Európa szekuláris közgondolkodóinak jelentős része a magánszférába száműzné a vallást. Előfordultak esetek, amikor egyet tudtam érteni a megfogalmazott aggodalmakkal, mivel a keresztény egyházak néha nem tudnak elvonatkoztatnia történelmileg privilegizált pozíciójuktól, azaz elfelejtik, hogy a modern Európa multikulturális társadalmaiban ugyanakkora a létjogosultsága a különböző hitűeknek és a hittel nem rendelkezőknek is. Azonban az anglikán egyházban a brit választások kapcsán megfogalmazott nyílt levél a szó minden pozitív értelmében kifogástalan: egy szerény, a lakosság sokszínűségét tekintetbe vevő, árnyalt, ugyanakkor következetes 52 oldalt olvashatunk, ha vesszük a fáradtságot. Érdemes, hiszen annak ellenére, hogy a szigetország lakosságának íródott, sok olyan erkölcsi útmutatást olvashatunk benne, amelyek Magyarországra nézve is relevánsak lehetnek.

Az ünnepek alatt a kezembe került a Der Spiegel legújabb száma, amelyet egy családtagunk hozott magával Svájcból. Az újság átlapozása közben feltűnt, hogy több cikk is foglalkozik a németországi muzulmánok helyzetével. Mikor elolvastam őket megdöbbenve jöttem rá, hogy valójában mekkora horderejű dologról van szó, amiről a magyar médiumok szinte semmit sem közölnek erről – még említés szintjén sem.