Közgazdász Online


Online vizsgák és záróvizsgák, a szakmai gyakorlat igazolásának feltételei - Megjelent a távoktatást szabályozó Elnöki Testületi rendelkezés

Online vizsgák és záróvizsgák, a szakmai gyakorlat igazolásának feltételei - Megjelent a távoktatást szabályozó Elnöki Testületi rendelkezés

b_v_0083.jpg

Távoktatásra áll át a Corvinus, ami a szorgalmi időszak mellett a vizsgaidőszakra is vonatkozik. Az Elnöki Testület legújabb rendelkezésében a részletszabályokat is rögzíti, melyben a távoktatás mellett többek között a kollégiumok helyzete, a vizsgák és záróvizsgák szabályai, valamint a szakmai gyakorlat elfogadásának szabályozása is szerepel.

Írta: Kovács Máté, Borítókép: Bera Viktor (Közgazdász)

A cikk az 58/2020. (XI. 13.) számú Elnöki Testületi rendelkezés alapján készült, ami a koronavírus világjárvány terjedésével kapcsolatos kockázatok csökkentésére irányuló intézkedésekről szól. A rendelkezés 1-es számú melléklete az első félév lezárását,  2-es számú melléklete a második félév indulását szabályozza.

A cikkben a rendelkezés legfontosabb részleteit emeljük ki, hogy könnyebb legyen eligazodni a szabályok között. Ez ugyanakkor nem helyettesíti a rendelkezést, így kérjük, hogy olvassátok el az eredeti szöveget is!

Az első félév hátralevő része teljes egészében online formában marad a Corvinuson, ami a kurzusokra, konzultációkra, beszámolókra és a vizsgákra is vonatkozik. Személyes konzultáció csak egyedi esetben, az oktatóval előre egyeztetve tartható.

Szintén online intézhetik tanulmányi ügyeiket a hallgatók a nemrég elindult “Intézd Online” platformon (erről itt írtunk részletesen), valamint az egyetemi e-mail-címről a hallgatoi.iroda@uni-corvinus.hu-ra küldött levélben. Nagyon indokolt esetben személyes ügyintézéshez itt foglalható időpont.

screen.png

Bezárnak az olvasótermek a Corvinus Könyvtárban, az online szolgáltatások és a kölcsönzés ugyanakkor továbbra is elérhetőek lesznek, az utóbbit előre igényelni kell a könyvtár honlapján. A beiratkozás csak a Corvinus hallgatóinak és munkatársainak elérhető, és a lejáró olvasójegyeket nem hosszabbítják meg.

Az egyetem épülete csak munkavégzés céljából, valamint indokolt esetben személyes konzultáció vagy ügyintézés miatt látogatható. A kötelező lázmérés (37.8 °C) és maszkviselés továbbra is érvényben marad. A Faculty Club és a sportlétesítmények szintén bezárnak, a büfék működéséről az egyetemmel történő egyeztetés mellett az üzemeltetők döntenek.

b_b_29.jpg

Fotó: Burkus Brigitta (Közgazdász)

Az egyetemi kollégiumok bezárnak, a lakhatási szerződéseket felfüggesztik, de hatályban maradnak. Bérleti költséget erre az időszakra nem számítanak fel, ugyanakkor a személyes tárgyak a kollégiumban maradhatnak, így rögtön vissza lehet költözni, amennyiben a szabályozás ezt lehetővé teszi. Ezekhez a tárgyakhoz előzetes bejelentkezés és egészségügyi nyilatkozat után bármikor hozzáférhetnek a hallgatók, valamint végleges kiköltözés esetén a kauciót is visszakapják.

A Testnevelés óra az eddig teljesített személyes részvétel és a hátralévő hetek online részvétele alapján teljesíthető. Utóbbiról a tárgyfelelősök Moodle, Teams és Neptun felületeken adnak tájékoztatást.

Lehetőség, ha járvány miatt szakadt meg a szakmai gyakorlat

A járvány a szakmai gyakorlatokat is érinti. Akik szabályosan megkezdték azt, és a gyakorlóhely továbbra is fogadja őket, az eredeti szabályok szerint igazolhatják a gyakorlatukat. Az egyetem ugyanakkor könnyített megoldásokkal segíti azokat a hallgatókat, akiket a gyakorlati hely a járvány miatt nem tud tovább fogadni.

Amennyiben a hallgatónak van az előírtaknak megfelelő, előzetesen megszerzett munkatapasztalata, azt szakmai gyakorlatként ismerik el. A munkatapasztalat elismerésének eljárásrendjéről később küld tájékoztatást az egyetem.

Ha nem rendelkezik ilyen munkatapasztalattal, a korlátozásokig elvégzett szakmai gyakorlatról az általános szabályok szerinti igazolás szükséges. Ebben az igazolásban azt is jelezni kell, hogy a szakmai gyakorlat a járvány következtében szakadt meg. A szakmai gyakorlat hátralévő részét a korlátozások megszűnését követően ugyanott vagy akár máshol is folytathatja a hallgató. Utóbbi esetben akkor nem kell együttműködési megállapodást kötni a gyakorlóhely és az egyetem között, ha a gyakorlatból kevesebb, mint hat hét van hátra.

Ha ezek közül egyik sem járható út számára, méltányossági kérelmet nyújthat be, amelyben kérheti a gyakorlati idő csökkentését. A méltányossági kérelem benyújtásával együtt igazolni kell, hogy a hallgató szakmai gyakorlata a járvány miatt szakadt meg, és hallgató mindent elkövetett a szükséges szakmai gyakorlat letöltése érdekében.

Emellett a szakmai gyakorlatra vonatkozó határidőket felülvizsgálja az egyetem, és a lehetőségekhez mérten meg is hosszabbítja azokat. A szakmai gyakorlattal kapcsolatos problémákat a hallgatoi.iroda@uni-corvinus.hu címen lehet jelezni.

A vizsgákat is online tartják meg

A vizsgákat és számonkéréseket a szorgalmi időszakban és a vizsgaidőszakban egyaránt online tartják meg, minden esetben a Teams vagy a Moodle felületen. A vizsgákat Neptunon hirdetik meg, ahol a választott platformot is jelölniük kell az oktatóknak. A vizsgák meghirdetésének szabályairól a rendelkezés 1. Számú melléklete részletesen is beszámol.

2.png

1_1.png

A záróvizsgák szintén online formában maradnak

A záróvizsga írásbeli része a Moodle-ben vagy Teamsen tartható. A záróvizsga szóbeli része a Teamsen keresztül, élő hang- és videóhívással történik. Ahol komplex vizsga is van, a komplex vizsga szóbeli részét a szakdolgozat vagy diplomamunka védésével együtt szervezik meg. Az írásbeli rész eltérő időben a Moodle-ön zajlik majd. A záróvizsgát záróvizsga-bizottság előtt kell letenni, amelynek elnöke és két tagja van.

A záróvizsga pontos szabályait a rendelkezés záróvizsgákra vonatkozó melléklete részletesen taglalja, mindenképpen olvasd el, ha most fogsz záróvizsgázni! 

 

  • Záróvizsgaidőszak: 2020.12.07-11.- 2021.01.18-29.
  • Vizsgaidőszak, záróvizsgázó hallgatók számára:  2020.12.14 - 2021.01.09.
  • Érdemjegyek beírásának határideje: 2020.11.30.-2021.01.13.

 

A rendelkezés 2-es számú melléklete a tavaszi félév kezdetének szabályait is taglalja, a bizonytalan helyzet miatt ugyanakkor ezek még februárig változhatnak.

Online vizsgák és záróvizsgák, a szakmai gyakorlat igazolásának feltételei - Megjelent a távoktatást szabályozó Elnöki Testületi rendelkezés Tovább
A vizsgaidőszakot is online formában tervezik a Corvinuson

A vizsgaidőszakot is online formában tervezik a Corvinuson

b_b_32.jpg

Távoktatásra állnak át a felsőoktatási intézmények a járványhelyzet miatt, jelentette be a Miniszterelnök Facebook-oldalán. A részletszabályokról rendelet határoz majd, így az egyetem további működését szabályozó Elnöki Testületi rendelkezés is ennek ismeretében várható.

Írta: Kovács Máté; Borítókép: Burkus Brigitta

A járványhelyzet miatt hozott rendkívüli intézkedések a felsőoktatásra is hatással vannak, az egyetemek távoktatásra állnak át. A Corvinus Egyetem hivatalos körlevélben tájékoztatta a hallgatókat, hogy

a szorgalmi időszak utolsó hetein túl a vizsgaidőszakot is online formában szervezik meg a Teams és Moodle felületeken, beleértve a záróvizsgákat is.

Az erre a hétre (november 9-15.) tervezett számonkérésekről az oktatók dönthetnek, hogy az eredeti tervek szerint valósítják-e meg azokat. Ha a hallgató bármilyen okból, például kollégiumból való kiköltözés miatt nem tud részt venni a számonkérésen, egyeztessen erről az oktatójával – kéri a Corvinus.

A kollégiumokból megkezdődött a kiköltözés, melyet ma éjfélig minden hallgatónak meg kell tennie. Ha a gyors kiköltözés gondot jelent, a hallgató az adott kollégium épületének vezetőjével tud egyeztetni.

A további részleteket Elnöki Testületi rendelkezésben szabályozza majd az Egyetem, amit a Kormányrendelet megjelenése után, és annak megfelelve fogadnak el. Emiatt a fentebb említett szabályok változhatnak, így különösen fontos, hogy minden hallgató kövesse a hivatalos csatornákat, a körleveleket és az egyetem honlapját.

Amint megjelenik az Elnöki Testületi rendelkezés, vagy bármilyen változás történik, beszámolunk róla. Ezekért és további érdekes tartalmakért kövessetek minket Facebookon, a távoktatás során is veletek leszünk!

 

A vizsgaidőszakot is online formában tervezik a Corvinuson Tovább
Ilyen lesz az oktatás a Corvinuson szeptembertől - Online előadások, tantermi szemináriumok és kötelező maszkviselés

Ilyen lesz az oktatás a Corvinuson szeptembertől - Online előadások, tantermi szemináriumok és kötelező maszkviselés

img_0283-min.jpgSzeptembertől nem lesz minden a régi, a Corvinus Egyetem is hibrid oktatásra készül. A nagyobb előadásokat online tartják meg, a szemináriumok pedig korlátozások mellett személyes jelenléttel zajlanak majd. A legújabb Elnöki Testületi rendelkezés alapján összeszedtük a legfontosabb információkat a szokatlan évkezdésről.

Írta: Kovács Máté; Fotók: Szép Zsóka, Ressely Kinga

  • Milyen lesz az oktatás szeptembertől?
  • Hogyan zajlik majd a hallgatói ügyintézés?
  • Nyitva lesz a könyvtár?
  • Hol lesz kötelező a maszkviselés?
  • Mi lesz a kollégiumokkal?
  • Lehetnek-e rendezvények?

40 fő alatt személyes, 40 fő felett online oktatás lesz

Szeptembertől csak a maximum 40 fős kurzusok lesznek személyesen megtartva, a 40 fő feletti órák online formában maradnak. Offline és online órákon eltérő módszereket alkalmazhatnak az oktatók a létszámtól és a terem befogadóképességétől függően, amit legkésőbb augusztus 24-ig a Neptunon is fel kell tüntetniük.

img_0792-min.jpg

Ilyenek lesznek a magyar nyelvű előadások

Az online órák formáját az Elnöki Testületi rendelkezés négy csoportba osztja:

A 200 fő feletti, “nagy” előadásokat az egyetemi stúdióban előre felveszik, a hozzá tartozó segédanyagokat utómunkázzák is. 

100-200 fő között csak a több kurzusba sorolt előadásokat és az Oktatási rektorhelyettes által jóváhagyott 24 (intézetenként 2-2), stratégiailag kiemelt előadást veszik fel stúdió minőségben. A többi előadást is előre felveszik, amit videós vagy alámondásos prezentációként az oktató saját maga készít el. 

40-100 fő között lehetőség van szinkron és aszinkron előadásra is. Előbbi esetben az oktató online, élőben jelentkezik a kurzus órarendi időpontjában, utóbbi esetben előre rögzíti az előadást, a linket pedig a Moodle-re teszi fel; emellett lehetőség van e-learning kurzusokra is. Ha az oktató előre felveszi a tananyagot, az óra időpontjában konzultációt fog tartani. 

Mindhárom esetben igaz, hogy az első négy előadást szeptember 7-ig, a későbbieket pedig az eredeti órarendi időpont előtt két héttel kell feltölteni a Moodle-re. Konzultációra az előadáshoz tartozó szemináriumon, vagy ha nincs, akkor az oktató fogadóóráiban van lehetőség. 

40 fő alatt minden előadást tantermi formában tartanak meg. 

Ilyenek lesznek a magyar nyelvű gyakorlatok és szemináriumok 

Offline, tantermi szemináriumokon három kategóriát különböztet meg a rendelkezés:

Az A változat szerint a kurzuson a csoport teljes létszámmal vesz részt. Olyan tárgyaknál alkalmazzák majd, ahol fontos, hogy mindenki egy időben jelen legyen az órán. 

A B változatban a kurzust két részre osztják. Az egyik héten a kurzus egyik, a másik héten a másik fele lesz személyesen jelen az órán. Azok, akik az adott héten nem vesznek részt tantermi órán, önállóan, vagy csapatban elvégezhető feladatot kapnak, amiről a következő héten személyesen is be tudnak számolni. 

A C változat nagyon hasonlít a B-hez, azzal a különbséggel, hogy az éppen otthon maradó csoport nem önálló feladatot old meg, hanem az oktató előre felvett videós vagy például e-learning anyagát dolgozza fel. 

Előírás, hogy a termet csak a befogadóképesség feléig lehet feltölteni. Ha ez az A változat esetén nem biztosítható, akkor mindenképpen a B vagy C változatot kell választani. Emellett minden esetben kötelező lesz a biztonságos védőtávolság megtartása is.

Az angol nyelvű előadások esetén a 60 főnél nagyobb előadásokat a magyar 200-as előadásokhoz hasonlóan stúdió minőségben veszik fel, 40 és 60 fő között pedig az oktatók saját maguk készítik el a felvételeket. 40 fő alatti előadások csak a kis létszámú szakokon jöhetnek szóba, itt az előadó kompeteciája lesz, hogy tart-e személyes konzultációt, interaktív előadást is. 

Az angol nyelvű szemináriumokat a csoportok összetétele alapján határozzák meg. Az “A változatban” többnyire magyar lakhellyel rendelkező hallgatók tanulnak, a többség tantermi órán vehet majd részt. Lesz ugyanakkor egy online csoport is azok számára, akik nem Magyarországon élnek. 

A B változat” akkor lép életbe, ha a csoport nagyjából fele-fele arányban áll Magyarországon és külföldön tartózkodó hallgatókból. Ebben az esetben a csoportot két részre osztják. Az egyik héten a csoport magyarországi fele tantermi órán vesz részt, a külföldön tartózkodók pedig önálló feladatot kapnak. A másik héten a külföldön tartózkodók online streamelt órán vehetnek részt, a magyarországi csoport pedig otthon, önállóan oldhat meg feladatokat. 

A “C változat” abban az esetben lesz releváns, ha a csoport döntő többsége külföldön tartózkodik. Ebben az esetben minden előadás online lesz megtartva. 

Hogyan zajlik majd a hallgatói ügyintézés?

A hallgatói ügyintézés továbbra is elsősorban online formában marad, erre kizárólag az egyetemi e-mail cím használható (keresztnev.vezeteknev@stud.uni-corvinus.hu).

Ügyfélfogadási időben előre egyeztetve, időpontfoglalást követően van lehetőség személyes ügyintézésre.

Az ügyfélfogadás rendjéről a honlapon részletesen olvashattok.

Elérhető lesz a könyvtár?

Egyetemi polgárok számára az olvasótermek és a kölcsönzés is elérhető lesz szeptembertől Budapesten és Székesfehérváron is. Azok, akik nem egyetemi polgárok, de már beiratkoztak a könyvtárba, előzetes időpontfoglalás után kölcsönözhetnek. Új, külsős beiratkozókat azonban nem tud fogadni a könyvtár. (Természetesen az egyetem hallgatói továbbra is be tudnak iratkozni.)

ressely-c3-min.jpg

Hol lesz kötelező a maszkviselés?

A maszkviselés az egyetem minden oktatási és ügyintézési célú területén kötelező lesz (termek, irodák, folyosók, közösségi terek), amennyiben nem tartható meg a másfél méteres védőtávolság vagy nincsen egyéb biztonsági eszköz (plexi, elválasztófal). Emellett az egyetem a főbb közlekedési csomópontoknál fertőtlenítő pontokat helyez ki, melyek használata erősen ajánlott, a mosdók kézmosó tartályait pedig vírusölő hatású szerrel töltik fel. Ezen felül az oktatási épületek, a büfék és a Faculty Club a szokásos rendben üzemelnek. 

Mi lesz a kollégiumokkal?

A kollégiumok szeptembertől teljes kapacitással üzemelnek, ugyanakkor csak olyan hallgatókat tud elhelyezni az Egyetem, akik kollégiumbezárás esetén magyarországi lakóhelyre vagy tartózkodási helyre tudnak távozni. Erre azért van szükség, hogyha a helyzet rosszabbodna és újabb korlátozásokat vezetnének be, akkor a kollégisták hazatérése biztosított legyen.

kollegiumok2c_web-optim-2-1920x470.jpg

kép: uni-corvinus.hu

Ennek megfelelően alapestben csak magyarországi lakóhellyel rendelkező hallgatók juthatnak be a kollégiumba. Határon túliak csak akkor, ha formanyilatkozatban igazolják, hogy szükség esetén 24 órán belül át tudnak költözni máshová. Ezt az adott magyarországi ingatlan tulajdonosa tudja igazolni.

A külföldről érkezők csak akkor költözhetnek be, ha az éppen aktuális karantén kötelezettségüknek eleget tettek. A kollégiumokban nincs lehetőség elkülönített elhelyezésre. Nemzetközi hallgatókat az Egyetem nem tud kollégiumban elhelyezni, számukra biztosított lesz a távoktatás. 

Lehetnek rendezvények?

Az Egyetem vezetése határozatlan időre minden olyan rendezvényt elhalasztott, ahol a létszám várhatóan száz fő felett lenne, és a Corvinus épületeiben vagy a Corvinus által külsős helyszínen szervezték volna meg. Kiemelt fontosságú eseménynél ugyanakkor dönthet úgy az Elnöki Testület, hogy az aktuális hatósági szabályokkal összhangban mégis engedélyezik. 

Ilyen lesz az oktatás a Corvinuson szeptembertől - Online előadások, tantermi szemináriumok és kötelező maszkviselés Tovább
Tantermi órákkal terveznek a Corvinuson szeptembertől, a kollégiumi férőhelyek száma sem csökken

Tantermi órákkal terveznek a Corvinuson szeptembertől, a kollégiumi férőhelyek száma sem csökken

img_0298-min.JPG

A tavaszi félév távoktatással telt, a veszélyhelyzet ugyanakkor megszűnt, és ez lehetőséget adhat a visszatérésre is. A szeptemberi tervekről és a kollégiumi férőhelyek számáról a Corvinus Egyetemet kérdeztük. (borítókép: Szép Zsóka)

Kovács Máté

Személyes oktatással terveznek szeptembertől a Corvinuson, amennyiben a járványügyi helyzet változatlan marad – válaszolta megkeresésünkre a Budapesti Corvinus Egyetem.

Ha tehát a kormány nem vezet be ismét korlátozásokat, a tanév normál tanrend szerint zajlik majd. 

A távoktatás lehetőséget nyújtott a digitális felületek integrálásához. A tavaszi félév 3051 kurzusát a Moodle és az Office 365 programok integrációjával létrejött rendszerben tartották meg, a jó gyakorlatokat pedig a későbbiekben is hasznosítani fogják. 

nevtelen_terv_25.pngAmi már biztos, hogy eltörlik a szakdolgozatok papír alapú leadását, azokat - az idei tavaszi félévhez hasonlóan - online kell leadniuk a hallgatóknak, valamint a bírálatokat is úgy kapják meg. A szakdolgozatoknál régóta tervezték az online átállást, a járvány csak meggyorsította a folyamatot. (kép: Canva)

Emellett további jó gyakorlatok bevezetésén is dolgoznak, ezeket a következő tanév elején vezetnék be. Ezekről beszámolunk majd, ezért érdemes lesz követni az oldalunkat. 

A Corvinus nem csökkenti a kollégiumi férőhelyek számát

A hírek szerint az ELTE csökkenti a kollégiumi férőhelyek számát ősztől. A Corvinus Egyetemen nem terveznek csökkentést, normál üzemű tanévre és teljes kapacitásra készülnek. 

A Corvinus három budapesti és egy székesfehérvári kollégiumot működtet. A Tarkaréti Kollégiumban, valamint a Kinizsi Kollégiumban 400-400 főt, a Földes Ferenc Kollégiumban 300 főt, a székesfehérvári épületben pedig 50 főt várnak, ahogyan a korábbi tanévekben is. (kép: Corvinus)

kollegiumok2c_web-optim-2-1920x470.jpg

A kollégiumokban több óvintézkedést is bevezettek, valamint kézfertőtlenítőket helyeztek ki. Kialakítottak egy olyan, saját fürdővel és mellékhelyiséggel rendelkező sarkot is, ahol szükség esetén a beteget el tudják különíteni. 

A nyáron a Tarkaréti és a Kinizsi Kollégiumban is jelentős felújítások zajlanak. A beruházások többek között az épületek energetikai hatékonyságát növelik, így még komfortosabbá válnak az épületek a bent lakó hallgatóknak. 

Hogyan kerülhet be valaki a kollégiumba?

A kollégiumi helyeket pályázattal lehet elnyerni. A pályázat során előnyben részesülnek a szociálisan rászoruló, jó tanuló, jó sportoló, közösségi munkát végző hallgatók. 

A jelentkezési időszak jelenleg is tart, az ehhez szükséges kérvényeket július 8-ig lehet benyújtani a Neptunon keresztül.

A „Kollégiumi jelentkezés” kérvény mellett a „Szociális pontok kollégiumi jelentkezéshez” kérvényt is ki kell tölteni, az utóbbi a szociális rászorultság megállapításához szükséges. 

Jelenleg a már jogviszonnyal rendelkező hallgatók pályázhatnak, valamint azok, akik alapszakos hallgatóként idén jelentkeztek mesterképzésre. Az újonnan jelentkezők számára  a kollégiumi pályázatokat a felvételi eredmények után írják ki.

A kollégiumi jelentkezés részletes leírása itt érhető el. Bővebb tájékoztató és a szükséges igazolások listája pedig a Hallgatói Szociális Bizottság, valamint a BCE HÖK oldalán található. 

Tantermi órákkal terveznek a Corvinuson szeptembertől, a kollégiumi férőhelyek száma sem csökken Tovább
Így zárul a tavaszi félév a Corvinuson - Minden fontos tudnivaló a vizsgaidőszakról és a szakdolgozatok leadásáról

Így zárul a tavaszi félév a Corvinuson - Minden fontos tudnivaló a vizsgaidőszakról és a szakdolgozatok leadásáról

img_2815-min.jpg

A távoktatás rendhagyó helyzete a tavaszi félévet záró vizsgaidőszakra is hatással van a Corvinus Egyetemen. Az Elnöki Testület legújabb rendelkezései alapján könnyen áttekinthető formában összeszedtük nektek, hogy mit fontos tudni a vizsgákról és a szakdolgozatok leadásáról.   

Az Elnöki Testületi rendelkezéseket az új honlapon itt találjátok. Mindenképpen olvassátok át őket is, mert cikkünk nem tartalmaz minden bennük szereplő információt!

Fontos tudnivalók a tavaszi vizsgaidőszakról

Hogyan tartják meg a vizsgákat?

A szóbeli és az írásbeli vizsgák is online kerülnek megrendezésre. A megajánlott jegyek elfogadása a szokásos módon Neptunban történik.

pexels-photo-714701.jpegMilyen felületeken folynak majd a vizsgák?

Az Elnöki Testületi rendelkezés szerint az írásbeli vizsgák a Moodle, a szóbelik pedig a Microsoft Teams platformon folynak majd.

Mikor és hol lehet a vizsgákra jelentkezni?

A vizsgákra ugyanúgy Neptunban lehet majd jelentkezni, mint eddig is, azonban a vizsgák mellett nem a terem száma, hanem a vizsga típusa fog megjelenni (Teams vagy Moodle vizsga).

Vizsgajelentkezési időszak:

  • vizsgajelentkezés HALVEL kitöltők számára: 05. 04. (alapképzés 7:45-től; mester- és szakirányú továbbképzés 13:15-től) - 05. 08. (11.59-ig);
  • tavaszi félévi vizsgákra jelentkezés nem záróvizsgázóknak: 05. 08. (12:00-től) – 06.18. (23:59-ig)
  • tavaszi félévi vizsgákra jelentkezés záróvizsgázóknak 05.08.(12.00-től) - 06.04. (23.59-ig) 

macbook-pro-iphone-cup-desk-7974.jpg

Mikor hirdetik meg a vizsgákat?

Mivel a Neptun új funkcióinak fejlesztése jelenleg is folyamatban van, a vizsgameghirdetések tervezetten 2020.04.27 - 05.03. között lesznek.

Hogyan alakul ki a vizsgák időbeosztása?

A szóbelik esetében az oktatónak két lehetősége van: vagy egy idősávot határoz meg, amire bizonyos létszámban jelentkezhetnek hallgatók, akiket utána az idősávon belül ő oszt be és ő tájékoztat, hogy mikor és hogyan vizsgáznak majd; vagy a vizsgákat pontos sávokra írja ki, és a hallgatók arra jelentkezhetnek. Az írásbelikre a Moodle-ban 55 perces blokkokat kell lefoglalni, annál hosszabb vizsgák esetén több egymás utáni sávot. A pontos beosztás oka, hogy a szerverek egyszerre 300-400 hallgatót bírnak el, ezért a 300 főnél nagyobb létszámmal bíró kurzusok a vizsgaszervezésnél előnyt élveznek.

Milyen vizsgatípusokra számíthatunk?

A Teams platformon megvalósuló szóbeli vizsgákkal kapcsolatban a rendelkezések  a videóhívásban megvalósuló csoportos (2-5 fős) vizsgáztatást ajánlják. A szóbelikről az oktató felvételt készíthet, és ajánlott, hogy a feladatok inkább open book vagy gyakorlati problémamegoldó jellegűek legyenek. Az írásbelik a Moodle különböző teszt funkciói segítségével vagy feladatleadás formájában valósulhatnak meg. Mindez természetesen az oktató döntésétől is függ.

A tavaszi félév vizsgaszervezésével kapcsolatos aktuális rendelkezést, amiben további részletek szerepelnek, itt találjátok.

i3.jpg

Fontos tudnivalók a szakdolgozatok leadásáról

Újdonság a szakdolgozatokkal kapcsolatban, hogy csak elektronikus formában kell benyújtani őket. Valamint már korábban is értesülhettünk róla, hogy a leadási határidők megváltoztak. 

Ezek az érvényes leadási határidők:

  • Az alábbi alapképzési szakokon: 2020. 05. 18 (hétfő) 14 óra
    • gazdálkodási és menedzsment, gazdaságinformatikus, kereskedelem és marketing, vidékfejlesztési agrármérnök, alkalmazott közgazdaságtan, gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés, politikatudomány
  • Az alábbi alapképzési szakokon: 2020. 05. 18 (hétfő) 15 óra
    • pénzügy és számvitel, turizmus-vendéglátás, emberi erőforrások, kommunikáció- és médiatudomány, nemzetközi tanulmányok, szociológia
  • Nemzetközi gazdálkodás alapképzési szakon: 2020. 05. 18 (hétfő) 15 óra - Neptunban!
  • Mesterképzési szakokon: 2020. 05.19. (kedd) 15 óra
  • Szakirányú továbbképzési szakokon: 2020. 05. 20. (szerda) 15 óra

 

Minden szakon a beadás helye a Moodle, kivéve Nemzetközi gazdálkodás alapképzési szakon, ahol Neptunban kell benyújtani a dolgozatokat. A szakdolgozatot az Urkund szövegegyezés vizsgálattal együtt kell feltölteni. Az érvényes plágiumszabályzatot és az Urkund program használatával kapcsolatos tájékoztatót a Neptun belépő oldalán éritek el.

Részletesebben a leadási követelményekről és a szakdolgozathoz szükséges nyilatkozatok benyújtásáról itt olvashattok.

További hasznos és érdekes tartalmakért kövessétek a Corvinus Közgazdász Online Facebook-oldalát! 
https://www.facebook.com/corvinuskozgazdasz/

 

Írta: Taxner Tünde, borítókép: Szép Zsóka, Képek: Pexels

2020.04.25.

Így zárul a tavaszi félév a Corvinuson - Minden fontos tudnivaló a vizsgaidőszakról és a szakdolgozatok leadásáról Tovább
Közel ötezer egyetemista fogott össze a közoktatásért - Interjú

Közel ötezer egyetemista fogott össze a közoktatásért - Interjú

Szabó Laurával, az Oktondi projekt marketing vezetőjével beszélgettünk

img_8414-min.JPG

A kényszerű távoktatás nagy kihívást jelent a tanároknak is, ugyanakkor néhány egyetemista összefogott, az „Oktondi - Egyetemisták az Online Közoktatásért” projektben mára csaknem ötezer egyetemista vesz részt. A projekt marketing vezetőjével, Szabó Laurával a szervezési feladatok mellett személyes céljairól és a hallgatók motivációjáról beszélgettünk.

Írta: Kovács Máté, Borítókép: Szép Zsóka

Hogyan találkoztatok az Oktondival, hogyan értetek el ilyen rövid idő alatt ilyen sok egyetemistát?

oktondi.pngAz ötlet az elnökünktől, Molnár Janka Sárától származik. Néhány közeli ismerősével kezdett el gondolkodni azon, hogyan tudnának segíteni a tanároknak. Ők alkotják most az elnökséget. Ezt követően több körben kerültek be hallgatók a csoportba, leginkább tehát a személyes kapcsolati hálózatok domináltak.

Engem egy Corvinusos barátnőm hívott meg, akivel korábban az egyetemen közösen dolgoztunk. Az ismerősi körömből nagyon sokan csatlakoztak, viszonylag gyorsan híre ment a kezdeményezésnek. (kép: facebook.com/oktondi)

Mindenki meghívta a saját közeli ismerőseit, ezért nagyon rövid idő alatt csaknem ötezer fő csatlakozott hozzánk. 

Voltak persze hatékonysági szempontok is, például külön ügyeltünk arra, hogy a meghívott ismerősök lehetőleg minél több területhez hozzá tudjanak tenni.

Mi volt a személyes motivációd, miért léptél be a csoportba?

img_3117.PNGNagyon sok posztot olvastam a tanárok nehéz helyzetéről, hiszen az elején meglehetősen kevés információjuk volt a távoktatásról. Az Oktondi azért jött létre, hogy elsősorban őket segítsük a munkájuk során. Sok segítséget és támogatást kaptam a tanáraimtól, nagyon sokat köszönhetek  a volt osztályfőnökömnek és a matektanáraimnak, a töritanáromnak is. Úgy voltam vele, ha bárkinek csak egy picit vissza tudunk adni abból, amit tőlük kaptunk korábban, akkor már megérte. 

Ezen felül mi is nagyon sokat fejlődünk. Megtanulunk például koordinálni egy csapatot, ami nagyon jó gyakorlási lehetőség. Legtöbbünknek volt már projekttapasztalata az egyetemről, ezt a tevékenységet  a későbbi tanulmányaink vagy akár a karrierünk során is hasznosítani tudjuk majd. Nem mellesleg a vezetői képességek leginkább a gyakorlatban fejleszthetők. 

Sokan készülnek közülünk tanárnak vagy tanítónak is, nekik kiemelten fontos szakmai fejlődést jelent a projekt. Gyakorlatban látják, hogyan áll össze a tananyag, mi az, ami működőképes ezek közül és ezt a későbbi munkájukban is hasznosítani tudják majd. (kép: facebook.com/oktondi)

oktondi_bor.png

Említetted, hogy közel ötezer fő csatlakozott már hozzátok. Hogyan lehet sikeresen koordinálni ennyi embert?

A folyamat első lépéseként összegyűjtjük, majd kisebb csoportokban elkezdjük szerkeszteni a már meglévő anyagokat, 10-15 fős csoportok dolgoznak egy-egy tantárgyon. Külön csoportok foglalkoznak az általános iskola alsó és felső tagozatával, és a középiskolás anyagokkal. Miután ők ezeket kidolgozták, az informatikai csapatunk tölti fel az oldalra. Eleinte ezt a folyamatot két srác menedzselte, ők hozták létre az oldalt is, most már többen is segítenek nekik. 

oktondi_hon.png

Van egy nagy Facebook csoportunk, ugyanakkor ötezer emberrel kezelhetetlen lenne a folyamat, ezért kisebb Facebook és Messenger csoportok is létrejöttek. Én a marketing csoportot vezetem, de a többi részleg is hasonlóan épül fel. Van egy közös marketing csapatunk, ezt fogom össze, alattam pedig további három vezető van, akik az Instagramot, a Facebookot és a LinkedInt menedzselik. Az én dolgom az, hogy ezeken lehetőség szerint egységes minőségű tartalom jelenjen meg, helyes legyen a poszt és összképben is illeszkedjen a projekt szellemiségéhez. 

A honlapon már kész tartalmakat gyűjtötök össze és tesztek közzé, vagy saját magatok is hoztok létre tananyagokat?

Sok anyag már eddig is fent volt a neten, ugyanakkor ezeket nagyon nehéz megtalálni és rendszerbe illeszteni, főleg olyan tanároknak, akik eddig kevésbé használták a digitális technológiákat. Persze nem csak nekik, hanem

sokszor a diákoknak is kihívás rendszerezni a sok információt, amit egyénileg megtalálnak a neten.

Vannak tananyagaink például a Matekingtől is, természetesen forrásmegjelöléssel. 

Emellett saját tartalmakat is készítünk számos tárgyhoz, ahol eddig hiányos volt az anyag. Az idegen nyelvekhez például számos kisegítő lehetőséget biztosítunk. Összeraktunk szókártyákat, miközben mások matek feladatokat írnak. Felvettük a kapcsolatot több oldallal is és igyekszünk folyamatosan együttműködni velük. Nagyon lelkesek ők is, sokat segítenek a folyamatban. 

nevtelen.png

Mik a terveitek a következő hetekre, hónapokra? A veszélyhelyzet után is szeretnétek folytatni?

Mindenképpen szeretnénk fenntartani a projektet később is. Reméljük, minél előbb vége lesz ennek a veszélyhelyzetnek, addig a munka nyilván sokkal intenzívebb, de utána is tovább fogunk működni. Ha ötezer ember összejött, akkor ennek tovább kell mennie, ráadásul ezek a segédanyagok hiányt töltenek be. Sok esetben például nem érhető el minden ingyenesen vagy nincs megfelelően rendszerezve, pedig a hétköznapi önálló tanulás során is nagyon hasznosak lehetnének.

Számodra mi volt a legjobb tapasztalat, ami az utóbbi pár hétben a projekt kapcsán ért?

Nekem eddig a munkamorál volt a legpozitívabb tapasztalat. Talán senkinek sem kell bemutatni az átlagos egyetemi csoportmunkák működését, ahol egy-két személy vállalja magára a munka nagy részét valamikor a határidő előtti estén. Itt viszont,

ha egy feladatot kirakok a csoportba, körülbelül öt percen belül van rá jelentkező.

Ráadásul a hallgató, aki elsőre vállalja a feladatot, egy egyetemi projektnél már nem biztos, hogy ugyanígy az első sorban lenne. Ez számomra nagyon inspiráló környezet, hiszen minden ember egyformán lelkes és szeretne tenni valamit egy jó ügyért. 

2020. április 6.

Közel ötezer egyetemista fogott össze a közoktatásért - Interjú Tovább
A hallgatók visszajelzéseire is támaszkodik a Corvinus a távoktatás során - Interjú Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettessel

A hallgatók visszajelzéseire is támaszkodik a Corvinus a távoktatás során - Interjú Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettessel

corvinus_image_2017_320.jpg

Hamarosan a második távoktatásos hét is véget ér a Corvinuson. Hogyan sikerült az átállás, mik az első hét tapasztalatai? Milyen kihívásokat kellett megoldania az egyetemnek? Mi várható még, hogyan zajlik majd a vizsgaidőszak? Többek között ezekről beszélgettünk Dr. Szabó Lajos Györggyel, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatási rektorhelyettesével.

Írta: Kovács Máté

A távoktatás módszertanát korábbi cikksorozatunkban mutattuk be a Corvinus Tanárképző és Digitális Tanulás Központ (TDTK) anyagait felhasználva. Az első részben az egyéni tanulás támogatását, a másodikban a videó streaming módszert, a harmadikban pedig az e-learning alapú oktatást mutattuk be.

Nemrég elindult a távoktatás a Corvinuson, melynek módszertanáról már sok szó esett. Mi várható a következő hetek során, lesznek további módszertani anyagok, fejlesztések? Lehet már tudni, hogy mi lesz a vizsgaidőszakkal?

rtemagicc_dr_szabo_lajos_gyoergy_2_jpg_1.jpgFolyamatos fejlesztésben vagyunk, várhatók még módosítások, finomítások a rendszerben, például jelenleg is zajlik a kiemelt tárgyakhoz tartozó oktatóvideók forgatása. Arra is fel kell készülnünk, hogy a vizsgaidőszak is távoktatásos formában marad. Egyre kisebb a realitása annak, hogy visszatérjünk a tantermi vizsgáztatásra, meg kell terveznünk az átállást. Növelnünk kell a Moodle rendszer kapacitását, hogy egyszerre nagy számban is tudjanak vizsgázni a hallgatók, ezen dolgoznak az informatikus kollégák. A Tanárképző és Digitális Tanulás Központ (TDTK) munkatársai különböző vizsgáztatási megoldásokat dolgoznak ki. Arra is készülünk, hogy a vizsgák mellett a záróvizsgák is megvalósíthatók legyenek online platformon.

Hazautazó nemzetközi hallgatóink számára egyébként eleve garanciát adtunk arra, hogy tantermi vizsgáztatás esetén is biztosítjuk számukra az online vizsga és záróvizsga lehetőségét, amennyiben nem tudnak visszautazni hozzánk. Voltak olyan hallgatók is, akik például az Egyesült Államokból érkeztek. Nekik a magyar órarend szerinti tárgyak éjszakára vagy hajnalra esnek, éppen ezért arra kértük az oktatókat, hogy ilyen esetekben rögzítsék is az előadásaikat. Emellett többen a magyar idő szerinti esti órákban extra konzultációt is vállaltak, hogy azok a nemzetközi hallgatók számára jobb időpontokban  is elérhetők legyenek.

Ami még a jövőt illeti, a szakdolgozatok leadási határideje két héttel későbbre került, ezzel is a hallgatókat szerettük volna segíteni.

A folyóirat ellátottság eddig is jó volt az egyetemen, a rendkívüli helyzetben pedig további szakirodalmi források váltak ingyenesen elérhetővé. Úgy gondoljuk, hogy a két hét halasztással minden feltétel adott a szakdolgozatok leadásához. Ráadásul még a papíralapú beadást is eltöröljük, a szakdolgozatokat csak elektronikus úton kell majd feltölteni.

Általánosságban milyenek az első hét visszajelzései az oktatók és a hallgatók részéről, sikeres volt az átállás?

Nagyon elkötelezett oktatóink vannak az egyetemen, akik szeretnek tanítani, és mindenképpen szerették volna sikeresen befejezni a félévet. Éppen ezért nagyon pozitívan álltak a változásokhoz, még akkor is, hogyha különböző módon és különböző fejlettségi szinten foglalkoztak eddig digitális oktatással.

Amikor a munkatársaimmal terveztük a rendszert, végig bennünk volt a kérdés: vajon működni fog?

Többször megkérdeztem az Informatikai Szolgáltató Központ (ISZK) vezetőjét és a Tanárképző és Digitális Tanulás Központ (TDTK) munkatársait, hogy a rendszerünk bírja-e majd a terhelést, de biztos választ erre csak az első napon kaphattunk.

Jóleső izgalommal vártuk a hétfő reggelt, amikor lement a Stratégiai és üzleti tervezés előadás. Az órára nagyon sokat készülő előadókkal, a módszertani és informatikai támogatást biztosító munkatársakkal, a dékánokkal és a szakfelelősökkel együtt izgultuk végig a rendszer élesítését. Szerencsére minden rendben ment, nem volt semmilyen technikai fennakadás.

Külön öröm volt számunkra, hogy nagyon sok hallgató volt az előadáson, utána pedig sorra kaptuk a pozitív visszajelzéseket. Néhányan írták, hogy ez még érdekesebb is volt, mintha tanteremben ültünk volna.

Volt olyan, aki „otthon az ágyon vagy a kanapén fekve élvezte az előadást”.

Az órán voltak körkérdések is, a válaszok pedig összegezve megjelentek a képernyőn, tehát az interaktivitással sem volt probléma.

Általánosságban tehát pozitív a kép oktatói és hallgatói szempontból is.

auditorium-benches-chairs-class-207691.jpg

Hogyan sikerült megvalósítani a teljes módszertani átállást? Milyen eszközök közül választhattak az oktatók?

Nagyon kevés időnk volt az átállásra, melyet csak a központilag szabályozott nagy rendszerek elvét követve tudtunk sikeresen véghezvinni. Több mint 1600 tárgy és ehhez kapcsolódóan 3000 kurzus fut ebben a félévben, ezekhez standard megoldásokat dolgoztunk ki. Az oktatók így három megoldás közül választhattak.

A három csomag mellé egységes távoktatási platformot is kínáltunk, hogy egyszerűbb legyen a technikai átállás. A Moodle és az Office 365 Teams rendszerét integráltuk egymásba, az utóbbin jöttek létre a Neptun alapján generált kurzuscsoportok.

Ez egy standardizált megoldás, a nagy rendszerek optimuma ugyanis soha nem a részrendszerek optimumának valamelyikével egyenlő.

Lehet, hogy néhány oktató más platformot vagy más megoldást jobbnak tartott volna, ahhoz viszont, hogy az egész rendszer jól működjön, egységes megoldásra volt szükség. Ez kiemelten fontos az informatikai és módszertani háttértámogatásnál is.

A kurzusokat tekintve többségben vannak az egyéni tanulást támogató eszközök, de nagyon sok helyen működnek a videostreamek is. Vannak olyan kollégák, akik már előrébb jártak az e-learningben, ők nyilván ilyenkor elővették az ezzel kapcsolatos anyagokat vagy anyagrészeket is.

Hogyan biztosították, hogy a megszabott követelmények minden esetben megfelelőek legyenek?

Miután az oktatók kiválasztották a számukra megfelelő módszert, a szakfelelősök minden tárgy módosított tantárgyi adatlapját ellenőrizték. Megnézték, hogy nincs-e esetleg túlzott vagy túl alacsony követelmény. Vannak persze olyan visszajelzések, hogy egy szakon sok lett egyszerre a tananyag, vagy kevés az élőben adott előadás, ilyenkor természetesen megtesszük a szükséges módosításokat, fejlesztéseket.

Hogyan figyel az egyetem a hallgatók visszajelzéseire, milyen módon lehet észrevételeket tenni? Ezeket később figyelembe veszik és beépítik a távoktatásba?

shutterstock_1065451166-min.jpgHallgatói visszajelzések folyamatosan érkeznek, a Hallgatói Önkormányzat vezetése nagyon jó partner ebben. A hétvégén hosszasan értékeltük az első hét tapasztalatait, de már a távoktatás elrendelésekor konzultáltunk a hallgatók szempontjairól és elvárásairól. A távoktatási anyagokat is ennek megfelelően alakítottuk ki. Érkeznek emellett hallgatói visszajelzések e-mailben is, akár egy-egy kurzusra vonatkozóan. A hallgatókat közvetlenül e-mailben, Neptun üzenetben vagy a Corvinus Kommunikáción keresztül tájékoztatjuk a legfrissebb fejleményekről, de a honlapon elérhető egy Távoktatás aloldal is, ahol minden fontos információ megtalálható.

Van olyan terület jelenleg, ahol még komoly fejlődés szükséges? Érkeztek negatív visszajelzések is?

Természetesen minden területen lehet és kell is fejlődnünk.

Most leginkább a „learning by doing”, azaz a tapasztalat alapján történő tanulás zajlik, tartalmi és módszertani területen is készülnek egyre fejlettebb anyagok.

Nem sok, de nyilván érkezett negatív visszajelzés is. Ezek számunkra nagyon hasznosak, építő kritikaként fogjuk fel és megpróbáljuk a lehető leggyorsabban megoldani őket.

Mi jelentette az első héten a legnagyobb kihívást az oktatók és a módszertani-technikai hátteret biztosító szakemberek számára?

shutterstock_675984163-min.jpgAz oktatók számára a gyors átállás jelentette a legnagyobb kihívást. Át kellett gondolni, hogyan lehet az eredeti tantárgyi célokat más módon teljesíteni. Ehhez a TDTK szakembereinek ki kellett dolgozniuk a módszertani támogató rendszert, készültek többek között útmutatók, videóprezentációk és figyelemfelhívó anyagok is.

Informatikai szempontból kihívás volt a Moodle és a Teams integrációja. Komoly munkát végzett az ISZK, hogy minden zökkenőmentesen működjön, és 23-án reggel nem volt technikai leállás. A Hallgatói Szolgáltatások Központnak (HSZK) is át kellett állnia, hiszen a hallgatók nem jöhetnek be az egyetemre, így ügyeket sem tudnak intézni. Mindent át kellett vinni digitális platformra.

A félév ütemezése okozott még némi problémát. Az intenzív hét végül az utolsó hétre került, mivel vannak olyan választható tárgyak, melyeket külsős vagy külföldi oktató tartott volna, ők pedig nem tudták vállalni a kurzus megtartását. Ebben az esetben az illetékes intézet más tárgyat kínál majd fel, melyre a hallgatók át tudnak jelentkezni.

corvinus_image_2017_569_-min.jpg

A távoktatás során kiépült rendszerek a jövőben is használhatók lesznek?

Az Corvinus 2030-as oktatási stratégiánkban szerepelt, hogy az e-learning rendszereinket is fejlesztjük. Az erre való készülés tehát tudatos volt, a veszélyhelyzet csak felgyorsította a folyamatot.

Nyilván nem leszünk távoktatásos egyetem, nem lesz minden kurzusunk e-learning alapú, de az anyagok nagyon jól kombinálhatók a tanteremi órákkal is.

Mesterszakon például a kreditpótló tárgyak akár e-learning formában is teljesíthetők lehetnek, így nem lenne ütközés a normál tanteremi órákkal. Ezt például eddig is terveztük, a veszélyhelyzet csak felgyorsította a fejlesztéseket, a kialakított rendszerekből nagyon sokat fogunk használni a helyzet rendeződése után is.

Ezúton szeretném megköszönni az ISZK, a TDTK és a HÖK vezetésének és minden munkatársának a távoktatás fejlesztésében nyújtott elkötelezett, magas színvonalú munkáját.

 

Fotók: Budapesti Corvinus Egyetem, Pexels.com, Shutterstock

A hallgatók visszajelzéseire is támaszkodik a Corvinus a távoktatás során - Interjú Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettessel Tovább
Az e-learning ilyen fokú elterjedése felmérhetetlen hatással lesz a magyar társadalomra - Interjú Dr. Rab Árpáddal

Az e-learning ilyen fokú elterjedése felmérhetetlen hatással lesz a magyar társadalomra - Interjú Dr. Rab Árpáddal

notes-macbook-study-conference-7102.jpg

Az utóbbi években sokat hallottunk és tanultunk az információs társadalomról. A jelenlegi járványhelyzetnek erre gyakorolt hatásairól azonban egyelőre csak elmélkedni tudunk. Dr. Rab Árpád információs társadalom kutatóval, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélgettünk arról, hogy a koronavírus-járvány a jövőben hogyan változtathatja meg az oktatást és a munkaerőpiacot, illetve hogyan befolyásolhatja a távmunka a mindennapjainkat. Kétrészes anyagunk első felét olvashatjátok.

Írta: Bera Viktor

Pontosan mit jelent az információs társadalom kutatójának lenni?

cv_fenykep_rarpad.jpgNapjaink társadalmaiban az információ és az adat kiemelt jelentőségűek, igaz, minden eddigi társadalomban is fontosak voltak, de a miénkben nagyon. Számomra az információs társadalom kutatása az infokommunikációs eszközök, az adatok és az emberek viszonyával foglalkozó társadalomtudományt jelenti. Az információs társadalom, mint fogalom már legalább 30 éve létezik, 1998-ban létrejött egy Információs Társadalom nevű kutatóintézet a BME-n, emiatt nem más szót, például hálózati társadalmat használunk a jelenségre.

Hogyan változtatja meg az eddigi információs társadalmat az új technológiák megjelenése?

Én annak szenteltem az életemet, hogy hogyan lehet az emberek életét az infokommunikációs eszközökkel jobbá tenni. Az emberiség többek közt ezen eszközökkel próbálja megoldani a problémáit. Az, hogy ennyi ember magas színvonalon élhessen, nem elképzelhető ezen eszközök nélkül. Viszont terjedésük nem egyszerű folyamat, vannak, amik könnyen népszerűvé válnak. Például azt, hogy az okostelefon jó, mindenki felismerte.

A ma zajló változások miatt az emberek egy tudásszint-ugrást kényszerítenek magukra, meg kell tanulniuk másképpen gondolkodni, fejleszteni kell magukat egész életükben.

Most azt kell megtanulni, hogy nem kell a fejünkben lennie minden információnak, mert azt tárolhatjuk valahol, például az interneten. Az, hogy mit kezdek ezzel, mi a jó információ és azt hogyan használom fel, ezek most a legfontosabb kérdések.

white-wooden-rectangular-table-159213.jpg

Milyen volt eddig a digitalizáció az oktatásban?

Az infokommunikációs eszközök egyrészt látványosabbá teszik az oktatást. Ekkor az oktatás maga nem változik, csak az eszközkészlete nagyobb és látványosabb. Csakhogy most már nem a content, a tartalom a lényeg, hanem a connect, vagyis hogy tudja az egyén, mit akar és mikor. Ezt én oktatóként persze teljesen nem tudom kiszolgálni, hiszen sokan csak egy diplomát akarnak, de tanulni nem.

Ilyen értelemben a formális oktatás mindig hátrányban lesz az egyéni tanulással szemben. Az utóbbinál van egy erős motiváció, mivel tudom, hogy mit akarok tudni. Formális tanításban az oktatók mondják meg, hogy „szerintem évek múlva ezt kell majd tudnod”.

Jó esetben ezt jól mondják, rossz esetben tele lesz az agyi winchester és törölni kell belőle dolgokat. Viszont az e-learning lehetőséget nyújt arra, hogy színesebben, jobban és hatékonyabban tanítsunk. Egy tanár gyengeségeit könnyen lehet ellensúlyozni ezzel az eszköztárral, ennek ellenére a már vagy 15 éve elérhető e-learning megoldások nem nagyon terjedtek el. Azt látjuk, hogy csak akkor töri át a küszöböt, ha kötelezővé válik. Ha a Moodle nem lenne kötelező a Corvinuson, akkor alig lenne online anyag.

Hogyan hatott az oktatásra a vírus?

boy-looking-on-a-tidied-desk-2781814.jpgTársadalomtudományilag és innováció terén most egy éles teszt zajlik, és azt látjuk, hogy az elmúlt pár hét tele volt káosszal, de megugorják a lécet az emberek. Rengeteg ötletes megoldás született. Mikor véget ér majd ez a távolságtartó helyzet, biztos vagyok benne, hogy jóval magasabb lesz az e-learning aránya, mert már használták, megtanulták az emberek, hogy hogyan kell csinálni. Az ember egy kényelmes állat, maguktól a legtöbben nem kezdenek ekkora tanulási folyamatba. Az persze gond, hogy ennyire gyorsan és pánikszerűen kell áttérni erre a rendszerre, de ez a szélsőséges forma ideiglenes. Higgyük el, hogy sokat ér a most megszerzett tudás, az emberiség a pofonokból tanul. Az e-learning ilyen fokú elterjedése felmérhetetlen hatással lesz a magyar társadalomra.

Bizonyára sok tanárnak nehezen megy a távoktatásra való átállás. Velük mi lesz?

macbook-pro-iphone-cup-desk-7974.jpgBajban van az oktatás, nagyon kevés motivált tanár van. Akik nem nyitottak, azok valószínűleg egyre kevésbé fogják jól érezni magukat a környezetben, ebben az értelemben el tudom képzelni, hogy lesz valamilyen szintű cserélődés. Ha elavult módon tanít valaki, azt észre fogja venni a hallgatóság reakcióiból. Manapság már igazából nem elég az, hogy csak úgy beszél az a tanár, ennél hatékonyabb világot élünk. Az oktatónak meg kell mondania, hogy ő kicsoda, mi a szerepe, honnan hová juttatja el a hallgatót és ehhez milyen lépéseket kell tenni. Ha ez megvan, akkor már szinte kipottyan, hogy mi lesz a számonkérés, és az e-learning tananyagot is könnyen össze tudja rakni.

Az egyetemi környezet nagyon támogató egy oktató számára. Ha gőze sincs a digitális világról, akkor is besétál, egy kolléga megcsinálja neki a Moodle-t, feltesz mindent, igazából nincs technológiai korlát. Nem ezeken múlik, hanem a nyitottságon.

Lesz az oktatásban egy modellváltás, mivel magasabb színvonalat kell nyújtani, nem elég az általános ismeretterjesztés.

Azok a tanárok, akik ezt nem tudják megugrani, bajba kerülnek, mert maguk a hallgatók szelektálják ki őket. Ez lenne az ideális állapot. Persze az élet bonyolultabb.

Fotók: Pexels.com

Az e-learning ilyen fokú elterjedése felmérhetetlen hatással lesz a magyar társadalomra - Interjú Dr. Rab Árpáddal Tovább
Lehetnek pozitív hatásai is a kényszerű távoktatásnak? - Interjú Dr. Bokor Tamással

Lehetnek pozitív hatásai is a kényszerű távoktatásnak? - Interjú Dr. Bokor Tamással

woman-smiling-while-using-laptop-3769717.jpgA koronavírus okozta helyzet gyökeresen változtatta meg a mindennapjainkat, és előtérbe kerültek az online megoldások, a digitális technológiák. Vajon mit gondol ezekről a változásokról egy digitális kommunikációt és pedagógiát kutató szakember és egyetemi oktató? Dr. Bokor Tamással, a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció és Szociológia Intézetének adjunktusával beszélgettünk, akinek hasznos tanácsai mindenkihez szólnak. Tudjuk meg, hogy mi az az öt készség, amire mindenkinek szüksége van a távoktatás során!

635e8f12-4268-49d0-9762-dd1de2e24446.jpegHogyan hat a koronavírus okozta bezárt helyzet a digitális jelenlétünkre? 

A hirtelen bekövetkezett változások - a társadalmi távolságtartás, önkéntes karantén, átállás a távoktatásra - egy klasszikus válsághelyzet következményei. A régi kommunikációs közhely szerint azonban minden válság egyúttal lehetőség is. A COVID-19 kapcsán igazolva látom ezt a tételt, hiszen a bezártság villámgyorsan kikényszerítette azoknak a digitális megoldásoknak a mindennapi használatát, amelyek már viszonylag régóta velünk voltak, de mostanáig csak részlegesen éltünk velük. Történhetett ez a régi módszerek megszokottsága miatt, vagy azért, mert tartottunk az ismeretlen technológiáktól. Ezeket a reflexes működéseinket egy még nagyobb erő, a bezártság miatti szorongás oldja fel: a videóhívástól eddig idegenkedő nagyszülőknek, a digitális pedagógiától tartó pedagógusoknak, az online munkát nem szerető hallgatóknak, a személyes instruálást fontosnak tartó edzőknek most kényszerűségből fejest kellett ugraniuk a digitális tengerbe, mert mögöttük lángolni kezdett a part. 

 

Melyik digitális kompetenciákra van ebben a helyzetben leginkább szükségünk? 

a-girl-watching-movie-on-computer-laptop-3761513.jpg

Az elmúlt napokban, hetekben mindenki óriási iramban növelte a digitális kompetenciáit, persze többnyire nem önkéntes alapon. Az eddigi fejlődési ütemhez képest bámulatos gyorsasággal álltak át általános- és középiskolák, felsőoktatási intézmények, munkahelyek a digitális oktatási és távmunkarendre. Megismerkedtünk új programokkal, szoftverekkel, belekényszerültünk olyan online helyzetekbe, amelyek jócskán kívül esnek a többségünk komfortzónáján. De ahhoz, hogy ezt a helyzetet termőre lehessen fordítani, nem a digitális kompetenciákat tartom a legszükségesebbeknek, hanem más, ezeknél is átfogóbb készségeket és képességeket. 

Elsőként ott a türelem. Különböző szintű számítógépes ismeretekkel, különböző előtörténetekkel és félelmekkel érkeztünk ebbe a helyzetbe. Senkitől nem várható el gyors reakció, az ódzkodás azonnali meghaladása.

keszsegek_x_korona_grafika.jpg

Aztán az empátia: személyesen is tapasztalom például, hogy általános iskolás gyerekek szülei már az átállás első hetében várják a tanítóktól, tanároktól, hogy kiscsoportos online órákat tartsanak Zoomon, miközben a pedagógusok is még csak két napja ismerték meg a Google Classroomot. Nem beszélve arról, hogy többgyerekes szülőkként esetleg nekik is több szerepben kell helytállniuk.

Harmadikként a kritikus válogatás: ismerjük fel, hogy a techcégek számára a mostani helyzet hatalmas lehetőség a piacszerzésre, hiszen az átmenetileg ingyen kínált szolgáltatásokat igénybe véve később már nehezen távolodunk el egy bejáratott rendszertől. Érdemes a már ismert és megbízható, minőségbiztosított rendszereket igénybe venni. A Corvinus egyébként ugyanezt az utat járja, amikor az oktatók és hallgatók számára Moodle és a Teams használatát javasolja. 

A következő az önmérséklet: bár tobzódunk az applikációkban, most lehetőségünk van azt is felismerni, hogy a kevesebb bizony több. Senki sem szeret huzamosabb ideig hat-nyolc csatornát nyitva tartva párhuzamosan figyelni mindegyikre. Minél inkább egy platformra tudjuk terelni az ügyes-bajos online dolgainkat, annál áttekinthetőbb marad az életünk, a munkaszervezésünk. 

A példáim sorában végül a minőségi idő kihasználása áll: a vírushelyzet megadta nekünk a befelé fordulás ajándékát, az önképzés lehetőségét, a közvetlen családtagokkal együtt töltendő időt és az egymásra figyelés fokozott igényét. Bűn lenne nem kihasználni, s ezzel fricskát mutatni a kényszerű karanténnak. 

woman-writing-on-a-notebook-beside-teacup-and-tablet-733856.jpg

Hogyan fejlesztheti a távoktatás a digitális készségeinket? 

Sokan rájöttünk, hogy az egyetemi kurzusok nagy hányada némi kreativitással ügyesen transzformálható távoktatásos formátumra. A Corvinus oktatóinak közel 85%-a eddig a Moodle-t egyirányú kommunikációra, azaz tananyagok megosztására, közlemények kiküldésére használta, ha egyáltalán igénybe vette. Ez az arány minden bizonnyal drasztikusan csökkent egyetlen hét alatt. 

Felfedeztük továbbá az Office365 szolgáltatáscsomagot, bár az egyetemi dolgozók és hallgatók jelentős többsége eddig valószínűleg azt sem tudta, hogy egyetemi polgárként rendelkezésére áll egy jelentős méretű tárhely és számos szoftveres szolgáltatás. Moodle és a Teams mellett további felületeket vettünk birtokba, és közben megéreztük, amire az előbb utaltam: minél több csatornán vagyunk jelen, annál kevésbé tudunk hatékonyak lenni. 

A módszertani eszköztárunk fejlődése szinte magától bekövetkezik: nekem például komoly fejtörést okozott, hogyan lehet jelenléti feladatokra alapozott kiscsoportos tréningeket egyénileg végezhető e-learning tananyaggá alakítani. Három napnyi ötletelés és gyúrás után apránként összeállt a kép, és megszületett a szóban forgó kurzusok Moodle változata. 

freelancer-763730_1920.jpg

Abban is hiszek, hogy az oktatók munkakultúrája is fejlődik azzal, ha a saját munkájukat naplózva látják. Önfegyelemre, rendszerezettségre tanít minket ez a helyzet. Ugyanakkor fontos, hogy a távoktatás és a digitális pedagógia nem ugyanazt jelenti. Főként a köznevelésben látszik jól, de nálunk is tapasztalható, hogy a feladatkiadás, -megoldás, beküldés és visszajelzés megszokott négyesfogata eltér attól, amikor a tananyagot és a kapcsolódó feladatokat eleve digitális formában, az online kommunikáció logikája szerint dolgozzuk ki és működtetjük. Most jószerével még csak transzformáltunk, de ha elhúzódik a távoktatás, a kreatív, digitális tananyag-létrehozásra is fel kell készülnünk. 

 

Milyen jótékony hatásai lehetnek a jövőben a jelenlegi intenzív távoktatásnak? 

shutterstock_1150224587-min.jpg

Korai lenne még ez ügyben jósolni. A távoktatás kétélű fegyver: egyfelől bővíti a módszertani kultúrát, és kötetlenebb hozzáférést tesz lehetővé a felsőoktatáshoz. Másfelől azonban rámutat arra, hogy az egyetemi erőforrásokat - úgy a személyi, mint az ingatlan- és az IT-infrastruktúrát - eddig mennyire gazdaságtalanul használták ki az intézmények, s ez olyan változásokat indíthat el, amelyek a felsőoktatás egyes szereplői számára előbb-utóbb kellemetlen következményekkel járhatnak. Viszont reménykedésre adhat okot, hogy a tanári szerepet sok jövőkutató azon foglalkozások közé sorolja, amelyeket a mesterséges intelligencia a legutolsók között lesz csak képes helyettesíteni. 

A digitális oktatási formák bő két évtizede vannak velünk, miközben az agyunk egy több tízezer esztendős kommunikációs forma, a személyköziség észjárása szerint fejlődött és működik. Legyenek bármilyen gyorsak is a mostani változások, az agyfejlődésünk nem képes néhány hét alatt ilyen éles kanyart venni. Ezért aztán sejthető, hogy amikor visszatérünk majd a normális kerékvágásba, akkor – talán csökkenő arányban és súllyal, de – újra meg fog jelenni a személyes tanítás és tanulás is a felsőoktatásban. A kapcsolataink az új eszközeinkkel tehát nem vesznek el, csak némiképp átalakulnak. 

 

Készítette: Taxner Tünde / Saját grafika: Tóth-Máté Bence 

Képek: Pexels

2020.03.26. 

Lehetnek pozitív hatásai is a kényszerű távoktatásnak? - Interjú Dr. Bokor Tamással Tovább
Távoktatási módszerek a Corvinuson - III. rész: Online e-learning kurzusok

Távoktatási módszerek a Corvinuson - III. rész: Online e-learning kurzusok

shutterstock_439437442-min.jpg

A koronavírus miatt az ország egyetemei bezártak. Az épületeket nem lehet látogatni, az oktatás azonban március 23-án folytatódik. A hallgatók online formában folytathatják tanulmányaikat. Az ehhez szükséges módszertant az előrehozott tavaszi szünetben alakították ki. Hogyan oldják meg a távoktatást a Corvinuson? Mire kell számítaniuk a hallgatóknak? Cikksorozatunkban ezeknek járunk utána.

Hogyan működik a távoktatás? A Corvinuson három megoldási irányt dolgoztak ki, melyekből az oktatók az intézetvezetőkkel együtt maguk választhatják ki a kurzushoz leginkább illő megoldást. A három módszer közül az egyéni tanulás támogatása a legegyszerűbb, erről az első részben írtunk. A videó streaming módszer ennél időigényesebb, az oktatók saját eszközeik segítségével tesznek közre webkamerával készített felvételeket, a megoldási javaslatokat ebben a cikkben gyűjtöttük össze. 

A harmadik eset a teljesen online, e-learning kurzusok bevezetése, ennek módszertani hátterével foglalkozunk most. 

Online kurzusok (e-learning)

shutterstock_1523538194-min.jpgA teljes egészében online kurzusok (e-learning) létrehozása során az oktatóknak lehetőségük van új tananyagok létrehozására, melynek elsődleges felülete a Moodle lesz. E megközelítés igényli a legtöbb előkészületet és aktív oktatói munkát. A megoldás alkalmazását abban az esetben javasolja az Egyetem, amennyiben az oktató rendelkezik ilyen irányú előképzettséggel, tapasztalattal vagy az adott kurzushoz előre elkészített tartalmak is a rendelkezésére állnak. A Moodle felhasználói kézikönyve az oktatók segítségére lesz az esetleges önálló tananyagfejlesztésben.  

Hogyan hozható létre online tananyag?

  • Moodle lecke: online tananyag

moodle.pngMoodle: Online e-learning rendszer, melyet a Corvinus Egyetem a hagyományos kurzusok esetén eddig is használt. Jelentősége a távoktatás során felértékelődik, a Microsoft Office 365 csomag mellett a tanulás központi csatornája lesz.

Ez utóbbit minden egyetemi hallgató ingyenesen használhatja tanulmányai alatt, belépni a saját egyetemi e-mail címmel (keresztnev.vezeteknev@stud.uni-corvinus.hu) és a Cusman-rendszerhez tartozó jelszóval lehet. (kép: moodle)

A Moodle rendszer beépített tananyagfejlesztő eszközével létrehozhatók egyszerűbb, elsősorban szöveges és képes tartalmú tananyagok. A tananyagokon belül ellenőrző kérdések és egyéb elágazások is elhelyezhetők. Előnye, hogy a teljes feldolgozott tartalom online elérhető és otthonról is elkészíthető. Az oktatók a létrehozott tartalmakat később is elérhetik, így a visszarendeződés után is használhatóak lesznek, valamint a módszer alkalmazása jelentős elmozdulást jelent a személyre szabott oktatás felé.

shutterstock_1552141370-min.jpg

Hátránya, hogy online tananyagot létrehozni időigényes, valamint technikai háttértudást is igényel. Az oktatók számára az Egyetemen működő Tanárképző és Digitális Tanulási Központ (TDTK) a tananyag létrehozásához a háttéranyagok és felhasználói kézikönyvek mellett személyes támogatást is nyújt.

  • MOOC elemek beépítése

mooc-essentials-of-youth-policy.pngMOOC (Massive Open Online Courses): Nemzetközi tananyagmegosztó weboldal, ahol számos hazai és külföldi egyetem online kurzusai ingyenesen elérhetők. (kép: abroadship.org

Az oktatóknak lehetőségük van az online tananyagokba más egyetemek jól működő gyakorlatait is beépíteni. Erre nyújt lehetőséget a mooc.org weboldal, ahol jó minőségű és magas színvonalú anyagok érhetők el. Hátránya, hogy tartalmilag nem biztos, hogy teljes mértékben illeszkedik a kurzushoz, és a kezdési időpont is kötött lehet. A tananyagok elsősorban angol nyelven kerülnek fel ide.

  • Videók feltöltése a Moodle kurzusba

A Moodle felületen létrehozott tananyaghoz korábban elkészített és külső forrásokból elérhető videók feltöltésére is van lehetőség. Ezzel az oktató szöveges tananyagot vizuális formában is ki tudja egészíteni, a már elkészült anyagok esetén pedig az alkalmazása minimális befektetést igényel. Fontos, hogy a videók ne legyenek túl hosszúak, illetve érdemes hozzá tanulói tevékenységet is társítani (akár online teszt formájában), hogy a motiváció fenntartható legyen.

shutterstock_1150224587-min.jpg

Általános módszertani támogató anyagok online felsőoktatáshoz:

Alkalmazások, melyek a digitális projektmunkát segítik: Basecamp, Podio, Kickoff, Redbooth, TitanPad, Moodle, Google Apps for Education

Digital Project-Based Learning: 7 Tools for Student Collaboration

Hogyan tanítsunk YouTube-ról: 197 Digital Channels For Learning 

Az alábbi videó a tanítás különböző vetületeit veszi sorra.

Az alábbi cikk 10 fontos módszertani-szemléleti tanácsot foglal össze az online tanításról azoknak, akik most fognak bele.

Képek forrása: Shutterstock

A szakmai anyagot a Tanárképző és Digitális Tanulási Központ kollégái készítették, név szerint Bodnár Éva, Csillik Olga, Daruka Magdolna, Sass Judit, Vinczéné Fekete Lídia, Pálvölgyi Krisztián, Orbán Zsolt  és Balkányi Péter.

A sorozat első része itt, a második része pedig itt érhető el. Bármilyen hasznos észrevétel vagy a távoktatás során felmerülő egyéb jó gyakorlatok esetén keressetek minket Facebookon, hogy másokhoz is eljuttathassuk az ötleteket! ☺

Távoktatási módszerek a Corvinuson - III. rész: Online e-learning kurzusok Tovább
Távoktatási módszerek a Corvinuson - II. rész: A videó streaming

Távoktatási módszerek a Corvinuson - II. rész: A videó streaming

shutterstock_517415605-min.jpg

A koronavírus miatt az ország egyetemei bezártak. Az épületeket nem lehet látogatni, az oktatás azonban március 23-án folytatódik. A hallgatók online folytathatják tanulmányaikat, az ehhez szükséges módszertant az előrehozott tavaszi szünet során alakították ki. Hogyan oldják meg a távoktatást a Corvinuson? Mire számíthatnak a hallgatók? Cikksorozatunkban ezeknek járunk utána. 

Hogyan működik a távoktatás? A Corvinuson a Tanárképző is Digitális Tanulás Központ munkatársai az előrehozott tavaszi szünetben három megoldási irányt dolgoztak ki. Az egyéni tanulás támogatásáról előző cikkünkben írtunk, most pedig a videó streaming módszert járjuk körbe részletesen.

II. rész: A Videó streaming

A videó streaming módszerrel az oktatók saját eszközeik segítségével tesznek közre webkamerával készített felvételeket, hangokat, illetve a képernyőjüket is megoszthatják. Az előadás történhet szinkron és aszinkron formában is. Az előbbi esetben a felvételt az oktató élőben közvetíti a kurzus órarendi időpontjában, az utóbbiban pedig előre felvett videókat tesz közzé, amiket a hallgatók bármikor megnézhetnek. 

A nagy létszámú, kiemelt prioritású kurzusok esetén az egyetem operatőri feladatok ellátására szakembert rendel az oktató mellé, aki segít az anyagok felvételének elkészítésében, ugyanakkor a mai technológiával egy egyszerű okostelefon vagy webkamera is tökéletes megoldás lehet. Mi a különbség a szinkron és az aszinkon előadás között?

Szinkron előadás

shutterstock_1065451166-min.jpgAz előadást ebben az esetben az oktató élőben közvetíti, akár a saját számítógépe előtt ülve. A hallgatók a választott technológia függvényében láthatják az oktatót, a prezentációt és kérdéseket tehetnek fel (akár moderációval). Az esemény trögzíhetik is, ezzel pedig aszinkron előadást is létre lehet hozni (a következő megoldási javaslatban részletesen kitérünk erre).

Ennek a formának előfeltételei a videokamera vagy bármilyen hangrögzítésre alkalmas eszköz, de gyengébb minőséghez egy átlagos webkamerás laptop is elég lehet. Egy-egy kiemelt előadás esetén személyzet is társulhat a rögzítéshez, ugyanakkor a kialakult járványügyi helyzetben a társas érintkezések minimalizálása miatt ez nem ajánlott.

Előnye, hogy a laptopos megoldással viszonylag egyszerűen elkészíthető a felvétel, és ugyanazt az előadást kell prezentálni, amit egyébként az oktató az egyetemi kurzusra tervezett. Tehát nem igényel sok plusz felkészülést. Hátránya, hogy a hallgatók számára kevésbé motiváló, az interakciók hiányában pedig unalmas is lehet, valamint maga az előadás hosszúra tud nyúlni.

Aszinkron előadás

shutterstock_632426231-min.jpgAz előadást a hallgatók felvételről is meg tudják tekinteni, ezt persze az oktatónak előre kell rögzítenie. A rögzítés történhet akár szinkron előadás idején is, akár valódi  közönség előtt. Ekkor a hallgatói interakciókat, például a kérdéseket és válaszokat is rögzíthetik.

Technikailag az előző esethez hasonlóan akár egyedül a saját számítógépe előtt, vagy egy prezentáció kivetítésével és hozzáadott narrációval is bemutatható. Emellett számos ingyenes grafikus videóprogram is elérhető, amikkel érdekes és izgalmas előadásokat lehet gyártani, de ez plusz energiabefektetést igényel.

Előnye, hogy az eredeti órára szánt előadás tervezete felhasználható, a szinkron előadással ellentétben pedig vágni is lehet. A vágás ajánlott is, érdemes ugyanis utólag kivenni a kevésbé érdekes részeket és a hosszabb szüneteket. Jelentősen rövidülhet az előadás, ami a hallgatók számára is könnyebben befogadhatóvá teszi. Hátránya viszont, hogy ez a forma is kevésbé motiváló, a hallgatók ráadásul passzív szerepbe kerülnek, kérdezni sem tudnak.

shutterstock_675984163-min.jpg

Összegzésül tehát a videó streaming módszernek számos előnye és hátránya van. Egyrészt nagyon hasznos lehet, hogy a hallgatók egyéni tanulásának támogatásával ellentétben az eredeti órára tervezett előadások szinte teljesen átemelhetők, a módszer nem igényel ezen felül plusz készülést. Ugyanakkor ez a megoldás kevésbé izgalmas és motiváló a hallgatók számára, és az előadás hosszúra nyúlhat. A különböző módszereket ötvözni is érdemes, így egy videós előadás során is adhatók egyéni feldolgozásra szánt vagy csoportmunkás feladatok, akár úgy is, hogy a videós előadás ehhez a szakmai hátteret adja meg.

További módszertani tanácsokkal a Corvinuson működő Tanárképző és Digitális Tanulási Központot érdemes keresni, minden információt ezen az oldalon találtok.

Fotók: Shutterstock

A szakmai anyagot a Tanárképző és Digitális Tanulási Központ kollégái készítették, név szerint Bodnár Éva, Csillik Olga, Daruka Magdolna, Sass Judit, Vinczéné Fekete Lídia, Pálvölgyi Krisztián, Orbán Zsolt  és Balkányi Péter.

A sorozat harmadik részében az online (e-learning) kurzusokat járjuk körbe, valamint további módszertani segédleteket is összegyűjtünk majd. 

Távoktatási módszerek a Corvinuson - II. rész: A videó streaming Tovább
Távoktatási módszerek a Corvinuson, I. rész: Az egyéni tanulás támogatása

Távoktatási módszerek a Corvinuson, I. rész: Az egyéni tanulás támogatása

img_8843-min.JPG

A koronavírus miatt az ország egyetemei bezártak, az oktatás azonban március 23-án folytatódik. Az épületeket továbbra sem lehet látogatni, így a hallgatók online formában folytathatják tanulmányaikat, az ehhez szükséges módszertant pedig az előrehozott tavaszi szünet során alakították ki. Hogyan oldják meg a távoktatást a Corvinuson? Mire kell számítaniuk a hallgatóknak? Ezeknek járunk utána cikksorozatunkban. 

Címlapfotó: Szép Zsóka

Hogyan működik a távoktatás? Elsőre egyszerűnek tűnik az a megoldás, hogy a koronavírus miatt mindenki maradjon otthon és tanuljon a saját szobájában. Jobban átgondolva ugyanakkor komoly kihívással néz szembe az összes oktatási intézmény, hiszen a tanítás eddigi formája nagyrészt a személyes jelenlétre épült. 

Az előrehozott tavaszi szünet március 16-22. között lehetőséget adott arra, hogy az oktatók és az egyetem vezetése közösen kidolgozzák az új módszertant, amivel a rendkívüli helyzet ellenére is biztosítani lehet az oktatás színvonalát. Fontos kiemelni, hogy nincs egyetlen jó megoldás, a kurzusok témájukból és jellegükből adódóan eltérőek voltak korábban is, tehát a távoktatás során sem lehet minden esetben ugyanazt a módszert alkalmazni. 

shutterstock_1150224587-min.jpg

A Corvinuson három megoldási irányt dolgoztak ki, melyekből az oktatók az intézetvezetőkkel együtt maguk választhatják ki a kurzushoz leginkább illő megoldást. A három módszer közül az egyéni tanulás támogatása a legegyszerűbb, ebben az esetben az oktatók segédanyagokat küldenek a hallgatóknak, amelyekből önállóan készülnek fel a számonkérésre. A videó streaming módszer ennél időigényesebb, az oktatók saját eszközeik segítségével tesznek közre webkamerával készített felvételeket, hangokat, vagy megosztják a képernyőjüket. A harmadik eset a teljesen online, e-learning kurzusok bevezetése. Az oktatók létrehozhatnak új tananyagokat, viszont ez igényli a legtöbb előkészületet és aktív oktatói munkát is. 

Cikksorozatunk első részében az egyéni tanulás támogatásával foglalkozunk, a szakmai anyagokat ezúton is köszönjük a Corvinus Egyetemen működő Tanárképző és Digitális Tanulási Központnak!

Önálló/egyéni tanulás támogatása során az oktató olyan módszertani megoldásokat kínál a hallgatóknak, melyekkel önállóan tudnak felkészülni a számonkérésre. Mind módszertani, mind technológiai szempontból ez a legkönnyebben megvalósítható irány. Az alábbi hat megoldási javaslat közül érdemes válogatni. Ezek között van olyan, ami önmagában is használható, és olyan is, amit csak egy másikkal kombinálva lehet alkalmazni.

1. Online konzultáció

shutterstock_517415605-min.jpgAz egyéni tanulás során is fontos a folyamatos visszajelzés, melyhez online konzultációt érdemes meghirdetni. Ennek előnye, hogy könnyen kivitelezhető az oktató és a hallgató, valamint két hallgató kapcsolata. Meg tudják beszélni a tananyagot, valamint a tanulás személyre is szabható. Hátránya, hogy az adott időpontban minden résztvevőnek elérhetőnek kell lennie, valamint a tananyag feldolgozásához nem elegendő ez a gyakorlat, kiegészítő módszert kell választani hozzá.

2. Szakirodalom önálló feldolgozása ellenőrző feladatokkal

shutterstock_328149227-min.jpgA módszerrel a hallgató önállóan dolgozza fel az interneten elérhető vagy az oktató által közzétett szakirodalmat.  A tanultak elmélyülését tesztek és feladatok segítik. Előnye, hogy nyílt végű kérdések, kreatív feladatok is adhatók, valamint segíti a szakirodalomban való elmélyülést. A kapcsolat e-mailen is megoldható, így nem kell minden félnek azonnal elérhetőnek lennie. Hátránya viszont, hogy jóval kevesebb így a személyes kapcsolat, és megtervezni is több idő a tesztes feladatsorokat.

3. Önálló, tanulói megfigyelésre, kutatásra épülő ismeretfeldolgozás

Az ilyen kurzus során a hallgatók kutatásokat végeznek és modelleznek, a feladatok megoldása pedig lehet egyéni és csoportos is. A félév során az oktató különböző kutatási kérdéseket vet fel, valamint az ismeretszerzési folyamatban is segít. A diákok így önállóan szerzik meg a szükséges tudást. Előnye, hogy a hallgatók szabályozzák tevékenységüket, tehát a felelősségük is növekszik, valamint jól feltett és izgalmas kérdések esetén a motiváció is nagyobb. Hátránya viszont, hogy elengedhetetlen hozzá az önszabályozott tanulás a diákok részéről, valamint a tanárszerep átalakulása is kihívást jelenthet.

4. PBL: problem based learning (problémaközpontú tanulás)

Az előbbihez hasonló módszer, azonban itt az oktató egy problémakörnyezetet teremt meg és ehhez kapcsolódó feladatokat, megvalósítandó projekteket kínál. Fontos, hogy a feldobott probléma kapcsolódjon a kurzus tematikájához, legyen releváns és a hallgatók számára is érdekes. Előnye, hogy a hallgatók önállóan tudnak dolgozni és kreatívan alkalmazzák a tanultakat, valamint a módszer a rendszerszemléletű gondolkodást is támogatja. Hátránya viszont, hogy hosszabb tervezést igényel, valamint gondot okozhat, ha a hallgatók nem sajátították el kellően az elméleti hátteret.

5. Online eszközök alkalmazása

shutterstock_1065451166-min.jpgKülönböző online elérhető tanítást támogató megoldásokat is lehet alkalmazni, elsősorban más módszerekkel együtt. Tökéletes kiegészítője lehet például az online konzultációnak és a szakirodalom önálló feldolgozásának is. Az alábbi oldalon közel 200 ilyen eszköz érhető el. Általában könnyen kezelhető és a tanulók számára is izgalmas oldalak, ráadásul később is fel lehet majd használni ezeket. Fontos ugyanakkor, hogy önmagában nem elegendő módszer, így ötvözni kell valamelyik korábbival.

6. Online csoportmunka, virtuális kooperatív csoportmunka, online kollaboráció

A tanulók közösen végzett tevékenység során, egymással együttműködve fejlesztenek egy-egy új „tudás objektumot”, ami lehet például egy weboldal, egy prezentáció, egy digitális történet vagy akár egy videófilm is. A folyamat működőképes online is, valamint a hallgatók kreativitására támaszkodik. Mint minden csoportmunkánál, itt is gond lehet az egyéni értékelés, hiszen a végső termékből nehéz megmondani, ki mennyit dolgozott vele. Emiatt érdemes a projektet részekre osztani, hogy minden hallgató jól elhatárolható részfeladatot kapjon, így könnyebben értékelhető az elvégzett munka.

Fotók: Shutterstock

További módszertani segédletek:

A szakmai anyagot a Tanárképző és Digitális Tanulási Központ kollégái készítették, név szerint Bodnár Éva, Csillik Olga, Daruka Magdolna, Sass Judit, Vinczéné Fekete Lídia, Pálvölgyi Krisztián, Orbán Zsolt és Balkányi Péter. 

Cikksorozatunk következő részében a videó streaming módszertanát bontjuk majd ki részletesen, a mostanihoz hasonló megoldási javaslatokkal együtt, a harmadik részben pedig az e-learning módszerekre térünk majd ki, és további hasznos oldalakat is ajánlunk.

Távoktatási módszerek a Corvinuson, I. rész: Az egyéni tanulás támogatása Tovább
süti beállítások módosítása