Közgazdász Online


Február végi nagyregény, eposz és napló - A könyvajánló sorozatunk legszemélyesebb része

Február végi nagyregény, eposz és napló - A könyvajánló sorozatunk legszemélyesebb része

book-1769228_1920.jpg

Egy éves születésnapját ünnepli a Közgazdász Online könyvajánló sorozata! Egy év után már előfordul, hogy sokáig gondolkodom egy-egy könyvajánló témáján, és ilyenkor egy megszokott formulát szoktam alkalmazni: megnézem, milyen irodalmi évfordulók, ünnepek vannak a napokban. Ez történt most is, így a szokásosnál kicsit személyesebb megközelítésben hoztam nagyregényt, naplót és eposzt is.

2021.02.28. Írta: Sipos Sára, borítókép: congerdesign, Pixabay

a_nyomorultak.jpgVictor Hugo: A nyomorultak

Kép: rukkola

Victor Hugo - aki február 26-án született - klasszikusához igazán nosztalgikus emlék fűz: moziban láttam először. A 2012-es énemet igazán elragadta a film, és bevallom, a mostanit is. Nem tudtam szabadulni egy ideig a musicaltől, majd elolvastam az eredeti művet is - ez volt az első ekkora lélegzetvételű olvasmányom.

Nem kertelek, ezt a könyvet elolvasni nagy vállalkozás. Olyasmi, mintha az ember belevágna a Karamazov testvérekbe, a József és testvéreibe vagy a Párhuzamos történetekbe. Sokáig tart, de kifizetődő. Első pillantásra úgy tűnhet, túl sok időt emészt fel egy ilyen mű elolvasása, de az igazság az, hogy ezek a nagyregények sok szempontból tudnak annyit, mintha több rövidebbet olvasnánk el.

A történet főhőse Jean Valjean, aki börtönben ül, majd kiszabadul, és megpróbál jó útra térni - röviden. Hosszan pedig ott az a 1200-1300 oldal, amiben szó van többek között érdekes emberekről, emberi természetről, erkölcsről, törvényről, történelemről, társadalomról és érzelmekről is. Victor Hugo bemutatja Franciaországot, a 19. századot, de tovább is megy ennél: örök témákat penget meg - bár ennyi oldalban van is rá hely, ez tény. A lényeg, hogy értékes és érdekes élmény nagyregényeket olvasni, vágjatok bele!

4213121_5.jpgSzabó Magda: Nyusziék

Kép: Libri

Nem szoktam olyan könyvet ajánlani, amit nem olvastam el - most azonban kivételt teszek. Egy kezemen meg tudom számolni, hány könyvet hagytam félbe. Nem azért, mert minden olvasott mű tetszett, hanem mert a bennem lakozó rátarti büszkeség ebben képes megnyilvánulni. Így ha valamit nem fejeztem be hosszabb-rövidebb idő alatt, akkor annak mindig volt valami különös oka.

Így történt Szabó Magda Nyusziék című művével: az írónő Szobotka Tiborral való házasságát, közös életük első időszakát írja le naplójában. Az 50-es évek nyújt keretet ennek a szerelemnek: az együtt töltött idő, a közös munka, a nehéz körülmények ellenére is iszonyatos erővel jelenlévő boldogság hatja át. Betartom, amit ígértem: ez évfordulós cikk, Szobotka Tibor halálának évfordulója épp a hétvégére esik.

Szeretem Szabó Magdát. Ha valaha bárki feltenné nekem azt az iszonytató kérdést, hogy ki a kedvenc íróm, és nem kerülhetném el a válaszadást, biztosan felmerülne a neve. Mindig úgy éreztem, tudott és tud valamit az emberekről, valami titkot. De ha figyelve, mélyen, értőn olvassuk, átadja, megosztja velünk.

A Nyusziékból pár oldalt olvastam, és félretettem: tudtam, hogy akkor és ott én nem fogom megérteni ezt a könyvet. Segített feldolgozni, hogy ez is lehet jó döntés. Sőt, most már azt is tudom, mikor veszem majd elő ezt a művet. 

kalevala-annotated.jpgKalevala

Kép: Kobo

Tudtátok, hogy február 28. a Kalevala ünnepnapja Finnországban?

Én nem tudtam, de így legalább van rá indokom, hogy egy eposzt ajánljak olvasásra. A Kalevalához fűződő sztorim, hogy ezt a könyvet vettem ki életemben először könyvtárból. Eredetileg a Harry Potterért mentem az általános iskolai könyvtárba, de - micsoda történet - nem mertem megkérdezni, merre van. Hiszen akkor biztos rájönne a könyvtáros néni, hogy nem voltam még korábban a könyvtárban! De helyette 11 évesen megtaláltam a Kalevalát. Beleolvastam, és furcsa atmoszféra lengte be a művet. Nem vagyok benne egészen biztos benne, hogy ennyi idősen minden értettem egy ilyen nyelvezetű eposzból, de ez nem is gond.

A Kalevala finn nemzeti eposz, teremtéstörténet, melyet Elias Lönrot állított össze, főleg hősi énekekből, epikus szövegekből, folklór anyagokból. Később nagy hatással volt az irodalomra, többek között Tolkien is inspirálódott belőle a Gyűrűk ura megírása előtt.

Verses történeteket tartalmaz, és a világ teremtésével kezdődik. A finn nép életét, kulturáját, mitológiáját taglalja, miközben nem mindennapi hősök háborúznak, házasodnak vagy csak élik a hétköznapjaikat. Később újraolvasva igazi szociológiai kincsesbánya is. Ha érdekel, hogyan alakítja ki egy nép a saját mitológiáját, hogyan olvad bele az az élet szövetébe, akkor kitűnő olvasmány.

Február végi nagyregény, eposz és napló - A könyvajánló sorozatunk legszemélyesebb része Tovább
süti beállítások módosítása