Közgazdász Online


Támogatta a Szenátus Dr. Takáts Előd rektori pályázatát és szó volt a 2020-as pénzügyi évről - Tudósítás a májusi ülésről

Támogatta a Szenátus Dr. Takáts Előd rektori pályázatát és szó volt a 2020-as pénzügyi évről - Tudósítás a májusi ülésről

b_v_171_2.jpg

Rektori pályázatot véleményezett a Corvinus Szenátusa, Dr. Takáts Előd pályázatát pozitívan értékelte az eseti bizottság. Az ülésen a Hallgatói Önkormányzat alapszabály-módosítása mellett szó volt a 2020-as költségvetési beszámolóról, és professzori címeket is adományozott a Szenátus. 

Írta: Kovács Máté, Borítókép: Bera Viktor (Közgazdász)

Dr. Takáts Előd lehet a Corvinus új rektora, miután a Szenátus véleményezte és egyhangúlag elfogadásra javasolta a pályázatot a fenntartó alapítvány felé. A pályázatot a Kuratórium fogadja el, Áder János köztársasági elnök felé pedig az Innovációs és Technológiai Minisztérium terjeszti fel a kinevezést.

A pályázatot eseti bizottság véleményezte Dr. Virág Miklós vezetésével, a bizottság tagjai Dr. Aczél Petra, a Kommunikáció és Szociológia Intézet vezetője, Dr. Kovács Erzsébet, a Matematikai és Statisztikai Modellezés Intézet egyetemi tanára, Dr. Lukács János, a Pénzügyi, Számviteli és Gazdasági Jogi Intézet vezetője, valamint Dr. Rostoványi Zsolt, a Nemzetközi, Regionális és Politikai Tanulmányok Intézetének egyetemi tanára voltak.

“A pályázat formai és tartalmi szempontból megfelel, egyhangúlag támogatta a bizottság és javasolja a Szenátusnak annak elfogadását” - ismertette a pályázatot bíráló eseti bizottság álláspontját Dr. Virág Miklós. Dr. Takáts Előd szakmai életútjából a nemzetközi kutatási teljesítményt, a nemzetközi beágyazottságot, a nemzetköziesítés iránti elkötelezettséget, valamint a kiemelkedő publikációkat emelte ki a Bizottság.

A pályázatban Dr. Takáts Előd az élményszerűséget és a tartós élményt jelentő tanulást hangsúlyozta, a kutatási területen pedig célja, hogy azok nemzetközileg is mérhető, de hazai szempontból relevánsak legyenek. A folyamatos munka, az aktív órai részvétel és a hallgatói létszám csökkentése, így a hallgató-oktató arány javítása is szerepel a pályázatban, a hétköznapi folyamatokat pedig bürokráciacsökkentéssel és átfogó digitalizálási programmal tenné egyszerűbbé Dr. Takáts Előd.

A fokozatosság, a lépésről lépésre történő haladás és az arany középút keresése kiemelt szempontok voltak a pályázatban Dr. Virág Miklós szerint, a célok pedig segítik a regionális elitegyetemmé válást. A Bizottság emellett a pályázó szóbeli bemutatkozását is pozitívan véleményezte, melyet május 6-án tartottak az egyetem polgárságának online formában.

t_t_0012_2.JPG

A Corvinus főépületének aulája, a Szenátus ülését is itt tartották a járványügyi szabályok miatt (fotó: Taxner Tünde)

A jelöltről úgy fogalmazott Dr. Toronyai Gábor, a Szakszervezet elnöke: “bizalmat keltett bennem és sokan vagyunk így, nekem mind az online fórumról, mind a pályázatból ez jött át.” Szerinte a pályázat az autonómia szempontjából a megfelelő egyensúlyt hangsúlyozta a fenntartó és a szenátus között, a szakszervezet szerepére nézve pedig biztató szerinte a konstruktív együttműködés ígérete.

A jelentős hallgatói létszámcsökkentés, mint az elitképzésre való fokozatos áttérés útja ugyanakkor nem világos szerinte, ahogy az sem, “hogyan lesz összeegyeztethető azzal az ígérettel, hogy a Corvinus a jelenlegi nagyságrendben biztosítja a magyar diákok számára az ingyenes oktatást”.

Kitért arra is, hogy a Szenátus csak véleményezi a rektori pályázatokat, a döntési jogkör a fenntartónál van. “Mi most véleményt nyilvánítunk, javaslatot teszünk a Kuratóriumnak, ez nem helyes, a Szenátusnak kellene elfogadnia a pályázatot” - mondta az eljárással kapcsolatban, azonban hozzátette, hogy a felsőoktatási törvény valóban csak ezt teszi lehetővé. 

“Összegezve határozott bizalmat érzek a jelölttel kapcsolatban, szívesen szavazom meg, és várom a fejleményeket” - mondta Dr. Toronyai Gábor.

A Szenátusi ülésen a rektorjelölt nem vett részt személyesen, Dr. Tátrai Tünde szerint ugyanakkor ez indokolt lehetett volna. “Az előadás bizalomkeltő volt, arra készültem, hogy itt lesz a mai napon. Feltettünk volna olyan kérdéseket, melyek a szenátusi tagokat érinthetik” - mondta Dr. Tátrai Tünde. “A pályázat a mértékletes átszervezés üzenetét küldte felénk, ez sok kollégának pozitív volt, érdemes lett volna vele itt is beszélnünk.”

Dr. Lánczi András szerint erre gondoltak is, de időközben felmerült, hogy olyan kérdéseket is feltettek volna neki, ami a napi kérdésekre vonatkozik a rektori pályázat helyett, ez rossz irányba vitte volna a fókuszt. “Le van írva, meg lehetett hallgatni, lehetett tőle kérdezni. A végtelenségig lehetne beszélgetést folytatni, de nem volna szerencsés, hogy a pályázat helyett a napi történésekre adott reakció legyen a meghatározó” - mondta a Corvinus rektora.

Professor Emerita, Professor Emeritus, egyetemi magántanári és címzetes egyetemi tanári címeket adományozott a Szenátus

Munkájuk elismeréseként Professor Emerita címet adományozott a Szenátus a Marketing Intézetből Dr. Simon Judit és a Közgazdaságtan Intézetből Dr. Berde Éva részére. Professor Emeritus címet kapott továbbá Dr. Bod Péter Ákos is a Gazdálkodás és Közpolitika Intézetben végzett munkájáért.

Egyetemi magántanárként folytatja a munkát Dr. Csekő Imre a Közgazdaságtani Intézetben, valamint címzetes egyetemi tanári címet kapott Dr. Simon Judit, aki a Gazdaság és Közpolitika Intézetben folytatja eddigi munkáját.

Változott a Hallgatói Önkormányzat alapszabálya

Elfogadta a Szenátus a Hallgatói Önkormányzat új alapszabályát. A korábbi szabályzatban voltak elavult és túlszabályozott részek, ezeket aktualizálták Molnár Dorina, a HÖK alelnöke szerint. “Célunk az alapszabály aktualizálása volt, hogy az megfeleljen a valóságnak és minden egyetemi szabálynak” - mondta Molnár Dorina. A módosítás érinti a HÖK felelősségi köreit, valamint tisztázza a küldöttgyűlés eljárását és a jogorvoslati lehetőségek kereteit.

Az módosítás kidolgozásában az egyetem jogi szervezeti egységei is részt vettek. “Megfelelően előkészített anyagról van szó, magam is nyomon követtem a folyamatot” - tette hozzá Dr. Lánczi András.

A járványhelyzet ellenére 80 százalékban teljesült a tervezett árbevétel 2020-ban 

1,23 milliárd forintos veszteséggel zárta a Corvinus a 2020-as évet a tervezett 2,26 milliárdos veszteséggel szemben. “Az egyetem rendelkezik tartalékokkal, ebből tudtuk ezt finanszírozni, de eleve így is terveztük” - mondta Dr. Domahidi Ákos kancellár a 2020-as eredményről. A jelentést a Közhasznú felügyelőbizottság is megtárgyalta és elfogadásra javasolta a Szenátusnak.

A nettó árbevétel 80 százalékban teljesült a 2020-as költségvetés tervezetéhez képest. A tandíjakból származó bevételek a várakozásoknak megfelelően alakultak, elmaradás a kollégiumi és a rendezvényekből származó bevételeknél tapasztalható, utóbbi csak 38 százalékban teljesült, melyekre kézenfekvő magyarázat a járványhelyzet Dr. Domahidi Ákos szerint.

Az egyéb bevételek 95 százalékban teljesültek a tervhez képest, ebből a legnagyobb tételt a fenntartói támogatás jelenti, ami a következő években folyamatosan növekedni fog az állami ösztöndíjak kivezetésével. Túlteljesítés a Corvinus Ösztöndíjnál adódott, a fenntartó ugyanis a tervezettnél nagyobb összeget fordított az ösztöndíjak finanszírozására. A pályázati és egyéb támogatásokon alapuló bevételeknél minimális az eltérés a tervezetthez képest, ami azt jelenti Dr. Domahidi Ákos szerint, hogy az egyetem jól tudott ezekkel tervezni az előző évben.

Kiadási oldalon az anyagi ráfordításoknál jelentős elmaradást eredményezett a járványhelyzet a tervekhez képest.

“Az épületek az év nagy részében nem voltak látogatva, így az épülettel kapcsolatos kiadások is alacsonyabbak voltak” - mondta Dr. Domahidi Ákos.

A személyi ráfordítások és a beruházások egyaránt 90 százalékban teljesültek, utóbbi legnagyobb részben a főépület felújítási munkáit, az új hallgatói ügyintézési tér kialakítását, valamint a kollégiumfelújítási programot jelentette. Szintén 2020-as fejlemény volt, hogy a Corvinus visszakapta a C-épületet a PPP-konstrukcióból az állam segítségével.

Az ülésen Dr. Felsmann Balázs a személyi kiadások növekedéséről kérdezett. Az egyetem személyi kiadásai 10 százalékkal bővültek az adminisztratív és kiegészítő területeken, ugyanakkor oktatási területen csak 4 százalékos a bővülés. “Ez lehet egy irány, lehet egy jó irány is, de némi szóbeli kiegészítést indokol, hogy oktatói oldalon kisebb a növekedés” - mondta Dr. Felsmann Balázs. 

Az adminisztratív terület bővülése ugyanakkor csak egyszeri alkalom volt Dr. Domahidi Ákos szerint. “Az egyetem megújulási programja a szolgáltatói területen új irányt és új funkciókat jelenített meg. A 2020-as év építkezési év volt, ez a létszám tekintetében is megjelent, de nem tendencia, csak a kezdéshez kellett a funkcionális területek megerősítéséhez.”

o_zs_0144.jpg

A Corvinus új hallgatói irodája (fotó: Őrsi Zsanett)

Közösségi terek, transzparencia és közösségi tervezés az infrastruktúrafejlesztési koncepció középpontjában

“2020 szeptemberében egy online bemutatkozó fórumon tettem ígéretet arra, hogy jó lenne egy olyan anyag, ami a jövőbeni ingatlanfejlesztéseket koncepcionális szinten is egy irányba tereli” - mondta Dr. Domahidi Ákos.

A koncepció megalkotása során több felmérést készítettek a hallgatók és a dolgozók körében, ennek a munkának az eredménye ez a koncepció a kancellár szerint. “Nincs benne konkrét felújítás, az a célja, hogy a jövőbeni konkrét fejlesztésekhez és felújításokhoz egyfajta zsinórmértékként szolgáljon”.

A koncepcióban öt problématerület vázol fel: a közösségi terek fejlesztését, a jobb oktatói-hallgatói arány infrastrukturális támogatását, a kollégiumi épületek mennyiségi és minőségi fejlesztését, a sportolási lehetőségek bővítését és az irodaterületek korszerűsítését.

A koncepcióban négy további kísérőelvet fogalmaztak meg. Az egyik a sztenderdizálás, ugyanis a széttöredezett infrastruktúra karbantartása és fejlesztése túl sok erőforrást köt le a kancellár szerint, itt hatékonyságnövelés kell. Emellett önszabályozó közösségi használati elvet vezetnének be.

“A felhasználók érezzék sajátjuknak a tereket, és ne azt várják, hogy valaki szabályozzon dolgokat, hanem alakítsanak ki önszabályozó mechanizmusokat” - mondta Dr. Domahidi Ákos.

A sztenderdizálás és az önszabályozás mellett a transzparenciát emelte ki a kancellár, ezt a jövőben is kiemelt területként kezelnék. A közösségi tervezés pedig abban az esetben jöhet szóba, ahol annak van relevanciája. “A Ménesi úti Campus kapcsán van már egy ilyen jellegű próbálkozás, az ott megtapasztalt pozitív elemeket a nagyméretű fejlesztésekben is alkalmaznánk” - mondta Domahidi Ákos.

A koncepció kapcsán Dr. Fehér Péter a járványidőszak egyedi kihívásai rákérdezett. Dr. Domahidi Ákos szerint “ugyan a koncepció nem terjed ki a járvány a tapasztalataira, de nem lennénk kellően körültekintők, ha bármilyen tervezési fázisban ne vennénk figyelembe azt”. A koncepcióról ugyanakkor úgy fogalmazott, furcsa lett volna, ha ez kiemelt szerepet kapott volna, de a konkrét tervezési folyamatokban szerinte is nagy jelentősége lesz.

Az MNB lezárja együttműködését a Corvinus Egyetemmel

Dr. Kovács Erzsébet tájékoztatást kért az MNB és a Corvinus közötti együttműködés lezárulásáról. Dr. Lánczi András és Anthony Radev elmondták, hogy az MNB és a Corvinus vezetése jelenleg közösen dolgozik a zökkenőmentes átálláson, így sem az oktatási portfóliót, sem a diákokat, sem pedig az oktatókat nem éri hátrány.  A Corvinus a továbbiakban külső partner bevonása nélkül is biztosítja a zavartalan működés feltételeit.

Támogatta a Szenátus Dr. Takáts Előd rektori pályázatát és szó volt a 2020-as pénzügyi évről - Tudósítás a májusi ülésről Tovább
Szenátushoz visszakerülő hatáskörök, önállóvá váló Corvinus Science Shop és kollégiumi szociális ösztöndíj a Szenátus januári ülésén

Szenátushoz visszakerülő hatáskörök, önállóvá váló Corvinus Science Shop és kollégiumi szociális ösztöndíj a Szenátus januári ülésén

t_t_0012.JPG

Megtartotta idei első ülését a Corvinus Egyetem Szenátusa. A legfontosabb változás, hogy több fontos hatáskör visszakerül a Fenntartótól a Szenátushoz, valamint önálló kompetenciaközponttá válik a Corvinus Science Shop. Bekerült a Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzatba a kollégiumi szociális ösztöndíj, a Hallgatói Önkormányzat leköszönő elnökét, Szabados Leventét pedig Dr. Lánczi András rektor búcsúztatta. Tudósításunk a Szenátus január 26-án tartott üléséről.

2021.02.02. Írta: Kovács Máté, borítókép: Taxner Tünde, Közgazdász

Bizonyos hatáskörök visszakerülnek a Szenátushoz, és önálló kompetenciaközponttá válik a Corvinus Science Shop

Módosul a Fenntartó és az Egyetem közötti viszony, bizonyos hatáskörök visszakerülnek az Alapítványtól az Egyetemhez. A Szenátus dönthet többek között teljes hatáskörben ezután a Felvételi Szabályzatról, a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatról vagy a Doktori Szabályzatról. A Fenntartó hatáskörében pedig elsősorban a pénzügyi hatásokat is tartalmazó dokumentumok, például az Egyetem költségvetése és a Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzat maradnak – itt a Szenátusnak továbbra is megmarad a véleményezési joga. A felsőoktatási törvény változásával az Intézményfejlesztési Terv elfogadása is a Szenátus hatáskörébe kerül.

Dr. Toronyai Gábor, a Corvinus szakszervezetének elnöke szerint ez a módosítás egy „jó irányba tett lépés az egyetemi autonómiai szempontjából”, a fenntartó erősebb jogosítványa pedig elfogadható pénzügyi területen.

Kérdésében az Intézményfejlesztési Tervre tért ki, amit a módosítás szerint szintén a Szenátus fogad el, de több területen véleményezési joggal él csak. Barta Márton szerint ugyanakkor ezeket a részstratégiákat sem a Kuratórium, hanem az adott szakmai terület fogadja el, ezt véleményezi, majd a teljes stratégiai tervet fogadja el a Szenátus.

Önálló, egyetemi szintű kompetenciaközponttá válik a Corvinus Science Shop. A volt Gazdálkodástudományi Karon évek óta sikeresen működő központ a közösségbe ágyazott, közösségi alapú oktatást és kutatást szolgálja, projekteket szervez és közvetít az oktatóknak, kutatóknak és hallgatóknak a partnerek kérdései és problémafelvetései alapján. Ez az egyetem harmadik misszióját, a társadalmi tudástranszfert szolgálja, és növeli az egyetem pozitív hatásait is.

o_zs_0142.jpg

Kép: Örsi Zsanett, Közgazdász

A módosítás tartalmazza az egyetemi szabályozó dokumentumok egységes, áttekinthető rendszerét is. A kiegészítés Barta Márton szerint hiánypótló, ugyanis eddig a belső szabályozók rendszerét nem rögzítette egyértelműen az Egyetem. Az Egyetem belső szabályozói hierarchikus sorrendben az Alapító Okirat, a Szervezeti és Működési Szabályzat, az egyéb szabályzatok, az irányelvek, az Elnöki Testületi rendelkezések, a vezetői rendelkezések és az ügyrendek lesznek.

Létrejön a Pályázati Koordinációs Bizottság, melynek célja, hogy biztosítsa az egyetemen kívüli forrásból megvalósított pályázatok, projektek, megbízások stratégiai összehangoltságát valamint a megvalósítás eredményességét és transzparenciáját, de kiemelt szempont lesz az eredmények fenntarthatóságának biztosítása is. A Bizottság elnöke a kutatási rektorhelyettes, tagjai pedig az akadémiai műhelyekért felelős rektorhelyettes, a vállalati és intézményi kapcsolatokért felelős vezető, a stratégiai vezető, a pénzügyi vezető, valamint az egyetemi kutatásmenedzsment-támogatás szakmai irányításáért felelős személy lesz.

Újabb elemmel egészült ki az Oktatási Bizottság feladatköre. Ezentúl az oktatói teljesítmény értékelésével és az oktatói kiválóság elismerésével kapcsolatos szakmai alapelvek és kritériumok meghatározása a Bizottság feladata lesz.

A Szervezeti és Működési Rend módosításának utolsó pontja a HR területet érinti, lényege, hogy a munkaügyi feladatokért továbbiakban a HR szervezeti egység felel majd. Az Egyetem 2020-ban létrehozta a stratégiai humánerőforrás-menedzsment alapjait biztosító rendszereket. Az előterjesztés az ezeket a rendszereket támogató operatív és adminisztratív támogató funkciókat integrálja a stratégiai HR szervezetbe, ami a feladatellátás hatékonyságát és ügyfélbarátságát erősíti majd Barta Márton szerint.

Az SZMR módosításáról a Kuratórium hatáskörébe tartozik, így a módosított változat hivatalos közzététele a Kuratórium határozata után várható.

Maximum 27 ezer forint összegű szociális alapú támogatás kollégistáknak

Új, kollégiumi szociális ösztöndíjat vezet be a Corvinus, melynek részletei bekerülnek a Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzatba (HTJSZ) is. A kollégiumi támogatás az állami rendszer kivezetésével az újonnan felvettek számára megszűnt, ami magasabb kollégiumi díjakat eredményezett. Az új ösztöndíj a különbözet kifizetésében segít majd a hallgatóknak szociális rászorultsági alapon.

A pályázatot a kollégiumi felvételt nyert, aktív jogviszonnyal rendelkező hallgatók nyújthatják be a Rendszeres szociális ösztöndíjpályázattal együtt, az elbírálás szempontrendszere pedig utóbbival megegyező lesz.

A 70 vagy ennél magasabb szociális pontszámmal rendelkezők az ösztöndíj teljes összegét, 40–69 pont között pedig az ösztöndíj felét kaphatják meg. A támogatás mértéke kollégiumonként és szobatípusonként eltérő lesz, a legalacsonyabb kategória 11 650 forint, a legmagasabb 27 525 forint támogatást jelent havonta.

v_zs_0060.jpg

Kép: Váradi Zsófia, Közgazdász

Dr. Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes kiemelte azt is, hogy az ösztöndíjat a Corvinus a Hallgatói Önkormányzat kezdeményezésére hozta létre.

Az ülésen emellett két februárban induló szakirányú továbbképzési szak önköltségi díját is meghatározták, a Székesfehérváron, levelező formában induló Iparvállalati műszaki menedzser és az iparvállalati műszaki szakközgazdász képzések díja egyaránt 495 000 forint lesz.

A HTJSZ módosítása a Kuratórium hatáskörébe tartozik, így a módosított változat hivatalos közzététele a Kuratórium határozata után várható.

Professor Emeritus és Címzetes egyetemi docensi címet adományozott a Szenátus

Professor Emeritus címet adományozott a szenátus Dr. Bauer András számára, aki 1977 óta megszakítás nélkül dolgozik a Corvinuson. 1992-től egyetemi docens, 2012 óta egyetemi tanár. Mindvégig a Marketing és Média Intézetben, illetve a jogelődöknél dolgozott, 1998–2002 között tanszékvezető-helyettesként, 2005-től a Marketing Tanszék vezetőjeként.

Címzetes egyetemi docensi címet adományozott a Szenátus Dr. Magyari József óraadó tanár számára, aki több mint három éve oktatója a Vezetés és Szervezés Tanszék több tantárgyának. A pozitív hallgatói visszajelzések mellett Dr. Magyari József sikeres felsővezetői, vezetői tapasztalatait is becsatornázza az oktatásba.

Megválasztották az Egyetemi Doktori Tanács és az Akadémiai Tanácsadó Testület tagjait

Megválasztotta a Szenátus az Egyetemi Doktori Tanács elnökét és tagjait, Dr. Lánczi András rektor szerint „megfelelő előkészítés és tárgyalás után állt elő a lista”. A Tanács elnökévé Dr. Rostoványi Zsoltot választották. A Tanács tagjainak listája az alábbi oldalon érhető el.

Dr. Michalkó Gábor, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatója kiemelte, hogy az Egyetemi Doktori Tanács az akadémiai élet legtekintélyesebb szerve. A 2020-ban leköszönő tanács jelentős szerepet vállalt a doktori képzések strukturális megújításában, az új testületnek pedig a tartalmi megújításban lesz komoly felelőssége.

Véleményezte a Szenátus az Akadémiai Tanácsadó Testület tagjait is, akiket Dr. Csicsmann László ismertetett. Az Akadémiai Életpálya Bizottság január 20-án ült össze először, ahol ellenvetés nélkül fogadták el a Tanácsadó Testület tagjaira vonatkozó javaslatot. Dr. Csicsmann László hozzátette, hogy az új bizottságnak február 1-től van mandátuma, ezután szeretnék minél hamarabb kiírni az adjunktusi és docensi pályázatokat, felgyorsítva az előléptetési folyamatot.

Technikai jellegű módosítások a pedagógusképzésben és a Doktorandusz Önkormányzat alapszabályában

Módosította a Szenátus a pedagógus területhez kapcsolódó szakirányú továbbképzési szakok képzési és kimeneti követelményeit. Dr. Fehér Péter executive programokért és szakirányú továbbképzésekért  felelős dékán szerint ez technikai változtatást jelent, mivel egy kormányrendelet értelmében a pedagógusképzés bemeneti feltételei változtak. Ezeket a szakokat az egyetem alapította, a módosítás pedig az ország összes egyetemére és ilyen szakjára vonatkozik majd.

o_zs_0210.jpg

Kép: Örsi Zsanett, Közgazdász

Szintén technikai változtatást fogadott el a Szenátus a Doktorandusz Önkormányzat alapszabályában. A DÖK elnöke, Farkas Jácint elmondta:

igazodni kívánunk az újonnan létrejött és fuzionált doktori iskolák működéséhez, valamint  az elektronikus és digitális működéshez is.

Hozzátette, napokon belül kiírják a Doktori Önkormányzat választását, az új alapszabállyal pedig teljes mértékben igazodnak a belső struktúrához.

Változott a Hallgatói Önkormányzat alapszabálya, Szabados Levente leköszönő elnököt Dr. Lánczi András búcsúztatta

A Hallgatói Önkormányzat alapszabálya is változott, amit Szabados Levente, az Önkormányzat hamarosan leköszönő elnöke ismertetett. A módosítás a főszöveg mellett a diákszervezetek akkreditációjára vonatkozó mellékletet is érintette, a módosított alapszabály az alábbi linken érhető el.

Az ülés végén Dr. Lánczi András rektor Szabados Leventétől búcsúzott, aki a HÖK leköszönő elnökeként utoljára vett részt Szenátusi ülésen. „Sokféleképpen lehet valaki szenátusi tag, és többféleképpen fejezheti be ezt a munkát. Hallgató esetében ez az, amikor befejezi az egyetemet” – mondta Lánczi András.

Ismerve a HÖK történetének különböző kacskaringóit, és figyelve a HÖK munkásságát, sokáig a különböző ügyekhez való hozzáállás eléggé vegyes volt. Szabados Levente alatt azonban olyan szervezetté vált, amely az egyetem érdekeit tartotta szem előtt, és a megfelelő rend is megmaradt az Önkormányzaton belül. További pályafutásához sok sikert kívánok, és a Szenátus elnökeként is köszönöm az eddigi munkáját.

– tette hozzá a Corvinus rektora.

Szabados Levente is köszönetet mondott a szenátoroknak, majd bemutatta a következő elnökséget. Menyhért Kristóf eddigi alelnök elnökként folytatja tovább, alelnökei pedig Pénzes Gábor és Molnár Dorina lesznek. Szabados Levente hozzátette, reményei szerint a következő időszakban is prosperáló együttműködés várható, és megköszönte az eddigi évek együttműködését is.

Szenátushoz visszakerülő hatáskörök, önállóvá váló Corvinus Science Shop és kollégiumi szociális ösztöndíj a Szenátus januári ülésén Tovább
16 specializáció a Gazdálkodás és menedzsment alapszakon - Megtartották az új tanév első Szenátusi ülését

16 specializáció a Gazdálkodás és menedzsment alapszakon - Megtartották az új tanév első Szenátusi ülését

b_v_0002-min.jpg

Új specializációk Gazdálkodás és menedzsment szakon, keresztféléves önköltségek, új felvételi követelmények, doktori és tudományos diákköri szabályzatok, változó szervezeti és működési rend és docensi kinevezések – erről a hét napirendi pontról döntött a Corvinus Egyetem Szenátusa a tanév első ülésén. Az ülésről főszerkesztőnk, Kovács Máté tudósított.

(Borítókép: Bera Viktor)

16 specializáció a Gazdálkodás és menedzsment alapképzési szakon

A Gazdálkodás és menedzsment alapképzési szak 2021 szeptemberében megújult formában indul, az átalakítás során pedig több népszerű szak is érintett lesz.

A megújult képzésbe integrálódnak többek között a Turizmus és vendéglátás, a Kereskedelem és marketing, az Emberi erőforrások, valamint a Vidékfejlesztési agrármérnöki szakok is, melyek a Szenátus által elfogadott 16 specializáció között jelennek meg.

Szántó Richárd, a Corvinus Alapképzésekért felelős dékánja szerint ezzel az átalakulással az egyetem legnagyobb szakja jön létre, közel hatszáz hallgatóval. Az első két év az alapvető, minden szakirányhoz szükséges ismeretekről szól majd, specializációt pedig az 5-6. félévben választhatnak a hallgatók.

b_v_0020-min.jpgSzántó Richárd hozzátette, a megújításon 18 fős csapat dolgozott Dr. Aranyossy Márta szakfelelős vezetésével. A fejlesztés során szempontok voltak a hallgatói, munkáltató elvárások és a nemzetközi trendek is, utóbbi esetében több nemzetközileg elismert egyetemet is megvizsgáltak.

Dr. Kovács Erzsébet azon felvetésére, hogy mi lesz akkor, ha a hallgatók nem egyenlő arányban választják a specializációkat és emiatt bizonyos specializációk nem tudnak elindulni, Szántó Richárd úgy reagált: a húsz fős alsó korlát továbbra is megmarad, ugyanakkor irányított piaci mechanizmussal igyekeznek majd a hallgatókat az adott specializáció felé terelni, például felső létszámkorlát bevezetésével. (fotó: Bera Viktor)

A specializációk az Oktatási Hivatal nyilvántartásba vételi határozatának véglegessé válását követően indíthatók, várhatóan a 2021-22-es tanév őszi félévétől.

Változatlan keresztféléves képzési díjak, változó mesterképzési szakos felvételi követelmények

A Szenátus támogatta a Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzat módosítását, ennek értelmében

a 2021 februárjában induló képzések díja nem változna a tavalyihoz képest.

Bizonyos szakirányú továbbképzési szakokra korábban nem állapított meg díjat a Szenátus, mert nem mindegyik indult el. Az idei évben ez annyiban módosult, hogy minden képzés díját elfogadták annak ellenére is, hogy az indításról majd csak később döntenek a szakfelelősökkel egyeztetve.

A javaslatról a Kuratórium dönt, várhatóan 2020. október 1-jén.

A Szenátus véleményezte továbbá a mesterképzési szakok felvételi követelményeit is, minden szakon az egységes, 70 pontos rendszert alkalmazzák a jövőben. A mesterképzési szak felvételi követelményeiről a Hallgatói Követelményrendszer részeként a Kuratórium dönt várhatóan 2020. október 1-jén.

b_v_0003-min.jpg

(fotó: Bera Viktor)

Új Egyetemi Doktori Szabályzat rögzíti a doktori képzések megújulását

A Corvinus átalakulásával a doktori képzések is megújulnak. Dr. Rostoványi Zsolt szerint ehhez „konzisztens szabályozási rendszerre volt szükség, ami újabb mérföldkő a tudományos utánpótlásnevelés területén”. A szabályozás értelmében a korábbi 7 doktori iskola fúziójával 4 doktori iskola jött létre, valamint kiemelt szerepet kapott az „iskolából műhely” szemléletmód is, ami a témavezetők szerepét növelte meg. Rostoványi Zsolt szerint fontos volt az egységesítés, ugyanakkor szempont volt, hogy az önállóság ne csorbuljon, és a diszciplináris különbségekhez is igazodjanak.

„A programot és koncepciót az Elnöki Testület már februárban elfogadta, ennek a jegyében készült a szabályzat” – tette hozzá Michalkó Gábor. A szabályzat 3 fő elemből áll, ezek a szervezeti átalakulás, a minőségbiztosítás és a tartalmi elemek. Fontos változás, hogy a tehetséges hallgatók akár az előírt 8 félévnél hamarabb is végezhetnek, ha teljesítik az előírt 240 kreditet. Emellett bevezették a cikkalapú disszertációt, így folyóiratcikkekből összefűzött portfólióval is kiváltható lesz a szakdolgozat.

A Doktorandusz Önkormányzat elnöke, Petrovics Nándor kiemelte: a szabályozást többkörös egyeztetési folyamat előzte meg, ahol a Doktori Kabinettel és az Egyetemi Doktori Tanáccsal egységben, közösen dolgozták ki a részleteket, amivel a Doktori Önkormányzat koncepcionálisan is egyetért.

A megújult Doktori Szabályzat elfogadásáról a Hallgatói Követelményrendszer részeként a Kuratórium dönt, várhatóan 2020. október 1-jén.

A Doktori Szabályzat mellett a Tudományos Diákköri Szabályzatot is módosította a Szenátus, amelyről Kajos Attila, az Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács titkára számolt be. Az új szabályzatra az Egyetem szervezeti átalakulása miatt volt szükség: megalakulnak a tudományterületi tanácsok, melyek a kari testületekhez hasonlóan fognak működni. A testületekben tudományos diákköri munkában tapasztalt oktatók és kutatók segítik majd a munkát.

Új szervezeti egység és további szervezeti változások

o_zs_0002-min.JPGA Szenátus elfogadólag véleményezte az Elnöki Testületnek a Szervezeti és Működési Rend módosítására vonatkozó javaslatát is. A javaslat értelmében a felsőoktatási jog, igazgatás és szabályozás szakterületek a kancellári szervezetből átkerültek az elnöki szervezetbe, ahol Jog, Igazgatás, Szabályozás néven működnek tovább. A javaslat nem érinti a gazdasági és munkajogi szakterületet, ami továbbra is a kancellári szervezetben működik. A belső ellenőri feladat a kancellári szervezetből szintén az elnöki szervezetbe került át.

Létrejön a Stratégia szervezeti egység, ami a megújulási folyamatot támogatja úgy, hogy ehhez megfelelő minőségű és mennyiségű információja legyen az egyetemi polgároknak és a vezetői testületeknek. (fotó: Örsi Zsanett)

Az alumnival kapcsolatos feladatok átkerülnek a Hallgatói Szolgáltatások szervezeti egységtől a Vállalati és Intézményi Kapcsolatok szervezeti egységhez, ahol nagyobb szinergia látszik az érintett területek között. Emellett a rugalmasabb feladatellátás érdekében megszűnnek a Hallgatói Szolgáltatások szervezeti egységen belüli csoportok, ezek kialakítása vezetői hatáskörbe kerül.

Az Egyetemi Levéltár a kutatási rektorhelyettes irányítása alatt működő kompetenciaközpont lesz. A javaslat indoka, hogy az akadémiai szervezetben is hangsúlyozza az egyetem a Levéltár, mint tudományos műhely jelentőségét.

A Szervezeti és Működési Rend módosításáról a Kuratórium dönt, várhatóan 2020. október 1-jén.

Bevonás és részvétel a Szervezeti Működési Rend módosításában

A Szervezeti és Működési Rend módosításának további fontos elemei az egyetem közösségi részvételének, bevonásának lehetőségeit növelő javaslatok, amelyeket Barta Márton stratégiai vezető mutatott be. A részvétel növelése érdekében az egyetem új testületeket és bizottságokat hoz létre.

Létrejön például a Professzori Testület, amelynek tagja lesz minden, a Corvinuson teljes munkaidőben foglalkoztatott egyetemi tanár és kutatóprofesszor.

A Szenátus Oktatási Bizottságának albizottságaiként létrejönnek a szakfejlesztési bizottságok, valamint a Hallgatói Ügyek Bizottsága, emellett rögzítik a Szenátus Nemzetközi Bizottságára vonatkozó rendelkezéseket is. Végül formális értelemben is létrejön az Intézetvezetői Értekezlet.

A megújulási folyamat részeként létrejönnek szakterületi bizottságok, ilyen például az IT Bizottság, a Kommunikációs és Brand Bizottság, a Vállalati Kapcsolatok és Alumni Bizottság. A bizottságok feladata a szakterületi vezetők támogatása és a stratégiai ügyekről szóló fórum biztosítása lesz.

A módosítás igyekszik a munkavállalói közösség bevonását is erősíteni, így az Intézeti Tanácsok létszáma egy fővel nő, akit az intézeti közösség választhat meg. A Corvinus Alkalmazotti Tanács elnöke a Szenátus állandó meghívott, tanácskozási jogú tagja lesz, emellett a Szenátus előzetesen véleményezheti majd az Egyetem költségvetését és pénzügyi beszámolóját is.

o_zs_0053-min.JPG

(fotó: Örsi Zsanett)

Valóban részvétel vagy csak bevonás?

A szenátusi vita során a bevonás és a részvétel közötti különbség került előtérbe. Dr. Rosta Miklós üdvözölte a változásokat, ugyanakkor szerinte a javaslatok inkább a bevonást és nem a részvételt erősítik. Barta Márton szerint ugyanakkor például a vállalati kapcsolatok bizottság összetételére vonatkozó szabályok, valamint a professzori testület létrehozása a részvételt erősítik, emellett a közösségi költségvetés is szóba került a jövőt illetően pilot jelleggel. „A bevonás valóban hangsúlyosabb, de a részvétel kapcsán is fontos lépések történtek” – tette hozzá.

Dunavölgyi Mária, Corvinus Alkalmazotti Tanács elnöke szerint a „stratégia lényege a valóság és a vízió közötti híd felépítése”, előbbiből pedig szerinte eddig kevés elem látszódott. Barta Márton szerint ugyanakkor a stratégiaalkotás pontos folyamatát nem az SZMR-ben kell szabályozni, de ettől függetlenül ez nagyon fontos kérdés. Abban is egyetértett, hogy „reality check nagyon szükséges”, ugyanakkor szerinte az egyensúly keresése a legfontosabb:

„Az egyetemen van hajlamunk arra, hogy túlbeszéljük a dolgokat: fontos, hogy sokat gondolkodjunk közösen, de egy idő után meg kell találnunk a megoldást is.”

Dr. Köves Alexandra az Elnöki Testületen belül felvázolt felelősségi körökről kérdezett. Felmerülhet a kérdés, hogy „valóban a személyi változásokhoz kell-e igazítani a felelősségi köröket és nem fordítva”. Dr. Lánczi András rektor és Anthony Radev elnök egyetértettek abban, hogy a döntéseket az Elnöki Testület közösen, egyhangúlag hozza meg. „Együtt kell dolgozni, ehhez pedig életszerűen kell alakítani a feladatokat. A megújulás szempontjából is ez a legjobb” – tette hozzá a Corvinus elnöke.

Nézeteltérések a docensi kinevezések körül

o_zs_0061-min.JPGA Szenátusi ülés legnagyobb részében az egyetemi tanári és docensi kinevezésekről volt szó, ugyanis 27 docensi kinevezés ügyében kellett dönteni. Ilyen nagy létszámra Dr. Csicsmann László akadémiai műhelyekért felelős rektorhelyettes szerint nem volt még korábban példa, ami a döntési folyamatot is megnehezítette. A megújuló Corvinus Egyetemnek az a célja, hogy a kinevezendő docensek belátható időn belül teljesítsék az egyetemi tanári kritériumokat, és kiváló hazai és nemzetközi publikációs tevékenységgel rendelkezzenek, amellyel a nemzetközi rangsorokban való előrelépés biztosítható.

A probléma forrása a három kar eltérő kinevezési politikája, eltérő gondolkodása lehetett Dr. Csicsmann László szerint. Az Akadémiai Életpálya Bizottság egységes szempontrendszer alapján – az Egyetem megújulásának céljait figyelembe véve – bírálta el a pályázatokat, ugyanakkor a Szenátusi ülésen több személynél is felmerült, hogy ugyan a feltételeknek nem felelt meg teljesen a pályázó, munkájával és az egyetemért tett erőfeszítésével nagyobb méltánylást érdemelne.

Az ellentét tehát elsősorban abból adódott, hogy mikor és milyen esetekben lehet eltérni az előzetesen megállapított feltételrendszertől.

A rendszer problémáit Dr. Csicsmann László is elismerte, ugyanakkor hozzátette, hogy már készül egy új akadémiai életpályamodell, melynek anyagát hamarosan megtárgyalják az intézetvezetőkkel. Ebben a modellben szétválna az oktatási és a kutatási életpálya, illetve részletesen szabályozásra kerülne a docensi minimumkövetelmények rendszere.

A docensi pályázatok eredményei itt érhetők el.

---

Az első napirendi pont utolsó részeként Simai Mihály professor emeritus kinevezésben részesült, melyet a Szenátus egyhangúlag fogadott el.

A Szenátusi Ülésen először vett részt Dr. Domahidi Ákos kancellár, aki köszöntőjében három dolgot emelt ki: egyrészt megtiszteltetés számára, hogy nagy múltú és nagy jövőjű egyetem megújulási folyamatában vehet részt. Köszönetet mondott a támogatásért mindazoknak, akik segítik a beilleszkedésben az első hetekben, valamint azt is kiemelte, hogy már számos Szenátusi ülésen vett részt korábbi munkahelyein, mégis ez az első, ahol szavazati joggal rendelkezik.

Az ülés egyébként a Szakszervezet akciójával kezdődött. Ádám Zoltán szakszervezeti képviselő rövid dokumentumot helyezett el a Szenátus tagjainak asztalán, amelyben kérte, hogy a Színművészeti Egyetem ügyét is vegyék napirendre. Ezt azonban Lánczi András elutasította, ugyanis szerinte a Szenátus „nem napi politikai témáról szól, nem más egyetemről szól”. Hozzátette: „nem kérdeztem meg senkit, hogy bármilyen politikai kérdésben milyen válasza van. Az ilyen kiállásnak megvan a maga helye, az egyetemen bárki hallathatja a hangját, megkapja a fórumot, a Szenátus ugyanakkor az egyetem előmozdítására szolgál és nem napi politikai ügyek megvitatására”.

A Közgazdász Online csapatával célunk, hogy az egyetem belső folyamatainak a hallgatók körében is nagyobb nyilvánosságot adjunk. Rendszeresen tudósítunk majd a Szenátus további üléseiről, valamint igyekszünk minden fontos belső változásról beszámolni.

16 specializáció a Gazdálkodás és menedzsment alapszakon - Megtartották az új tanév első Szenátusi ülését Tovább
süti beállítások módosítása