Közgazdász Online


Leköszönő rektor, elnöki beszámoló és módosított Hallgatói Követelményrendszer a Szenátus júniusi ülésén

Leköszönő rektor, elnöki beszámoló és módosított Hallgatói Követelményrendszer a Szenátus júniusi ülésén

b_v_173_1.jpg

Több ponton módosította a Hallgatói Követelményrendszert, valamint véleményezte a Szervezeti és Működési Rend módosítását a Corvinus Szenátusa. Dr. Lánczi András rektortól Hernádi Zsolt köszönt el, az Intézményfejlesztési Terv megvalósulásának előrehaladásáról Dr. Anthony Radev számolt be. Az ülés végén Barta Márton ismertette a Corvinus tehetséggondozási programjának koncepcióját és beszámolt a Ménesi Campus felújítását támogató Belső Világ projektről is.

2021.06.29. Írta: Szabó Judit, Kovács Máté. Borítókép: Bera Viktor, Közgazdász

A júniusi szenátusi ülés nemcsak a tanév utolsó tanácskozása volt, hanem Dr. Lánczi András utolsó szenátusi ülése is rektorként. “Az összes feszültséggel együtt előreléptünk. Ez azt jelenti számomra, hogy a saját döntéseink alapján fejlődünk, néhány év múlva pedig mások számára is világossá válik, mit miért tettünk” - mondta a Corvinus leköszönő rektora.

Az ülésen rendhagyó módon Hernádi Zsolt, a Corvinust fenntartó Alapítvány Kuratóriumának elnöke is részt vett. A modellváltásról azt mondta, „első fecskének lenni nehéz dolog, kitaposni az utat pedig nemcsak nehéz, hanem nagy felelősség is”. Szerinte ebben Lánczi Andrásnak elévülhetetlen érdemei vannak. 

“Rektorként olyan akadémiai fejlesztési ügyeket támogatott, amelyek az egyetem évszázados eszméjének megfelelő irányba vitték a Corvinus Egyetemet és szélesebbre tárták az ablakot nagyvilágra, például a doktori képzés szervezeti és tartalmi kereteinek megújításával vagy a Corvinus Institute for Advanced Studies megalapításával” - mondta Hernádi Zsolt.

A Szenátus és a Kuratórium már korábban elfogadta Dr. Takáts Előd rektori pályázatát, június 24-én pedig a kinevezése is hivatalossá vált. Dr. Takáts Előd augusztus 1-jével veszi kezdi majd meg munkáját az Egyetem rektoraként. A Kuratórium elnöke elmondta, hogy az új rektor nemzetközi környezetből érkezik, valamint piaci és akadémiai oldalon egyaránt kiemelkedő kutatási és oktatási tevékenységet végzett. Személye a nemzetközi versenyben is fontos lehet Hernádi Zsolt szerint.

„Néznek minket határon innen és határon túl, nézik azt, hogy sikerül-e olyan egyetemmé válnunk, amely a társadalmi elitet képzi. Nemcsak a régióban, hanem nemzetközi szinten is számottevő eredményeket szeretnénk felmutatni, hogy itthon tartsuk a jövő társadalmának vezető értelmiségét” – mondta Hernádi Zsolt az ülésen.

A Hallgatói Önkormányzat elnökségében is változás történt. Lánczi András megköszönte Menyhért Kristóf leköszönő HÖK-elnök eddigi munkáját, szerinte gyümölcsöző kapcsolat alakult ki az egyetemi vezetés és a HÖK között. A küldöttgyűlés Molnár Dorinát választotta elnöknek, az alelnökök pedig Beck Viola és Hodászi Réka lesznek.

t_t_0022.JPG

Kép: Taxner Tünde, Közgazdász

Az Intézményfejlesztési Terv megvalósulásának előrehaladásáról számolt be a Corvinus elnöke

Anthony Radev szerint a legfontosabb kérdés az: „mi lesz a diákjainkkal?” A Corvinus elnöke azt szeretné elérni, hogy az itt végzett diákok nyolcvan százalékos eséllyel kerüljenek be a felső egy százalékba, a felső tízezernek pedig legalább fele corvinusos legyen.

„A Corvinus diploma értéke 110 millió forint, azaz 300 ezer euró. 2030-ra szeretnénk a diplomaértéket a duplájára emelni, ez lesz az a hatás, ami a kulcseleme a megújulásnak” – mondta Anthony Radev.

Fejlesztendő területként említette a külső finanszírozások megerősítését és a nemzetközi toborzást. Szerinte mindkét terület elmaradása a járványhelyzettel függ össze, és remélhetőleg rövid időn belül felpörgethetik majd ezeket.

Kritikaként többen felvetették, hogy szerintük az elnöki beszámoló nem egyenlő az IFT előrehaladási beszámolójával. Barta Márton stratégiai vezető szerint viszont az elnöki beszámoló és a jelentés összetartozik. „Az elnök feladata a stratégia megvalósításának irányítása. Az elnök tevékenységéből leginkább azok tartoznak a Szenátus hatáskörébe, melyek az IFT-re vonatkoznak, így az elnök beszámolási kötelezettségének is ez áll fókuszában” – mondta Barta Márton. „Ez egy tudatos döntés, amit az egyetem vezetése is támogatott.”

Véleményezte a Szenátus a Szervezeti és Működési Rend módosítását, a tervek szerint létrejön az Oktatási Minőségfejlesztési és Módszertani Központ

A Szenátus pozitívan véleményezte a javaslatot, amelynek keretében az Oktatási Minőségfejlesztési és Módszertani Központ önálló szervezeti egységként működne tovább az oktatási rektorhelyettes szakmai irányítása alatt. Barta Márton szerint a Corvinus az ESG standardoknak (Standards and Guidelines for Quality Assurance in the European Higher Education) megfelelő minőségfejlesztési stratégia és működésmód kialakítására törekszik.

Megszűnik továbbá az MNB Intézet, mint önálló szervezeti egység, a digitális fejlesztések koordinációja pedig a Hallgatói Szolgáltatások szervezeti egység feladatkörébe kerül.

Több ponton változott a Hallgatói Követelményrendszer (HKR)

A Hallgatói Követelményrendszert évente módosítja a Szenátus az új gyakorlat szerint, az előző év összes felmerült módosítását egyben fogadják el. Pontosították például a Felvételi szabályzatot, melyet az Oktatási Bizottság mellett a Szenátus is elfogadott.

Fontosabb változások a Felvételi Szabályzatban:

 

  • törekednek az elektronikus ügyintézésre (elektronikus jegyzőkönyvek, felvételi határozatok elektronikus úton történő közlése)
  • pontosították az alap- és mesterképzésre jelentkező külföldi állampolgárok intézményi felvételi követelményeit
  • alap és mesterképzésre történő jelentkezésnél megszüntetik a nyelvi szintfelmérőt, helyette nyelvvizsga-követelményt határoznak meg
  • mesterképzésre jelentkező hallgató minimum jó (4) minősítésű oklevéllel nyerhet felvételt, amennyiben az akkreditált oklevél alapján kéri felvételét
  • rugalmasabbá tették az előzetes kreditelismerés szerinti hiányzó kreditek megszerzésének szabályait
  • rögzítették a proktorált vizsgák szabályait
  • több részből álló felvételi vizsga esetén csak akkor hívja be az egyetem a második részre a jelentkezőt, ha az első részen legalább 50 százalékos eredményt ért el
  • pontosították a duális képzésre, részismereti képzésre, részképzésre, előkészítő képzésre, szakirányú továbbképzésre történő jelentkezés szabályait
  • speciális felvételi szabályokat határoztak meg az informatikai képzési területre

Új Tanulmányi és Vizsgaszabályzatot fogadott el a Szenátus, a módosításokat leginkább a távolléti oktatás tapasztalatai és a megújuló szakok követelményrendszere indokolják Dr. Szabó Lajos oktatási rektorhelyettes szerint.

A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (TVSZ) legfontosabb változásai:

- megteremtették az online beiratkozás és hallgatókkal kapcsolatos döntéshozatal feltételeit

- összehangolták a specializáció választást, váltást, és képzésváltást

- pontosabban szabályozzák a foglalkozásokról való távolmaradást

- átdolgozták a szakmai gyakorlatra vonatkozó rendelkezéseket

- pontosabban meghatározták az online vizsga szabályait

- bekerült a szigorlatokra és komplex vizsgákra vonatkozó szabályozás

- új szakdolgozat típusokat határoztak meg

- eltörölték a szakdolgozatok határidőn túli benyújtását

- a TDK dolgozat szakdolgozatként való befogadásának szabályait pontosították

- pontosították a záróvizsgák szabályait

- pontosabban szabályozzák a kedvezményes tanulmányi rendet és méltányosságot, nagyobb hatáskört kapott a szakfelelős

Az Oktatási Bizottság TVSZ-ről szóló ülésén tartózkodott a Hallgatói Önkormányzat. A szenátusi ülést megelőzően a HÖK kezdeményezéseit egyeztette az egyetem vezetésével, és a már egyeztetett álláspontot építették be a TVSZ-be, így a HÖK egyetértett az új TVSZ szövegével. A Doktorandusz Önkormányzat (DÖK) képviseletében Farkas Jácint példaértékűnek nevezte az egyeztetési mechanizmust.

A Corvinus Ösztöndíj feltételeit is pontosították az ülésen. Képzésváltás esetén nem kell a megkezdett szakon kapott ösztöndíjat visszafizetniük a hallgatóknak, ha azonos képzési szinten, a Corvinuson folytatják tanulmányaikat és az új képzésen a HTJSZ szerinti feltételekkel oklevelet szereznek. A HTJSZ ezen túl is több ponton módosult.

A Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzat (HTJSZ) további fontos módosításai:

- a Corvinus Ösztöndíj csak aktív félévben vehető fel, de passziválás után nem veszik el a jogosultság, ha az egyéb feltételek teljesülnek,

- hat hétnél hosszabb külföldi szakmai gyakorlatnál az adott félév nem számít az átsorolásnál, hanem az előző félév eredményét duplázzák meg,

- a rendelkezésre álló ösztöndíjas helyek számát a beiratkozottak száma alapján határozzák meg, a maradványösszegről és az átlag-egyenlőség esetén történő eljárásról az Elnöki Testület dönt,

- az MNB ösztöndíjak megszűnnek,

- a szakmai gyakorlat ösztöndíjakat alkalmazás hiányában szüntetik meg,

- A díjakat (mint elismeréseket) és ösztöndíjakat elválasztották egymástól, előbbit már nem a HTJSZ tartalmazza, hanem külön díjként definiálják majd,

- a demonstrátori tevékenységet 2022-től tevékenység szerint szétbontva díjazzák, de a demonstrátori munkát továbbra is támogatni fogják,

- összehangolják a Corvinus Kiválósági és a Nemzeti Felsőoktatási ösztöndíjat. 

A Doktori Szabályzatban tartalmi változás nem történt, csupán áramvonalasabbá és hallgatóbarátabbá tették azt Michalkó Gábor, a Corvinus Doktori Iskolák vezetője szerint. A módosítást Farkas Jácint, a Doktorandusz Önkormányzat vezetője is támogatta, aki DÖK-elnökként utoljára vett részt Szenátusi ülésen. Formailag változott továbbá a Fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányi esélyegyenlőségét biztosító szabályzat, a Hallgatói Fegyelmi és Kártérítési Szabályzat és Hallgatói Balesetmegelőzési Szabályzat, valamint a Hallgatói jogviszonnyal kapcsolatosan benyújtott elsőfokú kérelmek és a jogorvoslati kérelmek elbírálásának rendje is.

Induló és megszűnő szakokat fogadott el a Szenátus

Több új szak indítását, valamint néhány szak megszüntetését is elfogadta a Szenátus, utóbbit az érdeklődés hiányával indokolta Dr. Szabó Lajos oktatási rektorhelyettes.

Elfogadott, induló szakok:

- Adatvezérelt ellátásilánc-menedzsment szakközgazdász szakirányú továbbképzési szak Budapest képzési helyen, magyar és angol nyelven, levelező munkarendben, a 2021/2022. tanév tavaszi félévétől,

- Bankmenedzser szakirányú továbbképzési szak Budapest képzési helyen, magyar és angol nyelven, levelező munkarendben, a 2021/2022. tanév tavaszi félévétől.

- Energiagazdálkodási szakközgazdász szakirányú továbbképzési szak Budapest képzési helyen, angol nyelven, levelező munkarendben, a 2022/2023. tanév őszi félévétől,

- Energiagazdálkodási specialista szakirányú továbbképzési szak Budapest képzési helyen, angol nyelven, levelező munkarendben, a 2022/2023. tanév őszi félévétől,

Megszűnő szakok:

- Bankmenedzsment szakközgazdász szakirányú továbbképzési szak (meghirdetés utolsó féléve: 2020/2021. tanév tavaszi félév),

- Bankmenedzsment szakreferens szakirányú továbbképzési szak (meghirdetés utolsó féléve: 2020/2021. tanév tavaszi félév).

Új tehetséggondozási program indul, 2021-ben pilot jelleggel

„Sok jó dolog történik az egyetemen tehetséggondozás címen, de nem áll össze rendszerré” – kezdte beszámolóját Barta Márton stratégiai vezető. 

A tehetséggondozás eddig sem állt távol az egyetemtől, a TDK és az autonóm hallgatói műhelyek, azaz a szakkollégiumok és a diákszervezetek voltak a fő terepei ennek. Barta Márton szerint ezek szakmai autonómiája kulcskérdés és mindenben támogatni kell a szervezeteket. Ehhez az ősz folyamán létrehoznának egy Tehetségtanácsot, ahol közösen lehetne gondolkodni a műhelyek és az egyetem közötti szinergiák erősítéséről.

b_b_45_4.jpg

Kép: Burkus Brigitta, Közgazdász

A Corvinus Academy of Curiosity fantázianevű program lesz a tehetséggondozás másik pillére, melyet szakmai kiválósági programként indítanának 2021-ben pilot jelleggel. A program két évig tart és leendő másodéves alapszakos, illetve első éves mesterszakos hallgatók jelentkezhetnek majd rá. Fontos lesz a tudatos kiválasztás, ahol az intellektuális kiválóság mellett a motiváltságot, a specifikus készségeket és az innovációs képességeket is figyelembe vennék. A program alapját negyedéves modulok képzik majd, melyek sávokba rendeződnek. A program nem klasszikus kurzusmunkából áll majd, és elsősorban angol nyelven hirdetik meg.

Barta Márton hangsúlyozta, hogy pilotról van szó, vagyis a modulokat az első év során is alakítják majd. Az első évben a tervek szerint például adattudományi, fenntarthatósági, közgazdaságtani, vállalkozásfejlesztési témában indulnának pilot modulok.

A programot Menyhért Kristóf, a Hallgatói Önkormányzat elnöke és Toronyai Gábor, a szakszervezet elnöke is támogatta. 

A Belső Világ Projekt támogatja a Ménesi Campus felújítását

A Belső Világ Projekt az Egyetemet fenntartó alapítvány szakmai és belsőépítészeti projektje, amelynek feladata a Ménesi Campus belső kialakításának tervezése. A projektről Barta Márton, a Corvinus stratégiai vezetője számolt be.

Az épület két szárnyból és egy összekötő épületrészből áll. Az utóbbi ad majd helyet az auditóriumnak és a büféknek, ahol a közösségi élet lesz fókuszban. A magasabb toronyban 4 kollégiumi szint lesz, a legfelső szinten pedig külföldi vendégoktatók szállása lesz professzori vendégszobákban. A harmadik épületrész ad majd helyet a kreatív kooperációt támogató oktatási tereknek. A felújítás a mostani elképzelések szerint 2023 első negyedévében érhet véget, vagyis a 2023-as őszi félévben már aktív szerepe lehet majd a corvinusos közösségi életben.

Az ülés végén Dr. Lánczi András az alkalmazotti politikáról is beszélt Dr. Toronyai Gábor kezdeményezésére. A Szakszervezet elnöke szerint több kolléga nyugdíjazásakor is méltatlanul járt el az Egyetem, a Corvinus rektora szerint ugyanakkor ez nem igaz. Mindenkivel személyesen egyeztettek, a döntést pedig kizárólag szakmai alapon, a legtöbb munkatárssal közös megegyezéssel hozták meg. Konkrét esetekben voltak vitás helyzetek, ezekről ugyanakkor adatvédelmi okokból nem beszélhetett a szenátusi ülésen. Hangsúlyozta, minden esetben szakmai érvekkel támasztották alá a döntésüket.

Leköszönő rektor, elnöki beszámoló és módosított Hallgatói Követelményrendszer a Szenátus júniusi ülésén Tovább
Támogatta a Szenátus Dr. Takáts Előd rektori pályázatát és szó volt a 2020-as pénzügyi évről - Tudósítás a májusi ülésről

Támogatta a Szenátus Dr. Takáts Előd rektori pályázatát és szó volt a 2020-as pénzügyi évről - Tudósítás a májusi ülésről

b_v_171_2.jpg

Rektori pályázatot véleményezett a Corvinus Szenátusa, Dr. Takáts Előd pályázatát pozitívan értékelte az eseti bizottság. Az ülésen a Hallgatói Önkormányzat alapszabály-módosítása mellett szó volt a 2020-as költségvetési beszámolóról, és professzori címeket is adományozott a Szenátus. 

Írta: Kovács Máté, Borítókép: Bera Viktor (Közgazdász)

Dr. Takáts Előd lehet a Corvinus új rektora, miután a Szenátus véleményezte és egyhangúlag elfogadásra javasolta a pályázatot a fenntartó alapítvány felé. A pályázatot a Kuratórium fogadja el, Áder János köztársasági elnök felé pedig az Innovációs és Technológiai Minisztérium terjeszti fel a kinevezést.

A pályázatot eseti bizottság véleményezte Dr. Virág Miklós vezetésével, a bizottság tagjai Dr. Aczél Petra, a Kommunikáció és Szociológia Intézet vezetője, Dr. Kovács Erzsébet, a Matematikai és Statisztikai Modellezés Intézet egyetemi tanára, Dr. Lukács János, a Pénzügyi, Számviteli és Gazdasági Jogi Intézet vezetője, valamint Dr. Rostoványi Zsolt, a Nemzetközi, Regionális és Politikai Tanulmányok Intézetének egyetemi tanára voltak.

“A pályázat formai és tartalmi szempontból megfelel, egyhangúlag támogatta a bizottság és javasolja a Szenátusnak annak elfogadását” - ismertette a pályázatot bíráló eseti bizottság álláspontját Dr. Virág Miklós. Dr. Takáts Előd szakmai életútjából a nemzetközi kutatási teljesítményt, a nemzetközi beágyazottságot, a nemzetköziesítés iránti elkötelezettséget, valamint a kiemelkedő publikációkat emelte ki a Bizottság.

A pályázatban Dr. Takáts Előd az élményszerűséget és a tartós élményt jelentő tanulást hangsúlyozta, a kutatási területen pedig célja, hogy azok nemzetközileg is mérhető, de hazai szempontból relevánsak legyenek. A folyamatos munka, az aktív órai részvétel és a hallgatói létszám csökkentése, így a hallgató-oktató arány javítása is szerepel a pályázatban, a hétköznapi folyamatokat pedig bürokráciacsökkentéssel és átfogó digitalizálási programmal tenné egyszerűbbé Dr. Takáts Előd.

A fokozatosság, a lépésről lépésre történő haladás és az arany középút keresése kiemelt szempontok voltak a pályázatban Dr. Virág Miklós szerint, a célok pedig segítik a regionális elitegyetemmé válást. A Bizottság emellett a pályázó szóbeli bemutatkozását is pozitívan véleményezte, melyet május 6-án tartottak az egyetem polgárságának online formában.

t_t_0012_2.JPG

A Corvinus főépületének aulája, a Szenátus ülését is itt tartották a járványügyi szabályok miatt (fotó: Taxner Tünde)

A jelöltről úgy fogalmazott Dr. Toronyai Gábor, a Szakszervezet elnöke: “bizalmat keltett bennem és sokan vagyunk így, nekem mind az online fórumról, mind a pályázatból ez jött át.” Szerinte a pályázat az autonómia szempontjából a megfelelő egyensúlyt hangsúlyozta a fenntartó és a szenátus között, a szakszervezet szerepére nézve pedig biztató szerinte a konstruktív együttműködés ígérete.

A jelentős hallgatói létszámcsökkentés, mint az elitképzésre való fokozatos áttérés útja ugyanakkor nem világos szerinte, ahogy az sem, “hogyan lesz összeegyeztethető azzal az ígérettel, hogy a Corvinus a jelenlegi nagyságrendben biztosítja a magyar diákok számára az ingyenes oktatást”.

Kitért arra is, hogy a Szenátus csak véleményezi a rektori pályázatokat, a döntési jogkör a fenntartónál van. “Mi most véleményt nyilvánítunk, javaslatot teszünk a Kuratóriumnak, ez nem helyes, a Szenátusnak kellene elfogadnia a pályázatot” - mondta az eljárással kapcsolatban, azonban hozzátette, hogy a felsőoktatási törvény valóban csak ezt teszi lehetővé. 

“Összegezve határozott bizalmat érzek a jelölttel kapcsolatban, szívesen szavazom meg, és várom a fejleményeket” - mondta Dr. Toronyai Gábor.

A Szenátusi ülésen a rektorjelölt nem vett részt személyesen, Dr. Tátrai Tünde szerint ugyanakkor ez indokolt lehetett volna. “Az előadás bizalomkeltő volt, arra készültem, hogy itt lesz a mai napon. Feltettünk volna olyan kérdéseket, melyek a szenátusi tagokat érinthetik” - mondta Dr. Tátrai Tünde. “A pályázat a mértékletes átszervezés üzenetét küldte felénk, ez sok kollégának pozitív volt, érdemes lett volna vele itt is beszélnünk.”

Dr. Lánczi András szerint erre gondoltak is, de időközben felmerült, hogy olyan kérdéseket is feltettek volna neki, ami a napi kérdésekre vonatkozik a rektori pályázat helyett, ez rossz irányba vitte volna a fókuszt. “Le van írva, meg lehetett hallgatni, lehetett tőle kérdezni. A végtelenségig lehetne beszélgetést folytatni, de nem volna szerencsés, hogy a pályázat helyett a napi történésekre adott reakció legyen a meghatározó” - mondta a Corvinus rektora.

Professor Emerita, Professor Emeritus, egyetemi magántanári és címzetes egyetemi tanári címeket adományozott a Szenátus

Munkájuk elismeréseként Professor Emerita címet adományozott a Szenátus a Marketing Intézetből Dr. Simon Judit és a Közgazdaságtan Intézetből Dr. Berde Éva részére. Professor Emeritus címet kapott továbbá Dr. Bod Péter Ákos is a Gazdálkodás és Közpolitika Intézetben végzett munkájáért.

Egyetemi magántanárként folytatja a munkát Dr. Csekő Imre a Közgazdaságtani Intézetben, valamint címzetes egyetemi tanári címet kapott Dr. Simon Judit, aki a Gazdaság és Közpolitika Intézetben folytatja eddigi munkáját.

Változott a Hallgatói Önkormányzat alapszabálya

Elfogadta a Szenátus a Hallgatói Önkormányzat új alapszabályát. A korábbi szabályzatban voltak elavult és túlszabályozott részek, ezeket aktualizálták Molnár Dorina, a HÖK alelnöke szerint. “Célunk az alapszabály aktualizálása volt, hogy az megfeleljen a valóságnak és minden egyetemi szabálynak” - mondta Molnár Dorina. A módosítás érinti a HÖK felelősségi köreit, valamint tisztázza a küldöttgyűlés eljárását és a jogorvoslati lehetőségek kereteit.

Az módosítás kidolgozásában az egyetem jogi szervezeti egységei is részt vettek. “Megfelelően előkészített anyagról van szó, magam is nyomon követtem a folyamatot” - tette hozzá Dr. Lánczi András.

A járványhelyzet ellenére 80 százalékban teljesült a tervezett árbevétel 2020-ban 

1,23 milliárd forintos veszteséggel zárta a Corvinus a 2020-as évet a tervezett 2,26 milliárdos veszteséggel szemben. “Az egyetem rendelkezik tartalékokkal, ebből tudtuk ezt finanszírozni, de eleve így is terveztük” - mondta Dr. Domahidi Ákos kancellár a 2020-as eredményről. A jelentést a Közhasznú felügyelőbizottság is megtárgyalta és elfogadásra javasolta a Szenátusnak.

A nettó árbevétel 80 százalékban teljesült a 2020-as költségvetés tervezetéhez képest. A tandíjakból származó bevételek a várakozásoknak megfelelően alakultak, elmaradás a kollégiumi és a rendezvényekből származó bevételeknél tapasztalható, utóbbi csak 38 százalékban teljesült, melyekre kézenfekvő magyarázat a járványhelyzet Dr. Domahidi Ákos szerint.

Az egyéb bevételek 95 százalékban teljesültek a tervhez képest, ebből a legnagyobb tételt a fenntartói támogatás jelenti, ami a következő években folyamatosan növekedni fog az állami ösztöndíjak kivezetésével. Túlteljesítés a Corvinus Ösztöndíjnál adódott, a fenntartó ugyanis a tervezettnél nagyobb összeget fordított az ösztöndíjak finanszírozására. A pályázati és egyéb támogatásokon alapuló bevételeknél minimális az eltérés a tervezetthez képest, ami azt jelenti Dr. Domahidi Ákos szerint, hogy az egyetem jól tudott ezekkel tervezni az előző évben.

Kiadási oldalon az anyagi ráfordításoknál jelentős elmaradást eredményezett a járványhelyzet a tervekhez képest.

“Az épületek az év nagy részében nem voltak látogatva, így az épülettel kapcsolatos kiadások is alacsonyabbak voltak” - mondta Dr. Domahidi Ákos.

A személyi ráfordítások és a beruházások egyaránt 90 százalékban teljesültek, utóbbi legnagyobb részben a főépület felújítási munkáit, az új hallgatói ügyintézési tér kialakítását, valamint a kollégiumfelújítási programot jelentette. Szintén 2020-as fejlemény volt, hogy a Corvinus visszakapta a C-épületet a PPP-konstrukcióból az állam segítségével.

Az ülésen Dr. Felsmann Balázs a személyi kiadások növekedéséről kérdezett. Az egyetem személyi kiadásai 10 százalékkal bővültek az adminisztratív és kiegészítő területeken, ugyanakkor oktatási területen csak 4 százalékos a bővülés. “Ez lehet egy irány, lehet egy jó irány is, de némi szóbeli kiegészítést indokol, hogy oktatói oldalon kisebb a növekedés” - mondta Dr. Felsmann Balázs. 

Az adminisztratív terület bővülése ugyanakkor csak egyszeri alkalom volt Dr. Domahidi Ákos szerint. “Az egyetem megújulási programja a szolgáltatói területen új irányt és új funkciókat jelenített meg. A 2020-as év építkezési év volt, ez a létszám tekintetében is megjelent, de nem tendencia, csak a kezdéshez kellett a funkcionális területek megerősítéséhez.”

o_zs_0144.jpg

A Corvinus új hallgatói irodája (fotó: Őrsi Zsanett)

Közösségi terek, transzparencia és közösségi tervezés az infrastruktúrafejlesztési koncepció középpontjában

“2020 szeptemberében egy online bemutatkozó fórumon tettem ígéretet arra, hogy jó lenne egy olyan anyag, ami a jövőbeni ingatlanfejlesztéseket koncepcionális szinten is egy irányba tereli” - mondta Dr. Domahidi Ákos.

A koncepció megalkotása során több felmérést készítettek a hallgatók és a dolgozók körében, ennek a munkának az eredménye ez a koncepció a kancellár szerint. “Nincs benne konkrét felújítás, az a célja, hogy a jövőbeni konkrét fejlesztésekhez és felújításokhoz egyfajta zsinórmértékként szolgáljon”.

A koncepcióban öt problématerület vázol fel: a közösségi terek fejlesztését, a jobb oktatói-hallgatói arány infrastrukturális támogatását, a kollégiumi épületek mennyiségi és minőségi fejlesztését, a sportolási lehetőségek bővítését és az irodaterületek korszerűsítését.

A koncepcióban négy további kísérőelvet fogalmaztak meg. Az egyik a sztenderdizálás, ugyanis a széttöredezett infrastruktúra karbantartása és fejlesztése túl sok erőforrást köt le a kancellár szerint, itt hatékonyságnövelés kell. Emellett önszabályozó közösségi használati elvet vezetnének be.

“A felhasználók érezzék sajátjuknak a tereket, és ne azt várják, hogy valaki szabályozzon dolgokat, hanem alakítsanak ki önszabályozó mechanizmusokat” - mondta Dr. Domahidi Ákos.

A sztenderdizálás és az önszabályozás mellett a transzparenciát emelte ki a kancellár, ezt a jövőben is kiemelt területként kezelnék. A közösségi tervezés pedig abban az esetben jöhet szóba, ahol annak van relevanciája. “A Ménesi úti Campus kapcsán van már egy ilyen jellegű próbálkozás, az ott megtapasztalt pozitív elemeket a nagyméretű fejlesztésekben is alkalmaznánk” - mondta Domahidi Ákos.

A koncepció kapcsán Dr. Fehér Péter a járványidőszak egyedi kihívásai rákérdezett. Dr. Domahidi Ákos szerint “ugyan a koncepció nem terjed ki a járvány a tapasztalataira, de nem lennénk kellően körültekintők, ha bármilyen tervezési fázisban ne vennénk figyelembe azt”. A koncepcióról ugyanakkor úgy fogalmazott, furcsa lett volna, ha ez kiemelt szerepet kapott volna, de a konkrét tervezési folyamatokban szerinte is nagy jelentősége lesz.

Az MNB lezárja együttműködését a Corvinus Egyetemmel

Dr. Kovács Erzsébet tájékoztatást kért az MNB és a Corvinus közötti együttműködés lezárulásáról. Dr. Lánczi András és Anthony Radev elmondták, hogy az MNB és a Corvinus vezetése jelenleg közösen dolgozik a zökkenőmentes átálláson, így sem az oktatási portfóliót, sem a diákokat, sem pedig az oktatókat nem éri hátrány.  A Corvinus a továbbiakban külső partner bevonása nélkül is biztosítja a zavartalan működés feltételeit.

Támogatta a Szenátus Dr. Takáts Előd rektori pályázatát és szó volt a 2020-as pénzügyi évről - Tudósítás a májusi ülésről Tovább
Szenátushoz visszakerülő hatáskörök, önállóvá váló Corvinus Science Shop és kollégiumi szociális ösztöndíj a Szenátus januári ülésén

Szenátushoz visszakerülő hatáskörök, önállóvá váló Corvinus Science Shop és kollégiumi szociális ösztöndíj a Szenátus januári ülésén

t_t_0012.JPG

Megtartotta idei első ülését a Corvinus Egyetem Szenátusa. A legfontosabb változás, hogy több fontos hatáskör visszakerül a Fenntartótól a Szenátushoz, valamint önálló kompetenciaközponttá válik a Corvinus Science Shop. Bekerült a Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzatba a kollégiumi szociális ösztöndíj, a Hallgatói Önkormányzat leköszönő elnökét, Szabados Leventét pedig Dr. Lánczi András rektor búcsúztatta. Tudósításunk a Szenátus január 26-án tartott üléséről.

2021.02.02. Írta: Kovács Máté, borítókép: Taxner Tünde, Közgazdász

Bizonyos hatáskörök visszakerülnek a Szenátushoz, és önálló kompetenciaközponttá válik a Corvinus Science Shop

Módosul a Fenntartó és az Egyetem közötti viszony, bizonyos hatáskörök visszakerülnek az Alapítványtól az Egyetemhez. A Szenátus dönthet többek között teljes hatáskörben ezután a Felvételi Szabályzatról, a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatról vagy a Doktori Szabályzatról. A Fenntartó hatáskörében pedig elsősorban a pénzügyi hatásokat is tartalmazó dokumentumok, például az Egyetem költségvetése és a Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzat maradnak – itt a Szenátusnak továbbra is megmarad a véleményezési joga. A felsőoktatási törvény változásával az Intézményfejlesztési Terv elfogadása is a Szenátus hatáskörébe kerül.

Dr. Toronyai Gábor, a Corvinus szakszervezetének elnöke szerint ez a módosítás egy „jó irányba tett lépés az egyetemi autonómiai szempontjából”, a fenntartó erősebb jogosítványa pedig elfogadható pénzügyi területen.

Kérdésében az Intézményfejlesztési Tervre tért ki, amit a módosítás szerint szintén a Szenátus fogad el, de több területen véleményezési joggal él csak. Barta Márton szerint ugyanakkor ezeket a részstratégiákat sem a Kuratórium, hanem az adott szakmai terület fogadja el, ezt véleményezi, majd a teljes stratégiai tervet fogadja el a Szenátus.

Önálló, egyetemi szintű kompetenciaközponttá válik a Corvinus Science Shop. A volt Gazdálkodástudományi Karon évek óta sikeresen működő központ a közösségbe ágyazott, közösségi alapú oktatást és kutatást szolgálja, projekteket szervez és közvetít az oktatóknak, kutatóknak és hallgatóknak a partnerek kérdései és problémafelvetései alapján. Ez az egyetem harmadik misszióját, a társadalmi tudástranszfert szolgálja, és növeli az egyetem pozitív hatásait is.

o_zs_0142.jpg

Kép: Örsi Zsanett, Közgazdász

A módosítás tartalmazza az egyetemi szabályozó dokumentumok egységes, áttekinthető rendszerét is. A kiegészítés Barta Márton szerint hiánypótló, ugyanis eddig a belső szabályozók rendszerét nem rögzítette egyértelműen az Egyetem. Az Egyetem belső szabályozói hierarchikus sorrendben az Alapító Okirat, a Szervezeti és Működési Szabályzat, az egyéb szabályzatok, az irányelvek, az Elnöki Testületi rendelkezések, a vezetői rendelkezések és az ügyrendek lesznek.

Létrejön a Pályázati Koordinációs Bizottság, melynek célja, hogy biztosítsa az egyetemen kívüli forrásból megvalósított pályázatok, projektek, megbízások stratégiai összehangoltságát valamint a megvalósítás eredményességét és transzparenciáját, de kiemelt szempont lesz az eredmények fenntarthatóságának biztosítása is. A Bizottság elnöke a kutatási rektorhelyettes, tagjai pedig az akadémiai műhelyekért felelős rektorhelyettes, a vállalati és intézményi kapcsolatokért felelős vezető, a stratégiai vezető, a pénzügyi vezető, valamint az egyetemi kutatásmenedzsment-támogatás szakmai irányításáért felelős személy lesz.

Újabb elemmel egészült ki az Oktatási Bizottság feladatköre. Ezentúl az oktatói teljesítmény értékelésével és az oktatói kiválóság elismerésével kapcsolatos szakmai alapelvek és kritériumok meghatározása a Bizottság feladata lesz.

A Szervezeti és Működési Rend módosításának utolsó pontja a HR területet érinti, lényege, hogy a munkaügyi feladatokért továbbiakban a HR szervezeti egység felel majd. Az Egyetem 2020-ban létrehozta a stratégiai humánerőforrás-menedzsment alapjait biztosító rendszereket. Az előterjesztés az ezeket a rendszereket támogató operatív és adminisztratív támogató funkciókat integrálja a stratégiai HR szervezetbe, ami a feladatellátás hatékonyságát és ügyfélbarátságát erősíti majd Barta Márton szerint.

Az SZMR módosításáról a Kuratórium hatáskörébe tartozik, így a módosított változat hivatalos közzététele a Kuratórium határozata után várható.

Maximum 27 ezer forint összegű szociális alapú támogatás kollégistáknak

Új, kollégiumi szociális ösztöndíjat vezet be a Corvinus, melynek részletei bekerülnek a Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzatba (HTJSZ) is. A kollégiumi támogatás az állami rendszer kivezetésével az újonnan felvettek számára megszűnt, ami magasabb kollégiumi díjakat eredményezett. Az új ösztöndíj a különbözet kifizetésében segít majd a hallgatóknak szociális rászorultsági alapon.

A pályázatot a kollégiumi felvételt nyert, aktív jogviszonnyal rendelkező hallgatók nyújthatják be a Rendszeres szociális ösztöndíjpályázattal együtt, az elbírálás szempontrendszere pedig utóbbival megegyező lesz.

A 70 vagy ennél magasabb szociális pontszámmal rendelkezők az ösztöndíj teljes összegét, 40–69 pont között pedig az ösztöndíj felét kaphatják meg. A támogatás mértéke kollégiumonként és szobatípusonként eltérő lesz, a legalacsonyabb kategória 11 650 forint, a legmagasabb 27 525 forint támogatást jelent havonta.

v_zs_0060.jpg

Kép: Váradi Zsófia, Közgazdász

Dr. Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes kiemelte azt is, hogy az ösztöndíjat a Corvinus a Hallgatói Önkormányzat kezdeményezésére hozta létre.

Az ülésen emellett két februárban induló szakirányú továbbképzési szak önköltségi díját is meghatározták, a Székesfehérváron, levelező formában induló Iparvállalati műszaki menedzser és az iparvállalati műszaki szakközgazdász képzések díja egyaránt 495 000 forint lesz.

A HTJSZ módosítása a Kuratórium hatáskörébe tartozik, így a módosított változat hivatalos közzététele a Kuratórium határozata után várható.

Professor Emeritus és Címzetes egyetemi docensi címet adományozott a Szenátus

Professor Emeritus címet adományozott a szenátus Dr. Bauer András számára, aki 1977 óta megszakítás nélkül dolgozik a Corvinuson. 1992-től egyetemi docens, 2012 óta egyetemi tanár. Mindvégig a Marketing és Média Intézetben, illetve a jogelődöknél dolgozott, 1998–2002 között tanszékvezető-helyettesként, 2005-től a Marketing Tanszék vezetőjeként.

Címzetes egyetemi docensi címet adományozott a Szenátus Dr. Magyari József óraadó tanár számára, aki több mint három éve oktatója a Vezetés és Szervezés Tanszék több tantárgyának. A pozitív hallgatói visszajelzések mellett Dr. Magyari József sikeres felsővezetői, vezetői tapasztalatait is becsatornázza az oktatásba.

Megválasztották az Egyetemi Doktori Tanács és az Akadémiai Tanácsadó Testület tagjait

Megválasztotta a Szenátus az Egyetemi Doktori Tanács elnökét és tagjait, Dr. Lánczi András rektor szerint „megfelelő előkészítés és tárgyalás után állt elő a lista”. A Tanács elnökévé Dr. Rostoványi Zsoltot választották. A Tanács tagjainak listája az alábbi oldalon érhető el.

Dr. Michalkó Gábor, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatója kiemelte, hogy az Egyetemi Doktori Tanács az akadémiai élet legtekintélyesebb szerve. A 2020-ban leköszönő tanács jelentős szerepet vállalt a doktori képzések strukturális megújításában, az új testületnek pedig a tartalmi megújításban lesz komoly felelőssége.

Véleményezte a Szenátus az Akadémiai Tanácsadó Testület tagjait is, akiket Dr. Csicsmann László ismertetett. Az Akadémiai Életpálya Bizottság január 20-án ült össze először, ahol ellenvetés nélkül fogadták el a Tanácsadó Testület tagjaira vonatkozó javaslatot. Dr. Csicsmann László hozzátette, hogy az új bizottságnak február 1-től van mandátuma, ezután szeretnék minél hamarabb kiírni az adjunktusi és docensi pályázatokat, felgyorsítva az előléptetési folyamatot.

Technikai jellegű módosítások a pedagógusképzésben és a Doktorandusz Önkormányzat alapszabályában

Módosította a Szenátus a pedagógus területhez kapcsolódó szakirányú továbbképzési szakok képzési és kimeneti követelményeit. Dr. Fehér Péter executive programokért és szakirányú továbbképzésekért  felelős dékán szerint ez technikai változtatást jelent, mivel egy kormányrendelet értelmében a pedagógusképzés bemeneti feltételei változtak. Ezeket a szakokat az egyetem alapította, a módosítás pedig az ország összes egyetemére és ilyen szakjára vonatkozik majd.

o_zs_0210.jpg

Kép: Örsi Zsanett, Közgazdász

Szintén technikai változtatást fogadott el a Szenátus a Doktorandusz Önkormányzat alapszabályában. A DÖK elnöke, Farkas Jácint elmondta:

igazodni kívánunk az újonnan létrejött és fuzionált doktori iskolák működéséhez, valamint  az elektronikus és digitális működéshez is.

Hozzátette, napokon belül kiírják a Doktori Önkormányzat választását, az új alapszabállyal pedig teljes mértékben igazodnak a belső struktúrához.

Változott a Hallgatói Önkormányzat alapszabálya, Szabados Levente leköszönő elnököt Dr. Lánczi András búcsúztatta

A Hallgatói Önkormányzat alapszabálya is változott, amit Szabados Levente, az Önkormányzat hamarosan leköszönő elnöke ismertetett. A módosítás a főszöveg mellett a diákszervezetek akkreditációjára vonatkozó mellékletet is érintette, a módosított alapszabály az alábbi linken érhető el.

Az ülés végén Dr. Lánczi András rektor Szabados Leventétől búcsúzott, aki a HÖK leköszönő elnökeként utoljára vett részt Szenátusi ülésen. „Sokféleképpen lehet valaki szenátusi tag, és többféleképpen fejezheti be ezt a munkát. Hallgató esetében ez az, amikor befejezi az egyetemet” – mondta Lánczi András.

Ismerve a HÖK történetének különböző kacskaringóit, és figyelve a HÖK munkásságát, sokáig a különböző ügyekhez való hozzáállás eléggé vegyes volt. Szabados Levente alatt azonban olyan szervezetté vált, amely az egyetem érdekeit tartotta szem előtt, és a megfelelő rend is megmaradt az Önkormányzaton belül. További pályafutásához sok sikert kívánok, és a Szenátus elnökeként is köszönöm az eddigi munkáját.

– tette hozzá a Corvinus rektora.

Szabados Levente is köszönetet mondott a szenátoroknak, majd bemutatta a következő elnökséget. Menyhért Kristóf eddigi alelnök elnökként folytatja tovább, alelnökei pedig Pénzes Gábor és Molnár Dorina lesznek. Szabados Levente hozzátette, reményei szerint a következő időszakban is prosperáló együttműködés várható, és megköszönte az eddigi évek együttműködését is.

Szenátushoz visszakerülő hatáskörök, önállóvá váló Corvinus Science Shop és kollégiumi szociális ösztöndíj a Szenátus januári ülésén Tovább
Költségvetés, Teljesítményfejlesztés akadémiai területen, Javadalmazási politika és új szakok a Szenátus decemberi ülésén

Költségvetés, Teljesítményfejlesztés akadémiai területen, Javadalmazási politika és új szakok a Szenátus decemberi ülésén

b_v_211.jpg

Pozitívan értékelte a Corvinus 2021-es költségvetését az Egyetem Szenátusa. Az ülésen szó volt az akadémiai területre vonatkozó Teljesítményfejlesztési szabályzatról, a javadalmazási politikáról, az Akadémiai Életpálya Bizottság tagjairól és újonnan induló szakokról is.

2020.12.22. Írta: Kovács Máté, borítókép: Bera Viktor, Közgazdász

Az Egyetem átalakulása nagy terhet ró a munkatársakra, ami fokozott felelősséget helyez az intézmény vezetőinek vállára, kezdte napirend előtti felszólalását Dr. Lánczi András, a Corvinus rektora.

A mostani napirendi pontok között több olyan van, ahol ezt az alapelvet kell szem előtt tartanunk. Minden olyan törekvés, ami az egyetemi vezetők felelősségét és hatásköreit gyengíti, a stratégiával megy szembe.

„A Szenátus az egyetem legfőbb politikai testülete és a döntések helyszíne, nem szakmai szervezet. A Szenátus minden javaslat előtt nyitott, de a koherens és a konzisztens működést ezek nem akadályozhatják. Minden előterjesztés folyamatos és részletes szakmai egyeztetés után kerül ide” - mondta.

8 milliárd forinttal támogatja a fenntartó alapítvány a Corvinus működését 2021-ben

26 milliárd forintos kiadással és 16 milliárdos bevétellel számol a Corvinus 2021-ben, derült ki a Szenátus által december 15-én véleményezett költségvetésből. A fennmaradó 10 milliárdos forrásigényből 8 milliárdot az intézményt fenntartó alapítvány, további 2 milliárdot pedig a Corvinus saját tartalékaiból fedez.

A költségvetés kialakításakor a kancellár szerint a decentralizációt és a szubszidiaritás elvét vették alapul. Valamennyi szervezeti egység készített egy költségvetési tervet előzetes megkötések nélkül, amit később korrigáltak. A fenntartó nem kötött feltételeket a forráshoz, csak a 8 milliárdos keretösszegről egyeztettek az előzetes tervek után. Dr. Domahidi Ákos szerint „sikerült egy élő költségvetést kialakítani, ami nem egy sötét szobában, egyetlen számítógépen készült, hanem rengeteg ember bevonásával, érveken és kompromisszumokon keresztül. A kancellár szerepe a költségvetési egyensúly fenntartása volt”.

b_b_8.jpg

Kép: Burkus Brigitta, Közgazdász

Bevételi oldalon az állami ösztöndíjak fokozatos kivezetése, valamint a koronavírus hatása is érezhető.  A Corvinus prognózisa szerint az utóbbi ugyan 2022-ben még érzékelhető lesz, további lejtmenetre nem, inkább szinten maradásra számítanak. Változás 2023-tól várható, amit a válságból való kilábalás mellett a megújuló, illetve az új szakok indulása is támogat. 

A költségvetés alapján megújul a központi férfi vizesblokk, valamint folytatják az irodafelújításokat is. A digitalizáció támogatásával lépéseket tesz az egyetem a papírmentesség felé, valamint újabb hallgatói szociális ösztöndíj jön létre, kimondottan a kollégiumokban lakók számára.

A személyi költségek 11-12 százalékkal, 12,7 milliárd forintra növekednek. Ennek következtében például a cafetéria keretösszege 590 ezer Ft-os szuperbruttó keretösszegre növekszik. A kancellár Toronyai Gábor, a Szakszervezet elnökének kérdésére hozzátette: „a cafeteria keret emelkedése lineáris lesz, azaz minden kolléga ugyanolyan mértékű cafeteria keretnövekedést fog kapni 2021-re vonatkozóan. Ez a bruttó 300 ezret kereső kollégáknál 10, 400 ezret keresőknél 7, 500 ezer körül keresőknél majdnem 6 százalékos biztos összjövedelem-növekedést jelent 2021-ben. Minden más a szokásos bérfejlesztési folyamat végén állapítható meg.”

Újdonság a költségvetésben, hogy a jövő évben 1-2 fejlesztés kapcsán skandináv mintára közösségi tervezésre is lehetőséget ad, egyelőre pilot jelleggel 5 millió forintos kerettel, ennek kidolgozása jelenleg is folyamatban van.

A magasabb rizikófaktorú bevételi forrásokra Dr. Felsmann Balázs hívta fel a figyelmet. A kockázatkezelés miatt az egyetem január 1-jén a szervezeti egységek számára csak a költségvetés 65 százalékát nyitja meg, a maradék 35 százalékot pedig a nyári ponthúzás után. Ekkor már látni fogják, hogy a bevételek kockázatos része milyen mértékben teljesül, ennek megfelelően a költségvetés drasztikus átalakítása nélkül tudnak korrigálni. A szervezeti egységek ugyanakkor a keretösszegen belül bármikor módosíthatnak a saját költségvetésükön, adminisztratív terhek nélkül.

k_b_0042_1.JPG

Kép: Kristóf Benjámin, Közgazdász

A költségvetés tervezetét a szakszervezet is üdvözölte. Dr. Toronyai Gábor azt mondta, „örültem ennek a költségvetésnek, egyértelmű és nyílt beszédnek tűnik”. Arra kérdésére, hogy a 2021-ben kifizetendő, 2020-as bónuszok ebben a költségvetésben szerepelnek-e, a kancellár úgy reagált: „nem játszunk a számokkal, a 2021-es költségvetés a 2021-es bónuszt tartalmazza csak, amit 2022-ben fognak várhatóan kifizetni”.

A költségvetésben a tervezett Corvinus Ösztöndíjas hallgatók létszáma növekedést mutat, ami ellentétes a hallgatói létszámot csökkentő stratégiával, mutatott rá Dr. Kovács Erzsébet. Dr. Domahidi Ákos szerint erről jelenleg is egyeztetnek a fenntartóval. Az elképzelés szerint a 3,8 milliárdos keret a Corvinus Ösztöndíjak maximumát határozná meg, az összeget nem kizárólag a Corvinus Ösztöndíjakra kapja az egyetem, hanem fejlesztési és beruházási forrásként is. Ennek célja, hogy ne legyen fejkvóta alapú finanszírozás, vagyis ne kelljen csak azért felvenni több hallgatót, hogy az egyetem több forráshoz juthasson.

A ponthatárok meghúzásánál nem a létszám fog dönteni, hanem valódi, stratégiai alapú szakmai döntés lesz.

– mondta a kancellár. 

Teljesítményfejlesztési szabályzat akadémiai területen

A Szenátus és a fenntartó is korábban elfogadta az új akadémiai életpályamodellt, amit kiegészít a Teljesítményfejlesztési szabályzat és a Javadalmazási politika, ezeket a december 15-én tartott ülésén fogadta el a Szenátus. Dr. Csicsmann László akadémiai műhelyekért felelős rektorhelyettes szerint a szabályzat megalkotása mögötti logika az, hogy a mennyiségről a minőségre kerüljön át a hangsúly a teljesítmények értékelésekor. 

A rektorhelyettes szerint a következő három év lesz a minőségfejlesztés próbája. Januártól beszélgetések indulnak el a vezetők és a munkavállalók között, ahol három évre jelölik ki az egyéni szintre lebontott vállalásokat. A vezetők az életpályamodell alapján, éves szinten adnak visszajelzéseket, de évközi konzultációk is lesznek, valamint az önértékelés is kiemelt szerepet kap.

A sikeres teljesítés a bérfejlesztés mellett az előrelépésben is szerepet kap. Dr. Rosta Miklós kérdésére a rektorhelyettes elmondta: „az előrelépés (adjunktusi-docensi-tanári kinevezés) cikluson belül is lehetséges, ennek megindításáról az intézeti tanács és a munkáltató dönt. A hároméves ciklus tervezhetőséget hoz be, de nem kizárólagos”.

Ha valaki nem teljesíti az előre meghatározott feltételeket, párbeszéd veszi kezdetét a vezető és a munkatárs között, ahol feltárják az okokat és cselekvési tervet fogalmaznak meg. Ezt követően a munkavállaló dönt, hogy vállalja-e a feltételeket.

o_zs0095.jpg

Kép: Örsi Zsanett, Közgazdász

Előfordulhat ugyanakkor olyan helyzet, amiben a munkavállaló nem ért egyet a vezető álláspontjával, ezt Dr. Kovács Erzsébet vetette fel, majd Dr. Rosta Miklós hozzátette, hogy ez nemcsak a célok teljesítése, hanem a pályamódosítás során is felmerülhet. Dr. Csicsmann László szerint ebből a szempontból lényeges a kultúraváltás, fontos, hogy a bizalom legyen az alapja a megbeszélésnek. Előfordulhat így is, hogy nincs egyetértés, ebben az esetben a munkavállaló írásbeli panasszal (jogorvoslat) élhet a rektor felé 8 napon belül, amit az egyetem vezetése értékel. 

A teljesítményfejlesztés része lesz a vezetők értékelése is, amit Dr. Dunavölgyi Mária, a Corvinus Alkalmazotti Tanács vezetője is fontosnak tartott. Csentericsné Arnold Zsuzsanna, a HR vezetője megerősítette, hogy „ez egy további fejlesztési irány, 1-2 éven belül helye van a 360 fokos értékelésnek. Az első évben fontos a gyakorlat és a bizalom kialakulása, ami lehetővé teszi az őszinte és nyílt véleménynyilvánítást.”

A következő időszak feladata az Oktatásértékelő Bizottság felállítása lesz Dr. Csicsmann László szerint, ahol minden kolléga átfogó, komplex értékelést kaphat. Ezt a problémát Dr. Tátrai Tünde is kiemelte, szerinte általános vélemény, hogy az oktatás szerepe leértékelődött. „Nehéz megmondani, mi minősül minőségi oktatásnak. Van egy olyan logika, hogy számszerűsítjük az értékelést az előrelépéshez, ez viszont túl egyszerű ahhoz, hogy segítséget adjon az oktatóknak.” 

Azzal Dr. Csicsmann László is egyetértett, hogy az oktatási kiválóságot nehéz mérni, nem voltak leírt, kidolgozott alapok. Szerinte ugyanakkor „komoly munka folyik a háttérben, többek között Bodnár Éva és Tamási Gergely is dolgoznak azon, hogy az oktatásértékelési rendszere ki legyen dolgozva”. Az oktatási kiválóság fontosságát később Bodnár Éva is hangsúlyozta felszólalásában. 

Dr. Nagy Zsuzsanna, a Corvinus Könyvtárának főigazgatója hozzátette, „a hivatkozások nem közvetlenül és nem egyértelműen tükrözik a minőséget, a felhasznált adatok szakmai értékelése rendkívül fontos”. Szerinte „az egyes szerzők értékelési mutatóihoz felhasznált adatok tartalmát és megbízhatóságát tisztázni kell, mert sokszor pozitív és negatív irányba is befolyásolhatják azt.” Dr. Csicsmann László egyetértett ebben és elmondta, hogy az életpályabizottság ezeket az eltéréseket is figyelembe fogja venni.

t_t_0014.JPG

Kép: Taxner Tünde, Közgazdász

Módosító indítványok a Szakszervezet részéről

Dr. Toronyai Gábor, a Szakszervezet vezetője első indítványában kérte, hogy a választott egyetemi tisztségek közé kerüljön be az intézeti tanácsi választott tagság, Professzori Testület elnöki tiszte, és Corvinus Alkalmazotti Tanács tagsága, ugyanis indoklása szerint „mindegyik fontos és jelentős munkával járó választott pozíció”.

A javaslat körül ugyanakkor nézeteltérés alakult ki. Dr. Lánczi András rektor ugyanis nem javasolta a lista bővítését: „a kollégák érdekképviselete egy fontos feladat, de nem gondolom, hogy ebben a formában az anyag részévé kellene tenni”. Hozzátette, hogy a „tagság, mint bónuszcél erős átértelmezése a céloknak”.

„A jutalom magában a szolgálatban van” – tette hozzá Dr. Csicsmann László, aki szerint alapból elvárnak bizonyos szolgálati teljesítményeket. Szerinte a dolgozók egy része többszörös szolgálatot is teljesít, más része nem. „Ha valaki felülteljesít, azt a vezető tudja leginkább megítélni” – mondta a rektorhelyettes.

Dr. Dunavölgyi Mária, a Corvinus Alkalmazotti Tanács elnöke szerint ugyanakkor „a szolgálat területe is közszolgálat, amit ellentételezés nélkül látnak el”. Részt vettek többek között a Szociális Bizottság szabályzatának kialakításában, kidolgozták, hogy a kollégák oltásban részesülhessenek és részt vesznek a vitákban, ami sokkal inkább tartozik a szolgálat alfejezethez, mint az egyéb kategóriához Dr. Dunavölgyi Mária szerint. Az érveléssel Dr. Felsmann Balázs is egyetértett, „bizonyos tanácsokat elismerünk, nem nagy dolog, hogy ezeket a tisztségeket is elismerjük a szolgálat részeként. Ezért nem kapnak külön díjazást, ezt ki is emelik”. 

A javaslatot 6 igen, 7 nem és 10 tartózkodás mellett nem támogatta a Szenátus.

Toronyai Gábor második módosító indítványban azt szerette volna, hogy az elvárásoktól való elmaradás esetén a Szenátus jóváhagyása kelljen a felmondáshoz. Indoklásában úgy fogalmazott: „az egyetem közjót szolgáló küldetésének betöltéséhez elengedhetetlen az akadémiai szabadság – Alaptörvényben is garantált – alapjogának érvényesülése. E jog érvényesülésének legfontosabb feltétele a vezető oktatók és kutatók határozatlan idejű alkalmazásának (…) biztonsága és stabilitása”.

„A javaslat a két érdekünk érvényesülése közötti jó egyensúly kialakítását célozza. Az egyetemi oktató- és kutatóközösség a szenátusi döntés nyilvánossága és súlya által biztosíthatja, hogy - a hároméves értékelési ciklusok mellett is - valóban indokolt esetekben kerüljön sor vezető oktatók és kutatók határozatlan idejű alkalmazásának munkáltató általi felmondással történő megszüntetésére.”

Dr. Csicsmann László szerint ugyanakkor ez a munkáltató joga és felelőssége. „A munkáltatói jogok nem átruházhatók egy testületre. A jogviszony létrehozásáról sem a Szenátus dönt, így annak megszüntetése sem tartozik annak hatáskörébe. Az életpályamodellben nem ez az elsődleges, hanem a párbeszéd kultúrája és a komplex, rendszeres értékelés. Ha a kolléga valamilyen oknál fogva nem teljesít, eddig is volt lehetőség a jogviszony megszüntetésére, de ezek rendkívüli esetek” – tette hozzá a rektorhelyettes. 

A javaslatot 1 igen, 7 nem és 10 tartózkodás mellett utasította el a Testület.

A harmadik javaslat arra vonatkozott, hogy kerüljön bele a szövegbe, hogy „a munkatárs az eljárás bármely szakaszában a szakszervezet támogatását kérheti a BCE FDSZ szervezet közvetlen megkeresésével.” Dr. Csicsmann László szerint ez ugyanakkor általános szabály, a Munka törvénykönyve által a munkavállalónak biztosított lehetőség, a munkatársak bármikor segítséget kérhet a szakszervezettől. 

A javaslatot 4 igen, 6 nem és 10 tartózkodás mellett utasította el a Testület.

v_zs_0018_1.jpg

Kép: Váradi Zsófia, Közgazdász

A javadalmazási politika elvszerűen tisztázza a bérrendszert

A javadalmazási politika célja egy egyszerűbb, kiszámíthatóbb és transzparens javadalmazási rendszer, ami a felelősségi köröket határozza meg. Az alapbér részletkérdéseit elvszerűen tisztázza az anyag, a rendszeres bérfejlesztési forrásokat eszerint osztják majd szét. 

„A többletfeladatok kompenzálása nem ad hoc vezetői döntés, hanem konkrét definíció alapján történik majd” – mondta Csentericsné Arnold Zsuzsanna. Az új elem az anyagban a jutalom: „mindig vannak, lehetne olyan egyetemi szintű teljesítmények, amelyek elismerést érdemelnek, és ez motivációt befolyásolja” – tette hozzá.

Ide tartozik majd többek között a kutatásokat ösztönző kutatási pályázatprémium és kutatási kiválóság program is. Emellett pályázati koordinációs bizottság alakul, amelynek összetétele, működési alapelvei a következő ülésen kerülnek majd a Szenátus elé. Barta Márton hozzátette, hogy egy transzparens és kiszámítható teljesítményösztönző rendszert szeretnének létrehozni a pályázati források esetében. Az új szabályokat felmenő rendszerben vezetik be, így a futó projektekre nem vonatkozik majd. 

Vita a bértábláról és a túlóra keretekről

A bérezési rendszer az egyetemi tanári sávból indul ki, ezt tekinti 100 százaléknak. Ehhez képest a gyakornokok és tanársegédek 35 százalékot kaphatnak majd. Dr. Rosta Miklós arra kérdezett rá felszólalásában, hogy ez mit jelent majd a gyakorlatban, ugyanis szerinte fontos, hogy „a tanársegédek és a gyakornokok se haljanak éhen”. Csentericsné Arnold Zsuzsanna válaszában hangsúlyozta, a bértáblát úgy alkották meg, hogy a legalsó bérsávba tartozó bér is megfelelő legyen. 

Szintén Dr. Rosta Miklós vetette fel, hogy ameddig az oktatóknál 20 százalék a bónusz mértéke, addig az ügyintézőknél ez csak 15 százalék. Csentericsné Arnold Zsuzsanna szerint ez azért van, mert kétféle munkaerőpiaci szegmensen béreznek. Az ügyviteli munkatársak bérezése piaci alapon történik, az akadémiai bérezés viszont más referenciához alkalmazkodik.

A túlórákat 110 és 150 százalék között téríti meg az egyetem, melyre Dr. Rosta Miklós hívta fel a figyelmet. Ez ugyanakkor Dr. Csicsmann László szerint nem azt jelenti, hogy a 100 és 110 százalék közötti részt senki ne kapná meg. “Aki eléri a 110 százalékot, a teljes túlóráért járó összeget megkapja majd.”

A túlórakerettel kapcsolatban Dr. Dunavölgyi Mária és Dr. Tátrai Tünde is aggodalmát fejezte ki, szerintük ugyanis sok oktató teljesíti túl a jelenlegi rendszerben a 150 százalékot. Dr. Tátrai Tünde szerint „azok kapnak pofont, akik az összes teljesítményüket ide fordították az egyetem felé, minden idejüket ide szánták. Ők a béremeléssel sem érik el azt a szintet, amit a piac nyújt”. Ez azoknál az intézeteknél jelenthet problémát, ahol nagyon magas óraterheléssel dolgoznak oktatók, például a témavezetések és bírálatok, vagy a posztgraduális képzések miatt. Dr. Dunavölgyi Mária ezért azt javasolta, hogy ahol kevés az oktató és tartósan magas lesz a hallgatói létszám, legyen lehetőség a 150 százalékos keret túllépésére is. 

Dr. Csicsmann László szerint ugyanakkor ezt a vitát már lefolytatták és szavaztak a keretekről. „Szakítani akartunk a mennyiségi szemlélettel, hogy a kollégák 150 százalék felett is órákat vállaljanak. Az egyetem szeretné korlátozni a túlterheltséget, és jövedelmi szempontból folyamatos lesz az alapbéremelés és teljesítményfokozás.” Azt Dr. Csicsmann László is elismerte, hogy az egyenetlen terhelés több helyen problémát jelent, ugyanakkor bízik abban, hogy ez csak átmeneti állapot lesz, és a szakfejlesztések után megoldódik majd.

t_t_0051.JPG

Kép: Taxner Tünde, Közgazdász

Létrejött a megújuló Akadémiai Életpálya Bizottság, hat tagot véleményezett pozitívan a Szenátus

A Szenátus véleményezte és szavazással elfogadta az Akadémiai Életpálya Bizottság három új belsős és három új külsős tagját. A belső tagok társadalomtudományi kutatási területen Dr. Elekes Zsuzsanna, közgazdaságtudományi kutatási területen Dr. Tasnádi Attila, gazdálkodástudományi kutatási területen Dr. Zsóka Ágnes lettek.  

Külsős taggá Chris Ball-t (Quinnipiac University, Director of the Central European Institute), Kelle Pétert (Louisiana State University, Distinguished Professor) és Dr. Magyarics Tamást (ELTE, Angol-Amerikai Intézet, Amerikanisztika Tanszék, egyetemi tanár) választották. 

A tagok jelölése során az intézetvezetőktől és az akadémiai vezetőktől kért javaslatokat az egyetem. Fontos szempont volt a nemzetköziesítés miatt, hogy olyan tagokat válasszanak, akik jelentős nemzetközi tapasztalattal rendelkeznek, de azért kötődnek Magyarországhoz, magyarul is beszélnek és értik a Corvinus belső átalakulását. Az Akadémiai Életpálya Bizottság tanácsadó testületét februárban választják majd meg. 

Új mesterszak és szakirányú továbbképzési szak indul a Corvinuson, amit a Szenátus is elfogadott

Gazdasági viselkedéselemző mesterszak indul a Corvinuson, a szak létesítését a Szenátus is jóváhagyta. A projektet Dr. Sass Judit, a Pszichológia és Viselkedéstudomány Tanszék vezetője fogja össze több intézet közreműködésével. Dr. Habis Helga mesterszakokért felelős dékán elmondta, a szakfejlesztés március óta tart és hamarosan a tanterv is elkészül. Hozzátette, „jó példája ez a szakfejlesztési munkának, ahol sok intézettel együttműködve hozhatunk létre interdiszciplináris képzést”. A szak az akkreditációs eljárás után, várhatóan 2022-ben indul majd. 

„Nemzetközi projektmenedzser és nemzetközi projektmenedzser szakközgazdász” néven új szakirányú továbbképzési szakot is tervez a Corvinus, a szakfejlesztés Dr. Blaskovics Bálint vezetésével tavasszal kezdődött el. Az angol nyelvű képzés nemzetközi szinten is gyűjti majd a hallgatókat Dr. Fehér Péter executive és szakirányú továbbképzésekért felelős dékán szerint, és már az akkreditációnál tart. A képzés kidolgozásában részt vett a Project Management Institute (PMI) is, akik a szakmai közreműködés mellett a képzés megvalósításában is részt vesznek majd gyakorló szakemberekkel. 

A Szenátus határozatai a honlapon érhetők el.

Költségvetés, Teljesítményfejlesztés akadémiai területen, Javadalmazási politika és új szakok a Szenátus decemberi ülésén Tovább
16 specializáció a Gazdálkodás és menedzsment alapszakon - Megtartották az új tanév első Szenátusi ülését

16 specializáció a Gazdálkodás és menedzsment alapszakon - Megtartották az új tanév első Szenátusi ülését

b_v_0002-min.jpg

Új specializációk Gazdálkodás és menedzsment szakon, keresztféléves önköltségek, új felvételi követelmények, doktori és tudományos diákköri szabályzatok, változó szervezeti és működési rend és docensi kinevezések – erről a hét napirendi pontról döntött a Corvinus Egyetem Szenátusa a tanév első ülésén. Az ülésről főszerkesztőnk, Kovács Máté tudósított.

(Borítókép: Bera Viktor)

16 specializáció a Gazdálkodás és menedzsment alapképzési szakon

A Gazdálkodás és menedzsment alapképzési szak 2021 szeptemberében megújult formában indul, az átalakítás során pedig több népszerű szak is érintett lesz.

A megújult képzésbe integrálódnak többek között a Turizmus és vendéglátás, a Kereskedelem és marketing, az Emberi erőforrások, valamint a Vidékfejlesztési agrármérnöki szakok is, melyek a Szenátus által elfogadott 16 specializáció között jelennek meg.

Szántó Richárd, a Corvinus Alapképzésekért felelős dékánja szerint ezzel az átalakulással az egyetem legnagyobb szakja jön létre, közel hatszáz hallgatóval. Az első két év az alapvető, minden szakirányhoz szükséges ismeretekről szól majd, specializációt pedig az 5-6. félévben választhatnak a hallgatók.

b_v_0020-min.jpgSzántó Richárd hozzátette, a megújításon 18 fős csapat dolgozott Dr. Aranyossy Márta szakfelelős vezetésével. A fejlesztés során szempontok voltak a hallgatói, munkáltató elvárások és a nemzetközi trendek is, utóbbi esetében több nemzetközileg elismert egyetemet is megvizsgáltak.

Dr. Kovács Erzsébet azon felvetésére, hogy mi lesz akkor, ha a hallgatók nem egyenlő arányban választják a specializációkat és emiatt bizonyos specializációk nem tudnak elindulni, Szántó Richárd úgy reagált: a húsz fős alsó korlát továbbra is megmarad, ugyanakkor irányított piaci mechanizmussal igyekeznek majd a hallgatókat az adott specializáció felé terelni, például felső létszámkorlát bevezetésével. (fotó: Bera Viktor)

A specializációk az Oktatási Hivatal nyilvántartásba vételi határozatának véglegessé válását követően indíthatók, várhatóan a 2021-22-es tanév őszi félévétől.

Változatlan keresztféléves képzési díjak, változó mesterképzési szakos felvételi követelmények

A Szenátus támogatta a Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzat módosítását, ennek értelmében

a 2021 februárjában induló képzések díja nem változna a tavalyihoz képest.

Bizonyos szakirányú továbbképzési szakokra korábban nem állapított meg díjat a Szenátus, mert nem mindegyik indult el. Az idei évben ez annyiban módosult, hogy minden képzés díját elfogadták annak ellenére is, hogy az indításról majd csak később döntenek a szakfelelősökkel egyeztetve.

A javaslatról a Kuratórium dönt, várhatóan 2020. október 1-jén.

A Szenátus véleményezte továbbá a mesterképzési szakok felvételi követelményeit is, minden szakon az egységes, 70 pontos rendszert alkalmazzák a jövőben. A mesterképzési szak felvételi követelményeiről a Hallgatói Követelményrendszer részeként a Kuratórium dönt várhatóan 2020. október 1-jén.

b_v_0003-min.jpg

(fotó: Bera Viktor)

Új Egyetemi Doktori Szabályzat rögzíti a doktori képzések megújulását

A Corvinus átalakulásával a doktori képzések is megújulnak. Dr. Rostoványi Zsolt szerint ehhez „konzisztens szabályozási rendszerre volt szükség, ami újabb mérföldkő a tudományos utánpótlásnevelés területén”. A szabályozás értelmében a korábbi 7 doktori iskola fúziójával 4 doktori iskola jött létre, valamint kiemelt szerepet kapott az „iskolából műhely” szemléletmód is, ami a témavezetők szerepét növelte meg. Rostoványi Zsolt szerint fontos volt az egységesítés, ugyanakkor szempont volt, hogy az önállóság ne csorbuljon, és a diszciplináris különbségekhez is igazodjanak.

„A programot és koncepciót az Elnöki Testület már februárban elfogadta, ennek a jegyében készült a szabályzat” – tette hozzá Michalkó Gábor. A szabályzat 3 fő elemből áll, ezek a szervezeti átalakulás, a minőségbiztosítás és a tartalmi elemek. Fontos változás, hogy a tehetséges hallgatók akár az előírt 8 félévnél hamarabb is végezhetnek, ha teljesítik az előírt 240 kreditet. Emellett bevezették a cikkalapú disszertációt, így folyóiratcikkekből összefűzött portfólióval is kiváltható lesz a szakdolgozat.

A Doktorandusz Önkormányzat elnöke, Petrovics Nándor kiemelte: a szabályozást többkörös egyeztetési folyamat előzte meg, ahol a Doktori Kabinettel és az Egyetemi Doktori Tanáccsal egységben, közösen dolgozták ki a részleteket, amivel a Doktori Önkormányzat koncepcionálisan is egyetért.

A megújult Doktori Szabályzat elfogadásáról a Hallgatói Követelményrendszer részeként a Kuratórium dönt, várhatóan 2020. október 1-jén.

A Doktori Szabályzat mellett a Tudományos Diákköri Szabályzatot is módosította a Szenátus, amelyről Kajos Attila, az Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács titkára számolt be. Az új szabályzatra az Egyetem szervezeti átalakulása miatt volt szükség: megalakulnak a tudományterületi tanácsok, melyek a kari testületekhez hasonlóan fognak működni. A testületekben tudományos diákköri munkában tapasztalt oktatók és kutatók segítik majd a munkát.

Új szervezeti egység és további szervezeti változások

o_zs_0002-min.JPGA Szenátus elfogadólag véleményezte az Elnöki Testületnek a Szervezeti és Működési Rend módosítására vonatkozó javaslatát is. A javaslat értelmében a felsőoktatási jog, igazgatás és szabályozás szakterületek a kancellári szervezetből átkerültek az elnöki szervezetbe, ahol Jog, Igazgatás, Szabályozás néven működnek tovább. A javaslat nem érinti a gazdasági és munkajogi szakterületet, ami továbbra is a kancellári szervezetben működik. A belső ellenőri feladat a kancellári szervezetből szintén az elnöki szervezetbe került át.

Létrejön a Stratégia szervezeti egység, ami a megújulási folyamatot támogatja úgy, hogy ehhez megfelelő minőségű és mennyiségű információja legyen az egyetemi polgároknak és a vezetői testületeknek. (fotó: Örsi Zsanett)

Az alumnival kapcsolatos feladatok átkerülnek a Hallgatói Szolgáltatások szervezeti egységtől a Vállalati és Intézményi Kapcsolatok szervezeti egységhez, ahol nagyobb szinergia látszik az érintett területek között. Emellett a rugalmasabb feladatellátás érdekében megszűnnek a Hallgatói Szolgáltatások szervezeti egységen belüli csoportok, ezek kialakítása vezetői hatáskörbe kerül.

Az Egyetemi Levéltár a kutatási rektorhelyettes irányítása alatt működő kompetenciaközpont lesz. A javaslat indoka, hogy az akadémiai szervezetben is hangsúlyozza az egyetem a Levéltár, mint tudományos műhely jelentőségét.

A Szervezeti és Működési Rend módosításáról a Kuratórium dönt, várhatóan 2020. október 1-jén.

Bevonás és részvétel a Szervezeti Működési Rend módosításában

A Szervezeti és Működési Rend módosításának további fontos elemei az egyetem közösségi részvételének, bevonásának lehetőségeit növelő javaslatok, amelyeket Barta Márton stratégiai vezető mutatott be. A részvétel növelése érdekében az egyetem új testületeket és bizottságokat hoz létre.

Létrejön például a Professzori Testület, amelynek tagja lesz minden, a Corvinuson teljes munkaidőben foglalkoztatott egyetemi tanár és kutatóprofesszor.

A Szenátus Oktatási Bizottságának albizottságaiként létrejönnek a szakfejlesztési bizottságok, valamint a Hallgatói Ügyek Bizottsága, emellett rögzítik a Szenátus Nemzetközi Bizottságára vonatkozó rendelkezéseket is. Végül formális értelemben is létrejön az Intézetvezetői Értekezlet.

A megújulási folyamat részeként létrejönnek szakterületi bizottságok, ilyen például az IT Bizottság, a Kommunikációs és Brand Bizottság, a Vállalati Kapcsolatok és Alumni Bizottság. A bizottságok feladata a szakterületi vezetők támogatása és a stratégiai ügyekről szóló fórum biztosítása lesz.

A módosítás igyekszik a munkavállalói közösség bevonását is erősíteni, így az Intézeti Tanácsok létszáma egy fővel nő, akit az intézeti közösség választhat meg. A Corvinus Alkalmazotti Tanács elnöke a Szenátus állandó meghívott, tanácskozási jogú tagja lesz, emellett a Szenátus előzetesen véleményezheti majd az Egyetem költségvetését és pénzügyi beszámolóját is.

o_zs_0053-min.JPG

(fotó: Örsi Zsanett)

Valóban részvétel vagy csak bevonás?

A szenátusi vita során a bevonás és a részvétel közötti különbség került előtérbe. Dr. Rosta Miklós üdvözölte a változásokat, ugyanakkor szerinte a javaslatok inkább a bevonást és nem a részvételt erősítik. Barta Márton szerint ugyanakkor például a vállalati kapcsolatok bizottság összetételére vonatkozó szabályok, valamint a professzori testület létrehozása a részvételt erősítik, emellett a közösségi költségvetés is szóba került a jövőt illetően pilot jelleggel. „A bevonás valóban hangsúlyosabb, de a részvétel kapcsán is fontos lépések történtek” – tette hozzá.

Dunavölgyi Mária, Corvinus Alkalmazotti Tanács elnöke szerint a „stratégia lényege a valóság és a vízió közötti híd felépítése”, előbbiből pedig szerinte eddig kevés elem látszódott. Barta Márton szerint ugyanakkor a stratégiaalkotás pontos folyamatát nem az SZMR-ben kell szabályozni, de ettől függetlenül ez nagyon fontos kérdés. Abban is egyetértett, hogy „reality check nagyon szükséges”, ugyanakkor szerinte az egyensúly keresése a legfontosabb:

„Az egyetemen van hajlamunk arra, hogy túlbeszéljük a dolgokat: fontos, hogy sokat gondolkodjunk közösen, de egy idő után meg kell találnunk a megoldást is.”

Dr. Köves Alexandra az Elnöki Testületen belül felvázolt felelősségi körökről kérdezett. Felmerülhet a kérdés, hogy „valóban a személyi változásokhoz kell-e igazítani a felelősségi köröket és nem fordítva”. Dr. Lánczi András rektor és Anthony Radev elnök egyetértettek abban, hogy a döntéseket az Elnöki Testület közösen, egyhangúlag hozza meg. „Együtt kell dolgozni, ehhez pedig életszerűen kell alakítani a feladatokat. A megújulás szempontjából is ez a legjobb” – tette hozzá a Corvinus elnöke.

Nézeteltérések a docensi kinevezések körül

o_zs_0061-min.JPGA Szenátusi ülés legnagyobb részében az egyetemi tanári és docensi kinevezésekről volt szó, ugyanis 27 docensi kinevezés ügyében kellett dönteni. Ilyen nagy létszámra Dr. Csicsmann László akadémiai műhelyekért felelős rektorhelyettes szerint nem volt még korábban példa, ami a döntési folyamatot is megnehezítette. A megújuló Corvinus Egyetemnek az a célja, hogy a kinevezendő docensek belátható időn belül teljesítsék az egyetemi tanári kritériumokat, és kiváló hazai és nemzetközi publikációs tevékenységgel rendelkezzenek, amellyel a nemzetközi rangsorokban való előrelépés biztosítható.

A probléma forrása a három kar eltérő kinevezési politikája, eltérő gondolkodása lehetett Dr. Csicsmann László szerint. Az Akadémiai Életpálya Bizottság egységes szempontrendszer alapján – az Egyetem megújulásának céljait figyelembe véve – bírálta el a pályázatokat, ugyanakkor a Szenátusi ülésen több személynél is felmerült, hogy ugyan a feltételeknek nem felelt meg teljesen a pályázó, munkájával és az egyetemért tett erőfeszítésével nagyobb méltánylást érdemelne.

Az ellentét tehát elsősorban abból adódott, hogy mikor és milyen esetekben lehet eltérni az előzetesen megállapított feltételrendszertől.

A rendszer problémáit Dr. Csicsmann László is elismerte, ugyanakkor hozzátette, hogy már készül egy új akadémiai életpályamodell, melynek anyagát hamarosan megtárgyalják az intézetvezetőkkel. Ebben a modellben szétválna az oktatási és a kutatási életpálya, illetve részletesen szabályozásra kerülne a docensi minimumkövetelmények rendszere.

A docensi pályázatok eredményei itt érhetők el.

---

Az első napirendi pont utolsó részeként Simai Mihály professor emeritus kinevezésben részesült, melyet a Szenátus egyhangúlag fogadott el.

A Szenátusi Ülésen először vett részt Dr. Domahidi Ákos kancellár, aki köszöntőjében három dolgot emelt ki: egyrészt megtiszteltetés számára, hogy nagy múltú és nagy jövőjű egyetem megújulási folyamatában vehet részt. Köszönetet mondott a támogatásért mindazoknak, akik segítik a beilleszkedésben az első hetekben, valamint azt is kiemelte, hogy már számos Szenátusi ülésen vett részt korábbi munkahelyein, mégis ez az első, ahol szavazati joggal rendelkezik.

Az ülés egyébként a Szakszervezet akciójával kezdődött. Ádám Zoltán szakszervezeti képviselő rövid dokumentumot helyezett el a Szenátus tagjainak asztalán, amelyben kérte, hogy a Színművészeti Egyetem ügyét is vegyék napirendre. Ezt azonban Lánczi András elutasította, ugyanis szerinte a Szenátus „nem napi politikai témáról szól, nem más egyetemről szól”. Hozzátette: „nem kérdeztem meg senkit, hogy bármilyen politikai kérdésben milyen válasza van. Az ilyen kiállásnak megvan a maga helye, az egyetemen bárki hallathatja a hangját, megkapja a fórumot, a Szenátus ugyanakkor az egyetem előmozdítására szolgál és nem napi politikai ügyek megvitatására”.

A Közgazdász Online csapatával célunk, hogy az egyetem belső folyamatainak a hallgatók körében is nagyobb nyilvánosságot adjunk. Rendszeresen tudósítunk majd a Szenátus további üléseiről, valamint igyekszünk minden fontos belső változásról beszámolni.

16 specializáció a Gazdálkodás és menedzsment alapszakon - Megtartották az új tanév első Szenátusi ülését Tovább
süti beállítások módosítása