Közgazdász Online


Szabadság éhbérért – Egy félig beteljesült amerikai álom

Szabadság éhbérért – Egy félig beteljesült amerikai álom

1-us-bank-note-47344.jpg

Szerezz pénzt otthonról, kényelmesen, online! Hogyan? A crowdworking rendkívül népszerű az Egyesült Államokban, de valóban megéri fillérekért dolgozni? Egy platform azoknak, akik nem szeretik a hagyományos állásokat, vagy nem akarnak emberekkel érintkezni, valamiből azonban meg kell élniük. De valóban meg lehet?

Forrás: The New York Times

2005-ben indult el az Amazon Mechanical Turk nevű weboldala és már fél millió felhasználónál tart. A platform alapja egyszerű, összeköti a munkakeresőket azokkal, akiknek munkaerőre van szükségük. Munkaszerződés azonban nincs, csupán regisztrálni kell, és akár a világ másik oldaláról is lehet dolgozni.

A szabadság a lényeg. Erről beszélt a Louisvilleben élő Jane Lamont (30) is, aki McDonald’s-os másodállását cserélte le még úgy is, hogy 7.25 dolláros, azaz 2186 forintos fizetése átlagosan 5 dollárra csökkent. Így akár otthonról is dolgozhat kötöttségek, munkaidő, egyenruha nélkül. Bármikor elutazhat és csak a laptopját kell magával vinnie.

Hogyan működik ez az egész? Vannak nagyvállalatok, akiknek sok esetben olyan munkavégzésre is szükségük van, amire a számítógépek csak korlátozottan képesek. Ezek a HIT-ek, azaz Human Intelligence Task-ok, melyben elkerülhetetlen az emberi beavatkozás. Nem jelentenek folytonosságot, így nem éri meg teljes- vagy részmunkaidős állást hirdetni. Ezeket feltöltik az oldalra, a munkakeresők pedig néhány kattintással tudnak pénzt keresni.

Sok esetben találkozni kérdőívekkel és akadémiai kutatásokkal, de például a New York Times is alkalmazta már több esetben a módszert nagyobb adathalmazok feldolgozására. A feladatok rendkívül sokrétűek, lehet számlákat átírni, szöveget gépelni, vagy mesterséges intelligenciát képfelismerésre tanítani. A big data korában ezek a feladatok egyre jelentősebbek, ameddig szükség van emberi támogatásra.

Ryan Schefke, egy texasi vállalatvezető egy éven keresztül alkalmazta a rendszert. A munka során az értékesítők által gyűjtött névjegykártyákat kellett egy digitális adatbázisba felvinni, melyet 99%-os pontossággal elvégeztek, kártyánként átszámítva 9 forintért. Ez átlagosan 300 forint körüli órabért jelent.

Az átlag ennél valamivel jobb, 530 forint óránként egy tanulmány szerint, azonban az Egyesült Államokban élő, 2180 forint körüli minimálbért csak a felhasználók 4%-a éri el. További gond a szabályozás hiánya. Előfordul, hogy bizonyos cégek nem fizetnek az elvégzett munka után, vagy a 20 percesnek mondott feladat egy óráig is elhúzódik. Ezeket nehéz visszakeresni, a platformok pedig a techcégeknél gyakori hárítást választják, mondván: ők csak a felületet adják, a felelősség a felhasználóké.

„Ebben a mikrokozmoszban tökéletesen látszik, mi történik szabályozások nélkül, a bérek a padlóra zuhannak” – mondja Kristy Milland munkásaktivista. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a megbízók spórolása mellett az Amazon is jelentős árat számít fel, ez 17% és 50% között mozog. Vagyis van olyan munka, aminél minden cent után egy újabb cent elveszik. Ráadásul néhány esetben a viktoriánus kor bányászaihoz hasonlóan, akik a bért csak a vállalat saját üzletében költhették el, a fizetés Amazon-utalvány formájában érkezik.

Objektív ítéletet persze nehéz lenne alkotni, a bevétel ugyanis sok tényezőtől függ. Jellemzően a kezdők átlagos órabére alacsonyabb, idővel ki lehet tapasztalni a rendszerben rejlő mintákat. Ráadásul a lakóhely és az egyéb lehetőségek is befolyásolják a megtérülést. Ami az amerikai minimálbérhez képest éhbér, az sok leszakadó térségben a megélhetést jelenti.

A cikk a New York Times írója, Andy Newman nyomán jelent meg. Ha érdekel a téma, érdemes mélyebben is elmerülni az eredeti cikkben, ahol akár ki is próbálhatsz néhány hasonló munkát.

Kovács Máté

Szabadság éhbérért – Egy félig beteljesült amerikai álom Tovább