Közgazdász Online


Programajánló - Kőszeg, a várszínház otthona

Programajánló - Kőszeg, a várszínház otthona

var.jpgA várszínház már 1982 óta a kőszegi Jurisics vár belső udvarában tart előadásokat. Nyáron ajánlatos ellátogatni a várszínházba, hiszen remek előadásokkal várják a nézőket, és ha már Kőszegen járunk, akkor a színházon kívül más kincseket is rejt a nyugati város.

Írta: Hegedüs Kata

Grecsó Krisztián - Grisnik Petra: Vera

Bemutató - Aug. 10.

A nyolcvanas évek Magyarországa és egy kiskamasz drámája az első szerelemről, az első csalódásról, a felnövésről, és mindezek tetejébe jön még egy régen eltemetett családi titok. Ez a történet vár Verára a színpadon és a nézőkre a Lovagteremben.vera.jpg

Gimesi Dóra: Tündérszép Ilona és Árgyélus királyfi

Bemutató – Aug. 13.

Ember és Tündér, vagyis Árgyélus és Ilona szerelmi története, mely elrepíti a nézőket Tündérországba egy zenés barangolás keretében.kiralyfi.jpg

Michael McKeever: Végszó

Bemutató – Aug. 14. (esőnap 16.)

Színház az élet, de legfőképp egy olyan családban, ahol színész a fél család. A családapa szerepében Gálvölgyi János igyekszik egyengetni a gyerekek és saját sorsát, de nem könnyű az élet, ha az ember érzelmileg túlfűtött színész rokonokkal él együtt.vegszo.jpg

Jantyik Zsolt: Ezüstbojtár

Bemutató – Augusztus 20.

Petőfi Sándor János vitézének modernizált változata. A várszínházban Kukorica Jancsi érzelmekkel és sok humorral jelenik meg a színpadon. A zenés mű méltó hangulatot ad a nemzet ünnepének, hiszen melyik gyermek ne szeretne látni egy huszárt egy valódi vár szívében?ezustbojtar-eloadas-foto-1.jpg

Duncan MacMillian: Dolgok, amikért érdemes élni

Bemutató – Augusztus 22.

Bereczki Zoltán egyszemélyes darabja a budapesti Játékszín színházból. Az előadás során a nézőknek is lesz szerepük, hiszen a darab egy interaktív és könnyed hangulatú esti programnak ígérkezik.

Kőszeg a várszínház mellett rengeteg látnivalót  kínál az érdeklődőknek, hiszen kultúrája és a túrázásra tökéletesen alkalmas hegysége vonzza a turistákat. 

A mozgást kedvelőknek több úticélt is biztosít a Kőszegi-hegység, ilyen például a Kálvária templom, mely csodálatos panorámás kilátást nyújt a városra. A templomot az 1700-as években a pestisjárvány áldozatainak emlékére emelték. A Hétforráshoz való túra remek lehetőség akár egy hűvösebb délutánon, ahol a hét vezér nevével ellátott forrásból a nyár folyamán remek a felfrissülés. 

Kőszeg városa remekül ötvözi a kultúrát és a történelmet, így akik kevésbé kedvelik a túrázást, a város egy könnyed sétával  bejárható. 

A Jézus szíve templom országunk egyik legcsodálatosabb külsőjével és belsőjével rendelkező neogótikus templom, kihagyhatatlan látványt nyújt a főtér centrumában. Vas megye második legnagyobb temploma, szépsége Ludwig Schöne bécsi építésznek köszönhető. Szintén ékköve a városnak a nemrégiben felújított Izraelita Zsinagóga, ami már 1856 óta díszíti Kőszeg utcáit romantikus stílusával.

A híres Jurisics vár századok óta nagyban befolyásolja a város struktúráját, hiszen védelmi célból az üzletek a vár falára épültek, ami a várat egészen a főtérig meghatározza.  A kőszegi Városháza az egyetlen olyan épület, ami eredetileg is városházának épült és azóta is ezt a funkciót látja el.

Az Írott-kő a Kőszegi-hegység és a Dunántúl legmagasabb pontja, a 884m-es csúcs pontjával. A kilátó épülete épp a határ vonalára épült, így ha ellátogatunk a kilátóhoz pár lépéssel már Ausztriában is teremhetünk.508.jpg

Képek forrása: eNapon; Színáz Online; Harlekin Bábszínház; Pesti Divat; Gyulai Várszínház; PORT.hu

Programajánló - Kőszeg, a várszínház otthona Tovább
„Az élet annyira szép, hogy nem érünk rá sokáig puffogni valamin”

„Az élet annyira szép, hogy nem érünk rá sokáig puffogni valamin”

balazs_andi_banner_1.png

A koronavírus miatt rengetegen maradtak ideiglenesen munka nélkül, köztük Balázs Andrea színésznő is. Bár a színház az élete, egy pillanatig sem unatkozik otthon, és a legjobbat hozza ki a helyzetből. Beszélgetésünk során mesélt róla, mivel tölti jelenleg a napjait, illetve azt is elárulta, hogyan tud a nehézségek ellenére is pozitív maradni.

Írta: Bokovics Nóra / Borítókép: Erdős Juci

 

Tudom, általános kérdés, de a jelen helyzetben különösen fontosnak tartom feltenni: hogy vagy mostanában?

Köszönöm szépen, most már megszoktam, legalábbis elfogadtam, ami történik. Én több mint egy hónapja önkéntes karanténba vonultam, tehát én magam döntöttem úgy, hogy egyáltalán nem mozdulok ki. Az első hét sokk-hatása után elfogadtam a helyzetet. Nagyon szerencsés vagyok, mert egy kertesházban élek a párommal, állatokkal körülvéve. Így könnyebb elviselni.

balazs_andi_kep_2.pngMi az, ami a legjobban hiányzik?

A színház. Olyan, mintha az életem egy részét vették volna el. Megértem, hogy most ennek van itt az ideje, de azért mégis hiányzik a közönség visszajelzése, a taps. Természetesen a család és a barátok a legfontosabbak, de azon kívül a színház.

A színházban most teljesen megállt az élet, vagy online formában is próbáltok?

Láttam, hogy néhány helyen volt erre törekvés, de végül senki nem csinálta komolyan. Szerintem a színház annyira társas dolog, hogy lehetetlenség online csinálni. Az, hogy egy-két olvasópróba esetleg lezajlik ilyen formában, teljesen természetes, hiszen olvasni tudunk. De egy próbának szerintem akkor van értelme, ha fizikailag találkozunk.

Mire készültetek a veszélyhelyzet előtt? Lehet már tudni, hogy mi lesz az elmaradt előadásokkal?

A karantén előtti időszakban kilenc darabban játszottam egyszerre, és most kezdődtek volna az olvasópróbáim a következő évadra. Érkezett ilyen kérdés tőlünk, színészektől, hogy mi lesz ezekkel, és azt mondták, hogy abszolút megtartják őket. Ha feloldják a korlátozásokat, akkor ezeket a darabokat el fogjuk játszani.

balazs_andi_kep_3.pngA Talent Stúdióban önismeret és önfejlesztő órákat tartasz. Hogyan zajlik itt az online oktatás? 

Először is mindenképpen egy másik tanmenetet kellett összeállítanom. Most sokkal nagyobb hangsúlyt fektetek az óráimon a beszélgetésekre, illetve kicsit másfajta játékokkal próbálom megnyitni a diákjaimat. Ez mindenképpen nagyon érdekes és új tapasztalat. A legutóbbi két órámon a gyerekek teljesen ismeretlenek voltak egymásnak, ők gyakorlatilag ebben a rendszerben az online oktatás keretein belül ismerkedtek meg. Már napokkal előtte rettenetesen izgultam, hogyan fogom lekötni tizenöt ember figyelmét, akik sem engem, sem egymást nem ismerik, és nem tudtam mennyire lesznek majd nyitottak ebben a helyzetben. Rengeteget szorongtam. Hála istennek nagyon jó visszajelzéseket kaptam. Nem is gondoltam volna, hogy egyeseknek mekkora segítséget adok. Az egyik diákom például már két hete nem mozdult ki a szobájából, mert senkivel nem akart kommunikálni. Azt mondta, hogy az órám után rájött, hogy szüksége van a családjára, kiment hozzájuk és együtt tévéztek.

Hogyan tudod megvalósítani azt, amit a gyakorlati oktatásban szoktál?

Olyan feladatokat adok az online oktatás keretein belül, amik esetleg elgondolkodtatóbbak, mint általában a helyszínen. Sokszor, amikor a normális órákat tartom, a legtöbb dolgot közben találom ki, most viszont nagyon előre meg kell terveznem, hogy mit szeretnék csinálni. Olyan témákat feszegetünk, amiket nagyon fontos, hogy legalább egyszer az életben végiggondoljuk. Úgy érzem, most több olyan kérdést tudok feltenni, ami a fiatalságot különösen érinti és érdekli. Például kitaláltam egy nagyon jót, amit szerintem a rendes gyakorlati oktatásba is át fogok emelni. Mindenki felhívhatja öt évvel ezelőtti önmagát, és elmondhatja, hogy miket tanácsolna neki.  Nagyon érdekes dolgok merülnek fel. Ha csak abból indulok ki, hogy én miket mondanék az öt évvel ezelőtti önmagamnak… lenne egy-két tanácsom.

Az eddigi életedet a folyamatos próbák, előadások és a rohanás jellemezte. Nem túl egyhangúak most a napok?

Én nagyon jól elvagyok itthon, egyáltalán nem unatkozom. A párommal, Gáborral kialakítottunk itt egy olyan életet, ami nekünk nagyon kényelmes. Egyébként gyorsan elfoglalom magam, hogyha arról van szó, akár egy jó filmmel vagy sorozattal, a Netflix most csodálatos. Sokat lógok a neten, ahogy azt normálisan szokták az emberek, mellette pedig szájmaszkokat varrok.

balazs_andi_kep_4.pngHogyan jött az ötlet, hogy maszkokat készíts?

Nekem van ebből egy szakmám, varrónőként érettségiztem le immáron 21 évvel ezelőtt. A karantén alatt szerettem volna valamilyen kreatív dolgot csinálni, ezért elkezdtem oktatóvideókat nézni a maszkkészítésről, és rájöttem, hogy ez nekem is menni fog, hiszen van egy remek varrógépem. Először még csak magamnak gyártottam ezeket, majd ahogy elkezdtem kifelé kommunikálni, hogy ezzel foglalkozom, rengeteg kérés érkezett felém, amiket nagyon szívesen teljesítek. Vittem már maszkokat orvosi rendelőknek, idősek otthonának és kórházaknak is. Sajnos nem tudok olyan nagy tételeket gyártani, de például ötvenes csomagokat szívesen készítek. Amellett, hogy nagy segítség másoknak, a gondolataimat is lefoglalja, és ha rossz kedvem van vagy egy kicsit unalmas lenne itthon, akkor ez remekül elviszi az időt.

Ezek szerint a színészet mellett van egy másik szakmád is?

Ez nagyon érdekes, de nekem mindig is volt B tervem. Én azért sem vagyok azon görcsös színészek egyike, aki minden áron színész szeretne lenni, mert van mellette másik tervem. Kialakítottam magamban egy teljesen egészséges kíváncsiságot a világ felé, ami odáig nyúlik, hogy nem zárkózom el attól, ha a színészkedés valamiért nem jönne össze. Bár már 18 éve csinálom, de ha bármi történik, akkor mással is tudok foglalkozni. A varráson kívül még két szakmát elvégeztem, cipő-felsőrész készítő és masszőr is vagyok. Ez mind azelőtt történt, hogy színész lettem, és nagyon büszke vagyok rá, hogy az érettségim mellé három szakmát is szereztem. Megőrülnék színház nélkül, a színészet a hivatásom és a szerelmem, de nem szabad készpénznek venni, hogy ez mindig így lesz.

Szerintem te egy nagyon pozitív, mindig vidám személy vagy. Az Instagramodat végigpörgetve azt látom, hogy mások felé is próbálod ezt sugározni. Ebben a helyzetben is meg tudtad őrizni a pozitivitásodat?

Amikor március 10-én bemondták, hogy a színházaknak be kell zárniuk, rajtam is kitört egy elképesztő pánik. Mint amikor gyerekként kiveszik a kezedből a játékot, hogy most már menni kell aludni, te meg toporzékolsz és hisztizel. Ugyanezt éreztem, hogy úristen mi lesz most velem? Otthon kell maradnom, de mi lesz a munkáimmal? Viszont a diákjaimnak is mindig azt tanítom, hogy egy ideig rendben van, ha az emberen van egyfajta pánik, csak tudja kezelni. Nem szabad belekényelmesedni és dédelgetni ezt az érzést, hanem meg kell próbálni a legjobbat kihozni a helyzetből. Egy idő után visszatért a pozitivitásom, de a mélypontot én is ugyanúgy megéltem. Néha még most is belekerül egy szemcse a fogaskerékbe, de aztán összeszedem magam és megyek tovább.

Hogyan tudod leküzdeni ezeket a pillanatokat?

Rém egyszerűen, ilyenkor gyorsan elfoglalom magam. Vagy felhívom egy barátomat, meggyőződöm róla, hogy jól van a családom, és elfogadom a helyzetet. Most nem tehetünk mást, fegyelmezetten végig kell csinálni. Sokszor gondolkodom rajta mostanában, hogy egy kicsit talán meg is érdemeljük, amit kaptunk, mert tényleg elképesztő, amit a Földdel művelünk. Ez egy jó pofon arra, hogy szedjük össze magunkat és jobban odafigyeljünk. Most már mindenki otthon van, bezárva nézi a szemközti fát, ahogy szépen virágzik, és azt gondolja, milyen jó lenne beülni alá. Lehet, hogy ezek után kicsit jobban fogják értékelni az emberek azt, amijük van. Én ebben bízom.

balazs_andi_instagram_oldal_5.pngÚgy látom, te mindig próbálod tartani a lelket másokban, az Instagram oldaladra is sok humoros képet és videót posztolsz a követőid szórakoztatására.

Ez abból fakad, hogy nagyon nehezen viselem magam körül a feszültséget vagy a szomorúságot. Azért nem tudom ezt elfogadni, mert időpocsékolásnak tartom. Az élet annyira szép, hogy nem érünk rá sokáig puffogni valamin. Úgy érzem, hogy én nem azt csinálom, ha valaki rosszkedvű, hogy addig bohóckodok neki, amíg nem nevet, tehát nem az a célom, hogy minden áron jókedvű legyen. Azt akarom megmutatni az embereknek, hogy nincsen semmi baj, majd lesz valahogy. Mindig van valahogy.

 

Kaptál már olyan visszajelzéseket a követőidtől, hogy a segítségeddel tudtak pozitívak maradni?

Rengetegszer, napi szinten több száz ilyen üzenetet kapok. Ma például egy komplett munkaközösség írt nekem, hogy a kávészünetben minden nap megnézik az Instámat és azon nevetnek, ez lendíti át őket a helyzeten. Egy gyógyszertárból írt egy pánikbetegséggel küzdő lány, hogy rátalált az oldalamra, egy nap alatt végignézte az összes bejegyzésemet, és annyira jól szórakozott, hogy végre felszabadultan nevetett.

balazs_andi_kep_6.pngTe kire tudsz támaszkodni ebben a helyzetben?

Nagyon sok mindenkire hála istennek. Rögtön itt van mellettem Gábor, immáron 18 éve élünk együtt megbonthatatlanul. Nagyon klassz családom van, elképesztően jó fej barátaim, akikkel most is folyamatosan tartjuk a kapcsolatot. Videochatelünk, apukám minden este ír nekem levelet, illetve van egy család csoportunk Facebookon, úgyhogy remekül megvagyunk. Elképesztően hiányoznak, de azt tudom mondani, hogy jó ez az internet, mert így láthatom őket és figyelhetem hogy' vannak.

Vannak olyan munkáid, amiket otthonról el tudsz végezni?

Nagyon sok online interjút adok, rengeteget beszélgetek újságírókkal Skype-on, Zoom-ban vagy akár Instagramon. Meséket olvasok gyerekeknek, verseket mondok, illetve van pár televíziós munkám, amit gyakorlatilag home office-ban meg tudok csinálni.

balazs_andi_kep_7.pngA mindennapok során követsz valamilyen napirendet?

Nem, és ennek nagyon örülök, nem szeretem a napirendeket. Ha van valami dolgom, akkor ahhoz igazítok mindent, de ha nincs, akkor délig alszom, aztán majd lesz valamikor ebéd. Nem stresszelem magam ezen. Ha lenne gyerekem, az természetesen más lenne, de így pont egyforma bioritmusban élünk Gáborral. Úgyhogy igazi rendszer nincsen, csak ami a háziállatoké, az etetés, játék, ilyesmi. Most jól esik ez a kis pihenés. Azért minden napra jut valami, akár a varrás vagy, hogy befejezzük egy sorozatot.

 

 2020.04.30.

Képek: Balázs Andi Instagram oldala @balazsandi

„Az élet annyira szép, hogy nem érünk rá sokáig puffogni valamin” Tovább
Könyvajánló: olvasd el és nézd meg a színházban - otthonról!

Könyvajánló: olvasd el és nézd meg a színházban - otthonról!

selective-focus-photography-of-3-book-piled-159544.jpg

Mindig jó érzéssel tölti el az embert, mikor úgy nézi az előadást a színházban, hogy olvasta előtte az alapjául szolgáló művet. Ha nem is mehetünk most színházba, az eljöhet hozzánk! Könyvajánlónk soron következő részében három rövid, ám remek könyvet hoztunk nektek, melyekhez egy-egy színházi előadás is elérhető online. Olvassátok, majd nézzétek őket!

Írta: Sipos Sára

 

Molière: Tartuffe, írta Parti Nagy Lajos

Sajnos nincs mindenki olyan szerencsés helyzetben, mint én, hogy a gimnáziumi kötelező olvasmányokról jó emlékeket őrizzen. Molière Tartuffe című, 5 felvonásos vígjátéka azonban a többségnek pozitív élmény marad: vicces, szórakoztató. De ennél több van benne! 

2006-ban egy színházi előadáshoz kérték fel Parti Nagy Lajost a mű átírására; és való igaz, ez nem újrafordítás, hanem átirat lett. Nemcsak egyszerűen modernizálta, hanem a cselekményen is változtatott, új művet írt. Az eredeti darabot cselekmény szintjén a 4. felvonás végéig követi, itt elvágja a történetet, így a darabnak nincs pozitív feloldása. Érthető ez, hiszen az eredeti 5. felvonást olvasva kényelmetlenül is érezzük magunkat a deus ex machina megoldás miatt. Rím nélküli párbeszédek, zseniális nyelvi megoldások, szleng, káromkodás, különböző stílusok keverése jellemzi az átiratot. ,,A dráma barokk nyelvét átszűrte saját írói énjén, s a rostán fennmaradt szófordulatokat tovább facsarta és csavarta, kifordította, és új kontextusba helyezte – ebből (és saját nyelvéből) született az új Tartuffe mai és ódon, nyers és „cafrangos”, pofátlan és udvariaskodó szövege.” - írja róla a Prae művészeti portál.

A cselekményt biztos ismeritek már. Orgon vallásos indíttatásból befogadja Tartuffe-öt, sőt lányát is hozzáadná. Orgon családja mély ellenszenvvel van az új “életvezetési tanácsadó” iránt, látják képmutatását és való énjét. Tartuffe a családfő feleségét is elcsábítaná. Ezt végighallgatja Orgon, meglátja a valóságot, de már túl késő: vagyonát Tartuffe-nek adta.

A Másik Színház 2014-es előadásának felvételét a műből itt nézhetitek meg: [Tartuffe]

 

Molnár Ferenc: Játék a kastélyban

Tény, hogy ebben az esetben előbb láttam az előadást, és amiatt olvastam el a könyvet, de ez mit sem változtat azon, hogy mindkettő remek. Az 1984-es előadás az etalon, olyan nevekkel fémjelezve, mint a Jób lázadásából ismert Zenthe Ferenc és Az ötödik pecsétben Király Lászlót alakító Márkus László. Nézzétek meg a felvételt YouTube-on!

A történet Olaszországban játszódik. Turai és Gál libretto szerzők és fiatal, tehetséges zeneszerző pártfogoltjuk, Ádám Albert egy tengerparti kastélyba utaznak, hogy meglepjék  az utóbbi menyasszonyát, a színésznő Annie-t. Mivel korábban érkeznek, véletlenül kihallgatják Annie és korábbi szerelme, az egyébként nős Almády beszélgetését. Egyértelmű, hogy Ádámot megcsalták. Turai megpróbálja megmenteni a helyzetet, és rábeszéli Ádám tudta nélkül a többi szereplőt, hogy működjenek közre a játékban. Gyorsan ír egy színdarabot, melybe belefoglalja az elhangzott dialógust, ezt pedig a két színésznek kell előadni. “Kiderül”, hogy a kihallgatott párbeszéd csak próba volt, és végül helyreáll minden.

A színmű az úgynevezett francia társalgási dráma műfaját követi és parodizálja egyszerre, mely egy szórakoztató, polgári műfaj. Ebből alkot Molnár virtuóz, feszült, de humoros, könnyed, mégis az emberi jellemre reflektáló művet. A számtalan jellem- és helyzetkomikum után végül rájövünk, hogy az életet talán nem kell mindig komolyan venni. Játszani kell néha, szemtelenül játszani.

 

Henrik Ibsen: A népgyűlölő

Az elsőrangú norvég drámaíró 1882-ben írta a színdarabot, mely nálunk A hazaáruló és A népgyűlölő, színházakban pedig A nép ellensége címen is futott. Ibsen az újságban talált rá a témára, a rendőrségi hírek között. 

A történet főhőse - akit magáról is mintázott - Stockmann doktor, egy kisváros orvosa. A kisváros fürdőt üzemeltet, abból tartja fenn magát. A doktor rájön, hogy a forrás vize mérgezett, azonban nem hozhatja nyilvánosságra, mivel az érdekeket sért. Bátyja, a polgármester el akarja simítani az ügyet, ennek érdekében pedig akár testvérét is feláldozza. 

Ibsen a művön keresztül mond véleményt a korrupcióról, az érdekek átszőtte hatalomról, és az azt kiszolgáló immorális társadalomról. Ez a mindenkor jelenlévő probléma alapot adott és ad arra, hogy újra és újra színpadra vigyék, szerte a világban. Megdöbbentően aktuális, kemény, elgondolkodtató darab.


A budapesti Katona József Színház 2013-ban mutatta be a darabot, mely visszhangos sikert aratott, még az év legjobb előadásának is megválasztották a kritikusok. A rendező Zsámbéki Gábor, a testvérpár szerepében Fekete Ernőt és Kulka Jánost láthatjuk. A Katonába nem könnyű jegyet szerezni, így érdemes megnézni a most elérhető darabjaikat, mindhárom nagy klasszikus! A nép ellensége felvételét itt találjátok: [Ibsen]

Borítókép: Pexels

2020.04.28.

Könyvajánló: olvasd el és nézd meg a színházban - otthonról! Tovább
Az impró szépsége, hogy a pillanatban igaz  – Interjú Molnár Leventével, a Momentán Társulat alapító tagjával

Az impró szépsége, hogy a pillanatban igaz – Interjú Molnár Leventével, a Momentán Társulat alapító tagjával

molnarlevente1.jpg

Az emberségünk egyik legfontosabb és legérzékenyebb eleme az egymáshoz kapcsolódás. Azonban sosem tudhatjuk biztosan, mi játszódik le a másik fejében, milyen kölcsönhatásba kerülnek egymással a szavaink, gesztusaink, értékeink – és emiatt néha egészen váratlan helyzetekben találhatjuk magunkat. Hogyan legyünk valóban önmagunk, hogyan engedjük meg a másiknak, hogy ő is önmaga lehessen mellettünk, hogyan éljük meg az őszinte és ösztönös reakcióinkat, anélkül, hogy belső gátlásaink megakadályoznának minket ebben? Az improvizációban megtapasztalhatjuk ezt. De mi is az impró? Szakma, hobbi, létforma, önismereti eszköz? Molnár Leventével, improvizációs és szinkronszínésszel, a Momentán Társulat alapító tagjával beszélgettünk.

Írta: Lázár Fruzsina

 

Kérlek, mutasd be magad valamivel, amit más mondott rólad, és úgy érzed, jellemez téged!

A szüleim annak idején azt mesélték rólam, hogy nagyon kíváncsi és érdeklődő kisgyerek voltam. Például, ha egy szerelő jött hozzánk, mindig érdekelt, hogy „hogyan csinálja”, mi a dolgok mechanizmusa. Végül nem lettem műszaki ember, de azt tudom, hogy a szüleim ezt gyakran szóvá tették, megkérdeztek engem dolgokkal kapcsolatban, hogy „szerinted ez hogy van?”. Sokat adott, hogy ezt az elemi kíváncsiságot nem megölték, hanem táplálták bennem. A mai napig kíváncsi vagyok: az improvizációban vagy a szinkronszakmában nem csak az érdekel, hogy a kész produktum milyen, hanem hogy milyen út vezet hozzá, mik az összetevői, hogyan épül fel a nulláról.

 molnarlevente2.jpgMikortól tudtad, hogy színész vagy?

Ez érdekes – bennem is kérdés, hogy vajon az vagyok-e. Kilencéves koromban kerültünk be a húgommal egy drámajáték-stúdióba, itt két évet töltöttünk, aztán egyszer az anyukám olvasott egy hirdetést az újságban Pécsi Ildikó és Demjén Imre szinkroniskolájáról, ahová jelentkeztünk és felvételt is nyertünk. Ez kilencvenegyben volt, én kilencvenkettőben elkerültem Földessy Margithoz [színművész, a Színjáték Dráma-Stúdió művészeti vezetője], ahol sok évet töltöttem el. Gimnázium után az ELTE-re jelentkeztem, angol-magyar szakon végeztem. Ekkoriban alakult meg a Momentán Társulat – Simonyi Balázs fogta össze a szerveződést, és kortárs magyar irodalmi felolvasóesteket tartottunk. A társulat később ebből szerveződött át improvizációs színházzá. Magyarországon akkor még nem volt ennek nagy hagyománya – egy angol társulatot ismertünk még ebben a műfajban –, ezért az első időszakban rengeteg könyvet rendeltem külföldről, teljesen autodidakta módon képeztük magunkat. Én 2013-ban jutottam el egy külföldi improvizációs fesztiválra, ahol mondhatni, kinyílt előttem ez a világ. Az azóta eltelt hét évben is folyamatosan képeztem magam. Ez pedig visszavezet a kérdésedhez: mindig dilemma bennem, hogy imprós, imprószínész vagy színész… Azt, hogy imprószínész, szívesen vállalom, és ha az ember kiáll a színpadra, vállalni is kell – de végső soron a nézőknél van a döntés, hogy melyik minőségedben állsz előttük. [A képen Molnár Levente és Jordán Adél.] 

 

Szóval akkor benned, belül nem nagyon válik szét, hogy imprós, színész vagy Molnár Levente…

Számomra az improvizáció nem egy tudatosan választott dolog volt, hanem az életem során jöttek lehetőségek, én pedig éltem velük, és most ott tartok, ahol. De nem, nem válik szét bennem, nincsenek belül elkülönülő fachok – számomra például a szinkronszínészet sem egy külön kategória. Gyakran felismerik a hangom, és szóba kerül, hogy szinkronszínész vagyok, de ezt általában visszadobom: nem szinkronszínész, hanem egy imprószínész, aki egyébként szinkronizál is.

 

Az oldaladon azt írod, az improvizáció számodra teremtés – a Cambridge Dictionary definíciója szerint az improvizáció az, amikor a pillanatnyilag elérhető eszközök segítségével létrehozunk valamit. Előkerülnek még a „nem tervezettség”, a „feltalálás” kifejezések. Bárki tud improvizálni?

Szerintem igen. Méghozzá azért, mert a teremtő erő és a játékosság minden emberben benne van. A kisgyerekeknél ez még erős: ők olyan könnyedén játszanak bármilyen tárggyal, olyan egyszerűen teremtenek a saját fantáziájukkal egész világokat, amelyekben ők és az őket körülvevő tárgyak a szereplők. Az én célom a workshopokon az, hogy ezt a játékosságot megteremtsük, újrateremtsük. Ehhez ki kell alakulnia egyfajta bizalomnak, ami lehetővé teszi a közös játékot, illetve, hogy mindenki meglássa magában a képességet, hogy tulajdonképpen bármit teremthet, ennek csak a képzelete szab határt. Ez az impróoktatás része, de a színpadon is ugyanígy működik. A definíció azért jó, mert „pillanatnyi eszközökkel” hozunk létre valamit. Az, hogy mire vagyok képes, és ezt kit tudom-e hozni magamból, estéről estére változik az emberben. Nemcsak én vagyok hatással másra, hanem mások is hatással vannak rám: azok, akikkel játszom és a közönség is. Nálunk az előadások nagy része interaktív, a nézők beleszólhatnak, adhatnak bizonyos ötleteket – mindez a formátumtól függ, vannak nagyon és kevésbé interaktív előadások –, és még a legkevesebb interakcióval működő előadásoknál is meghatározó, hogy a nézőktől milyen energiákat kapunk.

 

Akkor az imprónak van egy intenzív önismereti oldala is?

Én estéről estére küzdök a saját akadályaimmal, gátlásaimmal, bizonyos szinteket nem mindig tudok megugrani. Állandóan törekszem arra, hogy feloldjam ezeket, és itt jön be a képbe az önismeret. Az impró folytonos visszajelzés önmagamnak: mi az, amit még be merek vállalni, mi az, amit nem, hol vannak bennem gátak, mi milyen hatással van rám és miért? [A képen Molnár Levente és Penke Bence] 

molnarlevente3.jpg
Lehetnek sémái az improvizációnak? Ezek nem ölik meg?

Igen, lehetnek. A sémák ugyanolyanok, mint az életünkben a biztonságot adó rutincselekvések. Például, hogy amikor elindulsz otthonról, nálad van-e a kulcsod, a telefonod, bezárod-e az ajtót… Ezek automatikusan működő dolgok. Ha elég sok előadást játszol egy csoporttal, teljesen természetes, hogy a csoportdinamikában kialakulnak bizonyos szerepek, és te is kialakítod a saját sémáidat: így tanulod meg, hogy mi az, ami működik, és mi az, ami kevésbé. Ez egy teljesen természetes folyamat. A kérdés – és itt újra kapcsolódom az önismerethez –, hogy aztán ezekből ki akarsz-e lépni, akarsz-e valami mást kipróbálni. A sémák ugyanakkor biztonsági hálóként mindig jelen vannak, bármikor vissza lehet térni hozzájuk.  

 

Ezek szerint mi teszi a profi impróst?

Ez talán szintén az önismerettel kapcsolódik össze: az ember elfogadja magát olyannak, amilyen. Ez az impróban úgy jelenik meg, hogy merünk-e hibázni, belátjuk-e, hogy nem baj, ha esetleg nem sikerül egy-egy próbálkozásunk, mert ez is a tanulási folyamat része. Egyszer megkérdeztünk egy amerikai impróst, hogy mi egy imprós legjobb tulajdonsága. Akkor ő azt mondta, hogy nagyvonalúnak kell lenni: hiszen a színpadon néha úgy érzed, hogy szikrázol, minden működik, ezernyi ötleted van – de a többieknek is ugyanígy vannak ötletei, amiket szeretnének belerakni a közösbe. Olyankor hátra kell lépned, és teret adni nekik is.

Az impró egyik nagy szépségét az esendősége adja, illetve, hogy a pillanatban igaz. Egy jó imprós el tudja engedni a hibákat, és minden helyzetben nyitott tud maradni a világra, a körülötte lévőkre. Egy csomó improvizációs készséget, elméletet, amit tanítunk, az életben is ugyanúgy lehet alkalmazni. A nyitottság arra kell, hogy ne zárd bele magad a saját világodba, mert ha néha kitekintesz belőle, nagyon érdekes és fontos tapasztalatokkal gazdagodsz. Mind a színpadon, mind az életben.

 

A tanítás során volt valami igazán meghatározó élményed azzal kapcsolatban, hogy valaki nagyon erősen megélte, mire szabadítja fel őt az impró?

Rengeteg pozitív visszajelzést kapunk. Az már szerintem alapból jó, ha valaki eljön hozzánk tanulni, részt vesz egy ilyen képzésen, és arra a három órára, egy napra, két napra, amit nálunk tölt, kiszakad a mindennapi életéből, tud felhőtlenül nevetni egy kicsit. Nemrég kaptam egy üzenetet, amiben ez állt: „volt egy elképzelésem, hogy milyen lesz ez a workshop, és azért jöttem, hogy bizonyos készségeket megtanuljak, de aztán kiderült, hogy valami egészen mást kapok ettől, ami ugyanolyan építő számomra, csak meglep, hogy épp ilyen szempontból”. Volt olyan is, aki elmondta, hogy egy ilyen imprós képzésen jött rá arra, hogy nem szereti a munkáját, kilépett, és azóta mást csinál.
molnarlevente4.jpg

A Lev&Te különleges előadásforma: az általad hívott színészek sokkal kötöttebb háttérből érkeznek, mint te. Milyen ez az élmény, a közös munka?

Erről elsőnek ez jut eszembe: az improvizáció egyik atyjának van egy játéka, az a neve, hogy „a színész rémálma”. A szóban forgó rémálom, hogy a színpadon állva egyszer csak elfelejtik a szövegüket. Azt gondolom, hogy aki színésznek megy, többek között azért választja ezt a hivatást, mert szeret különböző karakterek bőrébe bújni, és alapvetően is játékos ember – még akkor is, ha ez a játék nagyon komolyan van véve, hiszen egy szerep eljátszását nagyfokú rákészülés, belső lelki munka előzi meg. Én külföldön láttam egy előadásformát, ahol egy imprós minden este más-más vendéget hívott meg magához.  Úgy gondoltam, izgalmas lenne hónapról hónapra elhívni egy-egy színészt, és közösen játszani. Itt a kérdés az, hogy mit tudunk egymásból kihozni: állunk a színpadon, és védőháló nélküli kötéltáncot járunk. Vajon mire gondol a másik, mit mond, hogyan mondja, ez hogyan indítja be a fantáziám, és mi az, amit ebből ketten össze tudunk hozni. Ez a nézők számára is érdekes, mert olyan helyzetben láthatnak mindkettőnket, ami nem megszokott egyikünk számára sem. Mivel én hónapról hónapra játszom így emberekkel, számomra egyrészt komfortos, másrészt viszont nem az, mert mindig más ember jön, és soha nincs előtte próba. Nyilván beszélgetünk egymással, de nem tanítom meg őket arra, hogyan kell improvizálni. Az imprótechnikai elemeket én teszem bele az előadásba, az az én felelősségem, ők csak azt az eszköztárat hozzák, ami amúgy is bennük van. Itt lehetőségük van arra, hogy szabadon megéljék a színjátszást, úgy, hogy semmi nincs megírva – mindez félelmetes, de hatalmas lehetőségeket rejt magában. [A kép egy Lev&Te előadás alkalmával készült Hartai Petra színésznővel.]

 

Egész életedben ezzel fogsz foglalkozni?

Hú, nem tudom. Nagyon szeretek tanítani, különböző emberekkel találkozni, akik az élet különböző területeiről jönnek, és klassz látni, hogy a képzéseinken mennyire felszabadulnak, mennyit változnak, hogyan alakul ki tizennyolc-húsz ismeretlen emberből egy csapat, hogyan válnak közösséggé… A színpadra is szeretek kiállni, mindegyik előadásformával, amit itt csinálunk. Azt gondolom, hogy bőven vannak még számomra kihívások a szakmában. Keith Johnstone, az impró egyik atyja, elmúlt 80 éves, nem áll már színpadra, de még mindig szokott workshopokat tartani. Az ő oldaláról nézve úgy érzem, még van időm azon gondolkozni, hogy mikor vonuljak vissza… Azt hiszem, sőt, nem is hiszem, remélem, hogy még hosszú évekig foglalkozhatok az improvizációval.

A Momentán Társulat előadásai jelenleg nem látogathatók, de elindították a Facebook-oldalukon a MomentánTV-t, ami ebben a helyzetben is biztosítja számunkra az improvizációs színház élményét. 

Képek: Momentán Társulat

2020. április 7.

Az impró szépsége, hogy a pillanatban igaz – Interjú Molnár Leventével, a Momentán Társulat alapító tagjával Tovább
Mire számíthatunk, ha K Mama szolgáltatja az esti mesét? - Kurázsi és gyerekei a Radnóti Tesla Laborban

Mire számíthatunk, ha K Mama szolgáltatja az esti mesét? - Kurázsi és gyerekei a Radnóti Tesla Laborban

adrian-swancar--1h4wjv_oy4-unsplash.jpg

Rövid történet egy színházba jutás rögös útjáról, Tesla nem szokványos, jelenkori kísérleteiről és egy rendkívül laza, hadseregek nyomában vonuló, nélkülözhetetlen holmikat árusító vándorkereskedőről, röviden markotányosnőről. - Nem csak Kurázsi és gyerekei kritika!

 

Ajándék jegynek nézd meg az apróbetűjét! Ha nem teszi az ember, könnyen előfordulhat, hogy füstölgő cigaretták helyett csak saját leheletének párája, vagy a máskor kellemesen kiszűrődő fény helyett csupán sejtelmes sötétség fogadja a Radnóti Színház előtt. Még szerencse, hogy az említett apróbetűben feltüntetett Kazinczy utca 21. kilenc perc gyalogút alatt könnyűszerrel megközelíthető. 

82367922_591622224965638_4148518677962031104_n.png

Ott pedig nincs is más dolga a kultúrszórakozásra vágyónak, mint felrohanni a második emeletre, bedobni nélkülözhető holmijait a ruhatárba és fokozatosan múló szuszogással élvezni az előadást… Kivéve, ha a Kurázsi és gyerekeit nézi, mert akkor helyjegy hiányában meg kell verekednie a minél jobb pozícióért…

Amennyiben hétköznapi hősünk végzett a küzdelemmel, és még mindig nem kezdődne a darab, van ideje elgondolkozni azon, hol is van, mit is néz. A Tesla Labor az a hely, ahol megtévesztő módon nem fizikai, hanem színházi kísérletek zajlanak. A hely, ahol a Radnóti Színház együttműködik különböző független színházi csapatokkal. Ezen példa estéjén éppen a Narratíva produkció Kurázsi és gyerekeit adják elő a székekkel körbezárt színészek. A darab címének ízlelgetése közben a néző rájön, hogy ez tulajdonképpen Bertolt Brecht Kurázsi mama és gyermekei című művének feldolgozása.

A gondolkodót két rosszalló tekintetű színművész ébreszti fel a gondolataiból, akik látszólag gondokba merülve járkálnak fel-alá, figyelve, mindenhol befejezték-e már az emberek a verekedést. Egy telefon csörren az első sorban. Erre a marcona arcok még jobban összehúzzák a szemöldöküket, a teremben pedig egy pillanatra nappali világosság támad, amíg mindenki ellenőrzi, hogy lenémította-e a készülékét. Ezt követően - mivel az illendőség által megkívánt hét perc már letelt, illetve a nézőkkel együtt a sötétség is elfoglalta a helyét - megkezdődik Kurázsi mama, a markotányosnő és gyerekei tíz jeleneten át tartó története. 

Ha az első sorban ülők leküzdötték a kísértést, hogy kigáncsolják a közvetlenül előttük rohangáló szereplőket, akkor megismerkedhetnek a rapper lazaságú Kurázsival, akinek egy zongora jelképezi a kocsiját. Ez a hangszerjármű később nagy szerepet játszik a betétdalokban is, amelyek sajátos, változatos sorhosszúságú szövegeikkel, ugyanakkor mély érzelmeket kiváltó, mellkast dübörögtető zongoraakkordjaikkal olykor megszakítják a prózai játékot.

A tíz jelenet hosszú, háború sújtotta éveket vetít a színpadra. A természetesnek tűnő állapotok közepette a jegyek birtokosai megfelelő dózisokban, okosan adagolva és jól eloszlatva kapnak felváltva humort - hiszen MC Kurázsi van a házban -, illetve filozófiai gondolatokat .

A darab kiválóan visszaadja az eredeti művet, Brechthez hűen pedig ezen előadásban is minden jelenet előtt megtudják a nézők, hogy mi fog történni benne, így a szuszogását már rég leküzdött hősünk nem magára a cselekményre figyel, hanem arra, hogyan következik be az, illetve milyen érzelmek tükröződnek a szereplőkön. A Kurázsi és gyerekeiben játszó színészek pedig valóban irigylésre méltó módon tárják a feszülten figyelő közönség elé az emóciókat. 

Ezek után nem is csoda, hogy a szerepüket immár levetkőzött Kurázsiék mosolyát látva, a negyedik visszatapsolás után már zsibbadt kezű emberek is elégedetten távozhatnak otthonaikba, ahová remélhetőleg egyből odatalálnak.

 

Szatmári-Schubauer Solt

2019. január 19.

Mire számíthatunk, ha K Mama szolgáltatja az esti mesét? - Kurázsi és gyerekei a Radnóti Tesla Laborban Tovább
We Are More Than Beautiful - Színházi ajánló

We Are More Than Beautiful - Színházi ajánló

Molnár Ferenc: A hattyú (Örkény Színház)

raphael-schaller-ckizu7maria-unsplash.jpg

A pompa hanyatlik, de a gőg ugyanaz marad. A hattyúban Molnár Ferenc lehengerlő őszinteséggel mutatja be, milyen messzire képes elmenni valaki ezért, hogy a hatalmat, az életnek ezt a hamis rétegét, aminek emberként túl nagy jelentőséget kölcsönzünk, megtartsa. Bár sokszor meglepően szatirikus eszközökkel él, a darab minden ízében valóságos. A budapesti Örkény István Színház társulata a szemünk előtt változik át impulzív, fondorlatos vagy éppen ártatlanul és hevesen érző karakterekké, míg a rendezés a merev pózok és a csipkelődő, fanyar humor különleges elegyét nyújtja (rendező: Polgár Csaba).

 

A történet alapkonfliktusát Beatrix hercegné terve adja: az asszony elhatározza, hogy lányát, Alexandrát - akit megboldogult apja csak Hattyúnak szólított, s ennek okára később fény is derül - a Monarchia trónörököséhez feleségül adva visszaküzdi magát és családját abba a pozícióba, amely szerinte őket megilleti. Albert, a trónörökös azonban érdektelen: szívesebben alszik vagy tekinti meg a gazdaságban modern újításnak számító fejőgépet, mint hogy Alexandrával törődjön. Fogy az idő, és Beatrix egyre jobban kétségbe esik. Ekkor ötlik eszébe az, hogy Alexandra öccseinek tanára, aki egy művelt és érzékeny fiatalember, talán tudtán kívül a segítségükre lehetne. Hiszen egy férfi érdeklődését leginkább egy másik férfi figyelme keltheti fel. Így hívja el végül Alexandra a tanárt a következő estélyre.

A döntés lavinát indít el: a szenvtelen királyi légkör egyszerre megtörik. Ági Miklós, a tanár (Nagy Zsolt) olyasmit hoz Alexandra életébe, amit a lány addig nem ismert, nem is tudta, hogy vágyik rá: az otthonosságot. Kiderül számunkra, hogy Miklós szerelmes a királylányba, és az élete alárendelt helyzete és folyamatos megaláztatások miatt minden nappal egyre elviselhetetlenebbé válik. A tanár tudós, de emellett érző ember is: nem tud uralkodni magán és kikívánkozó világlátásán. Az estélyen megosztja nézeteit: a csillagokból az tanulható, hogy minden ember egy-egy külön világ, és csak mert a Napot látjuk a legfényesebbnek, nem biztos, hogy az az ég legragyogóbb csillaga. Legmélyebb érzéseit tárja fel, így erőtlenségében is emberibbé válik, mint a többiek. Kifakadása a színdarab már-már steril, érdekek-irányította kontextusába helyezve fájdalmasan valóságosnak hat, nagyon sebezhetővé teszi őt, kontrasztjában pedig még hidegebbnek és hazugabbnak látunk mindenki mást.

Mind a látvány, mind az előadás hangzásvilága egészen különös keretbe helyezik a cselekményt: a színészek élőzenével és a capella dalokkal kísérik saját és egymás játékát. Ez egyszerre kelt harmonikus, bensőséges és groteszk hatást. A történet nemcsak egy másik idősíkban, de talán egy másik univerzumban is játszódik, a háttérben felvillanó “We are more than beautiful” szlogen azonban mégis a jelenhez kapcsolja. Szokásosan három felvonásra bontva játsszák a művet, de könnyed, sodró stílusa és a váratlan fordulatok  fenntartják a dinamikát. Az összes apró elemnek megvan a maga helye és funkciója, a divatosra kreált díszlet csillogása mögött többletjelentés bújik meg (díszlet és jelmez: Izsák Lili). Minden mállik: a fal, a rang és az igazi emberi kapcsolatok is.

A tetőponton a minden erővel rejtegetett igazság kibukik: Beatrix terve kiszabadul az irányítás alól, és Miklós és Alexandra szerelme egy pillanatig olyan erővel lángol, ahogy csak valami tiltott és múlandó dolog tud. Mert az érzéseket a tökéletesnek és távolságtartónak nevelt lány sem tudja figyelmen kívül hagyni, így minden erejével azon van, hogy megértse és megértesse magát a tanárral, hogy ledobja magáról származásának és feladatának láncait. Kókai Tünde eleinte eltúlzott feszességgel játszik, de ez az eszköztár illeszkedik a rendezési koncepcióhoz, ami nagyon épít a pózokra és éles karakterábrázolásra. A történet folyamán feltárul előttünk az a rétegzett személyiség, ami Alexandrában rejlik, és amely képesnek látszik közel engedni magához a tőle teljesen különböző tanárt. Ezzel párhuzamosan a fiatal színésznő játéka is megváltozik, sokkal érzékenyebb és lélekkel telibb lesz.

A darab tanulsága szerint azonban az élet nem engedi érvényesülni az ilyen fellángolásokat. A folyam sodrása túl erős, medre túl mély ahhoz, hogy el lehessen téríteni. Időközben megérkezik Albert édesanyja, Mária Dominika hercegnő (Für Anikó), ez pedig egyértelmű jele annak, hogy a trónörökös házasodási szándéka komoly. Beatrix és Mária Dominika, a két anya-karakter a darab humorának, egyben keserűségének fő forrásai: elhunyt királyi férjeiken valójában ők uralkodtak, s a házasságot, így gyermekeiket is az előretörés legfontosabb eszközének tartják. Minden emberi szempontot, érzékenységet ez alá rendelnek, a számukra kényelmetlen helyzetekben pedig egyszerűen rosszullétet színlelnek. Ők trónolnak ennek a képmutató érdekvilágnak a tetején.

A tanár végül elhagyja a kastélyt, Alexandra és Albert pedig összekötik életüket. A lány egy életre megtanulja: a hattyú fenséges madár, de csak akkor, mikor a tavon úszik, messze az emberektől, kecsesen, elérhetetlenül - a parton úgy totyog, mint egy óriási kacsa, ügyetlenül, bután. Annak ellenére, hogy a történet a 19. század végén játszódik, örök vonatkozású dolgokat mond ki. Ez a rendezés pedig szórakoztató és intellektuálisan finomhangolt - egy különös stíluselegy teszi kivételes élménnyé az előadást. 

 

Lázár Fruzsina & Taxner Tünde

 

Photo by Raphael Schaller on Unsplash

We Are More Than Beautiful - Színházi ajánló Tovább
Novemberi bakancslista - Kulturális programajánló egyetemistáknak

Novemberi bakancslista - Kulturális programajánló egyetemistáknak

audience-backlit-blue-2078071.jpg

A kifaragott tökök kezdenek összeesni, a fekete-narancssárga dekorációt felváltja a piros-zöld-arany trikolór, fröccs helyett forralt bort kérünk, majd szép lassan minden és mindenki körülöttünk karácsonyi lázban ég – igen, ez a november. De még ne állítsuk végtelenített lejátszásra az All I Want For Christmast, összeszedtük azokat a programokat, amiket kár lenne kihagyni novemberben.

 

Koncert, buli

 

A szabadtéri programokra, fesztiválokra még pár hónapot várnunk kell, azonban a budapesti kluboknak igazán ígéretes koncerteket sikerült tető alá hozniuk. November 8-án meghódítja az agrár hiphop a bulinegyedet, a Zuboly ad koncertet az ELLÁTÓházban. Magyarország egyik legkreatívabb formációja tökéletes arányban keveri a népzenét a klasszikussal, majd mindezt kiegészíti jazz-elemekkel, popslágerekkel és Busa Pista pörgős rapszövegeivel.

Szintén mestere a műfajok, méghozzá a hip-hop, electro, swing és jazz ötvözésének a svéd Movits!, akik november 14-én érkeznek az A38 Hajóra. A trió lemezbemutatója a hónap egyik legfelszabadultabb, legtáncosabb eseménye lesz. Aki inkább hazaira vágyna, őt sem hagyja cserben az A38: 9-én Óriás, 15-én és 16-án Belga koncerten lehet teli torokból énekelni, az underground Tudósok 23-án tart lemezbemutatót, 25-én mindenki kedvenc kollaborációja, a Rájátszás lép a színpadra, majd 30-án Kistehén zárja a sort.

Magyar előadók terén az Akvárium Klubban is erős a felhozatal, többek között 7-én a Middlemist Red és a Platon Karatev, 15-én Péterfy Bori ad koncertet. A legnagyobb harc azonban a Necc Party jegyekért folyik, ebből tripláznak novemberben: nemcsak elsején és másodikán, hanem 22-én is megidézik a kilencvenes és kétezres évek trash-diszkóját a Nagyhallban.

koncertek_buli.png

Kiállítás, színház

 

Októberben búcsút intettünk a szürrealistáknak, a World Press Photonak és az ARC plakátkiállításnak, ám a Ludwig Múzeumban még november 17-ig látogatható a Bosch+Bosch csoport és a vajdasági neoavantgárd mozgalom kiállítás. Az 50 éve alakult csoport tagjai szerteágazó képzőművészeti és szépirodalmi tevékenységet végeztek, hátat fordítva a hagyományos kifejezésmódnak. A kiállításhoz kapcsolódva november 9-én pódiumbeszélgetést tartanak Fenyvesi Ottó íróval és fiával, Fenyvesi Áron művészettörténésszel.

Akit tavasszal beszippantott az HBO ötepizódos Csernobil szériája, annak kötelező jelleggel ajánljuk az Örkény Színház Secondhand – szovjetűdök c. darabját. Néhány részlet ismerős lehet, ugyanis mind a sorozat mind az előadás Szvetlana Alekszijevics Nobel-díjas írónő műveiből építkezik. A nagy kommunista birodalom széthullásának szemtanúi, a csernobili katasztrófa és az afganisztáni háború át-és túlélőinek története elevenedik meg a színpadon olyan nagy nevek előadásában, mint Csákányi Eszter, Csuja Imre, Epres Attila és Pogány Judit. Ebben a hónapban két alkalommal játsszák, 7-én és 29-én.

 

kiallitas_szinhaz.png

Társasjáték, kvíz

 

Nem mainstream, de mégis nagy népszerűségnek örvendenek a társasjáték- és kvízestek. Ezek az újhullámos események meghódították a Gólyát, a Dürer Kertet, a Klisét, az Illegált és a Filo Bárt is – érdemes figyelni az előbbi helyek, valamint a Játszóház Projekt Facebook-oldalát a hasonló eseményekért. Aki már törzsvendég, annak azért, aki még sosem társasozott a nappaliján kívül, annak pedig azért ajánljuk a november 23-i Lurdy Házban megrendezett Társasjátékok Ünnepét.

Mozi

 

Szerencsére van élet a Joker, a FOMO és az El Camino után, novemberben érkeznek a nagyreményű folytatások, elmaradhatatlan karácsonyi romkomok, kétesélyes remake-ek és kultrendezők újabb filmjei. November első hetében a George Michael-klasszikus által ihletett Last Christmas (vagy szép magyarosan Múlt karácsony) debütál Emilia Clarke, Emma Thompson és Henry Golding szereplésével, azonnal össze is vethetjük a hasonlóan kreatív Let It Snow c. Netflix-vígjátékkal. A horrorok, thrillerek, de leginkább Stephen King rajongóinak figyelmébe ajánljuk a november 7-én érkező Álom doktort, a Ragyogás folytatását, amelyben a felnőtt Dannyt Ewan McGregor alakítja.

November 21-től a Jégvarázs folytatása csábítja moziba a kisgyerekes családokat és a Disney-mesék szerelmeseit, így ne legyünk meglepve, ha a Charlie angyalaira (nov. 29.) sokáig tart jegyet váltani. November utolsó hetén érkezik Woody Allen legújabb filmje az Egy esős nap New Yorkban, valamint Martin Scorsese Az ír című filmjében parádézik Robert De Niro, Al Pacino és Joe Pesci.

tarsasjatek_kviz_mozi.png

 

grafikák: Tóth-Máté Bence

címlapfotó: pexels.com


2019. november 4.

Menyhért Dorka

Novemberi bakancslista - Kulturális programajánló egyetemistáknak Tovább
„Meg kellene találnunk, hogy mi is igazából az a magyar film”

„Meg kellene találnunk, hogy mi is igazából az a magyar film”

Külföldön ugyan évről évre tarolnak a hazai gyártású produkciók, itthon viszont szinte senki sem kíváncsi rájuk a hollywoodi blockbusterek árnyékában. Mi lehet ennek az oka? Hol tart most, illetve merre kellene tartania a magyar filmiparnak? Van-e jövője egy kezdő színésznek a magyar filmvásznakon ilyen körülmények között? Papp Endrével, a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves színművész hallgatójával beszélgettem, aki idén kezdte meg szakmai gyakorlatát a budapesti Katona József Színházban.

 

12207682_970136089698745_280377424_n.jpg

„Meg kellene találnunk, hogy mi is igazából az a magyar film” Tovább
Harry Potter újratöltve – és minden, ami utána jött

Harry Potter újratöltve – és minden, ami utána jött

K. Rowling nem az a típusú ember, aki megállna a siker után. A brit írónő 2007-ben fejezte be a Harry Potter-széria utolsó részének írását, de nem sokáig gyászolta a Potter-birodalmat, az Átmenteti üresedés után krimisorozatba kezdett, melynek harmadik kötete október végén jelenik meg Angliában. A Harry Potter-mánia pedig reneszánszát éli.

the_most_magical_fan_reactions_to_jk_rowling_s_harry_potter_and_the_cursed_child.jpg

Harry Potter újratöltve – és minden, ami utána jött Tovább
Bujtor Judit: „A nézőket irányítani kell”

Bujtor Judit: „A nézőket irányítani kell”

Bujtor Judit, Bujtor István özvegye 2010 óta vezeti a Tihanyi Szabadtéri Színpadot, a Bujtor István Színházat. Azóta hihetetlen rekordokat dönt, és olyan újításokat vezetett be, mint a gyermekelőadások. Ma már a legnevesebb színházak küzdenek a Tihanyi Színpadra való eljutásért. Bujtor István emlékét büszkén őrzi, mind a színházban, mind annak falain kívül.

bujtorjudit.jpg

Bujtor Judit: „A nézőket irányítani kell” Tovább
Chicagói sikk és árulás a színpadon

Chicagói sikk és árulás a színpadon

A húszas évek Amerikájában játszódó Chicago musical 2013. december 29-én debütált a Centrál Színházban, Bozsik Yvette rendező-koreográfus darabjaként. Azt gondolhatjuk, a sikert könnyen hozza egy ilyen híres darab, melynek mozis változata hat Oscar-díjat is nyert. A 2002-es filmben egyébként a Catherine Zeta-Jones és Renée Zellweger alkotta duó játszotta főszerepet. Azonban világos, hogy a Bozsik Yvette többet akart egy adaptációnál nyújtani – szerintem sikerült is.

Chicagói sikk és árulás a színpadon Tovább
Egy rejtett csoda Budapest szívében

Egy rejtett csoda Budapest szívében

Kevesen tudják, hogy micsoda lehetőségeket rejt az Uránia Nemzeti Filmszínház, pedig érdemes lenne odafigyelni rá. Ennek az intézménynek igazán lenyűgöző múltja van, amit kevesen tudnak.

Az első épülete valamikor 1890 közepén épült (hogy pontosan mikor, azt nem tudni), a mai Rákóczi úton. Az épület eredetileg egy orfeumnak (mai kifejezéssel mulatónak) épült, és úgy is üzemelt. Csak 1899-ben nyílt meg az akkori mulatóban az Uránia Tudományos Színház. Ekkor szerelték fel filmvetítésre alkalmas vetítőberendezésekkel is, innentől nevezhetjük klasszikus filmszínháznak az Urániát.

http://kapcsoldbe.hu/wp-content/uploads/2012/06/urania_05.jpg

Egy rejtett csoda Budapest szívében Tovább
Vámpírok bálja

Vámpírok bálja

„Az eljövendő kornak én azt jósolom most hát, hogy a következő évezred hajnalán már itt csak egy Isten lesz, és őt úgy hívják: az el nem múló vágy.”

(von Krolock gróf)

Talán mond valakinek valamit az a név, hogy Roman Polanski és Vámpírok Bálja. A Vámpírok Bálja eredetileg egy horror-paródia, amit 1967-ben mutattak be. A rendező-főszereplő Roman Polanski nem aratott túl nagy sikert az Egyesült Államok­ban a filmjével. Viszont két évvel később, mikor a rendező feleségét, aki a női főszereplőt játszotta (Sharon Tate) meggyilkolták, a sajtó felkapta a fil­met, ami azóta is népszerű, talán az egész világon.

http://rewrite.origos.hu/s/img/i/0806/20080610vampirokb.jpg

Vámpírok bálja Tovább
Meanwhile in Kansas – avagy minden, ami az Ózból eddig kimaradt

Meanwhile in Kansas – avagy minden, ami az Ózból eddig kimaradt

Ki ne ismerné Dorothy történetét, aki Totó kutyával és újonnan szerzett barátaival, a Madárijesztővel, a Bádogemberrel és az Oroszlánnal elindul, hogy Óz, a hatalmas varázsló segítségét kérje? Ha L. FrankBaum világhírű könyvét nem is, de Judy Garland felejthetetlen alakítását, vagy a Somewhere Over the Rainbow dallamát mindannyian fel tudjuk idézni emlékeinkben. Sőt, közgázosként makroökonómia órán arról is hallhattunk, hogy a mű valójában amerikai gazdasági modellek összecsapásának groteszk leírása, az a bizonyos sárgaköves út pedig az aranystandard-rendszer szimbóluma. 

Meanwhile in Kansas – avagy minden, ami az Ózból eddig kimaradt Tovább
Esendő kapcsolatok

Esendő kapcsolatok

Színház. Érted.

József Attila, Nem én kiáltok c. költeményében mondja: „Csak másban moshatod meg arcodat.” Több mindenre célozhatott a költő, valószínűleg arra is, hogy az ember társra vágyik. Patrick Marber darabja, a Közelebb (Closer) is ezt az örök konfliktusforrást boncolgatja napjaink környezetébe ágyazva. Két férfi és két nő egymásra találásáról, kapcsolatáról, harcairól szól a darab több évet felölelve.

teatrum.jpg

Esendő kapcsolatok Tovább
Valentin nap. Giccsmentesen.

Valentin nap. Giccsmentesen.

Színház. Érted.

Dagadt angyalkák, szív alakú rózsaszínű csillogó masnival átkötött bonbonköltemények, giccsbe öltözött virágbolt, sőt még inkább szex shop kirakatok, kizárólag a nagy napra gyártott filmek, melyekhez a mozijegy mellé automatikusan egy csomag zsepi is jár. Csókok, könny és nyál – pont így képzelted a Valentin napi romantikát. Vagy mégsem? Opcionálisan díjaznál némi kultúrát, egy csipetnyi humort és egy gondolatnyi kritikát? Akkor február 14-én este a Corvinus Teatrum lesz a jó barátod: párban vagy pár nélkül, egyre megy, de az ez alkalomra készített két felvonásos lakomájukat nagy hiba lenne kihagyni.

teátrum2.jpg

A Corvinus Teatrum Jelenetek egy házasságból fedőnév alatt futó Valentin napi nagy fogása nem máshol, mint a Radnóti színházban kerül majd felszolgálásra – értelemszerűen február 14-én – este 7 órától. Azonban, hogy ne csak afféle hűbelebalázs módjára essünk neki a különleges darab bekebelezésének, előtte, 6 órától aperitifként egy ráhangoló szeánszon is részt vehettek majd, egy nagyjából félórás kedvcsináló beszélgetés keretei között. Lemaradni természetesen lehetséges, ám közel sem érdemes, hiszen a hangolódás során nem csak kulisszatitkokról hullhat le a lepel, de egy olyan szemüveget is az orrotokra csúsztathatnak, melyen keresztül kicsit más színben – ám, félreértés ne essék, véletlenül sem rózsaszínben – láthatjátok majd az elkövetkező előadás jeleneteit.  Ha pedig mindez nem lenne elég, még egy kicsit emeljük a tétet, hiszen – tadadadam – minden résztvevő számára egy kis meglepetéssel is készül majd a Teátrum csapata, melynek mibenlétét egyelőre fedje a vastag színházi függöny, elvégre egy kis titokzatosság csak bele kell, hogy férjen, ha már Bálint napjáról szól a fáma.

Valentin nap. Giccsmentesen. Tovább
Nemzeti vegyesbolt: kávét, cigit, trafik mutyit?

Nemzeti vegyesbolt: kávét, cigit, trafik mutyit?

Hogyan lehet az amerikai a kilencvenes évek amerikai kisváros útszéli kisboltjában konzervált életérzést magyar kontextusba helyezni? Hát adjunk hozzá egy trafik, elnézést, nemzeti dohánybolt koncessziót, érleljük picit a hazai, elnézést, nemzeti kilátástalanság pocsolyájában, és rögtön megkapjuk Kevin Smith kultikus Shop-stop (Clerks) filmjét, Dömötör Tamás színházi darabja magyaros tálalásában.

trafik4.jpg

A KOMA Bázis fiatal gárdája állította színpadra a Nemzeti Vegyesboltot, a magyar valóságra rászabva, átültetve az eredeti történetet, képes volt arra, amire az elmúlt időszakban a média alkalmatlan volt. Kulturáltan, szórakoztatóan, igaz a karikatúra határai között elnagyoltan, ám elemi mód valósághűen ábrázolja a magyar (és kelet-európai) „pénzzel minden jogszabály értelmezhető másként is” mentalitást.

Nemzeti vegyesbolt: kávét, cigit, trafik mutyit? Tovább
Az utolsó (előtti) út

Az utolsó (előtti) út

2013. november 30-án megrázta a világ közvéleményét a hír, miszerint a neves amerikai színész, Paul Walker halálos autóbalesetet szenvedett a kaliforniai Valenciában. Barátok és rajongók sokasága gyászolja a szerencsétlenség két áldozatát. A sors gonosz fintora, hogy Walkernek pont az utcai autóversenyzés világában játszódó "Halálos iramban" filmek hozták meg a világhírt. A filmcsillag halála újra ráterelte a figyelmet a közúti közlekedés veszélyességére, különösképpen, mivel Walker filmjeit sokan kritizálták az utcai versenyzés idealizálása és népszerűsítése miatt. Ki kell azonban emelni, hogy közel sem ő volt az első híresség, aki autóbalesetben lelte halálát. Az alábbiakban Walker mellett szeretnénk megemlékezni a többi szomorú sorsú sztárról is, akik az utakon vesztették életüket.

Forrás: abcnews.go.com

Az utolsó (előtti) út Tovább
Egy hörpintésnyi kultúra

Egy hörpintésnyi kultúra

Ha nyár, akkor fesztivál – ami aktuálisan pedig nem is lehetne más, mint a héten a Corvinus szervezésében megrendezésre kerülő EFOTT.  Ha pedig fesztivál, akkor koncertek, buli, tombolás, sör, fröccs, barátok, sátrazás és persze egy nagy adag jó értelemben vett őrület. Nem rossz, sőt egy hosszúra nyúlt vizsgaidőszak után szinte elengedhetetlen kelléke a nagybetűs kikapcsolódásnak. Mégis, hiába a kedvenc együttesek és az akciós italok, pár nap alatt azért erre is rá lehet unni. Épp ezért nem árt, ha az „ereszd el a hajamat bulit” egy kis kultúrával színezed, hogy amikor vasárnap este hullafáradtan hazaérsz és visszagondolsz az elmúlt napokra, úgy érezd veled tényleg sokféle dolog történt. Nem, természetesen nem elegáns, kiöltözős, komolykodós dologra kell gondolni, hanem csak valami könnyed, fiatalos, pont neked szóló programra.

szinhaz2.jpg

Mint például? Egy kis színház. Mondjuk a késődélutáni órákban a nagy strandolás és az őrült koncertezés között, fiatal színészekkel, könnyed hangulattal, a Metropol Fröccsöntőben, a kezedben egy pohár jéghideg sörrel, esetlegesen stílszerűen, a hely nevéhez illően egy könnyed fröccsel. Ha nyitott és érdeklődő vagy a színház iránt, ha rajongsz az újdonságokért, ha értékeled a kultúrát, ha kíváncsi vagy, hogy fér össze Shakespeare a fesztivál világával, ha rajongsz a beugróért vagy az improvizációért, vagy ha csupán valami különlegesre, valami többre vágynál, akkor szerdán, pénteken és szombaton 16:30-tól semmiképp se kerüld el a Metropol Fröccsöntő sátrát!

Az előadások garantáltan egyedi fűszerei lesznek a fesztiválnak, amikkel cseppet sem lenne érdemes spórolnod. De ha bizalmatlan vagy az új ízekkel szemben, egy kis kóstolóval azért megpróbálunk már most meggyőzni.

Szóval, mi is vár rád?

Egy hörpintésnyi kultúra Tovább
Arcok a maszk mögött

Arcok a maszk mögött

Május 30-án, csütörtökön egy jubileumi, különleges esttel ünnepli a Madách Színház, hogy Az Operaház Fantomja éppen aznap tíz éve költözött be a teátrum falai közé. Andrew Lloyd Webber sikerdarabjának előadása komoly befektetett munkát igényel a színészek részéről, hiszen a címszerep változatossága és rejtelmes mivolta okán nem éppen a legkönnyebben megformálható karakterek egyike. A jeles évforduló apropóját megragadva a három Fantomot, Csengeri Attilát, Posta Victort és Sasvári Sándort kérdeztük szerepükről és a hátuk mögött lévő immár egy egész évtizedről.>

fantomok_kultura.jpg

Arcok a maszk mögött Tovább