Közgazdász Online


Inspiráló közösség és életreszóló barátságok az egyetem mellett – Erről szól egy szakkollégium

Inspiráló közösség és életreszóló barátságok az egyetem mellett – Erről szól egy szakkollégium

dsc05211-min.jpg

A Corvinus az aktív hallgatói életről híres, a pezsgés központjait pedig a diákszervezetek mellett a szakkollégiumok adják. Mik azok a szakkollégiumok, és mi köti össze őket? Mit jelent szakkollégistának lenni? Hogyan találd meg a neked való szakkolit?

2021. 06. 17. Írta: Engelbrecht Azurea, borítókép: Szajki Bálint

A három pillér

Miben különbözik egy szakkollégium egy diákszervezettől? A válasz a szakkollégiumok három pillérében rejlik: szakmaiság, közösség és társadalmi felelősségvállalás.

Minden szakkollégium egy-egy tudományterület köré csoportosítja szakmai tevékenységét: ez egyrészt szakmai programokból, beszélgetésekből, előadásokból, vitaklubokból, konferenciákból, kirándulásokból, másrészt egy kurzusrendszerből áll. 

A kurzusrendszer különbözteti meg szakmailag a szakkollégiumokat a diákszervezetektől, ugyanis így a tagok mélyebb tudást sajátíthatnak el, egyes szakkolikban akár különböző szakirányok elvégzésére is van lehetőség. 

A kisebb létszámú és a gyakorlatra fókuszáló órák jól kiegészítik az egyetemi tananyagot, de a tagok akár teljesen már irányba is kalandozhatnak. Szakkollégistaként ezt én is tapasztalom: noha a GYDSZ a nemzetközi politikára fókuszál, a nemzetközi tanulmányokat hallgatók mellett a tagság részét képezik többek között nemzetközi gazdálkodás szakon tanulók, joghallgatók, marketingesek, kommunikáció szakosok, és még történelem-földrajz tanárszakos társunk is van.

A közösségi pillér leginkább abban különbözik egy diákszervezettől, hogy a legtöbb szakkollégium bentlakási lehetőséget biztosít. A corvinusos szakkoliknak vagy saját épületük van – mint a Heller Farkaslakja vagy a SZISZ felújított épülete a Gellért-hegyen –, vagy valamelyik egyetemi kollégiumi épületben kaptak helyet. 

A beköltözés nem kötelező, hiszen a táborok, az irodai pihengetések és a közösségi programok is jó csapatépítők, azonban sokszor akár a kollégium konyhájában alakulnak ki különleges eszmecserék és spontán vitaklubok. A társadalmi felelősségvállalás szakkollégiumonként eltérő formában és módszerekkel jelenik meg. Jelenthet bármit egy óvoda segítésétől kezdve pályaválasztási tanácsadáson át civil szervezetekkel való együttműködésig.

dsc01735-min.jpg

Kép: Szajki Bálint

Kapcsolati háló

Szakkolisnak lenni nemcsak a szakmai fejlődést jelenti, hanem egy új közösséget is. Barátokat szerezni az egyetemen gyakran jóval nehezebb, mint középiskolában, és erre a szakkollégium megoldást kínál: a hasonló érdeklődésű emberek életre szóló barátságokat köthetnek, hiszen a közös élmények, az esetleges együttlakás és egymás szakmai támogatása mind megalapozzák a tagok között kialakuló kötelékeket. 

A legtöbb szakkolis szerint a tagok között mindig akad valaki, aki szívesen segít vizsgára készülni, meghallgat és támogat, késő este az élet nagy kérdéseiről vitázik, vagy akár csak EB-meccset néz veled.

A szakkollégiumot az aktuális tagság mellett az alumnihálózat is támogatja. A régi tagok eltérő mértékben és formában ugyan, de mindenhol jelen vannak: kuratóriumi tagként a vezetőséget segítik, órát tartanak a szakterületükről, vagy konferencia- és munkalehetőségeket továbbítanak a tagságnak, hiszen ők tudják a legjobban, hogy a belsős képzések milyen készségeket és tudást biztosítanak.

A belsős kapcsolatokon kívül a tágabb szakkollégiumi közeg is befogadja az új tagokat. A Szakkollégiumi Mozgalom fogja össze a magyarországi szakkollégiumokat, és rendszeresen tartanak gyűlést – az Interkollt –, amire minden szakkoli meghívást kap. A mozgalom a legkülönbözőbb embereket hozza össze, és így a tagok lehetőséget kapnak, hogy más szakokról, egyetemekről és tudományterületről érkezőkkel barátkozzanak, beszélgessenek, és kapcsolati hálót építsenek. A mozgalomnak minden nyáron közös tábora van, amely egy társadalmi téma köré épül, idén például az innováció és a jövő technológiája lesz a központi téma.

A corvinusos szakkollégiumok között különösen szoros a kapocs, hiszen mind gazdasági és társadalomtudományi vonalon mozognak. A közös kitelepülések mellett a tagságok között megosztott programok és kurzusok is akadnak, egyre több szálon fut az együttműködés.

38732733_10155468068256922_2555679521655226368_o.jpg

Kép: Gyurkó Eszter

Támogató közösség

A szakkolikban a szakmai támogatás nem merül ki a kurzusokban és a vizsgaidőszaki bajtárstalálásban. Ha TDK-t írnál, akkor is találhatsz partnert, felsőbbéves segítőt vagy akár teljes kurzusokat, amelyek segítenek a felkészítésben. Sok helyen – mint például a GYDSZ-ben és a SZISZ-ben – beépült a szervezetbe egy szakmai előrehaladást segítő mechanizmus, ahol mentorálással vagy másfajta szakmai tanácsadással segítik a tagság karrierépítését és tanulmányi terveit, akár külföldön is.

A külföldi félév és a szakkollégiumi tagság ugyanis nem zárják ki egymást: 

Az Erasmus remek tapasztalatszerzési lehetőség, és a szervezetek gyakran bátorítják a tagságot a kiutazásra. 

A módszerek különböznek, de a szakkolik egyre inkább fontosnak tartják a külföldi lehetőségeket: ilyen kezdeményezések az idegennyelvű kurzusok és programok, a nyelvoktatás, a külföldi szervezetekkel való kapcsolattartás és közös programok, a szakmai kirándulások és a tapasztalatok megosztása, akár Erasmusról, akár külföldi mesterszakokról. Az EVK például középpontba helyezte a nemzetközi nyitást, de a GYDSZ-ben is egyre több az erre fókuszáló tevékenység.

A szakmaiság mellett a soft skillek fejlesztése is cél.

Mivel a szakkollégiumok egyik alapelve az önszerveződés, a szervezet működtetését is a tagok látják el: az elnök, a csapatvezetők, és a különböző operatív feladatok ellátói is a tagságból kerülnek ki, általában választás útján. 

Ebben minden szakkollégium különbözik: van, ahol nincs is elnöki pozíció, a szervezeti egységek száma különböző, és máshogy vannak elosztva a feladatok.  A terminológia is más: teamek, szekciók, csapatok, tanácsok adják a szervezet alapjait. A közös bennük az, hogy tagként nemcsak az adott tudományágban haladhatsz előre, hanem a szervezet működtetése közben gyakorlati tudást is szerzel, például a kommunikáció vagy az érveléstechnika területén.

a_corvinusos_szakkollegiumok.jpg

Előny a sokszínűségben

A szakkollégiumok noha összetartó közösségek, ez nem jelenti azt, hogy a tagok mindenben egyetértenek. Bár a szakmai érdeklődésük egyezik, gyakran nemcsak más szakokról, hanem más egyetemekről is érkeznek tagok – ez pedig nagyon  tágítja a nézőpontjukat. 

A más rendszerekben tanulók itt összeülhetnek, ütköztethetik álláspontjukat és megoszthatják tapasztalataikat. A SZISZ-ben például akad pénzügy-számviteles, politológus hallgató a Corvinusról és orvostanhallgató is: a szakkollégium olyan társaságot alakít ki, amely egyéb esetben kis eséllyel jöhetett volna létre. Természetesen a beszélgetéseik is tükrözik, hogy mind mást és másképp tanulnak, legyen szó külpolitikáról vagy a közösségi média filozófiai megközelítéséről. 

A szakkolikra jellemző a nyitottság és az elfogadás, ami kritikai gondolkodással párosul, hiszen a sok ütköző vélemény között csak így lehet békés utat találni – ez  a szakmaiság és a társadalmi érzékenység szempontjából is előnyös, valamint felkészít a „való életre”.

Hogyan csatlakozzak, hogyan találjam meg az igazit?

A corvinusos szakkollégiumok tavasszal tartják a felvételijüket, erről a közösségi média oldalaikon és a honlapjaikon tájékozódhattok. Találkozhattok velük standoláskor az egyetem aulájában és a gólyatáborokban is, valamint évente több infóestet tartanak és közös infóestet is rendeznek, hogy segítsenek megtalálni a legmegfelelőbb döntést.

Ismerjetek meg cikkeinkből pár corvinusos szakkollégiumot:

Inspiráló közösség és életreszóló barátságok az egyetem mellett – Erről szól egy szakkollégium Tovább
Bázisdemokrácia, sokszínű közösség és szoba a Gellért-hegyen, ahol nem húzódhatsz meg a sarokban

Bázisdemokrácia, sokszínű közösség és szoba a Gellért-hegyen, ahol nem húzódhatsz meg a sarokban

szisz9.jpg

Milyen a kilátás SZISZ-esként a Gellért-hegyen? Rogán Antal vagy Karácsony Gergely jár vissza többet? Mi a legnépszerűbb téma a konyhában? Bázisdemokrácia, szakmai kurzusok, közösségi élmények és gin tonic, ami sose rossz – Molnár Simonnal, a Széchenyi István Szakkollégium felvételi bizottságának elnökével beszélgettem.

2021. 05. 01. Írta: Kovács Máté

A Móriczon szállok le a metróról, innen már csak pár perc felfelé a Gellért-hegynek. Meg is pillantom a sárga épületet a Ménesi út 94-es szám alatt, előtte a zöld kerítésen, egy hatalmas molinón fehér felirat hirdeti: SZISZ – Széchenyi István Szakkollégium. Az ajtóban egy magas, huszonnégy körüli srác fogad. Bizonyára Molnár Simon lesz az, vele készítem az interjút. Színes, vintage ing van rajta, alatta fekete póló, mosolyogva invitál be a koliba.

Vagyis invitálna, ha nem lenne zárva az épület a járvány miatt. A kollégium üresen áll, mindenki otthonról tanul és dolgozik. A tavalyelőtt felújított, háromszintes épületet lassan kezdték volna belakni, de a 3-4 fős szobák most üresen állnak. A konyha és a tágas közösségi terek is csendesek, pedig alapesetben 60-65 hallgató lakik a 80 férőhelyes épületben. Simonnal is Zoomon találkozunk csak, a fenti leírásomból egyedül az ing és a póló stimmel.

googlemaps.png

A Széchenyi István Szakkolégium épülete a Ménesi úton, a Gellért-hegy oldalában. A járvány miatt most mi is csak virtuálisan jutunk el ide.

A szakkoli 2018-ban költözött a Ménesi útra, előtte a Földes Ferenc Kollégiumban laktak a Ráday utcában. Ott egy emeletet birtokoltak, itt az egész épület a sajátjuk, csak SZISZ-esek laknak benne havi 25 ezer forintért.

Simon idén végez az ELTE szociológia mesterszakján, a SZISZ-ben negyedévesként vezeti a Felvételi Bizottságot. Az ELTE-t azért is emeli ki, mert ez a SZISZ kuriózuma: bár a legtöbben a Corvinusra járnak, bármelyik budapesti egyetemről jelentkezhetnek első- és másodéves hallgatók, Simon például egy corvinusos ismerősén keresztül hallott róla először. Első emlékét a Téli Táborhoz köti, ez annyira megfogta, hogy később rendszeresen látogatta a nyilvános programokat. Sikeresen felvételizett, négy év után pedig az asztal másik oldalán ül majd a szóbeli interjúkon, tavaly júniustól ugyanis egy évig a Felvételi Bizottság elnöke.

A kislétszámú kurzusokon nem húzódhatsz meg némán a sarokban

A szakkollégiumok a lakhatás mellett kurzusokat is kínálnak a hallgatóknak. Simon szerint ezek kiegészítésül szolgálnak. „Másodéves egyetemistaként az volt a benyomásom, hogy az egyetemen a 100-150 fős órák nem annyira passzoltak hozzám, a tömegoktatás része személytelen volt, a kisebb, interaktívabb szemináriumokon találtam meg magam.”

A kislétszámú, általában 4-8 fős kurzusokon szerinte valós diskurzus folyik.

„Nem lehet freeriderként meghúzódni a sarokban és alibizni, hátha más majd felszólal. Nem mintha ezzel gond lenne amúgy, egyetemen én is nagyon sokszor demotivált voltam, hogy bármilyen effortot beletegyek, de itt tényleg mindenkiben érzem a motivációt, hogy több legyen és fejlődjön.”

A sávrendszer a szakmai fejlődés alapja a SZISZ-ben. A felvételizők négy sáv közül választhatnak, ezek a Globális politika, a Kormányzati gazdaságtan, a Pénzügyi közgazdaságtan és a Szociológia. Az adott sáv négy félév alatt négy kurzust garantál. „Körülbelül úgy kell elképzelni, mint egy minort. Olyan négy félévből álló tudományterület-elsajátítás, amit önmagában az egyetem nem feltétlenül biztosít” – mondja Simon.

szisz4.jpgA sáv lehet kiegészítő, de meg is erősítheti a hallgatót egy szakterületen. „Blanka, aki most febes társam, a corvinusos gazdinfó mellett szociológia sávot végzett” – mondja Simon. Blanka az egyetemi képzésén kevésbé foglalkozhat oktatásszociológiával, társadalmi egyenlőtlenségekkel vagy akár kvalitatív módszertannal, a szakkolis sávval pótolhatja ezeket. Simon viszont az alap- (és később mesterszak) mellett a SZISZ-ben is a szociológiát választotta. „Bármennyire full egyhangúnak tűnik papíron, így is tudott újat adni, mert az elméleti részt kaptam meg az egyetemen, itt meg nagyon sok gyakorlati tudást szereztem, amit egy TDK-dolgozatba és egyéb kutatási pályázatokba is be tudtam építeni”.

A tagok sokszínűsége a kurzusokban is megnyilvánul Simon szerint. A globális politikai sáv egy IR alapozón túl például politikai gazdaságtanból, migrációkutatásból és külpolitikai elemzésből áll, de ismeretbővítő kurzusokat is szabadon felvehetnek a tagok, például Python-programozást, szociálpszichológiát, politikai filozófiát vagy akár filmesztétika kurzust. A sávos kurzus minden félévben kötelező, felső limit viszont nincs, mindenki a saját időbeosztása szerint választhat.

Rogán Antal vagy Karácsony Gergely jár vissza többet?

A kurzusok mellett szakmai előadások is vannak a SZISZ-ben, májusban például egy volt amerikai kormányzó, Chris Christie tart előadást, de megfordult már a politikai paletta jelentős része náluk, egyszer-egyszer Karácsony Gergely főpolgármesterrel is találkozhatnak a hallgatók, aki maga is sziszes volt. 

Fogalmam sincs, hogy egy főpolgármesternek mennyi ideje van, gondolom nem túl sok. Néha egy-egy e-mailt látni tőle a végzett listánkon, illetve évente egy-egy beszélgetésre elcsíphető. Rogán Antal is tagunk volt, őt sajnos nem tudtuk elérni mostanában” – mondja Simon. A belsős beszélgetéseken gyakori vendégek az itt végzett szakemberek, politikusok.

„Nagyon érdekes tőlük olyan válaszokat kapni, amelyek nem kifejezetten médiakompatibilis sablonválaszok, hanem őszintén megnyílnak, mert van rá lehetőségük” – mondja Simon.

Külsős érdeklődők számára nyitott előadásokat is tartanak: az idei meghívott előadóik között volt Grecsó Krisztián, volt szó a koronavírus hatásáról a labdarúgásban, a szociális lakhatás helyzetéről, az egyetemisták vállalkozási lehetőségeiről, és először rendezték meg a “SZISZ-es esteket” zöld és szociálpszichológia témában. Ezen felül tartanak még SZISZtémákat is. „Picit először húztam a szemöldököm ezen a szójátékon, hogy miért kell mindenbe beleilleszteni ezt a szót, de végül megszerettem” – mondja nevetve Simon. Ezek keretein belül a tagok tartanak beszélgetéseket az őket érdeklő témákban, legyen az az olajárak növekedése, a kínai átnevelőtáborok vagy a bulinegyed jövője. 

A társadalmi érzékenység is megmutatkozik a hétköznapjaikban: pénzügyi nyári szabadegyetemet is tartanak középiskolásoknak, közel húsz éves múlttal. Szintén a társadalmi felelősségvállalás jegyében zajlott egy dokumentumfotó-projekt, amelyben hajléktalanokkal készítettek életútinterjúkat, életüket pedig fotókiállítással mutatták be a Corvinuson, a Bánkitó fesztiválon pedig demokrácia-szimulációs workshopot tartottak.

Bázisdemokrácia, ahol a fenntartó alapítvány csak árnyékszervként működik

szisz1.jpg

A SZISZ-ben nemcsak megemlékeznek a forradalomról, hanem az eszméket is gyakorolják (forrás: Széchenyi István Szakkollégium)

A demokratikus működés központi eleme a kollégiumi gyűlés. Itt határoznak a kollégium egészét érintő lényeges kérdésekről, stratégiáról, megválasztják a szervezetek tagjait. A vélemények és álláspontok terepe ez, ahol mindenki képviselheti önmagát vagy mást. „Sajnos a vitának van egy negatív konnotációja, hogy feltétlenül veszekedést jelenthet. Nálunk viszont diskurzust, véleményütköztetést jelent, ez megvan, és egészséges a kultúrája a SZISZ-ben.”

A SZISZ bázisdemokráciájában minden tisztségviselőt közösen választanak. Az idősebb tagok vagy vezető tisztségviselők ugyanakkor nem rendelkeznek több beleszólással a hétköznapi működésbe.

„Jó egy ilyen utópiában megtapasztalni, milyen a demokrácia” – mondja Simon. „Persze a való életben sokszor más a realitás, de a szakkolis évek jó alapot adnak arra, hogyan lehet egymásért, egymásba bizalmat helyezve működni.”

A fenntartó alapítvány a kollégium hétköznapi működésébe nem nagyon szól bele. „Az alapítvány egyfajta árnyékszervként működik, biztosítja a napi működést, az egyetemmel való kommunikációt, hogy minden rendben legyen a háttérben” – mondja Simon. A döntéshozó szervet alapítók és végzett kollégisták alkotják, a tagságot pedig a diákbizottsági titkár képviseli. 

A kollégium szervezetét négy bizottság menedzseli. A Diákbizottság (“a kollégium szíve”), a Szakmai Tudományos Tanács (kurzus- és szakmai programszervezés, konferenciák) és a Felvételi Bizottság (integráció, marketing és felvételiztetés) hét főből áll, a gazdasági csapatot négyen alkotják - ők írják a pályázati anyagokat, felelősek a fundraisingért és a vállalati kapcsolatokért, és kezelik a többi szervezet, esemény költségvetését.

Az újaknak a szakkollégiumi közeg mélyvíz lehet Simon szerint, ebben a SZISZ egy különleges mentorrendszerrel segít. Minden ÚF, vagyis újonnan felvett kap egy másik ÚF párt, hozzájuk pedig két mentor kapcsolódik. Így jön létre a négy főből álló „kupac”, vagyis az újak beilleszkedését egy sorstársuk és két felsőbbéves tag segíti. A fellowrendszer már a másodéveseknek szól, ők is kapnak egy mentort, aki a szakmai előmenetelüket és a karrierépítést támogatja. A másodévesek egyébként a VÚF-ok, vagyis a „volt újonnan felvettek” a SZISZ-ben, ezzel a kódnyelvvel lesz igazán egyetemista hatása a történetnek.

Simon a mai napig jó kapcsolatot ápol, ahogy ő fogalmaz, a mentorszüleivel.

„A mentorok kapcsolódási pontot adnak a szervezetben, így nemcsak a veled egy évben felvettekkel, hanem az idősebbekkel is tudsz spanolni vagy bármiben tanácsot kérni” – mondja Simon.

Felvételi, nyár, szabadegyetem, bevonó, és sok-sok gin tonic

szisz3.jpg

SZISZ-es nyári életképek (forrás: Széchenyi István Szakkollégium)

„Engem először a téli tábor fogott meg, ekkor még nem voltam igazán tudatos” – mondja Simon. Lehet, hogy csak én voltam a kisebbség, és a mostani generáció a Corvinuson úgy szocializálódik, hogy a diákszervezetek és a szakkolik mindenhol ott vannak. Ez egy nagyon király valóság, ezt kicsit irigylem is a Corvinustól ELTE-sként. Nem azt mondom, hogy nálunk ez a kultúra halott, de nem annyira működik.”

A SZISZ-es élmény tehát a téli táborban indul, április környékén pedig a bevonó következik. Az infóestek alapesetben már egy egészen más világot mutatnak az épületben, már amikor meg lehet őket tartani. „Más feeling, amikor nem zoomon keresztül kell egy prezire rágörcsölve azon gondolkozni, hogy ki lehet a túloldalon” – mondja Simon. „Valóban eljönnek, látod a gesztusaikat, ki lehet belőlük csalni kérdéseket, kik ők, mi érdekli őket, milyen gondolataik vannak.”

Idén május 12-e az írásbeli felvételi leadásának a határideje, a felvételi döntés pedig a szóbeli után, június közepére születik meg. A nagyjából 20 fős évfolyam már a SZISZ sokszínűségét tükrözi.

„A Corfessions-ön amúgy egyszer rákerestem a szakkoli kifejezésre, és a legjelentősebb kérdés az volt, hogy mi a fiú-lány arány egy ilyen szervezetben. Nálunk ez 50-50 körül mozog

– nyugtat meg mindenkit Simon nevetve.

A gólyák élete az ÚF-sörözéssel kezdődik, ahol mindenki megkapja a személyre szabott főzött sörét a koli kertjében. Nekik szól az összerázó tábor is, amelyet elvonulva, családias légkörben tartanak meg a felvételi bizottság és az új évfolyam jelenlétében. „Ez tavaly Héregen volt a Gerecse lábánál, és nagyon feelinges volt, mert pont olyan helyen voltunk, ahol rendelkezésre állt minden: volt egy nagy focipálya, ahol métázni is tudtunk, biliárdasztal, csocsó. Illetve nem voltak szomszédok, így egész este mehetett a buli, napközben pedig megismertük egymást és csomót kirándultunk” – mondja Simon.

szisz8.jpg

Méta a SZISZ-es bevonó táborban (forrás: Széchenyi István Szakkollégium)

A száz fő feletti nyári táborban már a teljes tagság képviselteti magát.  Többnyire vízpartra szervezik, és a buliról, közösségi élményről szól, de néhány könnyedebb szakmai program is színesíti. A nyári tábor mellett szerveződött tavaly még többek között szakmai piknik, falmászás, biciklitúra a Balaton körül, közös múzeum-, színház-, és mozilátogatás is, meg esti kertmozi a Ménesi úti épületben.

Az ősz eleji erdélyi kirándulás meghatározó SZISZ-es élmény. „Ha valami össze tud hozni egy közösséget, az az, hogy egy buszon zötykölődsz a kátyús erdélyi utakon ötven másik emberrel, és együtt lihegve másszátok meg a Székelykő tetejét” – mondja Simon. A kirándulás az élmény mellett a társadalmi felelősségvállalásról is szól, sokszor egy-egy helyi, határon túli civilszervezetnek segítenek a hallgatók.

szisz10.jpg

A Székelykő tetején (forrás: Széchenyi István Szakkolégium)

Nem hagyhatom ki persze a tagság kedvenc alkoholját sem. „Az a baj, hogy nagyon sok sör fogy, és ez tök basic dolog, úgyhogy kéne valami extrát mondani, hogy ne tűnjünk basicnek. Erre a kérdésre egy közvéleménykutatást összedobok még, hogy kellően menők lehessünk” – mondja Simon nevetve. A győztes végül a gin tonic lett. Azt persze nem tudom, mennyire volt ez a kutatás reprezentatív, de azzal a mondattal, hogy „egy jó ginto sose rossz”, nehéz lenne vitatkozni.

A legjobb beszélgetések a konyhából indulnak

Szeptembertől a konyha válik a hétköznapi kolis élet központjává. A “csak egy sör” dilemma itt is megjelenik.

„Nem igazán tervezetten, de lekeveredik valaki vacsorázni, és azt veszi észre, hogy puff, 10-11 óra van, már rég máshol kéne lennie vagy éppen tanulnia kellene, de nem tudja elengedni ezt a közeget” – mondja Simon a konyhában töltött időről.

Simonék az egyik ilyen alkalommal magyar szólásokat elemeztek. „Volt egy srác, aki az instaképeihez felcsapta a magyar szólások és közmondások jegyzékét. Aztán mi is megnéztünk párat, amiből a végén egy félszakmai elemzés lett” – mondja Simon. Az „Aki nem dolgozik, ne is egyék” mondás a felvételi kérdőívben is benne lesz. „Ez tök izgalmas aspektusokat világíthat meg, akár a segélyezés formáiról."

"Szoktunk nyilván kevésbé deep dolgokról is beszélgetni, de szeretem, hogy gyakran esek a komfortzónámon kívül is”  – teszi hozzá gyorsan, némi öniróniával. „Nagyon indokolatlan csevejekbe szoktam belefutni. Hajnal 5, buli vége, és meghallasz két embert második világháborús tankokról meg Pajor Kristófról beszélgetni, teljes nonszensz, de mégis imádod.”

Máskor viszont egészen más irányt vesz a beszélgetés. „Átlagban az egyetemista fiatal felnőttek szerintem megpróbálnak túl korán felnőni, tipikus gyermekbetegség, hogy túlvállalja valaki magát, és nehezen szedi össze az életét, mert mindenfelé vannak kötelezettségei” – vet fel egy másik konyhai témát Simon. „Szeretem az ilyen témákat, mert mindannyian megtapasztaljuk ezeket, és itt nem kell a szőnyeg alá söpörjük őket, mindenről lehet szó.”

szisz5.jpg

Egy átlagos nap a konyhában a járvány előtt (forrás: Széchenyi István Szakkollégium)

„Amikor valaki felteszi azt a kérdést a konyhában, miközben éppen a rántottámat csinálom, hogy hogy vagy, akkor ő valóban kíváncsi arra, hogy mit gondolsz, őszintén figyel” – mondja Simon. „Tudod, amikor a tekintetét nézed, és nem el-el tekint, hanem tényleg őszintén kérdez vissza. Itt elég nagy az egy négyzetméterre jutó ilyen emberek száma.”

A közösségépítésben a hasonló beállítottság segít, könnyebb így megtalálni a közös hangot Simon szerint. A legjobb barátai is nagyon sokszínűek: van, aki psz-es, más politológiát tanul a Corvinuson, de akad közöttük orvostanhallgató is. „A SZISZ sokszínűsége hozzájárul ahhoz, hogy olyan emberekkel sodorjon össze a sors, akikkel nagyon kevés esélyem lett volna találkozni”.

Megismerni egymást a zenén keresztül akkor is, amikor a járvány miatt máshogy nem lehet

Az élet tehát minden nap zajlik a kollégiumban. Vagyis ez az elképzelés egészen addig, amíg be nem állít a valóság és a koronavírus-járvány, ami pont a közösségi életet nehezíti meg. A SZISZ-eseknek sem volt könnyű ez az időszak, főként a kupacrendszerre tudtak építeni Simon szerint. Emellett igyekeztek a közösségi életből is megtartani valamit, például van a kollégiumnak egy kétszobás közösségi helyisége, ide (tíz főnél kevesebben) bármikor mehettek társasozni, beszélgetni. Sokat kirándultak, a napi kapcsolattartás pedig náluk is az online térbe helyeződött át.

Simon személyes kedvence a facebookos zenecsoport lett. „Ha lehetne egy szubjektív dolog, ami alapján szívesen felvételiztetnék, az az, hogy mennyire sokrétű az illető Spotify-playlistje” – mondja nevetve.

Tök izgalmas embereket a saját zenéikről írni látni. Olyan dolgokat tudsz meg róluk, ami lehet, hogy nem merül fel egy sima beszélgetésen.”

Nem bírom ki, hogy ne kérdezzek rá a legutolsó beküldött zenére. Ez a svájci származású, indie-pop előadó, CRISTALLIN „TIDES” című száma, aki a Spotify szerint dallamos és álmodozó popot ötvöz gyengéd hanghullámokkal és elektronikus elemekkel, és őszintén szólva egy szakkolinál ez az alternatív vonal egyáltalán nem lep meg.

A legutóbbi zene a SZISZ-es zenecsoportból az alternatív elektronikus vonalat erősíti

„Tök jó olvasni az emberek posztjait, hogy 14 éves koromban ez a zene számomra azért volt fontos, mert…” – mondja Simon a csoportról. „Most ez a “zenés biográfia” kihívás van, de ezzel párhuzamosan fut egy kedvenc albumos kihívás is.” Emellett korona-playlistet is csináltak, ahol az otthonlét alatt megszeretett számokat gyűjtötték össze egymásnak, amik majd egy nyári bulin fel is csendülnek.

A zenei kapcsolódás mellett voltak együtt e-színházban, tartottak online film- és társasklubot is, „ezek a random együttlétek sokat dobtak azon, hogy jól működött a közösség”. A sablonosságtól félve említi meg Simon a “már-már család” kifejezést erre, akármilyen közhelynek hangzik szerinte.

A külvilágra is nyitottnak kell maradni

A szakkollégium persze kötelezettségekkel is jár, ami az elején egy meredek tanulási görbe arról, hogyan illessze ezt be a hallgató a hétköznapjaiba. „Nem volt könnyű anno édesanyámnak elmagyarázni, hogy én azért nem fogok most egy családi programon részt venni, mert kollégiumi gyűlésem van” – mondja Simon. „Néha vannak ilyen helyzetek, amiket fel kell oldani, de azért nem jellemző, hogy sok lemondással járna.”

A szakkolis élet ugyanakkor néha rá is telepedhet az ember életére, Simonnak is kellett egy félév Erasmus, hogy fel tudjon frissülni. „Amikor visszajöttem, ismét újult erővel tudtam belevágni dolgokba."

"Ez egy olyan környezet, amit nem igazán akarsz megváltoztatni, mert tök jól elvagy. Néha a felfedezni vágyást vissza kell pumpálni az emberekbe, és szuper, hogy például a külföldi cserefélévek abszolút hétköznapi, támogatott dolgok.”

Azért arra is kitérek, hogy mindenkinek való-e ez az élet. Simon itt a bentlakást emeli ki, ami ugyan nem kötelező, de ajánlott dolog a közösség miatt. „Nem kizáró ok, csak olyan, mintha a fagyinak csak tölcsérét ennéd meg. Nem rossz, de nem az igazi” – mondja Simon.

A szakkollégiumi élethez szükséges a nyitottság. Az ideális sziszes Simon szerint az, aki hajlandó kinyitni a saját elméjét, mer kérdezni, mer a válaszokon gondolkodni, és az első reakciója nem az elutasítás, hanem a mögöttes miértek megkeresése. A nyitottságon túl még a hálát emeli ki. „Ez szintén nagyon szentimentális, de ha megtalálod, hogy mit adhat neked ez a közeg, akkor az onnantól megfog, és te is visszaadnál - nem azért, mert kötelező, hanem mert a részeddé válik, tennél érte.”

Ha érdekel a SZISZ és jelentkeznél hozzájuk, május 12-ig megteheted az írásbeli kérdőív kitöltésével, melyet a szakkoli honlapján vagy a felvételi Facebook-eseményében találsz. További infókért és eseményekért ajánljuk a SZISZ Facebook-oldalát.

 

Bázisdemokrácia, sokszínű közösség és szoba a Gellért-hegyen, ahol nem húzódhatsz meg a sarokban Tovább
Nemzetközi szakkollégiumi kapcsolatokat épít az EVK

Nemzetközi szakkollégiumi kapcsolatokat épít az EVK

evk.jpg

Az EVK Szakkollégium évtizedek óta fontos része a Corvinus szakmai és közösségi életének. A kezdetben vállalkozói tematikájú szakkollégiumnak elengedhetetlen azonban, hogy az üzleti képzés igényeit követve maga is fejlődjön, alkalmazkodjon a fellépő trendekhez, ellenálljon a kihívásoknak. Az EVK választmányi tagjaival, Hidvégi Zsófia elnökkel és Szabó István külkapcsolati vezetővel a szakkollégium nemzetközi programjairól, lehetőségekről és tervekről beszélgettünk. 

2021.04.16. Írta: Hujber Sándor, borítókép: EVK Szakkollégium

Az idén 30 éves EVK Szakkollégium egy átfogó szervezetfejlesztő programban sok eddigi tevékenységét megújította és kiegészítette. Az egyik legfontosabb terület a nemzetközi vonal erősebb képviselete. Ezt egyértelműen a tagi érdeklődés szülte, amely már a korábbiakban is megnyilvánult, mind a tagság külföldi mobilitásában (pl. Erasmus, külföldi mesterképzés), mind egyéb szakmai területeken (például külföldi előadók meghívása, angol nyelvű kurzusok szervezése).

A nemzetköziesedés okai és csatornái

Év elején az új vezetőség az EVK30-as stratégia megalkotásakor definiált csatornákat, amelyeken keresztül előrelépést szeretne elérni a nemzetköziesedés folyamatában. Ilyen a külföldön élő alumni közösség bekapcsolása, az egyetemi kapcsolatok, a nyugat-európai NGO-kkal és a külföldi diákszervezetekkel való együttműködések. Az EVK-s pályafutás valamely szakaszában a külföld gyakran játszik fontos szerepet az egyének életében. A vezetőség azt szeretné elérni, hogy a közösségből ne essen ki senki azért, mert külföldi programokat (is) választ, vagy ne kelljen lemondania a mobilitás lehetőségeiről a szakkollégista életút javára.

A más országban mesteres tanulmányokat folytató EVK-sok vérkeringésben tartása fontos feladat. Ez sokat lendíthet a magyar felsőoktatás reputációján is, hiszen eddig is gyakran tapasztalta a vezetőség, hogy a kint tanuló szakkollégisták képesek becsatornázni ottani professzorokat, diákszervezeteket a budapesti szakkollégiumi életbe. EVK-s tanuló volt már a rotterdami CEMS-klub elnöke, máskor Erasmusról visszatérő szakkollégista hívta el a kedvenc előadóját a külföldi részképzésről hazai előadásra, így segítve a nemzetközi tudásmegosztást. 

A stratégia tehát a jelenlévő tagsági igényeire épül: részint már meglévő jó gyakorlatok formalizálásáról, részben bővítésről és innovációról van szó.

o_zs_0238.jpg

Kép: Örsi Zsanett, Közgazdász

Célkitűzések

A szakkollégium vezetősége nem volt tétlen a nemzetközi jelenlét kiterjesztésében. Az EVK jelenleg is tagja egy európai szakkollégiumi hálózatnak, a European University College Association-nek (EUCA), melyenek keretében a tagság számára konferenciák, study visitek állnak rendelkezésre. Partnerkapcsolatok épültek ki különböző diákszervezetekkel, például a ConnectINg St. Gallen-nel, illetve a V4SDG-vel, a visegrádi országok diákjainak fenntartható fejlődés tematikájú nonprofit szervezetével közös kurzus valósult meg.

Jelenleg számos egyéb kapcsolatról még tárgyalnak.

Az EVK elnöke szerint nagy megerősítés lehet az egész magyar szakkollégiumi közösség számára, hogy a külföldiek szemében óriási előny a hazai diákszervezetek fejlett szervezeti és vitakultúrája.

A tagság  tapasztalatai alapján a hazai közösségek fegyelmezettebb, hatékonyabb keretek között működnek, mint akár a nyugati elitegyetemeken, ahol általában kisebb a szervezeti fókusz, és informálisabbak a kapcsolatok. Emellett persze fontos, hogy a hazai diákok külföldi példákból és tapasztalatokból tanuljanak, más országokból származó esetleges jövőbeni kollégákkal eszmecserét folytassanak. A St. Galleni partnerség keretében például már megvalósult egy vitaest a nukleáris energiáról.

Cél az is, hogy az EVK segítsen az előítélet lebontásában, miszerint a szakkollégiumok egy kívülről áttörhetetlen közeget jelentenek. A vezetőség szeretné ezt az intellektuálisan stimuláló közeget különböző élettapasztalatok és emberek megismerésével minél inkább bővíteni Európában és a tengeren túl. 

Illeszkedés a Corvinus stratégiájába

A magyar szakkollégiumi modell egy egyedi modell a tanulmányok személyre szabására, és az EVK vezetősége szerint a tanulók érdeke, hogy Európa-szerte ismert és elismert legyen.

Hidvégi Zsófia tapasztalatai szerint az európai felsőoktatási szakértők általános véleménye, hogy a szakkollégiumok egy értékes és versenyképes értékajánlatot képviselnek, ám sajnos hírük ehhez képest nem eléggé elterjedt. 

v_zs_0018_4.jpg

Kép: Váradi Zsófia, Közgazdász

Az EVK új stratégiája igyekszik kiegészíteni a Corvinusét: az új szervezetfejlesztés nem a külföldi tanulmányok előnyben részesítéséről szól, sokkal inkább egy széles körű döntési lehetőséget kíván biztosítani a tagoknak, hogy minél sokoldalúbban építhessék az életútjukat. A Corvinus jelenlegi stratégiájában is fontos szerepe van a nemzetközi jelenlétnek, és a szakkollégium is erre törekszik. Például nemrég Dr. Jeffrey Sachs,  neves amerikai professzor volt a szervezet vendége, és az előadás az egyetem diákjai, kutatói és oktatói előtt is nyitott volt. A nemzetköziesedés nemcsak a kollégium falain belül, hanem azon kívül is képes új kapukat megnyitni.

A Corvinus megújulási stratégiája irányelvet, löketet is ad, arra sarkallja az EVK-t, hogy még magasabbra helyezze szakmai mércéjét.

- véli a szakkollégium vezetősége. 

Ahogy a versenyképességi elméletek szerint az innovációnak mindig sokoldalú, számos területre kiterjedő hozadékai vannak, úgy bízik a vezetőség abban, hogy a nemzetköziesedés hatékonyabbá fogja tenni a diákszervezeti élet minden szegmensét. A munkaerőpiacon elengedhetetlen a magabiztos angol nyelvtudás, a külföldi szaktekintélyek legújabb gondolatainak megértése, a nemzetközi hírfolyamokkal való lépéstartás, a Magyarországon végzett tevékenység nemzetközi viszonylatba való elhelyezésének képessége vagy akár a prezentációs készségek. A külföldön megjelenő munkaerőpiaci igények előbb-utóbb hazánkba is becsatornázódnak, így ezekkel is jó tisztában lenni. A vezetőség szerint ha a szakkollégium e területekre koncentrál, évek múlva egyéni és közösségi szinten egyaránt érezhetőek lesznek a kedvező hatások. 

Pozitív kilátások a jövőre nézve

Az EVK-s identitás jó eséllyel végigköveti a volt szakkollégisták életútját, ezért nagyon fontos, hogy akárhova kerül az ember a világban, ezt a hálót mindig maga körül érezhesse.

- mondja Szabó István, a szakkollégium külkapcsolati vezetője. A koronavírus egyik váratlan előnye volt, hogy a külföldön tartózkodó szeniorok közössége, ami New Yorktól Szingapúrig több mint száz főt tesz ki, könnyen elérhetővé vált az online térben. A vezetőség úgy döntött, a korábbi féléves szenior-konferencia mellett a havi szenior kerekasztal-beszélgetéseket is fog tartani a külföldre került alumni-tagok hatékonyabb becsatornázására, EVK-s identitástudatuk fenntartására. 

Ennek első alkalma március második hetében zajlott ingatlanpiaci témában. Résztvevője volt egy egykori szakkollégista, aki jelenleg Izrael egyik legnagyobb ingatlanfejlesztő cégénél dolgozik. A volt tagoknak akik jelenleg külföldön élnek, ma is nagyon jól esik hallani a Corvinusról, az EVK-ról és a Kinizsi Kollégiumról. A nemzetköziesedésnek persze a gólyák számára is értéke van, hiszen ezzel a szakkollégium életpályamodellje még inkább egyedivé válik. Az EVK idei felvételijének határideje április 18., a vezetőség bízik benne, hogy a fejlesztések sok elsős figyelmét felkeltik majd.

Nemzetközi szakkollégiumi kapcsolatokat épít az EVK Tovább
“Egyedül nem lehet mindent elérni” – szakmaiság és közösség a Heller Farkas Szakkollégiumban

“Egyedül nem lehet mindent elérni” – szakmaiság és közösség a Heller Farkas Szakkollégiumban

heller_csoportkep.jpg

A Heller Farkas Szakkollégium lehetőséget biztosít a pénzügyi érdeklődésű hallgatóknak a szakmai fejlődésre, ráadásul egy összetartó közösséget is kínál. A szervezetről Kovács Boglárka elnökkel és Biroga Bence szakmai vezetővel beszélgettünk.

2021.04.15. Írta: Kovács Anna, képek: Heller Farkas Szakkollégium

Az 1996-ben alapított Heller Farkas Szakkollégiumban együtt van jelen a szakmaiság, közösség és társadalmi érzékenység. A tagok támogatják egymást, és a tagság egy része együtt lakik a ’Farkaslakban’, emiatt leginkább itt zajlik a közösségi élet, számos lehetőség van egy összetartó közösség kialakítására.

„Jól felállított szervezeti keretrendszerrel rendelkezünk, emellett pedig együtt lakunk, tehát nem csak a szervezeti feladatainkban érintkezünk. Együtt éljük meg az egyetemi éveink mindennapjait” – emeli ki a kollégium szakmai vezetője, Biroga Bence.

Szakmaiság

„Alapvetően pénzügyi fókuszú a szervezet, de jelen vannak társadalomtudományi vagy üzleti érdeklődésű hallgatók is. A tagság igényei alapján szervezzük a kurzusokat, az a lényeg, hogy nyitottak legyenek a tagok, és akár új érdeklődési kört fedezzenek fel” – mondja Kovács Boglárka, a szakkollégium elnöke.

A korábbi években a kurzusokon szó esett többek között befektetési modellekről, fiskális és monetáris politikáról, adatbányászatról, kockázati tőkéről és műkincskereskedelemről, de programozó képzések is rendszeresen indulnak. Az újonnan felvett évfolyam számára kötelező az alapozó kurzus elvégzése, de a többi óra tekintetében a kínálat félévről félévre változik a tagok igényeinek megfelelően. Egyéb szakmai alkalmakat, például konferenciákat is szerveznek a kollégium hallgatói, továbbá gyakran a szeniorok biztosítanak ígéretes lehetőségeket az aktív tagok számára.

heller_eloadas.jpg

„A szakmai kurzusok aktivitást igényelnek. Ezen túlmenően a szakmai követelményeink közé tartozik többek között a nyelvvizsgakritérium, valamint tagjaink TDK-dolgozatot is írnak” – mondja Bence.

Jelentős szakmai események a szakkollégium életében a saját szervezésű őszi Heller Farkas szakmai hét és a tavaszi konferencia.

Szerintem a műhelybeszélgetések a szakmai pillérünk ékkövei. Ahhoz, hogy interdiszciplináris élményt nyújtsunk tagjainknak és bővítsük a látókörünket, műhelybeszélgetéseinkre a tudományok, az élet és a művészet minden területről érkeznek vendégeink.

– mondja Bence.

„Szakmai, akadémiai fejlődésen túl a szervezetben fokozatosan egyre nagyobb felelősséget lehet vállalni. Hamar vezetői szintre lehet jutni, így a vezetői készségeket is lehet fejleszteni. Autonóm módon működünk, nincsen állandó külső segítség, ám az alumni tagokra valamilyen szinten támaszkodhatunk. Így a problémamegoldó, szervezési és vezetési képességeink nagyon sokat fejlődnek” – mondja Boglárka.

A működéshez szükséges erőforrásokról a kollégisták gondoskodnak, a ‘Tőke team’ szervezeti egység foglalkozik pályázatokkal és szervezeti kapcsolatokkal. Emellett a társadalmi felelősségvállalás jegyében a szakkollégiumi tagok leginkább oktatási tevékenységekben vesznek részt, középiskolai és egyetemi szinten is, illetve mentorprogramot működtetnek.

A karrierutakat tekintve a legtöb tag mesterszakot végez, és pénzügyi, gazdasági területen helyezkedik el: bankokban, tanácsadóként, vállalkozóként vagy akadémiai szektorban is dolgoznak az alumni tagok.

heller_iroda.jpgKözösség

„Egyedül nem lehet mindent elérni, és a Heller nekem egy inspiráló társaságot adott.”  – Biroga Bence

„A támogató közeg adta nekem a legtöbbet, szoros barátságok kötődnek, és a későbbiekben is számíthatunk egymásra.”  – Kovács Boglárka

Boglárka és Bence hangsúlyozzák a közösség kiemelkedő szerepét a szervezetben. A Corvinus Egyetem elsőéves hallgatói jelentkezhetnek a szakkollégiumba. „Úgy tudunk összetartó közösséget kovácsolni, ha évente csak egy évfolyamot indítunk el” - mondja Boglárka. A taglétszám 50 fő körül van, így sokkal szorosabb kapcsolatok tudnak kialakulni a tagok között.

„Amikor fevesszük az új tagokat, nagyon odafigyelünk az integrációjukra. Először egy összerázó, majd egy nyári táborban vesznek részt. Továbbá minden elsős kap egy mentort, aki megismerteti a szervezettel és a közösségi életbe is bekapcsolja az új Hellerest. A Farkaslakban egy külön csapat foglalkozik a programok, kirándulások szervezésével, de spontán is szokott kialakulni éjszakába nyúló társasest” – teszi hozzá az elnök.

„Együtt járunk kurzusokra, az egyetemi vizsgákra is közösen tanulunk. Kialakulnak olyan spontán beszélgetések is, melyek hozzátesznek a szakmaisághoz – a szakmaiság és a közösség teljesen áthatja egymást” – mondja a szakmai vezető.

heller_szervezetifelepites.jpg

A szakkollégiumi közösségben fontos a szervezeti aktivitás, így a Heller-tagságnak elengedhetetlen eleme a közgyűléseken és táborokban való részvétel. A tagság előnyei közé tartozik, hogy a Helleres hallgatóknak megnyílik a lehetőség, hogy más corvinusos szakkollégiumok előadásain, kurzusain is részt vegyenek.

Bence szerint érdemes előzetesen tájékozódni, hogy az érdeklődő megtalálja a számára minden tekintetben legmegfelelőbb kollégiumot: „Fontos, hogy a jelentkező úgy érezze, szívesen tartozna a közösséghez, és szeretne élni a szakmai lehetőségekkel.”

Ismerd meg a Hellert közelebbről!

A Hellert több rendezvényen, például a kimondottan elsősöknek szervezett Heller Pénzügyi Képzésen lehet jobban megismerni. Az előadások normál körülmények között az egyetemen zajlanak, de a szemináriumokat a Farkaslakban tartják. Az elsősöknek idén online bevonó tábort szerveznek, ahol a közösségről is többet megtudhatnak.

„A Heller Farkas Szakkollégium szakmailag nyitott embereket keres, akik szeretnének fejlődni, szorgalmasan dolgozni, többet kihozni az egyetemi évekből. Mindezt egy felejthetetlen élmény keretében, hiszen nálunk a szakmaiság és közösség elválaszthatatlan” – hangsúlyozza Bence.

A tagok nagyrészt a Pénzügy és számvitel szakról vagy egyéb korábban G- és K-karos szakokról érkeznek. A felvételi áprilisban zajlik, írásbeli és szóbeli fordulóból áll. Az érdeklődöknek már most érdemes részt venni a szakkollégium programjain, amiről a Heller közösségi oldalain és weboldalán tudnak tájékozódni.

“Egyedül nem lehet mindent elérni” – szakmaiság és közösség a Heller Farkas Szakkollégiumban Tovább
Sokszínű világnézetek a Gyakorlati Diplomácia Szakkollégiumában – Interjú a szervezetről és a közeledő felvételiről

Sokszínű világnézetek a Gyakorlati Diplomácia Szakkollégiumában – Interjú a szervezetről és a közeledő felvételiről

thumbnail_kozosseg2.jpg

A Gyakorlati Diplomácia Szakkollégiuma olyan hallgatókat vár, akik érdeklődnek a nemzetközi kapcsolatok és politika iránt, és szeretnék egyetemi tanulmányaikat gyakorlatias képzésekkel és aktív közösségi léttel kiegészíteni. Hordós Alex, a Felvételi Tanács vezetője interjúnkban elmondja, milyen lehetőségeket nyújt a GyDSz, mit jelent tagnak lenni és hogyan jelentkezhetsz hozzájuk.

2021.02.09. Írta: Taxner Tünde / Fotók: Szajki Bálint

Milyen belülről a GyDSz?

Kicsit szkeptikus voltam az elején amikor csatlakoztam, mert nagyon féltem attól, hogy a szakkoli egy szektariánus, elitista gondolkodást szül, de ez egyáltalán nincs így. Ellentétben egy szektával, itt nincs egy vezérelv, alapjellemzőnk a véleménypluralizmus. A világnézetek sokszínűek a GYDSZ-ben, ami az egyik legfőbb értékünk. Állandóan kritikusak vagyunk önmagunkkal szemben, így sosem tudunk befásulni, és ez nagyban segít abban, hogy rendszeresen fejlesszük önmagunkat és a szervezet működését. Van egyfajta önkritika a szervezeten belül, amit én kifejezetten előre mutatónak tartok. 

Miben különbözik egy szakkollégium egy diákszervezettől? Kötelező ott lakni?

Számomra a szakkoli egy sokkal integráltabb, az egyetemi életemnek egy sokkal nagyobb perspektíváját lefedő szervezet, mint amit egy diákszervezetnél el tudok képzelni. A szakkollégiumi összetartás feelingje meglepően erős, főleg a Corvinus hét szakkollégiuma között, ami azért nagy lehetőség, mert van egyfajta érdekérvényesítés is.

Mindenképp kiemelném a kurzusrendszert, mint a szakkollégium egyik fő oszlopát. Ennek segítségével az egyetemi tanórákon túl, egyedi jelleggel kapunk hasznos elméleti és gyakorlati tudást, kiegészítve az általános tantervi anyagot. A GyDSz-ben minden szemeszterben két kurzust kell a tagoknak teljesíteniük, és mivel a tagság érdeklődése határozza meg, hogy milyen oktatókat melyik szakterületekről kérünk fel, eléggé személyre szabott a rendszer.

A szakkoliban benne van az együttlakás élménye is, ami amellett, hogy nem kötelező, egy nagyon jó opció lehet azok számára, akik biztosra szeretnének menni abban, hogy kapjanak helyet, hiszen a rendelkezésre állókat úgy töltjük fel, ahogy szeretnénk. Emiatt van egy erős közösségi bázis a koliban, ami nekünk a Ráday utcában, a Földes Ferenc Kollégiumban van.

img_3338.jpg

Mire fókuszál a GyDSZ? 

A Gyakorlati Diplomácia Társasága volt a GyDSz elődje, 2017-ben lettünk szakkoli. Fő profilunk a nemzetközi és a világpolitika, a lehető legszélesebb spektrumon értelmezve. Elsősorban a nemzetközi tér politikai részével foglalkozunk, de ez nem jelenti azt, hogy ne fordítanánk figyelmet gazdasági, jogi, kulturális vagy egyéb tudományterületeket érintő folyamatokra. A diplomáciára is igyekszünk hangsúlyt fektetni annak érdekében, hogy a nemzetközi kapcsolatok iránt érdeklődő személyeknek olyan képességeket tudjunk adni, amik a későbbi munkájuk során hasznukra válnak. Így például előadói-retorikai készségeket, íráskészséget érintő technikákat vagy olyan soft skilleket lehet náluk fejleszteni,  amelyek a hivatalos interakciókban elengedhetetlenek. Ezeket a GyDSZ-ben nagyon jól el lehet mélyíteni azon a szinten túl, amit az egyetemen megtanulsz. 

Milyen kurzusokat indítotok a tagoknak? 

Minden félévben kötelezően és szabadon választható kurzusokat hirdetünk meg. A besorolás attól függ, hogy mik a követelmények, és mennyire terhelik meg a hallgatókat. Egy félévben két kurzust kell teljesíteni, abból legalább egy kötelezően választottat. A tematika változó, mert mindig a tagok igényeire szabjuk. Vannak visszatérő területek, slágertémák – nagyon régóta fut például egy, a magyar külügy működését bemutató kurzus, és az elsősöknek mindig szokott lenni egy, a nemzetközi kapcsolatok elméletébe bevezető kurzus. Rendkívül változatos a kínálat, én részt vettem már a nemzetközi környezetjogtól a Közel-Kelet aktualitásain át filmelméleti kurzuson is. 

img_3350.jpg

A kurzusrendszerünk éppen megújul, a következő szemesztertől négy szakirány elindítását tervezzük: nemzetközi jog és nemzetközi szervezetek, külügy és diplomácia, közgazdaságtan (természetesen nemzetközi kitekintéssel), valamint a világpolitika-tanulmányok, melybe geopolitikai, biztonságpolitikai és nemzetközi politikaelméleti kurzusok fognak elsősorban kerülni. Akik idén felvételiznek, azok reményeink szerint szeptembertől már a szakirány szerinti rendszerben fognak tanulni, és ezalapján tudnak majd maguknak kötelező kurzusokat választani. A tavaszi félévben hagyunk nekik egy kis időt, hogy akklimatizálódjanak a körülményekhez, és eldöntsék, hogy milyen irányba szeretnének indulni. 

Milyen programokat kínáltok a tagoknak és az érdeklődőknek a következő félévben? 

A GyDSz-ben egy pontrendszert kell teljesíteni ahhoz, hogy a félévet elfogadottnak tekintsük. Ennek három pillére van: a szakmai, a közösségi és a szervezeti. Az utóbbi a szakkollégiumon belüli szervezői tevékenységre vonatkozik. A másik kettő abból áll össze, hogy részt veszel azokon az eseményeken, amiket a szakkoli a belső tagságnak vagy a tágabb közönségnek szervez. A programok 80 százaléka magyarul zajlik, de vannak dedikáltan dsc05107_jpeg.jpgangol nyelvűek is, még a kurzusok között is. A tagság egyéb nyelvtudása mentén szoktunk más idegen nyelven is szervezni, jelenleg a franciával kísérletezünk.  

Külsősöknek is sok programot szervezünk, például pár hete egy Netflixes dokumentumfilmet, a Death to 2020-t vettük szakmai szempontból górcső alá. De lesz nemsokára infóestünk, valamint egy nyílt szakmai előadás arról, hogy a koronavírus hogyan alakította át a nemzetközi erőviszonyokat. A Karrierutak nevű visszatérő programunk arról szól, hogy Nemzetközi Tanulmányok (NT) szakos diplomával hol lehet elhelyezkedni, és ezek a munkaterületek milyen képességeket igényelnek. 
 

Milyen szakokról jönnek a tagok?

A tagság magját a nemzetközi tanulmányok és a nemzetközi gazdálkodás szakos hallgatók adják, de nagyon sok másik szakról is vannak tagok. Jellemző, hogy valaki alapszakon ezeken van, és utána mesteren máshol folytatja, vagy akár fordítva, mesteren csatlakozik a GyDSz-hez. Én most jogot hallgatok úgy, hogy NT-s alapszakos voltam, és teljes jogú tagnak érzem magam. Van nálunk politikatudomány és kommunikáció szakos, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről vannak nemzetközi igazgatási szakosok, és egy-egy ember jár unikálisabb szakokra, mint például a földrajz-történelem tanárszak vagy a pénzügy mesterszak.

A corvinusos NT alapképzésen a negyedik félévben van az a tantárgy, ami részleteiben bemutatja a tudományágat, amivel mi foglalkozunk. Előtte kevésbé fókuszált a képzés, nem alakul ki a hallgatóban egy koherens kép arról, hogy érdemben miről szól az “IR”, azaz a nemzetközi kapcsolatok (International Relations). Ennyi előnye lehet egy első évben már GyDSz-es hallgatónak, mivel neki nagyon az elején el fogjuk mondani, hogy mit lehet kezdeni a nemzetközi tanulmányokkal, és hogy miért érdemes a nemzetközi politikával tudományos igényességgel foglalkozni.  

Bármelyik egyetemről lehet csatlakozni?

Nincs megkötés, de valamennyire alapvetés, hogy a társadalomtudományok területéhez érdemes érteni. Ez nem azt jelenti, hogy ne jelentkezhetne hozzánk orvostanhallgató vagy építészmérnök, de a felvételin fel szoktuk mérni, hogy kinek van meg ez az alaptudása. A szakkoli tevékenységének központja Budapest, ezért a pesti egyetemeket célozzuk. Ahhoz, hogy a szakkoliban működni tudj hozzátartozik, hogy közösségi és szakmai eseményeken megjelenj. A kiscsoportos kurzusokra is be kell járni, ezek világjárvány-mentes esetben kontaktórásak, és 90 százalékban a BCE pesti campusán szoktak lenni. 

Ki jelentkezhet hozzátok? Milyen érdeklődési körű tagokat vártok?

Mindenképpen kell rendelkezni egyetemi hallgatói jogviszonnyal. Ha éppen Erasmuson vagy, akkor online nem probléma a felvételi, de egy ponton túl jelen kell lenni a programokon. A társadalomtudományi érdeklődés erősen ajánlott, hiszen a felvételin ki fog tűnni, hogy ki ért hozzá jobban, és őket fogjuk preferálni. Fontos, hogy a Corvinuson van egy olyan megállapodás, hogy egy félévben csak egy szakkoliba lehet jelentkezni, és csak egy szakkolinak lehetsz tagja a corvinusosok közül. Ha egy másik egyetemen vagy egyéb szakkollégium tagja, akkor jelentkezhetsz, de a Corvinuson csak egyben próbálhatod meg a felvételit, amit le is szoktunk egymás között ellenőrizni. 

dsc05003_jpeg.jpg

Hogyan zajlik a felvételi?

A felvételi két fordulóból áll: van egy írásbeli, amihez egy motivációs levél, egy önéletrajz és három írásbeli feladat megoldása szükséges. Az első feladat egy szakmai mérés, ahol a jelentkező 10-15 kérdésből kiválaszthat egyet, és arról kell egy másfél-két oldalas, koherens esszét írnia. Ebben főleg a véleményére vagyunk kíváncsiak, és arra, hogy mennyire tud egy általánosabb kérdést röviden, tömören, de valamennyire tartalmasan kifejteni. Például ez egy olyan feladat lehetne, hogy „A 21. század Kína évszázada lesz. Érvelj az állítás mellett vagy ellen.” 

A második feladat egy kreatív kérdés. Egy-másfél oldalban kell például egy olyan kérdésre válaszolni, hogy mi lenne az a tantárgy, amit kivennél a középiskolai tantervből, és mit tennél be helyette. Itt leginkább érveléstechnikai, szemléletbeli dolgokat nézünk, hogy mennyire egyedi a gondolkodásmódja, mennyire tudja más szemszögből látni a dolgokat a jelentkező. A harmadik feladat egy cikk-kommentár: általában nemzetközi politikához kapcsolódó szakemberek cikkeit adjuk oda a felvételizőnek, három közül kiválaszthat egyet. Ehhez egy egyoldalas kommentárt kell írnia arról, hogy egyetért-e, miben és miért.

Ha érdekel a felvételi, a pontos menetéről és az idei kérdésekről a GYDSZ február 17-ei infóestjén tájékozódhatsz!

A három feladatból kialakul egy pontozott rangsor, ami alapján a hallgatók bejutnak a második, szóbeli fordulóba. Itt kicsit visszatérünk az írásbeli szakmai anyagára, belemegyünk, hogy mennyire ismeri az adott kérdés aktualitásait, de már nagyban fókuszálunk arra is, hogy a jelentkező milyen érdeklődéssel rendelkezik, milyen tapasztalatai emelhetik ki a többiek közül. Nagyon fontos azt megnézni, hogy ténylegesen aktív tagja lesz-e a szervezetnek, akár szervezésben vagy a háttérmunkában.

Utána az írásbelit és a szóbelit 40-60 százalékos arányban súlyozzuk, és kialakul egy rangsor. A rangsor felső részét vesszük fel – a szám évente változó, ez két éve már csökkenő tendenciát mutat, mivel igyekszünk a taglétszámot egy olyan szinten tartani, amit még elbír a szervezeti struktúránk. Az aktív tagságunk 70 fő körül van, emellett van 7-8 passzív tagunk (akik Erasmus, megterhelőbb egyetemi szemeszter vagy egyéb ok miatt passziváltattak) és nagyjából 10 senior tagunk, akik már elvégezték a szakkolit, de továbbra is velünk vannak. Ezen kívül van egy elég kiterjedt alumni hálózatunk, ők jellemzően visszatérő előadóként, kurzustartóként vagy munkakeresésben összekötőként szoktak szerepelni. 

thumbnail_kozosseg_final.jpg

Hogyan válnak az újonnan felvettek igazán taggá?

A felvételi után egy nagyon erős integrációs folyamat indul el, melynek során a szakkoli régebbi tagjai mentorálják az újakat, hogy mindenképp magukénak érezzék a szervezetet, és gördülékenyen menjen a beilleszkedésük. Ebben az időszakban nagyon sok közösségi, ismerkedős programot szoktunk szervezni.

Az egyik legsarkalatosabb pontja a szakkollégiumi működésnek, hogy milyen mélyen tudja bevonni a tagokat. Ha nem érzi úgy a felvett ember, hogy érdeklődnek iránta, akkor kihullik, ami neki és a szakkolinak sem tesz jót.

Tavaly a felvételinket gyakorlatilag kettévágta a vírus, a szóbelik közepén kellett váltani az online felületre. Nem adja ugyanazt az élményt, de sikerült lebonyolítani a felvételit, és egészen a nyári lazításokig online működtünk, amit valamennyire sikerült megugornunk. Nem akarom azt mondani, hogy tökéletes volt, mi is először csináltunk ilyet, de remélem, hogy idén a tavalyi év tanulságai szerint tudunk korrigálni. 2021 tavaszán online lesz az egész felvételink és utána a mentorálás is.

Az a célunk, hogy az új tag minden hátráltató körülménytől függetlenül érezze azt, hogy része valaminek és a közösség érdeklődik iránta. A jelenlegi nehézségek ellenére jó szívvel tudok minden érdeklődőt biztatni arra, hogy jelentkezzen.

A szakkollégiumi lét olyan pluszt tud adni az egyetemi évekhez, amit nem kap meg semmi más által, jelentsen ez kapcsolati tőkét, szakmai tudást vagy életre szóló barátságokat.

Sokszínű világnézetek a Gyakorlati Diplomácia Szakkollégiumában – Interjú a szervezetről és a közeledő felvételiről Tovább
süti beállítások módosítása