Közgazdász Online


Dezinformáció vagy valóság? Hogyan ismerhetjük fel a háborúval kapcsolatos álhíreket?

Dezinformáció vagy valóság? Hogyan ismerhetjük fel a háborúval kapcsolatos álhíreket?

fake-news-g976c616c7_1920.jpg

Az ukrán-orosz háború miatt a szokásosnál is többet követjük az aktuális híreket. A sokszor egymásnak is ellentmondó információk között egyre nehezebb kiigazodni, a szándékos dezinformáció pedig tovább nehezíti a helyzetet. Korábbi cikkünkben Taxner Tünde írt az álhírek felismeréséről, tanácsai a jelenlegi helyzetben is hasznosak lehetnek.

Mai hír, hogy a Facebook több orosz dezinformációs kampányt is megakadályozott a felületein, a netet pedig elárasztották a hamis, vagy korábban és nem az ukrajnai háborúban készült felvételek.

A dezinformáció vagy akár a nem szándékosan, de pontatlanul közölt hírek özöne nem új jelenség, a modern közösségi média ugyanakkor minden eddiginél könnyebbé teszi a félinformációk és a hamis hírek terjedését.

Az álhírek felismerésében egyik nagyon fontos készségünk, az elemzés nyújthat nekünk segítséget. Sok árulkodó jel van, ami arra utalhat, hogy valami nem felel meg a valóságnak, ám felismerésükhöz tüzetesen meg kell vizsgálnunk a cikket. Minél több szempontra figyelünk, annál biztosabbak lehetünk a döntésünkben. Vegyük sorra, mire érdemes figyelni hírfogyasztás közben.

Bevezető: Kovács Máté; Az elemzést írta: Taxner Tünde

A cikk további része eredetileg 2020. március 23-án jelent meg a Közgazdász Onlineon. A cikket az aktualitásoknak megfelelően szerkesztettük 2022. február 28-án.

Tartalom 

Egy cikk igazságtartalmát sokszor nehéz megítélni, hiszen nem értünk a témájához, nem ismerjük a benne megszólalókat, vagy mi még sosem találtuk magunkat hasonló helyzetben. Amint bizonytalannak érezzük magunkat, érdemes gyors és kézenfekvő segítséghez fordulni, például rákeresni bizonyos kifejezésekre, említett adatokra vagy még több cikket elolvasni a témáról. Az álhírek felismerésében segítséget nyújtanak az ezek leleplezésére szakosodott magyar és külföldi oldalak is. 

Azonban ezek csak az első lépések.

Egy kis utánanézés után ritkán lehet arra következtetni, hogy álhírről van szó, hiszen sokszor a portálok egymástól is átveszik a hamis információkat, és az álhírek gyorsan elterjednek, ami megerősítő hatással lehet az olvasóra. Fontos tehát tudni, hogy milyen hangvétel jellemzi az álhíreket. 

Dr. Veszelszki Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék vezetője az egyik kutatásában megállapította, hogy az álhírek gyakran fokozottan hatnak az érzelmekre, hiszen céljuk a félelemkeltés vagy a megbotránkoztatás is lehet.

A bulvár álhírek szenzációra építenek, vagy valamilyen veszélyesnek vagy horrorisztikusnak bemutatott jelenség kapcsán óvatosságra intenek. Laikusként nehéz lehet megítélni, hogy a helyzet komolyságához mérten mennyire szükséges a negatív érzelmek belefoglalása egy cikkbe, de az indokolatlan túlzást és a szenzációhajhászást nagy valószínűséggel felismerjük.

Ezek a mércék azonban rendkívül személyfüggők, de szerencsére adódnak objektívebb vizsgálati szempontok is, amelyek alapján felismerhetjük az álhírt. A politikai vagy közéleti témájú álhírek gyakran állítólagos hivatalos információkra épülnek: nem létező új rendelkezésekről számolnak be, ismert közszereplők és politikusok szájába adnak általuk ki nem mondott mondatokat vagy hamis statisztikákat mutatnak be.

Hasonló vonatkozik az áltudományos információkra, amelyek között hozzáértés hiányában nehezebb lehet kiigazodni, de érdemes megbízható, szakmai forrásokból tájékozódni.

alhirek_tartalom.jpg

Forrás 

Egy álhír felismerésekor nagy segítséget jelenthet, ha megvizsgáljuk, hogy milyen forrásokra épül és mit tudunk megjelenésének körülményeiről. Az egyik egyszerű szempont, hogy nézzük meg, ki és mikor írta a cikket, valamint mennyire friss információkra támaszkodott.

Ugyancsak érdekes lehet a szövegben gyakran előforduló hiperlinkekre kattintani, és megnézni, hogy milyen forrásokból dolgozott a cikk írója, és azok mennyire megbízhatóak.

Érdemes azt is megvizsgálni, hogy hol jelent meg a cikk. A weboldal impresszumnak vagy kapcsolatnak elnevezett menüpontjában utánanézhetünk a portál készítőinek, valamint árulkodó jel lehet egy furcsa URL-cím is. Például Veszelszki Ágnes egy 2017-es tanulmányában beszámol arról a felismerésről, hogy ezek az URL-címek gyakran egy valódi hírportál nevét utánozzák, így próbálják megtéveszteni a kevésbé figyelmes látogatókat.

alhirek_3_1.jpg

Nyelvezet

„A címek nem csupán informálnak. Rendszeresen azt javaslom az embereknek, hogy ha egy cím elolvasása után idegesek, mérgesek, frusztráltak lesznek, akkor kétszeresen is ellenőrizzék a forrás hitelességét.” 

– Brooke Binkowski, a Snopes főszerkesztője (2017) 

Az álhírekre jellemzőek a kattintásvadász, érzelemdús címek és bevezetők, hiszen céljuk gyakran a megosztások által szélesebb körben elterjedni. A cím sokszor tartalmaz túlzást vagy olyan, mintha egy sztorit elkezdő mondat lenne. Ez a bulvárszerű, figyelemfelkeltő hangvétel a cikk nyelvezetének egészére jellemző lehet, de mellette érdemes figyelnünk a helyesírási hibákra és a hibás nyelvhasználatra is.

Feltűnő lehet még a túlzott írásjelezés és a nagybetűk gyakori használata, valamint a tegező formák és az olvasó személyes megszólítása. Az álhírekre jellemző nyelvijelekről bővebben Veszelszki Ágnes és Falyuna Nóra 2019-es tanulmányában is olvashatunk.

alhirek_nyelvezet.jpg

Kinézet 

A cikkek nyelvi jellemzőin túl nagyon fontos szerepet játszanak a képek és a cikk formai jegyei, vagyis a nem nyelvi jelek is. A feltűnő betűtípusok és színek, valamint kiemelések használata az online sajtóban ugyan nem csak az álhírek jellemzője, de érdemes ezt a szempontot is figyelembe venni.

A képek jobban célra vezethetnek bennünket. Sokszor a cikk hangulatkeltő funkciójához kapcsolódnak, vagyis feltűnőek, esetleg undorkeltők vagy ijesztőek. Izgalmas játék a Google képkereső funkciójába illeszteni őket, és megnézni az eredeti forrásukat, vagy a cikk kulcsszavára rákeresni. Sok esetben az adott kép lesz az első Google-találat.

Az álhírek sokszor kreált hírek, és céljuk a rejtett reklámozás: egy adott termék népszerűsítése, és az olvasók meggyőzése, hogy elengedhetetlen az élethez. A képek ezt a célt is remekül támogathatják. Szinte minden tartalommal kapcsolatban érdemes elgondolkodni azon, hogy mi lehetett az író, a gyártó célja vele, vajon milyen hatást szeretne belőlünk kiváltani. Az álhírek lehetséges céljait és típusait a Bűvösvölgy oldalán az infografikák szépen összefoglalják.

alhirek_kinezet.jpg

Irányvonalak 

Ennyire részletesen nyilván ritkán vizsgálunk meg egy cikket, azonban fontos tisztában lennünk a lehetséges szempontokkal, hogy amint valami gyanúsat érzékelünk, eszünkbe jusson, hogy mik lehetnek az árulkodó jelek.

Segítsünk egymásnak azzal, hogy csak olyan tartalmat osztunk tovább, amit elolvastunk, csak olyat posztolunk, aminek alaposan utánanéztünk, valamint ne vigyük túlzásba a megosztást és a nyilvános véleményformálást. Legyünk mértéktartóak szóban és írásban egyaránt, hogy csökkentsük a túlterheltséget!

Ezzel hozzájárulhatunk ahhoz, hogy óvjuk egymást a félretájékoztatástól és a negatív hangulatkeltéstől, ami nagyon fontos egy olyan időszakban, amikor a változások és az ismeretlentől való félelem miatt gyakran érzékenyebbek és sérülékenyebbek vagyunk. Vigyázzunk magunkra és egymásra a kritikus elemzés, a tudatosság és a mértéktartás jegyében!

Dezinformáció vagy valóság? Hogyan ismerhetjük fel a háborúval kapcsolatos álhíreket? Tovább
“Neked mit jelent a jó szex?” - Szexedukációs kerekasztal-beszélgetés a Corvinuson

“Neked mit jelent a jó szex?” - Szexedukációs kerekasztal-beszélgetés a Corvinuson

szexed_1.png

Hol tanul(j)unk a szexről? Miért nem merünk beszélni róla? Mit jelent szexpozitívan gondolkodni? Megannyi szexet érintő kérdésről esett szó az AEGEE diákszervezet február 10-i Szex-ed kezdőknek és haladóknak című kerekasztal-beszélgetésén.

Írta: Elblinger Éva / Fotók: AEGEE

“Normális, ha egy nap háromszor nyúlok magamhoz? Normális, ha az egyik mellem nagyobb, mint a másik?” Jámbor Eszter, a Szexsuli blog írója sok ehhez hasonló, ártatlan kérdést kap munkája során. “Úgy növünk fel, hogy ez ciki, nem merünk róla beszélni, így a partnerünknek sem merjük elmondani a vágyainkat” - mondta. 

A Szex-ed kezdőknek és haladóknak kerekasztal-beszélgetésen

  • Boruzs Ákos, a vágyaim.hu, Magyarország legnagyobb online szexshopjának marketingvezetője,
  • Illés Eszter, szexuálpszichológiai szakpszichológus, a Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Támogatásának munkatársa,
  • és Jámbor Eszter, újságíró, kommunikációs tanácsadó, a Szexsuli ismeretterjesztő blog, Instagram oldal és YouTube csatorna alkotója vett részt.

A beszélgetést  Kocsis Kamilla, az AEGEE-Budapest diákszervezet tagja moderálta.

Tabutéma és álprüdéria

Illés Eszter tapasztalatai szerint bizonyos esetekben már a kapcsolat kialakítása sem könnyű a fiatal felnőttek körében. A párkapcsolatokban pedig sok szorongás kötődhet az együttléthez a saját testtel, a teljesítménnyel és a hosszabb távú változásokkal (például a megváltozott vágyakkal, összhang hiányával) kapcsolatban. 

Boruzs Ákos kiemelte, hogy sokszor szégyenérzet és egyfajta “álprüdéria” övezi a szexualitást. Mi vezet ahhoz, hogy tabutéma a szex? Milyen veszélyei vannak annak, ha nem beszélünk róla? 

"Egy rendes férfi mindig készen áll, egy rendes asszony mindig elélvez?"

A szexszel kapcsolatos szorongáshoz, konfliktusokhoz nagymértékben hozzájárulnak a tévhitek, amelyek mindkét nemet egyaránt sújtják. Az ideálisnak vélt testi adottságok mellett elterjedtek például a túlzottan a teljesítményre fókuszáló téveszmék.

“Sokszor a szexet egyetlen egyenletre egyszerűsítik: szex egyenlő merevedés, plusz nedvesedés, plusz behatolás, plusz orgazmus. A pasinak mindig készen kell állni és legyen merevedése órákon keresztül, a nőnél a klitorális orgazmus éretlen, legyen vaginális, és mindig legyen orgazmus, lehetőleg többször is” - sorolta Illés Eszter az elterjedt hiedelmeket.

Gyakori tévhit övezi a klitorális és vaginális orgazmust, amit Jámbor Eszter is kiemelt: “Sigmund Freud cseszett ki velünk csajok, mert ő terjesztette el a fogalmat, hogy a klitorális orgazmus gyerekes, és a rendes asszony vaginális orgazmust él át.” Habár ennek akkoriban nem volt tudományos alapja - sőt, az ‘50-es és a ‘60-as években megcáfolták az elméletet - mégis a mai napig sokan gondolják így.

A különböző tévhitek nagy nyomással vannak mindkét nemre. Problémát okoz, hogy hajlamosak vagyunk a hiedelmeket premisszaként, alapvető információként kezelni, így csak találgatjuk a másik vágyait, és eközben elvárjuk a másiktól is, hogy kitalálja a gondolatainkat. Azonban ez így nem működőképes, a hiedelmek által okozott feszültség nagy valószínűséggel vezet szexuális problémákhoz és zavarokhoz.

Nem kell úgy szexelni, mint egy pornósztár

A beszélgetés során többször feljött, hogy milyen hatásai lehetnek a pornónak az elvárásokra és a szexualitásra általánosságban. Sokan kipróbálják, amit pornófilmekben láttak, annak ellenére, hogy ezek sok esetben a realitástól elrugaszkodottak.

“Ha megnézel 5000 mainstream pornó filmet, akkor azt hiheted, hogy tudsz szexelni, miközben semmit nem tudsz az igazi szexről, csak nagy tévhiteket erősítettél meg magadban” - mondta Jámbor Eszter.

Boruzs Ákos szerint inspirációnak jó lehet a pornó, de fenntartásokkal kell kezelni. „Úgy van, mint a sportban: senki nem lő egyből gólt, hanem bemelegítéssel kezd. A pornóban és egy meccsen ugyanaz van, csak a pornóban - a meccsel ellentétben - már összevágva látod, amire a játékosok már egy órát készültek.” 

Illés Eszter mindemellett hozzátette, hogy habár valóban sok extremitás látható a pornóban, nem kell feltétlenül szégyellni, ha onnan tanulunk. Nincs probléma azzal, ha kipróbálunk valamit, amit pornó inspirált, és jól esik nekünk és a partnerünknek is.

A szélsőséges és irreális jelenetek elkerülésére jó alternatíva a pornófogyasztásunk etikusabbá tétele. „Ha fontos neked hogy vegán legyen a szendvicsed, etikus gyártóktól vedd a cipőd, akkor a pornód is legyen etikus” - mondta Jámbor Eszter.

szexed_2.png

Vibrátorok, péniszgyűrűk, léghullámos csiklóizgatók 

A vagyaim.hu piackutatásainak eredményei alapján elterjedt hiedelem, hogy aki szexshopban vásárol, az ferde hajlamú vagy perverz, illetve csak az használja ezeket a termékeket, akinek valamilyen szexuális problémája van. 

“Fontos, hogy ne démonizáljuk az örömszerző eszközöket” - emelte ki Illés Eszter. 

Terápián, rehabilitáción vagy orvosi ajánlásra is sokszor megjelenik egy-egy eszköz használata. Merevedési zavaroknál gyakran használatos a péniszgyűrű, szülés után a medencefenék izmainak edzésére a gésagolyót ajánlják. Boruzs Ákos hozzátette, hogy a szexuális segédeszköz nem szerencsés kifejezés, mert az ilyen eszköz nem helyettesítésében, hanem ténylegesen az élmény fokozásában, magasabb szintre emelésében segít. A klitorális orgazmus biztos elérésére például a léghullámos csiklóizgatók gyártói vállalnak garanciát.

Boruzs Ákos a szexshop  eladási számai alapján úgy látja, hogy a 30+ évesek körében népszerűek a szexjátékok. A párkapcsolati évek során megváltozó igényeket például egy egyszerű társasjátékon keresztül is meg lehet beszélni, illetve új élményeket lehet felfedezni ezek segítségével. “Fiatalabban azt hittem, hogy a szexjátékokat csak a kiégett öregek használják. Aztán ahogy egyre nagyobb önbizalmam lett és el mertem mondani, mit szeretnék, 30 éves korom körül megvásároltam az első vibrátoromat, és baromi büszke voltam magamra” - mondta Jámbor Eszter.

Sokan gondolják azt is, hogy egyáltalán nincs szükségük szexjátékokra, de Boruzs Ákos tapasztala ezt másként mutatja: “Még sosem fordult elő, hogy  miután körbevezettem valakit a raktárban, az illető ne talált volna valami tetszetőset vagy szükségeset, akár egy társasjáték vagy masszázsolaj formájában.” 

A szexjátékok használatát illetően Illés Eszter kiemelte, hogy fontos tudni, miért emeljük be azokat. Sokszor a szexhez kapcsolódó problémák más, mögöttes indokok miatt alakulnak ki, amiket nem old meg egy örömszerző eszköz használata - sőt, az is megeshet, hogy mélyíti a problémát, ha csalódunk az eszközben. 

szexed_3.png

Hogyan mondjam el a páromnak az igényeimet?

A szexról való kommunikációban az első fontos lépés, hogy tudni kell, miről akarunk beszélni. Ezt követi a kommunikáció módja: egy ilyen intim, sérülékeny helyzetben az igények kifejezésekor szükséges, hogy lehessen bízni abban, hogy a partnerünk figyelni fog, meghallgat minket, nem minősíti az elhangzottakat, és fontos az is, hogy ezt kölcsönösen mi is meg tudjuk adni a másiknak.

A vágyak kifejezésében segíthet például egy igen, nem, talán lista vezetése, különböző applikációk (például a Desire app) vagy hasznosak lehetnek a társasjátékok is (például az Adsz vagy kapsz vagy a Szexpedíció).

Azonban a kommunikációt jelentősen megnehezíti a hiányos oktatás, aminek következtében nem ismerjük kellőképpen a testünket, a vágyainkat és azt, hogy mi esik jól nekünk, így kommunikálni sem tudjuk azt. 

A szexről való tudás alapvető emberi jog

Hollandiában a gyerekekkel már négyéves koruktól kezdve beszélnek a testről, aztán az iskolában is a korosztályhoz illően oktatják őket a szexualitásról. Ez a fokozatosság hozzájárul ahhoz, hogy egyetemista korukban kevesebb problémájuk legyen. Kutatások is alátámasztották, hogy ahol van szexoktatás, ott kevesebb a nemi betegség és a tinédzserterhesség. Magyarországon a 3. legmagasabb volt a tinédzserterhességek aránya az EU-ban 2015-ben. 

Nem véletlen, hogy a WHO is beemelte az ajánlásai közé, hogy a szexről való tudás alapvető emberi jog. A beszélgetés során az előadók többször kiemelték, hogy a magyarországi oktatás nem megfelelő, és részben ez vezet a sok tévhithez és a téma tabuként kezeléséhez társadalmi szinten. Jó forrás lehet viszont az erotikus irodalom, illetve számos podcast, videó és sorozat is született a témában (például Emily Nagoski: Úgy, ahogy vagy, illetve Esther Perel: Szeretkezés fogságban című könyve vagy a Sex Education sorozat).

De mégis milyen a jó szex?

A kerekasztal-beszélgetés elején a közönség anonim módon beírhatta egy szófelhőbe, hogy mit jelent számára a jó szex. 

szexed_wordcould.png

Ahányan vagyunk, valószínűleg annyi választ adnánk erre a kérdésre, és az is változó, mit gondolunk erről ma, holnap, kettő vagy tíz év múlva. Az emberi szexualitás sokszínű, de minden életkorban fontos a kölcsönösség, a bizalom és a biztonság.

Ott vagyunk anyaszült meztelenül, jó, ha tudunk ekkor bízni magunkban és a másikban is” - mondta Illés Eszter, majd hozzáfűzte, hogy “jó, ha a szex nem technika fókuszú, hanem kapcsolat fókuszú.”

Jámbor Eszter a szófelhőből az “Orgazmust mindenkinek” kifejezést kiemelve beszélt a szexpozitivitás jelentőségéről. Ennek fontos elemei, hogy úgy gondoljuk, hogy a szex jó dolog, közös beleegyezéssel történik és szívesen tanulunk is róla.

És te magad mitől leszel jó a szexben? Jámbor Eszter egy frappáns mondatban foglalta össze:

“Szerintem akkor leszel jó a szexben, ha mindig fontosabb a másik orgazmusa a sajátodnál.”

“Neked mit jelent a jó szex?” - Szexedukációs kerekasztal-beszélgetés a Corvinuson Tovább
Túl az esztétikumon: hogyan hat a művészet a mentális egészségünkre?

Túl az esztétikumon: hogyan hat a művészet a mentális egészségünkre?

kep3-min.jpg

A művészet jelentőségéről, terápiás alkalmazásáról és társadalmi küldetéséről is szó volt a Gyakorlati Diplomácia Szakkollégiumának kerekasztal-beszélgetésén.

Vendégszerző: Kálmán Judit; Borítókép: GYDSZ

Tudtad, hogy a művészetterápia mai formája milyen mély történelmi gyökerekkel rendelkezik? A művészeteket és az alkotást középpontba helyező foglalkozásokat nem csak a második világháborúból hazatért katonák lelki megsegítésére alkalmazták – francia elmegyógyintézetekben már a felvilágosodás korában bevett gyakorlat volt, hogy a pácienseknek színdarabokat tanítottak be, amiket később ők maguk adtak elő.

Azonban a művészetterápia nem csupán rehabilitációs célokat szolgálhat, hanem lelki egészségünk megőrzésében is segíthet.

Talán nem túlzás azt állítani, hogy mindannyiunkkal előfordult már, hogy akarva-akaratlanul is legfájóbb emlékeinkre gondoltunk, miközben egy-egy műalkotást csodáltunk, hallgattunk, vagy éppen olvastunk. Ezen hasonulás-élményen túl azonban a művészet eszköze lehet a tényleges terápiás folyamatoknak is – mindkét élménykör témája volt a Gyakorlati Diplomácia Szakkollégiuma szervezésében létrejött nyílt kerekasztal- beszélgetésnek. A “Művészet mint terápia” egyike volt a  február 4-én megvalósult “Social Circus” konferencia előadásainak.

Az izgalmas és fontos társadalmi témák boncolgatása mellett a szakkollégiumnak további célja is volt a rendezvénnyel, hiszen azt az InDaHouse Hungary Egyesület megsegítésének szentelte, amelynek tagjai a borsodi falvakban élő, hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztésével foglalkoznak.

A kerekasztal-beszélgetés előadóinak egyike Karafiáth Orsolya költő, műfordító, publicista, énekesnő volt. A panelisták között volt Valachiné Geréb Zsuzsanna szakpszichológus és művészetterapeuta, valamint Dr. Hujber Szabolcs, aki a nyelvészet és a szövegírás mellett középiskolai magyartanárként is tevékenykedik. Eke Angéla Junior Prima-díjas színművész moderált.

Mitől művészet a művészet?

A felszólalók több oldalról közelítették meg azt a kérdést, hogy mit jelent számukra a művészet. Az irodalmi munkásságáért Magyar Köztársasági Érdemkereszttel kitüntetett Karafiáth Orsolya a művészi eszközökkel való visszavezetést tekinti művészetnek. Vagyis azt, amikor a “hétköznapiból valami azon túlmutató születik, amely ugyanakkor visszautal rá”. Dr. Hujber Szabolcs egy másik gondolati ívet rajzolt fel, amiben kifejtette, hogy akkor is műalkotásról beszélhetünk, ha a szerző és a befogadó nem érintkezik, az aszinkronitás nem feltétlen határozza meg a produktum művészeti értékét.

social_circus.jpg

Valachiné Geréb Zsuzsanna és Karafiáth Orsolya röviden kitértek arra a kérdéskörre, hogy vajon a terápiás célokat szolgáló alkotás mennyiben művészet. A szakpszichológus kiemelte: a “megélhetési művészetet” többnyire szaktudás támasztja alá, ugyanakkor valami a személyes jelentőségnek hála is válhat művészetté a szemünkben.

A meghívottak készségesen idézték fel a múltjukat, amikor arról meséltek, hogy számukra mi jelentette a művészethez kapcsolható legelső élményüket. Karafiáth Orsolyát már gyerekként is körülvették a könyvek, a festmények, és a komolyzenei művek.

Kiemelhető mély élményként említette azt az alkalmat, amikor először találkozott az eredetiség kérdésével: csak akkor döbbent rá ugyanis, hogy a lakásuk falait díszítő gyönyörű festmények nem eredetiek, amikor családjának anyagi gondjai akadtak, hiszen a problémát éppen ezért nem tudták orvosolni a műalkotások eladásával.

Valachiné Geréb Zsuzsanna számára a személyes jelentőségű művekkel való találkozás maradt élénk emlék, mert felmenői között akadt amatőr festő, akinek munkáit rendkívül értékesnek tartotta. Ugyancsak festéssel foglalkozott Dr. Hujber Szabolcs egyik dédnagyapja, míg a másik íróként tevékenykedett – saját elmondása alapján tehát igencsak pezsgő közegben lappangott az érdeklődése, mígnem az irodalom határterülete mentén nehezen behatárolható dalszövegírásra adta a fejét. Eke Angéla a televízión keresztül találkozott először művészettel. Nehéz gyerekkorát segített átvészelni, hogy a képzeletére támaszkodva teremtett értéket maga köré. Egyetértett Karafiáth Orsolyával abban, hogy a művészetet definiálni szinte lehetetlen vállalkozás.

Rendkívül érdekes kérdés, hogy hogyan definiálhatjuk napjainkban a művészet társadalmi küldetését. Abban mindegyik panelista egyetértett, hogy a művészetnek számos funkciója van. Valachiné Geréb Zsuzsanna válaszában a műalkotás azon küldetését ragadta ki, amely nevében egy adott társadalmi jelenséget tesz láthatóvá vagy éppen emészthetőbbé. Példaként olyan irodalmi szerzőket említett, akik szándékosan, figyelemfelhívás céljából élezik műveik brutális jellegét. Karafiáth Orsolya a művészet tanító ősfunkciójára hivatkozott: minden jó mű tanít valamit, például megoldási mintát kínál vagy egy további rálátási szemszöggel gazdagítja a befogadót.

Hujber Szabolcs egyfajta tükörként ábrázolta a műalkotást  – a tükör mindazonáltal nem feltétlen önmagunkat tükrözi:

“A remekmű azáltal tölti be a szerepét, hogy egy ráismerő folyamatot indukál; de művészi funkciót tölthet be azzal is, ha csupán szórakoztat”.

A művész és az alkotás

Az előadók vallomást tettek arról is, hogyan hat rájuk saját művészetük. Önnön élményét Irvin D. Yalom példájához hasonlítva Karafiáth Orsolya elmesélte, hogy a szellemi és fizikai leépültség állapotában tespedve saját könyvéből, a Szirén c. családregényéből táplálkozott. Kiemelte, hogy a traumatikus élményeket nem az írás során dolgozza fel, hanem tényleges terápiák segítségével, s a töredékeket csak ezután szövi bele a műveibe.

“Számat kitátom, hull belém a hó.

Kitartó és kegyetlen, eltelít.

Előbb az ujjakat, a kart, a lábat.

Lassan behull egész a szívemig.”

Karafiáth Orsolya: Apa és a Hóember

Valachiné Geréb Zsuzsanna a művészi folyamat hatását fókuszba helyezve nyilatkozott arról, hogyan segít neki az alkotás abban, hogy diffúz kedélyállapotaiban rendezze a gondolatait és érzelmeit. A magát egyfajta médiumnak nevező Hujber Szabolcs bevallása szerint akkor változik, amikor dalszövegeit ténylegesen felhasználják az alkotók, hiszen rajta „csak átcsorog a művészet”. Az Én, Iphigénia címet viselő monodrámájával kapcsolatban Eke Angélát sokszor kérdezték már erről a témáról. A beszélgetés alkalmát megragadva leszögezte, hogy a művet végső soron nem önterápiaként értékeli, hiába kapcsolható szorosan az élettörténetéhez. Bár a próbafolyamat során számtalan lehetősége volt önreflexióra, a valódi színészi kihívást abban látta, hogy eltávolodjon saját élményeitől.

Közösségépítés és lelki egészség

A Social Circus jótékonysági aspektusához szorosan kapcsolódott a kérdés, hogy a művészetnek mint terápiás eszköznek vajon milyen szerepe lehet a társadalomból kiszakadt csoportok integrálásában. Elsőként Valachiné Geréb Zsuzsanna szólalt fel, aki a művészet episztemikus bizalmat építő hatáskörét hangoztatta: egy műalkotás közös csodálása és értelmezése nagyban hozzájárulhat ennek megerősítéséhez. A közösségi művészet példáját említve magyarázta el, hogy ezek a gigantikus vállalkozások az alkotók identitásának összekapcsoltságán keresztül adnak pozitív visszajelzést, az összetartozás érzését táplálva. 

Dr. Hujber Szabolcs saját szakterületén keresztül szemléltette, hogy a zene tökéletes eszköze lehet a kiszakadt csoportok integrálásának. A közös zenélés egyaránt képes a közösségbe, illetve az önmagunkba vetett bizalom felépítésére. Bár elmondása szerint sosem tudott feloldódni a közös alkotásban, Karafiáth Orsolya is nagyon jótékonynak tartja a művészettel való nevelést: akár a leegyszerűsített üzeneteket hordozó tantermi és színházi előadások is lehetnek hatásosak, az ezekről való közös gondolkodás pedig sosem felesleges kommunikáció, hanem egymás és a kapcsolataink építése. 

kep1-min.jpg

A szakpszichológus azzal egészítette ki az elhangzottakat, hogy a nehéz érzések műalkotásokon keresztüli kifejezése ténylegesen csökkentheti az elszigeteltség érzését az érintettekben. Szemléltető jelleggel említett egy fotósorozatot, amely a nemi erőszak sokkját hivatott megjeleníteni – az ehhez hasonló művészi produktumok bizonyítottan segítik az érintetteket a traumáik feldolgozásában. Hujber Szabolcs arra hívta fel a figyelmet, hogy ezen folyamatok során kulcsfontosságú az időzítés kérdése is, hogy a terápiás kapcsolat mikor alakul ki.

A beszélgetés záró szegmensében a panelisták arról meséltek, hogy mennyire tudják elképzelni saját művészetük termékeinek terápiás célokra való felhasználását. Határozott pozitív válaszában Karafiáth Orsolya elmondta, hogy műveit gyakran taglalják a gyász feldolgozása és annak egyes fázisainak szemléltetése kapcsán. Olvasói gyakran találnak segítségre és vigaszra az alkotásaiban, mindemellett az írónő is sok könyvben talált már gyógyító erőre a terápiás olvasmány keresésének igénye nélkül is. Ugyan Hujber Szabolcs közvetlen kapcsolata a hallgatósággal minimális – a rajongók hálájukat az előadók felé közvetítik, nem pedig a sorok szerzőjéhez –, közvetve mégis érzi, amikor dalszövegei “működésük során énvédő palástot vonnak a hallgató köré”. Ismét monodrámájára utalva Eke Angéla is elmondta, hogy művészete gyakran nyújt kapcsolódási pontot a hasonlóan traumatikus élményeken átesetteknek. 

A beszélgetést Valachiné Geréb Zsuzsanna zárta, aki a “Művészet mint terápia” során kifejtett számtalan jótékony hatásból kiindulva azt javasolta a jelenlévő hallgatóságnak: akkor is alkossanak, ha magukat nem vallják művésznek – ezt a tanácsot pedig mindenképpen érdemes megfogadnunk.

Túl az esztétikumon: hogyan hat a művészet a mentális egészségünkre? Tovább
„Nem várható el tőlünk, hogy állandóan hazugságra gyanakodjunk” – Dr. Aczél Petra a deepfake-ről

„Nem várható el tőlünk, hogy állandóan hazugságra gyanakodjunk” – Dr. Aczél Petra a deepfake-ről

thisisengineering-raeng-8hgmg03spf4-unsplash-min.jpg

A deepfake áldás vagy inkább átok? Mennyire része a mindennapjainknak, és hogyan alakíthatja át a közéletet és az oktatást? Prof. dr. Aczél Petra egyetemi tanárt, média- és kommunikációkutatót a közelgő deepfake konferencia apropóján ezekről kérdeztük.

Írta: Taxner Tünde / Borítókép: ThisisEngineering RAEng, Unsplash

Amikor először pillantottuk meg Obamát, ahogy valaki más szavait mondja a saját arcával és a saját hangján egy viszonylag valósághű videófelvételen, az egész világ megdöbbent. „Ezek a tartalmak nagyon izgalmasak, fantasztikusak. Körülbelül úgy ülünk előtte, mint a középkori vásárokban a különleges, szörnyszerű állatok bemutatóján. Azt érzem, hogy még spektákulum az egész: csodálkozunk, és megrettenünk, hogy a világ szörnyű, és minden csak hazugság” - magyarázza a deepfake-tartalmakra adott első reakciónkat prof. dr. Aczél Petra, a Corvinus Egyetem kutatója.

A deepfake mesterséges intelligencia által fejlesztett vizuális tartalmat, főleg videót jelent. A „deep learning” (mély tanulás) és a „fake” (valótlan, hamis) szavak összevonásából ered. A mesterséges intelligencia segítségével több személy adatait, viselkedését lehet egybeolvasztani valamilyen cél érdekében, és ebből egy hitelesnek tűnő új tartalmat létrehozni.

aczel_petra.jpg

A képen prof. dr. Aczél Petra. Forrás: Budapesti Corvinus Egyetem

A deepfake egyelőre még nem képezi szervesen a mindennapjaink részét, bár  egyszerűbb mesterséges intelligencia már a képszerkesztő szoftverekben is előfordul, és vannak olyan tartalmak és a deepfake-hez kapcsolódó botrányok, amelyek széleskörben elterjedtek.

„Azt gondolom, hogy a deepfake terjedése hasonlít a virtuális valóság helyzetéhez. Közel tíz éve azt mondjuk, hogy a következő év már biztosan a VR áttörésének éve lesz, de ez még mindig nem jött el.” A kutató a deepfake elterjedését ahhoz köti, hogy egy jelentős globális vállalatnak érdekében álljon befektetni a technológiába. Ez a pillanat azonban még nem jött el, ezért a deepfake előnyeivel és veszélyeivel kapcsolatos bizonytalanság sokáig velünk lesz.

A tudományos kutatásban már Magyarországon is megjelentek a deepfake-kel kapcsolatos dilemmák. A Corvinus CGI–Deepfake kutatócsoportja „Mesterséges arcok, valódi személyiségek” néven konferenciát szervez, amire 2022. február 28-ig várják a jelentkezőket. Részletek ezen a linken találhatók.

Minden hazugság lesz?

„A deepfake kitettséget sugall. Azt gondoljuk, hogy afelé megyünk, hogy semmi sem lesz igaz, amit látunk”

- mondja Aczél Petra. Ennek oka egy univerzális emberi tulajdonságunkban rejlik: a képekkel rendkívül könnyen megtéveszthetők vagyunk, mert azt hisszük, hogy amit ábrázolnak, az tényleg létezik. „Ami a képen megvalósul, arról azt hisszük, hogy a valóság egy darabja. Minél profibban megvalósított, annál jobban elhisszük. Tehát odáig kell visszamennünk, hogy ne higgyük, hogy minden kép ábrázol valamit.”

Vagyis ezt az általános emberi hiedelmet kell mindig megkérdőjeleznünk magunkban, ami komoly kihívás. Mégis meg kell találnunk az egyensúlyt a mindennapokban: „nem várható el tőlünk, hogy állandóan hazugságra gyanakodjunk”

alex-kotliarskyi-ourqhrte2im-unsplash.jpg

Fotó: Alex Kotliarskyi, Unsplash

A deepfake-től azért is tartunk, mert a jövővel kapcsolatos előrejelzéseink gyakran zajosak, nem egyértelműek, ami erősen befolyásolja a stressz-szintünket is. Ezért sokszor figyelmen kívül hagyjuk azt a tényt, hogy eddig is velünk voltak a hamis, manipulált ábrázolások. „Például nézzük a művészetben: hány olyan uralkodói portrét látunk, amiből semmi nem volt igaz? XIV. Lajosnak van egy ismert esete, hogy ellátogatott a francia Akadémiára, ami akkor még nem is volt kész, amikor a róla szóló metszetet kiadták.”

A kutató szerint tehát önmagában a deepfake technológia használata, ahogy a 17. században az udvari festészet, nem lehet probléma. Akkor kezdődnek a gondok, ha nem etikusan, hanem például hatalomszerzésre vagy a tömegek manipulációjára használjuk.

„Az etikusság alapja a szándék”

– mondja a professzor, és akkor etikus, vagy legalábbis hiteles valami, ha nyíltan elmondja magáról, hogyan készült. Ahogy az élelmiszeripariban is eljött az a pont, amikor társadalmi nyomásra az szabályozók rákényszerítették a vállalatokat arra, hogy feltűntessék az ételek összetevőit, mesterséges és természetes adalékait a csomagoláson, úgy a deepfake esetében is ezt lehetne tenni.

Annak ellenére, hogy a szabályozók helyiek, és a tartalmak globálisak, a digitális térben is létrejöttek már hasonló szabályozások. Gondoljunk csak arra, hogy az influenszereknek már fel kell tüntetniük, hogy milyen és mennyi szponzorációt, reklámot tartalmaznak a posztjaik. „A deepfake-nél az is nagy kérdés, hogyan fogjuk megnevezni az összetevőket. Ennyi celeb van a videóban, ennyi anyukámból és ennyi belőlem?” – teszi fel a kérdést Aczél Petra.

A gazdasági érdekeket az etikussággal kapcsolatban sem lehet figyelmen kívül hagyni. „Nem várható el pusztán társadalmi nyomásra, hogy ne legyen rejtett deepfake” – véli a kutató. A magyar alapítású Colossyan nevű startup például eredetileg a deepfake felismerésére kezdett el technológiát fejleszteni, de mivel ez nem bizonyult megtérülő üzletnek, profilt váltottak, és már megrendelésre, etikus felhasználásra gyártanak deepfake videókat. „Az a szomorú valóság, hogy az utóbbit jobban megfizetik, mint az előbbit” – mondja Aczél Petra.

philipp-katzenberger-iijruoerocq-unsplash.jpg

Fotó: Philipp Katzenberger, Unsplash

Megelevenedik Hugonnai Vilma

Az etikus deepfake-ben számos lehetőség rejlik: lehet oktatási, kutatási célra, vagy akár szolgáltatások bővítésére használni. „A deepfake önmagában egy modellálási lehetőség is”, vagyis van tanító, előrejelző, vizualizáló funkciója, és közben alternatívákat is képes megmutatni nekünk. Például egy reklámfilm készítői meg tudnák mutatni az ügyfelüknek, hogy mélyebb hangon és másik arccal hogyan hangozna el a szövegük, az ügyfél egyszerűen megnézhetne több lehetőséget is.

Az oktatásban lehetőség nyílhat például múltbéli személyek felelevenítésére. „Teljes egészében láthatnám, ahogy Hugonnai Vilma mozog, beszél, előadást tart, gyógyít – milyen csodálatos lenne így tanulni a történelem szereplőiről” – mondja a professzor. Az ilyen etikus tartalmak azonban amellett, hogy nagy adatkockázattal rendelkeznek, hatnak a képzelőerőnkre is. „Mindenkinek van egy belső képe a malacról, hogy az kövér vagy sovány, rózsaszín vagy szürke. Abban a pillanatban, ahogy megjelenik előttünk, már nem csak a miénk a kép” – magyarázza a kutató azt a folyamatot, ahogyan a vizuális tartalmakkal készen kapunk elképzeléseket.

„Áterőltetnek minket globális szintű vizuális váltásokon – ebben sokszor elvész a mi egyedi fantáziánk és vizualizációs képességünk."

A deepfake elterjedésével tehát az egyéni képzelőerőnk még jobban csorbát szenvedhet. Azt a tendenciát is látjuk, hogy egyre jobban vágyunk a lelassulásra, a letisztultságra. Gondoljunk csak arra, hogy a bakelitlemez-hallgatás és az analóg fotózás reneszánszát éljük. A kutató szerint fárasztó tud lenni a nagyon ingergazdag technológiai környezet: „a deepfake akár rábírhat minket arra is, hogy a saját böjtjét megtartsuk”.

Hasonlóan tartózkodó egyelőre a politikai szereplők hozzáállása is a deepfake-hez. A kutató szerint a technológia még nem játszik meghatározó szerepet a közéletben, főleg nem a magyar politikai folyamatokban, aktuális kampányokban. „Erről a technológiáról mindenki tud, a politikusok, a pártok is. Akár használhatnák is, de van egy kölcsönös ellenérdekeltség, mert abban a pillanatban, hogy valaki elkezdi, a másik is elkezdi. Ez a technológia kölcsönös gyanakváson alapuló kontrollja. Aki elszabadítja a szellemet a palackból, magára nézve is veszélyforrást teremt” – véli a kutató. Vagyis szerinte a politikai szereplőknek egyelőre  nem áll érdekében a deepfake használata, mert még kevésbé befolyásolhatnák egymást, és ezzel például a választások kimenetelét.

„Nem várható el tőlünk, hogy állandóan hazugságra gyanakodjunk” – Dr. Aczél Petra a deepfake-ről Tovább
Mit tesznek magyar kisvállalkozások a fenntartható divatért? – Egy TDK-kutatás eredményei

Mit tesznek magyar kisvállalkozások a fenntartható divatért? – Egy TDK-kutatás eredményei

hannah-morgan-ycvfts5ma4s-unsplash.jpg

A divatipar az egyik legszennyezőbb iparág globálisan, ám ma már egyre többen fektetnek hangsúlyt a környezettudatos ruhavásárlásra. De hogy állnak a kérdéshez a magyar fogyasztók és a hazai divatcégek? Edőcsény Klára Ilona corvinusos hallgatóval beszélgettünk a témáról, aki erről írta TDK-győztes dolgozatát.

Írta: Kovács Anna; Borítókép: Unsplash

A kutatásban Edőcsény Klára a fenntartható üzleti modelleket vizsgálta Magyarországon a divatszektorban, és arra kereste a választ, hogy hogyan és milyen típusú üzleti modell segítségével építhető be a fenntarthatóság a divatipari vállalatok üzleti modelljébe. A kutatásban öt magyar divatipari vállalat munkatársaival készített mélyinterjút, hogy megértse a hazai vállalatok fenntarthatósági törekvéseit, nehézségeit. Ennek eredményeként üzleti modell típusokat állapított meg, és a triple bottom line (hármas optimalizálás) tükrében értékelte ezeket.

A dolgozat 2019-ben első helyet ért el a Tudományos Diákköri Konferencián (TDK)  és az egyetemi Best Paper díjat is elnyerte. Emellett a 2021-ben megrendezett OTDK verseny II. díját ítélték a dolgozatnak, illetve a témában cikk jelent meg Kláritól és témavezetőjétől, dr. Harangozó Gábortól “Fenntartható üzleti gyakorlatok a divatiparban” címmel. A példa kiválóan mutatja, hogy mennyi lehetőség nyílik meg a TDK írók előtt és rengeteget ki lehet hozni a dolgozat megírásából. Az idei TDK-jelentkezés határideje március 7., a Corvinus honlapján találhatóak a részletek.

A divatipar fenntarthatósági problémái

A kutatás összefoglalja a divatipar problémáit, ezek forrásait és hatásait három fő kategória mentén: környezeti, társadalmi és gazdasági problémák szerint csoportosítva. Például, a pamuttermesztés nagyon erőforrás-igényes folyamat, egy pólóhoz 2700 liter ivóvíz felhasználása szükséges. Emellett sok szintetikus anyagból készült termék található az üzletekben, és a túlfogyasztás, valamint a bevételkoncentráció néhány nagyvállalatnál szintén jelentős kihívást jelentenek magyar viszonylatban is.

Ha szeretnél többet megtudni a globális divatcégek gyakran etikátlan működéséről, olvasd el a H&M és a kínai kényszermunka történetét.

A divat, az öltözködés mindannyiunkat érint, és a fogyasztóként nagy felelősségünk van abban, hogy milyen márkákat támogatunk a pénzünkkel. “Ez társadalmi szempontból is jelentős döntés, ugyanis sok márka ruháit fejlődő országokban gyártják, ahol nincs minimálbér, és rengeteg a szociális probléma” – emeli ki a szerző. Tehát a fogyasztó arról is dönt, hogy támogatja-e ezen kedvezőtlen feltételek és üzleti gyakorlatok  fenntartását.

Magyar fenntartható divatcégek

“Magyarországon a kis- és középvállalkozások gyakran hármas célkitűzéssel rendelkeznek. A  profittal egy szinten társadalmi és környezeti elhatározásaik is vannak, amelyek közül leggyakrabban a gazdasági fenntarthatóság elve sérül a magyar divatipari kisvállalatok esetében” – mutat rá Klári.

Ennek egyik oka, hogy általában kis kollekciókkal dolgoznak, így a méretgazdaságosságot nem tudják kihasználni, és drágábban jutnak alapanyagokhoz. A nagy cégekhez képest, a magasabb költségek miatt gyakran a termékeket is drágábban árulják. Így csökken az a fogyasztói réteg, aki hajlandó megvenni a termékeiket, tehát kevesebb eladással és kevesebb profittal számolhatnak. Mivel így a vállalat tőke hiányában nem tud növekedni, a kezdeti probléma nem oldódik meg, és folytatódik az ördögi kör.

ba-cikk_infografika_3.png

Grafika: Báthori Adrienn

Emellett a kis márkákra általában nehezebb rátalálni, és nincs egy olyan összesítő felület, ahol a környezettudatos divatcégek nagy része jelen van. “Hazánkban a WAMP Design Market  kínál a feltérképezésben segítséget, vagy például segítséget jelenthet az ajánlás blogokon, például a Holy Duck blogon”  – mondja a szerző. Új fenntartható márkák felfedezésében hasznosak lehetnek például a közösségi média-felületek személyre szabott ajánlásai is.

A magyar fenntartható cégek problémáinak megoldása Klári szerint a fogyasztói tudatosság növekedésében rejlik, illetve a célzott állami támogatások, fejlesztési programok is sokat segíthetnek a kis cégeken.

Fogyasztói szemléletváltás

Ha jobban átgondoljuk, hogy mire van szükségünk, utánajárunk az opcióknak, és kevesebb, de jó minőségű, tartós ruhát veszünk, ezzel akár kisebb, helyi vállalkozásokat támogatva nagy változáshoz járulhatunk hozzá. Számos weboldal ajánl segítséget a szemléletváltás elősegítésére a tudatosabb vásárláshoz.

Gazdaságos megoldás lehet még  használt ruhák vásárlása, illetve a részvétel gardróbvásárokon. Ám itt is fontos figyelni, hogy tudatos döntés legyen egy-egy darab megvétele, ne csak az alacsony ár miatt vásároljunk. A kutatás alapján Magyarországon a megosztáson alapuló üzleti modellek (sharing economy) fogadtatása különösen pozitív, ezt támasztja alá például a telekocsi és a gardróbvásárok népszerűsége is. Nemcsak költséghatékony megoldásokról van szó, hanem bizonyos tekintetben egy jó programról is.

“A fogyasztók oktatására is hangsúlyt kell helyezni” – emeli ki a hallgató a kutatás kapcsán. 

“Ez megvalósulhat rendezvényeken vagy workshopokon is. Emellett fontos, hogy a fenntarthatóság értékét már  kiskorukban elsajátítsák a gyerekek az iskolában.”

A felnőtt vásárlókat pedig a márkák segíthetik a honlapjukon elhelyezett információkkal, ami a fogyasztói edukáció szerves része.

A beszélgetés alapján a márkáknak azt is érdemes kihangsúlyozni, hogy szép, divatos, minőségi ruhákat árulnak, így jobban el tudják érni a fogyasztókat. Sok kisebb, designer márka számára ez az elsődleges fókusz, a fenntarthatóságot pedig szinte természetesnek veszik. A vásárlók szemében is bónusz, ha az új ruhájuk nemcsak szép, de etikusan előállított termék is.

img_2457_2.jpg

A bizalom megteremtése

Az átláthatóság és a valós adatok elérhetőségének hiánya miatt bizalmi deficit alakulhat ki a fogyasztókban. A kis, fenntartható márkáknak viszont előnyt jelenthet, hogy a kezdetektől fogva transzparens módon kommunikálnak a gyártási folyamatokról, így növelve a hitelességet. Ezt egy divatóriás nem tudja egyik pillanatról a másikra megvalósítani. De például egy hazai márka, a ZSIGMOND DORA menswear oldalán megtalálhatók az információk a gyártási folyamatról.

A bizalom megteremtésének másik eszköze a tanúsítványok elérése, amit vagy a vállalat kaphat meg, vagy az alapanyagot minősíti. Mivel szigorú szabályozásnak kell megfelelni egy tanúsítvány elnyeréséhez, ez is a bizalmat építheti. “A tanúsítványokat, vagy azzal minősített textileket elég költséges beszerezni, és sajnos sok fogyasztó nincsen tisztában a jelentésükkel, ezért is lehet, hogy nem érdemes ezt elsődleges prioritássá tenni egy vállalatnak. Az átláthatóság miatt illetve a hitelességet bizonyítani igenis nagyon fontosak a harmadik fél általi tanúsítványok, csak kis cégek esetében a nagy költség miatt nem biztos ,hogy ebbe éri meg elsődlegesen pénzt befektetni, amíg a fogyasztók ezzel kevéssé vannak tisztában” – mondja Klári. A fogyasztói edukációt illetően fontos, hogy a vevők tudják, mit jelentenek ezek a ‘pecsétek’, így célszerű ezt a honlapon egyértelműen feltüntetni.

Ha mélyebben érdekel a téma, hallgasd meg podcastünket is! Dr. Faludi Julianna kutatóval beszélgettünk a globális divatiparról és a ruháink történetéről.

Támogatások

Az állami támogatások is sokat segíthetnek a cégeknek, hogy elérjék a fogyasztókat, és Klári szerint pozitívum, hogy ma már léteznek programok, megpályázható támogatások a magyar textilipari vállalkozások segítésére.

“A vizsgált márkák túl kicsik ahhoz, hogy a programokból profitálhassanak. A kis cégek támogatásához más hozzáállásra, más jellegű támogatásra van szükség, mert eltérőek a prioritásaik. Fontos, hogy az induló vállalkozásoknak is legyen elérhető támogatás” – mondja a szerző. Így könnyebben és gyorsabban tudnak elindulni a növekedés és a siker útján. “Érdemes lehet akár külön forásokat allokálni és pályázatokat hirdetni a kis, fenntartható divatmárkák támogatására.”

Fenntarthatóság mint gazdasági előnyforrás

“Az alapanyagok olcsó vagy ingyenes beszerzése egy kevésbé egyértelmű, de nagy előny olyan márkáknak, amelyek a kidobásra ítélt, de még jó állapotú anyagok felhasználására építik üzletüket” – mondja Klári.

Amikor bútorgyáraknak vagy egyéb gyártóknak megmarad a felesleges bőr a mintavágás után, ezt általában kidobják. Ám esetenként egy-egy ruhamárka megállapodik velük a felesleges bőr kedvezményes megvételére, amiből aztán teljesen egyedi és utánozhatatlan darabok készülnek.

A vállalkozások, amelyek az alapítástól kezdve környezettudatos módon gyártanak, előnyre tehetnek szert szigorúbb környezetvédelmi szabályozások bevezetésekor, hiszen “náluk nem merülnek fel a termelés átalakításával kapcsolatos átváltási költségek.” Tehát nemcsak a környezet védelme érdekében éri meg fenntarthatóan működni, hanem jelenős gazdasági előnyforrás is lehet ez a hozzáállás egy divatcég számára.

A TDK tevékenységét az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató - A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatta.

Mit tesznek magyar kisvállalkozások a fenntartható divatért? – Egy TDK-kutatás eredményei Tovább
Hátrányos helyzetű gyerekekkel matekozott, majd saját nonprofit vállalkozást alapított - Ujvári Panna útja a Corvinusról a civil szférába

Hátrányos helyzetű gyerekekkel matekozott, majd saját nonprofit vállalkozást alapított - Ujvári Panna útja a Corvinusról a civil szférába

panna_dsc_2354.jpgHogyan lehet hatékonyan segíteni hátrányos helyzetű gyerekeken? A Kompánia Alapítvány adományszervező és kommunikációs munkatársával, Ujvári Pannával beszélgettünk fordulatos karrierjéről, az adományszervezés jelentéséről és jelentőségéről, valamint a hátrányos helyzetű gyermekek tanításáról.

Írta: Taxner Tünde / A borítóképen Ujvári Panna.

„Dél-Pest egy nagyon kemény régió, ahol nem nehéz harminc rászoruló gyereket találni” – mondja Ujvári Panna, aki egyetemista kora óta kisebb-nagyobb megszakításokkal a Kompánia Alapítvány munkatársa. Az alapítvány Csepelen működik, és nemcsak megtalálja a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket, hanem valóban segít is nekik. 

„A hátrányos helyzetű fiatalok ügye mindenkinek az ügye, ez egy össztársadalmi probléma és felelősség” 

– hangsúlyozza az adományszervező, akinek a karrierútja kalandosan vezetett a Corvinusról a Kompániáig.

RTL helyett hátrányos helyzetű gyerekek

„A nagy váltás akkor jött, amikor mesterszakot kellett választani” – meséli Panna, aki a Corvinus kommunikáció- és médiatudomány alapszakja után az ELTE interkulturális pszichológiával és pedagógiával foglalkozó mesterszakját választotta. Már a középiskolában is a kommunikáció érdekelte: „elég hamar megfogalmazódott bennem, hogy hétköznapi emberek történeteit szeretném közvetíteni”. Ekkor még nem sejtette, hogy számára ehhez nem egy nagy médiumon, hanem civil szervezeteken keresztül vezet az út. Mielőtt azonban oda megérkezett volna, elvégzett egy magán riporteriskolát, és az alapszak mellett pár hónapot dolgozott szerkesztőként az RTL-nél.

Rövid gyakornoki idő után egy induló produkció szervezésébe került be. „A produkcióra sosem lennék büszke, de a háttérmunka izgalmas volt” – meséli Panna a 2010-es évekről. Gyorsan kiábrándult azonban a nagy csatorna világából, nem tetszett neki, ahogyan az emberek egymással bántak, ahogy egymáshoz viszonyultak. „Oda azért kellett egyfajta határozottság, mert az volt a mentalitás, hogy ha te elmész, akkor simán jön más ingyen helyetted” – mondta. Mivel ebben a közegben és szakmában nem látott perspektívát, az alapszak elvégzésével váltott. „Az akkori időszakban nagyon sok pénzre mondtam azt az RTL-nél, hogy nem szeretném”.

tanoda_1.jpeg

A képen a Kompánia Alapítvány Tanodája. Kép forrása: Civil Impact

A mesterképzés alatt főleg a szociálpszichológiában mélyült el, és ekkor kezdett el érdeklődni a társadalmi és kulturális különbségek, illetve a marginalizált csoportok helyzete iránt. A Kompánia Alapítvánnyal ezekben az években került először kapcsolatba, média és számítástechnika klubot tartott hátrányos helyzetű gyerekeknek. „Az volt számomra vonzó, hogy azt taníthatom, amit az alapszakon tanultam, és olyan gyerekeknek, akikről a mesterszakon tanultam” – mondja Panna. 

Apró sikerek és nagy örömök a Tanodában

A Tanoda, ahol Panna elkezdett gyerekekkel foglalkozni, 2013-ban Európai Uniós forrásból jött létre. Ez a Kompánia Alapítvány egyik legfontosabb tevékenységének helyszíne, ahol délutánonként általános iskolás, hátrányos helyzetű gyermekek kapnak egyéni vagy kiscsoportos tanulástámogatást. „Csak tanulói szerződéssel jöhetnek a gyerekek tanulószobára. Van egy megállapodás a szülő, a gyerek és a Tanoda között, és az iskola is tud róla” – magyarázza Panna. A tanulószoba után pedig fejlesztő és közösségi programokat tartanak, amikre már szerződés nélkül is jöhetnek az arra kíváncsi és nyitott gyerekek. A nagysikerű Főzőklub mellett van például Társasjáték klub és break-tánc foglalkozás is.

A tanulószobában nagyjából 30-35 gyerekkel tudnak a mentorok és a segítő szakemberek rendszeresen foglalkozni, míg a többi programra együttesen közel 60 gyerek jár egy héten, ennek több mint a fele roma származású. „Jellemző, hogy nem feltétlenül készségbeli problémák, hanem a szociális környezet miatt vannak nagy lemaradásban a tananyaghoz és a kortársaikhoz képest”. 

tanoda_3.jpg

Foglalkozás a Tanodában. Kép forrása: hirlevelplusz.hu

Panna kedvenc története is ehhez kapcsolódik. „Matekra tanítottam egy kisfiút, akinek több tanulási nehézsége és magatartási zavara is van, viszont szerintem egy rendkívül tehetséges és intelligens fiú” – kezdte a történetet. A fiúnak a diszkalkulia miatt megengedték, hogy matekórán számológépet használjon, de még így is nagyon le volt maradva a tananyagban. „Gyakran arról számolt be, hogy sok negatív megjegyzés, kritika éri, és ezeket integrálta magába. Kialakult egy olyan önképe, hogy ő hülye, neki ez úgyse megy, nem tudja kiszámolni”

Panna azonban nagyon türelmesen, de határozottan feszegette a határait, hogy rábírja, ne mindent számológéppel adjon össze. „Volt sok harcunk, viszont eljutottunk oda, hogy a fiú kitalálta magának, hogy ő hogyan tudja kiszámolni a feladatokat, és lassan felismerte, hogy képes rá”. Aztán eljött egy pont, amikor már nagy számokat és törteket tanultak. Ekkor megengedte neki a számológép használatát, mire a fiú azt válaszolta, hogy nincs szüksége rá, kiszámolja fejben. „Ez egy nagyon tipikus sikerélmény volt. Nem az a része, hogy össze tud adni ezres számkörben számokat, hanem hogy elhitte, hogy meg tudja csinálni” – emlékszik vissza Panna. 

„A hátrányos helyzetű gyermekekkel végzett munkában a külső szem számára iszonyat apró változásokat kell sikerként elkönyvelni, iszonyat apró dolgoknak kell örülni.”

Az a cél, hogy ne váljanak szerhasználóvá

A Kompánia Alapítvány idén lesz 25 éves, és a Tanodán kívül egy másik fontos helyszínen is segíti a hátrányos helyzetű gyermekeket. Az Alter is Csepelen van: „ez egy alacsonyküszöbű hely, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag teljesen anonim módon bejöhetnek a fiatalok, és igénybe vehetik a szolgáltatást”. Az Alter egy közösségi tér programokkal, pszichológussal, számítógépekkel és internettel, ami elsősorban a szerhasználó és szerhasználat veszélyének kitett fiataloknak jött létre. A belépés önálló és önkéntes, de utcai megkeresőmunkát is végez az alapítvány, hogy minél szélesebb körben megismerjék a lehetőséget.

Az elsődleges cél a prevenció: „Az lenne a cél, hogy akkor térjenek be ide a fiatalok, amikor még nem szerhasználók, és ne is váljanak azzá” – mondja Panna. Az Alter célcsoportja a 12-24 év közötti korosztály. „Nem azért van korhatár, mert tízévesekkel ez ne fordulhatna elő Dél-Pesten, hanem hogy ne legyen túl nagy a szórás”. A hely heti 30 órában van nyitva, ehhez többek között szakemberekre van szükség. Amikor valaki bemegy, azonnal tudnak neki enni adni, ha szükséges, és eligazítják  azokat, akik lakhatási, családi problémákkal érkeznek.

Mivel a hátrányos helyzetű gyermekekkel végzett munka mentálisan megterhelő tud lenni, az alapítvány a munkatársakat is segíti. Van esetmegbeszélő alkalom, ahol szakember segítségével közösen  dolgozzák fel a nehéz eseteket, valamint szupervízió is működik. „A szervezet nagyon figyel arra, hogy a munkatársakat támogassa, ami nagyon fontos és egyáltalán nem magától értetődő a szociális szférában” – mondja Panna. 

tanoda.jpg

Fotó a Tanodából. Kép forrása: hirlevelplusz.hu

Mentorból adományszervező

Panna már pár éve nem a Tanodában vagy az Alterben, hanem az irodában segíti az alapítvány munkáját. Az adományszervezés az állami és EU-s források, pályázatok mellett a civil szervezetek legfontosabb forrásteremtő tevékenysége. Egyik lába a lakossági adománygyűjtés, amikor kampányokkal vagy rendezvényeken, esetleg nagykövetek bevonásával vagy az adjukössze.hu nevű felületen gyűjtenek magánszemélyektől. A másik lába pedig a vállalati adománygyűjtés.

Ezekhez kapcsolódik az adó 1%-felajánlás is, ami Magyarországról terjedt el a világban. Panna annál a szervezetnél is dolgozott, amely kitalálta, majd állami és kormányzati segítséggel megvalósította ezt az eljárást. A NIOK Alapítvány szektorfejlesztő szerepet tölt be a magyar civil szférában, kommunikációban és adománygyűjtésben segítik a szervezeteket (az adjukössze.hu-t is ők csinálják). Panna először  gyakornokként, majd egy 9 hónapos külföldi önkénteskedés után kommunikációs vezetőként dolgozott a szervezetben. Utána több mint két évet a Hősök Tere Alapítványnál töltött, de a Kompánia mellett mindvégig kitartott.

Most a Kompánia Alapítványnál ő az egyetlen adományszervező munkatárs. Mellette a saját nonprofit vállalkozását építi, amit két barátnőjével indított. Az AbsoluteGiving célja az adományozói kultúra fejlesztése Magyarországon – a civil szervezeteknél és a vállalatoknál egyaránt. „A mai napig szűkülnek az állami források, ezért muszáj továbblépni és kitanulni az adománygyűjtést” – indokolja meg Panna, hogy a civileknek a szakember- és a képzettséghiány mellett miért van szükségük segítségre. A vállalatoknál pedig gyakran hiányzik a profi CSR-stratégia, Panna szerint még túl kevés vállalati szakember foglalkozik hozzáértő és felelős módon az adományozással. Ezért kampányszintű együttműködésekben és stratégiai tervezésben is szívesen támogatnák a hazai vállalatokat.

A 2022-es év nagy feladata a vállalati oldal beindítása lesz, a civil szervezeti oldalon már vannak izgalmas projektjeik. „Együtt dolgozunk a Pannonhalmi Apátsággal, ami nagyon izgalmas. Közösen alakítjuk  ki az adományozási stratégiáját ennek az 1000 éves, 600 fős szervezetnek” - meséli mosolyogva.

Vállalati felelősségvállalás 

„Becsukhatjuk a szemünket, fülünket egy multi open office-ában. Minden nap bemehetünk, hazamehetünk, és nem történik semmi, de ez igenis hatással van a saját és a gyermekeink életére. Fontos, hogy milyen társadalmat teremtünk, mihez járulunk hozzá.”

Az adományszervezés fontos része a vállalati együttműködés. A Kompánia munkatársai eleinte pro bono programokban vettek részt, vagyis a vállalatok bizonyos területeken segítették őket a fejlődésben. A Corvinus CEMS Klub például marketing területen támogatta őket. „Ekkor leginkább azt tanultuk meg, hogyan lehet egy vállalattal kommunikálni, ott milyen nézőpontok vannak, és hogy mit érdemes elmondani magunkról”. Ma már több céggel évek óta dolgoznak együtt, folyamatosan mélyítve el a kapcsolatokat.

kompania_shoprenter.jpg

kép forrása: Shoprenter

„Egyre jellemzőbb az, hogy mélyebben szeretnének a cégek kapcsolódni. Rájöttek, hogy a lézerharc már nem biztos, hogy kielégítő csapatépítő tevékenység”. Panna szerint a fiatal munkavállalóknak már számít a vállalati felelősségvállalás, amikor két nagyvállalat között döntenek. Bár a Kompániának nem az érzékenyítés az elsődleges missziója, fontosnak tartják, hogy a vállalatok és a munkavállalóik tudják, hogy mit támogatnak. Ezért fogadnak önkénteseket is, és szerveznek közös programokat a gyerekekkel és a cég munkatársaival.

„Ennek több haszna is van. Egyrészt közel kerülnek a gyerekekhez, másrészt a gyerekeknek is izgalmas, hogy olyan emberekkel, szakmákkal találkoznak, amikkel addig soha”. Általában 10-12 fő vehet részt egy ilyen játékos délutánon a munkavállalók közül. Egyik alkalommal többen közvetlenül az irodából jöttek, páran öltönyben, nyakkendőben, aktatáskával, ami a Tanodában kicsit sem természetes. Az egyik gyerek megkérdezte az egyik úriembert: „Te vagy a polgármester?”. Panna szerint nagyon fontos volt mindkettőjüknek, hogy elkezdtek beszélgetni arról, hogy mit dolgozik az aktatáskás úriember.

tanoda2.jpg

Életkép a Tanodából. Kép forrása: hirlevelplusz.hu

„Nagyon sok civil beleesik abba a hibába, hogy azt csinálja, amiért pénzt adnak, és nem azt, amit szeretne. Mi a Kompániában viszonylag gyorsan eljutottunk oda, hogy nem kell bármilyen pénz” – mondja Panna. Szerinte, ha valaki egyetemi hallgatóként be szeretne kapcsolódni egy civil szervezet életébe, akkor kommunikációs, marketinges vagy akár pénzügyi területen is jól jöhet a munkája. „Szerintem nagyon jó tanulópálya. Egy nonprofit szervezetnél lehet alkotni, ki lehet próbálni magad helyzetekben, valószínűleg korábban, mint egy vállalati környezetben”.

Hátrányos helyzetű gyerekekkel matekozott, majd saját nonprofit vállalkozást alapított - Ujvári Panna útja a Corvinusról a civil szférába Tovább
“Kiábrándultam a multik világából” - Barnabás Bori a Gólya Szövetkezeti Presszó működéséről és missziójáról

“Kiábrándultam a multik világából” - Barnabás Bori a Gólya Szövetkezeti Presszó működéséről és missziójáról

golya_borito_tp_joo-min.jpgMiért vált valaki a megszokott menedzser-alkalmazott munkaviszonyról szövetkezeti tagságra? Működhet a demokratikus döntéshozatal egy szervezetben? Hogyan lehet jelen egy szövetkezet a helyi közösség életében? A VIII. kerületi Gólya Szövetkezeti Presszó missziójáról és működéséről beszélgettem Barnabás Bori corvinusos alumnával, szövetkezeti taggal.

Írta: Elblinger Éva / Borítókép: Tarcsi Petra 

Az autók zajától hangos, bérházakkal és panellakásokkal teli Orczy úton tartok a Gólya felé az esőben. A szürke utcán feltűnően piros ajtón belépve a hely meglepően nyugodt. Átjön a rideg trafóház barátságosra és  egyben szürreálisra kicsinosított hangulata, tele plakátokkal, falfestéssel és kacatokkal. Miután megtaláljuk egymást Borival, az emeleti kávézó mögött egy keskeny folyosón elsétálunk különböző szervezetek irodái mellett, majd leülünk a Gólya kis irodájában.

Bori a legtöbb gólyás taggal ellentétben a csatlakozás előtt nem mozgott szövetkezeti körökben. Corvinusos tanulmányai után (alapszakon marketinget, mesterszakon vállalkozásfejlesztést tanult) egy multinál helyezkedett el, majd ezt a munkát otthagyva lett a Gólya tagja.

“Három év alatt sikerült teljesen kiábrándulnom a multik világából, és abból, hogy nem tudok rajta változtatni. Hogy egy alkalmazott vagyok, és megkapom a nem olyan rossz fizetést, de ennél nem több ez az élet.”

“A Corvinuson is megtanultuk a stratégiai tervezésnél, hogy milyen fontos a vízió és a misszió, és a multinál már két éve dolgoztam, mikor egyáltalán szó esett arről, hogy akkor tulajdonképpen miért is dolgozunk. Ez nekem nagyon furcsa volt.” 

golya1_tp-_1.jpgFotó: Tarcsi Petra

A multis évek alatt Bori leírt egy szerinte ideális szervezetet, ami olyan szavakat tartalmazott, mint demokrácia, misszió, átláthatóság, értékek által születő döntések gazdasági érdekek helyett, szabadság, bizalom. “Tulajdonképpen a Gólyát jegyzeteltem le, csak szövetkezeti tagok helyett alkalmazottakat és menedzsereket írtam a szövegbe. De ekkor még azt sem tudtam, hogy léteznek szövetkezetek Magyarországon.”

Bori akkor járt először a Gólyában, amikor felmondott a multinál. A pult fölé írt szövetkezeti víziót olvasva jött rá, hogy ezekkel a célokkal azonosulni tud, így csatlakozott a szövetkezethez. Hogyan működik a Gólya, és mik azok a célok, amik egybevágtak Bori elképzeléseivel?

A kocsmán túl

A Gólyába belépve egy underground romkocsma hangulatú közösségi tér tárul elénk három szinten: a földszinti koncerttéren, az emeleti kávézós-ebédlős részen és a tetőteraszon. 2019 őszén költözött a Gólya ide, a Ganz-telep szélére a Bókay utcából, azóta folyamatosan újítják a trafóházat. A bohém hangulatú kocsmán túl érdemes bepillantani a Gólya működésébe is.

golya2_szl.jpgFotó: Szentkirályi Lili

A Gólyát szövetkezeti alapon működtetik, ami a főnök-alkalmazott felosztás helyett a közösségi tulajdon és a közösségi munka viszonyaiban valósult meg, amelyben a dolgozók közösen birtokolják a termelési eszközöket és a vagyont. A döntéshozatal demokratikus,  konszenzusos módon történik. “A demokratikus működésben tanulni kell, hogy hogyan kell kommunikálni a többiekkel. Megvan rá a lehetőség, hogy kinyilvánítsd a véleményed, és beleszólj a döntéshozatalba, de itt van még 15 ember, akikhez szintén igazítani kell a döntéseket.” 

“A működéshez a munkatársak iránti bizalom szükséges, ez a bázisdemokrácia egyik alapja. Jó lenne, ha a világ is ilyen demokratikusan működne és össze tudnának ütközni a különböző vélemények, hogy konszenzusos döntések szülessenek” - mondja Bori.

Egy ilyen szervezetben a munkavállalók hozzáállása is eltérő például egy multihoz képest. “Motiváltabbak a munkában az emberek, mert sajátjuk a vállalkozás, és ez nagyon fontos. Viszont emiatt könnyen túlszaladunk a megszabott munkaidőkeretünkön, úgyhogy sajnos könnyen lehet sokat túlórázni. De próbáljuk ezt adminisztrálni és szabályozni, a stratégiai tervezés is most már munkaóra alapon történik.”

De a működés negatív oldalát is érdemes megismerni. “Könnyen össze tud folyni a munka és a magánélet. Kiégéshez vezethet, ha valaki azt érzi, hogy folyamatosan dolgozik, és amikor leül sörözni a barátokkal, akkor is munkáról kezd el beszélgetni” - mondja Bori.

golya3_szl.jpgFotó: Szentkirályi Lili

A szövetkezeti taggá válás folyamata hosszú, kezdetben mindenki fizikai munkakörben kezd el dolgozni, majd később jönnek a szellemi feladatok. “Életemben nem csináltam addig fizikai munkát. Végül a konyhán kötöttem ki, és megszerettem a fizikai munkavégzést. A szellemi munka már nehezebb, előtte a szabadságot tapasztalja meg az ember a szövetkezetben dolgozva, azután pedig a kötöttségeit. De összességében kellemes volt az átmenet a multis lét után” - mesélte Bori. 

A költözéssel és a bővüléssel szervezetfejlesztési folyamat indult el a Gólyában. A korábbi szövetkezeti szint és a munkacsoportok közé egy új szint, az öt blokk került (vendéglátó, építő, futár, iroda és közösségi ház). Sok döntést így már a blokkok szintjére visznek le, az átláthatóságra továbbra is figyelve. Jellemző, hogy egy tag több munkacsoport tagja is, így Bori az építők mellett a szervezetfejlesztés és mentor csoport tagja is.

Lezárásokból lehetőségek

A Covid-járvány természetesen a Gólyát is sújtotta, kénytelenek voltak a vendéglátást leállítani.

“Nem rúgunk ki senkit, de valamiből azért nem ártana élni. Eleinte volt egy szolidáris fizetésosztási rendszerünk, tehát akinek volt extrája, és kölcsön tudott adni, az berakta egy  kasszába. Akinek meg kellett pénz, kivette. A fizetéseken is agyaltunk, akinek nem volt feltétlenül szüksége a teljes fizujára, az bent hagyta.”

Ehhez az időszakhoz köthető a Gólya két további tevékenységi köre a vendéglátáson kívül: az építkezés és a futárkodás. Az Építők blokk éppen a lezárások előtt indult, ami a régi Gólyát karbantartó munkacsoport után az új, orczy úti épület felújítását koordináló munkacsoport másfél év alatt szerzett tapasztalataiból nőtte ki magát. Emellett két munkatársuk tervezte már egy ideje, hogy biciklis futárkodással foglalkozzon. Áprilisban a Futár blokk is elkezdte a munkát. “Úgy éltük túl a Covidot, hogy a vendéglátósok átmentek másik blokkba dolgozni, és aki tudott, munkaóraszámot csökkentett, aki tudott, bennhagyott fizetést. Most lett egy külön Covid stratégiánk is, amiben megterveztük, hogy egy újabb hullám esetén a felszabadult munkaerő hova tud kerülni.”

golya4_szl.jpg

Fotó: Szentkirályi Lili

Helyi közösségépítés

A missziónak fontos része, hogy ne csak a szubkultúrában, hanem helyben is jelen legyenek, amihez a Szomszédságból Közösséget programmal járulnak hozzá. Ehhez tartozik többek között a TAJ projekt, amiben a szomszédságban körbekopogtatnak és beszélgetnek a lakókkal arról, hogy mit lehet tenni, és mire kell felkészülni, ha TAJ tartozásuk van. 

golya5_szl.jpgFotó: Szentkirályi Lili

“Nagyon jó volt az I. Orczy téri bográcsfesztivál is, ahol az öt csapatból három helyi családokból és barátaikból állt, és volt egy csapata a Menedék és az Oltalom Egyesületnek is. Káposztás ételeket főztek, nagyon jó egész napos program volt” - meséli Bori. Emellett azt tervezik, hogy a már kialakított gyereksarok mellett egy internetezős sarkot és munkahelykeresési tanácsadást is indítanak, ha lesz rá kapacitásuk, és a trafóház közös szépítése is a közösségi programok része.

A hely missziója az is, hogy ne pénzügyi megfontolások, hanem értékek alapján szülessenek döntések. Jó példa erre az, amikor a Kék Pont Alapítvány megkeresésére alkohol árusítása nélküli Csaknekedkislány koncertet tartottak a száraz november jegyében. 

golya6_szl.jpgFotó: Szentkirályi Lili

A megannyi koncert, kulturális és közösségi program mellett a Gólya piros ajtaján belépve a befogadó hangulatot nem csupán a hely sajátos kialakítása adja, hanem egy olyan közösség működése, melynek tagjai a testvériséget, a kölcsönösséget, a támogatást és a befogadást tartják fő értékeiknek.

“Kiábrándultam a multik világából” - Barnabás Bori a Gólya Szövetkezeti Presszó működéséről és missziójáról Tovább
Tegyünk érte! - projektnap a társadalmi felelősségvállalásért

Tegyünk érte! - projektnap a társadalmi felelősségvállalásért

dsc_5622.jpgHogyan lábaljunk ki a járvány okozta lelki elszigetelődésből? Milyen veszélyeket rejthet, ha posztolunk a gyermekekről a közösségi médiában? A Corvinus Egyetem Kommunikáció- és médiatudomány alapszakos hallgatói nagyító alá vettek társadalmi problémákat, és nemcsak felhívták a figyelmet a társadalmi felelősségvállalásra, hanem tettek is a megoldásért.

Írta: Kalánová Barbara, Fotók: Horváth Evelin

A projektszemlélet alapvető ma a munkaerőpiacon, ezért a Corvinus Kommunikáció- és médiatudomány alapszakos képzésének része egy projektszervezést tanító tárgy is. Ennek eredményeit a hallgatók a félév végén egy szakmai zsűrinek prezentálják. Az idei projektnap meglepő eredménnyel zárult. A társadalmi felelősségvállalásra épülő projektek annyira jól sikerültek, hogy a zsűri a megszokott első három helyezés és a különdíj kiosztása helyett hat csapatot emelt ki győztesnek. 

261322343_4631500043593708_7997396161012133518_n.jpg

A képen Pelle Veronika egyetemi tanársegéd és Dr. Takáts Előd rektor. Fotó: Corvinus

A projektnapot december 3-án tartották meg az egyetemen, és tizennégy csapat mutatta be az eredményeit. A csapatokat a félév során Pelle Veronika, a tantárgy felelőse és a projektnap szervezője oktatta és mentorálta, aki november végén elkötelezett tehetséggondozó munkájáért és újító, projektszemléletű oktatói tevékenységéért Egyetemi Kitüntető Oklevelet is kapott. Az idei félév tanulságairól ezt mondta: 

„Egy féléven át tartó projektmunka, amely során ki kell találniuk, meg kell tervezniük és meg is kell valósítaniuk egy társadalmi felelősséget vállaló kampányt és eseményt, sok kihívás elé állítja a hallgatókat. És persze van, amikor nehéz, amikor ki kell lépniük a komfortzónájukból, amikor problémát kell oldani, amikor konfliktust kell kezelni, amikor épp nem annyira szeretjük. De a végén mindig nagy öröm megtapasztalni, hogy mennyit fejlődtek szakmai és személyes kompetenciáikban is. Megható volt látni a motivációjukat, a lelkesedésüket, az elhivatottságukat, és tükröződni a szemeikben a megvalósított munka örömét, büszkeségét, és a jó érzést, hogy ennyi különböző embernek és csoportnak segíthettek. Nagyon köszönöm nekik ezt az élményt."

A projektcsapatok különbözőképpen közelítették meg a társadalmi felelősségvállalás feladatát. Voltak, akik egy társadalmilag hasznos ügyet tematizáltak, vagy fontos társadalmi ügyet szolgáló civil szervezetek hangját erősítették fel. Voltak, akik egy hátrányos helyzetben lévő csoport életébe, mindennapjaiba vittek örömöt, vagy épp a többségi társadalmat érzékenyítették egy közösség nehézségeire. És voltak olyanok is, akik kreatív ötleteikkel egy-egy jó célért dolgozó alapítvány számára gyűjtöttek adományt. Ez utóbbi megközelítést választó csapatoknak összessen közel kétmillió forintnyi adományt sikerült összegyűjteniük.

A hallgatók munkáit szakmai zsűri értékelte. Dr. Veszelszki Ágnes tanszékvezető, nyelvész, közgazdász, kommunikációkutató az első szekciót véleményezve elmondta, hogy nagyra értékeli a csapatok motiváltságát és a nemes ügyeket képviselő projektek megvalósulását. Apáti-Tóth Kata, a Budapesti Corvinus Egyetem kommunikációs vezetője a második szekciót értékelve kiemelte, hogy több kiemelkedő projekt vállalkozói potenciált rejt magában, és szívesen segítené a fejlődésüket vállalkozássá. Misetics Mátyás kommunikációs szakember, a MITTE Communications társtulajdonosa a harmadik szekcióban szereplő csapatok munkáival kapcsolatban osztotta meg észrevételeit. Szerinte sok eredeti ötletre épülő projekt született, amire büszkék lehetnek a szervezők. 

A projekteket a zsűri a témaválasztás problémaérzékenysége és fontossága, a stratégia komplexitása, a kommunikációs mix ambiciózussága, a projekt szakmai megvalósítása, az eredmények kvalitatív és kvantitatív mutatói, az előadásmód és a prezentáció szóbeli és vizuális erényei, valamint a társadalmi felelősségvállalás elősegítése és a jövőbeni potenciál szempontjai mentén pontozta.

A legjobbnak ítélt hat projekt

Visszhang Expo

visszhang_expo.jpg

A Visszhang Expo szervezői egyetértettek abban, hogy napjainkban a fiatalok körében a civil megmozdulásoknak alig van visszahangja, és szerettek volna tenni ez ellen. A társadalmi ügyek színes palettáját tárták a látogatók elé, ezzel serkentve a gondolkodást, a beszélgetést, az önkéntes felelősségvállalást, akár a gyermek- és környezetvédelem, a hátrányos helyzetben vagy kisebbségben élők kapcsán. A Budapest Music Centerben megrendezett, pódiumbeszélgetésekkel kiegészített expora a területükön kiemelkedő munkát végző civil szervezeteket hívtak meg. A Facebook-oldalukon és tudósításunkban olvashattok az exporól.

Univenture – Szabadulj!

univenture.jpg

A koronavírus-járvány nem kívánt hozadéka, hogy a megnövekedett távolságtartás nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is megerőltető – ezt érezte mindennapjaiban az Univenture - Szabadulj! csapata is. A feloldódás és a kapcsolatépítés céljából lehetőséget biztosítottak a különböző budapesti egyetemek hallgatóinak, hogy újra nyissanak egymás felé egy nyomozós vetélkedő során, majd az ezt követő kötetlen kapcsolatépítő összejövetelen. Budapest utcáit szabadtéri szabadulószobává változtatták, ahol a hallgatók egy időre megszabadulhattak az elszigetelődéstől és a rettegett vizsgaidőszak előtti stressztől, valamint felszabadultan ismerkedhettek egyetemista társaikkal.

Megoszt a (h)ősöm?

megoszt_a_h_osom.jpg

A diákok és jövőbeli-jelenlegi szülők figyelmét hívta fel a Megoszt a (h)ősöm? csapata a gyerekekről szóló tartalom online megosztásának hatásaira és veszélyeire, vagyis a sharenting jelenségére. Fontosnak tartották, hogy minden oldalt megszólaltassanak, ezért szakértők, valamint érintett szülők bevonásával kerekasztal-beszélgetést szerveztek. Bojti Andrea klinikai gyermek- és ifjúságpszichológus, Bányainé Nagy Judit influencer, édesanya, Hamar Donát önismereti és párkapcsolati coach, édesapa, valamint Dr. Fazekas Rita mediátor, coach, jogász, a beszélgetés moderátora mondták el a véleményüket és osztottak meg hasznos információkat, tanácsokat a sharentingről. A beszélgetés visszanézhető a Facebook-oldalukon.

Mentesen is édes!

mentesen_is_edes.jpg

Az 1-es típusú cukorbeteg gyermekeknek és családjaiknak nyújtott segítő kezet a Mentesen is édes! csapata azzal, hogy felhívták a figyelmet a téma fontosságára. Az általános iskolások számára kreatív pályázatot hirdettek, és a pályázat eredményhirdetésével egybekötve edukációs napot szerveztek, ahol a témában jártas szakemberek tartottak fórumot a szülőknek. A gyermekeknek közben kreatív foglalkozásokat tartottak, amiben együttműködtek cukorbetegséggel foglalkozó alapítványok is. A Sportos Cukorbetegek Egyesületének rendezvényén és a Promontor TV -nek adott interjúban is beszéltek az 1-es típusú cukorbetegség ismeretének fontosságáról.

Hangoló

hangolo.jpg

A Magyarországon fogyatékkal élő gyerekek száma meghaladja a 35.000 főt. Ők általában tanulási nehézségekkel, kulturális, szociális vagy nyelvi problémákkal küzdenek. Ennek tudatában a Hangoló csapatának – akik maguk is több hangszeren játszanak – elsődleges célja az volt, hogy közelebb vigyék a fogyatékkal élő fiatalokhoz az ember lelkére és elméjére is pozitívan ható zenét. Mivel a budapesti intézményekben élőknek általában több lehetőségük van részt venni hasonló programokon, ezért a nagyvárosból kilépve, a révkomáromi Magyar Tanítási Nyelvű Speciális Alapiskolába látogattak el, és egy vidám délutánt szerveztek az ott tanuló gyermekeknek, melynek során játékos módon hangolták a gyermekeket a zene szeretetére és a különböző hangszerek megismerésére.

Állj meg egy percre!

allj_meg_egy_percre.jpg

A súlyosan beteg gyermekeknek gyűjtött adományokat az Állj meg egy percre! csapata. Egy művészeti kiállítást szerveztek, melynek fő célja az volt, hogy az érdeklődők „megálljanak egy percre”, és figyeljenek az élet apró örömeire: arra, hogy mi az, ami igazán fontos egy beteg gyermek számára. Ehhez előzetesen rajzpályázatot hirdettek a gyermekeknek A legboldogabb pillanatom címmel. A gyermekek rajzaiból inspirálódva készültek el azok a festmények és grafikák, amelyeket feltörekvő és elismert művészek, illetve hobbifestők készítettek a kiállításra, amelynek a Fashion Streeten található Deák Palota adott otthont. A művekért befolyó összegből a csapat egymillió forintos adományt tudott átnyújtani a Csodalámpa Alapítványnak, amelyből beteg gyermekek álmait valósították meg.

Útravaló

Idén a szakmai fejlődés, illetve a jó cél érdekében végzett munka és a segítségnyújtás öröme mellett tárgyi és virtuális díjakkal is gazdagodtak a nyertes csapatok. Két kiemelkedően teljesítő csapat a Piac és Profit támogatásának köszönhetően a Brandépítés és Social Media online konferenciákra nyertek részvételt. A projektnapról egyik hallgató sem ment haza üres kézzel, ugyanis az értékes visszajelzéseken és az oklevélen túl éves bérletet kaptak a Forbes Mesterakadémiára.

“Nagyon vártam, hogy végre bemutassuk hosszú hónapok óta tartó munkánk eredményeit, és hogy a többiek munkáit, elért sikereit is megismerhessem. Örültem annak, hogy a projekteket a zsűri külön-külön értékelte, és egyenlően kezelve emelte ki a hat legkülönlegesebb csapat munkáját, hiszen minden csapat valami olyan egyedülálló csodát alkotott, amire a jövőben is büszke lehet. Ezekkel a projektekkel, úgy gondolom, mindenki nyert, nemcsak azok, akiket kiemeltek. A kedves és dicsérő, büszke szavak mellett általában építő kritikát hallhattunk”

-   foglalta össze élményeit Angyal Virág, a Megoszt a (h)ősöm? projekt egyik szervezője.

 

Tegyünk érte! - projektnap a társadalmi felelősségvállalásért Tovább
Mit jelent a Z generációnak a siker és a boldogság, anyagiasabbak lettek a mai fiatalok?

Mit jelent a Z generációnak a siker és a boldogság, anyagiasabbak lettek a mai fiatalok?

boritokep_materializmus.jpeg

Siker és boldogság. Vajon a fiataloknak is ezek jelentik a tökéletes életet? Mit jelent nekik a siker és a boldogság? Milyen szerepe van a kamaszok személyiségfejlődésében a szülőnek és a testvérnek? Dr. Hofmeister-Tóth Ágnes corvinusos egyetemi tanárt és Debreceni János doktorandusz hallgatót kérdeztük, akik a mai magyar fiatalok siker- és élményfogyasztását vizsgálták.

2021.12.08. Írta: Belayane Najoua. Borítókép: Pixabay

A fogyasztói társadalom elterjedésével egyre fontosabbá váltak az olyan anyagi javak, mint a pénz és a presztízsértékű, drága vagyontárgyak. Több időt fordítunk a jólét és a látszat megteremtésére, míg rettegünk az elért státusz és életszínvonal elvesztésétől. Ez a társadalmi változás a fiatalokra is hatással van, sőt talán éppen a kamaszok azok, akik a leginkább érzékenyek arra, hogy milyen státuszt képviselnek a környezetükben. 

Ezt a státuszt a márkás ruhákkal, a legújabb mobiltelefonjukkal, a vásárlási szokásaikkal és a szabadidőtöltésükkel tudják a leginkább kifejezni. De vajon mi rejlik a tárgyak mögött? Milyen érzések, gondolatok és motivációk sarkallják a fiatalokat a márkás tárgyak megvételére? 

“A korábbi kutatások rendszerint kérdőíveken alapultak, ám a kérdőívnél az egyének sokszor a társadalmilag elfogadott válaszokat választják. Ez fokozottan igaz a fiatalokra, akiknek az éppen fejlődő személyiségére óriási hatással van a környezet. Éppen ezért mi nem az adatokat és a százalékokat szerettük volna feltétlenül megtudni, hanem azt, hogy mit jelent a mai fiataloknak a boldogság. Milyen motivációk, érzések és gondolatok vannak a korábbi kérdőíves kutatások eredményei mögött” - mondja Hofmeister-Tóth Ágnes. 

Mit jelent a boldogság a Z generációnak?

A kutatás legmeglepőbb eredménye a boldogsággal kapcsolható össze. Míg a  nyugat-európai kutatók arra az eredményre jutottak, hogy a mai fiataloknak rendkívül fontosak a tárgyi javak és a birtoklás érzete, addig Ágnes és János ennek az ellentétével találkozott. 

A nyugati kutatások egyértelműen bebizonyították, hogy a mai fiatalok a történelem leginkább márkatudatos és fogyasztásorientált generációját alkotják, ami tömegesen növeli a fiatalkori anyagiasságot is. Az anyagiasság tendenciája különböző mértékű az egyes társadalmi csoportokban. Az alacsony jövedelmű családoknál az anyagiasság sokkal inkább jelen van, mint a magasabb jövedelmű családok gyermekeinél. Ez azért is aggasztó, mert a birtoklás iránti vágy növekedése a belső motiváció és az iskolai teljesítmények csökkenésével jár, tehát az anyagias gondolkodás növeli a már egyébként is jelenlévő végzettségi szakadékot az alacsony és a magas jövedelmű társadalmi csoportok között. 

Ezzel ellentétben Ágnes és János kutatása során, amely Magyarország alacsonyabb jövedelmű megyéjében készült, a fiatalok nagy részének a szociális kapcsolatok jelentették a boldogságot. “A kutatás alapján a boldogság egyértelműen a társas kapcsolatok eredménye. Vagyis nagyon fontosak az emberi kapcsolatok a mai fiatalok számára, mint a családdal, a barátokkal való minőségi időtöltés, ellentétben a materiális szolgáltatások fogyasztásával” - mondja a kutató. 

A fiatalok a boldogsághoz  társították a legtöbb szót az asszociációs tesztnél, ráadásul ezek a szavak mind egy irányba mutattak. ”Általánosságban elmondható, hogy hasonló képet társítanak a boldogsághoz a kutatásban részt vett fiatalok. Az anyagiassághoz, a sikerhez és a többi kategóriához tartozó válaszok sokkal szerteágazóbbak voltak” - mondja Hofmeister-Tóth Ágnes.  

asszociaciok.png

Kép: Kutatás

“Ezek a megfogalmazások azért is jelentenek biztató eredményt, mert a néhány évtizeddel ezelőtti kutatásokban olyan kifejezések, mint a minőségi időtöltés, nem jöttek elő” - mondja Debreceni János, szerinte ezek korábban nem léteztek a fiatal generációk szótárában. A mai tinédzserek viszont ketté tudják választani az anyagi jellegű és az élményszerű fogyasztást, és egyre inkább az utóbbi értékelődik fel számukra.

A különbség nemcsak földrajzilag, hanem generációk között is érzékelhető. “A boldogság esetében a fiatal generációnál az érzelmek két nagyon szélsőséges állapot között ingáznak, és éppen ezért sokkal könnyebb átbilleniük egy boldog, örömteli állapotba, mint a felnőtteknek. A fiatalok boldogságának kevesebb feltétele van, mint az idősebb generációnál” - mondja János. 

Mit jelent a siker a Z generációnak?

“A siker valamilyen teljesítmény elérését jelenti, ami lehet akár vágyott iskolai vagy versenyteljesítmény” - mondja Hofmeister-Tóth Ágnes.

A sikerek elérése és a folyamatos pozitív visszacsatolás nagyon fontos a fiatal generációnak, hiszen ebben a korban az önbecsülés a személyiségfejlődés egyik fontos eleme. Az önbecsülés pedig csak úgy tud kialakulni, ha az egyén kellő elismerést és tiszteletet kap mind a magánéletében, mind az iskolában. Az a gyerek, aki fiatal korában megszerzi az elegendő önbecsülést, sokkal erősebb személyiségjegyekkel fog kilépni a nagybetűs életbe. 

“Szerintem a sikert fontos kettéválasztani életútsikerré és hétköznapi sikerré. A kutatásban bebizonyosodott, hogy a fiataloknak a hétköznapi sikerek a fontosabbak, amelyek közvetlen visszacsatolások valamilyen saját személyes teljesítményükre. Például az iskolai sikerek pont ilyenek, mert ott egy számban testesül meg mindaz az energia, amit befektetett egy dolgozatba, felelésbe vagy versenybe” - mondja János. 

Mi tehet egy szülő, vagy testvér?

“Habár nem tűnik nagy dolognak, de ha a gyerek tudja, hogy a szülő vagy a testvér jelen van, bármi is történjen, akkor az egy megnyugtató biztonságérzetet ad neki a kevésbé sikeres vagy kevésbé boldog napokon is. Ezenkívül rendkívül fontos az önazonosság. Ne mutasson a szülő olyan képet magáról, amivel nem önazonos. A szülő őszintesége, belátása, megfontoltsága és következetessége kulcsfontosságú szerepet játszik a gyermek személyiségfejlődésében” - mondja János. 

Mit jelent a Z generációnak a siker és a boldogság, anyagiasabbak lettek a mai fiatalok? Tovább
Mi a közös a magyar civil szervezetekben? - Kilenc szervezet mutatkozott be a Visszhang Expon

Mi a közös a magyar civil szervezetekben? - Kilenc szervezet mutatkozott be a Visszhang Expon

expo_rusko_richard.jpg

Egy egyetemi projekt civil szervezetek népszerűsítését tűzte ki célul a fiatal korosztályban. A corvinusos hallgatókból álló csapat létrehozta a Visszhang Expot, egy pódiumbeszélgetésekkel kiegészülő civil szervezeti találkozót. 

2021.11.29. Írta: Cziniel Regina /Fotók: Ruskó Richárd és Kelemen Dóra

Gyermekvédelem, fenntarthatóság, hulladékcsökkentés, kisebbségben élők felkarolása, társadalmi tabuk - néhány téma azok közül, melyek a Visszhang expo-n is megjelentek. A Corvinus végzős Kommunikáció- és médiatudomány alapszakos hallgatói a megszokottól eltérő módon mutatták be a magyar civil szférát: társadalmi ügyeket felkaroló szervezeteket hoztak össze, hogy egymással és az egyetemi hallgatókkal is megismertethessék céljaikat.

csapatkep.jpg

A szervezőcsapat tagjai: Bognár Bálint György, Cziniel Regina, Kocsis Gréta, Soós Fanni, Szabó Kristóf és Vörös Eszter 

A rendezvényre látogatók sok témával találkozhattak: gyermek- és környezetvédelemmel, fenntarthatósággal, hulladékcsökkentéssel, társadalmi tabuk döntögetésével, közterületek fejlesztésével és hátrányos helyzetűek, valamint kisebbségben élők felkarolásával. 

szervezetek_infografika.png

Kilenc szervezet képviselte ezeket az ügyeket:

  • A Piros Orr Bohócdoktorok Alapítvány a humor erejével segít gyermekeket és felnőtteket egyaránt. Hisznek abban, hogy a barátságos, pozitív légkör megteremtése elősegíti a gyógyulást, a nevetés pedig hozzájárul egy egészségesebb és emberségesebb világ kialakulásához.
  • A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány a bajba jutott gyermekeknek, fiatal felnőtteknek és családjuknak nyújt segítséget. Telefonos lelkisegély-vonalat és online konzultációs felületet is biztosítanak, hogy a segítségre szorulók a számukra legkomfortosabb módon tudják felvenni velük a kapcsolatot.
  • A Vegán Állatvédelem Egyesület a vegán életmóddal kapcsolatos tévhitek eloszlatásán dolgozik. Szerintük ez nem egy lemondásokkal teli küszködés, hanem a lehetőségek tárháza, egy élhetőbb világ megteremtésének eszköze a bolygó egészségéért.
  • A Magyar Természetvédők Szövetségének küldetése, hogy felhívja a figyelmet napjaink környezeti helyzetére, fenntarthatósági problémákra. A tájékoztatáson túl pedig kampányokkal küzdenek a természeti értékek megóvásáért, valamint a környezeti terhelések megelőzéséért.
  • A Humusz Szövetség a hulladékcsökkentés úttörője. A túlfogyasztás elleni harcban a tárgyak felhalmozása helyett a közös élményeken keresztül próbálják a fókuszt a társas kapcsolatokra helyezni, egymáshoz közel hozni az embereket. Workshopjaikon a szemét csökkentésével, újrahasznosítással, komposztálással kapcsolatos tippeket osztanak meg, elérhetővé teszik a környezettudatos életmódot, hogy elindulhasson a világ a hulladékmentesség irányába.
  • A Csendtörő Alapítvány nevéből fakadóan a társadalmi párbeszéd elindítását szorgalmazza. A tabuk döntögetésével egy együttérzőbb, szolidárisabb és ítélkezésmentes társadalmat hivatott teremteni. Kiscsoportos foglalkozásaik során a bántalmazásról, áldozattá válásról, online és offline valóságról, halálról, pénzről és ehhez hasonló témákról elindult beszélgetések segítik a traumák feldolgozását, csökkentik a szorongást és tudatosabb életre nevelnek.
  • Járókelő Közhasznú Egyesület a közterületek különböző problémáinak megoldásával foglalkozik. Weboldalukon keresztül bárki bejelentheti a környezetében tapasztalt eseteket: összetört megállókat, megrongált kukákat, felrepedezett járdákat, amelyeket a Járókelő csapata hatékonyan közvetít az illetékesek felé. Ezzel megszűnik a bejelentéssel kapcsolatban felmerülő visszatartó erő, több problémára derül fény és gördülékenyebbé válik az elhárításuk.
  • Az AdniJóga Alapítvány célja eljuttatni a jóga jótékony hatásait mindenkihez, hogy a hátrányos helyzetűek is megtapasztalhassák a testi és lelki harmónia varázsát. Hisznek benne, hogy a jóga erejével egy elfogadó, nyitott és biztonságos közösséget tudnak létrehozni, ezzel elindítva egy pozitív társadalmi változást.
  • BAGázs Közhasznú Egyesület telepeken élő romák segítésével foglalkozik. Többszintű megközelítéssel dolgoznak annak érdekében, hogy a telepek lakosai képesek legyenek megfogalmazni és elérni céljaikat. Ehhez jogi tanácsadással és adósságkezeléssel is hozzájárulnak, legújabb programjuk fókuszában pedig az álláskeresők segítése áll.

Kövessétek figyelemmel a Visszhang Expo Facebook-oldalát, ahol a szervezetek rögzített előadásai hamarosan visszanézhetőek lesznek.

stand_kelemen_dora.jpg

A rendezvény 2021. november 19-én a Budapest Music Centerben volt. A szervezők célja a fiatalok szociális érzékenyítése, a civil szervezetek munkásságának ismertetése, illetve népszerűsítése volt. Ezt a szervezetek rövid előadásaival és a standoknál zajló személyes beszélgetésekkel szerették volna elérni, hogy a látogatók a saját szempontjaik alapján is megismerhessék a szervezeteket. A közvetlen beszélgetések kezdeményezésére tombolajegyek osztásával ösztönözték a résztvevőket, amiket a standoknál gyűjthettek be egy tartalmas beszélgetésért cserébe. A civil szervezetek képviselőit is biztatták erre, ők is meg tudták látogatni a standokat, hogy megismerkedjenek egymással, és esélyt adjanak jövőbeli összefogásoknak vagy közös kampányoknak.

„Külön kiemelnénk, hogy hatalmas ötlet volt a tombola, és hogy arra ösztönözték ezzel a kiállítókat, hogy egymással is beszélgessenek, egymást is ismerjék meg” – fogalmazott Váry Krisztina, a Vegán Állatvédelem Egyesület elnöke. 

tombola_rusko_richard.jpg

„Korábban olyan rendezvényeken vettünk részt, ahol különböző pszichológiai előadások voltak. Pár civil szervezet is jelen volt, de az emberek az előadásokra jöttek, a standok mellett pedig a legtöbbször csak elsétáltak. Az a megoldás, hogy a standos beszélgetések ekkora szerepet kaptak, nagyon szuper volt” – mondták a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány képviselői.

beszelgetes_rusko_richard.jpg

Útravalóként ezt üzeni Vörös Eszter, a Visszhang Expo egyik szervezője:

„Járjunk nyitott szemmel, vegyük észre a környezetünkben a problémákat, és tegyünk a megoldásukért. Igyekezzünk meglátni a megoldásokat nyújtó, értékes civil kezdeményezéseket, és adjunk nekik hangot, mert a társadalom csak összefogással tehető jobbá.”

Mi a közös a magyar civil szervezetekben? - Kilenc szervezet mutatkozott be a Visszhang Expon Tovább
“A könyv olyan emlékeket idéz fel bennünk, amiket egy táblagép nem tud pótolni” – Interjú a Mozgó Könyvek projektvezetőjével, Boda Norberttel

“A könyv olyan emlékeket idéz fel bennünk, amiket egy táblagép nem tud pótolni” – Interjú a Mozgó Könyvek projektvezetőjével, Boda Norberttel

kep-20211104-145131-6f8bcccd.jpegAz okostelefonok és az e-bookok rengetegében miért ragaszkodunk továbbra is a könyvekhez? Hogy jött létre a szervezet, amelynek zöld színű könyvesszekerei olvasnivalóval látják el Budapest lakóit? Boda Norberttel, a Közkincs Művészeti és Kulturális Közhasznú Egyesület projektvezetőjével beszélgettünk.  

2021. 11. 24. Vendégszerző: Bennett Zsófia / Képek: Kércz Dorottya 

„Célunk, hogy az embereknek könyvet tudjunk adni a kezébe, azoknak is, akiknek nincs lehetősége arra, hogy besétáljanak egy könyvesboltba és megvegyenek egyet több ezer forintért” – mesél Norbert a Mozgó Könyvek Olvasás Program céljáról.  A program 2014-ben indult azzal a céllal, hogy Budapest utcáin megfizethető áron, minden korosztály, de főként a fiatalok számára biztosítson olvasnivalót. Három könyvesszekérrel kezdtek Kőbányán, Hűvösvölgyben és a MOM Kulturális Központban. Norbert egy évvel a projekt elindulása után csatlakozott a csapathoz annak érdekében, hogy egységes rendszert alakítson ki a szekereken, és a projektet gazdaságilag is működőképessé tegye. Munkája sikeresnek bizonyult, hiszen ma már kilenc budapesti helyszínen válogathatunk jobbnál jobb könyvek közül. 

mozgokonyvek-3_jpg.jpg

 

A könyvesszekérig vezető út 

Egy helyszínen körülbelül 3000 könyv található, amelyek témakör és árkategória szerint vannak rendszerezve. A könyvesszekereken a könyvek jelentős részéhez 500 forintért juthatunk hozzá, emellett 1500 forintért megvásárolhatók ritkább könyvek is, mint például első kiadások vagy dedikált példányok. A könyvesszekerekre kerülő könyveket több forrásból gyűjti be a Mozgó Könyvek csapata. „Van több csapatunk is, akik járják a várost, fel  is vásárolunk könyveket, de szerencsére rengeteg adomány érkezik be hozzánk”  - mondja Norbert. 

Miután beérkeznek a könyvek, a kollégák kiválogatják azokat, amelyek belső és külső minőség szempontjából is felkerülhetnek a szekerekre. A külső minőség azt jelenti, hogy szakadt, ázott vagy rossz minőségű könyvek nem kerülhetnek a kínálatba, ezeket visszaforgatják. Benedek Patrik szakmai vezető szavaival élve „a papírmennyországba kerülnek”. A belső minőséget egy fokkal nehezebb meghatározni.

„Belső minőség szempontjából az elsődleges szempont az, hogy milyen értéket képvisel a könyv kulturálisan, vagy mennyire hasznos” - mondja Patrik. 

 

mozgokonyvek-7_jpg.jpg

Két esetben fordulhat elő, hogy belső minőség miatt kiszelektálnak egy könyvet. Egyrészt vannak olyan könyvek, amelyekből nagyon sokat nyomtattak, mert képviselték az akkori kor eszméit, és szívesen olvastatták az emberekkel: ide tartoznak például Moldova György vagy Berkesi András regényei. Ezeknek az íróknak vannak nagyon jó regényeik is, viszont abból adódóan, hogy rengeteg van belőlük, gyakran szelektálni kell műveiket. Másrészt vannak olyan szakkönyvek, tankönyvek, amelyek már egyáltalán nem felhasználhatóak, mivel a tartalmuk elavultnak számít egy-egy szakterületben.

Az a célunk, hogy az olvasók folyamatosan minőségi olvasnivalóval legyenek ellátva” - mondja Norbert. 

Kik a könyvterjesztők? 

A Mozgó Könyvek csapata 10-15 főből áll, akik a háttérből támogatják a projektet: ez a létszám a vásárlókkal nap mint nap kapcsolatot tartó könyvterjesztő kollégákkal egészül ki. A könyvterjesztők feladata, hogy segítsék a vásárlókat a válogatásban, és naponta új könyvekkel frissítsék a kínálatot. 

A könyvesszekereken dolgozó munkatársak gyakran egyetemisták, mivel a választható délelőtti és délutáni műszakok rugalmas munkavégzést tesznek lehetővé. Egy új kollégának körülbelül 3-4 hétig tart megtanulni a könyvterjesztéssel járó feladatokat: a betanulási folyamatot egy oktatásvezető kolléga támogatja, aki egy működő szekéren mutatja be az újoncoknak azt, milyen szisztéma szerint épülnek fel a mozgó könyvesboltok. 

Ha te is szeretsz olvasni, és érdekel a könyvesszekerek világa, jelentkezz könyvterjesztőnek az info@mozgokonyvek.hu e-mail-címen! 

Az olvasás helyzete a digitális világban 

A könyvesszekér mindenkinek való. Bár Norbert elmondása szerint a vásárlók jelentős részét fiatalok teszik ki, mindenki talál magának valamit a kínálatban. „Kismamák a mesekönyveket keresik, az idősebbek az irodalom felé orientálódnak, de nagyon sok a fiatal vásárló is. Szép számban vesznek ők is magyar és világirodalmi műveket, aminek kifejezetten örülünk.” 

kep-20211104-145131-942b1243-min.jpeg

Az okostelefonok és e-bookok világában, ahol újságok helyett online cikkeket olvasunk, könyvek helyett pdf-eket vásárolunk, felmerülhet bennünk a kérdés, hogy mi az oka annak, hogy a digitalizáció ellenére sokan továbbra is ragaszkodunk a könyveinkhez. Norbert szerint

„a könyvet nem fogják elfelejteni az emberek, mert olyan emlékeket idéz fel bennük, amiket egy táblagép nem tud pótolni.” 

A könyveknek van hangulata, különleges illata, amely minden olvasás alkalmával élményt nyújt számunkra, ezt nem pótolhatja egyetlen digitális eszköz sem. A könyveinkhez kötődünk, mivel élményeink és emlékeink fűződnek hozzájuk. Természetesen ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy az online olvasás helytelen lenne, azonban Norbert szerint nem hasonlítható az élmény a papíralapú könyvekhez.  

Online könyvesszekér és a járványhelyzet 

Bár a Mozgó Könyvek az ikonikus zöld színű könyvesszekereiről ismert, sokan nem tudják, hogy 2019-től már online térben is válogathatunk a pár száz forintos könyvek közül. Az online könyvesszekér ötlete a zord téli időszak áthidalása kapcsán merült fel a csapatban, mivel a téli mínuszok gyakran lehetetlenné tették a téli nyitvatartást. Két évvel ezelőtt indult útnak az online könyvesszekér, ami hatalmas sikert aratott. 

kep-20211104-145132-32fb883a-min.jpeg

A webshop a könyvesszekerek szisztémájára épül, ugyanolyan kategóriákban találhatók meg a könyvek, mint az utcai szekereken. Annak érdekében, hogy mindenkinek legyen lehetősége számára érdekes könyvekből válogatni a webshopon, egy vásárló egyszerre csak öt könyvet rendelhet. Az online könyvesszekér nem csak a hidegebb telek alatt, hanem a járványhelyzetben is komoly szerepet játszott, hiszen a boltokhoz hasonlóan a könyvesszekereket is be kellett zárni. Annak érdekében, hogy a hátrányosabb helyzetűek kezébe is könyvet adhassanak, a webshopon létrehozták a 0 forintos könyvek kategóriát, így bárki ingyenesen, anyagi helyzettől függetlenül olvasnivalóhoz juthat.  

Könyvesszekerek Budapesten túl 

A Mozgó Könyvek projekt hosszú távú céljai között szerepel a regionális terjeszkedés: Budapesten kívül jelenleg különböző rendezvényeken és fesztiválokon találkozhatunk velük. Az online felületnek köszönhetően a párszáz forintos könyvek azonban nemcsak Magyarországon, hanem a világ minden pontján olvasnivalóval láthatják el az érdeklődőket.   

Budapesten olyan szolgáltatások rejtőznek, melyekről azt hihetjük, hogy a digitális korban haldokolnak. Azonban az analóg fotózás, a társasjátékozás és a bakelit lemezek a reneszánszukat élik, a használtkönyv-kereskedések pedig továbbra is részét képezik a nagyvárosi kultúrának. Az anno21ben a Corvinus Kommunikáció- és médiatudomány mesterszakán tanuló hallgatói csoport projektje, melynek célja felderíteni, hogy a fiatal generáció mennyire vonzódik digitális mindennapjai mellett az analóg tevékenységekhez. Tarts velünk, és ismerd meg a többi történetet is! Ha pedig kíváncsi vagy, hogy mit gondolnak erről a szakértők, gyere el a Magvető Caféba, és formálj véleményt Te is! Részletek itt

“A könyv olyan emlékeket idéz fel bennünk, amiket egy táblagép nem tud pótolni” – Interjú a Mozgó Könyvek projektvezetőjével, Boda Norberttel Tovább
„A társasjátékok olyan flow-élményt adnak, hogy eszedbe sem jut a külvilág” - Sághy Balázs és a Játszóház Projekt története

„A társasjátékok olyan flow-élményt adnak, hogy eszedbe sem jut a külvilág” - Sághy Balázs és a Játszóház Projekt története

anno21ben_jatszohaz-3.jpeg

Miért lett újra menő a társasjátékozás az elmúlt években? Hogyan vált a közös baráti szórakozás évi húszezer embert elérő programsorozattá és vállalkozássá? A hétfő este az új péntek este? Sághy Balázzsal, a Játszóház Projekt alapítójával beszélgettünk. 

2021.11.16. Írta: Kércz Dorottya / Képek: Taxner Tünde, Kércz Dorottya, Sepovics Sándor 

“Valahogy úgy indult, hogy egyetemisták voltunk, és az volt a sztenderd társasági program, hogy elmegyünk inni. Azon gondolkodtam, hogy jó lenne kitalálni ennél valami izgalmasabbat, tartalmasabbat. Szerencsére volt otthon pár modern társasjáték” - mesél Balázs mosolyogva a kezdetekről. Játékesteket kezdett magánál szervezni, amiket a baráti kör hamar megszeretett. A 10 résztvevőből 30 lett, egy idő után már alig fértek el otthon. A  közönségüket máig nagyrészt az egyetemista korosztály teszi ki, bár Balázs szerint már egy kicsit idősödött is, egyszerűen azért, mert ők maguk is idősebbek lettek azóta. 

Először 2013-ban, a MÜSZI-ben tartottak  nyilvános rendezvényt. Ezzel párhuzamosan ostromolni kezdték a kiadókat, hogy bővíthessék a játékkészletüket: “Nagyon nehéz volt átvinni nekik az üzenetet, hogy ez miért jó nekik.” Pedig az üzenet egyértelmű: “A mi rendezvényünkre olyan emberek jönnek el leginkább, akik egyáltalán nincsenek benne a társasjátékos világban, tehát alapból nem vennének társasjátékot.

Eljönnek hozzánk, és mi megmutatjuk nekik, hogy mennyi jó játék van, segítünk nekik megismerkedni olyanokkal, amik valószínű, hogy tetszenek nekik.” 

kep-20211012-113727-be90aa24.jpg

Akarsz-e játszani? 

Jelenleg körülbelül 300-400 állandó játékkal dolgoznak, leginkább a családi-stratégiai vonalon mozogva, de nagyon figyelnek arra, hogy széles skálájú legyen a gyűjtemény, így az ötpercestől a háromórásig, a faékegyszerűségűtől az agyzsibbasztóig válogathatunk az estjeiken kedvünk szerint, jelképes összegű belépő ellenében. 

A választásban a Játszóház Projekt játékmesterei segítenek, akik elmagyarázzák a szabályokat, és bármikor a játékosok rendelkezésére állnak. Balázs szerint az, hogy egy játékmester kedves, közvetlen és megközelíthető, legalább annyira fontos, mint hogy ismerje a játékot, amit éppen magyaráz. “Baromi nagy felelősség, mert ha nem tudja pontosan és gyorsan átadni egy játék szabályát, akkor teljesen meg lehet utáltatni azt egy-egy emberrel vagy csapattal. Ezt nagyon komolyan vesszük.” 

254529666_2465796486887201_20648629945311213_n.jpeg

Általában fix helyszínük van, ami az elmúlt években sokat változott, a MÜSZI-től a Dürer kerten át a Turbináig. Bár sosem volt egyszerű, mindig megtalálták azokat a vendéglátó- és szórakozóhelyeket, kocsmákat, közösségi tereket, ahol van sok asztal, viszont a hét elején alacsony a forgalom, nincs program és a tulajdonosoknak is számít a kulturális érték - így vált a hétfő este Játszóház Projekt rendezvényeinek ikonikus időpontjává. Igazi win-win helyzet alakult ki:

“mondtuk, hogy srácok, itt van egy program, ami tök menő, imádják, lesznek többszázan, fognak fogyasztani. Amortizáció, balhé, zaj nem lesz, ez nem egy buli.”

A járvány előtt évente húszezer ember fordult meg a programjaikon, amik lazák és jó hangulatúak. “Nyugodtan el tud jönni bárki, egyedül is, nagyon befogadó közeg. Ott vannak a társasok egy nagy asztalon, van egy nyüzsgés ahogy válogatnak az emberek, így az ismerkedés tök könnyen, organikusan tud működni” - mondja Balázs. 

252011993_2460703104063206_6498260774279769290_n.jpeg

Budapesten innen és túl

A rendezvények lebonyolítását Balázstól mára már teljesen átvette a csapat, emögött folyamatos háttérmunka és szervezés áll. Az elmúlt években Budapest határain túl is rengeteg helyszínre vitték a programot, rendszeres fesztiválrésztvevők az Ozorától kezdve a Bánkitón át Kapolcsig, illetve van egy debreceni leágazásuk is, a Játszóház Projekt Debrecen, ami teljesen független csapatként működik már öt éve. 

Balázs szerint mobilis rendezvényként különleges a helyzetük: “még nem találtunk sehol olyat, amit mi csinálunk, úgyhogy ebből a szempontból a tudásunk eléggé egyedi. Mindenhol máshol azt látjuk, hogy vannak a társasjáték kávézók, vannak az elsősorban komolyabb játékosokat célzó társasjáték klubok 20-30 résztvevővel, és vannak a többezer fős expók, amiket a kiadók meg a boltok szerveznek. Azok inkább kereskedelmi célúak.

Olyan kulturális programként, ami mondjuk egy koncert alternatívája lehet, nem látjuk máshol.”

A kocka el van vetve

Balázs szerint a modern társasjátékok nagyjából 20 éve indult térnyerésében alapvető szerepe van a digitalizációnak: “van, hogy megvan ugyanaz a játék számítógépes és  társasjáték formájában is, és nyilvánvalóan az egyik színesebb, szagosabb, sokkal több az inger, könnyebb belehelyezkedni, viszont mégis óriási igénye van az embereknek arra, hogy félre tegyék, és inkább machináljanak. Tudják, hogy nekik kell kiszámolni, összeadni a dolgokat, ahelyett, hogy kiírná a gép. Sok szempontból ez sokkal nagyobb energiabefektetést igényel, de mégis attól, hogy ez fizikai, valós, meg tudod fogni a bábut meg a kártyát, ott ül veled szemben a játékostársad, az embereknek egyre inkább megéri a plusz idő- meg energiabefektetést.” 

247540812_2453806658086184_9221591704832022155_n.jpeg

Úgy gondolja, természetellenes állapot a képernyőt bámulni egész nap, ezért van egy belső vágyódásunk a fizikai, valós dolgok iránt, a társasjátékok pedig ilyen szempontból teljesen beszippantanak.

“Ezek a játékok olyan flow-élményt adnak, hogy játék közben az esetek 80-90 százalékában eszedbe se jut a külvilág meg az, hogy mi van a telefonoddal.”

Szerinte ezt az emberek szép lassan, egyre szélesebb körben fedeznek fel, ezért kiemeli az üzleti oldalát is: a társasjáték jó biznisz, aminek a hullámát ők egyszerre hajtották és lovagolták meg. 

Játszó / Házhoz

“A COVID előtt a Játszóház félig egy vállalkozás volt, félig pedig egy mozgalom. Folyamatosan  egyensúlyozni kellett, hogy mindkettő megvalósuljon. A projekt mozgalom jellege megmaradt” - mondja.

Amikor a COVID időszaka elvágta a rendezvényeket, a vállalkozói oldalon több újdonság is született: két lány összeállt a csapatból és társasjáték kávézót alapított, Balázs pedig online kölcsönzőt hozott létre, amit jelenleg is folyamatosan fejleszt. “Kiválaszthatsz konkrét játékokat, amiket szeretnél kipróbálni, meg olyanokat is, amik megvannak otthon, tehát nem szeretnéd megkapni őket, de beállíthatsz preferenciákat is, hogy milyen jellegű játékokat szeretnél. Ezeken a kritériumokon belül meglepetés, hogy mi van a dobozban. Ez jól működik, az emberek pörögnek rajta, hogy most akkor karácsony van, és jön egy doboz társas.” 

253119587_2463304953803021_8550485250370153253_n.jpeg

Különböző kölcsönzői ajánlatcsomagok közül választhatunk, a játékok házhoz jönnek, így gyakorlatilag egy nagyobb társasjáték áráért fél éven belül akár 12 félét is kipróbálhatunk. Balázs hosszú távon olyan online kölcsönzői rendszert szeretne megvalósítani, amely később bármely ország társasjátékos helyei számára adaptálható és értékesíthető lesz.

A kölcsönzőről sok pozitív visszacsatolás érkezett eddig hozzájuk. “Meg szoktuk kérdezni az előfizetőket, ha már nem hosszabbítanak, hogy mennyire voltak elégedettek. Hatos skálán 5,9. Olyanokat írnak, hogy mennyire fantasztikus, hogy a pandémia alatt ez volt a legjobb, ami egyben tartotta a családot. De olyan is volt, hogy egy pár először a mi estünkön találkozott, egy Játszóház esten volt a lánykérés, és azóta össze is házasodtak. Ennek a felétől is életem végéig büszke lehetek. ”

Budapesten olyan szolgáltatások rejtőznek, melyekről azt hihetjük, hogy a digitális korban haldokolnak. Azonban az analóg fotózás, a társasjátékozás és a bakelit lemezek a reneszánszukat élik, a használtkönyv-kereskedések pedig továbbra is részét képezik a nagyvárosi kultúrának. Mit gondolnak erről a szakértők? Gyere el a Magvető Caféba, és formálj véleményt te is. Részletek itt.

Az anno21ben a Corvinus Kommunikáció- és médiatudomány mesterszakján tanuló hallgatói csoport projektje, melynek célja felderíteni, hogy a fiatal generáció mennyire vonzódik digitális mindennapjai mellett az analóg tevékenységekhez. Tarts velünk, és ismerd meg a többi történetet is!

„A társasjátékok olyan flow-élményt adnak, hogy eszedbe sem jut a külvilág” - Sághy Balázs és a Játszóház Projekt története Tovább
“Szia cica, van gazdád?” - Háromezer magyar nő az utcai zaklatásról

“Szia cica, van gazdád?” - Háromezer magyar nő az utcai zaklatásról

man-street-harassment-catcalling-woman-750x375.jpg

„Elvesztettem a telefonszámomat, megadod a tiédet? Szia szépségem, nem kell egy fuvar?” - bizonyára ismerősek ezek a mondatok. Egy győztes TDK-kutatásban négy corvinusos hallgató tárta fel, hogyan érinti az utcai zaklatás a magyar nőket. Több mint háromezren töltötték ki a kérdőívet, és ezerhatszáz személyes történetet osztottak meg.

2021.11.05. Írta: Perejuc Svetlana, Hegedüs Kata, Borítókép forrása:PsyPost

A catcalling definíció szerint a szexuális zaklatás egy formája, de nevezik nem kívánt verbális vagy nonverbális szexuális figyelemnek és idegenzaklatásnak is. Ide tartozik például a hangos füttyögés és a szexuális jellegű megjegyzések. Túlnyomó részben nőket érintő, a megjelenésre vonatkozó, tárgyiasító célzásokat jelent. Két ismeretlen fél között, nyilvános helyen történik, és az egész incidens rövid ideig tart. 

„"De megb...nálak kiscica!" - egy 35-40 év körüli férfi mondta nekem, 15 éves voltam, és vártam a vonatot egy pesti állomáson” - írta a kutatásban az egyik kitöltő.

Főleg kíváncsiságból egy órai munkára elkészített kutatási tervet tettünk közzé Facebookon 2020 novemberében. Néhány óra múlva világossá vált számunkra, hogy rendkívül érzékeny témára tapintottunk. Többezer magyar nő szánta rá az idejét, hogy válaszoljon a kérdésekre, és leírja személyes tapasztalatait a jelenséggel kapcsolatban, így az órai feladatból egy TDK-győztes dolgozat is született.

Csapatunk: Hegedüs Kata, Kércz Dorottya, Perejuc Svetlana, Strausz Kamilla

Témavezető:  Dr. Sass Judit 

Miért figyeltek fel ennyien egy egyetemi kérdőívre? Többek között azért, mert kevés platform van az ilyen történetek feldolgozására és megbeszélésre. A catcallingnak még csak magyar megfelelője sincs, tabutémának számít. A társadalom megszabja, mi az, amiről az ember nem beszélhet, vagy amiről csupán meghatározott módon kommunikálhat. Nagyon nehéz egy olyan jelenségről társadalmi diskurzust folytatni, aminek neve sincs. 

Mit tudtunk meg a kérdőívből?

Kutatásunkban 18 évesnél idősebb magyar nőket  kérdeztünk a verbális utcai zaklatással kapcsolatos tapasztalataikról. Milyen gyakran történik meg? Hol és milyen körülmények között?

mikor_eri_zaklatas_grafika.png

A válaszadók több mint fele legalább néhány havonta él át utcai zaklatást. A kitöltő nők többségét, 65 százalékát akkor éri catcalling, amikor egyedül közlekedneknek. Amikor az áldozatok kizárólag férfiak társaságban voltak, elenyésző arányban tapasztaltak verbális utcai zaklatást.

Rákérdeztünk a rendkívül vitatott kérdésre, vajon érzékelnek-e a kitöltők összefüggést a megjegyzések előfordulása és a viselt öltözék között. A többség úgy vélte, nincs ilyen összefüggés, télikabátban, nyakig begombolkozva ugyanúgy előfordul a zaklatás, mint miniszoknyában és tűsarkú cipőben. 

Télikabátban és melegítő nadrágban (macinaciban) sétáltam haza edzésről, és egy furgonból több férfi egyszerre kezdett el kiabálni és fütyülni fényes nappal a nyílt utcán…”

Tagadhatatlan tény viszont, hogy a nők rendszerint úgy érezték, meg kell említeniük, mit viseltek, hogy “megmagyarázzák” vagy éppen “megcáfolják”, miért történt velük a zaklatás.   

A legtöbb megjegyzés a nők egyes testrészeire vonatkozott, szexuális aktusra való felhívás volt, illetve trágár jelzőkkel minősítette az áldozatokat. Számunkra sem ismeretlen a szituáció, mégis felkavaró volt olvasni a különböző megnevezéseket és megjegyzéseket, amiket a nők kaptak. 

"Figyelj csak cica, le...hatsz, na jó adok egy ezrest, állj már meg, nem hallod?!"

“Micsoda s.., b...nám!”

„15 éves koromban egy férfi leköpött, és kiabált velem, amiért elutasító voltam a megnyilvánulásával szemben.”

mit_erez_grafika.png

Az első utcai verbális zaklatást a válaszadók több mint 90 százaléka 18 éves kora előtt szenvedte el. Azt is megkérdeztük, előfordult-e már, hogy harmadik fél a védelmükre kelt. A kitöltők kevesebb, mint egy százaléka válaszolt igennel.

“A Móriczon, fényes nappal, senki nem szólt semmit…”

A legmegdöbbentőbb a kutatásban az 1608 személyes történet volt, amit a kitöltők önként osztottak meg velünk. A történetekből mintázatok rajzolódnak ki arról, hogy milyen formában változtatja meg a nők önszabályozását és szokásait a catcalling jelensége. Azonkívül, hogy testképzavar, szorongás és a depresszió tüneteit okozhatja, az áldozatok viselkedésének megváltozásához is vezethet. 

Ez például abban nyilvánul meg, hogy meg kell változtniuk megszokott útvonalaikat, hogy egyes helyeket és bizonyos embereket szándékosan kerülnek, és az éjszakai önálló közlekedésben is bizonytalanná válnak.

„Fenék alá érő, dús hajam van, amit már nem merek az utcán kibontva hordani.”

„Inkább útvonalat váltottam. Többek között ezért sem futok már szabadtéren.”

„Egy új rövidnadrág volt rajtam, aznap vettem fel elsőnek, és azóta egyszer nem volt rajtam.”

Mit tehetünk?

„Emlékszem, megemlítettem ezt az esetet az egyik tanáromnak egyszer. Ő azt mondta, hogy örüljek amíg füttyögnek, mert ez azt jelenti, tetszem nekik.”

Az utcai zaklatás normalizálásának és széleskörű elfogadottságának kulturális felszámolása jelenthetne megoldást. Nem a nők értik félre az udvarlást és a bókokat, mert a catcalling a közeledés helytelen formája, és a tisztelet teljes hiányát jelzi. Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy nem minden elkövető rosszindulatú, vagy minősül szexuális ragadozónak, és meghatározó az elkövetők családi és szocializációs közege is, amiben felnőttek.

Az edukáció kulcsfontosságú eszköz ezen a területen. Az  utcai zaklatás témájáról érdemes lenne már általános vagy középiskolában felvilágosítást tartani, a fiatal lányok és a fiúk figyelmét is felhívni arra, hogy miként nem szabad viselkedni az utcán, illetve bátorítani őket, hogy szemtanúként felismerjék ezeket a helyzeteket, és szükség esetén közbelépjenek. 

Megküzdési stratégiaként igénybe vehető egy hazai alapítvány, a Hazakísérő Telefon Alapítvány szolgáltatása, akik olyan személyeknek nyújtanak segítséget, akik nem érzik magukat biztonságban az esti órákban. A 06 /80 422–422 számon addig beszélhet telefonon a hívó, amíg biztonságos helyre nem érkezik.

Néhányan az eredeti csapatból folytatjuk a téma feldolgozását, és “I am not your kitty” néven új projektbe kezdtünk. A férfi nézőpontot is szeretnénk felderíteni, ezért kérdőívet is készítettünk, és kerekasztal-beszélgetést szervezünk a témában. Nem az célunk a  médiakampánnyal, hogy általánosítsunk vagy ítélkezzünk, hanem hogy felhívjuk a figyelmet egy társadalmi problémára, és együtt értelmezzük a problémát a magyar valóságban. “Szia cica, van gazdád? - beszélgetés a catcallingról Magyarországon” címmel kerekasztal-beszélgetést és Word Café-t szervezünk november 28-án. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. 

 

 

 

“Szia cica, van gazdád?” - Háromezer magyar nő az utcai zaklatásról Tovább
„Rakétasebességgel ível felfelé a vinyl” – A Wave lemezbolt több mint harminc éve kitart

„Rakétasebességgel ível felfelé a vinyl” – A Wave lemezbolt több mint harminc éve kitart

anno21ben_wave-29.jpg

Hogyan sefteltek az emberek a nyolcvanas években a bakelittel? Mikor volt a CD- és a lemezeladás mélypontja, és miért tart ki a rendszerváltás óta Pápai Sándor, a Wave tulajdonosa? Az egyik legnagyobb múltú budapesti lemezbolt története.

2021.11.03. Írta: Taxner Tünde / Képek: Kércz Dorottya, Taxner Tünde

„Minden alkalommal kiderül, hogy van egy még régebbi időszak, amióta lemezekkel foglalkozom” - Pápai Sándor, a Wave tulajdonosa motorral érkezett az interjú reggelén a lemezboltba, és első dolga volt elárasztani minket a történeteivel. „Szeretek emberek között lenni, szeretek beszélgetni, és már óvodás korom óta szeretem a zenét” – ezek a tulajdonságai lépten-nyomon tetten érhetők az interjúnk alatt: Sándor minden vevővel beszélget, és azonnal kiszalad, ha valaki a csomagtartóban hagyatékot hozott hozzá.

anno21ben_wave-31.jpg

„A bolt tulajdonképpen az ölembe pottyant, soha nem hittem volna, hogy ebből fogok megélni, vagy ez lesz a hivatásom, azt hittem, hogy nekem ez egy hobbi. De az egyik barátom, akivel együtt nyitottuk a boltot, már a nyolcvanas évek közepén elkezdett maszek lemezboltok környékén sündörögni” – meséli Sándor. A Wave 1989-ben nyílt, de az alapítók már ezelőtt is foglalkoztak lemezekkel.

Retro idők és az indiai import

A nyolcvanas években nehéz volt nyugati lemezekhez jutni: az egész országban csak pár magántulajdonú lemezbolt volt, egyébként minden az állam kezében volt. Keravillban (elektromossági üzletek) vagy könyvesboltokban lehetett lemezeket is kapni. Az állami boltokban főleg jugoszláv és indiai lemezek voltak. Sándor azt állítja, senki nem tudja, hogy miért jött létre ez az exportkapcsolat Indiával. A szóbeszéd szerint az indiaiak egyszer véletlenül elcserélték az árut, és lemezeket küldtek, ezzel beindult a biznisz.

anno21ben_wave-25.jpg

„Nekünk ez akkor marha nagy öröm volt, mert egy csomó friss nyugati előadó bejöhetett indiai nyomású lemezeken. Bár ezek a lemezek nem olyan jó minőségűek, az utóbbi időben iszonyatosan felértékelődtek. A nyugat-európai gyűjtők számára izgi, hogy a nyolcféle Pink Floyd Dark Side of the Moon között van egy indiai nyomású is.” Az olyan neves előadók, mint a Beatles, a Rolling Stones, a Led Zeppelin és a Pink Floyd bakelitlemezei a korábbi 2-3 ezer forint helyett ma öt-tízszeres áron kelnek el. 

A lemezek felértékelődése mellett az utóbbi tíz év másik fontos változása, hogy  a fiatal korosztályból is sokan elkezdtek lemezt hallgatni. Sándor szerint ma már nehéz a fiatal kezdő lemezhallgatóknak megfizethető lemezt adni - és mégis, az interjú reggelén, nyitás után azonnal három-négy sapkás, vászontáskás fiatal jött be nézelődni. 

anno21ben_wave-30.jpg

Seftelés a Múzeum körúton és berlini beszerzőutak

„Az első privát lemezbolt, a híres Rütyi Hangváriuma 1983-1984-ben nyitott meg Győrben. Pesten később volt nyitás, mindenki úgy emlékszik, hogy a Fonográf volt az első. Nagyon körülményes volt a beszerzés, mivel főleg illegális importból származtak a lemezek” – mesél a tulajdonos a kezdeti időszakról.

Sándor ekkor a rádióban szerkesztett jazz műsorokat, míg Himberger György, a Wave másik alapítója mellékállásban „lemezekkel kezdett el seftelni”, és alkalmi munkákra mindketten csapódtak a Solarishoz. „A Múzeum körúti Bizományiban lehetett hivatalosan eladni a Nyugatról hozott lemezt. Minden junkie odajárt, egy héten akár többször is, hogy megnézze, érkezett-e valami érdekes.” Egy idő után a Bizományi előtt megjelentek a nepperek, vagyis zugkereskedők. Mielőtt valaki bement a boltba, megkérdezték, mit keres, mi van nála. Sándor elmondása szerint eleinte nejlonszatyorban, a hónuk alatt 20-30 lemezzel álldogáltak, de a rendőrök miatt később inkább az autó csomagtartójából adták el a lemezeket. Sándor elmondása szerint ezekből a “nepperekből” termelődött ki például a Solaris és a Labiritmus és további korai budapesti privát lemezboltok.

kepernyofoto_2021-11-03_15_11_30.png

A rendszerváltás évében aztán lehetőségük nyílt saját boltot nyitni a Révay közben. Az 1990-es években a lemezboltok mindent árultak: ABBA-tól kezdve Iggy Pop-ig.

„Mi voltunk az egyik első lemezbolt, ami specializálódott az underground wave-re. Berlinben a legfrankóbb lemezboltokban Wave kategória alatt gyűjtötték ezeket a kicsit underground, alternatívnak nevezett albumokat. Ide jártunk beszerzőutakra, és Gyuri barátom innen szedte az ötletet, hogy Wave legyen a lemezboltunk neve.”

Ezzel a bátor döntéssel válogatott vevői kört sikerült létrehozniuk. „Kiderült, hogy ez a vevőközönség nagyon elkötelezett, és őket nem igazán befolyásolta sem  a Bokros-csomag, sem a gazdasági válság, az import termékek - így a CD - áremelkedése sem. 1994-ben is jöttek a vásárlók, és most a COVID alatt is jöttek” – mondja Sándor.

A CD hajnala és éjszakai kazettamásolások

A bakelit a 90-es évek elején nagyon pörgött, de bejött a CD is. „1984-ben láttam először CD-lejátszót Németországban. A gyeplabda csapatommal voltunk kint, és egy másik csapat játékosa elvitt minket egy hifistúdióba, és berakta a Dire Straitstől a Love over Gold-ot. Utána elmentem katonának. 1986-ban szereltem le, ekkor még sehol nem volt itthon a CD.” Amikor megnyitották a boltot, nagyjából 20-50 CD-jük volt, de a szám egyre nőtt.

„Egyszer csak eljött a boom, és szinte teljesen lekerültek a falról a bakelitlemezek.”

A kazettára másolás is jelentős volt ebben az időszakban „Bejöttek a boltba, hoztak egy kazettát, és azt mondták, hogy az egyik oldalra a Depeche Mode-ot, a másik oldalra pedig a Cure-t kérik pár száz forintért. Ez sokkal olcsóbb volt, mint a lemez vagy a CD.” A Solaris életébe is így kapcsolódott be Sándor: délután 5-re ment, kapott egy listát, és egy éjszaka alatt nagyjából 20 lemezt lemásolt. „A másolással nagyon sokat kerestek a lemezboltok, hiszen törvényileg nem volt szabályozva. Amikor néha razziáztak ezügyben, akkor sem szerzői jogi bűncselekménynek, hanem sajtórendészeti vétségnek számított ez a tevékenység.” Aztán a ‘90-es években Magyarország csatlakozott a Nemzetközi Szerzői Jogi Egyezményhez, és Sándorék leálltak a másolással, mert nem érezték helyénvalónak.

kepernyofoto_2021-11-03_15_10_47.png

A lemezboltok mélypontja

„A lemezt és a kazettát az utána jövő CD leseperte a polcról. Egy pár év elteltével beköszöntött a letöltések korszaka” – emlékszik vissza Sándor. Az 1990-es évek végén sorra zártak be a lemezboltok. Egy-kettőt életben tartott az a pár DJ, aki szeretett lemezről játszani és az audiofilek, akik törekedtek arra, hogy a hang minél inkább olyan legyen, mint egy koncerten, és persze a gyűjtők.

„Mi megmaradtunk, ami üzletileg nem volt észszerű döntés, de nekem ez a bolt az édesgyermekem, és nem tudnám elengedni.” 

anno21ben_wave-19.jpg

A megélhetés miatt Sándor kénytelen volt másik munkát is vállalni az ATV-ben. „Először csak heti egy alkalommal csináltam, ez később felszaladt heti háromra, utána másnap mindig jöttem a boltba. Abban az időben 300-350 órát dolgoztam egy hónapban, külön-külön mindkettő tevékenységemből meg tudtam volna élni.” A boltot azonban sosem zárta be, és négy éve az ATV-t is otthagyta: „Azóta, ha meglátom a Vidám Vasárnapot, már nyomom is el.”

A bakelit újjáéledése

A 2010-es évekre bekövetkezett „Az analóg bosszúja” – ahogy David Sax fogalmaz. „Öt-hat éve éreztük meg a felélénkülés jeleit, és azóta rakétasebességgel ível felfelé az érdeklődés a vinyl iránt. Most azzal küzdünk, hogy nincs elég lemez és kapacitás” – mondja Sándor. Világszerte túl kevés a gyár és az alapanyag. A magyar zenekarok új lemezének bakelit változatára általában fél évet kell várnia a rajongóknak.

kepernyofoto_2021-11-03_15_10_23.png

A használt lemezek piaca is fellendült, már a Wave-ben is lehet second handet kapni, és sokan éppen emiatt keresik fel a boltot. „Egyszer bejött egy magángyűjtemény, amiben sok Omega volt, amit a külföldiek is vettek, arra építettem fel a second hand gyűjteményt.” Sándornak azóta egy régi barátja segít bolhapiacokon lemezeket válogatni, ami a legjobb lelőhely. Webshopjuk nincs, és Sándor nem is szeretne, de megkeresésre postáznak ki lemezeket.

A bolt közönsége ma igazán vegyes életkor szempontjából. 

„Újra előkerültek azok, akik felhagytak a lemezhallgatással annak idején, és nagy örömünkre a fiatalok is.” 

Sándor reméli, a vinyl még sokáig nem megy ki a divatból. „Pont a múlt héten egy párocska volt itt, marha jó lemezeket válogattak ki. Kiderült, hogy nászajándékba a mi boltunkba kaptak egy utalványt.”

Budapesten olyan szolgáltatások rejtőznek, melyekről azt hihetjük, hogy a digitális korban haldokolnak. Azonban az analóg fotózás, a társasjátékozás és a bakelit lemezek a reneszánszukat élik, a használtkönyv-kereskedések pedig továbbra is részét képezik a nagyvárosi kultúrának. Az anno21ben a Corvinus Kommunikáció- és médiatudomány mesterszakán tanuló hallgatói csoport projektje, melynek célja felderíteni, hogy a fiatal generáció mennyire vonzódik digitális mindennapjai mellett az analóg tevékenységekhez. Tarts velünk, és ismerd meg a többi történetet is!

„Rakétasebességgel ível felfelé a vinyl” – A Wave lemezbolt több mint harminc éve kitart Tovább
Miért fontos a ruhád története? - Dr. Faludi Julianna a globális divatipar problémáiról

Miért fontos a ruhád története? - Dr. Faludi Julianna a globális divatipar problémáiról

karina-tess-h14pfhlfr24-unsplash.jpgSokan gondolják zöldnek magukat, de amikor ruhavásárlásra kerül a sor, nehéz tudatosan dönteni. Az etikusság és a fenntarthatóság kutatása rámutat a globális divatipar égető problémáira. Podcast beszélgetés Dr. Faludi Julianna szociológussal.

2021.10.29. Írta: Taxner Tünde / Borítókép: Karina Tess, Unsplash

img_0306_jpg.jpg“A fast fashion gyakorlatilag nem hoz igazán újat, csak az újszerűség illúzióját gyártja” – mondja Dr. Faludi Julianna, a Corvinus Egyetem adjunktusa a Messzelátó podcast legújabb adásában. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy nagyon sok trend van, és ezek gyorsan változnak – a fast koncepciója is erre utal –, de már az 1930-as években rámutattak kutatások arra, hogy valójában nincsenek jelentős újdonságok. Képes lehet a divat etikus és fenntartható megközelítése átformálni a fogyasztók és a nagyvállalatok viselkedését?

A képen Dr. Faludi Julianna.

Tudd meg a válaszokat a Messzelátó podcastből, amiben a Közgazdász Online csapata jövőbe mutató témákról beszélget szakértőkkel és kutatókkal!

Gyors vagy lassú

A fast fashion jelenlegi modellje az ipari forradalom korára, a tömegtermelésnek a kizsákmányolásra és gyermekmunkára, illetve a gyapottermelésnek a rabszolgatartáson alapuló modeljére vezethető vissza. A jelenlegi globális munkamegosztás újratermeli és rögzíti az egyenlőtlenségeket. Az etikus divat irányzata ezt a modellt próbálja átalakítani és újraértelmezni azáltal, hogy felhívja a fogyasztók és a divatcégek figyelmét a méltányos munkakörülmények és az előállítási folyamat átláthatóságának fontosságára, felügyeletére.

rio-lecatompessy-cfduruqkabk-unsplash.jpg

kép: Rio Lecatompessy, Unsplash

A fenntarthatóság fogalmát a divattal összefüggésben elsősorban környezeti értelemben használták, de mára átfedésben van az etikussággal, azaz a méltányos munkakörülmények és bérek biztosításával. “Azt szeretnénk, hogy ne használjuk el sem a természeti, sem az emberi erőforrásokat, hanem egyfajta egyensúly alakuljon ki” – mondja a kutató. Ez a koncepció főleg a slow fashionben jelenik meg, ami a fast fashion ellenpólusa. Célja, hogy a jó minőségű ruhák vásárlására beruházásként tekintsünk, és utána végigkísérjenek minket egy életszakaszon.

“Manapság átalakul a fogyasztók viszonya ahhoz, amit viselnek. Fontos, hogy a ruhának mi a története.”

Tudatos fogyasztók és az online marketing ereje

“Egyre jobban szegmentálódik azon fogyasztók köre, akik törekednek a fenntarthatóságra” – mondja Dr. Faludi Julianna, a magukat fenntarthatóan gondolkodónak tartó hazai fogyasztók szokásainak felmérését vizsgáló kutatása eredményeit összegezve. 

“Most ott tartunk, hogy a fogyasztóktól várjuk el, hogy diktáljanak, és válasszanak abból, ami rendelkezésre áll a piacon.”

Ez felelősségvállalást jelent, a tudatos döntésnek azonban akadályai is vannak. Előfordulhat, hogy nem tudunk eleget a márkáról, nem engedhetjük meg magunknak, vagy nem férünk hozzá fenntartható és etikus választékhoz. “Egészen más kínálatot fog találni a fogyasztó Debrecenben, mint Oslóban” – mondja a kutató.

becca-mchaffie-fzde_6itjkw-unsplash_1.jpg

Kép: Becca McHaffie, Unsplash

A kutatás azonban rámutatott, hogy van egy olyan, főleg középkorú réteg, aki úgy gondolja, a döntéseivel pozitívabb irányba tudja mozdítani a világot, és ennek megfelelően cselekszik. “Akik már valamilyen tudatosságot mutatnak, könnyen elérhetőek online, és jól használják a különböző információforrásokat” – mutat rá Dr. Faludi Julianna a legfontosabb eredményre. “Sok lehetőséget látok a digitalizációban, a közösségi médiában és az e-kereskedelem előretörésében” – mondja a kutató, hiszen ez a típusú marketing alacsonyabb költséget és pontosabb, könnyebb elérést jelenthet egy induló vállalkozás számára is.

Jó példa az online felületek hatékonyságára a nemfogyasztás mozgalma, vagyis úgy csökkenteni a környezeti terhelést, hogy nem vásárolunk új ruhát. “A közösségi médiában megjelenő kihívások körül szerveződő csoportok fontos szerepet játszanak. Ez egy piacformáló erő, nem hiába próbálnak a nagyvállalatok átstrukturálással, almárkák létrehozásával a piacon maradni.”

A divat etikus és fenntartható megközelítésében minden fogyasztói és nagyvállalati döntés számít. “A divatipar egy állatorvosi ló: a legkézenfoghatóbban mutatja meg a globális piac működését egy hétköznapi fogyasztó számára, hogy megértse a problémák mélységét.”

Hallgasd meg az egész podcastet!

 

Miért fontos a ruhád története? - Dr. Faludi Julianna a globális divatipar problémáiról Tovább
"A fiatalok rájönnek arra, hogy a fekete-fehér megmozgatja a fantáziát" - Analóg kincsesbánya a Wesselényi utcában

"A fiatalok rájönnek arra, hogy a fekete-fehér megmozgatja a fantáziát" - Analóg kincsesbánya a Wesselényi utcában

anno21ben_soosfoto-8.jpg

Az analóg fotózás az elmúlt években újra divatos lett. A fiatal felnőttek is egyre jobban érdeklődnek a film és a fekete-fehér képek iránt. Vajon miért, és hogyan alakul egy majdnem ötven éve használt fotós cikkekkel kereskedő budapesti üzlet sorsa?

2021.10.26. Írta: Taxner Tünde / Fényképek: Kércz Dorottya, Taxner Tünde

„Szerintem a digitális fotózás egy kicsit butít. Vannak olyan fényképezőgépek, amik már okosabbak, mint a tulajdonos. Ha beállítja például, hogy csak akkor készítsen képet, ha az illető mosolyog, akkor már le sem kell nyomni egy gombot. Na, most ezt a fiatalok elkezdték megunni. Nagyon tiszteletreméltó dolog, hogy érdekli őket az agyuk használata. Például, hogy mi az a blende, miért kell állítani, mit csinál a képpel.” – mondja Soós András, aki több mint 40 éve árul használt fotós cikkeket és egyéb tárgyakat, valamint hív filmet a laborjában.

anno21ben_soosfoto_jav-1.jpg

„Olyat csinálok, amit kevesen”

A Soós Fotó Wesselényi utcai üzletébe belépve elárasztanak minket a tárgyak: speciális nagyítók gyengénlátóknak, ötven éves fényképezőgépek, fekete-fehér családi fotók és lámpabúrák. A tulajdonos Mohácsról került fel Budapestre, a nyolcvanas években az Ofotértnál dolgozott. A rendszerváltás környékén „ki lehetett venni szerződésbe a cégtől az üzletet”, ekkor Soós András úgy döntött, szeretné kezébe venni a József Attila utcai üzlet irányítását. Sok fotólabort számoltak fel a rendszerváltás után, ezért rengeteg eladás volt, amire fel lehetett építeni az üzletet.

kep-20211005-140321-63fb0f22.jpg

„Bejelentkeztem az Ofotért vezérigazgatójához, és fogadott, ami nagy szó volt” – mondja András. A prezentált számok, forgalmi adatok meggyőzték az igazgatót, és megszületett a Soós Fotó. Több mint 30 évig a József Attila utcában működött az üzlet, majd az önkormányzat felmondta a szerződést. „Amikor beadtam a vételi szándékom, kirúgtak.” Utána három évig zárva volt az üzlet.

„Akkor úgy volt, hogy abbahagyok mindent. Már benne voltam a korban” – mondja Soós András. De rádöbbent, hogy otthon nem tudná mivel elfoglalni magát. Ezt a mai napig így érzi, pedig már hat éve nyugdíjas.

„Végülis szeretem ezt csinálni. Az is hajt, hogy olyan csinálok, amit kevesen.”

Örül neki, hogy van konkurencia, „mert az azt jelenti, hogy nem dőlhetünk hátra a fotelban, nem várhatjuk, hogy a sült galamb beröpüljön a szánkba”.

Bazilika és zsinagóga

A pár éves szünet után a feleségével találtak egy új üzletet, ami négyszer akkora, mint a korábbi. A legfontosabb az volt, hogy közlekedési szempontból jó helyen legyen, és legyen valami turista látványosság a közelben. „Mindenkinek azt mondtam akkor, hogy ha harmincvalahány évet kibírtam a bazilikánál, pár évet csak kibírok a zsinagógánál is” – mondja a tulajdonos. Már tizenhárom éve vannak a Wesselényi utcában, a kirakatüvegen át látszódik a Dohány utcai zsinagóga.

anno21ben_soosfoto-32.jpg

Miközben beszélgetünk, kinyit a bolt, és több francia, német fiatal is bejön körbenézni. András szerint eleinte főleg nyugat-európaiak érdeklődtek, de ma már az analóg fotós cuccokat a lengyelek, az oroszok és a románok is veszik. „Néha nem tudunk annyi analóg gépet vásárolni, hogy ki tudjuk elégíteni az igényt” – mondja a tulajdonos.

„Soha nem felejtem el, amikor édesapám hazahozta az első színes képet – ő is azzal foglalkozott, mint én. Nagyon sokat nagyítottunk otthon a fürdőszobában, de addig csak fekete-fehéret. Amikor megjelent az első színes képpel, el voltunk ájulva. És ugyanígy el vannak ájulva ma a fiatalok a fekete-fehértől – ugyanaz történik, mint akkor, csak fordítva.”

Ma már minden képet, filmet színesben látunk, és azonnal előttünk vannak az elkészített képek. „A fiatalok rájönnek arra, hogy a fekete-fehér egy kicsit megmozgatja a fantáziát, bele lehet képzelni dolgokat, ami érdekes” – mondja András, aki a laborban fekete-fehér és színes fotókat is hív.

kepernyofoto_2021-10-25_22_57_51.png

A nagynéni turmixgépe és online árverések

A fotós szolgáltatásokon túl a bolt tele van mindenféle használt cikkel – bárki hozhat be hagyatékot, régiséget, amit el szeretne adni. Soós András egy személyben állapítja meg, hogy mit érdemes megvenni, és mondja rá az árat. Fejből tudja, hogy van-e abból a porcelánból, fényképező alkatrészből vagy alpakka villából a boltban, de a döntést az is meghatározza, hogy lát-e a tárgyban fantáziát.

„Amikor láttam, hogy kezd kicsit csökkenni a fotóeladás, a nagynéném bejött a József Attila utcába, ahol még csak fotó volt. Azt mondta: “Te, András, annyi szirszar van itt… vedd már át légyszíves a turmixgépemet!”. Két nap alatt eladtam neki, így kezdődött el a bővülés” – meséli a tulajdonos.

A Soós Fotó más irányba is terjeszkedni kezdett, az interneten viszonylag hamar megjelent. A budapesti fotós boltok közül az egyik első volt, aminek a 90-es évek elején lett webshopja. Ez húzta ki a vállalkozást a csávából a COVID alatt. „Ezt én is csak hitellel tudtam átvészelni. Úgyhogy most egy kicsit még nyögjük, de már látjuk az alagút végét.”

kepernyofoto_2021-10-25_22_58_20.png

A weboldalon online árveréseket is csinálnak. Régebben évente kétszer volt kalapácsos árverésük a Kereskedelmi Kamarában, amire külföldről is sokan jöttek, fontos társadalmi eseménynek számított analóg fotós körökben. De ma is vannak érdeklődők: „200-250 olyan tag van, aki bizonyos időközönként licitál, tehát regisztrálva van az árverésre”.

Egy ilyen széles portfólió megőrzése azonban kihívás. „Jövő hónapban leszek hetven. Nagy bulit szervezek Mohácson, leszünk vagy negyvenen” – mondja a tulajdonos a jövőre kitekintve, és a szomszédos pultban álló fiára néz. „A fiam itt van, de sajnos nincs még unokám. Van egy optikai boltunk is, ahol szemüvegeket készítünk, a fiam valószínűleg ott fog majd dolgozni, és nem viszi tovább használt árukereskedést.”

Budapesten olyan szolgáltatások rejtőznek, melyekről azt hihetjük, hogy a digitális korban haldokolnak. Azonban az analóg fotózás, a társasjátékozás és a bakelit lemezek a reneszánszukat élik, az használt könyv kereskedések pedig továbbra is részét képezik a nagyvárosi kultúrának. Az anno21ben a Corvinus Kommunikáció- és médiatudomány mesterszakán tanuló hallgatói csoport projektje, melynek célja felderíteni, hogy a fiatal generáció mennyire vonzódik digitális mindennapjai mellett az analóg tevékenységekhez. Tarts velünk, és ismerd meg a többi történetet is!

"A fiatalok rájönnek arra, hogy a fekete-fehér megmozgatja a fantáziát" - Analóg kincsesbánya a Wesselényi utcában Tovább
Szerető közösség sajátos nevelési igényű gyerekeknek - Környei Viktória társalapító a KIKAPCS. alapítványról

Szerető közösség sajátos nevelési igényű gyerekeknek - Környei Viktória társalapító a KIKAPCS. alapítványról

nevtelen_terv_9.png

Környei Viktória, a KIKAPCS. alapítvány társalapítója 2020-ban felkerült a Forbes 30 30 alatti listájára, az alapítvány pedig 2018-as indulása óta egyre több sajátos nevelési igényű gyermeknek és családjának segít országszerte. A Corvinus Alumni vendégírása Viktória karrierjéről, melynek a Corvinus Egyetem is fontos állomása. 

2021.10.18. Írta: Havas Nóra, Corvinus alumni kommunikáció menedzser

Havas Nóra: Mesélj nekünk kérlek az alapítványról és a tevékenységéről!

Környei Viktória:
A KIKAPCS. csírája 2017 őszén fogant meg bennünk, és 2018-ban jegyezték be az alapítványt. Fő tevékenységünk, hogy szállodákkal együttműködve hátrányos helyzetű családoknak biztosítunk kedvezményes áron üdülést. Emellett programokkal és szakmai segítséggel létrehozunk egy szerető és támogató közösséget, ahol a gyerekek között vannak sajátos nevelési igényűek is. Főleg  autista, ADHD-s (viselkedészavaros), mozgássérült és halmozottan sérült gyerekekkel foglalkozunk. 

kornyei_viktoria.jpgAz alapítvány az érintettek egész családjának támogatást nyújt. Jelenleg több mint 80 család van a közösségünkben. Havonta egyszer szervezünk nekik közösségi programot, és minden családnak évente egyszer egy háromnapos üdülést szervezünk egy szállodában, ahol biztosítunk önkénteseket és konduktort, valamint speciális jógaoktatót, akik fejlesztéseket tartanak a gyerekeknek. 

A képen Környei Viktória.

 

HN: Milyen kihívásokkal szembesültetek az induláskor?

KV: Az alapítvány ötlete egy egyetemi kurzuson született meg. A kurzuson felkerestünk SNI-s gyerekeket nevelő családokat egy mini piackutatás céljából, hogy megtudjuk milyen problémákkal szembesülnek. A kutatás azt eredményezte, hogy tízből nyolc ilyen helyzetű család még a Balatonhoz vagy kempingezni sem jut el, ennek pedig vagy anyagi oka van, vagy nem érzik elég biztonságosnak. 

Ezek a családok izoláltak a társadalomban, többeknél megszűnt a személyes családi, baráti támogató közeg is. Ilyen felmerülő problémákra keressük a választ az alaptevékenységünkkel. 2018 tavaszán megcsináltunk egy pilot projektet – mondhatjuk, hogy eléggé közgazgazdász szemlélettel, hiszen megvolt a probléma, amire a megoldást kerestünk. 

HN: Volt előttetek valamilyen példa, ami inspirált titeket?

KV: Igen, az  inspirált minket, hogy önkénteskedtünk az Amigosnál. Ők példát mutattak nekünk, hogy a nonprofitot hogyan lehet profin csinálni. Most már mi is látjuk, hogy vannak új szemléletű civil szervezetek, akik a dinamikus fejlődést pörgősen implementálják, szóval gyorsan tudnak alkalmazkodni a kialakult helyzethez, és ütemesen fejlődnek. Ilyen az Amigos is. Becsatlakozhattunk különböző háttérfeladatokba, amikből sokat tanultunk. Több mintát el is csenünk egymástól, és most egy irodában is vagyunk, úgyhogy megmaradt a jó viszony.

Az Amigos és a KIKAPCS. alapítvány egyaránt az Appy közösségi irodájában kaptak helyet. Hogy mit is jelent egy civil szervezetnek egy profi iroda, és mi az Appy küldetése, megtudhatod az Útravaló podcastből.

HN: Hogyan vezetett az utad a Corvinusra?

KV: Már alapképzésre is a Corvinus egyik angol szakját jelöltem meg, amiről pár ponttal maradtam le, végül ezért mentem a BME-re, ahová imádtam járni. A csapat nagyon jó volt, barátokat szereztem, illetve a KIKAPCS. is ott született meg. 

Mesterszakra mindenképpen szerettem volna menni, egyrészt azért, hogy még építsek arra, amit az alapképzésen tanultam, másrészt alapvetően szeretek tanulni és fejlődni. Elhatároztam, hogy mindenképp szerzek mesterdiplomát, és itthon csak a Corvinusra jelentkeztem, mert tényleg sokkal gyakorlatiasabb ott az oktatás. Számomra ez fontos, mert sokat lehet belőle tanulni. 

HN: A tanulmányaid vége felé van olyan emléked, éleményed, ami meg fogja határozni a corvinusos éveidet és az identitásodat?

KV: Van konkrét tanár, illetve sok-sok élmény, mert a diáktársaimtól is rengeteget tanultam, nem csak a tanároktól. Ezt is szeretem a Corvinusban, hogy szinte minden órán vitáztunk, és jó volt mások szemléletét is megismerni. Ezek az órák gondolkodásmódban is adtak hozzá a mindennapjaimhoz, segítségükkel folyton tájékozódom az aktuális dolgokról. A corvinusos identitásomhoz tartozik még a csapatmunka is.

A tanáraim közül Ásványi Katalint és Zsóka Ágnest emelném ki, akik  a CSR kommunikációról tartottak órát. Mindketten zöld témakörben érdekeltek: társadalmi vállalati felelősségvállalás, több dimenzió, fenntarthatóság. A lelkesedésük magávalragadó volt, láttam rajtuk, hogy a diákok attitűdjét is szeretnék megváltoztatni. Szerintem egy egyetem  szerepe az is, hogy pozitív irányba változtasson a gondolkodásmódon.

HN: Milyen tanácsaid vannak azoknak, akik szeretnének belevágni egy saját alapítvány létrehozásába, vagy vállalkozást indítanának? 

KV: Hiszek a csapatmunka erejében, hiszen akkoriban mi is négyen kezdtünk el ezen a projekten dolgozni. Úgy gondolom, hogyha valamit csoportosan kezdünk el kialakítani, akkor jóval sokszínűbb értékeket és ötleteket valósíthatunk meg, hiszen mindenki más-más perspektívából látja a rábízott feladatot. 

HN: Milyen önkénteskedési lehetőségek vannak nálatok és a területeteken?

KV: Biztos lesz még lehetőség jelentkezni hozzánk önkéntesnek, a csapatunk is nemrég bővült új tagokkal, köztük már egy fizetett gyakornokkal is. Ha valaki önkéntes szeretne lenni, legyen talpraesett, mert előfordulhatnak olyan szituációk, amik igényelnek némi határozottság. De nem nagyon komoly dologra kell gondolni, a szülők is ott vannak, az ő fél szemük is rajta van a gyerekeken, illetve súlyosabb esetekben ott van a konduktor is.

A transzparens kommunikációt fontos előtérbe helyezni: ha az önkéntes megbántódik, vagy valamit nem jól csinál, inkább jelezze a többieknek. A szervezet egyik fő értéke is az, hogy transzparensen kommunikáljuk, mind a pénzügyeinket, amiket szintén nyilvánosan meg lehet tekinteni, mind a tevékenységeinket. 

A bizalmat is fontosnak tartjuk, és lényeges, hogy mindenki szeresse csinálni, amit csinál. Nálunk ezek a fő értékek, de nyilván a kedvesség, a nyitottság szintén nagyon fontos, hiszen, ha mi ilyenek vagyunk, a családok is sokkal nyitottabban fordulnak hozzánk. Szerintem, ha valaki önkéntesnek szeretne menni, ezek az értékek mindenhol lényegesek. 

HN: Fontosnak tartjátok a társadalmi érzékenyítést is. Vannak olyan terveitek, hogy akár egyetemisták körében tartanátok ilyen foglalkozásokat? 

KV: Van egy nagyköveti kampányunk, és visszahallottuk corvinusos hallgatóktól is, hogy a KIKAPCS. „menővé” tette, hogy valami jót tehetnek. A csoporttársaimtól rendszeresen hallom, hogy egyre inkább felfigyelnek az ilyen kérdéskörökre (a Corvinuson van Social startup kurzus is). Úgy érzékelem, hogy a hallgatók egyre nyitottabbak az ilyen témák iránt. 

Mi is szeretnénk ebbe a körforgásba beszállni, hogy megmutassuk, mennyire színes a világ, és hogy pont ettől szép. Hiszünk abban, hogy ha tudjuk alakítani ennek a generációnak az attitűdjét, akkor ők már úgy nevelik a következő korosztályt, hogy a gyerekek sokkal érzékenyebbek lesznek a téma iránt. 

A Corvinus azt mondja: innen kerül ki a jövő elitje – az is szuper lenne, ha egy olyan kör kerülne ki a munkaerőpiacra, aki már ennek tudatában hozna egy vállalaton belül felelős és etikus döntéseket, és szívesen működne együtt nonprofit szervezetekkel.

Ha már lediplomáztál a Corvinuson, és szeretnél az alumni-közösség tagja lenni, akkor csatlakozz, és regisztrálj a Corvinus Alumni Network-re!

Szerető közösség sajátos nevelési igényű gyerekeknek - Környei Viktória társalapító a KIKAPCS. alapítványról Tovább
Afrika nyomornegyedei és a repülő WC-k a vízmaffia kezében

Afrika nyomornegyedei és a repülő WC-k a vízmaffia kezében

boritokep_5.jpg

A Szaharától délre a Világbank adatai szerint 870 millió ember él, mégis úgy tűnik, hogy a kontinens még mindig “túlságosan messze van”. Czirják Ráhelt, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat programkoordinátorát kérdeztük Afrika nyomornegyedeiről, a repülő WC-kről és az alapítvány ottani tevékenységéről. 

2021.10.13. Írta: Belayane Najoua. Borítókép: Magyar Máltai Szeretetszolgálat

“A nyomornegyed lakóinak 50 százalékánál olyan súlyos vírusos megbetegedések diagnosztizálhatók, mint a malária, a tífusz és a kolera. A gyerekek 40 százaléka nem éli meg az ötéves kort. Ezek a betegségek, amik Európában utoljára a középkorban voltak ilyen széleskörűen elterjedtek, Afrikában még most is tömegesen érintik a lakosságot” - mondja Czirják Ráhel, a Máltai Tanulmányok szerkesztőségi titkára és az alapítvány programkoordinátora.  

Van vasút, csak éppen nem a lakosságnak

kepernyofoto_2021-09-23_18_39_44.png

Kép: Wikimedia

Az afrikai vasúthálózat mind a mai napig úgy néz ki, ahogy a gyarmatosítás idejében kialakult: a vasútvonalak a kikötőket kötik össze a belső területekkel, nyersanyag lelőhelyekkel. Nem pedig városokat, mint egy átlagos európai országban. 

“A gyarmatosítók a gazdasági hasznot helyezték előtérbe az infrastruktúra kialakításánál, így Afrikában egy urbanizációs válságról beszélhetünk: míg nálunk Európában a modern urbanizáció az ipari forradalommal kezdődött, Afrikában ez nem történhetett meg, mert a fejlesztések csak a gyarmattartók igényei szerint alakultak ki”
- mondja Ráhel, aki azt is hozzáteszi, hogy a népesség növekedését viszont nem követte az urbanizáció minőségi növekedése. Emiatt a városi szolgáltatások, az infrastruktúra és a közegészségügy még mindig nem képes kielégíteni a lakosság szükségleteit a szűkös kapacitásaik miatt. 

Nyomornegyedek

Világszinten egymilliárd ember él nyomornegyedekben. Afrikában pedig átlagosan a városi lakosság negyven százalékát, de olykor akár nyolcvan százalékát is érinti a mélyszegénység.

Ezekben a nyomornegyedekben a formális infrastruktúra teljesen hiányzik, így az itteni emberek saját maguk próbálják meg kialakítani azt, amit a fejlett városokban az állam vagy a piaci szereplők biztosítanak. A házépítésnél ők oldják meg például a csatornázást és a vízellátást, a pénzhiány miatt viszont ezek nagyon alacsony minőségűek, és súlyos közegészségügyi problémákat okoznak. 

“A nyomornegyedek kis városok a városban, vagyis nagyon komplex helyek” - mondja Ráhel. “Három dimenziójuk van: gazdasági, társadalmi és épített környezet.” 

img-20210728-wa0009.jpgEz a három dimenzió kéz a kézben jár - ha az egyik változik, akkor az a másik kettőn is érzékelhető lesz. Erre jó példa a Kiberában található nyomornegyed, amit Afrika legnagyobb nyomornegyedeként tartanak számon. Néhány évvel ezelőtt egy állami szervezet a lakhatási viszonyokat szerette volna javítani, így ledózerolták a város egy részét, és új lakóházakat húztak fel. A lakóházakat a helyi embereknek adták ki egy olyan konstrukcióban, hogy a befizetett lakbér egyben a lakás törlesztőrészlete is volt. Így az elképzelés szerint egy idő után a helyiek tulajdonába kerültek volna a lakóházak, ami kezdőlökést adott volna az életkörülmények javításának. A projekt viszont éppen ellenkező hatást váltott ki.

Kép: Máltai Szeretetszolgálat

“Az állami szervezet csak az épített környezetbe avatkozott be, és nem vette figyelembe a gazdasági és a társadalmi tényezőket, aminek az lett az eredménye, hogy a lakosok egy része meglátta a gazdasági haszon lehetőségét és ahelyett, hogy beköltözött volna a lakóházba, inkább kiadta egy másik bérlőnek magasabb áron. Így most a lakónegyed nagyjából fele olyan középosztálybeli emberekből áll, akik bérlőként fizetnek azoknak az embereknek, akiken a program eredetileg segíteni akart. A fejlesztés nem érte el a célját, mert habár rövid távon bevételhez jutnak a helyi emberek, hosszú távon nem járul hozzá a nyomornegyed-probléma kezeléséhez” - mondja Ráhel. 

Szanitációs központok, mint a hosszútávú fejlődés eszközei

img_20210727_093048.jpg

Kép: Máltai Szeretetszolgálat

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat 2010 óta van jelen Afrikában, és a Ráhel által készített interjúkból kiderült, hogy az elmúlt tíz év alatt például Kibera, ahol az alapítvány egyik afrikai programja is van, óriási változásokon ment keresztül. 

Az alapítvány az afrikai kontinensen végzett tevékenységével elsősorban az egészségügyi helyzetet szeretné javítani, miközben programjai az élet többi területére is hatással vannak. “A kontinensen jelen lévő komplex problémát nem lehet egyetlen gyökérproblémáig visszavezetni, éppen ezért nem is lehet elvárni, hogy egyetlen projekttel megoldjunk mindent. A Máltainál úgy gondoljuk, hogy minden egyes ember és minden lehetséges segítség számít, ezért is kezdtük el a kiberai nyomornegyedhez kapcsolódó projektet. Ennek során szanitációs központokat telepítettünk, amelyek gyárilag biztosítanak tiszta vizet, WC-ket és zuhanyzó helyiségeket” - mondja Ráhel. 

A szanitációs központ hat WC-t és hat zuhanyzót tartalmaz és tiszta ivóvíz-felvételt biztosít a lakosságnak. Ezeket a központokat a helyi közösségek tartják fenn abból a pénzből, amit a lakók fizetnek a használatért. A központ egy fenntartható fejlődési lehetőséget biztosít, hiszen a helyiek megtanulják, hogyan lehet működtetni és hosszútávon üzemeltetni azt. 

A központok azonkívül, hogy jobb közhigiénés viszonyokat teremtenek, a teljes közegészségügyet és a munkaerőpiaci lehetőségeket is javítják. Sokak számára jelenti ugyanis a munkakeresés azt, hogy a nap elején kiállnak az út szélére és várják, hogy egy építkezésre munkaerőt kereső autó felvegye őket. Egy tiszta, összeszedett külsővel rendelkező munkásnak pedig sokkal nagyobb esélye van arra, hogy munkát kapjon.

“A nyomornegyed komplex rendszerébe úgy avatkozunk be a szanitációs központtal, hogy közben a környezet több dimenziójára vagyunk hatással - a társadalomra és a gazdaságra - így nem keletkezhet az a probléma, mint a korábban említett új lakóövezet kialakításánál” - emeli ki Ráhel. 

“Egy afrikai beavatkozásnál nagyon fontos azt látni, hogy helyi partner nélkül nem lehet megvalósítani semmilyen nagyobb projektet, mert a helyi partner az, aki ismeri a környezetet, a helyieket, és megfelelő kapcsolatokkal rendelkezik”

- mondja Ráhel, aki újból rávilágít a dimenziók fontosságára.  

A helyi kapcsolat azért is fontos, mert ezekben a nyomornegyedekben a tiszta víz “kincs”, így vannak olyan csoportok, úgynevezett vízmaffiák, akik kisajátítják, és magasabb áron adják el a lakosságnak. 

A valóság, ami innen csak egy mesének tűnik

“Ezeket a központokat normális esetben 4-5 évente kell felújítani, de a mostani kiberai építkezések miatt a központok vezetékei olyannyira sérültek, hogy ideiglenesen nincsen tiszta víz.  A helyiek most slagokkal próbálják megoldani a helyzetet, viszont ezeknek sokkal kisebb az átmérője és könnyebben is sérülnek, aminek újból az lesz az eredménye, hogy az ivóvíz összekeveredik a szeméttel és a fekáliával. Éppen ezért a következő projektünkben e probléma megoldására fókuszálunk” - mondja Ráhel, aki két év kutatás után idén júliusban kijutott a kiberai nyomornegyedbe, hogy személyesen is lássa azt a valóságot, ami innen Európából csak egy elrettentő mesének tűnik. 

Afrika nyomornegyedei és a repülő WC-k a vízmaffia kezében Tovább
Mit kaphatnánk Nigériától? - A soknemzetiségű szövetségi állam európai szemmel

Mit kaphatnánk Nigériától? - A soknemzetiségű szövetségi állam európai szemmel

vehicles-ge5d21a4cc_1920.jpg

Korrupció, szegénység és elszigeteltség jellemzi, pedig a természeti és a gazdasági erőforrásai meglennének egy stabilabb és gazdagabb jövő biztosítására. Dr. Forman Balázs, a Corvinus Egyetem docense a soknemzetiségű Nigériáról adott elő az idei Kutatók Éjszakáján.

2021. 10. 08. Írta: Belayane Najoua, borítókép: Pixabay

“Nigéria egy 36 tagköztársaságot közre fogó szövetségi állam. A mostani összetétel 1999-ben jött létre, amikor vége lett a három évig tartó katonai uralomnak” - mondta Dr. Forman Balázs, a Corvinus Egyetem docense a Kutatók Éjszakáján tartott előadásában. 

Nigéria történelme pont olyan összetett, mint a népessége. Az államformát tekintve volt szultánság, feudális hatalom, protektorátus és gyarmat is. A 20. század elején az egyik legfontosabb angol gyarmat lett kimeríthetetlennek tűnő természeti forrásainak és könnyen irányítható lakosságának köszönhetően.

“Olyan terület volt, ahol könnyen lehetett alkalmazni az “oszd meg, és uralkodj” elvet, hiszen vallásilag,  etnikailag és társadalmilag is nagyon diverzifikált volt, és a mai napig az” - mondta Dr. Forman Balázs. A legutóbbi nemzetközi index szerint Nigéria 14. a világ „failed state” listáján. Magyarul ezt leginkább kudarcállamnak vagy nem működő államnak lehetne fordítani: afrikai mércével is súlyos problémát jelent a bűnözés, az erősödő polgárháború, a tömeges mélyszegénység és a korrupció.

2015 óta Muhammadu Buhari az elnök, aki minden erejével próbálja összetartani a gyarmati időkben, a britek által mesterségesen összerakott soknemzetiségű, felerészben muszlim, felerészben keresztény országot, ugyanakkor az országban még így is rendkívül kényes hatalmi, politikai, gazdasági és társadalmi egyensúly van, ami egyik percről a másikra felborulhat.

Bár Nigéria a világ egyik legnagyobb olajkitermelője, a természeti gazdagságból kevés jut el a helyi emberekhez, ezért folyamatosak a felkelések. A legutóbbi 2021 januárjában történt, amikor Nigéria délkeleti részén a nigériai hadsereg megtámadta a Biafra Őshonos Emberei szervezet biztonsági hálózatát. Biafra 1967-1970 között egy szakadár állam volt, ami Nigériából vált ki, de a három évig tartó harc után végül megadta magát. A két terület közötti ellenállás a mai napig fennáll - a háborús állapot, a bizonytalanság, az élelmezési és egészségügyi problémák szinte ugyanolyan mértékűek, mint 1970-ben.

Merre tovább Nigéria?

africa-gdabd7207e_1920.jpg

Kép: Pixabay

Az egyik legfontosabb probléma Nigériában a szegénység, ami leginkább a társadalmi egyenlőtlenségekből fakad. A lakosság nagy része alig részesedik a gazdasági növekedésből, és habár az élelmiszerhez való hozzájutás feltételei javultak az elmúlt húsz évben, az alultápláltság még mindig egy súlyos probléma az országban. A legfontosabb intézkedéseket és lehetőségeket Neszmélyi György Iván foglalta össze egy korábbi tanulmányában. A szerző szerint mindenképpen arra lenne szükség, hogy az ország főként kőolaj eladásából származó exportbevételeit a kormány észszerűbben és igazságosabban ossza szét a régiók között. 

A politikai és vallási alapú társadalmi feszültségek is komoly problémát jelentenek szerinte, melyekre nagy hatással van a szegénység is, hiszen a kettő egymást erősíti: minél szegényebb egy ország, minél nehezebb az emberek élete, annál több feszültség halmozódik fel a társadalomban. A lakosság életkörülményeinek javítása, új munkahelyek teremtése gátat vethet annak, hogy a mintegy 80-90 milliós, alapvetően békés helyi muzulmán lakosság nagyobb része radikalizálódjon, hiszen a szélsőséges ideológiák a leghátrányosabb helyzetű régiókban és a legszegényebb társadalmi körökben terjednek leginkább. 

A harmadik kiemelendő cél pedig a korrupció felszámolása és a politikai átláthatóság. Habár az ország politikai múltját tekintve a korrupció teljes felszámolása aligha reális rövid időn belül, ebben a tekintetben Buhari elnököt egy nagyon jó és egyben bátor kezdeményezőnek tartják a szakértők.

Európai szemmel

Nigéria óriási, elsősorban gazdasági lehetőségeket jelenthet Európa számára a jövőben, ugyanakkor a gyarmati időkhöz hasonlóan  - csak más eszközökkel - ma is nagy versenyfutás folyik Afrika természeti erőforrásaiért. “Ebben a versenyfutásban nem Európa az egyetlen, hiszen sorra vetik meg a lábukat a kínai, délkelet-ázsiai és dél-amerikai cégek is” - olvashatjuk Neszmályi György Iván tanulmányában. Ráadásul míg Kína a fejlesztésekért cserében nem támaszt emberjogi és a demokratikus fejlődés előmozdításával kapcsolatos előfeltételeket, addig az európai államok nagy része politikai feltételekhez köti a fejlesztési forrásokat. 

Európai szemmel az is nehezen érthető, hogy a külföldi turizmus miért jár gyerekcipőben Nigériában. Hiszen számos olyan természeti és kulturális értéke van, melyre nemcsak Európában, hanem globálisan is lenne kereslet. Neszmélyi tanulmányában azt mondja, hogy itt arról van szó, hogy Nigéria sérelmezi, hogy állampolgárainak nagy része nem, vagy csak igen nehezen kap beutazó vízumot európai, vagy más tengerentúli országokba. 

A hatóságok egyfajta „viszonosságot” próbálnak alkalmazni, figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy míg a nigériak, ha nem is véglegesen, de hosszabb időre vándorolnának be az európai országokba, addig a turisztikai céllal beutazó külföldiek csupán az utazás 

idejére. Ráadásul, ha jobban belegondolunk, akkor Nigériának sem lehet érdeke, hogy a lakossága, így a potenciális munkaereje kivándoroljon, hiszen az tovább gyengítené a gazdaságot. 

“Nigériának és a többi afrikai államnak a saját országaikon belül kellene minden embernek méltó és tisztességes életkörülményeket teremteni. A mi feladatunk pedig az, hogy a lehetőségekhez mérten segítsük őket, hiszen egy kiegyensúlyozott és stabil Afrika kevesebb migrációt és sokkal több együttműködési lehetőséget jelent. “ - olvashatjuk Neszmályi György Iván tanulmányában.

Mit kaphatnánk Nigériától? - A soknemzetiségű szövetségi állam európai szemmel Tovább
Hogyan (ne) szavazzunk? – Bepillantás a közösségi választások tudományába

Hogyan (ne) szavazzunk? – Bepillantás a közösségi választások tudományába

arnaud-jaegers-ibwjsmobnnu-unsplash.jpg

Zajlik az előválasztás, azonban arról, hogy milyen módszer szerint szavazhatunk, csak ritkán gondolkodunk el. Dr. Sziklai Balázs Róbert, a Corvinus Egyetem docense a közösségi választások elméleti hátteréről és modellezéséről adott elő az idei Kutatók Éjszakáján.

2021. 09. 30. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Arnaud JaegersUnsplash

A tömegek bölcsessége – ez a legfontosabb érv a többségi választások mellett. Condorcet márki kutatásai rámutatnak arra, hogy egy testület egyes tagjai kisebb valószínűséggel hoznak helyes döntést, mint többségi szavazással. „A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy kétszáz fős testület, amelynek tagjai 55 százalékos eséllyel döntenek helyesen, többségi szavazással 91 százalékos valószínűséggel teszik ugyanezt” – magyarázta a közgazdász. Azonban a tétel szerint a tömegek bölcsessége csak akkor érvényesül ilyen mértékben, ha hozzáértő emberek lelkiismereti alapon, vagyis nem egyéni és nem pártérdekből és csak két alternatíva között döntenek.

A Magyarországon is alkalmazott többségi szavazás mellett azonban alternatív lehetőségek is vannak, melyek Dr. Sziklai Balázs szerint a társadalmilag optimálisabb döntés felé mozdítják el az eredményeket. A többségi szavazás problémája, hogy a relatív többséget szerző jelölt lehet, hogy társadalmilag nagyon elutasított. Valós történelmi példa erre a 2000-es amerikai elnökválasztás, amelyen, ha Nader nem indult volna el harmadikként, valószínűleg nem Bush, hanem Al Gore győzött volna.

A többségi szavazás egyik alternatívája kettőnél több jelölt esetén a jóváhagyó szavazás lehet a kutató szerint. A jóváhagyó szavazás során mindenki annyit jelöltet hagy jóvá, amennyit szeretne. A szavazók kipipálhatják a szavazólapon azokat a jelölteket, akiket meggyőzőnek és kompetensnek tartanak. Ezzel kiszűrhetők például a leginkább elutasított jelöltek, a konszenzusos jelölt pedig nagyobb eséllyel indul. Lehet, hogy nem ő a leggyakoribb első választás, de a legtöbben őt fogadják el vezetőnek. Ezen módszer alkalmazása esetén nem fordulhat elő olyan eset, hogy a társadalmilag legelutasítottabb jelölt nyeri a választást.

Másik opció lehet a Borda szavazás, amely során a szavazók pontozzák a jelölteket, a győztes pedig a legtöbb pontot elérő jelölt lesz. Az előzőhöz hasonlóan a megosztó jelöltek így kisebb eséllyel indulnak, mivel hiába kapnak sok pontot a saját táboruktól, az elutasítóktól csak keveset. Ebben az esetben is a társadalmi konszenzus felé mozdul el a választás.

A demokrácia egyik nagy problémáját sok országban meg lehetne oldani, ha nem többségi, hanem jóváhagyó szavazással választanánk meg a kormányt – mondta Dr. Sziklai Balázs.

Hogyan (ne) szavazzunk? – Bepillantás a közösségi választások tudományába Tovább
Beszéled a párod szeretetnyelvét? És ő a tiédet? - Az öt szeretetnyelv egy jó kapcsolat alapja lehet

Beszéled a párod szeretetnyelvét? És ő a tiédet? - Az öt szeretetnyelv egy jó kapcsolat alapja lehet

kepernyofoto_2021-08-30_7_20_08.pngIdő, ajándékok, érintés, szavak, dicséret - az emberi kapcsolatok öt szeretetnyelve. Vannak olyan kapcsolatok, ahol a szeretet, a vonzódás megvan, csak nem érezzük, hogy a másik fél is ugyanúgy szeret minket. Lehet, hogy a párunk csupán más nyelven fejezi ki a szeretetét? Gary Chapman amerikai párkapcsolati tanácsadó erre fejlesztette ki az öt szeretetnyelv elméletet.

Írta: Belayane Najoua, Borítókép: Büszkeség és balítélet (2006) film alapján saját szerkesztés

Gary Chapman amerikai író, lelkész, családi és párkapcsolati tanácsadó Az öt szeretetnyelv című könyve 1992-ben jelent meg, és az egész világon nagy sikert aratott. Chapman úgy gondolta, hogy egy szereteten alapuló kapcsolatban a kifejezett érzelmek öt típusba sorolhatók. Legalább egy szeretetnyelve mindenkinek van, de akadnak olyanok is, akik másodlagos és harmadlagos nyelvet is beszélnek. 

Az elmélet szerint a szeretetnyelvek kulcsfontosságúak az emberi kapcsolatokban, hiszen mindenkinek megvan a saját személyre szabott nyelve, amelyen kifejezi a másik iránti szeretetét, és amelyen el is tudja fogadni a szeretetet a másiktól.

Ha nem beszéljük párunk elsődleges szeretetnyelvét, akkor ő valószínűleg nem érzi a kellő szeretetet, még akkor sem, ha a többi nyelvet jól beszéljük.

Ennek pedig sokszor az a vége, hogy mindkét fél elégedetlen lesz: aki a szeretetet adja, nem érti, hogy a másiknak miért nem elég jó, míg a másik fél úgy érzi, őt nem is szeretik igazán.

Erre az egyik lehetséges megoldás a megértés. Ha ismerjük a magunk és a másik szeretetnyelvét, és mindketten igyekszünk úgy kifejezni az érzéseinket, hogy a másiknak befogadható, megérthető legyen, akkor egy kiegyensúlyozott és stabil párkapcsolat alapköveit tesszük le. 

Az öt szeretetnyelv

1. Elismerő szavak

“Nagyon boldog vagyok, amikor észreveszik, ha változott valami velem kapcsolatban, például a hajam, vagy egy új ruhát viselek, és ezt a szeretteim szavakkal is kifejezi. Jó hallani, ha elismerik az embert, főleg, ha erőfeszítést is tett a változásért” - mondja Anna, akinek a szóbeli dicséretek, kedvességek jelentik a legtöbbet egy kapcsolatban.

“Persze szeretem, ha hozzábújhatok a barátomhoz, de nagyon jól esik, amikor a legkisebb sikereimet is elismeri.”

Akiknek az elismerő szavak jelentik a szeretetet, sok verbálisan kifejezett dicséretre, elismerésre van szükségük ahhoz, hogy szeretve érezzék magukat. Ha tehát ez a partnerünk szeretetnyelve, akkor valósággal kivirágzik, ha elhalmozzuk szóbeli dicséretekkel. 

2. Ajándékok

 people-2583943_1920.jpg

Fotó: Pixabay

“Az egyik legfájóbb dolog egy kapcsolatban, ha a közös történetünk fontos időpontjait elfelejti a másik. Szerintem igenis lényeges, hogy megálljunk a nagy mérföldköveknél, például az egy éves évfordulónknál, és megünnepeljük együtt” - mondja Magda, aki jelenleg nem él párkapcsolatban, de az előző kapcsolatában rendszeresen ünnepelték az évfordulókat, születésnapokat és minden jeles eseményt. 

Akik az ajándékok szeretetnyelvét beszélik, azoknak sokat jelentenek ezek a gesztusok. Itt nem kell óriási meglepetésekre gondolni, inkább apróságokról van szó: egy szál virág, egy tábla csokoládé, különleges évfordulós ünneplés. Ezt a szeretetnyelvet azért fontos felismerni, mert ha a partnerünk számára az ajándék jelenti a szeretetet, akkor könnyen lehet, hogy még egy számunkra jelentéktelen évforduló elfelejtése is megsértheti. Azokkal ellentétben, akik számára inkább a minőségi együtt töltött idő a fontosabb, nekik egy-egy olyan apró meglepetés többet mond minden szónál. Fontos, hogy érezze, hogy a másik energiát fektetett az ajándék kiválasztásába.

 3. Minőségi idő

“Alapjáraton én egy nagyon kalandvágyó és izgága ember vagyok, és talán ezért is olyan fontos nekem a párommal töltött idő. Számomra egy kapcsolatban a tartalmas együttlét elengedhetetlen. Az, hogy akár órákon keresztül is tudjunk beszélgetni, figyeljünk egymásra, és olyan élményeket éljünk át együtt, amikre egy életen át emlékszünk. Hiszen miről szól egy igazi kapcsolat ha nem arról, hogy együtt nevessünk, sírjunk, örüljünk és másszuk meg az élet akadályait?” - mondja Dalma, aki három éve párkapcsolatban él. Egy közös bakancslistát írtak, amiből már nyolc pontot teljesítettek is a párjával.

Előfordulhat, hogy az együtt töltött idő alatt nem figyelünk eléggé a másikra, pedig akinek a minőségi idő a szeretetnyelve, annak ez egy kulcsfontosságú. Akik számára a minőségi idő jelenti a szeretetet, elengedhetetlen, hogy időről-időre mély interakcióban legyenek egymással, és ne csak egymás mellett létezzenek. Ezek az interakciók lehetnek mély beszélgetések, egy közös társasozás, egy aktív közös élmény, mint például egymással teniszezni vagy pingpongozni. A lényeg, hogy élvezhessék egymás osztatlan figyelmét, amikor egyikük sem merül el a saját világában vagy egy külön tevékenységben. 

4. Szívességek

“Szerintem nagyon fontos egy jó kapcsolatban, hogy támogassuk egymást, és figyeljünk egymásra. Ennek az egyik kifejezési módja, ha a másiknak szüksége van ránk és a segítségünkre, akkor ott legyünk neki, és ezt ne csak szavakkal, hanem tettekkel is megmutassuk. Nem kell itt nagy dolgokra gondolni. Emlékszem az első legkedvesebb meglepetésem a férjemtől az volt, amikor vendégek jöttek hozzánk, de nekem túlóráznom kellett, és mire hazaértem, ő szinte mindent megcsinált: bevásárolt, kitakarított és még a cukrászdába is elment” - mondja Brigitta, aki főkönyvelő egy multinacionális cégnél. Két éve olvasta először Az öt szeretetnyelv című könyvet, és azóta tudatosan próbál odafigyelni a tanultakra. 

Azoknak, akik a szívességek szeretetnyelvét beszélik, sokat jelent, ha a másik tesz érte valamit. Számára a puszta szavak nem mondanak túl sokat. Ezt a szeretetnyelvet úgy is hívhatnánk, mint a cselekvő szeretet. A másik fél által elvégzett feladatok (bevásárlás, főzés, mosás, takarítás stb.) kicsi szolgálatként foghatók fel, amelyek azonban tervezést, időt és fáradságot igényelnek. 

5. Testi érintés

“Szájon, mellen, karban, kézben, 

Csókban tapadva, átkosan 

Elfogyni az ölelésben: 

Ezt akarom. 

 

Epében, könnyben és mézben, 

Halálosan, tudatosan 

Elfogyni az ölelésben: 

Ezt akarom. 

 

Ilyen nagy, halk, lelki vészben 

Legyek majd csontváz, víg halott. 

Elfogyni az ölelésben: 

Ezt akarom.” 

-  mondja Ady Endre, 20. századi költő az Elfogyni az ölelésben című versében, ami 1909-ben jelent meg a Nyugatban.

Akinek a testi érintés fejezi ki leginkább a szeretetet, rengeteg ölelésre, összebújásra, kézfogásra, csókra vágyik. Ha ezt megkapja, akkor éli meg a kapcsolatban azt, hogy fontos a másik számára és szeretve van. Chapman szerint ezekben az emberekben még él a gyermeki én, és akkor érzik biztonságban magukat, ha a szeretett személyhez, akiben megbíznak, közel vannak. 

Te melyiket beszéled?

Amikor a szerelemre és a párkapcsolatokra gondolunk, leginkább egy ösztönös működés jut eszünkbe, amin nem kell sokat agyalni, már ami a kifejezési formát illeti. Ugyanakkor lehet, hogy a két összeillő ember csak azért nem találja meg a közös hangot, mert nem ismerik azt a nyelvet, amit a másik beszél. Habár Gary Chapman elmélete elsőre nagyon egyszerűnek tűnik, meglepően sokat javít egy kapcsolaton az, ha megismerjük, mit vár el tőlünk a másik a szeretet kifejezése terén. Fontos az is, ha mi képesek vagyunk elmondani a párunknak, mit tegyen azért, hogy szeretve érezzük magunkat mellette.

Tudd meg, hogy mi a te szeretetnyelved! A teszt ezen a linken érhető el.

 kepernyofoto_2021-08-29_18_16_34.png

 

A fenti képen a saját eredményem látható. Nagyjából az, amire számítottam, csupán a második és a harmadik helyezettet gondoltam másként. Az eredményt látva nem ért óriási meglepetés, viszont magamtól nem biztos, hogy meg tudtam volna ezeket fogalmazni, ezért mindenkinek ajánlom, hogy legalább egyszer töltse ki a tesztet, ha másért nem, hát kíváncsiságból. Tényleg nem igényel sok időt - nagyjából tíz percet, de a kitöltés után talán tisztábban látjuk a saját és a párunk igényeit egyaránt.

Beszéled a párod szeretetnyelvét? És ő a tiédet? - Az öt szeretetnyelv egy jó kapcsolat alapja lehet Tovább
Csonkítás, nemi erőszak, gyerekkatonaság és halál - Ki menti meg a gyerekeket Maliban?

Csonkítás, nemi erőszak, gyerekkatonaság és halál - Ki menti meg a gyerekeket Maliban?

download_1_1.jpg

A gyerekek elleni erőszakos fellépések száma Maliban folyamatosan nő. A biztonságos élethez, az oktatáshoz és a boldogsághoz mindenkinek joga van, ebben segít a Közel Afrikához Alapítvány.

2021.08.18. Írta: Belayane Najoua/ Képek forrása: Közel Afrikához Alapítvány.

Amikor Aminata és a családja támadásokról szóló pletykákat hallottak, összepakolták az otthonukat, és úgy döntöttek, hogy egy kis faluba költöznek, ahol biztonságban érzik magukat. Ez a kis falu Ogossagou volt. Ám pár nappal az odaérkezésük után Ogossagou-t megtámadták. A támadás 85 gyermek életét követelte. Aminatát és az édesanyját meglőtték. Az édesanyja ott helyben meghalt, Aminatát pedig egy örök életre mozgássérültté tették. Aminata jelenleg egy menekülttáborban van.

„Nem érdekel, merre megyek tovább” - mondta az Unicefnek -, “csak egy olyan hely legyen, ahol béke van”.

A 2012 óta zajló Mali polgárháború miatt egyre több gyerek válik a csonkítás, a bombák és a gyerekkatonaság áldozatává. Az Unicef 2019-es felmérése szerint több mint 377 ezer gyermeknek lenne szüksége védelmi, és ennél is több gyereknek olyan támogatásra, ami az alapvető életkörülményeket biztosítaná számukra, mint az étel, az ivóvíz és a tanuláshoz való jog. 

A háború örökké tart?

Annak ellenére, hogy az elmúlt két évben a világ tekintete a koronavírusra szegeződött, a nemzetközi politika évek óta tartó konfliktusai, mint például a Nyugat-Afrikában zajló háborúk, nem értek véget. Mali és Niger határvidékén már lassan egy évtizede folyik a háború, melynek eredményeként több száz gyermek vesztette életét, sérült meg puska vagy robbanóanyag által, vagy lett erőszak áldozata. 

Az egész 2011 tavaszán kezdődött, amikor szinte hullámként söpört végig Észak-Afrika és a Közel-Kelet térségében az arab tavaszként elnevezett kormányellenes tüntetéssorozat. A tüntetések célja, ereje, lefolyása és végkimenetele országonként eltérő volt. A háborúk nemcsak közvetlenül erre a térségre voltak hatással, hanem más országok külpolitikájára is. Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok is próbált közbelépni, de a háborúkat kirobbantó okok olyan összetettek voltak, hogy mindeddig nem sikerült hatékonyan fellépni. Mindeközben kisebb és nagyobb civil szervezetek is elkezdtek tevékenykedni a területen a helyi lakosokat segítve.

download_2.jpg

A mali polgárháborúban több csoport is részt vesz, úgy mint az al-Káida helyi szervezete, illetve korábban a tuaregek csoportja. Ám a célok már a kezdetektől mások voltak: míg az al-Káida egy iszlamista államot akart létrehozni, hogy ellenőrizni tudja a területen áthaladó drog- és fegyvercsempész útvonalakat, addig a tuaregek által létrehozott Nemzeti Mozgalom Azawad Felszabadításáért nevű szervezete az önállóságát akarta visszanyerni, elszakadva a mali kormányzattól. 2012-ben a terrorista szervezetek támadásával egyidőben a hadsereg egy része is katonai puccsot hajtott végre, így a kormány már végképp elvesztette a kontrollt az országban kialakult helyzet felett. Ekkor döntött úgy az ENSZ, hogy beavatkozik a konfliktusba. 

Az ENSZ sikeresen felszólította az Afrikai Uniót az együttműködésre - Pierre Buyoya, az Afrikai Unió elnöke egy korábbi interjúban így nyilatkozott az Unió konfliktusban betöltött szerepéről: “Az Afrikai Unió két ok miatt kell, hogy részt vegyen a térség válságának kezelésében. Egyfelől az AU felelős elsődlegesen Afrika biztonságáért, így egy-egy válság kialakulásakor nekünk kell elsőként reagálni, amíg az ENSZ képes beavatkozni. Másfelől, bár fontosnak tartjuk a szubszidiaritás elvét a különböző kérdések megoldásában, de a Száhel-övezet kiterjedése miatt azt nem lehet az afrikai regionális szervekre bízni, hatékonyan az AU tud fellépni”.

2012 decemberében az ENSZ felkérte a tagállamokat a terrorista szervezetek elleni küzdelemre, amelynek köszönhetően többek között Franciaország, az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország is beavatkozott a konfliktusba. Az ENSZ-nek és szövetségeseinek 2015-ben sikerült békeegyezményt aláíratnia a tuareg csoportokkal, akik a békéért cserébe nagyobb önállóságot és a kormányzatban való magasabb részvételt kaptak. A terrorista szervezetekkel nem sikerült érdemlegesen kapcsolatba lépni, így a polgárháborús helyzet  ma is fennáll Maliban és a környékén. Az ENSZ tagállamok továbbra is küldik a katonai egységeket - a legutóbbi halálos támadás 2021 júniusában történt, amikor hat mali és tizenkét német katona vesztette életét egy bombatámadásban. 

download_1.jpg

A háború hatása a társadalomra

A lassan egy évtizede tartó konfliktus a helyi lakosságot is kritikus állapotba sodorta. A háború kitörése előtt Mali GDP-jének 40 százalékát a külföldről beáramló turizmus adta, de a kutatások szerint több mint nyolcezer turizmusban dolgozó mali vesztette el az állását. Egy másik erősen érintett terület a mezőgazdaság, ami Észak-Mali lakosságának megélhetését biztosítja. A kiszámíthatatlan kereskedelmi utak és a folyamatosan növekvő klímaváltozás miatt az itt élő emberek nagy része is mélyszegénységbe süllyedt.

A háború a gazdaság mellett az élet számos területére kiterjedt, úgy mint az egészségügy és az oktatás. Mali területén minden harmadik gyerek szenved alultápláltságtól és évente nagyjából négymillió gyermek nem jut hozzá a megfelelő minőségű és mennyiségű táplálékhoz, aminek következtében a világon az egyik legalacsonyabb a várható élettartam. Míg Magyarországon 78 év, addig Maliban csupán 50 év

A gyerekek, akik csak a lehetőségre vágynak

A rossz életkörülmények és a politikai bizonytalanság miatt a gyerekek 41 százaléka nem tud iskolába járni. Sokukat gyerekkatonának sorozzák be, míg a “szerencsésebbek” az anyagi gondok miatt nem jutnak el az iskolába.

“Ez egy olyan része a világnak, ahol nincs ingyenes általános iskola, tehát a gyerekek nagy része nem tud eljutni az iskolába. Amikor ott tanítottam, azt tapasztaltam, hogy nagyon bizonytalan volt az osztály összetétele - egyik hónapban jöttek, másikban nem”

- mondja Morris Andrea a Közel Afrikához Alapítvány megálmodója, aki 2011 óta tanít, illetve önkénteskedik Maliban.

Az Közel Afrikához Alapítvány oktatást biztosít a Bamako nyomornegyedében álló iskola tehetséges gyerekei számára. “Megismerni, megérteni, segíteni” - olvasható az oldalon az Alapítvány mottója. A program célja, hogy eszköz helyett lehetőséget adjon az ott élő gyerekeknek, akik a rossz életkörülmények miatt nem engedhetik meg maguknak az oktatás luxusát. Az Alapítvány jelenleg közel 140 gyermek tanulását támogatja Maliban és Zambiában, illetve a programjaik keretében fúrtak már kutat ott, ahol nem volt víz az iskola környékén, építettek számítógép termet, sportpályát és mosdókat is.

“Az Alapítvány alapelve, hogy ha hardvert adunk, akkor szoftvert is adunk hozzá. Tehát például ha kutat fúrunk, akkor biztos, hogy utána csinálunk egy használattal kapcsolatos oktatóanyagot is. A hosszútávú fenntarthatóság nagyon fontos a munkánkban” - mondja Andrea.

A tanuláshoz és a biztonságos élethez nemtől, vallástól, születési helytől függetlenül mindenkinek joga van. Egyetlen gyermeknek sem szabadna félelemben élnie. Egyetlen gyermeket sem szabadna megfosztani a tudástól. Hiszen lehet-e addig a helyén a világunk, amíg egy olyan alapvető dolog, mint az oktatás, az egyik gyereknek mindennapi terhet, a másiknak örökké luxust jelent?

Csonkítás, nemi erőszak, gyerekkatonaság és halál - Ki menti meg a gyerekeket Maliban? Tovább
Extremisztán, erdőfürdőzés és a pandémia pszichológiai hatásai - A Pszinapszis konferencián jártunk

Extremisztán, erdőfürdőzés és a pandémia pszichológiai hatásai - A Pszinapszis konferencián jártunk

b_v_0162.jpg

Hogyan tudjuk a válságokat kreatívan kezelni? Milyen pszichológiai hatásai vannak az erdőfürdőzésnek, és mire mutatott rá a társadalmi távolságtartás? A 2021-es Pszinapszis Budapesti Pszichológiai Napokon ezekre is választ kaptunk.

2021.07.25. Borítókép: Bera Viktor, Közgazdász

Kreatív válságkezelés

Írta: Tepfenhart Beatrix

,,A fejlődés és a válság egy tőről fakad: igazán nagy veszteség vagy nyereség csak Extremisztánban létezhet.’’ - Dr. Mérő László

Mérő László matematikus, kutató, tanár előadása rávilágít arra, hogy a válságokat rengeteg módon lehet kezelni. Akár a matematika segítségével is - legyen szó egyéni válságról vagy a társadalom egészét érintő problémról, mint egy gazdasági recesszió vagy a még mindig jelenlévő Covid-járvány. 

Az előadó elsőként Nassim Nicholas Taleb libanoni szerző Fekete Hattyú című könyvére hivatkozott, melyben az író saját tapasztalataira épít. Brókerként alapfeltevése volt, hogy másnap összedőlhet a világ. Ezzel a brókerekre kevéssé jellemző stratégiával évekig veszített a tőzsdén, míg végül 2001. szeptember 11-én hirtelen meggazdagodott. A 2008-as gazdasági válság ismét neki kedvezett. Egy fatalista, de működő logika nyilvánult meg Taleb stratégiájában: „Átlagisztán” és „Extremisztán” világa került szembe egymással

Amikor megbecsüljük az átlagtól való eltérést például egy olyan kérdésben, hogy mennyit él átlagosan, aki 90 évnél többet él (93 évet), akkor nem tévedünk hatalmas léptékeket. Amikor azonban azt akarjuk megítélni, mennyi pénze lehet átlagosan egy 5 milliárd fölötti vagyonnal rendelkező magyarnak, már sokkal tanácstalanabbak vagyunk (22 milliárd). Míg a magasságnak vannak biológiai korlátai, addig a gazdasági életben sokkal nehezebben adhatók meg határok. Belátható hát, hogy a biológiai, fizikai élet Átlagisztánban zajlik, a gazdasági életben azonban nem ugyanezek a szabályok érvényesülnek. 

Átlagisztán birodalmában fontos és célravezető a szabálykövetés, a komformizmus. Ilyen környezetben az okos ember előre tudja jelezni a jövőt: az elmúlt évszázadokban ez volt a fejlődés motorja. Taleb szerint Extremisztánnak is vannak törvényszerűségei, csak még nem ismerjük őket. Extremisztán matematikája másra való, mint Átlagisztáné: a dolgok itt nem jelezhetők előre. Itt a „fantázia az úr”, hasznos tulajdonság a szkeptikusság, az értelmes nonkonformizmus. Extremisztán alapelve az antifragilitás: a negatív tapasztalatokból és hatásokból is tudni kell építkezni. 

Ezek fényében Mérő László így nyilatkozott az: ,,Nagyon kicsi és nagyon nagy kockázatokat érdemes vállalni, közepeseket nem’’. Extremisztán okos tagja tisztában van vele, hogy a jövőt közelítőleg sem lehet előre jelezni - de tud alkalmazkodni hozzá: bármikor, bármire konvertálható tudása van. 

Ha kíváncsi vagy, milyen előadások voltak még az idei Pszinapszison, és kik voltak a főszervezői, olvasd el a többi cikkünket is! 

Erdőfürdőzés

Írta: Belayane Najoua

“Az erdőfürdőzés megnyugtat és megerősít. Segíthet abban, hogy magad mögött hagyd a hétköznapok feszültségét, majd megújulva, feltöltődve térhess vissza ahhoz, ami fontos számodra. Abban is támogathat, hogy egy erős védekezőrendszerrel, rugalmasan reagálhass az élet kihívásaira.” - Bach Éva

Az erdőfürdő, más néven shinrin yoku egy éber, tudatos megmerítkezés a természetben, melynek során kapcsolódunk a természethez és önmagunkhoz, miközben mély, különleges felismeréseket teszünk saját magunkkal és  a világgal kapcsolatban.

t_t_0005.jpg

Kép: Taxner Tünde, Közgazdász

Az erdőfürdő egy tudományosan megalapozott, japán eredetű módszer a városi életmód, a stressz és a digitalizáció okozta testi-lelki ártalmak megelőzésére, kezelésére. 

A gyakorlatban az erdőfürdőzés során maximum három kilométeres távot sétálnak a résztvevők az erdőben, miközben olyan meghívások és megosztókörök váltakoznak, amelyek a megnyugvást, lelassulást és a természethez való kapcsolódást segítik. A neve ellenére tényleges fürdőzés ritkán történik, ezt átvitt értelemben kell érteni. Első hallásra nehezen lehet elképzelni az erdőfürdőzést és a vele járó teljes megnyugvást, ezért a legjobb, ha nem csak elképzeljük, hanem mi magunk is kipróbáljuk. 

Környezetpszichológia: tér és idő a koronavírus idején 

Írta: Szabó Judit

,,A pandémia bebizonyította, hogy az emberiség alkalmazkodó kapacitása végtelennek tekinthető” - Prof. Dr. Dúll Andrea

Nem lesz már ugyanolyan az élet, mint a Covid előtt, új normalitás jön létre - hallhatjuk sok felől. De mik ezek a változások? Tényleg a pandémia hívta őket életre? Professzor Dr. Dúll Andrea előadásának e két központi kérdését környezetpszichológiai oldalról válaszolta meg.

b_v_0119_1.jpg

Kép: Bera Viktor, Közgazdász

A környezetpszichológiában alaptézis, hogy az egyetlen közvetlen kapcsolatunk a külvilággal az észlelés. ,,Ez egészen konkrétan értendő, hiszen ahogy a világot felfogom, az a világgal való energiacsere módján történik meg, így ez természeténél fogva nem tudatosul: ezek az ambiens, vagyis körülölelő ingerek”. A napi rutin feladatokra azonban jelentős figyelem helyeződött a vírushelyzet és a  szabályozások miatt: például egyetlen szemüveges ember sem felejtette el, hogy az orrán van a szemüveg, hiszen a maszk miatt állandó párásodással küzdöttünk. Ez a tudatosulás megjelent az ízlelés és szaglás gyengülése miatt, valamint a testtudatosság is előtérbe került: fizikai távolságtartás a többi embertől vagy fókusz a kezünkön, a rendszeres kézfertőtlenítés. Mindez oda vezetett, hogy az egyébként saját természetükből adódóan nem tudatosuló helyzetek tudatosultak. Itt érkezünk el az ötvenmilliós kérdéshez: vajon vissza tudunk-e lépni a vírus  előtti szociofizikai kontextusunkba?

b_v_0090.jpg

Kép: Bera Viktor, Közgazdász

A társadalmi távolságtartás (az ún. social distancing) ellenére továbbra is igaz, hogy soha nem vagyunk egyedül: hagymaszerűen körülvesz minket a környezeti kontextus: a család, az iskola, a munkahely… Ez a társadalmi távolságtartás egyfajta tudatosuláshoz vezetett: a pszichológusoknak sok munkája akadt a betegek kiközösítése, stigmatizáció, pszichológiai távolságtartás miatt. Minden környezetben zajló emberi kapcsolatunk alapja a külvilággal való észlelési kapcsolatunk, ez azonban nem tudatosul. Az embertársaink jelenléte viszont igen, így a helyzettel vagy környezettel való elégedetlenségünket és frusztrációnkat a többi emberen töltjük ki.

A vírushelyzethez kapcsolódó eszmélésünk a tömegközlekedés közbeni tevékenységünkben is kimutatható. Nyomkodjuk a kütyüket, zenét hallgatunk, könyvet vagy újságot olvasunk - ezek a pótcselekvések mind annak a társadalmi megoldásnak a manifesztálódásai, hogy sokan vagyunk. Ez a tömegérzés már évekkel korábban is működött, csak most eszkalálódott: ha nem tudjuk fizikai távolsággal kompenzálni a sűrűséget, akkor pszichológiailag tesszük.  Vagyis a legtöbb változás már a covid előtt jelen volt, csupán a tudatosulásunk miatt kaptak most kiemelt szerepet és figyelmet.

Extremisztán, erdőfürdőzés és a pandémia pszichológiai hatásai - A Pszinapszis konferencián jártunk Tovább
Mesék felnőtteknek, a negyedik trimeszter és kapcsolódás a testünkhöz - A Pszinapszis Budapesti Pszichológiai Napokon jártunk

Mesék felnőtteknek, a negyedik trimeszter és kapcsolódás a testünkhöz - A Pszinapszis Budapesti Pszichológiai Napokon jártunk

daniel-kempe-a0z66oomlhu-unsplash.jpg

Mi a te életjeled? A Pszinapszis Budapesti Pszichológiai Napok szervezőinek a segítés, nekünk pedig az írás. A Pszinapszis médiapartnereként részt vettünk a július 9-11. között tartott online konferencián, hogy nektek is átadhassuk a legérdekesebb gondolatokat. Tudósításunk első részében olyan előadásokról számolunk be nektek, amelyek a pszichológia egy-egy különleges szeletét hozzák közelebb hozzánk.

2021. 07. 20. Írta: Taxner Tünde, borító: Daniel Kempe, Unsplash

Fészekrakás lélekben

Az életünk egyik legfontosabb szereplője egy olyan ember lesz, akit nem ismerünk. – Dr. Borsné Szlávecz Dorina

Az anyaság nem akkor kezdődik el, amikor megszületik a gyermekünk. A várandósság lelki folyamatai legalább annyira meghatározóak a lelki fészekrakás során, mint a babakocsi-vásárlás vagy a méh tágulása. (A méhünk az egyetlen szervünk, amely képes önmaga 150-szeresére növekedni – ez az élet bölcsője). Az édesanya már akkor kötődni kezd a magzathoz, amikor még nem látta, csak érzi magában növekedni. 

Dr. Borsné Szlávecz Dorina pszichológus egyik kedvenc témája a várandós nők felkészítése az anyaságra és a szülésre. Előadásában laza stílusban, mégis összeszedetten és logikusan felépítve mutatta be számunkra a várandósság lelki oldalát. Szerinte a felkészülés első lépése, hogy feltárjuk a kapcsolatunk a nőiségünkkel. Például hogyan fogjuk fel a menstruációt: lehetőség arra, hogy gyermekünk legyen és a biztos jele a  termékenységnek vagy csak kötelező nyűg? A pszichológus szerint „ha van róla információnk, biztonságérzetünk is van”.

Az első trimeszter az elfogadás és a korábbi élet elengedése köré épül, amit a médiában közvetített egyoldalú kép megnehezíthet. „A magzat is érez, és egy idő után lát is, szóval nagyon nagy felelősség van a kismamán, főleg, ha azt látja, hogy ezt csak boldogan lehet megélni. Azzal tesszük a legjobbat, ha önazonosak vagyunk” – mondja az előadó.

anna-hecker-wqcq6odwpxu-unsplash.jpg

Kép: Anna Hecker, Unsplash

A második trimesztert mézesheteknek is nevezik: általában elmúlik a rosszullét, és a magzat nemére is fény derül. Tabutéma, hogy mi játszódik le azokban a nőkben, akiket csalódásként érint a magzat neme - a pszichológus szerint ez egy újabb alkalom arra, hogy az anya bűntudatot érezzen. Fontos azonban végiggondolni leendő anyaként, hogy miért pont őt kaptuk, miért pont ő választott minket. Ezután következik az elengedésről szóló harmadik trimeszter, majd a szülés. Az, hogy hogyan érkezünk a világra, nagy hatással van az egész életünkre – hangsúlyozta az előadó is.

A várandósságban nagy perspektíva van, hogy az önismeret terén felkészüljünk az anyaságra. Ha önbizalommal telve állunk neki, sokkal nagyobb lehetőségünk van arra, hogy megoldjuk a helyzeteket.

Ugyanez igaz a szülés utáni első három hónapra, vagyis a negyedik trimeszterre is. „Szeretném, hogy a nők bátran kérjenek segítséget, hogy tudják, ez nehéz időszak lehet” – mondta Borsné Szlávecz Dorina. 

Kérdezhetnétek, hogy miért nem szól ez a cikk azoknak, akik nem szeretnének gyereket. Számotokra is tolmácsolok egy üzenetet az előadásból: „Nem csak gyermekeket tudunk teremteni, hanem mást, például projekteket, alkotásokat is. Aki nem akar, csak a környezet nyomására ne legyen anyává.”

Idő a testnek, idő a léleknek

Számomra az élet maga a mozgás. Az életjel számomra a táncban jelenlevést jelenti. – Szamosi Judit

Szamosi Judit motivációja, hogy tánccal, mozgással a Testidő önismereti csoportok résztvevői közelebb kerüljenek saját testükhöz és lelkükhöz. „A technológia világában megélhetjük azt, hogy inkább a fejünkben, gondolatainkban élünk, de ebből érdemes kilépni és megérkezni a testünk idejébe” – mondja a pszichológus. A testtudati, mozgás- és táncalapú önismereti munka, amiről Judit előadása szólt, a művészetterápia egyik típusa. „Közös tényező, hogy a lélektani alkotómunka jellemzően kreatív alkotófolyamaton megy keresztül. A vágyaink, érzelmeink kifejezése elsősorban szimbolikus módon jelenik meg.”

Hogy ez mit is jelent, Martha Graham 1930-as szólójában pontosan megfigyelhető. Milyen érzéseket kelt bennetek a tánca?

A 30-as évektől úttörő modern tánc a klasszikus balett kötöttsége után lehetővé tette a spontán, expresszív, kreatív önkifejezést. Az érzelemkifejező mozgás a műfaj kulcsa, amit az önismereti terápiában is alkalmaznak. Judit és társai önismereti csoportjaiban tánccal és mozgással fejleszthetőek a szociális készségek, hiszen a csoporttagok egymással folyamatosan interakcióban állnak, és az érintésnek központi szerepe van. A résztvevők megtapasztalhatják, milyen az itt-és-mostban jelen lenni, növelhetik önelfogadásukat, és szabadon mozoghatnak egy empatikus, elfogadó légkörben. „Ahogy egyre mélyül a figyelmünk, egyre jobban át tudjuk élni a gondolatoktól mentes, közvetlen testi tudatosságot” - mondta előadásában Szamosi Judit.

johnny-mcclung--0gcr_pp0yc-unsplash.jpg

Kép: Johnny McClung, Unsplash

A mese mint erőforrás és terápiás lehetőség

A gondolkodás, az érzelmi élet és az életmód nagymértékben meghatározza, hogy milyen betegségeink lesznek. – Csóka Judit

A történetek a kezdetektől fogva velünk vannak, a népmesék és a mítoszok pedig tartalmazzák az egyetemes emberi bölcsességet. Mesével segíteni lehet szív- és érrendszeri vagy daganatos betegségben szenvedő betegeknek – legalábbis ellazulni, felszabadulni és felszabadítani az érzelmeket. Csóka Judit pszichológus és meseterapeuta, rendszeresen tart meseterápiás foglalkozásokat kardiológiai osztályon, pszichiátrián és daganatos betegeknek, valamint több meseválogatása is megjelent már. 

Nem voltál még olyan konferenciaelőadáson, ahol felváltva beszélt, énekelt, gitározott és mondókázott az előadó? Korábban én sem, de a meseterápiának mindez fontos eleme. Olyan betegek számára, akik a barátságtalan kórházi közegben, félelmekkel és szorongással telve élnek, felszabadító érzés együtt kánonban énekelni, mondókázni és mesét hallgatni. Mesehallgatáskor ugyanis egy módosult tudatállapot jön létre: ellazul a test, de közben a szellem éber marad. „A belső képek áramlása létrehoz egy meditatív állapotot” – mondta az előadó.

Nagyon jó élmény, hogy amikor mesélni kezdek, mindig csönd lesz. Összehangolódnak a csoporttagok, és egy különleges erőtér jön létre.

Emiatt a mesék nemcsak a betegek, és a közhiedelemmel ellentétben nemcsak a gyermekek, hanem az egészséges felnőttek számára is gyógyírként szolgálnak. Ha nem foglalkozunk a saját mentális és testi állapotunkkal, és csak kifelé irányítjuk a figyelmünket, betegségek alakulhatnak ki. „Sokan élnek állandó aggódásban, szorongásban, ami egy idő után megváltoztatja a testi-lelki állapotunkat”. Csóka Judit kiemelte, hogy a test sokszor már tiltakozik a rengeteg munka ellen, de annyira elveszünk a mindennapok stresszes sodrásában, hogy észre sem vesszük. Ilyenkor a mesehallgatás lehetőséget teremt a megtorpanásra, az önreflexióra, és ha csoportos foglalkozáson veszünk részt, még egy közösségi élményt is nyerhetünk. „Más csoportokon kimondjuk, hogy mit érzünk, és kész. Itt kapunk is érzéseket” – mondta Csóka Juditnak az egyik mesecsoport résztvevője.

Mesék felnőtteknek, a negyedik trimeszter és kapcsolódás a testünkhöz - A Pszinapszis Budapesti Pszichológiai Napokon jártunk Tovább
“Magyarországon a nemi erőszak áldozatainak kétharmada ismeri az elkövetőt” - Héjja Anna pszichológussal beszélgettünk

“Magyarországon a nemi erőszak áldozatainak kétharmada ismeri az elkövetőt” - Héjja Anna pszichológussal beszélgettünk

hand-1832921_1920.jpg

A szexuális bántalmazás lakóhelytől, anyagi helyzettől, szocioökonómiai státusztól, iskolázottsági szinttől és szexuális orientációtól függetlenül érinti az elszenvedőket. Héjja Annával, a Corvinus pszichológusával a szexuális bántalmazásáról és a társadalmi felelősségvállalás lehetőségeiről beszélgettünk. Hasznos tanácsok és információk a tabunak számító témában. 

2021. 07. 12. Írta: Hegedüs Kata, borítókép: ninocare, Pixabay

Mi számít szexuális bántalmazásnak vagy zaklatásnak?

A Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesülete, melynek célja, hogy fellépjen a nők és a gyerekek ellen elkövetett párkapcsolati és családon belüli erőszakkal szemben a következőképp fogalmazza megy a szexuális bántalmazást: szexuális zaklatásnak számít minden olyan szexuális vagy romantikus közeledés és megnyilvánulás, ami sértő, zavaró, megalázó vagy ellenséges közeget teremt az áldozat számára. Szexuális zaklatás történhet többek között az utcán, iskolában, munkahelyen, buliban, táborban; elkövetheti egy-egy személy vagy egy egész csoport is.

image_3_4.pngKép: Héjja Anna

“Én úgy csoportosítanám, hogy van az erőszak, és azon belül is vannak a szexuális erőszaknak alcsoportjai. Például a nem kívánt szexuális cselekedetre való kényszerítés, a nemi erőszak, az online szexuális zaklatás, intim testrészek nem kívánt érintése. Ugyanakkor ehhez az alcsoporthoz tartozik az is, hogy másokat szexre kényszerítenek, valamint egy modernebb bántalmazási forma, a bosszú pornó is. A nemi erőszak bűncselekménynek számít, viszont lényeges, hogy a nemi erőszak definíciója más a BTK szerint, mint a pszichológiai szempontból” - mondja Héjja Anna.

A 2003. évi CXXV. törvény a vonatkozó európai uniós irányelveknek megfelelően a zaklatást olyan, az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartásnak tekinti, amelynek célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása. - Btk. 222. § Zaklatás

Miért fontos, hogy jobban beépüljön a köztudatba, mi a szexuális bántalmazás?

Egy létező bántalmazási formáról van szó, és ahhoz képest, hogy milyen súlyos probléma, még mindig keveset beszélünk róla. “Azt gondolom, hogy erről nem lehet eleget beszélni. Sajnos rengeteg sztereotípia és több évezredes tabu van a szexuális bántalmazás körül.

Nem egyszer halljuk, hogy a szexuális bántalmazás olyan esetekben történik, amikor egy lány kihívó öltözékben, egy kicsit spiccesen sétál este, a sötétben, és egy ismeretlen ember a falhoz nyomja, és megerőszakolja. Ez egy nagyon nagyon ritka szegmense a nemi erőszaknak. Magyarországon a nemi erőszak áldozatainak kétharmada ismeri az elkövetőt. - mondja a pszichológus.

Héjja Anna kiemeli, hogy “a szexuális bántalmazás lakóhelytől, anyagi helyzettől, szocioökonómiai státusztól, iskolázottsági szinttől és szexuális orientációtól függetlenül mindenhol jelen van, éppen ezért fontos, hogy több figyelmet kapjon. Főként a COVID-19 ideje alatt egyébként is riasztó családon belüli erőszak érintettségi adatait a pandémia sajnos csak tovább rontotta.”

image_5_3.png

Képek: What were you wearing? Kiállítás az Arkansasi Egyetemen 2013-ban, design: Jen Brockman

A bántalmazás esetén joga van minden áldozatnak a segítségre, de sokszor az áldozat közvetlen környezete nem feltétlen tudja, hogy hogyan kell kezelni az ilyen szituációkat. Héjja Anna úgy véli, az áldozatokat így tudjuk támogatni:

“Az első és az egyik legfontosabb teendő, hogy hiszünk nekik. Ez egy nagyon triviális dolognak hangzik, de egy ilyen helyzetben rengeteget segít, ha végig hallgatjuk, és elhisszük, amit az adott barátnő vagy barát mond. Ha lehetőségünk van rá, felajánlhatunk neki egy számára biztonságosabb környezetet, akár átmenetileg, például a kanapénkat átmeneti szállásként.”

A magyar áldozatok számára elérhetőek nagyon hasznos honlapok, valamint vannak ingyenesen hívható anonim segélyvonalak, amiket el lehet érni, ezeknek az ajánlása szintén kulcsfontosságú. Fontos tudnivaló, hogy nemi erőszak esetében az áldozat tehet feljelentést, amit egy büntetőjogi eljárás követ. Ilyen esetben érdemes minél hamarabb a témához értő jogászhoz segítségért fordulni. Ha a barátunk, ismerősünk, családtagunk nemi erőszak áldozata lett, akkor javasolt olvasnunk arról, mik azok a lépések, amiket megtehetünk az ő és védelmében és segítésében. Javasolt például, hogy orvost keressen fel, amiben nagy segítséget jelenthetünk számára támogató jelenlétünkkel.

image_4_2.png

“A segélyvonalakon keresztül nemcsak az áldozatok, hanem más érintettek, például barátok, családtagok is tudnak szakértő segítséget kapni. Kiemelném, hogy áttételesen érintett lesz az áldozat környezete is, ezt szekunder viktimizációnak is hívják. Főként a nemi erőszakot követően, az áldozatoknak és az áldozatok bizalmasainak egy nehéz időszak következik  az életében, és tanácsos szakértői segítséghez fordulni” - tanácsolja a pszichológus.

Segélyvonalak:

- Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat: 06-80-20-55-20 (0-24)

- NANE Egyesület segélyvonal: 06-80-505-101 (hétfő, kedd, csütörtök és péntek este 18:00 - 22:00 óra között, szerdán 12 és 14 óra között)

- Patent Egyesület jogsegélyszolgálat: 06-70-220-2505 (szerdánként 16:00 - 18:00 és csütörtökönként 10:00 - 12:00 óra között érhető el)

- Ökumenikus segélyszervezet

Egyetemi hallgatóként hogyan tudunk társadalmi felelősséget vállalni?

A legapróbb lépés is sokat tud jelenteni, például, hogy egy nemi erőszakot érintő viccen nem nevetünk a többiekkel. - Héjja Anna

“Egyéni szinten jelentős prevenciót tud jelenteni a kölcsönös odafigyelés. Fontos közbelépni, ha észrevesszük a környezetünkben valakin, hogy hirtelen fogyott, depressziósnak tűnik, kevésbé koncentrált. Sokszor ugyanis az erőszakos események túlélői egyáltalán nem beszélnek a velük történtekről, hanem csak viselkedésük megváltozásából vehető észre, hogy bajban vannak.”

Ilyen esetekben ismertető jelek lehetnek, ha például ha az érintettnek hirtelen változik a testsúlya, az étkezési szokásai, levert, szótlanabb, figyelmetlen, akár teljesen visszavonul, nem jön el a szokásos találkozásokra, szert kezd használni, vagy a korábbi szerhasználati szokásain változtat.

Vannak különböző érdekképviseleti lehetőségek is. Például el lehet menni tüntetésekre vagy alá lehet írni szexuális bántalmazás elleni petíciókat. Illetve lehet adománnyal támogatni a segélyvonalakat, hiszen a Magyarországon elérhető segélyvonalak zöme adományokból, pályázatokból tudja finanszírozni a működését.

Melyik korosztályban érdemes először felhívni a figyelmet a szexuális bántalmazásra?

“Mivel a bántalmazás egy mély gyökerű dolog, és a kölcsönös tisztelet hiányán alapszik, nem lehet elég korán kezdeni a prevenciót sem, tehát akár az óvodai nevelés fontos részét képezheti a kölcsönös tiszteletre, érdekképviseletre való nevelés. Egyre ijesztőbb adatok mutatják, hogy a mai gyerekek már tíz éves kor körül eljutnak el 18+-os tartalomhoz” - magyarázza Héjja Anna.

Mivel az erőszak kérdése rendkívül szerteágazó, társadalom-, valamint kultúrpolitikai téma is, nagyon nehéz róla beszélni, akárcsak ha arra gondolunk, hogy milyen sok helyen legitimizált, sőt, kívánatos dologként van feltüntetve, mint például a pornóban.

Kiszolgáltatott korosztálynak számítanak a gimnazisták is Héjja Anna szerint, hiszen legtöbben ezekben az években esnek át az első párkapcsolaton, ami akár lehet erőszakos is. “Ez egy társadalompolitikai kérdés, éppen ezért, fontos, hogy különválasszuk a szexuális erőszakot a szextől, és hangsúlyozni kell a fiatal korosztálynak, hogy jelezzék, ha erőszakot tapasztalnak.”

“Magyarországon a nemi erőszak áldozatainak kétharmada ismeri az elkövetőt” - Héjja Anna pszichológussal beszélgettünk Tovább
,,Hozzuk el a pszichológiát az emberek otthonába!’’ – A Pszinapszis pszichológiai napok főszervezőivel beszélgettünk

,,Hozzuk el a pszichológiát az emberek otthonába!’’ – A Pszinapszis pszichológiai napok főszervezőivel beszélgettünk

pszinapszis_bori_to_ke_p.jpg

Mérhetetlen lelkesedés, nyitottság, izgalom – leginkább így tudnám jellemezni a beszélgetésemet a Pszinapszis főszervezőivel. A Budapesti Pszichológiai Napok egy nagymúltú rendezvény, amely minden évben egyre magasabb színvonalon, egyre színesebb programmal képezi a hazai pszichoedukáció fontos részét, a főszervezők pedig már hónapok óta gőzerővel készülnek az idei eseményre. 

2021. 07. 06. Írta: Tepfenhart Beatrix, borítókép: pszinapszis.com

A Pszinapszis a pszichológia fesztiválja, amit 25. alkalommal szervez meg a nagyrészt egyetemisták alkotta stáb. Idén, a járványhelyzetre való tekintettel, a rendezvény online formában valósul meg július 9-11. között, azonban a főszervezők és a mögöttük álló, közel 85 fős csapat az összes kreativitását, szívét-lelkét beleteszi abba, hogy az esemény ilyen körülmények között is élvezhető és tartalmas legyen.

barocsi_benjamin.jpgKép: Barócsi Benjámin, készítette: Zsirai Laura Borbála

Horváth Rita és Barócsi Benjámin az idei háromnapos fesztivál fő koordinátorai. Mindketten már több éve kiveszik a részüket a szervezésből és a lebonyolításból egyaránt: voltak stábtagok, stábvezetők, az elmúlt kilenc hónapban pedig főszervezőként tevékenykedtek. Ez a lépcsőfokról-lépcsőfokra menetelés mindkettejük számára hasznosnak bizonyult, hiszen így minden funkcióba betekintést nyertek, minden pozícióról tudják, hogy mivel jár - a főszervezői lét mégis mindegyiktől merőben eltér. ,,Mostanra meg kellett tanulnom, hogy nem lesz olyan konkrét feladatom, hogy arrébb kell tennem egy széket a rendezvényen. Nekem a stábvezetőket kell koordinálnom, megkérni őket, hogy csinálják meg helyettem’’ – osztja meg tapasztalatait Benji, aki eddig a logisztikai stáb tagja volt, olyan felelősségi körökkel, mint a technikai háttér biztosítása vagy a helyszíni teendők lebonyolítása. 

Akkoriban, stábtagként egyikük sem gondolta volna, hogy a 25., jubileumi alkalom majd az ő irányításuk alatt zajlik.

Amikor idejöttem, nem gondoltam volna, hogy ilyen sokáig itt leszek, ahogy azt sem, hogy a Pszinapszis ennyire az identitásom része lesz. Mára már a távolabbi ismerőseim is tudják rólam, hogy a Budapesti Pszichológiai Napok az én kezem alatt fut. Fontos visszacsatolás, hogy tudják és látszik: szívvel-lélekkel csinálom. – mondja Rita.

horvath_rita.jpgKép: Horváth Rita, készítette: Zsirai Laura Borbála

A főszervezők feladatköre a fesztivál sokszínűségéből adódóan nagyon sokrétű, éppen ezért kiemelték, mennyire jó, hogy kettős megoszlásban viszik ezt a szerepet: ,,A munka során nagyon jól kiegészítjük egymást, Benji a technikai vonalat viszi, ebben van hatalmas háttértudása, én pedig a kommunikáció fókuszú dolgokért felelek’’. Arra is kitértek, hogy nemcsak a külső, hanem az egymással való kommunikációban is rengeteget fejlődtek, hiszen nem csúszhat el egy rendezvény azon, hogy a főszervezők és a stábtagok között nem történik meg az információcsere.

Az őket támogató csapat 83 főt számlál, ez pedig másfélszer annyi szervezőt jelent, mint négy évvel ezelőtt. A háttérmunkát tekintve a változás nem csupán annyiból állt, hogy a szervezők száma megnövekedett, hanem számos más, belső menedzsment fókuszú újdonság övezi az eseményt. ,,Régi álmom volt, hogy megvalósuljon a tudásmegosztás a stábok között - ez idén végre elindult különböző tréningek révén’’ – mondja Benji. A munka már ősz eleje óta folyik annak érdekében, hogy idén megvalósulhasson a Pszinapszis, a rendezvény főcíme, tematikája pedig már akkor eldőlt: Életjel.

Az én életjelem a segítés - nagyon fontosnak tartom, hogy ne csak egy háromnapos rendezvény legyünk az évben, hanem a fennmaradó időben is segítsünk a pszichoedukációval abban, hogy közérthetővé tegyük a pszichológiát, ami minden egyes napunkat behálózza.

– fejti ki Benji, amikor arról érdeklődöm, hogy számukra mit jelent az idei tematika. Rita a saját fejlődését emeli ki, amely a főcímbejelentő videóban is elhangzik, és szerinte leginkább jellemezte ezt az elmúlt, mindenki számára különös időszakot.

Az idei évben kiemelt figyelmet szentelnek a koronavírus-járvány okozta kialakult helyzetnek és a pszichológiai hatásainak. A bezártság, a rengeteg újdonság és változás, ami az elmúlt 1,5 évben az életünket jellemezte, átformálta normáinkat, hozzáállásunkat - a szervezők számára az Életjel ezen tanulságok feldolgozását és elraktározását jelenti.

A legnagyobb dilemma természetesen az volt, hogy milyen alakot öltsön 2021-ben a rendezvény. A járványügyi szigorú korlátozások kereszttüzében a szervezőcsapat úgy döntött, idén csak online keretek között találkoznak majd a látogatókkal, hiszen ez volt az egyetlen forma, amire már hónapokkal ezelőtt is biztos opcióként lehetett tekinteni.

Természetesen, ha ma kellene döntenünk, akkor személyesen bonyolítanánk le mindent, de nem akartuk, hogy a tavalyihoz hasonlóan másfél héttel az esemény előtt mindent le kelljen mondani egy szabályozásnak köszönhetően, és ezzel kárba vesszen a stáb nagyon kemény, több hónapos munkája.

A résztvevők az idei évben az Életjel köré felépített szakmai előadásokon hallhatnak többek között mentális egészségmegőrzésről, krízis utáni újrakezdésről, egészségpszichológiáról, azonban ezeken a pszichológiai témájú előadásokon kívül számos más vonzata is van a rendezvénynek, ami igazán színessé teszi: lesznek kiscsoportos műhelyfoglalkozások, relax programok és kulturális szegmensek is. Fő cél volt, hogy a látogatók ne egy (mostanra megszokottá és unalmassá vált) Zoom-meetingre üljenek be, hanem élményközpontú esemény jöhessen létre, ahova az ember tényleg feltöltődni jön. ,,Úgy érzem, hogy úgy lesz teljes körű és a főcímhez illeszkedő az egész projektünk, ha az egész programkínálatot nézzük. Az Életjel nem kizárólag csak a szakmaiságról szól, az Életjelben benne van mindaz, amit át akarunk adni: az öngondoskodás fontossága, a kultúra megőrzése is’’ – emeli ki Horváth Rita.

Bár az összes szervező a Pszichodiák Alapítvány önkénteseként ügyködik azon, hogy a rendezvény évről-évre létrejöhessen, mégsem úgy tekintenek a Pszinapszisra, mint egy fizetéssel nem járó munkahelyre.

A Pszinapszis főszervezői pozíciója simán felér egy fizetetlen másodállással, sőt, azonban én soha nem ezt a meglátást helyeztem középpontba. A Pszinapszis megtanított arra, hogy határozott és magabiztos legyek a vezetői pozíciómban, és ez egy remek lehetőség volt arra is, hogy kipróbáljam magam olyan dolgokban, amiket mások csak a valódi munkaerőpiacon tapasztalnak majd meg. - mondja Rita.

Benji azt is megosztotta, hogy öt évvel ezelőtt még pszichológus hallgatóként kezdte a Pszinapszisos pályafutását, de egy nagyon széles palettára nyílt rálátása a pszichológián túl is, így mostanra az IT szakterületén dolgozik.

Nekem a Pszinapszis és azon belül a Logisztika stáb volt az, ami elvetette a magját annak, amivel most foglalkozom. Bele kellett tanulnom, de elképesztő érzés, hogy mostanra én vagyok az, aki ebben átadja a tudását másoknak.

Éppen ezért mindketten úgy érzik, hogy rengeteget kaptak ettől a rendezvénytől, és ha arra gondolnak, hogy ennek a főszervezői forgatagnak néhány napon belül vége, akkor kicsit elönti őket a szomorúság is. ,,Nagyon várjuk a rendezvényt, hatalmas izgatottság van bennünk, ami egy kis félelemmel keveredik, de még nem fogtuk fel, hogy ennek az egésznek mindjárt vége’’ – mesélik, amikor rápillantanak a honlapon található számlálóra, ami rohamosan pörög.

A 25. Pszinapszisra már kaphatók a jegyek, illetve egy közös nyereményjátékunk is indult, amire július 7-ig nevezhettek. Nagy öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy idén a Pszinapszis médiapartnereként a Közgazdász Online újságírói részt vehetnek az eseményen. Beszámolóinkért kövessétek a Facebook-oldalunkat!

,,Hozzuk el a pszichológiát az emberek otthonába!’’ – A Pszinapszis pszichológiai napok főszervezőivel beszélgettünk Tovább
Polgári aktivizmus az egyetemeken? - Társadalmi felelősségvállalás a Corvinuson

Polgári aktivizmus az egyetemeken? - Társadalmi felelősségvállalás a Corvinuson

red_rebell_xr_2.jpg

Nyitott tudomány, fenntarthatóság, erkölcs és önzés - ezek írják le legjobban a társadalmi felelősségvállalást Dr. Kiss Gabriella egyetemi docens és Nyírő Fanni, az Extinction Rebellion Hungary aktivistája szerint. Eltérő világokban dolgoznak, mégis hasonlóan gondolkodnak az egyetemi és a polgári társadalmi felelősségvállalásról. Mennyire függ össze a klímaválság a társadalmi felelősségvállalással? Van-e kapcsolat az egyetemek és az aktivista mozgalmak között? 

2021. 07. 01. Írta: Belayane Najoua és Szentkirályi Lili  

nyiro_fanni.jpgKép: Nyírő Fanni

“Számomra a társadalmi felelősségvállalás egyszerre jelenti az erkölcsös viselkedést és az önzést, hiszen a társadalmi felelősségvállalással együtt a klímaválság is annyira a jelenünk részévé vált, hogy most már nemcsak az unokáinkról szól, hanem rólunk is. Ha teszünk érte, akkor nemcsak értük, hanem magunkért is cselekszünk” - mondja Nyírő Fanni, az Extinction Rebellion aktivistája.

A társadalmi felelősségvállalás egy gyakran hangoztatott fogalom, a vállalat, az egyén és az intézmények részéről is, ám mindegyik szereplőnek mást jelent. “Egyetemi szemszögből nézve a társadalmi felelősségvállaláshoz szorosan kapcsolódik az open science, azaz a nyitott tudomány fogalma, hiszen a teljes hozzáférhetőség és átláthatóság teszi lehetővé, hogy az egyetemeken végzett kutatásokból a társadalom egésze profitáljon, és az egyetemek nem saját magukat, hanem a társadalmat szolgálják” - mondja Dr. Kiss Gabriella egyetemi docens, a Corvinus Science Shop oktatói közösségének tagja.

dr_kiss_g.jpgMilyen szerepet tölt be az aktivizmus?

Kép: Dr. Kiss Gabriella

Az Extenction Rebellion (rövidítve XR), aminek Fanni is tagja, egy nemzetközi környezetvédelmi mozgalom. 2018-ban indult az Egyesült Királyságból, azóta 650 különböző XR csoport alakult 45 országban. 

“Mind a nemzetközi, mind a helyi szinten elutasítjuk a hierarchiát: nincsen alá-fölérendeltségi viszony például a magyar és a brit XR között, illetve itthon, a csoportunkon belül sincs hierarchia, nincsen vezetője a szervezetnek. Ez teszi lehetővé azt is, hogyha esetleg a nemzetközi XR olyat csinál, amivel mi nem értünk egyet, attól teljesen elhatárolódhassunk” - mondja Fanni.

Az XR nem csupán egy környezetvédelmi, hanem egy társadalmi szervezet is: kiáll a társadalmi egyenlőtlenségekért is. Ez többek között azért is fontos, mert a klímaválság a sérülékenyebb csoportokra másként, gyakran sokkal erősebben hat. Ez összességében azt is jelenti, hogy az XR egy interszekcionális környezetvédelmi szervezet.

A Magyarországon működő XR részben eltér a többi nemzetközi szervezettől: amíg más országokban az erőszakmentes polgári engedetlenség a jellemző, itthon ez kevésbé gyakori, hiszen nincsen hagyománya. Ehelyett az XR szívesen szervez megmozdulásokat, akár más környezetvédő szervezetekkel (például a Fridays for Future-rel) együttműködve. Ide tartoznak többek között a tüntetések - legutóbb a Fertő tó védelméért, illetve különböző látványos akciók is, mint például a Die In vagy a Red Rebell.  “A járvány ezeket sajnos egy kicsit ellehetetlenítette, nehéz a hagyományos eszközökkel jelen lenni most a nyilvánosságban, a közbeszédben” - mondja Fanni. 

red_rebell_xr_1.jpg

Az XR jövőjét illetően rengeteg különböző elképzelés, ötlet van, és Fanni bizakodó. “Sajnos az idő nekünk dolgozik, mert a klímaváltozás egyre súlyosabb lesz, és egyre inkább igény lesz a társadalom részéről arra, hogy ezek a szervezetek megmaradjanak és működjenek. Lehet, hogy nem abban a formában, ahogy ma működünk. Lehet, hogy átalakulunk egy civil szervezetté vagy politikai párttá, ha nem is Magyarországon, akár külföldön. Fontos megjegyeznem, hogy bár az XR politikai kérdéssel foglalkozik, teljesen elhatárolódik bármiféle politikai párttól: teljesen függetlenül működik ezektől.”

Az egyetemek szerepe nagyobb, mint gondolnánk

Az egyetemek társadalmi felelősségvállalására jó példa a Corvinus Egyetemen működő Corvinus Science Shop (rövidítve: CSS), ami néhány év alatt több mint száz projektet valósított meg, nyolcszáz hallgató és ötvenöt szervezet bevonásával. Célja, hogy a civil szervezetek, társadalmi vállalkozások, nonprofit szervezetek igényeit beépítse az egyetemi tantárgyakba és kutatásokba, illetve hogy az érintetteknek lehetőségük legyen valódi együttműködést kialakítani. A Science Shop hídként szolgál a hallgatók, az oktatók és a társadalmi szervezetek között.

o_zs0105.jpg

Kép: Örsi Zsanett, Közgazdász

“Az egyetemeknek nagy felelőssége birtokolni a tudást, és meghatározni azt, hogy mit tartanak éppen fontosnak vagy hangsúlyosnak. A kutatási irányok meghatározásánál kulcsfontosságú, hogy az egyetem megfelelően mérje fel, hogy mi lehet releváns és hasznos a társadalom számára. Az etikus kutatási irányok kijelölése után pedig a hozzáférhetőséget is biztosítani kell” - mondja  Gabriella. 

A Science Shopról bővebben egy korábbi cikkünkben olvashattok.

“Egyetértek abban, hogy nagyon fontos, hogy az Egyetem miként adja át a tudást és miként kapcsolódik be a társadalomba. Az Egyetemnek közelebb kellene hoznia a társadalmi felelősségvállalás kérdését a diákokhoz - nemcsak az erre alkotott specifikus kurzusokban, hanem az alapvető, kötelező kurzusokat is át kellene itatni a felelősségvállalás kérdéskörével. Habár egyre több hallgatótársamon veszem észre, hogy foglalkozik a témával, úgy gondolom, hogy az Egyetem feladata is lenne, hogy felkeltse a diákok érdeklődését eziránt” - mondja Fanni. 

A társadalmi felelősségvállalás és a klímaválság kapcsolata

A társadalmi felelősségvállalásnak négy alkategóriája van az általános csoportosítás szerint: környezeti, emberi jogi, emberbaráti és gazdasági. A vállalatok általában három érintetti körre fókuszálnak: ügyfelek, alkalmazottak és a társadalom egésze, mégis az elmúlt néhány évtizedben a vállalati felelősségvállalásban (CSR) is egyre nagyobb hangsúlyt kapott a környezeti felelősségvállalás.

“Részei vagyunk a minket körülvevő környezetnek, melynek legnagyobb rendszere  a természet, éppen ezért felelősséget kell vállalnunk. Ha felelősséggel viseltetünk a körülöttünk lévő világ iránt, akkor megértjük, annak csak egy részea társadalom, azaz az emberek és gazdaság, ennél nagyobb rendszer a természeti környezet” - mondja Gabriella.

Fanni szerint a felelősségvállalást az Egyetemeknek is tudatosabban meg kellene valósítani, és azon szempontok alapján újragondolni a vállalati partnerségeket, hogy melyik cég mennyire figyel és tesz lépéseket a társadalmi felelősségvállalás területén és a klímaváltozás ellen. 

“Azt vettem észre, hogy a karrier fórumokon ezekről a szempontokról ritkán esik szó, miközben kulcskérdésnek kellene lennie, hogy mit tesz a vállalat az ügy érdekében. Ez az egyetemi hallgatók számára is releváns lenne, ugyanis segítene abban a döntésben, hogy melyik vállalatnál szeretnének elhelyezkedni” - mondja Fanni.

Gabriella szerint is fontos, hogy egy egyetem példát mutasson az operatív működése során is. “Például, ha azt tanítjuk, hogy a rövid ellátási láncok fenntarthatóbbak, mint a hosszúak (erről a témáról egy korábbi cikkünkben bővebben olvashatsz - a szerk.), akkor az egyetemi menza is ezt tükrözze a helyi, szezonális ételekkel. Ugyanez vonatkozik például a szívószál esetére. Ha azt tanítjuk, hogy az egyszerhasználatos műanyag káros a környezetre, akkor ne lehessen a büfében műanyag szívószálat és poharat kapni, mert azzal meghazudtoljuk saját magunkat” - mondja Gabriella. 

Az aktivizmus és az egyetemek közös ereje

Az egyetemeket és az aktivizmust gyakran éles határvonallal különítik el - az egyetemi kutatások a falak között, szabályok szerint zajlanak, míg az aktivizmus a tüntetések és polgári mozgalmak eszközeivel valósul meg. A különbségek ellenére óriási lehetőség rejlik a kettő együttműködésében. 

o_zs_0018_1.jpg

Kép: Örsi Zsanett, Közgazdász

“Az aktivizmust az óráimon (Döntési technikák, Decision Techniques on Sustainability Issues - a szerk.) is nagyon szívesen látom - rendszeresen hívok meg civil szervezeteket, hogy részt vegyenek a kurzuson, és a diákokkal együtt dolgozva hozzanak létre valami értékeset. Úgy gondolom, hogy a felelősségre nevelés nem történhet meg úgy, ha csak beszélünk róla. Fontos, hogy a diákok maguk tapasztalják meg, és találják meg azt a területet, illetve azokat a cselekvéseket, amik az ő hatáskörükbe tartoznak” - mondja Gabriella.

“Nagyon jó érzés egy egyetemi tanártól azt hallani, hogy támogatja az aktivizmust, mert az egyetemi éveim során kaptam negatív visszajelzéseket az Extinction Rebellionban végzett munkámmal kapcsolatban olyanoktól, akik a környezetvédelem témájában szakértők. Éppen ezért sokáig úgy tekintettem az aktivizmusra, mint egy egyetemtől teljesen különálló dologra. Viszont most már rájöttem, hogy sokkal szorosabb kapcsolat van az egyetem és az aktivizmus között, és ha mind a tanárok, mind a diákok rájönnek erre, akkor óriási eredményeket tudnánk közösen elérni” -  mondja Fanni.

Mind az XR-hoz, mind a Science Shophoz érdemes csatlakozni, akár sokat tudunk a témáról, akár még csak “kezdő” klímavédők vagyunk. Érdemes követni az XR Facebook, az Instagram és a YouTube csatornáját is, ahol könnyen fel lehet venni a kapcsolatot a szervezettel. Lehet jelentkezni önkéntesnek, illetve állandó aktivistának is. A Science Shop szintén több lehetőséget is ajánl a hallgatóknak: többek között szakdolgozatírást és különböző kurzusokat. A Science Shopba itt lehet bekapcsolódni, illetve érdemes követni a Facebook oldalukat is, ahol rendszeresen posztolnak lehetőségeket, most például egy gyakornoki pozíciót.

Polgári aktivizmus az egyetemeken? - Társadalmi felelősségvállalás a Corvinuson Tovább
süti beállítások módosítása