Közgazdász Online


Egy elfeledett városrész - Séta a várpalotai Készenléti Lakótelepen

Egy elfeledett városrész - Séta a várpalotai Készenléti Lakótelepen

bor.jpgA várpalotai Készenléti Lakótelepet a II. Világháború után a hőerőmű és az alumíniumkohó dolgozói számára építették. Az akkoriban méltán népszerű szocialista kisváros azóta elnéptelenedett, a lakók többsége elvándorolt, számos kereskedelmi és kulturális szolgáltatás megszűnt. Utánajártunk, mi okozhatta ezeket a változásokat.

Írta: Barla-Szabó Zsófia

Nagypéntek van. Épphogy csak elmúlt dél, amikor a Várpalotát Székesfehérvárral összekötő 8-asról lekanyarodok egy keskeny, hepehupás kis bekötőútra, hogy néhány perccel később megérkezzek úticélomhoz. Kis noteszemet és tollamat szorongatva kászálódok ki az autóból, fényképezőgép híján pedig telefonomat is zsebembe csúsztatom, hisz feltett szándékom képeket készíteni. 

Egy sárga és egy lila műanyag kismotor áll gazdátlanul a kocsma bejárata mellett. Az üvegajtó szélesre tárva, bentről halk zeneszó hallatszik. Sehol egy ember. Különös nyugalom telepszik rám, ahogy a kockaházak között ténferegve átveszem a hely sajátos, békés hangulatát.. 

A várpalotai Készenléti Lakótelepet a Második Világháború után az inotai hőerőmű és az alumíniumkohó dolgozóinak építették. Ők vállalták, hogy a nap huszonnégy órájában készenlétben állnak, innen származik a telep neve.

A háborút követő lakáshiányt az 1940-es évek végén még inkább felerősítette az európai városok iparosodása, amelyet az állam lakótelepek felhúzásával próbált megoldani. A tömbházakat kezdetben az alapítók és a vezetők lakták, később, a folyamatos építkezéseknek és terjeszkedésnek köszönhetően egyre több fizikai munkás is beköltözhetett családjával a kor minden igényét kielégítő Készenléti Lakótelepre.

1.png

Jól látható, hogy Várpalota népessége a szénbánya fellendülésével, valamint az erőmű és a kohó megépülése után ugrásszerűen megnőtt. 

Forrás: KSH

Az 1950-es években már működő - akkor November 7-nek nevezett - inotai erőmű, az alumíniumkohó és a várpalotai szénbánya működtetéséhez több ezer munkásra volt szükség; az ő és családjuk lakhatását szolgáló blokkot közvetlen a hőerőmű melletti domboldalra építették fel. A lakóteleppel közel egyidőben nyílt meg az általános iskola (először a gyárban, majd önálló épületben), a bolt, a posta, az orvosi rendelő, sőt még a cukrászda is. Ezzel tehát a komfortos otthonon kívül a helyiek számára helyben teremtették meg az oktatás, az egészségügyi és kereskedelmi ellátás, valamint a művelődés és az aktív kikapcsolódás lehetőségét is.

img_8250.jpg

Délutáni csevej a lakótelepen

Két idősebb hölgyhöz lépek, akik a délutáni napsütést kihasználva a kockaházak közti padok egyikén kuporogva. Szigorúan rám pirítanak, amikor szemben velük a füvön helyezkedek el. Még túl hideg a föld és a talaj egyébként is nedves, vigyázzak az egészségemre – intenek ellentmondást nem tűrő hangon. „Volt itt minden, amit csak el tud képzelni! Ha úgy hozta, néha hetekig el sem hagytuk a lakótelepet a gyerekekkel. Nem hiányzott innen semmi, kedvesem, nekünk akkor ez jelentette a világ közepét!”

A Béke Művelődési Ház több száz fős termeiben korábban került vászonra a legújabb mozifilm, mint a közeli Székesfehérváron, az épület falait pedig olyan világhírű művészek festményei és mozaikjai díszítik mind a mai napig, mint Rozsda Endre és Bernáth Aurél. Várpalotai diákok százai tanultak úszni a lakótelepi strandon, mi több, egykor válogatott öttusázók edzettek itt. A környező településekről sokan a kohó egészségügyi központjába jártak fogászatra vagy szemészetre. Gyakorlatilag a semmiből született meg a virágzó szocialista kisváros, a Készenléti Lakótelep.

„Mit telep: városrész! Valamikor ez volt a környék központja. A megyehatáron lévő Csórról, de Várpalotáról is ki-kijártak ide az emberek vásárolni, színházat nézni az erőmű vagy a kohó kultúrházában. (Mert mindkét gyár épített ilyet: sajátos vetélkedés és presztízsharc folyt a két vállalat között (…)) De jöttek strandolni is (…). A telep ABC-áruháza nevezetes beszerzőhelye volt a környék háziasszonyainak: ha valami hiánycikknek bizonyult (és az úgynevezett szocializmusban mindenből hiánycikk lett), itt bizony megtalálhatták.”

Pekarek János 

Forrás: Népszabadság (2002)

„Ha kellett tíz szánkó, csak telefonáltam egyet a kohóba, másnap pedig a kisiskolások már vígan csúszkáltak a domboldalon. Az iskola is az erőművesek ötlete volt. Mindent megoldottunk magunk.” A hetven körüli férfi papucsot és mackónadrágot visel, épp a szemetet viszi le, mikor megszólítom – eleinte vontatottan beszél, majd ömleni kezd belőle a szó. Régi munkáját siratja, barátait hiányolja, a régi időket élteti. Szeret itt élni? Csak legyint, és annyit mormol, régen minden más volt.

img_e8231_jpg.jpg

Az iskola falait a tanulók díszítették

A gyárak dolgozói stabil munkahelyüknek köszönhetően élhető hellyé tették a lakótelepet, a korszakhoz képest jó életkörülmények miatt pedig a helyiek elégedettek voltak. A gyári dolgozók idejük nagy részét mind a munkában, mind pedig lakóhelyükön együtt töltötték, a nők a helyi iskolában tanítottak, a postán vagy a boltban dolgoztak, gyereket neveltek. Az összetartó közösség hozzájárult az általános jó hangulathoz.

Az 1990-es évek végén hozott környezetvédelmi előírások, az erőmű elavulása miatt a Magyar Villamos Művek 1999-ben nem írta alá az erőművel kötött szerződés meghosszabbítását. A hőerőművet 2001 végén végleg leállították, a balesetveszély miatt több épületét lebontották vagy felrobbantották. Bár a szomszédos alumíniumkohót a mai napig használják, a hőerőmű (és nem sokkal korábban a bánya) leállításával sok ezer ember egyszerre vált munkanélkülivé, ezzel párhuzamosan pedig a Készenléti Lakótelep is veszített varázsából.

Az erőmű volt dolgozói más lehetőségek, munkahelyek után kutatva elhagyták a lakótelepet, amaradók közül sokan lecsúsztak. Az ingatlanárak hirtelen csökkentek, és jellemzően kevésbé tehetősek, vagy önkényes lakásfoglalók települtek be. Többségük munkanélküli volt.

Az erőmű dolgozóinak felépített művelődési ház elnéptelenedett, az gyermekek számára kialakított iskola diákjai megfogyatkoztak.

2017-es statisztika 

A Készenléti Lakótelep népessége: 620 fő 

Ebből a kohó/erőmű dolgozója: 22 fő 

Aktív diplomások: 2 fő 

Nyugdíjas mérnökök: 6 fő 

Helyben vállalkozók: 2 fő 

Születési arányszám Kész. Lakótelep: 0,4 

Forrás: Várpalotai Önkormányzat

asd.jpg

Mindössze néhány garázson látszanak a használat nyomai

A Készenléti Lakótelep árnyéka régi önmagának. Az épületek többsége amortizálódott és lakhatatlanná vált, megszűntek a szolgáltatások és a a közösségi programok.

Az alumíniumkohó dolgozóinak száma 1959-től (1193) 2002-ig (746) közel ötszáz fővel csökkent, és ehhez nem számoltuk hozzá az erőmű leállítása okozta munkanélküliséget. A Központi Statisztikai Hivatal szerint 2009-ben a Készenléti Lakótelepen élők foglalkoztatottsági aránya alacsonyabb Várpalota átlagánál (55,5%), a foglalkoztatott nélküli háztartások száma pedig kifejezetten magas, közel a háztartások felét érinti (47,1%). A születési arányszám a lakótelepen az országos átlaghoz képest is ijesztően alacsony: Magyarországon a 2000-es évek óta ez a szám 9-10 körül mozog, míg a Készenléti lakótelepen a 0,5-öt sem éri el.

meddy.jpg

Szentháromság: a strand, a kocsma és a sarki ABC

„A művelődési ház egykori funkciói közül ma már tulajdonképpen csak a presszó üzemel. Nem adnak jó kávét, de aki kedveli a szocióhangulatot, térjen be! Azért a három Rozsda Endre – mozaikért, amelyek a presszó falait díszítik.” 

Szekér Szimonetta 

Forrás: National Geographic (2006)

Kimászok az üres medencéből, majd a kidőlt drótkerítésen óvatosan átlépve a régi munkásszálló felé veszem az irányt. A létesítmény néhány évvel a lakótelep tömbházai után épült, hogy az erőmű dolgozói közül további 200 főnek biztosítson szálláslehetőséget. Egészen 2003-ig üzemelt – tudom meg a középkorú férfitól, aki időközben hozzám lép. Egészen idáig a romos épület fényképezésével bíbelődtem, most pillantok csak körbe igazán. Észre sem vettem, hogy az omladozó szállótól néhány méterre egy teraszon emberek beszélgetnek. Egy újabb kocsma. Hamar kiderül, hogy a lakótelepen a két poharazón kívül semmilyen vendéglátó egység nem üzemel, és hogy éppen a kocsma tulajdonosával beszélgetek.

„Az itt élők többsége Székesfehérvárra vagy Veszprémbe, többen Mórra járnak dolgozni. Ez minden nap több óra utazás jelent. A legnagyobb problémánk, hogy mindenért be kell járnunk a városba. Sokaknak autója sincs, busz csak ritkán közlekedik… Nem tudok egy kiló húst venni, hogy ebédet főzzek a családomnak.”

vege.jpgA Készenléti Lakótelep ABC-je évek óta bezárt, mindössze egy apró közért igyekszik kiszolgálni az itt élők igényeit. Az orvosi rendelő udvarát és környékét áthatolhatatlan gaz borítja, alig férek oda a kerítéshez képet készíteni. A posta ajtaján lógó lakatot kikezdte a rozsda, az egykor szebb napokat látott munkásszállót pedig már csak állatok lakják. A futballpálya kapuin több éve nincs háló, holott a patakparti füves terület egykor a fiatalok egyik kedvenc helye volt. Az iskolán és az óvodán kívül egyedül a kocsma működik a lakótelepen, és mindössze egy buszjárat köti össze a lakótelepet Várpalotával.

„Egyszer már bezártam a kocsmát. Néhány évig máshol éltem, mással foglalkoztam. Két éve döntöttem úgy, hogy visszajövök és újra megpróbálom.” Figyelmesen hallgatom tovább a kocsmáros történetét, miközben egyszerre feltűnik, mennyire barátságosak az itteniek. Bárkit is szólítok meg, az néhány percre megállva készségesen válaszol feltett kérdéseimre. Többen önként lépnek hozzám, hogy felajánlják segítségüket – szembetűnő, hogy nem ide tartozom. Az itt élők általában ismerik egymást, tudják, ki melyik házban lakik, mit dolgozik, milyen családi háttérrel rendelkezik…

Szavaikból süt a feltétlen ragaszkodás – bár az elégedetlenség általános, az itteniek nem akarják (vagy talán nem tudják?) elhagyni a lakótelepet. Itt akarnak élni. Itt akarnak jobban élni. Büszkén mutatják az új játszóteret, mely mindössze egy alacsony piros csúszdából áll, és őszintén mosolyogva dicsérik a zöldövezet nyugalmát. Hangjukból nem hallom ki az elvágyódást – bár tisztában vannak a lakótelep negatívumaival, pozitívan tekintenek a jövőbe. Lenne igényük a változásra, a környezet közös megújítására, talán csak a szervezés hiányzik a tettrekészség mögül.

Épp egy alacsony, szőke kisfiú szalad ki a kocsmából nagy vidáman. Négy-öt éves lehet talán. Játszópajtása nem lévén, egyedül pattan fel lila kismotorjára, hogy aztán mellettem elszáguldva körözni kezdjen az egyik lakóház körül. Rutinosan veszi be a kanyarokat, látszik, van benne gyakorlata. Ő volt az egyetlen gyerek, akit láttam. A sárga járgány magányosan várakozik tovább a fal mellett.

„A nemzedékeket felnevelő Készenléti Lakótelep alapítói közül ugyanis egyre többen távoznak a domb mögé: a temetőbe. Helyükre pedig fiatalok jönnek, akik nem kötődnek sem az erőműhöz, sem a kohóhoz: reggelente külön buszok érkeznek értük, hogy Székesfehérvárra, Veszprémbe vigyék őket, betanított munkára, futószalag mellé.” 

Pekarek János Forrás: Népszabadság (2002)

motorre.jpgVajon szüleihez hasonlóan a lilamotoros kisfiú is az itteni élet mellett dönt majd? Lesz még valaha víz a strand medencéjében? Mi történik majd a balesetveszélyesen romos épületekkel és azok lakóival? Kérdésekkel érkeztem a Készenléti Lakótelepre, és bár valamennyit megválaszolták a helyiek, kérdésekkel távoztam néhány órával később.

Egy elfeledett városrész - Séta a várpalotai Készenléti Lakótelepen Tovább
Az e-learning ilyen fokú elterjedése felmérhetetlen hatással lesz a magyar társadalomra - Interjú Dr. Rab Árpáddal

Az e-learning ilyen fokú elterjedése felmérhetetlen hatással lesz a magyar társadalomra - Interjú Dr. Rab Árpáddal

notes-macbook-study-conference-7102.jpg

Az utóbbi években sokat hallottunk és tanultunk az információs társadalomról. A jelenlegi járványhelyzetnek erre gyakorolt hatásairól azonban egyelőre csak elmélkedni tudunk. Dr. Rab Árpád információs társadalom kutatóval, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélgettünk arról, hogy a koronavírus-járvány a jövőben hogyan változtathatja meg az oktatást és a munkaerőpiacot, illetve hogyan befolyásolhatja a távmunka a mindennapjainkat. Kétrészes anyagunk első felét olvashatjátok.

Írta: Bera Viktor

Pontosan mit jelent az információs társadalom kutatójának lenni?

cv_fenykep_rarpad.jpgNapjaink társadalmaiban az információ és az adat kiemelt jelentőségűek, igaz, minden eddigi társadalomban is fontosak voltak, de a miénkben nagyon. Számomra az információs társadalom kutatása az infokommunikációs eszközök, az adatok és az emberek viszonyával foglalkozó társadalomtudományt jelenti. Az információs társadalom, mint fogalom már legalább 30 éve létezik, 1998-ban létrejött egy Információs Társadalom nevű kutatóintézet a BME-n, emiatt nem más szót, például hálózati társadalmat használunk a jelenségre.

Hogyan változtatja meg az eddigi információs társadalmat az új technológiák megjelenése?

Én annak szenteltem az életemet, hogy hogyan lehet az emberek életét az infokommunikációs eszközökkel jobbá tenni. Az emberiség többek közt ezen eszközökkel próbálja megoldani a problémáit. Az, hogy ennyi ember magas színvonalon élhessen, nem elképzelhető ezen eszközök nélkül. Viszont terjedésük nem egyszerű folyamat, vannak, amik könnyen népszerűvé válnak. Például azt, hogy az okostelefon jó, mindenki felismerte.

A ma zajló változások miatt az emberek egy tudásszint-ugrást kényszerítenek magukra, meg kell tanulniuk másképpen gondolkodni, fejleszteni kell magukat egész életükben.

Most azt kell megtanulni, hogy nem kell a fejünkben lennie minden információnak, mert azt tárolhatjuk valahol, például az interneten. Az, hogy mit kezdek ezzel, mi a jó információ és azt hogyan használom fel, ezek most a legfontosabb kérdések.

white-wooden-rectangular-table-159213.jpg

Milyen volt eddig a digitalizáció az oktatásban?

Az infokommunikációs eszközök egyrészt látványosabbá teszik az oktatást. Ekkor az oktatás maga nem változik, csak az eszközkészlete nagyobb és látványosabb. Csakhogy most már nem a content, a tartalom a lényeg, hanem a connect, vagyis hogy tudja az egyén, mit akar és mikor. Ezt én oktatóként persze teljesen nem tudom kiszolgálni, hiszen sokan csak egy diplomát akarnak, de tanulni nem.

Ilyen értelemben a formális oktatás mindig hátrányban lesz az egyéni tanulással szemben. Az utóbbinál van egy erős motiváció, mivel tudom, hogy mit akarok tudni. Formális tanításban az oktatók mondják meg, hogy „szerintem évek múlva ezt kell majd tudnod”.

Jó esetben ezt jól mondják, rossz esetben tele lesz az agyi winchester és törölni kell belőle dolgokat. Viszont az e-learning lehetőséget nyújt arra, hogy színesebben, jobban és hatékonyabban tanítsunk. Egy tanár gyengeségeit könnyen lehet ellensúlyozni ezzel az eszköztárral, ennek ellenére a már vagy 15 éve elérhető e-learning megoldások nem nagyon terjedtek el. Azt látjuk, hogy csak akkor töri át a küszöböt, ha kötelezővé válik. Ha a Moodle nem lenne kötelező a Corvinuson, akkor alig lenne online anyag.

Hogyan hatott az oktatásra a vírus?

boy-looking-on-a-tidied-desk-2781814.jpgTársadalomtudományilag és innováció terén most egy éles teszt zajlik, és azt látjuk, hogy az elmúlt pár hét tele volt káosszal, de megugorják a lécet az emberek. Rengeteg ötletes megoldás született. Mikor véget ér majd ez a távolságtartó helyzet, biztos vagyok benne, hogy jóval magasabb lesz az e-learning aránya, mert már használták, megtanulták az emberek, hogy hogyan kell csinálni. Az ember egy kényelmes állat, maguktól a legtöbben nem kezdenek ekkora tanulási folyamatba. Az persze gond, hogy ennyire gyorsan és pánikszerűen kell áttérni erre a rendszerre, de ez a szélsőséges forma ideiglenes. Higgyük el, hogy sokat ér a most megszerzett tudás, az emberiség a pofonokból tanul. Az e-learning ilyen fokú elterjedése felmérhetetlen hatással lesz a magyar társadalomra.

Bizonyára sok tanárnak nehezen megy a távoktatásra való átállás. Velük mi lesz?

macbook-pro-iphone-cup-desk-7974.jpgBajban van az oktatás, nagyon kevés motivált tanár van. Akik nem nyitottak, azok valószínűleg egyre kevésbé fogják jól érezni magukat a környezetben, ebben az értelemben el tudom képzelni, hogy lesz valamilyen szintű cserélődés. Ha elavult módon tanít valaki, azt észre fogja venni a hallgatóság reakcióiból. Manapság már igazából nem elég az, hogy csak úgy beszél az a tanár, ennél hatékonyabb világot élünk. Az oktatónak meg kell mondania, hogy ő kicsoda, mi a szerepe, honnan hová juttatja el a hallgatót és ehhez milyen lépéseket kell tenni. Ha ez megvan, akkor már szinte kipottyan, hogy mi lesz a számonkérés, és az e-learning tananyagot is könnyen össze tudja rakni.

Az egyetemi környezet nagyon támogató egy oktató számára. Ha gőze sincs a digitális világról, akkor is besétál, egy kolléga megcsinálja neki a Moodle-t, feltesz mindent, igazából nincs technológiai korlát. Nem ezeken múlik, hanem a nyitottságon.

Lesz az oktatásban egy modellváltás, mivel magasabb színvonalat kell nyújtani, nem elég az általános ismeretterjesztés.

Azok a tanárok, akik ezt nem tudják megugrani, bajba kerülnek, mert maguk a hallgatók szelektálják ki őket. Ez lenne az ideális állapot. Persze az élet bonyolultabb.

Fotók: Pexels.com

Az e-learning ilyen fokú elterjedése felmérhetetlen hatással lesz a magyar társadalomra - Interjú Dr. Rab Árpáddal Tovább
Drezdában jártunk, hogy megtudjuk mi is ez a Pegida? - Pincz Bianka Blanka és Virrasztó Márton írása

Drezdában jártunk, hogy megtudjuk mi is ez a Pegida? - Pincz Bianka Blanka és Virrasztó Márton írása

dscn7163.JPGPEGIDA. Ha valaki meghallja ezt a szót, az esetek 90%-ban azt mondja, hogy „igen, azok a nácik Németországban”, „az a mozgalom, ami a migránsok ellen lép fel, és utálják a bevándorlókat”, „persze, azok a radikális jobboldaliak. De mind ez igaz lenne? Annyi biztos, hogy 12 szászországi lakos alapította a mozgalmat,frontemberük Lutz Bachmann, és első tüntetésüket 2014.10.20-án tartották.

Ebben a cikkben csak a drezdai PEGIDA-val foglalkozom, hiszen ott alakult meg először, ott fogalmazták meg a 19 pontos követelést, és ebben a városban figyelhető meg a legtöbb hétfő kora esti felvonulás. Németország mindig is nyitott országnak számított, ha bevándorlókról volt szó. Az OECD kutatása szerint a világ egyik legliberálisabb országa. A migrációs hullámoknak négy szakasza figyelhető meg Németországban: az első a vendégmunkás szakasz (1955-1973), a második az első integrációs kísérlet szakasza (1973-1981), a harmadik a védekezés szakasza (1981-1998), a negyedik pedig az elfogadási szakasz (1998-tól).



dscn7128.JPGEbből látszik, hogy Németország számára nem idegen fogalom a migráció, a vendégmunkás, az integráció vagy akár a kettős társadalom.

De mégis mi váltott ki 2014-ben akkora elégedetlenséget a lakosság köreiben, hogy egy ilyen nagy mozgalom indulhasson útnak? Összesen három tényezőt tudunk felsorolni. Először is az orosz-ukrán konfliktust, másodszor az Iszlám Állam terjeszkedését. Ezek nem szorulnak különösebb magyarázatra és talán önmagukban nem is vezettek volna egy ilyen mozgalom megalapításához.

Bár félelmet váltottak ki az emberekből, a legnagyobb hatással mégis talán az bírt, amikor a drezdai vezetés a lakosság bevonása nélkül úgy döntött, hogy a belvárosban menekültszállókat fog építeni. Ez – mondhatni - feltette az i-re a pontot. Sok városban azonban ez a három tényező még nem lett volna elég ok egy ilyen szervezet megalakítására. Így felmerül a kérdés: miért volt ez elég Drezdában, miért lett ott sikeres a minden hétfői demonstráció, míg más városokban kevésbé?

Németországban van két „szabad” és nagyon büszke tartomány: Bajorország és Szászország. Szászország történetéhez hozzá tartozik, hogy az NDK-hoz tartozott; itt 1989-ig kevésbé volt jellemző vendégmunkások, vagy épp menekültek jelenléte, ezért nem is voltak hozzászokva az „idegenekhez”, és eléggé zárt világban éltek. Nem maradt más hátra, minthogy politikailag is definiáljuk a mozgalmat. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy megismerkedjünk a követeléseikkel.

2014.12.10-én 19 pontban fogalmazták meg, hogy mit szeretnének elérni. Ezt a 2015.01.07-ei demonstráción hat pontra rövidítették, melyek a következőek:

  • 1. Új bevándorlási törvény, Kanada és Svájc példája alapján.
  • 2. Integráció kötelezettségének felvétele az alaptörvénybe.
  • 3. Bevándorlási és tartózkodási tilalom a vallási fanatikusoknak és az iszlamistáknak.
  • 4. Közvetlen demokrácia államszövetségi szinten.
  • 5. Oroszországgal folytatott harc befejezése, és egy barátságos egymás mellett élés megteremtése brüsszeli kontroll nélkül.
  • 6. Több eszköz bevetése Németország biztonsága érdekében.dscn7158.JPG

Minden hétfőn nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy elmondják, ők nem a menekültek ellen vannak. Szívesen fogadják őket akkor, amikor ellenőrizni tudják, hogy kik ők, és honnan jöttek. Azt is szeretnék, hogy a hazájukban dúló háború lezárultával vissza is térjenek oda. Beszédeik túlnyomó részét a politikusokra gyakorolt kritika alkotja. „Wir sind das Volk”, azaz „Mi vagyunk a nép” rengetegszer elhangzik a tüntetők szájából. Ezzel azt próbálják sugallni, hogy a politikai elit sokszor az ő beleszólásuk nélkül hoz döntéseket, miközben a hatalmukat nekik, azaz a népnek köszönhetik. Legfőképp ezen szeretnének változtatni, céljuk a politikai elit hatalmának gyengítése.

whgyhf52.jpegA logójukon egy ember látható, aki a szemetesbe dobja a horogkeresztet, az Iszlám Állam fekete lobogóját, az Antifasiszta Koalíció piros fekete logóját, valamint a Kurd Munkáspárt zászlaját. Az összes vizsgált tüntetésen a PEGIDA-szimpatizánsok békésen demonstráltak, ellentétben a bal oldali tüntetőkkel, akik nem egyszer sebesítettek meg olyan embert, aki egyetértett a PEGIDA követeléseivel. Olyan eset is előfordult, amikor parkolóban autókat gyújtottak fel, vagy például rendőrökre támadtak.

Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy a mozgalom nem írható le szélsőjobboldaliként, hisz nem a demokratikus rendszer és a demokratikus állam megrendítésére törekszik. A jobboldali radikális már közelebb áll hozzá, de mégsem fejezi ki a demonstráció igazi lényegét és céljait. Jobb-populista, mint politikai fogalom, áll legközelebb a PEGIDA-hoz. Fellépnek az iszlám ellen, a német lakosság előjogait hirdetik, sokszor elítélik az embereket vallási hovatartozásuk miatt. Minden hétfőn említésre kerül azonban, hogy „mi vagyunk a nép, akik a társadalom alján helyezkedünk el, a politikusok pedig felettünk állnak és nem vesznek minket figyelembe”. Céljuk tehát egy olyan társadalom létrehozása is, melyben a társadalmi különbségek minimálisak. Mivel ez tipikus jellemzője a politikai baloldalnak, így megállapítható, hogy a PEGIDA egy populista mozgalom, mely bal és jobboldali értékeket egyaránt képvisel.

Drezdában jártunk, hogy megtudjuk mi is ez a Pegida? - Pincz Bianka Blanka és Virrasztó Márton írása Tovább
Regnum Marianum – méltó a névhez…?

Regnum Marianum – méltó a névhez…?

Több jelentős ünnep is közeledik a hét vége felé: augusztus 15-én szállt fel a Mennybe Szűz Mária, és ugyanezen a napon, kb. 1000 évvel később ajánlotta neki országát Szent István királyunk. Nagyboldogasszony napja tehát augusztus 15-e, államalapító királyunk ünnepét azonban a világegyház 16-án tartja, a magyar egyház pedig 20-án. A szent megünneplését 1686-ban, Buda visszafoglalását követően terjesztették ki az egész egyházra.

catholicdailynet.jpgFotó: catholicdailynet

Regnum Marianum – méltó a névhez…? Tovább
Geszti Péter: „A szakma elbutult és leegyszerűsödött”

Geszti Péter: „A szakma elbutult és leegyszerűsödött”

Dalszövegíró, előadó és reklámszakember - kevés ember van, aki jobban ismerné Geszti Péternél a média szépségeit és buktatóit. Az utóbbi időben ugyan főként a reklámszakma felé orientálódott, mégis állandó szerepet játszik az életében  a zene, valamint a társadalmi felelősségvállalás. Elmondása szerint azonban, napjainkban nincs könnyű dolga annak, aki a média világába csöppen.

geszti2.jpg

 

Fotó: Vincze Tímea

Geszti Péter: „A szakma elbutult és leegyszerűsödött” Tovább
„A társadalomtervezés nem mérnöki munka” – interjú Horányi Özsébbel

„A társadalomtervezés nem mérnöki munka” – interjú Horányi Özsébbel

Nagy felbolydulást váltott ki mind a diákok, mind az érintett oktatók körében a szerdán napvilágot látott hír, miszerint megszűnhet a népszerű kommunikáció szak. Az érintett minisztérium azóta cáfolta a sajtóértesüléseket, de mi felkerestük egyetemünk professzor emeritusát, Horányi Özsébet, hogy megtudjuk, mi állhat a pletykák hátterében és miért is elengedhetetlen a kommunikációs képzés.

horanyiinterju3.JPG

„A társadalomtervezés nem mérnöki munka” – interjú Horányi Özsébbel Tovább
Marx Karcsi kedvenc kártyajátéka

Marx Karcsi kedvenc kártyajátéka

Jókedv, nevetés, a munkásosztály és a burzsoázia küzdelme. A Mocsár (angol nevén: President) francia kártyákkal mutatja be a kapitalizmus marxista kritikáját. A munkásosztályt kizsákmányolják az egymással vetélkedő vadkapitalista disznók, és a szegénységbe lecsúszókat még az ág is húzza.

marxkartya.jpg

Marx Karcsi kedvenc kártyajátéka Tovább
A főpolgármester titka

A főpolgármester titka

Az 1930-as Magyarországának emlékezete korántsem egységes. Egyik oldalról a trianoni tragédiából sikeresen kiemelkedő, függetlenségét visszanyerő ország sikereit szokás kiemelni, másik oldalról viszont az egyre inkább elharapódzó antiszemitizmust és a kirívó szociális igazságtalanságokat. A Bethlen-korszakban visszanyert politikai és gazdasági mozgástér áll szemben a neobarokk giccsel és a Monarchia liberalizmusának elutasításával. A politikai ideológiák által átitatott értékeléseknek azonban nincsen abszolút igazsága, és ezzel leginkább akkor szembesülünk, ha egy-egy életutat önmagában szemlélünk. S különösképpen, ha leásunk annak eltitkolt, elfelejtett, zavarba ejtő részletekig.

Sipőcz Jenő portréja

Vegyük csak például Sipőcz Jenőt! A példás életű jogász jól prosperáló magánpraxisát feladva, a vastagon antiszemita Keresztény Községi Párt képviseletében vállalta el Budapest főpolgármesteri posztját 1920-ban. Az akkoriban még elkülönített fő- és mezei polgármesteri posztot váltogatva, 16 évig folyamatosan állt a székesfőváros élén, mely vezetése alatt szépen fejlődött. Egy kézbe tudták összefogni a közszolgáltatásokat és a korábban széttöredezett tömegközlekedési hálózatot, illetve a szociális ellátórendszer is nagyban bővült. A gazdasági válság ellenére a turizmus fejlesztésére is jutott erőforrás a harmincas években, így válhatott Budapest híres fürdővárossá.

A mintaéletű, keresztényszocialista agglegénybe azonban élete alkonyán belebújt a kisördög, és olyat tett, ami kis híján karrierje végét jelentette: szerelembe esett, és összeházasodott egy zsidó özvegyasszonnyal.

A főpolgármester titka Tovább
Vadászat tisztessége

Vadászat tisztessége

A vadászat bírálói legtöbbször erkölcsi fenntartásaikat hangoztatják. Visszatérő „érvük”, hogy a vadnak nincs puskája. Ez igaz, és az egyenlőtlen helyzet valóban megkerülhetetlen erkölcsi kérdéseket vet fel. De az is evidencia, hogy az erkölcs gyökerei éppen onnan eredeztethetőek, ahol és amikor ősember elődeink csoportokba szerveződve vadászni kezdtek. Az erkölcs (az etika) a „közösségek által megfogalmazott norma és elvárásrendszer”, mely végső lényegét tekintve nem más, mint önkorlátozás. Megtehetnék valamit, de nem teszem meg”. Bár szeretnénk azt hinni, hogy a vadászat sohasem volt öncélú és féktelen öldöklés, de a történelem és a jelen egészen más képet mutat.

Fair play (forrás: http://pantherfile.uwm.edu)

Vadászat tisztessége Tovább
Válasz Istenadta kollégámnak

Válasz Istenadta kollégámnak

Az a jó ebben az interwebz nevű dologban, hogy a legkülönfélébb véleményekkel ismerkedhetünk meg általa. Fontos ugyanis megérteni, hogy mely gondolati ívek mentén jutnak el az emberek társadalomképükhöz, melyből aztán gazdasági és politikai cselekvéseik eredeztethetők. Előfordul persze, hogy a szépen megrajzolt gondolati ívek összegubancolódnak kissé. Istenadta szerzőtársam keddi cikkében felfedeztem néhány ilyen bukfencet, melyekre megpróbálok most rávilágítani. A Nyájas Olvasó pedig majd eldönti, melyikünk a helikopter.

Válasz Istenadta kollégámnak Tovább
Szabadság,Tolerancia,Magyarország?...

Szabadság,Tolerancia,Magyarország?...

Bevezetésként le szeretném szögezni, hogy nem a pszichológiai értelembe vett belső szabadságról fogok beszélni, hanem a személyes szabadságról, arról, hogy létezik-e úgy összességében bármely közösségen belül valós szabadság. Aztán Magyarországon milyen helyzetben vagyunk ilyen tekintetben, a társadalom mely rétegétől tekinthetjük magunkat mozgásban, szólásban, szabad akaratban szabadnak. Ez miért alakulhatott ki? Toleráns-e a magyar társadalom?

Személyes meglátásaim következnek:

 

Forrás: https://m.blog.hu/te/tenytar/image/kordon.jpg

Szabadság,Tolerancia,Magyarország?... Tovább