Közgazdász Online


Hogyan teheted kiegyensúlyozottá a kapcsolatod a közösségi médiával?

Hogyan teheted kiegyensúlyozottá a kapcsolatod a közösségi médiával?

pexels-andrea-piacquadio-3791136-min.jpgAz utóbbi hetekben a The Social Dilemma című, méltán felkapott Netflixes dokumentumfilm hatására egyre többen döntöttek úgy, hogy törlik magukat kedvenc közösségi média felületeikről. Ha te is gondolkodtál már ezen, vagy csak szeretnéd csökkenteni a digitális lábnyomod méretét, olvass tovább! A módszereket, amikről írunk, mi is kipróbáltuk.

2020.10.09. Írta: Tigyi Fanni / Borítókép: Pexels

A filmről és a fő dilemmákról

A több szálon futó dokumentumfilm a social media veszélyeit, az adatkapitalizmus buktatóit és a társadalmunk borús jövőjét dolgozza fel. Volt Google, Facebook és Instagram fejlesztők interjúit láthatjuk, amelyben egyéni és társadalmi szinten a közösségi oldalak mentális egészségünkre gyakorolt hatásait firtatják, az ellenük küzdő elnémult forradalmakat taglalják, és a mi, azaz a fogyasztók szerepét fejtik ki. A film kitér a közösségi média felületek pszichológiai trükkjeire és az addikció okozóira - ezek azok, amikkel nekünk, felhasználóknak tisztában kellene lennünk, hogy hatékonyan “ki tudjuk játszani a rendszert”.

Az emberi psziché gyengeségeit zsákmányoljuk ki. Ezt pontosan tudtuk régebben is, és mégis tovább csináltuk” -hallhatjuk a The Social Dilemma című filmben.

De mik is ezek a gyengeségek?

sd_1.jpg

Önmagunkról alkotott kép és megfelelés a társainknak

Közösségi média  profiljainkra az önkifejezés egyik eszközeként tekinthetünk. Azzal hogy milyen képeket töltünk fel magunkról, milyen filtereket használunk, vagy milyen tartalmakat osztunk meg, olyanra alakítjuk, ahogy láttatni szeretnénk magunkat mások szemében. Szükségünk van társaink elfogadására és támogatására - ezen emberi igény kihasználásával láncolnak minket magukhoz ezek a felületek. (Kép forrása)

A dopamin szerepe

A dopamin egy olyan hormon és neurotranszmitter az agyunkban, amely többek között a kellemes érzetekért, a jutalmazásért és az addikció kialakulásáért felelős. Kellemes tevékenységek végzésekor jutalomérzés fog el minket (mint például finom ételek, sport vagy sikeres szociális interakciók során), és megjelenik az igényünk ezek megismétlésére. A közösségi médiahasználat során akkor termelődik, amikor érkezik egy lájk a posztunkra, vagy új üzenetet kapunk. Ezért van az, hogy naponta (akár 50-nél) többször oldjuk fel telefonunkon a zárat, osztunk meg új tartalmat és reménykedünk az újabb jutalomban, hátha jött egy új értesítés.

FOMO

Fear of missing out, azaz félelem attól, hogy kimaradsz valamiből. A közösségi média fénykorában mindenről és mindenkiről értesülünk. Akár hasznos nekünk, akár nem. Ezek a felületek egy közösség élményét képesek éreztetni velünk, amelynek történéseiből nem szeretnénk kimaradni, ezért vagyunk rendszeres felhasználói ezeknek az oldalaknak. Azonban, mások (megszerkesztett) életének a böngészése nem feltétlen tesz minket boldoggá, sőt! Több kutatás igazolja a jelenség depresszió és szorongás kialakulásában játszott hatalmas szerepét. (Kép: Pexels)
pexels-cottonbro-2773524.jpg

Mindenkinek más válik be

Szerintem az első és legfontosabb azt leszögezni, hogy mindenkinek más módszer lesz az, amivel hatékonyan csökkenteni tudja a közösségi oldalak használatát. Például, ha valaki azért vette meg a legjobb kamerával rendelkező telefont a piacon, mert sokat fotóz vele, és ez okoz neki örömet, akkor számára nem ideális megoldás a képernyőjének szürkeárnyalatossá állítása. Összeszedtünk nektek néhány ismert, divatos és általunk is kipróbált módszert, amik segíthetnek céljaitok elérésben.

Digitális detox

Az egyre nagyobb irodalommal rendelkező digitális detox a tudatosabb közösségi média fogyasztás tökéletes kezdő lépése lehet. Nagyjából annyit jelent, hogy egy vagy több tetszőleges napon keresztül egész egyszerűen nem használod a kívánt felületet vagy eszközt, amitől el szeretnél szakadni. Bevezetésnek ajánljuk a Catherine Price Digitális detox - Győzd le a mobilfüggőséget című segítő könyvét. Price a fokozatosság híve, és 30 nap alatt segít eljutni oda, hogy képes legyél egy napot a mobilod nélkül eltölteni. Ha már eljutottál ide, megtapasztalhatod, hogy igazán semmiből nem maradsz ki, ha egy napig nem görgeted végig az Instagramot, sőt, ráébredhetsz, hogy mennyivel produktívabban tudsz digitális eszközeid nélkül eltölteni egy napot. Ha már sikeresen tudsz teljesíteni egy nap detoxot, próbálj meg minél többet akár hetente, kéthetente beiktatni!

Állítsd át szürkeárnyalatosra!

Telefonjaink megalkotói tudták, mik azok az attribútumok, amik minél inkább arra késztetnek, hogy a telefonunkhoz nyúljunk, és ha már a kezünkben van, minél tovább lekössék a figyelmünket. A színes, egyre jobb képfelbontású készülékek is pont ezeket az utóbbi célokat szolgálják. “Játszd ki a rendszert”, és állítsd át szürkeárnyalatosra! A Vice egyik kutatásában a megkérdezettek nagy része arról számolt be, hogy szürkeárnyalatossá állított telefonja kevésbé tűnt addiktívnak, és szignifikánsan csökkent a képernyőidejük. A szürkeárnyalatos kijelzővel egyébként nem csak a függőség ellen, hanem a látásromlás ellen is küzdesz, hiszen a szürke árnyalatok nyugtatóak a szemnek. Go Grey movementről többet ezen az oldalon tudhatsz meg. (kép: Pexels)

pexels-lukas-1420701-min.jpg

Digitális minimalizmus

Nem csak tárgyaid számát, hanem a digitális jelenléted is tehet minimalistává. Joshua Fields Millbru és Ryan Nicodemus a minimalizmus úttörői, akik évek óta millióknak segítenek elsajátítani ezt az életstílust. Cél, hogy ebben a rohanó és impulzusokkal, feladatokkal,  kötelességekkel teli világban minél kevésbé hátráltassuk magunkat rengeteg tárggyal magunk körül. A szükségesnél több használati tárgy csak elveszi az időnket, és elszívja az energiánkat. Ugyanez a helyzet a telefonunkon, laptopunkon lévő appokkal, illetve a használt közösségi média felületeinkkel is.

Az előkészület kicsit több időt igényel, de biztosítunk, hogy megéri! 

  • Gondold át, vagy nézd meg a képernyőidőnél, hogy melyek azok az appok, amiket rendszeresen használsz, majd készíts egy tartható tervet arról, hogy melyek azok, amelyekre valóban szükséged van, és használni szeretnéd, a többit töröld!
  • Egy következő lépés, hogy kapcsold ki az értesítéseket (és hidd el, ha sürgős, úgyis felhívnak).
  • Posztolj kevesebbet! Vagy haladóknak: egyáltalán ne posztolj.

A posztolásra való késztetés és ezen keresztül a társadalom visszaigazolására likeok és megtekintések formájában a Szilícium-völgyi tudósok egyik legnagyobb találmánya. Kicsit messzire vezet a gondolatmenet, de érdemes átgondolnod, hogy pontosan mi a célod a különböző tartalmak megosztásával. Ez a kérdéskör elvezethet a számodra legmegfelelőbb közösségi média használathoz.

Hozz szabályokat: legyenek képernyőmentes helyszínek és/vagy időpontok!

Breaking news: a fürdőszobai teendőidet telefon nélkül is el tudod végezni! A viccet félretéve jelölj ki néhány helyszínt, esetleg időpontot a nap folyamán, ahova nem viszed magaddal a telefonodat (vagy ahol nem nyitod meg a közösségi média felületeket).

Például érdemes kihagyni a fürdőt, ahol egyébként számtalan baleset is történhet a telefonoddal. Az étkező szintén lehet tiltott zóna, vagy a hálószobában is korlátozhatod a használatát. Ha az az első dolgod, hogy reggel a telefonodhoz nyúlsz, vagy problémáid adódnak az elalvással a lefekvés utáni telefonozás miatt, érdemes beszerezned egy ébresztőórát, és a helyiségen kívül hagyni a telefonodat. De lehet telefonmentes hely például a tömegközlekedés is.

Az is jó megoldás, ha a napon belül órákat, napszakokat vagy tevékenységeket jelölsz ki, amikor nem veszed elő a készülékedet. Például kézenfekvő, hogy étkezések, baráti találkozók alkalmával nem nyomogatod a telefonod, és az esti órákban is ajánlatos lehet eltenni, ha biztosítani szeretnéd a kitűnő alvást.

Ezt a technikát akár megfordítva is használhatod, kicsit szigorúbb, de lehet hatékonyabb. Jelölj ki helyszíneket vagy időpontokat, és csak ott és csak akkor használd a mobilod. Például csak otthon az íróasztalnál nézhetsz rá, vagy csak naponta háromszor, a három főétkezésed után 10-15 percre. Ezzel jelentősen csökkentheted a képernyőidődet. (Kép: Pexels)
pexels-andrea-piacquadio-3783519.jpg

Telefonálj és használj hangüzenetet!

A telefonok elsődleges funkciója a kapcsolattartás volt, amit ma már megkérdőjelezhetünk. Belegondoltál már abba, hogy mennyire nem hatékony szöveges üzenetekben kommunikálni? Természetesen az írt szövegeknek is megvan a maga funkciójuk, hiszen könnyen visszaolvashatóak, visszakereshetőek, ha szükség van rájuk. De rengeteg időt és energiát spórolhatsz, ha egy fontos megbeszélnivalót inkább telefonálással bonyolítasz. Egyrészt lényegesen kevesebb idő, nem kell várni a másik válaszára, illetve a saját mondanódat sem korlátozod (írásban hajlamosak vagyunk rövidíteni, esetleg nem fontosnak vélt részleteket kihagyni, csak hogy ne kelljen annyit gépelni). Nem utolsó sorban hallatszik a hangszíned, a reakciód, és “emberibb” lesz a kommunikációtok (és talán még a helyesírásod sem romlik). 

Egy másik opció, hogy csak hangüzenetekben kommunikálsz. Lehet időbe telik, amíg megszokod, vagy barátaidnak eleinte szokatlan lehet, de tengernyi időt fogtok spórolni, és sokkal hatékonyabban beszélgethettek online egymással. Kifogás lenne, hogy nem tudod mindenhol meghallgatni? Lehet, hogy azon a helyen nem is lenne helye (például egy egyetemi előadáson).

Haladó technikák: töröld magad vagy vásárolj “Butafont”

A legkézenfekvőbb módszer: egész egyszerűen nullázd le a social media használatodat, és töröld le magad! A Delete Facebook mozgalomról itt olvashatsz többet (lépésről lépésre végigkövetheted, hogy milyen rémisztően hosszú folyamaton kell keresztülmenned, ha búcsút szeretnél inteni az egyik legnépszerűbb social media nagyhatalomnak).

Külön iparág kezd kialakulni a lebutított vagy a közösségi média megnyitására alkalmatlan telefonok gyártására. Egyre nagyobb tehát az igény rájuk, és egyre több olyan ember van, aki szeretné “letenni” a telefonját, de nincs elég önkontrollja, vagy azt érzi, ha többet költ egy ilyen készülékre, az motiválni fogja őt abban, hogy ellenálljon a kísértésnek. Ha nem szeretnél ilyen eszközre sokat költeni, beruházhatsz egy egyszerűbb készülékre, vagy ha megvan, vedd elő és porold le évekkel ezelőtti mobilodat. Nem muszáj mostantól csak ezt használnod, ha csak egy héten egy-két nap azzal indulsz útnak, már sokat tettél saját magadért. pexels-ivan-samkov-4458553.jpg

Egy bevált recept

Cikkem béta verziója az volt, hogy egy teljes közösségi média detox hetet tartok, és ezzel kapcsolatban írom le a tapasztalataimat. De úgy gondolom, a teljes megvonás nem fenntartható megoldás hosszútávon, így végül írásommal az a célom, hogy mindenkit egy fenntartható, akár fokozatosan bevezetett, saját “szabályrendszer” kialakítására buzdítsak. 

Szerintem az első lépés a tudatos social media fogyasztás felé a felismerés és a tanulás. Hálásak vagyunk a film készítőinek és a különböző mozgalmak elindítóinak, hogy felnyitják a szemünket, és figyelmeztetnek, hogy változtatnunk kell. Fontos, hogy képezd magad, és legyenek tiszták a céljaid és a motivációid, hogy miért szeretnél változtatni. Ezután kísérletezz a neked megfelelő szokások kialakításával. (kép: Pexels)

Ami nekem egyetemistaként bevált:

  • Heti egyszer tartok “detox napot”. Ezen a napon próbálok a természetben tartózkodni, és sok papíralapú könyvet olvasni, ezzel is pihentetve a szemem és az agyam.
  • Evés közben, villamoson, buszon és társaságban sosem telefonozok. Ezek azok a helyek, ahol szeretem kiélvezni a pillanatot, élvezni az ízeket, vagy nézni a várost, illetve teljes figyelmemmel beszélgetőpartnerem felé fordulni.
  • Ha csak tehetem, hangüzeneteket küldök, gyakran telefonálok. Minimálisra szorítom vissza a csetelést. Ha egy-két üzenetváltásnál hosszabb megbeszélnivalóm akad valakivel, inkább telefonálok. Az is bevett szokásom, hogy ha nem sürgős dologról van szó, hangüzeneteket küldök. Az esetek nagy részében ezekre válaszul már hangüzeneteket is kapok.
Hogyan teheted kiegyensúlyozottá a kapcsolatod a közösségi médiával? Tovább
Turikincsek - A Corvinus Művészeti Akadémia kedvencei

Turikincsek - A Corvinus Művészeti Akadémia kedvencei

cover_cma.jpgA Corvinus Művészeti Akadémia, az egyetem egyik legszínesebb diákszervezete közös projektbe kezdett szerkesztőségünkkel. Ahogyan nekünk, nekik is szívügyük a környezetvédelem, és egymás inspirálása arra, hogy a mindennapokban valósítsuk meg a tudatos életmódot. Tagjaik bemutatják, hogyan csatlakoztak a Használt Ruha Szeptember kezdeményezéshez, és mik a kedvenc szettjeik. 

2020.10.04. Írták: A CMA tagjai

Tudtad, hogy 13 évre lenne szüksége egy embernek, mire meginná azt a víz mennyiséget, ami egy póló és egy farmernadrág előállításához kell?

Tudj meg többet arról, hogyan lehet egyedien és tudatosan, de kevesebb pénzből öltözködni!

A Használt Ruha Szeptember egy brit kezdeményezés arra, hogy egy hónapon keresztül csak másodkézből jövő ruhákat vásároljunk, hordjunk vagy családtagokkal, barátokkal ruhákat cseréljünk. Az Oxfam nevű szervezet szeretné felhívni a figyelmet az új ruhák környezeti hatására, és arra, hogyan tudjuk a divatipar szén-dioxid kibocsátását csökkenti azzal, hogy nem vásárolunk fast fashion cégektől, és úgy általában nem veszünk felesleges darabokat, amik úgyis csak a szekrény mélyén végeznék használat nélkül. Ha mégis szükségünk van egy-egy darabra, akkor pedig próbáljuk meg másodkézből jövő darabokkal bővíteni a ruhatárunkat. 

A Corvinus Művészeti Akadémia tagjai már a kezdetek óta elkötelezett környezetvédők. Mindannyian mást és mást teszünk a Földünk megóvásáért, de egyben egyetértünk: a cél közös, és együtt amúgy is könnyebb minden. Szóval a CMA elfogadta a kihívást, szeptemberben a használt ruháké volt a főszerep. Itt vannak a mi kedvenc szettjeink: 
dorci.jpeg

“Nagymamám szoknyája, nagypapám lassan 40 éves oversize farmerkabijával.” - Dorci

fviki.jpg

A zöld nadrág és a fekete felső turizott darabok, szerintem hatalmas tévhit, hogy nem lehet elegánsabban öltözködni használtruha-boltokból.” - Viki

tami3-min.jpg

“Turis darabokkal és barátnőtől örökölt színes pulcsival dobom fel a szeptembert.” - Tami

zsofi3-min.jpg

“A virágos szoknyát örököltem a legjobb barátnőm unokatesójától, a nyakláncot is ez a barátnőm csinálta, a kék trikó Anyué volt, ahogy a dzseki is, amire én csináltam a mandalát a hátán. A farmerszoknya amszterdami turis szerzemény, kb. az egyetlen ruhám, amit turkáltam és nem örököltem, a póló szintén Anyué volt.” - Zsófi

ancsi.jpg

“Gatya és ing: gardrobcsere.hu, a kabát pedig eredeti Levi’s, anyumtól örököltem, így nem csak azért imádom, mert extra jól néz ki, hanem érzelmileg is szorosan kötődöm hozzá. Az ékszereimet, a fülbevalót és gyűrűt szintén anyukámtól örököltem, és legalább annyira szeretem őket, mint a kabit.” - Ancsi

erdeianna.jpg

“Felső: Humana, nadrág: Retrock, táska: nővérem varrta (@chewiesofficial), éljenek az ügyeskezű nővérek!” - Anna

lucia3-min.jpg

“Agglomerációban lakom, és ott szoktam főként a piacon, a turkálós részlegen venni a ruháimat vagy pedig egy second hand boltban, ahol hétfőn minden 900 Ft minden, és naponta mennek le az árak. Én csütörtökön szoktam vásárolni, mert akkor még van jó áru, de már csak 300 Ft.” - Lucia

kaszadori.jpg

“A szettem: kb. 30 éves, örökölt Levi’s kabi, turikincs nadrág és egy használtan vett táska (gardrobcsere.hu).” - Dóra

csenge-min.jpg

“A rozsdabarna pufi kabátom turikincs, 800 forint volt, és nagyon boldog voltam, hogy megtaláltam! A vele szereplő fehér nadrág szintén turis, az egyik kedvencem. A narancs ruha és az alig látszó, de a derekamon lévő rómás kis selyemkendő is turis, míg a farmer kalap örökölt és imádom!” - Csenge

Összességében ez a hónap nemcsak hogy sokat tanított nekünk, de spóroltunk vele, tettünk a környezetért, és egyedi szettjeinkkel kitűntünk a tömegből. Biztos, hogy folytatjuk a #SecondhandSeptember-t októberben és novemberben, téli holmik után kutatva is. 

Osszátok meg velünk ti is másodkézből szerzett darabjaitokat Instagramon, hogy együtt tegyünk egy jobb jövőért! Taggeljetek minket és a CMA-t storyban! Mi hálásak vagyunk a résztvevőkért, a Föld pedig értünk. 

Turikincsek - A Corvinus Művészeti Akadémia kedvencei Tovább
„A fiatal generációk tisztábban látják, mekkora árat kell fizetniük"

„A fiatal generációk tisztábban látják, mekkora árat kell fizetniük"

Márkaellenesség, megosztó kampányok és a Z generáció

markus-spiske-bjwtn1greqk-unsplash.jpg

A mai fiatalok tényleg jobban kerülik a márkákat, mint a szüleik? Hogyan befolyásolja a Z generáció fogyasztását a klímaszorongás? Márkaellenességről, megosztó kampányokról és a koronavírus fogyasztásra tett hatásairól is kérdeztük Dr. Zsóka Ágnes egyetemi tanárt és Kovács Vajkai Éva doktorjelöltet, akik a Vezetéstudomány folyóiratban publikálták kutatásuk eredményeit. (borírtókép: Markus Spiske; Unsplash)

Vendégszerző: Kránicz Bence

Mikor vált fontos kutatási területté a márkaellenesség vizsgálata? Milyen társadalmi, gazdasági okok miatt lett releváns ez a kutatási terület?

brand.pngKovács Vajkai Éva: A márkaellenesség nem egyenlő a márkaelkerüléssel, a márkaellenesség szélsőségesebb jelenség, noha a motivációk között azonosíthatók átfedések. A márkaelkerülés fogalma a szakirodalomban először az 1990-es évek elején jelent meg, majd a jelenség vizsgálata 2009-től került ismét előtérbe. A kutatók egy csoportjának nézőpontja szerint tudni azt, hogy a fogyasztók milyen termékeket és márkákat nem vásárolnak és miért, legalább annyira fontos, mint tudni azt, hogy miért döntenek bizonyos termékek és márkák mellett. A fogyasztói magatartással kapcsolatos kutatásokban sokkal elterjedtebb volt az utóbbi kérdés vizsgálata. (kép: canva.com)

Zsóka Ágnes: A márkaelkerülés témaköre a fogyasztói társadalom óriási térnyerésének köszönhetően került jobban előtérbe – egyfelől mint a fogyasztásellenesség egyik megjelenési formája, másfelől mint a negatív környezeti és társadalmi hatásokkal járó üzleti gyakorlat elleni lépés. Klasszikusan márkaelkerüléshez vezethet, ha nem vagyunk megelégedve a márkához kötődő tapasztalatainkkal vagy a márka esztétikai megjelenésével, de

ma már legalább ennyire fontos kérdés, tudunk-e azonosulni a márka által közvetített értékekkel, a vállalat imázsával és kommunikációjával, felelősnek és etikusnak tartjuk-e a vállalat tevékenységét.

Amennyiben a válasz nemleges, az mind márkaelkerüléshez vezethet.

Miért merült fel az a hipotézis, hogy a Z generáció mást és másként fogyaszt, mint a szülők generációja? Mennyiben „törvényszerű” ez a fogyasztásbeli különbség a nemzedékek között?

brand_masolata.png

(kép: canva.com)

Zsóka Ágnes: Kutatási tapasztalatok szerint a fiatalabb generációk számára az identitás, az önkifejezés megfelelő módjainak megtalálása központi kérdés, de ugyanígy erősen jellemző a kritikai látásmód, a kapott információk megkérdőjelezése és ellenőrzése, az öntudatos hozzáállás. Emellett a fiatal generációk egy olyan világban nőnek fel, amelyre egyszerre jellemző a korábbi évszázadokban sosem látott mértékű és kiterjedésű fogyasztói kultúra, és másik végletként súlyos társadalmi és környezeti problémák egész sora. Ez a kettősség minden jelenséget sokkal élesebb megvilágításba helyez, arról nem is beszélve, hogy az ökológiai problémák a fiatal generációk egészséges, élhető jövőjét, a társadalmi problémák pedig a társadalmak épségét, békéjét, kohézióját veszélyeztetik.

A fiatal generációk egyre tisztábban látják, mekkora árat kell fizetni a kényelmes fogyasztói létért.

Kovács Vajkai Éva: Támaszkodva a generációelméletekre – azon belül a Z generáció jellemzőire – döntöttünk a Z generáció megvizsgálása mellett. Ők számos területen különböznek a korábbi generációktól, nem csak a fogyasztási szokásaik tekintetében. A márkaelkerülés mögött többféle motiváció húzódhat meg. Törekedtünk arra, hogy azt a generációs csoportot vizsgáljuk, amely esetében valamennyi márkaelkerülési motiváció megfigyelhető, és amely egyben célcsoportja is a kutatás fő fókuszát jelentő fast fashion márkáknak.

Miért a fast fashion márkák elutasítottságát vagy elfogadottságát vizsgálták? Milyen szempontból tekinthető a fast fashion kulcsterületnek ennek a generációnak a fogyasztási szokásaival kapcsolatban? (kép: canva.com)

brand_masolata_masolata.pngKovács Vajkai Éva: A fast fashion márkák melletti fő érv az volt, hogy valamennyi márkaelkerülési főkategória vizsgálható volt az esetükben. Néhány példát hozva: a tapasztalati márkaelkerüléshez szorosan köthető a fast fashion termékekre jellemző minőségi probléma. Tekintve, hogy a ruharadabok alkalmas eszközök a kezünkben, hogy kifejezhessük velük a személyiségünket, így a fast fashion márkák termékei alkalmasak voltak arra, hogy az identitással összefüggő márkaelkerülést is megvizsgálhassuk. A fast fashion márkákhoz számos környezeti és társadalmi probléma kapcsolódik, így a morális márkaelkerülés elemzésére is lehetőségünk nyílt. Ugyanez elmondható a hiány értékű és reklámmal kapcsolatos márkaelkerülésről is. Ahogy a kutatásban is rámutattunk,

a Z generáció az eddigi generációk közül a leginkább környezettudatos, és a generáció tagjai odafigyelnek arra is, mit viselnek, így rendkívül izgalmas volt betekintést nyerni a Z generáció egy szűkebb rétegének márkaelkerülési magatartásába.

Zsóka Ágnes: A fiatal generáció – még kamaszként – a divathoz kötődően kezd önálló fogyasztói döntéseket hozni; önazonosság-tudatához, csoporthoz tartozásához, saját énjének a világban való elhelyezéséhez ez szükséges. Így mindenképpen találkozik a széles körben elterjedt, megfizethető árú termékeket kínáló fast fashion márkákkal. A termékek minőségére, ár-érték arányára, tartósságára kamaszkorban még nemigen érzékeny ez a csoport, hiszen a termékeket a szülők vásárolják. Fiatal felnőttként átértékelődnek bizonyos kérdések.Nemcsak az ár-érték arány kezd fontos lenni, hanem az áruk tömegtermék jellege is zavaróvá válhat, és a morális, illetve környezetvédelmi kérdések is előtérbe kerülnek.

brand_masolata_masolata_masolata.png

(kép: canva.com)

Ez a szempont felértékelődik a Z generációnál? Lehet azt mondani, hogy történeti összehasonlításban ebben a korcsoportban ma játssza a legnagyobb szerepet a morális döntés a márkaelkerülés okai között?

Kovács Vajkai Éva: Ahogy utaltunk rá, a generációelméletek alapján ez a generáció a leginkább környezettudatos, de a márkaelkerüléssel kapcsolatos szakirodalom kicsit árnyalja a képet: az, hogy melyik márkaelkerülési szempont játszik a leginkább szerepet a márkaelkerülési magatartásban, az országonként és iparáganként is változhat.

Zsóka Ágnes: Mivel a kutatásnak ebben a fázisában kizárólag a Z generációt vizsgáltuk, így egyelőre nem tudunk általános következtetést levonni arról, vajon más korcsoportokkal összehasonlítva ennél a generációnál a legerősebb-e a morális alapú márkaelkerülés. Ennek megítéléséhez további kutatás szükséges.

A kutatás corvinusos diákok kérdőíves megkérdezésével zajlott. Mennyiben reprezentálják ők a Z generációt? Milyen feltevésünk lehet arról, hogyan válaszoltak volna egy vidéki főiskola diákjai?

nevtelen_terv_19.pngKovács Vajkai Éva: A megkérdezett diákok a Z generációnak csak egy szűk szeletét jelentik, a mintánk több szempont alapján sem tekinthető reprezentatívnak. A második kérdésre reflektálva: az alternatívák hiánya szolgálhat a márkaelkerülés korlátjaként. Az olyan városokban, ahol kevesebb a fast fashion termékeket helyettesítő alternatíva, elképzelhető, hogy kevésbé jellemző a fast fashion márkák elkerülése. (kép: canva.com)

Zsóka Ágnes: Az elérhető alternatívák mellett a pénzügyi lehetőségek is szerepet játszanak a döntésben. A fogyasztói társadalom egyszerre szól a mennyiség és a minőség kérdéséről. Egyesével vizsgálva a ruhadarabokat, az áruk kellően alacsony ahhoz, hogy vonzó legyen, rövid élettartamuk miatt ugyanakkor már középtávon is többet költünk rájuk, mintha kevesebb, de jobb minőségű ruhadarabunk lenne. Ez persze azt is jelentené, hogy ritkábban vásárolunk ruhát… Érdemes megvizsgálni, mennyiben mérlegelik ezeket a szempontokat egy reprezentatív Z generációs csoport tagjai; a vizsgálat valóban csak a corvinusos diákokat érintette.

A minta egyötöde bizonyult márkakerülőnek, akik saját bevallásuk szerint egyáltalán nem, vagy csak nagyon ritkán vásárolnak fast fashion termékeket.

Az ő márkakerülési magatartásuk jellemzőit vizsgáltuk a kutatásban.

Milyen módszerrel elemezték a kérdőívek adatait? Milyen fogyasztói csoportokat tudtak elkülöníteni a válaszok alapján?

Kovács Vajkai Éva: Többféle kvantitatív kutatási módszert is használtunk az elemzés során. Egyfelől multidimenzionális skálázás segítségével vizuálisan bemutattuk, mely márkaelkerülést okozó változók helyezkednek el egymáshoz közel, illetve egymástól távol a válaszadók motivációs struktúrájában.

Zsóka Ágnes: A módszer segített azonosítani azokat a tényezőcsoportokat, amelyekre a válaszadók a márkakerülés során érzékenyek lehetnek. Ilyenek például a társadalmi és környezeti problémákra, az uniformizálásra, a márka által közvetített értékekre, a márka identitás-kifejező képességére, a kommunikációra, az üzleti koncepcióra vagy a kiszolgálás módjára való érzékenység.

Kovács Vajkai Éva: A fogyasztói csoportokat klaszterelemzés segítségével különítettük el. Három klasztert azonosítottunk: a leginkább elkötelezett márkaelkerülőket, az identitásukat féltő márkaelkerülőket, valamint a nem elkötelezett márkaelkerülőket.

A leginkább elkötelezett márkaelkerülők (a válaszadók 43%-a) valamennyi vizsgált márkakerülési szempontra érzékenyek voltak, míg a nem elkötelezett márkaelkerülők (30%) egyik vonatkozásban sem mutattak kirívó érzékenységet.

Az identitásukat leginkább féltő márkaelkerülők (27%) márkaelkerülési magatartásának hátterében elsősorban olyan indokok állnak, amelyek az identitás megfelelő kifejezését akadályozzák – például a termékek tömegáru jellege, az egyéni stílus kifejezhetőségének hiánya, a divat globális uniformizálása, a márkák egymástól való megkülönböztethetetlensége, és így tovább.

Zsóka Ágnes: Érdekes volt megfigyelni a Z generációs mintában, hogy a válaszadók többsége esetében a márkakerülő magatartás egyszerre sok tényező együttes hatására alakul ki és erősödik meg vagy marad alacsony szinten. Ugyanakkor szignifikánsan elkülöníthető egy csoport, amelynek tagjai számára az önazonosság kifejezése kulcsfontosságú, minden más szempontot háttérbe szorítva. A kutatás következő fázisában több generáció márkakerülő magatartását fogjuk megvizsgálni, mert várakozásunk szerint az érzékenységi tényezők eltérő erősséggel hatnak a különböző generációk márkakerülő magatartásában.

Vannak híres esetek, amikor egy promóciós kampány vagy arculati váltás hatására egy márka ismertebbé, népszerűbbé válik – olyasmire gondolok, mint a Nike edzőcipők iránti kereslet megnövekedése a nyolcvanas években, azután, hogy Michael Jordan reklámozni kezdte a cipőket. Vannak-e példák ennek ellenkezőjére, vagyis arra, hogy valamilyen reklám vagy más jellegű vállalati tevékenység hatására egy márka rohamosan veszíteni kezdett a népszerűségéből?

coca-cola-signage-2418480.jpgKovács Vajkai Éva: Találhatunk erre is példát, nem véletlenül jelenik meg a reklámmal kapcsolatos márkaelkerülés külön kategóriaként a márkaelkerülési magatartásban. A fast fashion márkák eltérően állnak hozzá a reklámhoz: a Zarára például nem jellemző, de a H&M reklámjaiban gyakran köszönnek vissza hírességek. Ez oka lehet a reklámmal kapcsolatos márkaelkerülésnek. Ugyanilyen oknak számíthat, ha a vállalat tabutémához nyúl: A Coca-Cola Love is love kampánya, ahogy követtük a social média felületeken a kampányra érkező válaszokat, megosztó volt: voltak olyan kommentelők, akik kifejezték, hogy pont emiatt a kampány miatt nem fognak soha többé Coca-Colát inni, de voltak olyanok is, akik pont emiatt a kampány miatt köteleződtek el a márka iránt. (kép: Sarah Deal; pexels.com)

Zsóka Ágnes: A ruhaiparral kapcsolatban nagy visszhangot váltott ki, amikor néhány évvel ezelőtt, több egymást követő évben, több ázsiai helyszínen is fény derült számos nagy fast fashion vállalat beszállítókkal és munkavállalókkal, helyi közösséggel és a természettel szembeni lelkiismeretlen, felelőtlen magatartására – elfogadhatatlan munkakörülmények, biztonsági előírások, felháborítóan alacsony bérek, valamint környezetszennyező termelési eljárások, üzleti gyakorlatok formájában.

Az ilyen esetek negatívan befolyásolják a vállalatok hírnevét, erősítik a márkaelkerülésre hajló fogyasztók márkaelkerülési meggyőződését, elindíthatnak márkaelkerülő magatartást az ingadozókban, és – ami pozitív következménye ezeknek a botrányoknak – megfelelő válaszlépéseket kényszerítenek ki a vállalatok részéről.

A társadalom egy része ugyan opportunista magatartást tanúsít, ami azt jelenti, hogy a botrány elülésével a rendszer és a napi rutin visszaáll a szokásos kerékvágásba, ugyanakkor következményként megfigyelhető a jogszabályok szigorodása és jóval  markánsabbá válik az igény a transzparens, ellenőrizhető és számonkérhető üzleti gyakorlatok kialakítására.

Lehet-e feltevéseket megfogalmazni arra vonatkozóan, a koronavírus-járvány milyen irányban befolyásolta ennek a generációnak a fogyasztási stratégiáját?

nevtelen_terv_20.pngKovács Vajkai Éva: A koronavírus miatt kialakult helyzet láthatóan minden generációnak erősen befolyásolta-befolyásolja a fogyasztási stratégiáját – legalábbis átmenetileg. Míg a szóban forgó kutatásban úgy tűnt, hogy a megkérdezettek ritkán vásárolnak ruházati termékeket online, a kialakult helyzetben az online csatornák jelentősége egyértelműen nő, ami kutatási szempontból az online környezethez köthető márkaelkerülés vizsgálatát is indokolttá teszi. (kép: canva.com)

Zsóka Ágnes: Hosszabb távra nézve ugyanakkor még nem látszik, tartósan változnak-e a fogyasztási szokások, mind a fogyasztás mennyiségét, mind a választott márkákat illetően. Az online vásárlási gyakorlatok biztosan a korábbinál nagyobb jelentőséggel fognak bírni, részben azért, mert a helyzet kényszerűségéből adódóan a vonakodók is elkezdték az online csatornákat használni, ebben jártasságot szereznek, bizalmatlanságuk csökken.

Az elmozdulás az erős, megbízható, hiteles márkákra várhatóan kedvező hatást fog gyakorolni, erre érdemes építeni.

 

 

„A fiatal generációk tisztábban látják, mekkora árat kell fizetniük" Tovább
Ennek meg Mihaszna?

Ennek meg Mihaszna?

Slam poetryvel a túlfogyasztás ellen

cimsor_hozzaadasa_4.png

Hogyan jutunk el a hétvégi nagybevásárlástól a tengeri teknősökig? És mi köze van ehhez a Corvinusos hallgatói csapat „Mihaszna” projektjének, a túlfogyasztás veszélyeiről és a tudatos vásárlásról szóló slam poetry estnek? November 18-24 között rendezik meg az Európai Hulladékcsökkentési Hetet.

Történetünk szokatlan módon egy megrázó felütéssel kezdődik. A felvételt 38 milliószor tekintették meg: egy olajzöld fattyúteknős orrnyílásából műanyag szívószál bukkant elő. Figyelem, megrázó felvételek következnek!

Az eset Costa Rica partjaihoz közel történt, és csak Christine Figgenernek, a Texas A&M University tengerbiológusának köszönhető, hogy nem végződött tragédiával. A tengeri élővilágra komoly fenyegetést jelent a műanyagszennyezés. Sokszor előfordul, hogy az állatok tápláléknak nézik és elfogyasztják a vízben hánykolódó szemetet. A élővilágra nézve ráadásul a mikroműanyagok is jelentős veszélyt hordoznak.

cc2bbae1-0699-45b9-b86e-a03a23b28077.jpg

Szakértők szerint egyébként 150 millió tonna szemét van a tengerekben és óceánokban, ez 25 millió átlagos afrikai elefánt tömege, a földi elefántpopuláció hatvanszorosa, és évente további 8 millióval növekszik. A Csendes-óceán északi felén összeállt „szemétszigetnek” már neve is van, a Great Pacific Garbage Patch nevű képződmény méreteit csak találgatni tudják, a becslések Texastól egészen az Egyesült Államok területének kétszereséig terjednek. Hogyan jut ez ide a tengerekbe, és mi lesz vele, hová kerül ezek után? (kép: NatGeo)

A honnan kérdésnél egyszerűnek tűnik azt mondani, hogy itt nálunk, az óceánoktól messze úgysem jelent semmit egy-egy műanyag zacskó vagy szívószál. Nos, ez nem teljesen igaz, ugyanis a szennyezés közel 80%-a szárazföldről érkezik, és sok esetben a folyók, vagy a szél által jut el a tengerekbe. A teknős orrába fúródó szívószál is valahol a szárazföldön kezdte, és hosszú út során jutott el Costa Rica partjaihoz.

Az utazás persze a teknősöknél és halaknál sem ér véget. A kishalakat előbb vagy utóbb, ugye, megeszi a nagyhal, azokat pedig mi is fogyasztjuk. Ha a tápláléklánc lépcsőin az alsóbb szintek károsulnak, azt feljebb is megérezik, sok esetben halmozott mértékben. Így zárul be a kör, így jut vissza hozzánk az eldobott műanyag, és már a mi szervezetünkbe is bekerül.

toc-macquarie-header-new.jpg

Mit tehetünk ellene? Valahol meg kell szakítani. Számos program indult, amelyben az óceánok megtisztítását tűzték ki célul, például az Ocean Cleanup nonprofit szervezet ambiciózus terve szerint az óceáni szeméthegyek csaknem 90%-át szeretnék eltüntetni, melyhez folyamatosan újabb és újabb módszereket fejlesztenek. Ezek azonban mind rendkívül költéségesek és erőforrásigényesek, arról nem is beszélve, hogy az utánpótlás folyamatos. Ahhoz, hogy ez sikeres legyen, a szennyező forrásokat is meg kell szüntetni.

„Ne vegyük el!” Ennyire egyszerű lenne? Az utánpótlás jó része megszűnne, ha hirtelen senki sem venne vagy használna műanyag termékeket. Természetesen ez nem életszerű, azonban kis lépésekkel is nagy változást lehet elérni. Számos kezdeményezés jött létre annak érdekében (Greenpeace, NatGeo, WWF), hogy felhívják az emberek figyelmét: nem késlekedhetünk, cselekednünk kell!

75341018_816269215471192_8047530615366483968_n.jpgAz egész folyamat kulcspontja az, amikor belépünk a boltba, és átgondoljuk: mi az, amire valóban szükségünk van? Erre a pontra szeretnék ráirányítani a figyelmet a Mihaszna-projekt megálmodói is, akik a Corvinus Kommunikáció- és médiatudomány szakos hallgatói. A hiteles tájékoztatáshoz az is hozzátartozik, hogy ebben a kezdeményezésben magam is részt veszek, a Közgazdász Online főszerkesztőjeként pedig kiemelt feladatom, hogy a környezettudatosság az egyetemi ökoszisztémába is bekerüljön. 

„A projekt célja, hogy minél több fiatal figyelmét felhívja a problémára és cselekvésre ösztönözzön saját köreinkben is. Fontos, hogy beszéljünk róla, akár a slam poetry segítségével is – erről szól a Mihaszna? esemény, melyre november 24-én, az Európai Hulladékcsökkentési Hét keretében kerül sor a Kelet Kávézó Stúdiótermében, melyre már 600-nál is többen jeleztek vissza. Emellett pedig saját Facebook-oldallal és egy Instagramon futó, 330 követős mémoldallal is igyekszünk minél több emberhez eljuttatni az üzenet. A cél nem az, hogy ne vegyünk semmit, hiszen az, hogy mi felesleges és mi nem, egyéni döntés kérdése. A lényeg a tudatosságban rejlik, minden alkalommal át kell gondolnunk, mire van valójában szükségünk, és mi az, ami úgyis a szemétben fogja végezni.”

 

Ha érdekel a téma, érdemes megnézni a következő TED-videót is, melyben Andrew Forrest vállalkozó beszélget a TED vezetőjével, Chris Andersonnal arról az ambiciózus tervről, amelyben a világ legnagyobb vállalatait szeretnék rábírni a környezetvédelmi forradalom támogatására. Céljuk, hogy rövid időn belül az összes műanyag termék újrahasznosított anyagból készüljön, ezzel is gátat szabva a szeméthegyek halmozódásának.

 

Kovács Máté

Ennek meg Mihaszna? Tovább
Te okosan használod a telefonodat? - 3+1 tipp a tudatos internethasználathoz

Te okosan használod a telefonodat? - 3+1 tipp a tudatos internethasználathoz

apple-applications-apps-cell-phone-607812.jpg

Manapság az okostelefon az életünk szerves részévé vált, szinte nem is tudunk nélküle létezni. Számos előnye van, megkönnyíti az életünket, hogy néhány kattintással majdnem mindent el tudunk intézni. Kapcsolattartás szempontjából sem utolsó, hiszen a különböző applikációknak köszönhetően közelebb tudhatjuk magunkhoz távoli rokonainkat, barátainkat. Ugyanakkor, ha nem vagyunk elég felelősségteljesek, használatával könnyen áteshetünk a ló túloldalára.

Már szinte ritkaságnak számít, ha valaki nem a telefonját bámulja az utcán, vagy egy tömegközlekedési eszközön utazva. A telefonfüggőség egyre elterjedtebb probléma, ami az egészségre is káros lehet.

te_okosan_hasznalod_a_telefondat_kep.jpgA közösségi média jó dolog, azonban, ha túl nagy figyelmet szentelünk neki, az könnyen személyes kapcsolataink rovására mehet. Hosszú távon a tanulmányainkra és a karrierünkre is negatív hatással lehet, hiszen a sok telefon nyomkodás rengeteg hasznos időt vesz el, valamint mivel a különböző platformokon folyamatosan új impulzusok érnek bennünket és a figyelmünk első sorban azokra összpontosul, a koncentráló képességünk is csökken. Sokan úgy vélik, hogy ki többet telefonozik, hajlamosabb a szorongó magatartásra, hiszen folyamatosan ismerőseink és barátaink visszajelzésére várunk, amit nem mindig kapunk meg azonnal, ugyanakkor ez még nem bizonyított tény. (forrás)

69529502_1114691168741588_8107291258474463232_n.jpg

A depresszió is egyre gyakoribb, főleg a fiatalok körében, akik nagy mértékben ki vannak téve a közösségi média és ez által az internetes zaklatás veszélyeinek. Olyan egészségügyi problémák is felmerülhetnek, mint az úgynevezett „telefonnyak”, amit a folyamatosan előre görnyedő testtartás okoz, a telefonunk bámulása közben. A készülékünkből sugárzó kék fény csökkenti az alváshoz szükséges melatonin hormon képződését (forrás), aminek következtében krónikus álmatlanság, és különböző alvászavarok alakulhatnak ki.

 

Néhány apró trükkel azonban megelőzhető a függővé válás, vagy ha már túl késő, a leszokásban is segítség lehet.

  1. Jelöljünk ki „telefon mentes zónákat”, olyan területeket, ahol nem használhatjuk a mobilunkat. Például egy baráti találkozó, egy családi összejövetel, vagy akár egy éttermi vacsora alkalmával legyen tilos a telefonozás. Koncentráljunk inkább a másik félre, az élményre, az ételre.
  2. A „telefon nyomkodás” helyett csináljuk valami más, hasznosabb dolgot, például keressünk egy hobbit, találkozzunk a barátainkkal, töltsük az időt a szabadban vagy egyéb kreatív elfoglaltsággal.
  3. Szabjuk meg magunknak, hogy mikor és mennyi időt tölthetünk telefonozással. Például felkelés után ne rögtön a készülékünk után nyúljunk – ezt nagyban megkönnyítheti egy ébresztőóra beszerzése – és már elalvás előtt egy órával se használjuk. Vagy ne vigyük magunkkal a fürdőbe, az étkezőbe, és tanulás közben se legyen előttünk, hiszen csak eltereli a figyelmünket a fontosabb dolgokról.

 

3+1. Csak praktikus, valóban szükséges alkalmazásokat tároljunk a mobilunkon, töröljük le a felesleges dolgokat. Ide tartoznak például a különféle játékok, illetve a közösségi médiás applikációktól is érdemes megszabadulni. Ha valóban szükségünk van rájuk, inkább a böngészőn keresztül jelentkezzünk be, így nem lesz akkora kísértés, és a tárhelyet se foglalják feleslegesen.

Tehát mint az élet sok más területén, itt is meg kell találnunk az arany középutat, használjuk okosan telefonunk!

címlap: pexels.com

mém: Roberto Mangosi, Pinterest

kép: udemy.com

 

Bokovics Nóra 

Te okosan használod a telefonodat? - 3+1 tipp a tudatos internethasználathoz Tovább
süti beállítások módosítása