Egy évvel ezelőtt jártam Isztambulban, egy hét alatt ízelítőt kaphattam a török világváros forgatagából, az ott lakók kedvességéből, vendégszeretetéből. Mindezek után megdöbbenve olvastam a híradásokat a május végén kirobbant, polgárháború-közeli állapotokról: még most se igazán tudom elképzelni, hogy azok a fiatalok, akikkel az ottani néhány napomat eltöltöttem, most az utcán Molotov-koktélokat és könnygázgránátokat dobálnak. Nem vagyok azonban egyedül: két hete még ők maguk sem hitték volna el, hogy az egész így alakul. Egy isztambulban élő, business administration (gazdálkodási és menedzsment) szakos fiatallal, Sercannal beszélgettem a jelenlegi helyzetről.
Néhány talpalatnyi fűből
Mint az a nemzetközi és magyar ...