Közgazdász Online


A 466-os fogoly rendkívüli élete - Nelson Mandela lenyűgöző és megrázó történetére emlékezünk

A 466-os fogoly rendkívüli élete - Nelson Mandela lenyűgöző és megrázó történetére emlékezünk

nelson-mandela-539834_1920.jpg

Nelson Mandela élete harmadát börtönben töltötte, nevét mégis az egész világ ismeri. A szabadság és az egyenlőség jelképe. 1964. június 12-én életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, amit a rettegett Robben-szigeten töltött, 466-os fogoly néven. Az ítélet ötvenhetedik évfordulójára egy olyan cikket állítottunk össze, ami Mandela ma már világhíres idézetekké vált szavain keresztül meséli el saját, lenyűgöző és egyben megrázó történetét. 

2021.06.12. Írta: Belayane Najoua. Borítókép: Pixabay

“Csak a szabad ember vitázhat, alkudozhat. A bebörtönzött ember nem köt alkut azzal, aki tömlöcbe vetette.”

Éppen ötvenhét éve tartóztatták le Nelson Mandelát, Dél-Afrika első feketebőrű elnökét, aki világszerte az egyenlőség és a szabadság jelképe. Az 1964. június 12-én életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Mandela az apartheidellenes (a faji elkülönítés ellen harcoló) mozgalom szimbólumává és egyben megszüntetőjévé vált Dél-Afrikában. A harminchat évnyi börtönélet alatt Mandela egyszer sem kötött alkut a hatalommal - politikai álláspontját a szabadsága elé helyezte. 

“Nincs szenvedély, ha a langyos vizet választjuk, ha olyan életre rendezkedünk be, amely kevesebb, mint amire képesek vagyunk.”

Nelson Mandela 1918. július 18-án született Dél-Afrika keleti partvidékén, Mvezóben. Habár apja a xhoszi törzs törzsfőnöke volt, Mandela mégsem számíthatott rangra vagy címre, hiszen édesanyja a törzsfőnök harmadik felesége volt csupán. Az édesapja 1927-es halála után az egyik thembu uralkodó fogadta örökbe, aki elkezdte kitaníttatni. Mandela volt az első a családjában, aki formális, nyugati típusú oktatást kapott. Ez elindította azon az úton, amivel később történelmet írt.

“A tanulás a legerősebb fegyver, amivel megváltoztathatod a világot.”

Hétévesen egy metodista általános iskolába kezdett el járni, ezután pedig a Fort Beaufortban a Healdtown Methodist College tanulója lett. Ebben az iskolában kapta Mandela a második nevét, a Rolihlahlat-ot, ami xhosza nyelven annyit jelent: „aki bajba sodorja magát”. 1938-ban beiratkozott a feketék számára létesített Fort Harei University College bölcsészkarára, de két év múlva kizárták az egyetemről, mert diáktüntetéseken vett részt. A kizárása után Johannesburgba ment, ahol megismerkedett Walter Sisuluval, az 1912-ben alapított Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) későbbi főtitkárával. Johannesburgban a Witwatersrand Egyetemen folytatott jogi tanulmányokat, ahol részt vett a faji megkülönböztetés elleni mozgalomban, miközben kulcsfontosságú kapcsolatokat létesített az aktivistákkal.

„Küzdöttem a fehér elnyomás ellen, és küzdöttem a fekete elnyomás ellen. Egy olyan demokratikus és szabad társadalom eszményét dédelgettem, amelyben minden ember harmóniában él együtt, és egyenlő esélyekkel rendelkezik. Ezért az eszméért és beteljesüléséért remélek élni. De ha kell, ezért az eszméért meghalni is kész vagyok.”

Mandela 1944-ben csatlakozott az ANC-hez, amelynek három év múlva a titkára lett. A szervezet tüntetéseket, sztrájkokat szervezett és a polgári engedetlenségre szólította fel az embereket. Mindezt a fehér kisebbség által létrehozott Egyesült Párt hatalomra kerülése fokozta, amikor egyre több apartheidista törvényeket hoztak, így korlátozva az országban élő nem fehér emberek szabadságát. Az elnyomó szabályok az élet minden területére kihatottak:

  • Ha a buszokra ki volt írva, hogy  „Only White”, akkor csak fehér ember szállhatott fel.
  • Külön parkokat hoztak létre a feketéknek és a fehéreknek, de voltak közös parkok is, ahol meg volt szabva padonként, hogy milyen etnikum ülhet rá. 
  • Egyes utcák csak fehérek részére voltak fenntartva.
  • A feketéket külön lakónegyedekbe, úgynevezett bantusztánokba tömörítették, és kilépni csak engedéllyel lehetett. Kilépőt csak akkor kaphattak, ha egy másik lakónegyedben vagy egy mezőgazdasági területen dolgoztak.
  • Hasonlóan az indiai kasztrendszerhez, ha egy fehér megvert egy helyi lakost, az utóbbi nem üthetett vissza, különben bíróság elé került.

poverty-216527_1920.jpg

Kép: Pixabay 

“A jó vezetőnek vészhelyzetben az első sorban a helye. De amikor ünneplés van soron, akkor a jó vezető a terem hátsó részében marad. Ha szeretnél együttműködni a körülötted lévő embertársaiddal, akkor éreztesd velük, hogy fontosak. Azáltal, hogy te magad alázatos vagy!”

Az ANC és az indiai polgárjogi aktivisták együtt harcoltak az elnyomó kormány ellen, ami egyre több korlátozó jogszabályt vezetett be. 1952-ben egy ellenszegülési kampány leverésekor a kormány katonái több ANC vezetőt letartóztattak, köztük Mandelát is. Mandela ekkor dolgozta ki az úgynevezett M-tervet, miszerint a mozgalomnak a föld alá kell vonulnia, ha a hatóságok mozgásképtelenné tennék az ANC vezetőit. Habár ekkor elengedték Mandelát, kitartó tevékenysége miatt a kormány célkeresztjébe került, ezért egy radikális lépésre szánta el magát. 

“A tűz ellen csakis tűzzel lehet felvenni a harcot.” 

Az 50-es évek végén az apartheidista kormány már nemcsak törvényekben korlátozta a nem fehér embereket, hanem tettekkel is ellehetetlenítette az életüket. Mészárlásokat és ok nélküli letartartóztatásokat hajtottak végre, így Mandela és a teljes mozgalom a föld alá kényszerült. Mandela a föld alatt létrehozta a Nemzet Lándzsája szervezetet, ami szabotázsakciókkal és fegyveres eszközökkel küzdött az elnyomó hatalom ellen. Ezekben az években utazott Algériába is, ahol elvégzett egy gerillakiképzést, de amikor hazatért, a kormány szinte azonnal elfogta, és 1964-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. A vád: szabotázs, árulás és erőszakos összeesküvés.

“A börtönben minden napod tökéletes mása az előzőnek, ahogyan minden hét is a rákövetkező ikertestvére. A hónapok és az évek ugyanígy, monoton módon váltják egymást, az idő álmatag folyását semmi, de semmi nem töri meg.”

Mandela az életfogytiglani büntetésének első tizennyolc hónapját a Robben-szigeten töltötte, ahol ágy és vízvezeték nélküli, apró cellába tették, és naponta kemény munkára kényszerítették. Fekete politikai fogolyként kevesebb ételt és rosszabb bánásmódot kapott, mint más fogvatartottak, miközben minden apró kihágásért borzalmas büntetéseket kapott. Mandela volt a 466. fogoly, aki erre a szigetre érkezett 1964-ben, ezért tisztelői gyakran 46664-es fogolyként utalnak rá. 

„Ha olyan nyelven szólsz egy emberhez, amelyet ért, azt az eszével érti. Ha a saját nyelvén szólsz hozzá, az eljut a szívéig.”

Az apartheid rendszert bíráló első dél-afrikai elnök Willem de Klerk volt, aki 1989-ben kezdte meg az elnyomó törvények eltörlését. 1990-ben pedig elrendelte Mandela szabadon bocsátását. Mandela és de Klerk ugyanabban az évben, 1993-ban kaptak Nobel-békedíjat. Mandela a szabadulása után még nagyobb erővel küzdött azokért az eszmékért, amikre egész életét feláldozta. 1994 májusában Mandelát, Dél-Afrika első fekete elnökét beiktatták tisztségébe, és 1999-ig töltötte be ezt a pozíciót. 

human-2944064_1920.jpg

Kép: Pixabay

“Nem annak a puszta ténye számít az életben, hogy éltünk. A különbség, amit mások életében okoztunk, ami meghatározza életünk jelentőségét.”

Elnöksége alatt teljesen felszámolta az apartheidet és a fehér kisebbség elnyomó uralmát (ekkor a népesség tíz százalékát tették ki). Mandela a tisztsége alatt egyszerre oldotta meg a nem fehérek megnövekedett igényét egy rendes életre és a fehérek félelmét a megtorlástól. Habár csak egy ciklusig volt elnök, továbbra is aktív maradt politikailag, és létrehozta a Vének nevű szervezetet, ami idős államfőket, jogi aktivistákat, politikai szereplőket tömörített. 2004-ben kijelentette, hogy “nyugdíjba vonul a nyugdíjból”, és ezek után csak a közeli barátaival találkozott, illetve néhány nagyobb eseményen jelent meg. Nelson Mandela 2013. december 5-én halt meg kilencvenöt évesen. A tettei örökre megváltoztatták a világot. 

A cikkben szereplő összes idézet Nelson Mandela szavainak magyar fordítása. 

A 466-os fogoly rendkívüli élete - Nelson Mandela lenyűgöző és megrázó történetére emlékezünk Tovább
Hogyan ne utáljuk meg a matekot? - Farkas-Kis Máté kutató szerint főleg a tanítási módszereken kellene változtatni

Hogyan ne utáljuk meg a matekot? - Farkas-Kis Máté kutató szerint főleg a tanítási módszereken kellene változtatni

thisisengineering-raeng-gzdrm7syq0g-unsplash.jpg

Újra szorongó általános iskolásnak érzed magad egy matekvizsga vagy feladat előtt? Farkas-Kis Máté, a Corvinus Egyetem doktorandusza a döntéseink mögött megbújó matematikai összefüggéseket kutatja. Szerinte mindenki lehet matematikus, ha le tudja győzni a matektanulással kapcsolatos félelmeit, és képes feldolgozni megalázó emlékeit.

2021.06.02. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Unsplash

A családomban szinte mindenki mérnök, de én sosem éreztem magam igazi matekos agynak. Farkas-Kis Máté szerint rosszul gondolkodtam magamról. “A felvetés, hogy létezik matekos agy, téves. Ha távolabb lépünk, akkor azt kell látnunk, hogy a gondolkodási folyamataink nem választhatóak ketté, klasszikusan humán és reál irányra. Mindkettő irány mögött ugyanazok a mechanizmusok, motívumok, szimbólumok bújnak meg.” A matekkal kapcsolatos bizonytalanság és sikertelenség oka nem egy veleszületett képesség vagy kompetencia hiánya, hanem a matektól való félelem miatt alakul ki, ami korábbi iskolai tapasztalatainkra vezethető vissza.

Mi a matematikai szorongás, és hogyan demotivál? Hogyan befolyásolják a döntéseinket a matematikatanulással kapcsolatos élményeink? Farkas-Kis Máté többek között erről is beszél a Messzelátó podcast legújabb adásában, melyben jövőbe mutató témákat szakértőkkel járunk körbe. Hallgasd meg a podcastet Spotify-on vagy YouTube-on!

farkas-kis-andras-mate_jpg_1.pngKép: Farkas-Kis Máté

Máté szerint “el lehet érni, hogy ne utáljuk meg a matekot”. Számos gyerekkori motiváló és pozitív élmény miatt, ahogy ő fogalmaz: “összeállt bennem a matematika”, és ezt másokkal is meg szeretné osztani. Általában a kapcsolatunk a tantárggyal akkor romlik el, amikor megtörténik az elszakadás a matematikától. Gyerekként még szeretjük a számokat, óvodás korunktól kezdve a számolás jelen van a gondolkodásunkban. A lejtmenet Máté szerint akkor kezdődik, amikor bekerülünk az oktatási rendszerbe. Fontos tudatosítani azokat a pontokat, amikor elkezdtünk eltávolodni a matektól, és feldolgozni ezeket a sokszor megalázó iskolai emlékeket. Azonban ez viszonylag ritkán tud megtörténni, és a viszonyunk a matekkal csak egyre rosszabb lesz.

Egy olyan oktatási rendszerben vagyunk benne, amiben a hibákat büntetik, és a nemtudást árazzák be, ebben nem lehet tere a sikeres matematikatanulásnak, ami azzal a kijelentéssel kezdődik: nem értem.

Máté felidézi azt a tanári hozzáállást is, ami sokaknak ismerősen csenghet: “Mindenki mindent ért? Nem? Pedig ez triviális!”. Mi lehet a megoldás arra, hogy felismerjük, senki nem hülye a matekhoz? Máté szerint fontos az, hogy átalakítsuk a módszertant, és egy olyan közeget hozzunk létre, ami inspirálja és bátorítja a tanulókat. Saját oktatói tapasztalatai azt mutatják, hogy amint valaki felismeri, hogy meg tudja érteni matekot, és nem kell félni a számoktól, onnantól kezdve változások indulhatnak el az önértékelésében, amely kihat a személyiségére és a viselkedésére is.

Máté kezdetben hobbiból segített azoknak, akik elakadtak a matematikatanulás során, aztán magasabb szintre emelte ezt az érdeklődését, és alkalmazott matematikussá vált. Egyetem alatt TDK-zott is matematikai pedagógiából, hiszen a téma folyamatosan foglalkoztatta. A versenyszférában indította el a karrierjét, és vezetői pozíciót ért el a nagyvállalati közegben, amit 2018-ban mégis otthagyott. Addigi titkos vágyát követte, és elkezdte az egyetemi oktatást és a doktori képzést, amiben a matematikai gondolkodás és a döntési folyamataink összefüggéseit kutatja. Az a felismerés vezette el a doktorihoz, “hogy vezetőként az is feladatunk, hogy edukáljuk a kollégákat, hasonlóan mint az oktató az egyetemi hallgatókat”.

scott-graham-5fnmwej4taa-unsplash_1.jpg

Kép: Scott Graham, Unsplash

Doktori kutatásában azt vizsgálja, hogy a sikeres problémamegoldásra hogyan hat a matematikai képzettségünk, döntési helyzetekben milyen matematikai eljárásokat használunk tudatosan és tudat alatt, valamint hogyan hat ránk az, ha sikereket élünk meg a matektanulásban. A matematikai gondolkodás a tanórákon túl is folyamatosan jelen van a mindennapjainkban, a gondolkodási folyamatainkban és a döntéseinkben - főleg a 21. században. “A minket érő rengeteg információ között még nagyobb szerepe van annak, hogyan gondolkodunk.” Máté szerint fontos, hogy képesek legyünk átlátni a lényeget és szelektálni az információkat.

Az ember gyakran kerül olyan szituációba, hogy nem is veszi észre, hogy matematikát használ. Például amikor kosárra dobsz, egy másodfokú egyenletet kell megoldanod a fejedben ahhoz, hogy tényleg bemenjen a labda.

A matematikai gondolkodás abban is segít, hogy tudjuk valamit kezdeni azzal a sok lexikális tudással, amit megkapunk az egyetemen. “A matematika az a terület, ahol a leginkább azt fejlesztjük, hogyan tudunk absztraktan gondolkodni, következtetéseket levonni, strukturálni az információkat, és akár előrejelzéseket tenni a jövőre nézve” - mondja Máté.

Tudj meg többet a matek, a gondolkodás és a mindennapi vagy az üzleti döntések összefüggéseiről ebből a cikkből!

Máté a doktori kutatásában jelenleg egy kérdőíves vizsgálatot végez, aminek a Se vele, se nélküle címet adta, és várja a kitöltéseket. Ez a cím is arra utal, hogy nem tudjuk elkerülni a matekot, annak ellenére, hogy sokan ódzkodunk tőle, és feltesszük a kérdést, hogy miért kell ezt még egy társadalomtudományi szakon is tanulnunk. “A matek nem arról szól, hogy tudom-e a Pitagorasz-tételt, hanem hogy megértsem az összefüggéseit, és ezt a tudást használva újabb és újabb kapcsolatokat ismerjek fel a világban” - mondja Máté. A matematikai problémamegoldás során különböző módokon tornáztatjuk az idegsejtjeinket, ami egyre változatosabb kombinációs lehetőségeket tesz lehetővé, és segít a döntéshozatalban.

Milyen lesz a jövő matekórája? Hogyan segíti a kiscsoportos oktatás és a motiváló környezet a matektanulást? Milyen lehetőségeket nyújt Máténak a Corvinus és a kooperatív doktori program? Tudj meg többet a Messzelátó podcastből!

Hogyan ne utáljuk meg a matekot? - Farkas-Kis Máté kutató szerint főleg a tanítási módszereken kellene változtatni Tovább
A világ legnépszerűbb összeesküvés elméletei - Honnan tudhatjuk, hogy igazak-e?

A világ legnépszerűbb összeesküvés elméletei - Honnan tudhatjuk, hogy igazak-e?

new-york-1666563_1920.jpg

Mi a közös Balzac-ban, Kosztolányiban és Walt Disney-ben? Amerika feláldozott volna több ezer embert, hogy hadat üzenhessen Afganisztánnak? Holdra szállás, 9/11, szabadkőművesség és még sok más összeesküvés-elmélet kering a világon, melyek a közösségi médiának köszönhetően egyre gyorsabban és hatékonyabban terjednek. Összegyűjtöttünk öt elméletet, melyekben emberek milliói hisznek, és négy kérdést, ami segíthet különbséget tenni a valós és a valótlan hírek között.

2021.05.25. Írta: Belayane Najoua, borítókép: ahundt, Pixabay

Az összeesküvés-elméletek - azaz konteók - olyan hiedelmek, melyek szerint a közélet egyes eseményeit titokban, a színfalak mögött negatív erők irányítják. Az összeesküvés-elméletek gyakran logikus magyarázatnak tűnnek olyan eseményekre vagy helyzetekre, amelyeket nehéz megérteni, ezért azt az érzést kelthetik egyes emberekben, hogy rejtett összefüggéseket látnak át, ezáltal egyfajta hamis biztonságérzetet adnak. Az összeesküvés-elméletek nagyon gyorsan terjednek és nehéz őket megcáfolni, illetve a konspirációkban hívőket az ellenkezőjéről meggyőzni, hiszen az elmélet híveinek a szemében mindenki, aki az ellenkezőjét állítja, maga is az összeesküvés részévé válik. A tizenkilencedik század végén terjedt el a conspiracy theory nevű szóösszetétel, ami habár nem volt új fogalom, de a szociológusokat, pszichológusokat ekkor kezdte el igazán érdekelni a téma. A modern technológia fejlődésével ezek az elméletek is szárnyra keltek, így egyre több embert vonzott be egy-egy kis társaságból induló elmélet.

Mi a közös Balzac-ban, Kosztolányiban és Walt Disney-ben?

A szabadkőművesség talán az egyik leghíresebb mozgalom, ami már több száz éve számos összeesküvés-elmélet alapját adja. Egyesek szerint már az ókorban is létezett, mások a Templomosokig vezetik vissza a kezdeteket, de a valódi, szervezett szabadkőművesség a felvilágosodás korában született meg, a tizenhetedik és a tizennyolcadik század között. A felvilágosodás ugyanis minden addigi egyházi dogmát megkérdőjelezett, és tudományos magyarázatokat, logikus érveket keresett. 

Az első szervezett és valódi szabadkőműves páholy (így hívták a szabadkőműves csoportokat) 1717-ben alakult Londonban Anthony Sayer vezetésével, és négy korábban már létező, londoni kocsmákban ülésező "beszélgető kört" egyesített. A páholyok működését és a mozgalomba való belépés körülményeit a mai napig titkok sora övezi, de a kiszivárgott információkból megállapítható, hogy minden tagnak - a régi céhek működéséhez hasonlóan - a saját útját kell kitaposnia: először inasként, majd  legényként, végül mesterként tevékenykedhettek. Ebből is ered a szabadkőművesség lényege: a különböző társadalmi rétegekből érkezők között a csoporton belül nincs különbség, mindenki egyenlő, csak érdemeik és munkájuk alapján léphetnek előre.

A kőművesek egyik alapvető jelképe a kőműves derékszög szárai fölé helyezett körző. Gyakran látható benne egy G betű is, ami a geométert, azaz a világegyetem építőjét jelenti. A szabadkőműveseknél nincsen konkrét vallási előírás, csupán a munka, az alkotás és a megszerzett tudás tiszteletében hisznek.

square_compasses.jpgKép: A szabadkőművesség alapvető jelképe: a kőműves derékszög (szögmérő) szárai fölé helyezett körző, Wikipédia

Híres szabadkőműves volt például Honoré de Balzac, Kosztolányi Dezső, Benjamin Franklin, Giuseppe Garibaldi, Kossuth Lajos, Goethe, Byron, Haydn, Mozart, Puskin, Charles Darwin, Walt Disney, Oscar Wilde és Mahatma Gandhi is. A szabadkőművesség azóta számos kapcsolódó háttérhatalmi elméletnek adott táptalajt, így az Illuminátusoknak vagy a Bilderberg-csoportnak is.

A legtöbbet kutatott gyilkosság

John F. Kennedy-t, az Amerikai Egyesült Államok harmincötödik elnökét 1963. november 22-én lőtte fejbe Lee Harvey Oswald egykori tengerészgyalogos egy dallasi raktárépület tetejéről. A tény, hogy Oswald lőtt, nagyrészt elfogadott nemcsak az amerikai bíróság, hanem a közvélemény által is, ám az, hogy ki volt (ha volt) Oswald megbízója, számos összeesküvés-elméletet indított el. A konspirációs teória fogalmának elterjedése is ehhez az eseményhez köthető: a CIA ebben az időszakban kezdett el a hivatalos állásponttal ellentétes elképzelésekre összeesküvés-elméletekként hivatkozni. A fogalommal kapcsolatos tudományos kutatások ekkor kaptak igazán szárnyra.

1963-ban a merénylet kivizsgálásra létrehoztak egy külön bizottságot is (Warren-bizottság), ami közel egy évnyi kutatás után, 1964 szeptemberében fejezte be a munkáját, és adta ki a ma már nyilvánosan elérhető Warren-jelentést. A jelentés szerint Oswald nem állt kapcsolatban semmiféle összeesküvő csoporttal - magányos merénylőként vitte véghez a gyilkosságot.

Ugyanakkor az elnök elleni merénylet megszervezésével kapcsolatban a kubai emigránsokat, a CIA-t, az amerikai fegyvergyártókat és a szovjeteket is szóba hozták. A CIA kapcsolódása igen erős, hiszen a szervezetben 1961 óta dolgoztak ki terveket, melyek az Oswald által istenített Fidel Castro kubai elnök kiiktatására irányultak, így a merényletnek köze lehetett a CIA akcióihoz. Talán éppen ezért a CIA segítség helyett csak akadályozó tényező volt a Warren-nyomozás során, aminek eredménye az lett, hogy pár évvel a jelentés kiadása után több befolyásos ember is megkérdőjelezte, illetve hiányosnak mutatta azt.

A Warren-jelentésben nem szerepelt az azóta már bizonyított tény, hogy Oswald két hónappal a merénylet előtt Mexikóba járt, ahol kubaiakkal és a KGB ügynökeivel (köztük Valerij Vlagyimirovics Kosztyikovval, a KGB orgyilkos osztagának egyik tagjával) találkozott.

Habár az akták nagy része nyilvánosságra került, nagyjából háromszáz nemzetbiztonsági okok miatt még mindig zárolva van, ami nemhogy egyre halványítaná az amerikaiak egyik “legnépszerűbb” összeesküvés-elméletének fényét, hanem folyton izzó parazsat biztosít alá. 

Amerika járulékos vesztesége

A 2001. szeptember 11-i terrortámadás volt az újkori történelem legtöbb áldozattal járó merénylete. Ezen a napon négy utasszállító gépet raboltak el radikális iszlamista terroristák, melyekkel a World Trade Center ikertornyaiba és a Pentagonba csapódtak. A negyedik gép a Fehér Ház felé tartott - az utasok visszafoglalták, de a földbe csapódást nem tudták megakadályozni. A merényletben 2977 ember vesztette életét.

Az összeesküvés-elméletek még aznap elkezdtek terjedni - az egyik legnépszerűbb szerint a New-York-i városképetmeghatározó ikertornyok megsemmisítése irányított robbantásokkal, szándékosan, az épületben belül elhelyezett bombák segítségével történt. Ezt a New York Timesban megjelent cikk is igazolja, amiben Van Romero robbanóanyag-szakértő szerint a tornyok összeomlása után keletkezett felhők ugyanolyan robbantásokból származhatnak, mint amikor bontásra kijelölt épületeket szándékosan robbantanak fel. Mindezt azonban más szakértők cáfolják, és az úgynevezett “palacsintahatással” támasztják alá, miszerint az egyes szintek közötti levegő tört ki hatalmas energiával az ablakokon keresztül. 

Az események a robbanás körülményein túl is két táborra osztják a közvéleményt: míg az egyik 9/11-et egy terrortámadás következményének tartja, a másik az amerikai államot látja a merénylet mögött. De vajon miért érné meg a kormánynak a saját polgárait veszélyeztetni? Az elmélet hívei szerint a támadás egy mesterségesen generált casus belli, vagyis ezt követően indokolttá válhatott az amerikaiak katonai fellépése a Közel-Keleten, ahol az új fegyverek tesztelése mellett kőolajforrások bekebelezésére is sor kerülhetett. Pearl Harbour és a Northwood hadművelet egyesek szerint hasonló történelmi események, miközben mindkét műveletben több ezer amerikai katona vesztette életét. A 2001-es merénylet után Amerika megtámadta Afganisztánt, és elkezdődött az USA történetének leghosszabb háborúja.

Bármi is legyen az igazság, az biztos, hogy 2001. 09. 11. az Egyesült Államok egyik legsötétebb napjaként égett bele a történelembe, és húsz év elteltével is több forgatókönyv szerint ismerhetjük meg az aznapi események előzményét, lefolyását és következményeit. 

Leszálltunk, vagy nem szálltunk le?

Az '50-es '60-as években az Egyesült Államokat szorította az űrverseny, hiszen az első szondát és az első embert is a szovjetek küldték az űrbe. Végül az amerikaiaknak sikerült belehúzniuk, és 1969-ben az Apollo 11-es sikeresen landolt a Holdon. Az elmúlt ötven évben keletkezett összeesküvés-elméletek szerint Neil Armstrong és Buzz Aldrin sosem jártak a Holdon, és az egész eseményt csak megrendezte a NASA, hogy a szovjeteknek fel tudjanak valamit mutatni.

A forgatást egyesek szerint maga Walt Disney finanszírozta, a rendezői székbe pedig a 2001: Űrodüsszeia sikerén felbuzdulva Stanley Kubrickot ültették. Az összeesküvés-hívők szerint ezt bizonyítja, hogy a készült felvételeken nem látszanak csillagok, ráadásul az űrben nincsen szél - az amerikai zászló viszont lebeg. 2019-ben egy olyan elmélet is született, miszerint a holdra szállás valóban megtörtént, de a felvételeken nem az látható, hanem egy megrendezett “holdraszállás”. Jay Weidner szerint - aki számos összeesküvés-elmélethez köthető - a NASA jobbnak látta a Földön leforgatni az eseményeket, majd utána valójában végrehajtani a küldetést, hogy a szovjetek ne tudják lelesni se a fejlesztéseket, se a technológiát.

A holdra szállás körüli összeesküvés-elméletek egyébként nemcsak az amerikai közvéleményt foglalkoztatják, hanem hazánkban is több vizsgálat foglalkozott az események szociológiai vonzatával. Egy 2019-ben végzett kutatás szerint Magyarországon hat emberből egy nem fogadja el a holdraszállás hivatalos tényeit.

Koronakonteók

Az elmúlt egy év legtöbbet hallott/terjesztett konteói a koronavírussal kapcsolatosak. A járvány megjelenésekor sorra születtek a “koronakonteók”: egy felmérés szerint közel 2000-et különböztethetünk meg. Vannak olyan csoportok, akik egyáltalán nem hisznek a létezésében, mások egyenesen Bill Gates-t látták a vírus mögött, és vannak, akik biológiai fegyverként tekintettek rá, amit politikai céllal hoztak létre.

Az elmélet terjedésének táptalajt adott a kínai-amerikai geopolitikai háború is, mely során a két nagyhatalom egymásra mutogatott, a másikat vádolva azzal, hogy kifejlesztette és elterjesztette az új típusú koronavírust. Bill Gates-t többek között egy 2015-ös Ted Talk miatt hozták összefüggésbe a koronavírussal, amelyben azt állította, hogy a világ nincsen felkészülve egy világjárványra. Más Gates-elméletek szerint a Microsoft alapítója chipeltetni akarja az emberiséget a vakcinája segítségével, a Microsoft-alapító ugyanis egyszer arról beszélt, hogy a járvány terjedését „digitális azonosítókkal” is lehetne figyelni. Chipekről nem volt szó, sőt, a Bill and Melinda Gates Foundation kiadott egy közleményt is, amelyben azt írták, hogy fel sem merült náluk a chipeltetés ötlete.

koronakonteok_veszelszki.png

Infografika: Dr. Veszelszki Ágnes

A koronakonteókról Dr. Veszelszki Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi docense készített egy átfogó tanulmányt, ezt foglalja össze az infografika is.

Hogyan tegyünk különbséget? 

A közösségi média elterjedése bizonyítottan növelte az összeesküvés-elméletek reprezentációját. Számos kutatás szerint az összeesküvés-hívők nagyobb arányban osztanak meg összeesküvésnek vélt tartalmakat, mint a konvencionalisták. 2019-ben ugyanakkor sikerült csökkenteni a klímaváltozás kapcsán a szkeptikus posztok megosztási gyakoriságát egy népszerű intézkedéssel, ami négy egyszerű kérdésből állt:

  • Ismerem a történetet megosztó hírforrást?
  • Hihetőnek tűnik a bejegyzésben szereplő információ?
  • Olyan stílusban írták a bejegyzést, amely egy professzionális hírforrástól elvárható?
  • Politikai motivációjú bejegyzésről van szó?

unesco-conspiracy-english-0.jpg

Kép: Európai Unió hivatalos oldala

E kérdések jó alapul szolgálhatnak szinte bármilyen esetben, amikor megkérdőjeleződik bennünk, hogy az adott hír igaz-e vagy sem. (Az álhírekkel és felismerésükről egy korábbi cikkünkben olvashatsz részletesebben)

Ha többet szeretnél megtudni az összeesküvés-elméletek felismeréséről és leleplezéséről, akkor további információkat az Európai Unió hivatalos oldalán találhatsz.

A világ legnépszerűbb összeesküvés elméletei - Honnan tudhatjuk, hogy igazak-e? Tovább
Kétarcú közösségi média: ismerd meg a legfelkapottabb platformok előnyeit és árnyoldalait!

Kétarcú közösségi média: ismerd meg a legfelkapottabb platformok előnyeit és árnyoldalait!

jakob-owens-wumb_ebrpjs-unsplash.jpgA közösségi platformok napjaink szerves részét képezik, pár perces regisztráció után máris részesei vagyunk egy online közösségnek. Az online felületek mindennapi használata ugyanakkor nem jelent egyben tudatos használatot is. Pelle Veronika médiakutatóval, a Corvinus Egyetem oktatójával beszélgettünk, aki megmutatta nekünk, milyen útmutatókat készítettek hallgatóival, hogy a tudatos médiahasználatot segítsék.

Írta: Hegedüs Kata / Borító: Jakob Owens, Unsplash

“Az utóbbi évek kutatási eredményei arról tanúskodnak, hogy miközben a fiatalok szabadidejük jelentős és egyre növekvő részét az online színtéren töltik, a szüleik nem feltétlenül vannak tisztában azzal, hogy mit csinál a gyermekük a neten. Az az igazság, hogy nincs is könnyű dolguk a szülőknek, ha ebben a gyorsan változó médiakörnyezetben lépést szeretnének tartani gyermekeik médiahasználatával” – mutat rá a kor kihívásaira Pelle Veronika médiaszakértő.

A médiafogyasztási trendek gyorsan változnak, folyamatosan új platformok jelennek meg, ezért a szülőknek és a családtagoknak kihívást jelent, hogy naprakészek legyenek, ismerjék a különböző online felületeket és azok kockázatait. 

“Az elmúlt évünkben a járványhelyzet okozta bezártság és a digitális oktatás ráadásul még jobban megnövelte a gyermekek képernyők előtt töltött idejét. A szülőknek pedig a home office – home schooling kihívásai közepette – érthető módon – még kevesebb idejük és erejük maradt arra, hogy digitális szülői stratégiáikat fejlesszék. Pedig – mutat rá a tanárnő – épp most lenne erre a legnagyobb szükség.” 

kelly-sikkema-cbzc2kvnk8s-unsplash.jpg

forrás: Kelly Sikkema, Unsplash

Ezen a téren szeretett volna segítséget nyújtani a szülőknek a Digitális Jólét Program Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája (DGYS) Pelle Veronikával és a Corvinus Egyetem hallgatóival együttműködésben. A közösségimédia-tájékoztatók ötletével tavaly nyáron kereste meg az egyetem Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszékét Timár Borbála, a DGYS pedagógiai szakértője, azzal a szándékkal, hogy a kommunikáció- és médiatudomány szakos hallgatókkal együtt segítsék a szülőket ebben a helyzetben. 

“A felkérés arról szólt, hogy a hallgatóinkkal, akik aktív felhasználói ezeknek a felületeknek, meghatározott szempontok mentén készítsünk a szülők számára olyan informatív, de egyben könnyen befogadható, a legfontosabb információkat összefoglaló, felhasználóbarát tájékoztatókat, amelyek segítenek nekik eligazodni a gyermekeik által használt közösségi oldalak legfontosabb tudnivalóit illetőenmondja a projekt indulásáról Pelle Veronika.

A tájékoztató anyagok elsődlegesen a kiskamasz gyermekeket nevelő szülők számára készültek, de bárkinek hasznosak és érdekesek lehetnek. Az összeállított kiadvány összesen 21 közösségimédia-platformról tartalmaz útmutatót, amelyek között megtalálhatók a legnépszerűbb közösségimédia-oldalak, csevegőalkalmazások, videojátékok, anonim üzenetküldő alkalmazások és egyéb tematikus platformok is. 

souvik-banerjee-e6yg8acz2vw-unsplash.jpg

forrás: Souvik Banerjee, Unsplash  

"A kommunikáció- és médiatudomány szakos hallgatók egyetemünkön a Dr. Aczél Petra intézetvezető asszony által kialakított tantervnek köszönhetően már hetedik éve önálló kurzus keretében tanulhatnak a médiatudatosságról: a tudatos, bölcs, felelős médiamagatartásról. Az órán arról gondolkodunk együtt, hogy hogyan használják úgy a médiát, hogy kamatoztassák annak előnyeit és lehetőségeit, ugyanakkor viszont felismerjék az online színtér kockázatait is, és képesek legyenek elkerülni az ott rájuk leselkedő csapdahelyzeteket” – nyújt betekintést a kurzusba a tanárnő.

A közösségimédia-tájékoztatók is a Médiatudatosság kurzus keretén belül készültek el, majd a Digitális Gyermekvédelmi Stratégia munkatársai öntötték őket egységes, szép arculatba. A hallgatók előre meghatározott szempontrendszer mentén tesztelték és elemezték a platformokat: minden egyes médium útmutatójában szerepel egy rövid jellemzés, fel van tüntetve az oldal vagy alkalmazás korhatár-besorolása, szó esik a platformok lehetőségeiről és kockázatairól is, illetve külön rész tér ki a legfontosabb adatvédelmi és biztonsági beállításokra.

tiktok.png

forrás: Digitális Jólét Program

Az útmutatók egyetemista készítői nemcsak elolvasták a platformok felhasználási feltételeit és adatvédelmi szabályzatait, majd összefoglalták azok legfontosabb tudnivalóit a szülők számára, hanem ők maguk is aktív felhasználói ezeknek az oldalaknak és alkalmazásoknak. Tehát amellett, hogy egységes szempontrendszer mentén tesztelték az adott platformokat, a tájékoztatókban megfogalmazott ajánlások saját, mindennapi felhasználói tapasztalataikból is erednek. 

A tanárnő fontosnak tartja, hogy a kurzus során elsajátított elméleti ismereteket a hallgatók be tudják építeni mindennapi médiahasználatukba:

“Oktatóként nagyon fontos számomra, hogy a Médiatudatosság óráinkon tanult ismeretek által a hallgatóknak ne csak a szakmai felkészültsége és tudása bővüljön, sőt ne is csak kritikai gondolkodásuk és digitális kompetenciáik fejlődjenek, hanem szemléletük is formálódjon."

"Hogy sikerüljön bennük felébreszteni a maguk és mások iránti felelős médiamagatartás, a társadalmi felelősségvállalás igényét is. Hogy rájöjjenek, hogy a kommunikáció- és médiatudomány szakos hallgatóként szerzett digitális vértezetükkel nemcsak saját médiaaktivitásaikat tehetik biztonságosabbá, de környezetük kisebb testvéreik, szüleik, nagyszüleik, barátaik médiahasználatát is mondja a Kommunikáció és Szociológia Intézet oktatója.

A rengeteg közösségi oldal, játék és online felület terjedésével felmerül a kérdés, hogy hogyan tudják felkészíteni a szülők a gyermekeiket az online zaklatásra, és hozzájárulni a tudatos médiahasználatukhoz.

“A gyermekvédelmi szakemberek azt szokták mondani, hogy a gyermekek védelme az online színtéren is a figyelemmel kezdődik. Nagyon fontos, hogy a szülő időt és figyelmet szenteljen gyermeke médiatevékenységének, hogy érdekelje, hogy a gyermeke mit csinál a neten, és beszélgessen vele róla. Ez viszont gyakran nehézséget jelent a szülőknek” mondja a szakértő.

Ha a szülők nem ismerik azokat az online platformokat, ahol gyermekeik szabadidejük nagy részét töltik, nem feltétlenül észlelik az ott rájuk leselkedő veszélyeket, és így tanácstalanok lehetnek abban, hogy hogyan kezdeményezzenek beszélgetést erről a gyermekeikkel. Különösen nagy kihívásként élhetik meg ezt a már kamasz gyerekek szülei, akiknek a gyermekei a digitális színteret sok szempontból sokkal jobban ismerik. 

“Azt reméljük, hogy a közösségimédia-tájékoztatók támpontot tudnak adni a szülőknek ebben is. Mert minél több információval rendelkezik a szülő, annál jobban észleli az adott színtér kockázatait is. És ha kompetensebbnek érzi magát, akkor könnyebben tud kapcsolódni is a gyermekéhez, és felkészíteni őt az esetleges online csapdahelyzetek kezelésére. A jó, bizalmi szülő-gyermek kapcsolat és az aktív párbeszéd nagyon fontos alapjai a gyerekek biztonságos netezésének. S ha ezek kiegészülnek a médiatudatosság szülői kompetenciáival, akkor bármilyen online helyzet is áll elő, a gyerek sokkal bátrabban mer majd a problémájával a szülőjéhez fordulni” mondja Pelle Veronika.

A közösségimédia-tájékoztatók egyenként és kiadvány formájában is ingyenesen letölthetők a Digitális Gyermekvédelmi Stratégia oldaláról.

Kétarcú közösségi média: ismerd meg a legfelkapottabb platformok előnyeit és árnyoldalait! Tovább
Menjek vagy maradjak? Finn Erasmus a járvány előtt és alatt

Menjek vagy maradjak? Finn Erasmus a járvány előtt és alatt

borito_9.jpg

Erasmusra menni világjárvány idején? Hol van ilyenkor a szabadság érzése? A döntéshez érdemes megvizsgálni az országot, és azt, hogy mi változott a jelenlegi helyzet hatására. Ha az adott városban szabadabbak lehetünk, mint itthon, megéri maradni? Zsatku Betti most van kint Finnországban, én a járvány előtt voltam: összehasonlítottam a két élményt.

2021.05.20. Írta: Klisóczki Fanni, borítókép: Klisóczki Fanni

Hideg, halak és unalom. Hiába írtam első helyre a pályázati listámon, mégis ez volt az első három szó, ami eszembe jutott, amikor értesítettek, hogy felvettek Finnországba Erasmusra. Helyette azonban három egészen más kifejezéssel írható le a kint töltött időszak: személyiségfejlődés, önállósodás, felejthetetlen élmények. Ezeken a jellemzőkön egy világjárvány sem tudott változtatni. Zsatku Bettinával, Vezetés és szervezés mesterszakos hallgatónkkal beszélgettem a COVID-19 járvány idején Finnországban töltött cserefélévéről, és összehasonlítottam a saját élményeimmel, amikor maszkos emberekkel még szinte csak a kórházakban találkozhattunk.

elsokepp.jpg

Kép: Fanni az Aalto Egyetem logója előtt

Amikor az Erasmus szót halljuk, sokunknak azonnal a féktelen bulizás és a féléves láblógatás ugrik be - tévesen. Bár tény, cserediákként sokkal könnyebb következmények nélkül elengedni magunkat, ez a félév legtöbbször végül a személyes fejlődésről, és új kultúrák megismeréséről szól.

kep2_betti_jpeg.jpgKép: Betti a Helsinki Katedrális előtt

Két évvel ezelőtt indultam útnak másodéves kereskedelem és marketing alapszakos hallgatóként egy fagyos január elsején Helsinki külvárosába, Espoo-ba, az Aalto University-re, hogy felfedezzem az északi országok csodáját. Betti ennél messzebbre merészkedett, ő Kuopio-ban, jóval északabbra tölti a félévét a University of Eastern Finland tanulójaként. Betti pótjelentkezéssel pályázta meg az ösztöndíjat, így tisztában volt a koronavírus helyzettel. A pályázat leadásakor még reménykedett, hogy tavaszra nyoma sem lesz a világjárványnak. Majd ahogy teltek a hetek-hónapok, realizálta, hogy az első hullám után jött a második, amit a harmadik követett. Nem tudta, kinyitnak-e az egyetemek, vagy online félévre számíthat. Teljes bizonytalanságban kellett biztos döntést hoznia novemberre.

“Én már mesteren vagyok, és úgy éreztem, hogy ha nem akarok csúszni fél évet - márpedig nem szerettem volna -, akkor ez az utolsó lehetőségem Erasmusra, mert én alapszakon sem voltam. Nekem nagyon “utolsó lehetőség” érzésem volt tőle, és nem akartam kihagyni, úgy voltam vele, hogy megpróbálom, eljövök, maximum hazamegyek, ha valami van” 

- emlékezett vissza Betti az érveire a döntése mellett.

Laptop elől laptop elé - csak a környezet változott

Az oktatás kint kizárólag online folyt, azzal a különbséggel, hogy az egyetem épülete és a könyvtár nyitva voltak, így volt lehetőségük a hallgatóknak találkozni, és kimozdulni a lakásból. Emellett az iskolák menzái is nyitva tartottak, amit egy finnországi Erasmuson biztosan ki akarsz majd használni, hiszen nemcsak olcsó, de finom és egészséges kínálatot nyújtanak. Vírus előtti cserediákként mondom, Finnországban a kontaktórákon nagyon minimális a hangsúly, az online oktatás alig tér el a normálistól. 

kep3_betti.jpg

Mesebeli havas fák, Készítette: Zsatku Betti

A tananyagot főleg a kiadott feladatok és olvasmányok segítségével sajátítják el, a tanóra inkább konzultációs lehetőségként szolgál. Ez a lazán szabályozott rendszer viszont könnyen nehézségeket is okozhat Betti szerint: “Úgy tanulsz, úgy dolgozod fel a dolgokat, olyan témát keresel, amit te akarsz, ami neked tetszik egy tárgyon belül. Ellenben emiatt nagyon nagy a felelősséged is abban, hogy ezt hogyan fogod kivitelezni. Nem kapunk olyan szájbarágós segítségeket semmilyen beadandóhoz vagy csapatmunkához, mint amit én otthon megszoktam. Úgyhogy a nagy szabadság nagy felelősséggel is társul, és ezt nagyon nehéz meglépni és megszokni, illetve ebben teljesíteni.”

Aki kijött, az valamit nagyon akar

Az oktatás kihívásaival ellentétben a közösségi beilleszkedés már sokkal könnyebben ment Bettinek:

“Szerintem, akik vették a bátorságot, hogy kijöjjenek a világjárvány kellős közepén, mind nagyon várnak valamit ettől a félévtől. A barátaim közül mindenki nagy szabadságnak éli meg, hogy itt lehet, illetve egy nagyon pozitív lehetőségnek, hogy mi itt tudunk utazni.”

A cserediákok igyekezték nem azt gyászolni, hogy milyen lehetett volna világjárvány nélkül az Erasmus, inkább hálát adtak, hogy milyen szerencsések, amiért az otthonihoz képest “aranyéletük” van ezekben a nehéz időkben, hiszen Finnországban a járvány sokkal enyhébb lefolyású.

napfelkelte.jpg

Napfelkelte az erdőben, Készítette: Klisóczki Fanni

Finnország január végén úgy döntött, lezárja az országot a kiérkező hallgatók előtt - aki kiért, maradhat, aki nem, nem jöhet. Ezáltal jóval kisebb csereközösség alakult ki, akik lényegesen összetartóbbak lettek. Kuopioban, ahol Betti lakik, a lakóparkban szinte kizárólag Erasmus hallgatók vannak, így az ismerkedés könnyen ment: csak kilépett az ajtón a kötelező karantén letelte után, és máris új ismerősökbe botlott.

A helyi ESN sajnos szabálykövető finnként minden közösségi programot lemondott, és kizárólag online ismerkedő esteket tartottak, ami bár szórakoztató volt, de ha már a januári csapat kijutott, szerették volna élőben is élvezni egymás társaságát, így önmaguk szervezték meg az eseményeket.

Az online oktatás, a lakópark és az ESN nélkülözése együttesen vezetett oda, hogy egyetlen finn hallgatóhoz sem sikerült közel kerülnie Bettinek. Őszintén szólva, ez egy nagyon nehéz kérdés, mert én a járvány előtt tanultam kint, mégse sikerült finn barátokat szereznem. Azt hiszem, ők tökéletesen megvannak a saját kis életükben, visszahúzódóak, és nagyon nehezen nyílnak meg. Sokan nem szeretnének valakit csak azért megismerni, hogy egy fél év után kilépjen az életükből. 

Viszont attól, hogy finnekkel nem kötsz életre szóló barátságokat, Finnország tud olyan élményeket nyújtani, amit nagyon kevés más helyen tapasztalhatsz meg. Az általános intorvertáltságuk ellenére különösen barátságosak és segítőkészek. Nem fognak veled az időjárásról cseverészni, viszont az első héten, amikor látványosan elkeveredtem az ugyanolyan vöröstéglás házak között, önszántából jött oda egy hölgy útba igazítani. Arról nem is beszélve, hogy a lakosság jelentős része tökéletes angolt beszél, így bármikor tudnak segíteni a külföldieknek.

fahazak.jpg

Porvoo faházai, Készítette: Klisóczki Fanni

Betti ebből eredően negatív kultúr sokkot élt meg, mert a csoportmunkák során nem nagyon szólalnak meg a finn hallgatók. Képesek perceken át csendben ülni, és várni, hogy valaki udvariasan a kezébe vegye az irányítást. Emellett online prezentációk során sem kapcsolnak kamerát, ami számunkra elképzelhetetlen helyzet. Én is hasonló élményekkel tértem haza korábban: míg itthon a diák felolvasását és a lesütött szemmel prezentálást sokan maguk mögött hagyják a gimnáziumban, addig náluk ez a felnőtt valóság. Természetesen tisztelet a kivételnek, én találkozhattam nagyon nyitott és talpraesett finn hallgatókkal is, viszont kiemelendő, hogy ők mindannyian voltak korábban Erasmus féléven, vagy éveket dolgoztak előtte külföldön - így talán a világ kinyílása a belső világukat is jobban megnyitotta.

A koronavírus árnyékában

Finnország lakossága nagyon szórványosan helyezkedik el, és a népsűrűség is viszonylag alacsony. Ezek a földrajzi sajátosságok tették lehetővé azt, hogy az országban ne tudjon tempósan terjedni a koronavírus. Régiónkénti lezárásokat alkalmaztak, így ha egy területen a fertőzöttek száma elérte a kritikus értéket, ott szigorúbb szabályozásokat vezettek be, ezáltal azonnal izolálva őket.

“A finnek kultúrájában nagyon benne van a szabálykövetés, olyan szinten, hogy még ha nincs is törvényben kimondva valami, de ők meg vannak kérve rá, hogy ezt légyszi tartsd be, vagy ez az ajánlás, akkor olyan 70-80%-ban az emberek önszántukból betartják”

- mondja Betti.

Így tartják például hónapok óta a maszkviselést, még úgy is, hogy nincs törvénybe iktatva. Illetve náluk a távolságtartás inkább alapvető komfortérzetet, mintsem törvényt szolgál. Ez a koronavírusos esetszámaikon is látható. 

Ami felejthetetlenné teszi ezeket a hónapokat

Amíg kint tanultam, bejártuk a Baltikumot, az északi országok egy részét, és még Oroszországba is volt lehetőségünk ellátogatni. Finnországon belül csak néhány fontosabb várost látogattunk meg, inkább a környező múzeumokban és könyvtárakban nézelődtünk. Szabadidőnket a szaunázás és a rengeteg tábortüzes sütögetést töltötte ki, amelyet a világjárvány sem tudott eltörölni. Ha egy dolgot megbántam, hogy nem csináltam elégszer a kint töltött hónapok során, az a természetjárás. A mai napig visszasírom a hatalmas fák közelségét, és bánom, hogy nem csodáltam meg többször a kikötőben lemenő nap fényét a jégen.

kikoto.jpg

Jeges kikötő Finnországban, Készítette: Zsatku Betti

Bettiéknek erre, még ha akaratuk ellenére is, de sokkal több lehetőségük volt. Reggeli jóga a jeges mólón? Igluépítés a barátokkal? Mindent kipipálhatnak. Ők a korlátozások miatt kizárólag az ország területén belül utazgattak, saját szervezésben, a régiós szabályozásokat figyelemmel követve. A nagyobb városok kimaradtak, ők ezt érezték felelősségteljes döntésnek, de természetesen voltak, akik ezt is be merték vállalni.

szan.jpg

Hómobil vezetés Lappföldön, Készítette: Zsatku Betti

“Lappföldre egy páran elmentünk, bevállaltuk, az még meg volt engedve. Viszont mi voltunk az utolsó ilyen szervezett utazás”

- mondta Betti.

Lappföldön egyébként mindkettőnknek lehetőségünk volt husky szánt vezetni, hómobilozni, találkozni a Mikulással és rengeteg rénszarvassal. Emellett lehetett síelni, valamint éjszakai hócipős túrára menni. És ami a legfontosabb, mindketten megcsodálhattuk az északi fényt, ami egy ténylegesen fantasztikus és felejthetetlen élmény. Hasonlóképp, mint a nem is annyira ritka -30°C.

huskey.jpg

Husky szán Lappföldön, Készítette: Klisóczki Fanni

Betti szerint sokkal kevesebb lehetőségük volt utazás és bulizás terén, mint a “békeidőkben” érkező hallgatóknak. Viszont az abszolút az ember vérmérsékletétől függ, hogy ebből mit tud és mit akar kihozni. Nekem van összehasonlítási alapom, ami megerősíti, hogy az Erasmus csak rajtad áll. Ha a féktelen bulizás hajt, akkor nem a korlátozásokkal teli hónapok lesznek számodra az ideálisak. 

Finnországban a tavaszi félév egyébként is különleges, hiszen ekkor van a Vappu, a finn majális, amire már hetekkel korábban elő-Vappu rendezvényekkel készülnek, hogy a májuk biztosan készen álljon a nagy napra. Ezután egy hatalmas piknikkel józanodnak a munkaszüneti napon Finnország összes napos parkjában. Nagyobb tömegek és kisebb távolságtartás jellemzik az utcákat, mint a Sziget fesztivál területén. Ami különleges, hogy ez másnaptól visszaáll a normális kerékvágásba, és a finnek ismét csendessé, visszahúzódóvá és rideggé válnak. Sajnálatos módon ez az ünnepség már két éve egyhuzamban elmaradt, így garantált, hogy a világjárvány után nagyobb és őrültebb lesz, mint valaha.

tomeg.jpg

Diáktömeg még a villamosmegálló tetején is.

Jelentkezzek, vagy nem éri meg?

“Nekem életem egyik legmeghatározóbb élménye lesz, illetve már most is az az egész” - mondta Betti, kiegészítve azzal, hogy nyilván közrejátszik a véleményében a járványhelyzet enyhe szintje is. “Ha a szobámban kellett volna ülni öt hónapon keresztül, akkor nem érte volna meg, de így igen.”

Szeretett volna Erasmusra menni, hosszabb távon külföldön élni, megtapasztalni azt, hogy milyen amikor az ember teljesen magára van utalva. Emellett pedig fontosnak tartotta, hogy élesben is kipróbálhassa és csiszolhassa az üzleti angolját, ami a munkaerőpiacon mindenképpen hatalmas előnyt jelenthet majd.

“Sokkal többet kaptam, sokkal jobban megismertem magamat. Barátokat és nagyon-nagyon jó élményeket szereztem, úgyhogy nekem felülmúlta az elvárásaimat.”

Bár a jelentkezés rengeteg papírmunka, tele szűkös határidőkkel, ha az ember céltudatos, abszolút teljesíthető. Ebben mára hatalmas segítséget nyújt az Erasmus Guide, ami Betti szerint a leghasznosabb kiindulási pont a folyamat elején. Minden kérdés előtt érdemes átfutni, mert a legtöbb válasz megtalálható benne. Viszont jó ötlet idejében elkezdeni spórolni, mert bár Betti és én is Campus Mundival voltunk Finnországban, a költségeinket nem tudta teljes egészében fedezni, pedig igyekeztünk kis lábon élni.

Május 17-28. között tudtok jelentkezni a Corvinus Erasmus+ mobilitási program részképzésére. A pótfelvételin a 2021/2022-es tanév tavaszi félévének megmaradt helyeire lehet jelentkezni. A pályázat feltételéről az Erasmus+ részképzés aloldalán lehet olvasni. A legfontosabb információkat ebben a cikkben foglaltuk össze.

Menjek vagy maradjak? Finn Erasmus a járvány előtt és alatt Tovább
Két ország, két Erasmus a járvány alatt - A brexit vagy az olasz kormányválság nehezíti meg jobban az utazást?

Két ország, két Erasmus a járvány alatt - A brexit vagy az olasz kormányválság nehezíti meg jobban az utazást?

kep_borito.jpg

Erasmus cserefélév és egy világjárvány - elsőre nem tűnik jó párosításnak. Vajon megéri a pandémia alatt külföldön tanulni? Nem maradnak ki így a legszebb élmények? A brexit vagy az olasz kormányválság nehezíti meg jobban az utazást? Kovács Annával és Tóth Franciskával, szerkesztőségünk két tagjával beszélgettem rendhagyó erasmusos tapasztalataikról.

2021.05.14. Írta: Elblinger Éva. Borítókép: Tóth Franciska

Öt nap választott el tavaly márciusban attól, hogy kiutazzak Németországba az Erasmus+ félévemre. Már elkezdtem összepakolni, amikor váratlanul bejelentették az első korlátozásokat. Végül pár kaotikus hét után úgy döntöttem, hogy visszamondom a cserefélévet, hiszen így nem láttam értelmét. Jól döntöttem akkor? Mennem kellett volna lesz, ami lesz alapon? Kovács Anna és Tóth Franciska a második utat választotta.

A lányok két egészen különböző országban töltik a tavaszi félévet: Franci Olaszországban, Anna Skóciában tanul. Míg Anna Edinburgh-ba érkezve azon csodálkozott el, hogy az emberek rövidnadrágban futottak a havas utcákon, és még az Északi-tengerben is megmártóztak, addig Franci az itthoni februári hideg után Firenzébe utazva egyből ujjatlan pólóban kávézott egy napsütötte teraszon. Bár két földrajzilag és kulturálisan is eltérő országot választottak, van egy közös pontja a kiutazásuknak: mindketten a járvány kezdete előtt pályázták meg az ösztöndíjat, de már azalatt mentek ki külföldre.

kep1_anna.jpg

North Berwick. Kép: Kovács Anna, Közgazdász

Kiutazás járvánnyal és brexittel nehezítve

A brexit miatt szigorúbb beutazási szabályok léptek életbe Skóciában is idén január 1-jétől, melyek a járványon túl tovább nehezítették Anna helyzetét. “Ezt olvasva nagyon örültem, hogy két nappal előbb, december végén kijövök. De éppen akkor jelent meg a vírus mutációja Angliában, és törölték a járatomat. Ez megnehezítette a helyzetet, és senki nem tudott érdemi információval szolgálni.”

Végül Anna kénytelen volt olyan információk alapján kiutazni, amiket maga talált. Úgy tudta, majd kap egy pecsétet az útlevelébe, azonban ez nem történt meg, mert még a határon sem tudták, hogy ilyen szabályok léptek érvénybe. A nagy-britanniai Erasmus+ helyek egyébként a brexit ellenére a 2021/2022-es tanévben is elérhetők lesznek más Európán kívüli országokhoz hasonlóan, erről a Corvinus honlapján olvasható tájékoztatás. 

A bizonytalanság Francinak is ismerős volt az utazással kapcsolatban, ő május elején jött haza Magyarországra az oltás miatt. A hazautazásban könnyebbség volt számára, hogy az édesapja ki tudott menni érte autóval, de így is minden ország be- és kiutazási feltételeit alaposan meg kellett nézniük, és PCR-tesztet kellett csináltatniuk.

A bizonytalan körülmények ugyanakkor őt sem tántorították el a kiutazástól. “Még gimnáziumban fogadtam meg, hogy mindenképpen szeretnék Olaszországban tanulni vagy élni legalább egy kis időre, ez nagy vágyam volt. Nem akartam a koronavírus-helyzet miatt lemondani erről, úgyhogy biztos voltam benne, hogy így is, úgy is kijövök” - mondja Franci.

Hogyan lesz ebből közösség, ha nem lehet találkozni?

Anna éppen akkor utazott ki Skóciába, amikor ott a legszigorúbb járványügyi szabályok voltak érvényben, és a kezdeti karantén sem tette könnyebbé az ismerkedést. “Szerintem az elején volt nagyon nehéz, mikor 10 napos karanténnal kezdtem, és bent nem lehetett senkivel találkozni, kint is csak két emberrel, de ha valaki nem ismer senkit, akkor mégis kivel?” Ebben a helyzetben könnyebbséget jelentett, hogy a helyi erasmusos diákszervezet szervezett online eseményeket. Emellett Anna azt is kiemelte, hogy a kollégiumban kialakult egy közösség, ami után már nem jelentett gondot, hogy ebben a helyzetben nehezebb volt az ismerkedés.

Francinak is sokat segített a helyi ESN, akikhez egy online találkozón lehet kérdésekkel fordulni minden hónapban. Ezenkívül programokat is szerveztek szabadtéren és maszkban, az előírásokat betartva.

kep2_franci.jpgA lányok egyetértettek abban, hogy a távoktatás alatt is érdemes külföldön tanulni, az eltérő gondolkodásmód az online órákon is megismerhető. Sőt, az online oktatás és a bármikor visszanézhető órák nagyobb szabadságot adtak. “Nekem kicsit úgy tűnik, mintha több szabadságom lenne. Napközben nem kell bemenni az egyetemre és ülni egy órán, hanem ha van időm, akkor elmehetek ide-oda. Nyilván vannak órák, amiken részt kell venni, de azért így szabadabban tudom beosztani az időmet” - mondja Anna. 

Franci kiemelte, hogy az olasz egyetemen sokféle órába bele tud hallgatni, így vett részt például a volt olasz miniszterelnök jogi óráján. Lelkesen mesélte azt is, hogy az olaszok nagyon bíztatnak arra, hogy az anyanyelvükön beszélj hozzájuk, így a nyelvtudását még a járvány alatt is jobban tudja fejleszteni, mint otthon. Ráadásul az egyetemén mindössze 15 euróért színvonalas nyelvkurzusokat tartanak, ami még inkább segíti a nyelvtanulásban.

Kép: Tóth Franciska, Közgazdász

Hiába a lezárás, helyben azért lehet utazni

“Itthon voltunk egy évig a szobánkban, aztán az ember végre nem ugyanazt a négy falat bámulja, hanem ha kimegy az utcára, minden új: minden íz, a nyelv, az emberek. Úgyhogy szerintem mentálisan is nagyon jót tesz ez a környezetváltozás, ebben a helyzetben nekem ez nagyon inspiráló” - mondja Franci.

Az Erasmus+ program egyik legnagyobb élménye, a környező helyekre utazás sem maradt ki. Anna a félév elején még nem igazán tudott utazni a korlátozások miatt, de ennek is volt előnye. “Inkább csak a városban meg a környékén fedeztük fel a dolgokat, úgyhogy ebből a szempontból nagyon jó volt, hogy többfelé mentünk helyileg is, aztán a feloldás után tudtunk más városokba is utazni.” 

Franci csak az első két hétben tudott messzebbre utazni, aztán különböző mértékű szigorítások következtek, de tervez majd menni például a Velencei Biennáléra, ha a korlátozások engedik.

A két ország járványkezelése egyébként erősen eltér egymástól. Skóciában egy télen kiadott terv szerint fokozatosan nyitnak, így bár ott szigorúbbak a korlátozások, legalább kiszámíthatóbbak. Olaszországban ezzel szemben gyakran változnak a szabályok, így ott kevésbé lehet előre tudni, milyen lesz a helyzet, emellet a kormányváltás is instabilitást okoz. A helyi ESN és az egyetem viszont mindkét lánynak sokat segít abban, hogy tisztában legyenek az aktuális szabályokkal. Annának a beutazást követő 10 napos karanténra az egyetem élelmiszerdobozt is küldött segítségként.

kep3_franci.jpgA sok szabályozás ellenére rengeteg egyedülálló tapasztalatról meséltek a lányok. Például Franci kedvenc olasz sorozatát, a Briliáns barátnőmet éppen Firenzében forgatták, a forgatási helyszínen a korabeli díszleteket és a főszereplőt is láthatta. “Nekem nem is feltétlenül egy-egy esemény az, ami nagyon megmaradt, hanem mondjuk a kedvenc lemezboltom, a kedvenc könyvesboltom, a kedvenc cukrász bácsim. Amikor kijött értem apukám hazavinni az oltás miatt, akkor neki is bemutattam azt a cukrász bácsit.” 

Hatvanas évekbeli autók a Briliáns barátnőm forgatásán Firenzében. Kép: Tóth Franciska, Közgazdász

 

Firenze egyik legnagyobb nevezetessége a Ponte Vecchio (Öreg híd), de a városban töltött hónapok után ennél többet jelent már a helyszín Francinak egy emlékezetes pillanat miatt:

“Mindig ott beszéljük meg a találkozókat. Volt, hogy vártam valakire, és elment ott egy ismerős. Akkor éreztem otthon magam, hogy helyi vagyok, hogy már ismerősöket is felfedezek a városban.” 

Anna egyik legszebb élménye volt, amikor elutaztak egy tengerparti sziklán álló erődítményhez Stonehavenbe, és megcsodálhatták a festői tájat és építészetet. Kezdetben egy kis hiányérzete volt, mert a járványügyi szabályok miatt csak kívülről nézhették meg a legtöbb épületet, így amikor feloldották a korlátozásokat, nagyon örült, hogy végre bemehettek a Nemzeti Múzeumba. 

kep4_anna.jpg

A regénybe illő Dunnottar vára Stonehavenben. Kép: Kovács Anna, Közgazdász

Az egész beszélgetés alatt sugárzott a lányokról, hogy egy percre sem bánták meg, hogy a járvány alatt is útnak indultak.

“Fontos, hogy ne ahhoz hasonlítsuk a helyzetet, hogy mi lett volna, ha nincs koronavírus, hanem hogy miben más ez a helyzet, mint mondjuk otthon egy év után ugyanúgy a saját szobámban ülni” - mondja Franci.

“Azzal összehasonlítva, hogy valószínűleg csak otthon ülnék a szobámban, és ugyanazt csinálnám, mint az előző két félévben, szerintem nagyon megérte” - ért egyet Anna.

“Szerintem is. Hiába van vírushelyzet, sokkal jobb így, mintha nem jöttünk volna ki” - zárja Franci a beszélgetést.

Május 17-28. között tudtok jelentkezni a Corvinus Erasmus+ mobilitási program részképzésére. A pótfelvételin a 2021/2022-es tanév tavaszi félévének megmaradt helyeire lehet jelentkezni. A pályázat feltételéről az Erasmus+ részképzés aloldalán lehet olvasni.

Két ország, két Erasmus a járvány alatt - A brexit vagy az olasz kormányválság nehezíti meg jobban az utazást? Tovább
Ki irányítja valójában Brüsszelt? - Az EU legfontosabb intézményeiről dióhéjban

Ki irányítja valójában Brüsszelt? - Az EU legfontosabb intézményeiről dióhéjban

waving_flag.jpg

Sokszor halljuk a következőket: az Európai Bizottság elrontotta a vakcinabeszerzést. A Fidesz kilépett a Néppártból. Brüsszel szerint elfogadhatatlan az orosz diplomaták kitiltása, mások szerint pedig az EU már rég haldoklik. De ki és mi Brüsszel és az EU? Ki felel az érdekeink érvényesítéséért, és ki az, aki döntéshozóként egész Európa jövőképét képes meghatározni? 

2021.05.09. Írta: Tepfenhart Beatrix, Forrás: Markus Spliske, Unsplash

Európai országok közötti, szén- és acéltermelésen alapuló együttműködésre tett javaslatot Robert Schuman francia külügyminiszter 71 évvel ezelőtt, május 9-én. Az Európai Szén- és Acélközösséghez, vagyis az EU jogelődjéhez Belgium, Hollandia, Luxemburg, Franciaország, Németország és Anglia csatlakozott. A szervezetnek ma, hét bővülés után 27 tagállama van, május 9. pedig 1985 óta a hivatalos Európa-nap.

Egy ekkora nemzetközi szervezetnek az operatív és a stratégiai működése az intézmények révén több pilléren nyugszik. A legfontosabbak ezek közül az Európai Parlament, az Európai Bizottság, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Tanács, az Európai Unió Bírósága és az Európai Központi Bank. 

Európai Néppárt, Zöldek frakciója, Identitás és Demokrácia képviselőcsoport – Mit csinál az Európai Parlament?

Ismerősen csenghetnek a megnevezések, hiszen jelentős szerepet töltenek be az európai döntéshozatalban. A megnevezéseket az Európai Parlament frakcióiból, vagyis képviselőcsoportjaiból emeltem ki. Frakciónak azt a csoportosulást nevezzük, amelynek keretein belül a hasonló politikai nézeteket valló képviselők dolgoznak az Európai Parlamentben.

Az Európai Parlamentet a ,,polgárok hangja’’-ként is szokták emlegetni, hiszen 705 tagját ötévente közvetlenül az EU polgárai választják meg szavazás útján. Legutoljára 2019-ben voltak Európa Parlamenti választások; ep_helyek.jpgMagyarország 21 főt delegálhatott az EU elsődleges jogalkotási szervéhez. 

Jogalkotási intézményként az Európai Parlament olyan fontos kérdésekről dönt, mint az EU bővítése, más nemzetközi szervezetekkel való kölcsönös megállapodások vagy általános Uniós jogszabályok. Ilyen, viszonylag friss jogszabály a vakcinabeszerzésre vonatkozó rendelet is, amelyet a Bizottsággal közösen dolgoztak ki, és amely olyan tényezőket szabályoz, mint az engedélyezett vakcinák, az elsőbbséget élvező csoportok – összefoglalva tehát olyan tényezőket, amelyek a hétköznapi életünket befolyásolják.

Kép: Európai Parlament

AZ EP tanácskozásai, vagyis plenáris ülései Strasbourgban és Brüsszelben folynak, évente minimum 12 alkalommal. Az Európai Parlament nemcsak jogalkotási, hanem felügyeleti (demokratikus keretek között ellenőrzi a többi intézményt) és költségvetési hatáskörrel  is bír (jóváhagyja a hosszú távú költségvetést). 

ep_belulrol.jpg

Kép: Frederic Köberl, Unsplash

,Az EU végrehajtó szerve’: az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság 27 tagú – egy elnök és 26 biztos alkotja. Minden tagállam egy biztost delegál, mandátumuk pedig öt évre szól. A Bizottság minden tagja egy adott szakterületért felelős, például a kereskedelemért vagy a pénzügyekért. Magyarország biztosa Várhelyi Olivér, aki a Szomszédságpolitikáért és bővítésért felel.

Az Európai Bizottság a szervezet végrehajtó szerveként szolgál: előmozdítja az EU érdekeinek érvényesülését, azáltal, hogy jogszabály-javaslatokat dolgoz ki, és érvényesíti a már elfogadott jogi kereteket. Jogosan merül fel azonban a kérdés: tényleg érdekeket érvényesít a Bizottság? Hogyan tudja 27 tagállam és közel 450 millió ember érdekeit egyszerre, egyformán előnyösen figyelembe venni? Nehezen, megfeszítések közepette vagy épp sehogy – erre remek példa a Minority Safepack nevet viselő kezdeményezés. 

2021. január 14-én az Európai Bizottság bejelentette: a Minority Safepack alapján nem indít jogalkotást a nemzeti kisebbségek védelmében. Ezzel pedig nem csak annak a közel 1,2 millió embernek fordított hátat, akik aláírták a kezdeményezést, hanem annak a többmilliós csoportnak, akik számára az anyanyelv használata és a kultúra megőrzése nemcsak egy jól hangzó szlogen, hanem mindennapos kihívás. A kezdeményezés célkitűzése, hogy az etnikai, nemzeti és nyelvi kisebbségek védelme az Európai Uniós jog része legyen. Lehessen Erdélyben magyarul focit nézni, több pénz jusson az elszegényedett kisebbségi régióknak, és segítsenek a román nyelvhasználatban élő ,,bozgorokon’’, ami hontalant, hazátlant jelent. A javaslatcsomag azokat segítené, akiknek nincs egyetlen állampolgárságuk sem – a Bizottság azonban mossa kezeit, szerintük ez nem EU-s kérdés, illetve nem olyan, amelyre külön ki kell térnie a jogi kereteknek.

Az Európai Tanács, a politikai együttműködés alapja

Az EU intézményei közül az Európai Tanács az, amely a legmagasabb szinten valósítja meg a tagállamok közötti politikai együttműködést. Ennek az ad keretet, hogy az Európai Tanács tagjai az országok állam- és kormányfői, akik rendszerint negyedévente, csúcstalálkozókon ülnek össze. 

A csúcstalálkozók során az Európai Tanács alkotja meg az EU politikai programját, vagyis meghatározza a szervezet prioritásait és az általános irányelveket, azonban jogalkotással nem foglalkozik.
Az intézmény többnyire konszenzussal, egyes esetekben viszont egyhangúlag vagy minősített többséggel (a tagállamok 55 százalékának kell elfogadnia a javaslatot) hozza meg a döntéseit. Az Európai Tanács központja is Brüsszelben található.

Az Európai Unió Tanácsa – vagy nem hivatalosan a Tanács – nem tévesztendő össze sem az Európai Tanáccsal (az az uniós intézmény, és az EU állam- és kormányfőit egyesíti) sem pedig az Európa Tanáccsal, az Európai Uniótól teljesen független intézménnyel.  Az Európa Tanácsnak jelenleg 47 tagállama van, de bármely olyan európai ország előtt nyitva áll, amely elfogadja a jogállamiság intézményét és garantálja állampolgárai számára az alapvető emberi jogokat. Az Európa Tanács egyik legfontosabb eredménye az Emberi Jogok Európai Egyezményének elfogadása volt, hisz fő fókuszában az emberek jogainak védelme áll. 

3.png

Kép: Báthory Adrienn, Közgazdász

Az Európai Unió Tanácsa

Ez az intézmény, amely a közbeszédben sokszor csak Tanácsként jelenik meg, hierarchiailag a fentebb említett Európai Tanács alatt helyezkedik el. Logikus magyarázat erre az, hogy a szerv azon irányelveket használja fel operatív működésében, amelyeket az Európai Tanács kivesézett és megformált. Ahhoz lehet hasonlítani, mint amikor a témavezetőd megadja azt a vezérfonalat, ami alapján a dolgozatod megírod, de neked kell a saját képedre formálni a dolgozatodat.

Az Európai Unió Tanácsa az EU országainak kormányait képviseli. Itt találkoznak a tagállamok szakminiszterei, így gyakran Miniszterek Tanácsaként is emlegetik. A szakminiszterek megvitatják az EU ügyeit, és másodlagos döntéshozó szervként funkcionálva határozatokat hoznak az EU törvényeiről. 

Nincsenek állandó tagjai: ez a szerv 10 különböző felállásban ülésezik, annak függvényében, hogy éppen milyen szakpolitikákat kell megvitatni. Például a Gazdasági és Pénzügyi Tanácsban a tagállamok pénzügyminiszterei vesznek részt. Az előző két intézményhez hasonlóan a Tanács ülései is a belga fővárosban zajlanak.

Az Európai Unió Bírósága

Az elmúlt 70 évben nagyszámú uniós jogszabályt fogadtak el – némely kevesebb vitát szült, némely pedig többet, olyankor, amikor egyes tagállamok másképp értelmezték a jogi kereteket, mint mások. Az Európai Unió Bírósága azért jött létre 1952-ben, hogy ezen viták elsimítását segítse, illetve hogy a kétértelmű kérdéseket tisztázhassa.

A luxemburgi székhelyű Bíróságnak 27 tagja van, tagállamonként egy-egy bíra. Az intézmény fő feladata, hogy biztosítsa azt, hogy a Parlament és az Európai Unió Tanácsa által elfogadott jogszabályokat a tagállamok ugyanúgy értelmezzék és alkalmazzák. 

Ki kezeli az eurót? – Az Európai Központi Bank (EKB)

ekb_epulete.jpg

Kép: Charlotte Venema, Unsplash

Az Európai Központi Bank az EU egyik legfiatalabb intézménye, 1998-ban alapították. 

Az EKB az euróövezetet érintő kiemelkedően fontos kérdésekben dönt: kezeli az eurózóna devizatartalékait, kamatlábakat határoz meg, gondoskodik az európai bankrendszer biztonságáról és hatékonyságáról. Ennek megfelelően az intézmény hosszú távú célja az árstabilitás biztosítása, és ezáltal a gazdasági növekedés előmozdítása. Az intézménynek három fő testülete van: a Kormányzótanács a döntéshozatalért felelős, az Igazgatóság felel az EKB napi működéséért, míg az Általános Tanácsnak tanácsadó szerepe van.

Az Európai Központi Bank minden tagállam központi bankjával együttműködik, így nem kizárólag az euróövezet monetáris politikáját befolyásolja, hanem az összes tagállamét, köztük hazánkét is.

Ki irányítja valójában Brüsszelt? - Az EU legfontosabb intézményeiről dióhéjban Tovább
Szeretet nélkül nem lehet élni - Mi az, ami fontosabb az anyatejnél?

Szeretet nélkül nem lehet élni - Mi az, ami fontosabb az anyatejnél?

monkey-3800103_1920.jpg

Harry Harlow évtizedeken keresztül kísérletezett kismajmokon, hogy bebizonyítsa: az édesanyák által nyújtott szeretet igenis nagy hatással van a csecsemők fejlődésére. A drótanya-szőranya kísérlet a mai napig vitatott nemcsak a kutatók, hanem a közvélemény körében is. Mégis egy biztos: a kutatás eredményei aktuálisabbak, mint valaha.

2021.04.28. Írta: Belayane Najoua, borítókép: minka2507, Pixabay

A drótanya-szőranya kísérlet eredményei 1959-ben, a Science nevű amerikai hetilap augusztus 21-én kiadott számában jelentek meg - Harry Harlow kutatása a szeretet, az intimitás természetét vizsgálta a majomcsecsemőkön keresztül. Akkoriban a pszichológiában az a behaviorista szemlélet uralkodott, miszerint a szeretet és az érzelmek mellékesek, és a csecsemők csak az anyagi dolgok - például étel - miatt ragaszkodnak az édesanyjukhoz.

Harry Harlow úttörő kísérlete nemcsak azt bizonyította be, hogy az érzelmek nem mellékesek, hanem azt is, hogy a tényleges tápláléknál sokkal fontosabbak. Ez a kutatás pedig most nagyon aktuális, hiszen a koronavírus miatt az emberi interakcióink, a társas érzelmi megnyilvánulásaink minimálisra csökkentek. Mindenkinek szüksége arra, hogy szeressen, és szeretve legyen.  

Harry Harlow és a majomóvoda

Harry Harlow 1930-ban érkezett a Wisconsini Egyetemre, ahol a legtöbb kísérletét végezte. Harlow egész élete során a főemlősöket kutatta a kötődés-elmélet pszichológiájára fókuszálva. Vizsgálatait eleinte a Henry Vilas Állatkert lakóin végezte, de 1932-ben megalakított egy saját tenyészkolóniát, hogy könnyebben és gyakrabban látogathassa a majmokat.

A majmokat egy óvodára hasonlító környezeteben nevelte, elszakítva őket az anyjuktól - ezt anyai deprivációnak, azaz megvonásnak nevezik, és máig komoly vitákat vált ki nemcsak a kutatók, hanem a közvélemény körében is. Harlow sokszor akár 24 hónapig tartotta az újszülött majmokat egyedülálló rekeszekben. Néhány kutató ezeket a kísérleteket tartja az állatfelszabadítási mozgalom egyik kiváltó okának az Amerikai Egyesült Államokban.

Ám nemcsak Harlow vezetett be egy anyáktól mentes környezetet abban az időszakban. Akkoriban a gyermekekkel történő fizikai kontaktust sokan a gyermek fejlődésére károsnak ítélték, ezért folyamatosan nyíltak meg az újabb és újabb steril, érintés nélküli óvodák szerte az Államokban. Harlow és a tanítványai hamar felismerték, hogy a steril óvodai környezetben nevelkedett majmok számos dologban eltérnek az anyjukkal élő társaiktól: míg az első csoport a társas kapcsolatokban visszamaradott volt, addig a másik csapat tagjai - akik az anyjukkal nevelkedtek, mégsem találkoztak más majmokkal - agresszívek és  félénkek lettek. A drótanya-szőranya kísérletet mégis egyetlen különbség váltotta ki - az óvodában nevelkedő majmok igencsak ragaszkodtak a textilpelenkájukhoz, pedig az nem adott nekik mást, csupán egy puha, megnyugtató és szerethető környezetet.

natural_of_love_typical_response_to_cloth_mother_surrogate_in_fear_test.jpgDrótanya-szőranya kísérlet

Kép: Wikipedia

A majomcsecsemőket a kísérlet során elkülönítették az édesanyjuktól, és a ketrecükbe két majomfigurát helyeztek el - mindkettő fából és drótból készült, de az egyiket beborították textillel. A textillel borított a szőranya, míg a csupasz a drótanya.

Először mindkét bábuban elhelyeztek táplálékot, amelyet a majmok könnyen megszerezhettek, és azt mérték, hogy a csecsemők mennyi időt töltenek el táplálkozással az egyes anyáknál. Összességében a majmok nem tettek különbséget az anyák között, ha a táplálkozásról volt szó.

A kísérlet második lépéseként azt szerették volna megfigyelni, hogy az anyák tulajdonságai miként befolyásolják a kismajmok ragaszkodását, ha nem kapnak tőlük táplálékot. Harlow célja az volt, hogy bebizonyítsa: a majmok - az embercsecsemőkhöz hasonlóan - fontosnak tartják az anya érzelmi adottságait. A kísérlet során kivették a bábukból a táplálékot, és csupán az üres figurákat hagyták bent a ketrecekben. Az eredmény nem okozott meglepetést - a kismajmok a szőranyán órákig csipaszkodtak, míg a drótanyát figyelmen kívül hagyták, amint meggyőződtek róla, hogy nem kaphatnak tőle ételt. 

natural_of_love_wire_and_cloth_mother_surrogates.jpg

Kép: Wikipedia

A kísérlet következő szakaszában a drótanyát újra megtöltötték táplálékkal, de a szőranyát üresen hagyták. Ekkor a kismajmok kizárólag a táplálkozás során voltak hajlandóak a drótanyánál lenni, míg a többi időt a szőranya ölelésében töltötték. Tehát a majmok nem ahhoz ragaszkodtak elsődlegesen, aki a táplálékot adta nekik, hanem ahhoz, akitől a biztonságot, a testi közelséget és a szeretetet kapták.

Habár sokan kritizálják a kísérlet adaptálhatóságát az emberekre, mégis vannak bizonyítékok arra, hogy az emberek anyához való kötődése is hasonló funkciót szolgál - olvashatjuk Richard Atkinson és Ernest Hilgard Pszichológia nevű könyvében.

Harry Harlow kísérlete bebizonyította, hogy ha egy gyermek kiskorában nem kapott elegendő szeretetet, akkor nagy valószínűséggel olyan felnőtt válik belőle, aki képtelen egészséges kapcsolatokat kialakítani a többi emberrel - vagyis olyan érzéketlen drótanyává cseperedik, aki az életfenntartó szükségleteken kívül nem tudja megadni mindazt, amire egy gyermeknek szüksége lehet.

A mai kritikus helyzetben kiemeltem fontos, hogy minél többet törődjünk szeretteinkkel és a saját lelki állapotunkkal, hiszen mikor lehet nagyobb szükség egy-egy megértő mosolyra (akár csak online), ha nem most.

Szeretet nélkül nem lehet élni - Mi az, ami fontosabb az anyatejnél? Tovább
“A vezetővé válás komplex akadálypálya a nők számára” - Dr. Nagy Beáta kutató a nemi esélyegyenlőségről

“A vezetővé válás komplex akadálypálya a nők számára” - Dr. Nagy Beáta kutató a nemi esélyegyenlőségről

christina-wocintechchat-com-swi1dgrcshq-unsplash.jpg

Mennyire biztattak gyermekként arra, hogy kockázatot és vezető szerepet vállalj? Az iskolában ciki volt, ha lányként jó matekos voltál? Nők és férfiak vezetővé válásának esélyeiről és hátteréről Dr. Nagy Beátával, a Corvinus egyetemi tanárával beszélgettünk.

2021.04.22. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Christina @ wocintechchat.com, Unsplash

A nők aránya fokozatosan nőtt az elmúlt években a magyar vállalatok vezetésében, az átlag mára meghaladta a 40 százalékot. A tendencia biztatónak tűnik, ugyanakkor fontos belegondolni abba, hogy sokféle vezető létezik - egy kávézó tulajdonosától kezdve egy multi középvezetőjén át a felügyelőbizottsági tagig. A tőzsdén jegyzett vállalatok board tagságában például a nők aránya csupán 10 százalékos.

Ha megnézzük, hogy kik jutnak be a legmagasabb pozíciókba, eltűnnek a lányok.

- mondja Dr. Nagy Beáta.

Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedekben növekedett a nők aránya a vezetők között, a kép korántsem egységes. Milyen esélyei vannak a nőknek vezetővé válni Európában, és hogyan viszonyulunk a témához Magyarországon?

Dr. Nagy Beáta 2017-től a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottságának is tagja, amely azt célozza, hogy több női kutató kapjon esélyt az előrelépésre. A Bizottság megalakulása óta nőtt a nők aránya az MTA levelező tagjai között.

Üvegfal és üvegplafon mindenütt?

Április 22. a Lányok Napja - a mozgalom arra biztatja a pályaválasztás előtt álló nőket, hogy válasszanak műszaki, természettudományos pályát (STEM szakmákat). A rendezvénysorozat bepillantást nyújt a kutatólaborok és technológiai vállalatok világába, és arra biztatja őket, hogy tartsanak ki az érdeklődésük és a tehetségük mellett.

Az oktatás nagy bűne, hogy nem támogatja eléggé a lányokat.

- emeli ki a tanári hozzáállás és az iskolai környezet fontosságát a kutató.

sz_zs_0034-min.jpg

Kép: Szép Zsóka, Közgazdász

A nemek megoszlásában és arányaiban Magyarországon is jelentős különbségek vannak szektorok és szakmák között, vagyis jelen van a horizontális szegregáció. A gyakran üvegfalnak is nevezett jelenség azt fejezi ki, hogy vannak olyan szektorok, amelyek feminizáltabbak, és az átjárás más területekre nehezebb lehet egy nőnek. Például az oktatás-nevelés területén magasabb a nők aránya, mint az informatikai és a telekommunikációs vezetők között. Annak ellenére, hogy a lehetőség adott, hogy egy nő bármilyen egyetemi szakra jelentkezzen, az előző évtizedek megerősítették ezt a szegregációs tendenciát, és ezért is vannak különbségek a férfiak és nők vezetővé válásának esélyei között.

Az üvegfalon kívül sokféle metaforával jellemzik még a kutatók a nők helyzetét, az üveglift, az üvegszikla és a labirintus képe is előkerülnek a kutatásokban. A labirintus rámutat arra, hogy “el lehet jutni a végső célhoz, de nagyon nehéz”. Dr. Nagy Beáta kedveli ezt a metaforát, mert kifejezi, hogy sok akadály vár a nőkre a karrierútjukon, mégis lehetséges a vezetővé válás.

Ha kíváncsi vagy a labirintus és az üveglift bővebb jelentésére, hallgasd meg ezt a beszélgetést Youtube-on  vagy Spotify-on! Messzelátó című podcastünkben jövőbe mutató témákat közelítünk meg egy-egy szakértővel. Legújabb adásunkban férfiak és nők vezetővé válásának esélyeit vitattuk meg Dr. Nagy Beátával.

microsoftteams-image_7.png

Kép: Nagy Dávid, Közgazdász

Megoldási lehetőségek

“Senki nem szereti a kvótát, csak az eredményt, amit el lehet vele érni” - mondja a kutató a podcastbeszélgetésben. Az első ország, ahol a vállalatokat törvényi úton kötelezték a női vezetők arányának növelésére, Norvégia volt. 2003-ban vezették be, hogy az összes tőzsdén jegyzett cég felügyelőbizottságában 2005-re a nők arányának el kell érnie a 40 százalékot. A kitűzött cél megvalósult, hiszen a cégeket szakcionálták, ha nem tartották be az előírásokat.

Az Európai Parlament állampolgári jogokkal foglalkozó részlege is javasolja a kvóta bevezetését, hiszen az a legeffektívebben ható eszköz a nemek közötti szakadék (gender gap) csökkentésére. Kvóták bevezetésétől az alternatív foglalkoztatási módok támogatásáig sokféle lehetőség kínálkozik a női vezetők számának növelésére, azonban egyelőre ezekkel Magyarországon nem élnek széleskörűen a cégek.

Tényleg megengedhetik maguknak a vállalatok, hogy elvesztegessék a női tehetséget?

- teszi fel a kérdést Dr. Nagy Beáta.

Hogyan támogathatunk egy vezetőt a mindennapokban?

A munka-magánélet egyensúly mindenki legnagyobb álma, és egy vezető pozíciót betöltő nő számára is ennek megőrzése jelenti az egyik legnagyobb segítséget. Ha érzi családja és munkatársai, esetleg a felettese lelki-érzelmi támogatását, a közvetlen környezete motiválhatja őt a vezetővé válásban.

b_b_45_2.jpg

Kép: Burkus Brigitta, Közgazdász

“A munka-magánélet egyensúlyának kérdése nem csak egy női kérdés” - mondja Dr. Nagy Beáta, hiszen közös feladatmegosztásról, kölcsönös támogatásról szól. A partner támogatása azonban nemenként különbözhet: hazánkban jellemzőbb, hogy egy nő adja fel a munkáját vagy a karrierjét azért, hogy a vezető pozícióban lévő férfit támogassa, mint fordítva. Azonban sok területen lehetnek a családtagok és a munkatársak egymás segítségére. 

Változtatni kell azon a rendszeren, hogy egy férfinak van karrierje, egy nőnek csak munkája.

- Dr. Nagy Beáta

Hogyan tudod támogatni a környezetedben lévő vezetőket, és mit lehet tenni a nemi esélyegyenlőség növeléséért? Hallgasd meg a Messzelátó podcastet a válaszokért!

“A vezetővé válás komplex akadálypálya a nők számára” - Dr. Nagy Beáta kutató a nemi esélyegyenlőségről Tovább
Egy robot lesz a tanárom? – A mesterséges intelligencia és az oktatás közös jövője

Egy robot lesz a tanárom? – A mesterséges intelligencia és az oktatás közös jövője

pexels-alex-knight-2599244_1.jpg

A mesterséges intelligencia egyre nagyobb sebességgel gyűrűzik be a mindennapjainkba. De milyen változásokat hozhat ez az életünkben? Vajon pár év múlva egy robot lesz a tanárunk? A kreatív, humán szakmákban dolgozók állásai is veszélybe kerülhetnek? A Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszékének egyik kutatócsoportja tavasszal középiskolás diákok és tanáraik tudását és véleményét tárja fel az MI és az oktatás kapcsolatáról. Dr. Bokor Tamással, a kutatócsoport vezetőjével beszélgettünk.

2021.04.21. vendégszerző: Lázár Fruzsina, borítókép: Alex Knight, Pexels

Mesterséges intelligencia a mindennapjainkban

bokortama_s_c17b9436-140a-4558-a44f-0c37ffebb20f_jpeg.jpg

Kép: Dr. Bokor Tamás, készítette: Bera Viktor, Közgazdász

A mesterséges intelligenciának nevezett technológiák nem csupán átláthatatlan számítástechnikai folyamatok, hanem mindennapi életünk szinte elengedhetetlen részei is. A járványhelyzet következménye, hogy a tanórák a digitális térbe kerültek, és közösségi helyzeteink, kapcsolódásaink zömét is úgy kellett átkalibrálnunk, hogy létrejöhessenek a rendelkezésünkre álló online felületeken. Online pszichológus, online borozós este, online angol korrepetálás.

Az „MI az oktatásban” kifejezés azonban sokkal többet jelent, mint leülni a számítógép elé, és meghallgatni egy videóhívásos matekórát. A gondolatot, hogy egy robot legyen a tanárunk, sokan egyelőre csak egy sci-fi történetben tudnánk elhelyezni, pedig az MI-fejlesztések már határozottan ebbe az irányba haladnak. Gondoljunk csak arra a népszerű nyelvtanuló applikációra, amely személyre szabja az ismeretanyagot, illetve a tanuló múltbeli tévedései alapján hangolja be a következő lecke nehézségi fokát, vagy az egyik nagy digitális oktatási platform új funkciójára, amely lehetővé teszi az élő beszélgetések azonnali feliratozását. Ezek a példák nem szokatlanok, hiszen olyan technológiákhoz kapcsolódnak – okostelefon és számítógép –, amelyeket jól ismerünk, gyakran használunk, akár érzelmileg is kötődünk hozzájuk, de ha hisszük, ha nem, egytől egyig MI-alapú szolgáltatások.

magosi_orsolya_hivatalos_foto_orsi_jpeg.jpgKép: Kovács-Magosi Orsolya

Éppen ezért az MI-t társadalomtudományi szempontból vizsgáló kutatások is egyre nagyobb teret és aktualitást kapnak. A Budapesti Corvinus Egyetem egyik kutatócsoportja középiskolás diákokat és tanárokat kérdez meg az oktatási MI-technológiákkal kapcsolatos hozzáállásukról, véleményükről. A csoportnak Dr. Bokor Tamás mellett Kovács-Magosi Orsolya doktorandusz és Nagy Dorottya mesterszakos hallgató is tagjai. A kutatás egy középiskolás diákokat célzó felmérés mellett pedagógusokkal készült interjúkra alapoz, kérdéseik a – talán nem is olyan távoli – jövőbe repítenek, ahol talán már gépi algoritmusok tartják a tanórákat, és javítják ki a dolgozatokat.

A kutatócsoport vezetője, Dr. Bokor Tamás elmondta: a kutatás első fázisában a témáról szóló nemzetközi szakirodalmat tekintették át, mintázatokat, tendenciákat keresve. A feladat nehéz, hiszen az MI fogalma szerteágazó, és az, hogy miként hasznosítják az oktatásban, régiónként nagyon eltérő lehet. Míg Ázsia egyes területein akár jelenléti ívet is vezethet egy arcfelismerő szoftver, vagy akár megállapíthatja a tanulók hangulatát a mimikájuk alapján, addig a nyugat-európai fejlesztők elsősorban a személyre szabott tutorálásban, tanuláskísérésben tervezik alkalmazni a mesterséges intelligenciát.

thumbnail_nagydorottya_kep_4.jpg

Kép: Nagy Dorottya, készítette: Bartha Regina

Azt reméljük, hogy a diákok és a pedagógusok médiatudatosságára nézve is találunk összefüggéseket. Kíváncsiak vagyunk például arra, hogy reflektálnak-e a megkérdezettek az általuk olykor használt, ma már hétköznapi technológiák (hang- és szövegfelismerő szoftverek, öntanuló okostelefon-asszisztensek, nyelvtanuló szoftverek stb.) tényleges fejlettségével, reflektálnak-e arra, hogy ezeket a tanulásban, tanításban fel lehet használni, s egyáltalán: milyen a viszonyuk ezekhez a technológiákhoz. Ebben segít az egyéni narratívák értelmezése.

– mondta el Dr. Bokor Tamás.

Segít vagy fenyeget?

Sokan szeretnénk azt érezni, hogy a munka, amit végzünk, egyedülálló, pótolhatatlan, és hogy általa értéket teremtünk. Ha egy szakmába beletesszük az emberségünket, a lelkünket, a hivatásunkká válik, a gépek és algoritmusok viszont csupán feladatokat végeznek, számsorokból felépülő parancsok alapján. Mégis, a jövőben a különböző tanári feladatok automatizálásától (kérdéssorok generálása, e-napló vezetése) a személyre szabott, egyéni tanulási utak kialakításáig és nyomon követéséig számos területen kiválthatják a pedagógusok munkáját.

Itt megjelenik egy jelentős dilemma: az MI megkönnyíti az életünket, vagy ellopja a megélhetésünket? Sokunk fejében él a kép, amely szerint a gépek el fogják venni tőlünk a munkát, mivel egyes szakmák könnyen automatizálhatók, így egy öntanuló algoritmus el tudja végezni az adott munkához tartozó feladatokat, mások – főként a humán terület szakmái – azonban biztonságban vannak. Vagy mégsem?

Azt hisszük, a kreatív munkát nem tudják elvégezni helyettünk a gépek, miközben Japánban nyert már szoftver egy novellaíró pályázaton, egy amerikai hírportálon pedig jelent már meg olyan politikai véleménycikk, amelyet egy algoritmus írt. A gép tehát nemcsak segítő, hanem partner, sőt bizonyos narratívákban ellenfél is lehet. Mi éppen arra vagyunk kíváncsiak, hogyan fogadnák a tanárok és a diákok, ha e rendszerek további fejlettségre tennének szert, és segédeszköz-mivoltuk helyett bizonyos tevékenységekben akár a tanárt vagy az adminisztrációs munkatársakat helyettesítő eszközként jelennének meg.

– mondja Dr. Bokor Tamás.

Mindezt borútálón, de optimista lelkülettel is befogadhatjuk – az MI-fejlesztések mögött nemcsak a gyártók üzleti érdeke, hanem az új technológiák hozzáadott értéke ugyanúgy jelen van. Szinte elképzelhetetlen, mennyi terhet venne le a tanárok válláról, ha a kötelező papírmunka helyett minőségi időt szánhatnának minden egyes tanítványuk egyéni fejlődésére, ezzel valódi mentor-mentorált kapcsolatokat kialakítva. Természetesen mindenki maga dönti el, hogyan viszonyul a mesterséges intelligencia létjogosultságának kérdéséhez, de fontos, hogy a teljes képet igyekezzünk szemlélni, és ne csak spekulációkra, félinformációkra támaszkodjunk a témában.

A kutatás leendő eredményei értékes betekintést nyújthatnak abba, milyen lelkülettel viszonyulnak a kissé futurisztikus technológiák bevezetéséhez a fiatal és felnőtt generációk, emellett gyarapíthatja azok számát, akik tudatos módon gondolkodnak ebben a témában.

Ezen a linken található a középiskolás diákokat célzó kérdőív, amely középiskolás diákok válaszait várja. A kutatócsoport minden kitöltést szívesen fogad!

Jelen cikkben bemutatott kutatás az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrásból az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató- A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt keretében jött létre.

Egy robot lesz a tanárom? – A mesterséges intelligencia és az oktatás közös jövője Tovább
Egy sziget, ahol Fülöp herceget istenné avatták - Visszatér-e a szelleme?

Egy sziget, ahol Fülöp herceget istenné avatták - Visszatér-e a szelleme?

yaohnanen_tribesmen_show_pictures_of_2007_visit_with_prince_philip.jpg

Fülöp herceget egy törzs istenként tisztelte. Míg a világ többi részén a királynő volt a középpontban, addig ezen a távoli óceániai szigeten Fülöp herceget istenítették, és egy egész vallási mozgalmat építettek köré. De vajon miért pont Fülöp herceg lett a kiválasztott? Egy ókori történet, egy kép és Fülöp lett az istenség.

2021.04.14. Írta: Belayane Najoua, borítókép: Wikipedia

Az ókori történet

A Fülöp herceg mozgalom egy olyan vallási szekta, amelyet a kasztomi emberek követnek, Yaohnanen falu körül, a déli Tanna-szigeten, Ausztráliától észak-keletre. A jaohnaneni törzs úgy tekint Fülöp hercegre, mint a sziget istenére.

kepernyofoto_2021-04-10_8_05_43.png

Kép: Google Maps

Az ókori jaohnaneni mesék szerint egy hegyi szellem fia egy távoli vidékre utazott a tengerek felett. Ott feleségül vett egy hatalmas nőt, és idővel visszatér hozzájuk. Ezt az alakot sokszor azonosították John Frum testvérével, aki egy 1910-es években született vallás központi figurája volt. A John Frum köré épült vallás szintén a Vanuatu sziget térségében kezdődött, és Frumot egy olyan katonának ábrázolta, aki jólétet és gazdagságot hoz az embereknek - hasonlóan vélekedtek a hegyi szellem fiáról is, akit később Fülöp herceggel azonosítottak.

duke_of_edinburgh_33_allan_warren.jpgMiért pont Fülöp herceg?

Kép: Fülöp Herceg, Wikipédia

Vanuatun a brit és francia kereskedelmi érdekek a 19. században közös ellenőrzéssel valósultak meg a szigeten, viszont egy 1887-ben született megállapodás alapján Franciaország és Nagy-Britannia közös gyarmata lett, és a két ország haditengerészetének tisztjeiből alakult bizottság irányította. A helyi emberek akkor kezdték el kapcsolatba hozni Fülöp herceget a hegyi szellem fiával, amikor a brit kormány által küldött tisztviselők irodáiban meglátták a királyi pár fényképét. Habár olvasni és írni nem tudtak, de a tisztviselők Erzsébet királynő iránti tiszteletéből látták, hogy a fényképeken szereplő sápadt bőrű ember azonos lehet a történetben szereplő fiúval, hiszen ő is egy hatalmas nőt vett feleségül.

“Ő isten, nem ember - mondta nekem a főnök határozottan, és a portrékra mutatott” - emlékszik vissza egy újságíró az ottani tartózkodására.

A törzs meggyőződését 1974-ben erősítette meg a királyi pár látogatása, amikor néhány falusinak lehetősége volt távolból látni Fülöp herceget. A herceg akkor még nem tudott az őt istenítő vallásról, de pár évvel később John Champion, a gyarmat brit rezidensbiztosa hívta fel rá figyelmét.

Beszélgetés Fülöp herceggel

Champion ekkor azt javasolta, hogy Fülöp herceg küldjön a törzsnek egy képet, amit szimbólumként kirakhatnak a központjukba. Fülöp herceg beleegyezett, és Londonból küldött magáról egy hivatalos, aláírt képet. A helyiek válaszul visszaküldtek egy disznóölő lándzsát. Fülöp herceg válaszul lefotóztatta magát a lándzsával, és visszaküldte a képet a törzsnek. Ezenkívül még egy képet küldött Fülöp herceg - mindhármat a törzs vezetője, Jack Naiva őrizte, aki 2009-ben halt meg.

Egy újságíró beszámolója alapján a törzs csak 2007-ben tudta meg, hogy pontosan mikor van Fülöp herceg születésnapja - azóta a június 10-ét kavaivással ünneplik. A kava egy olyan bódító sör, amelyet a borsfa gyökereiből készítenek és zsibbasztó hatása van.

A királyi családból még Anne hercegnő járt a szigeten 2014-ben, ám Fülöp és a királynő nem tértek vissza többet.

Fülöp herceg szelleme visszatér?

Péntek kora délután jelentette be a Buckingham-palota, hogy meghalt Fülöp herceg, a brit monarchiában leghosszabb ideig pozícióban lévő uralkodó hitvese. Fülöp herceg Dánia és Görögország hercegeként született, de egyéves korában száműzték a családját. Több európai országban is élt, mielőtt megismerkedett volna Erzsébet királynővel. Mint a legtöbb kapcsolat, úgy az övék is tele volt hullámvölgyekkel, de Fülöpöt sokszor említették úgy, mint a királynő “ereje és támasza”. Fülöp életében több, mint 800 szervezetben vállalt szerepet és közel 6000 beszédet mondott. Fontosnak tartotta a fenntarthatóságot és a fiatalok edukációját is. A herceg 99 évesen hunyt el, temetése április 17-én lesz, amikor a windsori kastély kápolnájában fogják örök nyugalomra helyezni.

Fülöp herceg halálának emlékére a törzs egy gyászceremóniát tartott, ahol kavaivással emlékeztek meg istenükre. A hívők úgy gondolják, hogy Fülöp herceg szelleme az uralkodó család egy másik tagjában térhet vissza.

Egy sziget, ahol Fülöp herceget istenné avatták - Visszatér-e a szelleme? Tovább
A háború gyermekei, akik még ma is tartják a kapcsolatot - A legkisebb spanyol száműzött csupán hároméves volt

A háború gyermekei, akik még ma is tartják a kapcsolatot - A legkisebb spanyol száműzött csupán hároméves volt

kepernyofoto_2021-03-29_8_18_37.png

456 gyerek, akik a spanyol polgárháború miatt száműzetésbe kerültek. Elhagyták az otthonukat, elváltak a családjuktól, és egy jobb jövő reményében felszálltak a Mexique hajóra. Egy könyv, ami a gyerekek szemével mutatja be a történelem egyik legbrutálisabb háborúját, és amivel átérezhetjük, hogy mit jelentett a háború és a száműzetés a legártatlanabbak számára.

2021.04.08. Írta: Belayane Najoua, borítókép: Los Niños del Morelia hivatalos oldala

Morelia gyermekei, másnéven a Háború gyermekei azt az 1937-ben létrejött 456 gyermekből álló csoportot foglalja magába, akik a spanyol polgárháború legártatlanabb szereplői voltak, mégis hátat kellett fordítaniuk a hazájuknak, a családjuknak, és egyik percről a másikra felnőtté kellett válniuk. A republikánus színekben harcoló szülőknek a háború második évében felajánlották, hogy kimenekítik a gyerekeket a tűzben álló országból. A szülők azt hitték, hogy ez csak egy átmeneti megoldás lesz, de végül egy életen át tartott.

A történelem egyik legbrutálisabb háborúja

“Minden háború nehéz, de a polgárháborúk különösen” -  olvashatjuk a Los Ninos de Morelia hivatalos honlapján. A spanyol polgárháború a második világháborút megelőzően zajlott (1936. június 17. és 1939. április 1. között), ami a második spanyol köztársaság elleni puccskísérlettel kezdődött. A puccs után Spanyolország katonailag, politikailag és társadalmilag is megosztottá vált - egyik oldalon a nacionalista Francisco Franco hívei álltak, míg a másik oldalon a köztársaságpártiak. A politikai nézetek különböztek, de az emberek nem - spanyolok a spanyolok ellen, testvér a testvér ellen. A nacionalistákat Németország, Olaszország (Mussolinivel az élen) és Portugália támogatta, míg a baloldali köztársaságiakat Mexikó és a Szovjetunió. A többi európai nép hallgatott, figyelt, és csendben várta a kimenetelt.

A polgárháborúban a nacionalisták győzedelmeskedtek Francoval az élen, aki a második világháború hajnalán átvette az ország irányítását és diktatúrát alakított ki. A háború az indulatokról, a megosztottságról és a véres gyilkolásról lett híres. Mindkét oldalon több tízezer embert végeztek ki, és mire vége lett a polgárháborúnak, a világban újabb háború indult útjára. A halottak száma a mai napig kérdéses, de Antony Beevor történész szerint a három évig tartó háború közel 238.000 emberáldozatot követelt, akik közül 187.843 embert hidegvérrel végeztek ki - az adatokból is látszik, hogy  a spanyol polgárháború a történelem egyik legbrutálisabb háborúja volt, a halálesetek 78 százaléka kivégzés volt. “Azt hittem, hogy a háborúban az életben maradás a legfontosabb, pedig valójában az egyetlen dolog, ami elengedhetetlenül fontos, az, hogy megőrizzük az emberi mivoltunkat” - írja Mario Escobar Emlékezz rám! című könyvében.

kepernyofoto_2021-03-29_8_18_56.pngA mentőhajó -  La Mexique

forrás: Los Niños del Morelia hivatalos oldala

Az emberek éheztek. A helyzet kilátástalan volt. És szülőként végignézni, hogy a gyermeked mindennapjait a félelem és a háború zajai kísérik, emberpróbáló feladat. Éppen ezért, amikor a köztársaság mellett harcoló családok hallottak egy “csodahajóról”, ami elviszi a gyermekeket Mexikóba, a lehető legmesszebb Spanyolországtól, sokan úgy döntöttek, hogy elküldik a gyermekeiket. “Az elválás rövid lesz: csak amíg a háború véget ér. Mikor győz a Spanyol Köztársaság, akkor a gyerekek visszajöhetnek. Legfeljebb egy év” - gondolták sokan, de senki nem készült fel arra, hogy a nacionalisták győznek és Spanyolországra évtizedekig tartó diktatúra vár.

Az akciót a “Comité de Ayuda a los Niños del Pueblo Español” (Spanyol Népet Segítő Iberoamerikai Bizottság) szervezte Maria de los Ángeles elnökkel az élen. A La Mexique hajó május 27-én indult el Bordeauxból 456 kiskorúval a fedélzeten, és 1937. június 7-én érkezett meg Mexikóba. A legfiatalabb gyermek csupán három éves volt, míg a legidősebb tizenhat. A gyerekeket a mexikói spanyol iskolában fogadták, ami Morelia Michoacán területén található, ezért lett a csoport neve Morelia gyermekei. Eredetileg csak átmeneti szállásnak és megoldának tartották, de a republikánusok veresége és a második világháború kezdete hosszú száműzetést eredményezett, amely sokak számára véglegessé vált.

A program segítséget és védelmet nyújtott a menekülteknek, megakadályozta, hogy a gyerekeket hazaszállítsák a tragikus helyzetben lévő Spanyolországba, statisztikát készítettek a gyerekek fejlődéséről, elintézték az ott ragadt gyerekek legális letelepedési iratait, taníttatást biztosítottak a nagyobb gyerekeknek, nevelőotthon építtettek és megpróbálták összekapcsolni a gyerekeket az otthon maradt rokonokkal.

relacion_ninos_espanoles_7_de_junio_1937_1_3.jpgA száműzött gyerekek nyilvántartása, forrás: Wikipédia

2014 februárjában a Niños del Morelia körülbelül negyven tagból álló csoportja, akik Mexikóban, Spanyolországban, Venezuelában és az Egyesült Államokban éltek, egy nemzetközi összefogás keretében találkoztak - közülük a legfiatalabb 80 éves volt, tehát csupán négy éves volt, mikor elszakították a családjától, és több ezer kilométert kellett megtennie egy idegen hajón, hogy végül egy idegen országba kerüljön.

Habár a program megpróbált mindent megadni a száműzött gyermekeknek egy dolog pótolhatatlan volt: a család.

Emlékezz rám!

Mario Escobar könyve 2021 februárjában jelent meg Magyarországon, és szinte rögtön a sikerlisták élére került. A könyv a Moreliai gyermekek történetét dolgozza fel három testvér szemén keresztül. A három testvér felkerül arra a bizonyos hajóra, de három év mexikói túlélés után úgy döntenek, hogy visszamennek Spanyolországba megkeresni koncentrációs táborba került szüleiket - nem is sejtik, hogy a sors gonosz fintora hamarabb keresztezte az útjukat, mint gondolták.

A könyv olvasása közben átérezhetjük, hogy mit jelentett a háború és a száműzetés a legártatlanabbak számára. “Sikerült elmenekülnünk a háború elől, ám bennünk tovább dúlt, felzaklatta gyermeki lelkünket. Akkor még nem tudtuk, hogy a háború kísértete további életünkben a nyomunkban jár majd...sokkal nagyobb kárt okozott, mint pusztán egymás ellen uszította a testvéreket - megfosztott bennünket a jövőtől és a belső békétől.” - részlet a könyvből.

A háború gyermekei, akik még ma is tartják a kapcsolatot - A legkisebb spanyol száműzött csupán hároméves volt Tovább
Mik voltak 2020 legfontosabb közösségi média trendjei? Teszteld a tudásodat kvízzel! 

Mik voltak 2020 legfontosabb közösségi média trendjei? Teszteld a tudásodat kvízzel! 

borito_pixabay.png

A tavalyi év sok szempontból rendhagyó volt, azonban egy biztos: a szokásosnál lényegesen több időt töltöttünk a közösségi oldalakon. Ismerd meg az általánosan megfigyelhető tendenciákat, majd tedd próbára a tudásodat a Corvinus Kommunikáció- és médiatudomány szakosainak kvízével!

2021. 03. 31. Írta és borítókép: Kércz Dorottya

Az emberiség több mint fele egy napot tölt vele hetente. Mi az?

A We Are Social és a Hootsuite együttműködésében megjelent idei Digital 2021 jelentésből kiderül, hogy az elmúlt év során az életünk még szervesebb részévé vált a közösségi média. A koronavírus-járvány fellendülése az összes platform terjedését felgyorsította, és jelenleg semmi jelét nem látni annak, hogy ez egyhamar megváltozna.

Világszerte 4,2 milliárd ember, vagyis a világ népességének 53,6 százaléka használja a közösségi médiát: egy átlagos felhasználó naponta 2 óra 25 percet tölt a különböző felületeken, ami egy hétre vetítve nagyjából egy ébrenléti napnak felel meg.

Csak az elmúlt évben közel félmilliárd (pontosabban 490 millió) új felhasználóval bővült a közösségi média, ami azt jelenti, hogy naponta átlagosan több mint 1,3 millióan regisztráltak valamilyen felületre: ez a szám másodpercenként nagyjából 15 embernek felel meg.

camilo-jimenez-qzeno_gq7qa-unsplash.jpg

Kép: Unsplash

Uralkodó videós és ideiglenes tartalmak

Ha egy kép többet mond ezer szónál, akkor egy videó többet egymilliónál: a Cisco tanulmánya szerint 2022-re az összes online tartalom 82 százalékát videós tartalmak teszik majd ki. Könnyebben emészthetők, szórakoztatóbbak, és a figyelmünket is tovább tartják fent, mint a statikus képi vagy szöveges tartalmak:  a rövid formátumú videós platformok, mint például a TikTok és a hosszabb tartalmakat biztosítók, mint a YouTube folyamatosan növelik felhasználói bázisukat.

Az ideiglenes tartalmak - a 24 óráig elérhető képek és videók - népszerűsége töretlen: tökéletesen kiszolgálják az egyre rövidülő koncentrálóképességünket, amit jól mutat az, hogy az Instagram-történetek napi aktív felhasználóinak száma ötszörösére nőtt 2016 és 2019 között.

instagram-1519537_1920.jpg

Kép: Pixabay

A niche platformok felemelkedése

2020 folyamán nagyobb teret kezdtek nyerni az eddig réspiacra, meghatározott célközönségre összpontosító közösségi oldalak: egyre többen fáradtak bele a tömeges médiahálózatok, például a Facebook vagy az Instagram tartalmi túltelítettségébe, emiatt inkább olyan platformok felé fordultak, amelyek még jobban kiszűrik a számukra nem releváns információkat.

A niche hálózatok kisebbek és célzottabbak: közösséget kínálnak olyan felhasználók számára, akiket egyes témák és érdeklődési körök kötnek össze. 

Erre a legismertebb példa a főként fiatalok körében népszerű Tiktok, ami 2020-ban közel 700 millióra növelte aktív felhasználói bázisát, de érdemes megemlíteni a gamerek körében kedvelt Twitch-et is, ami 2020 novemberében már több mint 8,5 millió aktív streamelővel rendelkezett. Ide sorolható a LinkedIn is a 722 millió egyéni és 55 millió céges felhasználójával, illetve a Reddit, ami bár már 15 éve létezik, az elmúlt időszakban hatalmas növekedésnek indult: 2020-ban az aktív felhasználóinak száma több mint 430 millióra nőtt. 

Küzdelem az álhírek ellen

A közösségi média kétélű kard: egyre többen támaszkodunk rá, mint hírforrásra, azonban ez a lehetőség veszélyessé is teszi - a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a digitális félretájékoztatás mértéke 2020 februárja óta növekszik. A koronavírus-járvány megjelenésével a felhasználók elözönlötték a közösségimédia-felületeket, hogy a pandémiával kapcsolatos legfrissebb információkhoz jussanak, ez pedig kiváló alkalmat teremtett az álhírek és az összeesküvés-elméletek terjesztésére. A Twitter például figyelmeztető címkéket adott hozzá azokhoz a tweetekhez, amelyeknek manipulált a tartalma.

Új technológiák térnyerése

A közösségi médiában 2020-ban is növekedett az olyan technológiák alkalmazása, mint a kiterjesztett valóság (augmented reality) és a virtuális valóság (virtual reality). 

Míg VR a közösségi médiában kialakuló fázisban tart (bár a Facebook már hatalmas lépéseket tesz ebbe az irányba a Horizon, a szociális virtuális valóság bevezetésével), ugyanez nem mondható el az AR-ról. Az Instagram és a Snapchat például a kiterjesztett valóságot használja számos népszerű fotószűrőjéhez (pl. azokhoz a filterekhez, amik kisminkelik az arcunkat vagy napszemüveget tesznek ránk).

Az AR alkalmazásai a közösségi médiában nemcsak kameraszűrőkre korlátozódnak, hanem a márkák is egyre inkább felhasználják, hogy jobb vásárlási élményt nyújtsanak ügyfeleiknek. Az itthon is elérhető példák közül talán az IKEA jár leginkább az élen: applikációjuk már lehetőséget biztosít a vásárlóiknak arra, hogy a kiszemelt bútort virtuálisan elhelyezzék a lakásukban, megkönnyítve ezzel a döntésüket.

ikea.jpeg

Kép: IKEA

A trendeken túl: mire emlékszünk a mindennapi történésekből?

Az általánosan megfigyelhető trendeken túl a tavalyi évben is szinte minden nap jelent meg valamilyen új kihívás, társadalmi ügy, váratlan botrány vagy meglepő rekord a közösségi médiában: gondoljunk csak a “Reese Witherspoon challenge”-re, a Black Lives Matter mozgalomra, a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos álhírek tömegére vagy David Attenborough felbukkanására az Instagramon.

De vajon meg tudod tippelni, hogy mi volt 2020 legkeresettebb szava a Google-ben? Rémlik, hogy mi a neve a decemberben elindult magyar közösségi oldalnak? Emlékszel még arra, hogy Donald Trump melyik közösségimédia-felületet akarta betiltani?

Itt a lehetőség, hogy teszteld a tudásodat! A Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció- és médiatudomány mesterképzésének hallgatói Dr. Aczél Petra Újmédia-kommunikáció kurzusán összeállították 2020 átfogó közösségi média kvízét.

Három nehézségi fokozaton haladhatsz végig

 - a kezdő szinttől

 - a haladón át

 - a mesterfokozatig.

Mindegyik kérdéssor 12 kérdést tartalmaz.

Kvízezésre fel!

Mik voltak 2020 legfontosabb közösségi média trendjei? Teszteld a tudásodat kvízzel!  Tovább
Melyik országokban számíthatunk jó életre? – A Társadalmi Jövőképesség Indexből kiderül

Melyik országokban számíthatunk jó életre? – A Társadalmi Jövőképesség Indexből kiderül

b_b_43_1.jpgA magas GDP azt is jelenti, hogy egy ország felkészült, és szembe tud nézni a jövő kihívásaival, a változással és kiszámíthatatlansággal? A Társadalmi Jövőképesség, vagyis Social Futuring Index megalkotói szerint több kell a jó élet hosszú távú fenntartásához. A Corvinus Egyetem kutatóközpontja egy új, nemzetközi együttműködésben készült indexet mutatott be: azt méri, hogy 36 OECD ország mennyire képes biztosítani állampolgárai számára a fenntartható életet. Hogyan került Magyarország a 8. helyre, és mi áll az index hátterében?

2021. 03. 18. Írta: Taxner Tünde / Borítókép: Burkus Brigitta, Közgazdász Online

Magyarország a rangsorban olyan országokat előz meg, mint Svájc és Svédország. Milyen elméleti alapokra épül a kutatás, és mi a célkitűzése? A jövőképesség (futuring) új tudományterület, a Társadalmi Jövőképesség Index (SFI) pedig egy új index, amelyet megalkotói és kutatói ma tártak először a nagyközönség elé. 

„Igyekeztünk az emberi közösségek élete és haladása tekintetében egy új szemléletet és több szempontot érvényesíteni” – fogalmazta meg az interdiszciplináris kutatás célkitűzését Dr. Aczél Petra, a ConNext 2050 kutatóintézet senior kutatója, a Corvinus Kommunikáció és Szociológia Intézetének vezetője. A rangsor 2020-ig publikált adatokból készült, és mostantól két évente jelenik meg.

Milyen a hosszú távon fenntartható élet?

csakjanos_1.jpg„Mind a politika, mind a gazdaság világa valamilyen módon a versenyképesség körül mozog, és rövid távú célok vannak” – mondta Dr. Csák János, a Corvinus címzetes egyetemi tanára, a kutatóközpont alapítója. A rövid távú gondolkodásban azonban nem találjuk meg arra a választ, hogy valójában mi a fontos azoknak a szereplőknek, akik részt vesznek egy ország működésében és alakításában. Melyek azok az alapvető emberi jogok, amik tértől és időtől függetlenül fontosak számunkra, vagyis milyen szempontok alapján mondjuk azt, hogy jó az életünk?

A képen Dr. Csák János. Forrás: BCE

A Corvinus Egyetem kutatói erre a kérdésre keresték a választ a Központi Statisztikai Hivatallal és olyan nemzetközi partnerekkel együttműködve, mint a BarabásiLab és a kínai Institute for European Studies. Az index alapját négy általános emberi jó alkotja: a béke és biztonság, a kötődés, a gondoskodás és az egyensúly normatív szempontjai. 

aczel-2018_1.jpgDr. Aczél Petra senior kutató szerint „minden mérőszám, index mögött meghúzódik egy világkép, egy emberkép és egy kép arról, hogy mit tekintünk haladásnak”. A jövőképesség olyan rendezett életet jelent, amely a változásokat tanulással, előrelátással kezeli, és amennyire lehetséges, irányítja a jövőt. Az indexben az országoknak különböző szükséges és elégséges feltételeknek kell megfelelniük. Például az országnak működnie kell, a kultúrán keresztül reprodukálnia kell magát, és kell, hogy legyen fogalma a jó életről. Aktívan fel kell készülnie a változásokra, kezelni azok kockázatait, és előidéznie változásokat.

A képen Dr. Aczél Petra. Forrás: BCE

Mit jelent ez konkrétabban? Az országoknak az indexben az élet négy területén kell reagálniuk a változásokra: ökológiai-geopolitikai, szocioökonómiai, vagyis gazdasági és társadalmi, valamint kulturális és technológiai téren. Eltérő arányokban, de meg kell felelniük a korábban felsorolt szempontoknak is. A jövőképesség szintjét a kutatók számos nemzetközi, nyilvánosan hozzáférhető adatbázisból alkották meg, és olyan indexeket vettek alapul, mint a World Happiness Report, A Global Resilience Index és a Happy Planet Index. Így alakult ki az a kilenc dimenzió, ami összesen 28 indikátort tartalmaz, mint például az iskolában eltöltött évek számát, a hagyományok követését és a parlamenti választásokon történő részvételi hajlandóságot vagy az országon belül elérhető megújuló ivóvízforrások nagyságát.

Az eredmények szembe mennek az elképzeléseinkkel

szanto_zoltan_1.jpgMagyarország, Lengyelországgal egyetemben a 2020-as összesített rangsor 8. helyén áll, olyan országokat előzve meg, mint Svájc, Hollandia vagy Svédország. Az egyensúly dimenziójában hazánk az első helyen áll, míg a gondoskodáséban viszonylag hátul, az OECD országok rangsorának harmadik negyedében helyezkedik el. A rangsor nem azt mutatja, hogy az országban jelenleg mennyire biztosítottak a jó élet feltételei, hanem a jövőképességre vonatkozik. Azt fejezi ki, hogy az ország mennyire lesz képes hosszú távon fenntartani a jó élet feltételeit. „Ez az eredmény, ha nem is teljesen cáfol, de átkeretez egy közkeletű vélekedést” – mondta Dr. Szántó Zoltán Oszkár, a projekt senior kutatója, a Corvinus Egyetem nemzetközi rektorhelyettese. 

A képen Dr. Szántó Zoltán Oszkár. Forrás: BCE 

Valóban meglephet minket a rangsor, de fontos figyelembe venni, hogy a GDP és a gazdasági fejlettség mellett az indexben más kulturális és társadalmi faktorok is szerepelnek. „Ez nem csak egy sorrend, hiszen a kompozit index a különbségeket csökkenti, vagyis a részletek is lényegesek” – mondta Bóday Pál, a KSH senior kutatója, aki ugyancsak részt vett az index megalkotásában.

A rangsort Kanada a maximális 100-ból 70 ponttal vezeti, majd Ausztrália és Norvégia következnek. Az összesített sort Portugál, Japán és Mexikó zárják. További részletek és az országok eredményeinek elemzései a kutatási beszámolóban olvashatók.

Nemzetközi és oktatási célkitűzések

A kutatók egyértelmű célkitűzése az index fejlesztése és nemzetközi ismertségének növelése. Szabadhegy Péter nemzetközi kapcsolatokért felelős munkatárs kiemelte, hogy a jövőben szeretnék a vizsgált országok körét kitágítani. A Corvinus Egyetemen már született sikeres TDK-dolgozat a témában, PhD kutatási témaként meghirdették, és a hosszú távú tervek között szerepel a szemlélet megismertetése a hallgatókkal. „Nem maga az index fog beépülni, de hosszú távú terveink vannak, mert úgy gondoljuk, hogy a jövőképesség mint átfogó felfogás érvényesíthető az oktatásban” – mondta Dr. Aczél Petra.

A jövő és a jelen vállalkozói, döntéshozói és kutatói számára fontos ez az új szemlélet. Ahogy Dr. Szántó Zoltán megfogalmazta:

„A mi feladatunk nem az, hogy megjósoljuk a jövőt, hanem hogy felkészüljünk rá, amikor még nem tudjuk, hogy milyen lesz.”

Melyik országokban számíthatunk jó életre? – A Társadalmi Jövőképesség Indexből kiderül Tovább
Miért nem fogadjuk el a másságot? - Előítéleteink leküzdése pszichológus szemmel

Miért nem fogadjuk el a másságot? - Előítéleteink leküzdése pszichológus szemmel

human-rights-3805188_1920.jpg

Az LMBTQ mozaikszó és a szexuális kisebbségek ma már a társadalom  számára ismerős fogalmak. Kevés ennél megosztóbb témát lehet mondani. Vajon ez egy modernkori sajátosság? Mit jelent a Q a mozaikszóban? Hogyan viszonyulnak magukhoz a közösség tagjai, és mi befolyásolja a társadalmi megítélést? A cikkben ezekre is válaszolunk Illés Eszter, a Corvinus Hallgatói Támogatás pszichológusának segítségével.

2021.03.14 Írta: Belayane Najoua, borítókép: Sharon McCutcheon, Pixabay 

LMBT(Q)?

Szexuális kisebbségek alatt azon emberek csoportját értjük, akik olyan szexuális irányultsággal rendelkeznek, amelyek eltérnek a társadalom többsége által követett normáktól. Ide tartoznak a leszbikusok, a melegek, a biszexuálisok és a transzneműek - vagy másnéven az LMBT. De akkor vajon mit jelent a fenti rövidítésben a Q? A Q az angol querre utal, ami “furcsát, különöset” jelent - a Q akár az összes többi betű helyett állhatna, hiszen minden olyan emberre használhatjuk, aki szexuális irányultságát tekintve bármilyen módon kilóg a társadalomban leggyakoribbnak számító normából. 

Íme néhány fogalmi tisztázás:

  • heteroszexuális: ellenkező nem iránt vonzódó egyén
  • homoszexuális: azonos nem iránt vonzódó egyén (meleg, ha férfi és leszbikus, ha nő)
  • biszexuális: mindkét nemhez vonzódó egyén
  • transznemű: ha az egyén a születéskor kijelölt társadalmi és/vagy biológiai nemtől eltérő neműként azonosítja magát

Alfred Kinsey amerikai biológus élethosszig tartó kutatásai során arra jutott, hogy a szexuális orientációk nem különíthetők el ilyen élesen. Ebből a felfedezéséből alakult ki az úgynevezett Kinsey-skála, ami hét különböző változatot különít el. A skála két végpontját a kizárólagosan hetero-, illetve a kizárólagosan homoszexuálisok alkotják.

A két szélsőség közötti öt fokozatot tölti ki a biszexuálisok rétege, akik a társadalomnak több mint 50 százalékát képezik a kutató szerint.

157434420_450882049360903_322826560622502630_n.jpg

Grafika: Kristóf Benjámin, Közgazdász

Társadalmi megítélés

A társadalmi megítélés régióról régióra, emberről emberre változik. Befolyásolja a neveltetés, a vallásosság és akár a kormányzati szervek hozzáállása is. “A hazai jogszabályok a nemzetközi emberi jogi dokumentumokkal összhangban rögzítik az egyenlő bánásmód követelményét, a minden embert egyaránt megillető emberi méltóság eszméjét. A nemi identitás, a szexuális irányultság a sokszínű emberi személyiség alkotórésze, a személyiség magjához tartozó, megváltoztathatatlan tulajdonság, amelynek alapján senkit nem érhet hátrányos megkülönböztetés” - hangsúlyozza Székely László ombudsman a közleményében. 

A sztereotipikus gondolkodás és az előítéletek még mindig erősek a többségétől eltérő nemi identitású, illetve szexuális irányultságú személyekkel szemben, annak ellenére, hogy immár több mint 25 évvel ezelőtt törölték a mentális betegségek jegyzékéből a homoszexualitást. A bifóbia a biszexuális identitás tagadását, a homofóbia az azonos neműek iránti vonzalomtól való irracionális félelmet jelenti, míg a transzfóbia a transzneműek elutasítása.

Miért nem fogadjuk el a másságot? Hogyan oldhatjuk fel előítéleteinket?

love-1731755_1920.jpg

Forrás: S. Hermann & F. Richter, Pixabay

Illés Eszter, a Corvinus Hallgatói Támogatás pszichológusa szerint az emberi szexuális orientáció sokszínűségét történelmi korok és kutatások is igazolják.“Nincs értékbeli különbség a betűk között. Ugyanakkor a témát ideológiai, vallási, kulturális és egyéb kérdések bonyolítják. Számos szokás, tulajdonság, jelenség válthat ki belőlünk ellenérzést. Ez a szexuális orientáció kapcsán is megtörténhet” - mondja Illés Eszter.

Szerinte ugyanakkor ez nem zárja ki az adott orientációval rendelkező egyén tiszteletét, értékességének, egyenlőségének elismerését. “Emberként lehetőségünk van az önreflexióra, azaz az érzéseink és azok gyökereinek azonosítására, valamint a viselkedésünk szabályozására. Mi váltja ki belőlem ezt a negatív érzést? Miért ítélem el a másikat tulajdonképpen?”

A leértékelés mechanizmusát gyakran a leértékelő személy belső bizonytalanságai, félelmei erősítik, és jellemzően tudattalanul a saját önértékelésének stabilizálása a cél, ami csoportok között is megjelenik.“Ha önértékelésünk egy csoport identitása, mások leértékelése, kirekesztése, megalázása, megfosztása mentén erősíthető meg, akkor az káros. Káros önmagunkra, a kapcsolatainkra és a társadalomra nézve is.”

“A nyitottságban érzek erőforrást ehhez és úgy általában az előítéletekkel kapcsolatban.

A nyitottság lehetőség a kapcsolódásra, a kapcsolódás a megismerésre, a megismerés pedig arra, hogy a másikat differenciáltabban láthassuk, sztereotípiáink pedig ezáltal finomodjanak, megkérdőjeleződjenek.”

- mondja Illés Eszter.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság megbízásából az MTA Szociológiai Kutatóintézete rendszeresen készít LMBT-kutatásokat. A 2010-ben végzett kutatás szerint Magyarország 3,2-es átlagértéket ért el azon az 1-től 5-ig terjedő skálán, ahol az 1-es érték a leszbikusok és melegek teljes elutasítását, az 5-ös érték pedig teljes elfogadásukat jelenti. A későbbi elemzésekből pedig kiderül, hogy 2013-hoz képest 2017-re kis mértékben, de növekedett a személyesen megtapasztalt diszkrimináció aránya - ez a nemi identitást tekintve hatszoros növekedést jelent (0,1-ről 0,6-ra nőtt), ami sokkal nagyobb arány, mint a többi szegmensben. 

A Háttér Társaság egy  2010-es kutatás szerint a megkérdezett LMBTQ-emberek 85 százaléka véli úgy, hogy az ember nem élhet teljes életet, ha nem vállalja fel nyíltan az irányultságát. Ennek ellenére a válaszadók csupán 46 százaléka állította azt, hogy felvállalja legalább egy családtag előtt a nemi identitását. Jellemzően leginkább az édesanya előtt vállalták fel a legtöbben, míg a tágabb családi kör kapta a legkevesebb százalékot - csupán 15-öt. 

Miért ilyen alacsony a coming out aránya? 

Illés Eszter szerint  először az egyénnek kell kialakítania saját szexuális orientációjához fűződő viszonyulását, melynek eredménye ideális esetben az önelfogadás, az értékességünkbe vetett hit helyreállítása, megerősödése. “Ez egy hosszú és nem lineáris folyamat. Lehetnek benne tagadások, kísérletezések, elbizonytalanodások, majd meggyőződések. Komoly lelki munka megy végbe addig, míg egyáltalán az önazonosítás megtörténik. Segít, ha már itt sem marad magára, és vannak olyan személyek, akikkel nyitottan, biztonságban beszélhet a benne zajló történésekről. Ugyanakkor nagyon érthető, hogy nem egyszerű a felvállalás, ha önmagát is bizonytalannak érzi.” - mondja Illés Eszter.

A megnyílás a környezet felé egy következő komoly és megterhelő érzésekkel átszőtt szakasz. Illés Eszter szerint “faramuci helyzetről van szó, hiszen miért is kell a szexualitásával kapcsolatban bárkinek is coming outolnia? Ez magánügy. Ugyanakkor a heteronormativitás miatt nem egyértelmű sajnos, hogy a környezet ugyanolyan természetességgel reagál, ha nőként azt mondom, hogy a hétvégén kirándulni voltam a pasimmal, vagy azt, hogy a párommal, Ágival moziba mentünk. A coming out-nak különböző színterei vannak, például szülők, tágabb család, barátok, munkahely, közösségi helyek. Ezek nem feltétlenül azonos természetű és intenzitású érzelmeket váltanak ki.”

Az egyik leggyakoribb érzelem az elítéléstől, megszégyenüléstől, fontos személyek elfordulásától, hátrányos megkülönböztetéstől vagy akár verbális, fizikai fenyegettségtől való félelem. Illés Eszter szerint “ezek sajnos sokszor nem alaptalan aggodalmak, melyekről mind a mikro-, mind a makrokörnyezetben megerősítést szerezhet az egyén. Ugyanakkor az is előfordul, hogy a heteronormativitás és akár a belsővé tett homofóbia mentén torzulnak az elővételezett reakciókról alkotott fantáziák, és olyan kapcsolatokban is rosszallásra számít az illető, ahol az elfogadás nehézségek nélkül megtörténne.”

Összességében fontos, hogy az LMBTQ személy kezében maradhasson a döntés a saját biztonságérzete mentén azzal kapcsolatban, hogy mikor, hol, kinek coming outol”

- hangsúlyozza a pszichológus.

heteronormativitás: A heteronormativitás azon normák összessége, amelyek az embereket két egymást kiegészítő, eltérő szerepekkel rendelkező nemre osztják.

homofóbia: A homofóbia félelem, idegenkedés a homoszexualitástól, illetve a homoszexuálisoktól.

Homoszexualitás az ókorban

Sokan azt gondolják, hogy a homoszexualitás újkeletű, a megváltozott társadalmi értékek miatt alakult ki, de ez korántsem igaz. Már az ókori görögök között is felfedezhetjük az azonos neműek közötti vonzódást - gondoljunk csak Szapphó nőkhöz írt verseire. 

“Tarka trónodon, kegyes Aphrodité,

Zeusz leánya, már könyörülj te rajtam!

Fájó kínra mért csalod, ó hatalmas,

tőrbe a lelkem?

Inkább jőjj hozzám, ahogy annyi másszor

mindig hajlottál a szavamra, s jöttél,

kedvemért elhagyva aranylakását

égi atyádnak.”

Szapphó: Aphroditéhoz

Az ókori Egyiptomból is megmaradtak leletek, amelyek azt bizonyítják, hogy már akkor is létezett a homoszexualitás és a társadalom tudatában volt a létezésének. A legismertebb ókori egyiptomi homoszexualitásra utaló forrás Nianhhnum és Hnumhotep sírja. A két férfi Niuszerré fáraó idején élt és szolgált az óbirodalmi V. dinasztia idején, az i. e. 25. században. Nianhhnumnak és Hnumhotepnek is volt felesége és gyerekei, de haláluk után családjuk úgy döntött, hogy ugyanazon masztabasírba temeti őket. A sír falain több festmény ábrázolja a két férfit, akik a képeken átölelik egymást, és az orruk összeér.

Az orr összeérintése az ókori Egyiptomban a csók jele volt. 

A középkori Európában korszakonként és régiónként változott a homoszexualitáshoz való hozzáállás. A kereszténység terjedésével a homoszexualitás és a maszturbáció is elfogadhatatlanná vált. Habár a középkor elején a rómaiak viszonylag elfogadóak voltak, a tizenkettedik századtól a homoszexualitást szodómiának tartották és halállal büntették. Az üldöztetés a középkori inkvizíció során érte el a tetőpontját, mikor a Katharok és a Valdensek szektáit nemcsak sátánizmussal, hanem homoszexualitással is vádolták. 

A második világháború idején több mint egymillió homoszexuális és biszexuális férfit hurcoltak el haláltáborokba - a második világháború során elterjedt német ideológia nem tűrte meg a meleg férfiakat, akik nem tudtak eleget tenni a gyereknemző kötelességüknek. A haláltáborokban rózsaszín háromszöget kellett viselniük, és a táborok hierarchiájának legalján álltak. 

A mai világban nemcsak a szexuális kisebbségek és a társadalom egésze között tátong óriási szakadék, hanem a heteroszexuálisokat is megosztja a téma. Míg a skandináv országokban nagymértékű liberalizmusról és elfogadásról beszélhetünk, addig a hagyományos családmodellt támogató területeken akár jogi szinten is korlátozhatják a szexuáils kisebbségeket.

Miért nem fogadjuk el a másságot? - Előítéleteink leküzdése pszichológus szemmel Tovább
Önkénteskedj és szerezz felejthetetlen élményeket!

Önkénteskedj és szerezz felejthetetlen élményeket!

img_4221.jpg
Közösség, fiatalosság, innovatív gondolkodásmód - ez a KIKAPCS. Alapítvány, ami két év alatt több mint hetven családot vitt el nyaralni. A sajátos nevelési igényű gyermekek, akik mások, mégis ugyanolyan értékesek, mint a többiek. A szülők, akik nap mint nap egyedi problémákkal küzdenek meg. A KIKAPCS nekik segít, értük működik. Az Alapítvány két alapítójával, Környei Viktóriával és Bárdió Lucával beszélgettünk. 

2021.03.09, Írta: Belayane Najoua, Képek forrása: KIKAPCS

Egyetemi kurzusból álomprojekt

image0.jpg“Egy egyetemi projekt keretében kerültünk ugyanabba a csapatba, ahol először egy olyan ötleten dolgoztunk, ami nagyon távol állt a gyerekektől - talán éppen ezért nem is haladtunk vele igazán jól. Egy idő után a tanár odajött hozzánk, és azt mondta:”Lányok, nem csillog a szemetek, mi a gond?” Akkor bevallottuk, hogy az eredeti tervünk szerint beteg gyerekekkel foglalkoztunk volna, de nem tudtunk kitalálni egy jó koncepciót. Miután csináltunk egy piackutatást, amiből kiderült, hogy az SNI-s családoknál van egy támogatási hiány, elindultunk abba az irányba, és megszületett a KIKAPCS ötlete” - mondja Bárdió Luca, a KIKAPCS Alapítvány társalapítója.

SNI: Az SNI gyűjtőfogalom a sajátos nevelési igényű gyermekeket foglalja magába. A sajátos nevelési igényű gyermekek lehetnek mozgásszervi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékossággal élők vagy halmozottan fogyatékosok is. A KIKAPCS Alapítvány az autista gyermekekre fókuszál leginkább, de a programban résztvevő családok az SNI bármely típusával küzdhetnek. Magyarországon több mint kilencvenezer családban van SNI-s gyermek, ami összesen 400 ezer érintettet jelent. 

“Habár a kurzus elindulásakor nem az SNI-s gyermekeket céloztuk meg, a legfőbb célunk az volt, hogy egy valós igényre nyújtsunk megoldást. A piackutatásunk pedig megmutatta, hogy az SNI-s családok kevesebb figyelmet kapnak, mint amennyit megérdemelnének. Konkrétan SNI-s gyerekekkel korábban nem volt tapasztalatunk, de mindketten önkénteskedtünk az Amigosnál, ami egy jó alapot biztosított, mind szakmailag, mind szociálisan”  - mondja Környei Viktória, a KIKAPCS társalapítója. 

Az Amigos a gyermekekért alapítójával  készült podcastünkről szóló cikket itt tudjátok elolvasni, a podcastet megtaláljátok Spotify-on.

Kikapcs az egész családnak

image1.jpg

A KIKAPCS egyedülálló az alapítványok között, hiszen nemcsak az érintett gyermekeknek nyújt segítséget, hanem az egész család számára kikapcsolódási lehetőséget biztosít. 2019-ben 20 sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekkel rendelkező családnak biztosított közösségi programokat és szállodai nyaralást, terápiás fejlesztéssel egybekötve, míg 2020-ban már több mint 50 családnak. Az alapítvány két fő programja a hétvégente megrendezett ingyenes közösségi foglalkozások és a két-három napos nyaralások. A foglalkozásokon nemcsak a gyermekek érezhetik magukat egy közösség tagjának, hanem a szülők - és az egészséges testvérek is - barátokra lelhetnek. A lányok nem félnek nagyot álmodni: “Idén már száz család a cél” - mondják mindketten mosolyogva. 

A nyaralásokhoz a partnerszállodák nyújtanak segítséget, akik kedvezményes áron biztosítanak szállást. Ezenfelül még a KIKAPCS is nyújt anyagi támogatást, így egy négyfős család negyedáron tud élményeket szerezni. A nyaralások hangulatát pedig egyetlen mondattal le lehet írni: “Úristen a mennyországban érzem magam, ígérjétek meg, hogy mindig jöhetek veletek nyaralni” - idézi vissza Luca a tavalyi nyaralások egyik felkiáltását. 

Bár a koronavírus miatt a 2020-as nyaralásokat át kellett szervezni, az alapítvány a karantén alatt sem engedte el a családok kezét. “A zárt Facebook-csoportunkban szerveztünk heti kihívásokat a családoknak, megpróbáltuk ösztönözni őket, hogy más családokkal együttműködjenek. Illetve egy pszichoedukációs beszélgetést is tartottunk nekik, ahol a bezártság okozta problémákra fókuszáltunk” - mondja Viki. 

17 KIKAPCS arc, akik hisznek a jó ügyekben

Az Alapítvány márciusban indította el a második nagykövet programját, amiben 17 lelkes “kikapcs arc” vesz részt. “A nagykövetek kitűznek maguknak egy célösszeget, amit egy hónap alatt kell összegyűjteniük - használhatják a közösségi médiát toborzásnak, a házassági évfordulóra ajándék helyett kérhetnek adományt vagy akár szervezhetnek adománykoncertet is” - mondja Luca. A projekt sikerességét az is mutatja, hogy csupán két nap alatt a megcélzott összeg több mint kétharmadát elérték. Nézd meg te is, hogy milyen szuper kikapcs arcok kampányolnak idén, mert nem lehetetlen, hogy köztük lesz a kedvenc énekesed, séfed vagy esetleg sportolód!

Legyél te is önkéntes!

image2.jpg

Ha neked is megtetszett a KIKAPCS tevékenysége és szívesen foglalkoznál gyerekekkel, akkor itt az idő, hogy cselekedj. A KIKAPCS csapata szeretettel várja az olyan önkénteseket, akik szívesen szereznének boldog élményeket SNI gyereket nevelő családoknak! Lehetsz közgazdász, geológus, orvostanhallgató vagy esetleg biomérnök. A lényeg, hogy lelkes és elkötelezett legyél. 

 

Jelentkezz az info@kikapcs.eu címen az önéletrajzod és motivációs leveled elküldésével március 12-ig! 

 

Az önkéntesek fő feladatai:

-a közösségi programokon, nyaralásokon résztvevő családok segítése 

-gyerekekkel játék, foglalkozás 

Az önkéntesség nagyjából heti 4 órát vesz igénybe, illetve a nyaralásokat, amik az önkéntesek számára ingyenesek. 

Önkénteskedj és szerezz felejthetetlen élményeket! Tovább
Helikopterpénz vagy újraelosztás? - Szakértői vita az alapjövedelemről

Helikopterpénz vagy újraelosztás? - Szakértői vita az alapjövedelemről

baba.jpg

Mi az alapjövedelem koncepciója és honnan ered? Milyen következményei lehetnek a bevezetésének? Bevezethető egyáltalán a jelenlegi gazdasági rendszerben? A Messzelátó podcast legújabb adásában Dr. Vigvári Gáborral, a Corvinus Egyetem docensével és Miklós Gáborral, a Corvinus egyetemi tanársegédjével beszélgettünk az alapjövedelem múltjáról, jelenéről és jövőjéről.

2021.03.06. Írta: Sipos Sára, borítókép: Nagy Dávid, Közgazdász

A Messzelátó podcastben a jövőnket érintő témákat járunk körbe szakértőkkel. Együtt kezünkbe vesszük a Messzelátót, és ebben a részben egy érdekes gazdasági koncepció, az alapjövedelem elméletéről, bevezetéséről és megvalósíthatóságáról beszélgettünk. Ha kíváncsi vagy a többi epizódra is, rövid ajánlónkban eléred őket.

Az alapjövedelem koncepciója rendkívüli vitákat szülhet, számtalan pozitív és negatív következménye lehet. Habár a megvalósíthatósága jelenleg akadályokba ütközik, érdemes minden oldalról megvizsgálni. Dr. Vigvári Gábor és Miklós Gábor a vita során eltérő oldalt képviselnek, így többek között arról kérdeztük őket, hogy…

… mi az alapjövedelem mögött álló koncepció, és honnan ered? 

… milyen hatással lehetne az alapjövedelem a gazdaságra és a társadalomra?

… miért nem megvalósítható a jelenlegi rendszerben? 

.... hogyan változtathatja meg megítélését a koronavírus-járvány?

Hallgasd meg beszélgetésünket az Messzelátó podcast legújabb részében!

Korábbi adásainkat megtalálod a Közgazdász Online YouTube-csatornáján és Spotify-on. Iratkozz fel, hogy a következőkről se maradj le!

Helikopterpénz vagy újraelosztás? - Szakértői vita az alapjövedelemről Tovább
Az egygyermekes nemzet, ahol lányt szülni bűn volt - Még mindig nő a kínai népesség?

Az egygyermekes nemzet, ahol lányt szülni bűn volt - Még mindig nő a kínai népesség?

hong-kong-97409_1920.jpg

Elöregedés, prostitúció, nemi egyenlőtlenség és szociológiai devianciák - ezek mind a kínai egykepolitika hatásai. A világ egyik legszélsőségesebb “társadalmi kísérletének” 2015-ben vetett véget a Kínai Népköztársaság, ennek ellenére több generáció életére  rányomta a bélyegét. Közel 30 millió nő “hiányzik” a kínai társadalomból, ami társadalmi és gazdasági feszültséget is okoz. Dr. Matura Tamással, a Corvinus oktatójával az egykepolitika brutális eszközeit és hatásai vizsgáltuk.

2021.03.03. Írta: Belayane Najoua, borítókép: David Mark, Pixabay

Hogyan kezdődött a születésszabályozás?

A II. világháború után Kínában robbanásszerűen nőtt a születésszám, miközben a folyamatos egészségügyi fejlődésnek köszönhetően ugyanilyen gyorsan esett vissza a gyermekhalandóság. Ezzel szemben viszont nőtt az élelmiszerhiány, és mivel a lakások száma stagnált, lakhatási válság következett be. A Mao-Ce-Tung utáni kommunista vezetés a születésszabályozással szerette volna visszaszorítani a válságot. A hatvanas évektől kezdődően egyre szigorúbb családtervezést vezettek be, és családonként egy gyermekben korlátozták az engedélyezett gyerekek számát.

A hatósági szankciók a pénzbüntetéstől a kényszerabortuszon át a kényszersterilizációig jutottak.

A világ egyik legszélsőségesebb “társadalmi kísérletének” 2015-ben vetett véget a Kínai Népköztársaság - ennek ellenére több generáció életére rányomta a bélyegét.

“A kínai gazdasági és társadalmi fejlődés szempontjából az egyik legnagyobb kihívást az elkerülhetetlenül közelgő demográfiai hullámvölgy jelenti. Az egy gyermek politika hatására a születések száma olyannyira lecsökkent, hogy a kínai népesség száma a 2020-as évek közepén várható tetőzését követően gyors zuhanásnak indul, az évszázad második felére akár az 1 milliárdos határ alá is beeshet. A negatív hatások azonban már ma is jelentkeznek, hiszen a munkaképes korú lakosság létszáma már 2017 óta csökken, ami az olcsó, szorgalmas és nagy létszámban rendelkezésre álló munkaerőre alapozott gazdasági növekedési modell végét jelenti. Az egy gyermek politika feloldása azt a célt szolgálta, hogy enyhítsék a negatív demográfiai trendek hatását, azonban ez - úgy tűnik - nem sikerül, mert a kínai társadalom már régebben belépett a modernitás azon szakaszába, ahol a reprodukciós ráta természetes módon is lecsökken.

Így a legfontosabb kérdés, hogy Kína a gazdasági növekedés fenntartása érdekében a munkaerő számának visszaesését képes lesz-e a  termelékenység növekedésével ellensúlyozni.

Emellett a nemi arányokban kialakult egyenlőtlenség okozhat még társadalmi zavarokat, amin ráadásul az egy gyermek politika eltörlése aligha tud segíteni” - mondja Dr. Matura Tamás, a Corvinus Nemzetközi, Politikai és Regionális Tanulmányok Intézetének tanársegédje.

2016-ban már két gyermeket is lehetett vállalni, 2018-tól pedig nincsen semmiféle kormányzati korlátozás - tehát a nők maguk dönthetik el, hogy hány gyermeket szüljenek, és nem ölnek meg sorra ártatlan csecsemőket, csak azért, mert lánynak születtek.

Akik mindezt megélték 

chinese-846061_1920.jpg

Kép: Free-Photos, Pixabay

A kínai egykepolitikáról azóta számos műsor, dokumentumfilm, könyv készült, amik legtöbbször az emigrált érintettekhez kötődnek. Nanfu Wang is közéjük tartozik, aki először egy Ted Talk konferencián mesélte el, hogy milyen volt az egykepolitika alatt felnőni. Nanfu szülei fiút szerettek volna, aki eltartja majd a családot, ezért adták neki a Nanfu nevet, ami “fiú tartópillért” jelent. Habár a gyermek végül lány lett, nevet nem változtattak. Nanfu 1985-ben született, tehát az egykepolitika bevezetése után hat évvel. A kormány a szülés után sterilizáltatni akarta Nanfu édesanyját, de a család kiharcolta, hogy ne történjen meg, ezért súlyos pénzbüntetést róttak ki rájuk.

Sokszor éreztem magam szégyenben, és azt gondoltam, hogy a szüleim nagy vétséget követtek el azzal, hogy utánam még egy gyereket vállaltak.

- mondja Nanfu a beszédében, az öccsére utalva.

A gyerekkori tapasztalatok hatására született meg Nanfuban a One Child Nation (Egygyerekes nemzet) című film ötlete, amit 2019-ben mutattak be a Sundance Filmfesztiválon. A filmben Nanfu saját szülőfaluja bábaasszonyát interjúvolta meg, aki több mint hatvanezer rendeletbe adott abortuszt és sterilizációs műtétet végzett el.

Mikor visszamentem a szülőfalumba, hogy beszéljek a bábával, és meghallgattam az ő szemszögéből is a történteket, rájöttem, hogy ő is a rendszer áldozata volt. Gyakran a magzat túlélte az indukált abortuszt, ezért a bábának az újszülött csecsemőt kellett megölnie.

- mondja Nanfu a Ted Talk-ban. 2016 óta a bábaasszony kizárólag a terméketlenségi problémákkal küzdő párokat segíti hozzá a gyermekáldáshoz.

Az egykepolitika hatásai ma

1. Elöregedés

Az egyik legfontosabb probléma a népesség tragikusan gyors elöregedése. Az ENSZ becslései szerint a hetvenes években 450 millió volt a tizenkilenc év alatti kínaiak száma, viszont ez a kétezres évek elejétől elkezdett zuhanni - jelenleg már csak 327 millió fiatalkorú van az országban. Ez a munkaerő és a családi hagyományok szempontjából is igen nagy problémát jelent. Ha kevés a folyamatosan cserélődő fiatal a munkaerőpiacon, akkor nem lesz, aki eltartsa az államot, és fenntartsa a kínai gazdaság növekedését. A családfenntartás szempontjából fontos megjegyezni, hogy a kínai hagyományok szerint  a fiatalabb családtagok tradicionális kötelességüknek tekintik, hogy segítsék az idősebbeket - annál is inkább, mivel Kínában kevesen részesülnek nyugdíjellátásban.

2. Nemi egyenlőtlenség

A korosztályok közötti egyensúly felborulásán kívül a fiatalkorúak között a nemi egyenlőtlenségek is megjelentek. Mivel a családok csak egy gyermeket vállalhattak, és a fiúgyermekeket többre becsülték (hiszen ők viszik tovább a család nevét), így a becslések szerint nagyjából 30-60 millió lánycsecsemőt öltek meg 1979-2015 között, azaz 36 év alatt. Ez azt jelenti, hogy legalább 30 millió nő “hiányzik” a kínai társadalomból. A pár nélkül maradt, 33 év fölötti férfiakra a kínai társadalom a „shengnan” kifejezést ragasztotta, amely „hátrahagyott férfit” jelent, míg a 29 év feletti hölgyek a „shengnü” elnevezést viselik, ami arra vonatkozik, hogy válogatnak a férfiak között.

3. Prostitúció felélénkülése

wedding-rings-949106_1920.jpg

Kép: Thomas Breher, Pixabay

Mivel sok férfi pár nélkül éli le az életét, elkezdődött a prostitúció felvirágzása a térségben, és az illegális nőkereskedelem veszélye is megnőtt. Egy 2014-es kutatás szerint Kínában megnőtt az emberkereskedelem mértéke (leginkább ezekből az országokból szállítanak gyerekeket és nőket: Burma, Vietnám, Laosz, Észak-Korea, Mongólia). A legtöbb nőt házasságközvetítő szervezeteken keresztül “adják el”, de sokan miután Kínába érkeznek, prostitúcióra kényszerülnek. 

Az emberkereskedelem áldozatává vált nők iránti kereslet közvetlenül összefügg az egykepolitika miatt kialakult nemi egyenlőtlenséggel. A probléma leginkább a szegényebb vidékeken jellemző, ahol a munka miatt elvándorolt nők egész falvakat hagynak hátra nők nélkül. Emiatt a férfiak házasságközvetítőket keresnek, akik biztosítják nekik a feleségeket. 

4. Szociológiai hatásai

“A testvérek nélkül felnőtt kínai gyermekek tízmilliói esetében járt jól látható következményekkel az egy gyermek politika. Az egész család figyelmét és szeretetét élvező gyerekek gyakran úgy nevezett “kis császárokká”, azaz elkényeztetett, akaratos emberré váltak. Másfelől ugyanez a figyelem jelentős nyomással is együtt járt, hiszen az egész család azt akarta, hogy az egyetlen gyermek jól tanuljon, bekerüljön a legjobb egyetemekre, majd jól fizető álláshoz jusson, így támogathassa szüleit, nagyszüleit öregkorukban. Ez a jelenség kisgyermekkortól kezdve jelentős stresszel járt, ami nyomot hagyott számos egyke lelkében” - mondja Dr. Matura Tamás.

Az egygyermekes nemzet, ahol lányt szülni bűn volt - Még mindig nő a kínai népesség? Tovább
Felismered a képmanipulációt? A virtuális influenszerek és a photoshoppolt világ

Felismered a képmanipulációt? A virtuális influenszerek és a photoshoppolt világ

mink-mingle-eipjjvgp5-u-unsplash_1.jpg

Kreativitás, jövőkép, gyakorlati hasznosítás – ilyen egy kutatás, ami azt vizsgálja, hogy mennyire hihetünk a szemünknek. Mikor látjuk a valóságot, és mikor csak a valóság egy manipulált változatát? A Corvinus Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszékén működő CGI-deepfake kutatócsoport azzal foglalkozik, hogy a közösségi médiában szereplő képek és videók mennyire tévesztik meg az embereket. Cikkünkből azt is megtudhatod, te vajon felismered-e a képmanipulációt. Horváth Evelin Linával, a Budapesti Corvinus Egyetem Phd-hallgatójával beszélgettünk. 

2020.03.01 Írta: Belayane Najoua, borítókép: Mink Mingle, Unsplash, képek: Horváth Evelin

Szerinted mitől lesz értékes egy kutatás?

dsc_9330r.jpg

A képen Horváth Evelin szerepel.

A saját pályámon mindig fontosnak tartottam, hogy olyan jellegű kutatásokat végezzek, amelyek a gyakorlatban is hasznosíthatók az emberek számára – legyen szó akár az üzleti életről, az oktatásról, esetleg társadalmi-pszichológiai területről. Ez motivált a mesterképzéses szakdolgozatom írása közben is, amikor a CGI-technológiával létrehozott divatmodellek (CGI-modellek) jelenségével foglalkoztam. (Erről a témáról ebben a cikkünkben olvashattok többet.) A kutatásom egyik legfőbb tanulsága az volt, hogy az emberek elutasítják a valószerűtlenül hibátlan megjelenésű virtuális karaktereket, mert a túlzott tökéletesség félelmet kelt bennük. Ez az ellenállás a valódi portréfotók manipulációja kapcsán is gyakran megjelenik.

Van személyes tapasztalatod a képmanipulációval? 

Már kiskorom óta nagy szerepe van az életemben a fotózásnak. Egy igazi fotós családba születtem, hiszen édesapám, Horváth Zsolt újságíró-fotóriporterként dolgozik. Először kétéves koromban tartottam a kezemben fényképezőgépet (egy kis piros, analóg gép volt), majd tizenegy évesen kezdtem el édesapám és Vencsellei István fotóművész mellett komolyabban is kitanulni ezt a művészeti ágat. Hivatásszerűen tíz éve foglalkozom portré- és rendezvényfotózással, de korábban dolgoztam színházi fotósként is.

Portréfotósként gyakran kérnek arra az ügyfeleim, hogy javítsak ki  néhány nekik nem tetsző dolgot a képeiken – amivel szerintem nincsen semmi gond, ha a módosítás a valóság határain belül marad.  A saját portréimon is rendszeresen végzek utómunkát, de soha nem megyek el az irrealitásig.

Az évek során sok olyan emberrel találkoztam, aki a képmanipuláció terén ellentmondásban él: a fotózás után arra kér, hogy a testét utólag, az általa elképzelt módon, idealizálva szépítsem meg, miközben azt kommunikálja a környezete felé, hogy nem ért egyet azzal, ha valaki nem tudja elfogadni saját magát, és hazugságot állít a képein keresztül a világnak. A fotográfia megjelenésének  fő motivációja az volt, hogy minél valósághűbben tudjuk megragadni a minket körülvevő életet, most viszont a különböző képszerkesztési lehetőségeknek köszönhetően egy teljesen új valóságot teremtünk a képeinkkel.  

dsc_7125.jpg

A kép illusztráció, a kutatási kérdőívben szerepel. Felismered rajta a manipulációt?

Amikor elkészítek egy képet, abban a pillanatban én már fejben nem azt a valóságot látom, ami éppen előttem van, hanem azt, ami majd később születni fog belőle. Ez  rendkívül nagy mértékű alkotói szabadságot ad. Jó érzés, hogy létre tudok hozni valami újat, ami eddig nem létezett. A fotográfia létrejöttét az az igény hívta életre,  hogy a valóságot minél élethűbben tudják ábrázolni, rögzíteni, megőrizni. Most pedig éppen az ábrázolt valóságot szeretnénk mindenáron megváltoztatni.

Milyen kutatással foglalkozol éppen?

Jelenleg egy három tagú kutatócsoportban dolgozom  (a kutatócsoport vezetője dr. Veszelszki Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi docense, tagja még Mezriczky Marcell corvinusos mesterszakos hallgató), ami fotómanipulációval és  deepfake-kel, azaz a mozgókép-manipuláció egy automatizált típusával foglalkozik. A kutatócsoport novemberben alakult meg, amikor a tudományos háttéranyagot kezdtük el gyűjteni, februárban pedig összeállítottuk ezt a szórakoztató kérdőívet, amellyel azt szeretnénk felmérni, hogy az emberek képesek-e felismerni a manipulált képeket.

Ha te is kíváncsi vagy, hogy felismered-e a photoshoppolást, akkor kattints ide, és töltsd ki a kérdőívet! A kérdőív kitöltése nem csak szórakoztató, de egy szuper kutatást is támogatsz vele. 

A kérdőívben szereplő képeket és videókat különböző manipulációs technikákkal módosítottuk, és ezeket kategorizálva szeretnénk majd rávilágítani arra, mely típusokat ismerik fel könnyebben az emberek, és melyek azok, amelyek gyakorlatilag észrevehetetlenek az avatatlan (vagy akár még a profi) szem számára is.

Mi motivált a vizuális kommunikáció vizsgálatára?

Mind fotósként, mind a kutatói munkám során azt tapasztaltam, hogy a képmanipulációt legtöbbször negatív kontextusba helyezzük. Az emberek tartanak a vizuális kommunikációtól az esetlegesen manipulatív szándéka miatt, ez gyakran a tudományos élet képviselőire is igaz. A kommunikációtudomány területén végzett kutatások legtöbbször a vizualitás negatív oldalára összpontosítanak, rosszabb esetben  pedig teljesen ignorálják a képi kommunikáció elemzését. Összességében véve a verbalitással még mindig sokkal több kutatás foglalkozik, annak ellenére, hogy a mindennapjainkban minket érő ingerek 80-90 százaléka a vizuális típusba sorolható. A kutatócsoportunkkal ennek a kutatási résnek a betöltéséhez szeretnénk hozzájárulni.

Személyes célomként pedig rá szeretnék világítani arra, hogy ugyan kritikusan kell szemlélünk egy olyan jelenséget, mint a képmanipuláció, ez azonban nem azt jelenti, hogy el kell fordulnunk vagy rettegnünk kell tőle, sokkal inkább  azt, hogy fokozott figyelemmel kell a képeken látható információt befogadnunk és feldolgoznunk - mert nem minden az, aminek látszik.

Kiket szeretnétek megszólítani a mostani kutatásotokkal?

dsc_6402.jpg

A kép illusztráció, a kutatási kérdőívben szerepel. Felismered rajta a manipulációt?

Tudnék érvelni a gyermekek és az idősebb korosztály mellett is, de ha választanom kellene, elsősorban a fiatal felnőttek csoportját szólítanám meg. Őket rengeteg vizuális hatás éri a közösségi médián keresztül, és ők  az a korosztály, akik már nem gyerekek, de az énképük még viszonylag könnyen formálható, rájuk fokozottan hatnak a képmanipuláció ingerei. A fiatal felnőttek még meglehetősen sérülékenyek és fogékonyak a közösségi média által közvetített ideálokra.  

Remélem, hogy a kutatás végén (tavasszal várható a kutatásunk első publikációja) olyan eredményt tudunk felmutatni, amivel bebizonyíthatjuk, hogy a képmanipuláció nem feltétlenül jelent rosszat.

Szerintem a képmanipuláció önmagában nagyszerű jelenség, a művészi önkifejezés eszköze, és  határtalan lehetőségeket rejt magában.

A lényeg, hogy tudatos odafigyeléssel, kritikusan kell szemlélnünk nemcsak a közösségi médiában megjelenő képeket, hanem az összes vizuális tartalmat.

A TDK tevékenységét az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató - A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatta.

Felismered a képmanipulációt? A virtuális influenszerek és a photoshoppolt világ Tovább
Az utolsó napon az öngyilkosság volt a feladat - TikTok kihívások, amikbe gyerekek haltak bele

Az utolsó napon az öngyilkosság volt a feladat - TikTok kihívások, amikbe gyerekek haltak bele

tiktok-5064078_1920.jpg

A TikTokot ma több mint egymilliárd ember használja. A kreatív táncos, főzős és éneklős videókon kívül azonban az életveszélyes kihívások is termékeny talajra találtak. A legjobban érintett generációról, a legveszélyesebb kihívásokról és a lehetséges segítségnyújtásról olvashattok ebben a cikkben.

Írta: Belayane Najoua, borítókép: antonbe, Pixabay

Jó trendek vannak rajta és jó zenék. Csomó új dolgot lehet megtudni. A celebekről is ott tudunk meg mindent - ki kivel szakít, vagy mikor lép ki egy sorozatból. Vannak rajta kreatív dolgok, sminktrendek és az új hajfestéket is ott láttam először.

- meséli egy tizenkétéves TikTok-felhasználó.

Melyik generáció van veszélyben?

Korábbi cikkünkben már bemutattunk egy kutatást, amit Dr. Bokor Tamás és Dr. Székely Levente vezetett. A kutatás során rávilágítottak arra, hogy a felhasználók kétharmada 18 év alatti, míg 23 százaléka 14 év alatti. A TikTok eredetileg oktatási céllal készült, de később egy globális videómegosztó oldallá nőtte ki magát. Ahogy Székely Levente is említette az interjúban: “A digitális közeg a fiatalok közege, a digitális kultúra az ő kultúrájuk”.

pexels-cottonbro-5081930_1.jpg

Kép: cottonbro, Pexels

A népszerű közösségimédia-felületek között a TikTokra a legegyszerűbb felregisztrálni, akár a belépési korhatár alatt is. “A TikTok még olyan terület, ahova a legfiatalabb médiafelhasználók el tudnak bújni. Sokan az Instagramra is azért váltottak, mert a Facebookon megjelent az idősebb korosztály. Identifikációs kérdéssé vált, hogy a fiatalok akarnak-e egy platformon lenni velük, vagy egy új médiaterületet foglalnak-e el. Ebben jelenik meg a generációs különbség, a TikTok erre a hullámra tudott felülni” - mondja az interjúban Bokor Tamás.

A TikTok-on terjedő életveszélyes kihívások ezért is tudnak ilyen gyorsan és korlátok nélkül terjedni, mert az idősebb korosztálynak szinte semmi rálátása nincsen a platformra. A járvány miatt megnövekedett az online töltött idő, aminek hatására az applikáció használata és letöltési száma is megemelkedett. 

Legveszélyesebb kihívások

Blackout kihívás (“Emlékezetkiesés”)

A kihívás lényege, hogy a résztvevőnek addig kell magát fojtogatnia, amíg el nem veszti az eszméletét - közben mindezt természetesen videóra véve. Egy tízéves olasz kislány övet tekert a nyakára és addig fojtogatta magát, amíg ez az életébe került. Ő például nem is regisztrálhatott volna a TikTokra, mivel az alsó korhatár tizenhárom év. A tragikus események hatására az olasz kormány kötelezte a TikTok üzemeltetőit, hogy töröljék az összes olyan profilt, melynek  tulajdonosa nem tudja igazolni az életkorát. 

Benadryl

A kihívásban annyi allergia elleni gyógyszert kell beszedni, hogy hallucinációt okozzon. Az allergia elleni gyógyszerek túladagolása szívinfarktust, agyvérzést, görcsrohamokat, agykárosodást és akár halált is okozhat. Ráadásul, ahogy egy korábbi kutatásban kiderült, a felhasználók huszonhárom százaléka tizennégy év alatti, akiknek a testtömege jóval kisebb, mint egy átlagos felnőtté, így a gyógyszerek gyorsabban és erősebben hatnak. Tavaly egy tizenötéves lány halt meg Oklahomában a kihívás miatt. 

Throw It in the Air (“Dobd az égbe”)

shoes-2586313_1920.jpg

Kép: auricadina75, Pixabay

A kihívás lényege, hogy egy csoport ember körbeáll, és a fejüket lehajolva a kör közepe felé teszik. A magasba dobnak egy tárgyat (lehet az kicsi, mint egy műanyag pohár, de akár nagy is, mint egy szék vagy egy bicikli) és az nyer, aki a legtovább bent marad a körben. A csoport tagjai nem látják, hogy merre repül a tárgy és hol fog földet érni. A kihívás célja, az agyrázkódás kiváltása, ami már önmagában is értelmetlen. A kihívásról készült videókat eltávolította a TikTok, mert rengeteg sérülés történt miatta.

The pass out (“Ájulj el”)

Elájulni nem túl biztonságos dolog és jellemzően az emberek nem vágynak arra, hogy saját maguknak okozzák ezt az állapotot. Ennek ellenére a TikTok-on mégis tarolt ez a kihívás - a fiataloknak visszatartott lélegzettel kellett a lefelé hajtott fejüket rázni, amíg el nem ájultak. A videókon kettesével voltak a felhasználók, és aki hamarabb magához tért, az nyert.

Blue Whale (“Kék Bálna”)

Talán az egyik leghírhedtebb halálos TikTok-kihívás a Kék Bálna volt, aminek következtében több haláleset is történt. A kihívás 2016-ban terjedt el a videómegosztó portálon és évekig sokakhoz eljutott, amíg számos állam be nem tiltotta, de az utóbbi időben a TikTokon újra elterjedt. A kihívás ötven napok keresztül tart, és minden nap mást kell teljesíteni a résztvevőknek. Az utolsó napon az öngyilkosság a feladat. 

Mit tehetünk a tudatos médiahasználatért?

Habár az alkalmazás inkább a 18 év alatti korosztályt célozza meg, szinte mindenkinek van olyan ismerőse, családtagja, akinek le van töltve és aktívan használja is. Legyen szó a húgunkról, az unokaöcsénkről vagy távolabbi ismerősünkről, nagyon fontos, hogy a lehető legjobban tájékoztassuk őket az alkalmazás veszélyeiről. A tudatos médiahasználatra ösztönző kampányok sorra jelennek meg szerte a világon, de nagyon fontos, hogy a személyes segítség is meglegyen. Azzal tehetjük a legtöbbet, ha nyitottan, megértően és sokat beszélgetünk a TikTok-használó gyerekekkel.

Hogyan tudsz egy veszélyes kihívást jelenteni?

  1. Kattints a videó jobb alsó sarkában lévő fehér nyílra.
  2. Ezután nyomd meg a bejelentés gombot. 
  3. Végül válaszd az “öngyilkosság, önsértés és veszélyes tevékenységek” gombot.

Arról, hogy mit tehetünk felnőttként Szatmáry-Czégényi Boglárkát, a Corvinus Hallgatói Támogatás pszichológusát is megkérdeztük:

“Az egyetemista korosztálynak nagy szerepe lehet a kiskamaszok tudatos internethasználatra nevelésében, mivel tájékozottabbak a közösségimédia-használat és a népszerű applikációk világában, és nincs még jelen generációs szakadék, ami megkönnyíti az erről való kommunikációt. Fontos tudni, hogy jellemzően azok a fiatalok veszélyeztetettebbek, akiknek kevés támogató kapcsolat áll rendelkezésére, és a kortárs közegükben is nehezen találják meg a helyüket. A kihívások teljesítését gyakran az motiválja, hogy a kamaszok ezáltal remélnek népszerűséget, elismerést a társaiktól, és egyben egy online közösség tagjaivá válnak, amiben a való életben többségében hiányt szenvednek.

Egyetemistaként sokat lehet azzal tenni, ha a fiatalabb családtagok online tevékenységeivel kapcsolatban érdeklődőek vagyunk, esetleg ajánlunk olyan megbízható, életkorhoz illeszkedő alkalmazásokat, amelyek érdekelhetik a kiskamasz rokonunkat, ismerősünket. Érdemes lehet saját tapasztalatokra is kitérni, hogy mire figyeljünk, melyek lehetnek az intő jelek, amikor felmerül bennünk, hogy egy oldal nem biztonságos (pl. ha személyes adatokat, lakcímet kell megadni vagy kompromittáló képeket, videókat küldeni magunkról).

Mivel a járványhelyzetben egyre fokozódik az emberek azon igénye, hogy valamilyen módon kapcsolódni tudjanak egymással, így akár családon belül is lehet különböző kihívásokat tartani, ami minden résztvevő számára érdekes lehet (pl. mindennapi mozgás, aminek időtartamát egy közös felületen vezeti a család, így ha alább is hagyna valakinek a lelkesedése, mások teljesítményéből erőt tud meríteni vagy "minden napra egy játék", ami lehet közös társasozás vagy valamilyen multiplayer módban játszható videó- vagy online játék is). A lényeg összességében tehát az, hogy legyen egy folyamatos kapcsolódásunk a fiatalabb családtagokkal, hogy az esetleges kérdéseiket fel tudják tenni, illetve hogy nekünk is lehessen rálátásunk, ha veszélyes terepre tévedne a kiskamasz rokonunk az internet útvesztőiben."

Az utolsó napon az öngyilkosság volt a feladat - TikTok kihívások, amikbe gyerekek haltak bele Tovább
Szerinted milyen a jövő társadalma? - Komplex érzékenyítő program az On The Spot támogatásával

Szerinted milyen a jövő társadalma? - Komplex érzékenyítő program az On The Spot támogatásával

influencer-4081842_1920.jpg

Coming out vagy outing? Mi fán terem a GDPR és az újságírói etika? Kiről és milyen feltételek mellett publikálhatsz képet? Melyek a hazai gyermekvédelmi rendszer legfontosabb törekvései? Többek között ezekre a kérdésekre kaphatnak válaszokat a Dear Society képzés résztvevői.

2021.02.09. Írta: Barla-Szabó Zsófia, borítókép: expresswriters, Pixabay

“Egy társadalom akkor válhat jobbá, ha a tagjai figyelemmel és elfogadással fordulnak egymás felé. Hallasd te is a hangod!” Így szól a Menetszél Egyesület programjaként megvalósuló Dear Society komplex média és érzékenyítő újságírói kurzus mottója, aminek hatására fél évvel ezelőtt rányomtam a küldés gombra a jelentkezési lap kitöltése után.

Az On The Spot dokumentumfilm-sorozat alkotói által támogatott programba elsősorban azokat a társadalmi kérdések iránt érdeklődő fiatalokat várják, akik szeretik kritikusan és őszintén szemlélni korunk problémáit, és nyitottak rá, hogy véleményüket újságíróként másokkal is megosszák.

A 2019-ben indult képzés legfontosabb célja egy civil szervezeteket és fiatalokat összehozó közösség felépítése, amely a médianyilvánosság segítségével igyekszik felhívni a figyelmet a társadalmunkat érintő problémákra.

Bár a programba elsősorban szociológia, pszichológia, szociális munka, kommunikáció- és médiatudomány, pedagógia, szabadbölcsészet és jog szakokon tanuló vagy végzett fiatalokat várnak, a mi csoportunkban akadt több közgazdász és informatikus is - bátran ajánlom tehát bármely tudományterületen tevékenykedőnek, aki szociálisan érzékeny és kellő motivációval és eltökéltséggel rendelkezik.

A kéthetente szerda esténként zajló kurzus alkalmai az alábbi témákat érintik:

  • Bevezetés és újságírás alapozó
  • Sajtóműfajok, a cikkírás alapjai
  • Vizuális érzékenyítés
  • Adatvédelem és újságírói etika
  • Gyermekvédelem
  • Nők jogai
  • LMBTQ
  • Klíma- és környezetvédelem

A workshopokon kívül a résztvevők rendszeres otthoni feladatokon is dolgoznak - a számos apró, kreatív egyéni és csoportmunka remek ráhangolódást jelent a közös alkalmakra. Mindezen kívül pedig a program teljesítésének feltétele három cikk megírása szabadon választott témában, amelyhez minden segítséget biztosítanak a szervezők.

filmmaker-2838932_1920.jpg

Kép: lukasbieri, Pixabay

A vírusra való tekintettel a képzés jelenleg online formában zajlik, ez azonban nem akadálya a színes, interaktív alkalmaknak. Az esti workshopok többségét meghívott előadók tartják, az izgalmas prezentációkat kiscsoportos műhelymunka, kérdezz-felelek és interaktív vita követi.

A félév során a vendégelőadók sorát erősítették többek között a Gyermekhíd Alapítvány, a Háttér Társaság és a Nők Lapja munkatársai, a Dear Society partnerei között pedig a Fridays For Future, az InDaHouse és a Budapest Pride mellett számos egyéb szervezet is megtalálható.

Az már csak hab a tortán, hogy a Dear Society kapcsolatban áll az Átlátszóval, így a képzés során gyakorlatilag szinte minden héten volt lehetőségünk áthallgatni egy-egy oknyomozó újságírást boncolgató workshopra is.

A kurzus elején minden résztvevő saját mentort kap maga mellé, aki a program alatt végigkíséri őt a cikkírás folyamatán, válaszol felmerülő kérdéseire, emailben, videón vagy személyes találkozók alkalmával támogatja. Az egyértelmű szakmai fejlődés mellett tehát a Dear Society remek lehetőség a kapcsolatépítésre is - értékes ismeretségeket köthetsz mind a meghívott előadókkal, mind pedig a képzést szervező és azon résztvevő fiatalokkal egyaránt.

Szívből ajánlom a programot mindazok számára, akiket egy kicsit is érdekel, hogy merre tartunk társadalmilag, szeretnek és szeretnének közösen gondolkodni, és véleményüket szívesen megosztanák másokkal is. A Dear Society eszközt ad a kezedbe, hogy változtathass. Élj vele!

Ha megtetszett a lehetőség, plusz infókat a program honlapján találsz. A jelentkezési űrlapot itt éred el, a határidő pedig február 11. csütörtök.

Szerinted milyen a jövő társadalma? - Komplex érzékenyítő program az On The Spot támogatásával Tovább
Alagút a Duna alá és gyorsabb bejárás a kollégiumból? - Vitézy Dávid tartott előadást a Corvinuson

Alagút a Duna alá és gyorsabb bejárás a kollégiumból? - Vitézy Dávid tartott előadást a Corvinuson

vitezy_boritokep.jpg

A kötöttpályás közlekedés oldja meg Budapest gondjait? Tényleg elárasztanak minket a gépjárművek? Vajon csak az ingázók hibája ez? Mik a korábbi vasútfejlesztések eredményei? Tényleg lesz vasúti alagút a Duna alatt? Ilyen és ezekhez hasonló közlekedésfejlesztési kérdéseket boncolgatott Vitézy Dávid előadásában, akivel egy rövid interjút is készítettünk.

2021.02.02. Írta: Brándisz Ádám

A Corvinus Egyetemen működő GEO (Gazdaságföldrajz, Geoökonómia és Fenntartható Fejlődés) Tanszék, valamint a Magyar Urbanisztikai Társaság szervezésében valósult meg a GeoLectures sorozat legutóbbi előadása, melynek vendége Vitézy Dávid volt.

Egyre több autó, egyre kisebb helyen: az autós közlekedés lehetőségei végletesen beszűkültek

A nemzetközi trendekhez hasonlóan a magyar főváros is népesedési és közlekedési problémákkal küzd. Az agglomeráció dinamikusan növekvő népességszámával szemben a belső kerületek elnéptelenedésével és funkcióváltásával kell számolnunk. Ennek és a növekvő gazdasági jólétnek köszönhetően egyre többen ingáznak a lakóövezetek és a belső területek között.  

Az elmúlt évtizedben a közúti gépjármű állomány 1 millióról 1 millió 250 ezerre nőtt Közép-Magyarországon. Budapest útjain az autók harmada az agglomerációból érkezik, és a budapesti utakon megtett kilométerek felét a városhatáron túlról érkezők autói teszik meg. 

pic_2_1.jpg

Az autós közlekedés lehetőségei végletesen beszűkültek, a városi környezet miatt az infrastruktúra bővítésére nincs lehetőség. A buszközlekedést is befolyásolja az állandó dugók és a rossz utak jellemezte budapesti közlekedési helyzet. Ezekre a problémákra a racionális alternatívát a kötöttpályás közlekedés fejlesztése jelenti Vitézy Dávid szerint.  

Autó helyett kötöttpályán jutunk majd be a városba?

A budapesti térségben jelenleg mintegy negyedmillió ember használja a vasutat és a HÉV-et. Budapesten 42 állomáson és megállóhelyen van rendszeres vasúti forgalom. A múlt fejlesztési és pénzügyi hiányosságai miatt napjainkban számtalan leromlott állapotú állomásépület, pályaszakasz és maga az elavulta járműállomány (főleg a HÉV-ek esetében) is hátráltatja a hatékony és modern vasúti közlekedést. 

pic_3.jpg

Az elmúlt évtized vasúti fejlesztéseinek köszönhetően az érintett vonalakon megnövekedett az utasforgalom, és a vasút reputációjára is pozitív hatással voltak a beruházások, véli Vitézy Dávid. A tapasztalatok alapján sikeres vasútfejlesztési stratégiának mind az infrastruktúra felújítására, mind a kapacitások növelésére is hangsúlyt kell fektetnie.  

A fővárost érintő fejlesztések egyik legnagyobb akadálya az átmenő rendszerű és csatlakozást biztosító állomások és megállóhelyek hiánya. A vasút városi közlekedésbe való integrációjának egyik legfontosabb, már megvalósítás alatt álló projektje a Déli Körvasút fejlesztése. Ennek során több állomás és újabb vágányok létesülnek Kelenföld és Ferencváros között, valamint a Déli összekötő vasúti híd kettőről három vágányosra bővítése is megvalósul. Természetesen a Déli Körvasút fejlesztésének befejezése után sem áll meg a munka. Az elővárosi szakaszokat érintő beruházások folyamatos tervezése és megvalósítása mellett távlati tervek is készülnek a kötöttpályás közlekedéssel kapcsolatban. 

Fejpályaudvarok helyett alagút a Nyugati és a Déli között

A nyugat-európai városok példáját követve a budapesti vasúti közlekedés esetében is felmerült egy – a jelenleg fejpályaudvarként üzemelő állomások összekötését a Duna alatt megvalósító – vasúti alagút tervezése és kialakítása.

pic_4.jpg

A Nyugati és a Déli pályaudvart összekötő alagútnak köszönhetően új fejlesztési lehetőségek nyílnának meg. A Budapest Fejlesztési Központ részletes megvalósíthatósági tanulmányt készíttet, amely több nyomvonalat is vizsgál. Az esetlegesen megvalósuló alagút maximális kapacitása 24 vonat/óra lenne egy irányba, vagyis akár 2,5 percenként követhetnék egymást a vonatok.

A Budapest–Hatvan vonalon jelenleg is zajló beruházások a Corvinus Egyetem hallgatóit is érintik. A pár éven belül megvalósuló fejlesztéseknek köszönhetően a Tarkaréti Kollégium lakói is a megújult vasúti vonalon, gyorsan és modern környezetben juthatnak el a Keleti pályaudvarig, ahol a négyes metróra átszállva érkezhetnek meg az egyetemre.

pic_5.jpg

A számos kihívás ellenére érezhetően javul a kötöttpályás közlekedés helyzete a fővárosban és agglomerációjában. Vitézy Dávid szerint az infrastrukturális és menetrendi fejlesztéseknek köszönhetően az utasok kényelmesen, gyorsan és nem utolsósorban környezetbarát módon utazhatnak majd a jelenleg még leromlott állapotú szakaszokon is.

Ahogy Vitézy Dávid is megerősítette számunkra, jelenleg hiány van jól képzett, motivált munkavállalókból mind az állami, mind pedig a magánszférában. Ennek enyhítésére jön létre a Budapest Fejlesztési Központ, a Budapesti Műszaki Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem közreműködésével egy gyakornoki program, ahol az egyetemek hallgatói is betekintést nyerhetnek a városfejlesztés kulisszái mögé, és aktívan részt vehetnek projektekben, tervezésekben is. Amíg kialakításra kerül a program, a hallgatók egyénileg is jelentkezhetnek a BFK elérhetőségén (allas@bfk.hu) keresztül.

Az előadás videóját pedig itt tudjátok megnézni:

 

Képek forrása: Budapesti Corvinus Egyetem, Indóház Online Facebook-oldala

Alagút a Duna alá és gyorsabb bejárás a kollégiumból? - Vitézy Dávid tartott előadást a Corvinuson Tovább
Négy év és egy egészen új felállás - Kamala Harris, az Egyesült Államok első női alelnöke 

Négy év és egy egészen új felállás - Kamala Harris, az Egyesült Államok első női alelnöke 

image_7.png

2021. január 20-án iktatták be Joe Bident, az Egyesült Államok 46. elnökét és az első női alelnököt, Kamala Harrist. Ki ő, és milyen változást hozhat?

2021.01.30. Írta: Hegedüs Kata, képek forrása: Politico

Kamala Devi Harris beiktatása többszörösen is történelmi pillanat volt, hiszen nem csupán ő az első nő ebben a pozícióban, hanem az első afroamerikai és dél-ázsiai felmenőkkel rendelkező alelnök is. Jamaikai édesapja és indiai édesanyja bevándorlóként érkeztek Amerikába, Harris és húga már az Egyesült Államokban születtek. A Howard és a Kaliforniai Egyetemen szerzett diplomát, majd jogi területen helyezkedett el. Harris eddigi politikai karrierje során többek között Kalifornia állam igazságügy-minisztere, 2016-tól pedig szenátora volt. Eredetileg 2023-ig szólt a mandátuma, melyről alelnöki beiktatásával le kellett mondania. 

Az alelnök elsődleges feladata az elnök munkájának támogatása, valamint ceremoniális rendezvényeken vesz részt. A közhiedelemben inkább szimbolikus jelentőséget tulajdonítanak neki, ez azonban Kamala Harris esetén különösen nem így lesz.

Ha a beiktatott elnökkel, Joe Bidennel bármi történne, automatikusan az alelnök lépne a helyére, az elnök idős kora miatt pedig ennek a forgatókönyvnek az átlagosnál nagyobb lehet a valószínűsége akár átmenetileg, akár hosszabb távon is. Emellett Biden bejelentette, hogy a négyéves elnöki mandátuma lejártával nem fog indulni a második ciklusért, ami Kamala Harrist a 2024-es választások legnagyobb esélyesévé teheti.

Jelentőségét tovább növeli, hogy a Szenátusban, vagyis az Egyesült Államok törvényhozásának felsőházában döntetlen alakult ki a demokraták és a republikánusok között, mindkét párt 50-50 képviselővel rendelkezik a georgiai megismételt szenátorválasztások demokrata sikere után. Szavazategyenlőség esetén a döntés az alelnök kezébe kerül, így könnyen lehet, hogy bizonyos törvényjavaslatok esetén Kamala Harrisnek döntő szerepe lesz.

Ehhez ugyanakkor az is kell, hogy mindkét párt minden képviselője az amerikai politikában és törvényhozásban szokatlan pártfegyelem szerint, egy irányba szavazzon, erre azonban - a pártok belső megosztottsága és az eltérő politikai érdekek miatt - kevesebb esély mutatkozik.

image_1_2.png

Miben lehet más Harris?

Harris kaliforniai igazságügyi miniszteri múltja és jogi tapasztalatai, valamint a kisebbségben élő közösségek ismerete kiegészíthetik egymást. A személyes érintettsége a bevándorlás témájában, valamint az a tény, hogy egy bevándorló családból származó nőként lép hivatalba, átalakíthatja az adományozók, támogatók, fiatal nők gondolkodását és az általános közhangulatot, ahogy az Obama megválasztásakor is történt.

A 2016 szavazás volt a legdiverzebb az USA történetében, a szavazatok 31 százaléka a spanyol kisebbségtől, valamint 29 százaléka ázsiai kisebbségi csoportoktól származtak. Biden kabinetje emellett az eddigi legsokszínűbb az USA történetében. A kabinet pozíciókra és a kabinet szintű pozíciókra jelöltek 50 százaléka kisebbségi származású amerikai.

Harris alelnöki terveiben olyan változtatások szerepelnek, mint a Covid-19 segélycsomag, valamint ingyenes oktatást biztosítana azok számára, akik 10 évig egy szövetségi, állami, helyi,  közigazgatási és kormányzati szervezet vagy éppen bizonyos nonprofit szervezeteknél dolgoztak.

A napokban jelentették be Joe Biden elnökkel közösen, hogy a migráció területén csökkenteni szeretnék a zöldkártya várakozási idejét, valamint a törvényjavaslat kihatna a gyermekként bevándorolt polgárokra és az átmenetileg védett státuszú bevándorlókra, akik azonnal megkapnák a zöldkártyát. Hozzátette, hogy ez egy “okosabb és sokkal humánusabb hozzáállás a bevándorláshoz”.

Harris karrierje elején a San Francisco-i kerületi ügyészségen főként a fiatalok prostitúciós ügyeivel foglalkozott és azon dolgozott, hogy a testüket áruba bocsátó fiatal lányok áldozatként, ne pedig bűnözőként legyenek előállítva.

Belbiztonsági, hírszerzési és igazságszolgáltatási állami bizottságokban való szolgálatának köszönhetően a nemzetközi és belügyek kulcsfontosságú szereplője lesz. Segíthet olyan nagy változások irányításában, mint az igazságszolgáltatás reformja, a szavazati jogok védelme, az egészségügy fejlesztése és a bérek növekedése a tanárok és más munkavállalók számára.

Az igazságszolgáltatás reformjával kapcsolatban ugyanakkor számos kritika érte a demokrata előválasztási kampány során. Ugyan szavakban többször kiállt a BLM mozgalom mellett, kerületi és állami főügyészként csak a legkirívóbb esetekben avatkozott közbe, amikor rendőri túlkapásokról volt szó. Gyakran például “Top cop”-ként, azaz “főrendőrként” hivatkoznak rá, a demokraták progresszívebb szárnya szerint pedig inkább a status quo-t képviseli a változásokkal szemben.

Az ugyanakkor vitathatatlan tény, hogy ő lesz az első nő, aki  ebben a pozícióban utat tör, idővel pedig jó esélye van rá, hogy az Egyesült Államok első női elnöke legyen. A női jelöltek évtizedek óta jól teljesítettek az előválasztásokon, Hillary Clinton 2016-ban pedig a választásokon is több szavazatot kapott, mint ellenfele, Donald Trump. A Fehér Ház kapuinak  áttörésére ugyanakkor egészen 2020-ig kellett várni.

Mindenesetre nagy a nyomás Kamalan, hiszen egy ismeretlen utat kell kitaposnia a jövő női politikusai számára. Ez a négy alelnöki év akár próba és egyben felkészülés is lehet az elnöki pozícióra, amivel 2024-ben újabb történelmet írhat. Előtte viszont egy világjárvánnyal, súlyos gazdasági válsággal, valamint egy soha nem látott mértékben megosztott társadalommal kell szembenézniük.

Négy év és egy egészen új felállás - Kamala Harris, az Egyesült Államok első női alelnöke  Tovább
A nép boldogsága vagy a gazdasági növekedés a fontosabb? - Élet a világ legboldogabb országában

A nép boldogsága vagy a gazdasági növekedés a fontosabb? - Élet a világ legboldogabb országában

suket_dedhia.jpg

Bhutánban a kormány célja, hogy az emberek minél boldogabbak legyenek. A gazdasági növekedés helyett a békét, az egészséget és az emberi kapcsolatok minőségét tekintik mérvadónak. De vajon lehetne ezt alkalmazni itthon is? Mit tanulhatunk a világ legboldogabb országától?

2021.01.25. Írta: Belayane Najoua, borítókép: Suket Dedhia, Pixabay

“A boldogság helyhez kötött” - így szól Bhután hivatalos turisztikai szlogenje. Természetesen a bhutáni emberek úgy gondolják, hogy ez a boldog hely a saját országuk, de Bhután neve a nemzetközi köztudatban is egyre jobban összeforr a boldogság fogalmával. Az ország imázsát a Himalája által védett páratlan természeti környezet, a toleráns és békés buddhista felfogás, a máig élő falusi kultúra, a politikai stabilitás és a helyi lakosok vendégszeretete jellemzi a legjobban. Habár Bhután egyedülálló a világon, még biztosan találnánk olyan országot, aminek hasonló turisztikai vonzereje van. De akkor miért tartják Bhutánt a világ legboldogabb országának? A választ a Bruttó Nemzeti Boldogságnak nevezett politikában találjuk.

Mi a boldogság?

temple-1166023_1920.jpg

Kép: Devanath, Pixabay

A boldogság definiálásánál a legnagyobb gondot a kultúrák közötti különbségek jelentik. Mást jelent egy európai nagyvárosban, mint egy bhutáni kis faluban boldognak lenni. Máshogy gondolkodnak a kérdésről a keresztény vallású emberek, mint például a buddhista vagy iszlám hívők. Nem beszélve arról, hogy a különböző kultúrákban minden egyes embernek is mást jelent a saját boldogsága.

A bhutáni boldogság koncepciója abban rejlik, hogy nem az egyéni boldogságot tekinti mérvadónak, hanem a közösségét. A GNH (Gross National Happiness) célja, hogy egy társadalmi harmóniát alakítson ki, ami túlmegy az egyén időszakos boldogságérzetén.

Most a te véleményedre is kíváncsiak vagyunk! A cikk végén található rövid kérdés anonim megválaszolásával lehetőséget kaphatsz arra, hogy a gondolataid megjelenjenek a grafikáinkon.

A koncepció eredete és felépítése

travel-3296588_1920.jpg

Kép: Peter Anta, Pixabay

„A történet 1976-ban kezdődött, amikor az akkor 22 éves negyedik bhutáni király egy nemzetközi tárgyalása után Srí Lanka repülőterén, hazaindulása előtt sajtótájékoztatót tartott. Egy indiai újságíró megkérdezte, Bhutánban mennyi az egy főre jutó nemzeti össztermék. Szerette volna zavarba hozni őt a riporter, hiszen tudta, ebben a kategóriában Bhután a maga mindössze negyvenkilenc dollárjával a világon a második leggyengébb adatot produkálja – a bhutáni gazdaságban nagyon kevés pénz mozgott, márpedig ezek a számok pénzt mérnek. A fiatal király hirtelenjében azt válaszolta: nálunk a nemzeti összterméknél fontosabb a nemzeti összboldogság. Miközben nyilván arra gondolt, hogy őt nem a dollár érdekli, hanem az emberek elégedettsége” - nyilatkozta 2015-ben Michael Rutland, a GNH fogalmát megalkotó tanító. 

Ezután már önálló életre kelt a Bruttó Nemzeti Boldogság fogalma. A koncepció lényege, hogy a kormány az anyagi javakban mért növekedésen túl fontosnak tartja a más, nem anyagi javak mérését is. Míg a többi állam által használt GDP a termelés, a technológiai fejlődés, a kereskedelem és a gazdasági mutatók alapján versenyezteti az egyes országokat, addig a GNH koncepciója többek között a gyerekek egészsége, az oktatás színvonala, a kultúra virágzása és a házasságok tartóssága alapján elemzi a világ államait. Ezeket a gondolatokat az Egyesült Államok korábbi minisztere így fogalmazta meg 1968-ban:

A bruttó nemzeti termék nő a légszennyezéstől, a cigarettareklámoktól és a közlekedési balesetek utáni mentési munkálatoktól. Nő az ajtóinkra szerelt speciális záraktól, és a börtönöktől, amelyekbe azokat zárjuk, akik zárjainkat feltörik. Nő a fák és a természet csodáinak őrült ütemű pusztításától… Nő a sorozatgyilkos puskájától, és az erőszaktevő késétől, és azoktól a televíziós programoktól, amelyek az erőszakot dicsőítik, hogy gyerekjátékokat adjanak el. Ugyanakkor a bruttó nemzeti termék nem számol gyermekeink játékainak örömével. Nem veszi figyelembe… nyilvános vitáink tartalmasságát vagy köztisztviselőink becsületességét. Nem méri sem szellemünk erejét, sem bátorságunkat, sem bölcsességünket, sem tudásunkat, sem együttérzésünket, sem hazaszeretetünket. (Valcsicsák Zoltán fordítása alapján)

Röviden: mindent mér, kivéve mindazt, amiért érdemes élni.

Robert F. Kennedy

A GNH index felépítése az elmúlt évtizedek során egyre komplexebb lett - mostanra már 124 változóból, 33 indikátorból, 9 területből és 4 alappillérből áll. A 2005-ben kialakított mérési rendszer már lehetővé teszi Bhután Bruttó Nemzeti Boldogságának számszerűsítését, és esetleg más országokra való kiterjesztését is.

gnh_index.png

Grafika: Nagy Dávid, Közgazdász

A GNH koncepció globális hatása

Az elmúlt tizenöt évben az össznemzeti boldogság elmélete tiszteletreméltó helyet harcolt ki a többi rendhagyó index között. Bhután 1971 óta teljes jogú tag az ENSZ-ben, és jelentős részt vállalt a ma már nemzetközileg is elismert Fenntartható Fejlesztési Célok kidolgozásában. Emellett bhutáni nyomásra az ENSZ 2013-ban március 20-át kijelölte a Boldogság Világnapjának.

ff_17.png

Grafika: Nagy Dávid, Közgazdász

Az elméletet itthon is fontosnak tartják, ami az idei Új Nemzeti Kiválósági Programban is megmutatkozik. Ahogy a Corvinus Egyetemen rendezett online Kutatási héten is kiderült, Dr. Kovács Gábor a Corvinus Gazdaságetikai Központjának adjunktusa egyéves kutatásában arra keresi a választ, hogy miként mérhető és fejleszthető a budapesti József Attila-lakótelepen a társadalmi jól-lét a GNH koncepciója alapján.

A GNH koncepció sikeressége az általa képviselt értékekben rejlik. Egy olyan fejlődést jelent, amelyet az emberi értékek fontossága és az egyszerűség jellemez a legjobban. Egy fejlődést, amit nem a termékek, az adók nagysága, a beruházások mértéke vagy a technológiai innováció vezet, hanem az igyekezet, hogy a bhutáni emberek biztonságban, jólétben és szeretetben érezzék magukat.

Neked mit jelent a boldogság?

Most a te gondolataidra vagyunk kíváncsiak. Neked mit jelent a boldogság? Mi az, ami igazán mosolyt csal az arcodra? Az anonim form eredményeiből a Közgazdász Online vizuális csapata fog grafikát készíteni. Légy részese te is!

Google form egyetlen kérdéssel

A nép boldogsága vagy a gazdasági növekedés a fontosabb? - Élet a világ legboldogabb országában Tovább
Kamerafóbia, láthatóság, tanár-diák kapcsolat - Egyetemi oktatók beszélgettek a digitális oktatás hatásáról

Kamerafóbia, láthatóság, tanár-diák kapcsolat - Egyetemi oktatók beszélgettek a digitális oktatás hatásáról

b_v_0021.jpg

A távoktatás az egyetemi oktatók számára is új kihívás: diákok látnak be a magánszférába, más az online előadói stílus és újra diákként kell tanulni a technológiáról. A Corvinus Kutatási Héten az oktatók egy kávé mellett osztották meg egymással tapasztalataikat.

2021.01.21. Írta: Sipos Sára, borítókép: Bera Viktor, Közgazdász

FIKA, avagy beszélgetés a digitális oktatás tapasztalatairól

A Fika egy svéd szokás, amely során kávézni, szendvicset, desszerteket enni gyűlnek össze a munkatársak, rokonok vagy barátok. Maga a svéd fika szó is azt jelenti, hogy kávézni. Kevésbé szigorúan vett értelemben a kávé helyettesíthető teával, gyümölcslével, limonádéval is. Néhány társadalmi csoport körében a fika hasonló az angol ötórai teázáshoz. - olvashattuk az előadás beharangozójában.

Az előadást a szó hagyományos értelmében nehéz előadásnak nevezni, a téma aktualitása, az előadók, a tanulság és a szórakoztatás azonban mind feljogosítják a névre. A Marketing-, Média- és Designkommunikáció Tanszék oktatói, kutatói az elmúlt két félév tapasztalatait gyűjtötték össze, mely végül kollektív naplóbejegyzés formájában a Replika tematikus számában is megjelent.

Az előadás időpontjában mindenki a számítógépe, laptopja elé telepedett egy bögre kávéval, teával, hogy arról a helyzetről beszélgessenek, melybe tavasszal sokként, ősszel már felkészültebben kerültünk: az online oktatásról. Ehhez a kollektív etnográfiát alkalmazták, vagyis saját tapasztalatok fényében értelmeztek egy jelenséget - ez nem teljesen objektív, de a legközvetlenebb információ.

A megfigyelés az elmúlt időszak kiemelt fogalma volt, melynek középpontjában gyakran a kamera áll. A kérdés az, hogy vajon ott vagyunk-e egy előadáson, szemináriumon, ha nem láthatnak minket. Érdekesen bővíti a kontextust, hogy tanáraink eddig leginkább arra kértek minket, kapcsoljuk ki órán a telefont, most pedig fordítva. Hamar arra terelődött a szó, hogy a helyzetet az oktatók nyitottsága jelentősen befolyásolja. Rugalmasság és elvárások: ez a kettősség jelenik meg ebben a helyzetben.

o_zs_0193.jpg

Kép: Örsi Zsanett, Közgazdász

A láthatóság egyébként is a 21. század visszatérő problematikája: a közösségi média által generált online láthatóságtól egészen a modern open-space irodákig, ahol mindenki egy légtérben tartózkodik. Az otthonról oktatás, tanulás során - feltéve ha bekapcsoljuk a kamerát - az intimitásunkat adjuk ki: milyen környezet vesz körül minket, milyen az otthonunk. Erre akár megoldást jelenthetnének a különböző felületeken kiválasztható hátterek, azonban a beszélgetésből hamar kiderült, hogy többeket inkább csak megzavar a háttér, eltereli a figyelmet. A valódi probléma talán abból adódik, hogy az ember van a fókuszban: ha látnak a megbeszélés vagy óra során, úgy érezzük, bármikor felszólíthatnak, meg kell nyilatkozni, ez pedig kívül esik a komfortzónánkon. A kamera gyakran iszonyt jelent, és stresszfaktor. A kamerával szemben lenni kompetencia, mely a vírus miatt kialakult helyzet hatására akár normalitássá is válhat.

Változik a tanár-diák kapcsolat online oktatás alatt?

Demokratikusabb így

- hangzott az első válasz. Eddig a tanár a diákokat csak a padban ülve, deréktól felfelé látta, míg ők az oktatót a feje búbjától a cipőjéig. Ez megváltozott, és mindenki a másik arcát vagy torzóját látja. Az előadók közül a legtöbben bevallották, hogy általában nem használtak beépített hátteret, hanem a saját otthonukba nyertek bepillantást a diákok. Ezáltal sebezhetőbbé váltak, amit az online kapcsolat másik oldalán üldögélő tanítvány érzékelt - ez egyfajta barátkozási kényszerként jelent meg ebben a furcsa helyzetben, hiszen az intimitás kiadása miatt mindkét fél úgy érzi, nem támad és nem támadják. Többen éltek azonban azzal a lehetőséggel is, hogy visszatértek az üres tanterembe, és onnan közvetítették az órákat: úgy érezték, az az a hely, ahol koncentrálhatnak és elmélyülhetnek a munkában.

Mindenkinek különös tapasztalat volt az előadások rögzítése. A felvételeket visszanézve gyakran tapasztalták az előadók, hogy stílusuk, izgalmasságuk az online térben elveszett - online unalmasnak, lassúnak tűnik, amivel élőben a diákok és a tanárok is elégedettek szoktak lenni. Ennek egyik oka lehet, hogy a 21. században türelmetlenebbek vagyunk: elvárjuk, hogy rögtön betöltsön az oldal, azonnal megtaláljuk, amit keresünk, és ha valami nem érkezik azonnal, továbbállunk. Ez a felgyorsult percepciós várakozás dönti romba azt, ami élőben remekül működött.

Közös élmény, hogy ezekben az időszakokban az oktatók is átélték, milyen hallgatónak lenni, és milyen küszködni a technológiai eszközökkel. Egyetértettek abban, hogy remek, még kiaknázatlan lehetőségek rejlenek a streamingben. Valószínűleg különböző jogi akadályok miatt mégsem működne, hogy minden órát streameljenek az oktatók - ennek egyik oka a lopás veszélye. Pedig az ő szavaikkal élve:

bárcsak minél többen tudnák ellopni ezt a tudást!

A végső kérdés, hogy vajon belekényelmesedünk-e mindannyian az online oktatásba és az online térbe, vagy sem. Valóban időt takarít meg, és sok szempontból sokkal kényelmesebb, a személyes kapcsolatot azonban semmi sem tudja pótolni.

Kamerafóbia, láthatóság, tanár-diák kapcsolat - Egyetemi oktatók beszélgettek a digitális oktatás hatásáról Tovább
“Nem érted?! Pedig ez triviális!” - A matematika szerepe és hatása az életünkben

“Nem érted?! Pedig ez triviális!” - A matematika szerepe és hatása az életünkben

pexels-pixabay-220301.jpg

Értelem és érzelem kéz a kézben járnak, együtt teszik lehetővé a racionális döntéshozatalt. Na de hogyan kötődnek a matematikához és miért meghatározó egy életen keresztül az, hogy az iskolában hogyan tanították nekünk a matekot? A Corvinus Egyetem Kutatási Hetének keretében erre is választ kaptunk.

2021.01.15. Írta: Szabó Judit, képek forrása: Pixabay

farkas-kis-andras-mate_jpg.pngKép: Farkas-Kis Máté

Logika, ésszerűség, szabályrendszer, okos tanár, szigorúság, nehézség, kudarc, fantázianélküliség -  a matematikáról alkotott képünk, élményünk és a hozzá társított érzéseink széles spektrumon mozognak, többségük középiskolás gyökerekkel rendelkezik. Az életünkben megjelenő matematika kapcsán csak keveseknek jut eszébe, hogy a hétköznapi helyzetek és a vállalati környezet nem létezhetne számok nélkül, ezek adnak mértéket az életünknek. Farkas-Kis Máté előadása éppen erről szólt: a Corvinus Egyetem kutatója a döntéseink mögött meghúzódó matematikai dinamikákat és életünkre gyakorolt hatását vizsgálja.

A mai modern társadalomban számok vonatkozásában beszélgetünk, mindenhol számok reprezentálják a kapcsolatot a tények és az objektumok között. Ám ez nem volt mindig így. Hosszú évezredeken keresztül a természetben élt az ember, ahol nem volt szüksége számolásra, hiszen döntései egyszerűek voltak: a túlélésre koncentrálódtak. Azonban a helyhez kötött életmód megjelenése teljesen új típusú életvitelre és hosszútávú gondolkodásra, más döntési helyzetekbe késztette az embereket. Mondhatjuk, hogy a számokat a letelepedéssel együtt járó gyakorlati helyzetek, döntési, problémamegoldási és ellenőrzési feladatok hívták életre. Ekkor alakult ki az öncélú gondolkodás is, amely a matematika szétválását hozta: a javak számontartása, leltározása, tervezése mellett elindult egy önmagáért való gondolkodás is a számokról, a világ összefüggéseiről, amellyel létrejött az elméleti matematika.

Ezen a ponton megcáfolhatjuk a matematika és a fantázianélküliség kapcsolatát, hiszen olyan, a természetben nem megfigyelhető dolgok alakultak ki, mint például a másodfokú függvény vagy a derivált. Miért tekintik mégis sokan képzelőerőtől mentesnek ezt a területet? Mert megfigyelhető, hogy ezek az absztrakciók mégsem függetlenek a valóságtól: a matematika megadja az egész világ komplex leírását. Általa fedezhettünk fel például bolygókat is: nem láttuk őket, nem tudtuk, hogy léteznek, csak egy matematikai modell mutatta meg, hogy kell lennie ott valaminek.

Az ember törekszik arra, hogy az életében rend legyen, ezért próbál matematikai leírást adni mindennek, létrehozva ezáltal a rendezett halmazok világrendjét. A valós számok halmazának elemei, amelyekkel dolgozunk, reflexívek (a ≤ a), antiszimmetrikusak (ha a ≤ b és b ≤ c, akkor a=b) és tranzitívek (ha a ≤ b és b ≤ c, akkor a ≤ c). Ez a szemlélet áthatja a teljes emberi gondolkodásmódot, így ez alapján építette fel a döntéselmélet is a racionalitás fogalmát és axiómáit (összehasonlíthatóság, tranzitivitás, dominancia, függetlenség), és erre utalt vissza Farkas-Kis Máté is, amikor a racionális emberről beszélt. Megfogalmazásában

a racionális ember egy döntéshez szükséges összes információ birtokában van, minden alternatívát fel tud mérni annak következményeivel együtt. Fel tudja mérni a saját preferenciáit, és ki tudja választani az optimális cselekvési változatot; a döntéseiben pedig következetes.

mathematics2.jpg

Ha az ember képes valóban racionálisan dönteni, és ezt mindenki meg is teszi, akkor a világ körülöttünk elvileg leírhatóvá válik. Ha egyértelműen meg lehet határozni a preferenciáinkat, akkor determinálhatóvá válik a sorsunk, hiszen mindig ugyanazon elvek mentén döntünk. Ezen a ponton az előadó Stanisław Lem: Solaris című regényéből idézett:

az ember, a látszat ellenére nem alkot magának célokat, beleszületik egy korba, amely kész célok elé állítja, szolgálhatja őket vagy fellázadhat ellenük, de a szolgálat vagy lázadás tárgya kívülről adott. Hogy megismerhesse a célok keresésének teljes szabadságát, egyedül kellene lennie, ez pedig nem sikerülhet, mert ha nem emberek között nevelkedik, nem válhat emberré.

A valóságban azonban nem létezik olyan helyzet, amikor minden információval rendelkezünk, illetve preferenciáinkat az érzések is befolyásolják.

Az ókori és újkori  bölcsek is egyetértettek abban, hogy az értelem és érzelem nem tud világosan elhatárolódni egymástól, érzelmek nélkül nem lehet döntést hozni. Létezik egy érzelmi agyunk, amely a közvetlenül elérhető változókra koncentrál, és a pillanatnyi jó érzésre vagy pánikra reagál. Emellett pedig rendelkezünk egy racionális aggyal is, ez a lehetőségeket a várható hasznosság alapján mérlegeli, ami pedig a matematikaoktatásban ölt testet. Éppen ezért a racionális emberre is hatnak emocionális faktorok, csakhogy ő képes az érzelmeit hatékonyabban szabályozni azáltal, hogy gondolkodik róluk. A 20. században a korábbiaktól merőben eltérő gondolkodás jelent meg, amely már az önismeretre, az érzelmek mélyebb megértésére fókuszált. Ebben kiemelt szerepet kap, hogy egy adott feladat és tevékenység (mit?) mellett a gyakorlati megvalósulás és alkalmazási lehetőség (hogyan?) után is érdeklődjünk, de ami a legfontosabb: értsük a cselekvés motivációját (miért?).

pexels-pixabay-2097.jpg

A racionális gondolkodásért felelős agyi prefrontális kéreg a kamaszkor végére fejlődik ki, tehát éppen a középiskolai oktatás végére. Mondhatni az egész életünk racionalitásának alapjait az iskolapadban rakjuk le. Ez a kor matematikai kudarcok („Nem érted? Pedig ez triviális. A gyengébbek kedvéért akkor elmagyarázom újra…”) nélkül is eléggé kritikus a fiatalok számára, de ahogy Farkas-Kis Máté egyik korábbi kutatásából kiderült, ezek a kudarcok a Maslow-piramis tetejét, az önbecsülést rombolják le, aminek következményei a felnőttkori döntések során végig megfigyelhetők. Mivel a matematikát összekötöttük a racionalitással, így aki „nem ért a matekhoz”, az nem érthet a racionális gondolkodáshoz, nem tud tisztán strukturálni, sem ésszerűen gondolkodni. A matektanulás azonban nem függ fizikai adottságoktól, fejleszthető képesség, csupán egyénenként változhat a megfelelő tanulási módszertan. Ebből kifolyólag igazából a matematika tanárral való kapcsolat határozza meg azt, hogy mit és hogyan fogunk érezni, csinálni és gondolni adott témakörről, adott szerepben.

A jelen feladata annak megválaszolása, hogyan tudjuk úgy átformálni a racionális gondolkodást és döntéseket, valamint a viszonyunkat a számokkal, hogy egy másfajta, jobb jövőt tudjunk építeni. A mai értetlenség oka, hogy míg a gyermeki létnek alapvető része a kíváncsiság, a miért kérdés folytonos emlegetése, az okok kutatása, a szülői és tanári válaszok és viselkedés miatt a középiskola idejére ez teljesen eltűnik. A miért-hogyan-mit kérdéskörből már csak az utolsó, a cselekvés tárgya fog számítani: beleneveljük a társadalomba a kérdés nélküli feladatvégrehajtást. Kényelmetlennek érezzük a matematikával kapcsolatos kérdéseinket, mert azok feltevésével mások szemében irracionálissá válunk. Ettől való félelmünkben különböző szerepeket veszünk fel, amelyek determinálják, hogy a jövőben se legyünk képesek racionális döntéseket hozni, megfelelően mérlegelni, és ily módon bizonyos helyzetekben értetlenül álljunk.

“Nem érted?! Pedig ez triviális!” - A matematika szerepe és hatása az életünkben Tovább
Tehénaltatóval erőszakolták meg az alvó nőket - Igaz történeten alapuló könyvajánló

Tehénaltatóval erőszakolták meg az alvó nőket - Igaz történeten alapuló könyvajánló

woman-918781_1920_1.jpg

Felfoghatatlan, hogy valaki képes megrontani egy három éves gyereket. A mennonita közösségben mégis megtörtént. Nem egyszer, nem kétszer, hanem többször. Először mindenki csak egy rossz álomnak hitte a megerőszakolást, a támadást, de a nők később rájöttek, hogy mindenki ugyanazt álmodta. Ajánló Miriam Toews Nők beszélgetnek című, igaz történeten alapuló könyvéhez.

2020.01.11. Írta: Belayane Najoua, borítókép: Free-Photos, Pixabay

Bolíviában, egy távoli, eldugott mennonita településen 2005 és 2009 között több mint 130 lány és nő ébredt reggel kábán, fájó testrészekkel, vérezve és zúzódásokkal borítva,  miután éjszaka megtámadták őket. A támadásokat eleinte szellemeknek vagy démonoknak tulajdonították. A közösség tagjai közül néhányan úgy vélték, a támadásokkal Isten vagy a Sátán bünteti a nőket bűneikért, voltak, akik hazugsággal vádolták őket, hogy így akarják felhívni magukra a közösség figyelmét vagy házasságtörésüket palástolni, míg mások azt gondolták, hogy az egész a nők élénk fantáziájának szüleménye.

Végül azonban kiderült, hogy a támadásokért a kolónia nyolc férfi tagja felelős. 

A nők beszélgetnek - egy bekezdés a könyv alapján

Miután a nők rájöttek, és képesek voltak maguknak is bevallani, hogy a közösség, amiben hittek, amiben éltek és amiben biztonságban érezték magukat valójában egy fertőző és veszélyes hely, arra jutottak, hogy cselekedniük kell. Közösen. Együttes erővel. Csak nők.

Falugyűlést hívtak össze, hogy megtárgyalják a jövőjüket. Erre összesen két napjuk volt, mivel a fogdában tartott férfiak két nap múlva tértek vissza a városba. Az első nap reggelén három választási lehetőséget tűztek ki:

mennonita.png

Grafika: Váradi Zsófia, Közdazdász Online

A legtöbb nő a második vagy harmadik opcióra szavazott. A többiek valószínűleg annyira féltek a férjüktől vagy éppen a támadóktól, hogy inkább eltűrték volna a további erőszakot. Voltak olyan nők, akiknek természetes volt, hogy már kiskoruk óta akaratlanul is naponta voltak nemi kontaktusban a saját testvéreikkel, akik sokszor 6-8 évvel is fiatalabbak lehettek. 

A beszélgetéseken három generáció gyűlt össze - lány, anya és nagymama. A támadások legfiatalabb áldozata három éves volt, míg a legidősebb hatvanöt. A nők előtt két választás állt: elmennek és nekivágnak az ismeretlennek, vagy maradnak és harcolnak a férfiak ellen. 

“A hitünk alapja a pacifizmus. Számunkra mindenfajta erőszak megbocsáthatatlan. Ha itt maradunk, mi, nők is eláruljuk a mennonita hit legfontosabb elvét, ami a pacifizmus, mert a maradással tudatosan mennénk elébe az erőszaknak, legyen az általunk elkövetett vagy általunk elszenvedett erőszak. A maradással kiprovokálnánk a veszélyt és az egész falut hadszíntérré változtatnánk. Hitünk alapjai szerint bűnösökké válnánk és nem nyernénk bebocsátást a mennyországba” - szólalt fel az egyik nő a tanácskozáson. 

A nőkben az is felmerült, hogy megfogalmaznak egy kiáltványt, ami a jogaikat és a férfiak kötelességeit írja le, és csak az léphet be a falu területére, aki elfogadja azt mindörökre. Sokan úgy gondolták, hogy ezzel sikerülne megbocsátani a férfiak tették, míg mások így vélték:

“Ha megérteném, hogy miért tették, akkor talán meg tudnék bocsátani.”

arjanne_burger.jpg

Forrás: Arjanne Burger, Pixabay 

A falu annyira el volt szeparálva a külvilágtól, hogy a rendőrséget csak a legvégső esetben vonták be. A vallási vezetők és a falu többi férfi tagja arra kérte a nőket, hogy bocsássanak meg a támadóknak. De vajon helyes-e az, ha a nők ottmaradnak, és a közösség többi tagjának nyomására megbocsátanak? A kényszerített megbocsátás ugyanolyan, mint a valódi megbocsátás? A múltat kellene megbocsátaniuk vagy az esetleges jövőbeni támadásokat? A múltat talán meg tudták volna bocsátani a nők, de a legnagyobb félelmük és egyben kötelességük az volt, hogy megvédjék a gyermekeiket - bármi áron.

“Mi lányok és asszonyok, azt tervezzük, hogy elhagyjuk a kolóniát, de azt eldöntöttük-e, hogy mit fogunk csinálni, hogy fogunk élni, hogyan fogjuk eltartani magunkat, ha elmegyünk? Nem tudunk olvasni, nem tudunk írni, nem beszéljük országunk nyelvét, nincs képzettségünk, csak a háztartási munkákhoz értünk, de nem tudjuk hogy szükség lesz-e erre a tudásunkra odakint a világban, s ha már a világról beszélünk - nincs világtérképünk” - hangzott el a gyűlésen.   

woman-5603380_1920.jpgHa a harmadik opciót választották volna, akkor a nőknek egy teljesen elzárt világból kellett volna az ismeretlenbe kilépniük. Nem attól féltek, hogy nem ismerik a térképet, hanem attól, hogy a sorsuk a saját kezükben lesz. De nem volt más választásuk. A harc ellenkezett volna a hitükkel, a semmittevés pedig a lelkükkel és az anyai ösztöneikkel. Abban reménykedtek, hogy egy bizonyos távolságból, ha megbocsátani nem is tudnák a férfiaknak, amit tettek, de sajnálatot tudnának érezni. Egy bizonyos távolságból lehetségessé válik a sajnálat, az együttérzés és egyes esetekben talán a szeretet is. 

Forrás: Jeanne Gannuch, Pixabay 

“Így valóban el kell mennünk, hogy létrehozzuk azt a távolságot, amiről beszéltél. Nevezhetjük egy új perspektívának, amely racionális, megértő, szeretettel teljes, és összeegyeztethető hitünkkel” - mondta az egyik nő, aki a támadója gyermekét hordozta a szíve alatt. 

Már a rendőrség is beavatkozott

prison-553836_1920.jpg

Forrás: Ichigo121212, Pixabay 

A bolíviai Manitoba közösség teljesen elszeparáltan él a külvilágtól és a vezetők gondoskodnak róla, hogy ez így is maradjon. A rendőrség csak gyilkossági ügyekbe avatkozik be. Ez alól kivételt képezett az egyetlen (vagy inkább több mint 130) eset, amikor a nőket erőszakolták meg kegyetlen brutalitással. 2009-ben fogtak el két férfit, akik éppen egy ház ablakán próbáltak meg bemászni, hogy újra támadjanak. Ők rögtön rávallottak a többiekre. Összesen kilencen voltak - fiatalabbak és idősek egyaránt. A kábítószert egy állatorvostól szerezték, aki tudatában volt annak, hogy a férfiak mire fogják használni, ennek ellenére hozzájárult, tehát bűnrészes lett. 

“A tárgyaláson olyan részletességgel beszéltek a támadásokról, mintha egy horrorfilm forgatókönyvét olvasnák fel” - olvashatjuk a Vice magazin korábbi cikkében. Az ítélet után az állatorvost 12 évre, a tetteseket 25 évre ítélték. A nyilvánosságot csupán 130 áldozat vállalta, de valószínűleg ennél sokkal több nőt érintett a közösségben. 

Miriam Toews és a megelevenedett történet

kepernyofoto_2021-01-06_8_08_26.png

Forrás: A szerző saját képe

A kanadai írónő a Minden kis nyamvadt bánatom című könyvvel tett szert világhírnévre, ami habár nagyon megosztó fogadtatásban részesült, azt mindenféleképpen megmutatta, hogy az írónő zseniálisan ír. A Nők beszélgetnek, 2019-ben kiadott könyv igaz történeten alapuló fikció. A regény egy súlyos döntési helyzetet mutat be, méghozzá egy kívülálló ember szemén keresztül. A nők maguk közé engednek egy férfit, aki a támadások után érkezik a közösségbe. A feladata, hogy jegyzőkönyvet készítsen a két nap beszélgetéseiről. 

Egy igaz történet a megbocsátásról, a hatalomról, az anyaságról, a hitről és a létről. Egy feminista írás, ami nemcsak a kis mennonita közösségről szól, hanem a világ egészéről. Elgondolkodtató mondatok és megválaszolatlan kérdések, amikre a választ saját magunkban kell megtalálnunk. 

“Ha nem ismerjük a világot, a világ meg tud rontani minket? Ha nem tudjuk, hogy börtönben élünk, akkor szabadok vagyunk?”

Tehénaltatóval erőszakolták meg az alvó nőket - Igaz történeten alapuló könyvajánló Tovább
süti beállítások módosítása