Közgazdász Online


Az igazi nő mindig hüvelyi orgazmust produkál! Az igazi nő mindig hüvelyi orgazmust produkál?

Az igazi nő mindig hüvelyi orgazmust produkál! Az igazi nő mindig hüvelyi orgazmust produkál?

pexels-cottonbro-9374132.jpg

Sokszor gondolkozunk túlságosan fekete-fehéren a szexualitás kérdéseiről. A pornó, és egyéb torzító médiatartalmak hatására káros ideálok alakulhatnak ki bennünk, és csalódás érhet minket, ha ezek nem kerülnek át a hálószobánkba. Illés Eszter szexuálpszichológiai szakpszichológus előadásán az önismeret fontossága mellett az intimitás megélésének kérdéseiről és a pornográfia hatásairól is beszélt.

Írta: Orosz Petra; borítókép: Pexels

Kutatások bizonyítják, hogy életünk egészével való elégedettségünket befolyásolhatja a szexuális elégedettségünk – vagy éppen annak hiánya, továbbá párkapcsolati megelégedettség is származhat a kiegyensúlyozott szexuális életből, és fordítva. Az érzelmi megélés, vagy egy partnerhez való bármilyen formájú kapcsolódás egyaránt hat a mentális és fizikai egészségünkre.

Illés Eszter szexuálpszichológiai szakpszichológus, a BCE Hallgatói Támogatások csapatának tagja elárulta, hogy a párkapcsolat kérdésköre a hallgatók három legtöbbet felhozott témái között szerepel, ezen belül direkt vagy indirekt módon megjelenik a szex témaköre. Ez volt az egyik oka annak, hogy a Mentálhét keretében megrendezett előadás Szex a kapcsolatban, kapcsolat a szexben címet kapta, és a szexualitás több aspektusát járta végig.

Kapcsolat mindig van

A szexuális fejlődésünk tudattalan módon már kisbaba korban elkezdődik. Fejlődésünk során egyre többet tapasztalunk és egyre kíváncsibbak leszünk a többiekre és a velük való viszonyunkra. A szexualitás kérdése minden életkorban más és más dilemmák elé állít bennünket. Eszter – a közönség kedvéért – a fiatal felnőtt populációra koncentrálva mesélt a praxisa alatt szerzett saját tapasztalatokról, illetve arról, hogy milyen kérdésekkel keresték őt fel korábban a hallgatók. 

„A fiatal felnőttkor a párkapcsolati próbálkozások időszaka. Próbálgatjuk magunkat ezekben a kapcsolatokban, kitapasztaljuk, milyen a viszonyunk az intimitáshoz, a közelséghez, az elköteleződéshez. Ennek a szexualitás is része”   

– mondta Eszter. Nem lehet elmenni amellett, hogy a szexualitásunk része a személyiségünknek. Gondoljunk csak a testünkhöz való viszonyra, a kötődési jellemzőinkre, amelyek már pici korunkban elkezdenek kialakulni a szülőkkel való kapcsolódás mentén. Az életünk során mindenféle családi üzenetet kapunk a szexualitásról, a párkapcsolatról, a nemi szerepekről – akár explicit, akár implicit módon. Mit látunk otthon a szülők közötti közeledésből, intimitásból, fizikai érintkezésből? Mesélnek-e egyáltalán a szexualitásról, vagy sem? Ez mindannyiunk esetében eltérő módon nyilvánul meg, és mindenképpen erős hatása van arra, hogy később hogyan éljük meg a saját szexualitásunkat.

thumbnail_image_1.jpgForrás: BCE Hallgatói Támogatás 

Neked milyen a jó szex? 

Amikor élményekről beszélünk, akkor a szubjektivitás lép előtérbe. Az előadáson rész vevő hallgatóság egy digitális szófelhőbe írhatta fel néhány kifejezést használva, hogy számára milyen a jó szex. Legtöbben a szenvedély, a kölcsönösség, a biztonság szavakat írták fel az online táblára. Előkerült továbbá a bizalom, mind saját magunk, mind a partner felé. Eszter szerint ez az egyik legfontosabb aspektusa annak, hogy önfeledten tudjunk belemerülni a szexualitásunk legmagasabb fokú élvezetébe. Azonban a szorongás és az önértékelési nehézségek jelentik az egyik legnagyobb problémát, amivel a szexuális életünk során megküzdünk.

„A világ legtermészetesebb dolgáról van szó, azonban sokan nem tudják elengedni magukat, nem tudják teljesen önmagukat adni. Nem merik megmutatni partnerüknek például azt, hogy mennyire élvezik az együttlétet. Nem tudják elfogadni a testük alapvető reakcióit, funkcióit. Sokan félnek attól, hogy túl nagy vagy túl kicsi néhány testrészük, narancsbőrös a bőrük. Azt is hallottam már, hogy együttlét közben fent kell maradnia ruhának, mert különben valahogy elindul egy nagyon szorongató helyzet. Szóval gyakran arra mutat a probléma, hogy szeretem-e, ismerem-e a testemet” 

– emelte ki Eszter.

„Ha szex közben szorongás lép fel, az nagyon megnehezíti a történetet lelkileg és testileg is. Megfeszülünk, nem tudunk belelazulni a helyzetbe, nem tudunk ott lenni az „itt és most”-ban, vagyis nem tudunk magunkra és a másikra koncentrálni. Pedig ez jelentené azt a típusú együttlétet, amire sokan vágynak. Szeretnénk magunkat szerethetőnek érezni, kompetensnek, vonzónak, vágyunk az elfogadásra. Ezek mind ott vannak a szexualitásban, és bizony könnyen sérülnek” 

– tette hozzá Eszter.

illeseszter_ea.jpgForrás: BCE Hallgatói Támogatás

A szex vajon mi? 

Ahogy a magyar rapper, Pain a ‘90-es években, most Eszter tette fel a kérdést az érdeklődőknek: a szex vajon mi? Sokan úgy érkeznek a terápiába, hogy praktikákat várnak a problémáik orvosolására vagy a szexuális élményeik fokozására.

“Ez az attitűd gyakran fokozott frusztrációból, sürgetettségből, az aktuális kapcsolat elvesztésétől való félelemből fakad. Ez érthető. Én pedig ilyenkor reménykedni merek, hogy el fogunk tudni jutni egy olyan pontra, amikor egyéb elemek is meg tudnak jelenni a gondolkodásban, mint a technikai, mechanisztikus, teljesítményalapú szex. Nagyon sokszínű az emberi szexualitás, és érdemes minél több aspektusát megérteni” 

– válaszolta Eszter. Különbözőségek léphetnek fel a vágyainkban, az igényeinkben. Ennek a pontos és az őszinte kommunikáláshoz elengedhetetlen a bizalom. Az egyik hallgató az előadás végén ehhez a témához kapcsolódóan kérdezett anonim módon: „Hogyan adjam a párom tudtára, hogy bármennyire igyekszik, nem tud a csúcsra juttatni? Úgy gondolom, nem velem van a gond, egyedül nincs problémám ezzel.”

Eszter úgy látja, hogy ideális esetben jó érzés adni, és ideális esetben jól tudjuk fogadni, ha a másik segít ebben bennünket. A lényeg, hogy nem kritikaként vagy támadásként kell becsomagolni a véleményünket, hanem meg kell erősítenünk partnerünkben a pozitív attitűdöket, és őszintén megbeszélni a változtatni kívánt aspektusokról. Ehhez a kulcs a megfelelő kommunikáció, és az a megerősítő érzés, hogy visszajelzéseinkkel hozzájárulunk a kapcsolatunk erősítéséhez, a bizalom növekedéséhez.

thumbnail_image.jpgForrás: BCE Hallgatói Támogatás

Az ideálok világában

Nem újdonság, hogy a szexualitásunkat befolyásolja a hangulatunk és az érzéseink, ezért változó, hogy éljük meg. Fáradtak vagyunk, éhesek vagyunk, stresszesek vagyunk; ezek mind olyan tényezők, amelyek miatt nem biztos, hogy a csúcson érezzük magunkat. Ezek mellett a tágabb környezet is befolyásol minket, vagyis az, hogy mit üzen nekünk a média a testiségről, a vonzóságról.

A pornó olyan elvárásokat támaszt elénk, amelyeket nehéz a valóságba átültetni. Ideálként tekintünk a képernyőn látott felvételekre, és ha a saját szexuális életünkben nem tapasztaljuk a látottakat az aktus során, gyakran csalódás ér minket.

„Az igazi férfi mindig készen áll a szexre és bármeddig bírja. Az igazi nő mindig hüvelyi orgazmust produkál. Az igazi szerelmes szex során egyszerre élveznek el a felek. Ezek a dolgok biztosan megtörténnek néha, de ha 10-ből 10-szer ezt várjuk, akkor bizony erősen csalódni fogunk. Remélem érezzük, hogy ezek nagyon teljesítményszagú, standardizált gondolatok, feketék és fehérek. Ha ezek megtörténnek, akkor jó, ha nem, akkor rossz az aktus. Ezek után belemerülünk a gondolatainkba, elkezdjük megkérdőjelezni magunkat, és máris nem azzal foglalkozunk, hogy ki van körülöttünk” 

– emelte ki Eszter. Eszter szerint el kell fogadnunk, hogy néha ilyen, néha olyan az együttlét. Helyén kell kezelnünk, hogy lesznek pillanatok, amikor csodásan érezzük magunkat a partnerünkkel, de lesznek olyan percek is, amikor nehézséget jelent az egymásra hangolódás. A lényeg, hogy ez teljesen rendben van, mindegyik egyaránt belefér, hiszen nem robotok vagyunk. Testünket bár sokaknak nehéz kiismerni, de próbálkozni ér, és szabad.

„Számtalan olyan dolog jelenik meg a szexualitást illetően, ami egyszerre adja annak a gyönyörét, és egyszerre lehet vékony jég is, gátló tényező. Olyan közelségről van szó, ahol testi és lelki határok oldódnak fel. Utoljára az anyaméhben lehetett hasonló élményünk. Nagyon-nagyon közeli, nagyon-nagyon intim helyzetről beszélünk. Nemcsak fizikai meztelenségről van szó, lelki meztelenséget is aktiválni tud ez a helyzet. Ott van a személyiségem; merek-e mindent mutatni? Esetleg szeretnék valamit takargatni?” 

– tette fel Eszter a kérdést. A választ magunkban kell megtalálnunk. A bizalom és az önbizalom  kialakulása hosszú, bonyolult folyamat lehet, de mindig szem előtt kell tartanunk, hogy ez is el tud vezetni minket az önfeledt, pozitív érzések megéléséhez. A jó szex nagyon sok mindenen múlik, és az ezekre való tudatosság segíthet el minket a harmonikus szexualitáshoz.

img_1860.jpgForrás: BCE Hallgatói Támogatás

Hallgatói Támogatás az év minden napján

Ha nehézséget észleltek magatokban vagy magatok körül, szükségetek van szakemberrel történő beszélgetésre, akkor bátran keressétek fel a Hallgatói Támogatás munkatársait. A Corvinus Hallgatói Támogatás csapata egész évben a hallgatók jóllétéért dolgozik, karrier-, tanulási és pszichológiai tanácsadásokat nyújtanak mind egyéni, mind csoportos körben. Hozzájuk tartozik továbbá az esélyegyenlőségért folytatott munka a hallgatók számára, illetve a Napközi csapata is.

A tanácsadások során egyre több hallgató fordul hozzájuk személyes kérdésekkel is, ezek mentén alakították ki a Mentálhéten elhangzott előadások témáit. A vissza-visszatérő témák között szerepel a nehéz élethelyzetekkel való megküzdés, a párkapcsolati nehézségek, a multitasking, valamint a digitális függőség kérdése. Utóbbiról tudósítottunk korábbi cikkünkben.

A Corvinus Hallgatói Támogatásról további információt a honlapon vagy a Facebook-oldalon találtok.

Az igazi nő mindig hüvelyi orgazmust produkál! Az igazi nő mindig hüvelyi orgazmust produkál? Tovább
Miért nem fogadjuk el a másságot? - Előítéleteink leküzdése pszichológus szemmel

Miért nem fogadjuk el a másságot? - Előítéleteink leküzdése pszichológus szemmel

human-rights-3805188_1920.jpg

Az LMBTQ mozaikszó és a szexuális kisebbségek ma már a társadalom  számára ismerős fogalmak. Kevés ennél megosztóbb témát lehet mondani. Vajon ez egy modernkori sajátosság? Mit jelent a Q a mozaikszóban? Hogyan viszonyulnak magukhoz a közösség tagjai, és mi befolyásolja a társadalmi megítélést? A cikkben ezekre is válaszolunk Illés Eszter, a Corvinus Hallgatói Támogatás pszichológusának segítségével.

2021.03.14 Írta: Belayane Najoua, borítókép: Sharon McCutcheon, Pixabay 

LMBT(Q)?

Szexuális kisebbségek alatt azon emberek csoportját értjük, akik olyan szexuális irányultsággal rendelkeznek, amelyek eltérnek a társadalom többsége által követett normáktól. Ide tartoznak a leszbikusok, a melegek, a biszexuálisok és a transzneműek - vagy másnéven az LMBT. De akkor vajon mit jelent a fenti rövidítésben a Q? A Q az angol querre utal, ami “furcsát, különöset” jelent - a Q akár az összes többi betű helyett állhatna, hiszen minden olyan emberre használhatjuk, aki szexuális irányultságát tekintve bármilyen módon kilóg a társadalomban leggyakoribbnak számító normából. 

Íme néhány fogalmi tisztázás:

  • heteroszexuális: ellenkező nem iránt vonzódó egyén
  • homoszexuális: azonos nem iránt vonzódó egyén (meleg, ha férfi és leszbikus, ha nő)
  • biszexuális: mindkét nemhez vonzódó egyén
  • transznemű: ha az egyén a születéskor kijelölt társadalmi és/vagy biológiai nemtől eltérő neműként azonosítja magát

Alfred Kinsey amerikai biológus élethosszig tartó kutatásai során arra jutott, hogy a szexuális orientációk nem különíthetők el ilyen élesen. Ebből a felfedezéséből alakult ki az úgynevezett Kinsey-skála, ami hét különböző változatot különít el. A skála két végpontját a kizárólagosan hetero-, illetve a kizárólagosan homoszexuálisok alkotják.

A két szélsőség közötti öt fokozatot tölti ki a biszexuálisok rétege, akik a társadalomnak több mint 50 százalékát képezik a kutató szerint.

157434420_450882049360903_322826560622502630_n.jpg

Grafika: Kristóf Benjámin, Közgazdász

Társadalmi megítélés

A társadalmi megítélés régióról régióra, emberről emberre változik. Befolyásolja a neveltetés, a vallásosság és akár a kormányzati szervek hozzáállása is. “A hazai jogszabályok a nemzetközi emberi jogi dokumentumokkal összhangban rögzítik az egyenlő bánásmód követelményét, a minden embert egyaránt megillető emberi méltóság eszméjét. A nemi identitás, a szexuális irányultság a sokszínű emberi személyiség alkotórésze, a személyiség magjához tartozó, megváltoztathatatlan tulajdonság, amelynek alapján senkit nem érhet hátrányos megkülönböztetés” - hangsúlyozza Székely László ombudsman a közleményében. 

A sztereotipikus gondolkodás és az előítéletek még mindig erősek a többségétől eltérő nemi identitású, illetve szexuális irányultságú személyekkel szemben, annak ellenére, hogy immár több mint 25 évvel ezelőtt törölték a mentális betegségek jegyzékéből a homoszexualitást. A bifóbia a biszexuális identitás tagadását, a homofóbia az azonos neműek iránti vonzalomtól való irracionális félelmet jelenti, míg a transzfóbia a transzneműek elutasítása.

Miért nem fogadjuk el a másságot? Hogyan oldhatjuk fel előítéleteinket?

love-1731755_1920.jpg

Forrás: S. Hermann & F. Richter, Pixabay

Illés Eszter, a Corvinus Hallgatói Támogatás pszichológusa szerint az emberi szexuális orientáció sokszínűségét történelmi korok és kutatások is igazolják.“Nincs értékbeli különbség a betűk között. Ugyanakkor a témát ideológiai, vallási, kulturális és egyéb kérdések bonyolítják. Számos szokás, tulajdonság, jelenség válthat ki belőlünk ellenérzést. Ez a szexuális orientáció kapcsán is megtörténhet” - mondja Illés Eszter.

Szerinte ugyanakkor ez nem zárja ki az adott orientációval rendelkező egyén tiszteletét, értékességének, egyenlőségének elismerését. “Emberként lehetőségünk van az önreflexióra, azaz az érzéseink és azok gyökereinek azonosítására, valamint a viselkedésünk szabályozására. Mi váltja ki belőlem ezt a negatív érzést? Miért ítélem el a másikat tulajdonképpen?”

A leértékelés mechanizmusát gyakran a leértékelő személy belső bizonytalanságai, félelmei erősítik, és jellemzően tudattalanul a saját önértékelésének stabilizálása a cél, ami csoportok között is megjelenik.“Ha önértékelésünk egy csoport identitása, mások leértékelése, kirekesztése, megalázása, megfosztása mentén erősíthető meg, akkor az káros. Káros önmagunkra, a kapcsolatainkra és a társadalomra nézve is.”

“A nyitottságban érzek erőforrást ehhez és úgy általában az előítéletekkel kapcsolatban.

A nyitottság lehetőség a kapcsolódásra, a kapcsolódás a megismerésre, a megismerés pedig arra, hogy a másikat differenciáltabban láthassuk, sztereotípiáink pedig ezáltal finomodjanak, megkérdőjeleződjenek.”

- mondja Illés Eszter.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság megbízásából az MTA Szociológiai Kutatóintézete rendszeresen készít LMBT-kutatásokat. A 2010-ben végzett kutatás szerint Magyarország 3,2-es átlagértéket ért el azon az 1-től 5-ig terjedő skálán, ahol az 1-es érték a leszbikusok és melegek teljes elutasítását, az 5-ös érték pedig teljes elfogadásukat jelenti. A későbbi elemzésekből pedig kiderül, hogy 2013-hoz képest 2017-re kis mértékben, de növekedett a személyesen megtapasztalt diszkrimináció aránya - ez a nemi identitást tekintve hatszoros növekedést jelent (0,1-ről 0,6-ra nőtt), ami sokkal nagyobb arány, mint a többi szegmensben. 

A Háttér Társaság egy  2010-es kutatás szerint a megkérdezett LMBTQ-emberek 85 százaléka véli úgy, hogy az ember nem élhet teljes életet, ha nem vállalja fel nyíltan az irányultságát. Ennek ellenére a válaszadók csupán 46 százaléka állította azt, hogy felvállalja legalább egy családtag előtt a nemi identitását. Jellemzően leginkább az édesanya előtt vállalták fel a legtöbben, míg a tágabb családi kör kapta a legkevesebb százalékot - csupán 15-öt. 

Miért ilyen alacsony a coming out aránya? 

Illés Eszter szerint  először az egyénnek kell kialakítania saját szexuális orientációjához fűződő viszonyulását, melynek eredménye ideális esetben az önelfogadás, az értékességünkbe vetett hit helyreállítása, megerősödése. “Ez egy hosszú és nem lineáris folyamat. Lehetnek benne tagadások, kísérletezések, elbizonytalanodások, majd meggyőződések. Komoly lelki munka megy végbe addig, míg egyáltalán az önazonosítás megtörténik. Segít, ha már itt sem marad magára, és vannak olyan személyek, akikkel nyitottan, biztonságban beszélhet a benne zajló történésekről. Ugyanakkor nagyon érthető, hogy nem egyszerű a felvállalás, ha önmagát is bizonytalannak érzi.” - mondja Illés Eszter.

A megnyílás a környezet felé egy következő komoly és megterhelő érzésekkel átszőtt szakasz. Illés Eszter szerint “faramuci helyzetről van szó, hiszen miért is kell a szexualitásával kapcsolatban bárkinek is coming outolnia? Ez magánügy. Ugyanakkor a heteronormativitás miatt nem egyértelmű sajnos, hogy a környezet ugyanolyan természetességgel reagál, ha nőként azt mondom, hogy a hétvégén kirándulni voltam a pasimmal, vagy azt, hogy a párommal, Ágival moziba mentünk. A coming out-nak különböző színterei vannak, például szülők, tágabb család, barátok, munkahely, közösségi helyek. Ezek nem feltétlenül azonos természetű és intenzitású érzelmeket váltanak ki.”

Az egyik leggyakoribb érzelem az elítéléstől, megszégyenüléstől, fontos személyek elfordulásától, hátrányos megkülönböztetéstől vagy akár verbális, fizikai fenyegettségtől való félelem. Illés Eszter szerint “ezek sajnos sokszor nem alaptalan aggodalmak, melyekről mind a mikro-, mind a makrokörnyezetben megerősítést szerezhet az egyén. Ugyanakkor az is előfordul, hogy a heteronormativitás és akár a belsővé tett homofóbia mentén torzulnak az elővételezett reakciókról alkotott fantáziák, és olyan kapcsolatokban is rosszallásra számít az illető, ahol az elfogadás nehézségek nélkül megtörténne.”

Összességében fontos, hogy az LMBTQ személy kezében maradhasson a döntés a saját biztonságérzete mentén azzal kapcsolatban, hogy mikor, hol, kinek coming outol”

- hangsúlyozza a pszichológus.

heteronormativitás: A heteronormativitás azon normák összessége, amelyek az embereket két egymást kiegészítő, eltérő szerepekkel rendelkező nemre osztják.

homofóbia: A homofóbia félelem, idegenkedés a homoszexualitástól, illetve a homoszexuálisoktól.

Homoszexualitás az ókorban

Sokan azt gondolják, hogy a homoszexualitás újkeletű, a megváltozott társadalmi értékek miatt alakult ki, de ez korántsem igaz. Már az ókori görögök között is felfedezhetjük az azonos neműek közötti vonzódást - gondoljunk csak Szapphó nőkhöz írt verseire. 

“Tarka trónodon, kegyes Aphrodité,

Zeusz leánya, már könyörülj te rajtam!

Fájó kínra mért csalod, ó hatalmas,

tőrbe a lelkem?

Inkább jőjj hozzám, ahogy annyi másszor

mindig hajlottál a szavamra, s jöttél,

kedvemért elhagyva aranylakását

égi atyádnak.”

Szapphó: Aphroditéhoz

Az ókori Egyiptomból is megmaradtak leletek, amelyek azt bizonyítják, hogy már akkor is létezett a homoszexualitás és a társadalom tudatában volt a létezésének. A legismertebb ókori egyiptomi homoszexualitásra utaló forrás Nianhhnum és Hnumhotep sírja. A két férfi Niuszerré fáraó idején élt és szolgált az óbirodalmi V. dinasztia idején, az i. e. 25. században. Nianhhnumnak és Hnumhotepnek is volt felesége és gyerekei, de haláluk után családjuk úgy döntött, hogy ugyanazon masztabasírba temeti őket. A sír falain több festmény ábrázolja a két férfit, akik a képeken átölelik egymást, és az orruk összeér.

Az orr összeérintése az ókori Egyiptomban a csók jele volt. 

A középkori Európában korszakonként és régiónként változott a homoszexualitáshoz való hozzáállás. A kereszténység terjedésével a homoszexualitás és a maszturbáció is elfogadhatatlanná vált. Habár a középkor elején a rómaiak viszonylag elfogadóak voltak, a tizenkettedik századtól a homoszexualitást szodómiának tartották és halállal büntették. Az üldöztetés a középkori inkvizíció során érte el a tetőpontját, mikor a Katharok és a Valdensek szektáit nemcsak sátánizmussal, hanem homoszexualitással is vádolták. 

A második világháború idején több mint egymillió homoszexuális és biszexuális férfit hurcoltak el haláltáborokba - a második világháború során elterjedt német ideológia nem tűrte meg a meleg férfiakat, akik nem tudtak eleget tenni a gyereknemző kötelességüknek. A haláltáborokban rózsaszín háromszöget kellett viselniük, és a táborok hierarchiájának legalján álltak. 

A mai világban nemcsak a szexuális kisebbségek és a társadalom egésze között tátong óriási szakadék, hanem a heteroszexuálisokat is megosztja a téma. Míg a skandináv országokban nagymértékű liberalizmusról és elfogadásról beszélhetünk, addig a hagyományos családmodellt támogató területeken akár jogi szinten is korlátozhatják a szexuáils kisebbségeket.

Miért nem fogadjuk el a másságot? - Előítéleteink leküzdése pszichológus szemmel Tovább
süti beállítások módosítása