Közgazdász Online


“Neked mit jelent a jó szex?” - Szexedukációs kerekasztal-beszélgetés a Corvinuson

“Neked mit jelent a jó szex?” - Szexedukációs kerekasztal-beszélgetés a Corvinuson

szexed_1.png

Hol tanul(j)unk a szexről? Miért nem merünk beszélni róla? Mit jelent szexpozitívan gondolkodni? Megannyi szexet érintő kérdésről esett szó az AEGEE diákszervezet február 10-i Szex-ed kezdőknek és haladóknak című kerekasztal-beszélgetésén.

Írta: Elblinger Éva / Fotók: AEGEE

“Normális, ha egy nap háromszor nyúlok magamhoz? Normális, ha az egyik mellem nagyobb, mint a másik?” Jámbor Eszter, a Szexsuli blog írója sok ehhez hasonló, ártatlan kérdést kap munkája során. “Úgy növünk fel, hogy ez ciki, nem merünk róla beszélni, így a partnerünknek sem merjük elmondani a vágyainkat” - mondta. 

A Szex-ed kezdőknek és haladóknak kerekasztal-beszélgetésen

  • Boruzs Ákos, a vágyaim.hu, Magyarország legnagyobb online szexshopjának marketingvezetője,
  • Illés Eszter, szexuálpszichológiai szakpszichológus, a Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Támogatásának munkatársa,
  • és Jámbor Eszter, újságíró, kommunikációs tanácsadó, a Szexsuli ismeretterjesztő blog, Instagram oldal és YouTube csatorna alkotója vett részt.

A beszélgetést  Kocsis Kamilla, az AEGEE-Budapest diákszervezet tagja moderálta.

Tabutéma és álprüdéria

Illés Eszter tapasztalatai szerint bizonyos esetekben már a kapcsolat kialakítása sem könnyű a fiatal felnőttek körében. A párkapcsolatokban pedig sok szorongás kötődhet az együttléthez a saját testtel, a teljesítménnyel és a hosszabb távú változásokkal (például a megváltozott vágyakkal, összhang hiányával) kapcsolatban. 

Boruzs Ákos kiemelte, hogy sokszor szégyenérzet és egyfajta “álprüdéria” övezi a szexualitást. Mi vezet ahhoz, hogy tabutéma a szex? Milyen veszélyei vannak annak, ha nem beszélünk róla? 

"Egy rendes férfi mindig készen áll, egy rendes asszony mindig elélvez?"

A szexszel kapcsolatos szorongáshoz, konfliktusokhoz nagymértékben hozzájárulnak a tévhitek, amelyek mindkét nemet egyaránt sújtják. Az ideálisnak vélt testi adottságok mellett elterjedtek például a túlzottan a teljesítményre fókuszáló téveszmék.

“Sokszor a szexet egyetlen egyenletre egyszerűsítik: szex egyenlő merevedés, plusz nedvesedés, plusz behatolás, plusz orgazmus. A pasinak mindig készen kell állni és legyen merevedése órákon keresztül, a nőnél a klitorális orgazmus éretlen, legyen vaginális, és mindig legyen orgazmus, lehetőleg többször is” - sorolta Illés Eszter az elterjedt hiedelmeket.

Gyakori tévhit övezi a klitorális és vaginális orgazmust, amit Jámbor Eszter is kiemelt: “Sigmund Freud cseszett ki velünk csajok, mert ő terjesztette el a fogalmat, hogy a klitorális orgazmus gyerekes, és a rendes asszony vaginális orgazmust él át.” Habár ennek akkoriban nem volt tudományos alapja - sőt, az ‘50-es és a ‘60-as években megcáfolták az elméletet - mégis a mai napig sokan gondolják így.

A különböző tévhitek nagy nyomással vannak mindkét nemre. Problémát okoz, hogy hajlamosak vagyunk a hiedelmeket premisszaként, alapvető információként kezelni, így csak találgatjuk a másik vágyait, és eközben elvárjuk a másiktól is, hogy kitalálja a gondolatainkat. Azonban ez így nem működőképes, a hiedelmek által okozott feszültség nagy valószínűséggel vezet szexuális problémákhoz és zavarokhoz.

Nem kell úgy szexelni, mint egy pornósztár

A beszélgetés során többször feljött, hogy milyen hatásai lehetnek a pornónak az elvárásokra és a szexualitásra általánosságban. Sokan kipróbálják, amit pornófilmekben láttak, annak ellenére, hogy ezek sok esetben a realitástól elrugaszkodottak.

“Ha megnézel 5000 mainstream pornó filmet, akkor azt hiheted, hogy tudsz szexelni, miközben semmit nem tudsz az igazi szexről, csak nagy tévhiteket erősítettél meg magadban” - mondta Jámbor Eszter.

Boruzs Ákos szerint inspirációnak jó lehet a pornó, de fenntartásokkal kell kezelni. „Úgy van, mint a sportban: senki nem lő egyből gólt, hanem bemelegítéssel kezd. A pornóban és egy meccsen ugyanaz van, csak a pornóban - a meccsel ellentétben - már összevágva látod, amire a játékosok már egy órát készültek.” 

Illés Eszter mindemellett hozzátette, hogy habár valóban sok extremitás látható a pornóban, nem kell feltétlenül szégyellni, ha onnan tanulunk. Nincs probléma azzal, ha kipróbálunk valamit, amit pornó inspirált, és jól esik nekünk és a partnerünknek is.

A szélsőséges és irreális jelenetek elkerülésére jó alternatíva a pornófogyasztásunk etikusabbá tétele. „Ha fontos neked hogy vegán legyen a szendvicsed, etikus gyártóktól vedd a cipőd, akkor a pornód is legyen etikus” - mondta Jámbor Eszter.

szexed_2.png

Vibrátorok, péniszgyűrűk, léghullámos csiklóizgatók 

A vagyaim.hu piackutatásainak eredményei alapján elterjedt hiedelem, hogy aki szexshopban vásárol, az ferde hajlamú vagy perverz, illetve csak az használja ezeket a termékeket, akinek valamilyen szexuális problémája van. 

“Fontos, hogy ne démonizáljuk az örömszerző eszközöket” - emelte ki Illés Eszter. 

Terápián, rehabilitáción vagy orvosi ajánlásra is sokszor megjelenik egy-egy eszköz használata. Merevedési zavaroknál gyakran használatos a péniszgyűrű, szülés után a medencefenék izmainak edzésére a gésagolyót ajánlják. Boruzs Ákos hozzátette, hogy a szexuális segédeszköz nem szerencsés kifejezés, mert az ilyen eszköz nem helyettesítésében, hanem ténylegesen az élmény fokozásában, magasabb szintre emelésében segít. A klitorális orgazmus biztos elérésére például a léghullámos csiklóizgatók gyártói vállalnak garanciát.

Boruzs Ákos a szexshop  eladási számai alapján úgy látja, hogy a 30+ évesek körében népszerűek a szexjátékok. A párkapcsolati évek során megváltozó igényeket például egy egyszerű társasjátékon keresztül is meg lehet beszélni, illetve új élményeket lehet felfedezni ezek segítségével. “Fiatalabban azt hittem, hogy a szexjátékokat csak a kiégett öregek használják. Aztán ahogy egyre nagyobb önbizalmam lett és el mertem mondani, mit szeretnék, 30 éves korom körül megvásároltam az első vibrátoromat, és baromi büszke voltam magamra” - mondta Jámbor Eszter.

Sokan gondolják azt is, hogy egyáltalán nincs szükségük szexjátékokra, de Boruzs Ákos tapasztala ezt másként mutatja: “Még sosem fordult elő, hogy  miután körbevezettem valakit a raktárban, az illető ne talált volna valami tetszetőset vagy szükségeset, akár egy társasjáték vagy masszázsolaj formájában.” 

A szexjátékok használatát illetően Illés Eszter kiemelte, hogy fontos tudni, miért emeljük be azokat. Sokszor a szexhez kapcsolódó problémák más, mögöttes indokok miatt alakulnak ki, amiket nem old meg egy örömszerző eszköz használata - sőt, az is megeshet, hogy mélyíti a problémát, ha csalódunk az eszközben. 

szexed_3.png

Hogyan mondjam el a páromnak az igényeimet?

A szexról való kommunikációban az első fontos lépés, hogy tudni kell, miről akarunk beszélni. Ezt követi a kommunikáció módja: egy ilyen intim, sérülékeny helyzetben az igények kifejezésekor szükséges, hogy lehessen bízni abban, hogy a partnerünk figyelni fog, meghallgat minket, nem minősíti az elhangzottakat, és fontos az is, hogy ezt kölcsönösen mi is meg tudjuk adni a másiknak.

A vágyak kifejezésében segíthet például egy igen, nem, talán lista vezetése, különböző applikációk (például a Desire app) vagy hasznosak lehetnek a társasjátékok is (például az Adsz vagy kapsz vagy a Szexpedíció).

Azonban a kommunikációt jelentősen megnehezíti a hiányos oktatás, aminek következtében nem ismerjük kellőképpen a testünket, a vágyainkat és azt, hogy mi esik jól nekünk, így kommunikálni sem tudjuk azt. 

A szexről való tudás alapvető emberi jog

Hollandiában a gyerekekkel már négyéves koruktól kezdve beszélnek a testről, aztán az iskolában is a korosztályhoz illően oktatják őket a szexualitásról. Ez a fokozatosság hozzájárul ahhoz, hogy egyetemista korukban kevesebb problémájuk legyen. Kutatások is alátámasztották, hogy ahol van szexoktatás, ott kevesebb a nemi betegség és a tinédzserterhesség. Magyarországon a 3. legmagasabb volt a tinédzserterhességek aránya az EU-ban 2015-ben. 

Nem véletlen, hogy a WHO is beemelte az ajánlásai közé, hogy a szexről való tudás alapvető emberi jog. A beszélgetés során az előadók többször kiemelték, hogy a magyarországi oktatás nem megfelelő, és részben ez vezet a sok tévhithez és a téma tabuként kezeléséhez társadalmi szinten. Jó forrás lehet viszont az erotikus irodalom, illetve számos podcast, videó és sorozat is született a témában (például Emily Nagoski: Úgy, ahogy vagy, illetve Esther Perel: Szeretkezés fogságban című könyve vagy a Sex Education sorozat).

De mégis milyen a jó szex?

A kerekasztal-beszélgetés elején a közönség anonim módon beírhatta egy szófelhőbe, hogy mit jelent számára a jó szex. 

szexed_wordcould.png

Ahányan vagyunk, valószínűleg annyi választ adnánk erre a kérdésre, és az is változó, mit gondolunk erről ma, holnap, kettő vagy tíz év múlva. Az emberi szexualitás sokszínű, de minden életkorban fontos a kölcsönösség, a bizalom és a biztonság.

Ott vagyunk anyaszült meztelenül, jó, ha tudunk ekkor bízni magunkban és a másikban is” - mondta Illés Eszter, majd hozzáfűzte, hogy “jó, ha a szex nem technika fókuszú, hanem kapcsolat fókuszú.”

Jámbor Eszter a szófelhőből az “Orgazmust mindenkinek” kifejezést kiemelve beszélt a szexpozitivitás jelentőségéről. Ennek fontos elemei, hogy úgy gondoljuk, hogy a szex jó dolog, közös beleegyezéssel történik és szívesen tanulunk is róla.

És te magad mitől leszel jó a szexben? Jámbor Eszter egy frappáns mondatban foglalta össze:

“Szerintem akkor leszel jó a szexben, ha mindig fontosabb a másik orgazmusa a sajátodnál.”

“Neked mit jelent a jó szex?” - Szexedukációs kerekasztal-beszélgetés a Corvinuson Tovább
Vadászok vs. zöldek - ölni kell, ölni jó?

Vadászok vs. zöldek - ölni kell, ölni jó?

A vadászat téma örök vita az emberek körében. A zöldek mindig felháborodnak, ha erről van szó, a vadgazdák pedig mindig vitába keverednek velük, hisz ők önmagukat védik, és persze vannak olyanok is, akiket ez egyáltalán nem érdekel. Én egy vadász lányaként személyes tapasztalatokkal tudok szolgálni, és bemutatni miről is szól ez az egész, mielőtt pálcát törnénk a vadászok felett.

anikocikk.jpg

Már kicsi korom óta vannak ismereteim erről a témáról, és részese vagyok ennek a világnak. Napjainkban már bizonyított tényként kezeljük azt a kérdést, hogy bizonyos állatfajok kipusztulásának az oka nem a túlzott vadászat, hanem sokkal inkább az állatok természetes élőhelyének a megváltozása. Értem ez alatt az élőhelyük területének folyamatos csökkenését és teljes eltűnését. Szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy az urbanizáció és az ember folyamatos terjeszkedése és fejlődése tehet erről. Bizonyos állatfajok pedig nem tudtak alkalmazkodni ehhez a területzsugorodáshoz (például a Kárpát-medencéből teljesen eltűntek a nagyragadozók, és számos madárfaj). Míg más fajok viszont kiválóan vették ezt az akadályt, és az állományuk nemhogy csökkenne, hanem gyarapszik.

Vadászok vs. zöldek - ölni kell, ölni jó? Tovább
süti beállítások módosítása