Közgazdász Online


Egy év mérlege – Milyen lett a megújult Nemzetközi gazdálkodás szak?

Egy év mérlege – Milyen lett a megújult Nemzetközi gazdálkodás szak?

b_v_0103_2.jpg

Vállalati együttműködések, szakosodás, kötelező nemzetközi félév - a Budapesti Corvinus Egyetem ambiciózus fejlesztésekkel kívánta megemelni a Nemzetközi gazdálkodás szak értékajánlatát. Az újítások első évének mérlegéről beszélgettünk két elsőéves tanulóval és Dr. Kacsirek László szakfelelőssel.

2021.07.02. Írta: Hujber Sándor. Borítókép: Bera Viktor, Közgazdász

A Corvinus Egyetem hagyományosan legmagasabb felvételi pontszámot megkövetelő szakja, a Nemzetközi gazdálkodás mindig nagy népszerűségnek örvendett a jelentkezők körében, azonban az egyetemi átalakulás során felmerültek bizonyos hiányosságok, gyakori kritikák, melyek felhívták a figyelmet a reformok szükségességére. Az újításokról, a tanári kar szándékairól már korábban készítettünk interjút Dr. Kacsirek Lászlóval, a Nemzetközi gazdálkodás szakfelelősével, azonban most kíváncsiak voltunk arra is, hogy a diákok miként ítélik meg a változásokat. Megkérdezett diákjaink Péter és Pál, akik kérésükre fiktív néven szerepelnek cikkünkben. 

A külföldi képzés alternatívája 

A megújult Nemzetközi gazdálkodás szak immár teljesen angol tanítási nyelvű, míg korábban ez csupán egy opció volt, idegennyelvi pótdíj ellenében. E változás interjúalanyaink preferenciáiban és szak melletti döntéseiben is visszaköszönt. Péter például remek lehetőséget látott a szakban egy külföldi mester elkezdéséhez, hiszen így már Magyarországon elsajátíthatja a szükséges szaknyelvet. Pál a jövőjét hosszú távon Magyarországon képzeli el, de szívesen ragadta meg a lehetőséget, hogy a megújult szakon angol nyelvi ismereteit tovább bővítse.

Egy nemzetközi szak?

Az új szakon elméletben nagyobb számban képviseltetik magukat a nemzetközi tanulók a korábbiakhoz képest, a magyarokkal közös alapképzésre járnak (akárcsak korábban az angol nyelvű Nemzetközi gazdálkodás szakon), azonban számuk interjúalanyaink szerint elenyésző, ami egyértelműen a koronavírus-járványnak is betudható. Dr. Kacsirek László szerint az is fontos tényező, hogy az ország vonzereje egyelőre kisebb, mint a nyugat-európai egyetemeké. “Hosszú távon a nemzetközi és a magyar hallgatók 50-50 százalékos arányát tartom fontosnak elérni, melynek kulcsát én rövid távon az országimázs építésében és a már itt tanulók jó tapasztalatainak marketingerejében látom. A fele-fele arány ad egy olyan tömeget és kulturális sokszínűséget, amely lehetővé teszi, hogy minden teamben legyen nemzetközi hallgató. Azonban az 50 százalékos arányt a magyar hallgatók esetében szerencsés lenne tartani, hiszen a szak küldetése a magyar hallgatók és társadalom fejlesztése is. Fontos kérdés, hogy hol húzzuk meg az arányt, hiszen a hazai diákok általában a legkiemelkedőbbek közül kerülnek ki, ezért hasonlóan tehetséges nemzetközi tanulók kellenek közéjük”.

A vírushelyzet miatt a nemzetközi diákok és magyarok között bizonyos szinten létrejött egy elkülönülés, hiszen a más időzónákban élők nem voltak képesek becsatlakozni a magyarországi időben tartott órákra.  A csekély létszám gyakorlati gondot is jelent, hiszen a csoportmunkákban a tisztán magyar csoportok az angol nyelvű órákon is óhatatlanul az anyanyelvükön kommunikáltak. Péter ennek ellenére úgy érzi, hogy a csoportmunkáktól eltekintve a szaknyelv átadása megtörténik, de a koncepció még kiforrásra szorul. 

Dr. Kacsirek László hangsúlyozta, hogy a szak kidolgozására kevés idő állt rendelkezésre: “Egy szakfejlesztés normális esetben két évet venne igénybe, mi az egyetem vezetésétől 26 hetet kaptunk. Ennyi idő alatt nem tudtunk mindent kellő mélységben kidolgozni, különösen, ha azt vesszük figyelembe, hogy egy hagyományos, „tantárgyközpontú” helyett kimeneti kompetencia- (learning outcomes) fókuszú, azaz a képzés végén megszerzendő képességekre összpontosító képzési programot kellett kifejlesztenünk. Ezért a fejlesztés tovább folyik – ehhez felhasználjuk a hallgatóink visszajelzéseit is. Jó lett volna az oktatóknak a fejlesztés előtt egy személyre szabott bevezető képzés is; ez csak részben történt meg. A szakon sokkal nagyobb arányban szeretnénk nagyon korszerű oktatási módszereket alkalmazni, ehhez továbbképzésre van szükség. A helyenként frontális túlsúlyról a problémamegoldásra való áttérés az oktató részéről rengeteg munkát és ismeretet igényel. A diákok alapvetően az előbbi rendszeren szocializálódtak a középiskola végéig, így az oktatók feladata az is, hogy vezessék a kezüket. Nagyon hálásak vagyunk éppen ezért például a Vállalatgazdaságtani Intézetnek, ahol már sok éve problémaközpontú oktatás zajlik, és ebben a hirtelen keletkezett helyzetben sok segítséget tudtak nekünk nyújtani.”.

v_zs_0020.jpg

Kép: Váradi Zsófia, Közgazdász

A szak nagy hangsúlyt fektet a nyelvtudásra. A munkáltatók erősen hangsúlyozzák, nemzetközi üzleti pozícióban nem elég a jó angol nyelvtudás, hanem követelmény a nagyon magas szintű, választékos és természetes angol nyelvhasználat. Az újítás részeként a hallgatók két féléven keresztül célirányos kurzusokon fejlesztik a már belépéskor is általában jó angol nyelvtudásukat. Interjúalanyaink pozitívan ítélik meg a változásokat, úgy érzik, szókincsük és tudásuk bővítésére egyaránt alkalmasak voltak a kurzusok. Péter szerint, aki korábban külföldi egyetemen is tanult, az anyanyelvi tanár által tanított szaknyelvi óra felépítése diákbarát, de komoly és folyamatos felkészülést igényel, ugyanakkor azt mondja, más tanárok nem feltétlenül nyújtottak hasonló színvonalat. Pál magyar anyanyelvű tanár szaknyelvi órájára járt, és tapasztalatai nem feltétlenül pozitívak, gyakran tapasztalt magyar beszédet, kevésbé érezte a tárgyat hasznosnak, mint Péter. “Szeretnénk növelni a nem-magyar kollégák számát, bár a nem-magyar tanárok sem feltétlenül tudnak jól angolul. Nagyon nehéz olyan nemzetközi kollégát találni, aki ide szeretne jönni, egyaránt megtalálja itt pénzügyi és a karrierbeli számítását, és szakmailag, valamint nyelvileg is megfelelő. A nem magyar oktatók számának növelésének egyik eszköze demonstrátorok és PhD-hallgatók nagyobb arányú bevonása a tanítási tevékenységbe, akik között már sok a nemzetközi hallgató” - mondja a tervekről a szakfelelős.

Nemzetközi tapasztalat

A megújult szak egy félévvel hosszabb lett, így egy nyolc féléves alapszakról beszélhetünk. Interjúalanyaink nem feltétlenül értettek egyet ezzel a lépéssel, túlzásnak tartják a nyolcadik félév kötelező jellegét. Pál szerint a plusz félév jó lehetőség lehet az introvertáltabb tanulóknak, akik maguktól nem feltétlenül keresik a nemzetközi környezetet, és örül a tág lehetőségeknek, amiket a változás nyújt, például az áthallgatás opcióját. Péter szerint azonban a félévnek sokkal inkább lehetőségnek kellene lennie, melyet az egyetem finanszíroz, nem kötelező választásnak. Két interjúalanyunk úgy érezte, hogy az új rendszer nem bátorítja őket az Erasmus irányába, mert az túl sok lenne a nyolc félév mellé. “A hallgatók közül sokan türelmetlenek, nem akarnak a külföldre utazással várni, ami érthető. De ilyenkor kiesnek a félévről félévre szorosan egymásra épülő képzésből, az Erasmus-finanszírozást pedig talán jobb lenne a nemzetközi félévre meghagyni” - mondja a szakfelelős, aki alapvetően hasznosnak gondolja a változást.

“A különbség a nemzetközi félév és a szokványos Erasmus-félév között a magasabb fokú szabadság. Itt nem kell a tantervet „hozzászenvedni” a saját kurrikulumhoz. A nemzetközi félévben a diákok már végeztek az akadémiai éveikkel, ilyenkor gyakorlatilag azt tanulnak, amit csak akarnak, ami érdekli őket, kevés kötöttséggel.”

Dr. Kacsirek László hangsúlyozta, hogy a plusz külföldi félév nemcsak a Corvinuson, hanem valamennyi hazai Nemzetközi gazdálkodás szakon általános. “Én 16 éves koromig főleg külföldön éltem, természetes számomra a multikulturális környezet. Akinek ez a tapasztalat hiányzik, fényévekkel lemarad a nemzetközi kollégákkal való üzletkötés és interakciók terén. Aki Nemzetközi gazdálkodást végez, feltételezhetően a nemzetközi üzleti kapcsolatok terén szeretne karriert befutni. Konkrét nemzetközi tapasztalat nélkül ez sokkal nehezebb.”

Szakmai tartalom

Korábban a Nemzetközi gazdálkodás alapképzésen nem volt lehetőség szakosodásra, szemben például a Gazdálkodás és menedzsment BA-val. Az új nemzetközi gazdálkodás szakon négy specializációt vehetnek fel a hallgatók (Global Supply Chain Management, Global Economy and Business, Business Venture and Start-Up Management és Global Markets and Marketing). Ezen felül a szak bizonyos értelemben az egyéni érdeklődés további elmélyítését teszi lehetővé. A választható tárgyak egy részét a tanszékek modulokba szervezik, és a modulok összekapcsolódó tárgyait a hallgatók a második félévtől az ötödikig vehetik fel.  Péter az új rendszer struktúráját kidolgozatlannak érzi, sem a kreditszámokkal, sem a kurzuslétszámokkal kapcsolatban nem elégedett, azonban az ötletet hasznosnak tartja, és úgy gondolja, fejlesztések után működőképes és hasznos lehet a rendszer. Két interjúalanyunk nem érezte megfelelőnek a szakkal kapcsolatos információátadást, sokan például nem is tudtak a modulrendszerről.

A szakfelelős szerint a specializációkkal és a képzés utolsó féléveivel kapcsolatos információknak még csekély a relevanciája az egyetemi életút kezdetén (a példa kedvéért: nehéz megérteni, miről szól a Globális ellátási láncok menedzsmentje specializáció, amikor a diákok még nemigen tudják, mi az az ellátási lánc). Azonban amennyiben a hallgatók hamarabb meg szeretnének ismerkedni a specializációkkal vagy bármi mással, örömmel hoznák előbbre a tájékoztatást.

k_b_0039.jpg

Kép: Kristóf Benjámin, Közgazdász

Pál és Péter is pozitívnak érzik az egyik fontos változást, amelyet Kacsirek László is megfogalmazott a reformszándékok közül: ez a szak elmozdulás a problémamegoldó szemlélet felé, legyen az akár önálló, akár csoportos.

„Sok órán nagyon jó ugródeszkát kapunk ahhoz, hogy később tudjunk önállóan tanulni a témában” – mondja Péter.

Pál megerősíti a pozitív tapasztalatokat: „Nem magolunk, nem várják el, hogy száraz definíciókat mondjunk vissza.” A jog, a makroökonómia és a statisztika oktatása is esettanulmányokon, gyakorlati példákon keresztül valósult meg.

A szakreform során fontos szempont volt a soft skillek fejlesztése is, interjúalanyaink részt vettek például prezentációs képességeket fejlesztő órán. Péter úgy érezte, ezek a tárgyak elszórtan jelennek meg, és elvárásai nem teljesen teljesültek, azonban ez nem zárja ki azt, hogy később, a jelenléti oktatás alatt megváltozzon a helyzet.

A szakfelelős szerint a fejlesztésben nagyon nagy hangsúlyt kell fektetni a tárgyak összehangolására. Korábban a hallgatók három-négy tárgyból is tanulták külön-külön például az INCOTERMS rendszerét, és számos hasonló, koordinálatlanságból fakadó ismétlődés fordult elő. Dr. Kacsirek László szerint fontos, hogy a tanárok tudják, mi folyik a kollégáik óráin, és a saját kurzusaikat ennek fényében fejlesszék és finomhangolják. “A pozitívak mellett születtek negatív visszajelzések is, ezek elsősorban a módszertanra vonatkoztak, például a korábban említett hiányosságokra az összehangolásban”.

Piac és/vagy akadémia

Törekvés él a piaci szereplők és magáncégek bevonására az oktatásba. “A piaci együttműködés azért is szerencsés, mert így a diákok nem a szakmai gyakorlat alatt találkoznak, lépnek kapcsolatba először vállalattal. A mostani évfolyam számára ez még nem lesz teljes, hiszen ehhez nagyon sok partnervállalatra van szükség; a kapcsolati háló kiépítésére és képzésbe való integrálására sok időre van szükség” - mondja Dr. Kacsirek László.

Interjúalanyaink szerint a vállalati szereplők megjelentek már az órákon, például a PNG dolgozói az intenzív héten egy üzleti esetet mutattak be a diákoknak, azonban a szak még mindig inkább akadémiai jellegű. Péter szerint hasznos lenne, ha a piac szempontjából releváns órákat a magánszektor szereplői tartanák meg, és jó próbálkozások is indultak erre, amik kevéssé kiforrottak még.

“Minél több tárgyban hasznos lenne szoros vállalati együttműködés” - véli Dr. Kacsirek László. “Nyilván egy mikroökonómia esetén kevesebb lehetőség van erre, mint egy logisztikai tárgynál. Az előbbinél ezt leginkább esettanulmányokkal, vendégelőadók meghívásának keretében lehet megvalósítani.“

A szakfelelős tájékoztatott a megváltozott képzési program és a vállalati együttműködések kapcsolatáról is: “A tantervben minden félévben van egy projekt vagy egy projekt jellegű tantárgy. Az első félévekben ezekben elméleti ismeretszerzés is van, a negyedik félévtől azonban a projekttárgyak alapvetően üzleti problémák megoldására fókuszálnak, ezért szeretnének intenzíven vállalatokat bevonni. Ezen keretek között mindenképpen valós vállalatok tényleges problémáinak megoldásába szeretnénk bevonni a hallgatókat. Mindennek kidolgozásához és megvalósításához azonban nagyon sok munka és idő szükséges.”

Ha kíváncsi vagy, milyen tapasztalatokat szereztek a hallgatók egy év után a megújult Alkalmazott közgazdaságtan szakon, olvass tovább ezen a linken!

Egy év mérlege – Milyen lett a megújult Nemzetközi gazdálkodás szak? Tovább
süti beállítások módosítása