Közgazdász Online


A sötét marketing eszközei, melyek bárkit csapdába csalhatnak

A sötét marketing eszközei, melyek bárkit csapdába csalhatnak

outdoor-3973811_1920.jpg

Vannak olyan cégek, amik már nemcsak a saját erényeik fényezésére költik a dollármilliókat a marketingkampányaiban, hanem az ellenfelüket is egy jól megtervezett stratégia alapján akarják a földbe tiporni. Lehet-e sikeres egy olyan kampány, ami a másik fél gyengeségeire épít? Mennyire befolyásolhat minket, fogyasztókat a marketing legsötétebb oldala? 

2021.06.19. Írta: Belayane Najoua. Borítókép: Pixabay

A sötét PR (black PR), más néven negatív marketing az ellenfél hibáira épített kommunikációs kampány. A sötét PR célja a konkurencia gyengeségeinek hangsúlyozása, sikerességének megkérdőjelezése, a vásárlók elbizonytalanítása bármilyen eszközzel, bármi áron - akár valótlan dolgok állításával is.

A negatív marketing hallatán legelőször talán a politikai kampányok jutnak eszünkbe (például Biden és Trump harca), ahol a politikusok sokszor nyíltan támadják az ellenfeleiket, miközben megpróbálják magukat jobb színben feltüntetni és elnyerni a szavazók szimpátiáját. De nemcsak a politikai szférában jellemző ez a stratégia - a Burger King és a McDonald’s is évtizedek óta harcol egymással a kampányaikon keresztül, nem beszélve a kólaipar két óriásáról, amiről már egy korábbi cikkünben írtunk. 

Valóság vagy látszat?

A vásárlók sokszor alapozzák fogyasztói döntéseiket az értékelésekre, az influenszerek véleményeire és természetesen a médiában hallott hírekre. Ám lehet, hogy hazugságokra alapozzuk a vásárlói döntéseinket, melyek egy sötét marketingkampány részei?

1. Nagyítsd fel a legkisebb hiányosságokat is

A marketing legfőbb célja, hogy pozitív képet alakítson ki a cégről a vásárlókban, kihangsúlyozva a márka előnyeit, sikerességének kulcsát és az egyediségét, közben elfedve a hiányosságokat, melyekkel a legnagyobb multinacionális vállalatok is rendelkeznek.  Ezzel ellentétben a sötét marketing pont az ellenkezőjére épít - erre egy jó példa a McDonald’s és a Burger King csatája, amely már évtizedek óta tart. 

A McDonald’s egyik reklámjában az autózó pár két tábla mellett hajt el az autójával - az egyiken a legközelebbi Burger Kingek vannak felsorolva - egytől-egyig több mint kétszáz kilométerre vannak. A másik táblán egyetlen felirat látható: a legközelebbi McDonald’s öt kilométerre található. Nem tudni, hogy a mekisek taktikája sült el rosszul, vagy a burgeresek csináltak valamit nagyon jól, de az biztos, hogy a Burger King igencsak erős versenytársa lett a McDonald’s-nak.

2. Kreálj hazugságot és iktasd ki a versenytársad

A sötét marketing eggyel rosszabb verziója, amikor nem a hiányosságokat nagyítják fel, hanem hazugságokat állítanak a versenytársról vagy az egyik termékéről. Az egyik legtöbbet emlegetett (és rossz véget ért) sötét marketing kampány a 2011-ben indított Google ellenes kampány volt. A Facebook megbízta a Burson-Masteller PR-ügynökséget azzal a feladattal, hogy túlozza el a Social Circle nevű Google termékkel kapcsolatos adatvédelmi kockázatokat. A PR-cég megkeresett egy ismert adatvédelmi  szakembert, Chris Soghoian-t, hogy hitelesítse az aláírásával a cikket, amit a PR-cég publikálni akart. A szakember nemcsak visszautasította a felkérést, de nyilvánosságra is hozta a céggel való levelezést, amelyből kiderült, hogy a PR-céget a közösségi média óriás bérelte fel. 

3. Támogass mindenkit és kelts hamis illúziókat

america-4866726_1920.jpg

Kép: Pixabay

A politikai black PR egyik “legkiválóbb mesterének” Putyin volt politológusát, Vlagyiszláv Szurkovot tartják, aki közel húsz évig töltött be különböző kulcspozíciókat Putyin mellett - volt kabinetfőnök-helyettes, kommunikációs főtanácsadó és fő ideológus, így vált Oroszország egyik legnagyobb hatalmú emberévé, akit az elnök 2020 februárban váratlanul kirúgott. Szurkov olyan mesterien gyakorolta a politikai negatív marketinget, hogy néha még a belső embereket is megtévesztette. 

A szemlélet alapja az volt, hogyha két ellentétes csoport közül az egyiket támogatja, akkor a másikat is kell - így ha az egyik pillanatban polgári fórumokat és emberjogi, nem kormányzati szervezeteket finanszírozott, akkor a következő pillanatban csendesen támogatta azokat a nacionalista mozgalmakat is, amelyek azzal vádolják az NGO-kat, hogy a nyugat eszközei. Karrierjének egyik legtöbbet tárgyalt akciója az álnéven íródott orosz politikaellenes Nulla körül című könyve volt, amit egy másik, a saját nevével kiadott könyvben kritizált. A Nulla körülben a szerző egy fiktív főhős történetén keresztül az orosz politikai korrupció mélyére hatol. 

A fenti példákon kívül még számos eszköze van a negatív marketingnek, amit egyre több vállalat alkalmaz, még ha csak titokban is. Ilyen például a hamis értékelések írása, egy mesterséges probléma generálása vagy influenszerek bevonása a negatív kommunikációs kampányba. 

A sötét PR egy ellentmondásos jelenség, ami tönkreteheti bármely cég vagy ember évekig tartó kemény munkáját. A jelenség ismerése és felismerése még fontosabbá vált a digitális korszakban, amikor bárki létrehozhat tartalmat, írhat véleményeket, és negatív, alaptalan megjegyzéseket terjeszthet egy-egy személyről, márkáról, termékről. Ezért elengedhetetlen felismerni és megérteni a sötét PR alapjait, nemcsak a vállalatok, hanem a fogyasztók szemszögéből is.

A sötét marketing eszközei, melyek bárkit csapdába csalhatnak Tovább
Négy év és egy egészen új felállás - Kamala Harris, az Egyesült Államok első női alelnöke 

Négy év és egy egészen új felállás - Kamala Harris, az Egyesült Államok első női alelnöke 

image_7.png

2021. január 20-án iktatták be Joe Bident, az Egyesült Államok 46. elnökét és az első női alelnököt, Kamala Harrist. Ki ő, és milyen változást hozhat?

2021.01.30. Írta: Hegedüs Kata, képek forrása: Politico

Kamala Devi Harris beiktatása többszörösen is történelmi pillanat volt, hiszen nem csupán ő az első nő ebben a pozícióban, hanem az első afroamerikai és dél-ázsiai felmenőkkel rendelkező alelnök is. Jamaikai édesapja és indiai édesanyja bevándorlóként érkeztek Amerikába, Harris és húga már az Egyesült Államokban születtek. A Howard és a Kaliforniai Egyetemen szerzett diplomát, majd jogi területen helyezkedett el. Harris eddigi politikai karrierje során többek között Kalifornia állam igazságügy-minisztere, 2016-tól pedig szenátora volt. Eredetileg 2023-ig szólt a mandátuma, melyről alelnöki beiktatásával le kellett mondania. 

Az alelnök elsődleges feladata az elnök munkájának támogatása, valamint ceremoniális rendezvényeken vesz részt. A közhiedelemben inkább szimbolikus jelentőséget tulajdonítanak neki, ez azonban Kamala Harris esetén különösen nem így lesz.

Ha a beiktatott elnökkel, Joe Bidennel bármi történne, automatikusan az alelnök lépne a helyére, az elnök idős kora miatt pedig ennek a forgatókönyvnek az átlagosnál nagyobb lehet a valószínűsége akár átmenetileg, akár hosszabb távon is. Emellett Biden bejelentette, hogy a négyéves elnöki mandátuma lejártával nem fog indulni a második ciklusért, ami Kamala Harrist a 2024-es választások legnagyobb esélyesévé teheti.

Jelentőségét tovább növeli, hogy a Szenátusban, vagyis az Egyesült Államok törvényhozásának felsőházában döntetlen alakult ki a demokraták és a republikánusok között, mindkét párt 50-50 képviselővel rendelkezik a georgiai megismételt szenátorválasztások demokrata sikere után. Szavazategyenlőség esetén a döntés az alelnök kezébe kerül, így könnyen lehet, hogy bizonyos törvényjavaslatok esetén Kamala Harrisnek döntő szerepe lesz.

Ehhez ugyanakkor az is kell, hogy mindkét párt minden képviselője az amerikai politikában és törvényhozásban szokatlan pártfegyelem szerint, egy irányba szavazzon, erre azonban - a pártok belső megosztottsága és az eltérő politikai érdekek miatt - kevesebb esély mutatkozik.

image_1_2.png

Miben lehet más Harris?

Harris kaliforniai igazságügyi miniszteri múltja és jogi tapasztalatai, valamint a kisebbségben élő közösségek ismerete kiegészíthetik egymást. A személyes érintettsége a bevándorlás témájában, valamint az a tény, hogy egy bevándorló családból származó nőként lép hivatalba, átalakíthatja az adományozók, támogatók, fiatal nők gondolkodását és az általános közhangulatot, ahogy az Obama megválasztásakor is történt.

A 2016 szavazás volt a legdiverzebb az USA történetében, a szavazatok 31 százaléka a spanyol kisebbségtől, valamint 29 százaléka ázsiai kisebbségi csoportoktól származtak. Biden kabinetje emellett az eddigi legsokszínűbb az USA történetében. A kabinet pozíciókra és a kabinet szintű pozíciókra jelöltek 50 százaléka kisebbségi származású amerikai.

Harris alelnöki terveiben olyan változtatások szerepelnek, mint a Covid-19 segélycsomag, valamint ingyenes oktatást biztosítana azok számára, akik 10 évig egy szövetségi, állami, helyi,  közigazgatási és kormányzati szervezet vagy éppen bizonyos nonprofit szervezeteknél dolgoztak.

A napokban jelentették be Joe Biden elnökkel közösen, hogy a migráció területén csökkenteni szeretnék a zöldkártya várakozási idejét, valamint a törvényjavaslat kihatna a gyermekként bevándorolt polgárokra és az átmenetileg védett státuszú bevándorlókra, akik azonnal megkapnák a zöldkártyát. Hozzátette, hogy ez egy “okosabb és sokkal humánusabb hozzáállás a bevándorláshoz”.

Harris karrierje elején a San Francisco-i kerületi ügyészségen főként a fiatalok prostitúciós ügyeivel foglalkozott és azon dolgozott, hogy a testüket áruba bocsátó fiatal lányok áldozatként, ne pedig bűnözőként legyenek előállítva.

Belbiztonsági, hírszerzési és igazságszolgáltatási állami bizottságokban való szolgálatának köszönhetően a nemzetközi és belügyek kulcsfontosságú szereplője lesz. Segíthet olyan nagy változások irányításában, mint az igazságszolgáltatás reformja, a szavazati jogok védelme, az egészségügy fejlesztése és a bérek növekedése a tanárok és más munkavállalók számára.

Az igazságszolgáltatás reformjával kapcsolatban ugyanakkor számos kritika érte a demokrata előválasztási kampány során. Ugyan szavakban többször kiállt a BLM mozgalom mellett, kerületi és állami főügyészként csak a legkirívóbb esetekben avatkozott közbe, amikor rendőri túlkapásokról volt szó. Gyakran például “Top cop”-ként, azaz “főrendőrként” hivatkoznak rá, a demokraták progresszívebb szárnya szerint pedig inkább a status quo-t képviseli a változásokkal szemben.

Az ugyanakkor vitathatatlan tény, hogy ő lesz az első nő, aki  ebben a pozícióban utat tör, idővel pedig jó esélye van rá, hogy az Egyesült Államok első női elnöke legyen. A női jelöltek évtizedek óta jól teljesítettek az előválasztásokon, Hillary Clinton 2016-ban pedig a választásokon is több szavazatot kapott, mint ellenfele, Donald Trump. A Fehér Ház kapuinak  áttörésére ugyanakkor egészen 2020-ig kellett várni.

Mindenesetre nagy a nyomás Kamalan, hiszen egy ismeretlen utat kell kitaposnia a jövő női politikusai számára. Ez a négy alelnöki év akár próba és egyben felkészülés is lehet az elnöki pozícióra, amivel 2024-ben újabb történelmet írhat. Előtte viszont egy világjárvánnyal, súlyos gazdasági válsággal, valamint egy soha nem látott mértékben megosztott társadalommal kell szembenézniük.

Négy év és egy egészen új felállás - Kamala Harris, az Egyesült Államok első női alelnöke  Tovább
A média szerepe világjárványok és katasztrófák idején - Csernobil hatása a magyar médiára

A média szerepe világjárványok és katasztrófák idején - Csernobil hatása a magyar médiára

gas-3393553_1920.jpg

A csernobili katasztrófa nemcsak a jövőnkre, de a médiára is hatással volt. Az 1986-ban bekövetkezett katasztrófa hatott a magyar tájékoztatáspolitikára. Újra kellett gondolni, hogy az olvasók tájékoztatása vagy a politikai érdekek  fontosabbak. Politika vagy emberélet? Propaganda vagy valós hírek? Mit várunk el a médiától amikor felrobban egy atomreaktor vagy egy világjárvány söpör végig a világunkon?

2020.12. 30. Írta: Belayane Najoua, borítókép: Pixabay

“A szovjetunióbeli csernobili atomerőműben baleset történt. A jelentések szerint az egyik reaktor sérült meg, és többen megsebesültek. Az illetékesek megkezdték az ukrajnai atomerőműben keletkezett üzemzavar megszüntetését. A károk felszámolására kormánybizottságot hoztak létre. Stockholmban közben bejelentették, hogy Dániától Finnországig észlelték a rádioaktív sugárzási szint hirtelen növekedését. Ottani szakértők szerint [ez utólag kézzel feljegyezve] többezer kilométeres utat megtéve [ez utólag kihúzva] a rádioaktív felhő rövid időn belül eljutott a Skandináv-félsziget fölé” - írja a Médiakutatóban megjelent tanulmányában Kékesdi-Boldog Dalma.

1986. április 26.

Csernobil magyarul fekete ürmöt jelent, aminél talán nincs is jobb leírás az 1986-os tragédiára. Fekete üröm volt mind a halálos eseteket, mind a médiakommunikációt tekintve. A Lenin atomerőművet 1970-ben kezdték el építeni. Az első reaktort 1977-ben adták át, a másodikat 1978-ban, a harmadikat 1981-ben, a negyediket pedig 1983-ban. Az utolsó reaktor emberi mulasztás és hibás tervezés miatt 1986. április 26-án felrobbant. A robbanás következtében káros radioaktív anyagok jutottak a levegőbe, amik rövid időn belül több tízezer négyzetkilométernyi területet árasztottak el. A lakosság evakuálása csak 36 órával a robbanás után kezdődött meg - több mint 130 ezer embert telepítettek ki, és 800 ezer katonát irányítottak a térségbe. 30 kilométeres körzetben minden állatot lelőttek, hogy ne vigyék tovább a fertőzést.

A halálos esetekről nincsenek biztos adatok, ami a rossz médiakommunikációnak volt köszönhető. Az tudható, hogy a baleset helyszínére az első évben 200 000 katasztrófaelhárító munkást küldtek, akik közül 162-en vesztették életüket. Ezenkívül a sugárzás közvetlen környezetében dolgozó munkások nagy részénél kialakultak idegrendszeri, keringési és mentális betegségek is. Az első becslések negyvenezer ember haláláról számoltak be, amit azóta 4000-re módosítottak. A későbbi generációkra való hatását még vizsgálják a kutatók.

A sugárzás vagy a hír ért el hozzánk hamarabb?

kg_2_3.jpg

1986-ban Magyarország a Varsói Szerződés és a KGST tagállama volt, éppen ezért a csernobili katasztrófa vizsgálatakor kihagyhatatlan hazánk geopolitikai környezetének figyelembevétele. A csernobili katasztrófát szinte mindvégig cenzúrázva mutatta be a szovjet média, ezért az összes kommunista állam is. Így történt ez a pártlapként szolgáló Népszabadsággal is.

A magyar médiában először április 28-án este adtak hírt Csernobilról a Magyar Televízióban és a Magyar Rádióban. Az utóbbit Bedő Iván, a Magyar Rádió hírszerkesztőségének turnusvezetője vezette. A híradásban a BBC közleményeire és a nemzetközi sajtóból beszivárgó információkra támaszkodtak - többek között az is elhangzott, hogy a baleset után pár nappal Csernobiltól több ezer kilométerre is észleltek radioaktív sugárzást. Másnap hajnalra az anyagot letiltotta a kommunista vezetés.

A nyomtatott sajtóban az első homályos cikk április 29-én a Népszabadságban jelent meg. A jelentés a szovjetek által kiadott közleményre korlátozódott, tehát jóval kevesebb információt tartalmazott, mint az előző este elhangzott híradás. A magyar polgárok aggódtak, miközben bizonytalanság és tudatlanság uralkodott szerte az országban.

Az első részletes beszámolóra két hetet kellett várni. A Magyar Rádióban május 10-én, illetve május 17-én mutatták be a katasztrófát. A műsorban moszkvai tudósítók és szakemberek is megszólaltak.

A radioaktív felhőről és annak Magyarországra vonatkozó lehetséges hatásairól csak három héttel a katasztrófa után lehetett olvasni a magyar sajtóban.

A napilapok ekkor írták meg azt a már köztudatban lévő információt is, hogy az ivóvíz és az élelmiszer fogyasztható. Június 4-én, azaz másfél hónappal a robbanás után szólalt meg Sztanyik B. László sugárbiológus szakértő, aki a korábbinál érthetőbben fogalmazott. Előtte az újságírók a sokak számára érthetetlen szakzsargont és különböző mértékegységeket használtak, ezért legfeljebb a sorok közül lehetett szakértői véleményt kiolvasni. 

Sztanyik B. László előtt három héten keresztül kizárólag három szakértői javaslat ismétlődött, de az olyan hétköznapi helyzetekre, mint a szabad levegőn töltött idő, a húsfogyasztás nem érkeztek tanácsok.

Pedig a robbanás mérgező szele május elsején, amikor az emberek a szabadban ünnepeltek, már elérte hazánkat.

newspaper-412811_1920.jpg

Kép: Pixabay

Társadalmi felelősség vs politikai elvárások

A magyar sajtóanyagokat olvasva három időszakot különíthetünk el:

Az első időszak csupán 11 órán keresztül tartott, mikor Bedő Iván turnusvezetésével a szerkesztőség nem kizárólag a szovjet anyagokból informálódott, hanem nyugati forrásokból is átvett információt. Egy hírturnus erejéig politikai cenzúra nélkül hangzottak el a hírek - olvashatjuk Kékesdi-Boldog Dalma tanulmányában.

A második időszak az első három hetet öleli fel, mikor csupán a szovjet közleményekre támaszkodva szinte ugyanazokat az információkat közölték, csak más stilisztikai eszközökkel. A magyar média azt sem hangsúlyozta, hogy emberi mulasztás miatt következett be a katasztrófa, viszont ezzel szemben párhuzamot vont a nyugati sajtó és a “szovjet valóság” között.

A szovjet vezetés “nyugati hisztériakeltésnek” nevezte a vasfüggöny másik oldalán működő médiát. 

Az utolsó szakaszban a Magyar Rádió szabad utat kapott, és a rövid, semmitmondó hírek helyett, oknyomozó, elemző újságírást nyújtott az információra éhes közönségnek. Ebben az időszakban jelentek meg olyan szakértői vélemények is, amik mögött nem a pártállam állt. Ekkor győzött az újságírói praxis és a magyar média elkezdett rugalmassá és tényfeltáróvá válni.

A csernobili katasztrófa megmutatta a magyar pártvezetésnek, a magyar médiának és a magyar közönségnek is, hogy az ország tájékoztatáspolitikájában el kell indulnia egy változásnak, amit a közönség tájékoztatása határoz meg. A magyar médiapolitika a liberalizáció útjára lépett

- írja Kékesdi-Boldog Dalma a cikkében.

A média szerepe világjárványok és katasztrófák idején - Csernobil hatása a magyar médiára Tovább
A közösségi média szerepe Trump és Biden csatájában - “Elnök Úr! Önnek hány követője van?”

A közösségi média szerepe Trump és Biden csatájában - “Elnök Úr! Önnek hány követője van?”

bc8649da-a9dc-4887-8b1e-048f21febd57.jpegA University of Tennessee felmérése szerint az első elnöki vitát Joe Biden nyerte. A social media posztok 67 százaléka állítja, hogy Trump rosszabbul teljesített, mint Biden. De hogyan befolyásolhatják a twitter posztok és az instagram story-k egy 320 milliós ország elnöki választását? A közösségi média a politikában is átvette az irányítást? Hogyan lesz követőből szavazó?

Írta: Belayane Najoua

Mi történt 2016-ban? 

2016-ban többek között két fontos választás is történt a világban, 2016 szeptember 18-án Oroszországban, míg november 8-án az USA-ban. Mindkét választást intenzív közösségi média kampány előzte meg, ami nagyban hozzájárult az eredményekhez.

Ha visszakanyarodunk Barack Obama 2012-es megválasztásához, akkor is látszódik, hogy milyen nagy befolyással van az emberek politikai állásfoglalására a social media. Williams 2017-es tanulmánya szerint Obama kampányának a legnagyobb erőssége a social media és a technológia használatában rejlett. A közösségi hálózatokon keresztül Obamának sikerült elérnie 200 szavazóhelyiség 8,5 millió polgárát, ami az összes szavazat közel 7 százaléka. Obamára 5 millióan szavaztak többen, mint fő ellenfelére Mitt Romney-ra, tehát a social media elérés döntő erejű volt.

2016-ban a felnőtt amerikaiak 62 százaléka olvasott híreket online médiumokon keresztül(forrás). Az online tér egyre nagyobb jelentőséget kap nemcsak a privát életünkben, hanem a politikai állásfoglalásunk terén is. Ahogy egy korábbi cikkünkben már említettük, a social media befolyásol és olyan tettekre sarkall, amiket a social media platformok használata nélkül nem biztos, hogy megtennénk:

  • Megvennéd-e azt a terméket amit a kedvenc énekesed tesz fel egy posztban, ha nem használnád az Instagramot?
  • Letöltenél-e egy appot, ha nem látnád a Messenger hirdetésben?
  • Elmennél-e választani, ha nem látnád egyfolytában ezt a képet? 

ac426183-a056-439e-bff5-d34ff9b1123b.jpegA social media megjelenés és politikai kampány a sajtóra is hatással lehet. Egy kutatás szerint 2015 augusztusa és szeptembere között a CNN politikai cikkeinek 78 százalékában Trump szerepelt (forrás). 2015 Novemberében Trump több műsoridőt kapott(összesen 234 percet), mint az egész Demokrata Párt együttvéve (forrás). (Csak viszonyítási alapként Ted Cruz 7 percet kapott ugyanazon időszak alatt.) Összességében tehát Trump szinte az összes médiafelületen dominánsan szerepelt, ami nagyban hozzájárult a 2016-os győzelméhez (forrás).

A közösségi média áltájékoztatása a politika szolgálatában

A Facebook már jóval a 2016-os választások előtt táptalajként szolgált az összeesküvés-elméletek, rögeszmés politikai cikkek és álhírek számára. A közösségi háló elkötelezettségre és erőteljes reakciókra ösztönzi az embereket. Mégis egy hatalmas orosz propagandakampány felfedezése kellett ahhoz, hogy a törvényhozók, újságírók és a Facebook felhasználói észrevegyék az ezzel járó kockázatot (forrás). Valószínűleg valami hasonló történik a 2020-as választásoknál is - csak ezúttal az Instagramon.

corruption-2727571_1280.jpg

Az Instagram használata az utóbbi négy évben különösön az idősebb generációk körében nőtt meg. 2016-ban 500 millió felhasználója volt, ami 2018 júniusára megduplázódott, de ami még fontosabb, hogy az Axios politikai weboldal szerint az Instagram tizedik legnagyobb fiókja háromszor annyi reakciót ér el, mint a Facebook legnagyobbja. A social media a politikai kampány egyik legfontosabb részévé vált (forrás).

És hogy miért baj a közösségi médiás politikai kampány? A válasz az algoritmusokban rejlik. Ha például valaki rákattint egy baloldali párt kampány posztjára, akkor az algoritmus úgy veszi:

Igen ez érdekli a felhasználót. Akkor mutassunk neki mégegy ilyet

kepernyofoto_2020-10-06_9_19_27.png

- és már benne is vagyunk egy ördögi körben. Az algoritmus addig fogja mutogatni a baloldali kampány képeit, kiírásait, amíg mi magunk is elhisszük, hogy a baloldalra tényleg érdemes szavazni. Hiszen csak ők jelennek meg mindenhol, csak az ő céljaikat, beszédeiket, megjelenésüket látjuk és halljuk. A másik oldal egy nagy sötétség marad - semmit nem fogunk tudni róla. Természetesen ez bármelyik politikai párt kampányára igaz. Minél többször nyomunk rá véletlenül, annál többször jön elő “direkt”.

A social media félretájékoztatása miatt 2016-ban a Facebook kapcsolatba lépett tényellenőrző ügynökségekkel, hogy csökkentse a szélsőséges reakciókat kiváltó anyagok terjesztését (forrás). Most minden figyelem Biden-re és Trumpra összpontosul, de vajon elég figyelmet kap-e a social media, ami jobban befolyásolhatja az eredményt, mint eddig bármikor?

Képek forrása: Pixabay, saját szerkesztés

A közösségi média szerepe Trump és Biden csatájában - “Elnök Úr! Önnek hány követője van?” Tovább
Karanténmaradványok – Így hat a digitális technológia és média az életünkre

Karanténmaradványok – Így hat a digitális technológia és média az életünkre

Káros multitasking, virtuális közösségek és álhírek a közösségi médiában

pexels-daria-shevtsova-2825936.jpg

Teljesen virtuális életet éltünk? Végképp hír- és technológiafüggőkké váltunk? Gondoljuk végig a tudomány segítségével, hogy mik azok a mindennapi médiafogyasztási szokások, amiket a tavaszi karanténidőszak után nemcsak megtartottunk, hanem szinte észrevétlenül még jobban beépítettünk az életünkbe.

2020.10.08. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Daria Shevtsova, Pexels

Ahogy a tetőt a diók és gesztenyék bombázzák az őszi szélben, a tavaszi időszakra egyre inkább úgy gondolok vissza, mintha egy rossz álomban éltem volna. Kezd elhomályosulni a tapasztalat, bármennyire is képezik jelenleg is a mindennapjaink részét olyan szokások, melyeknek 2020 előtt nem tulajdonítottunk ekkora jelentőséget. A maszkot már ritkábban hagyjuk otthon, többször félrehúzódunk embertársainktól, és továbbra is aktívan megosztjuk az online térben, amit gondolunk. Éppen ezért érdemes a tudomány segítségével végiggondolni, hogy a pár hónap bezártság alatt milyen valóságot teremtettünk magunknak, és milyen szokások maradtak vagy erősödtek meg azóta a médiahasználatunkban és a digitális kommunikációban. 

Mindennapi multitasking 

A távmunkának, a távoktatásnak koránt sincsen vége, azonban a tavaszi kezdetek óta sokat fejlődhettünk. Pontosan miben is? A média multitaskingban biztosan. Egyszerre harminc oldal megnyitva a böngészőben a Zoom mellett, egyik kezünkben telefon, a másikban fakanál, közben a lakótársunkkal a kedvenc sorozatunkat nézzük. Ez a szokás azonban a mozgástér tágulásával és a szeptemberi iskolakezdéssel sem tűnt el. Sokan a 21. századi szuperképességnek tartják, de valójában bizonyos agyi funkciók és az emlékezőképesség romlásához is hozzájárulhat. Bármennyire kutatják ezeket a negatív hatásokat, úgy érezzük, az információdömpingben csak figyelmünk folyamatos megosztásával tudunk eligazodni.

A tavaszi gyors átállás a digitális megoldásokra a munkában és a tanulásban egyaránt azt eredményezték, hogy elárasztottak minket az új platformok, funkciók és jelölések, melyek tengerében csak fegyelmezetten és rendszert kialakítva lehet jól eligazodni. Saját időbeosztásunk kialakítása és fegyelmezett betartása a valódi szuperképesség, ami szerencsére többféle kreatív módszerrel fejleszthető.  

b_v_0107.jpg

Fénykép: Bera Viktor

Virtuális munkaközösségek

Érdemes utólag azt is átgondolni, hogy a karanténidőszak alatt mi zajlott virtuálisan, és mi volt kézzelfoghatóan jelen az életünkben. A liszt biztosan, de a munkatársaink egy ideig biztos nem. Szvetelszky Zsuzsanna kommunikációkutató szerint világszerte rosszul használták a társas távolságtartás (social disctancing) kifejezést, hiszen a kijárási korlátozások időszakában nagyon sokat kommunikáltunk egymással, és inkább a fizikai távolságtartás (physical distancing) valósult meg.

Tanulmányában kifejti, hogy a kommunikáció a munkatársak között átalakult, de semmiképpen nem szűnhetett meg. A cégnek működnie kellett tovább, de a digitális térben a visszakereshetőség, rögzíthetőség miatt jobban meggondoltuk, hogy mit írunk le, ami miatt a közlések tartalma változott, akár torzulhatott is. A vertikális és formális kommunikáció mellett a horizontális, informális interakciók lényegében megszűntek. Nem tudtunk többet az irodai konyhában összefutni, ezért az olyan közösségépítő kommunikációs magatartások, mint az „és te mit főztél tegnap”-beszélgetések kevésbé valósultak meg. A small talk jelentősége ugyanis nem csak az információátadásban, hanem a beszélgetőpartnerhez való közelkerülésben rejlik. A cégek alkalmazottai között megnőhetett a távolság, ami, ha nem tudatosították és kezelték a helyzetet, komoly következményekkel járhatott.

„Mivel kommunikáció és bizalom kéz a kézben járnak, a folyamat könnyen negatív spirálba fordulhat(ott).” - Szvetelszky Zsuzsanna kommunikációkutató

Közösség és média

Az online kommunikáció nem csak a munka, hanem a mindennapi kapcsolattartás terén is jelentős lett. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) felmérése szerint a járvány tavaszi szakasza alatt tízből négyen többet interneteztek, mint két hónappal korábban. Napi szinten az internet a lakosság 73 százalékát érte el, míg a televízió nagyjából ugyanennyit, a rádió és a nyomtatott sajtó pedig sokkal kisebb jelentőséggel bírt (46% illetve 23%).

kg_1.jpg

„Az internetkapcsolat jelentette a „köldökzsinórt”, amelyen keresztül értesülhettünk a fejleményekről, és tarthattuk a kapcsolatot a külvilággal.” - Sándor Alexandra Valéria

A közösségi média kutatója szerint tavasszal végképp összemosódott a határ valóság és virtuális tér között. Szerinte eddig a valódi életünk zajlott személyes emberi kapcsolatokkal, azonban ezt a szerepet a közösségi média a korlátozások ideje alatt szinte teljesen átvette, hiszen az egyéni és társadalmi történések jelentős része ott zajlott, onnan értesültünk róluk. A közösségi média a gyorsaság, az azonnali reakciók világa, amire érdekes példa, hogy egy kutatás szerint Kínában a járvány tetőzése előtt 10-14 nappal érte el a csúcsot a COVID-19-re vonatkozó internetes keresések és közösségi média tartalmak száma.

A bejegyzések és a vírushoz hasonlóan terjedő hírek azonban rámutatnak egy másik fontos szempontra is, ami a közösségi média egyik legnagyobb előnye, és közben az egyik legnagyobb hiányossága. A szakmai ellenőrzés hiányzik, a meg- és továbbosztás főleg érzelmek által irányított, így a dezinformációk is gyorsan elterjednek. A tudatos felhasználóvá válás egyik fontos lépése, hogy teljes felelősségem tudatában osztom meg a tartalmakat, bármennyire kishalnak tűnök az óceánban.

Hírfogyasztás az infodémia korában

Szakemberek hamar megtalálták azt a találó kifejezést, ami egyszerre jellemzi a digitalizált világunkat és a vírus terjedését: infodémiát élhettünk és élünk most is át. Vagyis az információk úgy terjednek világszinten, mint maga a járvány. A közösségi média használatán túl a hírfogyasztási szokásokban is megmutatkozott, hogy plusz időt fordítottunk az aktualitások nyomon követésére. A májusi felmérésben szereplő magyar tévénézők 40-50 százaléka több időt fordított hírműsorokra, mint korábban, az internetezőknél ez az arány nagyjából 40 százalékos volt.

Ez a változás főleg a járvány alakulásának napi szintű nyomonkövetésével függött össze. Magyarországon a járványhelyzet első két hónapjában az NMHH felmérésében résztvettek 92 százaléka naponta vagy két-három naponta követte a járvánnyal kapcsolatos aktualitásokat. Ebben a témában a legpreferáltabb hírforrás az internet volt (48%), de a tévé is hasonlóan fontos szerepet töltött be (44%).  Ezen túl az inaktivizálódott rétegek, akik például elveszítették az állásukat, vagy életükben a járványhelyzet miatt változások következtek be, új potenciális nézőket jelentettek.

„A felnőtt lakosság kb. fele vált napi nézőjévé az Operatív Törzs sajtótájékoztatóinak.” – NMHH, 2020. június

Az online források tekintetében hármas tagozódást figyeltek meg a kutatók: elsődleges információközvetítők a hírportálok voltak (az internetezők 43 százaléka követte őket), de fontos szerepet töltöttek be a kormányzati, önkormányzati, hatósági oldalak is (31%). A közösségi médiából pedig az internetezők 23 százaléka tájékozódott, elsődleges hírforrásként főleg a Facebookot használva. A megkérdezettek szerint a média szereplőinek nagy része objektív tájékoztatást nyújtott, azonban ugyanannyian (60%) állították azt is, hogy a média túlfűtötte a hangulatot, és a súlyához képest túl sokat foglalkozott a járványhelyzettel. A pánikkeltés egyik okaként az álhírek gyakori felbukkanását is megnevezték (60%). A rendszeresen internetezők 72 százaléka gondolta úgy, hogy az elmúlt időszakban találkozott hamis rémhírrel az interneten. Terjedésükben nagy szerepet tulajdonítottak a közösségi médiának. Ezek a karanténmaradványok most is ugyanúgy a mindennapjaink részét képezik.

kg_2.jpg

Az álhírek felismerésének praktikus, egyszerű lépéseiről olvasd el cikkünket!

Karanténmaradványok – Így hat a digitális technológia és média az életünkre Tovább
Hogyan értelmezi a demokráciát Trump, Biden, Sanders vagy Orbán Viktor, és melyik demokrácia van válságban? 

Hogyan értelmezi a demokráciát Trump, Biden, Sanders vagy Orbán Viktor, és melyik demokrácia van válságban? 

pexels-life-matters-4614160.jpg

Populizmus, autokrácia, jogokat korlátozó maszkviselés és egy soha nem látott mélységbe süllyedt elnökválasztási vita? A társadalmi ellentétek világszerte egyre inkább áthidalhatatlannak tűnnek, megértésükhöz pedig a demokráciaértelmezésben lehet a kulcs. Metz Rudolffal, a Corvinus Egyetem tanárával, a Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársával beszélgettünk. 

Írta: Kovács Máté, borítókép: Life Matters from Pexels

metz2.jpgMetz Rudolf a Corvinus Egyetem Politikatudományi Tanszékének tanársegédje, emellett az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársa.  „A politikai vezetés három arca” című könyve 2020. szeptemberében jelent meg, melyben az eltérő demokráciaértelmezések szemszögéből vizsgálta Angela Merkel, Orbán Viktor, Theresa May és Jeremy Corbyn politikáját.

Miről szól ez a cikk?

  • Tényleg válságban van a demokrácia?
  • Az ellentétek kulcsa az eltérő demokráciaértelmezés?
  • Tényleg tönkreteszik a demokráciát a járványügyi korlátozások?
  • Trump vagy Biden nyerte az elnöki vitát?
  • Mi a legnagyobb problémája a magyar ellenzéknek?

„A demokrácia nem most került válságba, a demokratikus intézmények száz éve válságban vannak”

metz_a_vezetes_harom_arca_borito_2020_masolata.jpgA demokrácia válságdiskurzusa azért problémás, mert nem mindegy, hogy a demokrácia melyik típusáról beszélünk: „Több, mint 500 eltérő típusú demokráciát különböztettek meg a szerzők, ami óriási mennyiség, egészen az agrárdemokráciától kezdve a vezérdemokráciáig. Azt próbáltam meg felvázolni a könyvemben, hogy nincsen egy konkrét, központi és univerzális fogalma a demokráciának, mert nagyban függ attól, hogy mi, állampolgárok mit gondolunk róla. A saját elvárásaink mellett persze az is fontos, hogy a politikusok mit gondolnak a demokráciáról és a demokratikus gondolkodásról.”

Metz Rudolf könyvében ezek közül vázolt fel hármat, melyek eltérő válaszokat adnak arra, hogy milyen az ideális demokratikus politika, eltérő módon értelmezik a választók és a politikusok szerepét a döntési folyamatokban.

„Nem szabad bedőlni a válságdiskurzusnak és elragadtatni magunkat: azt kell nézni, hogy az adott politikus milyen demokráciához, milyen mércékhez igazodik, illetve milyen mércéket állítanak a szavazók a vezetők felé.”

Ez a diskurzus ugyanúgy jelen van a Brexit miatt Nagy Britanniában, de az Egyesült Államokban is. Utóbbinál sokan nem fogadták el legitim vezetőként Trumpot, mások viszont egyenesen istenítik. „Ez a fajta gondolkodás a demokrácia sajátossága. A probléma ezzel az, hogy a megosztással egyre messzebb kerülnek egymástól az álláspontok, egyre inkább fekete-fehér kép rajzolódik ki, amiben úgy tűnhet, több az ellentét, mint a közös pont.”

A fő kérdés: Alkalmasak-e arra az emberek, hogy részt vegyenek a napi politikában? Csak az érdekeket kell kiszolgálni, esetleg ezeket is a politikus fogalmazza meg?

Az egyik demokráciaértelmezés a deliberatív demokrácia, ami Metz Rudolf szerint könnyen beleillik a liberális demokrácia definíciójába.

„Az elméletalkotók szerint a demokrácia kulcsa az, hogy minél több ember minél jobban belefolyjon a napi szintű politikába. Ez történhet akár egy lakossági fórumon, egy népszavazáson vagy akár egy tüntetésen is, ezek mozgatják lényegében a politikát. Létrejön egy közös érdek, egy közjó, a politikusok pedig ezek mentén dolgozzák ki a válaszaikat.”

vidar-nordli-mathisen-cr03g2ud84g-unsplash_1.jpgA politikus felelőssége, hogy megteremtse ehhez a lehetőséget. Neki kell fenntartania a tanácskozást, vagyis a „deliberációt” az emberek között, emellett példát is kell mutatnia. „Különbnek kell lennie, mint az átlagos állampolgár, moralitás és politikai erények tekintetében neki kell lennie az elsőnek és legtökéletesebbnek.” 

(kép: Bernie Sanders egyik kampányeseményén; Photo by Vidar Nordli-Mathisen on Unsplash)

A második megközelítés sokkal szürkébben festi le a politikát, ahol érdekekről van szó.

„Ez az aggregatív-pluralista felfogás, ahol a vezetők megpróbálják „aggregálni”, összegyűjteni a társadalomban szétszóródó érdekeket, és ezek mentén kormányoznak. Ez nemcsak egy elv, hanem praktikus szemlélet is, hiszen így lehet többséget szerezni és megnyerni a választásokat.”

barack-obama-1199638_1920.jpgEbben az esetben a politikusok cserekapcsolatot ápolnak a követőikkel: „azt mondják, hogy én ezt és ezt a döntést meg fogom hozni, nektek annyit kell tennetek, hogy cserébe támogattok engem a választásokon, esetleg kampányoltok is mellettem aktivistaként.” Ez is lehet liberális demokrácia, mert fontosak a demokratikus intézmények, a választások tisztasága, a procedúrák, valamint a fékek egy ellensúlyok rendszere. „Fontosak a sokrétű érdekek, hiszen mindenkinek különböző értékei vannak a társadalomban, és azokat tiszteletben kell tartani.” 

(kép: Barack Obama és Joe Biden elnök és alelnökségük idején; forrás: pixabay)

A harmadik felfogás a vezérdemokrácia. Ennek lényege, hogy

„a követőknek nincs kifinomult politikai érdekük és akaratuk, nincsenek kompetenciáik, hogy hatásosan ki tudják fejezni a véleményüket. Ilyenkor jön képbe a vezető, aki képes becsatornázni, megformálni ezt az akaratot.” 

Ez az, amit nevezhetünk befolyásolásnak, de manipulációnak is.

A vezetők szerepe itt a legfontosabb. „Bizonyos módon kell megjelenniük az emberek szemében, ezt hívjuk karizmának, vagy karizmatikus vezetésnek.” Ezzel a tulajdonsággal kizárólaga követők ruházhatják fel a vezetőt. „Képes megmenti az országot válsághelyzetben, jó döntéseket hoz és rendelkezik praktikus erényekkel is: határozott, fifikás, kreatív, és az innováció sem áll tőle távol.” 

potus_orban_ap_19133658827685-1140x684.jpg

(kép: Donald Trump a Fehér Házban fogadja Orbán Viktort 2019-ben, forrás: hu.usembassy.gov; AP Photo/Manuel Balce Ceneta)

Ezt a jó vezetőnek bizonyítania is kell. „Innoválnia kell, például egy új politikai rezsimet, vagy a követőkkel egy új és szimbolikus kapcsolatot kell létrehozni. Részben idetartozik a populizmus is, hiszen ott is szoros kapcsolat van a vezetők és a követők között: a követők felhatalmazzák a vezetőt, hogy uralkodjon, kormányozzon felettük.” A demokrácia szempontjából pedig ez a legfontosabb: „van egy szoros kapcsolat vezető és követő között, legalábbis látszólagosan.

Ebben a kapcsolatban függ a vezető attól, hogy mit gondolnak róla az állampolgárok. Ez a függés teremti meg a felhatalmazás és az elszámoltathatóság lehetőségét.”

A járvány miatt sokan szigorúbb korlátozásokat sürgetnek, mások viszont már a maszkviselést is saját szabadságuk megsértésének tartják. Valóban veszélybe került a demokrácia a járványhoz kapcsolódó korlátozások miatt?

Minden válsághelyzetre jellemző egyfajta sokk az első pár hónapban. Ami ebben érdekes, hogy „ebben a pillanatban az emberek hihetetlen mértékben elkezdenek bízni a választott vezetőjükben.” Például 2001-ben a terrortámadás után George W. Bush produkálta a legnagyobb elfogadottságindex-emelkedést az amerikai történelemben, de a járvány miatt is sok európai vezető erősödött meg. „Ez nem azt jelenti, hogy hirtelen mindenki a kormánypártra fog szavazni, hanem azt, hogy egy ideig elfogadják a személyét és a döntéseit. Érzik esetleg a félelmet, hogy ők is bajba kerülhetnek, így előtérbe kerülnek a karizmatikus jegyek. Egy komoly válságban könnyebben elfogadjuk azt, hogy be kell tartanunk a korlátozó intézkedéseket.”

Megnövekedett a bizalom például Angela Merkel és Emmanuel Macron esetében, de még Svédországban is, ahol egészen más stratégiát választottak. Sőt, Boris Johnsonban is elkezdtek bízni az emberek, pedig a járvány kezdeti szakaszában kifejezetten rosszul nyúlt a válsághoz.

21812.jpeg

Vezető politikusok népszerűség-változása 2020. március közepe és 2020. május közepe között (forrás)

Ugyanakkor „ez a bizalom csak ideig-óráig működik: átíveli a pártpreferenciákat, hirtelen mindenki támogatni kezdi a kormányfőket, utána a bizalom alábbhagy.” Ennek oka, hogy előkerülnek azok az ellentétes elvárások a társadalomban, amire a könyv is épül:

„eltérő elvárások fogalmazódnak meg a vezetőkkel szemben: végig követniük kell az emberek akaratát, vagy a vezetőnek lehetősége van vezetni? Ha nem vezet, akkor azt rójuk fel neki, ha pedig túl erősen vezet, akkor a demokráciát kezdjük el félteni.”

A másik ellentmondás ezen is túlmutat: mennyire hasonlít ránk a vezető? Metz Rudolf szerint, „ha valaki jól reprezentálja a saját választóközegét, akkor a döntéseit akkor is elfogadják, ha az nem feltétlenül jó vagy hatékony: ő a mi csapatunkban játszik, mert olyan, mint én vagy a szomszédom, ő minket képvisel.” Bizonyos esetekben viszont azt is elvárjuk, hogy legyen különb nálunk, cselekedjen hatékonyan és vezessen karizmatikusan. „Óriási ellentmondások vannak tehát az emberek fejében, a polarizált helyzetek ezeket a belső ellentéteket emelik ki.” 

A Guardian tudosítása a berlini, több ezer fős maszk- és korlátozásellenes tüntetésről

Tranzaktív kontra karizmatikus: Biden vagy Trump nyeri az elnökválasztást?

A három eltérő vezetői típus az Egyesült Államokban is megjelenik. „Bernie Sanders tipikusan transzformatív vezető, ahogy a kötetem másik példája, Jeremy Corbyn is. Mindkettőjük politikájában közös, hogy be kell emelni a követőket a politikába és nagyobb felhatalmazást kell adni:

gyertek a hajómra, vezessük együtt az országot!” 

Kimondottan tranzaktív vezető Joe Biden. Nem véletlen, hogy a Demokrata Pártnál kevésbé adnak teret a transzformatív vezetésnek. Metz Rudolf szerint jó példa erre Obama, akit elnöksége előtt sokan transzformatív vezetőként írtak le. „Nagy vízióval, például egészségügyi reformokkal lépett élő, emiatt nagy elvárások fogalmazódtak meg vele szemben.” Amikor azonban pozícióba került, megosztott politikai helyzetben találta magát. „A Demokrata párt sokrétű érdekei mellett a republikánusokkal is együtt kellett működnie, ami azt eredményezte, hogy tranzaktív irányba mozdult el. Ha csak Washingtont nézzük, akkor ez az amerikai elnökök többségére jellemző, kifelé viszont meg tudják őrizni karizmatikus vagy transzformatív tekintélyüket is a követők szemében.”

Közben lezajlott Trump és Biden első, nagy port kavaró elnökjelölti vitája is. Metz Rudolf szerint „maga a vita jól láttatta azokat az indulatokat és feszültségeket, amelyek polarizálják és politikailag megosztják az amerikai társadalmat. A vezetők a vita során rá vannak kényszerítve arra, hogy a saját vezetés- és demokráciaértelmezésükből kitekintsenek, és szembesüljenek a valósággal, a nyilvánossággal, a szavazói elvárásokkal”.

Trump azonban – látszólag – nem akart ezekkel szembesülni. „Karizmatikus vezetését védve támadólag lépett fel a saját valóságával ellentétes véleményekre.

Ez persze az elkötelezett támogatókat nem ingatja meg, de potenciális szavazókat taszíthat el az agresszív és támadó fellépés, hiszen ők nem érzékelik Trump karizmáját.

Nem véletlen, hogy a karizmatikus vezetőknek kényelmesebbek és biztonságosabbak az előre megrendezett nyilvános események, például egy interjú egy baráti televízió csatornáján vagy a nagygyűlések.”

Ezt az elszabadult ágyúgolyót Biden is nehezen tudta kontrollálni, bár bizonyos pillanatokban jól kezelte a helyzetet és a támadásokat. Metz Rudolf szerint „a vezetési stílusa a vita alapján nem közeledett a karizmatikus vagy a transzformatív vezetéshez.

Biden hozzáállása nyitottabb volt az ingadozó, nem elkötelezett szavazók irányába azzal, hogy az erős ideológiai kijelentéseket mellőzte. Ez egyébiránt hozzátartozik a tranzaktív vezetői felfogáshoz.”

Metz Rudolf szerint „összességében a vita katasztrofális volt és nem feltétlenül kedvezett egyik elnökjelöltnek sem.”

b_v_0015.jpg

A külföldi kitekintés után visszatérünk Magyarországra. A könyv alapján Orbán Viktor kétséget kizáróan a karizmatikus vezetés elvét alkalmazza. Hol helyezhető el ezen a térképen az ellenzék? (kép: Bera Viktor)

„Az elmúlt egy évben sokszor nevezték Karácsony Gergelyt alkalmatlannak. Az alkalmasság azonban a könyvem szerint minden demokráciaértelmezésben mást jelent.” 

Metz Rudolf szerint „az alkalmasság a karizmatikus vezetésben a hatékony kormányzásra, problémamegoldásra utal. Egyelőre nehéz megmondani, hogy Karácsony Gergelyhez melyik vezetési stílus áll közelebb.” A megválasztás és néhány szimbolikus lépés transzformatív vezetésre utal, ahol az alkalmasság morális elvárás és bizonyos értékekhez, erényekhez, például az erkölcsi feddhetetlenséghez és szolidaritáshoz kapcsolódik. Másfelől Magyarországon a polgármesteri pozíció a tranzaktív vezetésnek kedvez. „Itt már az önkormányzat működése válik az alkalmasság mércéjévé.”

Összességében ugyanakkor „nagyon töredezett az ellenzék, sokféle érdek összpontosul, amiknek összhangban kell lenniük. Ennek fényében kevésbé ismerhetők fel azok az elvárások, amiket a társadalom diktál.” Az egyik ilyen elvárás az erőskezű vezetés. „Nem véletlenül tud talpon maradni egy sokak által megkérdőjelezett Gyurcsány Ferenc, mert a szavazók nagy részének fontos, hogy azonosulhasson a vezetővel.”

Ebben a közegben nagyon nehéz megtalálni a megfelelő vezetési formát:

„ez egy vezetési válság, és amennyiben ezt felismerik, akkor lehet azon gondolkodni, hogy hogyan és kivel lehet a megfelelő, hatékony vezetést felépíteni.”

Hogyan értelmezi a demokráciát Trump, Biden, Sanders vagy Orbán Viktor, és melyik demokrácia van válságban?  Tovább
Elnökválasztás 2020: Izzó légkör, de kinek hisznek a választók?

Elnökválasztás 2020: Izzó légkör, de kinek hisznek a választók?

pexels-element-digital-1550342.jpg

Hogyan lábalhat ki az USA a válságból, amit már társadalmi feszültségek is súlyosbítanak? Milyen hatással lehet a világgazdaságra, a tőzsdékre és a társadalomra, ha a levélszavazatok megszámlálási ideje miatt november 3-án nem lehet győztest hirdetni? A Budapest Investment Club online előadásán „jártunk”.

Írta: Mohos Lilla, borítókép: Element5 Digital, Pexels

Az emberek természetükből adódóan politikai állatok, s talán pont ezért ragadják meg figyelmünket a világpolitikai mozzanatok, melynek fő alappillérét képezi az Amerikai Egyesült Államok politikai panorámája.

- nyitja meg Szőnyi Dávid Arisztotelész Politika című munkájának gondolatával az előadást. "Mi is lenne kézenfekvőbb téma napjainkban, mint a rohamosan közeledő amerikai elnökválasztás?"

Mi lesz akkor, ha a levélszavazatok miatt november 3-án nem lehet győztest hirdetni?

Az elnökjelöltek személye jól ismert: a republikánus párt színeiben indul az Ovális Iroda jelenlegi birtokosa, Donald Trump, ellenfele pedig a demokrata párt színeiben induló egykori Obama-alelnök, Joe Biden lesz.

Új helyzet, hogy sok lesz a levélben szavazó, aminek a feldolgozása több időt igényel. Ez azt is jelenti, hogy a végeredmény nem lesz teljesen ismert az urnazárás időpontjában. „Ráadásul ugye az az általános vélemény, hogy Joe Biden szavazói között többen vannak azok, akik levélben fognak szavazni. Ezért aztán lehet, hogy az elején még azt látjuk, Trump lesz az új elnök, de elképzelhető, hogy ez átbillen a demokrata párt színeiben induló elnökjelölt irányába. De az is lehet, hogy nem. Úgyhogy ez okozhat akár több napos késedelmet is” – válaszol a kérdésre Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető stratégája.

pexels-element-digital-1550339.jpg

Kép: Element5 Digital, Pexels

Ezt egészíti ki Tunkli Dániel, az Accorde Alapkezelő Zrt. portfóliómenedzsere is: „Az emberek jelentős része a vírushelyzet miatt inkább kerülné a személyes voksolást, és szívesen szavazna érintkezésmentesen, levélben.”

A levélszavazatok miatti késedelem okozhat tehát bizonytalanságot, aminek a tőkepiacok “nem szoktak örülni”. Nagyon sok múlik azon, hogy az elnökválasztást megelőző napokban éppen hol áll majd a tőzsde, milyen stádiumban lesz a piac.

Tőkepiaci szemlélet

A részvénypiacok teljesítménye a gazdasági ciklustól függ majd, és az Amerikai Egyesült Államok központi banki rendszerének  (Fed - Federal Reserve System) további politikájától.

Joe Biden gazdaságpolitikai víziója a tiszta és zöld energiaforrásoknak, ezáltal például az elektromos autóiparnak és globális partnerségek körébe tartozó ágazatoknak kedvezhet. Ezzel szemben pártideológiai indíttatásból számos iparág elveszítheti kiváltságos szerepét, amelyet a jelenlegi republikánus adminisztráció biztosít számukra.

Móró Tamás szerint Trump újraválasztása jót tehet a hagyományos szektoroknak, értve ezalatt az úgynevezett value alapú részvényeket, persze ehhez az is kell, hogy a gazdasági ciklus már felszálló ágban legyen. Elképzelhető, hogy Biden győzelme esetén az olajszektort méginkább privatizálnák, ami így is rengeteget esett, és rendkívül gyenge.

Az egészségügyi szektor kérdése is érdekes: amerikában működik a világ egyik legjobb, viszont messze az egyik legdrágább egészségügyi modellje teszi hozzá a vezető stratéga. A kampány során is a legfontosabb választói kérdések egyike az egészségügy helyzete.

“Az amerikai gazdaságpolitikában annyira radikális változások nem jönnek Biden győzelme esetén sem. Elképzelhető egy hirtelen eladási hullám, de ugyanakkor ez egy vételi lehetőség is. Trump győzelme esetén lenne egy pozitív reakció valószínűleg. A pénzügyi szakma egyértelműen azt gondolja, hogy Trump folytatni fogja az eddigi tevékenységét” - mondja Móró Tamás az általános befektetői hangulatról.

pexels-pixabay-210607.jpg

Kép: Pixabay, Pexels

Izzó légkör, de kinek hisznek a választók?

Több megközelítésből is sajátos helyzetben van jelenleg az Egyesült Államok. A társadalom rendkívül polarizált, a Covid-19 járvány a gazdasági bizonytalansággal kiegészülve pedig példátlan időszakot tár elénk. Tovább fokozza a helyzetet a Black Lives Matter (BLM) mozgalom hatására kialakult izzó légkör is, ahol az etnikai kisebbségek és támogatóik küzdenek a hátrányos megkülönböztetés és az ok nélküli rendőri brutalitás ellen.

Az amerikai társadalom rendkívül polarizált, ez a demográfiai átalakulással együtt valószínűleg Joe Bidennek kedvez. Azonban egy másik szempont is jelen van, a média képsorain látható fosztogatás, anarchia, gyújtogatás. “Elég súlyosnak tűnő dolgok még akkor is, ha valószínűleg ezeket a média felnagyítja.” - teszi hozzá Móró Tamás. Állítása szerint a jelenlegi elnök pont erre próbál alapozni, ugyanis az emberek rend iránti vágya végül segíteni fog Donald Trumpnak. A “Law & Order” működjön, szemben az általa sugallt, Joe Biden győzelme esetén érvényes anarchiával.

"Mit mond erre Biden? Nézzetek körül, ez az anarchia, amit most láttok, Donald Trump elnöksége alatt következik be. Tehát ki a felelős érte? Senki más, mint a jelenleg regnáló elnök." - folytatja a gondolatmenetét a vezető stratéga. A kérdés az, hogy a választók kinek hisznek jobban?

A rend iránti vágy valószínűleg megvan, de hogy kinek tulajdonítják ezt, a Trump féle polarizáló politikai kommunikációnak, vagy pedig előrevetítik Biden lehetséges elnöki tevékenységét, ezen múlik majd az elnökválasztás kimenetele.

- hangsúlyozza Móró Tamás.

Az iménti gondolatokat egészíti ki Tunki Dániel: a BLM mozgalomban olyan rétegek mozdultak meg, akik elnyomásban vannak, viszont ez nem okozott a demokratáknak nagy előnyt, mivel az afro-amerikai szavazók, 90%-ban mindig a demokratákra szavaznak. Olyan szempontból viszont igen, hogy az afro-amerikaiak eddig nagyobb arányban maradtak otthon, ami most változhat. 

A szavazóbázis mozgósításához kapcsolódik Kamala Harris személye, a demokrata párt afro-amerikai, ráadásul női - alelnökjelöltje is:. “Ez egy racionális döntés, azonban nem szerencsés kaliforniai szenárort választani. Kalifornia szinte világéletében demokrata színekben pompázott. Egy swing state-ből (billegő államból - a szerk) lehet, hogy szerencsésebb lett volna választani, de annyira fokozódott a BLM mozgalom túlfűtöttsége, hogy kontraproduktív lett volna, ha nem onnan választ jelöltet Biden”- zárja a gondolatot a portfóliómenedzser.

Hogyan kezelte Trump a Covid válságot az emberek véleménye szerint? 

Nagyon rosszul, ezt érzik az emberek is. Ami azonban ennél is fontosabb, hogy milyen a gazdaság helyzete, hogyan teljesített az elmúlt 4 évben? Itt már sokkal magasabb Trumpnak elfogadottsága. “Úgy gondolom, ha októberben tényleg fel tudnak mutatni egy vakcinát, akkor az első téma jelentősége csökkenhet, és a gazdasági kérdés nyomul előre.”

trump_1.jpg

Trump koronavírus kezelésével kapcsolatos nyilvános elfogadottság (Forrás)

A regnáló elnököt egyébként a statisztikák szerint 80%-ban újraválasztják, a történelem során csak akkor volt kivétel, amikor recesszióba került  a gazdaság. “Ha recesszióban lesznek az nehéz lesz, ha viszont látszik egy felívelés, akkor jobb esélyekkel indul Trump.” - mondja Tunkli Dániel.

tump_2.jpg

Trump munkanélküliség kezelésével kapcsolatos nyilvános elfogadottság (Forrás) 

Trump vs. Biden

Az országos felmérések alapján Biden jelenleg 8,5%-kal vezet. Bár ő tűnik az esélyesebb jelöltnek, az elmúlt időszakban egyre csökkent a különbség, ahogy az a lenti ábrán is látszik.

Ez azonban könnyen változhat, miután kiderült, hogy Donald Trump is elkapta a koronavírust. Egyik oldalról ez ellentmondásba kerülhet Trump a járványt alábecsülő kijelentéseivel, valamint a maszkviselés és a távolságtartás látványos mellőzésével. Másik oldalon viszont előfordul, hogy hasonló esetben sokan sorakoznak fel az elnök mellett támogatólag. Jó példa erre Boris Johnson, aki hasonlóan rosszul kezelte a válságot, majd koronavírus miatt intenzív osztályra is került, mégis jelentősen emelkedett a támogatottsága.

trump_3.jpg

A két elnökjelölt általános támogatottsága (Forrás)

További növeli a bizonytalanságot, hogy 2016-ban, az akkor szintén esélyesebbnek kikiáltott demokrata jelölt, Hillary Clinton az elektori rendszernek köszönhetően végül alulmaradt, hiába érkezett rá több szavazat. Ebből kiindulva tehát semmiképp sem írhatók le Trump esélyei sem.

USA az egyik legbefolyásosabb ország, a novemberi elnökválasztásnak így a világ minden pontján komoly jelentősége lesz.  A 2020-as amerikai elnökválasztást 2020. november 3-án rendezik meg. Az Egyesült Államokban négyévente tartanak elnökválasztást, amikor az összes tagállamban és Washington D.C.-ben egy napon voksolnak a választóképes állampolgárok. 

A teljes interjú visszanézhető az alábbi linken.

 

Elnökválasztás 2020: Izzó légkör, de kinek hisznek a választók? Tovább
Amikor az abszurd beköltözött a politikába - Sorozatkritika

Amikor az abszurd beköltözött a politikába - Sorozatkritika

space_force.jpg

A Netflixtől idén sem maradnak távol a botrányok, a legutóbbit például a Trump-paródiának szánt szatirikus komédia, a Space Force váltotta ki. Amikor sokak szerint a valóság is saját paródiájává válik, virágzását éli a szatíra műfaja. Kétrészes írásunkban két Netflix-sorozatot mutatunk be, melyek görbe tükröt állítanak a mai politikai légkörnek. (borítókép: IMDb)

Írta: Kovács Máté

Időnként előfordulnak olyan helyzetek, amiket egészen abszurdnak élünk meg – mintha már nem is a valóságban, hanem egy politikai szatírában élnénk. Néha csak nevetünk az egészen, máskor meg azon gondolkodunk: tényleg mindenki megőrült? 

Körülbelül ezzel írhatnám le azt az érzést, ami a Space Force és a The Politician sorozatokat övezi. A Netflixtől sosem állt távol, hogy bevállaljon megosztó és kockázatos forgatókönyveket, melyek aztán többnyire igazolták is a bizalmat – nézettségben mindenképp. 

I.rész: Space Force

Mit ér egy háborús űrpornó nagy, piros gombok nélkül?

A Space Force egyik legnagyobb hibája, hogy fogalma sincs, mi is akar lenni. A történet aktualitását Donald Trump tavaly decemberi bejelentése adja: az Egyesült Államok űrhaderőt hoz létre U.S. Space Force néven, az elnök szerint ugyanis a jövő háborúit az űrben fogják vívni. 

A Star Wars-fanok bánatára ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy néhány éven belül X-szárnyúak fognak repkedni a Föld körül, ugyanis nem terveznek harci csapatokat küldeni az űrbe. Mindenesetre sokak fantáziáját megmozgatta, hogyan működik majd az „űrdominancia” a gyakorlatban, így jött létre Steve Carell (Minyonok, Csodálatos fiú) és Greg Daniels sorozata, a Space Force is (előbbi egyben a főszereplő is). 

spaceforce3.jpgIgen, „A” Space Force, ugyanis a Netflix az Egyesült Államok hadseregét megelőzve védette le a nevet. Bár a gyakorlatban nem biztos, hogy ennek bármilyen következménye lesz, ez a tény önmagában is elég ironikusra sikerült. Vagy szatirikusra, vagy…

… és itt térünk rá magára a sorozatra, amit műfajilag nagyon nehéz meghatározni. Ezzel önmagában nem lenne probléma, ha nem folytonos csapongásról lenne szó. Az előzetes alapján sokan egy ütős Trump-paródiát vártak, ez ugyanakkor csak részben valósul meg. Bizonyos esetekben jót nevetünk azon, amikor az elnök megosztó személyiségéből látunk viszont elemeket, máskor azonban paródia helyett egy kevésbé működő szatírát kapunk. 

Mi a különbség a kettő között? A paródia gúnyos utánzás szórakoztató céllal, és ez tökéletesen át is jön akkor, amikor a Ben Schwartz (Kacsamesék, Sonic, Modern család)  által játszott Twitter-menedzser hevesen érvel egy rakétakilövés mellett, hiszen az milyen jól mutatna a feeden. A szatíra szintén a gúnyt használja fel, mellyel a kor problémáit kritizálja és állítja pellengérre.

A paródia nem ítélkezik, a szatíra viszont igen, a sorozat pedig nem tudja igazán eldönteni, hogy akar-e értékítéletet mondani, vagy sem. 

Külön-külön mindkettő jól működik, ami a szereposztásnak is köszönhető. Steve Carell, aki a Space Force tábornokát alakítja, jól átadja ezt a vívódást, amit a sorozat maga is átél a tíz rész során. Bizonyos esetekben nevetünk az értelmetlen ötletein (például azon, hogy egy marketing céllal fellőtt csimpánzzal tárgyaljon műholdjavításról banán-valutában), máskor viszont érezzük a rá nehezedő nyomást, amikor egy nevetségesen abszurd helyzetben morális-erkölcsi döntést kell meghoznia – ami eltúlozva ugyan, de a valóságban is jelen volt a történelem során. 

Spoiler: Ilyen eset, amikor a várva-várt Hold-misszió a során a természetesen már sokkal hamarabb odaérő kínaiak egyszerűen áthajtanak holdjárójukkal az Egyesült Államok lobogóján. Ez persze kemény megtorlást igényel, például össze kell kenni az egész kínai tábort borotvahabbal, ha pedig ez sem lenne elég, WC-papírral kell őket megdobálni. A katonásdi-tábornokok azonban ennél valamivel durvább fellépést sürgetnek: hiába lenne háborús bűn, a kínai tábort el kell pusztítani. Mit tehet ilyenkor a főhős? A parancsnak, vagy a belső iránytűjének engedelmeskedik? 

Ez a fajta kettősség húzódik végig a történeten. Amikor paródiáról van szó, jól működnek a poénok és teljesen bele tudunk helyezkedni a vasárnap délutáni limonádé életérzésbe. Amikor viszont megpróbál komolyabb témákat behozni, például a főhős családi drámáját (a felesége börtönbe kerül, a tinédzser lányával pedig folyamatos konfliktusokat él meg), már nem tudjuk elhinni neki. Amikor a komoly komolytalankodik, működik a dolog és nevetünk rajta, amikor viszont a komolytalan próbál komolykodni, az egész nagyon mesterkéltté és sablonossá válik. 

spaceforce2.jpg

(kép: IMDb)

spaceforce4.jpgNagyon érdekes még John Malkovich (Red, Az új pápa) szerepe is, aki a haderő vezető tudósát alakítja. Ő az a higgadt elme a Trump-stábban, aki igyekszik a valóságot is némiképp napirendre venni, hogy aztán természetesen mindig a főnökének legyen igaza. A személyén keresztül egyébként érdekes dilemmák rajzolódnak ki: egyrészt megjelenik benne az az évszázados probléma, hogy a tudósoknak akkor lesz csak igazuk, miután már megtörtént a baj (lásd globális felmelegedés), ugyanakkor ők sem tévedhetetlenek, ezt pedig a legnagyobb elméknek is el kell fogadniuk. 

A Space Force ennek ellenére szerethető, még akkor is, ha a végén marad egy kis hiányérzetünk. Néhány poénhoz szükséges a valódi környezet ismerete, szóval nem árt, ha követjük az amerikai fejleményeket (például egyesek szerint a bombák nemcsak hurrikánoszlatásra, hanem a kínaiak által szétvágott műhold összeszerelésére is alkalmasak lehetnek), de ezek nélkül is teljesen élvezhető a történet –

feltéve, ha szeretjük sokszor kimondani a WTF mozaikszót, ami egy abszurd komédia esetében kitűnő fokmérő lehet.

Amikor az abszurd beköltözött a politikába - Sorozatkritika Tovább
Teljes mértékben reméljük és elvárjuk, hogy a CEU Budapesten folytathassa tevékenységét

Teljes mértékben reméljük és elvárjuk, hogy a CEU Budapesten folytathassa tevékenységét

 

Úgy tűnik, mintha a budapesti amerikai követség ideiglenes ügyvivői vonzanák a turbulensebb időszakokat a magyar-amerikai kapcsolatokban: André Goodfriend hivatali idejében történt a kitiltási botrány és nála kért tolmácsot Vida Ildikó, Colleen Bell 2017. januári távozása után ügyvivőnek előlépő David J. Kostelanciknak pedig a CEU körüli hercehurca jutott. Nem csak erről, hanem Ukrajnáról, az orosz szankciókról, kereskedelemről, földgázról és a NATO által várt védelmi kiadások növeléséről is megkérdeztük.

Kovács-Dobák Géza: Kiutazása előtt találkozott az új washingtoni magyar nagykövettel, Dr. Szabó Lászlóval. Miről beszélgettek?

Szabó László nagykövet úrral washingtoni kiutazása előtt volt alkalmam találkozni. Beszélgetésünk során lehetőségünk nyílt megvitatni mindazt, ami a magyar-amerikai kapcsolatok erőssége. Ilyen a védelmi együttműködésünk, melyben országaink együtt dolgoznak azon, hogy megfeleljenek az új kihívásoknak Európában és máshol a világban. Beszélgettünk az USA és Magyarország közötti kereskedelemről és üzleti kérdésekről. Az amerikai vállalkozások és mi, mint Magyarország második legnagyobb befektetési partnere munkahelyek százezreit teremtettük meg Magyarországon. Beszéltünk a folyamatban lévő és folytatódó rendvédelmi együttműködésről országaink között. De ami még ennél is lényegesebb, az az emberek közötti, kulturális összefonódás, különösen a fiatalok számára. Amerikaiak érkeznek Magyarországra és magyarok utaznak ki az Egyesült Államokba azért, hogy tanuljanak vagy dolgozzanak, olyan csereprogramok keretében, mint például a Nyári Diákmunka/Utazás Program és más, tanulmányi lehetőségek.

Az Egyesült Államok és Magyarország baráti kapcsolatot ápolnak egymással, egymás szövetségesei, ezért kötelességünk és kötelezettségünk barátként beszélni a másikkal, mikor egymás országaiban aggodalomra okot adó helyzetekkel találkozunk. Szóba került a CEU, amely továbbra is aggodalmat keltő ügynek számít az Egyesült Államok számára. Határozott szándékunk, hogy Magyarország és New York állam között megállapodás szülessen arról, hogy a CEU továbbra is tanszabadsága teljes birtokában működhessen, ugyanúgy, mint a többi itt működő egyetem, mint például a marylandi McDaniel College. Őszinte vitát folytattunk a civiltörvényről, arról, hogy a magyarok képesek legyenek arra, hogy szerveződhessenek és aktívan hozzájárulhassanak a saját társadalmuk fejlődéséhez olyan ügyek tekintetében is, melyek néha nem feltétlenül a legfontosabbak vagy éppen üdvözlendők a kormány számára. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) minden tagállamának felelőssége, hogy teret biztosítson a civil társadalom számára, hogy aktív demokratikus és polgári részvétel valósulhasson meg. Magyarországon kérdéseket vet fel, hogy aggodalmakat ébresztő akadályokat látunk ezzel kapcsolatban.

KDG: Ha már a CEU-t említette, nekünk, egyetemi hallgatóknak ez komoly aggodalom. Van jelenleg olyan platform, ahol az amerikai kormány és a magyar kormány egyeztet ezzel kapcsolatban?

Az Egyesült Államokban nem a szövetségi kormány felelős az egyetemekért, ez az állami kormányzatok hatásköre. Szóval attól kezdve, amikor a CEU-tól megkövetelték, hogy kössön új kormányközi megállapodást a megfelelő kormányzati szinttel az Egyesült Államokban, ez nem a szövetségi kormányzat hatásköre volt, hanem New York államé. Végül a magyar kormány megkezdte a tárgyalásokat New York állam képviselőivel.

10_11_kostelancik_interju_ressely_kinga.jpg

Sándor Krisztián: Mikor kezdett tárgyalásokba a magyar kormány New York állammal?

Úgy hiszem, június közepe, vége felé került sor erre. Volt egy találkozó New York állam képviselői és a magyar kormány között június végén New Yorkban. Ezután ezek a megbeszélések folytatódtak. Ezen a ponton tehát reménykedünk, és arra bátorítjuk New York államot és a magyar kormányt, hogy jussanak megállapodásra, lehetővé téve a CEU-nak, hogy továbbra is teljes akadémiai szabadsággal folytathassa működését.

KDG: A jogszabály jövő évtől hatályos, véleménye szerint lehetséges, hogy megállapodás szülessen még az év vége előtt?

Erősen reméljük, és úgy gondolom, az az elvárásunk, hogy az év végére megszülessen a megállapodás. A CEU mindig is lényeges eleme volt az amerikai-magyar kapcsolatoknak. Több mint 25 éven keresztül szolgált erős alapként tanulmányi- és egyéb csereprogramok lebonyolításához az Egyesült Államok és Magyarország között. Az Egyesült Államokban mind a kongresszusi republikánusok és demokraták részéről, mind Amerika-szerte az akadémiai közösségen belül, és itt Budapesten is erős támogatást élvez. Már ezen indokok miatt is, mivel ilyen lényeges szerepet játszik a bilaterális kapcsolatainkban, teljes mértékben reméljük és elvárjuk, hogy Budapesten folytathassa tevékenységét.

Megkérdeztük az ügyvivő urat a 2016-os elnökválasztásba való orosz beavatkozásról, és arról, hogy igazak-e a pletykák, miszerint Gorka Sebestyént el fogják bocsátani a Fehér Házból. Noha Kostelancik úr elutasította, hogy a témák bármelyikét illetően spekulációkba bocsátkozzon, egy héttel később Gorka távozott a Fehér Házból. A Rolling Stone magazinban megjelent véleménycikkel kapcsolatban (amely Gorka szakmai felkészültségét kérdőjelezte meg a Corvinuson írt doktori disszertációja alapján – szerk.) Kostelancik úr a Corvinus védelmére kelt: “A Corvinus kiváló egyetem, melyről tudjuk, hogy Magyarországon, Európában és Egyesült Államokban is elismert, és úgy gondolom, ez rendkívül igazságtalan jellemzése volt [az egyetemnek].”

KDG: Térjünk rá a kereskedelemre. Annak fényében, hogy az Egyesült Államok gazdaságpolitikájában hajlik a protekcionizmusra, hogyan hathat ez a TTIP (szabadkereskedelmi megállapodás az USA és az EU között) tárgyalásokra?

Az Egyesült Államok, mint bármely más ország, a kereskedelmi tanácskozások során mindig is arra törekedett, hogy tisztességes és méltányos, növekedést elősegítő, munkahelyeket teremtő és befektetéseket ösztönző megállapodást kössön. Ez a megközelítés ugyanaz maradt a Trump adminisztráció számára is. Jelenleg az új kereskedelmi képviselőnk bejelentette, hogy az Európai Unióval folytatott szabadkereskedelmi tárgyalások, illetve kereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalások prioritást élveznek, és az Egyesült Államok elismeri, hogy hatalmas gazdasági potenciál van az USA és az EU között. Bármely országban, bármikor, bármely tárgyalás alkalmával felmerülhetnek aggodalmak a hazai iparágakkal kapcsolatban – hogy garantálják azt, hogy bizonyos szektorok jól teljesítsenek bármilyen megállapodás feltételei szerint. Ez folytatódik majd a Trump adminisztráció alatt is egyes iparágakra vonatkozóan az Egyesült Államokban, és elképzelhetőnek tartom, hogy Európában is halljuk majd ezeket az aggályokat. A lényeg azonban annak a felismerése, hogy olyan megállapodást kössünk, amely csökkenteni tudná a vámokat és lehetővé tenné a gazdasági növekedést, munkahelyteremtést, valamint a nagyobb befektetéseket.

SK: Az USA számos alkalommal jelezte, hogy szívesen szállítana földgázt Európába. Milyen akadályai vannak ennek? Mi szükséges ahhoz, hogy akár Magyarországra is érkezzen amerikai földgáz?

Az USA régóta támogatja Európa diverzifikációs törekevéseit a földgáz és más energiahordozók tekintetében. A technológiai változásoknak köszönhetően már képesek leszünk földgázt exportálni Európába. Ehhez bizonyosan szükséges a pénzügyi támogatás és ösztönzők, valamint az LNG (cseppfolyósított földgáz)-szállítás hatékonnyá tétele kereskedelmileg és gazdaságilag. De fontos még az infrastruktúra is, valamint a fizikai kapcsolatok egyes európai országok között vezetékeken keresztül . Trump elnök részvétele a Három Tenger Kezdeményezés (melynek célja, hogy a Balti-tenger, Adriai-tenger és a Fekete-tenger közötti országok földgázvezetékeit összekösse, és Magyarország is része – szerk.) júliusi varsói csúcstalálkozóján fontos jelzés volt az USA részéről, hogy érdekeltek vagyunk abban, hogy európai országoknak cseppfolyós földgázt értékesítsünk. Szorosan együtt akarunk dolgozni, különösen a közép-európai államokkal. Különböző útvonalakon érkezhetne földgáz Magyarországra: északról Lengyelországon, vagy dél felől Horvátországon keresztül. Folytatjuk az együttműködést az EU-val és az egyes országokkal, országcsoportokkal - továbbra is támogatjuk a diverzifikációs törekvéseket, valamint hogy elérhetővé tegyük az amerikai LNG-t, amennyiben ezek az országok érdeklődnek iránta.

Rákérdeztünk a Kongresszus által elfogadott, Oroszország elleni új szankciókra, melyek hatása az ügyvivő szerint kizárólag Oroszországra és annak kelet-ukrajnai hadviselési képességeire korlátozódik. “Az orosz agresszió évek óta nő, és NATO tagállamokként a mi országaink közös felelőssége a régió biztonsága. Magyarország és az USA javát legjobban egy erős, szuverén Ukrajna szolgálná, melyben a demokrácia mély gyökeret ver, a korrupció ellen fellépnek és kiirtják, és ez az Ukrajna válna a legjobb környezetté az ország összes nemzetisége számára.” Ezeket nem sokkal az előtt mondta, hogy James Mattis, az USA védelmi minisztere felvetette, hogy élet kioltására nem alkalmas fegyvereket szállítanának Ukrajnának védelmi célokra.

KDG: Üdvözli az amerikai adminisztráció Magyarország kötelezettségvállalását, hogy a NATO által elvárt szintre emeli a védelmi kiadásait?

Üdvözöljük a magyar kormány döntését, hogy betartja a walesi NATO-csúcson elfogadott követelményt, miszerint a GDP 2%-át kell védelemre fordítani. Külön üdvözöljük a kormány nyilatkozatait, hogy felpörgetik a kiadások növelésének tervezett ütemtervét, hogy mielőbb elérjék a 2%-os célt.

KDG: Számít az, mire költik el ezt a 2%-ot?

Igenis számít, hogyan költik el ezt a 2%-ot. Ami azt illeti, a cél az, hogy a tagországok egy bizonyos (magasabb) százalékot fordítsanak olyan új technológiák beszerzésére, melyek növelik az interoperabilitást, az összekapcsolódási képességet a magyar haderő és a többi NATO-tag között. A döntés a védelmi kiadásokról végső soron az egyes országok önálló döntése. Az a fontos, hogy hajlandóak vagyunk szövetségesekként együtt gyakorlatozni, együtt kommunikálni, és – ha úgy hozza a helyzet – együtt harcolni. Ennek érdekében szükséges az országok közötti koordináció. Ezt teszi a NATO, a védelmi, katonai személyzetén keresztül. A magyar képviselők, az Egyesült Államok képviselői és a többi fél között folyamatos a párbeszéd, ki mit tud tenni a különböző területeken, mire koncentrálnak annak érdekében, hogy javítsák a kapcsolatokat a szövetségeseikkel.

SK: Mi az USA álláspontja egy közös európai hadseregről?

Az Egyesült Államoknak az a legfontosabb, hogy a NATO képességei ne essenek áldozatul egy európai uniós haderőfejlesztésnek. Azaz, azokat az erőforrásokat, pénzeket és személyzetet, amit az Európai Unió védelmi struktúrájához rendelnek, ne a NATO struktúrájától vegyék el és csoportosítsák egy EU-s zászló alatt. Mi régóta támogatjuk az erősebb védelmi együttműködést az uniós tagországok között, sőt, a NATO maga is együttműködik számos uniós, de nem NATO-taggal – közülük kiemelkedik Finnország és Svédország.

David J. Kostelancik életútja:

David J. Kostelancik gyerekkori élményei hatására választotta a diplomáciai pályát: Chicago közép-európai negyedében nőtt fel cseh, szlovák, horvát, szerb, lengyel és magyar bevándorlók között. Oroszul tanult, ami később lehetővé tette, hogy nemzetközi megállapodások megkötésében segédkezzen.

Egyetemi tanulmányai alatt az USA külügyminisztériumában volt gyakornok, ahol a Szovjetunióval kapcsolatos ügyeken dolgozott. Ez meghatározó élménynek bizonyult számára: a világ különböző pontjain szolgáló amerikai diplomatákkal találkozott és dolgozott együtt. Diplomája megszerzése után az akadémiai pálya helyett a diplomáciai karriert választotta. Budapesti kiküldetése előtt – a teljesség igénye nélkül – részt vett az EBESZ és a NATO munkájában, szolgált Albániában és Törökországban diplomataként, valamint vezette az amerikai külügy európai és eurázsiai irodájának oroszországi ügyekkel kapcsolatos részlegét.

“A legfontosabb, amire hangsúlyt helyezünk, az az interakció amerikaiak és magyarok között. Különösen, de nem kizárólag, a fiatalok között. Erre jelentenek példát az olyan programok, mint az utazással egybekötött nyári munkalehetőségek a tengerentúlon, a tanulmányi lehetőségek az USA-ban vagy akár itt Budapesten, vagy a CEU és egyéb programok, melyek magyaroknak és amerikaiaknak adnak lehetőséget arra, hogy találkozzanak és együtt dolgozzanak és tanuljanak. Ez különösen fontos számunkra.”

Az interjút készítette: Kovács-Dobák Géza, Sándor Krisztián
Fotó: Ressely Kinga

Teljes mértékben reméljük és elvárjuk, hogy a CEU Budapesten folytathassa tevékenységét Tovább
„A science fiction univerzumok pont azt mutatják meg, hogy a politika számít…”

„A science fiction univerzumok pont azt mutatják meg, hogy a politika számít…”

Jog és Politika a fantasykban címmel tart előadássorozatot az ELTE ÁJK HÖK, amelynek dr. Tóth Csaba rendszeres előadója, valamint a 2016-ban megjelent, A Sci-fi Politológiája című könyv szerzője.  Ezek kapcsán kérdeztük a Sci-fi, a fantasy és a politika kapcsolatáról.

Közgazdász: Honnan jött az ötlet, hogy a Sci-fi és fantasy világok politikai rendszereivel foglalkozzon?

Tóth Csaba: Nálam okosabb emberek mindig azt mondták, hogy olyannal kell foglalkozni, amit az ember nagyon szeret. Gyerekkorom óta érdeklődtem mind a sci-fi, mind a politika iránt, és szerencsére a politológia tanulmányaim lehetőséget adtak arra, hogy ezt a két területet kombináljam.

Vannak olyan sajátosságok, amelyek kizárólag a fantasykban található politikai rendszerekre jellemzőek?

Szerintem nincsenek. Sőt! Pont ez az érdekes, hogy – miközben ezek nagyon kreatív szerzők által alkotott világok – a politika alapjai ugyanúgy jelennek meg mint a mi világunkban, talán ezért is alkalmas arra, hogy egyetemen is a sci-fi és fantasy világokon keresztül mutassuk be a politikát, vagy akár a jogot és a közgazdaságtant. Van néhány olyan szerző, aki próbálkozik egzotikus politikai rendszerek felvázolásával. Csak hogy egy példát mondjak: Alastair Reynoldsnak van egy demarchia nevű politikai rendszere, melyben sorsolással választják ki a politikai vezetőket. De igazából nem ezek a jellemzőek.

Hogyan hat a fantasyk társadalmára a varázslat?

A mágiának azért van fontos szerepe, mert sok világban megakadályozhatja a kapitalista fejlődést, a polgárság kialakulását, az iparosodást. Egészen egyszerűen azért, mert a nagyobb teljesítmény eléréshez nincs szükség fejlődésre, nincs szükség gépekre, hanem mindent el lehet érni varázslattal. Ebben az esetben a tehetséges fiatalok nem iparosnak tanulnak és vállalkozók lesznek, hanem varázslók lesznek. Ez az egyik magyarázat arra, hogy miért van az, hogy a legtöbb fantasy világban nincs polgárság. A Gyűrűk Urának például van egy olyan értelmezése, amely szerint Mordor, a gonosz, voltaképpen egy iparosodás irányába induló társadalmat jelentett a dolgos orkokkal, akik igyekeznek egyre többet dolgozni. Pont ezért jelentenek fenyegetést a mágiában érdekelt konzervatív embereknek, mert ők egy ilyen folyamatosan dolgozó társadalom helyett, inkább egy idillikus, kissé nemesi, agrárius, konzervatív világot szeretnének. Ebben az értelmezésben Mordor valójában a progressziót képviseli, amelyen nevetünk, de ez jól mutatja, hogy milyen témákat lehet feldolgozni az ilyen könyveken keresztül.

Mit tanulhatunk a fantasykból politikai szempontból?

Rengeteget. Ezek a világok lehetőséget nyújtanak nekünk arra, hogy gondolatkísérleteket végezzünk. A társadalomtudományok egyik nagy problémája az, hogy nem tudjuk újrajátszani a történelmet. Viszont gondolatkísérlet szintjén ez a sci-fi, fantasy világokban lehetséges. Például Philip K. Dick Az ember a fellegvárban c. híres könyvében – aminek a sorozatfeldolgozása most fut az Amazonon ­­­– azt vizsgálja, hogy hogyan nézne ki az Egyesült Államok, ha náci és japán megszállás alá kerül a második világháború után. Vagy Ursula Le. Guin egyik művében az embereknek alapvetően nincs nemük, de minden hónap egy meghatározott időszakában vagy férfivé, vagy nővé válnak. Ebben az esetben lehetőségünk nyílik arról az egyébként kimondottan fontos társadalmi kérdésről gondolkodni, hogy a biológiai és a társadalmi nemnek pontosan hol húzódik a határa

unnamed.jpg.

Melyik filmnek vagy könyvnek van a legjobban kidolgozott jogi vagy politikai rendszere?

Most már egyre több olyan világ van, amelynek rendkívül részletesen kidolgozott a politikai rendszere. Könyvekben és sorozatokban persze mindig könnyebb, mint a filmekben, hiszen azok eleve hosszabb időszakot ölelnek fel. A Trónok Harcát mindenképp kiemelném, különösen a könyvverziót, valamint a Dűnét, amelyben egy nagyon izgalmas, egzotikus politikai rendszert láthatunk, de a Star Wars előzmény trilógiája is voltaképpen egy politikai dráma.

Mi lehet az oka annak, hogy egyre inkább kidolgozott politikai rendszerekkel találkozunk sci-fi és fantasy művekben?

Csak spekulálok, de úgy látom, hogy a populáris kultúrában az elmúlt 10-15 éven elmozdultak a realizmus felé és úgy néz ki, hogy egyre jobban szeretjük a realisztikus történeteket. A Gyűrűk Ura helyét átveszi a Trónok Harca. Az Elnök emberei optimista légkörét felváltja a House of Cards sötétebb, realistább világa. A realitáshoz viszont hozzá tartozik a politika is. Minél inkább elhagyjuk a magányos hősöket és az adott univerzum fontos szereplőivel és azok kapcsolataival foglalkozunk, annál inkább előtérbe kerülnek a politikai kérdések.

 

Lát valami párhuzamot a jelenlegi magyar vagy amerikai politika és egy fantasy vagy sci-fi politikai helyzete között?

Mindig óvakodom attól, hogy egyértelmű párhuzamokat vonjak, de ha például a Star Wars-ban Palpatine felemelkedésére gondolunk, amit egy külső fenyegetés, a populizmus erősödése, egy erős vezető iránti igény, a demokratikus intézmények gyengülése, és a bizalmi deficit okozott, akkor ezeket a jelenségeket könnyen felismerhetjük világszerte.

Ön szerint van rá esély, hogy az előadássorozatnak vagy a könyvének köszönhetően olyan embereket is elkezd érdekelni a politika, akiket addig hidegen hagyott?

Én nagyon bízom ebben, viszont elsősorban ez egy „geek” terület azok számára, akiket a társadalomtudományok és a sci-fi egyaránt érdekel. Ezek az univerzumok pont azt tanítják meg, hogy a politika számít, akkor is számít, hogy ha mi nem szeretjük. Az egyik kedvenc példám a Star Wars kapcsán, hogy a régi köztársaság nem bukott volna el, ha a jedik hajlandók lettek volna részt venni a politikai küzdelmekben és nem távolságtartással figyelik azokat. Ha a politikáról azt mondjuk, hogy csak a gonoszok meg a rosszak terepe, ez végül önbeteljesítő jóslattá válik: tényleg csak azok az emberek kezdenek majd politizálni, akiknek túlzott hatalmi ambícióik vannak. Az egyetlen lehetőség ennek a megakadályozására, hogy ha azok is részt vesznek a politikai életben, akiket pozitív érdekek mozgatnak.

Lehetne ezzel a módszerrel esetleg középiskolások számára is politikai tudást átadni?

Persze, ez nagyon hasznos lenne. Nyilván én nem hívnám politikainak vagy politológiainak, mert az talán önmagában is taszító, de azok a kérdések, hogy miért emelkedett fel Palpatine, vagy az, amit a legújabb Marvel univerzum a szuperhősök kapcsán felvet, hogy kell-e a szuperhősöket kontrollálnia valamilyen állami intézménynek, velejéig politikai, vagy jogi kérdések. Ezekkel lehetne középiskolában is foglalkozni. Talán mindenki szívesebben beszél Amerika Kapitányról és Vasemberről, mint a FIDESZ-ről és az MSZP-ről.

Van erre példa itthon vagy külföldön?

Mindenféle példák vannak, Magyarországon én is voltam már középiskolás közösségben és itthon is vannak olyan programok, amik a középiskolába a politikai kultúrát a popkultúrán keresztül viszik be. Ilyeneken mi is dolgozunk a Republikon Intézetben. Én azt érzékelem, nyilván elfogultan, hogy egyre nagyobb az érdeklődés eziránt a szemlélet iránt, a Corvinus és az ELTE is elég nyitott ezekkel a témákkal kapcsolatban, de szerintem ez a figyelem erősödni fog.

Lát még más alternatív módszereket, melyeknek köszönhetően könnyedebb formában adható politikai tudás fiatalok számára?

Szerintem a hangsúly a gyakorlatiasságon és a kézzel foghatóságon van. A populáris kultúra az egyik ilyen eszköz. A másik a különböző szerepjátékok, viták, az olyan helyzetek, amikor az embereknek bele kell képzelniük magukat olyan álláspontok képviseletébe adott esetben, amelyekkel nem feltétlenül értenek egyet. A vitakultúra javítása, az interakció eltérő véleményű, vagy más szociokulturális hátterű emberekkel szerintem mind segítenek abban, hogy egy demokratikusabb, és talán toleránsabb társadalmunk legyen.

 

Kérdezett: Mikus Áron

Fotó: Bauer Emese

 

„A science fiction univerzumok pont azt mutatják meg, hogy a politika számít…” Tovább
Drezdában jártunk, hogy megtudjuk mi is ez a Pegida? - Pincz Bianka Blanka és Virrasztó Márton írása

Drezdában jártunk, hogy megtudjuk mi is ez a Pegida? - Pincz Bianka Blanka és Virrasztó Márton írása

dscn7163.JPGPEGIDA. Ha valaki meghallja ezt a szót, az esetek 90%-ban azt mondja, hogy „igen, azok a nácik Németországban”, „az a mozgalom, ami a migránsok ellen lép fel, és utálják a bevándorlókat”, „persze, azok a radikális jobboldaliak. De mind ez igaz lenne? Annyi biztos, hogy 12 szászországi lakos alapította a mozgalmat,frontemberük Lutz Bachmann, és első tüntetésüket 2014.10.20-án tartották.

Ebben a cikkben csak a drezdai PEGIDA-val foglalkozom, hiszen ott alakult meg először, ott fogalmazták meg a 19 pontos követelést, és ebben a városban figyelhető meg a legtöbb hétfő kora esti felvonulás. Németország mindig is nyitott országnak számított, ha bevándorlókról volt szó. Az OECD kutatása szerint a világ egyik legliberálisabb országa. A migrációs hullámoknak négy szakasza figyelhető meg Németországban: az első a vendégmunkás szakasz (1955-1973), a második az első integrációs kísérlet szakasza (1973-1981), a harmadik a védekezés szakasza (1981-1998), a negyedik pedig az elfogadási szakasz (1998-tól).



dscn7128.JPGEbből látszik, hogy Németország számára nem idegen fogalom a migráció, a vendégmunkás, az integráció vagy akár a kettős társadalom.

De mégis mi váltott ki 2014-ben akkora elégedetlenséget a lakosság köreiben, hogy egy ilyen nagy mozgalom indulhasson útnak? Összesen három tényezőt tudunk felsorolni. Először is az orosz-ukrán konfliktust, másodszor az Iszlám Állam terjeszkedését. Ezek nem szorulnak különösebb magyarázatra és talán önmagukban nem is vezettek volna egy ilyen mozgalom megalapításához.

Bár félelmet váltottak ki az emberekből, a legnagyobb hatással mégis talán az bírt, amikor a drezdai vezetés a lakosság bevonása nélkül úgy döntött, hogy a belvárosban menekültszállókat fog építeni. Ez – mondhatni - feltette az i-re a pontot. Sok városban azonban ez a három tényező még nem lett volna elég ok egy ilyen szervezet megalakítására. Így felmerül a kérdés: miért volt ez elég Drezdában, miért lett ott sikeres a minden hétfői demonstráció, míg más városokban kevésbé?

Németországban van két „szabad” és nagyon büszke tartomány: Bajorország és Szászország. Szászország történetéhez hozzá tartozik, hogy az NDK-hoz tartozott; itt 1989-ig kevésbé volt jellemző vendégmunkások, vagy épp menekültek jelenléte, ezért nem is voltak hozzászokva az „idegenekhez”, és eléggé zárt világban éltek. Nem maradt más hátra, minthogy politikailag is definiáljuk a mozgalmat. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy megismerkedjünk a követeléseikkel.

2014.12.10-én 19 pontban fogalmazták meg, hogy mit szeretnének elérni. Ezt a 2015.01.07-ei demonstráción hat pontra rövidítették, melyek a következőek:

  • 1. Új bevándorlási törvény, Kanada és Svájc példája alapján.
  • 2. Integráció kötelezettségének felvétele az alaptörvénybe.
  • 3. Bevándorlási és tartózkodási tilalom a vallási fanatikusoknak és az iszlamistáknak.
  • 4. Közvetlen demokrácia államszövetségi szinten.
  • 5. Oroszországgal folytatott harc befejezése, és egy barátságos egymás mellett élés megteremtése brüsszeli kontroll nélkül.
  • 6. Több eszköz bevetése Németország biztonsága érdekében.dscn7158.JPG

Minden hétfőn nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy elmondják, ők nem a menekültek ellen vannak. Szívesen fogadják őket akkor, amikor ellenőrizni tudják, hogy kik ők, és honnan jöttek. Azt is szeretnék, hogy a hazájukban dúló háború lezárultával vissza is térjenek oda. Beszédeik túlnyomó részét a politikusokra gyakorolt kritika alkotja. „Wir sind das Volk”, azaz „Mi vagyunk a nép” rengetegszer elhangzik a tüntetők szájából. Ezzel azt próbálják sugallni, hogy a politikai elit sokszor az ő beleszólásuk nélkül hoz döntéseket, miközben a hatalmukat nekik, azaz a népnek köszönhetik. Legfőképp ezen szeretnének változtatni, céljuk a politikai elit hatalmának gyengítése.

whgyhf52.jpegA logójukon egy ember látható, aki a szemetesbe dobja a horogkeresztet, az Iszlám Állam fekete lobogóját, az Antifasiszta Koalíció piros fekete logóját, valamint a Kurd Munkáspárt zászlaját. Az összes vizsgált tüntetésen a PEGIDA-szimpatizánsok békésen demonstráltak, ellentétben a bal oldali tüntetőkkel, akik nem egyszer sebesítettek meg olyan embert, aki egyetértett a PEGIDA követeléseivel. Olyan eset is előfordult, amikor parkolóban autókat gyújtottak fel, vagy például rendőrökre támadtak.

Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy a mozgalom nem írható le szélsőjobboldaliként, hisz nem a demokratikus rendszer és a demokratikus állam megrendítésére törekszik. A jobboldali radikális már közelebb áll hozzá, de mégsem fejezi ki a demonstráció igazi lényegét és céljait. Jobb-populista, mint politikai fogalom, áll legközelebb a PEGIDA-hoz. Fellépnek az iszlám ellen, a német lakosság előjogait hirdetik, sokszor elítélik az embereket vallási hovatartozásuk miatt. Minden hétfőn említésre kerül azonban, hogy „mi vagyunk a nép, akik a társadalom alján helyezkedünk el, a politikusok pedig felettünk állnak és nem vesznek minket figyelembe”. Céljuk tehát egy olyan társadalom létrehozása is, melyben a társadalmi különbségek minimálisak. Mivel ez tipikus jellemzője a politikai baloldalnak, így megállapítható, hogy a PEGIDA egy populista mozgalom, mely bal és jobboldali értékeket egyaránt képvisel.

Drezdában jártunk, hogy megtudjuk mi is ez a Pegida? - Pincz Bianka Blanka és Virrasztó Márton írása Tovább
A jövőbelátó Exupéry avagy a 2016-os republikánus konvenció

A jövőbelátó Exupéry avagy a 2016-os republikánus konvenció

A Republikánus Konvenció kedden hivatalosan is elnökjelöltjévé választotta Donald J. Trump-ot. Az előválasztási szezon során 1542 delegáltat megszerzésével messze az összes riválisát felülmúlta, és a primary*-k végére már ellenfél nélkül söpörte be a győzelmet.

kisherceg3.jpg

A Republikánus Konvenció (július 18.-21. ; Cleveland, Ohio), második napján történt az esemény legfontosabb része, az elnökjelölt hivatalos kinevezése. Bár Donald Trump nagy fölénnyel nyerte az előválasztásokat, rég volt ennyire megosztott a párt az aktuális elöltjükkel kapcsolatban. A szavazás során 721 delegált szavazott más jelöltekre. Ennél nagyobb megosztottságra legutóbb 40 évvel ezelőtt 1976-ban volt példa. Azon a választáson végül az akkori elnök Gerard Ford lett végül a párt jelöltje, és Ronald Reagen-t győzte le. Akkor azonban a végletekig ketten pályáztak az jelöltségre. Végül Ford-ot nem választották újra, a választáson Jimmy Carter demokrata jelölt szerezte meg az elnökséget.

Trump megosztó személyisége körüli ellentétek egészen odáig fajultak, hogy a Republikánus párt egyes képviselői olyan komolytalan indokokkal maradnak el a konvencióról, mint „Le kell nyírnom a füvet” (Sen. Jeff Flake) vagy „Horgászni megyünk a feleségemmel” (Sen. Steve Daines), de voltak, akik egy az egyben kijelentették, hogy nekik nem szimpatikusak Donald Trump elvei, ezért nem fognak megjelenni az eseményen.

Az elnökjelöltségért folyó harcban Donald Trump legfőbb ellenfelei Ted Cruz texasi szenátor, John Kasich Ohio kormányzója és Marco Rubio floridai szenátor voltak. A primary-k során óvodás szintű vitákkal tarkított események során feszültek egymásnak a wannabe prezidentek. Volt szó a kezek méretéről, egymás feleségeiről és az adóbevallásokról is. Azonban egy témában mind egyet értettek a konzervatív párt elnökjelöltségéért harcoló jelöltek. A jelenlegi Obama adminisztráció és a demokrata párt jelöltjei mindent rosszul csinálnak. Végül a legharsányabb – és leggazdagabb – jelölt Donald Trump minden ellenfelét kiszorította a versenyből, és május elején utolsó ellenfele Ted Cruz is visszalépett. Ettől kezdve már szinte biztos volt, hogy ki fog majd novemberben a sokkal szorosabb versenyt futó demokrata jelölttel összecsapni.


trump-gop-575x323.jpg
A nem politikai háttérből érkező Donald Trump kezdetben radikális ötleteivel, kirívó viselkedésével és szabad szájával hívta fel magára a figyelmet. A mexikói határt mexikói pénzekből finanszírozott kerítéssel akarja lezárni, a terrorizmus enyhítése érdekében pedig betiltaná az országba történő bevándorlást olyan területekről, melyek bizonyítottan rendelkeznek terrorista múlttal az USA, Európa, vagy valamely szövetségesük ellen. Szélsőséges kijelentéseivel világszerte állásfoglalásra késztette az embereket a megosztó politikus.

*előválasztások

A jövőbelátó Exupéry avagy a 2016-os republikánus konvenció Tovább
A törökországi puccsról röviden - Mikus Áron összefoglalója

A törökországi puccsról röviden - Mikus Áron összefoglalója

Péntek este katonai puccskísérlet kezdődött Törökországban. A hadsereg a török állami televízióban (TRT) jelentette be, hogy átveszi a hatalmat a kormánytól és szükségállapotot, valamint kijárási tilalmat hirdet. A puccsisták szerint az alkotmányos rend, a demokrácia, az emberi jogok, a joguralom, valamint a közbiztonság helyreállítása miatt van szükség a kormány eltávolítására. Recep Tayyip Erdogan török elnök az utcára hívta az embereket. Az elnököt támogató tüntetők több helyen is összecsaptak a katonákkal. Miután Erdogan gépe leszállt, az elnök a repülőtéren bejelentette, hogy megakadályozták a puccskísérletet.

turkish-flag-waving-over-map-of-turkey.jpg

Az este folyamán tíz óra körül katonák zártak le két hidat Isztambulban (Boszporusz híd, Győzedelmes Mehmed szultán hídja), valamint helikopterek és vadászgépek jelentek meg Ankara és Isztambul fölött egyaránt. Binali Yildirim miniszterelnök az állami televízióban ekkor még arról beszélt, hogy az emberek által megválasztott kormány van hatalmon. A Törökországban tartózkodó külföldiek arról számoltak be, hogy a közösségi oldalak elérhetetlenné váltak. Nem lehetett elérni a facebook-ot és a twitter-t.

11 óra körül a hadsereg az állami televízióban jelentette be, hogy az egész országban átvették a hatalmat és kijárási tilalmat hirdettek.

A hadsereg tankokkal vette körbe az isztambuli Atatürk repteret, amelyet lezártak és az onnan induló és oda tartó járatokat törölték.

A kijárási tilalom ellenére Isztambulban, Ankarában és Izmirben is tömegek vonultak az utcára Erdogan elnök mellett. A török vezetés felkelőknek nevezte a puccskísérletben résztvevőket és azt mondta, hogy le fogják győzni őket és a legmagasabb árat fogják fizetni a tetteikért.

A parlamentre harckocsik nyitottak tüzet, majd bombát dobtak rá. A hadsereg több helyen is összecsapott az utcára vonuló Erdogan párti tüntetőkkel. Ankarában a tüntetők megpróbálták lefegyverezni a katonákat. Összecsapások voltak a Taksim téren, a Boszporusz hídnál. Helikopterrel lötték a rendőrség főhadiszállását, a hírszerzés épületét az állami televízió épületét is. Továbbá tűzharc volt Ankarában az elnöki palotánál.

Az AFP hírügynökség a török tévére hivatkozva azt állítja, hogy egy török vadászgép lelőtt egy helikoptert, amin a puccs szervezőit utaztak.

A hadsereg elfoglalta a Hürriyet és a CNN helyi szerkesztőségét. Az utóbbit a tüntetők megrohamozták és összecsaptak a katonákkal.

A Taksim téren 30 a puccskísérletben résztvevő katona megadta magát és átadták a fegyvereiket.

Erdogan az utcára hívta az embereket és a gülenista terrorszervezetet tette felelőssé a puccskísérletért. Ezt Fethullan Gülen közleményben utasította vissza, szervezetével együtt úgy fogalmaznak, hogy mindig is ellenezték a katonaság beavatkozását az ország belügyeibe és most is elítélik azt. Ahmet Davutoglu, nemrég leváltott török miniszterelnök, az Al-Jazeerának adott interjújában ítélte el a puccskísérletet. Ugyanígy tett az összes parlamenti párt.

Barack Obama amerikai elnök a demokratikusan megválasztott kormány melletti kiállásra szólítja fel az embereket. Boris Johnson, Nagy-Britannia frissen kinevezett külügyminisztere, aggodalmát fejezte ki a Törökországban zajló események miatt. Angela Merkel német kancellár szóvivője a demokratikus rend tiszteletben tartására és az emberi életek védelmére szólít fel. Jens Stoltenberg a NATO főtitkára nyugalomra int és a török demokratikus intézményrendszer, valamint az alkotmány tiszteletére szólít fel.A Kreml szóvivője, Dimitrij Peskov azt mondta, hogy Oroszország azt szeretné, ha Törökország visszatérne a stabilitás és a rend útjára.

A török líra a 2008-as világgazdasági válság óta nem zuhant ekkorát. Az emberek megrohamozták a bank automatákat valamint az üzleteket vízért és alapvető élelmiszerekért.

 

 

(Források: Al-Jazeera, Bloomberg, Conflict News, Reuters, Twitter)

A törökországi puccsról röviden - Mikus Áron összefoglalója Tovább
És mégis mozog a Föld

És mégis mozog a Föld

Kedves Hallgatók!

Észrevehettétek, hogy az utóbbi időben, eltűnt a honlapunk, a Facebook oldalunk, és a blog sem üzemelt. Sajnos utolért minket az emberi gyarlóság és emiatt masszív adatvesztést könyvelhettünk el. Azonban másfél hónapos küzdelem és megfeszített tempójú munka után, újra itt vagyunk, egy megújult csapattal, hogy ellássunk titeket a legfontosabb hírekkel és információkkal! Legyen szó egyetemi kérdésekről, kultúráról, sportról vagy épp aktuálpolitikáról.

Sokszor gondolkoztam azon, bárcsak korábban születhettem volna. A nagy földrajzi felfedezések korába, amikor még minden új volt, vagy az 1700-as 1800-as évekbe, a felvilágosodás és Európa újjászületésének korszakába. Mindig azt hittem, hogy a nagy történelmi események már mind lecsengtek, mi már csak megyünk előre, valami ismeretlen, ködös, de mindenképpen monoton és unalmas úton, egy kiszámítható meglepetésektől mentes világba.

Az elmúlt hetek során azonban világossá vált, hogy Francis Fukuyama téved, és a történelemnek nincs vége. A Britek kilépnek az Európai Unióból, az Egyesült Királyság a széthullás küszöbén, és a magyar futball válogatott, ha csak rövid ideig is, de újra összekovácsolt egy megannyi politikai törésvonaltól szenvedő társadalmat.

Kezd azonban úgy tűnni számomra, hogy Eppur si muove – És mégis csak mozog a Föld. Jókor vagyok és a legjobb helyen. S bár új földrészeket már nem fogok felfedezni, egy érdekes jelenben nyújthatok, nyújthatunk számotokra tájékoztatást.

Ezért is sajnáljuk ennyire, hogy április óta nem tudtuk kiszolgálni az igényeket egy ilyen történelmi időszakban, amikor ennyi minden történik körülöttünk, nem volt lehetőségünk tájékoztatni titeket.
516.jpg

És mégis mozog a Föld Tovább
Közösségi média és politika – blog vagy újságírás?

Közösségi média és politika – blog vagy újságírás?

A Liberális Fiatalok Egyesülete (LiFE), csütörtökön a Gödörben tartotta a fiatalok politikai szerepvállalásával foglalkozó rendezvénysorozatának legutóbbi estjét. Ismert magyar portálok publicistái beszélgettek arról, hogy mégis miért írogatnak és milyen is a magyar blogoszféra. Az eseményen még az is kiderült mennyire frusztráló a Facebook új algoritmusa.

Közösségi média és politika – blog vagy újságírás? Tovább
Közgazdászok huhogása

Közgazdászok huhogása

Válasz Istenadta kollégámnak

Niels Bohr kiváló dán fizikusnak tulajdonítják a mondást, miszerint: "Az előrejelzés nagyon nehéz dolog, különösen, ha a jövőről van szó." Érzésem szerint nem vette komolyan a figyelmeztetést Istenadta szerzőtársam, aki egy Sachs - Kotlikoff tanulmányból vont le a minap messzemenő következtetéseket.

Nem eszik ugyanis olyan forrón a kályhát.

Forrás: http://babara.hu/

Közgazdászok huhogása Tovább
Politikai hurrikán

Politikai hurrikán

Napjaink magyar politikája jelenleg jól leírható egy hurrikán (vagy tájfun…) jelenségével. Amíg a felhőtömeg egyre jobban tombol, mert ehhez megvan az energia utánpótlása – meleg, párás levegő – addig a vihar „szemén” belül úgy érezhetnénk, mintha körülötte minden rendben lenne és semmi nem történne. Pedig éppen a szem körül a legnagyobb a pusztítás…

Kép: hvg.hu

Politikai hurrikán Tovább
Csend van, jobbról előznek

Csend van, jobbról előznek

Történelmet írtak Tapolcán: a Jobbik megszerezte első egyéni parlamenti mandátumát az időközi választásokon. Bár a média a nap nagy eseményeként kezelte az ügyet (pedig a fantasztikus vasárnapi idő sokkal több szót érdemelt volna), a csinnadratta közepén szokás szerint elsikkadt a lényeg. A hírértéken túl ugyanis nincs nagy jelentősége Rig Lajos diadalának – a körülményeinek viszont annál inkább.

A valasztas.hu adatai szerint a tapolcai időközin a választópolgárok 41.6%-a szavazott urnazárásig. Amikor tehát a Jobbik térnyeréséről, a Fidesz öndefiniálási kényszeréről és a baloldali pártok egyre folytatódó agonizálásáról beszélünk, mindig érdemes odatenni egy csillagot, egy eldugott, de annál sokkal fontosabb apróbetűs részt a hazai demokrácia devizahitel-szerződésén: a Jobbik és a Fidesz jelöltjére szavazó uszkve tíz-tízezer, valamint a Pad Ferencre voksoló majdnem nyolcezer ember mellett körülbelül negyvenötezren gondolták úgy, hogy helyettük – és közvetve pártjuk helyett – a titokzatos „Közületekegyiksem Károly” lenne az ideális győztes.

Magyarország nem az Egyesült Államok vagy Nyugat-Európa, ahol egy népszavazás akár 85%-os részvételt is kivált: demokráciánk leírhatatlanul satnya és torz hozzájuk képest. Nem érdemes tehát a politikai szereplőknek az ott jellemző szavazatvadászati taktikákat alkalmazni vagy egyáltalán emlegetni nálunk. A 2012-es amerikai elnökválasztásnál a legfontosabb államokban elképesztő összegeket öltek a maréknyi bizonytalan meggyőzésébe, ugyanis helyenként elképesztően szoros volt a verseny – olyannyira, hogy Bill Maher humorista konkrétan arra kérte a még mindig bizonytalan szavazókat, hogy maradjanak otthon, hiszen ha még mindig nem tudtak dönteni, biztosan amúgy is képtelenek lennének megtalálni a szavazőfülkét. Nálunk azonban létezik egy ennél sokkal nagyobb, sokkal könnyebben megszólítható réteg.

Ha valaki változtatni akar a hazai politikai élet alakulásán, az elképesztő mennyiségű bizonytalan-érdektelen szavazót kell megszólítania, nem az elkötelezett támogatókat kell megpróbálnia átrángatni magához: utóbbiban ugyanis sokkal kisebb a potenciál. Ez az, amit a legtöbb politikai párt ma képtelen megérteni. A Fidesz csupán kommunikációs panelekben képes gondolkodni – pedig övék a rendszerváltás óta egyetlen sikeresen lezajlott pártrepozicionálása –, a baloldali pártok megújulás-képtelenségéről pedig valószínűleg még Timbuktuban is regélnek.

Miért (relatíve) sikeres a Jobbik? Mert tudatosan törekszik arra, hogy új rétegeket szólítson meg. Jobb munkát végeznek, mint a többi parlamenti párt? Igen. Jó munkát végeznek általánosan? Nem. Tapolcán is nagyjából 2,4%-kal sikerült csupán növelniük támogatottságukat az elmúlt egy évben.

„Aki érdemi változást szeretne a magyar politikában, annak, nincs mese, be kell piszkolnia a kezét. A hatalmas apolitikus tömeget mobilizálva komoly változásokat lehetne elérni az országban: egy tüntetés pontosan erre képtelen. Nem fog alternatívát nyújtani számukra – éspedig pontosan ezek hiánya fojtogatja oly hosszú ideje már a magyar politikát. A most először utcára vonuló férfiak és nők nem fognak csak úgy az MSZP-re vagy a Jobbikra szavazni, pontosan úgy, ahogy a Békemenetre is csupán a már előzőleg is hithű fideszesek mennek el.” – írtam annak idején az internetadó kapcsán. Szily Lászlónak alapvetően igaza van: „[az] időközi klasszul megmutatta, az emberek nem idióták, és egész egyszerűen nem elég nekik annyi, hogy riogatják őket. Sőt azt is bebizonyította, hogy a magyar választót önmagában a kétfejű mumus sem képes odakényszeríteni a fülkébe.”

Valaki megpróbálkozhatna mondjuk egy kidolgozott politikai programmal és egy felkészült jelölttel. Itt-ott be szokott jönni.

Csend van, jobbról előznek Tovább
Magyar politikusnők a nőpolitikáról

Magyar politikusnők a nőpolitikáról

Hillary Clintion április 12-én bejelentette, hogy a demokraták jelöltjeként szeretne indulni a 2016-os választásokon. A legtöbben úgy vélik, ő a legesélyesebb a pártjában, ami azt jelentené, hogy az Egyesült Államoknak az első afro-amerikai férfi után egy női vezetője lehet. Elgondolkodtam: vajon hazánk mikor áll készen erre? Miért nem látunk sehol a kormányban egy erős női vezetőt?

Magyar politikusnők a nőpolitikáról Tovább
A narancsos zöld elnök

A narancsos zöld elnök

A korábban inkább szürke csinovnyikként megjelenő, érdektelen beszédeket mormoló, Randy Marshra kísértetiesen emlékeztető Áder János tanácsadói 2015-re zseniális ötlettel rukkoltak elő. Úgy gondolták, a Schmidt-féle aláíró-automatát az aktív környezetvédő Sólyommal keresztezve megalkotják az elnök új imázsát: Jánost, a természetbarátot.

aderjanos.jpg

A narancsos zöld elnök Tovább
Orbán új paranoiája és az államfő hirtelen megtalált Nyugat-rajongása

Orbán új paranoiája és az államfő hirtelen megtalált Nyugat-rajongása

kossuthszobor3.JPG
Ma délután avatták fel a Steindl Imre Program keretén belül újraállított Kossuth-emlékművet, Horvay János 1927-es alkotásának pontos mását, az Országház előtt. Ezen alkalomból olyan biztonsági intézkedéseket vezettek be a téren, amelyek semelyik korábbi szoboravatáshoz nem hasonlíthatók. A villamossínek külső vonalán elhelyezett kordon egy dolog, bár az is érthetetlen, de az, hogy a tér középső részére csak reptéri beléptető-kapukon és táskaellenőrzést követően (még a teleobjektív sapkáit is le kellett szednem, hogy a lencsén átnézve bizonyosodjanak meg a felől, nem próbálom kedves vezető(i)nk életét veszélyeztetni) lehetett bejutni, enyhén szólva túlzás.

Orbán új paranoiája és az államfő hirtelen megtalált Nyugat-rajongása Tovább
A Fidesz megágyaz Vonának?

A Fidesz megágyaz Vonának?

 2009-ig még maga Orbán is élesen ellenezte az orosz befolyásszerzést, és ebben a racionális és az emocionális Fidesz szavazók is egyaránt tapsolva támogatták. Mára azonban  úgy fest, a keleti nyitás szükségességét a gazdaságiak mellett immár ideológiai érvekkel magyarázó Orbán-kormánynak sikerült elérnie, hogy a korábban határozottan oroszellenes jobboldali szavazók egy része véleményt változtasson.  

Kép: nepszava.com

A Fidesz megágyaz Vonának? Tovább
Beleszól a politikába az Anglikán egyház – nagyon helyesen

Beleszól a politikába az Anglikán egyház – nagyon helyesen

Európa szekuláris közgondolkodóinak jelentős része a magánszférába száműzné a vallást. Előfordultak esetek, amikor egyet tudtam érteni a megfogalmazott aggodalmakkal, mivel a keresztény egyházak néha nem tudnak elvonatkoztatnia történelmileg privilegizált pozíciójuktól, azaz elfelejtik, hogy a modern Európa multikulturális társadalmaiban ugyanakkora a létjogosultsága a különböző hitűeknek és a hittel nem rendelkezőknek is. Azonban az anglikán egyházban a brit választások kapcsán megfogalmazott nyílt levél a szó minden pozitív értelmében kifogástalan: egy szerény, a lakosság sokszínűségét tekintetbe vevő, árnyalt, ugyanakkor következetes 52 oldalt olvashatunk, ha vesszük a fáradtságot. Érdemes, hiszen annak ellenére, hogy a szigetország lakosságának íródott, sok olyan erkölcsi útmutatást olvashatunk benne, amelyek Magyarországra nézve is relevánsak lehetnek.

anglikanegyhaz.jpg

Beleszól a politikába az Anglikán egyház – nagyon helyesen Tovább
Jobboldali újságírók identitászavara

Jobboldali újságírók identitászavara

Ami kormányellenes, az nem feltétlen baloldali

kivagyte.png

Az állami hirdetések megvonását a beszámolók szerint úgy összegezte Miniszterelnök, hogy a médiumok bizonyos szempontból jól járnak, hiszen

„így nem kell szerepzavarral küzdeniük, a jobboldali sajtó is lehet kormánykritikus.”

Most hagyjuk békén azt a ki nem mondott implikátumot, hogy országunk vezetője elismerte: a közvagyon pazarlásával megvásárolta a „szabad” sajtó hűségét. Nem kell ezzel törődni, hiszen ez teljesen normális egy illiberális™ demokráciában.

A figyelmet arra a sajnálatos tényre érdemes összpontosítani, hogy ezt az üzenetet egyes médiamunkások nem értették meg.

Jobboldali újságírók identitászavara Tovább
Tiszteletet a lelkiismeretnek!

Tiszteletet a lelkiismeretnek!

Nagyon szép látni, hogy léteznek még lelkiismereti megfontolások. A magyar történelemben rengeteg ilyen esettel találkozunk, például Kádár János lelkiismereti okokra hivatkozva mondott le a Nagy Imre kormányban betöltött államminiszteri posztjáról. Igaz, a cinikusok szerint ezt azért tette, hogy utána egy zsírosabb állásba kerüljön, de nem szabad, hogy a rosszindulat vezéreljen bennünket. Lássunk tisztán!

lelkiismeret.jpg

Tiszteletet a lelkiismeretnek! Tovább
süti beállítások módosítása