Közgazdász Online


Amikor az abszurd beköltözött a politikába - Sorozatkritika

Amikor az abszurd beköltözött a politikába - Sorozatkritika

space_force.jpg

A Netflixtől idén sem maradnak távol a botrányok, a legutóbbit például a Trump-paródiának szánt szatirikus komédia, a Space Force váltotta ki. Amikor sokak szerint a valóság is saját paródiájává válik, virágzását éli a szatíra műfaja. Kétrészes írásunkban két Netflix-sorozatot mutatunk be, melyek görbe tükröt állítanak a mai politikai légkörnek. (borítókép: IMDb)

Írta: Kovács Máté

Időnként előfordulnak olyan helyzetek, amiket egészen abszurdnak élünk meg – mintha már nem is a valóságban, hanem egy politikai szatírában élnénk. Néha csak nevetünk az egészen, máskor meg azon gondolkodunk: tényleg mindenki megőrült? 

Körülbelül ezzel írhatnám le azt az érzést, ami a Space Force és a The Politician sorozatokat övezi. A Netflixtől sosem állt távol, hogy bevállaljon megosztó és kockázatos forgatókönyveket, melyek aztán többnyire igazolták is a bizalmat – nézettségben mindenképp. 

I.rész: Space Force

Mit ér egy háborús űrpornó nagy, piros gombok nélkül?

A Space Force egyik legnagyobb hibája, hogy fogalma sincs, mi is akar lenni. A történet aktualitását Donald Trump tavaly decemberi bejelentése adja: az Egyesült Államok űrhaderőt hoz létre U.S. Space Force néven, az elnök szerint ugyanis a jövő háborúit az űrben fogják vívni. 

A Star Wars-fanok bánatára ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy néhány éven belül X-szárnyúak fognak repkedni a Föld körül, ugyanis nem terveznek harci csapatokat küldeni az űrbe. Mindenesetre sokak fantáziáját megmozgatta, hogyan működik majd az „űrdominancia” a gyakorlatban, így jött létre Steve Carell (Minyonok, Csodálatos fiú) és Greg Daniels sorozata, a Space Force is (előbbi egyben a főszereplő is). 

spaceforce3.jpgIgen, „A” Space Force, ugyanis a Netflix az Egyesült Államok hadseregét megelőzve védette le a nevet. Bár a gyakorlatban nem biztos, hogy ennek bármilyen következménye lesz, ez a tény önmagában is elég ironikusra sikerült. Vagy szatirikusra, vagy…

… és itt térünk rá magára a sorozatra, amit műfajilag nagyon nehéz meghatározni. Ezzel önmagában nem lenne probléma, ha nem folytonos csapongásról lenne szó. Az előzetes alapján sokan egy ütős Trump-paródiát vártak, ez ugyanakkor csak részben valósul meg. Bizonyos esetekben jót nevetünk azon, amikor az elnök megosztó személyiségéből látunk viszont elemeket, máskor azonban paródia helyett egy kevésbé működő szatírát kapunk. 

Mi a különbség a kettő között? A paródia gúnyos utánzás szórakoztató céllal, és ez tökéletesen át is jön akkor, amikor a Ben Schwartz (Kacsamesék, Sonic, Modern család)  által játszott Twitter-menedzser hevesen érvel egy rakétakilövés mellett, hiszen az milyen jól mutatna a feeden. A szatíra szintén a gúnyt használja fel, mellyel a kor problémáit kritizálja és állítja pellengérre.

A paródia nem ítélkezik, a szatíra viszont igen, a sorozat pedig nem tudja igazán eldönteni, hogy akar-e értékítéletet mondani, vagy sem. 

Külön-külön mindkettő jól működik, ami a szereposztásnak is köszönhető. Steve Carell, aki a Space Force tábornokát alakítja, jól átadja ezt a vívódást, amit a sorozat maga is átél a tíz rész során. Bizonyos esetekben nevetünk az értelmetlen ötletein (például azon, hogy egy marketing céllal fellőtt csimpánzzal tárgyaljon műholdjavításról banán-valutában), máskor viszont érezzük a rá nehezedő nyomást, amikor egy nevetségesen abszurd helyzetben morális-erkölcsi döntést kell meghoznia – ami eltúlozva ugyan, de a valóságban is jelen volt a történelem során. 

Spoiler: Ilyen eset, amikor a várva-várt Hold-misszió a során a természetesen már sokkal hamarabb odaérő kínaiak egyszerűen áthajtanak holdjárójukkal az Egyesült Államok lobogóján. Ez persze kemény megtorlást igényel, például össze kell kenni az egész kínai tábort borotvahabbal, ha pedig ez sem lenne elég, WC-papírral kell őket megdobálni. A katonásdi-tábornokok azonban ennél valamivel durvább fellépést sürgetnek: hiába lenne háborús bűn, a kínai tábort el kell pusztítani. Mit tehet ilyenkor a főhős? A parancsnak, vagy a belső iránytűjének engedelmeskedik? 

Ez a fajta kettősség húzódik végig a történeten. Amikor paródiáról van szó, jól működnek a poénok és teljesen bele tudunk helyezkedni a vasárnap délutáni limonádé életérzésbe. Amikor viszont megpróbál komolyabb témákat behozni, például a főhős családi drámáját (a felesége börtönbe kerül, a tinédzser lányával pedig folyamatos konfliktusokat él meg), már nem tudjuk elhinni neki. Amikor a komoly komolytalankodik, működik a dolog és nevetünk rajta, amikor viszont a komolytalan próbál komolykodni, az egész nagyon mesterkéltté és sablonossá válik. 

spaceforce2.jpg

(kép: IMDb)

spaceforce4.jpgNagyon érdekes még John Malkovich (Red, Az új pápa) szerepe is, aki a haderő vezető tudósát alakítja. Ő az a higgadt elme a Trump-stábban, aki igyekszik a valóságot is némiképp napirendre venni, hogy aztán természetesen mindig a főnökének legyen igaza. A személyén keresztül egyébként érdekes dilemmák rajzolódnak ki: egyrészt megjelenik benne az az évszázados probléma, hogy a tudósoknak akkor lesz csak igazuk, miután már megtörtént a baj (lásd globális felmelegedés), ugyanakkor ők sem tévedhetetlenek, ezt pedig a legnagyobb elméknek is el kell fogadniuk. 

A Space Force ennek ellenére szerethető, még akkor is, ha a végén marad egy kis hiányérzetünk. Néhány poénhoz szükséges a valódi környezet ismerete, szóval nem árt, ha követjük az amerikai fejleményeket (például egyesek szerint a bombák nemcsak hurrikánoszlatásra, hanem a kínaiak által szétvágott műhold összeszerelésére is alkalmasak lehetnek), de ezek nélkül is teljesen élvezhető a történet –

feltéve, ha szeretjük sokszor kimondani a WTF mozaikszót, ami egy abszurd komédia esetében kitűnő fokmérő lehet.

Amikor az abszurd beköltözött a politikába - Sorozatkritika Tovább
Teljes mértékben reméljük és elvárjuk, hogy a CEU Budapesten folytathassa tevékenységét

Teljes mértékben reméljük és elvárjuk, hogy a CEU Budapesten folytathassa tevékenységét

 

Úgy tűnik, mintha a budapesti amerikai követség ideiglenes ügyvivői vonzanák a turbulensebb időszakokat a magyar-amerikai kapcsolatokban: André Goodfriend hivatali idejében történt a kitiltási botrány és nála kért tolmácsot Vida Ildikó, Colleen Bell 2017. januári távozása után ügyvivőnek előlépő David J. Kostelanciknak pedig a CEU körüli hercehurca jutott. Nem csak erről, hanem Ukrajnáról, az orosz szankciókról, kereskedelemről, földgázról és a NATO által várt védelmi kiadások növeléséről is megkérdeztük.

Kovács-Dobák Géza: Kiutazása előtt találkozott az új washingtoni magyar nagykövettel, Dr. Szabó Lászlóval. Miről beszélgettek?

Szabó László nagykövet úrral washingtoni kiutazása előtt volt alkalmam találkozni. Beszélgetésünk során lehetőségünk nyílt megvitatni mindazt, ami a magyar-amerikai kapcsolatok erőssége. Ilyen a védelmi együttműködésünk, melyben országaink együtt dolgoznak azon, hogy megfeleljenek az új kihívásoknak Európában és máshol a világban. Beszélgettünk az USA és Magyarország közötti kereskedelemről és üzleti kérdésekről. Az amerikai vállalkozások és mi, mint Magyarország második legnagyobb befektetési partnere munkahelyek százezreit teremtettük meg Magyarországon. Beszéltünk a folyamatban lévő és folytatódó rendvédelmi együttműködésről országaink között. De ami még ennél is lényegesebb, az az emberek közötti, kulturális összefonódás, különösen a fiatalok számára. Amerikaiak érkeznek Magyarországra és magyarok utaznak ki az Egyesült Államokba azért, hogy tanuljanak vagy dolgozzanak, olyan csereprogramok keretében, mint például a Nyári Diákmunka/Utazás Program és más, tanulmányi lehetőségek.

Az Egyesült Államok és Magyarország baráti kapcsolatot ápolnak egymással, egymás szövetségesei, ezért kötelességünk és kötelezettségünk barátként beszélni a másikkal, mikor egymás országaiban aggodalomra okot adó helyzetekkel találkozunk. Szóba került a CEU, amely továbbra is aggodalmat keltő ügynek számít az Egyesült Államok számára. Határozott szándékunk, hogy Magyarország és New York állam között megállapodás szülessen arról, hogy a CEU továbbra is tanszabadsága teljes birtokában működhessen, ugyanúgy, mint a többi itt működő egyetem, mint például a marylandi McDaniel College. Őszinte vitát folytattunk a civiltörvényről, arról, hogy a magyarok képesek legyenek arra, hogy szerveződhessenek és aktívan hozzájárulhassanak a saját társadalmuk fejlődéséhez olyan ügyek tekintetében is, melyek néha nem feltétlenül a legfontosabbak vagy éppen üdvözlendők a kormány számára. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) minden tagállamának felelőssége, hogy teret biztosítson a civil társadalom számára, hogy aktív demokratikus és polgári részvétel valósulhasson meg. Magyarországon kérdéseket vet fel, hogy aggodalmakat ébresztő akadályokat látunk ezzel kapcsolatban.

KDG: Ha már a CEU-t említette, nekünk, egyetemi hallgatóknak ez komoly aggodalom. Van jelenleg olyan platform, ahol az amerikai kormány és a magyar kormány egyeztet ezzel kapcsolatban?

Az Egyesült Államokban nem a szövetségi kormány felelős az egyetemekért, ez az állami kormányzatok hatásköre. Szóval attól kezdve, amikor a CEU-tól megkövetelték, hogy kössön új kormányközi megállapodást a megfelelő kormányzati szinttel az Egyesült Államokban, ez nem a szövetségi kormányzat hatásköre volt, hanem New York államé. Végül a magyar kormány megkezdte a tárgyalásokat New York állam képviselőivel.

10_11_kostelancik_interju_ressely_kinga.jpg

Sándor Krisztián: Mikor kezdett tárgyalásokba a magyar kormány New York állammal?

Úgy hiszem, június közepe, vége felé került sor erre. Volt egy találkozó New York állam képviselői és a magyar kormány között június végén New Yorkban. Ezután ezek a megbeszélések folytatódtak. Ezen a ponton tehát reménykedünk, és arra bátorítjuk New York államot és a magyar kormányt, hogy jussanak megállapodásra, lehetővé téve a CEU-nak, hogy továbbra is teljes akadémiai szabadsággal folytathassa működését.

KDG: A jogszabály jövő évtől hatályos, véleménye szerint lehetséges, hogy megállapodás szülessen még az év vége előtt?

Erősen reméljük, és úgy gondolom, az az elvárásunk, hogy az év végére megszülessen a megállapodás. A CEU mindig is lényeges eleme volt az amerikai-magyar kapcsolatoknak. Több mint 25 éven keresztül szolgált erős alapként tanulmányi- és egyéb csereprogramok lebonyolításához az Egyesült Államok és Magyarország között. Az Egyesült Államokban mind a kongresszusi republikánusok és demokraták részéről, mind Amerika-szerte az akadémiai közösségen belül, és itt Budapesten is erős támogatást élvez. Már ezen indokok miatt is, mivel ilyen lényeges szerepet játszik a bilaterális kapcsolatainkban, teljes mértékben reméljük és elvárjuk, hogy Budapesten folytathassa tevékenységét.

Megkérdeztük az ügyvivő urat a 2016-os elnökválasztásba való orosz beavatkozásról, és arról, hogy igazak-e a pletykák, miszerint Gorka Sebestyént el fogják bocsátani a Fehér Házból. Noha Kostelancik úr elutasította, hogy a témák bármelyikét illetően spekulációkba bocsátkozzon, egy héttel később Gorka távozott a Fehér Házból. A Rolling Stone magazinban megjelent véleménycikkel kapcsolatban (amely Gorka szakmai felkészültségét kérdőjelezte meg a Corvinuson írt doktori disszertációja alapján – szerk.) Kostelancik úr a Corvinus védelmére kelt: “A Corvinus kiváló egyetem, melyről tudjuk, hogy Magyarországon, Európában és Egyesült Államokban is elismert, és úgy gondolom, ez rendkívül igazságtalan jellemzése volt [az egyetemnek].”

KDG: Térjünk rá a kereskedelemre. Annak fényében, hogy az Egyesült Államok gazdaságpolitikájában hajlik a protekcionizmusra, hogyan hathat ez a TTIP (szabadkereskedelmi megállapodás az USA és az EU között) tárgyalásokra?

Az Egyesült Államok, mint bármely más ország, a kereskedelmi tanácskozások során mindig is arra törekedett, hogy tisztességes és méltányos, növekedést elősegítő, munkahelyeket teremtő és befektetéseket ösztönző megállapodást kössön. Ez a megközelítés ugyanaz maradt a Trump adminisztráció számára is. Jelenleg az új kereskedelmi képviselőnk bejelentette, hogy az Európai Unióval folytatott szabadkereskedelmi tárgyalások, illetve kereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalások prioritást élveznek, és az Egyesült Államok elismeri, hogy hatalmas gazdasági potenciál van az USA és az EU között. Bármely országban, bármikor, bármely tárgyalás alkalmával felmerülhetnek aggodalmak a hazai iparágakkal kapcsolatban – hogy garantálják azt, hogy bizonyos szektorok jól teljesítsenek bármilyen megállapodás feltételei szerint. Ez folytatódik majd a Trump adminisztráció alatt is egyes iparágakra vonatkozóan az Egyesült Államokban, és elképzelhetőnek tartom, hogy Európában is halljuk majd ezeket az aggályokat. A lényeg azonban annak a felismerése, hogy olyan megállapodást kössünk, amely csökkenteni tudná a vámokat és lehetővé tenné a gazdasági növekedést, munkahelyteremtést, valamint a nagyobb befektetéseket.

SK: Az USA számos alkalommal jelezte, hogy szívesen szállítana földgázt Európába. Milyen akadályai vannak ennek? Mi szükséges ahhoz, hogy akár Magyarországra is érkezzen amerikai földgáz?

Az USA régóta támogatja Európa diverzifikációs törekevéseit a földgáz és más energiahordozók tekintetében. A technológiai változásoknak köszönhetően már képesek leszünk földgázt exportálni Európába. Ehhez bizonyosan szükséges a pénzügyi támogatás és ösztönzők, valamint az LNG (cseppfolyósított földgáz)-szállítás hatékonnyá tétele kereskedelmileg és gazdaságilag. De fontos még az infrastruktúra is, valamint a fizikai kapcsolatok egyes európai országok között vezetékeken keresztül . Trump elnök részvétele a Három Tenger Kezdeményezés (melynek célja, hogy a Balti-tenger, Adriai-tenger és a Fekete-tenger közötti országok földgázvezetékeit összekösse, és Magyarország is része – szerk.) júliusi varsói csúcstalálkozóján fontos jelzés volt az USA részéről, hogy érdekeltek vagyunk abban, hogy európai országoknak cseppfolyós földgázt értékesítsünk. Szorosan együtt akarunk dolgozni, különösen a közép-európai államokkal. Különböző útvonalakon érkezhetne földgáz Magyarországra: északról Lengyelországon, vagy dél felől Horvátországon keresztül. Folytatjuk az együttműködést az EU-val és az egyes országokkal, országcsoportokkal - továbbra is támogatjuk a diverzifikációs törekvéseket, valamint hogy elérhetővé tegyük az amerikai LNG-t, amennyiben ezek az országok érdeklődnek iránta.

Rákérdeztünk a Kongresszus által elfogadott, Oroszország elleni új szankciókra, melyek hatása az ügyvivő szerint kizárólag Oroszországra és annak kelet-ukrajnai hadviselési képességeire korlátozódik. “Az orosz agresszió évek óta nő, és NATO tagállamokként a mi országaink közös felelőssége a régió biztonsága. Magyarország és az USA javát legjobban egy erős, szuverén Ukrajna szolgálná, melyben a demokrácia mély gyökeret ver, a korrupció ellen fellépnek és kiirtják, és ez az Ukrajna válna a legjobb környezetté az ország összes nemzetisége számára.” Ezeket nem sokkal az előtt mondta, hogy James Mattis, az USA védelmi minisztere felvetette, hogy élet kioltására nem alkalmas fegyvereket szállítanának Ukrajnának védelmi célokra.

KDG: Üdvözli az amerikai adminisztráció Magyarország kötelezettségvállalását, hogy a NATO által elvárt szintre emeli a védelmi kiadásait?

Üdvözöljük a magyar kormány döntését, hogy betartja a walesi NATO-csúcson elfogadott követelményt, miszerint a GDP 2%-át kell védelemre fordítani. Külön üdvözöljük a kormány nyilatkozatait, hogy felpörgetik a kiadások növelésének tervezett ütemtervét, hogy mielőbb elérjék a 2%-os célt.

KDG: Számít az, mire költik el ezt a 2%-ot?

Igenis számít, hogyan költik el ezt a 2%-ot. Ami azt illeti, a cél az, hogy a tagországok egy bizonyos (magasabb) százalékot fordítsanak olyan új technológiák beszerzésére, melyek növelik az interoperabilitást, az összekapcsolódási képességet a magyar haderő és a többi NATO-tag között. A döntés a védelmi kiadásokról végső soron az egyes országok önálló döntése. Az a fontos, hogy hajlandóak vagyunk szövetségesekként együtt gyakorlatozni, együtt kommunikálni, és – ha úgy hozza a helyzet – együtt harcolni. Ennek érdekében szükséges az országok közötti koordináció. Ezt teszi a NATO, a védelmi, katonai személyzetén keresztül. A magyar képviselők, az Egyesült Államok képviselői és a többi fél között folyamatos a párbeszéd, ki mit tud tenni a különböző területeken, mire koncentrálnak annak érdekében, hogy javítsák a kapcsolatokat a szövetségeseikkel.

SK: Mi az USA álláspontja egy közös európai hadseregről?

Az Egyesült Államoknak az a legfontosabb, hogy a NATO képességei ne essenek áldozatul egy európai uniós haderőfejlesztésnek. Azaz, azokat az erőforrásokat, pénzeket és személyzetet, amit az Európai Unió védelmi struktúrájához rendelnek, ne a NATO struktúrájától vegyék el és csoportosítsák egy EU-s zászló alatt. Mi régóta támogatjuk az erősebb védelmi együttműködést az uniós tagországok között, sőt, a NATO maga is együttműködik számos uniós, de nem NATO-taggal – közülük kiemelkedik Finnország és Svédország.

David J. Kostelancik életútja:

David J. Kostelancik gyerekkori élményei hatására választotta a diplomáciai pályát: Chicago közép-európai negyedében nőtt fel cseh, szlovák, horvát, szerb, lengyel és magyar bevándorlók között. Oroszul tanult, ami később lehetővé tette, hogy nemzetközi megállapodások megkötésében segédkezzen.

Egyetemi tanulmányai alatt az USA külügyminisztériumában volt gyakornok, ahol a Szovjetunióval kapcsolatos ügyeken dolgozott. Ez meghatározó élménynek bizonyult számára: a világ különböző pontjain szolgáló amerikai diplomatákkal találkozott és dolgozott együtt. Diplomája megszerzése után az akadémiai pálya helyett a diplomáciai karriert választotta. Budapesti kiküldetése előtt – a teljesség igénye nélkül – részt vett az EBESZ és a NATO munkájában, szolgált Albániában és Törökországban diplomataként, valamint vezette az amerikai külügy európai és eurázsiai irodájának oroszországi ügyekkel kapcsolatos részlegét.

“A legfontosabb, amire hangsúlyt helyezünk, az az interakció amerikaiak és magyarok között. Különösen, de nem kizárólag, a fiatalok között. Erre jelentenek példát az olyan programok, mint az utazással egybekötött nyári munkalehetőségek a tengerentúlon, a tanulmányi lehetőségek az USA-ban vagy akár itt Budapesten, vagy a CEU és egyéb programok, melyek magyaroknak és amerikaiaknak adnak lehetőséget arra, hogy találkozzanak és együtt dolgozzanak és tanuljanak. Ez különösen fontos számunkra.”

Az interjút készítette: Kovács-Dobák Géza, Sándor Krisztián
Fotó: Ressely Kinga

Teljes mértékben reméljük és elvárjuk, hogy a CEU Budapesten folytathassa tevékenységét Tovább
„A science fiction univerzumok pont azt mutatják meg, hogy a politika számít…”

„A science fiction univerzumok pont azt mutatják meg, hogy a politika számít…”

Jog és Politika a fantasykban címmel tart előadássorozatot az ELTE ÁJK HÖK, amelynek dr. Tóth Csaba rendszeres előadója, valamint a 2016-ban megjelent, A Sci-fi Politológiája című könyv szerzője.  Ezek kapcsán kérdeztük a Sci-fi, a fantasy és a politika kapcsolatáról.

Közgazdász: Honnan jött az ötlet, hogy a Sci-fi és fantasy világok politikai rendszereivel foglalkozzon?

Tóth Csaba: Nálam okosabb emberek mindig azt mondták, hogy olyannal kell foglalkozni, amit az ember nagyon szeret. Gyerekkorom óta érdeklődtem mind a sci-fi, mind a politika iránt, és szerencsére a politológia tanulmányaim lehetőséget adtak arra, hogy ezt a két területet kombináljam.

Vannak olyan sajátosságok, amelyek kizárólag a fantasykban található politikai rendszerekre jellemzőek?

Szerintem nincsenek. Sőt! Pont ez az érdekes, hogy – miközben ezek nagyon kreatív szerzők által alkotott világok – a politika alapjai ugyanúgy jelennek meg mint a mi világunkban, talán ezért is alkalmas arra, hogy egyetemen is a sci-fi és fantasy világokon keresztül mutassuk be a politikát, vagy akár a jogot és a közgazdaságtant. Van néhány olyan szerző, aki próbálkozik egzotikus politikai rendszerek felvázolásával. Csak hogy egy példát mondjak: Alastair Reynoldsnak van egy demarchia nevű politikai rendszere, melyben sorsolással választják ki a politikai vezetőket. De igazából nem ezek a jellemzőek.

Hogyan hat a fantasyk társadalmára a varázslat?

A mágiának azért van fontos szerepe, mert sok világban megakadályozhatja a kapitalista fejlődést, a polgárság kialakulását, az iparosodást. Egészen egyszerűen azért, mert a nagyobb teljesítmény eléréshez nincs szükség fejlődésre, nincs szükség gépekre, hanem mindent el lehet érni varázslattal. Ebben az esetben a tehetséges fiatalok nem iparosnak tanulnak és vállalkozók lesznek, hanem varázslók lesznek. Ez az egyik magyarázat arra, hogy miért van az, hogy a legtöbb fantasy világban nincs polgárság. A Gyűrűk Urának például van egy olyan értelmezése, amely szerint Mordor, a gonosz, voltaképpen egy iparosodás irányába induló társadalmat jelentett a dolgos orkokkal, akik igyekeznek egyre többet dolgozni. Pont ezért jelentenek fenyegetést a mágiában érdekelt konzervatív embereknek, mert ők egy ilyen folyamatosan dolgozó társadalom helyett, inkább egy idillikus, kissé nemesi, agrárius, konzervatív világot szeretnének. Ebben az értelmezésben Mordor valójában a progressziót képviseli, amelyen nevetünk, de ez jól mutatja, hogy milyen témákat lehet feldolgozni az ilyen könyveken keresztül.

Mit tanulhatunk a fantasykból politikai szempontból?

Rengeteget. Ezek a világok lehetőséget nyújtanak nekünk arra, hogy gondolatkísérleteket végezzünk. A társadalomtudományok egyik nagy problémája az, hogy nem tudjuk újrajátszani a történelmet. Viszont gondolatkísérlet szintjén ez a sci-fi, fantasy világokban lehetséges. Például Philip K. Dick Az ember a fellegvárban c. híres könyvében – aminek a sorozatfeldolgozása most fut az Amazonon ­­­– azt vizsgálja, hogy hogyan nézne ki az Egyesült Államok, ha náci és japán megszállás alá kerül a második világháború után. Vagy Ursula Le. Guin egyik művében az embereknek alapvetően nincs nemük, de minden hónap egy meghatározott időszakában vagy férfivé, vagy nővé válnak. Ebben az esetben lehetőségünk nyílik arról az egyébként kimondottan fontos társadalmi kérdésről gondolkodni, hogy a biológiai és a társadalmi nemnek pontosan hol húzódik a határa

unnamed.jpg.

Melyik filmnek vagy könyvnek van a legjobban kidolgozott jogi vagy politikai rendszere?

Most már egyre több olyan világ van, amelynek rendkívül részletesen kidolgozott a politikai rendszere. Könyvekben és sorozatokban persze mindig könnyebb, mint a filmekben, hiszen azok eleve hosszabb időszakot ölelnek fel. A Trónok Harcát mindenképp kiemelném, különösen a könyvverziót, valamint a Dűnét, amelyben egy nagyon izgalmas, egzotikus politikai rendszert láthatunk, de a Star Wars előzmény trilógiája is voltaképpen egy politikai dráma.

Mi lehet az oka annak, hogy egyre inkább kidolgozott politikai rendszerekkel találkozunk sci-fi és fantasy művekben?

Csak spekulálok, de úgy látom, hogy a populáris kultúrában az elmúlt 10-15 éven elmozdultak a realizmus felé és úgy néz ki, hogy egyre jobban szeretjük a realisztikus történeteket. A Gyűrűk Ura helyét átveszi a Trónok Harca. Az Elnök emberei optimista légkörét felváltja a House of Cards sötétebb, realistább világa. A realitáshoz viszont hozzá tartozik a politika is. Minél inkább elhagyjuk a magányos hősöket és az adott univerzum fontos szereplőivel és azok kapcsolataival foglalkozunk, annál inkább előtérbe kerülnek a politikai kérdések.

 

Lát valami párhuzamot a jelenlegi magyar vagy amerikai politika és egy fantasy vagy sci-fi politikai helyzete között?

Mindig óvakodom attól, hogy egyértelmű párhuzamokat vonjak, de ha például a Star Wars-ban Palpatine felemelkedésére gondolunk, amit egy külső fenyegetés, a populizmus erősödése, egy erős vezető iránti igény, a demokratikus intézmények gyengülése, és a bizalmi deficit okozott, akkor ezeket a jelenségeket könnyen felismerhetjük világszerte.

Ön szerint van rá esély, hogy az előadássorozatnak vagy a könyvének köszönhetően olyan embereket is elkezd érdekelni a politika, akiket addig hidegen hagyott?

Én nagyon bízom ebben, viszont elsősorban ez egy „geek” terület azok számára, akiket a társadalomtudományok és a sci-fi egyaránt érdekel. Ezek az univerzumok pont azt tanítják meg, hogy a politika számít, akkor is számít, hogy ha mi nem szeretjük. Az egyik kedvenc példám a Star Wars kapcsán, hogy a régi köztársaság nem bukott volna el, ha a jedik hajlandók lettek volna részt venni a politikai küzdelmekben és nem távolságtartással figyelik azokat. Ha a politikáról azt mondjuk, hogy csak a gonoszok meg a rosszak terepe, ez végül önbeteljesítő jóslattá válik: tényleg csak azok az emberek kezdenek majd politizálni, akiknek túlzott hatalmi ambícióik vannak. Az egyetlen lehetőség ennek a megakadályozására, hogy ha azok is részt vesznek a politikai életben, akiket pozitív érdekek mozgatnak.

Lehetne ezzel a módszerrel esetleg középiskolások számára is politikai tudást átadni?

Persze, ez nagyon hasznos lenne. Nyilván én nem hívnám politikainak vagy politológiainak, mert az talán önmagában is taszító, de azok a kérdések, hogy miért emelkedett fel Palpatine, vagy az, amit a legújabb Marvel univerzum a szuperhősök kapcsán felvet, hogy kell-e a szuperhősöket kontrollálnia valamilyen állami intézménynek, velejéig politikai, vagy jogi kérdések. Ezekkel lehetne középiskolában is foglalkozni. Talán mindenki szívesebben beszél Amerika Kapitányról és Vasemberről, mint a FIDESZ-ről és az MSZP-ről.

Van erre példa itthon vagy külföldön?

Mindenféle példák vannak, Magyarországon én is voltam már középiskolás közösségben és itthon is vannak olyan programok, amik a középiskolába a politikai kultúrát a popkultúrán keresztül viszik be. Ilyeneken mi is dolgozunk a Republikon Intézetben. Én azt érzékelem, nyilván elfogultan, hogy egyre nagyobb az érdeklődés eziránt a szemlélet iránt, a Corvinus és az ELTE is elég nyitott ezekkel a témákkal kapcsolatban, de szerintem ez a figyelem erősödni fog.

Lát még más alternatív módszereket, melyeknek köszönhetően könnyedebb formában adható politikai tudás fiatalok számára?

Szerintem a hangsúly a gyakorlatiasságon és a kézzel foghatóságon van. A populáris kultúra az egyik ilyen eszköz. A másik a különböző szerepjátékok, viták, az olyan helyzetek, amikor az embereknek bele kell képzelniük magukat olyan álláspontok képviseletébe adott esetben, amelyekkel nem feltétlenül értenek egyet. A vitakultúra javítása, az interakció eltérő véleményű, vagy más szociokulturális hátterű emberekkel szerintem mind segítenek abban, hogy egy demokratikusabb, és talán toleránsabb társadalmunk legyen.

 

Kérdezett: Mikus Áron

Fotó: Bauer Emese

 

„A science fiction univerzumok pont azt mutatják meg, hogy a politika számít…” Tovább
Drezdában jártunk, hogy megtudjuk mi is ez a Pegida? - Pincz Bianka Blanka és Virrasztó Márton írása

Drezdában jártunk, hogy megtudjuk mi is ez a Pegida? - Pincz Bianka Blanka és Virrasztó Márton írása

dscn7163.JPGPEGIDA. Ha valaki meghallja ezt a szót, az esetek 90%-ban azt mondja, hogy „igen, azok a nácik Németországban”, „az a mozgalom, ami a migránsok ellen lép fel, és utálják a bevándorlókat”, „persze, azok a radikális jobboldaliak. De mind ez igaz lenne? Annyi biztos, hogy 12 szászországi lakos alapította a mozgalmat,frontemberük Lutz Bachmann, és első tüntetésüket 2014.10.20-án tartották.

Ebben a cikkben csak a drezdai PEGIDA-val foglalkozom, hiszen ott alakult meg először, ott fogalmazták meg a 19 pontos követelést, és ebben a városban figyelhető meg a legtöbb hétfő kora esti felvonulás. Németország mindig is nyitott országnak számított, ha bevándorlókról volt szó. Az OECD kutatása szerint a világ egyik legliberálisabb országa. A migrációs hullámoknak négy szakasza figyelhető meg Németországban: az első a vendégmunkás szakasz (1955-1973), a második az első integrációs kísérlet szakasza (1973-1981), a harmadik a védekezés szakasza (1981-1998), a negyedik pedig az elfogadási szakasz (1998-tól).



dscn7128.JPGEbből látszik, hogy Németország számára nem idegen fogalom a migráció, a vendégmunkás, az integráció vagy akár a kettős társadalom.

De mégis mi váltott ki 2014-ben akkora elégedetlenséget a lakosság köreiben, hogy egy ilyen nagy mozgalom indulhasson útnak? Összesen három tényezőt tudunk felsorolni. Először is az orosz-ukrán konfliktust, másodszor az Iszlám Állam terjeszkedését. Ezek nem szorulnak különösebb magyarázatra és talán önmagukban nem is vezettek volna egy ilyen mozgalom megalapításához.

Bár félelmet váltottak ki az emberekből, a legnagyobb hatással mégis talán az bírt, amikor a drezdai vezetés a lakosság bevonása nélkül úgy döntött, hogy a belvárosban menekültszállókat fog építeni. Ez – mondhatni - feltette az i-re a pontot. Sok városban azonban ez a három tényező még nem lett volna elég ok egy ilyen szervezet megalakítására. Így felmerül a kérdés: miért volt ez elég Drezdában, miért lett ott sikeres a minden hétfői demonstráció, míg más városokban kevésbé?

Németországban van két „szabad” és nagyon büszke tartomány: Bajorország és Szászország. Szászország történetéhez hozzá tartozik, hogy az NDK-hoz tartozott; itt 1989-ig kevésbé volt jellemző vendégmunkások, vagy épp menekültek jelenléte, ezért nem is voltak hozzászokva az „idegenekhez”, és eléggé zárt világban éltek. Nem maradt más hátra, minthogy politikailag is definiáljuk a mozgalmat. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy megismerkedjünk a követeléseikkel.

2014.12.10-én 19 pontban fogalmazták meg, hogy mit szeretnének elérni. Ezt a 2015.01.07-ei demonstráción hat pontra rövidítették, melyek a következőek:

  • 1. Új bevándorlási törvény, Kanada és Svájc példája alapján.
  • 2. Integráció kötelezettségének felvétele az alaptörvénybe.
  • 3. Bevándorlási és tartózkodási tilalom a vallási fanatikusoknak és az iszlamistáknak.
  • 4. Közvetlen demokrácia államszövetségi szinten.
  • 5. Oroszországgal folytatott harc befejezése, és egy barátságos egymás mellett élés megteremtése brüsszeli kontroll nélkül.
  • 6. Több eszköz bevetése Németország biztonsága érdekében.dscn7158.JPG

Minden hétfőn nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy elmondják, ők nem a menekültek ellen vannak. Szívesen fogadják őket akkor, amikor ellenőrizni tudják, hogy kik ők, és honnan jöttek. Azt is szeretnék, hogy a hazájukban dúló háború lezárultával vissza is térjenek oda. Beszédeik túlnyomó részét a politikusokra gyakorolt kritika alkotja. „Wir sind das Volk”, azaz „Mi vagyunk a nép” rengetegszer elhangzik a tüntetők szájából. Ezzel azt próbálják sugallni, hogy a politikai elit sokszor az ő beleszólásuk nélkül hoz döntéseket, miközben a hatalmukat nekik, azaz a népnek köszönhetik. Legfőképp ezen szeretnének változtatni, céljuk a politikai elit hatalmának gyengítése.

whgyhf52.jpegA logójukon egy ember látható, aki a szemetesbe dobja a horogkeresztet, az Iszlám Állam fekete lobogóját, az Antifasiszta Koalíció piros fekete logóját, valamint a Kurd Munkáspárt zászlaját. Az összes vizsgált tüntetésen a PEGIDA-szimpatizánsok békésen demonstráltak, ellentétben a bal oldali tüntetőkkel, akik nem egyszer sebesítettek meg olyan embert, aki egyetértett a PEGIDA követeléseivel. Olyan eset is előfordult, amikor parkolóban autókat gyújtottak fel, vagy például rendőrökre támadtak.

Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy a mozgalom nem írható le szélsőjobboldaliként, hisz nem a demokratikus rendszer és a demokratikus állam megrendítésére törekszik. A jobboldali radikális már közelebb áll hozzá, de mégsem fejezi ki a demonstráció igazi lényegét és céljait. Jobb-populista, mint politikai fogalom, áll legközelebb a PEGIDA-hoz. Fellépnek az iszlám ellen, a német lakosság előjogait hirdetik, sokszor elítélik az embereket vallási hovatartozásuk miatt. Minden hétfőn említésre kerül azonban, hogy „mi vagyunk a nép, akik a társadalom alján helyezkedünk el, a politikusok pedig felettünk állnak és nem vesznek minket figyelembe”. Céljuk tehát egy olyan társadalom létrehozása is, melyben a társadalmi különbségek minimálisak. Mivel ez tipikus jellemzője a politikai baloldalnak, így megállapítható, hogy a PEGIDA egy populista mozgalom, mely bal és jobboldali értékeket egyaránt képvisel.

Drezdában jártunk, hogy megtudjuk mi is ez a Pegida? - Pincz Bianka Blanka és Virrasztó Márton írása Tovább
A jövőbelátó Exupéry avagy a 2016-os republikánus konvenció

A jövőbelátó Exupéry avagy a 2016-os republikánus konvenció

A Republikánus Konvenció kedden hivatalosan is elnökjelöltjévé választotta Donald J. Trump-ot. Az előválasztási szezon során 1542 delegáltat megszerzésével messze az összes riválisát felülmúlta, és a primary*-k végére már ellenfél nélkül söpörte be a győzelmet.

kisherceg3.jpg

A Republikánus Konvenció (július 18.-21. ; Cleveland, Ohio), második napján történt az esemény legfontosabb része, az elnökjelölt hivatalos kinevezése. Bár Donald Trump nagy fölénnyel nyerte az előválasztásokat, rég volt ennyire megosztott a párt az aktuális elöltjükkel kapcsolatban. A szavazás során 721 delegált szavazott más jelöltekre. Ennél nagyobb megosztottságra legutóbb 40 évvel ezelőtt 1976-ban volt példa. Azon a választáson végül az akkori elnök Gerard Ford lett végül a párt jelöltje, és Ronald Reagen-t győzte le. Akkor azonban a végletekig ketten pályáztak az jelöltségre. Végül Ford-ot nem választották újra, a választáson Jimmy Carter demokrata jelölt szerezte meg az elnökséget.

Trump megosztó személyisége körüli ellentétek egészen odáig fajultak, hogy a Republikánus párt egyes képviselői olyan komolytalan indokokkal maradnak el a konvencióról, mint „Le kell nyírnom a füvet” (Sen. Jeff Flake) vagy „Horgászni megyünk a feleségemmel” (Sen. Steve Daines), de voltak, akik egy az egyben kijelentették, hogy nekik nem szimpatikusak Donald Trump elvei, ezért nem fognak megjelenni az eseményen.

Az elnökjelöltségért folyó harcban Donald Trump legfőbb ellenfelei Ted Cruz texasi szenátor, John Kasich Ohio kormányzója és Marco Rubio floridai szenátor voltak. A primary-k során óvodás szintű vitákkal tarkított események során feszültek egymásnak a wannabe prezidentek. Volt szó a kezek méretéről, egymás feleségeiről és az adóbevallásokról is. Azonban egy témában mind egyet értettek a konzervatív párt elnökjelöltségéért harcoló jelöltek. A jelenlegi Obama adminisztráció és a demokrata párt jelöltjei mindent rosszul csinálnak. Végül a legharsányabb – és leggazdagabb – jelölt Donald Trump minden ellenfelét kiszorította a versenyből, és május elején utolsó ellenfele Ted Cruz is visszalépett. Ettől kezdve már szinte biztos volt, hogy ki fog majd novemberben a sokkal szorosabb versenyt futó demokrata jelölttel összecsapni.


trump-gop-575x323.jpg
A nem politikai háttérből érkező Donald Trump kezdetben radikális ötleteivel, kirívó viselkedésével és szabad szájával hívta fel magára a figyelmet. A mexikói határt mexikói pénzekből finanszírozott kerítéssel akarja lezárni, a terrorizmus enyhítése érdekében pedig betiltaná az országba történő bevándorlást olyan területekről, melyek bizonyítottan rendelkeznek terrorista múlttal az USA, Európa, vagy valamely szövetségesük ellen. Szélsőséges kijelentéseivel világszerte állásfoglalásra késztette az embereket a megosztó politikus.

*előválasztások

A jövőbelátó Exupéry avagy a 2016-os republikánus konvenció Tovább
A törökországi puccsról röviden - Mikus Áron összefoglalója

A törökországi puccsról röviden - Mikus Áron összefoglalója

Péntek este katonai puccskísérlet kezdődött Törökországban. A hadsereg a török állami televízióban (TRT) jelentette be, hogy átveszi a hatalmat a kormánytól és szükségállapotot, valamint kijárási tilalmat hirdet. A puccsisták szerint az alkotmányos rend, a demokrácia, az emberi jogok, a joguralom, valamint a közbiztonság helyreállítása miatt van szükség a kormány eltávolítására. Recep Tayyip Erdogan török elnök az utcára hívta az embereket. Az elnököt támogató tüntetők több helyen is összecsaptak a katonákkal. Miután Erdogan gépe leszállt, az elnök a repülőtéren bejelentette, hogy megakadályozták a puccskísérletet.

turkish-flag-waving-over-map-of-turkey.jpg

Az este folyamán tíz óra körül katonák zártak le két hidat Isztambulban (Boszporusz híd, Győzedelmes Mehmed szultán hídja), valamint helikopterek és vadászgépek jelentek meg Ankara és Isztambul fölött egyaránt. Binali Yildirim miniszterelnök az állami televízióban ekkor még arról beszélt, hogy az emberek által megválasztott kormány van hatalmon. A Törökországban tartózkodó külföldiek arról számoltak be, hogy a közösségi oldalak elérhetetlenné váltak. Nem lehetett elérni a facebook-ot és a twitter-t.

11 óra körül a hadsereg az állami televízióban jelentette be, hogy az egész országban átvették a hatalmat és kijárási tilalmat hirdettek.

A hadsereg tankokkal vette körbe az isztambuli Atatürk repteret, amelyet lezártak és az onnan induló és oda tartó járatokat törölték.

A kijárási tilalom ellenére Isztambulban, Ankarában és Izmirben is tömegek vonultak az utcára Erdogan elnök mellett. A török vezetés felkelőknek nevezte a puccskísérletben résztvevőket és azt mondta, hogy le fogják győzni őket és a legmagasabb árat fogják fizetni a tetteikért.

A parlamentre harckocsik nyitottak tüzet, majd bombát dobtak rá. A hadsereg több helyen is összecsapott az utcára vonuló Erdogan párti tüntetőkkel. Ankarában a tüntetők megpróbálták lefegyverezni a katonákat. Összecsapások voltak a Taksim téren, a Boszporusz hídnál. Helikopterrel lötték a rendőrség főhadiszállását, a hírszerzés épületét az állami televízió épületét is. Továbbá tűzharc volt Ankarában az elnöki palotánál.

Az AFP hírügynökség a török tévére hivatkozva azt állítja, hogy egy török vadászgép lelőtt egy helikoptert, amin a puccs szervezőit utaztak.

A hadsereg elfoglalta a Hürriyet és a CNN helyi szerkesztőségét. Az utóbbit a tüntetők megrohamozták és összecsaptak a katonákkal.

A Taksim téren 30 a puccskísérletben résztvevő katona megadta magát és átadták a fegyvereiket.

Erdogan az utcára hívta az embereket és a gülenista terrorszervezetet tette felelőssé a puccskísérletért. Ezt Fethullan Gülen közleményben utasította vissza, szervezetével együtt úgy fogalmaznak, hogy mindig is ellenezték a katonaság beavatkozását az ország belügyeibe és most is elítélik azt. Ahmet Davutoglu, nemrég leváltott török miniszterelnök, az Al-Jazeerának adott interjújában ítélte el a puccskísérletet. Ugyanígy tett az összes parlamenti párt.

Barack Obama amerikai elnök a demokratikusan megválasztott kormány melletti kiállásra szólítja fel az embereket. Boris Johnson, Nagy-Britannia frissen kinevezett külügyminisztere, aggodalmát fejezte ki a Törökországban zajló események miatt. Angela Merkel német kancellár szóvivője a demokratikus rend tiszteletben tartására és az emberi életek védelmére szólít fel. Jens Stoltenberg a NATO főtitkára nyugalomra int és a török demokratikus intézményrendszer, valamint az alkotmány tiszteletére szólít fel.A Kreml szóvivője, Dimitrij Peskov azt mondta, hogy Oroszország azt szeretné, ha Törökország visszatérne a stabilitás és a rend útjára.

A török líra a 2008-as világgazdasági válság óta nem zuhant ekkorát. Az emberek megrohamozták a bank automatákat valamint az üzleteket vízért és alapvető élelmiszerekért.

 

 

(Források: Al-Jazeera, Bloomberg, Conflict News, Reuters, Twitter)

A törökországi puccsról röviden - Mikus Áron összefoglalója Tovább
És mégis mozog a Föld

És mégis mozog a Föld

Kedves Hallgatók!

Észrevehettétek, hogy az utóbbi időben, eltűnt a honlapunk, a Facebook oldalunk, és a blog sem üzemelt. Sajnos utolért minket az emberi gyarlóság és emiatt masszív adatvesztést könyvelhettünk el. Azonban másfél hónapos küzdelem és megfeszített tempójú munka után, újra itt vagyunk, egy megújult csapattal, hogy ellássunk titeket a legfontosabb hírekkel és információkkal! Legyen szó egyetemi kérdésekről, kultúráról, sportról vagy épp aktuálpolitikáról.

Sokszor gondolkoztam azon, bárcsak korábban születhettem volna. A nagy földrajzi felfedezések korába, amikor még minden új volt, vagy az 1700-as 1800-as évekbe, a felvilágosodás és Európa újjászületésének korszakába. Mindig azt hittem, hogy a nagy történelmi események már mind lecsengtek, mi már csak megyünk előre, valami ismeretlen, ködös, de mindenképpen monoton és unalmas úton, egy kiszámítható meglepetésektől mentes világba.

Az elmúlt hetek során azonban világossá vált, hogy Francis Fukuyama téved, és a történelemnek nincs vége. A Britek kilépnek az Európai Unióból, az Egyesült Királyság a széthullás küszöbén, és a magyar futball válogatott, ha csak rövid ideig is, de újra összekovácsolt egy megannyi politikai törésvonaltól szenvedő társadalmat.

Kezd azonban úgy tűnni számomra, hogy Eppur si muove – És mégis csak mozog a Föld. Jókor vagyok és a legjobb helyen. S bár új földrészeket már nem fogok felfedezni, egy érdekes jelenben nyújthatok, nyújthatunk számotokra tájékoztatást.

Ezért is sajnáljuk ennyire, hogy április óta nem tudtuk kiszolgálni az igényeket egy ilyen történelmi időszakban, amikor ennyi minden történik körülöttünk, nem volt lehetőségünk tájékoztatni titeket.
516.jpg

És mégis mozog a Föld Tovább
Közösségi média és politika – blog vagy újságírás?

Közösségi média és politika – blog vagy újságírás?

A Liberális Fiatalok Egyesülete (LiFE), csütörtökön a Gödörben tartotta a fiatalok politikai szerepvállalásával foglalkozó rendezvénysorozatának legutóbbi estjét. Ismert magyar portálok publicistái beszélgettek arról, hogy mégis miért írogatnak és milyen is a magyar blogoszféra. Az eseményen még az is kiderült mennyire frusztráló a Facebook új algoritmusa.

Közösségi média és politika – blog vagy újságírás? Tovább
Közgazdászok huhogása

Közgazdászok huhogása

Válasz Istenadta kollégámnak

Niels Bohr kiváló dán fizikusnak tulajdonítják a mondást, miszerint: "Az előrejelzés nagyon nehéz dolog, különösen, ha a jövőről van szó." Érzésem szerint nem vette komolyan a figyelmeztetést Istenadta szerzőtársam, aki egy Sachs - Kotlikoff tanulmányból vont le a minap messzemenő következtetéseket.

Nem eszik ugyanis olyan forrón a kályhát.

Forrás: http://babara.hu/

Közgazdászok huhogása Tovább
Politikai hurrikán

Politikai hurrikán

Napjaink magyar politikája jelenleg jól leírható egy hurrikán (vagy tájfun…) jelenségével. Amíg a felhőtömeg egyre jobban tombol, mert ehhez megvan az energia utánpótlása – meleg, párás levegő – addig a vihar „szemén” belül úgy érezhetnénk, mintha körülötte minden rendben lenne és semmi nem történne. Pedig éppen a szem körül a legnagyobb a pusztítás…

Kép: hvg.hu

Politikai hurrikán Tovább
Csend van, jobbról előznek

Csend van, jobbról előznek

Történelmet írtak Tapolcán: a Jobbik megszerezte első egyéni parlamenti mandátumát az időközi választásokon. Bár a média a nap nagy eseményeként kezelte az ügyet (pedig a fantasztikus vasárnapi idő sokkal több szót érdemelt volna), a csinnadratta közepén szokás szerint elsikkadt a lényeg. A hírértéken túl ugyanis nincs nagy jelentősége Rig Lajos diadalának – a körülményeinek viszont annál inkább.

A valasztas.hu adatai szerint a tapolcai időközin a választópolgárok 41.6%-a szavazott urnazárásig. Amikor tehát a Jobbik térnyeréséről, a Fidesz öndefiniálási kényszeréről és a baloldali pártok egyre folytatódó agonizálásáról beszélünk, mindig érdemes odatenni egy csillagot, egy eldugott, de annál sokkal fontosabb apróbetűs részt a hazai demokrácia devizahitel-szerződésén: a Jobbik és a Fidesz jelöltjére szavazó uszkve tíz-tízezer, valamint a Pad Ferencre voksoló majdnem nyolcezer ember mellett körülbelül negyvenötezren gondolták úgy, hogy helyettük – és közvetve pártjuk helyett – a titokzatos „Közületekegyiksem Károly” lenne az ideális győztes.

Magyarország nem az Egyesült Államok vagy Nyugat-Európa, ahol egy népszavazás akár 85%-os részvételt is kivált: demokráciánk leírhatatlanul satnya és torz hozzájuk képest. Nem érdemes tehát a politikai szereplőknek az ott jellemző szavazatvadászati taktikákat alkalmazni vagy egyáltalán emlegetni nálunk. A 2012-es amerikai elnökválasztásnál a legfontosabb államokban elképesztő összegeket öltek a maréknyi bizonytalan meggyőzésébe, ugyanis helyenként elképesztően szoros volt a verseny – olyannyira, hogy Bill Maher humorista konkrétan arra kérte a még mindig bizonytalan szavazókat, hogy maradjanak otthon, hiszen ha még mindig nem tudtak dönteni, biztosan amúgy is képtelenek lennének megtalálni a szavazőfülkét. Nálunk azonban létezik egy ennél sokkal nagyobb, sokkal könnyebben megszólítható réteg.

Ha valaki változtatni akar a hazai politikai élet alakulásán, az elképesztő mennyiségű bizonytalan-érdektelen szavazót kell megszólítania, nem az elkötelezett támogatókat kell megpróbálnia átrángatni magához: utóbbiban ugyanis sokkal kisebb a potenciál. Ez az, amit a legtöbb politikai párt ma képtelen megérteni. A Fidesz csupán kommunikációs panelekben képes gondolkodni – pedig övék a rendszerváltás óta egyetlen sikeresen lezajlott pártrepozicionálása –, a baloldali pártok megújulás-képtelenségéről pedig valószínűleg még Timbuktuban is regélnek.

Miért (relatíve) sikeres a Jobbik? Mert tudatosan törekszik arra, hogy új rétegeket szólítson meg. Jobb munkát végeznek, mint a többi parlamenti párt? Igen. Jó munkát végeznek általánosan? Nem. Tapolcán is nagyjából 2,4%-kal sikerült csupán növelniük támogatottságukat az elmúlt egy évben.

„Aki érdemi változást szeretne a magyar politikában, annak, nincs mese, be kell piszkolnia a kezét. A hatalmas apolitikus tömeget mobilizálva komoly változásokat lehetne elérni az országban: egy tüntetés pontosan erre képtelen. Nem fog alternatívát nyújtani számukra – éspedig pontosan ezek hiánya fojtogatja oly hosszú ideje már a magyar politikát. A most először utcára vonuló férfiak és nők nem fognak csak úgy az MSZP-re vagy a Jobbikra szavazni, pontosan úgy, ahogy a Békemenetre is csupán a már előzőleg is hithű fideszesek mennek el.” – írtam annak idején az internetadó kapcsán. Szily Lászlónak alapvetően igaza van: „[az] időközi klasszul megmutatta, az emberek nem idióták, és egész egyszerűen nem elég nekik annyi, hogy riogatják őket. Sőt azt is bebizonyította, hogy a magyar választót önmagában a kétfejű mumus sem képes odakényszeríteni a fülkébe.”

Valaki megpróbálkozhatna mondjuk egy kidolgozott politikai programmal és egy felkészült jelölttel. Itt-ott be szokott jönni.

Csend van, jobbról előznek Tovább
Magyar politikusnők a nőpolitikáról

Magyar politikusnők a nőpolitikáról

Hillary Clintion április 12-én bejelentette, hogy a demokraták jelöltjeként szeretne indulni a 2016-os választásokon. A legtöbben úgy vélik, ő a legesélyesebb a pártjában, ami azt jelentené, hogy az Egyesült Államoknak az első afro-amerikai férfi után egy női vezetője lehet. Elgondolkodtam: vajon hazánk mikor áll készen erre? Miért nem látunk sehol a kormányban egy erős női vezetőt?

Magyar politikusnők a nőpolitikáról Tovább
A narancsos zöld elnök

A narancsos zöld elnök

A korábban inkább szürke csinovnyikként megjelenő, érdektelen beszédeket mormoló, Randy Marshra kísértetiesen emlékeztető Áder János tanácsadói 2015-re zseniális ötlettel rukkoltak elő. Úgy gondolták, a Schmidt-féle aláíró-automatát az aktív környezetvédő Sólyommal keresztezve megalkotják az elnök új imázsát: Jánost, a természetbarátot.

aderjanos.jpg

A narancsos zöld elnök Tovább
Orbán új paranoiája és az államfő hirtelen megtalált Nyugat-rajongása

Orbán új paranoiája és az államfő hirtelen megtalált Nyugat-rajongása

kossuthszobor3.JPG
Ma délután avatták fel a Steindl Imre Program keretén belül újraállított Kossuth-emlékművet, Horvay János 1927-es alkotásának pontos mását, az Országház előtt. Ezen alkalomból olyan biztonsági intézkedéseket vezettek be a téren, amelyek semelyik korábbi szoboravatáshoz nem hasonlíthatók. A villamossínek külső vonalán elhelyezett kordon egy dolog, bár az is érthetetlen, de az, hogy a tér középső részére csak reptéri beléptető-kapukon és táskaellenőrzést követően (még a teleobjektív sapkáit is le kellett szednem, hogy a lencsén átnézve bizonyosodjanak meg a felől, nem próbálom kedves vezető(i)nk életét veszélyeztetni) lehetett bejutni, enyhén szólva túlzás.

Orbán új paranoiája és az államfő hirtelen megtalált Nyugat-rajongása Tovább
A Fidesz megágyaz Vonának?

A Fidesz megágyaz Vonának?

 2009-ig még maga Orbán is élesen ellenezte az orosz befolyásszerzést, és ebben a racionális és az emocionális Fidesz szavazók is egyaránt tapsolva támogatták. Mára azonban  úgy fest, a keleti nyitás szükségességét a gazdaságiak mellett immár ideológiai érvekkel magyarázó Orbán-kormánynak sikerült elérnie, hogy a korábban határozottan oroszellenes jobboldali szavazók egy része véleményt változtasson.  

Kép: nepszava.com

A Fidesz megágyaz Vonának? Tovább
Beleszól a politikába az Anglikán egyház – nagyon helyesen

Beleszól a politikába az Anglikán egyház – nagyon helyesen

Európa szekuláris közgondolkodóinak jelentős része a magánszférába száműzné a vallást. Előfordultak esetek, amikor egyet tudtam érteni a megfogalmazott aggodalmakkal, mivel a keresztény egyházak néha nem tudnak elvonatkoztatnia történelmileg privilegizált pozíciójuktól, azaz elfelejtik, hogy a modern Európa multikulturális társadalmaiban ugyanakkora a létjogosultsága a különböző hitűeknek és a hittel nem rendelkezőknek is. Azonban az anglikán egyházban a brit választások kapcsán megfogalmazott nyílt levél a szó minden pozitív értelmében kifogástalan: egy szerény, a lakosság sokszínűségét tekintetbe vevő, árnyalt, ugyanakkor következetes 52 oldalt olvashatunk, ha vesszük a fáradtságot. Érdemes, hiszen annak ellenére, hogy a szigetország lakosságának íródott, sok olyan erkölcsi útmutatást olvashatunk benne, amelyek Magyarországra nézve is relevánsak lehetnek.

anglikanegyhaz.jpg

Beleszól a politikába az Anglikán egyház – nagyon helyesen Tovább
Jobboldali újságírók identitászavara

Jobboldali újságírók identitászavara

Ami kormányellenes, az nem feltétlen baloldali

kivagyte.png

Az állami hirdetések megvonását a beszámolók szerint úgy összegezte Miniszterelnök, hogy a médiumok bizonyos szempontból jól járnak, hiszen

„így nem kell szerepzavarral küzdeniük, a jobboldali sajtó is lehet kormánykritikus.”

Most hagyjuk békén azt a ki nem mondott implikátumot, hogy országunk vezetője elismerte: a közvagyon pazarlásával megvásárolta a „szabad” sajtó hűségét. Nem kell ezzel törődni, hiszen ez teljesen normális egy illiberális™ demokráciában.

A figyelmet arra a sajnálatos tényre érdemes összpontosítani, hogy ezt az üzenetet egyes médiamunkások nem értették meg.

Jobboldali újságírók identitászavara Tovább
Tiszteletet a lelkiismeretnek!

Tiszteletet a lelkiismeretnek!

Nagyon szép látni, hogy léteznek még lelkiismereti megfontolások. A magyar történelemben rengeteg ilyen esettel találkozunk, például Kádár János lelkiismereti okokra hivatkozva mondott le a Nagy Imre kormányban betöltött államminiszteri posztjáról. Igaz, a cinikusok szerint ezt azért tette, hogy utána egy zsírosabb állásba kerüljön, de nem szabad, hogy a rosszindulat vezéreljen bennünket. Lássunk tisztán!

lelkiismeret.jpg

Tiszteletet a lelkiismeretnek! Tovább
12+1 kormány intézkedés, amely titkon a bevándorlók ellen irányult

12+1 kormány intézkedés, amely titkon a bevándorlók ellen irányult

Szent István nemzetében olyan légből kapottnak és hirtelennek tűnik a kormányzó párt bevándorló ellenessége, hogy elgondolkodtunk: lehet, hogy valójában a kezdetektől fogva e logika mentén intézkedtek? Alaposan megvizsgáltuk a kérdést és arra jutottunk, hogy teóriánk igaz! Nem holmi jól hangzó gumicsontról van szó, mint korábban állítottuk, a gazdasági bevándorlás megszüntetése a 2010 óta előkészített végső cél – az utolsó akadály, amely elválasztja Magyarországot attól, hogy itt eljöjjön a földi Paradicsom! Vagy talán nem is a paradicsom, hisz az végül is egy bevándorló-növény, hanem mondjuk a... magyar tejjel és (az EU által lehetőleg nem betiltott mindig is őshonos, akármit is mondanak a tudósok) akácmézzel folyó Hungarikum!

bevandorloook.jpg

12+1 kormány intézkedés, amely titkon a bevándorlók ellen irányult Tovább
A sajtó és az ellenzék is ráharapott a bevándorlás ellenes gumicsontra

A sajtó és az ellenzék is ráharapott a bevándorlás ellenes gumicsontra

Egy politikai formáció erejét abban is lehet mérni, hogy mennyire képes irányítani a közbeszédet. Az utóbbi időben a Fidesz ebben szokatlanul rosszul szerepelt. Az internetadó bejelentése óta azt látni, hogy rendszeresen kicsúszik a párt kezéből a fontosabb ügyek kommunikációjának irányítása. Úgy tűnt a Fidesz csak szerválni tud, de az adogatás megkezdése után már nem képes irányítani a labdamenetet. A párizsi terrortámadás esetén ez megváltozni látszik: most egyértelműen sikerült a kormányzópártnak a számára kedvező mederbe terelni a párbeszédet.
gumicsontotevokutya.jpg

A sajtó és az ellenzék is ráharapott a bevándorlás ellenes gumicsontra Tovább
Szeptemberben kezdett a Corvinus mesterszakán most ő Pincehely polgármestere – interjú Fekete Gáborral

Szeptemberben kezdett a Corvinus mesterszakán most ő Pincehely polgármestere – interjú Fekete Gáborral

Huszonötéves, de már települést vezet. Fekete Gábor szeptemberben még tájépítészmérnökként iratkozott be a Corvinus mesterszakára, de októberben független színekben megválasztották Pincehely polgármesterének. A félévét rögtön passzíváltatta, hazaköltözött és hozzáfogott a munkához. Korábban nem volt köze a politikához, így a Youtube-on kellett utánanéznie, hogy hogyan kell levezetni a testületi üléseket. A külföldi álomfizetés mellett még a költségtérítésről is lemondott, hogy szülőfaluját jobbá tegye.
pincehelypolgarmester.jpg

Szeptemberben kezdett a Corvinus mesterszakán most ő Pincehely polgármestere – interjú Fekete Gáborral Tovább
„A 2010 előtti világ legnagyobb kritikája éppen az, hogy eljött 2010” – interjú Karácsony Gergellyel

„A 2010 előtti világ legnagyobb kritikája éppen az, hogy eljött 2010” – interjú Karácsony Gergellyel

Néhányan az előadásairól, legtöbben azonban a politikai életből ismerik: az öt év alatt politológusból polgármesterré avanzsált Karácsony Gergely továbbra is szeretne tanítani nálunk. A Politikatudományi Intézet adjunktusa meglepődött Török Gábor indulási kísérletén, baloldali alternatívát szeretne építeni Zuglóban, és megérti a tüntetőket, akik nem bíznak az ellenzékben.

karacsony_1.JPG

„A 2010 előtti világ legnagyobb kritikája éppen az, hogy eljött 2010” – interjú Karácsony Gergellyel Tovább
Ukrán tévé trollkodni ruszki kolléga

Ukrán tévé trollkodni ruszki kolléga

avagy nem csak fegyverekkel vívják a harcot Ukrajnában

Egyre izgalmasabb a kijevi morális szürke zóna. Ha te is úgy gondolod, hogy a gonosz győzelméhez nem kell más, csak annyi, hogy a jók ne tegyenek semmi, akkor jó hírünk van. A nyugatpárti „jófiúk” is beszálltak a propagandagyártásba az Ukrajna földjén zajló ideológiai, földrajzi, nyugat és kelet közti háborúban, ahol nincsenek hősök, most legalábbis még biztosan nem. Tény és való, hogy a keleti szomszédainkat körbeölelő és átfogó kaotikus helyzetnek egyre kisebb és jelentéktelenebb szegmensévé válik a média kérdése, ahogy Putyin konkrétan már az atomfegyverek bevetését helyezi kilátásba, de ettől még ugyanúgy érdekes kérdés marad.

ukraineeuloveeachother.jpg

Ukrán tévé trollkodni ruszki kolléga Tovább
"Illiberális állam" vagy "Ne laissez pas faire" gazdaság?

"Illiberális állam" vagy "Ne laissez pas faire" gazdaság?

Orbán Viktor miniszterelnök Tusványoson kijelentette, hogy "illiberális" állam épül Magyarországon. Ez ijesztően hangozhat a társadalom műveltebb tagjai számára, de van ennek a kijelentésnek alapja vagy esetleg csak egyszerűbb fejjel kéne gondolkoznunk? A következő cikk ennek a kérdésnek a mélyére próbál ásni.
Furcsa váltásnak látszik ez a kijelentés a rendszerváltáskor még ultraliberális Fidesz vezérétől, de mint tudjuk, Orbán Viktor retorikája úgy változik, ahogy a közhangulat és a közgondolkodás.

A bejegyzés tartalma nem a szerkesztőség kollektív véleményét tükrözi.

Kép: Financial Times

"Illiberális állam" vagy "Ne laissez pas faire" gazdaság? Tovább