Közgazdász Online


“Miniszterelnök-képző” és adattudomány – két új alapszakot indít a Corvinus

“Miniszterelnök-képző” és adattudomány – két új alapszakot indít a Corvinus

o_zs0106.jpg

A Szenátus két új alapszak elindulását szavazta meg 2021 tavaszán. A képzések jövő ősszel kezdődnek a Budapesti Corvinus Egyetemen. A Philosophy, Politics and Economics (röviden PPE) és a Data Science in Business nevű képzésekről kérdeztük Dr. Szántó Richárdot, az egyetem alapképzésekért felelős dékánját.

Írta: Orosz Petra; Borítókép: Örsi Zsanett Nikolett

 A Philosophy, Politics and Economics alapszakról

A szak, nevéből adódóan három különböző terület összekapcsolásával jött létre, és az egyetem célja, hogy ezek sajátos egyvelegét oktassák. A Philosophy, Politics and Economics alapszak gyökerei a múlt századra vezetnek vissza. Körülbelül 100 éve kezdték ezt a három területet együtt oktatni az Oxfordi Egyetemen, ott vannak a legnagyobb hagyományai a képzésnek. Az Oxfordi Egyetemen végezte el ezt szakot például David Cameron, Nagy-Britannia korábbi miniszterelnöke, Tony Abbott, Ausztrália korábbi miniszterelnöke, sőt még Bill Clinton, az Amerikai Egyesült Államok korábbi elnöke is elkezdte ezt a szakot.

“Egyik ismerősöm tréfásan miniszterelnök-képzőnek hívja ezt a szakot, mert neves és magas pozícióba jutó emberek jártak oda. Az Oxfordi Egyetem az az Oxfordi Egyetem, de nekünk is nagyon nagy ambícióink vannak ezzel a szakkal kapcsolatban. Nem véletlenül jutnak ilyen magas beosztásba az ott végzett emberek, hiszen három különböző látásmódot kapnak meg a filozófia, a politikatudomány és a közgazdaságtan területén. Ennek köszönhetően képesek társadalmi vagy akár globális problémákat kritikusan, ugyanakkor logikusan szemlélni, azokra megoldási javaslatokat kidolgozni, elemezni, majd a megoldásokat végrehajtani” – részletezte Dr. Szántó Richárd.

r_k_0002_1.jpg

Az alapképzésekért felelős dékán továbbá kiemelte, hogy a szakban lévő komplexitás nagyon jól használható magas szintű döntéshozatal során. Közép-Európában csak néhány helyen elérhető ez a képzés, ráadásul Magyarországon a Budapesti Corvinus Egyetem elsőként indítja el.

A PPE hároméves, azaz hat féléves képzés. Ez a képzési idő illeszkedik a legtöbb társadalomtudományi képzéshez az egyetemen. A képzés második felében a hallgatók specializációt választanak, összesen kettőt, ezekben tudnak jobban elmélyülni a képzés során, illetve maguk tudják alakítani a tanult területeket az érdeklődési körüknek megfelelően. Továbbá a hallgatók az eddig megszokott alapozó tárgyak mellett sok, eddig az egyetemen még nem oktatott tárgyat tudnak felvenni, amelyek megfelelő létszám esetén akár más képzések hallgatóinak is nyitottak lesznek.

Ezt a szakot  humán érdeklődésűek számára ajánlják. Elsősorban olyan diákokat várnak, akik nyitottak, érzékenyek a társadalmi és globális problémákra, akiket érdekelnek a napi politikai események, és szívesen foglalkoznak ilyen problémák és folyamatok elemzésével.

A Data Science in Business alapszakról

A PPE-hez hasonlóan a Data Science in Business elnevezésű szak is három komplex alappillérből áll. Van egy módszertani lába, ami a matematikai és a statisztikai alapokat foglalja magába. Egy informatikai lába, ami az elemzésekhez szükséges informatikai tudást biztosítja. Végül pedig az üzleti ismeretek abban segítenek, hogy az adatelemzéseket, kontextusfüggően, a másik két szakterületre építve lehessen végrehajtani, értelmezni és használni. A képzés célja tehát nem csupán a megfelelő  módszertan elsajátítása, hanem az adatok komplex meglátása, és az ebből következtetett információk megfelelő feldolgozása.

“Nagyon sokszor látható, hogy üzleti szervezetek, vállalatok óriási mennyiségű adat birtokában vannak, de mégsem tudják kiaknázni az információkban rejlő potenciált, nem tudják összekötni az adatokban rejlő lehetőségeket az üzleti igényekkel. Azt gondoljuk, hogy a mi hallgatóink olyan új tudást és ismeretet sajátíthatnak el, hogy képesek lesznek megtalálni ezeket az összefüggéseket”

– emelte ki Dr. Szántó Richárd.
Az adattudomány mint gazdasági és informatikai terület az 1980-90-es években kezdett elterjedni. Különböző források alapján elmondható, hogy egyre több és több adattudósra, adatelemzőre van szükség, elsősorban az üzleti területen, ennek megfelelően egyre több egyetem kínál adattudományi képzéseket  alap- vagy mesterszinten.

“Úgy gondoltuk, hogy ezt a trendet a Budapesti Corvinus Egyetemnek is meg kell lovagolnia, ezért úgy döntöttünk, hogy Magyarországra is behozzuk ezt a képzést.  Olyan értékes diplomát akarunk adni a hallgatóinknak, amellyel nagyon könnyedén tudnak elhelyezkedni akár Magyarországon, akár külföldön”

hangsúlyozta az alapképzésekért felelős dékán.
A szak nyitott nemzetközi diákok számára is, hiszen a teljes képzés angol nyelven folyik. A hallgatók a legtöbb alapszaktól eltérően nyolc féléves képzésre jelentkeznek, ha az adattudomány mellett döntenek. Az utolsó félévben a szakmai gyakorlat zajlik. Dr. Szántó Richárd azt is kiemelte, hogy a négyéves képzés nagyobb lehetőséget nyújt arra, hogy a hallgatók külföldi tapasztalatot is beiktassanak a képzésbe.

v_zs_0023.jpg

Elsősorban olyan hallgatókat várnak az adattudományi képzésre, akik barátságban vannak a számokkal, hiszen a szak erősen épít matematikai és statisztikai alapokra. Akik középiskolában érdeklődtek a matematika iránt, és emellett érdekli őket az üzlet világa is, az, hogy hogyan lehet az adatelemzéseket az üzleti életben hasznosítani, akkor bátran válasszák a Data Science in Business szakot.  Az ‘Adatvezérelt üzleti döntések’, az ‘Önkiszolgáló adatbányászat’ és a ‘Gépi tanulás a gyakorlatban’ tantárgyakat kifejezetten erre a szakra, specifikusan hozták létre.

“Egy új szak bevezetése mindig nagy várakozással tölti el az egyetem vezetőit. Kíváncsian várjuk, hányan érdeklődnek a két új szak iránt. Szeretnénk, ha 40-50 fővel tudnának elindulni az első években, de természetesen az igénytől függően igyekszünk majd hozzáigazítani a kapacitásainkat. Hosszabb távon nagyobb szakokban gondolkozunk, hiszen a témák, területek alapján két vonzó és a mai világban releváns szakról beszélhetünk” emelte ki Dr. Szántó Richárd. 

“Miniszterelnök-képző” és adattudomány – két új alapszakot indít a Corvinus Tovább
Egy év mérlege – Milyen lett a megújult Nemzetközi gazdálkodás szak?

Egy év mérlege – Milyen lett a megújult Nemzetközi gazdálkodás szak?

b_v_0103_2.jpg

Vállalati együttműködések, szakosodás, kötelező nemzetközi félév - a Budapesti Corvinus Egyetem ambiciózus fejlesztésekkel kívánta megemelni a Nemzetközi gazdálkodás szak értékajánlatát. Az újítások első évének mérlegéről beszélgettünk két elsőéves tanulóval és Dr. Kacsirek László szakfelelőssel.

2021.07.02. Írta: Hujber Sándor. Borítókép: Bera Viktor, Közgazdász

A Corvinus Egyetem hagyományosan legmagasabb felvételi pontszámot megkövetelő szakja, a Nemzetközi gazdálkodás mindig nagy népszerűségnek örvendett a jelentkezők körében, azonban az egyetemi átalakulás során felmerültek bizonyos hiányosságok, gyakori kritikák, melyek felhívták a figyelmet a reformok szükségességére. Az újításokról, a tanári kar szándékairól már korábban készítettünk interjút Dr. Kacsirek Lászlóval, a Nemzetközi gazdálkodás szakfelelősével, azonban most kíváncsiak voltunk arra is, hogy a diákok miként ítélik meg a változásokat. Megkérdezett diákjaink Péter és Pál, akik kérésükre fiktív néven szerepelnek cikkünkben. 

A külföldi képzés alternatívája 

A megújult Nemzetközi gazdálkodás szak immár teljesen angol tanítási nyelvű, míg korábban ez csupán egy opció volt, idegennyelvi pótdíj ellenében. E változás interjúalanyaink preferenciáiban és szak melletti döntéseiben is visszaköszönt. Péter például remek lehetőséget látott a szakban egy külföldi mester elkezdéséhez, hiszen így már Magyarországon elsajátíthatja a szükséges szaknyelvet. Pál a jövőjét hosszú távon Magyarországon képzeli el, de szívesen ragadta meg a lehetőséget, hogy a megújult szakon angol nyelvi ismereteit tovább bővítse.

Egy nemzetközi szak?

Az új szakon elméletben nagyobb számban képviseltetik magukat a nemzetközi tanulók a korábbiakhoz képest, a magyarokkal közös alapképzésre járnak (akárcsak korábban az angol nyelvű Nemzetközi gazdálkodás szakon), azonban számuk interjúalanyaink szerint elenyésző, ami egyértelműen a koronavírus-járványnak is betudható. Dr. Kacsirek László szerint az is fontos tényező, hogy az ország vonzereje egyelőre kisebb, mint a nyugat-európai egyetemeké. “Hosszú távon a nemzetközi és a magyar hallgatók 50-50 százalékos arányát tartom fontosnak elérni, melynek kulcsát én rövid távon az országimázs építésében és a már itt tanulók jó tapasztalatainak marketingerejében látom. A fele-fele arány ad egy olyan tömeget és kulturális sokszínűséget, amely lehetővé teszi, hogy minden teamben legyen nemzetközi hallgató. Azonban az 50 százalékos arányt a magyar hallgatók esetében szerencsés lenne tartani, hiszen a szak küldetése a magyar hallgatók és társadalom fejlesztése is. Fontos kérdés, hogy hol húzzuk meg az arányt, hiszen a hazai diákok általában a legkiemelkedőbbek közül kerülnek ki, ezért hasonlóan tehetséges nemzetközi tanulók kellenek közéjük”.

A vírushelyzet miatt a nemzetközi diákok és magyarok között bizonyos szinten létrejött egy elkülönülés, hiszen a más időzónákban élők nem voltak képesek becsatlakozni a magyarországi időben tartott órákra.  A csekély létszám gyakorlati gondot is jelent, hiszen a csoportmunkákban a tisztán magyar csoportok az angol nyelvű órákon is óhatatlanul az anyanyelvükön kommunikáltak. Péter ennek ellenére úgy érzi, hogy a csoportmunkáktól eltekintve a szaknyelv átadása megtörténik, de a koncepció még kiforrásra szorul. 

Dr. Kacsirek László hangsúlyozta, hogy a szak kidolgozására kevés idő állt rendelkezésre: “Egy szakfejlesztés normális esetben két évet venne igénybe, mi az egyetem vezetésétől 26 hetet kaptunk. Ennyi idő alatt nem tudtunk mindent kellő mélységben kidolgozni, különösen, ha azt vesszük figyelembe, hogy egy hagyományos, „tantárgyközpontú” helyett kimeneti kompetencia- (learning outcomes) fókuszú, azaz a képzés végén megszerzendő képességekre összpontosító képzési programot kellett kifejlesztenünk. Ezért a fejlesztés tovább folyik – ehhez felhasználjuk a hallgatóink visszajelzéseit is. Jó lett volna az oktatóknak a fejlesztés előtt egy személyre szabott bevezető képzés is; ez csak részben történt meg. A szakon sokkal nagyobb arányban szeretnénk nagyon korszerű oktatási módszereket alkalmazni, ehhez továbbképzésre van szükség. A helyenként frontális túlsúlyról a problémamegoldásra való áttérés az oktató részéről rengeteg munkát és ismeretet igényel. A diákok alapvetően az előbbi rendszeren szocializálódtak a középiskola végéig, így az oktatók feladata az is, hogy vezessék a kezüket. Nagyon hálásak vagyunk éppen ezért például a Vállalatgazdaságtani Intézetnek, ahol már sok éve problémaközpontú oktatás zajlik, és ebben a hirtelen keletkezett helyzetben sok segítséget tudtak nekünk nyújtani.”.

v_zs_0020.jpg

Kép: Váradi Zsófia, Közgazdász

A szak nagy hangsúlyt fektet a nyelvtudásra. A munkáltatók erősen hangsúlyozzák, nemzetközi üzleti pozícióban nem elég a jó angol nyelvtudás, hanem követelmény a nagyon magas szintű, választékos és természetes angol nyelvhasználat. Az újítás részeként a hallgatók két féléven keresztül célirányos kurzusokon fejlesztik a már belépéskor is általában jó angol nyelvtudásukat. Interjúalanyaink pozitívan ítélik meg a változásokat, úgy érzik, szókincsük és tudásuk bővítésére egyaránt alkalmasak voltak a kurzusok. Péter szerint, aki korábban külföldi egyetemen is tanult, az anyanyelvi tanár által tanított szaknyelvi óra felépítése diákbarát, de komoly és folyamatos felkészülést igényel, ugyanakkor azt mondja, más tanárok nem feltétlenül nyújtottak hasonló színvonalat. Pál magyar anyanyelvű tanár szaknyelvi órájára járt, és tapasztalatai nem feltétlenül pozitívak, gyakran tapasztalt magyar beszédet, kevésbé érezte a tárgyat hasznosnak, mint Péter. “Szeretnénk növelni a nem-magyar kollégák számát, bár a nem-magyar tanárok sem feltétlenül tudnak jól angolul. Nagyon nehéz olyan nemzetközi kollégát találni, aki ide szeretne jönni, egyaránt megtalálja itt pénzügyi és a karrierbeli számítását, és szakmailag, valamint nyelvileg is megfelelő. A nem magyar oktatók számának növelésének egyik eszköze demonstrátorok és PhD-hallgatók nagyobb arányú bevonása a tanítási tevékenységbe, akik között már sok a nemzetközi hallgató” - mondja a tervekről a szakfelelős.

Nemzetközi tapasztalat

A megújult szak egy félévvel hosszabb lett, így egy nyolc féléves alapszakról beszélhetünk. Interjúalanyaink nem feltétlenül értettek egyet ezzel a lépéssel, túlzásnak tartják a nyolcadik félév kötelező jellegét. Pál szerint a plusz félév jó lehetőség lehet az introvertáltabb tanulóknak, akik maguktól nem feltétlenül keresik a nemzetközi környezetet, és örül a tág lehetőségeknek, amiket a változás nyújt, például az áthallgatás opcióját. Péter szerint azonban a félévnek sokkal inkább lehetőségnek kellene lennie, melyet az egyetem finanszíroz, nem kötelező választásnak. Két interjúalanyunk úgy érezte, hogy az új rendszer nem bátorítja őket az Erasmus irányába, mert az túl sok lenne a nyolc félév mellé. “A hallgatók közül sokan türelmetlenek, nem akarnak a külföldre utazással várni, ami érthető. De ilyenkor kiesnek a félévről félévre szorosan egymásra épülő képzésből, az Erasmus-finanszírozást pedig talán jobb lenne a nemzetközi félévre meghagyni” - mondja a szakfelelős, aki alapvetően hasznosnak gondolja a változást.

“A különbség a nemzetközi félév és a szokványos Erasmus-félév között a magasabb fokú szabadság. Itt nem kell a tantervet „hozzászenvedni” a saját kurrikulumhoz. A nemzetközi félévben a diákok már végeztek az akadémiai éveikkel, ilyenkor gyakorlatilag azt tanulnak, amit csak akarnak, ami érdekli őket, kevés kötöttséggel.”

Dr. Kacsirek László hangsúlyozta, hogy a plusz külföldi félév nemcsak a Corvinuson, hanem valamennyi hazai Nemzetközi gazdálkodás szakon általános. “Én 16 éves koromig főleg külföldön éltem, természetes számomra a multikulturális környezet. Akinek ez a tapasztalat hiányzik, fényévekkel lemarad a nemzetközi kollégákkal való üzletkötés és interakciók terén. Aki Nemzetközi gazdálkodást végez, feltételezhetően a nemzetközi üzleti kapcsolatok terén szeretne karriert befutni. Konkrét nemzetközi tapasztalat nélkül ez sokkal nehezebb.”

Szakmai tartalom

Korábban a Nemzetközi gazdálkodás alapképzésen nem volt lehetőség szakosodásra, szemben például a Gazdálkodás és menedzsment BA-val. Az új nemzetközi gazdálkodás szakon négy specializációt vehetnek fel a hallgatók (Global Supply Chain Management, Global Economy and Business, Business Venture and Start-Up Management és Global Markets and Marketing). Ezen felül a szak bizonyos értelemben az egyéni érdeklődés további elmélyítését teszi lehetővé. A választható tárgyak egy részét a tanszékek modulokba szervezik, és a modulok összekapcsolódó tárgyait a hallgatók a második félévtől az ötödikig vehetik fel.  Péter az új rendszer struktúráját kidolgozatlannak érzi, sem a kreditszámokkal, sem a kurzuslétszámokkal kapcsolatban nem elégedett, azonban az ötletet hasznosnak tartja, és úgy gondolja, fejlesztések után működőképes és hasznos lehet a rendszer. Két interjúalanyunk nem érezte megfelelőnek a szakkal kapcsolatos információátadást, sokan például nem is tudtak a modulrendszerről.

A szakfelelős szerint a specializációkkal és a képzés utolsó féléveivel kapcsolatos információknak még csekély a relevanciája az egyetemi életút kezdetén (a példa kedvéért: nehéz megérteni, miről szól a Globális ellátási láncok menedzsmentje specializáció, amikor a diákok még nemigen tudják, mi az az ellátási lánc). Azonban amennyiben a hallgatók hamarabb meg szeretnének ismerkedni a specializációkkal vagy bármi mással, örömmel hoznák előbbre a tájékoztatást.

k_b_0039.jpg

Kép: Kristóf Benjámin, Közgazdász

Pál és Péter is pozitívnak érzik az egyik fontos változást, amelyet Kacsirek László is megfogalmazott a reformszándékok közül: ez a szak elmozdulás a problémamegoldó szemlélet felé, legyen az akár önálló, akár csoportos.

„Sok órán nagyon jó ugródeszkát kapunk ahhoz, hogy később tudjunk önállóan tanulni a témában” – mondja Péter.

Pál megerősíti a pozitív tapasztalatokat: „Nem magolunk, nem várják el, hogy száraz definíciókat mondjunk vissza.” A jog, a makroökonómia és a statisztika oktatása is esettanulmányokon, gyakorlati példákon keresztül valósult meg.

A szakreform során fontos szempont volt a soft skillek fejlesztése is, interjúalanyaink részt vettek például prezentációs képességeket fejlesztő órán. Péter úgy érezte, ezek a tárgyak elszórtan jelennek meg, és elvárásai nem teljesen teljesültek, azonban ez nem zárja ki azt, hogy később, a jelenléti oktatás alatt megváltozzon a helyzet.

A szakfelelős szerint a fejlesztésben nagyon nagy hangsúlyt kell fektetni a tárgyak összehangolására. Korábban a hallgatók három-négy tárgyból is tanulták külön-külön például az INCOTERMS rendszerét, és számos hasonló, koordinálatlanságból fakadó ismétlődés fordult elő. Dr. Kacsirek László szerint fontos, hogy a tanárok tudják, mi folyik a kollégáik óráin, és a saját kurzusaikat ennek fényében fejlesszék és finomhangolják. “A pozitívak mellett születtek negatív visszajelzések is, ezek elsősorban a módszertanra vonatkoztak, például a korábban említett hiányosságokra az összehangolásban”.

Piac és/vagy akadémia

Törekvés él a piaci szereplők és magáncégek bevonására az oktatásba. “A piaci együttműködés azért is szerencsés, mert így a diákok nem a szakmai gyakorlat alatt találkoznak, lépnek kapcsolatba először vállalattal. A mostani évfolyam számára ez még nem lesz teljes, hiszen ehhez nagyon sok partnervállalatra van szükség; a kapcsolati háló kiépítésére és képzésbe való integrálására sok időre van szükség” - mondja Dr. Kacsirek László.

Interjúalanyaink szerint a vállalati szereplők megjelentek már az órákon, például a PNG dolgozói az intenzív héten egy üzleti esetet mutattak be a diákoknak, azonban a szak még mindig inkább akadémiai jellegű. Péter szerint hasznos lenne, ha a piac szempontjából releváns órákat a magánszektor szereplői tartanák meg, és jó próbálkozások is indultak erre, amik kevéssé kiforrottak még.

“Minél több tárgyban hasznos lenne szoros vállalati együttműködés” - véli Dr. Kacsirek László. “Nyilván egy mikroökonómia esetén kevesebb lehetőség van erre, mint egy logisztikai tárgynál. Az előbbinél ezt leginkább esettanulmányokkal, vendégelőadók meghívásának keretében lehet megvalósítani.“

A szakfelelős tájékoztatott a megváltozott képzési program és a vállalati együttműködések kapcsolatáról is: “A tantervben minden félévben van egy projekt vagy egy projekt jellegű tantárgy. Az első félévekben ezekben elméleti ismeretszerzés is van, a negyedik félévtől azonban a projekttárgyak alapvetően üzleti problémák megoldására fókuszálnak, ezért szeretnének intenzíven vállalatokat bevonni. Ezen keretek között mindenképpen valós vállalatok tényleges problémáinak megoldásába szeretnénk bevonni a hallgatókat. Mindennek kidolgozásához és megvalósításához azonban nagyon sok munka és idő szükséges.”

Ha kíváncsi vagy, milyen tapasztalatokat szereztek a hallgatók egy év után a megújult Alkalmazott közgazdaságtan szakon, olvass tovább ezen a linken!

Egy év mérlege – Milyen lett a megújult Nemzetközi gazdálkodás szak? Tovább
süti beállítások módosítása