A Corvinus épületeinek elnevezése mögött rejlő logika megkérdőjelezése időről időre felmerül a hallgatókban, hiszen nem magától értetődő, hogy az „E” és a „C” épület közötti létesítmény miért éppen a Sóház nevet kapta. Kevesen tudják, hogy az elnevezés egy hosszú történelmi folyamat eredménye a 19. századi gazdasági átalakulás korából, amelynek cikkünkben utánajártunk.
...
Harmincadik alkalommal adták át a Rajk Szakkollégium által alapított Neumann János-díjat idén, amelyet Guido Tabellini, a Bocconi Egyetem közgazdász professzora vehetett át. A díj átadását követő előadásában az idén ősszel megjelenő, társszerzőkkel írt könyvének témáját járta körbe, amely Kína és Európa kulturális és szervezeti történetének két ezredforduló közötti alakulását hasonlítja össze.
...
Idén 150 éves Budapest városa, de vajon mi volt (közel) másfél évszázada a Corvinus Egyetem helyén? Készítettünk egy rövid összefoglalót az Egyetem épületéről és elődintézményei történetéről, visszatekintve közösen a 149 éves egyedi, ‘antique’ múltra.
...
Miért nem a Parlament helyén van a Corvinus? Valóban be lehetett menni az aulába vonattal? Ezeket a kérdéseket is megválaszolták a múlt héten megrendezett Kutatási héten. Zsidi Vilmos és Kalmár Miklós, az egyetemi levéltár munkatársai a Budapesti Corvinus Egyetem épületéről és elődintézményei történetéről tartottak előadást. 
Írta: Weller-Petrás Hanna; Borítókép: Budapesti Corvinus Egyetem DTA fényképek
Az építés
Egyetemünk főépülete eredetileg a központi vámigazgatás számára épült, neoreneszánsz stílusban. Ybl Miklós tervei alapján 1874-re készült el Budapest külterületén, az akkori ipari negyedben. A Szabadság híd – a korban Ferenc József híd – még nem épült meg, és a rakpart is csak később nyerte el a ...
„Besúgót találtak a Corvinus legújabb épületében, kamerák hada várta az elkövetőt” – akár ezt a kattintásvadász címet is adhattam volna. Az HBO legújabb sorozatát, a Besúgót ugyanis részben a Corvinus felújítás alatt álló Ménesi Campusán forgatták. A történet sok szállal kötődik az egyetem múltjához és a jelenünkhöz is.
Írta: Kovács Máté; Borítókép: HBO
Vidékről Budapestre költöző, elsőéves Közgáz-hallgató kalandos kémtörténete, retró magyar slágerek a kolis pincebulikban és mozgolódás az államhatalom ellen: az HBO legújabb magyar gyártású sorozata a 80-as évek első felének világába repít vissza minket, amikor az egyetemi hallgatóság körében már kezdett kibontakozni az ellenállás, de a hatalom ...
A Corvinus és elődintézményeinek több évszázadon átívelő történetéről, környezetéről és hallgatói életéről olvashatunk az idén megjelent egyetemtörténeti kiadványban.
Írta: Engelbrecht Azurea / Fotók: Mudra László
„Mi is az egyetem? A tantárgyak összessége, a professzoraink közössége, a tanáraink, a hallgatókkal együtt? Nem, az egyetem még ennél is több: az egyetem nemcsak az, ami most van, akik most tanítanak, kutatnak és vizsgáznak. Az egyetem a múltunk is, és egyben a jövőnk is.”
Ezzel a gondolatébresztővel nyitotta meg Dr. Takáts Előd rektor a Corvinus történetéről szóló könyv bemutatóját. Az esemény során dr. habil. Kerepeszki Róbert egyetemi docens, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének ...
A Ménesi út 5. épületét hamarosan a Corvinus új campusaként ismerhetjük meg. Egyesek a szocializmus bosszúját látják az épületben, másoknak kedves emlékek fűződnek hozzá – ismerkedjetek meg a Ménesi Campus épületének és környékének történetével!
2021.12.06. Írta: Engelbrecht Azurea. Borítókép: Budapesti Corvinus Egyetem
A Corvinus új épülete kiemelkedik a Gellért-hegy oldalából: érdekes szerkezettel és gyönyörű környezettel rendelkezik. Történelmének és építészeti megoldásainak felderítése mellett Dajkai Zsolttal beszélgettünk, aki 2004 és 2020 között dolgozott az épület üzemeltetőjeként, arról, hogy milyen volt az élet a Campuson.
Szőlőültetvényből kultúrnegyed: a Campus és környéke
A ...
Milyen az eredeti közgazdász humor? Mennyire lehetett egy felsőoktatási lapban a 70-es és a 80-as években politikáról és gazdaságról vitázni, és hogyan működött a szerkesztőség a rendszerváltás előtt? Halász Géza karikaturistával visszatekintünk a Közgazdásznál eltöltött közel negyven évére.
2021.11.26. Írta: Taxner Tünde, felelős szerkesztő
A borítóképen egy régi szerkesztőségi értekezlet látható.
Idén 70 éves Magyarország egyik legrégebbi felsőoktatási lapja. A Közgazdász első száma 1951. október 9-én jelent meg, és online formában ma is működik a szerkesztőség (a régi lapszámok itt megnézhetők ). A Közgazdászhoz 1967-ben csatlakozott Halász Géza, aki hallgatóként, majd az egyetem ...
A Champs-Elysées Párizs leghíresebb utcája - tele luxuscikkeket árusító boltokkal, francia éttermekkel, mozikkal és elit eseményeknek otthont adó klubbokkal. Nincsen olyan turista, aki ne sétálna végig legalább egyszer a sugárúton, ha Párizsba jár. Ugyanakkor a párizsiak és a környezet már kevésbé kedveli a Champs-Elyséest. Ezen szeretne változtatni a 87 milliárd forintos projekttel a városvezetés, ami egy zöldebb és élhetőbb alternatívát képzel a fények városának.
2021.08.26. Írta: Belayane Najoua/Képek forrása: PCA Stream
“Két év után újra Párizsban voltam. Habár a korábbi Erasmusos félévem alatt már megtanultam, hogy a Champs-Eyséest messze el kell kerülni, hacsak nem akarunk a tolakodó turisták forgatagába ...
Mindenki úgy gondolja, hogy ismeri Audrey Hepburnt. Fontos különbség van azonban aközött, hogy párszor láttad a képeit és megnézted egy filmjét és aközött, hogy megpillantottad a stílusikon mögött a törékeny és érző nőt. Ismerd meg Audrey Hepburnt meghatározó fekete-fehér filmjein keresztül!
2021.03.17. Írta: Taxner Tünde / Borítókép: Dennis Stock, Magnum Photos
Elegancia, báj és kecsesség - erről a három szóról azonnal eszünkbe jut az 50-es és 60-as évek egyik legnagyobb stílusikonja, Audrey Hepburn. Sokan sokszor leírták már, hogy mennyire különleges személyiség volt Hollywood Aranykorában szerénységével, balerinás nőiességével és érzékenységével. Talán ezek a kompetitív közegben különlegesnek számító ...
A csernobili katasztrófa nemcsak a jövőnkre, de a médiára is hatással volt. Az 1986-ban bekövetkezett katasztrófa hatott a magyar tájékoztatáspolitikára. Újra kellett gondolni, hogy az olvasók tájékoztatása vagy a politikai érdekek fontosabbak. Politika vagy emberélet? Propaganda vagy valós hírek? Mit várunk el a médiától amikor felrobban egy atomreaktor vagy egy világjárvány söpör végig a világunkon?
2020.12. 30. Írta: Belayane Najoua, borítókép: Pixabay
“A szovjetunióbeli csernobili atomerőműben baleset történt. A jelentések szerint az egyik reaktor sérült meg, és többen megsebesültek. Az illetékesek megkezdték az ukrajnai atomerőműben keletkezett üzemzavar megszüntetését. A károk ...
Rock & roll, r’n’b, country, jazz, hard rock: a klasszikus blues rengeteg műfaj alapját képezi. Hogyan jutottunk el az amerikai farmerek egyszerű dalaitól a mai műfajokig? Cikkünkben választ kaphattok a kérdésre, és betekintést nyerhettek a blues kialakulásának izgalmas történetébe.
2020.11.28. Írta: Kovács Anna, borítókép: udiscovermusic
A blues Amerika déli államaiban alakult ki az 19-20. század fordulóján, elsősorban az afroamerikai rabszolgák ritmikus, spirituális, vallási és munkadalaiból. Ezek a dalok adták a blues kiindulópontját, afrikai tradicionális ritmusokkal keveredve. A blues énekesek kezdetben a hagyományos ‘call and response’ struktúrát alkalmaztak a szöveg tekintetében, vagyis a vezető énekes mondataira ...
Természetesen a kávé. Mégis milyen út vezetett oda, hogy mára sokunk napja ezzel az itallal kezdődik, a baráti beszélgetések gyakran kávé felett folynak, és sorban nyílnak meg itthon is az újhullámos kávézók? Hogyan jut el a kávécserje termése a következő latténkba?
2020.10.15. Írta: Sipos Sára, Képek: Bera Viktor
Tudtátok, hogy Európában fogyasztják el az összes kávé 33 százalékát? Ráadásul itt az egyik legmagasabb az egy főre jutó kávé mennyisége - több mint 5 kg évente. Egyébként ebben a skandináv országok vezetnek: a finnek 12 kg, a norvégok 10 kg, a dánok és a svédek 8-9 kg kávét isznak egy évben. Az elmúlt 10 évben megnőtt a kereslet a minőségi termékek iránt, a specialty kávék piaca átlagosan 6 százalékkal ...
Korábban már kérdeztük a bőrdíszműves Kundra Istvánt és Kundra Dávidot családi vállalkozásukról és a szakma múltjáról. Interjúnk második részében a bőrdíszműves foglalkozás jelenéről és jövőjéről beszélgetünk, valamint arról, hogyan tud egy kisvállalkozás versenyképes maradni a rengeteg óriáscég között.
Írta és fényképezte: Bera Viktor
Kundra Dávid: A probléma az emberek tájékozatlansága. Sokan a sarki diszkontban vett, Ázsiában gyártott műbőr táskákhoz vannak szokva: először nem értik, a mi termékeink miért kerülnek többe. Szerencsére egyre több a tudatos vásárló: tudják, hogy “az olcsó a drágább”, hiszen a silány ...
Egyedi, minőségi, megfizethető bőr kiegészítők? Hihetetlenül hangzik, de lehetséges. Öreg szakma, nem vén szakma című sorozatunkban ezúttal Kundra Istvánnal és fiával, Dáviddal beszélgettünk arról, milyen a XXI. században bőrdíszművesnek lenni. Az interjú első részében a vállalkozás múltjáról és jelenéről kérdeztük őket.
Írta és fényképezte: Bera Viktor
Bőr megmunkálásával sok vállalkozás foglalkozik. Az átlagos fogyasztóban meglepően sok benyomás él a bőrből készült termékekkel kapcsolatban. Aluljárók félhomályos cipőboltjai, plázák folyosóinak övkereskedői, luxusüzletek az Andrássyn. A felsoroltak változó minőséget képviselnek, egy dolog mégis összeköti többségüket: tömeggyártott, robotizált ...
A világ legnépszerűbb zenéje titulusról valószínűleg nem Gershwin és a Porgy és Bess című opera jut eszünkbe. Egyáltalán honnan tudjuk, hogy ebből származik a legnépszerűbb zeneszám? Egyszerű a válasz: nem tudjuk. Annyi azonban biztos, hogy a zenetörténet legtöbbször feldolgozott száma a Porgy és Bessben hallható Summertime, több mint 25.000 (igen, huszonötezer) különböző verziója létezik. Ennek okáról és a legjobb feldolgozásokról írunk most nektek.
2020.09.13. Írta: Bera Viktor, borítókép montázs: Kristóf Benjámin
George Gershwin a zenetörténet egyik legnagyobb alakja, hiszen klasszikus és populáris zenei munkássága is kiemelkedő, mesterien ötvözte a klasszikus zenét a jazzel. A Summertime története azonban nem vele ...
A Corvinusra járó diákok - jó esetben - pár évet eltöltenek az egyetemen. De mégis, mit kell tudni erről a helyről, ahol nap mint nap megfordulunk? A kérdés mélyebb, filozófiai rétegeit figyelmen kívül hagyva, most magukkal a helyszínekkel foglalkozunk, és utánajártunk, hogy mit fontos tudni a Corvinus épületeiről. Cikkünkben számos történelmi érdekesség mellett első saját videónkat is megtaláljátok.
Írta: Bera Viktor
A leginkább ismerős látvány a Fővám téren, a Vásárcsarnok mellett álló főépület (E épület) lehet. 1950 óta tanítanak itt , a jelenlegi corvinusos diákok legnagyobb része is itt tölti el a legtöbb időt. Az épület címe azonban nem véletlen: korábban, 1874-es átadásától kezdve a II. világháború ...
A mai napon lett száz éve, hogy megszületett a XX. század egyik legnagyobb hatású zenésze. Charlie Parker, becenevén Bird talán kevesebbeknek ismerős, mint Louis Armstrong vagy Ella Fitzgerald, pedig a modern jazz evolúciójában talán ő a legfontosabb személy.
Írta: Bera Viktor
A második világháború idején az addig swinget játszó fiatal zenészek közül páran egy gyorsabb, improvizatív, virtuóz zenét kezdtek játszani, melyben nagy hangsúlyt kaptak a hosszabb, technikailag is lenyűgöző szólók. Ezt a típusú zenét bebopnak hívják, amire sokan forradalomként hivatkoznak, pedig sokkal inkább evolúció volt. Legkorábbi fázisáról azonban alig tudunk valamit, hiszen 1942 és 1944 között egy rekordhosszúságú zenész-sztrájknak ...
Interjúnk első részében kalapokról, a családi vállalkozásról és a magyarországi kalapkészítés történetéről beszélgettünk. Itt az idő, hogy a gazdasági hátteret is megvitassuk. Az üzlet és a család történetén, valamint szórakoztató anekdotákon túl a XXI. század kihívásairól is beszélgettünk. Egy kézműves mikrovállalkozásnak is szüksége van innovációra a fennmaradáshoz.
Írta és fényképezte: Bera Viktor
Önöknél női és férfi kalapokat, valamit sapkákat is lehet kapni. Hogyhogy ennyi termékkel foglalkoznak?
Amikor sok kalapos volt, és az emberek tulajdonképpen nem mentek az utcára kalap nélkül, ez az ipar több szakmából tevődött össze. Nekem is kellett már kézimunkával női kalapot készíteni - ez ...
Az ezredforduló óta különösen sokat hallani arról, hogy a gyárak növekedésével és a globális kapitalizmus megerősödésével rengeteg szakma egyszerűen eltűnt. Nemcsak a néprajzi múzeumokban látható falusi mesterségek - a városokban is megfigyelhető ez a jelenség. Bizonyos munkakörök eltűnése valamelyest indokolt, például az utcai lámpák meggyújtóira nincsen többé szükség, több kisiparos szakma azonban indokolatlanul és sajnálatosan van eltűnőfélben. “Öreg szakma, nem vén szakma” cikksorozatunkban ilyen szakmák mestereit keressük fel, hogy minél többen megismerhessék történetüket, munkájukat és műveiket. Elsőként Marácz Attila kalaposmesterhez látogattunk el.
Írta és fényképezte: Bera Viktor
Néhány évtizeddel ...
Ebben az évben nem fogjuk tudni úgy ünnepelni augusztus 20-át, ahogyan az eddig az évek során, hiszen a vírus miatt minden nagyobb rendezvényt lemondtak. De ha foglalkoztat a kérdés, hogy mégis mióta ünnepeljük augusztus 20-án államunk alapítását, vagy hogy mióta van tűzijáték, akkor tarts velünk ezen a rövid történelmi utazáson.
Írta: Gajdics Bálint
Mi jut eszünkbe augusztus 20-ról? A dolgozó embereknek először biztosan a munkaszüneti nap vagy a hosszú hétvége kifejezés - a nyári melegben kiváló alkalom lehet a belföldi kikapcsolódásra. A látványosságok kedvelőinek azonnal az esti tűzijáték jut eszükbe, ami szinte az ország összes településén a napot zárja. A fővárosban külön élményt nyújt, hogy a Duna felett ...
A várpalotai Készenléti Lakótelepet a II. Világháború után a hőerőmű és az alumíniumkohó dolgozói számára építették. Az akkoriban méltán népszerű szocialista kisváros azóta elnéptelenedett, a lakók többsége elvándorolt, számos kereskedelmi és kulturális szolgáltatás megszűnt. Utánajártunk, mi okozhatta ezeket a változásokat.
Írta: Barla-Szabó Zsófia
Nagypéntek van. Épphogy csak elmúlt dél, amikor a Várpalotát Székesfehérvárral összekötő 8-asról lekanyarodok egy keskeny, hepehupás kis bekötőútra, hogy néhány perccel később megérkezzek úticélomhoz. Kis noteszemet és tollamat szorongatva kászálódok ki az autóból, fényképezőgép híján pedig telefonomat is zsebembe csúsztatom, hisz feltett szándékom ...
A fekete-fehér vígjátékok elavultnak és unalmasnak tűnhetnek, de korántsem azok. Hogy ezt az állítást bebizonyítsuk, összeszedtük néhány pontban, miért érdemes régi vígjátékokat nézni. Ha pedig nem hiszitek, járjatok utána: garantált sírva nevetés a vége!
Írta: Bera Viktor, Sipos Sára
Az HBO Go, Netflix, Hulu és társai korszakában újabbnál újabb filmeket nézünk. A legújabb sorozatról, filmről beszélgetünk az ismerősökkel, vagy olvasunk róluk cikkeket. De mi a helyzet a régi filmekkel? Unalmasnak tűnhet fekete-fehér, kissé recsegő filmeket nézni, pedig az igazság nem is állhat ettől távolabb. Ha még nem vagy biztos benne, hogy ez a te műfajod, adj neki egy esélyt!
Humor
Az elmúlt években a legnézettebb ...
Az amerikai polgárháború utáni időszakban rabszolgaságból felszabadított afroamerikai családok tízezrei vándoroltak az USA déli államaiból északra és keletre, hátrahagyva a megbélyegző, kirekesztő környezetet és jobb megélhetést keresve. A harlemi reneszánsz, amely körülbelül 1917. és 1940. közé tehető, az afroamerikai kultúra és művészet újjászületésének időszaka volt, társadalmi és politikai identitáskereséssel ötvözve. Az időszak egyik fontos alakja Dorothy West, aki tinédzserkorában került a harlemi kulturális közegbe, és jó kapcsolatot ápolt a korszak legfontosabb íróival és művészeivel. Története beavat minket abba, milyen volt ebben az időszakban fiatal fekete írónőnek lenni, és sok más hozzá hasonló ...
1945. május 8-án, ma 75 éve hivatalosan véget ért a II. világháború Európában. Az ezt megelőző pár év keserves szenvedését mi, egy békében felnövő generáció tagjai szinte fel sem tudjuk fogni. Mégis megpróbálhatjuk megismerni és megérteni ezt a korszakot az azóta készült számtalan, ezt feldolgozó művészeti alkotáson keresztül - köztük az egyik természetesen a film. A következőkben néhány II. világháború témájú filmet ajánlunk nektek különböző korszakokból és stílusokból: ígérjük, hogy tragédiában, humorban, izgalmakban, katarzisban és szép pillanatokban sem lesz hiány. Igyekeztünk olyan filmeket választani, amik ritkábban fordulnak elő hasonló listákon.
Írta: Bera Viktor / Képek: Fortepan
Sötétség és ...
Nem gondoltuk volna, hogy egy történelmi kiállításon fogunk forrócsokizás közben magándetektív hirdetéseket böngészni, de mégis megtörtént. A Magyar Nemzeti Múzeum Magyar Világ 1938-1940 címmel megnyílt kiállításán jártunk.
Írta: Bera Viktor
“Ha lenne időgéped, hova utaznál?” - Ezt a kérdést már biztosan mindenki hallotta, vagy legalábbis gondolkozott rajta. A barátaimmal játszva gyakran előjött a reneszánsz Olaszország, Napóleon kora, az ókori Athén, de a legtöbben mégis a 20-as, 30-as évek New Yorkját és Párizsát hozták fel vágyott (idő)utazási úticélként. A játék szabályait szigorítva érdekes azt a kérdést is feltenni, hogy a magyar történelem során melyik időszakot választanánk. Most a két ...
Mi történt?
Valószínűleg kevés olyan ember van, aki látta a Kémek hídja című filmet, és nem borzongott bele legalább egyszer a berlini fal gondolatába. (Aki nem látta, most ne olvasson tovább, hanem gyorsan menjen, és nézze meg.) A fal, amely két világot választott el egymástól, épp tegnap harminc éve omlott le.
A Kémek hídja megkönnyebbüléssel végződik. Mi fellélegzünk, mert nem kell arra gondolnunk, mi lett volna, ha rosszul sül el a dolog. Sokaknak azonban épp az ellenkezője jutott: a keletnémet állam 1961 augusztusában felhúzta a falat, amely attól fogva történetük, életük közepén húzódott. Az NDK azzal indokolta a fal megépítését, hogy az államnak szüksége van rá, mint a fasizmus elleni védőbástyára. Ez a ...