Közgazdász Online


Hátrányos helyzetű gyerekekkel matekozott, majd saját nonprofit vállalkozást alapított - Ujvári Panna útja a Corvinusról a civil szférába

Hátrányos helyzetű gyerekekkel matekozott, majd saját nonprofit vállalkozást alapított - Ujvári Panna útja a Corvinusról a civil szférába

panna_dsc_2354.jpgHogyan lehet hatékonyan segíteni hátrányos helyzetű gyerekeken? A Kompánia Alapítvány adományszervező és kommunikációs munkatársával, Ujvári Pannával beszélgettünk fordulatos karrierjéről, az adományszervezés jelentéséről és jelentőségéről, valamint a hátrányos helyzetű gyermekek tanításáról.

Írta: Taxner Tünde / A borítóképen Ujvári Panna.

„Dél-Pest egy nagyon kemény régió, ahol nem nehéz harminc rászoruló gyereket találni” – mondja Ujvári Panna, aki egyetemista kora óta kisebb-nagyobb megszakításokkal a Kompánia Alapítvány munkatársa. Az alapítvány Csepelen működik, és nemcsak megtalálja a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket, hanem valóban segít is nekik. 

„A hátrányos helyzetű fiatalok ügye mindenkinek az ügye, ez egy össztársadalmi probléma és felelősség” 

– hangsúlyozza az adományszervező, akinek a karrierútja kalandosan vezetett a Corvinusról a Kompániáig.

RTL helyett hátrányos helyzetű gyerekek

„A nagy váltás akkor jött, amikor mesterszakot kellett választani” – meséli Panna, aki a Corvinus kommunikáció- és médiatudomány alapszakja után az ELTE interkulturális pszichológiával és pedagógiával foglalkozó mesterszakját választotta. Már a középiskolában is a kommunikáció érdekelte: „elég hamar megfogalmazódott bennem, hogy hétköznapi emberek történeteit szeretném közvetíteni”. Ekkor még nem sejtette, hogy számára ehhez nem egy nagy médiumon, hanem civil szervezeteken keresztül vezet az út. Mielőtt azonban oda megérkezett volna, elvégzett egy magán riporteriskolát, és az alapszak mellett pár hónapot dolgozott szerkesztőként az RTL-nél.

Rövid gyakornoki idő után egy induló produkció szervezésébe került be. „A produkcióra sosem lennék büszke, de a háttérmunka izgalmas volt” – meséli Panna a 2010-es évekről. Gyorsan kiábrándult azonban a nagy csatorna világából, nem tetszett neki, ahogyan az emberek egymással bántak, ahogy egymáshoz viszonyultak. „Oda azért kellett egyfajta határozottság, mert az volt a mentalitás, hogy ha te elmész, akkor simán jön más ingyen helyetted” – mondta. Mivel ebben a közegben és szakmában nem látott perspektívát, az alapszak elvégzésével váltott. „Az akkori időszakban nagyon sok pénzre mondtam azt az RTL-nél, hogy nem szeretném”.

tanoda_1.jpeg

A képen a Kompánia Alapítvány Tanodája. Kép forrása: Civil Impact

A mesterképzés alatt főleg a szociálpszichológiában mélyült el, és ekkor kezdett el érdeklődni a társadalmi és kulturális különbségek, illetve a marginalizált csoportok helyzete iránt. A Kompánia Alapítvánnyal ezekben az években került először kapcsolatba, média és számítástechnika klubot tartott hátrányos helyzetű gyerekeknek. „Az volt számomra vonzó, hogy azt taníthatom, amit az alapszakon tanultam, és olyan gyerekeknek, akikről a mesterszakon tanultam” – mondja Panna. 

Apró sikerek és nagy örömök a Tanodában

A Tanoda, ahol Panna elkezdett gyerekekkel foglalkozni, 2013-ban Európai Uniós forrásból jött létre. Ez a Kompánia Alapítvány egyik legfontosabb tevékenységének helyszíne, ahol délutánonként általános iskolás, hátrányos helyzetű gyermekek kapnak egyéni vagy kiscsoportos tanulástámogatást. „Csak tanulói szerződéssel jöhetnek a gyerekek tanulószobára. Van egy megállapodás a szülő, a gyerek és a Tanoda között, és az iskola is tud róla” – magyarázza Panna. A tanulószoba után pedig fejlesztő és közösségi programokat tartanak, amikre már szerződés nélkül is jöhetnek az arra kíváncsi és nyitott gyerekek. A nagysikerű Főzőklub mellett van például Társasjáték klub és break-tánc foglalkozás is.

A tanulószobában nagyjából 30-35 gyerekkel tudnak a mentorok és a segítő szakemberek rendszeresen foglalkozni, míg a többi programra együttesen közel 60 gyerek jár egy héten, ennek több mint a fele roma származású. „Jellemző, hogy nem feltétlenül készségbeli problémák, hanem a szociális környezet miatt vannak nagy lemaradásban a tananyaghoz és a kortársaikhoz képest”. 

tanoda_3.jpg

Foglalkozás a Tanodában. Kép forrása: hirlevelplusz.hu

Panna kedvenc története is ehhez kapcsolódik. „Matekra tanítottam egy kisfiút, akinek több tanulási nehézsége és magatartási zavara is van, viszont szerintem egy rendkívül tehetséges és intelligens fiú” – kezdte a történetet. A fiúnak a diszkalkulia miatt megengedték, hogy matekórán számológépet használjon, de még így is nagyon le volt maradva a tananyagban. „Gyakran arról számolt be, hogy sok negatív megjegyzés, kritika éri, és ezeket integrálta magába. Kialakult egy olyan önképe, hogy ő hülye, neki ez úgyse megy, nem tudja kiszámolni”

Panna azonban nagyon türelmesen, de határozottan feszegette a határait, hogy rábírja, ne mindent számológéppel adjon össze. „Volt sok harcunk, viszont eljutottunk oda, hogy a fiú kitalálta magának, hogy ő hogyan tudja kiszámolni a feladatokat, és lassan felismerte, hogy képes rá”. Aztán eljött egy pont, amikor már nagy számokat és törteket tanultak. Ekkor megengedte neki a számológép használatát, mire a fiú azt válaszolta, hogy nincs szüksége rá, kiszámolja fejben. „Ez egy nagyon tipikus sikerélmény volt. Nem az a része, hogy össze tud adni ezres számkörben számokat, hanem hogy elhitte, hogy meg tudja csinálni” – emlékszik vissza Panna. 

„A hátrányos helyzetű gyermekekkel végzett munkában a külső szem számára iszonyat apró változásokat kell sikerként elkönyvelni, iszonyat apró dolgoknak kell örülni.”

Az a cél, hogy ne váljanak szerhasználóvá

A Kompánia Alapítvány idén lesz 25 éves, és a Tanodán kívül egy másik fontos helyszínen is segíti a hátrányos helyzetű gyermekeket. Az Alter is Csepelen van: „ez egy alacsonyküszöbű hely, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag teljesen anonim módon bejöhetnek a fiatalok, és igénybe vehetik a szolgáltatást”. Az Alter egy közösségi tér programokkal, pszichológussal, számítógépekkel és internettel, ami elsősorban a szerhasználó és szerhasználat veszélyének kitett fiataloknak jött létre. A belépés önálló és önkéntes, de utcai megkeresőmunkát is végez az alapítvány, hogy minél szélesebb körben megismerjék a lehetőséget.

Az elsődleges cél a prevenció: „Az lenne a cél, hogy akkor térjenek be ide a fiatalok, amikor még nem szerhasználók, és ne is váljanak azzá” – mondja Panna. Az Alter célcsoportja a 12-24 év közötti korosztály. „Nem azért van korhatár, mert tízévesekkel ez ne fordulhatna elő Dél-Pesten, hanem hogy ne legyen túl nagy a szórás”. A hely heti 30 órában van nyitva, ehhez többek között szakemberekre van szükség. Amikor valaki bemegy, azonnal tudnak neki enni adni, ha szükséges, és eligazítják  azokat, akik lakhatási, családi problémákkal érkeznek.

Mivel a hátrányos helyzetű gyermekekkel végzett munka mentálisan megterhelő tud lenni, az alapítvány a munkatársakat is segíti. Van esetmegbeszélő alkalom, ahol szakember segítségével közösen  dolgozzák fel a nehéz eseteket, valamint szupervízió is működik. „A szervezet nagyon figyel arra, hogy a munkatársakat támogassa, ami nagyon fontos és egyáltalán nem magától értetődő a szociális szférában” – mondja Panna. 

tanoda.jpg

Fotó a Tanodából. Kép forrása: hirlevelplusz.hu

Mentorból adományszervező

Panna már pár éve nem a Tanodában vagy az Alterben, hanem az irodában segíti az alapítvány munkáját. Az adományszervezés az állami és EU-s források, pályázatok mellett a civil szervezetek legfontosabb forrásteremtő tevékenysége. Egyik lába a lakossági adománygyűjtés, amikor kampányokkal vagy rendezvényeken, esetleg nagykövetek bevonásával vagy az adjukössze.hu nevű felületen gyűjtenek magánszemélyektől. A másik lába pedig a vállalati adománygyűjtés.

Ezekhez kapcsolódik az adó 1%-felajánlás is, ami Magyarországról terjedt el a világban. Panna annál a szervezetnél is dolgozott, amely kitalálta, majd állami és kormányzati segítséggel megvalósította ezt az eljárást. A NIOK Alapítvány szektorfejlesztő szerepet tölt be a magyar civil szférában, kommunikációban és adománygyűjtésben segítik a szervezeteket (az adjukössze.hu-t is ők csinálják). Panna először  gyakornokként, majd egy 9 hónapos külföldi önkénteskedés után kommunikációs vezetőként dolgozott a szervezetben. Utána több mint két évet a Hősök Tere Alapítványnál töltött, de a Kompánia mellett mindvégig kitartott.

Most a Kompánia Alapítványnál ő az egyetlen adományszervező munkatárs. Mellette a saját nonprofit vállalkozását építi, amit két barátnőjével indított. Az AbsoluteGiving célja az adományozói kultúra fejlesztése Magyarországon – a civil szervezeteknél és a vállalatoknál egyaránt. „A mai napig szűkülnek az állami források, ezért muszáj továbblépni és kitanulni az adománygyűjtést” – indokolja meg Panna, hogy a civileknek a szakember- és a képzettséghiány mellett miért van szükségük segítségre. A vállalatoknál pedig gyakran hiányzik a profi CSR-stratégia, Panna szerint még túl kevés vállalati szakember foglalkozik hozzáértő és felelős módon az adományozással. Ezért kampányszintű együttműködésekben és stratégiai tervezésben is szívesen támogatnák a hazai vállalatokat.

A 2022-es év nagy feladata a vállalati oldal beindítása lesz, a civil szervezeti oldalon már vannak izgalmas projektjeik. „Együtt dolgozunk a Pannonhalmi Apátsággal, ami nagyon izgalmas. Közösen alakítjuk  ki az adományozási stratégiáját ennek az 1000 éves, 600 fős szervezetnek” - meséli mosolyogva.

Vállalati felelősségvállalás 

„Becsukhatjuk a szemünket, fülünket egy multi open office-ában. Minden nap bemehetünk, hazamehetünk, és nem történik semmi, de ez igenis hatással van a saját és a gyermekeink életére. Fontos, hogy milyen társadalmat teremtünk, mihez járulunk hozzá.”

Az adományszervezés fontos része a vállalati együttműködés. A Kompánia munkatársai eleinte pro bono programokban vettek részt, vagyis a vállalatok bizonyos területeken segítették őket a fejlődésben. A Corvinus CEMS Klub például marketing területen támogatta őket. „Ekkor leginkább azt tanultuk meg, hogyan lehet egy vállalattal kommunikálni, ott milyen nézőpontok vannak, és hogy mit érdemes elmondani magunkról”. Ma már több céggel évek óta dolgoznak együtt, folyamatosan mélyítve el a kapcsolatokat.

kompania_shoprenter.jpg

kép forrása: Shoprenter

„Egyre jellemzőbb az, hogy mélyebben szeretnének a cégek kapcsolódni. Rájöttek, hogy a lézerharc már nem biztos, hogy kielégítő csapatépítő tevékenység”. Panna szerint a fiatal munkavállalóknak már számít a vállalati felelősségvállalás, amikor két nagyvállalat között döntenek. Bár a Kompániának nem az érzékenyítés az elsődleges missziója, fontosnak tartják, hogy a vállalatok és a munkavállalóik tudják, hogy mit támogatnak. Ezért fogadnak önkénteseket is, és szerveznek közös programokat a gyerekekkel és a cég munkatársaival.

„Ennek több haszna is van. Egyrészt közel kerülnek a gyerekekhez, másrészt a gyerekeknek is izgalmas, hogy olyan emberekkel, szakmákkal találkoznak, amikkel addig soha”. Általában 10-12 fő vehet részt egy ilyen játékos délutánon a munkavállalók közül. Egyik alkalommal többen közvetlenül az irodából jöttek, páran öltönyben, nyakkendőben, aktatáskával, ami a Tanodában kicsit sem természetes. Az egyik gyerek megkérdezte az egyik úriembert: „Te vagy a polgármester?”. Panna szerint nagyon fontos volt mindkettőjüknek, hogy elkezdtek beszélgetni arról, hogy mit dolgozik az aktatáskás úriember.

tanoda2.jpg

Életkép a Tanodából. Kép forrása: hirlevelplusz.hu

„Nagyon sok civil beleesik abba a hibába, hogy azt csinálja, amiért pénzt adnak, és nem azt, amit szeretne. Mi a Kompániában viszonylag gyorsan eljutottunk oda, hogy nem kell bármilyen pénz” – mondja Panna. Szerinte, ha valaki egyetemi hallgatóként be szeretne kapcsolódni egy civil szervezet életébe, akkor kommunikációs, marketinges vagy akár pénzügyi területen is jól jöhet a munkája. „Szerintem nagyon jó tanulópálya. Egy nonprofit szervezetnél lehet alkotni, ki lehet próbálni magad helyzetekben, valószínűleg korábban, mint egy vállalati környezetben”.

Hátrányos helyzetű gyerekekkel matekozott, majd saját nonprofit vállalkozást alapított - Ujvári Panna útja a Corvinusról a civil szférába Tovább
Tegyünk érte! - projektnap a társadalmi felelősségvállalásért

Tegyünk érte! - projektnap a társadalmi felelősségvállalásért

dsc_5622.jpgHogyan lábaljunk ki a járvány okozta lelki elszigetelődésből? Milyen veszélyeket rejthet, ha posztolunk a gyermekekről a közösségi médiában? A Corvinus Egyetem Kommunikáció- és médiatudomány alapszakos hallgatói nagyító alá vettek társadalmi problémákat, és nemcsak felhívták a figyelmet a társadalmi felelősségvállalásra, hanem tettek is a megoldásért.

Írta: Kalánová Barbara, Fotók: Horváth Evelin

A projektszemlélet alapvető ma a munkaerőpiacon, ezért a Corvinus Kommunikáció- és médiatudomány alapszakos képzésének része egy projektszervezést tanító tárgy is. Ennek eredményeit a hallgatók a félév végén egy szakmai zsűrinek prezentálják. Az idei projektnap meglepő eredménnyel zárult. A társadalmi felelősségvállalásra épülő projektek annyira jól sikerültek, hogy a zsűri a megszokott első három helyezés és a különdíj kiosztása helyett hat csapatot emelt ki győztesnek. 

261322343_4631500043593708_7997396161012133518_n.jpg

A képen Pelle Veronika egyetemi tanársegéd és Dr. Takáts Előd rektor. Fotó: Corvinus

A projektnapot december 3-án tartották meg az egyetemen, és tizennégy csapat mutatta be az eredményeit. A csapatokat a félév során Pelle Veronika, a tantárgy felelőse és a projektnap szervezője oktatta és mentorálta, aki november végén elkötelezett tehetséggondozó munkájáért és újító, projektszemléletű oktatói tevékenységéért Egyetemi Kitüntető Oklevelet is kapott. Az idei félév tanulságairól ezt mondta: 

„Egy féléven át tartó projektmunka, amely során ki kell találniuk, meg kell tervezniük és meg is kell valósítaniuk egy társadalmi felelősséget vállaló kampányt és eseményt, sok kihívás elé állítja a hallgatókat. És persze van, amikor nehéz, amikor ki kell lépniük a komfortzónájukból, amikor problémát kell oldani, amikor konfliktust kell kezelni, amikor épp nem annyira szeretjük. De a végén mindig nagy öröm megtapasztalni, hogy mennyit fejlődtek szakmai és személyes kompetenciáikban is. Megható volt látni a motivációjukat, a lelkesedésüket, az elhivatottságukat, és tükröződni a szemeikben a megvalósított munka örömét, büszkeségét, és a jó érzést, hogy ennyi különböző embernek és csoportnak segíthettek. Nagyon köszönöm nekik ezt az élményt."

A projektcsapatok különbözőképpen közelítették meg a társadalmi felelősségvállalás feladatát. Voltak, akik egy társadalmilag hasznos ügyet tematizáltak, vagy fontos társadalmi ügyet szolgáló civil szervezetek hangját erősítették fel. Voltak, akik egy hátrányos helyzetben lévő csoport életébe, mindennapjaiba vittek örömöt, vagy épp a többségi társadalmat érzékenyítették egy közösség nehézségeire. És voltak olyanok is, akik kreatív ötleteikkel egy-egy jó célért dolgozó alapítvány számára gyűjtöttek adományt. Ez utóbbi megközelítést választó csapatoknak összessen közel kétmillió forintnyi adományt sikerült összegyűjteniük.

A hallgatók munkáit szakmai zsűri értékelte. Dr. Veszelszki Ágnes tanszékvezető, nyelvész, közgazdász, kommunikációkutató az első szekciót véleményezve elmondta, hogy nagyra értékeli a csapatok motiváltságát és a nemes ügyeket képviselő projektek megvalósulását. Apáti-Tóth Kata, a Budapesti Corvinus Egyetem kommunikációs vezetője a második szekciót értékelve kiemelte, hogy több kiemelkedő projekt vállalkozói potenciált rejt magában, és szívesen segítené a fejlődésüket vállalkozássá. Misetics Mátyás kommunikációs szakember, a MITTE Communications társtulajdonosa a harmadik szekcióban szereplő csapatok munkáival kapcsolatban osztotta meg észrevételeit. Szerinte sok eredeti ötletre épülő projekt született, amire büszkék lehetnek a szervezők. 

A projekteket a zsűri a témaválasztás problémaérzékenysége és fontossága, a stratégia komplexitása, a kommunikációs mix ambiciózussága, a projekt szakmai megvalósítása, az eredmények kvalitatív és kvantitatív mutatói, az előadásmód és a prezentáció szóbeli és vizuális erényei, valamint a társadalmi felelősségvállalás elősegítése és a jövőbeni potenciál szempontjai mentén pontozta.

A legjobbnak ítélt hat projekt

Visszhang Expo

visszhang_expo.jpg

A Visszhang Expo szervezői egyetértettek abban, hogy napjainkban a fiatalok körében a civil megmozdulásoknak alig van visszahangja, és szerettek volna tenni ez ellen. A társadalmi ügyek színes palettáját tárták a látogatók elé, ezzel serkentve a gondolkodást, a beszélgetést, az önkéntes felelősségvállalást, akár a gyermek- és környezetvédelem, a hátrányos helyzetben vagy kisebbségben élők kapcsán. A Budapest Music Centerben megrendezett, pódiumbeszélgetésekkel kiegészített expora a területükön kiemelkedő munkát végző civil szervezeteket hívtak meg. A Facebook-oldalukon és tudósításunkban olvashattok az exporól.

Univenture – Szabadulj!

univenture.jpg

A koronavírus-járvány nem kívánt hozadéka, hogy a megnövekedett távolságtartás nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is megerőltető – ezt érezte mindennapjaiban az Univenture - Szabadulj! csapata is. A feloldódás és a kapcsolatépítés céljából lehetőséget biztosítottak a különböző budapesti egyetemek hallgatóinak, hogy újra nyissanak egymás felé egy nyomozós vetélkedő során, majd az ezt követő kötetlen kapcsolatépítő összejövetelen. Budapest utcáit szabadtéri szabadulószobává változtatták, ahol a hallgatók egy időre megszabadulhattak az elszigetelődéstől és a rettegett vizsgaidőszak előtti stressztől, valamint felszabadultan ismerkedhettek egyetemista társaikkal.

Megoszt a (h)ősöm?

megoszt_a_h_osom.jpg

A diákok és jövőbeli-jelenlegi szülők figyelmét hívta fel a Megoszt a (h)ősöm? csapata a gyerekekről szóló tartalom online megosztásának hatásaira és veszélyeire, vagyis a sharenting jelenségére. Fontosnak tartották, hogy minden oldalt megszólaltassanak, ezért szakértők, valamint érintett szülők bevonásával kerekasztal-beszélgetést szerveztek. Bojti Andrea klinikai gyermek- és ifjúságpszichológus, Bányainé Nagy Judit influencer, édesanya, Hamar Donát önismereti és párkapcsolati coach, édesapa, valamint Dr. Fazekas Rita mediátor, coach, jogász, a beszélgetés moderátora mondták el a véleményüket és osztottak meg hasznos információkat, tanácsokat a sharentingről. A beszélgetés visszanézhető a Facebook-oldalukon.

Mentesen is édes!

mentesen_is_edes.jpg

Az 1-es típusú cukorbeteg gyermekeknek és családjaiknak nyújtott segítő kezet a Mentesen is édes! csapata azzal, hogy felhívták a figyelmet a téma fontosságára. Az általános iskolások számára kreatív pályázatot hirdettek, és a pályázat eredményhirdetésével egybekötve edukációs napot szerveztek, ahol a témában jártas szakemberek tartottak fórumot a szülőknek. A gyermekeknek közben kreatív foglalkozásokat tartottak, amiben együttműködtek cukorbetegséggel foglalkozó alapítványok is. A Sportos Cukorbetegek Egyesületének rendezvényén és a Promontor TV -nek adott interjúban is beszéltek az 1-es típusú cukorbetegség ismeretének fontosságáról.

Hangoló

hangolo.jpg

A Magyarországon fogyatékkal élő gyerekek száma meghaladja a 35.000 főt. Ők általában tanulási nehézségekkel, kulturális, szociális vagy nyelvi problémákkal küzdenek. Ennek tudatában a Hangoló csapatának – akik maguk is több hangszeren játszanak – elsődleges célja az volt, hogy közelebb vigyék a fogyatékkal élő fiatalokhoz az ember lelkére és elméjére is pozitívan ható zenét. Mivel a budapesti intézményekben élőknek általában több lehetőségük van részt venni hasonló programokon, ezért a nagyvárosból kilépve, a révkomáromi Magyar Tanítási Nyelvű Speciális Alapiskolába látogattak el, és egy vidám délutánt szerveztek az ott tanuló gyermekeknek, melynek során játékos módon hangolták a gyermekeket a zene szeretetére és a különböző hangszerek megismerésére.

Állj meg egy percre!

allj_meg_egy_percre.jpg

A súlyosan beteg gyermekeknek gyűjtött adományokat az Állj meg egy percre! csapata. Egy művészeti kiállítást szerveztek, melynek fő célja az volt, hogy az érdeklődők „megálljanak egy percre”, és figyeljenek az élet apró örömeire: arra, hogy mi az, ami igazán fontos egy beteg gyermek számára. Ehhez előzetesen rajzpályázatot hirdettek a gyermekeknek A legboldogabb pillanatom címmel. A gyermekek rajzaiból inspirálódva készültek el azok a festmények és grafikák, amelyeket feltörekvő és elismert művészek, illetve hobbifestők készítettek a kiállításra, amelynek a Fashion Streeten található Deák Palota adott otthont. A művekért befolyó összegből a csapat egymillió forintos adományt tudott átnyújtani a Csodalámpa Alapítványnak, amelyből beteg gyermekek álmait valósították meg.

Útravaló

Idén a szakmai fejlődés, illetve a jó cél érdekében végzett munka és a segítségnyújtás öröme mellett tárgyi és virtuális díjakkal is gazdagodtak a nyertes csapatok. Két kiemelkedően teljesítő csapat a Piac és Profit támogatásának köszönhetően a Brandépítés és Social Media online konferenciákra nyertek részvételt. A projektnapról egyik hallgató sem ment haza üres kézzel, ugyanis az értékes visszajelzéseken és az oklevélen túl éves bérletet kaptak a Forbes Mesterakadémiára.

“Nagyon vártam, hogy végre bemutassuk hosszú hónapok óta tartó munkánk eredményeit, és hogy a többiek munkáit, elért sikereit is megismerhessem. Örültem annak, hogy a projekteket a zsűri külön-külön értékelte, és egyenlően kezelve emelte ki a hat legkülönlegesebb csapat munkáját, hiszen minden csapat valami olyan egyedülálló csodát alkotott, amire a jövőben is büszke lehet. Ezekkel a projektekkel, úgy gondolom, mindenki nyert, nemcsak azok, akiket kiemeltek. A kedves és dicsérő, büszke szavak mellett általában építő kritikát hallhattunk”

-   foglalta össze élményeit Angyal Virág, a Megoszt a (h)ősöm? projekt egyik szervezője.

 

Tegyünk érte! - projektnap a társadalmi felelősségvállalásért Tovább
Polgári aktivizmus az egyetemeken? - Társadalmi felelősségvállalás a Corvinuson

Polgári aktivizmus az egyetemeken? - Társadalmi felelősségvállalás a Corvinuson

red_rebell_xr_2.jpg

Nyitott tudomány, fenntarthatóság, erkölcs és önzés - ezek írják le legjobban a társadalmi felelősségvállalást Dr. Kiss Gabriella egyetemi docens és Nyírő Fanni, az Extinction Rebellion Hungary aktivistája szerint. Eltérő világokban dolgoznak, mégis hasonlóan gondolkodnak az egyetemi és a polgári társadalmi felelősségvállalásról. Mennyire függ össze a klímaválság a társadalmi felelősségvállalással? Van-e kapcsolat az egyetemek és az aktivista mozgalmak között? 

2021. 07. 01. Írta: Belayane Najoua és Szentkirályi Lili  

nyiro_fanni.jpgKép: Nyírő Fanni

“Számomra a társadalmi felelősségvállalás egyszerre jelenti az erkölcsös viselkedést és az önzést, hiszen a társadalmi felelősségvállalással együtt a klímaválság is annyira a jelenünk részévé vált, hogy most már nemcsak az unokáinkról szól, hanem rólunk is. Ha teszünk érte, akkor nemcsak értük, hanem magunkért is cselekszünk” - mondja Nyírő Fanni, az Extinction Rebellion aktivistája.

A társadalmi felelősségvállalás egy gyakran hangoztatott fogalom, a vállalat, az egyén és az intézmények részéről is, ám mindegyik szereplőnek mást jelent. “Egyetemi szemszögből nézve a társadalmi felelősségvállaláshoz szorosan kapcsolódik az open science, azaz a nyitott tudomány fogalma, hiszen a teljes hozzáférhetőség és átláthatóság teszi lehetővé, hogy az egyetemeken végzett kutatásokból a társadalom egésze profitáljon, és az egyetemek nem saját magukat, hanem a társadalmat szolgálják” - mondja Dr. Kiss Gabriella egyetemi docens, a Corvinus Science Shop oktatói közösségének tagja.

dr_kiss_g.jpgMilyen szerepet tölt be az aktivizmus?

Kép: Dr. Kiss Gabriella

Az Extenction Rebellion (rövidítve XR), aminek Fanni is tagja, egy nemzetközi környezetvédelmi mozgalom. 2018-ban indult az Egyesült Királyságból, azóta 650 különböző XR csoport alakult 45 országban. 

“Mind a nemzetközi, mind a helyi szinten elutasítjuk a hierarchiát: nincsen alá-fölérendeltségi viszony például a magyar és a brit XR között, illetve itthon, a csoportunkon belül sincs hierarchia, nincsen vezetője a szervezetnek. Ez teszi lehetővé azt is, hogyha esetleg a nemzetközi XR olyat csinál, amivel mi nem értünk egyet, attól teljesen elhatárolódhassunk” - mondja Fanni.

Az XR nem csupán egy környezetvédelmi, hanem egy társadalmi szervezet is: kiáll a társadalmi egyenlőtlenségekért is. Ez többek között azért is fontos, mert a klímaválság a sérülékenyebb csoportokra másként, gyakran sokkal erősebben hat. Ez összességében azt is jelenti, hogy az XR egy interszekcionális környezetvédelmi szervezet.

A Magyarországon működő XR részben eltér a többi nemzetközi szervezettől: amíg más országokban az erőszakmentes polgári engedetlenség a jellemző, itthon ez kevésbé gyakori, hiszen nincsen hagyománya. Ehelyett az XR szívesen szervez megmozdulásokat, akár más környezetvédő szervezetekkel (például a Fridays for Future-rel) együttműködve. Ide tartoznak többek között a tüntetések - legutóbb a Fertő tó védelméért, illetve különböző látványos akciók is, mint például a Die In vagy a Red Rebell.  “A járvány ezeket sajnos egy kicsit ellehetetlenítette, nehéz a hagyományos eszközökkel jelen lenni most a nyilvánosságban, a közbeszédben” - mondja Fanni. 

red_rebell_xr_1.jpg

Az XR jövőjét illetően rengeteg különböző elképzelés, ötlet van, és Fanni bizakodó. “Sajnos az idő nekünk dolgozik, mert a klímaváltozás egyre súlyosabb lesz, és egyre inkább igény lesz a társadalom részéről arra, hogy ezek a szervezetek megmaradjanak és működjenek. Lehet, hogy nem abban a formában, ahogy ma működünk. Lehet, hogy átalakulunk egy civil szervezetté vagy politikai párttá, ha nem is Magyarországon, akár külföldön. Fontos megjegyeznem, hogy bár az XR politikai kérdéssel foglalkozik, teljesen elhatárolódik bármiféle politikai párttól: teljesen függetlenül működik ezektől.”

Az egyetemek szerepe nagyobb, mint gondolnánk

Az egyetemek társadalmi felelősségvállalására jó példa a Corvinus Egyetemen működő Corvinus Science Shop (rövidítve: CSS), ami néhány év alatt több mint száz projektet valósított meg, nyolcszáz hallgató és ötvenöt szervezet bevonásával. Célja, hogy a civil szervezetek, társadalmi vállalkozások, nonprofit szervezetek igényeit beépítse az egyetemi tantárgyakba és kutatásokba, illetve hogy az érintetteknek lehetőségük legyen valódi együttműködést kialakítani. A Science Shop hídként szolgál a hallgatók, az oktatók és a társadalmi szervezetek között.

o_zs0105.jpg

Kép: Örsi Zsanett, Közgazdász

“Az egyetemeknek nagy felelőssége birtokolni a tudást, és meghatározni azt, hogy mit tartanak éppen fontosnak vagy hangsúlyosnak. A kutatási irányok meghatározásánál kulcsfontosságú, hogy az egyetem megfelelően mérje fel, hogy mi lehet releváns és hasznos a társadalom számára. Az etikus kutatási irányok kijelölése után pedig a hozzáférhetőséget is biztosítani kell” - mondja  Gabriella. 

A Science Shopról bővebben egy korábbi cikkünkben olvashattok.

“Egyetértek abban, hogy nagyon fontos, hogy az Egyetem miként adja át a tudást és miként kapcsolódik be a társadalomba. Az Egyetemnek közelebb kellene hoznia a társadalmi felelősségvállalás kérdését a diákokhoz - nemcsak az erre alkotott specifikus kurzusokban, hanem az alapvető, kötelező kurzusokat is át kellene itatni a felelősségvállalás kérdéskörével. Habár egyre több hallgatótársamon veszem észre, hogy foglalkozik a témával, úgy gondolom, hogy az Egyetem feladata is lenne, hogy felkeltse a diákok érdeklődését eziránt” - mondja Fanni. 

A társadalmi felelősségvállalás és a klímaválság kapcsolata

A társadalmi felelősségvállalásnak négy alkategóriája van az általános csoportosítás szerint: környezeti, emberi jogi, emberbaráti és gazdasági. A vállalatok általában három érintetti körre fókuszálnak: ügyfelek, alkalmazottak és a társadalom egésze, mégis az elmúlt néhány évtizedben a vállalati felelősségvállalásban (CSR) is egyre nagyobb hangsúlyt kapott a környezeti felelősségvállalás.

“Részei vagyunk a minket körülvevő környezetnek, melynek legnagyobb rendszere  a természet, éppen ezért felelősséget kell vállalnunk. Ha felelősséggel viseltetünk a körülöttünk lévő világ iránt, akkor megértjük, annak csak egy részea társadalom, azaz az emberek és gazdaság, ennél nagyobb rendszer a természeti környezet” - mondja Gabriella.

Fanni szerint a felelősségvállalást az Egyetemeknek is tudatosabban meg kellene valósítani, és azon szempontok alapján újragondolni a vállalati partnerségeket, hogy melyik cég mennyire figyel és tesz lépéseket a társadalmi felelősségvállalás területén és a klímaváltozás ellen. 

“Azt vettem észre, hogy a karrier fórumokon ezekről a szempontokról ritkán esik szó, miközben kulcskérdésnek kellene lennie, hogy mit tesz a vállalat az ügy érdekében. Ez az egyetemi hallgatók számára is releváns lenne, ugyanis segítene abban a döntésben, hogy melyik vállalatnál szeretnének elhelyezkedni” - mondja Fanni.

Gabriella szerint is fontos, hogy egy egyetem példát mutasson az operatív működése során is. “Például, ha azt tanítjuk, hogy a rövid ellátási láncok fenntarthatóbbak, mint a hosszúak (erről a témáról egy korábbi cikkünkben bővebben olvashatsz - a szerk.), akkor az egyetemi menza is ezt tükrözze a helyi, szezonális ételekkel. Ugyanez vonatkozik például a szívószál esetére. Ha azt tanítjuk, hogy az egyszerhasználatos műanyag káros a környezetre, akkor ne lehessen a büfében műanyag szívószálat és poharat kapni, mert azzal meghazudtoljuk saját magunkat” - mondja Gabriella. 

Az aktivizmus és az egyetemek közös ereje

Az egyetemeket és az aktivizmust gyakran éles határvonallal különítik el - az egyetemi kutatások a falak között, szabályok szerint zajlanak, míg az aktivizmus a tüntetések és polgári mozgalmak eszközeivel valósul meg. A különbségek ellenére óriási lehetőség rejlik a kettő együttműködésében. 

o_zs_0018_1.jpg

Kép: Örsi Zsanett, Közgazdász

“Az aktivizmust az óráimon (Döntési technikák, Decision Techniques on Sustainability Issues - a szerk.) is nagyon szívesen látom - rendszeresen hívok meg civil szervezeteket, hogy részt vegyenek a kurzuson, és a diákokkal együtt dolgozva hozzanak létre valami értékeset. Úgy gondolom, hogy a felelősségre nevelés nem történhet meg úgy, ha csak beszélünk róla. Fontos, hogy a diákok maguk tapasztalják meg, és találják meg azt a területet, illetve azokat a cselekvéseket, amik az ő hatáskörükbe tartoznak” - mondja Gabriella.

“Nagyon jó érzés egy egyetemi tanártól azt hallani, hogy támogatja az aktivizmust, mert az egyetemi éveim során kaptam negatív visszajelzéseket az Extinction Rebellionban végzett munkámmal kapcsolatban olyanoktól, akik a környezetvédelem témájában szakértők. Éppen ezért sokáig úgy tekintettem az aktivizmusra, mint egy egyetemtől teljesen különálló dologra. Viszont most már rájöttem, hogy sokkal szorosabb kapcsolat van az egyetem és az aktivizmus között, és ha mind a tanárok, mind a diákok rájönnek erre, akkor óriási eredményeket tudnánk közösen elérni” -  mondja Fanni.

Mind az XR-hoz, mind a Science Shophoz érdemes csatlakozni, akár sokat tudunk a témáról, akár még csak “kezdő” klímavédők vagyunk. Érdemes követni az XR Facebook, az Instagram és a YouTube csatornáját is, ahol könnyen fel lehet venni a kapcsolatot a szervezettel. Lehet jelentkezni önkéntesnek, illetve állandó aktivistának is. A Science Shop szintén több lehetőséget is ajánl a hallgatóknak: többek között szakdolgozatírást és különböző kurzusokat. A Science Shopba itt lehet bekapcsolódni, illetve érdemes követni a Facebook oldalukat is, ahol rendszeresen posztolnak lehetőségeket, most például egy gyakornoki pozíciót.

Polgári aktivizmus az egyetemeken? - Társadalmi felelősségvállalás a Corvinuson Tovább
süti beállítások módosítása