Közgazdász Online


Képernyők: függőségtől a tudatos használatig – Dr. Szondy Máté előadása a Mentálhéten

Képernyők: függőségtől a tudatos használatig – Dr. Szondy Máté előadása a Mentálhéten

dsc_2400_v1.jpg

Dr. Szondy Máté klinikai szakpszichológus, pár és családterapeuta, kutató és oktató tartotta a Budapesti Corvinus Egyetemen megrendezett Mentálhét záró előadását. A program célja az volt, hogy a hallgatók szakemberek közreműködésével mélyülhessenek el a mentális egészségüket leginkább érintő témákban.

Írta: Máriássy Fruzsina; Borítókép: Hegedűs Krisztián

Az eseménysorozatot a Hallgatói Támogatás munkatársai szervezték. Olyan előadókat hívtak meg, akik a diákokat leginkább érintő témákkal foglalkoznak.    Dr. Szondy Máté A technostressz, digitális tudatosság, digitális szokások megváltoztatása című előadása a felmerülő problémák bemutatása után  a médiatudatosság alapelveit ismertette, majd különböző praktikákat mutatott be a kiegyensúlyozott eszközhasználat eléréséhez. 

Az előadó kezdésként hangsúlyozta, hogy nem szeretné démonizálni a digitalizációt és kiemelte annak pozitív aspektusait, például az oktatás és tanulás terén. A digitális térben való kikapcsolódás hasznos formáiról is beszélt, valamint a programok és applikációk kreativitáshoz való hozzájárulását is megemlítette. Úgy véli, pár egyszerű kérdés alapján bárki felmérheti  saját eszközhasználatának mértékét, és elgondolkodhat, hogy szükséges-e változtatnia:

Mire használod a telefont?

Hogyan használod reggel felkelés után és este lefekvés előtt?

Az alkalmazások, amelyeket használsz, hogyan könnyítik, illetve nehezítik meg az életed? 

Mennyire használod evés vagy vezetés közben az eszközt?

dsc_2335_v1.jpgForrás: Hegedűs Krisztián

Dr. Szondy Máté felhívta a figyelmet arra  hogy multitasking a gyakorlatban nem létezik – hiszen a figyelmünk csak ugrál a párhuzamosan végzett tevékenységek között –, ezért fontos figyelemmel követni, hogy különböző tevékenységek közben mennyit használjuk eszközeinket. Az autóvezetés közbeni eszközhasználat kiemelt figyelmet érdemel, hiszen a balesetek 24-25 százalékában szerepet játszik a telefonhasználat.

A technostressz jelensége nemcsak mentális, hanem fizikai vonatkozásokban is magyarázható. Dr. Szondy Máté a közönséget bevonva rávilágított, hogy az emberek 70 százaléka öt másodpercen belül ránéz az okostelefonjára érkező értesítésekre. Ez, és minden hasonló cselekedet vagy gondolat a frontális lebenyt dolgoztatja, amelynek ingerekkel történő terhelése fáradáshoz vezet, a folyamat eredménye pedig a stressz-szint növekedése. A digitális túlterheltség azonban nemcsak az egyénekre, hanem társas kapcsolatainkra is kihatással van. Kutatások kimutatták ugyanis, hogy a társas kapcsolatok ignorálása a szervezetben a fájdalomingerek feldolgozásáért felelős agyterületeket aktiválja (az ignorálás tehát szint szó szerint fáj). Itt nemcsak a telefon konkrét használatáról van szó: egy beszélgetés során például már a a telefon jelenléte is csökkenti a bizalmat, őszinteséget. A szülők 50 százalékánál pedig a gyermekre irányuló figyelmet vonja el.

A technológia okozta munka-magánélet egyensúly károsodásáról is szó esett az előadáson. A folyamatos digitalizáció, és nem mellesleg a covid hatására is az átlagos dolgozók 22 százaléka folyamatosan a munkahelyén érzi magát. Ez a szám a közép- és felsővezetőknél már 61 százalék. Egyre jellemzőbb a “mindig online” vállalati kultúra, amely magában hordozza a kiégés veszélyét. 

A párkapcsolatokra és ismerkedésre gyakorolt negatív hatások is jelentkezhetnek, ijesztőbbé vált a face-to-face kommunikáció, illetve az ismerkedést kezdeményezők is nehezebben kezelik a személyes visszautasítást.

Az eszközhasználat fizikai hatásai, mint a szemfáradás, szemszárazság, alvásminőség romlása, tartásproblémák és gyűrűsujj-deformáció sokak számára ismerősek lehetnek. Az érzelmi hatások esetében fontos megemlíteni, hogy az emberek 60-70 százaléka szorongást érez telefonja nélkül. Az Instagram-depresszió kiemelten hangsúlyos probléma a témban, ugyanis a közösségi felületeken automatikusan összehasonlítjuk magunkat a látott tartalmakkal. Nemcsak önmagunkat másokkal, hanem akár a saját posztjainkra történő reakciók számát egy korábbi posztunk sikerességével. Ez a jelenség a passzív befogadásnál erősebb, de csökkenthető az aktív felhasználói magatartással, amely több előnyt is hordoz magában.

dsc_2486_v1.jpgForrás: Hegedűs Krisztián

Te hogy használod a telefonod?

Önmagunk monitorozásával felismerhetjük a túlhasználat jeleit. Ilyenek a türelmetlenség, nehezen kontrollálható késztetés az okoseszközök használatára, feleslegesen hosszú idő eltöltése telefonunkba merülve, bűntudat a túlhasználat miatt és a használat után jelentkező levertség, feszültség, szorongás. Ezek a tünetek nem meglepőek, hiszen a programok és applikációk célja, hogy függőséget okozzanak. A tervezési folyamatokba a cégek gyakran vonnak be neuropszichológusokat a nagyobb hatás elérése érdekében. Mindannyian keressük az újdonságot, arra vágyunk, hogy szeressenek és elfogadjanak minket, nem akarunk kimaradni semmiből, és egyre nehezebben maradunk “kettesben” a gondolatainkkal.

A digitális egészség piramisa szemlélteti, hogy a tudatos eszközhasználat érdekében különbséget kell tenni a digitális tevékenységek között. Kerülendő például étkezés közben, vagy lefekvés előtt használni az eszközeinket. Ritkán ugyan, de fogyaszthatóak a közösségi médiumok, mérsékelten az életkornak megfelelő filmek és interaktív videójátékok. A piramis szerint a családdal, barátokkal történő videochatelés, hangoskönyvek, podcastok hallgatása és a kreativitásra ösztönző felületek használata bármikor megengedett. 

Alkalmazhatjuk magunkon a PERMA pszichológiai jóllétet felmérő módszert is az eszközhasználatunk felmérésére, amely mozaikszó betűinek a feloldása a következő:

Pozitív érzelmeket vált ki belőlünk a tevékenység hosszútávon? (Positive emotion)

Passzív szemlélődés, vagy aktív bevonódás jellemző ránk? (Engagement)

Az online idő segíti a másokhoz való offline kapcsolódást? (Relationships)

Látjuk a tevékenység értelmét? (Meaning)

Teljesítmény/hatékonyság érzés társul hozzá? (Accomplishments) 

dsc_2491.jpgForrás: Hegedűs Krisztián

Hasznos praktikák

Dr. Szondy Máté a saját tapasztalatait és munkája során szerzett információit egybevetve első lépésként azt javasolja, hogy ismerjük fel a saját eszközhasználatunk mintázatát. Fontos a szokások megváltoztatása, például az értesítések kikapcsolása, némítása, az alkalmazások törlése vagy átrendezése. Növeli a késztetést, ha egyből látjuk az alkalmazásokat, érdemes megnehezíteni a használatukat, applikáció helyett böngészőből megnyitni őket, vagy akár elrejteni egy mappában. Személyes beszélgetés során hagyjuk békén a telefonunkat, a munkahelyen is a képernyőmentes meetingek a hatékonyabbak. Érdemes lehet telefonmentes zónákat kialakítani a lakásban, például a konyhában vagy hálószobában. A szürkeárnyalatos megjelenés a színek helyett szintén segíthet abban, hogy a használatot kevésbé vonzóvá tegyük saját magunk számára. A teljes detox általában nem megoldás hosszú távon, hiszen akkor számos lehetőségtől fosztanánk meg magunkat,  helyette a tudatos eszközhasználat jelenti a valódi megoldást.

A közönséget bevonva Dr. Szondy Máté humoros, színvonalas, figyelemfelkeltő előadással bizonyította, hogy a témáról sosem lehet eleget tudni, és az ismereten felül is mindig van hova fejleszteni önmagunkat és a tudatos eszközhasználatot. A slido felületén az egész előadás alatt névtelenül lehetett kérdéseket feltenni, amelyeket az előadó a végén megválaszolt. Az érzékenyebb témák is teret kaptak, később pedig többen személyesen is megfogalmazták a kérdéseiket.

Képernyők: függőségtől a tudatos használatig – Dr. Szondy Máté előadása a Mentálhéten Tovább
süti beállítások módosítása