, felügyeletére.

rio-lecatompessy-cfduruqkabk-unsplash.jpg

kép: Rio Lecatompessy, Unsplash

A fenntarthatóság fogalmát a divattal összefüggésben elsősorban környezeti értelemben használták, de mára átfedésben van az etikussággal, azaz a méltányos munkakörülmények és bérek biztosításával. “Azt szeretnénk, hogy ne használjuk el sem a természeti, sem az emberi erőforrásokat, hanem egyfajta egyensúly alakuljon ki” – mondja a kutató. Ez a koncepció főleg a slow fashionben jelenik meg, ami a fast fashion ellenpólusa. Célja, hogy a jó minőségű ruhák vásárlására beruházásként tekintsünk, és utána végigkísérjenek minket egy életszakaszon.

“Manapság átalakul a fogyasztók viszonya ahhoz, amit viselnek. Fontos, hogy a ruhának mi a története.”

Tudatos fogyasztók és az online marketing ereje

“Egyre jobban szegmentálódik azon fogyasztók köre, akik törekednek a fenntarthatóságra” – mondja Dr. Faludi Julianna, a magukat fenntarthatóan gondolkodónak tartó hazai fogyasztók szokásainak felmérését vizsgáló kutatása eredményeit összegezve. 

“Most ott tartunk, hogy a fogyasztóktól várjuk el, hogy diktáljanak, és válasszanak abból, ami rendelkezésre áll a piacon.”

Ez felelősségvállalást jelent, a tudatos döntésnek azonban akadályai is vannak. Előfordulhat, hogy nem tudunk eleget a márkáról, nem engedhetjük meg magunknak, vagy nem férünk hozzá fenntartható és etikus választékhoz. “Egészen más kínálatot fog találni a fogyasztó Debrecenben, mint Oslóban” – mondja a kutató.

becca-mchaffie-fzde_6itjkw-unsplash_1.jpg

Kép: Becca McHaffie, Unsplash

A kutatás azonban rámutatott, hogy van egy olyan, főleg középkorú réteg, aki úgy gondolja, a döntéseivel pozitívabb irányba tudja mozdítani a világot, és ennek megfelelően cselekszik. “Akik már valamilyen tudatosságot mutatnak, könnyen elérhetőek online, és jól használják a különböző információforrásokat” – mutat rá Dr. Faludi Julianna a legfontosabb eredményre. “Sok lehetőséget látok a digitalizációban, a közösségi médiában és az e-kereskedelem előretörésében” – mondja a kutató, hiszen ez a típusú marketing alacsonyabb költséget és pontosabb, könnyebb elérést jelenthet egy induló vállalkozás számára is.

Jó példa az online felületek hatékonyságára a nemfogyasztás mozgalma, vagyis úgy csökkenteni a környezeti terhelést, hogy nem vásárolunk új ruhát. “A közösségi médiában megjelenő kihívások körül szerveződő csoportok fontos szerepet játszanak. Ez egy piacformáló erő, nem hiába próbálnak a nagyvállalatok átstrukturálással, almárkák létrehozásával a piacon maradni.”

A divat etikus és fenntartható megközelítésében minden fogyasztói és nagyvállalati döntés számít. “A divatipar egy állatorvosi ló: a legkézenfoghatóbban mutatja meg a globális piac működését egy hétköznapi fogyasztó számára, hogy megértse a problémák mélységét.”

Hallgasd meg az egész podcastet!

 

Miért fontos a ruhád története? - Dr. Faludi Julianna a globális divatipar problémáiról Tovább
Magántőkéből támogatnak civil szervezeteket - Dr. Schranc Tünde és az Appy története

Magántőkéből támogatnak civil szervezeteket - Dr. Schranc Tünde és az Appy története

thumbnail_tunde_iroda_masolat.jpg

Az Appy küldetése, hogy a hátrányos helyzetű vagy beteg gyerekeket segítő magyar nonprofit szervezetek hatékonyabban működhessenek. Dr. Schranc Tünde változatos útja a Corvinusról indult, és nem véletlenül vezetett el idáig.

2021. 10. 01. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Appy

„Mindig minden munkámat százszázalékosan végeztem, de hiányzott  az, hogy jó legyen felkelni valamiért. Tudtam lelkesedni ideig-óráig, de nem a szívemből csináltam” – mesél Tünde a nemzetközi telekommunikációs multiknál töltött időszakáról.

Most már úgy érzi, az Appy vezetőjeként megtalálta a hivatását. „Kiskoromban orvos szerettem volna lenni, ezért a vágy, hogy embereken segítsek, mindig ott volt bennem” – mondta nekünk az Útravaló podcast legújabb adásában.

Az Útravalóban olyan különleges, értékteremtő karrierutakat mutatunk be, amelyek a Corvinusról indultak. A részekkel szeretnénk titeket inspirálni, szórakoztatni és útravalót adni nektek. Hallgassátok meg Spotifyon vagy YouTube-on!

Tünde története a Corvinusról indult. Közgazdász és jogász diplomát szerzett, majd a Kürt Akadémia coach képzését és egy szuggesztív kommunikációs tréninget is elvégzett. “Ha nem lenne az Appy, most valószínűleg éppen pszichológiát tanulnék. Nem találtam a helyem, így egy ideig az értelemkeresés nyilvánult meg ebben a tanulnivágyásban” – mondja Tünde.

Multis karrierjét gyermekei születése után hagyta ott, az Appy viszont egy véletlen találkozásból indult Balogh Ákossal, a Libri tulajdonosával. Ákos fejében ekkor már sok éve élt az elképzelés, hogy magántőkéből szeretne segíteni a magyar civil szektornak. Tündével a megvalósítás útjára léptek.

Akkor azt gondoltam, hogy ilyen álomállás nincs, de pár hónapon belül elindultunk, és az Appy megszületett.

Az Appy egy nonprofit formában, magántőkéből működő szervezet, ami olyan segítő szervezeteknek biztosít szakmai és anyagi támogatást, amelyek beteg vagy hátrányos helyzetű gyerekek életét szeretnék jobbá tenni. Amellett, hogy a belvárosi iroda helyet, teret ad a szervezetek munkájához, az Appy tanácsadással és képzésekkel is segít abban, hogy ezek az egyesületek és alapítványok fenntarthatóbban, profibban, szervezettebben működjenek.

Az “Appycentrumban” a szervezetek rájuk szabott fejlesztést kapnak, és minden szolgáltatás ingyenes. Cserébe tudást és tapasztalatot  kell megosztaniuk egymással, és közösségben kell gondolkodniuk. “Sokszor előfordul most már, hogy egy workshop például ebéd közben csak úgy ‘észrevétlenül’ megtörténik” – mutat rá Tünde arra, hogy pár év alatt eljutottak odáig, hogy a szervezetek összetartó közösséget alkotnak. Tünde és csapata munkájával szeretne arra példát nyújtani, hogy csak “feltétlen bizalommal lehet a civil szervezeteket jól támogatni”.

Az Appy küldetése egyértelmű, azonban fontos látni a sok munkát is, ami egy új modell kialakításához kell. „Nagyon vágytam arra, hogy olyan munkám legyen, ami értéket teremt és értelme van. Valószínűleg nem mértem fel jól, hogy ez mekkora munka.” Egy ilyen elkötelezett vezetőnek nagy kihívást jelent a munka-magánélet egyensúly megtartása. Tünde azonban az évek során felismerte, hogy „a világ megvár minket, és én már látom, hogy egy túlhajszolt, lestrapált vezető hosszú távon mindenkinek rosszabb, mint egy folyamatosan töltekező”. Ezért szigorú szabályokat állít fel magának, például hétvégéken és nyolc után már igyekszik nem dolgozni.

Amikor valami a szívügyed, nagyon nehéz elkülöníteni a prioritásokat a fontos, de nem sürgős dolgoktól. Ha valaki ebben tudatos, rájön, hogy nem dől össze a világ, ha néha pihen is kicsit.

Magántőkéből támogatnak civil szervezeteket - Dr. Schranc Tünde és az Appy története Tovább
Limonádétúra, Budapest100 és Belső Napfény - Kultúra a jövő hétre

Limonádétúra, Budapest100 és Belső Napfény - Kultúra a jövő hétre

Kult köz, a Közgazdász Online kulturális ajánlója

borito_kult_koz.jpg

Az imprószínház és a pszichológia találkozása, a karanténidőszak feldolgozása dalokban és tandembiciklizés a Szabadság hídon - kulturális programok és ajánlók a szeptember 6-ai hétre.

Borítókép: Életszépítők.hu, Álljon meg egy novellára! 

197282036_1378018535925942_8137932546078645855_n_1.png

Podcastajánló - Tóth Franciska

Álljon meg egy novellára!

A korábbi évekhez hasonlóan a JCDecaux a Telekommal együttműködve idén is novellapályázatot hirdetett. A Grecsó Krisztián által elnökölt zsűri több ezer alkotás közül választotta ki azt a húsz művet, amely visszaköszönhet Budapest és más nagyvárosok buszmegállóinak plakátjain.

Idén először a nyertes pályázatok podcast és videó formájában is elérhetőek. A novelláknak a szintén zsűritag Vecsei H. Miklós, valamint Pesák Ádám színész és Kiss Flóra énekesnő adnak hangot. Akit érdekel, hogy mely három novella kerülhetett a dobogóra, illetve, hogy melyik nyerte a különdíjat, a honlapon megtekintheti az eredményt.

 A döntős történeteket podcast formájában itt lehet meghallgatni. 

197908187_398772954655484_7697285083831397350_n_1.png

Zeneajánló - Taxner Tünde

Találd meg a belső napfényt!

Szeder egyszerre cserfes, cseles és csodás. Mármint nem a gyümölcs, hanem Szeder-Szabó Krisztina énekesnő, dalszerző, akinek nyár végén jelent meg új kislemeze. A szókimondásáról, egyedi zenei világáról és merész hajlításairól ismert művész Feri fenekétől a belső béke megtalálásáig jutott az elmúlt években. A karanténidőszak tanulságait nem hallottam még ennél érzékenyebben és lelkileg mélyebben senkitől. 

szeder.jpg

Kép: Szeder, forrás: Lángoló.hu

Hallgasd meg te is a Belső Napfény című EP-t, ha harmóniára, lelassulásra és költői szövegekre vágysz!

197823669_585780792407214_2683848642651617547_n_1.png

Színházi ajánló - Elblinger Éva

Hol vannak a határaink? - Az imprószínház és a pszichológia találkozása 

Nem egyszerű megtalálni a határvonalat bizonyos helyzetekben. Szükséges az énidő? Mi az ideális határvonal a munka és a magánélet között? Hányszor mondunk igent olyan ajánlatokra, amikre szívünk szerint nemet mondanánk? Mikor és hogyan érdemes meghúznunk a határainkat? 

Beszélgetés Almási Kittivel, klinikai szakpszichológussal a határhúzásról, az egészséges határtartásról, amihez a Momentán Társulat táncmozdulatokkal improvizál az adott közönség ötletei alapján, ahol felmerülhetnek olyan témák, mint a munkahely, a magánélet, a párkapcsolat, a család, a hétköznap és az ünnepnap. Fröccs előadás szeptember 9-én az Impróban.

Tasnádi István: Kartonpapa - A Nézőművészeti Kft. és a Szkéné közös produkciója

Minden családban vannak furcsa figurák és kényes témák. Tasnádi István Kartonpapa című darabja egy hétköznapi családban játszódik, ahol az asztalnál ülve szép lassan minden darabjaira hullik: házasság, szülő-gyerek kapcsolatok. A politikai parabolában egy családon belül mutatják be a mai Magyarország viszonyait.

A Nézőművészeti Kft. és Szkéné szeptemberi 12-i előadására még vannak elérhető jegyek. A szeptember 13-i előadás után pedig közösen lehet gondolkozni, vitatkozni, játszani a produkció által felvetett témáról, azaz a hatalmi szerkezetek újratermelődéséről. Erre a programra regisztrálni nem szükséges, és azokat is várják, akik nem aznap látták az előadást.

197121661_386728772717078_6476113839347015328_n_1.png

Kulturális programajánló - Klisóczki Fanni

Standby/Túl… - szabadtéri kiállítás az Andrássy úton

A lehulló falevelekbe burkolózó szeptemberi utcákat róva az Andrássy útonnegyven kortárs mű reprodukcióját csodálhatod meg. Az alkotások között festőművészek és fotósok munkáinak időjárásálló lemeznyomataival találkozhatsz. A kiállítás fő motívumai a fény, az élet, a szellem és a bizakodás, melyek együtt igyekeznek jókedvet, derűt adni számodra.

Ha nem lenne elég a sétából, úgy a Kodály köröndtől csupán négy perc gyalogútra található az Eucharistia tablókiállítás, ami a magyar történelem évszázadait demonstrálja műtárgyak és műalkotások fotóinak segítségével. Részletesebb információk a linken találhatóak.

Budapest100 - Újratervezés

Szeptember 11-12-én immáron 11. alkalommal rendezik meg a Budapest100 programját, mely a járvány utáni élet reményeit erősítve, a világháborúk után épített és újraépített házakat mutatja be a lakosok és dolgozók vezetésével. Az Újratervezés során több, mint negyven épület nyitja meg előtted a kapuit. A programról bővebben a honlapjukon olvashatsz.

210949820_499061708029133_6848147501387509066_n.png

Limonádétúra - variációk két kerékre (vagy négyre) - Kovács Máté

Nincs jobb páros program annál, mint kétkeréken szelni a várost. Tandembiciklin persze. De mi történik akkor, ha a Szabadság híd nevét szabadon értelmezi a lánc, és ledobja magát?

Nos, semmi olyan, ami miatt aggódni kellene. Újabb jó ürügy a borozásra. A Kálvin térig kell csak elgurulni, a Vinikli munkatársai percek alatt helyre teszik a disszidens alkatrészt. Amikor viszont azt hinnétek, indulhattok is tovább, eszetekbe jut, hogy mégsem: borozás után nem a legjobb választás a bicikli.

A Vinikli bringásoknak szervizpont, napközben kávézó, este pedig fröccs- és borbár is. A kávéjukat nagyon ajánlom, de ha inkább boroznátok, és túltoljátok a biciklit, ott is hagyhatjátok azt. A másnaposságra úgyis a bringatúra a legjobb gyógyír.

Limonádétúra, Budapest100 és Belső Napfény - Kultúra a jövő hétre Tovább
Hová menj és mit hallgass, ha kultúrára vágysz augusztusban?

Hová menj és mit hallgass, ha kultúrára vágysz augusztusban?

Kult köz, a Közgazdász Online kulturális ajánlója

230481515_290487456183612_8652865086295586353_n.png

Az augusztus nemcsak dinnye- és Balaton-szezon, hanem a felejthetetlen koncertek, a langyos nyári esték hónapja is. Havi kulturális ajánlónkban megmutatjuk, mit csinálj, ha kultúrára vágysz.

2021.08.08. Grafikák: Nagy Dávid, Közgazdász

197121661_386728772717078_6476113839347015328_n_1.png

Írta: Klisóczki Fanni

15. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál – KAFF

Ha kiszakadnál kicsit a megszokott hétköznapokból, és nem feltétel, hogy nyáron csak a vízparton tespedhetsz, akkor érdemes lehet kiruccanni Kecskemétre, hiszen augusztus 11. és 15. között rendezik meg a 15. Kecskeméti Animációs Filmfesztivált.

A KAFF Magyarország legnagyobb animációs seregszemléje, ahol harminc ország 370 alkotása lesz látható. Ugyan filmfesztivál, de nemcsak mozizini tudsz, hanem koncerteken, kiállításokon, előadásokon, konferenciákon, könyvbemutatókon és workshopokon is részt vehetsz.

A filmfesztivál összes programja ingyen látogatható. Hogy biztosan ne maradj le semmiről, csekkold az esemény honlapján a napi bontást és a KAFF Facebook-oldalát is.

Artmozik éjszakája – több, mint 70 film egy éjjel

Egyéjszakás kalandra invitálnak a fővárosi művészmozik augusztus 27-én: az artmozik éjszakáján öt helyszínen több mint 70 film közül válogathatnak az érdeklődők.

A Művész, a Puskin, a Toldi, a Tabán és a Kino Cafe termeiben este hat órától egészen éjjel négyig játszanak filmeket, legyen szó Oscar-díjas, aranyszobros alkotásokról vagy épp premier előtti vetítésről. Hosszú idő óta először újra látható lesz az Életrevalók is, melyet “filmbúcsúztatónak” szánnak – így érdemes még utoljára elcsípned a mozikban.

Az összes helyszínre érvényes karszalag 3600 Ft-os áron vásárolható meg az artmozik pénztárában. Az eseményről bővebb információkat a honlapon vagy a Facebook esemény alatt olvashatsz.

197282036_1378018535925942_8137932546078645855_n_1.png

Írta: Taxner Tünde

Dob+Basszus

A dob meg a basszus zakatol a fülünkben – csak most podcast formájában. Lévai Balázs az eredetileg tévés műsorát modern formátumba mentette át, és Csorba Lócival, a Lóci játszik frontemberével karöltve a legszórakoztatóbb műsort nyújtja. Vendégeik a magyar alternatív és kicsit mainstreamebb zenei szcéna érdekes figurái: a Halott Pénz énekes-rapperei és a Ricsádgír elvont alterarcai egyaránt megfordulnak vendégként. 

Az adások lendületesek, játékosak – a szó szoros értelmében, hiszen a műsorvezetők nemcsak lejárató kommenteket olvasnak fel a zenészeknek, hanem azon versenyeztetik őket, hogy egy másodperces bejátszásokból ki ismeri fel előbb a saját dalát. Vitáris Iván meglepően jól, Járai Márk meglepően rosszul teljesít. Ne lepődj meg az adások címein: mindig azon dalok köré épülnek fel, amiket Balázs és Lóci szerint pár évtized múlva a retro rádió a meghívott zenekartól játszani fog.

Ha laza nyári kikapcsolódásra vágysz, hallgasd meg a Carson Coma tagjaival készült részt!

197823669_585780792407214_2683848642651617547_n_1.png

Írta: Elblinger Éva

Színház a Dunakanyarban: Szentendrei Teátrum

Szentendre bájos utcáinak és egyedülálló miliőjének köszönhetően már önmagában megér egy kirándulást, de a színházkedvelők augusztusban előadásokkal is összeköthetik az időtöltést a hangulatos városban. 1969 nyarán a színművészeti főiskolások ötlete nyomán Szentendre különleges hangulatú barokk főterén nyári színház született: a Szentendrei Teátrum. Idén a szabadtéri színház fő helyszíne a MűvészetMalom ódon falai előtt felépített “mini-amfiteátrum”, ahol a kísérleti színjátszástól a populárisabb előadásokig számos műfaj megtalálható a műsorban.

A változatos programban többek között megtekinthető az ESZME, a Szkéné Színház és a Szentendrei Teátrum közös produkciója, a Csend-etűdök ősbemutatója augusztus 13-án. A darab napjaink egyik legaktuálisabb témájával, az elmagányosodás jelenségével foglalkozik öt személy párhuzamos történetén keresztül, akikben magunkra ismerhetünk. 

Különleges, a nyugati és keleti értékeket bemutató drámának ígérkezik az Égő ház ősbemutatója, amely Misima Jukio, a 20. századi japán irodalom egyik legizgalmasabb, nyugaton is ismert alkotójának négy darabjából készült. Az előadást augusztus 27-én mutatják be a Teátrumon a Forte Társulattal és a Szkéné Színházzal együttműködésben.

Számos programot tartogat még ezeken felül a Teátrum – például táncelőadást, felolvasószínházi bemutatót fiatal drámaírókkal, zenés színművet, operabeavatót és népzenét: érdemes átböngészni a Szentendrei Teátrum oldalát vagy a programfüzetet.

Ponyvaparódia a színpadon – Rejtő Jenő és a Budapest Bár: A tizennégy karátos autó

A Városmajori Szabadtéri Színpadon a tavalyi év sikerére való tekintettel idén nyáron ismét műsorra tűzik A tizennégy karátos autó előadását, amely Vanek úr, a Szahara, a francia idegenlégió és egy szerelmi történet köré szövődik. 

Az előadás ikonikus jeleneteihez a Budapest Bár zenészei írtak dalokat, így A tizennégy karátos autó tizenkét dallal kísért groteszk kalandjain kacaghat a közönség a Városmajorban. Mivel a koncertszínház színházi élmény is, a dalokat nem énekesek, hanem hat kitűnő színművész adja elő. A zenekar élőben, koncertszerűen játszik, a dalokat színpadi jelenetek, etűdök fűzik össze. 

A produkció rendezője a Jászai Mari-díjas Keresztes Tamás, aki egyben a díszletet is tervezte. A létrehozott látvány fontos része annak a vállalkozásnak, amely Rejtő írói világából új műfajt, zenés „képregényszínházat” teremt. 

Ha egy könnyedebb, kreatív, összművészeti élményre vágysz nyáron, akkor A tizennégy karátos autó augusztus 11-i előadásán a Városmajori Szabadtéri Színpadon megtalálhatod a számításaidat.

197908187_398772954655484_7697285083831397350_n_1.png

Írta: Tóth Franciska

Messzi-messzi Galaxisok

A Szabó Benedek és a Galaxisok, ma már csak Galaxisokként futó alternatív zenekar a 2013-as Kapuzárási Piknik albummal debütált. A korábbi lemezeken a dallamon kívül a dalszövegek őszintesége tudta a legtöbb hallgatót megszólítani. Egyedül a könnyen megjegyezhető és énekelhető refréneket hiányolták, amit szóvá is tettek.

Éppen ezért izgalmas a Cím nélküli ötödik lemez, ahol az Első számmal válaszolnak az őket ért kritikára, kiadva magukból frusztrációjukat: „Szevasztok, ugye örültök, hogy újra itt vagyok és valóra váltom minden álmotok? Ez egy ugyanolyan sláger, pont, mint régen, úgyhogy énekeljetek és táncoljatok, ha erre vártatok!” Ritka, hogy egy zenekar a közönségigényt ki nem szolgálva visszaszól saját rajongóinak. Az albumborító egy Európa Zsebkönyv fiktív borítója, amelyen Dennis Bergkamp 1998-as labdarúgó-világbajnokságon lőtt gólja szerepel: ezzel és a Bergkamp című számmal tisztelegnek a sportág előtt, mely az olvasással karöltve a gyermekkori nosztalgiát idézi.

Legújabb lemezüket, a Történetek mások életéből című albumot augusztus 7-én mutatták be a Kobuci kertben, de még nyáron ott lesznek a Kolorádón, a Strand Fesztiválon és a Fishing on Orfűn is. 

Дeva: Megrakják a tüzet

Takács Dorinát, művésznevén Дevát korábban a Room11 formációban lehetett hallani. Új szólóprojektjében magyar népdalokat dolgoz fel modern stílusban. 2020-ban a 777 című számmal debütált, a legújabb, Witchcraft című pedig, ami a Megrakják a tüzet című népdalt dolgozza fel, szintén átlépte már Spotify-on a százezres hallgatói számot.

A kezdeti sikert talán egy tavalyi Fran Palermo-koncert hozta el, ahol Dorina a nagy népszerűségnek örvendő banda előzenekaraként léphetett fel. Tavaly részt vett a bécsi Waves Vienna showcase-en is, ahol feltörekvő, elsősorban indie-alternatív előadók mutatkozhatnak be.

Idén már számos nagy fesztiválon adott elő: többek között a Bánkitón, a Művészetek völgyén és a Campus Fesztiválon is. Augusztusban a Kolorádón, a La Boum Kastélyházibulin, az Ubik Eklektiken és a Szegedi Ifjúsági Napokon (SZIN) tudjátok még elcsípni.

Hová menj és mit hallgass, ha kultúrára vágysz augusztusban? Tovább
Hogyan szervezz sikeres és fenntartható művészeti fesztivált? - Oszkó-Jakab Natália a Művészetek Völgyéről és a karrierútjáról

Hogyan szervezz sikeres és fenntartható művészeti fesztivált? - Oszkó-Jakab Natália a Művészetek Völgyéről és a karrierútjáról

5.jpg

Kirakodóvásár egy nyüzsgő faluban, koncert egy pajta udvarában, újhullámos cirkusz a mezőn: a Művészetek Völgye hangulata egyedi és felejthetetlen. Az Útravaló podcastben Oszkó-Jakab Natália, a Művészetek Völgye általános igazgatója a karrierútjáról és a fenntartható, vidékfejlesztő fesztiválozásról mesélt nekünk.

2021. 07. 22. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Tixa

“Amikor nagyon leszűkült a Művészetek Völgyénél a csapat, illetve a fesztivál újraépítésén kellett dolgozni, a fesztivál mellé álltam” – Natália 2010-ben vette át a fesztivál szervezését egy fiatal csapattal. Kapolcs mellett pár éve már Taliándörögdöt is tevékenyen fejlesztik, és újabban Vigántpetenden is egyre több program van. Idén július 23-a és augusztus 1-je között több mint 1800 program várja a látogatókat.

A Művészetek Völgye 1989-ben Kapolcsról indult. “Az alapítók nem gondolták ezt rendszerváltó fesztiválnak, csak volt egy jó ötletük” – mondja Natália a podcastben. Az ezredfordulóra hat település vett részt benne, azonban 2008-ban annyira lecsökkentek az állami támogatások, hogy a Bűvészetek Völgyét tartották meg: bűvészkedtek a pénzzel. A következő évben elmaradt a fesztivál, azonban amióta Natália és csapata az élére álltak, folyamatos fejlődésnek indult.

Milyen karrierút vezetett idáig?

Tudd meg az Útravaló podcast legújabb részéből!

Natália már kiskorától kezdve járt operába, fuvolázott, színjátszózott, mégsem érzi magát sikertelen művésznek, aki a szervezési oldalra fanyalodott. “Bennem nem merül fel hiányérzetként, hogy nem én vagyok a színpadon, de ezt az előadói élményt is lehet pótolni: pont ilyen podcastekkel”. A Corvinuson Nemzetközi Tanulmányok szakon tanult. Az egyetemi évei alatt nyílt meg a Művészetek Palotája, ahol tolmácsként dolgozott, majd az egyetem után ott indította el kultúraszervezői karrierjét.

A Corvinuson megszerzett gazdasági és jogi tudás elengedhetetlen a kulturális életben egy fesztivál vezetéséhez is. Nemcsak azt kell tudni, hogy kiket szeretnének látni az emberek a színpadokon, hanem azt is, hogy azt miből fogod tudni megcsinálni – mondja Natália.

oszko-jakab_natalia.jpgOszkó-Jakab Natália, kép: Kelemen Gergő

Mivel édesanyja orosz, édesapja magyar, és több idegen nyelvet is megtanult, nemzetközi nyitottsága és ismeretei a pályakezdés óta előnyt jelentenek számára. Corvinusos évei alatt járt Erasmus programmal a Nottinghami Egyetemen, majd Új-Zélandon is tanult. “Ezeket mindig mindenki irigyli, de a Corvinuson van lehetőség a külföldi tanulásra, ha valaki érdeklődik iránta”. Másik legkedvesebb emléke a Corvinusról, hogy a Studium Generale diákszervezetben évekig tanított gimnazistákat.

Később elvégzett egy mesterszakot a Leuveni Egyetemen, és jelenleg a CEU Executive MBA képzésére jár. “Vallom azt, hogy érdemes nagyjából tízévente visszamenni az iskolapadba. Főleg, ha saját vállalkozásod van: ki kell lépni abból a gondolatvilágból, amit te irányítasz, hiszen a te tudásodhoz képest is mindig van új módszer, új hozzáállás”.

Natáliának a hobbija a munkája, a munkája a hobbija: nehezére esik például látogatóként igazán kikapcsolódni egy fesztiválon, mindig azt figyeli, miből vannak a szívószálak, talál-e egy jó zenekart. “Mindig annyira inspirálni tudom magam, hogy belefeledkezem a munkába, de közben nagyon élvezem.”

“Mi akkor dolgozunk, amikor más pihen” – mondja Natália a nyári időszakról. Hatéves kislányával sokszor többet tud együtt lenni, mint mások, bár ezt az óvoda kötetlenebb beosztása is segítette. “Folyamatosan zsonglőrködni kell az idővel. Küszködök folyamatosan önmagammal is, valamire most már nemet kell mondani. De a szerencse az, hogy nagyon jó csapatom van.”

Hogyan hatott a pandémia a szektorra?

Az, hogy mi amúgy is emberléptékűen szervezzük meg a fesztivált, pont rezonál a COVID-helyzetre, hiszen azt szeretnénk, hogy kisgyerekkel, kutyával is lehessen jönni, nagy térben el lehessen férni. Legyen tere mindennek, és nyugodt kikapcsolódás legyen mindenkinek a fesztivál.

Natália szerint lesújtó volt az elmúlt időszak a művészek és a szervezők számára. Most viszont az a furcsa helyzet állt elő, hogy őszre már alig lehet találni helyszínt, zenekart. A korábbi koncepciók összeomlottak, és a rendezvények egymásra csapódnak. Natália reméli, hogy a dinamika helyreáll majd, de biztos benne, hogy sokan nem fognak tudni talpra állni, hiába voltak mentőövek. “Ebben a helyzetben kijött az, hogy ez sajnos nem egy teljesen kifehérített szakma még. Nálunk szerencsés volt a helyzet, tudtunk az állami segítségekkel élni, sokan azonban kimaradtak belőle”

Natália a Művészetek Völgyénél betöltött pozíciója mellett a Kerekdomb Fesztivál és az Örvényeshegyi Piknik alapítója, valamint a Művészetek a Vidékfejlesztésért Alapítvány kuratóriumának elnöke is. Az alapítványban művészeti projektek, kulturális rendezvények segítségével támogatják a város- és a településmarketinget és ezáltal a vidékfejlesztést.

A Music Hungary szövetségben a fesztiválok szakosztályt vezeti: “Itt is hasznosítom azt, amit a Corvinuson tanultam, ahonnan indultam, hiszen nagyon sok szempontból tudok segíteni egy lobbitevékenységet, illetve összefogni a fesztiválos érdekeinket és ezeket képviselni”. Nemrég a Magyar Turisztikai Program Alapítvány kuratóriumi elnöke is lett, ahol próbálják azokat a jogi lépéseket előmozdítani, amikkel jobb körülmények között dolgozhat a szakma, és oktatásokat szervezni.

 

 

Az elmúlt időszak tanulsága, hogy muszáj saját magunk miatt is professzionálisabban hozzáállni, és megkeresni a biztonságos körülményeket, hogy láthatóak legyünk, mint szektor.

muveszetekvolgyekapolcs.jpg

Kép: Alon.hu

Hogyan járd be idén a Művészetek Völgyét?

Natália szerint az elmúlt években megváltoztak látogatói szokások: nagyon sokan egy helyszínen maradnak, ahol egymás után kezdődnek a programok, kevésbé aktívak az emberek. Idén Kapolcson a pandémia miatt szellősítettek, próbálják széthúzni a helyszíneket, de szerinte a három településnél nem terjeszkednek tovább. Szeretnék, hogy jól el lehessen igazodni a fesztiválon, hiszen sokan tervezés nélkül vetik bele magukat a forgatagba.

A falvakat a Csigabusz köti össze, amit valós időben nyomon lehet követni a fesztivál applikációján. A fenntarthatósági program része, hogy buzdítják a látogatókat a közösségi közlekedésre. A Völgyben kiemelkedően odafigyelnek a környezetre: az előadók többsége magyar, és ha valakit felkérnek, figyelnek arra, hogy turnéban legyen. 2019-től repoharat vezettek be,  a tányérok és evőeszközök pedig lebomló anyagokból vannak. A 49 tonna hulladékot 36 tonnára csökentették. Ebből korábban csak 15 százalék volt újrahasznosítható, most már 35. Egy nagy kommunikációs kampányt is a változások mellé kellett tenni, hogy elmagyarázzák az árdrágulás okát a látogatóknak.

Próbálunk figyelni a környezetre, hiszen ez három élő település fantasztikus adottságokkal, ahová az év többi részében is érdemes ellátogatni. Ha már tíz napra beköltözünk, és terheljük az életüket, próbáljuk minél fájdalommentesebben megoldani, sokat kommunikálva a közeggel.

Hogyan szervezz sikeres és fenntartható művészeti fesztivált? - Oszkó-Jakab Natália a Művészetek Völgyéről és a karrierútjáról Tovább
„Már régen jóllakott a testünk, de valaki bennünk tovább eszik” – Dr. Forgács Attila gasztropszichológus a fogyásról

„Már régen jóllakott a testünk, de valaki bennünk tovább eszik” – Dr. Forgács Attila gasztropszichológus a fogyásról

forgacs_attila_szeged_2.jpg

Mindenki legalább tíz olyan csodaszert ismer, ami pár napon belül biztos fogyást ígér. Dr. Forgács Attila egyetemi docenst, szakpszichológust a Messzelátó podcast legújabb részében arról kérdeztük, hogyan vált a fogyás fogyasztási cikké, milyen lélektani háttere van az evésnek és az olyan életmódmozgalmaknak, mint a vegánság.

2021.07.10. Írta: Taxner Tünde / Borítókép: Forgács Attila

Gyanús volt a pocak

Az emberiség története a jóllakásért vívott küzdelmek sorozata. Mindig az állt a középpontban, hogy hízzunk. A Hyppolit a lakájban, a második magyar hangosfilmben még nevetséges budai hóbortként jelenik meg a fogyókúrázás, a reneszánsz szépségideál egy telt női alak. Mikor változott meg ennyire a viszonyunk az evéssel és a testünkkel, és lett a fogyás az igazi vágyunk?

„Amint a bőség beköszönt, tartósan és tömegesen van mód arra, hogy az emberek kigömbölyödjenek. Ekkor döntően a felsőbb társadalmi rétegekben megfordul a trend, és megpróbálnak vigyázni a testsúlyra” – mondja Dr. Forgács Attila, a Corvinus Egyetem oktatója és az evés lélektanának jelentős hazai kutatója.

Az evéssel kapcsolatos viszonyunk tehát a bőség beköszöntével, a rendszerváltás után változott meg. A 20. században küzdöttünk az élelemért, gondoljunk csak Móricz Kis Jánosára vagy a háborúk utáni jegyrendszerre. „Olyan környezeti viszonyokban, ahol hiány van, nem fogunk elhízni, genetika ide vagy oda. A civilizációtörténetünk lepörgött úgy, hogy alig voltak kövér emberek. Nagyon nehéz például a magyar királyok, nemesek között kövér embert találni. Néhányat tudunk mondani, ugye az egyik a lúdtolvaj Döbrögi, a másik a török basa, de a Petőfik, az Arany Jánosok egyáltalán nem voltak pocakosak.” A hiányos táplálkozás és a TBC még a II. világháború utáni időszakban is komoly probléma volt hazánkban. „Ha valakinek pocakja volt az ötvenes években, jöttek a fekete autók, és körbenéztek a padlásán. Mit rejtegethet, tán levágta Dezsőt, a disznót?” – magyarázza Dr. Forgács Attila a Messzelátó podcastben.

A rendszerváltást követően azonban megduplázódott az elhízott emberek száma Magyarországon, és azóta ebben a tekintetben Európa élére kerültünk. „A Kádár korszakban jött egy fordulat, amit gulyáskommunizmusnak hívtak: volt mit enni” – utal a pszichológus Magyarország „boldog barakk” helyzetére, ami szerinte fordulatot jelentett az evéssel kapcsolatos viszonyunkban. 

A fogyás fogyasztási cikké vált

A gasztropszichológus a podcastben elmeséli, hogy elkezdte összegyűjteni a fogyókúrahirdetéseket. Döntően a rendszerváltás után, a kereskedelmi televíziózással párhuzamosan jelentek meg. „Elkezdtem beszkennelni őket… 1200 hirdetésnél feladtam. A modern társadalomban nincs még egy olyan termék, szolgáltatás, eszme, amit ennyiféleképpen adnának el. Nekem, mint kutatónak könnyű azt a kommunikációt vizsgálni, hogyan lehet ennyiféleképpen eladni valamit, ami nem működik. Ez a kreativitás csúcsa. Az egészségtudomány és a dietetika azonban nagy kihívás előtt áll.”

Több mint harminc éve létezik az obezitológia, azaz az elhízás kutatásának tudományterülete. „Több mint harminc éve próbáljuk megfejteni a hízás okát, és harminc éve egyre rosszabbak a trendek” – mondja a kutató. „Egyre többen, egyre inkább, egyre fiatalabb korban hordoznak túlsúlyt magukon. Ha egyetlenegy fogyókúrahirdetés is tartósan, tömegesen működne, akkor meg lehetne fordítani a világtrendeket.” Ha ennyire szeretnénk fogyni és ennyiféleképpen próbáljuk eladni a fogyást és a módszereit, akkor miért nem sikerül? 

Valaki bennünk tovább eszik

A Maslow-piramis legalján a kalóriaigényünk, mint egy élettani igény áll – ennyit kell ennünk ahhoz, hogy a testünk jól működjön. „De bicsaklik a szükségletpiramis, mert mi tovább eszünk. Az ételnek ugyanis nemcsak kalória-, hanem pszichikus, szociális és még inkább érzelmi értéke van” – mondja a pszichológus. Az érzelmi érték pedig gyakran felülírja a kalóriaigényt, gondoljunk csak az esti zugevésekre, a vizsgaidőszakokra vagy a szakítás utáni fagyizásokra.

„Már régen jól lakott a testünk, de valaki bennünk tovább eszik, akit nagyon-nagyon nehéz leállítani.”

Az evés lélektani hátterében mélyen gyökerező tapasztalatok állnak. „Szerintem a túlevés mögött az az évmilliós evolúciós tapasztalat áll, hogy a kríziseket éhínségek követik” – mondja Dr. Forgács Attila. „Milyen érdekes, hogy az első coping-reakciónk a koronavírusra mi volt? Hopp, az Aldiban megvesszük az összes lisztet meg élesztőt, mert tartalékolni kell. Ez egy ragyogó példa arra, hogy itt nem egy tudatos magatartásról, hanem egy nagyon ősi, érzelmi-indulati viselkedési automatizmusról van szó.” A kutató szerint az elmúlt hetven év nem volt elég ahhoz, hogy felülírja ezt a reakciót, hiszen az emberiség folyamatosan evéskríziseket élt túl.

Dr. Forgács Attila a Pszinapszis Budapesti Pszichológiai Napokon azokról az orális katasztrófákról ad elő, amik nemesítették az embert. A konferencia műsorát itt találod. A Pszinapszis médiapartnereként mi is beszámolunk az előadásokról. Cikkeinkért kövessétek a Facebook-oldalunkat.

Mit eszik egy paleo-vegetariánus?

A vegetarianizmus és a vegánság gyökerei messzire nyúlnak vissza. „Püthagorasz egy kis szekta vezetője volt, akik nem ettek húst” – mondja a kutató, és azt is hozzáteszi, hogy a 19. század végén is alakultak vega társaságok, például az avantgárd művészek nagyrésze nem evett húst. Kodály és Bartók számára ez egy életmódreform része volt, a húsevést ellenző mozgalmaknak jelentős spirituális és mentalitástörténeti vonzatai is voltak.

„A modern kori szekták ma úgy tűnik, az evés köré gyülekeznek. Biológiai szintre kezd süllyedni az a dogma, ami régen spirituális volt: mi az, amit ehetek? Azt kívánjuk, valaki mondja már meg, és ahhoz fogunk ragaszkodni.”

Éppen ezért a növényevés ellenirányzatai is megvannak. „Volt olyan páciensem, aki paleo-vegetariánus volt. Mondom, mit eszik? Hát, mit enne? Brokkolin él.” Ez már az orthorexia nervosa, az egészséges étel mánia vagy függőség, magyarázza a pszichológus. Ezeknek az embereknek az hajtja az életét, hogy mennyit, mit, pontosan mikor és hogyan esznek. 

Ha kíváncsi vagy, mi áll a jelenség hátterében, és mit jelent a tanult tehetetlenség, hallgasd meg a Messzelátó podcast adását!

Dr. Forgács Attila szerint ez is annak a jele, hogy az emberiség a tömeges elhízás korában próbál egy alternatív viselkedési formát találni az evéssel kapcsolatban. „Ezt a sokfajta jelenlegi evési magatartást zavarnak írjuk le, de nem vagyok benne biztos, hogy ez így marad - lehet, hogy valamelyikben benne van a túlélés záloga.”

Hogyan fogyjunk?


„Az evés forradalma most nem felszabadít, mint más forradalmak, hanem korlátoz. Arról szól, hogy mit ne együnk”
– a fogyókúrák sokasága más-más megoldásokat kínál, de valljuk be, ritkán működik az, hogy valaki egy héten forgacs_attila.jpgbelül leadja a plusz kilókat.

„A rapid fogyókúrával van a probléma, azzal a hozzáállással, hogy péntekre lefogyok. A jojózási, vagyis visszahízási arány 40-90% egy éven belül ilyenkor. Abban a ritmusban kellene lefogyni, ahogy elhíztunk. Az elhízás nem karácsony másnapján jön létre. Az elhízás általában évi 5-6 kiló, amit csak a téli-nyári ruhaváltásnál szoktunk észrevenni. Ez a plusz úgy jön létre, hogy naponta százkilokalóriát túleszünk, ez egy kifli vagy egy kis tepertő.”

Kép: Dr. Forgács Attila

A pszichológus szerint a bicikli jelenthet tartós megoldást. „Ezt a száz kilokalóriát kellene észrevenni – ezt le lehet mozogni. Ez naponta kétezer lépés: gyalog felmenni a harmadik emeletre, egy megállóval többet sétálni vagy tömegközlekedés helyett biciklizni.” Ő is a nagyvárosi közlekedés ellenére rendületlenül biciklivel jár be a Corvinusra.

„Meggyőződésem, hogy a mozgást vissza kellene hoznunk az életünkbe.”

„Már régen jóllakott a testünk, de valaki bennünk tovább eszik” – Dr. Forgács Attila gasztropszichológus a fogyásról Tovább
Buddhista közgazdaságtan: potenciális közgazdaságtani berendezkedés vagy csak eszmetologatás?

Buddhista közgazdaságtan: potenciális közgazdaságtani berendezkedés vagy csak eszmetologatás?

buddha-1177009_1280_1.jpg

Az élmények és a tárgyak hajszolása végül tényleg a felhőtlen boldogságot eredményezi? Milyen módon változhatnak meg fogyasztási szokásaink egy olyan környezetben, ahol erre kondícionálnak bennünket? Messzelátó podcastünk legújabb részében a Corvinus professzorával, Dr. Zsolnai Lászlóval beszélgettünk a buddhista közgazdaságtan alapeszményeiről és a jövő etikai kereteiről.

2021. 07. 04. Írta: Tillinger Donát, borítókép: Silentpilot, Pixabay

Legtöbben ha meghalljuk a buddhista szót, általában egy meditáló szerzetesre, esetleg a vágyaktól mentes nirvana állapotra gondolunk. Dr. Zsolnai László szerint viszont a buddhizmust nemcsak mint vallást, hanem mint világszemléletet is felfoghatjuk, sőt ez a gondolkodásmód  segítségünkre lehet egy fenntarthatóbb és igazságosabb gazdasági és társadalmi környezet megalkotásában is.

Egyetemünk Gazdaságetikai Központjának igazgatása mellett Dr. Zsolnai László többek között Cambridge-ben, Oxfordban is tanított és kutatott, illetve a buddhista közgazdaságtan fontos szereplője. Messzelátó podcast sorozatunkban ezúttal vele beszélgettünk.

buddhizmuis.jpg“Steve Jobs, a 20. század egyik leginnovatívabb vállalkozója zen buddhista volt, aki buddhista meggyőződését és értékeit többek között a termékfejlesztésbe is beemelte, ami kulcsszerepet játszott a cég sikerében”  - mondja  Dr. Zsolnai László, aki szerint a buddhista alapeszmények közül a vágyaink hátrahagyása a legnehezebb.

Etikus munkahelyek és társadalom a jövőben

A buddhista közgazdaságtan alapeszményei között megjelenik mások nagylelkű segítése, ami fontos eleme a munkáltató és a munkavállaló viszonyának is.

Az adásban szó esik a nagyvállalatok etikai szerepvállalásáról, ahol “könnyen fulladhat formalizáltságba a dolgozói bánásmód audit szerű számonkérése”, ezért a kutató szerint az Akerlof-féle “munkáltató és munkavállaló közti ajándék-csere” fejlődésére kell hagyatkoznunk.

A professzor szerint egyáltalán nem biztos, hogy a nagyvállalatok fennmaradnak jelenlegi formájukban a társadalom jelentős alakító szereplőiként:

Én nem a nagyvállalatok átalakulásában bízom. Abban bízom, hogy ki fognak alakulni kisebb léptékű, más üzleti modellekben működő vállalati és nem vállalati szervezetegyüttesek. Ezek képesek lesznek visszavenni rengeteg feladatot, amelyeket jelenleg a multik látnak el. A diverzitáson alapuló sok kisebb szereplő együttműködése lehet a gazdasági rendszereink következő állomása, ezt evolúciós modellekkel jelzik előre a biológusok és az ökológiai közgazdászok.

Nem kellene állandóan a boldogságot keresnünk

“A 21. század legfontosabb projektje az önérdek doktrína aláásása” - Dr. Zsolnai László személyes ismeretsége nyomán idézi a híres James March szociológus professzort, aki tudományos meggyőződésében a következő fejlődéstörténeti lépésnek az egyének nagyobb közösségi szerepvállalását látja. Dr. Zsolnai László  szerint “ez nem azt jelenti, hogy az önérdek nem fontos, hanem hogy számos más fontos dolog van, amit be kell integrálni.” Olyan kérdések, mint a globális felmelegedés és az ezt okozó mértéktelen fogyasztás, illetve növekedés megkövetelik mindenkitől a közösségi szerepvállalást, és egyfajta evolúciós lépcsőként alkotnak feladatot a társadalmunknak. “Ebben az evolúciós fejlődésben kulcsszerepet játszanak az egyének és a vállalkozók is: az előrelépés nem fog magától megtörténni, újító egyéniségekre van szükség."

Az egyén túlzott önérdekkövetéséhez szorosan kapcsolódik a nyugati ember boldogság-hajszolása is. A kutató szerint ez kontraproduktív: 

A boldogságot célként kitűzni buta dolog, mert olyan, mint az elalvás: minél jobban hajszoljuk, annál távolabb kerülünk a kívánt céltól. A boldogságot elérni csak indirekt módon lehet, egyfajta melléktermékként.

Ennek megfelelően az anyagi javak és a testi tapasztalatok túlzott hajszolása nem hozhatja el az igazi boldogságot. Épp ellenkezőleg: a csalódások messze sodorhatnak bennünket a kiegyensúlyozottságtól, aminek szerves részei a nehézségek és a leküzdésük is.

Hogyan lett Izland és Új-Zéland számára a GDP helyett a bhutáni eredetű nemzeti jól-létet fókuszba helyező index mérvadó? Milyen tényezői vannak a jólétnek a vagyon mellett? Hogyan termelnek évi 10 ezer dollárt az apró énekesmadarak? A Messzelátó podcast legújabb részéből kiderül. 

Buddhista közgazdaságtan: potenciális közgazdaságtani berendezkedés vagy csak eszmetologatás? Tovább
Mit hallgass és hová menj, ha kultúrára vágysz júliusban? 

Mit hallgass és hová menj, ha kultúrára vágysz júliusban? 

Kult köz, a Közgazdász Online kulturális ajánlója

210279558_544358466924359_4325496166230306795_n.png

Júliusban élvezzük a lángost a parton, vagy izzadunk a légkondicionált irodákban. Bárhol is vagyunk, szeretnénk tartalmasan tölteni a szabadidőnket. Havonta megjelenő kulturális ajánlónkban elhoztuk nektek azokat a zenéket, podcasteket, kulturális és színházi programokat, amik a legjobban megmozgatnak minket júliusban.

2021. 07. 04.

197121661_386728772717078_6476113839347015328_n_1.png

Kulturális programajánló - Klisóczki Fanni

Művészetek Völgye - Találd meg a stílusodat!

A tavalyi korlátozott fesztiválélmények után július 23. és augusztus 1. között visszatér teljes pompájában a 30. alkalommal megrendezett Művészetek Völgye, ahol 1800 program és színes összművészeti kavalkád várja a látogatókat.

A fesztiválon három településen, Kapolcson, Vigándpetenden és Taliándörögdön mutathatják meg magukat a magyar kulturális élet nagyhatású és érdekes alakjai. A Völgyben megeshet, hogy egy óvoda udvarából koncerthelyszín, a tűzoltószertárból galéria, a buszmegállóból múzeum, a templomból pedig hangversenyterem lesz. A színházi, irodalmi, komoly- és könnyűzenei, kézműves vagy filmművészeti élményeken túl az érdeklődők különböző hagyományőrző eseményeken, workshopokon és sportprogramokon vehetnek rész - ilyen például a terepfutás is.

Jegyvásárlás előtt mindenképp ajánlott végigböngészni a programkeresőjüket, illetve a rendezők kifejezett kérését is tartsd szem előtt, miszerint csak akkor vegyél jegyet, ha rendelkezel, vagy addigra rendelkezni fogsz védettségi igazolvánnyal. A legfrissebb információkért keresd a fesztivál Facebook-oldalát és honlapját.

Líra Könyv raktárvásár - Több ezer könyv már 100 Ft-tól

Nyaralás mellé vízpartra, hosszú utakhoz a vonatra vagy csak egy hőgutás délutánra - mikor ne jönne jól egy könyv? Július 7. és 11. között a Líra Könyv raktárvásárán bárki roppant kedvező áron juthat hozzá legújabb nyári olvasmányához.

A Budapestee Extra (Dózsa György út 50.) öt napig minden igényedet lesni fogja, hogy megtalálhasd a kedvenc olvasmányodat, bármelyik korosztály részére vásárolsz. Szerdától szombatig 10 és 18 óra között, vasárnap pedig 10 és 16 óra között lesz lehetőség feltölteni polcaidat, így érdemes időben érkezni annak ellenére, hogy naponta frissül a készlet.

A könyvvadászat védettségi igazolvány nélkül is lehetséges. A további információkhoz és kuponokhoz kövesd figyelemmel az raktárvásár eseményét, és ne felejts el szólni róla a barátaidnak is, hiszen több szem többet lát!

197282036_1378018535925942_8137932546078645855_n_1.png

Podcast ajánló - Taxner Tünde

Ha zöldebben gondolkodnál a világról - Zöld Egyenlőség podcast

Gondolkodtál már azon, hogy a GDP nem árul el mindent egy ország működéséről? Érdekel, hogyan lehet fenntartható a gazdasági fejlődés és egyenlőbb a társadalmi berendezkedés? Ha szeretnél mélyebben megismerni egy olyan alternatív irányzatot, ami a fenntarthatóságot helyezi a gazdaság középpontjába, hallgass bele az Új Egyenlőség zöld podcastjébe.

Dr. Köves Alexandra, a Corvinus tanára az ökológiai közgazdaságtan egyik jelentős magyarországi képviselője. A podcast házigazdájaként meghívott szakértőkkel beszélget olyan témákról, mint a járvány és a környezeti problémák kapcsolata, az innovatív társadalmi vállalkozások vagy a klímaszorongás és a klímagyász. 

Ha kedvet kapsz ahhoz is, hogy megtudd, a mikrofon másik oldalán, vendégként mit mond el Dr. Köves Alexandra az ökológiai közgazdaságtanról, hallgasd meg a mi podcastünk, a Messzelátó erről szóló részét.

Ha lépést szeretnél tartani a jövővel - RE:FACT podcast

Egy podcast a legmodernebb technológiai megoldásokról, amik a jövőbe vezetnek minket. Mi az olvasás jövője? Hogyan működik a meggyőzés az online térben? Öntudatra ébredhet-e a mesterséges intelligencia? Az adásokban Juhász Bálint közérthetően és lendületesen beszélget szakértőkkel, kutatókkal azokról a technológiai változásokról, amik az iparban és a mindennapokban érintenek minket. A részek körülbelül egy órásak, a strandon fekve, teljesen odafigyelve vagy akár háttérben, utazás közben is befogadhatóak.

197823669_585780792407214_2683848642651617547_n_1.png

Színházi ajánló - Elblinger Éva

Kocsmaária Thuróczy Szabolcs előadásában - Bödőcs Tibor Meg se kínáltak című könyvéből

Bödőcs Tibor első regényében az elesett magyar vidék hőseit elevenítette meg hol nyomorúságos, hol mulatságos módon, amelyből most darab is született. Az író többször nyilatkozta, hogy Thuróczy Szabolcs hangján szól a fejében Oszkár, a könyv jobb napokat megélt, művészlelkű, alkoholista szobafestője.

Ez a társítás nem is olyan meglepő, ha elolvassuk a humorista visszaemlékezését a színésszel kötött barátságuk egy pillanatáról: “Mikor először levittem a bucsuszentlászlói kocsmába, húsz perc kellett neki, hogy autentikus szereplőjévé váljon a “kolorlokálnak". Helyi kőművesekkel biliárdozott hosszan, akik észre sem vették, hogy idegen.”

Most eljött az idő, hogy a nézők is meghallgathassák, hogyan szól a kocsmaária Thuróczy Szabolcs előadásában. Oszkár tragikomikus világát Keresztes Tamás rendezésében láthatjuk, a művet Enyedi Éva alkalmazta színpadra.

Az előadást július 17-én a balatonszárszói Kultkikötőben, július 24-én a Mézesvölgyi Nyár színházi fesztiválon, augusztusban pedig az Ördögkatlan Fesztiválon tudjátok megnézni.

Befogad és kitaszít a világ - Mácsai Pál és Huzella Péter Villon-estje

Miért sikeresek Magyarországon Villon fél évezredes balladái? A költő nagyságán túl azért, mert Villont magyar nyelvre fordították le a legtöbbször a magyar irodalom jeles művészei. Ezeket a verseket rengetegen ismerik, nemzedékek önmeghatározásának állomása a villoni személyiség. Nem csoda tehát, hogy napjainkban is feldolgozzák a műveit, ahogy például a tavaly a Bohemian Betyars is tette az Ellentétek balladájával.

A Zsámbéki Nyári Színház programjában Huzella Péter a régi Kaláka együttes Villon-lemezén megjelent dalait és ehhez az előadáshoz írt új szerzeményeit énekli, Mácsai Pál pedig nem csak mondja, játssza és éli a verseket, hanem énekel és gitározik is. A műsor sok fordítást használ: József Attila, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Mészöly Dezső és Vas István szövegein túl Faludy közismert átirataiból is elhangzik néhány.

A kétszemélyes zenés színházban kortárs hangon szólnak a közel félévezredes, de mindig érvényes Villon szövegek. Az előadás július 11-én a Zichy-kastélyban látható.

197908187_398772954655484_7697285083831397350_n_1.png

Zenei ajánló - Tóth Franciska

The Black Keys – Vissza a gyökerekhez

Nemrég jelent meg a Black Keys, amerikai blues-rock duó tizedik, Delta Kream című albuma. A hatszoros Grammy-díjas zenekart a szerkesztőségben többen is szeretjük, így leghíresebb számait, a Lonely Boy-t és a Gold on the Ceilinget hallhattátok már májusi, May the force be with you playlistünkben is.

Az album címét és egészét a Mississippi Deltája inspirálta, ahol az amerikai blues műfaj született. A huszadik század elején számos legendás zenész játszott Delta bluest, a lemezen azonban kifejezetten Junior Kimbrough, Mississippi bluesman hatása érződik, aki a kilencvenes években is aktívan zenélt még, amikor a bandatagok tinédzserek voltak.

A Delta Kream azért is ütős, mert az előző, Let’s Rock (2019) című albumuk után - ami egy könnyedebb, poposabb irányt vett - visszatértek régi stílusukhoz. A Let’s Rock öt év hallgatás után született, miután felmerült a gyanú, hogy a tagok végleg összevesztek egymással, felvetve a közös munka folytatásának kérdését is. Az albumon szereplő Go című szám videóklipjében egy terapeuta spirituális elvonulásra küldi őket. A pletykákat a tagok azonban cáfolták, így jöhetett ki idén a Delta Kream, a rajongók legnagyobb örömére.

Polo & Pan: Pán Pétertől az indiánokig

Június végén a Polo & Pan legújabb albuma is kijött, ami a Cyclorama címet kapta. A Polo & Pan számotokra szintén ismerős lehet, a márciusi Közgazdász Tavasz playlistből.

A francia formáció egy nagyon izgalmas iránnyal kísérletezik: leghíresebb számaik, a Dorothy és a Canopée mellett sokszor trópusi és világzenei motívumokat is párosítanak az elektronikus alappal. Az előző, Caravelle albumon brazil bossa nova feldolgozások (Nanã, Zoom Zoom) is találhatóak, más számaik pedig Mexikóba, Kirgizisztánba vagy pánsíppal egy iraki faluba repítenek el minket. 

Az új album szintén nagyon sokszínű lett. A korábban megjelent Ani Kuni című dalt az egyik bandatag a saját fiának írta, amellyel kedvenc gyerekkori altatódala előtt tisztelgett, ami indiánok generációról generációira szállt. A lemezt pedig a Peter Pan című szám zárja, amellyel a felnövés ellen és a gyerekkori ábrándozás mellett érvelnek. Az egész lemezt átjárja a mágia, ami könnyen megbabonáz, úgyhogy érdemes meghallgatni!

210949820_499061708029133_6848147501387509066_n.png

Limonádétúra - variációk két főre (Kovács Máté)

“Oda ne menjünk, mindig teltház van a turisták miatt” - szól évek óta a mondat, így hát négy év egyetem ide vagy oda, most jutottam el először a Szimplába. A félelem persze nem alaptalan, a bulinegyed egyik legfelkapottabb romkocsmájáról van szó, ami inkább hasonlít egy elvarázsolt labirintusra, mint a pincekocsmák dohos kőrengetegére.

A labirintus jelleg már az asztalkeresésnél kihívást okoz, minden szék, minden sarok kicsit más. Vélhetően pont ez az a hely, ahová másodszor beülve is azt mondom majd, megint felfedeztem valami újat, már ha sikerül meghoznom olyan súlyos döntéseket, mint hogy bodza- vagy málnaszörpöt kérjek.

A limonádétúra fantázianév nem egy “idézőjeles” összekacsintás sörrel a kézben, hanem valóban két fő alkoholmentes összeülése. Ehhez különösen ajánlom a Szimplát, mert a közeg és a dekoráció már eleve annyira alternatív, hogy alkohol nélkül is felszabadul az ember.

A fenti galériás rész a körgangos polgári házak hangulatát idézi, ide mindenképp érdemes felnézni. Amikor mi mentünk, lent és fent is sok szabad hely volt, pedig a szerda nyolc a bulinegyedben nem egy kisvárosi álmos hétköznap.

Ha pedig beütne a rettegett randicsend, amikor némán ültök egymással szemben, és azon gondolkodtok, vajon kellene-e most valamit mondani, akkor itt biztosan lesz mire terelni. “Nézd azt a fura izét ott a falon, szerinted mi lehet?” És már kész is a beszélgetés. Vagyis ezt inkább ne mondjátok, helyette beszélgessetek a falon lévő plakátkiállítás legjobb darabjairól, mintha ti is műértők lennétek.

Mit hallgass és hová menj, ha kultúrára vágysz júliusban?  Tovább
Hogyan készülhetünk fel a jövőre? - Dr. Aczél Petra és Dr. Szántó Zoltán kutatók a Messzelátóban

Hogyan készülhetünk fel a jövőre? - Dr. Aczél Petra és Dr. Szántó Zoltán kutatók a Messzelátóban

t_t_0015_jpg.jpg

Hogyan viszonyulunk a jövőnkhöz? Mennyire vagyunk felkészülve arra, hogy változások lesznek? A Társadalmi Jövőképesség Index megmutatja, hogyan értelmezhető a jó élet, és a fejlett országokban mennyire számíthatunk hosszú távon békére, biztonságra, kötődésre, gondoskodásra és egyensúlyra.

2021. 06. 24. Írta és a borítóképet fényképezte: Taxner Tünde

Képzeljük el, hogy egy sötét teremben állunk. Belenézünk a kristálygömbbe, és a tudomány segítségével látjuk benne a jövőnket. Azt hihetjük, hogy ezt jelenti a társadalmi jövőképesség kutatása. “Ezt a gömböt ezúttal engedjük el” - mondja Dr. Aczél Petra, a Corvinus intézményigazgató professzora, senior kutató. A Társadalmi Jövőképesség Kutatóközpontban nem a jövőt akarják kiolvasni, hanem arra a kérdésre keresik a választ, hogy mitől függ az, hogy valahol hosszú távon jó élet várható.

ap-001.jpg

“Itt van egy világjárvány. Melyek voltak azok a műveletek, döntések, tulajdonságok, amelyek miatt egy ország jobban átvészelte?” - teszi fel a kérdést Dr. Aczél Petra a Messzelátó podcastben. A kutatóközpontot a Corvinus nemzetközi rektorhelyettese, Dr. Szántó Zoltán vezeti, a Társadalmi Jövőképesség Indexet (SFI) tavasszal publikálták.

A képen Dr. Aczél Petra, forrás: Budapesti Corvinus Egyetem

A Social Futuring Indexről megjelenésekor is írtunk, és bemutattuk a koncepcióját, valamint a 2020-as mérés legfontosabb eredményeit.

Mit jelent, és hogyan mérhető a jó élet?

A jó élet kritériumait a Corvinus kutatói nemzetközi és hazai partnerekkel, például, a BarabásiLabbal és a Központi Statisztikai Hivatallal közösen vizsgálják 2017 óta. “Nem tudom, ki mennyi indexet csinált már életében, de nagyon ajánlom. Nagyon jó tréning arra nézve, hogy hogyan tudunk egy gondolatot operacionalizálni” - mondja Dr. Aczél Petra. Az előkészítő munka során a kutatók elsődlegesen erre a kérdésre keresték a választ: hogyan értelmezzük azt az életet, amit érdemes élni?

Az index a béke és biztonság, a kötődés, a gondoskodás és az egyensúly dimenzióiban talál erre válaszokat. “A szempontok sajátos, mátrixszerű elrendezése adja a keretet, amiben értelmeztük és mértük a társadalmi jövőképesség fogalmát” - mondja Dr. Szántó Zoltán. A dimenziókhoz szakértői csoportokban kerestek indikátorokat, és nyilvános adatbázisokból gyűjtöttek adatokat, például a vízellátás, az oktatás, a környezetvédelem, a családok helyzete és a függőséget okozó szerek használata kapcsán, hiszen ezek a körülmények mind befolyásolják egy ország jövőképességét.

szanto_zoltan_1_1.jpg

Ellentétben az országok összehasonlítására gyakran használt GDP-vel, a SFI új megközelítést vet fel. “Egy holisztikus szemléletet tükröz a mérésünk. Próbál egy többdimenziós, összetett képet felvázolni” - mondja Dr. Szántó Zoltán. “Ez az index hozzájárul ahhoz a sokszínűséghez, ahogy az indexek mérnek. Valljuk is, hogy egyek vagyunk azok közül, akik mernek valamit mondani arról, hogy egy társadalom, egy közösség hogyan tartja fenn magát a jó élet szempontjából” - teszi hozzá Dr. Aczél Petra.

A képen Dr. Szántó Zoltán, forrás: Budapesti Corvinus Egyetem

Hol végzett a rangsorban Magyarország?

Magyarország a 8. helyen áll a 2020-as összesített indexben, ugyanannyi ponttal, mint Lengyelország. A kutatók szerint viszonylag kiegyensúlyozott teljesítményt nyújt, egyedül a gondoskodás dimenziójában marad el a vizsgált OECD-országok átlagától. Az egyensúly dimenzióját nézve pedig vezeti a rangsort, ami meglepő lehet. Akárcsak Japán utolsó előtti helye, ami a technológiai fejlettsége ellenére indokolt, hiszen az ország demográfiai viszonyai és a kötődés feltételei például kedvezőtlenek. Az indexet kétévente fogják publikálni, ezekben már a világjárvány hatásai és tanulságai is megkerülhetetlenek lesznek.

A jövő nem percekből áll. A jövő alapanyaga nem az idő, hanem az ember, és a mi indexünk is ezt sugallja. - Dr. Aczél Petra

“Nincs olyan index, amelynek a hátterében nincs valamilyen világkép vagy koncepció”  - mondja Dr. Aczél Petra. A kutatók szerint attól, hogy egy kutatás tudományosan megalapozott és következetes, mindig meghatározott értékek képezik az alapját. Szántó Zoltán szerint a kutatás legfőbb üzenete a fiatal generációk számára, hogy “próbáljunk kritikusan, nyitottan és több szempontot mérlegelve, nyíltan kommunikálni. Tegyük ki az asztalra azokat az értékeket, nézeteket, amelyek alapján kidolgozzuk és értelmezzük a tudományos eredményeket.

Ha kíváncsi vagy az index fogalmi hátterére és a részletes eredményekre, a Social Futuring Index és a ConNext 2050 oldalán megtalálod.

Tudományterületeken átívelő kutatás

“A multi- és interdiszciplinaritás az elmúlt években felértékelődött. Rájöttek a kutatók, hogy egyedül nem megy, vagy csak egyoldalúan megy” - indokolja a kutatóközpont vezetője azt az átfogó nézőpontot, amit az index tükröz. A kutatóközpontban emiatt sok különböző tudományterület képviselői dolgoznak együtt. Hogyan lehet sikeres az együttműködés?

Dr. Szántó Zoltán szerint a vizsgálat tárgya indokolta a sokoldalú megközelítést. “Megértettük egymást, mert nem az volt fontos számunkra, hogy te szociológus vagy, én közgazdász vagyok, ő pedig filozófus, hanem az, hogy van egy olyan fogalom, amiről érdemes gondolkodni”.

Dr. Aczél Petra három tulajdonságot emelt ki, amire szükség van a közös munkához: kíváncsiságra, nagyon elszánt kritikai gondolkodásra és a mögötte rejtőző a nagyfokú következetességre, valamint alázatra. “Mi nem állítjuk, hogy az igazság egy darabját hoztuk létre. Mi a gondolkodás egy darabját hoztuk létre és egy olyan eszközt, amivel lehet mérni a koncepciót.”

Hogyan épül be a szemlélet és a téma a Corvinus kurzusaiba? Mennyire érdeklődnek iránta az egyetemi hallgatók, és milyen doktori kutatások folynak a társadalmi jövőképességről? Mi a kutatás legfontosabb üzenete a fiatal generációk számára? A Messzelátó podcast legújabb részéből kiderül!

Hogyan készülhetünk fel a jövőre? - Dr. Aczél Petra és Dr. Szántó Zoltán kutatók a Messzelátóban Tovább
Három zöld startup, akik körforgásos gazdaságot alkotnak - Hogyan indítsunk sikeres és fenntartható vállalkozást?

Három zöld startup, akik körforgásos gazdaságot alkotnak - Hogyan indítsunk sikeres és fenntartható vállalkozást?

borito_1.png

Saját vállalkozást indítsunk, vagy a Földért tegyünk valamit? Olyanokat kérdeztünk, akik mindkettőt megtették - Dr. Balázs Bence a bedrock.farm alapítójaként mikrozöldeket termeszt egy fővárosi pincében, Wettstein Albert és a Munch az ételpazarlás ellen küzd, Pancsa Emese pedig a Compocity okoskukájával segítené a belvárosi komposztálást.

2021. 06. 10. Írta: Klisóczki Fanni Borító: Nagy Dávid, Közgazdász

2050-re elpusztul a Föld? Amíg az interjúalanyainkhoz hasonló lelkes és motivált fiatalok kezébe adjuk a problémáinkat, addig nincs sok félnivalónk. Mindhárom vendégünk célja az volt a cégalapítással, hogy egy szebb, élhetőbb jövőt hagyjanak hátra a jövő nemzedékeinek.

Mit vittek magukkal az egyetemről, és mire volt elég az iskolapadban szerzett tudás egy vállalkozás elindítása során? Hogyan lehet megtartani a munka és a magánélet egyensúlyát ilyen szoros időbeosztással? Emese, Bence és Albert többek között erről beszélnek az Útravaló podcast legújabb adásában, melyben olyan vállalkozókat és érdekes személyiségeket mutatunk be, akik a Corvinus Egyetemről indultak, és sikeresek a saját területükön. Hallgasd meg a podcastet Spotify-on vagy YouTube-on!

kep_1.jpeg

A kép illusztráció, forrás: Tima Miroshnichenko, Pexels

A három meghívott vállalkozónk cégei közösen egy képzeletbeli körforgásos gazdaságot tesznek ki. A bedrock.farm friss, kiváló minőségű, vegyszermentes mikrozöldeket és fűszernövényeket termel Budapest szívében egy pincében, ami hatalmas reformot jelent a mezőgazdaság számára, hiszen a szolgáltatás kiszámítható, időjárástól és szezontól független, napi szállítást biztosít. A bedrock.farm ügyfelei elkészítik a különlegesen jó minőségű alapanyagokból ételeiket, ugyanakkor sajnos egy étterem sem képes tökéletesen megjósolni az alapanyag-szükségleteit, így nap végén gyakran maradnak ki friss ételek.

Ekkor jön képbe a Munch, akikkel együtt (t)ehetünk az ételpazarlás ellen. Applikációjukon keresztül az együttműködő éttermek, pékségek, boltok és szállodák kedvezményesen értékesíthetik az el nem adott, de jó minőségű ételeket. Ezzel felvehetjük a harcot napjaink egyik legjelentősebb problémájával, az ételpazarlással, hiszen a kidobott ételmennyiség az üvegházhatású gázok 10 százalékáért felel.

Miután nem minden élelmiszeripari szolgáltató Munch partner - egyelőre - így az ételmentés ellenére sok minden kerül a szemetesbe. Erre ajánl megoldást a Compocity, akik hisznek benne, hogy a komposztálás lehet egyszerű és szórakoztató. Termékük organikus- és élelmiszer-hulladékból, minimális gázképződés mellett tápanyagban gazdag komposztot hoz létre, amivel nagyban hozzájárul a városok zöldterületeinek javulásához. Így válhatunk akár mi is városi hőssé a Compocity segítségével.

kep_2.jpegKép: Laura James, Pexels

Sokszor azt érezzük, hogy a környezettudatos, fenntartható életmódot vagy teljeskörűen érdemes csinálni, vagy egyáltalán nem. Gyakran elfelejtjük, hogy sok apró lépéssel együtt közelebb kerülhetünk a célhoz. Az említett három vállalkozás is csupán egy-egy szegletére koncentrál ezeknek a problémáknak, és így próbál belőlünk tudatosabb fogyasztót faragni.

“Azzal önmagában nem menti meg senki a földet, hogy heti egyszer a Muchról rendel. Viszont ha széles tömegek, akár csak apró változtatásokat hajtanak végre a saját szokásaikon, egy picit jobban odafigyelnek arra, hogy olyan ételeket vegyenek, amiket tényleg el tudnak fogyasztani, egy kicsit fenntarthatóbb termékeket választanak, és komposztálnak, szelektálnak, lokális termelőktől szerzik be az ételeikhez az alapanyagokat, akkor annak  nagyon is mérhető eredménye van” - mondta Albert a fenntarthatóságról.

A beszélgetés során három teljesen különböző hátterű személyt ismerhetünk meg. Míg Bence vállalkozó családból jött, ebben nőtt fel, és számára elképzelhetetlen más karrierút, addig Albert nem a vállalkozásindítást dédelgette fiatalkora óta, viszont az élet többször is ilyen irányba sodorta. Emese teljesen más közegből indult, de már az egyetemi évei során igyekezett minden lehetőséget kihasználni. Vállalkozását például hollandiai cserefélévét meghosszabbítva indította el.

"A projektekből való tanulás útját ösztöndíjakból nagyon szépen fel lehet építeni. Nekem volt egy ilyen felismerésem már a hollandiai időszakban is, hogy gyakorlatilag a munkát át tudom fordítani egy közös, tanulós épüléssé. Az a munka, amit ott, akkor ösztöndíjasként megcsináltam, a kutatási hátterem most a Compocityben” - mondta Emese.

Nem hisznek benne, hogy a vállalkozásindítás, a startupper lét a tökéletes út. A cél az, hogy megtaláljuk, ami nekünk a legmegfelelőbb.

Vállalkozni olyan, mintha kidobnának háromezer méteren egy repülőből, és a zuhanás közben össze kell raknod a repülőt magad alatt, különben landolsz, és nagyon csúnya vége lesz a dolognak - osztotta meg velünk dr. Balázs Bence a társalapító, Szűcs Endre gondolatait.

Előbb munkavállalói tapasztalat kell és csak utána vállalkozzunk? Milyen buktatókkal találkozhat az ember a kezdetekkor, ami teljes kudarchoz vezethet? Ajánlanák egy képzeletbeli kistestvérnek ezt a karrierutat? Tudj meg többet az Útravaló podcastből, és tarts velünk legközelebb is!

Három zöld startup, akik körforgásos gazdaságot alkotnak - Hogyan indítsunk sikeres és fenntartható vállalkozást? Tovább
Mit hallgass és hová menj, ha kultúrára vágysz júniusban? 

Mit hallgass és hová menj, ha kultúrára vágysz júniusban? 

Kult köz, a Közgazdász Online kulturális ajánlója

196968288_2076927915780334_4360009581150668510_n.png

Nyáron igazán felpezsdül a kulturális élet, élvezhetjük a napsütést és a szabadidőnket. Havonta megjelenő kulturális ajánlónkban elhoztuk nektek azokat a zenéket, podcasteket, kulturális és színházi programokat, amik a legjobban megmozgatnak minket júniusban.

2021.06.06. Grafikák: Nagy Dávid, Közgazdász

197121661_386728772717078_6476113839347015328_n.png

Kulturális programajánló - Klisóczki Fanni

kirakART - Nyitási akciók Budapest kirakataiban

Felszabadult néhány órád a hétvégén? Még nem késő nyakadba venni a várost a ragyogó napsütésben, kulturális élmény reményében! Június 4-6. között rendezik meg Budapesten az első kirakART kortárs előadó-művészeri hétvégét öt független befogadóhely közös szervezésében.

Három napra színházi díszletté változik a város: a bámészkodók reggel 10 és este 10 óra között a belváros 30 különböző kirakatában 40 alkotócsoport műsorával találkozhatnak. “Akik az üveg egyik oldalán állnak, azoknak egy éve hiányzik az, hogy megmutassák magukat, akik a másik oldalon időznek, egy éve nem láttak ilyet” - fogalmazzák meg a szerverzők honlapjukon az esemény különlegességét.

Ide nem kell jegyet váltani, és még csak végig sem kell nézni. Séta közben meg-megállva nézelődhetsz - ha tetszik, maradsz, ha nem, továbbállsz, hisz 29 másik kirakat szórakoztathat. Mint egy TV műsor végigzongorázása. Természetesen nem csak andalgásra való a rendezvény: időpontra is lehet érkezni a különböző előadásokra, így ha te a szervezettebb érdeklődők egyike vagy, ne maradj le a programtervről!

Múzeumok Éjszakája - Az éjszaka, amikor minden életre kel...

Június 26-án rendezik meg a 19. Múzeumok Éjszakáját, mely során közel 250 intézmény kínálatából válogathatsz. A múzeumok és programjaik pontos listája június 10-től a hivatalos honlapon vagy az applikációjukon keresztül lesz elérhető.

Ebben a hónapban napról napra több múzeum tárta ki kaput a látogatók előtt. A tavalyi online jelenlét után idén újra személyesen látogathatóak a műcsarnokok a Szent Iván napjához legközelebb eső szombaton, a rendezők pedig koncertekkel, tárlatvezetéssel, interaktív programokkal, illetve sok más meglepetéssel kedveskednek a kultúrára éhezőknek. A programválasztásnál fontos odafigyelni az intézmény előírásaira és az adott esemény méretére is - bizonyos programok például várhatóan csak védettségi igazolvánnyal látogathatók.

Érdemes résen lenni, figyelni az esemény Facebook- és Instagram-oldalát is, hiszen a rendezők a hátralévő hetekben érdekességekkel, sokszínű információkkal és játékokkal készülnek. Találkozzunk az éjszakán, amikor minden életre kel!

197282036_1378018535925942_8137932546078645855_n.png

Podcastajánló - Taxner Tünde

Ha lazaságra vágysz: Garázsmenet

A podcastek gyakran teljesen eltelítenek információval, és csak ritkán adnak igazán laza, nyári élményt. A Garázsmenetet két huszonéves, Végh Dóra és Pásztor Martin készítik, akik a mindennapjaikról és aktuális témákról beszélgetnek egymással - élvezhetően, lazán és manírok nélkül.

Dóri és Martin a Szegedi Egyetem Kommunikáció- és médiatudomány szakán találkoztak. Dórinak azóta saját YouTube-csatornája is van, ahola főleg vlogokat, valamint divattal kapcsolatos tartalmakat oszt meg. A közös podcastet akkor indították, amikor a fiatal magyar youtuber generáció még kevésbé foglalkozott a mélyebb, beszélgetős műfajjal. Azóta járt már náluk többek között Krúbi, Puzsér és Gyurcsány is.

Ha szeretnél nosztalgiázni, hogy milyenek voltak a gimis évek, vagy megtudni, hogyan gondolkodik a 80-as évek zenéiről a Carson Coma két tagja, esetleg belehallgatnál egy párterápiába, ülj ki a napsütésbe, és kapcsolódj ki ezekkel a nagyjából egy órás részekkel!

Ha jobban megismernéd önmagad: WMN Beszélnünk kell!

Beszélnünk kell az örökbefogadásról, a mérgező anyákról vagy a szexről - többet és tabuk nélkül. Ha szeretnél elmélyedni ezekben a komplex, de mindannyiunkat közelről érintő témákban, ez a pszichológiai témájú podcast neked való. Orvos-Tóth Noémi és D. Tóth Kriszta podcastje, ami a WMN stúdiójában készül, mély és szakmai, mégis közérthető és szórakoztató. 

A WMN magazinnak több podcastje is van, a szeptemberben indult Beszélnünk kell! pedig a magyar podcast piacon kiemelkedően sikeres. Az Örökölt sors megjelenése óta Orvos-Tóth Noémi rendszeresen megjelenik a médiában, ebben a podcastben azonban az a különleges, hogy lehetősége van mélyebb, hosszabb válaszokat adni. A DTK-val közös párbeszédben autentikus és professzionális beszélgetések jönnek létre.

Létezik tökéletes párkapcsolat? Mi az a szerelem? Ebben a részben többet megtudhatsz erről az érzésről, ami meleg júniusi éjszakákon gyakran megérint minket.

197823669_585780792407214_2683848642651617547_n.png

Színházi ajánló - Elblinger Éva

Válaszkeresés a mai eltávolodás és uniformizálódás ellen - Koncertszínház Csoóri Sándor életművéből

Vecsei H. Miklós és csapata “Párbeszéd, sötétben” címmel Csoóri Sándor életműve előtt tisztelegve hozott létre koncertszínházi előadást, amit a Margó Irodalmi Fesztiválon adnak elő június 11-én.

A projekt egy tavaly indított adománygyűjtő akciónak köszönhetően valósult meg. Vecsei H. Miklós a lezárások ideje alatt mélyült el Csoóri Sándor munkásságában. „Azt gondolom, hogy az az erő, az a mágia, személyesség és metsző őszinteség, ami az ő esszéiből, verseiből árad igazi hiánycikk, vagy inkább értékrés az életünkben” – írta Vecsei H. Miklós. Az előadás a mai eltávolodás és uniformizálódás ellen keres szenvedélyes és egymásra figyeléssel teli válaszokat.

A készülő előadás egyedi formában dolgozza fel Csoóri életművét: a darab a koncert-színház-vetítettvizuál hármasságra épül az előadói szféra különböző területeiről meghívott művészek részvételével. Az előadásban szerepelni fog Vecsei H. Miklós, Kiss Flóra (Quimby, Subtones), Mihalik Ábel (Hiperkarma, Kispál és a borz), Frimmel Jakab (Abel Label) és Ratkóczi Huba (SeeN) is.

#Influenszerszövegek a Katona József Színház színészeinek előadásában

Ónodi Eszter beszámol arról, hogy nincs ideje olvasni, majd hirtelen átvált egy porszívóreklámra. Dankó István sminktippeket ad öt percben. Mészáros Béla elmondja, hogy kevés jobb dolgot ismer, mint edzés közben szarrá izzadni és utána beverni a csirkerizsbrokkolit.

Persze nem a Katona színészei álltak influenszernek az utóbbi időben, hanem a színház és a Compact TV közös produkciójában megvalósuló projektet, a Monológot láthatjuk.

A sorozatban a színház társulatának tagjai a környezetükből kiragadva mondanak el interneten fellelt, humoros, elgondolkodtató és provokatív szövegeket színházi monológként. A kilenc részből álló sorozat epizódjaiban a közösségi média ismert szereplőinek és névtelen megszólalóinak mondatai hangzanak el.

Kovács Lehel például Kajdi Csaba Cyla tavaly novemberi, a járványra hivatkozva meghozott kormánydöntéseket kommentáló, “A vírusnak taka!” című videóját adta elő monológ formájában: 

Az összes epizód megtekinthető a Katona YouTube-oldalán.

197908187_398772954655484_7697285083831397350_n.png

Zenei ajánló - Tóth Franciska

Måneskin: drogteszt, digók és rock ‘n’ roll

Az elmúlt hetekben a sajtó szalagcímeit olvasva többen is találkozhattatok már a Måneskin zenekar nevével: nemcsak, hogy megnyerték az idei Eurovíziós dalfesztivált, de az énekes-frontembert versenyzés közbeni drogfogyasztással is megvádolták. De mit tud ez a zenekar, ami jelenleg számos európai ország toplistáját vezeti?

Az olasz bandát négy fiatal alapította Rómában 2015-ben, de a 2017-es X-Factor finalistáiként váltak csak igazán ismertté. Azóta egy saját daluk Netflix-produkcióban is szerepelt, az igazi sikert pedig a 2021-es év hozta el: először az olaszoknak kultikus Sanremói, majd az Eurovíziós dalfesztivált nyerték meg Zitti e buoni című slágerükkel. Bár az Eurovízión az országok zsűritagjai nem őket ítélték a legjobbnak, a nézőközönség szavazataival együtt elsöprő győzelmet arattak. A színpad valósággal felrobbant, a nézők őrjöngtek. A verseny után Damianót, az énekest egy félreérthető felvétel miatt drogfogyasztással vádolták, a teszt eredménye azonban negatív lett.

Az olasz zenetörténet Vivaldi Négy évszakáról, Verdi és Puccini operáiról híres, a huszadik-huszonegyedik századot pedig a romantikus, érzelgős pop- és a Jovanotti-stílusú rapszámok jellemzik. Éppen ezért számít újdonságnak a Måneskin: a rock ‘n’ roll műfajjal és egyedi megjelenésükkel mind az olasz zenei színtéren, mind az Eurovízión kitűntek. Talán pont ez az energia és lendület az, amire most egész Európának szüksége van.

Nyárindító? Parov Stelar!

A következő előadó sokatok számára ismerős lehet, ugyanis Parov Stelar, osztrák zenész Budapesten is gyakran megfordul. Pörgős, főleg electroswing műfajú zenéje koncertjein, házibulikban és szórakozóhelyeken is sokszor felcsendül - ki ne hallotta volna már az All Nightot vagy a Booty Swinget

Legújabb albuma, a 2020-ban megjelent Voodoo Sonic magához képest is nagyon változatos lett: az electroswingen kívül a jazz és a tangó elemei is megjelennek, ráadásul jól megférnek egymás mellett. A lemezen új hangszerek is reflektorfénybe kerülnek: a dobhoz és az elektronikus alaphoz például zongora és hegedű is társul.

Mindig nagyon izgalmas, amikor egy előadó úgy tud megújulni, hogy ez nem megy a zene rovására, miközben sajátos stílusát is megőrzi. Ha pörgős, energikus zenével indítanád a nyarat, Parov Stelar a te embered!

Mit hallgass és hová menj, ha kultúrára vágysz júniusban?  Tovább
Hogyan ne utáljuk meg a matekot? - Farkas-Kis Máté kutató szerint főleg a tanítási módszereken kellene változtatni

Hogyan ne utáljuk meg a matekot? - Farkas-Kis Máté kutató szerint főleg a tanítási módszereken kellene változtatni

thisisengineering-raeng-gzdrm7syq0g-unsplash.jpg

Újra szorongó általános iskolásnak érzed magad egy matekvizsga vagy feladat előtt? Farkas-Kis Máté, a Corvinus Egyetem doktorandusza a döntéseink mögött megbújó matematikai összefüggéseket kutatja. Szerinte mindenki lehet matematikus, ha le tudja győzni a matektanulással kapcsolatos félelmeit, és képes feldolgozni megalázó emlékeit.

2021.06.02. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Unsplash

A családomban szinte mindenki mérnök, de én sosem éreztem magam igazi matekos agynak. Farkas-Kis Máté szerint rosszul gondolkodtam magamról. “A felvetés, hogy létezik matekos agy, téves. Ha távolabb lépünk, akkor azt kell látnunk, hogy a gondolkodási folyamataink nem választhatóak ketté, klasszikusan humán és reál irányra. Mindkettő irány mögött ugyanazok a mechanizmusok, motívumok, szimbólumok bújnak meg.” A matekkal kapcsolatos bizonytalanság és sikertelenség oka nem egy veleszületett képesség vagy kompetencia hiánya, hanem a matektól való félelem miatt alakul ki, ami korábbi iskolai tapasztalatainkra vezethető vissza.

Mi a matematikai szorongás, és hogyan demotivál? Hogyan befolyásolják a döntéseinket a matematikatanulással kapcsolatos élményeink? Farkas-Kis Máté többek között erről is beszél a Messzelátó podcast legújabb adásában, melyben jövőbe mutató témákat szakértőkkel járunk körbe. Hallgasd meg a podcastet Spotify-on vagy YouTube-on!

farkas-kis-andras-mate_jpg_1.pngKép: Farkas-Kis Máté

Máté szerint “el lehet érni, hogy ne utáljuk meg a matekot”. Számos gyerekkori motiváló és pozitív élmény miatt, ahogy ő fogalmaz: “összeállt bennem a matematika”, és ezt másokkal is meg szeretné osztani. Általában a kapcsolatunk a tantárggyal akkor romlik el, amikor megtörténik az elszakadás a matematikától. Gyerekként még szeretjük a számokat, óvodás korunktól kezdve a számolás jelen van a gondolkodásunkban. A lejtmenet Máté szerint akkor kezdődik, amikor bekerülünk az oktatási rendszerbe. Fontos tudatosítani azokat a pontokat, amikor elkezdtünk eltávolodni a matektól, és feldolgozni ezeket a sokszor megalázó iskolai emlékeket. Azonban ez viszonylag ritkán tud megtörténni, és a viszonyunk a matekkal csak egyre rosszabb lesz.

Egy olyan oktatási rendszerben vagyunk benne, amiben a hibákat büntetik, és a nemtudást árazzák be, ebben nem lehet tere a sikeres matematikatanulásnak, ami azzal a kijelentéssel kezdődik: nem értem.

Máté felidézi azt a tanári hozzáállást is, ami sokaknak ismerősen csenghet: “Mindenki mindent ért? Nem? Pedig ez triviális!”. Mi lehet a megoldás arra, hogy felismerjük, senki nem hülye a matekhoz? Máté szerint fontos az, hogy átalakítsuk a módszertant, és egy olyan közeget hozzunk létre, ami inspirálja és bátorítja a tanulókat. Saját oktatói tapasztalatai azt mutatják, hogy amint valaki felismeri, hogy meg tudja érteni matekot, és nem kell félni a számoktól, onnantól kezdve változások indulhatnak el az önértékelésében, amely kihat a személyiségére és a viselkedésére is.

Máté kezdetben hobbiból segített azoknak, akik elakadtak a matematikatanulás során, aztán magasabb szintre emelte ezt az érdeklődését, és alkalmazott matematikussá vált. Egyetem alatt TDK-zott is matematikai pedagógiából, hiszen a téma folyamatosan foglalkoztatta. A versenyszférában indította el a karrierjét, és vezetői pozíciót ért el a nagyvállalati közegben, amit 2018-ban mégis otthagyott. Addigi titkos vágyát követte, és elkezdte az egyetemi oktatást és a doktori képzést, amiben a matematikai gondolkodás és a döntési folyamataink összefüggéseit kutatja. Az a felismerés vezette el a doktorihoz, “hogy vezetőként az is feladatunk, hogy edukáljuk a kollégákat, hasonlóan mint az oktató az egyetemi hallgatókat”.

scott-graham-5fnmwej4taa-unsplash_1.jpg

Kép: Scott Graham, Unsplash

Doktori kutatásában azt vizsgálja, hogy a sikeres problémamegoldásra hogyan hat a matematikai képzettségünk, döntési helyzetekben milyen matematikai eljárásokat használunk tudatosan és tudat alatt, valamint hogyan hat ránk az, ha sikereket élünk meg a matektanulásban. A matematikai gondolkodás a tanórákon túl is folyamatosan jelen van a mindennapjainkban, a gondolkodási folyamatainkban és a döntéseinkben - főleg a 21. században. “A minket érő rengeteg információ között még nagyobb szerepe van annak, hogyan gondolkodunk.” Máté szerint fontos, hogy képesek legyünk átlátni a lényeget és szelektálni az információkat.

Az ember gyakran kerül olyan szituációba, hogy nem is veszi észre, hogy matematikát használ. Például amikor kosárra dobsz, egy másodfokú egyenletet kell megoldanod a fejedben ahhoz, hogy tényleg bemenjen a labda.

A matematikai gondolkodás abban is segít, hogy tudjuk valamit kezdeni azzal a sok lexikális tudással, amit megkapunk az egyetemen. “A matematika az a terület, ahol a leginkább azt fejlesztjük, hogyan tudunk absztraktan gondolkodni, következtetéseket levonni, strukturálni az információkat, és akár előrejelzéseket tenni a jövőre nézve” - mondja Máté.

Tudj meg többet a matek, a gondolkodás és a mindennapi vagy az üzleti döntések összefüggéseiről ebből a cikkből!

Máté a doktori kutatásában jelenleg egy kérdőíves vizsgálatot végez, aminek a Se vele, se nélküle címet adta, és várja a kitöltéseket. Ez a cím is arra utal, hogy nem tudjuk elkerülni a matekot, annak ellenére, hogy sokan ódzkodunk tőle, és feltesszük a kérdést, hogy miért kell ezt még egy társadalomtudományi szakon is tanulnunk. “A matek nem arról szól, hogy tudom-e a Pitagorasz-tételt, hanem hogy megértsem az összefüggéseit, és ezt a tudást használva újabb és újabb kapcsolatokat ismerjek fel a világban” - mondja Máté. A matematikai problémamegoldás során különböző módokon tornáztatjuk az idegsejtjeinket, ami egyre változatosabb kombinációs lehetőségeket tesz lehetővé, és segít a döntéshozatalban.

Milyen lesz a jövő matekórája? Hogyan segíti a kiscsoportos oktatás és a motiváló környezet a matektanulást? Milyen lehetőségeket nyújt Máténak a Corvinus és a kooperatív doktori program? Tudj meg többet a Messzelátó podcastből!

Hogyan ne utáljuk meg a matekot? - Farkas-Kis Máté kutató szerint főleg a tanítási módszereken kellene változtatni Tovább
Költő, szabadúszó PR-os és önkéntes zenei menedzser Londonban: Kemény Gabriellával beszélgettünk

Költő, szabadúszó PR-os és önkéntes zenei menedzser Londonban: Kemény Gabriellával beszélgettünk

dsc_0169.jpg

Alkotás és közérthető beszéd társadalmilag fontos témákról. Gyakorlatias tudás és spiritualitás. Eszközök és célok. Tudatosság és ösztönösség. London és Budapest. Párhuzamosan létező univerzumok egyensúlyban - Kemény Gabriella költővel, kommunikációs szakemberrel beszélgettünk.

2021. 05. 19. Írta: Sipos Sára / Borítókép: Kemény Gabriella

Kemény Gabival beszélgetni olyan, mintha az ember egyensúlyt találna - talán, mert ő is egyensúlyban látja és éli az életet és annak területeit. Kérdeztem őt a művészet demokratizálásáról, a hivatástudatról, az ösztönös és a tudatos döntésekről, az individualizmustól a közösségi létezésig vezető útról, a marketing szerepéről a művészek életében és a különbségekről a londoni és a budapest zenei színtér között. Nincs vagy-vagy, csak egyensúlykeresés, küldetéstudat és színtiszta inspiráció. Ilyen beszélgetni Kemény Gabival.

Kemény Gabriella a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció- és Médiatudomány szakán szerzett diplomát, egyetemi évei alatt a Közgazdász újságírója és a kultúra rovat vezetője is volt. Jelenleg zenei menedzsmentet tanul Londonban, és bár Instagram-költőként szerzett követőket, nyilvánosságát most arra használja, hogy komoly társadalmi problémákra hívja fel a figyelmet.

,,A zaklatott tini létélmény mutatkozik meg a korai versekben, majd szép lassan tágulnak ezek a témák. Elkezdtek fontosabb érzéseim lenni fontosabb dolgokkal kapcsolatban. Számomra a művészet akkor értékes, ha szociális segítségként funkcionál, hogyha a közösség kontextusában működik.”

A közösségért való tevékenykedés útja, ha nemcsak egyszerűen munkát, hanem hivatást találunk: valamit, amit szenvedéllyel és vággyal tudunk csinálni. Ezt megtalálni nem könnyű, akár több éles karrierváltással is járhat, a biztonságérzet feladása azonban bátorságot és erőt adhat, lendületben tart. A karrier építése egyszerre lehet tudatos és ösztönös cselekedet.

,,Próbálok tudatos lenni, és olyan lehetőségeket választani, amik hasznos tudást adnak. De mindig bevállalok egy rakás extra feladatot, ami mögött az ösztönös kapcsolódni vágyás és a segítségnyújtás van” - mondja Gabi.

Szabadúszó PR-szakember, egyetemista, önkéntes zenei menedzser - mindez Londonban. Gabi a londoni és a magyar zenei színtér közötti legnagyobb különbséget a karrier validálásában látja: Londonban nincs társadalmi ellenállás, kevesebb az akadály, meg lehet élni a zenélésből, ráadásul a művészek érdekképviselete is jobban működik. Változás azonban itthon is van - nyitottság, előremutatás. A közeg nyitottsága és változása azonban még kevés ahhoz, hogy egy fiatal alkotó érvényesülni tudjon a szcénában. 

Hogyan lehet alkotóként elindulni a pályán?

Kemény Gabi a mentor szerepét emeli ki először, valamint a választott művészeti ág iránti alázatot és szeretetet, ami segít tudást, eszköztárat, ismeretet felhalmozni, amiből utána már lehet válogatni. Legfontosabb azonban az, hogy a cél ne a siker legyen, hanem küldetéstudat által vezérelve a változás.

,,Ha a társadalmat akarom megjavítani azáltal, amit csinálok, akkor nem fogom feladni azért, mert elsőre nem sikerül.”

Hallgasd meg podcast adásunkat, amelyben még szó esik az önmenedzsmentről, a marketing és a művészet viszonyáról, a motivációról, az egyetem elvégzése utáni tanácstalanságról, a közlés vágyáról és a művészet értelméről!

Kemény Gabriella költő, dalszerző, kommunikációs szakember. Jelenleg Londonban tanul zenei menedzsmentet, mellette szabadúszó PR-osként dolgozik. Művészetszervező tevékenysége nyomán alapult meg a Crossover Budapest is. Első kötete Zsebuniverzum címmel 2018-ban jelent meg.

Ha felkeltettük érdeklődésedet, hallgasd meg a beszélgetést YouTube-on vagy Spotify-on! Útravaló című podcastünkben Corvinusról indult, a saját területükön sikeres, érdekes, tanulságokat tartalmazó életutakkal rendelkező személyiségekkel beszélgetünk. Legújabb adásunkban a művészet és karrier, a gyakorlatiasság és a spiritualitás témái mentén beszélgettünk Kemény Gabriellával.

Költő, szabadúszó PR-os és önkéntes zenei menedzser Londonban: Kemény Gabriellával beszélgettünk Tovább
“A vezetővé válás komplex akadálypálya a nők számára” - Dr. Nagy Beáta kutató a nemi esélyegyenlőségről

“A vezetővé válás komplex akadálypálya a nők számára” - Dr. Nagy Beáta kutató a nemi esélyegyenlőségről

christina-wocintechchat-com-swi1dgrcshq-unsplash.jpg

Mennyire biztattak gyermekként arra, hogy kockázatot és vezető szerepet vállalj? Az iskolában ciki volt, ha lányként jó matekos voltál? Nők és férfiak vezetővé válásának esélyeiről és hátteréről Dr. Nagy Beátával, a Corvinus egyetemi tanárával beszélgettünk.

2021.04.22. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Christina @ wocintechchat.com, Unsplash

A nők aránya fokozatosan nőtt az elmúlt években a magyar vállalatok vezetésében, az átlag mára meghaladta a 40 százalékot. A tendencia biztatónak tűnik, ugyanakkor fontos belegondolni abba, hogy sokféle vezető létezik - egy kávézó tulajdonosától kezdve egy multi középvezetőjén át a felügyelőbizottsági tagig. A tőzsdén jegyzett vállalatok board tagságában például a nők aránya csupán 10 százalékos.

Ha megnézzük, hogy kik jutnak be a legmagasabb pozíciókba, eltűnnek a lányok.

- mondja Dr. Nagy Beáta.

Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedekben növekedett a nők aránya a vezetők között, a kép korántsem egységes. Milyen esélyei vannak a nőknek vezetővé válni Európában, és hogyan viszonyulunk a témához Magyarországon?

Dr. Nagy Beáta 2017-től a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottságának is tagja, amely azt célozza, hogy több női kutató kapjon esélyt az előrelépésre. A Bizottság megalakulása óta nőtt a nők aránya az MTA levelező tagjai között.

Üvegfal és üvegplafon mindenütt?

Április 22. a Lányok Napja - a mozgalom arra biztatja a pályaválasztás előtt álló nőket, hogy válasszanak műszaki, természettudományos pályát (STEM szakmákat). A rendezvénysorozat bepillantást nyújt a kutatólaborok és technológiai vállalatok világába, és arra biztatja őket, hogy tartsanak ki az érdeklődésük és a tehetségük mellett.

Az oktatás nagy bűne, hogy nem támogatja eléggé a lányokat.

- emeli ki a tanári hozzáállás és az iskolai környezet fontosságát a kutató.

sz_zs_0034-min.jpg

Kép: Szép Zsóka, Közgazdász

A nemek megoszlásában és arányaiban Magyarországon is jelentős különbségek vannak szektorok és szakmák között, vagyis jelen van a horizontális szegregáció. A gyakran üvegfalnak is nevezett jelenség azt fejezi ki, hogy vannak olyan szektorok, amelyek feminizáltabbak, és az átjárás más területekre nehezebb lehet egy nőnek. Például az oktatás-nevelés területén magasabb a nők aránya, mint az informatikai és a telekommunikációs vezetők között. Annak ellenére, hogy a lehetőség adott, hogy egy nő bármilyen egyetemi szakra jelentkezzen, az előző évtizedek megerősítették ezt a szegregációs tendenciát, és ezért is vannak különbségek a férfiak és nők vezetővé válásának esélyei között.

Az üvegfalon kívül sokféle metaforával jellemzik még a kutatók a nők helyzetét, az üveglift, az üvegszikla és a labirintus képe is előkerülnek a kutatásokban. A labirintus rámutat arra, hogy “el lehet jutni a végső célhoz, de nagyon nehéz”. Dr. Nagy Beáta kedveli ezt a metaforát, mert kifejezi, hogy sok akadály vár a nőkre a karrierútjukon, mégis lehetséges a vezetővé válás.

Ha kíváncsi vagy a labirintus és az üveglift bővebb jelentésére, hallgasd meg ezt a beszélgetést Youtube-on  vagy Spotify-on! Messzelátó című podcastünkben jövőbe mutató témákat közelítünk meg egy-egy szakértővel. Legújabb adásunkban férfiak és nők vezetővé válásának esélyeit vitattuk meg Dr. Nagy Beátával.

microsoftteams-image_7.png

Kép: Nagy Dávid, Közgazdász

Megoldási lehetőségek

“Senki nem szereti a kvótát, csak az eredményt, amit el lehet vele érni” - mondja a kutató a podcastbeszélgetésben. Az első ország, ahol a vállalatokat törvényi úton kötelezték a női vezetők arányának növelésére, Norvégia volt. 2003-ban vezették be, hogy az összes tőzsdén jegyzett cég felügyelőbizottságában 2005-re a nők arányának el kell érnie a 40 százalékot. A kitűzött cél megvalósult, hiszen a cégeket szakcionálták, ha nem tartották be az előírásokat.

Az Európai Parlament állampolgári jogokkal foglalkozó részlege is javasolja a kvóta bevezetését, hiszen az a legeffektívebben ható eszköz a nemek közötti szakadék (gender gap) csökkentésére. Kvóták bevezetésétől az alternatív foglalkoztatási módok támogatásáig sokféle lehetőség kínálkozik a női vezetők számának növelésére, azonban egyelőre ezekkel Magyarországon nem élnek széleskörűen a cégek.

Tényleg megengedhetik maguknak a vállalatok, hogy elvesztegessék a női tehetséget?

- teszi fel a kérdést Dr. Nagy Beáta.

Hogyan támogathatunk egy vezetőt a mindennapokban?

A munka-magánélet egyensúly mindenki legnagyobb álma, és egy vezető pozíciót betöltő nő számára is ennek megőrzése jelenti az egyik legnagyobb segítséget. Ha érzi családja és munkatársai, esetleg a felettese lelki-érzelmi támogatását, a közvetlen környezete motiválhatja őt a vezetővé válásban.

b_b_45_2.jpg

Kép: Burkus Brigitta, Közgazdász

“A munka-magánélet egyensúlyának kérdése nem csak egy női kérdés” - mondja Dr. Nagy Beáta, hiszen közös feladatmegosztásról, kölcsönös támogatásról szól. A partner támogatása azonban nemenként különbözhet: hazánkban jellemzőbb, hogy egy nő adja fel a munkáját vagy a karrierjét azért, hogy a vezető pozícióban lévő férfit támogassa, mint fordítva. Azonban sok területen lehetnek a családtagok és a munkatársak egymás segítségére. 

Változtatni kell azon a rendszeren, hogy egy férfinak van karrierje, egy nőnek csak munkája.

- Dr. Nagy Beáta

Hogyan tudod támogatni a környezetedben lévő vezetőket, és mit lehet tenni a nemi esélyegyenlőség növeléséért? Hallgasd meg a Messzelátó podcastet a válaszokért!

“A vezetővé válás komplex akadálypálya a nők számára” - Dr. Nagy Beáta kutató a nemi esélyegyenlőségről Tovább
“A magyar színházaknak sok kreatív tartaléka van” - Podcast a színházak gazdasági helyzetéről és működéséről Dr. Venczel Sándorral

“A magyar színházaknak sok kreatív tartaléka van” - Podcast a színházak gazdasági helyzetéről és működéséről Dr. Venczel Sándorral

microsoftteams-image_1.png

Milyen lehetőségei vannak a magyar színházaknak a járvány alatt? Dr. Venczel Sándor olyan jelentős hazai színházak gazdasági vezetője és tanácsadója volt, mint az Operaház vagy a kaposvári Csiky Gergely Színház. Jelenleg a színigazdaság kutatója és a Honvéd Együttes tanácsadója. Podcast beszélgetésünkben szakmai útjáról és a színházak jelenlegi helyzetéről kérdeztük.

2021.03.24. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Nagy Dávid, Közgazdász

Dr. Venczel Sándor ötletére élesztették fel az Operabál hagyományát, ő találta ki és képviselte Magyarországon elsőként a biankó bérlet koncepcióját, vagyis, hogy a néző döntheti el, melyik előadásokra szeretné felhasználni a bérletét. Személyes élmények fűzik a magyar színházművészet legendás rendezőihez, és sok intézmény gazdasági működésébe belelátott már. Például tudja, hogy mit jelent a költségvetésben, amikor a primadonna rájön, hogy nem megfelelő neki a fellépőruha, és sok hasonló helyzetet hatékonyan megoldott már.

Szakmai és élettapasztalatait alma materében, a Corvinus Egyetemen osztotta meg velünk. Az 1970-es években az egyetemi színjátszó körben alakult ki benne a színház iránti vonzalom, és a Közgazdász hasábjain jelentek meg első novellái. Azóta több könyv szerzője, egy színigazdasággal foglalkozó oldal szerkesztője és a téma oktatója.

Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk:

  • Milyen helyzetben vannak a járvány miatt a magyar színházak, és mi jelenthet megoldást?
  • Milyen tételek vannak egy színház költségvetésében?
  • Hajlandóak lennének-e a magyar nézők többet fizetni a színházjegyekért?
  • Hogyan lehet a fiatalokat becsábítani a színházba?
  • Miért alakult ki a bérlet koncepciója?
  • Fontos egy színház számára az online jelenlét?

Útravaló című podcastünkben olyan személyekkel beszélgetünk, akik a Corvinusról indultak, és sikeresek a saját területükön. Példájukkal szeretnénk inspirálni és szórakoztatni titeket, vagyis útravalót biztosítani számotokra.

Hallgassátok meg a beszélgetést Spotify-on vagy YouTube-on!

“A magyar színházaknak sok kreatív tartaléka van” - Podcast a színházak gazdasági helyzetéről és működéséről Dr. Venczel Sándorral Tovább
Helikopterpénz vagy újraelosztás? - Szakértői vita az alapjövedelemről

Helikopterpénz vagy újraelosztás? - Szakértői vita az alapjövedelemről

baba.jpg

Mi az alapjövedelem koncepciója és honnan ered? Milyen következményei lehetnek a bevezetésének? Bevezethető egyáltalán a jelenlegi gazdasági rendszerben? A Messzelátó podcast legújabb adásában Dr. Vigvári Gáborral, a Corvinus Egyetem docensével és Miklós Gáborral, a Corvinus egyetemi tanársegédjével beszélgettünk az alapjövedelem múltjáról, jelenéről és jövőjéről.

2021.03.06. Írta: Sipos Sára, borítókép: Nagy Dávid, Közgazdász

A Messzelátó podcastben a jövőnket érintő témákat járunk körbe szakértőkkel. Együtt kezünkbe vesszük a Messzelátót, és ebben a részben egy érdekes gazdasági koncepció, az alapjövedelem elméletéről, bevezetéséről és megvalósíthatóságáról beszélgettünk. Ha kíváncsi vagy a többi epizódra is, rövid ajánlónkban eléred őket.

Az alapjövedelem koncepciója rendkívüli vitákat szülhet, számtalan pozitív és negatív következménye lehet. Habár a megvalósíthatósága jelenleg akadályokba ütközik, érdemes minden oldalról megvizsgálni. Dr. Vigvári Gábor és Miklós Gábor a vita során eltérő oldalt képviselnek, így többek között arról kérdeztük őket, hogy…

… mi az alapjövedelem mögött álló koncepció, és honnan ered? 

… milyen hatással lehetne az alapjövedelem a gazdaságra és a társadalomra?

… miért nem megvalósítható a jelenlegi rendszerben? 

.... hogyan változtathatja meg megítélését a koronavírus-járvány?

Hallgasd meg beszélgetésünket az Messzelátó podcast legújabb részében!

Korábbi adásainkat megtalálod a Közgazdász Online YouTube-csatornáján és Spotify-on. Iratkozz fel, hogy a következőkről se maradj le!

Helikopterpénz vagy újraelosztás? - Szakértői vita az alapjövedelemről Tovább
“A tanítás a leglélekemelőbb hivatás” - Útravaló Dr. Deli Esztertől, a Corvinus Egyetem oktatójától

“A tanítás a leglélekemelőbb hivatás” - Útravaló Dr. Deli Esztertől, a Corvinus Egyetem oktatójától

delie-tundi_1.png

Miért érdemes az akadémiai életpályát választani? Mit lehet szeretni a tanításban, a kutatásban és az egyetemi életben? Az Útravaló podcast legújabb adásában Dr. Deli Eszterrel beszélgettünk, aki humorosan és lendületesen végigvezetett minket saját karrierútjának állomásain, miközben oktatói és kutatói tevékenységeiről, valamint a mögöttük álló motivációról mesélt.

2021.01.20. Írta: Taxner Tünde, borító: Nagy Dávid, Közgazdász

Az Útravaló podcastben olyan vállalkozókat és érdekes személyiségeket mutatunk be, akik a Corvinus Egyetemről indultak, és sikeresek a saját területükön. Példájukon keresztül szeretnénk inspirálni titeket, szellemi útravalót adni nektek. Ha kíváncsi vagy a többi epizódra is, rövid ajánlónkban eléred őket.

Dr. Deli Eszter a Corvinus Egyetem adjunktusa és a Connext Társadalmi Jövőképesség Kutatóközpont kutatója, aki már 23 évesen, elsőéves doktoranduszként elkezdte az oktatást az egyetemen. A tanítást szívvel-lélekkel hivatásának tartja, ezért többek között arról kérdeztük, hogy…

… milyen érzés korban viszonylag közel állni azokhoz, akiket tanít? 

… miért döntött amellett, hogy a doktori pályát választja?

… mit tanácsolna azoknak, akik gondolkodnak a doktori jelentkezésen? 

.... hogyan lehet tényleg motiváló doktoritémát választani?

…. mi a társadalmi jövőképesség?

Hallgasd meg válaszait az Útravaló podcast legújabb részében!

Korábbi adásainkat megtalálod a Közgazdász Online YouTube-csatornáján és Spotify-on. Iratkozz fel, hogy a következőkről se maradj le!

“A tanítás a leglélekemelőbb hivatás” - Útravaló Dr. Deli Esztertől, a Corvinus Egyetem oktatójától Tovább
Podcast szakértőkkel és vállalkozókkal a jövőről, már Spotify-on is

Podcast szakértőkkel és vállalkozókkal a jövőről, már Spotify-on is

soundtrap-h6pdedr9izo-unsplash.jpgMilyen változásokat tartogat a jövő, és ezekből mit érzékelhetünk már most? A Messzelátó című podcastben szakemberekkel, kutatókkal hallgathatsz meg beszélgetéseket többek között digitalizációról, médiáról, alternatív közgazdaságtanról és környezetvédelemről. A dupla podcastsorozat másik felében, az Útravalóban pedig fiatal, inspiráló vállalkozók és érdekes személyiségek életútját, világlátását és pályaívét ismerheted meg. A podcast most jelent meg Spotify-on is, ezért betekintést nyújtunk abba, miről hallhatsz benne.

2020.01.08. Írta: Taxner Tünde, Borítókép: Soundtrap on Unsplash

Tekintsünk együtt a jövőbe!

Így hangzik a Messzelátó podcast jelmondata, ami arra hívja a hallgatókat, hogy szakértők segítségével betekintést nyerjenek egy-egy, a jövőnket alapjaiban meghatározó területbe. 

Ingyen használjuk a közösségi médiát, de az is használ minket: bevételei azokból a reklámokból erednek, amiket mi nézünk, amikre mi kattintunk, és azokat az adatokat használja fel, amiket mi adunk meg, mi generálunk. Felhasználókként úgy lettünk az internet árucikkei, hogy közben észre sem vettük? A Messzelátó első részében Dr. Bokor Tamás médiakutatóval, a Corvinus Egyetem oktatójával beszélgettünk arról, hogyan hat ránk a közösségi média a mindennapokban, és hogyan alakulhat a Facebook és más gigantikus techcégek jövője.

“Amire fel kell figyelni, hogy minden változás belülről kell, hogy fakadjon, körülbelül így van ez a médiatudatossággal is. Ha én a webet akarom uralni, először magamat kell uralnom. ”

Ha már láttad a The Social Dilemma című filmet, ami a 2020-as év egyik emlékezetes alkotása volt Netflixen, akkor még érdekesebb lesz számodra ez a beszélgetés.

bokor-tundi.png

Grafika: Nagy Dávid, Közgazdász Online

Emberközpontúság és egyenlőség a gazdaság fókuszában

Már a neve is sokat elárul erről az alternatív gazdasági szemléletről: emberközpontú, keresztény és társadalmi elvekre épül. A Messzelátó második részében közelebbről megvizsgáljuk az emberközpontú gazdaság irányzatát, ami új utakat keres a jelenlegi mainstream gazdasági berendezkedéshez képest.

Az emberközpontú gazdaság elméletéről és megvalósíthatóságáról az irányzat megálmodójával, Dr. Baritz Sarolta Laura domonkos rendi nővérrel beszélgettünk.

“Bátran ajánlanám mindenkinek, aki szereti az embert, aki szereti a gazdaságot, és aki úgy gondolja, hogy valamilyen élhető gazdaságot szeretne megvalósítani.”

Mindez csak egy hangzatos elképzelés vagy egy valóban megvalósítható gazdasági rendszer? Hogyan lehet a boldogságot és az embert a gazdaság középpontjába helyezni? A beszélgetésből kiderül.

laura_nover-2_1.JPG

Fotó: Taxner Tünde, Közgazdász Online

Egy másik alternatív gazdasági irányzat, az ökológiai közgazdaságtan ugyancsak új utakat keres, bár kissé eltérő kiindulópontokkal. Dr. Köves Alexandra, aki a Messzelátó harmadik adásának vendége volt, maga is podcaster, a Zöld Egyenlőség házigazdája. Emellett a Corvinus Egyetemen tanít és a Nemnövekedés Mozgalom tagja. A kutatótól megtudjuk, mit jelent a gazdaság beágyazottsága a társadalomba, hogyan valósítható meg a jóllét és miben tér el ez az alternatív irányzat a jelenlegi gazdasági berendezkedéstől.

“Ne egyensúlyi helyzeteket teremtsünk, hanem vegyük ki ezt a kényszerű növekedést a rendszerből. A nemnövekedés nem kényszerű csökkenést jelent, hanem azt, hogy nem a növekedés pörgeti a gazdaságot, hanem egy másik logikát próbálunk meg létrehozni. Nyilvánvalóan ehhez a társadalom és a gazdaság minden területét át kellene alakítani.”

Inspiráló karrierutak beszélgetésekbe foglalva

Az alternatív irányzatok különlegességén túl az Útravaló podcast első részei is olyan személyeket mutatnak be, akik valami egyedit hoztak létre. A karrierutakat és inspiráló személyiségeket feltáró beszélgetések célja, hogy a hallgatók számára útravalót adjanak személyes és szakmai fejlődésükhöz. 

A koronavírus-járvány kétségbeesett helyzetbe sodort sok egyetemista gyakornokot, pályakezdőt és többek között a turizmus szektorban dolgozókat is. Mit lehet tenni, ha egy üres sáv szerepel majd a CV-ben, és hogyan lehet hasznosan tölteni az időt, képezni magunkat a munkakeresés ideje alatt is? Megyeri Mirtill, a Zyntern Állásportál fiatal alapítója otthonosan mozog a munkaerőpiaci trendek és változások között, és az Útravaló első részében megosztja velünk, hogyan lehet mégis a lehető legjobbat kihozni ebből az időszakból.

"Amellett hogy elvégzünk egy képzést, egészen nyugodtan meggondolhatjuk magunkat, és nyitottak lehetünk arra, hogy megtanuljuk azokat a készségeket, amiket sokkal jobban a magunkénak érzünk. Bátornak kell lennünk, és hallgatni arra, hogy mit szeretnénk csinálni."

Mirtill szerint a szakmai munka is tud flow élményt adni, de hogy hogyan, azt a podcastből tudhatod meg.

podcastu2_1.png

Grafika: Nagy Dávid, Közgazdász Online

Forgács-Fábián Sára, az Amigos a gyermekekért alapítója azonban biztosan tudja a titkot. Az Útravaló második részében arról mesél, hogy mire van szüksége egy beteg gyereknek a gyógyszereken túl, hogyan lehetne karácsony egész évben és milyen űrt tölt be az Amigos Magyarországon. 

“Egymásnak egy védőhálót adunk, ez az egyik különlegességünk. A másik pedig az, hogy bebizonyítjuk, hogy önkénteskedni menő, és a sztereotípiákat egyre jobban döntjük le. Önkénteskedni a legmenőbb dolog - ezt bizonyítja minden egyes amigo, minden egyes lélegzetével.”

Válj te is egy közösség részévé, és kövesd a Messzelátó & Útravaló csatornát Spotify-on és YouTube-on

Podcast szakértőkkel és vállalkozókkal a jövőről, már Spotify-on is Tovább
Önkénteskedni menő! - Útravaló Forgács-Fábián Sárától, az Amigos alapítójától

Önkénteskedni menő! - Útravaló Forgács-Fábián Sárától, az Amigos alapítójától

podcastu2.png

Mire van szüksége a betegnek a gyógyuláshoz az orvosi ellátáson kívül? Hogyan alakul meg egy social startup? Hogyan lehetne karácsony egész évben? Az Útravaló podcast karácsonyi adásában Forgács-Fábián Sárával, az Amigos a Gyerekekért Alapítvány alapítójával és vezetőjével, a Corvinus Egyetem doktoranduszával, social startupperrel beszélgettünk az Amigos értékeiről, a fiatalok hivatástudatáról, az önkénteskedésről és a karácsonyról.

2020.12.23. Írta: Sipos Sára, borítókép: Nagy Dávid, Közgazdász

A Közgazdász Online hallgatói magazin podcastsorozatában, az Útravalóban olyan vállalkozókat, startuppereket, vezetőket, érdekes személyiségeket mutatunk be, akik a Corvinus Egyetemről indultak, és sikeresek a saját területükön. Példájukon keresztül szeretnénk inspirálni titeket, személyes és szakmai fejlődésetekhez hozzájárulni, útravalót biztosítani számotokra.

Az Útravaló karácsonyi részében Forgács-Fábián Sárával beszélgettünk többek között arról:

  • hogyan működik az Amigos a koronavírus-járvány idején
  • milyen szerepe van az alapítványnak Magyarországon, és milyen értékekre épül
  • milyen motiváció állt és áll az Amigos megalapítása mögött
  • hogyan lehet megtalálni a hivatást a 21. században
  • átmenthető-e és hogyan a karácsonyi szellemiség az év többi időszakára

Hallgasd meg az Útravaló podcast legújabb részét! Korábbi adásainkat megtalálod a Közgazdász Online YouTube-csatornáján.

Ha feliratkozol, a következőkről sem maradsz le!

Önkénteskedni menő! - Útravaló Forgács-Fábián Sárától, az Amigos alapítójától Tovább
“A szakmai munka is tud flow élményt adni” - Útravaló Megyeri Mirtilltől, a Zyntern alapítójától

“A szakmai munka is tud flow élményt adni” - Útravaló Megyeri Mirtilltől, a Zyntern alapítójától

podcastu.png

Mit keresnek most a munkaadók a pályakezdőkben? Mik a szakmai fejlődés kulcsai, és miért fontos a rugalmasság? Az Útravaló podcast első adásában Megyeri Mirtillel, a Zyntern Állásportál alapítójával saját karrier- és személyes fejlődési útjáról és a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetről beszélgettünk.

2020.12.09. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Nagy Dávid, Közgazdász

Az Útravaló a Közgazdász Online hallgatói magazin új podcastje, amiben olyan vállalkozókat, startuppereket, vezetőket, érdekes személyiségeket mutatunk be, akik a Corvinus Egyetemről indultak, és sikeresek a saját területükön. Példájukon keresztül szeretnénk személyes és szakmai fejlődésetekben inspirálni titeket, vagyis útravalót adni az élethez.

Első adásunkból többek ezekre a kérdésekre kaphatjátok meg a saját válaszaitokat:

  • Hogyan lehettek hatékonyabbak a vizsgaidőszakban?
  • Mi segít  a napok strukturálásában home office-ban?
  • Hogyan találd meg az egyetemi évek alatt azt a területet, ahol később dolgozni szeretnél?
  • Mit keresnek most a cégek a pályakezdőkben?
  • Hogyan töltsd hasznosan az időd a munkakeresés ideje alatt?
  • A válság enyhülésével hogyan alakulhat át a munkaerőpiac?

Hallgasd meg az Útravaló podcast legújabb részét! Többi adásunkat megtalálod a Közgazdász Online YouTube-csatornáján. Ha feliratkozol, a következőkről sem maradsz le!

“A szakmai munka is tud flow élményt adni” - Útravaló Megyeri Mirtilltől, a Zyntern alapítójától Tovább
A klímaválság és a társadalmi egyenlőtlenségek forrása ugyanaz - Podcast Dr. Köves Alexandra ökológiai közgazdásszal

A klímaválság és a társadalmi egyenlőtlenségek forrása ugyanaz - Podcast Dr. Köves Alexandra ökológiai közgazdásszal

podcast_4.pngTényleg utópia a társadalmi és környezeti egyenlőséget támogató gazdasági rendszer? A Messzelátó podcast harmadik adásában megvizsgálunk egy alternatív közgazdasági irányzatot, amely új utakat keres a jelenlegi gazdasági berendezkedéshez képest. Az ökológiai közgazdaságtan elméletéről és megvalósíthatóságáról a irányzat egyik hazai képviselőjével, Dr. Köves Alexandrával beszélgettünk.

2020.12.04. Írta: Sipos Sára

A Messzelátó podcastben a jövőnket meghatározó témákat járjuk körbe, minden alkalommal egy szakértővel beszélgetve. Dr. Köves Alexandra a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a Nemnövekedés Mozgalom tagja, a Zöld Egyenlőség podcast szerkesztő-műsorvezetője.

Dr. Köves Alexandrától megtudhatjuk:

  • hogyan fordult a figyelme a zöld gazdaság felé
  • mi az a nemnövekedés
  • mik az alapelvei az ökológiai közgazdaságnak, és mi közük a jólléthez
  • mit jelent a gazdasági beágyazottság

Nézz bele velünk a Messzelátóba, és hallgasd meg podcastsorozatunk legújabb részét! Korábbi részeinket megtalálod a Közgazdász Online YouTube-csatornáján.

Ha feliratkozol, a következőkről sem maradsz le.

A klímaválság és a társadalmi egyenlőtlenségek forrása ugyanaz - Podcast Dr. Köves Alexandra ökológiai közgazdásszal Tovább
A vírus rávilágít a lényegre, az emberközpontúságra - Podcast Dr. Baritz Sarolta Laurával

A vírus rávilágít a lényegre, az emberközpontúságra - Podcast Dr. Baritz Sarolta Laurával

laura_nover-2.JPGMár az irányzat neve is sokat elárul erről az alternatív gazdasági szemléletről: emberközpontú, keresztény és társadalmi elvekre épül. A Messzelátó podcast második részében közelebbről megvizsgálunk egy közgazdasági irányzatot, amely új utakat keres a jelenlegi mainstream gazdasági berendezkedéshez képest. Az emberközpontú gazdaság elméletéről és megvalósíthatóságáról az irányzat megálmodójával, Dr. Baritz Sarolta Laurával beszélgettünk.

2020.11.22. Kép és szöveg: Taxner Tünde

A Messzelátó podcastben szakértőkkel beszélgetve jövőbe mutató témákat járunk körbe. Dr. Baritz Sarolta Laura domonkos rendi nővér a Sapientia, a Corvinus és a Közszolgálati Egyetem oktatója, hozzá fűződik a Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban képzés.

laura_nover-3.JPG

Podcastfelvételünk helyszíne mellett, a Budakeszin található domonkos rendháznál található templom

Laura nővér elmeséli...

  • hogyan és miért változott meg véleménye a mainstream gazdasági rendszerről. 
  • mik a legfontosabb alapelvei és értékei az emberközpontú gazdaságnak.
  • hogyan lehet a gyakorlatba átültetni ezt az irányzatot.
  • milyen szerepet játszhat a koronavírus-járvány az emberközpontúság jövőjében.

Vedd újra kezedbe a Messzelátót, és hallgasd meg legújabb podcastünket! Az előző részről és a podcast indulásáról itt olvashatsz.

A következő hetekben több új podcastrésszel jelentkezünk majd.

Ha feliratkozol a Közgazdász Online YouTube-csatornára, biztos nem maradsz le egyikről sem!​

A vírus rávilágít a lényegre, az emberközpontúságra - Podcast Dr. Baritz Sarolta Laurával Tovább
Közelebb - Új podcast pszichológiáról, karrierről és tanulásról

Közelebb - Új podcast pszichológiáról, karrierről és tanulásról

ht_youtube.png

Kíváncsi vagy, mi történt a járvány hatására a munkaerőpiacon? Milyen egy online állásinterjú, és mihez kezdhetsz jelenleg pályakezdőként? A Corvinus Hallgatói Támogatás pszichológus és karriertanácsadó szakemberei új podcastjük első részében vendégeikkel gyakorlatias válaszokat adnak. Mivel mi is elsődlegesen hozzátok, egyetemistákhoz szólunk, a Közgazdász Online csatornáin indították el új podcastjüket, a Közelebbet. Ismerjétek meg a motivációkat a podcast mögött, és hallgassátok meg az első részt! 

2020.11.20. Írta: Széles Zsuzsanna, grafika: Nagy Dávid, Közgazdász

A Corvinus Hallgatói Támogatás pszichológusokból és szakképzett segítőkből álló sokszínű csapata 2020 tavaszán újult meg, és azóta is bővül. Folyamatosan dolgozunk azon, hogy minél több területen, minél több szolgáltatásunkkal támogathassunk Titeket a hallgatói életút alatt, úgy, ahogy arra Nektek a leginkább szükségetek van.

A járványhelyzet miatt nekünk is sok mindent újra kell gondolnunk, hiszen a távoktatás ideje alatt nincs lehetőségünk személyes találkozások lebonyolítására. Így került képbe a podcast, mint kézenfekvő formátum: el tudjuk készíteni a digitális munkamód mellett is, és számos előnye van felhasználói szempontból is, hiszen ott és akkor tudjátok meghallgatni az epizódokat, amikor Nektek a legalkalmasabb, a részeket meg tudjátok egymással osztani, és később, ha szükséges, vissza tudjátok keresni őket.

A podcast elnevezés eredetére két megközelítés van: az egyik szerint a kifejezés az angol „P.O.D.” rövidítés (portable on demand / igény szerint hordozható) és a „cast” (broadcast / sugározni, közvetíteni) szó összetételéből keletkezett, a másik szerint pedig az „iPod” és a „cast” szavakat mixelték újra. Akármelyik legyen is, a lényeg, hogy digitális tartalomként bármikor meghallgatod, megoszthatod, visszakeresheted a részeket.

A Közelebb podcastsorozat epizódjaiban izgalmas beszélgetésekre számíthattok szakértőktől pszichológiai, karrier és tanulás témában. Sorozatunkat a Közgazdász Online hallgatói magazinnal együttműködésben készítjük, így epizódjainkat a Közgazdász YouTube-csatornáján éritek el, melyre érdemes feliratkoznotok. Hamarosan megtaláljátok a részeket a legnagyobb podcast szolgáltató oldalakon is.

Az első rész, a „Karrier útikalauz stopposoknak (nemcsak) 2020-ra” a COVID-19 járvány okozta munkaerőpiaci változásokról szól. Vendégeink Hinterstein Anikó, a Magyar Telekom Talent Executive vezetője és Fertig Balázs, a MOL Group csoportszintű toborzási vezetője voltak.

Válaszokat találhattok benne olyan kérdésekre, mint hogy

  • hogyan változott a munkavégzés módja?  
  • mi változott a pályakezdők, gyakornokok szempontjából?  
  • hogyan alakultak át a kiválasztási folyamatok?  
  • módosultak-e az elvárások a digitalizálódott folyamatok miatt?  
  • a megváltozott helyzetben milyen skillek váltak hangsúlyosabbá?  
  • mitől leszel sikeres egy online interjún?  
  • hogyan készülj fel rá?  
  • mi a helyzet a visszajelzésekkel?  
  • hogyan alakulnak az onboarding folyamatok?

Hallgasd meg az epizódot itt:

A félév során további adásokkal is jelentkezünk majd, a következő rész témája a perfekcionizmus lesz, ami sokunkat érint. Témaválasztáskor mindig abból indulunk ki, hogy mi az, ami számotokra fontos. Szívesen vesszük visszajelzéseiteket a meghallgatott epizódokkal kapcsolatban, és örülünk a témafelvetéseknek is. Írjatok nekünk podcast témában is a studentsupport@uni-corvinus.hu címünkre, vagy küldjetek nekünk chatüzenetet Facebookon!

Közelebb - Új podcast pszichológiáról, karrierről és tanulásról Tovább
Tekintsünk együtt a jövőbe! - Elindult Messzelátó című podcastunk

Tekintsünk együtt a jövőbe! - Elindult Messzelátó című podcastunk

youtubem-01-01.png

Érdekel a jövő, de átláthatatlannak érzed? Szeretnél többet tudni az elkövetkezendő évtizedek meghatározó témáiról, de nem tudod, hol kezdd el? Akkor most induló podcastunk pont neked való! A legfontosabb dilemmákról beszélgetünk szakértőkkel, közérthetően. Az első részben a közösségi média jelenéről és jövőjéről beszélgetünk.

2020. 11. 04. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Nagy Dávid, Közgazdász

A Közgazdász Online alkotószellemű fiatalokból áll, akik tudást és inspirációt gyűjtenek cikkekbe és most már beszélgetésekbe az egyetemükön innen és túlról. Blogunkon és közösségimédia-felületeinken már egy éve minden nap új tartalmakkal jelentkezünk. Most elérkeztünk a következő nagy lépéshez: elindítjuk podcast csatornánkat is! 

Tarts velünk, és hallgasd meg az első részt, amiben Dr. Bokor Tamás médiakutatóval körbejárjuk, hogyan hat ránk jelenleg a közösségi média, és milyen jövőt tár elénk! 

podcast.jpg

A Közgazdász podcast csapata, fotó: Bera Viktor, Közgazdász

Ebben a részben először vettük kezünkbe a Messzelátót, és a legújabb Netflixes sikerfilm, a The Social Dilemma kapcsán arról beszélgettünk, a globális óriásvállalatok milyenre tervezik meg a közösségimédia-platformokat és miért pont így.

A Messzelátóban szakértők, kutatók segítségével olyan témákról fogunk beszélgetni, melyek alapjaiban határozhatják meg a következő éveinket. Lesz szó klímaváltozásról, alternatív  közgazdaságtani irányzatokról, digitalizációról és a divatiparról is. A közérthető beszélgetések a minket érintő dilemmákra fókuszálnak. November folyamán több új résszel jelentkezünk majd. Ha feliratkozol a YouTube-csatornánkra, biztos nem maradsz le egyikről sem!​

Tekintsünk együtt a jövőbe! - Elindult Messzelátó című podcastunk Tovább
Let’s talk about Ásatalk

Let’s talk about Ásatalk

Podcast ajánló nem csak ínyenceknek


55957734_576535679532409_4181496081105813504_o_1.png

Mit kapunk, ha összekeverünk két ELTE régész szakos, ambiciózus fiatalembert, egy RSS technológiát használó hanganyagot, bedobjuk őket egy régészettel teli üstbe és intenzív interneten egy órán keresztül állni hagyjuk? - Podcast ajánló nem csak ínyenceknek.

Írta: Szatmári-Schubauer Solt 

 

A csillagok istenspermák. Mióta ezt tudom, egészen más szemmel nézek az égre. Pedig a fényes égitestek semmit sem változtak. De a gáláns gavallérok szájából elhangzó kijelentés, miszerint „a csillagokat is lehoznám érted az égből” mégis kicsit más színezetet nyert… 

Nos, ehhez hasonló érdekességeket nem minden podcastben lehet hallani. Ha már a fülünkön jönnek ki - ahelyett, hogy befele mennének - a filmes, zenei és sportos témák, akkor érdemes valami újdonság után nézni, hiszen az internet zsúfolt zsebeiből valódi raritásokat lehet előásni. Ilyen ékkő - a számos más érdekes téma mellett - csillagok eredetét is feszegető Ásatalk podcast, amely Magyarországon a műfaj első és eddig egyetlen régészettel foglalkozó képviselője..

„Az a baj a magyar régészettel, hogy elengedte az emberek kezét és a régészek csak egymásnak írogatnak. Pedig a feladatunk az lenne, hogy a laikusokat is közelebb hozzuk a múlt szépségeihez.”

Pillik Bertalan ennek szellemében álmodta meg az Ásatalk ötletét. Műsorvezető társával, Soós Bencével úgy építik fel az adásokat, hogy az mindenki számára élvezetes legyen, aki legalább egy szikrányi érdeklődést is mutat a régészet iránt. Minden alkalommal más, szakterületén szaktekintélynek örvendő vendég segítségével tárnak különböző történelmi témákat a szemünk elé - a podcast jellegéből adódóan, természetesen a hallójáratainkon keresztül. Az ősember szerszáma (bármilyen is legyen) és a magyarok nyilai mellett olykor a krimi bibliáját megalkotó Agatha Christie, máskor meg egy Bёlga szám csusszan ki Gilgames kardhüvelyéből, hogy a műsor multitudományos fegyvereként csapjon le ránk.

„Ha valaki csak a hihetetlen történelmi csatornákból táplálkozik, az sajnos nagyon félre lesz tájékoztatva. Iszonyú nagy kárt tudnak okozni a szakmának. Például azzal, hogy fémkeresőzésre buzdítanak.”

received_1040640409647452.jpegNapos reggeleken, mikor még a galambok is megkockáztatják, hogy átérnek-e a kocsi előtt, lelkünk mélyén megjelenhet a kalandvágy, amely arra ösztönöz, hogy a sarkon kölcsönzött Indiana Jones jelmezünkben felszökjünk egy Burmába tartó teherszállító repülőgépre, ahol aztán Made in Taiwan pityegőnkkel frigyládák légióira vadászunk. És még szerencse, ha nem csaptunk a hónunk alá egy kínai gyereket még a sarki kölcsönzőben, hogy a kocsinkat vezesse, amíg a 190 magas náci verőembert távolítjuk el a hátsó ülésről!

Az Ásatalk arra is választ ad, miért jobb ötlet azokon a napokon inkább csak egy kirándulást tenni a Hármashatár-hegyre. (Közben esetleg lehet hallgatni a legújabb adást.) De a podcasten szerzett ismereteink birtokában akkor sem kell a tudakozót hívnunk, ha véletlenül valódi leletre bukkannánk a kertünkben.

„Él az a sztereotípia, hogy ecsettel kapirgálunk, az ásatás muri. Tényleg nem is ez a megterhelő része, hanem az utána következő adatfelvétel, összefüggések keresése, elméletek felépítése. De pont ez is célja a podcastnek, hogy ezt tisztázzuk mindenkivel.” 

- tisztázta velünk is Pillik Bertalan.

Ha pedig valaki kíváncsi arra, pontosan milyenek egy ásatás körülményei, hogyan néz ki a Hollywoodon kívüli műkincskereskedelem, vagy csak egy vértől és csillagoktól tocsogó sumér mondát szeretne hallani, annak kitűnő szórakozást kínál az Ásatalk, hiszen a fiúk valóban maradandót alkottak.

Az Ásatalk facebook oldala az alábbi linken érhető el: 

https://www.facebook.com/asatalkpodcast/?epa=SEARCH_BOX 

 

Szatmári-Schubauer Solt

2020. január 25.

Let’s talk about Ásatalk Tovább
süti beállítások módosítása