Közgazdász Online


Mit tegyünk, ha túl sok a stressz és nem érezzük jól magunkat?

Mit tegyünk, ha túl sok a stressz és nem érezzük jól magunkat?

1200 válasz mutatja, hogy nem vagyunk egyedül  

photo-of-man-leaning-on-wooden-table-3132388.jpg

Hogyan érzik magukat a Corvinusos hallgatók? Mik a legnagyobb félelmek, és hogyan lehet megküzdeni a fokozott stresszel? Több mint 1200 hallgató töltötte ki a Corvinus Hallgatói Támogatás kérdőívét, melyben a hallgatókat személyes hogylétükről, érzéseikről, gondolataikról kérdezték. 

„A kérdőív célja az volt, hogy beszélgetést, kétoldalú kommunikációt indítsunk a hallgatókkal azokban a témákban, amikben most nagy változásokat élnek meg, hogy megtudjuk, hogyan érzik magukat és miben tudjuk támogatni őket a továbbiakban” – mondta lapunknak Perényi Andrea, a Corvinus Hallgatói Támogatás munkatársa.  

„A nyitott kérdések miatt olyan volt végigolvasni a válaszokat, mintha több száz hallgatóval beszélgethettünk volna röviden, de nagyon őszintén. A válaszokból sok közös nehézség, érzés is kirajzolódik. Ez megerősít minket abban, hogy folytassuk a kommunikációt a hallgatókkal anyagaink, cikkeink és tanácsadásaink segítségével.”

Cikkünkben bemutatunk a kérdőív alapján kirajzolódó fontos jelenségeket, gondolatokat és olyan gyakorlati tanácsokat, melyeket a Hallgatói Támogatás pszichológusaival közösen fogalmaztunk meg.

Nem érzed jól magad? Nem vagy egyedül!

woman-in-black-blouse-sitting-in-front-of-silver-laptop-3747432.jpgA koronavírus krízis nem csak hangzatos név. Ténylegesen krízis, hiszen kiforgatott a megszokott életünkből, és sok esetben újabb kríziseket is generált, például a munkahely elvesztését. (Ezt a megsokszorozódott krízist a szakirodalom krízismátrixnak nevezi, a népi bölcsesség pedig “csőstül jön a baj” kifejezést használja rá.) Jelenleg egyrészt maga a helyzet is generál problémákat, például ugyanazon a feladaton, ugyanazért az eredményért a többszörösét kell dolgozni, új dolgokba (technikákba, életmódba) kell belerázódni. Másrészt kiélesedhetnek olyan problémák, amik eddig is gondot okoztak, például párkapcsolati vagy családi gondok, amikkel most intenzívebben szembesülünk. Az együttélésből fakadó konfliktusokról a hallgatók közel 30%-a számolt be. (fotó: Polina Zimmerman, Pexels.com)

Az egyik legnehezebb dolog a távolságtartásban, hogy sokszor a szokásos társadalmi kapaszkodóinkat veszítjük el. A társas támogatás azt jelenti, hogy meg tudom-e osztani másokkal a gondolataimat, nehézségeimet, van-e olyan aki biztat, akivel közösen tudok gondolkodni a helyzetről és a kivezető utakról. Ez a lehetőség most szűkebb, az online térben nehezebben kifejezhető, megélhető.  

A Corvinus hallgatóinak közel 60 százaléka tapasztalt hullámzó hangulatot, és további 27% érzi, hogy habár meg tudja oldani, de fokozott alkalmazkodást kíván tőle, ami a jelenlegi helyzetben teljesen érthető. Minden pilot-verzióban fut, ami a szokásosnál több alkalmazkodást és rugalmasságot igényel. Ez fokozott stresszel jár, amit a megváltozott helyzetben levezetni is nehezebb.

Minden 20. hallgató nagyon rossz lelkiállapotban van, depressziós tüneteket, bénult tehetetlenséget, kiüresedettséget él meg.

Kérj segítséget, ha bármilyen nehézséggel találkozol. Hívd fel a legjobb barátod, és nyugodtan írhatsz a pszichologus@uni-corvinus.hu címre is, akkor is, ha nem vagy jól és akkor is, ha csak elakadtál, elbizonytalanodtál, hogyan juss át a nehézségeken.  A Corvinus Hallgatói Támogatás ingyenes online tanácsadásain szakemberek segítenek neked, hogy könnyebb legyen átvészelned ezt az időszakot. Az oldalukon további önsegítő anyagokat is találhatsz. (fotó: Szép Zsóka)

img_2998-min.jpg

Nem baj, ha nem vagy mindig jól. De jobban leszel, ha odafigyelsz magadra!

Ha nagyon erősen akarod kontrollálni a helyzetet (problémafókuszú megküzdés), akkor kimerülhetsz, kiéghetsz. Nem jó, ha mindent meg akarsz oldani, mindenben ugyanazt akarod elérni, mintha nem lenne ez a helyzet. Fontos rangsorolni, újrafogalmazni a célokat, feladatokat. Mi az, amit most reálisan el tudsz érni? Mi az, ami most fontos? Mi az, ami később? Ha nem tudsz rugalmas lenni, ha a hozzáállásod “ha törik-ha szakad”, abba bele fogsz szakadni. 

man-and-woman-doing-yoga-1882004.jpgTeljesíthető célokat tűzz ki! Lépésről lépésre tegyél értük, de legyél rugalmas, ha nem a tervek szerint alakulnak a dolgok. A rugalmassághoz jó stresszkezelés is kell. Ha valami nem jön össze, nem kontrollálható, akkor az érzelmeinket tudjuk kezelni. Erre jó lehet, ha megosztod valakivel, ha kimozgod magadból, vagy ha relaxációval, meditációval, légzéstechnikákkal (például jógalégzés) csökkented a feszültséget.

Merj szünetet tartani, merd azt mondani, hogy “ez így nem megy, máshogy kell csinálnom”!

Fordíts időt az újratervezésre. A kétfajta megküzdés dinamikus együttes használata segít alkalmazkodni, sőt fejlődni a krízis által.

Milyen a jó megküzdés? Az alábbiakban Perényi Andrea pszichológus, a Hallgatói Támogatás vezető pálya és karriertanácsadójának tippjeit olvashatjátok:

Használj többféle technikát! A kérdőív eredményei alapján, aki többféle módszert használ, jobb mentális állapotban van, jobban érzi magát, bizakodóbb, hogy meg fogja oldani a tanulást és a jövőjével kapcsolatban is pozitívabb.

Formáld a saját helyzetedre, igényeidre és lehetőségeidre a megoldást! Nem vagyunk egyformák, így érthető, hogy eltérően küzdünk meg a nehézségeinkkel is.

Ne külső elvárások, hanem saját igényeid és lehetőségeid határozzanak meg! Sokan írták a sportot, mint megküzdési technikát, ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy most kötelező elkezdeni egy új sportot vagy beépíteni több órányi mozgást.  Olyat válassz, ami belefér és kedved is van hozzá.

Légy reális! Inkább lépj kicsit, de azt csináld meg, mint egy nagyot, ami csak elméleti szinten marad. Inkább állj fel a gép elől rendszeresen, és mozgasd át magad 5 percig, akár egy Youtube videó alapján, mint hogy tervezgesd, hogy most fogsz on-line jóga, tánc vagy crossfit edzésre járni.

Figyelj oda magadra! A saját tested, a saját érzéseid a legjobb mércéi a megküzdésnek. Nem a szomorúság, a düh és más érzelmek elkerülése a cél, az érzelmek teljesen rendben vannak.  A baj akkor van, ha a menekülésbe, a tehetetlenségbe és a sivárságba, ragadunk bele.

keyboard-gaming-moody-gamer-3165335.jpgSokan használnak passzív megküzdési technikákat is, ilyen például a figyelemelterelésre alkalmas sorozatnézés és a videójáték. Ezek is lehetnek hasznosak, különösen, ha közös programot jelentenek (akár online), ha a pihenést és kikapcsolódást szolgálják, és nem napi sok órát töltünk velük, illetve ha nem kizárólag ezeket alkalmazzuk. (fotó: Lucie Liz, pexels.com)

A bizonytalan helyzetekben jó felidézni, mi mindent tudok, mi mindent oldottam meg, harcoltam már át, éltem túl, mi mindent sajátítottam el, mert tudatosított erőforrásaink segítenek adaptívan, reziliensen reagálni. Ettől nem lesz kevesebb a nehézség, nem lesz kontrollunk a külső események felett, de lendületbe hozzuk belső erőinket, energiáinkat és rugalmasságunkat.

Minél bizonytalanabb a helyzet, annál kevésbé tudom kontrollálni, hogy pontosan úgy történjen minden, ahogy szeretném. Afelett viszont van kontrollom, hogy tudok-e reagálni a változékony helyzetre, újra tudom-e definiálni a céljaimat.

Ha már nagyon hiányzik az ölelés

handshake-3382503_1920.jpgIgen, teljesen jogosan hiányzik. A kialakult helyzetben nagyon sok érzésünk keletkezik, melyekről azt sem tudjuk, jogosak-e egyáltalán. A helyzet az, hogy minden érzés teljesen jogos. Jogosan érezzük magunkat magányosnak, jogosan hiányzik a párunk, a családunk, a barátaink, ha nem tudunk velük találkozni. A hallgatók 20 százalékát foglalkoztatja, hogy távol vannak a családjuktól, és szintén 20 százalék van távol a párjától. Az egyedüllét aránya 30 százalékos, ezekben persze lehetnek átfedések. 

Kreativitással rengeteg jó megoldást tudunk kitalálni a hiányzó dolgok másfajta megélésére. Ha van egy ötlet, merjük kipróbálni. Ilyenek lehetnek például a virtuális ölelés, közös online vacsora, filmnézés és társasozás. Merjünk mély beszélgetéseket is folytatni, mintha élőben is jelen lennénk. 

Persze ezek nem olyanok, mint egy igazi ölelés, ahogyan a videóhívások sem olyanok, mint a személyes találkozások, de ettől függetlenül nagyon sokat jelenthetnek.

Fogalmazzuk meg az érzéseinket magunknak, tudatosítsuk ezeket, és máris kereshetjük a megoldást addig, ameddig újra egymás karjaiban lehetünk. 

Szerzők: Perényi Andrea, Kovács Máté

(Címlapfotó: Andrew Neel, Pexels.com)

Mit tegyünk, ha túl sok a stressz és nem érezzük jól magunkat? Tovább
Ez a legjobb időszak egy egészségesebb étrend kialakításához - Tippek Zsigovits Angelika táplálkozási szakértőtől

Ez a legjobb időszak egy egészségesebb étrend kialakításához - Tippek Zsigovits Angelika táplálkozási szakértőtől

istock-174773026.jpg

Az internet tele van olyan információkkal, hogy mit nem szabad ennünk, vagy melyik élelmiszer okoz rákot. Mondanom sem kell, hogy ezeknek a videóknak, írásoknak a legnagyobb része valótlanság. Sokkal hasznosabb azzal foglalkozni, hogy mit ehetünk, mi kell egy egészséges étrendhez, amit akár egyetem és munka mellett is fogyaszthatunk, most pedig a kényszerű otthonlét során időnk is lesz kísérletezni.

Zsigovits Angelika táplálkozástudományi szakemberrel beszélgettünk, további infókat ezen az oldalon is találhattok. 

Írta: Bera Viktor

Táplálkozási szakértőként milyen problémával szoktál a vendégeidnél leggyakrabban találkozni?

dsc_0148.jpgSokszor azt látom, hogy valami fontos makrotápanyag hiányzik az étrendjükből, és nem jó forrásokból tájékozódnak. Például ilyenkor szokott előjönni, hogy a szénhidrát az bűn, máglyára kell vetni. Ezzel az a probléma, hogy annyira alacsony lesz tőle a vércukorszint, hogy azonnal valami gyorsan felszívódó tápanyag kell:  ekkor kerülnek elő a nasik.

Hogyan lehet ezt elkerülni?

Fogyasszunk lassan felszívódó szénhidrátot, ez lehetőleg élelmi rostban és ásványi anyagokban gazdag legyen, lehet valami reformköret is. Ilyenek például a bulgur, a köles, a quinoa, de lehet akár barna rizs is vagy durum tészta. Ha ezeket nem hagyja ki valaki az étkezéséből, sokkal több energiája lesz a nap során. Tudom, hogy csábító lehet egy büfé csoki kínálata, de igyekezzünk ezt elkerülni. Azért jók a lassan felszívódó szénhidrátok, mert nem ugrándozik annyira a vércukorszint, és nem kívánjuk meg az édességeket. Persze ehhez is kell némi megszokási időszak.

Sok egyetemista egészségtelenül étkezik, szerinted ez miért van?

hamburger-and-fries-photo-2983101.jpgAz ember életében először talán az egyetemen jönnek elő igazán stresszes helyzetek, ezt sokan nem tudják kezelni. Nem mindegy, hogy például a sport vagy a cigaretta és alkohol erre az illető válasza. Egy ilyen káros függőség kialakulásánál azt is fontos szem előtt tartani, hogy a fokozódó fogyasztással egyre kevésbé fejti ki a hatását például a koffein. Amiért eredetileg elkezdte, azt az okot nem szüntette meg, valami teljesen más módszert kellene találni, ez viszont nyilvánvalóan küzdelemmel jár. Sokszor hallom idősebb vendégeimtől is, hogy káros étkezési szokásaik nagy része pont az egyetemista életszakaszban jelent meg. Sosem túl késő változtatni, de minél később kezd el valaki figyelni rá, annál nehezebb lesz. Ha egyetemista korukban nem hozzák rendbe az emberek az étrendjüket, később még kevesebb idejük lesz rá. (fotó: Pexels.com)

Jó megoldás lehet valami kevésbé káros alternatívára való rászokás?

Annyi az információ, hogy legtöbbünknek az egyik fülén bemegy, a másikon ki is jön. A rossz szokásokra lehet kevésbé káros alternatívát adni, de ezt csak az fogadja meg, aki változtatni akar. Nagyon sokszor azt látom, hogy ha az okot nem szüntetik meg, és nem magyarázzák el az illetőnek, akkor nem hatnak rá. Ha nem érti, miért kéne változtatni, nem fog változtatni.

Azt a lépcsőfokot kellene elkerülni, amikor az illető már tényleg megijed attól, hogy most baj van, de sajnos a legtöbben csak ezen a ponton hajlandóak változtatni.

Mikor maga a szervezet jelez, hogy ez nem mehet így tovább.

Itt milyen jelzésre kell gondolni?

Saját példából is tudok idézni: dolgoztam egy szórakozóhelyen pultosként és rengeteget energiaitaloztam. Ez körülbelül 10 éve volt, és egyszer arra ébredtem, hogy olyan szívdobogás jött rám, hogy bepánikoltam, ott ültem és sírtam. Nagyon megijedtem, és akkor döntöttem el, hogy erről a szokásról lemondok.

Te hogyan tudsz egész nap energikus maradni?

fruit-salads-in-plate-1640774.jpgIgyekszem jókat és jól enni. Például rá lehet szokni arra, hogy otthon magadnak turmixot csinálj. Ennek is lehet egy kis rituáléja, amit szeretsz ismételgetni: én imádom vagdosni a kis gyümölcseimet zenehallgatás közben, nézem ahogy elkészül. Kis gyömbér, matcha por, maga ez a kis rítus is lehet egy új szokás, ami még egészséges is. Nem kell olyan sokszor csinálni, rendszeresség mellett 1-1,5 hónap alatt be tud épülni. (fotó: Pexels.com)

Ha mégis megéhezek a nap közepén, mit ehetek?

Ha esetleg mégis nassolásra lenne igény, kevésbé cukros müzliszeletet javaslok vagy olajos magvakat. Persze oda kell figyelni, hogy ne egy egész zacskóval egyél meg belőle.

Igazából semmi nem kell, hogy tiltott legyen, csak arra kell figyelni, hogy nagy energiatartalmú, rendkívül cukros csokiszeleteket ne fogyasszuk túl gyakran.

Nekem egyébként a tönkölyropi és a kölesgolyó a két kedvencem, ezek nagyon jók. Több márkának is vannak cukormentes, édesítőszeres termékei, ezek is jól eshetnek párszor. Fontos az, hogy ha gyümölcsöt választunk, például almát, banánt, akkor együnk mellé valamit, amivel csökkentjük a felszívódásának idejét. Valami rostban gazdag dolog, például olajos mag segít ebben, így nem viszi fel a vércukrunkat annyira, nem leszünk megint éhesek fél óra múlva.

Mit tanácsolsz azoknak, akik bizonytalanságuk miatt nem tudnak változtatni?

Nem a fehér kenyértől fogsz elhízni, hanem attól, ha rendszertelenül étkezel és rendszertelenül mozogsz, sokat nasizol, nem alszol rendesen és éhgyomorra fél liter energiaitallal kezded a napod.

Tanulj meg főzni és előre készülni a másnapi menüddel, ez így sokkal egészségesebb és olcsóbb is! Ráadásul tudd, hogy mi van abban, amit megeszel!

További érdekes tippekért és izgalmas tartalmakért kövesd a Közgazdász Online napi rendszerességgel frissülő Facebook oldalát is!

Címlapfotó: iStock

Ez a legjobb időszak egy egészségesebb étrend kialakításához - Tippek Zsigovits Angelika táplálkozási szakértőtől Tovább
Tudatosan az álhírek özönében

Tudatosan az álhírek özönében

fake-1909821_1280.jpg

Nagy kihívás tudatosan követni a híreket a koronavírus terjedéséről, hiszen gyakran futunk bele hamis, megalapozatlan vagy félinformációkba. Hírolvasás közben is fontos lenne, hogy nemcsak a testi, hanem a mentális egészségünket is megőrizzük. Hogyan igazodjunk ki abban a félelem által átitatott hírözönben, amiben elsüllyedhetünk, ha nem szelektálunk tudatosan? A Budapesti Corvinus Egyetem újmédia-kutatójának munkásságára alapozva összefoglaltuk, miről ismerhetőek fel az álhírek, és milyen lépések mentén válhatunk felelős és tudatos hírfogyasztókká. 

Írta: Taxner Tünde 

Az álhírek felismerésében egyik nagyon fontos készségünk, az elemzés nyújthat nekünk segítséget. Sok árulkodó jel van, ami arra utalhat, hogy valami nem felel meg a valóságnak, ám felismerésükhöz tüzetesen meg kell vizsgálnunk a cikket. Minél több szempontra figyelünk, annál biztosabbak lehetünk a döntésünkben. Vegyük sorra, mire érdemes figyelni hírfogyasztás közben. A cikk végén egy infografikában is összefoglaltuk a lépéseket.

Tartalom 

Egy cikk igazságtartalmát sokszor nehéz megítélni, hiszen nem értünk a témájához, nem ismerjük a benne megszólalókat, vagy mi még sosem találtuk magunkat hasonló helyzetben. Amint bizonytalannak érezzük magunkat, érdemes gyors és kézenfekvő segítséghez fordulni, például rákeresni bizonyos kifejezésekre, említett adatokra vagy még több cikket elolvasni a témáról. Az álhírek felismerésében segítséget nyújtanak az ezek leleplezésére szakosodott magyar és külföldi oldalak is. 

Azonban ezek csak az első lépések. Egy kis utánanézés után ritkán lehet arra következtetni, hogy álhírről van szó, hiszen sokszor a portálok egymástól is átveszik a hamis információkat, és az álhírek gyorsan elterjednek, ami megerősítő hatással lehet az olvasóra. Fontos tehát tudni, hogy milyen hangvétel jellemzi az álhíreket. Dr. Veszelszki Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem docensea Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék vezetője az egyik kutatásában megállapította, hogy az álhírek gyakran fokozottan hatnak az érzelmekre, hiszen céljuk a félelemkeltés vagy a megbotránkoztatás is lehet. A bulvár álhírek szenzációra építenek, vagy valamilyen veszélyesnek vagy horrorisztikusnak bemutatott jelenség kapcsán óvatosságra intenekLaikusként nehéz lehet megítélni, hogy a helyzet komolyságához mérten mennyire szükséges negatív érzelmek belefoglalása egy cikkbe, de az indokolatlan túlzást és a szenzációhajhászást nagy valószínűséggel felismerjük. 

news-1074604_1280.jpg

Ezek a mércék azonban rendkívül személyfüggők, de szerencsére adódnak objektívebb vizsgálati szempontok is, amelyek alapján felismerhetjük az álhírt. A politikai vagy közéleti témájú álhírek gyakran állítólagos hivatalos információkra épülneknem létező új rendelkezésekről számolnak be, ismert közszereplők és politikusok szájába adnak általuk ki nem mondott mondatokat vagy hamis statisztikákat mutatnak be. A koronavírus kapcsán a hivatalos információk és rendelkezések a kormányok (Magyarországon itt) és az Egészségügyi Világszervezet hivatalos csatornáin találhatók. Hasonló vonatkozik az áltudományos információkra, amelyek között hozzáértés hiányában nehezebb lehet kiigazodni, de érdemes megbízható, szakmai forrásokból tájékozódni. Nézz utána más oldalakon is az adott információnak!

search.png

  • Tájékozódj több forrásból, és vesd őket össze egymással!
  • Vizsgáld meg, milyen érzelmeket keltett benned a cikk! 
  • Gondold végig, mennyire szenzációhajhász és túlzó a cikk! 
  • Nézz utána az állítólagos hivatalos és tudományos információknak! 

Forrás 

Egy álhír felismerésekor nagy segítséget jelenthet, ha megvizsgáljuk, hogy milyen forrásokra épül és mit tudunk megjelenésének körülményeiről. Az egyik egyszerű szempont, hogy nézzük meg, ki és mikor írta a cikket, valamint mennyire friss információkra támaszkodott. Ugyancsak érdekes lehet a szövegben gyakran előforduló hiperlinkekre kattintani, és megnézni, hogy milyen forrásokból dolgozott a cikk írója, és azok mennyire megbízhatóak. 

Érdemes azt is megvizsgálni, hogy hol jelent meg a cikk. A weboldal impresszumnak vagy kapcsolatnak elnevezett menüpontjában utánanézhetünk a portál készítőinek, valamint árulkodó jel lehet egy furcsa URL-cím is. Például Veszelszki Ágnes egy 2017-es tanulmányában beszámol arról a felismerésről, hogy ezek az URL-címek gyakran egy valódi hírportál nevét utánozzák, így próbálják megtéveszteni a kevésbé figyelmes látogatókat 

search.png

  • Ellenőrizd, hogy friss-e a cikk!
  • Nézz utána a cikk szerzőjének!
  • Vizsgáld meg, a cikk mennyire épül megbízható forrásokra! 
  • Elemezd a weboldalt, ahol a cikk megjelent! 

 

Nyelvezet 

„A címek nem csupán informálnak. Rendszeresen azt javaslom az embereknek, hogy ha egy cím elolvasása után idegesek, mérgesek, frusztráltak lesznek, akkor kétszeresen is ellenőrizzék a forrás hitelességét.” 

– Brooke Binkowski, a Snopes főszerkesztője (2017) 

Az álhírekre jellemzőek a kattintásvadász, érzelemdús címek és bevezetők, hiszen céljuk gyakran a megosztások által szélesebb körben elterjedni. A cím sokszor tartalmaz túlzást vagy olyan, mintha egy sztorit elkezdő mondat lenne. Ez a bulvárszerű, figyelemfelkeltő hangvétel a cikk nyelvezetének egészére jellemző lehet, de mellette érdemes figyelnünk a helyesírási hibákra és a hibás nyelvhasználatra is. Feltűnő lehet még a túlzott írásjelezés és a nagybetűk gyakori használata, valamint a tegező formák és az olvasó személyes megszólítása. Az álhírekre jellemző nyelvi jelekről bővebben Veszelszki Ágnes és Falyuna Nóra 2019-es  tanulmányában is olvashatunk. 

search.png

  • Figyeld meg a címet! 
  • Vizsgáld meg a szöveg nyelvezetét! 

 alhir02.jpg

Kinézet 

A cikkek nyelvi jellemzőin túl nagyon fontos szerepet játszanak a képek és a cikk formai jegyeivagyis a nem nyelvi jelek is. A feltűnő betűtípusok és színek, valamint kiemelések használata az online sajtóban ugyan nem csak az álhírek jellemzője, de érdemes ezt a szempontot is figyelembe venni. A képek jobban célra vezethetnek bennünket. Sokszor a cikk hangulatkeltő funkciójához kapcsolódnak, vagyis feltűnőek, esetleg undorkeltők vagy ijesztőek. Izgalmas játék a Google képkereső funkciójába illeszteni őket, és megnézni az eredeti forrásukat, vagy a cikk kulcsszavára rákeresni. Sok esetben az adott kép lesz az első Google-találat.  

Az álhírek sokszor kreált hírek, és céljuk a rejtett reklámozás: egy adott termék népszerűsítése, és az olvasók meggyőzése, hogy elengedhetetlen az élethez. A képek ezt a célt is remekül támogathatják. Szinte minden tartalommal kapcsolatban érdemes elgondolkodni azon, hogy mi lehetett az író, a gyártó célja vele, vajon milyen hatást szeretne belőlünk kiváltani. Az álhírek lehetséges céljait és típusait a Bűvösvölgy oldalán az infografikák szépen összefoglalják. 

search.png

  • Vizsgáld meg a cikk kinézetét és a hozzá tartozó képeket! 
  • Gondolkodj el rajta, hogy mi lehet a cikk célja! 

 

Irányvonalak 

Ennyire részletesen nyilván ritkán vizsgálunk meg egy cikket, azonban fontos tisztában lennünk a lehetséges szempontokkal, hogy amint valami gyanúsat érzékelünk, eszünkbe jusson, hogy mik lehetnek az árulkodó jelek. Segítsünk egymásnak azzal, hogy csak olyan tartalmat osztunk tovább, amit elolvastunk, csak olyat posztolunk, aminek alaposan utánanéztünk, valamint ne vigyük túlzásba a megosztást és a nyilvános véleményformálást. Legyünk mértéktartóak szóban és írásban egyaránt, hogy csökkentsük a túlterheltséget! 

Ezzel hozzájárulhatunk ahhoz, hogy óvjuk egymást a félretájékoztatástól és a negatív hangulatkeltéstől, ami nagyon fontos egy olyan időszakban, amikor a változások és az ismeretlentől való félelem miatt gyakran érzékenyebbek és sérülékenyebbek vagyunk. Vigyázzunk magunkra és egymásra a kritikus elemzés, a tudatosság és a mértéktartás jegyében! 
alhirek_3.jpg

2020. március 23.

Képek: Pixabay, Flaticon / Grafika forrása: https://buvosvolgy.hu/alhirek/ / Saját grafika: Tóth-Máté Bence

Tudatosan az álhírek özönében Tovább
Rettegsz a nyilvános beszédtől? – Hasznos tanácsok ahhoz, hogy a félelemből szupererő legyen

Rettegsz a nyilvános beszédtől? – Hasznos tanácsok ahhoz, hogy a félelemből szupererő legyen

pexels-photo-2014775.jpeg

Szeretnél te is olyan karizmatikus személy lenni, akiről gyerekkora óta mondják: igazi vezetőnek született? Gondoltál már arra, milyen jó lenne eltüntetni azt a bizonyos gombócot a torkodból? Néhány apró szokással te magad is tehetsz ezért, ugyanis ez a képesség is fejleszthető. A témáról a Forbes szerzője, Ahmad Daher írta le gondolatait.

A karizmatikus személyekben is megvan ugyanaz a nyomás és félelem, amikor sok ember előtt kell megszólalniuk. A különbség abban rejlik, ahogyan megbirkóznak ezzel. Ha sikerül elérned, hogy a félelmed a szuperképességeddé váljon, az nem csak a karrieredben, hanem a személyes életedben is változást hozhat. De hogyan tudod ezt a szupererőt önmagadban kifejleszteni?

  1. Emeld fel a kezed!

Ismerős az az érzés, amikor pontosan tudod a választ a kérdésre, de félsz megszólalni, ezért más elmondja helyetted ugyanazt a helyes megoldást? Amikor felteszed a kezed és felszólítanak, minden figyelem rád irányul, a többiek még kicsit irigykednek is azért, hogy ez mind kizárólag neked jutott. Ez elsőre nagyon kényelmetlen érzés, ezért a többség igyekszik elkerülni.

Másik ok a „lebukástól” való félelem. Az imposztor szindrómától (amiről egy korábbi cikkünkben írtunk) sok fiatal szenved. Azt gondoljuk, nem vagyunk elég jók és elég tehetségesek, csak a szerencse miatt jutottunk el idáig. Mi van, ha erre a többiek is rájönnek?

A legfontosabb, hogy higgy magadban, ugyanis képes vagy rá. Emeld fel a kezed, vágj a dolgok közepébe. A félelmet úgy tudod legyőzni, ha a fokozódó stressz ellenére is szembe nézel vele. Ha ez sikerül, máris győzelemként éled meg az egészet, ami további erőt és motivációt adhat a folytatásra.

  1. Alakítsd át az idegességed izgalommá!

Nem számít, mennyire jó a kiállásod, milyen felkészülten beszélsz sok ember előtt, a pillangók akkor is ott lesznek benned. „Évekig idegességnek neveztem és nagyon idegesítő is volt” – írja a Forbes cikk szerzője, Ahmad Daher. Ezen azonban lehet változtatni. A testet és az elmét is folyamatosan edzeni kell: „Nem ideges vagyok, hanem izgatott!”

Eleinte nem könnyű ezt megtenni, de ha kitartóan folytatod, akkor egy idő után szokássá fog válni és beépül a napi rutinba is. Ha minden alkalommal tudatosítod magadban, hogy nem félsz, hanem izgatott vagy és ez milyen jó, a beszédednek is plusz energiát tud adni. Nyerő stratégia, ha a negatív élményt pozitívvá tudod alakítani.

  1. Ne ítélj elhamarkodottan!

Emberként szeretünk mindent elemezni, így a saját teljesítményünkről is azonnal véleményt alkotunk. Sokszor már beszéd közben is azon gondolkodtunk, hogy az előző mondatban mit rontottunk el. Ez idegessé tesz, és további hibákat eredményez.

Fontos megértenünk, hogy nem vagyunk robotok, nincs olyan beszéd, amiben ne lennének hibák. Nincs olyan, hogy minden az elképzeléseid szerint halad. A beszédedet éppen ezek a hibák teszik emberivé, amit a közönség is értékel. Nyugodtan mondd el, ha hibáztál vagy éppen fáradt vagy. Ha mindig arra gondolsz, hogy tökéletes legyél, sosem leszel igazán jelen a pillanatban.

Az eredeti írás A Forbes.com-on jelent meg Ahmad Daher tollából, aki a Denali Advanced Integration marketing vezetője, valamint az Envijo tartalommarketing vállalat alapítója.

 

Kovács Máté

 

Rettegsz a nyilvános beszédtől? – Hasznos tanácsok ahhoz, hogy a félelemből szupererő legyen Tovább