Közgazdász Online


Meanwhile in Kansas – avagy minden, ami az Ózból eddig kimaradt

Meanwhile in Kansas – avagy minden, ami az Ózból eddig kimaradt

Ki ne ismerné Dorothy történetét, aki Totó kutyával és újonnan szerzett barátaival, a Madárijesztővel, a Bádogemberrel és az Oroszlánnal elindul, hogy Óz, a hatalmas varázsló segítségét kérje? Ha L. FrankBaum világhírű könyvét nem is, de Judy Garland felejthetetlen alakítását, vagy a Somewhere Over the Rainbow dallamát mindannyian fel tudjuk idézni emlékeinkben. Sőt, közgázosként makroökonómia órán arról is hallhattunk, hogy a mű valójában amerikai gazdasági modellek összecsapásának groteszk leírása, az a bizonyos sárgaköves út pedig az aranystandard-rendszer szimbóluma. 

Meanwhile in Kansas – avagy minden, ami az Ózból eddig kimaradt Tovább
Légy helyben turista!

Légy helyben turista!

A minap egy turista állított meg a Nyár utcában, rámutatva az előttünk álló épületre, hogy vajon meg tudom-e mondani, hogy miért van kiírva rá a Hungária, mikor itt egy hotel található?

Őszintén szólva fogalmam sem volt, és csak hebegtem neki. Nos, épp az ilyen pallérozatlanságom vezetett odáig, hogy ráleltem a BUPAP-ra. A honlapjukon pedig a soron következő eseményt ki is választottam, mivel úgy éreztem, komoly behoznivalóm akad szeretett városom múltját illetően.

bupap3.jpg

A Budapesti Aszfaltprojekt, Púder és Szappan, avagy hol fürdött a pesti polgár ? elnevezésű városi séta. A cím már önmagában is kíváncsivá tett, a portálon felfedeztem, hogy a két világháború közötti tisztálkodási normák, fürdőzési lehetőségek és a korabeli higiéniai szokások kerülnek terítékre, méghozzá a két világháború közötti Budapesten. Azonnal rákattintottam az ott leszek gombra.

    A gyülekező helyszíne a Károlyi-kert, ahonnét egy kulturális antropológus (korábban nem találkoztam még ezzel a kifejezéssel, de a wikipédia megsúgta, hogy a kulturális antropológia az embertan egyik ága, mely szerint az emberi faj a világot szimbólumok segítségével fogja fel, és ezeket képes átadni, tanítani, illetve a segítségükkel formázni, alakítani a saját világát) vezetett minket az első Pest drogéria épülete elé, ami közvetlen ül a kert szomszédságában található. Megtudtuk, hogy az 1920-30-as években a Marseille-i szappan volt a mai kor L'Oréal-ja.

A pesti asszonyok körében igen népszerűnek tartották ezt az akkoriban luxuscikknek számító terméket. Kiderült hogy a Budapesti nők fürdőkultúráját Teleki Blanka és Brunszvik Teréz formálta, valamint hogy a mai Nők Lapja elődjét, akkor  Magyar Lányok néven futó magazin képviselte, tele hirdetésekkel és érdekes cikkekkel. Az első komolyabb adat, ami mellbevágott , hogy a nyilvános illemhelységek száma 1920-as évek elején 34 volt.De utána kicsit megnyugodtam,mivel a kor döntéshozói is érezhették hogy ez a szám mintha kissé csekély lenne,így az 1930-as évekre ez a szám már meghaladta a 84-et. Aztán rátértünk a fürdőkultúrára, és kiderült hogy az egymillió lakosból mindössze két-háromszázezer fürdött heti rendszerességgel, a többiek ezen halmazon kívül helyezkedtek el, és normális esetben havi egyszer szántak időt a mára hétköznapivá vált teendőkre. Ez azért letaglózta a kedves hallgatóságot és többeknek zord ábrázat költözött az arcára. Gyakorlatilag az engedhette meg magának a heti fürdést, aki három vagy annál nagyobb szobával rendelkező „tisztes” polgári lakásban töltötte hétköznapjait. Ezen helységekhez felhúztak külön tisztálkodó részt. Mindenki más a közfürdők kellemes szolgáltatásait élvezte. Bár igen kedvező áron vehették igénybe őket, mégis csigalassúsággal terjedt el a gyakori higiénia. Akkortájt az emberek napindítóként az arcukat és legfeljebb a hónaljukat mosták meg,a többi rész várhatott a hónap végéig.Meglátogattuk a legnívósabb tisztítószalonokat, amelyek közül egy még napjainkban is aktív! Valamint választ kaptunk arra a kérdésre, hogy mi volt a különbség a cseléd és a mosólányok közt az alkalmazottak hierarchiájában, illetve hogy melyikükhöz hogyan viszonyult a munkaadó „nagysága”.

Bupap2.jpg

Utunk egy régi közfürdőn át, romos polgári bérházak udvarán keresztül egészen az Andrássy útig tartott, ahol egy, még ma is egyedinek számító üzletbe nyerhettünk betekintést.

  Mikor először olvastam végig a tájékoztatót, megragadtak bennem a követező kérdések:

Miénk ez a város? Ismerjük a múltunkat?

A válaszom akkor is nem volt mindkét kérdésre, hiszen amíg nem szippantom magamba a körülöttem lévő épületek, szobrok, terek szellemiségét, addig fikarcnyit sem ér, hogy helybélinek mondhatom magam, mivel turista vagyok a városomban. A túra után bátran kijelenthetem, hogy egy hatalmas lépéssel közelebb kerültem a tudatos polgár kifejezéshez. Emellett pedig a korról a fejemben élő hézagok és tévhitek javarészt letisztultak és kikristályosodott, hogy milyen viszonyok uralkodtak az akkori Budapesten. Számomra szimpatikus volt, hogy a séta nem lett túl szakmai, és nem akart minden kérdést megválaszolni. Ám végig fenn tudta tartani az érdeklődést és örömteli volt látni, hogy fiatalokat és időseket egyaránt bevonzott.

Ha legközelebb ti is vízumot szeretnétek igényelni a BUPAP-hoz, akkor a bupap.hu-n tehetitek meg.

Kalamász Kevin

Légy helyben turista! Tovább
A gourmet szemlélet és az ízek forgataga - avagy a Gourmet Fesztivál margójára

A gourmet szemlélet és az ízek forgataga - avagy a Gourmet Fesztivál margójára

Bizarr kifejezések, különös elrendezések, furcsa formák – valahogy így jellemezhetnénk a modern művészetet. De mi történik, ha mindebbe a történetbe még az ízeket is belekeverjük? Az ínyencek és mesterséfek pontosan tudják: gourmet gasztronómia, a konyha és művészet násza, ahol a látvány és íz kézen fogva érkezik, hogy megdöbbentse, elvarázsolja az érdeklődőket. Sokak szerint felesleges divat, mások szerint érték, az étkezés teljesen új megközelítése. A növekvő gourmet mánia megítélése nem egységes, de ahogy a Gourmet Fesztivál iránti érdeklődés is mutatta, vitathatatlan, hogy van igény a különleges falatokra.

IMG_3095_s.jpg

Mielőtt a főzőcskézés megszállottjának tűnnék, leszögezem, a konyha alapvetően az a hely, amitől jobb távol tartanom magamat – a tapasztalatok legalábbis ezidáig jellemzően úgy mutatták, szerencsésebb még azon a ponton abbahagyom a gasztronómiával való incselkedést, mielőtt valójában belekezdenék.  Ha azonban sikerül megszabadulnom utolsó elronthatatlannak titulált, mégiscsak igen rendesen félresikerült remekművem rémképeitől – és itt sajnos nem kell a zacskós rizsnél bonyolultabb dologra gondolni –, hogy helyet adjanak a tökéletesen megkomponált, látványos és nem utolsó sorban ízletes remekműveknek, melyek a hétvégén a Millenárison sétáltak velem szembe, el kell ismernem, a konyha kifejezést is lehet jó szögből szemlélni.

A gourmet szemlélet és az ízek forgataga - avagy a Gourmet Fesztivál margójára Tovább
„Ha Te tudnád, amit én” – avagy táncperformansz a zöldséges pultok között

„Ha Te tudnád, amit én” – avagy táncperformansz a zöldséges pultok között

A Magyar-Olasz Kulturális Évad 2013 közösségi média-kommunikációjáért a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói médiaközpontja felel. Ennek kapcsán a Corvinus TV stábja készítette el a fővárosi Vásárcsarnokban megrendezett magyar-olasz flashmob videó-beszámolóját. A cikk forrása: https://magyarolasz2013.wordpress.com/ 

„Ha Te tudnád, amit én” – avagy táncperformansz a zöldséges pultok között Tovább
Arcok a maszk mögött

Arcok a maszk mögött

Május 30-án, csütörtökön egy jubileumi, különleges esttel ünnepli a Madách Színház, hogy Az Operaház Fantomja éppen aznap tíz éve költözött be a teátrum falai közé. Andrew Lloyd Webber sikerdarabjának előadása komoly befektetett munkát igényel a színészek részéről, hiszen a címszerep változatossága és rejtelmes mivolta okán nem éppen a legkönnyebben megformálható karakterek egyike. A jeles évforduló apropóját megragadva a három Fantomot, Csengeri Attilát, Posta Victort és Sasvári Sándort kérdeztük szerepükről és a hátuk mögött lévő immár egy egész évtizedről.>

fantomok_kultura.jpg

Arcok a maszk mögött Tovább
Napjaink romjai

Napjaink romjai

Omladozó vakolat, szedett-vedett holmik, girbegurba bútorok, füstös levegő, élénk színek, furcsa és bizarr képek, rendezetlen formák, búgó zene és suttogó hangok: összevisszaság, ami valahogy mégis harmóniát alkot. Jól sejted, az újragondolt bérházak falai közé, a romkocsmák világába csöppentél.

instant.jpg

A történet nagyjából tíz éve vette kezdetét, s bár a szálak szerteágazóak, és valamivel régebbre nyúlnak vissza, origónak általában azt a pillanatot szokták tekinteni, amikor egy lakatosüzem helyén megnyitott a Szimpla. A kép viszont csak akkor lett teljes, mikor megszerezték a mostani jellegzetes romkocsma imázs talán legfontosabb elemét, vagyis bérbe vették egyromos gangos ház udvarát. Akkor még meghökkentő ötletnek tűnt padlásról előkapart és ószerestől fillérekért vásárolt bútorokkal berendezni egy vendéglátóhelyet, akárcsak ellepni a falat dekorációként funkcionáló haszontalan tárgyak tömkelegével.

Napjaink romjai Tovább
Paul Shane (1940-2013)

Paul Shane (1940-2013)

A Csengetett, Mylord? különös sikere

Paul Shane brit komikus a tegnapi napon, rövid betegség után elhunyt a dél-yorkshire-i Rotherhamben. A 72 éves színész szűk családja körében töltötte utolsó óráit. Három lánya és hat unokája, illetve rajongók milliói gyászolják. Hírességek és pályatársak is csatlakoztak az emlékezéshez: Ricky Gervais "régimódi britcom hősként" hivatkozott rá, Mike Myers pedig így írt: "Nagyszerű brit komikus, színész és tehetség. Nyugodjon békében, Uram!"

Hazájában a legtöbben a Hi-de-Hi! című sitcomból ismerték, ezt nálunk sosem sugározták. Itthon a Csengetett, Mylord? című sorozat miatt lett híres, amelyet különböző tévécsatornák vagy tucatszor vetítettek le az elmúlt 20 évben. Érdekes, hogy ez a műsor hazájában nem lett sikeres. Nem is bukott meg igazán, de a szerzőpáros, Jimmy Perry és David Croft sitcomjai közül máig ez a legkevésbé kedvelt. Hogyan lehetséges, hogy egy virtigli angol sorozat Magyarországon népszerűbb lesz, mint Angliában?

Paul Shane (1940-2013) Tovább
Élőben a Gyurcsány-filmről

Élőben a Gyurcsány-filmről

17:00  –  A film az őszödi beszéd egy részletével kezdődik, majd 2017-ben találjuk magunkat. Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként elkövetett bűnei miatt bíróság előtt áll, zsebre tett kézzel, s a bírónővel kiabál. A tárgyalás elnapolását kéri, hogy védőbeszédét meg tudja fogalmazni.

öszöd.jpg


17.05 –  a tárgyalás után ügyvédjével konzultál, aki szerint jó esélyei vannak, hogy a köztársasági elnöktől kegyelmet kérhessen. Gyurcsány viszont nem akar élni a lehetőséggel, a legádázabb ellenségeként hivatkozik  rá. Talán 2017-ben már Orbán Viktor a legfőbb közjogi méltóság? 

17.10 – Ügyvédjével üzeni meg a családjának, hogy szereti őket, valamint, hogy "no pasarán!". Már most paródiának tűnik a film.

Élőben a Gyurcsány-filmről Tovább