Közgazdász Online


A TDK a magyar tudományos élet katalizátora - Interjú Michalkó Gáborral

A TDK a magyar tudományos élet katalizátora - Interjú Michalkó Gáborral

c-belso-023-min.jpg

Az egyik leghatásosabb és leggazdaságosabb módszer a tudományos utánpótlás nevelésben a Tudományos Diákköri Konferencia. A mozgalomban több generáció részt vett. Akik most konzulensek, egykor maguk is ifjú kutatóként kezdték pályafutásukat – Michalkó Gáborral beszélgettünk.

Írta: Weller P. Hanna 

A TDK sok esetben a doktori iskola előszobája. Ezt kihasználva szeretnék bevonzani a tudományos életbe a tehetséges hallgatókat, de sajnos sokan inkább dolgozni kezdenek vagy külföldre utaznak és ott végzik el a mesterszakot. „Jelenleg is keressük azokat a lehetőségeket, hogyan lehet átsegíteni a sikeres TDK-zókat, akár automatikusan az alapképzésből a mesterszakra, majd a doktori iskolába” – mondta Michalkó Gábor, a Gazdálkodástani Doktori Iskola vezetője

michalko1.jpgA doktori iskola valójában a tudományos utánpótlásnevelés színtere. „Felelősek vagyunk az akadémiai életpálya különböző grádicsain lévő kollégákért, és tudatosan menedzseljük a következő generációt, sokkal tudatosabban, mint ahogy minket menedzseltek” – hangúlyozta Michalkó Gábor. Kiemelt figyelmet fordítanak a fiatalokra annak érdekében, hogy ne alakuljon ki nagy rés az egymást követő generációk között. Michalkó Gábor szerint 10-15 év korkülönbség sok esetben megnehezíti az együttműködést és egészségtelen  szervezeti viszonyokat teremthet. Azonban a közös munka, a kutatásban való részvétel és az akadémiai előrehaladás lehetővé teszi, hogy a különböző generációk együtt fejlődjenek és műveljék a tudományt.

Michalkó Gábor nem ismer a TDK-nál jobb, olcsóbb, egyszerűbb tudományos műhelyt, amelynek közösségépítő és személyiségformáló hatása is van. A mozgalom előnyeit a 1990-es évek elején tapasztalta meg a Debreceni Egyetem történelem-földrajz szakos hallgatójaként. Többek között az országos versenyen elért sikerének köszönheti, hogy ma is a tudományos világban dolgozik. Szavai szerint napjaink életpálya-orientált világában sillabusz-szerűen leírható, hogy mi szükséges az előrejutáshoz. Az akadémiai pálya egyik legnagyobb értéke pedig a tudományos műhelyteremtés és közösségépítés, amely egyszerre valósul meg a TDK-ban.

„Sosem mérlegeltem semmit, sem időt, sem energiát, mindig a közös tudományos munkából fakadó öröm hajtott”

– emlékezett vissza Michalkó Gábor. Elmondta, hogy nagyon sokat tanul a hallgatóitól. Így történt ez közel egy évtizede is, amikor a turizmusban lévő kiterjesztett valóságot vizsgálta egy TDK mentoráltja. Bevallotta, hogy akkor még nem mozgott otthonosan a témában, a diák mindig két lépéssel előrébb járt nála. Azt viszont tudta, hogyan kell őt végigvezetni a kutatáson. Sikerrel jártak: Gábor tájékozottabb lett a témában, a hallgató pedig megnyerte az országos versenyt.

Hogy kiből lesz sikeres TDK-zó, rendkívül összetett kérdés. Michalkó Gábor szerint szükséges motiváció, kitartás, tehetség – amely magába foglalja a kreativitást, bátorságot, merészséget, a megszokott úttól való eltérést – továbbá jó írás- kommunikációs- és prezentációs készség, versenytűrés, illetve a tudományos közegben való otthonos mozgás. Nem minden hallgató helyezkedik el az akadémiai pályán, azonban ezek a készségek, illetve a tudományos igényesség végigkíséri az egész életüket.

Michalkó Gábor szerint a szerencsén is múlik, hogy valaki nyer-e vagy sem. Az viszont egyértelműen pozitív visszajelzés, amikor a hallgatónak - akár közösen a konzulensével - lehetősége nyílik publikálni a dolgozatát. „Az elismerésnek vannak még fokozatai, a következő lépcsőfok az, amikor a korábbi TDK-zóból PhD hallgató lesz, ha pedig a tanítvány is professzorrá válik, az a csúcsok csúcsa. Egy ilyen életpálya nem csak az oktatónak és a tanítványnak jelent sokat, fontos közvetlenül a mozgalomnak, közvetetten pedig a tudományos világnak” – részletezte Michalkó Gábor.

Az idei Tudományos Diákköri Konferenciával kapcsolatos információkért látogassatok el az egyetem honlapjára, és kövessétek a BCE TDK Facebook oldalát.

A TDK tevékenységét az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató - A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatta.

A TDK a magyar tudományos élet katalizátora - Interjú Michalkó Gáborral Tovább
Kötelező egyetemi feladatoktól a tehetséggondozásig - A sikeres Tudományos Diákköri Konferencia mentorság titka

Kötelező egyetemi feladatoktól a tehetséggondozásig - A sikeres Tudományos Diákköri Konferencia mentorság titka

c-051-min.jpg

Minél korábban elkezdjük az önmenedzselést és az önálló kutatómunkát az egyetemen, annál magabiztosabbak lehetünk a munkaerőpiacon és sikeresebbek a vállalati szektorban. A TDK-n próbára tehetjük magunkat, egy jó mentor pedig segít kihozni belőlünk a legjobbat - Badics Milán Csabával beszélgettet újságírónk a Corvinus TDK szervezőcsapatának tagjaként.

Írta: Weller P. Hanna

Általában két kérdéskör mellett teszik le a voksukat azok a hallgatók, akik a pénzügy szekcióban kívánnak dolgozatot nevezni a Tudományos Diákköri Konferencián. A diákok már az egyetemen is nagyon sok inputot kapnak a pénzügyi adatok elemzéséről, amely során főként olyan módszertani, programozási megoldások kerülnek előtérbe, amelyek segítségével az adott pénzügyi/közgazdasági kérdés mélyebben is vizsgálható.

A vállalati-pénzügyi kérdések általában más módon fogalmazódnak meg: itt az a fontos, hogy a tanulók vállalati szemmel vizsgálják a felvetett problémát.

Az egyetemi szervezett oktatáson túl érdemes minél hamarabb belekóstolni a tudományos világba - erre bátorítja a corvinusos hallgatókat Badics Milán Csaba, akinek egyetemi évei egyik legjobb tapasztalata volt az első TDK dolgozata, pedig sokáig csak a kötelező feladatokat végezte el. Milán életében akkor következett be a fordulópont, amikor mélyebben felkeltette a figyelmét egy beadandó dolgozat kérdésköre.

Szerencsés összecsengés volt, hogy egy multinacionális vállalat éppen akkor írt ki egy nagyon hasonló TDK dolgozat témakört, így nem kellett egyedül megbirkózni a problémával. Inspirálóan hatott rá a két külsős mentor, akikkel hétről-hétre tudott egyeztetni a kutatás során felmerülő problémákról. Úgy véli ennek köszönhető, hogy magas színvonalú elemzéstadott le. “Nagyon sokat profitáltam abból, hogy elmélyültem egy témában, és az egyetemi oktatók mellett a piaci szereplők szemüvegén keresztül is megvizsgálhattam azt a problémát” - emlékezett vissza Milán.

fotobm.jpg

Kép: Badics Milán Csaba; Fotó: Klisóczki Fanni

A sokféle egyetemi teendői közül a mentorálás a legkedvesebb számára, ezért ma már főként a tehetséggondozásra fókuszál. Korábban doktoranduszként, ma pedig már egyetemi oktatóként segít azoknak a diákoknak, akik a kötelező feladatokon túl többet szeretnének alkotni. Úgy véli, a dolgozathoz érdemes szakmailag tapasztalt és a témában a szakirodalmat ismerő, mentorálásban jártas konzulenst választani.

Milán szerint a corvinusos diákok nagyon jó önálló tanulási készséggel rendelkeznek, ezért a mentoroknak csak terelgetni kell a hallgatókat.

“Megtalálni a megfelelő szakirodalmat, megfogalmazni a helyes kutatási kérdéseket, a legfontosabb tudományos és szakmai kritikákat, elkészíteni egy részproblémát kifejtő elemzést - elsősorban ezekben kell segíteni a hallgatókat” - részletezte.

Fontos, hogy a dolgozat leírására és javítására is elegendő idő maradjon, mert az eredményesség a tanuló által előállított szakmai tartalom mellett a megfogalmazás módjától is függ.

Mindenképpen profitálnak a hallgatók abból, ha TDK-znak. A kutatás folyamata egyrészt nagyon hasonlít a vállalati projektek megvalósításához, ezért közben elsajátíthatnak olyan készségeket, amelyek előre viszik őket a munkaerőpiacon,  így hosszú távon sikeresebbé is válhatnak. Másrészt ezzel a hallgatók önmagukat is tesztelhetik. A tanév rendje központilag szabályozott, azonban a TDK során minden tanuló maga határozza meg a kereteket. Nagyon jó próba, hogyan birkóznak meg a korlátaikkal, a kutatás során előforduló problémákkal, és mennyire tűrik a monotonitást. A mélypontokon való átlendülésen az is segíthet, ha csatlakoznak a tehetséggondozó egyetemi csoportokhoz, mert a sorstársakkal együtt könnyebb megküzdeni a szembejövő kihívásokkal.

Az idei Tudományos Diákköri Konferenciával kapcsolatos információkért látogassatok el az egyetem honlapjára, és kövessétek a BCE TDK Facebook oldalát.

A TDK tevékenységét az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató - A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatta.

Kötelező egyetemi feladatoktól a tehetséggondozásig - A sikeres Tudományos Diákköri Konferencia mentorság titka Tovább
A tudományos karrier a szabadságról és a téma iránti szenvedélyről szól – Interjú a Corvinus Doktori Iskolák vezetőjével

A tudományos karrier a szabadságról és a téma iránti szenvedélyről szól – Interjú a Corvinus Doktori Iskolák vezetőjével

viragos-007-min.jpgMiről szól a tudományos pálya? Kinek ajánlott a doktori képzés, és mi lesz, ha valaki mégsem az egyetemi szférában szeretne elhelyezkedni? Kónya Istvánnal, a Corvinus Doktori Iskolák frissen kinevezett vezetőjével beszélgettünk.

Írta: Kovács Máté; Borítókép: Budapesti Corvinus Egyetem

„A kutatói lét nagy előnye, hogy az ember független és önálló. Saját maga dönti el, hogy mivel akar foglalkozni” – mondja Kónya István. Ezt viszont kitartóan, sok éven keresztül, gyakran azonnali visszajelzés nélkül kell csinálni.

„Annak való a kutatói pálya, akit önmagában motivál az, hogy érdekes kérdésekre válaszokat találjon. Nagyon fontos, hogy legyen egy belső motiváció. Ne azért legyen kutató, mert egyetemen akar dolgozni, hanem azért, mert alapvetően kíváncsi a világra” – mondja a doktori iskolák vezetője.

A kutatói tudományos munkát támogatja a doktori képzés is. Minden területen van egy tudásanyag, amit el kell sajátítani. Ezeknek egy részét ugyan már megtanulják a hallgatók korábban is, a legfrissebb tudományos eredményekkel és tudásanyaggal viszont inkább a doktori képzésen találkoznak.

Hogyan néz ki a képzés?

A doktori képzés két fő elemből áll, 2+2 éves rendszerben épül fel. A tanulási fázisban a hallgatók tanórákra járnak, valamint cikkeket olvasnak. Itt szerzik meg azokat a készségeket, melyek szükségesek az önálló kutatáshoz. A második fázisban önálló kutatási projektbe kezdenek, a képzés végét pedig a doktori disszertáció megírása és védése jelenti.

A doktorandusz hallgatók az egyetemi oktatásba is bekapcsolódnak. Ennek van egy kötelező része, amit a hallgatónak le kell tanítania a négy év során. Ha valaki szeret tanítani, akkor arra is van lehetőség, hogy ennél többet vállaljon, amiért honoráriumot is kaphatnak.

Az oktatási tevékenység azért is előnyös Kónya István szerint, mert itt a visszajelzés mindig azonnal érkezik. A kutatások során sokszor hónapokat, éveket kell várni egy-egy eredményre, az oktatás során viszont ez a megerősítés mindennapos.

A nemzetközi beágyazottság növelése a doktori képzésben is megjelenik. Minden doktori iskolának van arra kerete, hogy nemzetközi konferenciautazásokat finanszírozzon, ami a doktorandusz hallgatók előtt is nyitva áll. A témavezető szintén fontos kapcsolódási pont mind az egyetem, mind a tudományos élet felé, az ő nemzetközi kapcsolatrendszere pedig a PhD hallgató számára is előnyt jelent.

dsc_0874-scaled-min.jpg

Meg lehet élni a doktori képzés mellett?

A négy év elköteleződés mellett a megélhetést is mérlegelniük kell a hallgatóknak. Kónya István szerint „nem szerencsés dolgozni a doktori képzés mellett, mert az ember szétaprózódik, a képzés pedig egy egész embert kíván”.

Vannak azonban kivételek is. Az egyik az egyetemen belüli munkavállalás, például az oktatási tevékenység vagy a kutatási asszisztencia. Érdemes tehát bekapcsolódni például kutatócsoportok munkájába, ami a pénz mellett a szakmai fejlődést is segíti. A másik pedig egy olyan félállás, amit a hallgató külső kutatóintézetnél, de mindenképpen a szakterületéhez kapcsolódva végez.

Pénzügyi szempontból ugyan nem tudja felvenni a versenyt a munkaerőpiaccal a doktori képzés, de az elérhető ösztöndíjakkal és az egyetemen végzett további tevékenységekkel ma már egy doktorandusz hallgató számára is biztosítható a tisztes megélhetés. „Az állami és Corvinus ösztöndíj együtt már egy egész korrekt megélhetést biztosít, ehhez minden segítséget megadunk”.

A doktori képzésen elérhető ösztöndíjakról és megélhetésről írt korábbi cikkünk itt érhető el.

Mi történik a doktori fokozat megszerzése után?

A doktori képzés elvégzése után következik az adjunktus, a docens és az egyetemi tanár fokozat. Az egyetemi úton belül van egy plusz lépcsőfok, ez a habilitáció, melynek során átfogó értékelést ad az egyetemi közösség és a szakma a kutatóról. A tudományos vonal a Magyar Tudományos Akadémiához kapcsolódik, ahol az MTA doktori cím megszerzése a fő feladat.

Egy tudományos karrierút akkor is lehet teljes Kónya István szerint, ha a kutató nem járja végig a pályát. „Persze, ha jönnek a publikációk, akkor egy idő után az ember feljebb kerül, ilyen értelemben ez inkább egy utólagos elismerése a munkának” – mondja.

corvinus_image_2017-3871-scaled-min.jpg

Az angolszász világban némiképp laposabb a tudományos karrierút. A doktori fokozat (PhD) megszerzése után a kutató elhelyezkedik egy egyetemnél vagy egy kutatóintézetnél, ahol először a „tenure” fokozatot kell abszolválnia. „Bemegy az ember adjunktusként (assistant professor), és kap hat évet arra, hogy bizonyítson, kellő mennyiségben és minőségben publikáljon” – mondja Kónya István.

Hat év után az egyetem dönt arról, hogy továbbra is alkalmazza-e a kutatót. Ha igen, akkor előléptetik docenssé (associate professor), onnantól kezdve egy életen át törvényileg és informálisan is védett pozícióba kerül. Az utolsó lépésben válik egyetemi tanárrá (full professor), ami inkább presztízsben és fizetésben jelent többet az előző fokozathoz képest.

Mi lesz, ha mégsem nekem való ez a pálya?

A mesterszakos hallgatók egyik legnagyobb dilemmája, hogy megéri-e számukra a legalább négy év elköteleződés, amit a doktori képzés jelent. Kónya István szerint a válasz egyszerű: „akkor tudja meg a hallgató, hogy tetszik-e neki, ha kipróbálja”.

Szerinte a négy év valóban nem kevés, főleg fiatal felnőttkorban, amikor az ember sok mást is szeretne csinálni. Éppen ezért, ha semmilyen tudományos ambíciója nincs a hallgatónak, akkor nem érdemes ezt a pályát választania. Ha viszont bizonytalan a jelentkezésben, de van hozzá kedve, akkor érdemes kipróbálnia magát a pályán.

„Minden év végén üljön le magával és a témavezetőjével, és kérdezze meg: én tényleg akarom ezt csinálni? Csak azért nem érdemes folytatni, mert elkezdte valaki a pályát” – mondja Kónya István.

Vannak emellett alternatív pályalehetőségek is, ha valaki nem az egyetemi szférában képzeli el a jövőjét. Sokan mennek PhD-vel központi bankokhoz elemzői, kutatói pozícióba, egyre több helyen pedig elvárás a doktori fokozat. Más nemzetközi szervezetek, például az IMF, a Világbank, vagy más területen az ENSZ, az Európai Unió különböző intézményei szintén keresnek doktori fokozattal rendelkező munkatársakat, ahol a végzett szakemberek társadalmi és gazdasági szakpolitikákkal foglalkozhatnak.

A harmadik felvevőpiac a magánszféra, ahol alkalmazott kutatásokba, hatásvizsgálatokba kapcsolódhatnak be. Pénzügyi területen a tőzsdei cégek, pénzügyi elemzők keresnek doktori fokozattal rendelkező munkatársakat, számukra különösen fontosak a pénzügyi, statisztikai, matematikai készségek átfogó ismerete. Vagyis egy doktori fokozat nemcsak a tudományos pályára készít fel, hanem az állami és nemzetközi intézmények, valamint a magánszféra kihívásaira is.

A tudományos karrier a szabadságról és a téma iránti szenvedélyről szól – Interjú a Corvinus Doktori Iskolák vezetőjével Tovább
Követnek minket a biztonsági őrök és távkapcsolóval irányítanak? - Neuromarketing a valóságban

Követnek minket a biztonsági őrök és távkapcsolóval irányítanak? - Neuromarketing a valóságban

bret-kavanaugh-_af0_qah4k4-unsplash.jpegMit jelent a neuromarketing, hogyan működik, és miért tartottak tőle a kezdetekben olyan sokan? A Corvinuson indult az országban először ezzel a területtel foglalkozó kurzus - az interjúnk alanya Varga Ákos, a Marketing Intézet egyetemi docense, a Digitális Marketing kutatóközpont egyik alapítója, aki a tárgy oktatása mellett a terület kutatásával is foglalkozik.

Írta: Klisóczki Fanni; Borítókép: Unsplash (Bret Kavanaugh)

A neuromarketinget sok félreértés, előítélet övezi. Volt, aki nagy meggyőződéssel hitte, hogy a boltban követik a biztonsági őrök, és egy távkapcsolóval irányítják, aminek hatására elvesztette a tudatát, és csupa haszontalan dolog vásárlására bírták rá. Varga Ákos megerősítette, hogy ugyan ilyen direkt befolyásolás nem létezik, de a polcról levett termékeknél valóban érvényesül a marketing alapvető eszköztára. A figyelemfelkeltő színek, a csomagolás, az alapvető elhelyezés a polcokon mind befolyásolhatják vásárlási döntéseinket. 

A neuromarketing a döntéshozatal előtt kialakuló, döntéshozatalra ható tudat alatti tényezőket próbálja meg azonosítani, nem pedig a vásárlót akarja közvetlenül befolyásolni a bolt falain belül. Az persze már más kérdés, hogy az így nyert információkat később az üzletek felhasználhatják, amikor a marketingstratégia kidolgozására kerül sor.

Honnan indult a neuromarketing?

hal-gatewood-ogvqxgl7xo4-unsplash_1.jpg

Photo by Hal Gatewood on Unsplash

A piackutatók számára régóta ismeretes, hogy az emberek előszeretettel tüntetik fel magukat jobb színben az egyes megkérdezések során. Éppen emiatt, ha egy önbevalláson alapuló (pl. kérdőíves) kutatást csinálnak, annak az eredménye jó eséllyel torzítani fog. Ennek a tudatosan artikulált válaszokból eredő torzító hatásnak a kiküszöbölésére vonták be a kutatási eszközök körébe az orvosdiagnosztikai, biometriai eszközöket a kétezres évek elejétől. Ilyen például a szemkamera, vagy az fMRI, ami az agy ingerekre adott metabolikus reakcióit méri, illetve az EEG, ami az agy elektromos tevékenységét vizsgálja A kutatásokban tehát az alanyok különböző marketingingerekre adott tudatalatti reakcióit vizsgálják olyan eszközökkel, melyek valamilyen neurológiai jelzést tudnak mérni.

A hagyományos módszerekkel végzett piackutatás és a neuromarketing előrejelző eredményei között csupán néhány százalékos eltérés mutatkozik, ám ez adott esetben több millió dollárban mérhető különbséget is jelenthet. Mindezek ellenére Ákos mégis óvatosságra int:

“egyrészt, a neuromarketing nem egy csodaszer, és nem arra hivatott, hogy kiváltsa a tradicionális kutatási módszereket, például a fókuszcsoportot vagy a kérdőívet, hanem kiegészítő szerepet tölt be."

"A neuromarketing tehát nem egy varázsfegyver, ami megold minden problémát. Másrészt, maga a kifejezés egy nagyon szexi dolog. Vonzó a hirdetők és a fogyasztók számára is, viszont pont a különlegessége miatt a kezdetekkor rengeteg kontár is elkezdte kihasználni az újdonságerejét, ami borzasztó nagy blődségekhez vezetett.”

Blődségekből pedig, ahogy Ákos elmesélte, korábban sem volt hiány. James Vicary, egy piackutató az ötvenes évekből megpecsételte a tudatalattival történő reklámozást egy egész generáció számára. Elterjesztette, hogy a mozivásznon kicserélt egy-egy képkockát a büfé termékeit népszerűsíteni hivatott feliratokra, ezzel pedig olyan szinten befolyásolja a nézők tudatalattiját, hogy a bevétel rohamos növekedést mutatott. Ez a „kísérlet” annyira megijesztette az akkori világot, hogy szinte az atombombával egyenértékű félelem generálódott az emberekben.

Az, hogy valaki az elménkben tudatosan nem észlelhető dolgokkal akar valamit kezdeni, érthetően riasztó. A világ legtöbb országa beemelte a reklámtörvényébe azt a záradékot, hogy a tudatosan nem észlelhető reklám tiltott, amely kitétel a mai napig érvényben van. Annak ellenére is, hogy Vicary kísérletét azóta sem sikerült reprodukálni, sőt, néhány évvel később ő maga is beismerte, hogy hamis nyilatkozatot tett a szóban forgó képkockákról. Ám a baj addigra már megtörtént, és az emberek a mai napig rettegnek a tudatosan nem észlelhető reklámoktól.

Magyarországon a Corvinus az úttörő

Varga Ákos 2008 körül találkozott a területtel, akkor még PhD hallgatóként. A szakirodalomban erősödő trend volt a biometrikus eszközhasználaton alapuló publikáció, így futott bele a témába. Első primer neuromarketing kutatását az akkori Kaposvári Egyetemen végezte. Mivel a kórházzal szoros kapcsolatban állt az egyetem, így engedélyt kaptak arra, hogy csináljanak egy fMRI kutatást.

dsc_0120-min.jpg

Fotó: Varga Ákos

A kutatás során Ákosék hungarikumokat hasonlítottak össze nemzetközi ellentétpárjaikkal, és arra jutottak, hogy az ismertség befolyásolja az alanyok preferenciáját, így  érdemes lehet rátenni a boltban a hazai címkét az árukra.

Magyarországon úttörőként indult el a Budapesti Corvinus Egyetem Neuromarketing kurzusa 2019-ben. A hallgatók a félév során implicit asszociációs teszteket készítenek kutatási projektként, melyekhez hasonlókat bárki kipróbálhat a Harvard Egyetem Project Implicit oldalán. 

A kurzuson online teszteket állítanak össze, az eredményeket pedig hagyományos kérdőíves kutatásokkal vetik össze. Ezáltal a félév végére feltárják, hogy egy adott témában mi az, ami a tudatos véleményünk valamiről, és mi az, ami a tudatalattiból jön. Egyszerűbb diagnosztikai eszközökkel is találkozhatnak a hallgatók, mint például szemkamera, vagy bőr-galván válasz mérő eszköz (galvanic skin response, gsr). A kurzus népszerűsége azóta is töretlen, minden félév elején pillanatok alatt betelik, így aki szeretne jelentkezni, annak érdemes résen lennie.

És hogy a marketingesek vajon meddig vájkálhatnak majd a tudatalattinkban? Nem fogunk tudni ellenállni a marketing-ingereknek, mert tudat alatt fognak irányítani minket? Bár az évek során finomodtak az eszközök, gyorsultak, mobilabbá váltak, nagyobb a terhelhetőségük és magasabb a szoftverszintű támogatásuk is, mégis kár félni, hiszen a neuromarketing a már régóta ismert jelenségek, folyamatok megerősítésére, semmint az ártatlan fogyasztók befolyásolására használható:

nem a neuromarketing mondja azt, hogy élénk színeket kell használni a csomagoláson, de ezek a kutatások megerősítik, hogy ez a régóta használt gyakorlat valóban hatással van-e a gondolkodásunkra, vagy sem.

Követnek minket a biztonsági őrök és távkapcsolóval irányítanak? - Neuromarketing a valóságban Tovább
TDK-sztorik: A TDK az életpályán való eligazodás eszköze

TDK-sztorik: A TDK az életpályán való eligazodás eszköze

e-88-min.jpg

A sokadik TDK-dolgozata közben körvonalazódott, milyen munkakörben képzeli el magát. Öt dolgozattal nevezett a versenyre az elmúlt években, de önmaga megmérettetése még mindig a fontos. Heilmann Istvánnal beszélgetett újságírónk.

Írta: Weller P. Hanna; az eredeti cikk a Corvinus oldalán jelent meg március 11-én. 

Bár már az egyetem első évében részt vett tanulmányi versenyeken, a TDK-n csak másodévesként mérettette meg magát Heilmann István. Középiskolai OKTV-s dolgozatát fejlesztette tovább, azzal nevezett a Tudományos Diákköri Konferencia Gazdaságtörténeti szekciójába. Elsősorban a próbatétel motiválta, de az egyetemi ösztöndíjak és később a szakdolgozat miatt is hasznát vette. A Corvinuson alkalmazott közgazdaságtan alapszakra járt, amely alapvetően elemző szak, így ott kifejezetten előnyös volt, hogy belevágott a tudományos munkába.

Másodévesként egyszerűbb volt a középiskolai dolgozatát, mondhatni félkész munkát átdolgozni, mint nulláról kezdeni a kutatást. Megnyugtató önbizalmat adott neki az ismerős téma, annak ellenére is, hogy a végső dolgozat köszönőviszonyban sem volt az eredetivel, szinte teljesen átdolgozták.

heilmann_istvan_tdk_hi_3-768x1024.jpg

 

Mindegyik dolgozatát egyedül írta, sosem volt társszerzője. Nem állítja, hogy jobb önállóan dolgozni, de végül mindig így alakult. Mindezt figyelembe véve mégis sokat jelentett neki, hogy akár a konzulense, akár egy másik TDK-zó hallgatótársa mindig ott volt mellette a nehezebb időszakokban.

Könnyen talált mentort, az első dolgozat esetén ismerőseitől kért tanácsot. István a későbbiek során volt, hogy a témához választotta a konzulenst, pedig általában fordított stratégiát szoktak javasolni. A taktika a későbbiekben mindkét szakdolgozatánál bevált, nagyon jó témavezetőket talált és a dolgozatai is kiemelkedően sikerültek, olyannyira, hogy az alapszakossal OTDK-t nyert. „A jó konzulens vezeti a kezemet és segíti a közös munka közben az összhang kialakítását. Tovább lendít a nehezebb pontokon, vagy segít, ha megakadok” – emelte ki István.

“Alapszakon nagyobb szükség van gondoskodó típusú konzulensre, azonban mesterszakon – főleg akkor, ha elemző alapszakról érkezik a hallgató – többet jelent, ha az oktató rendszeresen és szakmai szemmel vizsgálja a hallgató munkáját. A legutóbbi TDK-dolgozatomnál például a legnagyobb alapossággal vette észre a konzulensem a lényegi hibákat. Az pedig, hogy minden héten fél órát találkoztunk online, teljes mértékig elég volt, hogy tovább haladjak és fel tudjak készülni a megmérettetésre. Ő nem gondoskodó típus volt, de nem is ezt vártam el tőle” – mesélte István a mentorairól.

István számára a legnagyobb leckét az jelentette, amikor a várakozásai ellenére nagyon rossz értékelést kapott az egyik zsűritagtól. Nehezen, de feldolgozta a kritikákat, és a következő évben pedig éppen azt a véleményt olvasta át többször, majd építette be és felhasználta azt. Nagyon sokat profitált a jobbító szándékból.

István szerint mindenképpen érdemes belevágni a TDK-írásba, mert a dolgozatírás közben körvonalazódhat az érdeklődési körünk, amely megkönnyítheti a későbbiekben a mesterszak- vagy munkahelyválasztást. „Engem is a TDK döbbentett rá, hogy elemző-kutató akarok lenni” – hangsúlyozta István. Az életpályán való eligazodás mellett pedig szintén fontos szempont, hogy anyagi juttatás is jár az eredményes versenyzőknek.

Neked is van egy jó kérdésed? Amennyiben jelentkezni szeretnél az idei Tudományos Diákköri Konferenciára, azt március 16-ig tudod megtenni. Bővebb információért és a szekciók listájáért látogass el az egyetem honlapjára és kövesd a BCE TDK Facebook oldalát. Ha pedig első kézből szeretnéd megkapni a legfrissebb információkat, úgy a Corvinus TDK Klub Facebook csoportjában a helyed!

A TDK tevékenységét az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató – A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatta.

TDK-sztorik: A TDK az életpályán való eligazodás eszköze Tovább
Hogyan hatnak a Railjet vonatok a turizmusra? - Két turizmushoz kapcsolódó TDK-szekció is indul a Corvinuson

Hogyan hatnak a Railjet vonatok a turizmusra? - Két turizmushoz kapcsolódó TDK-szekció is indul a Corvinuson

railjet.png

A turizmus és közlekedés szekció témakörei iránti nagy érdeklődésre tekintettel a Corvinus két releváns TDK szekciót hirdet. Jászberényi Melinda egyetemi docenssel, a Közlekedés és mobilitás szekció titkárával a lehetséges témakörökről és a kutatás szépségeiről beszélgettünk.

Írta: Klisóczki Fanni, Borítókép: Canva (Leonid Andronov)

A 2021/2022. évi Tudományos Diákköri Konferencia a nagy érdeklődésre való tekintettel idén nem egy, hanem két, részben turisztikai profilú szekciót is kínál a Corvinuson. A turizmus és kapcsoló kérdéskörei iránt érdeklődő motivált hallgatók a Turizmus szekció mellett a Közlekedés és mobilitás szekcióban is leadhatják dolgozataikat.

A Turizmus szekció, nevéből adódóan is vonzó lehet elsősorban azoknak, akik Turizmus és vendéglátás alapszakon tanulnak.  Ez a szekció magába foglalja a szállodaipar és vendéglátás területéhez kapcsolódó kutatásokat, a kulturális és fesztiválturisztikai témaköröket, de számos egyéb területet is, amely a szekció leírásában megtalálható.

ja_szbere_nyimelinda_foto.jpgA Közlekedés és mobilitás szekcióhoz közvetlen szak vagy szakirány nem kapcsolódik. Ehhez főleg a szabadon választható tantárgyak, vagy pedig az egyéni érdeklődés nyújthat támpontot. Jászberényi Melinda egyetemi docens és szekciótitkár arról beszélt, hogyan képzeljük el a lehetséges dolgozattémákat akkor, ha izgalmasnak találjuk a szekciót, de nem tudjuk merre induljunk.

Jászberényi Melinda (a képen) még egyetemista korában lépett a kutatói pályára, amelynek eredménye egy közlekedési munkaerőgazdálkodással foglalkozó nyertes TDK dolgozat lett. Lelkesedése ezután sem lankadt a téma iránt, a diplomamunkája és egyetemi doktori disszertációja is ebből született. Arra buzdítja a hallgatókat, hogy a választott témájukra portfólióként tekintsenek, amelyet folyamatosan bővítenek az évek során, ezáltal válhatnak egy-egy terület szakértőjévé. Melinda, korábbi Kiváló Mentor Díjasként - számos más konzulenshez és mentorhoz hasonlóan - igyekszik a sikeres hallgatókkal közösen publikálni is.

“A hallgatók számára a szakmai fejlődésük szempontjából jó lehetőség, amikor közösen veszünk részt különböző szakmai konferenciákon, így a TDK dolgozatukat a közös kutatásokkal kiegészítve szélesebb szakmai kör is megismerheti. Ezáltal lehetőségük van arra, hogy akár nemzetközi publikációkban is részt vegyenek.”

Na de mi lenne olyan terület, ami még teljesen kiaknázatlan? Mely téma az, amelyet  öröm lenne látni a TDK dolgozatok között? Melinda úgy véli, Magyarországon még új dolognak számítanak azok az éjszakai vonatok, amelyekkel az európai nagyvárosokat el lehet érni. "Nagyon kíváncsi lennék arra, hogy ezek elindítása hogyan hat majd a vasút és a légi közlekedés közötti versengésre, mert nyilvánvaló módon az előbbi az, ami környezeti szempontból sokkal fenntarthatóbb."

Ez lenne környezeti szempontból a támogatandó, ugyanakkor a low cost jegyek sokkal olcsóbbak. A repülés sokkal gyorsabb, mint a vasúti közlekedés. A kérdéskört viszont alaposan meg kell vizsgálni, mert az  eljutási időkben már nincs olyan nagy különbség, ha azt is hozzá számoljuk, hogy 2-3 órával előbb kell kimenni a reptérre, amely egyébként a városközponttól is messze van, szemben a vasúti pályaudvarokkal, amelyek általában a városközpontban találhatók.

Az interrail vasutaknál az ár, az eljutási idő és a biztonság dimenzióin belül vizsgálható a versenyképesség, és a jövőképesség a légitársaságokkal szemben.

Nemcsak az előbb említett témában lehet kutatni, ha valakit a turizmus világa, azon belül is a közlekedés és turizmus kapcsolata érdekel. Aktuális kérdés az önvezető járművek elterjedésének társadalmi hatása - legyen szó turisztikáról, morális, szociológiai vagy munkaerő gazdálkodási aspektusról, attól függően, hogy mi áll a legközelebb a hallgató érdeklődéséhez. A Balaton körüli közlekedés, és annak fenntartható fejlesztése is trendi téma lehet, hasonlóan a kerékpáros közlekedéshez és az aktív turizmushoz.

Nem meglepő módon az előző években a koronavírus turizmusra gyakorolt hatása eléggé sokat kutatott téma, mégis vannak olyan aspektusai, amelyek izgalmasak lehetnek továbbra is a turisztikai szekciók szempontjából. Ilyen például a járvány hatása a low cost légitársaságok árazási stratégiájára és marketingjére, illetve a digitális nomádok szokásainak változása a légi közlekedés tükrében. Bár a jelenlegi élethelyzetünk témái is nagyon motiválóak, érdemes kitekinteni a jövőbe, és a technológia, a digitalizáció, a közlekedéspszichológia, a folyami- és a tengerhajózás, valamint az overtourism jelensége is remek kutatási területté válhat.

Felkeltette az érdeklődésedet valamelyik téma? Amennyiben jelentkezni szeretnél az idei Tudományos Diákköri Konferenciára, azt március 10-ig tudod megtenni. Bővebb információért és a szekciók listájáért látogass el az egyetem honlapjára és kövesd a BCE TDK Facebook oldalát. Ha pedig első kézből szeretnéd megkapni a legfrissebb információkat, úgy a Corvinus TDK Klub Facebook csoportjában a helyed!

A TDK tevékenységét az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató - A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatta.

Hogyan hatnak a Railjet vonatok a turizmusra? - Két turizmushoz kapcsolódó TDK-szekció is indul a Corvinuson Tovább
TDK-s sztorik: A közös kutatás pótolhatatlan élmény

TDK-s sztorik: A közös kutatás pótolhatatlan élmény

viragos-007-min.jpg

Csillogó szemmel meséli élményeit, mondhatni beszippantotta a TDK világa. Idén végez a Corvinus gazdaságelemző osztatlan képzésén, így ez az utolsó év, amikor indulhat a versenyen. Ebben az évben is nevezi szakdolgozatát, ráadásul nem egy, hanem rögtön négy dolgozatot fog leadni - Jákó Fannival beszélgettünk.

Írta: Weller P. Hanna, Borítókép: Budapesti Corvinus Egyetem

Oktatói javasolták neki, hogy úgymond „futtassa” meg az alapszakos szakdolgozatát a TDK-n. Ugyanebben az évben csatlakozott a Fiatal Autonóm Közgazdászok Társasága Szakkollégiumhoz, ezek összessége elegendő motivációt adott neki, hogy ne csak akkor, hanem a következő három évben induljon a versenyen. Negyedik alkalommal már nem kötötte sem a szakdolgozat, sem a szakkollégiumi követelmények, vitte tovább a lendület és a közös kutatás vágya – így indult Jákó Fanni és a Tudományos Diákköri Konferencia közös története.

Mindhárom TDK dolgozatát más-más társszerzővel írta, a legnagyobb értéknek a velük kialakított kapcsolatot és a közös kutatás örömét tartja. Mindenkivel más légkörben és eltérő stílusban zajlott a munka, ebből nagyon sokat tanult Fanni. „Megéri társszerzővel végezni a kutatást, mert a kisebb megakadásokon is könnyebben átlendülünk. Vannak olyan jelentősebb pontok, ahol tényleg szükség van a konzulens segítségére, de sok esetben az is megoldja a problémát, ha a szerzők egyeztetnek” – mesélte Fanni. Előny az is, hogy egy másik személy más szemlélettel áll hozzá ugyanahhoz a kérdéskörhöz, mert a különböző nézőpontok gazdagítják a kutatás szinte valamennyi területét.

jako_fanni-1024x768.jpeg

Fotó: Jákó Fanni

Elmélyülni és adatokkal dolgozni – Fannit leginkább ezek a tevékenységek vonzzák a TDK-ban. A gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés elsősorban elméleti szak, ezért Fanni a verseny közben sajátított el egy olyan gondolkodásmódot, amely segítségével ma már nyitottabban szemléli a világban zajló eseményeket és a gazdasági folyamatokat. A TDK-nak köszönheti azt is, hogy nem ijed meg a nagyobb projektektől és az elemzésektől sem, minden alkalommal egyre könnyebben birkózik meg a kihívásokkal.

„Az első dolgozatnál még azon is elbizonytalanodtam, hogy milyen írásjeleket használjak, aztán rájöttem, hogy erre a folyamatra időt kell szánni, kitartani és nem szabad feladni. A kezdeti zökkenők után, amikor megszületnek az első eredmények, sorra érnek a pozitív élmények, azokból lehet lendületet meríteni” – hangsúlyozta Fanni.

Nagyon nagy segítséget jelentett neki, hogy az első pillanattól fogva volt segítsége, ezért azt javasolja, hogy elakadás esetén merjünk támogatást kérni. Egy társszerzővel nem csak gördülékenyebb lesz a munka, de tartalmasabb lesz az élmény is.

A koronavírus-járvány miatt online szervezték meg a Tudományos Diákköri Konferenciát az utóbbi két évben. Fanni mindegyik alkalommal gép előtt ülve prezentált és ott hallgatta meg az eredményhirdetést is, egyik alkalommal társával, másik alkalommal nélküle. Mindkét helyzet rendkívüli volt, az izgatottság mellett negatív érzések is kavarogtak benne. Végül mindhárom pályamunkával első helyezést értek el. Ez a sikerélmény teljesen kizökkentette a karantén időszakának monotonitásából, és nagyon reménykedik benne, hogy idén végre megtapasztalhatja a jelenléti verseny és a közös ünneplés örömét személyesen is.

Neked is van egy jó kérdésed? Amennyiben jelentkezni szeretnél az idei Tudományos Diákköri Konferenciára, azt március 10-ig tudod megtenni. Bővebb információért és a szekciók listájáért látogass el az egyetem honlapjára és kövesd a Corvinus TDK Facebookoldalát. Ha pedig első kézből szeretnéd megkapni a legfrissebb információkat, úgy a Corvinus TDK Klub Facebook-csoportjában a helyed!

A TDK tevékenységét az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató – A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatta.

TDK-s sztorik: A közös kutatás pótolhatatlan élmény Tovább
Így indul egy tudományos karrier a Corvinuson – Inspiráló történetek a TDK-ról

Így indul egy tudományos karrier a Corvinuson – Inspiráló történetek a TDK-ról

tdk-borito.png

Hogyan kapcsolódhat be egy hallgató az egyetemi tudományos életbe? Mitől lesz sikeres és társadalmilag is hasznos egy TDK-dolgozat? Cikkünkben TDK és OTDK-győztes hallgatókkal készült interjúinkból válogattunk inspiráló gondolatokat az idei versenyszezon előtt.

Írta: Kovács Máté; Borítókép: Pixabay

Zöldebb divatipar, fenntarthatóbb nagy hazai fesztiválok, összefüggés az infláció és a bérnövekedés között: csak néhány példa arra, milyen témákkal foglalkozhat egy hallgató a TDK-dolgozatában. 

A versenyen való indulás a társadalmilag fontos témák kutatása mellett a tudományos karrier első lépcsője is lehet. A Tudományos Diákköri Konferencián induló hallgatók saját kutatást végeznek és dolgozatot írnak, melyre folyamatos visszajelzéseket kapnak konzulensüktől és bírálóiktól.

Az idei TDK versenyfelhívása itt érhető el.

„A TDK elsősorban egy intenzív, kreatív és innovatív, alkotó folyamat, melynek során a tudományos gondolkodás egyéni és csoportos szinten is fejlődik” – mondta Dr. Mitev Ariel, az Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács elnöke egy, a Corvinus honlapján megjelent interjúban.

A szakmai fejlődés mellett gyakorlati előnye is van az indulásnak, a TDK-dolgozat később jó alapot adhat a szakdolgozatnak is. A győztesek emellett az Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK) is indulhatnak, ahol a tudományos életben nagy presztízsű díjakban és elismerésekben részesülhetnek.

ossz_1_1_1.jpg

A Corvinus eredményei a 35. OTDK-n 2021 tavaszán.

Akinek pedig megtetszik a kutatói életút, kutatói ösztöndíjakra is pályázhat. A TDK tehát jó alapot adhat egy későbbi szakdolgozathoz, a tudományos karrier és a doktori képzés szempontjából pedig az első lépcsőt jelentheti.

Hogyan lesz egy jó témából TDK- és OTDK-győztes dolgozat?

A kutatási téma gyakran egy társadalmilag releváns problémából bontakozik ki. Edőcsény Klára például a fenntartható üzleti modelleket vizsgálta a magyar a divatszektorban, és arra kereste a választ, hogy milyen üzleti modell segítségével építhető be a fenntarthatóság a divatipari vállalatok üzleti modelljébe.

A dolgozattal Klára első lett a TDK-n és második az OTDK-n, valamint az egyetemi Best Paper díjat is elnyerte. A témában később szakcikk jelent meg Klárától és témavezetőjétől, dr. Harangozó Gábortól “Fenntartható üzleti gyakorlatok a divatiparban” címmel, ami jó példa arra, hogyan indíthat el egy hallgatót a tudományos karrier felé egy TDK-dolgozat.

„Márciusban interjúztam a Sziget fenntarthatósági menedzserével” 

– ezt már Czillahó Krisztina mondta korábbi interjúnkban, aki a nagy hazai fesztiválok fenntarthatóságát vizsgálta. Kutatásával a 2021-es OTDK Közgazdaságtudományi Szekciójában a Turizmus-vendéglátás-sport tagozatban első helyezést ért el.

Krisztina a dolgozatát később szakdolgozattá is kiegészítette, mellyel 2020 decemberében végzett Turizmus és vendéglátás szakon. A szakdolgozatát később az interjúalanyoknak is elküldte, akik azt a Sziget fesztivál szervezésekor is felhasználták. A dolgozat tehát a hétköznapi életre is hatással lehet.

A hallgatók a fenntarthatóságon túl más, hétköznapi életben releváns témákat is feldolgoznak. Az inflációról például sokat cikkeznek, Zanaty Krisztina pedig épp ezt a területet vizsgálta dolgozatában. “A bérnövekedés és az infláció közötti kapcsolat erősségét strukturális VAR-modellel becsültem. A felhasznált adatbázisom a modellbe vett változók 1996 és 2019 közötti adatait tartalmazta” – mondta korábbi interjúnkban.

tdk-naptar_2022.png

Az idei TDK menete a Corvinuson. Grafika: Kovács Máté

Hogyan válasszunk konzulenst?

A sikeres TDK-dolgozatban persze a konzulenseknek is nagy szerepe van. Maró Zalán először csak egy alapszakos diplomát szeretett volna, most azonban négy TDK dolgozattal és több díjjal a háta mögött már egy PhD-képzést csinál a Corvinus Egyetemen. Zalán interjúnkban konzulensének, Török Áronnak a szerepét is kiemelte: „Áron és a tanári kar segítségével mindkét esetben a legfrissebb adatokhoz férhettem hozzá. Sok esetben hallgatóként ezek az adatbázisok nem elérhetőek számunkra, így nagy segítség volt, hogy releváns és friss információkkal tudtam dolgozni”.

Egy másik corvinusos történetben egy olyan oktató-hallgató párosról számoltunk be, akik közösen egy OTDK-győztes dolgozattal, két Best Paper TDK és egy Hallgatói Tudományos Kiválósági díjjal büszkélkedhetnek. „Keszey Tamarát és Szücs Zolit az élet teljesen véletlenül sodorta egymás mellé. Zoli elsőévesként jelentkezett a Corvinus Marketing Tanszékhez demonstrátornak, ahol Tamara lett a mentora – és öt éven keresztül az is maradt” – áll korábbi írásunkban.

„Ne felejtsük el, hogy mind a konzulens, mind a hallgató mögött hús-vér emberek állnak, érzésekkel és saját személyiséggel” 

– mondta akkor Keszey Tamara, aki időközben a Corvinus kutatási rektorhelyettese lett. A konzulens tehát mentorként segít az úton, ami nem kizárólag a TDK-ra lehet hatással. Később a szakdolgozatnál, vagy akár a tudományos pályán való elindulásban is segítheti a hallgatót.

A TDK tevékenységét az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató - A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatta.

Így indul egy tudományos karrier a Corvinuson – Inspiráló történetek a TDK-ról Tovább
„Nem várható el tőlünk, hogy állandóan hazugságra gyanakodjunk” – Dr. Aczél Petra a deepfake-ről

„Nem várható el tőlünk, hogy állandóan hazugságra gyanakodjunk” – Dr. Aczél Petra a deepfake-ről

thisisengineering-raeng-8hgmg03spf4-unsplash-min.jpg

A deepfake áldás vagy inkább átok? Mennyire része a mindennapjainknak, és hogyan alakíthatja át a közéletet és az oktatást? Prof. dr. Aczél Petra egyetemi tanárt, média- és kommunikációkutatót a közelgő deepfake konferencia apropóján ezekről kérdeztük.

Írta: Taxner Tünde / Borítókép: ThisisEngineering RAEng, Unsplash

Amikor először pillantottuk meg Obamát, ahogy valaki más szavait mondja a saját arcával és a saját hangján egy viszonylag valósághű videófelvételen, az egész világ megdöbbent. „Ezek a tartalmak nagyon izgalmasak, fantasztikusak. Körülbelül úgy ülünk előtte, mint a középkori vásárokban a különleges, szörnyszerű állatok bemutatóján. Azt érzem, hogy még spektákulum az egész: csodálkozunk, és megrettenünk, hogy a világ szörnyű, és minden csak hazugság” - magyarázza a deepfake-tartalmakra adott első reakciónkat prof. dr. Aczél Petra, a Corvinus Egyetem kutatója.

A deepfake mesterséges intelligencia által fejlesztett vizuális tartalmat, főleg videót jelent. A „deep learning” (mély tanulás) és a „fake” (valótlan, hamis) szavak összevonásából ered. A mesterséges intelligencia segítségével több személy adatait, viselkedését lehet egybeolvasztani valamilyen cél érdekében, és ebből egy hitelesnek tűnő új tartalmat létrehozni.

aczel_petra.jpg

A képen prof. dr. Aczél Petra. Forrás: Budapesti Corvinus Egyetem

A deepfake egyelőre még nem képezi szervesen a mindennapjaink részét, bár  egyszerűbb mesterséges intelligencia már a képszerkesztő szoftverekben is előfordul, és vannak olyan tartalmak és a deepfake-hez kapcsolódó botrányok, amelyek széleskörben elterjedtek.

„Azt gondolom, hogy a deepfake terjedése hasonlít a virtuális valóság helyzetéhez. Közel tíz éve azt mondjuk, hogy a következő év már biztosan a VR áttörésének éve lesz, de ez még mindig nem jött el.” A kutató a deepfake elterjedését ahhoz köti, hogy egy jelentős globális vállalatnak érdekében álljon befektetni a technológiába. Ez a pillanat azonban még nem jött el, ezért a deepfake előnyeivel és veszélyeivel kapcsolatos bizonytalanság sokáig velünk lesz.

A tudományos kutatásban már Magyarországon is megjelentek a deepfake-kel kapcsolatos dilemmák. A Corvinus CGI–Deepfake kutatócsoportja „Mesterséges arcok, valódi személyiségek” néven konferenciát szervez, amire 2022. február 28-ig várják a jelentkezőket. Részletek ezen a linken találhatók.

Minden hazugság lesz?

„A deepfake kitettséget sugall. Azt gondoljuk, hogy afelé megyünk, hogy semmi sem lesz igaz, amit látunk”

- mondja Aczél Petra. Ennek oka egy univerzális emberi tulajdonságunkban rejlik: a képekkel rendkívül könnyen megtéveszthetők vagyunk, mert azt hisszük, hogy amit ábrázolnak, az tényleg létezik. „Ami a képen megvalósul, arról azt hisszük, hogy a valóság egy darabja. Minél profibban megvalósított, annál jobban elhisszük. Tehát odáig kell visszamennünk, hogy ne higgyük, hogy minden kép ábrázol valamit.”

Vagyis ezt az általános emberi hiedelmet kell mindig megkérdőjeleznünk magunkban, ami komoly kihívás. Mégis meg kell találnunk az egyensúlyt a mindennapokban: „nem várható el tőlünk, hogy állandóan hazugságra gyanakodjunk”

alex-kotliarskyi-ourqhrte2im-unsplash.jpg

Fotó: Alex Kotliarskyi, Unsplash

A deepfake-től azért is tartunk, mert a jövővel kapcsolatos előrejelzéseink gyakran zajosak, nem egyértelműek, ami erősen befolyásolja a stressz-szintünket is. Ezért sokszor figyelmen kívül hagyjuk azt a tényt, hogy eddig is velünk voltak a hamis, manipulált ábrázolások. „Például nézzük a művészetben: hány olyan uralkodói portrét látunk, amiből semmi nem volt igaz? XIV. Lajosnak van egy ismert esete, hogy ellátogatott a francia Akadémiára, ami akkor még nem is volt kész, amikor a róla szóló metszetet kiadták.”

A kutató szerint tehát önmagában a deepfake technológia használata, ahogy a 17. században az udvari festészet, nem lehet probléma. Akkor kezdődnek a gondok, ha nem etikusan, hanem például hatalomszerzésre vagy a tömegek manipulációjára használjuk.

„Az etikusság alapja a szándék”

– mondja a professzor, és akkor etikus, vagy legalábbis hiteles valami, ha nyíltan elmondja magáról, hogyan készült. Ahogy az élelmiszeripariban is eljött az a pont, amikor társadalmi nyomásra az szabályozók rákényszerítették a vállalatokat arra, hogy feltűntessék az ételek összetevőit, mesterséges és természetes adalékait a csomagoláson, úgy a deepfake esetében is ezt lehetne tenni.

Annak ellenére, hogy a szabályozók helyiek, és a tartalmak globálisak, a digitális térben is létrejöttek már hasonló szabályozások. Gondoljunk csak arra, hogy az influenszereknek már fel kell tüntetniük, hogy milyen és mennyi szponzorációt, reklámot tartalmaznak a posztjaik. „A deepfake-nél az is nagy kérdés, hogyan fogjuk megnevezni az összetevőket. Ennyi celeb van a videóban, ennyi anyukámból és ennyi belőlem?” – teszi fel a kérdést Aczél Petra.

A gazdasági érdekeket az etikussággal kapcsolatban sem lehet figyelmen kívül hagyni. „Nem várható el pusztán társadalmi nyomásra, hogy ne legyen rejtett deepfake” – véli a kutató. A magyar alapítású Colossyan nevű startup például eredetileg a deepfake felismerésére kezdett el technológiát fejleszteni, de mivel ez nem bizonyult megtérülő üzletnek, profilt váltottak, és már megrendelésre, etikus felhasználásra gyártanak deepfake videókat. „Az a szomorú valóság, hogy az utóbbit jobban megfizetik, mint az előbbit” – mondja Aczél Petra.

philipp-katzenberger-iijruoerocq-unsplash.jpg

Fotó: Philipp Katzenberger, Unsplash

Megelevenedik Hugonnai Vilma

Az etikus deepfake-ben számos lehetőség rejlik: lehet oktatási, kutatási célra, vagy akár szolgáltatások bővítésére használni. „A deepfake önmagában egy modellálási lehetőség is”, vagyis van tanító, előrejelző, vizualizáló funkciója, és közben alternatívákat is képes megmutatni nekünk. Például egy reklámfilm készítői meg tudnák mutatni az ügyfelüknek, hogy mélyebb hangon és másik arccal hogyan hangozna el a szövegük, az ügyfél egyszerűen megnézhetne több lehetőséget is.

Az oktatásban lehetőség nyílhat például múltbéli személyek felelevenítésére. „Teljes egészében láthatnám, ahogy Hugonnai Vilma mozog, beszél, előadást tart, gyógyít – milyen csodálatos lenne így tanulni a történelem szereplőiről” – mondja a professzor. Az ilyen etikus tartalmak azonban amellett, hogy nagy adatkockázattal rendelkeznek, hatnak a képzelőerőnkre is. „Mindenkinek van egy belső képe a malacról, hogy az kövér vagy sovány, rózsaszín vagy szürke. Abban a pillanatban, ahogy megjelenik előttünk, már nem csak a miénk a kép” – magyarázza a kutató azt a folyamatot, ahogyan a vizuális tartalmakkal készen kapunk elképzeléseket.

„Áterőltetnek minket globális szintű vizuális váltásokon – ebben sokszor elvész a mi egyedi fantáziánk és vizualizációs képességünk."

A deepfake elterjedésével tehát az egyéni képzelőerőnk még jobban csorbát szenvedhet. Azt a tendenciát is látjuk, hogy egyre jobban vágyunk a lelassulásra, a letisztultságra. Gondoljunk csak arra, hogy a bakelitlemez-hallgatás és az analóg fotózás reneszánszát éljük. A kutató szerint fárasztó tud lenni a nagyon ingergazdag technológiai környezet: „a deepfake akár rábírhat minket arra is, hogy a saját böjtjét megtartsuk”.

Hasonlóan tartózkodó egyelőre a politikai szereplők hozzáállása is a deepfake-hez. A kutató szerint a technológia még nem játszik meghatározó szerepet a közéletben, főleg nem a magyar politikai folyamatokban, aktuális kampányokban. „Erről a technológiáról mindenki tud, a politikusok, a pártok is. Akár használhatnák is, de van egy kölcsönös ellenérdekeltség, mert abban a pillanatban, hogy valaki elkezdi, a másik is elkezdi. Ez a technológia kölcsönös gyanakváson alapuló kontrollja. Aki elszabadítja a szellemet a palackból, magára nézve is veszélyforrást teremt” – véli a kutató. Vagyis szerinte a politikai szereplőknek egyelőre  nem áll érdekében a deepfake használata, mert még kevésbé befolyásolhatnák egymást, és ezzel például a választások kimenetelét.

„Nem várható el tőlünk, hogy állandóan hazugságra gyanakodjunk” – Dr. Aczél Petra a deepfake-ről Tovább
Hogyan legóznak a gépek? – Gépi tanulás a LEGO üzleti folyamataiban

Hogyan legóznak a gépek? – Gépi tanulás a LEGO üzleti folyamataiban

1372425956_1.jpg

Mi a kapcsolat a LEGO Ninjago, Nyíregyháza és a gépi tanulás között? A Corvinus Kutatási Héten az egyetem munkatársai megoldották a rejtélyt. Összefoglaltuk, hogyan működik egy adattudománnyal foglalkozó gyakorlati projekt a Corvinuson.

Írta: Szabó Judit /  Képek: Reddit, Igloodoors, Tensi Holiday

Babaház, csillagromboló, távirányítású autó, roxforti kastély, repülőgép – hogy mi a közös a felsoroltakban? Mind megépíthető LEGO-ból. A vállalat azonban nemcsak a polcokra készít újdonságokat, hanem a gyártási folyamataiban is törekszik az innovációra – újabban a gépi tanulásra és a Corvinus Egyetemre is támaszkodva ebben. Az egyetem munkatársait másfél éve kérte fel a dán vállalat magyarországi egysége, hogy adatelemzési szakértelemmel segítsék a gyártás átállási idejét és a selejtarány minimalizálását. 

A kutatás a Corvinus Matematika és Statisztikai Modellezés, valamint az Informatikai Intézetének együttműködésében folyik. A Corvinus Kutatási Héten előadott Kovács Tibor, az Informatika Intézet egyetemi adjunktusa, Kovács László, PhD hallgató és Vakhal Péter, a Kopint-Tárki Zrt. kutatója.

Kockából figura, minél gyorsabban

A gyárakban a gépek átállása, átállítása időveszteség, ami komoly pénzügyi vonzattal bír. Főleg egy olyan kaliberű telephelyen, mint amilyen a kutatásban is vizsgált nyíregyházi LEGO gyár: a 900 gép 15 másodpercenként készít el 26 LEGO-elemet. Éppen ezért elengedhetetlen a LEGO számára, hogy az építőkockák, figurák és más LEGO-elemek közötti váltás a lehető leggyorsabban megtörténjen. 

legolanddania.jpg“Vajon mennyi az az elveszített idő, amit már nem tudunk behozni?” – tette fel a kérdést előadásában Kovács Tibor. Az Overall Equipment Effectiveness (OEE, a gépek hatékonysági mutatója) pont erre ad választ: ha a gyártáshoz rendelkezésre álló maximális időből levonjuk a berendezés hibájából fakadó, a gép beragadásából vagy lelassulásából és a hibás végtermékből eredő veszteséget, akkor megkapjuk, hogy a ténylegesen legyártott (jó) termék mennyisége hogyan viszonyul az ideális körülmények között legyártható termék mennyiségéhez.  

A kutatók három átállási okot különböztettek meg: amikor a fröccsöntőben cserélni kell a színt, a formát, vagy mindkettőt egyszerre. Logikusan az utolsó eredményezi a legnagyobb állási időt. A  Corvinus kutatói a LEGO-tól kapott hosszú idősoros adattáblát 11 órás időablakokra osztották fel, szétválasztva az átállási és a normál üzemmenetet. Ezzel a módszerrel kezelhetővé vált az ember által keltett zavar, és szűrhetővé váltak az adatrögzítési duplikációk.

Modellezés és gépi tanulás 

Az átállási időt gépi tanulásos formában modellezik. “Arra vagyunk nagyon kíváncsiak, hogy mit kapunk, ha a a magas szintű összefüggéseket és az OEE mérőszámokat összedolgozzuk” – fogalmazta meg a csapat célját a kutató.

“Kihívásból már a munka elején sem volt hiány: az adatok az anyavállalat nyelvén elérhetők, így hamar megtanultam például, hogy a “farve” a “szín” dán megfelelője” – mesélte mosolyogva Kovács László.

A Corvinus kutatóiban már a gyárlátogatás során is felmerültek ötletek az átállási időt befolyásoló tényezőkről. Számításaikkal is alátámasztották például azt a megérzést, hogy bizonyos színkombinációk közötti váltás (sötét színről világosra vagy pirosról fehérre) átlagosan hosszabb átállási időt eredményez. Bár ez logikus következtetésnek tűnik, mégis fontos eredmény: a felügyelt tanuláson alapuló modellel pontosabb tervezés és nagyobb hatékonyság érhető el ezen a területen.

adattudomany.png

Az adattudomány működése.

A kutatók külön megvizsgálták azt is, hogyan alakul a modellek teljesítménye, ha a tanító minta és a tesztadatok outlier (magasan kiugró) adatokat is tartalmaznak, és hogyan alakul ezek nélkül (a normál működés alatt). Az eredmény: a normál működést tudta a legnagyobb százalékban előre jelezni a modell. A továbbfejlesztések eredményeképp végül sikerült egy outliereket is jól kezelő változatot leprogramozniuk, így már a valós, teljes adatsoron is megbízhatóan jelezte előre a modell az átállási időket. E modell legfontosabb változói: 

  • munkatapasztalat, tehát aki az átállást végzi, ő hány éve dolgozik a LEGO-nál
  • a gép helye
  • adott hónap
  • szín és szerszámcsere, tehát milyen elemre cserélnek

Az egyik legérdekesebb összefüggés a munkatapasztalathoz köthető. Amennyiben az adott munkavállaló gyakori előfordulású műanyaggal dolgozik, akkor a LEGO-nál eltöltött évek növekedésével csökken az átálláshoz szükséges idő. Azonban ha ritka műanyagról van szó, akkor nincs olyan nagy hatása a munkatapasztalatnak.

A selejtarány statisztikai elemzése

A gyártás folyamán természetes módon keletkeznek selejtek, de a vállalatban eddig nem foglalkoztak részletesebben vele. “Az elmúlt időszakban viszont érzésre megemelkedett a selejtarány a termelésben” – vezette be előadását Vakhal Péter. 

A LEGO a klasszikus selejtelemzési modellektől eltérően nem darabban, hanem kilogrammban méri a rossz minőségű árut. A kutató a nyíregyházi gyáregység adatait vizsgálva hamar problémába ütközött: “a selejtet nem igazán lehet összekapcsolni olyan széleskörű adatbázissal, mint a kollégáknál, hanem csak gépekhez tudjuk hozzárendelni.”

Ennek ellenére az adatsoron észrevehetőek voltak olyan időszakok, amikor a selejtarány felugrott 100 százalékra: tehát minden egyes dekagramm, ami aznap lejött a 900 gépről, selejt volt. Mindez egymáshoz közel álló napokon következett be, amit a kutató nem tartott véletlennek. Mint kiderült, ezek az általános karbantartás napjai voltak, amikor ugyan dolgoznak a gépek, van anyagfogyás, de semmi nem kerül át a késztermékek közé.

A selejtminimalizálással kapcsolatos kutatás még csak fél éve indult, viszont sok izgalmat rejthet a jövőben. Az adattudománnyal való ismerkedéshez remek alapozó kurzusokat és Youtube-csatornákat, az elmélyüléshez és naprakész információkhoz pedig izgalmas podcastokat és egy bevezetés előtt álló új szakot is ajánlunk. 

 

Hogyan legóznak a gépek? – Gépi tanulás a LEGO üzleti folyamataiban Tovább
Ki fogja tervezni a jövő okosvárosait? - A regionális tudomány hazai seregszemléje a Corvinuson

Ki fogja tervezni a jövő okosvárosait? - A regionális tudomány hazai seregszemléje a Corvinuson

borito_14.jpgHogyan jelenik meg a fenntartható fejlődés és a területi egyenlőtlenségek kutatása a gazdasági fókuszú felsőoktatásban? Dr. Gál Zoltánnal és Dr. Salamin Gézával a regionális és környezeti gazdaságtanról és a Magyar Regionális Tudományi Társaság éves konferenciájáról beszélgettünk.

2022. 01. 21. Írta: Engelbrecht Azurea / Fotók: Mudra Zoltán

Mi a közös a Covid miatt átalakuló kiskereskedelemben és az okosvárosokban? Mindkét téma a területfejlesztéshez kapcsolódik, így a közel százötven előadás között ezekről is hallhattak az érdeklődők a Magyar Regionális Tudományi Társaság tizenkilencedik vándorgyűlésén, melyet a Corvinuson rendeztek meg. Dr. Gál Zoltánnal, az MRTT elnökével, a Pécsi Tudományegyetem tanárával és Dr. Salamin Gézával, a Corvinus Nemzetközi, Politikai és Regionális Tanulmányok Intézetének és a Gazdaságföldrajz, Geoökonómia és Fenntartható Fejlődés Tanszékének vezetőjével beszélgettünk a konferenciáról, a regionális tudományokról és a témaköhöz szorosan kapcsolódó tanszék történetéről.

salamin_gal_takats.jpg

A képen balról jobbra: Dr. Salamin Géza, Dr. Gál Zoltán és Dr. Takáts Előd

Miről szólt a konferencia?

A legutóbbi vándorgyűlés középpontjában a területi egyenlőtlenségek álltak. “Külön szekció szólt a koronavírusról, mert a járvány és a digitalizáció olyan új kihívásokat jelentenek, amik részben tovább mélyítik a meglévő területi és társadalmi különbségeket, részben pedig újakat generálnak. Akik kiszorulnak a digitalizációs platformokból, vagy nehezen tudják ezeket alkalmazni, nehezebb helyzetbe kerülnek a COVID-válság hatására” – mondta Dr. Gál Zoltán.

Az elmúlt évtized vándorgyűléseire gyakran hívtak meg neves nemzetközi előadókat és párhuzamos szekciók is zajlottak angolul. Ezúttal a koronavírus miatt csak két szekció volt angolul és egy plenáris előadó külföldről: Petr Pavlínek a Prágai Károly Egyetem és az amerikai  a Nebraska Egyetem professzora, aki az európai autóipar változó térszerkezetéről és földrajzáról beszélt.

ml_211104_026.jpg

Az Egyetem aktív szervezőpartner volt, a szekciók közül három a Corvinusos  egyetemi kollégák szervezésében jött létre. “Az egyik innovációval, a másik a turizmus regionális következményeivel és hatásaival foglalkozott, illetve a Gazdaságföldrajz és Fenntartható Fejlődés Tanszék szervezett egyet, ami a térbeli egyenlőtlenségek és a környezeti viszonyok kérdésével és környezeti fenntarthatósággal foglalkozott. Két plenáris előadó volt a Corvinusról: Kerekes Sándor professzor a környezetgazdaságtanról beszélt, én pedig a területi és várostervezés nemzetközi gyakorlatairól" – mondta Dr. Salamin Géza.

“Rengeteg aktuális témakört érintettek a különböző szekciók: külföldi működőtőkével, urbanisztikával, várostervezéssel, okosvárosokkal is foglalkoztak. Az önvezető autók térformáló hatásairól  is volt egy online szekció, és igen sikeres volt a három idősávban zajló, a hálózati és regionális rezilienciát vizsgáló angol nyelvű tematikus szekció is” – mondta Dr. Gál Zoltán.

Az előadók közül sokan az MRTT tagjai:A tagság 240 fő, ők adták a konferencia résztvevőinek többségét. Az MRTT az Európai Regionális Tudományi Társaság (European Regional Science Association, ERSA) egyik nemzeti tagozata, ezek közül Kelet-Európában a legnagyobb taglétszámmal rendelkezik. A magyar regionális tudomány jól beágyazott a nemzetközi tudományos hálózatokba: mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy az ERSA 61. kongresszusát Pécsett rendezi meg 2022 augusztusában” – mondta Dr. Gál Zoltán.

Mi az az MRTT?

A Magyar Regionális Tudományi Társaság az MTA Regionális Kutatások Központja bábáskodásával jött létre, de mára a tagság nagy része az egyetemeken, kutatóintézetekben és különböző állami és térségi intézményekben tevékenykedik. A társaság célja, hogy együttműködést és tudásátadást teremtsen a kutatók és a gyakorlati szakemberek között a területi kutatások, a térgazdaságtan, a területi szociológia, az és a területpolitika különböző tématerületein. Fontos, hogy a kutatási eredmények a szakpolitika számára is hozzáférhetővé váljanak, és így a magyar területpolitika hatékonyabban tudjon reagálni a területi kihívásokra. Az idei konferencia címe is erre utal: A területi egyenlőtlenségek új formái és az átalakuló területpolitika.

Hogy került a vándorgyűlés a Corvinusra?

A vándorgyűlés az MRTT éves konferenciája, amelyet mindig máshol rendeznek meg, 2021-ben a Corvinusra esett a választás. A Társaság és az Egyetem kapcsolata nem most kezdődött:

“Az MRTT-vel több szál is összeköti az Egyetem Gazdaságföldrajz, Geoökonómia és Fenntartható Fejlődés Tanszékét. A hosszabb múltra visszatekintő szakmai kapcsolatok mellett  mindkét szervezet számára fontos stratégiai partner a Magyar Urbanisztikai Társaság, amelynek Salamin Géza az elnöke” – mesélte Dr. Gál Zoltán.

A vándorgyűlés immár másodjára “vándorolt” a Corvinusra: 2020-ban is itt tartották, azonban a járványhelyzet miatt akkor az előadásokat online bonyolították le. Most a főszerepet az élő előadások kapták:

"142 szekcióelőadás zajlott 23 párhuzamos szekcióban, a kétnapos rendezvénynek 180 regisztrált résztvevője volt. Két blokkban zajlottak plenáris előadások: hat élőben, magyarul, illetve egy online, külföldi előadóval" – mondta Dr. Gál Zoltán.

regi.jpg

Regisztáció a konferenciára.

Mivel foglalkozik a regionális és környezeti gazdaságtan?

A területi vagy regionális tudomány, vagyis a tértudomány nemrég szivárgott be a közgazdaságtanba. Ahogyan Dr. Takáts Előd, az Egyetem rektora is említette nyitóbeszédében, ezt a területi szemléletet Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász terelte a fősodorba a közgazdasági gondolkodásban. Tulajdonképpen a regionális tudomány a gazdaságföldrajz és a társadalomföldrajz egy kibővített értelmezése, és a térben differenciált folyamatokkal foglalkozik. 

A tértudomány vizsgálhat szegregációt, területi különbségeket, hálózatok kialakulását, infrastruktúra-fejlesztést, közlekedési hálózatokat – gyakorlatilag mindennek van térbeli aspektusa. Emiatt gyakran felmerül a kérdés: ez egy tudomány vagy egy ernyőtudomány, amely több területiséggel foglalkozó tudományt integrálja? A nemzetközi konszenzus mostanában az utóbbi meghatározás.

takats_elod.jpg

Dr. Takáts Előd rektor nyitotta meg az eseményt.

A terület a Corvinuson sem új, már az 1949-es alapításakor létezett Gazdaságföldrajz Tanszék, amely az ország legjobbjai között volt. A Közgazdasági Egyetem ugyanis a Királyi Magyar Tudományegyetem Közgazdasági Karából jött létre, amelyet Teleki Pál – akit mindenki csak miniszterelnökként ismer, de valójában geográfus is volt – hozott létre, és a tanszéket is ő vezette.

“Tehát tulajdonképpen 1922 óta létezik ez a tanszék néhány áthelyezéssel (a Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre, amely azóta a BME), így tulajdonképpen ez volt az első gazdaságföldrajz tanszék az országban” – mondta Dr. Salamin Géza.

A szocializmus alatt másként szemlélték a közgazdaságtant és a gazdaságföldrajzot is. A magyar tervgazdaság szakembereit ezen a tanszéken képezték, és a legalapvetőbb gazdaságföldrajzi művek is itt születtek. 

A rendszerváltás után amerikanizálódott az üzleti tudomány, az amerikai tankönyvek lefordítása lett hangsúlyos, így a területi tudományok a háttérbe szorultak. Ennek ellenére a Corvinuson továbbra is aktív a terület, Salamin Géza szerint például hamarosan politikai gazdaságtan mesterszak elindításával is próbálkoznak majd a Politikatudományi Tanszéken.

Regionális képzési lehetőségek a Corvinuson

Emellett új irányok is megjelentek: “a tértudományon belül a városi összefüggésrendszerre fókuszálunk jobban, és a regionalitásban erős nálunk a környezeti dimenzió, a fenntarthatóság kérdései, hangsúlyt kap a geoökonómia is” – mondta Dr. Salamin Géza. Ezért is van, hogy a Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszakon már második éve ilyen specializációkat kínálunk: urbanisztika és térségfejlődés, valamint fenntarthatóság és klíma. Ez a terület egyébként más képzésekben is megerősödött, például 2017 óta indul regionális- és településfejlesztés specializáció a Szociológia alapszakon– tette hozzá.

A doktori iskolák között a Nemzetközi és Politikatudományi Doktori Iskolában új programként indult el a Geopolitika és fenntartható fejlődés, ami jelentős hangsúlyt fektet a tértudományokra. A Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak már harmadik éve megy angolul is. “Bátran állíthatom, hogy a nemzetközi társadalom- és gazdaságtudományokban felfutóban van a térbeliség, itt, a Corvinus Egyetemen is próbálunk erre egyre nagyobb hangsúlyt helyezni” – mondta Dr. Salamin Géza.

Ki fogja tervezni a jövő okosvárosait? - A regionális tudomány hazai seregszemléje a Corvinuson Tovább
“A szakértői munka válságba került” – Hogyan kommunikáljanak a kutatók az internet korában?

“A szakértői munka válságba került” – Hogyan kommunikáljanak a kutatók az internet korában?

ml_220114_236.jpgA tudomány ritkán ad egyértelmű és könnyen kommunikálható válaszokat, mégis a kutatók felelőssége eljuttatni eredményeiket a tágabb, laikus közönséghez is. Hogyan kommunikáljanak a kutatók a tudományról? A Corvinus Kutatási Hét szakértői beszélgetésén jártunk.

Írta: Taxner Tünde / Képek: Mudra László

“A tudomány nem önmagáért való, a tudományt alkalmazzuk. Ezért is érdemes a kutatási eredményeket megmutatni a közönségnek” – mondta dr. Veszelszki Ágnes nyelvész, közgazdász, kommunikációkutató a Corvinus Kutatási Hét 2022. január 14-ei kerekasztal-beszélgetésén. Amint a koronavírus-járvány is rámutatott, a tudományos kutatások közvetlenül hatnak az életünkre, és a mindennapi döntéseinket a tudósok is befolyásolják. Éppen ezért a kutatók és az őket képviselő intézmények, például a kutatóközpontok és az egyetemek feladata a felelősségteljes tudománykommunikáció is.

A tudománykommunikációról szóló kerekasztal-beszélgetésen részt vett Simon Tamás, a MTA Kommunikációs Főosztályának vezetője, dr. Veszelszki Ágnes a Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszék tanszékvezető egyetemi docense és dr. Lengyel Balázs, a Corvinus Centre For Advanced Studies kutatója. A hibriden megrendezett eseményt Gergics Dániel kommunikációs tréner moderálta.

Miért kommunikáljanak a kutatók?

A tudománykommunikáció célja, hogy senkit ne zárjunk ki a tartalomból” – mondta Simon Tamás, aki munkatársaival több száz tudománykommunikációs anyag létrehozásában segítette az MTA korábbi hálózatának kutatóit.  Szerinte “a szakértői munka válságba került az internet korszakában”, hiszen az áltudományos tartalmak és a szűrőbuborékok bizalmatlanságot szülnek. Egyes kutatók szerint “igazságon túli” világban élünk, ami arra utal, hogy az álhírek terjedésével megkérdőjeleződnek a tudományos eredmények. Ezek gyakran nem fekete-fehérek, és folyamatosan változnak, míg az áltudományok jellemzően egyértelmű és cáfolhatatlannak tűnő magyarázatokkal szolgálnak, ami vonzóbb a nagyközönség számára, emelte ki dr. Veszelszki Ágnes. 

“Globális kihívás, hogy a tudósokat közelebb vigyük az emberekhez.”

– magyarázta a bizalmatlanság okát dr. Lengyel Balázs. A legjobb tudománykommunikációs példák szerinte azok, amelyek humorral közvetítenek a kutatási eredményeket. Ezek megalkotásához és a médiával való kapcsolatfelvételhez azonban a kutatóknak gyakran kommunikációs szakemberek segítségére van szüksége.
ml_220114_242_1.jpg

A képen Simon Tamás.

“Úgy éreztük, hogy a szó legnemesebb értelmében szolgálnunk kell a kutatókat” - mondta Simon Tamás, aki sok kutatónak segített már anyagok szerkesztésével vagy médiamegjelenések kapcsán. Munkatársaival sok energiát fektettek abba, hogy előzetes beszélgetésekben tisztázzák a kutatókkal, hogy mi lesz a tudománykommunikációs tartalom célja, és kik alkotják a célcsoportot, hogy utána minél érdekesebb és közérthetőbb tartalmak születhessenek. 

Kihez szóljanak a kutatók?

A célcsoport meghatározásában például a SciXcom-modell segítheti a kutatókat. Dr. Veszelszki Ágnes és prof. dr. Aczél Petra modellje hat célközönséget határoz meg, akikkel egy tudós kommunikálhat: a tudományos és a laikus közönségen kívül az oktatási, a befektetői, a pályáztatói közönséget, valamint az adatbázisokat. A célcsoportnak megfelelően kell alakítani a kommunikációs stílust és a videó, blogcikk, poszt vagy akár TikTok-videó tartalmát is. 
ml_220114_241_1.jpg

A képen dr. Veszelszki Ágnes.

Dr. Lengyel Balázs hálózatkutató írásaival hozzájárult egy tudományos jellegű blog indításához, amelyre oktatók írtak olyan cikkeket, amelyek a legalább érettségivel rendelkező, érdeklődő nagyközönségnek szóltak. Ez a kísérlet is rámutatott arra, hogy egy kutatónak, aki elsősorban akadémiai szövegekkel foglalkozik, amelyek mindig a szakmabeliekhez szólnak, nagy kihívást jelenthet eltérő műfajban és más közönségnek írni vagy nyilatkozni. 

Dr. Lengyel Balázs szerint kutatóként mégis érdemes feszegetni a határokat, és “kipróbálni magunkat sokszínű területeken”. Akár azzal lehet előkészíteni a tudománykommunikációs tevékenységet, hogy egy interdiszciplináris folyóiratban publikálnak, amiben több tudományterület ér össze. Vagyis első lépésként érdemes egy olyan szakmai közönségnek írni, ami nem feltétlenül a kutató szűk szakterületével foglalkozik. Ezáltal elsajátíthat a tudós olyan készségeket, amelyek segítik a kommunikációt a szélesebb közönséggel, akár a laikusokkal is.
ml_220114_275.jpg

A beszélgetés után volt a Kutatási Hét záró fogadása.

Hogyan kommunikáljanak a kutatók?

Ha egy kutató a laikusokkal is szeretné megismertetni az eredményeit, hogyan tud érthetően kommunikálni róluk? A résztvevők szerint érdemes először is olyan műfajt választani, amihez a kutató affinitást érez, legyen ez akár blog, videós tartalom vagy közösségimédia-oldal. Lehet közösségben is kommunikálni, például egy kutatócsoportnak egy csatornát létrehozni, ez talán kevésbé erőforrás-igényes út. 

Bár elképzelhető, hogy a tudósközösség furcsának tekinti, esetleg lenézi ezeket az erőfeszítéseket, de egyáltalán nem biztos, hogy a tudománykommunikációs tevékenység a tudományos publikációk és az idézettség hátrányára történik. Gondoljunk csak Barabási Albert-László hálózatkutató világszintű hatására, ami bestseller könyveinek és médiaszerepléseinek is köszönhető.

Dr. Veszelszki Ágnes, aki kutatócsoportot vezet és konferenciákat is szervez a tudománykommunikáció témájában, öt egyszerű tanácsot fogalmazott meg a kutatóknak a nagyközönséggel való kommunikációhoz:

  1. Kerülje a szakzsargont, a szakszavak használatát!
  2. Használjon hétköznapi hasonlatokat!
  3. Mutassa meg a nagyobb célokat!
  4. Törekedjen a hitelességre! Ehhez a kompetencia és a jószándék járul hozzá.
  5. Gyakorolja folyamatosan a tudománykommunikációt!
“A szakértői munka válságba került” – Hogyan kommunikáljanak a kutatók az internet korában? Tovább
Sportszeretőkből tízpróbázók – Fiatal kutatók perspektívái a Corvinuson

Sportszeretőkből tízpróbázók – Fiatal kutatók perspektívái a Corvinuson

ml_220114_215_1.jpgMiért és kinek érdemes az akadémiai pályát választani, és fiatal kutatóként milyen kihívásokkal szembesülhetünk? A múlt heti Corvinus Kutatási Héten az egyetem kutatási rektorhelyettese és kutatói arról beszélgettek, hogyan lesz egy “sportszerető” doktoranduszból “tízpróbázó” kutató.

Írta: Taxner Tünde / fotók: Mudra László

“Aki kutat, örökké fiatal marad” – mondta a fiatal kutatók perspektíváiról szóló kerekasztal-beszélgetésen dr. Michalkó Gábor, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatója. “Amikor megkaptam az első szerződésem az egyetemen, amiben kötetlen munkaidő volt, a legboldogabb ember voltam. Aztán persze rájöttem, hogy ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem napi nyolc, hanem 12-15 órát dolgozhatok” – folytatta a Marketing Intézet egyetemi tanára, aki azt tanácsolta a fiatal kutatóknak, hogy mindig próbálják megtalálni az örömet az oktatásban és a kutatásban. 

A kerekasztal-beszélgetésen részt vett dr. Keszey Tamara, a Corvinus újonnan kinevezett kutatási rektorhelyettese, dr. Michalkó Gábor, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatója, dr. Mitev Ariel Zoltán habilitált egyetemi docens, az ETDT elnöke és dr. Losonci Dávid egyetemi docens, a Vállalatgazdaságtan Intézet igazgatója. A 2022. január 14-ei hibriden megrendezett eseményt Baksa Máté egyetemi tanársegéd moderálta.

Kik a fiatal kutatók?

“Az egyetemen a legnagyobb erőforrás az ember” – mondta dr. Keszey Tamara. A fiatal kutatókra szerinte úgy kell tekinteni, mint “a jövő letéteményeseire”. A cél az, hogy minél hamarabb elkezdjenek publikálni, és az egyetem, valamint a tapasztaltabb kutatók hatékonyan segítsék őket, hogy akár a nemzetközi rangos folyóiratokban is megjelenjenek. 

Fiatal kutatónak a doktoranduszok és a posztdoktori fázisban tartó kutatók, vagyis 3-5 évvel a doktori fokozatszerzés után járók számítanak. A Corvinus doktori képzéseiben tanulók átlagos életkora 34 év, 68 éves a legidősebb, 23 éves pedig a legfiatalabb doktorandusz. 

“Amikor a hallgató belép a doktori képzésbe, egy sportszeretőt látunk, de mire végez, egy tízpróbázót szeretnénk kapni.” 

– mondta dr. Losonci Dávid intézetvezető. A sporthasonlattal azt szerette volna szemléltetni, hogy mekkora fejlődési utat kell egy fiatal kutatónak bejárnia a doktori és a posztdoktori fázisban. 

Hogyan lesz valakiből sportszerető?

A doktori program vezetőinek és a senior kutatóknak feladata, hogy a tehetségeket a doktori képzés felé tereljék. “A mi felelősségünk az, hogy minél hatékonyabban be tudjuk húzni őket a rendszerbe, és itt is tudjuk tartani” – mondta dr. Michalkó Gábor. A beszélgetésből ugyanis kiderült, hogy nemcsak a multik, hanem külföldi doktori iskolák is konkurenciát jelentenek a Corvinus doktori képzéseinek. Dr. Losonci Dávid szerint a hallgatók több sikeres vállalati vezetőt látnak, mint kutatói példaképet, és sokan nem nyernek abba betekintést, hogy az órák megtartásán kívül mivel foglalkozik egy egyetemi oktató, például hogyan kutat.
ml_220114_221.jpg

A képen dr. Losonci Dávid.

Minden beszélgetőpartner arra biztatta a kutatókat, hogy beszélgessenek többet az érdeklődő hallgatókkal. Dr. Keszey Tamara például az egyik legfontosabb kutatási témáját – az önvezető autók fogyasztói fogadtatását – egy hallgatóval folytatott közös kutatásból vitte tovább. 

“Ha jobban belegondolunk, nincs is annál nagyobb öröm egy oktató számára, mint hogy fiatal, tehetséges hallgatókkal dolgozhat együtt” – mondta a kutatási rektorhelyettes.

A kutatói pálya megismerésében és megkedvelésében fontos szerepet játszanak különböző versenyek, mint például a Tudományos Diákköri Konferencia (TDK). A TDK lényege, hogy a verseny után ne álljon meg a hallgató munkája, hanem írjon belőle cikket” – mondta dr.  Mitev Ariel, az ETDT elnöke. Ezt már egy ösztöndíj, a Corvinus Kutatási Kiválóság pályázat is segíti a Corvinuson. Más versenyek is segítik a “sportszeretővé” válást. Dr. Losonci Dávid elmondta, hogy a Vállalatgazdaságtan Intézetben készített felmérésből kiderült, hogy aki elsőévesként részt vesz a vállalatgazdaságtan versenyen, nagyobb valószínűséggel indul más versenyeken is, vagyis jobban bevonódik az egyetemi életbe és a kutatásba. 

A versenyek mellett fontos csatorna a doktori képzés felé a demonstrátori tevékenység is, ami lehetőséget ad a hallgatóknak arra, hogy oktatási tevékenységben vegyenek részt. Sokan azért érkeznek a doktori iskolába, mert tanítani szeretnének. Mindez a beszélgetőpartnerek szerint azt mutatja, hogy érdemes differenciáltan oktatni, és speciális utakat kínálni a kutatás iránt érdeklődő mesterszakos hallgatók számára, például versenyeket és plusz kurzusokat szervezni.

ml_220114_201.jpg

A beszélgetésben online és a Corvinus Faculty Clubban is részt lehetett venni.

Hogyan és miért lesz valakiből tízpróbázó?

Hogy sikerüljön minél több “tízpróbázó” kutatót kinevelni, fontos a doktoranduszok személyes segítése. Nemcsak a témavezető, hanem akár külső mentor, tanácsadó és kutatócsoport is segítheti a fiatal kutatókat. A beszélgetésből kiderül, hogy ebben a kezdeti, nagyjából tíz évben meghatározó lépés a kutatói identitás kialakulása, valamint a folyamatos fejlődés a tudományos írásban. Mindezt az egyetem leginkább egyéni támogatással, például pályázati lehetőségekkel, ösztöndíjakkal próbálja segíteni. A kutatási rektorhelyettes hangsúlyozta, hogy a kutatócsoportok alakulása az akadémiai szabadság nevében valósulhat meg a Corvinuson, nem intézményileg irányított folyamat.

Hogyan válhatunk sikeres kutatóvá?

“Nagyon körültekintően válasszon témavezetőt.” – Dr. Keszey Tamara

“A kitartás és a szorgalom a siker kovácsa.” – Dr. Losonci Dávid

“Nyitottság, kreativitás és innováció.” –  Dr. Mitev Ariel Zoltán

“Mindig próbálja megtalálni a kutatásban az örömet.” – Dr. Michalkó Gábor

“Azoknak a hallgatóknak, akik szeretik a rugalmasságot és az önmegvalósítást, ez egy nagyon jó közeg, de segítséget kell nekik nyújtani, mert ebben a folyamatban könnyen el lehet veszni” – mondta dr. Losonci Dávid, aki egy EFOP projekt keretein belül az elmúlt időszakban sokat foglalkozott a corvinusos doktoranduszok motivációival és problémáival. A kutatásból kiderült, hogy a kezdő doktoranduszok nem tudják még, hogy a kutatás mennyire időigényes tevékenység, és ez az életstílus mennyi szabadságot, mégis mennyi útvesztőt és kudarcot kínál. 

“A doktori programban nincsen királyi út, de az elmúlt években lettek kikövezett ösvények.”

– mondta Baksa Máté a saját PhD-s tapasztalatai alapján, utalva például a 2021-ben indult Corvinus Doktori Ösztöndíjra

A beszélgetés résztvevői kiemelték, hogy ezen a pályán általában lehetőség van arra, hogy valaki egy olyan témában mélyüljön el, ami nagyon érdekli, és azokkal dolgozzon együtt, akik szellemileg inspirálják. Ha pedig valaki megkedvelte a kutatói életstílust, az egyetem általában lehetőséget ad neki arra, hogy folytassa az oktatást-kutatást-szolgálatot. “Kommunikálni kell, hogy ez nem egy könnyű pálya, legyünk reálisak. De a legnagyobb szépsége a szabadság” – mondta dr. Losonci Dávid.

Arról, hogy milyen előnyei és hátrányai vannak a Corvinus doktori képzéseinek, egy másik cikkünkben részletesebben olvashatsz.

Sportszeretőkből tízpróbázók – Fiatal kutatók perspektívái a Corvinuson Tovább
Miért nem elég a Google? Szakirodalom-keresési tippek beadandóíráshoz

Miért nem elég a Google? Szakirodalom-keresési tippek beadandóíráshoz

o_zs0108_1.jpg

Az egyetemi beadandókhoz releváns szakirodalomra van szükségünk. Hogyan találjuk meg és rendszerezzük ezeket hatékonyan? Fischer Mónika, a Corvinus Könyvtár munkatársa, tanulástámogató és képzési koordinátor segít nekünk.
2021.11.18. Írta: Taxner Tünde /Borítókép: Őrsi Zsanett, Közgazdász

Egy újabb feladatot kaptunk: írjunk csoportban beadandót a digitális oktatás jövőjéről. Az utóbbi pár évben folyamatosan olvastunk a témáról újságcikkeket, és egyre többen mondták szakértőnek magukat, szóval alig tudtunk kiigazodni a sok vélemény között. Elhatároztuk, hogy inkább a megbízható, tudományos forrásokhoz fordulunk. De hogyan keressük meg ezeket?

Nem elég a Google?

Az első ötlet természetesen a Google-keresés. “Fontos figyelembe venni, hogy a Google egy kereskedelmi szolgáltatás, nem lehet hatékonyan a tudományos szakirodalom keresésére használni. Lehet, hogy megtalálja a jó szakirodalmat, de ki tudja, hányadik találati oldalon, és hogy biztosak lehetünk-e benne, hogy releváns és legálisan hozzáférhető. Kiindulásnak meg lehet nézni, de mindenképpen tovább kell lépni onnan” - mondja Fischer Mónika. A Google Scholar jobb választás, ez indexeli a tudományos irodalmat, de nehéz kiszűrni, hogy melyik tudományosan mennyire megbízható forrás. Ezeknél a találatoknál érdemes külön utána nézni a szerzőnek, a folyóirat rangjának, az adatsor minőségének és még számos egyéb tényezőnek a minőség megállapítása érdekében. Ezzel szemben a könyvtár által biztosított adatbázisokban könnyen szűkíthetjük a találati listát csak lektorált cikkekre. Ugyanakkor a Scholar idézettségi adatokat is szolgáltat az eligazodás segítve, és VPN-en keresztül a könyvtári adatbázisok cikkeinek teljes szövegéig is elvezethet.

konyvtar-4_jpg_1.jpg

fotó: Burkus Brigitta

Alapvető tájékozódás és VPN

A Corvinus könyvtára nemzetközi és hazai adatbázisokhoz, folyóirat- és könyvcsomaghoz biztosít hozzáférést. VPN-kapcsolattal távolról vagy az egyetemen lévő számítógépekről lehet őket elérni, a VPN beállításáról itt olvashatsz. Az adatbázisokat meg lehet nézni tematikus bontásban és egyenként is, mindegyikről van ismertető leírás. „Nemcsak szakirodalmi adatbázisok vannak itt, hanem üzleti, illetve céges iparági vagy jogi információkat tartalmazók is” - mondja Fischer Mónika.

Hólabda módszer

Egy beadandó írásához a cikkek mellett jó kiindulópontot jelentenek a szakdolgozatok, TDK-dolgozatok és doktori disszertációk is, melyek a Repozitóriumokban találhatók. Bár a szakdolgozatok és a TDK-dolgozatok nem minősülnek hiteles, tudományos műnek, de érdemes ugródeszkának használni a hivatkozásjegyzéküket a szakértő szerint. 

Ha megtaláltuk az első releváns forrást, érdemes ott is megnézni a hivatkozásokat, így hólabdaszerűen, cikkről-cikkre deríthetjük fel a témát. Arra is rájövünk ilyenkor, hogy mely kutatókra és alapművekre hivatkoznak a legtöbben. Ezekre érdemes építeni, mert a sok hivatkozás azt jelenti, hogy fontos és más kutatók által is elismert az adott publikáció.

Nyomtatott és magyar nyelvű szakirodalom

Egy beadandóhoz, de még a szakdolgozat elméleti, összefoglaló részeihez is a legjobb kiindulópontot a tankönyvek és szakkönyvek biztosítják. „Az Egyetemen oktatott tárgyak kötelező és ajánlott irodalmát a könyvtár elérhetővé, és a katalóguson keresztül kereshetővé teszi. Ha egy könyvnek van elektronikus elérhetősége, akkor a rendszer azt is jelzi” - mondja a könyvtár munkatársa. Az e-könyveknek és e-folyóiratoknak pedig egy külön keresőmező van a könyvtár oldalán. A MERSZ például egyszerűen befogadható formában biztosít online hozzáférést tankönyvekhez. 

konyvtar-2_jpg_1.jpg

fotó: Burkus Brigitta

Magyar nyelvű folyóirat cikkeket elsődlegesen a MATARKA adatbázisban lehet keresni. Ha online nem érhető el a cikk teljes szövege, akkor a könyvtárban valószínűleg nyomtatott formában megvan. „A vezető társadalomtudományi lapokra továbbra is előfizetünk” - mondja Fischer Mónika.

A könyvtár katalógusában nyomtatott formában elérhető könyveket tudunk keresni. A tartalomjegyzék alapján lehet eldönteni, hogy mit érdemes hazavinni. A sárga csíkkal jelölt könyvek csak helybeni használatra vannak. Ha nagyon elfogynak a tankönyvek, fennáll az éjszakai kölcsönzés lehetősége, vagyis kiadják ezeket is egy-egy éjszakára. A lejárati idők nem hosszúak, hogy forogjon az állomány.

„A nyomtatott könyvekbe az aláhúzás helyett inkább a jegyzetést javasoljuk. Megkönnyíti a beadandó megírását, ha már az olvasás során saját szavaikkal összegeznek egy-egy rész a hallgatók, és olyan szempontok szerint nézik át a szakirodalmat, ami a témájukhoz illeszkedik”.

Szuperkereső

A katalógus könyvei között és egyszerre szinte mindegyik adatbázisban lehet keresni, amihez a könyvtár hozzáférést biztosít: ez a szuperkereső. Elsősorban az angol nyelvű szakirodalom kereshető itt, és a találatok lehet csak lektorált cikkekre szűkíteni. A kulcsszavas keresés egy egyszerű módszer arra, hogy a releváns szakirodalmat megtaláljuk. 

Érdemes a haladó keresési felületet (advanced search) megnyitni, mert ott hatékonyabban tudunk keresni. Így lehet megtalálni a legrelevánsabb irodalmat a témánkban:

1. Fogalmazzunk meg magunknak egy 5-6 szavas keresőmondatot! Vagyis a témánkat foglaljuk össze nagyon tömören úgy, hogy a legfontosabb kifejezések benne legyenek.

2. Emeljük ki a mondatból a kulcsszavakat! A logikai operátorokat, amik a mondat összefűzéséhez szükségesek (pl. kapcsolat, és, összefüggés), hagyjuk ki a keresésből. Ezeket az AND/OR/NOT beállítások fogják helyettesíteni.

3. Írjunk be egy fontos kulcsszót a keresőbe, és figyeljük meg, hogy milyen egyéb szinonimákat, ragozott alakokat dob még fel hozzá a rendszer! Próbáljunk meg mi is rokonértelmű szavakat keresni, és hozzáadni a kereséshez. Például ha a  “work life balance” az egyik kulcsszavunk, érdemes ezeket az alakokat is kiválasztani: “work-life balance”, “work-family balance”, “work-life conflict”.

A kifejezések végére lehet csillagot tenni, hogy több végződést is behelyettesíthessen a rendszer. Vagy, ha nem vagyunk biztosak a helyesírásban, kérdőjellel helyettesíteni lehet a karaktereket. A pontosabb találatok érdekében érdemes a konkrét kifejezéseket idézőjelbe tenni. A keresőmezőket is megválaszhatjuk, hogy ne a teljes szövegben, hanem például csak az absztraktban keresse a rendszer a találatokat, hiszen így még relevánsabbakat fog kilistázni.

4. Kombináljunk össze kulcsszavakat! Az AND, az OR vagy a NOT szavakkal össze tudunk több szókapcsolatot is kötni, így tudjuk a témánknak megfelelő találati listát kialakítani. Nem érdemes azonban az összes kulcsszavunkat egy keresésben AND-del összekötni, mert nagyon kevés találatot fogunk kapni. Inkább párosával érdemes a kulcsszavakat kombinálni.

5. A keresőfelület bal oldalán egy menüben tovább tudjuk szűkíteni az opciókat. Érdemes a publikáció megjelenési idejét beállítani, hogy minél frissebb szakirodalmat találjunk. Kiválaszthatjuk továbbá a minőségi szakirodalmat, vagyis hogy csak lektorált tanulmányokat, cikkeket dobjon fel nekünk a kereső, valamint szűkíthetünk nyelv szerint is.

Ezek a keresések valószínűleg sok irodalmat listáznak ki nekünk, azonban ha rávisszük a kurzort az egyes találatokra, vagy egy külön ablakban megnyitjuk őket, még jobban szűrni. A cím elolvasása mellett ugyanis az absztrakt, vagyis a cikk rövid összefoglalója még jobban elárulja, hogy mennyire releváns számunkra az adott tétel. 

o_zs0089.jpg

fotó: Őrsi Zsanett

A kedvencek megtalálása és elmentése

Ha a leszűkített keresés során megtaláltuk a számunkra legjobb szakirodalmat, valahogy el kell mentenünk és rendszereznünk. Ebben a kereső felülete is segít, ugyanis a találat jobb oldalán lévő ikonra kattintva bele tudjuk rakni a saját mappánkba. Ha bejelentkezünk a felületre, a rendszerben elmenthetjük a kereséseinket és a találatainkat is. E-mailes emlékeztetőt is beállíthatunk, ha értesülni szeretnénk arról, hogy az adott témakörben új publikációk kerültek fel (ez inkább hosszabb kutatómunkához, például egy szakdolgozat megírásához ajánlott).

Zotero: társ a jegyzeteléshez és az íráshoz

Azonban nemcsak a kereső felületén tudjuk elmenteni a számunkra hasznos irodalmat, hanem használhatunk rá egy külön alkalmazást is. A Zotero „a különböző adatbázisokból, weblapokról származó hivatkozási adatokat összegyűjti. Mint egy keverőtál, ebbe tudjuk importálni a különböző hozzávalókat a dolgozathoz” - mondja Fischer Mónika. Az asztali alkalmazásban rendszerezhetjük a találatokat, mappákba menthetjük ezeket és a saját jegyzeteinket, és közvetlenül onnan elérhetjük nemcsak a hivatkozási adatokat, hanem a cikk teljes szövegét is.

„A jegyzetelés azért fontos, mert a plágiumot a legkönnyebben úgy tudjuk elkerülni, hogyha magunknak összefoglaljuk a legfőbb gondolatokat. Ha berakjuk a jegyzeteket is a Zoteroba, több hónap múlva is emlékezni fogunk rá, hogy miért volt érdemes azt a cikket elolvasni”.

Írás közben pedig ugyancsak hasznos az alkalmazás, mert a Word plug-in lehetővé teszi, hogy a szövegközi hivatkozásokat onnan illesszük be. „Fontos, hogy amikor ír a hallgató, rögtön tegye be, hogy honnan van az információ, hogy ne maradjon ki egy hivatkozás sem” - mondja a könyvtár munkatársa. 

A Zotero a hivatkozásjegyzéket is automatikusan el tudja készíteni, de figyelni kell arra, ohgy az importált adatok teljeskörűek és helyesek-e. Mint mindent egy beadandóban, a hivatkozásjegyzéket is érdemes a végén manuálisan leellenőrizni. „Mindenkinek ajánlom, hogy egy barátjának vagy akár a nagymamájának mutassa meg, amit írt, mert fontos, hogy érthető és átlátható legyen” - tanácsolja Fischer Mónika.

A Központi Könyvtár több olyan tréninget, kiscsoportos konzultációt biztosít a corvinusos hallgatóknak, ahol szakemberek segítenek a hivatkozásjegyzék összeállításában, a szakirodalmi keresésben és az írásban is. Ezen az oldalon találod őket.

Miért nem elég a Google? Szakirodalom-keresési tippek beadandóíráshoz Tovább
Hogyan (ne) szavazzunk? – Bepillantás a közösségi választások tudományába

Hogyan (ne) szavazzunk? – Bepillantás a közösségi választások tudományába

arnaud-jaegers-ibwjsmobnnu-unsplash.jpg

Zajlik az előválasztás, azonban arról, hogy milyen módszer szerint szavazhatunk, csak ritkán gondolkodunk el. Dr. Sziklai Balázs Róbert, a Corvinus Egyetem docense a közösségi választások elméleti hátteréről és modellezéséről adott elő az idei Kutatók Éjszakáján.

2021. 09. 30. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Arnaud JaegersUnsplash

A tömegek bölcsessége – ez a legfontosabb érv a többségi választások mellett. Condorcet márki kutatásai rámutatnak arra, hogy egy testület egyes tagjai kisebb valószínűséggel hoznak helyes döntést, mint többségi szavazással. „A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy kétszáz fős testület, amelynek tagjai 55 százalékos eséllyel döntenek helyesen, többségi szavazással 91 százalékos valószínűséggel teszik ugyanezt” – magyarázta a közgazdász. Azonban a tétel szerint a tömegek bölcsessége csak akkor érvényesül ilyen mértékben, ha hozzáértő emberek lelkiismereti alapon, vagyis nem egyéni és nem pártérdekből és csak két alternatíva között döntenek.

A Magyarországon is alkalmazott többségi szavazás mellett azonban alternatív lehetőségek is vannak, melyek Dr. Sziklai Balázs szerint a társadalmilag optimálisabb döntés felé mozdítják el az eredményeket. A többségi szavazás problémája, hogy a relatív többséget szerző jelölt lehet, hogy társadalmilag nagyon elutasított. Valós történelmi példa erre a 2000-es amerikai elnökválasztás, amelyen, ha Nader nem indult volna el harmadikként, valószínűleg nem Bush, hanem Al Gore győzött volna.

A többségi szavazás egyik alternatívája kettőnél több jelölt esetén a jóváhagyó szavazás lehet a kutató szerint. A jóváhagyó szavazás során mindenki annyit jelöltet hagy jóvá, amennyit szeretne. A szavazók kipipálhatják a szavazólapon azokat a jelölteket, akiket meggyőzőnek és kompetensnek tartanak. Ezzel kiszűrhetők például a leginkább elutasított jelöltek, a konszenzusos jelölt pedig nagyobb eséllyel indul. Lehet, hogy nem ő a leggyakoribb első választás, de a legtöbben őt fogadják el vezetőnek. Ezen módszer alkalmazása esetén nem fordulhat elő olyan eset, hogy a társadalmilag legelutasítottabb jelölt nyeri a választást.

Másik opció lehet a Borda szavazás, amely során a szavazók pontozzák a jelölteket, a győztes pedig a legtöbb pontot elérő jelölt lesz. Az előzőhöz hasonlóan a megosztó jelöltek így kisebb eséllyel indulnak, mivel hiába kapnak sok pontot a saját táboruktól, az elutasítóktól csak keveset. Ebben az esetben is a társadalmi konszenzus felé mozdul el a választás.

A demokrácia egyik nagy problémáját sok országban meg lehetne oldani, ha nem többségi, hanem jóváhagyó szavazással választanánk meg a kormányt – mondta Dr. Sziklai Balázs.

Hogyan (ne) szavazzunk? – Bepillantás a közösségi választások tudományába Tovább
Hogyan készülhetünk fel a jövőre? - Dr. Aczél Petra és Dr. Szántó Zoltán kutatók a Messzelátóban

Hogyan készülhetünk fel a jövőre? - Dr. Aczél Petra és Dr. Szántó Zoltán kutatók a Messzelátóban

t_t_0015_jpg.jpg

Hogyan viszonyulunk a jövőnkhöz? Mennyire vagyunk felkészülve arra, hogy változások lesznek? A Társadalmi Jövőképesség Index megmutatja, hogyan értelmezhető a jó élet, és a fejlett országokban mennyire számíthatunk hosszú távon békére, biztonságra, kötődésre, gondoskodásra és egyensúlyra.

2021. 06. 24. Írta és a borítóképet fényképezte: Taxner Tünde

Képzeljük el, hogy egy sötét teremben állunk. Belenézünk a kristálygömbbe, és a tudomány segítségével látjuk benne a jövőnket. Azt hihetjük, hogy ezt jelenti a társadalmi jövőképesség kutatása. “Ezt a gömböt ezúttal engedjük el” - mondja Dr. Aczél Petra, a Corvinus intézményigazgató professzora, senior kutató. A Társadalmi Jövőképesség Kutatóközpontban nem a jövőt akarják kiolvasni, hanem arra a kérdésre keresik a választ, hogy mitől függ az, hogy valahol hosszú távon jó élet várható.

ap-001.jpg

“Itt van egy világjárvány. Melyek voltak azok a műveletek, döntések, tulajdonságok, amelyek miatt egy ország jobban átvészelte?” - teszi fel a kérdést Dr. Aczél Petra a Messzelátó podcastben. A kutatóközpontot a Corvinus nemzetközi rektorhelyettese, Dr. Szántó Zoltán vezeti, a Társadalmi Jövőképesség Indexet (SFI) tavasszal publikálták.

A képen Dr. Aczél Petra, forrás: Budapesti Corvinus Egyetem

A Social Futuring Indexről megjelenésekor is írtunk, és bemutattuk a koncepcióját, valamint a 2020-as mérés legfontosabb eredményeit.

Mit jelent, és hogyan mérhető a jó élet?

A jó élet kritériumait a Corvinus kutatói nemzetközi és hazai partnerekkel, például, a BarabásiLabbal és a Központi Statisztikai Hivatallal közösen vizsgálják 2017 óta. “Nem tudom, ki mennyi indexet csinált már életében, de nagyon ajánlom. Nagyon jó tréning arra nézve, hogy hogyan tudunk egy gondolatot operacionalizálni” - mondja Dr. Aczél Petra. Az előkészítő munka során a kutatók elsődlegesen erre a kérdésre keresték a választ: hogyan értelmezzük azt az életet, amit érdemes élni?

Az index a béke és biztonság, a kötődés, a gondoskodás és az egyensúly dimenzióiban talál erre válaszokat. “A szempontok sajátos, mátrixszerű elrendezése adja a keretet, amiben értelmeztük és mértük a társadalmi jövőképesség fogalmát” - mondja Dr. Szántó Zoltán. A dimenziókhoz szakértői csoportokban kerestek indikátorokat, és nyilvános adatbázisokból gyűjtöttek adatokat, például a vízellátás, az oktatás, a környezetvédelem, a családok helyzete és a függőséget okozó szerek használata kapcsán, hiszen ezek a körülmények mind befolyásolják egy ország jövőképességét.

szanto_zoltan_1_1.jpg

Ellentétben az országok összehasonlítására gyakran használt GDP-vel, a SFI új megközelítést vet fel. “Egy holisztikus szemléletet tükröz a mérésünk. Próbál egy többdimenziós, összetett képet felvázolni” - mondja Dr. Szántó Zoltán. “Ez az index hozzájárul ahhoz a sokszínűséghez, ahogy az indexek mérnek. Valljuk is, hogy egyek vagyunk azok közül, akik mernek valamit mondani arról, hogy egy társadalom, egy közösség hogyan tartja fenn magát a jó élet szempontjából” - teszi hozzá Dr. Aczél Petra.

A képen Dr. Szántó Zoltán, forrás: Budapesti Corvinus Egyetem

Hol végzett a rangsorban Magyarország?

Magyarország a 8. helyen áll a 2020-as összesített indexben, ugyanannyi ponttal, mint Lengyelország. A kutatók szerint viszonylag kiegyensúlyozott teljesítményt nyújt, egyedül a gondoskodás dimenziójában marad el a vizsgált OECD-országok átlagától. Az egyensúly dimenzióját nézve pedig vezeti a rangsort, ami meglepő lehet. Akárcsak Japán utolsó előtti helye, ami a technológiai fejlettsége ellenére indokolt, hiszen az ország demográfiai viszonyai és a kötődés feltételei például kedvezőtlenek. Az indexet kétévente fogják publikálni, ezekben már a világjárvány hatásai és tanulságai is megkerülhetetlenek lesznek.

A jövő nem percekből áll. A jövő alapanyaga nem az idő, hanem az ember, és a mi indexünk is ezt sugallja. - Dr. Aczél Petra

“Nincs olyan index, amelynek a hátterében nincs valamilyen világkép vagy koncepció”  - mondja Dr. Aczél Petra. A kutatók szerint attól, hogy egy kutatás tudományosan megalapozott és következetes, mindig meghatározott értékek képezik az alapját. Szántó Zoltán szerint a kutatás legfőbb üzenete a fiatal generációk számára, hogy “próbáljunk kritikusan, nyitottan és több szempontot mérlegelve, nyíltan kommunikálni. Tegyük ki az asztalra azokat az értékeket, nézeteket, amelyek alapján kidolgozzuk és értelmezzük a tudományos eredményeket.

Ha kíváncsi vagy az index fogalmi hátterére és a részletes eredményekre, a Social Futuring Index és a ConNext 2050 oldalán megtalálod.

Tudományterületeken átívelő kutatás

“A multi- és interdiszciplinaritás az elmúlt években felértékelődött. Rájöttek a kutatók, hogy egyedül nem megy, vagy csak egyoldalúan megy” - indokolja a kutatóközpont vezetője azt az átfogó nézőpontot, amit az index tükröz. A kutatóközpontban emiatt sok különböző tudományterület képviselői dolgoznak együtt. Hogyan lehet sikeres az együttműködés?

Dr. Szántó Zoltán szerint a vizsgálat tárgya indokolta a sokoldalú megközelítést. “Megértettük egymást, mert nem az volt fontos számunkra, hogy te szociológus vagy, én közgazdász vagyok, ő pedig filozófus, hanem az, hogy van egy olyan fogalom, amiről érdemes gondolkodni”.

Dr. Aczél Petra három tulajdonságot emelt ki, amire szükség van a közös munkához: kíváncsiságra, nagyon elszánt kritikai gondolkodásra és a mögötte rejtőző a nagyfokú következetességre, valamint alázatra. “Mi nem állítjuk, hogy az igazság egy darabját hoztuk létre. Mi a gondolkodás egy darabját hoztuk létre és egy olyan eszközt, amivel lehet mérni a koncepciót.”

Hogyan épül be a szemlélet és a téma a Corvinus kurzusaiba? Mennyire érdeklődnek iránta az egyetemi hallgatók, és milyen doktori kutatások folynak a társadalmi jövőképességről? Mi a kutatás legfontosabb üzenete a fiatal generációk számára? A Messzelátó podcast legújabb részéből kiderül!

Hogyan készülhetünk fel a jövőre? - Dr. Aczél Petra és Dr. Szántó Zoltán kutatók a Messzelátóban Tovább
Tudomány vagy üzlet? Meg lehet élni a doktori képzés mellett?

Tudomány vagy üzlet? Meg lehet élni a doktori képzés mellett?

1_km_bor_dokt.png

Akár 280 ezer forint ösztöndíjat is kaphatnak a Corvinus szeptemberben kezdő doktorandusz hallgatói. Az Egyetem egy új ösztöndíjjal és akadémiai, valamint szakértői életpályával tenné népszerűbbé a tudományos karriert. A legfőbb cél, hogy a legkiválóbb hallgatók oktatói és kutatói ambíciói ne szoruljanak háttérbe kizárólag a megélhetés biztosítása miatt.

Írta és borítókép: Kovács Máté

Felveszem a fehér köpenyem. Az előadóba lépve ötszáz unott fej nézi, ahogy felszáll a por az asztalra dobott könyvek alól, a táblán pedig elfogy a hely, mire az egyenlet végére érek. Valahogy így képzeltem el a jövőm gyerekként, bár a kvantumtérelmélet és a laboratórium magánya jobban vonzott, mint az egyetemi előadótermek zsúfoltsága.

Nem így lett. Akkor sem lett volna így, ha végül tényleg a tudományos pályát választom az újságírás helyett, hiszen laptopot vinnék be az órára, a modern kutatás és oktatás pedig nem a magányról, hanem a közösségről és az együttműködésről szól.

Tudomány vagy üzlet? Miben különbözik Nikola Tesla és Elon Musk?

Elszegényedve, magányosan élte utolsó éveit Nikola Tesla fizikus, feltaláló és mérnök a New Yorker Hotel 3327-es szobájában. Habár nélküle nem lenne többfázisú villamos hálózat, távirányítás, rádió vagy Wi-fi, idős korára egyetlen barátai a galambok voltak. Minden nap megetette őket a 6. sugárút és a 40. utca sarkán, amely 1994-ben a Nikola Tesla corner nevet kapta. A new york-i utcasarok mellett ma egy elektromosautó-gyár is a nevét viseli, tulajdonosa, Elon Musk pedig az év elején rövid ideig a világ leggazdagabb embere volt, vagyonát 151 milliárd dollárra becsüli a Forbes.

 

nikola_tesla_corner.png

Nikola Tesla Corner, New York (fotó: ti-ja, Getty Images, Canva)

Az üzlet és a tudomány közötti szakadék óriásinak tűnik. Megélhetés szempontjából sokat változott a tudományos közeg, ugyanakkor a végzős egyetemi hallgatók továbbra is találkoznak azzal a dilemmával, hogy az üzleti szféra anyagi szempontból jobb lehetőségeket kínál, ezért a továbbtanulás mellett vagy helyett a munkavállalást választják.

„Havi 140 ezer forintos ösztöndíjból nem lehet családot fenntartani” – mondja Farkas-Kis Máté doktorandusz, amikor arról kérdezem, hogyan lehet megélni a doktori képzés mellett. Máté alkalmazott matematikusként pénzügy-matematikus specializáción tanult, és ezt követően MBA fokozatot is szerzett. Az üzleti ranglétrán felfelé haladva végül utolsó vezetői megbízásában a kockázatkezelési területért felelt. Több év munkatapasztalat után jelentkezett a Corvinus doktori képzésére. Emellett saját vállalkozásával többek között döntéstechnikai képességfejlesztéssel foglalkozik, miközben az egyetemen a döntéseink mögött meghúzódó matematikai dinamikákat és ezek életünkre gyakorolt hatását kutatja.

A doktoranduszok sokszor teljes állásban dolgoznak az egyetem mellett. Dr. Michalkó Gábor, a Corvinus Doktori Iskolák vezetője szerint ez valamilyen szinten érthető, hiszen ebből az összegből szerinte sem lehet megélni.

„Nincs az az egyetem, amely elvárhatná, hogy a legkiválóbb és a legtehetségesebb hallgatók 140 ezer forintért maradjanak bent, és végezzenek kutatómunkát az egyetemen”.

Ez az összeg idén szeptembertől 280 ezer forintra emelkedhet a Corvinus Doktori Ösztöndíjnak köszönhetően. A speciális ösztöndíj a jelenleg 140 ezer forintos magyar állami ösztöndíjat egészíti ki, mellyel az egyetem a legkiválóbb doktoranduszok anyagi helyzetét stabilizálná. Az ösztöndíj odaítéléséről a Doktori Ösztöndíj Tanács dönt a felvételi pontszám és egy motivációs levélhez hasonló kiválósági nyilatkozat alapján. Az ösztöndíj feltételeiről korábbi cikkünkben írtunk részletesen.

Állami ösztöndíj? A Corvinus nem alapítványi fenntartású egyetem?

A doktori képzés speciális eset: az állami mellett minden magán- vagy alapítványi fenntartású egyetemen az állam támogatja  az akkreditált doktori képzéseket, így a Corvinuson is. Ez nemcsak a hallgatók ösztöndíjára, hanem a képzés költségére is vonatkozik.

Elengedhetetlen volt a jövedelmek növelése ahhoz, hogy az akadémiai pálya vonzó legyen az üzleti karrier mellett. A 2016 óta változatlan állami ösztöndíj időközben elinflálódott, a piaci kezdőfizetések elhúztak mellette. Az összeg meghatározásánál a munkaerőpiaci lehetőségeket, a külföldi egyetemek hasonló támogatásait és a rendelkezésre álló forrásokat vették figyelembe Michalkó Gábor szerint.

michalko2_kisebb.jpgAz ösztöndíj ugyanakkor korlátozza a piaci munkavállalást, a pályázók maximum 50 százalékos részmunkaidőben dolgozhatnak az egyetem mellett. „Nem vagyunk álságosak, magunk is igyekszünk elfogadni olyan megbízásokat, amelyek összeegyeztethetők az oktatói, kutatói munkánkkal, de nem jellemző, hogy az akadémiai pályán valaki álláshalmozó legyen” – mondja Michalkó Gábor, amikor a hivatás és az egzisztencia egyensúlyáról kérdezem. Szerinte „akkor lehet egyszerre több lovat megülni, ha azok egy irányba mennek”, vagyis a piaci megbízások és a kutatómunka szimbiózisba hozható egymással.

Michalkó Gábor geográfus, turizmuskutató, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatója, a Gazdálkodástani Doktori Iskola vezetője, a Marketing Intézet Turizmus Tanszék professzora.

Szabó Kincső az angol nyelvű Kommunikáció- és Médiatudomány mesterszakon végez idén. Úgy tervezte, dolgozni fog a doktori képzés mellett, ám a magasabb ösztöndíj megszerzése érdekében lehet, hogy elveti ezt a tervet. „Terveztem mellette dolgozni, mert szükség lenne rá. Ha viszont összehasonlítom azt, hogy mit szeretnék: nagyon magas szinten tanulni és ösztöndíjat kiérdemelni, vagy valamennyire tanulni és mellette dolgozni, én a tanulást választom.” A munkában ott van az a veszély Kincső szerint, hogy a tanulmányok rovására megy.

„Ezek hatalmas döntések, bármennyire egyszerűnek is hangzik, de ha lehet, nem szeretnék munkát vállalni a tanulmányokon és az egyetemi kötelezettségeken kívül, mivel a terv a 110 százalékos teljesítés” – mondja Kincső.

Az ösztöndíj nem jár automatikusan a képzés négy évére, hanem minden évben újra kell pályázniuk a hallgatóknak. Emellett minden szemeszter végén beszámolót kell készíteniük, amit egy erre a célra létrehozott bizottság bírál majd el. A beszámoló sikerességén és az előző év teljesítményén múlik majd, hogy a következő évre is megkapja-e a doktorandusz az ösztöndíjat.

Az ösztöndíj létrehozásában az első perctől kezdve részt vett a Doktori Önkormányzat is. „A doktori ösztöndíjat nemcsak elfogadtuk, hanem a koncepció megalkotásában is részt vettünk” – mondja Farkas Jácint, a Doktorandusz Önkormányzat (DÖK) elnöke, aki negyedéves, végzős doktori hallgató. „Nem volt olyan szegmens, amiről ne tudtunk volna. Ha szükségesnek éreztük, elmondtuk a véleményünket, és ezek a vélemények javarészt be is kerültek a szabályzatokba.”

A Doktorandusz Önkormányzatot (DÖK) 2018-ban hozták létre a Corvinuson, a folyamatban Farkas Jácint is részt vett Petrovics Nándorral, az önkormányzat első elnökével együtt. Jácint korábban érdekképviseleti ügyekért felelős alelnökként dolgozott, két évvel később, 2020 novemberében választotta meg elnöknek a küldöttgyűlés nyilvános pályázat után.

Jácint szerint ez az ösztöndíj olyan megélhetési forrást biztosíthat, ami elég ahhoz, hogy a hallgató viszonylag nyugodt – még ha nem is királyi – körülmények között fókuszálhasson a munkára. „Ahhoz, hogy kiváló minőségű hazai és nemzetközi publikációk szülessenek, olyan anyagi bázisra kell törekedni, hogy a doktoranduszok a lehető legkevesebbet foglalkozzanak a megélhetéssel.”

További forrásként megpályázható az Új Nemzeti Kiválóság Program (ÚNKP) ösztöndíja, valamint bekapcsolódhat a hallgató intézeti, tanszéki kutatóműhelyek munkájába, az egyetem kiválósági projektjeibe, valamint oktatással további bevételt szerezhet a 280 ezres ösztöndíjon felül. Egyedül a Kooperatív Doktori Ösztöndíj nem kombinálható a Corvinus Doktori Ösztöndíjjal.

b_v_0001_2.jpg

A Budapesti Corvinus Egyetem főépülete előtérben a Szabadság híddal (Fotó: Bera Viktor, Közgazdász)

Hol lenne Elon Musk Nikola Tesla nélkül? - Az üzlet és a tudomány ki is egészíthetik egymást

„Lényegében mindenki matematikus” – vallja Máté, aki a matematikában megismert gondolkodási minták hatását vizsgálja a döntéseinkben. „Röviden azt vallom, hogy ha valakinek jók a matematikai képességei, akkor jobb döntéshozó lesz nemcsak szakmailag, hanem a saját életében is.” Ezek a képességek pedig szerinte bárki által megtanulhatóak, megfelelő támogatás mellett. 

Máté előbb hobbiból, majd egy oktatási stúdióban tanított matekot, de igazából a piac vonzotta. Vezetőként ugyanakkor azt látta, hogy sokakból hiányzik az összetett folyamatok megértése és a problémamegoldási kompetencia.

„Sokszor tapasztaltam, hogy tőlem, mint vezetőtől várnak megoldásokat a kollégáim, és ha én megadom azt, akkor már formába tudják önteni. Viszont a kettő között hiányzik az a folyamat, hogy ők gondolkodjanak a problémán, és három-négy megoldási lehetőséget hozzanak nekem.” 

Ugyanezt tapasztalta oktatóként is. A hallgatók általában megtanulják és megoldják a számításokat, de nem feltétlenül értik azokat. Korábban sokat gondolkodott azon, hová kell visszamenni az időben, hogy az emberek minél inkább készek legyenek a kihívásokra, képesek legyenek az önálló véleményalkotásra, és megfelelően strukturálják a problémákat. „Én a felsőoktatást azonosítottam, mint az egyik legfontosabb pont, ahová be lehetne lépni. Sokkal jobb lenne, ha az emberek itt is megkapnák ezeket a képességeket.” Véleménye szerint a 12 évig tartó általános és középiskolai matematikai tanulmányokat itt van utoljára lehetőség szintetizálni.

Máté a kutatása mellett döntési technikákat tanít alapszakos hallgatóknak, a kurzuson munkacsoportokban tárnak fel és oldanak meg problémákat az érintettek bevonásával egy interjú erejéig. “Ne csak ők gondolkodjanak vagy keressenek forrásokat az interneten, hanem találkozzanak olyan valakivel is, akinek személyes tapasztalata van ebben a kérdésben” – mondja Máté a kurzusról. 

farkas-kis-andras-mate_jpg.pngIdén viszont ebben is továbblépett. A Dr. Matolay Réka által vezetett Corvinus Science Shop támogatása mellett az InDaHouse Egyesülettel dolgoznak együtt a hallgatók. Az egyesület önkéntesei borsodi falvakban élő, hátrányos helyzetű gyerekeknek tartanak egyéni és csoportos fejlesztő foglalkozásokat. A kurzuson a hallgatók arra próbálnak megoldást találni, hogy hogyan csökkenthető a mélyszegénységben élő fiatalok középiskolai lemorzsolódása.

(Fotó: Farkas-Kis Máté)

Máté közel húsz év piaci tapasztalattal vágott bele az egyetemi oktatásba, látta tehát azt, mit történik ott. „A kizárólag kutató pályán mozgó oktató csak megfigyelt ilyen vállalati döntéseket, sosem kellett meghoznia ezeket. Így más típusú szemléletet tudok átadni, bele tudom tenni a piaci tapasztalatomat.” Ugyanakkor hozzáteszi, ez sem többet, sem kevesebbet nem jelent kutatói pályán dolgozókhoz képest, pusztán egy eltérő nézőpontot, amivel sokszínűbb lesz az oktatás.

Éppen ez a kétutas doktori képzés víziója, hogy minél több, gyakorlati életben dolgozó szakember kapcsolódjon be az oktatásba és a kutatásba. „A doktori képzésre szükségük van olyanoknak is, akik úgy érzik, hogy ezen a pályán szeretnének tudást, ismeret, kapcsolatot és papírt szerezni, de az életük nem az akadémiai pályán fut” - mondja Michalkó Gábor. Nekik nyújt lehetőséget a szakértői pálya, ahol elsajátíthatják a tudományos gondolkodást, kapcsolódhatnak a kutatásokhoz, az eredményeket felhasználhatják az innovációban és fejlesztésben, majd vissza is adhatnak a felsőoktatásnak szakmai vagy akár üzleti partnerként.

„Ez nem egy vastag téglából épített fal. Az a célunk, hogy minél közelebb hozzuk ezt a két világot egymáshoz” – mondja Michalkó Gábor. A koronavírus erre a problémára is rámutatott, több tudományterületen kell összedolgoznia most a kutatóknak és a gyakorlati szakembereknek.

„Nem ülhetek az elefántcsonttornyomban a magam kis teóriáival, hanem a gyakorlatból kell merítenem, és vissza is kell adnom oda”.

A szakértői pálya nem lesz könnyebb, a követelmények, a tanterv és a doktori fokozat feltételei ugyanazok maradnak. A különbség a sebességben és a tudásátadás technikájában lesz, amire Michalkó Gábor konkrét példát is hozott. A doktoranduszok gyakran szerdán délelőtt 8 és 10 között tartanak órát, ez a piacon dolgozóknak nem megoldható. A személyre szabás nem azt jelenti, hogy nekik nem kell bekapcsolódniuk az oktatásba, hanem kiválthatják az órákat például TDK-konzultációval, szakmai verseny mentorálásával, esetleg a saját munkahelyükön tartott továbbképzéssel.

A kétutas képzés igénye hallgatói oldalon is megjelent Jácint szerint, aki a DÖK elnökeként sok hallgatói visszajelzéssel találkozik. „Több doktorandusz jelezte, hogy ők nem az akadémiai pályára szeretnének koncentrálni, hanem a munkaerőpiacon, az üzleti életben helyezkednének el a doktori program és a doktori fokozatuk segítségével”. Ez a képzési forma egyébként Nyugat-Európában is jelen van, amit ugyan nem így neveznek, de a doktori fokozattal egyenértékű végzettséget ad üzleti területen.

t_t_0012_1.jpg

A Corvinus Egyetem aulája (Fotó: Taxner Tünde, Közgazdász)

Hogyan lesz valakiből egyetemi tanár?

A kutatók és szakértők mellett a doktori pálya természetesen az egyetemi tanárokról szól, a felsőoktatás utánpótlásképzése is egyben. Az viszont nem mindig egyértelmű, kiből és hogyan válik egyetemi tanár, az odavezető út ugyanis a legritkább esetben egyenes.

Kincső is hosszú utat járt be, mire a doktori képzés kapujáig jutott. Gyerekkora óta szerepelt, hét évesen mesemondó versenyekre járt, mindig megtalálta a módját annak, hogy a közönség elé állhasson. Később elkezdték érdekelni a nemi sztereotípiák, reklámok és mindenféle vizuális megjelenítés, de nem tudta, hová vezet mindez.

"Tavaly októberben, egy konzultációs beszélgetés során beszélgettem jelenlegi konzulensemmel, Dr. Aczél Petrával, amikoris azt mondta, hogy közös munkánkat érdemes és izgalmas lenne folytatni a doktori képzés alatt, és ha célba érünk, tanárként folytatnám az utam a Corvinuson" – mondja Kincső a fordulópontról, ami a doktori képzés felé terelte. Elképesztő szerinte, hogy „néhány szó mennyire nagy hatással tud lenni az emberre. Ha valaki azt mondja neked, hogy látja benned a potenciált és hisz a kiteljesedésedben, az nagyon sok erőt tud adni.”

A tanári pálya már korábban is érdekelte, egy évet tanított gyerekeket egy angol nyelviskolában Budapesten. Azt mondja, a döntését sok év apró élményből alkotta meg.

„Sok kicsi lépés, melyek egészen hat-hét éves koromtól kezdve gyűltek össze egy hátizsákba, és ha ezt kiborítom az asztalra, és összerakom, mint a legókat, akkor látom azt, hogy igen, ez egyenlő azzal, hogy a doktori iskolába szeretnék jelentkezni.”

microsoftteams-image_1_1.png

Kincső idén végez angol nyelvű Kommunikáció- és médiatudomány mesterszakon, és felvételizik doktori képzésre is a Corvinusra (Fotó: Szabó Kincső)

Egyetemen csak doktori fokozattal, doktorandusz hallgatóként vagy külsős vendégoktatóként lehet tanítani. Máté a piaci karrierje során hobbiból tanított,  és külsős témavezetőként is dolgozott, de végül az előbbit választotta. „Arra jutottam, hogy ha már ebbe belevágok, akkor érdemes egy olyan szakmai karrierutat végigjárni, ami nemcsak arról szól, hogy egy Dr.-t betűzök a nevem elé” – mondja Máté.

A tanári pálya ugyanakkor nem csak frontális oktatásból áll. „Ki kell állni a katedrára, de együtt kell működni a kutatói közösséggel és a hallgatókkal is” – mondja Michalkó Gábor, amikor arról kérdezem, milyen képességekre van szüksége egy egyetemi oktatónak.

„Ma már az oktatás sem egy katedráról történő kinyilatkozás, hanem a kollegialitás felé menő együttműködés. Meg kell a hallgatókat győzni, hogy induljanak TDK-n vagy versenyeken, a kutatásnál  ki kell küldeni őket interjúkra, ehhez pedig a konzulens saját kapcsolatrendszere is kell”. 

v_zs_0018_4.jpg

A Corvinus C-épületének előadóterme (fotó: Váradi Zsófia, Közgazdász)

Iskolából műhely

A doktori képzések is megújultak a Corvinus átalakulásával, hét doktori iskola fúziójából négy jött létre, a képzés szemlélete is átalakult. “A klasszikus oktatásfókuszú képzés helyett a műhelymunkára helyezzük a hangsúlyt, és arra, hogy hallgatóinkat felkészítsük a tudományos életpályára” - mondta Michalkó Gábor egy tavalyi interjúnkban a megújulásról.

„Egyedül ma már nem megy, az akadémiai életpálya nem a magányos tengerészek terepe. A tudomány világa feltételezi azt, hogy nagy csapatokkal dolgozzunk”

- ezt már most mondja nekem Michalkó Gábor, amikor az akadémiai kapcsolatrendszerről kérdezem. „Van, aki erősebb írásban, és jobban meg tudja írni a cikket, van, aki tud pénzt hozni, más a terepen jó, megint más az adatok feldolgozásában, tehát csapat kell.”

Nem egyedül kutat Máté sem, aki a Kooperatív Doktori Program ösztöndíjasként a konzulense mellett egy vállalati szakértő segítségével is dolgozik. Mátéval Zoomon beszélgetek, csak a témájáról közel fél órát mesél. „Rengeteg nagyon jó találkozás és szakmai beszélgetés van, ami előre visz, és inspirálja a gondolataimat” – mondja a kutatói közösségről.

A kvalifikált publikációkat az esetek többségében több ember alkotja Jácint szerint. „Az individualitásnak van egy olyan szintje, amikor nem elég az, hogy én tudok valamit az adott területről, hanem együtt kell működni”. Úgy látja, a doktori képzés egy demokratikus rendszer: a témavezető minden év végén ad egy értékelést, és visszajelzésre is van lehetőség, fontos a folyamatos párbeszéd.

fj.jpgJácint kutatásában a fogyatékosság és az akadálymentesség filozófiai oldalát vizsgálja, valamint azt, hogyan lehet ezeket a fogalmakat szélesíteni, elmélyíteni, és ez az elmélyítés mivel járhat a hétköznapokban. „Veleszületetten mozgássérült vagyok, éppen ezért a fogyatékossággal napi szinten együtt élek. Ez rengeteg tapasztalatot adott nekem az élet valamennyi területén , ezért választottam ezt a széles spektrumú nézőpontot” – mondja Jácint. „Olyan új fogalmakat igyekszem alkotni  és igazolni filozófiai úton, melyek pozitív értelemben az egész társadalomra kiterjeszthetők.”

A doktori képzésen az akadálymentesség is fontos szempont. Jácint szerint „ez nem azt jelenti, hogy minden létező akadályt elhárítunk a hallgatók elől, hanem megpróbálunk olyan környezetet működtetni, ahol a hátrányok és nehézségek közös erővel könnyebben megérthetők. Van, amikor ezek legyőzhetők, máskor viszont le sem kell őket győzni, csak meg kell őket érteni.” Nem minden nehézséget kell eliminálni Jácint szerint.

„A megértés egy nagyon fontos dolog és az összefogás szintén, amik által túllendülhetünk a nehézségeken”.

A kutatói közösség nem csak itthon működik. „Ez a 93 ezer négyzetkilométer nem kevés, itt is van feladat, de akkor tudsz hatékony lenni, ha van mögötted egy olyan háttér, ami a nemzetközi beágyazottságból fakad” – mondja Michalkó Gábor. A Corvinus doktoranduszai bekapcsolódhatnak nemzetközi kutatásokba és projektekbe, valamint évente 350 ezer forintos keretet kapnak hazai és nemzetközi konferenciákra, emellett három hónapos külföldi tanulmányútra is kaphatnak ösztöndíjat.

A külföldi hallgatók és a nemzetköziség miatt az összes órát angolul tartják, sokszor neves külföldi előadókkal. Van például egy olyan kurzus, ahol tudományos folyóiratok főszerkesztőivel találkozhatnak a hallgatók, tőlük tanulhatják meg, hogyan kell jó tudományos cikket írni.

„A doktori képzés mindenkinek való. Már aki tényleg akarja.”

Ha már tudjuk, hogy megéri nekünk, a jelentkezés előtt mégis  felmerül: merjek jelentkezni? Vagyok ehhez elég jó hozzá? Négy év komoly döntést igényel, sok tényezőt át kell gondolnunk, de beszélgetőpartnereim egy dologban egyetértenek: nem szabad, hogy a félelem határozza meg a döntést.

„A félelem az elme gyilkosa” – hangzik a Dűne című filmből kultikussá vált mondat. A jelenetben egy  Bene Gesserit boszorkány a főszereplőt, Pault teszteli: a kezét egy dobozba kell tennie, ahol mindenféle élmények és érzések érik, valójában viszont az idegrendszerét stimulálják csak. Azt hiszi, hogy ég a keze, hogy szurkálják, hogy kínok gyötrik, reflexből azonnal kirántaná. Ezt azonban nem teheti meg, ugyanis a boszorkány tűt tart a nyakához: amint kiveszi a kezét, meghal. Eközben mondogatja Paul: “A félelem a kis halál, mely teljes megsemmisüléshez vezet.” - így sokáig bent tudja tartani a kezét.

gh-mohiam-_-paul-atreides-_what-is-in-the-box_pain.jpg

Részlet az 1984-ben bemutatott Dűne című filmből (forrás: Pinterest)

Máténak nem véletlenül ez a kedvenc idézete. Szerinte sok olyan élethelyzet van, amikor az önbizalmunk hiánya miatt nem merünk belevágni dolgokba, ugyanakkor szerinte ez a bizonytalanság pedig csak a fejünkben létezik. Véleménye szerint el kell oszlatni azt a sztereotípiát, hogy ki jelentkezhet és ki nem a doktori képzésre.

“Csak bátorítani tudok mindenkit, hogyha doktori képzésre akar jelentkezni, induljon el akkor is, ha nincs elég önbizalma. Egyrészt az önbizalom meg tud jönni, másrészt egy olyan közösségbe érkezik meg, amely mindenben támogatja” – mondja Máté.

Kincsőnél sem jött azonnal a döntés. „Egy nőnek figyelembe kell vennie, hogy itt négy évről van szó, tehát minden tolódik. Családalapítás, párválasztás, munkahelyi szocializáció.” El kellett döntenie, hogy a tudományos karrierre áldoz négy-öt évet, vagy inkább mással foglalkozik. „Ezt a négy évet ugyanakkor úgy is fel lehet fogni, hogy nem elvesz, hanem éppen hozzáad. Az egész felfogás kérdése”.

A négyéves képzés két év képzési szakaszból és két év kutatási szakaszból áll.  Az előbbi során a disszertációhoz szükséges kutatásmódszertani ismereteket sajátítják el a hallgatók, majd komplex vizsgát tesznek. Ezt követi a kutatási szakasz, amikor már magára a kutatásra és a szövegre fókuszálnak. A második szakasz a tervezettel, műhelyvitával, majd a nyilvános védéssel zárul.

Kincső szerint ugyanakkor nagyon kell szeretni a témát. „Ha egyszer rádöbbensz, hogy már nem érdekel, nincs benne több, összeraktad az összes puzzle-darabkát, nem szeretnéd ezt a témát továbbadni a következő generációnak, akkor inkább ne ezt válaszd. Saját magadat húzod be egy csapdába, és elvesztegeted az időd. Ezt nagyon fontos átgondolni: mit szeretnél magadnak és másoknak alkotni a doktori képzés alatt.” 

Ha a képességek felől közelítjük a témát, Máté szerint három dolog elengedhetetlen: a nyílt és holisztikus gondolkodás, az elkötelezettség, vagyis hogy akarja a hallgató csinálni, akár önbizalom hiányában is, valamint a szorgalom. „Rengeteget kell olvasni. Minden kutatásban hivatkozások vannak, azaz meg kell ismernem a témámat mélyen, hogy előttem mit alkottak benne. Úgy tudom kiírni a saját gondolataimat, hogy közben megnézem, mások mit gondolnak” – mondja Máté.

„Ha a vizsgán elmondod a Pitagorasz-tételt, az nem kiemelkedő teljesítmény mert  ezt mindenki meg tudja tanulni. A kérdés az, hogy be tudod-e bizonyítani.”

Ez a fajta gondolkodás a doktorira is nagyon igaz Máté szerint. „Oké, van egy kutatási ötletem, de ez mivel indul? Azzal, hogy elmerülök a szakirodalomban, ami egyébként hatalmas ezen a bolygón, és megnézem, ki az, aki ilyeneket kutatott korábban, hogy ne ugyanazt találjam fel sokadikként.”

„Olyan témára van szükség, amiben van elég” – ezt már Kincső mondja, amikor Dr. Sass Judit doktori felkészítő szemináriumon elhangzott gondolatait idézi fel. „Minél tágabb legyen a téma, és abban találd meg azokat az apró utakat, amik oda vezetnek, hogy azt mondd: igen, itt egy puzzle-darab hiányzik, ezt kutassuk, keressük meg együtt!”

A Corvinus doktori képzéseire április 15-30. között jelentkezhetnek a hallgatók, további információkért a Corvinus doktori felvételi oldalát ajánljuk.

Tudomány vagy üzlet? Meg lehet élni a doktori képzés mellett? Tovább
Új ösztöndíjak és kétutas doktori képzés - Megújul a Corvinus tudományos utánpótlás-nevelése

Új ösztöndíjak és kétutas doktori képzés - Megújul a Corvinus tudományos utánpótlás-nevelése

b_v_0001_2.jpg

Magasabb ösztöndíjat kaphatnak a doktori képzésen akadémiai pályára idén áprilisban felvett doktorandusz hallgatók a Corvinuson. A finanszírozás mellett a doktori életpálya is változik, a hallgatók az akadémiai és a szakértői modell közül választhatnak felmenő rendszerben. Cikkünkben a Corvinus doktori képzéseit érintő legfontosabb változásokat mutatjuk be.

Írta: Belayane Najoua, Barla-Szabó Zsófia, Borítókép: Bera Viktor

Új ösztöndíjakkal stabilizálnák a doktoranduszok anyagi helyzetét

A kiválóság, nagyobb keretösszeg és a kutatói-oktatói életpálya mellett a tudomány és a gyakorlat szimbiózisának népszerűsítése: két új doktorandusz ösztöndíj indul a Corvinuson 2021 szeptemberétől. A Corvinus doktori ösztöndíjra leendő elsőévesek pályázhatnak, a Kooperatív doktori ösztöndíjra pedig a kutatói életpályájukon már elindult doktoranduszokat is várják.

A Corvinus doktori ösztöndíj célja, hogy a legjobban teljesítő doktoranduszok pénzügyi helyzetét stabilizálja és vonzóvá tegye az akadémiai életpályát. 

Az ösztöndíjra a 2021-ben vagy azután felvett magyar állami ösztöndíjas hallgatók pályázhatnak. A sikeres pályázóknak minden félév végén beszámolót kell készíteniük az előző félévről, amelyet egy bizottság bírál el. Visszafizetési kötelezettség terheli a hallgatót, ha a beszámolót nem adja le, pontatlanul készíti el, vagy nem teljesíti a kreditminimumot.

Az ösztöndíj összegét évente, februárban határozza meg az Elnöki Testület, ami a férőhelyek számától és a költségvetés lehetőségeitől függ.

A pályázatot minden év áprilisában teszik közzé, az elnyert ösztöndíj egyéves időtartamra szól. Az ösztöndíjas hallgató csak megbízási vagy maximum 50 százalékos részmunkaidős munkát vállalhat, a munkaviszony létesítését be kell jelentenie az Egyetemen.

A Kooperatív doktori ösztöndíj a kutatói pályát és a gyakorlatot ötvöző hallgatóknak szól. Az ösztöndíj célja, hogy bővítse a kutatás, a fejlesztés és az innováció területén dolgozók létszámát, így a Corvinus doktoranduszai jó eséllyel pályáznak az ösztöndíjra. Az ösztöndíjat a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal írja ki, de az ösztöndíjassal a Corvinus köt szerződést, a pályázat az egyetem honlapján is elérhető lesz. A doktoranduszok ugyanakkor nem részesülhetnek egyszerre Corvinus és Kooperatív doktori ösztöndíjban.

k_b_0065_1.JPG

(fotó: Kristóf Benjámin)

Két pálya közül választhatnak a doktori képzésre jelentkezők

Az akadémiai és a szakértői fókuszú doktori életpályamodelleket szintén felmenő rendszerben, 2021 szeptemberétől vezeti be a Corvinus. A két pálya azonos képzési és kimeneti követelményeket tartalmaz, a megszerzett fokozat (PhD) is megegyezik, a különbség a képzések célcsoportjában, céljában és az oktatásszervezés módjában lesz.

Az akadémiai pályára olyan jelentkezőket várnak, akik életpályájuk során hivatásszerűen foglalkoznának oktatással és kutatással, karrierjüket a felsőoktatási, kutatási szférában képzelik el.

Akadémiai pályára alapvetően a Corvinus Doktori Ösztöndíj elvárásainak megfelelő hallgatók jelentkezhetnek. A képzésre felvételt nyerhetnek továbbá azok az önköltséges formára jelentkező külföldi állampolgárok is, akik megfelelnek a Corvinus Doktori Ösztöndíj elvárásainak, de nem részesülnek abban, illetve indokolt esetben az olyan, magyar állami ösztöndíjat elnyerő jelentkezők is, akik ugyan megfelelnek a Corvinus Doktori Ösztöndíj elvárásainak, de helyhiány miatt a támogatásban nem részesülnek.

A szakértői pályára olyan hallgatókat várnak, akik érdeklődnek a társadalomtudományi kérdések iránt, és üzleti, közigazgatási, kulturális, diplomáciai területen gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek.

Szakértői pályára költségtérítéses és magyar állami ösztöndíjas státuszra pályázók is jelentkezhetnek. A szakértői pályát választó doktoranduszok kutatási kreditjeinek elismerésekor figyelembe vehető az általuk hazai vagy nemzetközi akkreditált képzőhelyen, valamint a munkahelyük belső képzésein megvalósuló oktatói, előadói tevékenység, illetve a munkahelyükön végzett, a kutatási témájukhoz szorosan kapcsolódó innovációs, fejlesztési vagy kutatási tevékenység is.

Az akadémiai pályán tanuló doktoranduszok átjelentkezhetnek szakértői pályára, amiről a Doktori Iskola Tanácsa dönt, a másik irányba viszont nincs átjárhatóság. A felvételik sajátosságait az egyes doktori iskolák az Egyetemi Doktori Szabályzat és a doktori iskola működési szabályzata szerint határozzák meg.

Mindkét pályán egyaránt nappali rendszerű képzés zajlik. A képzési és kutatási szakaszban (1-4. félév) az akadémiai és a szakértői pálya doktoranduszai a doktori iskola ugyanazon operatív tanterve alapján akár eltérő órarendet alkalmazva folytathatják tanulmányaikat.

A jelentkezési időszak 2021. április 15-én kezdődik és április 30-ig tart. Amennyiben részletesebben tájékozódnál a doktori képzésről és a választható pályák specifikus lehetőségeiről és követelményeiről, ezen a linken részletes leírást találsz. A Corvinus április 13-án doktori online nyílt napot tart, melyhez a programot itt éred el.

Új ösztöndíjak és kétutas doktori képzés - Megújul a Corvinus tudományos utánpótlás-nevelése Tovább
Ötlettől a megvalósulásig: hogyan születik meg egy magas besorolású tudományos cikk?

Ötlettől a megvalósulásig: hogyan születik meg egy magas besorolású tudományos cikk?

o_zs_0234.jpg

Kameralizmusról szóló tudományos munkákat jelentet meg a Duke University Press Q1-es, azaz legmagasabb tudományos besorolású folyóirata, a History of Political Economy. Az egyik tanulmány szerzője Dr. Szántay Antal, a Corvinus Egyetem docense. A tudományos dolgozat elkészítésének hosszú folyamatáról és a Habsburg Monarchiát és benne Magyarországot is nagymértékben befolyásoló kameralizmusról olvashattok.  

2021.04.01. Írta: Brándisz Ádám. Borítókép: Őrsi Zsanett, Közgazdász

A történet bő három évtizede kezdődött, amikor Szántay Antal még doktoranduszként a Heidelbergi Egyetemen elkezdett foglalkozni 18. századi közgazdasági elméletekkel, köztük a német kameralista szerzőkkel, amiről az microsoftteams-image_3_png.jpg1990-es évek közepén magyar nyelvű tanulmányt is publikált. 2017-ben egy Corvinus Egyetemen megrendezett nemzetközi konferenciával folytatódott a történet, ahol több külföldi kutató részvételével külön szekció foglalkozott a kameralizmus témakörével. A kiválóan sikerült szekció eredményein felbuzdulva felmerült, hogy a tudományos előadásokból tanulmánykötet készüljön. A szekció szervezője, Philipp Rössner, a Manchesteri Egyetem professzora végül a History of Political Economy tudományos folyóirat kiadójával, az amerikai Duke University Press-sel tudott megállapodni egy tematikus szám megjelentetéséről. A tudományos kapcsolatok és a Corvinus Egyetem támogató hozzáállása megteremtették a megfelelő környezetet egy magasan jegyzett folyóiratcikk megjelentetéséhez. 

A folyamatról Dr. Szántay Antal ezt mondta: 

“Pár hónapos egyeztetéssorozat után megszületett a döntés, hogy megjelenik egy tematikus különszám a konferencián született kéziratokból. A 2017-ben lezajlott esemény után 2018 végére derült ki a megjelenés lehetősége a folyóiratban. A kézirat korábbi, első változatát 2019 szeptemberi határidővel kellett leadni. Ezután két, elsősorban tartalmi bírálati kör következett anonimm bírálók részvételével. A folyóirat szerkesztői nagyon szigorú követelményeket támasztottak, és részletes javaslatokat tettek a tanulmány tartalmát, szerkezetét és terjedelmét illetően. Mikor ezután a kéziratot hivatalosan elfogadták, még két, inkább formai elemeket érintő forduló következett. Az egész folyamat 2021 márciusában ért véget, a tanulmány pedig júniusban fog megjelenni.” 

A 2017-ben megrendezett konferenciától számítva közel négy év telik el, mire a cikk idén nyáron megjelenik. A konkrét munkát figyelembe véve, amely 2019 tavaszán kezdődött, közel két évre volt szükség, hogy a végleges változat elkészüljön. Látszik, hogy a megjelenés egy magas szinten jegyzett folyóiratban nem kevés munkát igényel, mind a kiadótól, mind a cikket író kutatótól.  

A Corvinus Egyetemen a megújulási folyamat egyik eleme, hogy növelni szeretnék a magasan jegyzett tudományos munkák megjelenését, amiket az egyetem oktatói és kutatói jegyeznek. Ehhez megfelelő anyagi, kapcsolati és infrastrukturális hátteret kívánnak nyújtani, valamint az akadémiai életpályamodell bevezetésének köszönhetően megteremtették a lehetőségét annak is, hogy aki nagyobb arányban kutatni és kisebb részben oktatni szeretne, annak is meglegyenek a lehetőségei céljai elérésére. A Corvinus Kutatási Kiválóság program keretében pedig az egyetem díjazza a színvonalas publikációk megjelenését.  Annak érdekében, hogy a tudományági sajátosságok jobban érvényesüljenek, Szántay Antal szerint még a feltételek finomhangolására van szükség. Cél az is, hogy a magyar és angol nyelvű publikációk mellett más nyelvű, például német vagy francia munkák is támogatást kaphassanak. 

A 18. század meghatározó irányzatáról, a kameralizmusról 

A kameralizmus lényegében a 18. század politikai gazdaságtana. Sajnos, ez a fogalom Magyarországon lejáratódott, hiszen a rendszerváltás előtt a „PG” erősen ideológiai tartalmú kötelező tantárgy volt minden egyetemi hallgató számára. A Corvinus Egyetemen azonban régóta szándék, hogy újraélesszék a politikai gazdaságtan kutatását és oktatását, hiszen egy nagyon régi tudományágról van szó, mely fontos és érdekes témaköröket ölel fel, és megérdemelné a megfelelő támogatást és elismertséget. 

traicte_de_l_oeconomie_politique_1615_written_by_antoyne_de_montchretien.jpg

Kép forrása: binocheetgiquello.com

Az 1600-as évek elején Franciaországban született a fogalom, melyet Antoine de Montchrestien 1615-ben megjelent írása (Traité de l'œconomie politique) már a címében is tartalmaz. Azzal foglalkozik, hogy az állam hogyan tud működni, bevételekhez jutni, finanszírozni a kiadásait. Abban a korban, amikor az irányzat megszületett, elsősorban a katonai kiadások miatt volt fontos téma. Ezen gondolatkörök sorába tartozóként tartják számon a kameralizmust is, mely a 17. és 18. század fordulójának elsősorban német kötődésű, politikai gazdaságtannal foglalkozó írásait és szerzők összességét jelenti. A II. József korát is meghatározó eszmék és folyamatok iránt korunkban megnőtt az érdeklődés, aminek köszönhetően egyre több tudományos munka születik a kameralizmussal kapcsolatban. 

Napjainkban elsősorban a nyugat-európai és a skandináv országokat foglalkoztatja élénken a téma, ami az ilyen forrásokra támaszkodó művek számának növekedéséből is látszik. Szántay Antal szerint sokan a kameralizmust csupán a merkantilizmus egyik változataként tartják számon, és az esetek nagy részében nem kezelik a témát kellő figyelemmel. A kameralizmus mint irányzat fontosságát az is kiválóan tükrözi, hogy a kor magyar és osztrák egyetemein eszerint oktatták az állami adminisztráció működtetőit és a hivatalnokokat. A kimagasló eredményt felmutató oktatási központok a téma bölcsőjének és műhelyeknek is számítottak akkoriban, hiszen megfelelő közeget biztosítottak a kor kisebb és nagyobb hatású gondolkodói számára.  

Ahogy Szántay Antal is megerősítette, manapság növekvő érdeklődés övezi a témát. Kétféle okot is felfedezhetünk a folyamat mögött. Egyrészt a közép-európai régió kutatói már évtizedekkel korábban részletesen foglalkoztak a témakörrel, amelynek eredményeképpen számos kutatás áll rendelkezésre, amik kiváló alapot biztosítanak a kameralizmus iránt érdeklődő szakembereknek. Másrészt napjainkban egyre inkább foglalkoznak azzal a kérdéskörrel, hogy hogyan működhet minél jobban és hatékonyabban egy állam. Az elsősorban észak-európai kutatók és gondolkodók számára kiváló kiindulási alapot jelent az Európát a 17-18. század fordulóján meghatározó irányzat vizsgálata. 

 Frissítés: Cikkünk megjelenése óta már online elérhetővé vált a cikk ezen a linken.

Ötlettől a megvalósulásig: hogyan születik meg egy magas besorolású tudományos cikk? Tovább
Hátat fordított az infláció a bérnövekedésnek? - Zanaty Krisztina TDK dolgozatában vizsgálta a kapcsolatot a két gazdasági változó között

Hátat fordított az infláció a bérnövekedésnek? - Zanaty Krisztina TDK dolgozatában vizsgálta a kapcsolatot a két gazdasági változó között

o_zs_0010_1.jpg

Nemzetközi környezet, bérnövekedés, termelékenység, hazai fogyasztás - többek között ezekről is szó esik Zanaty Krisztina, a Corvinus Egyetem már végzett hallgatójának tudományos dolgozatában, melynek a zsűri a TDK Best Paper díjat is odaítélte. A munkát Dr. Sebestyén Géza egyetemi docens, az MNB Intézet kollégája koordinálta. A később akár folyóiratba is kerülő tudományos munkáról az írót és mentorát kérdeztük. 

2021.03.12 Írta: Brándisz Ádám, Borítókép: Örsi Zsanett, Közgazdász / Képek forrása: Corvinus

A dolgozat írásának kezdetekor Kriszti már kész tervekkel rendelkezett, amelyek folyamatosan öltöttek konkrétabb formát. A mesterszakos szakdolgozat előtt nagyon értékes visszajelzést jelenthet a TDK-dolgozat készítése. Kriszti témájának relevanciáját az adta, hogy ezidőtájt, főként az újonnan csatlakozott európai uniós országokat alacsony infláció és magas bérdinamika jellemezte. Magyarországon különösen megfigyelhető volt ez a jelenség, a maginfláció alacsony maradt annak ellenére, hogy a bérszínvonal 2017 óta kétszámjegyű növekedést produkált.  

pic_1.jpg“Krisztivel 2014-ben találkoztunk először. Bármilyen óráról volt is szó, a testvérével, Dórival mindig a legjobbak között voltak. Kriszti demonstrátorom volt a Befektetési és Vállalati Pénzügyek tanszéken, majd nálam írta az alapszakos szakdolgozatát is, melynek témája a hitelminősítői döntések hatása volt az állampapírhozamokra. A TDK-dolgozata esetében már az alapfelvetés is nagyon érdekes kérdés volt. A dolgozat írásának időpontjában Magyarországon erős bérnövekedés volt, viszont ez nem igazán mutatkozott meg az inflációban. Erre a kérdéskörre kereste Kriszti a választ, ebből a témából írta a dolgozatot is” - meséli Géza a kezdetekről. 

Az igazi megfejtendő kérdés az volt, hogy a bérnövekedésnek van-e szignifikáns hatása az inflációra, illetve mik azok a tényezők, amelyek befolyásolhatják ezt a kapcsolatot. A dolgozat írásának kezdetekor Kriszti még kevés szakirodalmat talált, azonban ahogy haladt előre, egyre több és több tanulmányt fedezett fel. Néhány európai adatokon alapuló kutatás arra jutott, hogy a 2008-as válság után gyengült a kapcsolat a bérnövekedés és az infláció között. Így a dolgozatban a két változó viszonyának erőssége mellett az is kérdés volt, hogyan változott a bérnövekedés és az infláció kapcsolata hazánkban, és ez milyen tényezőkre vezethető vissza. A nemzetközi példáknak megfelelően Kriszti VAR modellt használt kutatása során, amely a gazdasági témájú tudományos munkák körében bevett eszköznek számít.  

“A bérnövekedés és az infláció közötti kapcsolat erősségét strukturális VAR modellel becsültem. A felhasznált adatbázisom a modellbe vett változók 1996 és 2019 közötti adatait tartalmazta. A modellel először egy pozitív bérsokk hatását vizsgáltam a maginfláción, majd a válság előtti és utáni időszakra is elvégeztem a becslést, hogy megvizsgáljam a két változó viszonyának időbeli alakulását. Ezután további elemzéseket végeztem az ok-okozati kapcsolat erősségének feltárására, melyhez a lakossági fogyasztás alakulását, a külső környezet inflációs hatását, valamint az infláció és a kibocsátási rés nagyságának szerepét vizsgáltam. A becslést az Eviews nevű pic_2_2.jpgprogrammal végeztem el: használatának elsajátítása a későbbi tanulmányaimnál is jól jött.” 

A dolgozat végső megállapítása, hogy a bérnövekedés szignifikáns hatást fejt ki az infláció alakulására Magyarországon, azonban ennek mértéke csökkent a válság után. A kapcsolat gyengülésében szerepet játszott a válság utáni gyenge kereslet, az alacsony inflációs környezet és a negatívvá váló kibocsátási rés is. A teljes időszakot vizsgálva az is kiderült, hogy a bérek növekedésének inflációba való teljes átgyűrűzése nagyjából négy évet tesz ki, és a bérköltségek emelkedésének 50 százaléka épül be az árakba.

A TDK tevékenységét az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató - A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatta.

Hátat fordított az infláció a bérnövekedésnek? - Zanaty Krisztina TDK dolgozatában vizsgálta a kapcsolatot a két gazdasági változó között Tovább
A gyerekeink már nyolc kontinensről fognak tanulni? - Modernkori földrajzi felfedezés

A gyerekeink már nyolc kontinensről fognak tanulni? - Modernkori földrajzi felfedezés

africa-1804896_1920.jpg

Új-Zélandról a legtöbb embernek egy Ausztráliánál kisebb sziget jut eszébe - de a kutatások mást mutatnak. A víz alatt egy óriási kiterjedésű terület fekszik, ami megfelel minden kontinensre jellemző kritériumnak. Ez a 2017-ben nyilvánosságra hozott kutatás megmutatja, hogy még a XXI. században is van a Földnek olyan pontja, amit nem fedeztünk fel, és titkos legendák övezik. 

2021.03.02 Írta: Belayane Najoua, borítókép: Hans Braxmeier, Pixabay 

Az elsüllyedt kontinens

Atlantisz legendája nemcsak a tudományos világban, hanem a köztudatban is sokakat foglalkoztat. Számos kutató próbálta megtalálni a kontinenst az Atlanti-óceán medencéjében, de mindeddig sikertelenek voltak a próbálkozások. Később, az ókorból maradt leletek alapján arra jutottak a tudósok, hogy Atlantisz inkább a Földközi-tenger medencéjében keresendő. A XIX. század elejétől a régészek a Kréta szigetén egykor virágzó Minószi Királysággal azonosították. Mára a legtöbb tudós elfogadja, hogy Atlantisz a Thírát és kultúráját elpusztító vulkánkitöréssel és a santorini kalderával hozható kapcsolatba. Az Atlantiszhoz hasonló elsüllyedt kontinenslegendák “nem mentek ki a divatból” - még ma is foglalkoztatják a tudósokat. Lehet, hogy most rá is találtak az egyik elveszett kontinensre?

Zélandia, a nyolcadik kontinens

zelandia-01.jpg

Grafika: Váradi Zsófia, Közgazdász

Az Amerikai Geológiai Társaság 2017-ben publikált cikkében hozta nyilvánosságra az évtizedek óta folyó kutatás legfrissebb eredményeit. Zélandia 94 százalékát óceán borítja - három sziget emelkedik ki: Új-Zéland Északi-, és Déli-szigete, továbbá Új-Kaledónia -, de a tanulmányban is említett hipotézisek szerint 23 millió évvel ezelőtt a teljes területét víz fedte. Zélandia területe ötmillió négyzetkilométer, nagyjából a szomszédos Ausztrália kétharmada. A kontinens a Zélandia (Zealandia) nevet Bruce Luyendyk amerikai geofizikustól kapta 1995-ben - a kutatások azóta zajlanak. 

Zélandia helyzete sokban hasonlít a Pluto nevű törpebolygóhoz, aminek a besorolásán - bolygó-e vagy sem - sokat vitatkoztak a tudósok. A Plutót 2006-ban fokozták le, így azóta nem bolygóként tartják számon, habár a NASA igazgatója is úgy gondolja, hogy a Pluto megérdemli a bolygó minősítést. 

Persze egy laikus szemével nézve Zélandia nem igazán tűnik kontinensnek, hiszen alig van területe, ami nem a víz alatt fekszik, de geológiai szemmel megfelel a kontinensnek nyilvánítható területek kritériumainak. 

Mitől lesz egy terület kontinens?

Míg hétköznapi értelemben bolygónkon kétséget kizáróan az számít kontinensnek, amely jókora területtel a világóceán szintje fölé emelkedik, geológiai értelemben a kontinens fogalma kicsit bonyolultabb. Földrajzilag Zélandia területe nem tekinthető kontinensnek, hiszen azon belül Új-Zéland mindössze egy Nagy-Britannia nagyságú szárazulat, amely elenyésző a legkisebb kontinensnek tekintett Ausztrália területétől. Geológiailag azonban egészen más a helyzet. 

Kontinensnek tekintjük azokat a területeket amiknek:

  • Körülhatárolható a területe.
  • Sűrűbb a földkérge az óceánfenéknél.
  • Kiemelkedik a környezetből (ebben az esetben ez az óceán feneke).
  • Rendelkezik jól megkülönböztethető geológiával.

A már említett 2017-es tanulmányban többek között ezekre a kritériumokra támaszkodva állították, hogy Zélandia igenis egy “új” kontinens. 

Több mint csak egy új név

photo-manipulation-421405_1280.jpg

Kép: Bingo Naranjo, Pixabay 

A tanulmány vezető szerzője, Nick Mortimer új-zélandi geológus elmondta: a tudósok már több mint két évtizede gyűjtik az adatokat ahhoz, hogy Zélandia kontinens lehessen.

“Zélandia kontinenssé nyilvánításának tudományos értéke sokkal nagyobb annál, mint hogy egy újabb névvel bővülne a kontinensek listája. Egy tenger mélyén fekvő, mégis töredezetlen kontinens hasznos a kontinentális kéreg kohéziójának és szakadásának feltárásában”

– azaz további geológiai feltárásokat eredményezhet.

A kérdés már csak az, hogy mikor lesz Zélandia hivatalosan is kontinens? Valószínűleg akkor, ha a többi kutató is kontinensként fog rá hivatkozni, vagy ha olyan politikai érdek fog hozzá kötődni, amiért a középpontba kerül. Ez pedig magával hozhatja azt, hogy a következő generációk már a tankönyvekben is nyolc kontinensről fognak tanulni. 

A gyerekeink már nyolc kontinensről fognak tanulni? - Modernkori földrajzi felfedezés Tovább
Alapszaktól négy TDK-ig és doktori képzésig - Egy sikeres oktató-hallgató páros története 

Alapszaktól négy TDK-ig és doktori képzésig - Egy sikeres oktató-hallgató páros története 

b_b_19_1.jpg

Maró Zalánnal és Török Áronnal, a Corvinus Egyetem oktatójával és hallgatójával a TDK dolgozatírásról, motivációkról és Zalán sikereiről beszélgettünk. Mindketten megerősítették, hogy egyértelműen megéri TDK-zni és valamilyen szakmai, tudományos tevékenységet folytatni az egyetemi tanulmányok mellett. Zalán először csak egy alapszakos diplomát szeretett volna, most azonban 4 TDK dolgozattal és több díjjal a háta mögött már egy PhD-képzést csinál a Corvinus Egyetemen. Egy sikeres páros története következik.

2021.02.17. Írta: Brándisz Ádám, borítókép: Burkus Brigitta, Közgazdász

A páros sikertörténete akkor indult, amikor Áron, az Agrobiznisz Tanszék egyetemi docense még alapszakon megkereste Zalánt, hogy szeretne-e demonstrátorként dolgozni a tanszéken. Erre a kérdésre természetesen igennel válaszolt, és innen indult az a közös munka, amely mára beérni látszik, és melynek eredményességét az elnyert TDK Best Paper díj is bizonyítja.

torok_aron_1.jpg“Mint szinte mindenki az egyetemen, mi is árgus szemekkel figyeljük a hallgatóinkat. Úgy is mondhatjuk, hogy van egy szűrőnk, amin Zalán nagyon hamar fennakadt. Az óráinkon könnyen észre lehet venni, ha valaki kimagaslóan teljesít. A beadandók minősége, a ZH-kon elért eredmények és a hallgatók hozzáállása mind indikátorként szolgálnak számunkra. Számtalan ilyen hallgató van, akikben van potenciál, és őket meg is keressük különböző lehetőségekkel. Egy TDK dolgozatot megírni természetesen rengeteg munka, ezért cserébe nem garantáltan, de nagy valószínűséggel a szakdolgozatára ötöst kap a hallgató. Nem mindegy ugyanis, hogy csak az órákon vagy már a TDK során kezdenek el foglalkozni a témával a hallgatók” - mutatja be Áron azt a rendszert, melynek segítségével Zalán is a látókörükbe került.

Ahogy Áron is említi, egy TDK dolgozat megírása nagy munkával jár, és kitartás is kell hozzá. Zalán minden akadályt sikeresen átugrott, melyben nagy szerepet játszott az a segítség és támogatás is, amit a konzulensétől, Árontól kapott. Ez azonban önmagában még nem volt elég ahhoz, hogy meggyőzze a továbbtanulásról.

“Először csak egy alapszakban gondolkoztam, és minél előbb ki akartam jutni a munkaerőpiacra. Ekkor érkeztek meg a megkeresések és a lehetőségek a Tanszék felől, melyek elindítottak egy folyamatot. Igazából fokozatosan győztem meg magamat a továbbtanulásról. Az alapszak után Vállalkozásfejlesztés mesterszakra mentem tovább. Az Agrobiznisz Tanszék szintén a Vállakozásfejlesztési Intézet alá tartozik, így házon belül tudtam maradni, és folytatódhatott a közös munka. A mesterszakos szakdolgozatomat már természetes volt, hogy Áron segítségével írom meg, ami után evidens volt számomra, hogy maradok az egyetemen, és elkezdem a doktori iskolát. “ 

A továbbtanulás melletti érv volt az is, hogy a versenyeknek és a tudományos munkának köszönhetően nagyon jó ösztöndíjakat kaptam, melyek már versenyképesek voltak a piaci fizetésekkel is.

- mesél Zalán arról, hogy mi motiválta a továbbtanulásban a versenyszféra ellenében.  

maro_zalan_1.jpgZalán két legújabb TDK dolgozatát is bemutatta. Az egyik kifejezetten érdekes helyzetben készült. A magyarországi pálinkafőzés és a főzdék helyzetről szóló dolgozatot kiegészíti az Áron által 10 évvel korábban, hasonló témában írt munka is. A két dolgozat kiváló keretbe foglalja a magyar pálinkaágazat akkori és jelenlegi helyzetét, az elmúlt évtized változásait, valamint a múltban és a jelenben rendelkezésre álló lehetőségeket. Zalán kiemelkedő munkát állított össze a témában. Részletes irodalmi áttekintés után alaposan és precízen elemzi a komplex iparágat és a főzdék jövedelmezőségét, valamint az azokat befolyásoló szempontokat. A dolgozat kimagasló tartalmát elismerve Zalán elnyerte a TDK Best Papers díjat is a bírálóbizottságtól.  

Zalán kiemelte azt is, hogy mindkét dolgozatnál nagyon nagy segítséget jelentett a tanszék támogatása. 

Áron és a tanári kar segítségével mindkét esetben a legfrissebb adatokhoz férhettem hozzá. Sok esetben hallgatóként ezek az adatbázisok nem elérhetőek számunkra, így nagy segítség volt, hogy releváns és friss információkkal tudtam dolgozni. Emellett Áron nemzetközi tapasztalatait is felhasználtuk.

“Amikor Ausztráliában, Canberrában voltam egy kutatói ösztöndíjjal 2018-ban, számtalan új dolgot tanultam a kinti kollégáktól. Például a szakirodalmi áttekintéssel és a forrásanyag feldolgozásával kapcsolatban a kint már bevett technikák és metódusok itthon még újdonságnak számítottak. Nagyon jó lehetőség volt, hogy a kint megszerzett tudást és tapasztalatot itthon is tudtam hasznosítani, és egyből át tudtam adni Zalánnak. Az egyik legjobb példa a Covidence nevű program, mely itthon még ismeretlen, azonban ennek a segítségével közösen tudunk cikkeket átnézni és szisztematikusan feldolgozni. Ez kifejezetten hasznos volt, amikor akár ezres nagyságrendben kellett forrásokat feldolgoznunk” - meséli Áron a külföldi tapasztalatairól.  

Zalán másik kiemelkedő dolgozata a kínai Új Selyemút kezdeményezésről szól. Az elméleti áttekintés és a módszertani ismertetés után részletesen elemzi a koncepció előzményeit és az Új Selyemút aktuális terveit. Az ókori Selyemút már 2100 évvel ezelőtt létezett, és ugyan erősen változó mértékben, de állandó összeköttetést biztosított Európa és Ázsia között, hiszen sok évszázadon keresztül elősegítette az áruk, a kultúra, a művészet, a történelem és a vallás áramlását Kína és a Nyugat között. Az Új Selyemút célja, hogy megerősítse a kapcsolatot Európa és Ázsia között, főként a vasútvonalakra és a történelmi Selyemútra alapozva. 

A koncepció és a várható hatások mellett a dolgozatban szó esik a magyar exportlehetőségekről is. Érdekes, hogy a mezőgazdasági termékek mellet a gyógyszeripari termékek is a legversenyképesebb magyar exportcikkek listáján szerepelnek. Valamint egyes országok tekintetében kiemelkedő egy-egy vállalat tevékenysége, mint például a Törökországba irányuló magyar szarvasmarhaexport, melynek nagyrésze egy vállalathoz köthető.  

Zalán Dolgozatait itt és itt olvashatod el.

A TDK tevékenységét az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató - A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatta.

Alapszaktól négy TDK-ig és doktori képzésig - Egy sikeres oktató-hallgató páros története  Tovább
Merre tart a posztmodern sport? – II. rész: Michelisz Norberttől Nenad Sostaricig

Merre tart a posztmodern sport? – II. rész: Michelisz Norberttől Nenad Sostaricig

ball-1930198_1920.jpg

A szórakoztatóipar, a kultúra és a sport viszonya radikális átalakuláson ment keresztül az utóbbi években. Hogy mit hoz a jövő? Hazai és nemzetközi sportszakértők segítségével kerestük a választ az V. SKEOF Konferencián. Cikksorozatunk második részében a motorsport, a kézilabda és a sportszervezés világával foglalkozunk.

2021.02.16. Írta: Rada Bálint, borítókép: JeppeSmedNielsen, Pixabay

Milyen jövőt kínál a digitalizáció a hivatásos sportnak? Hogyan gyorsította fel a járvány a sportanalitika térnyerését? Hogyan alakult át a sport és a szurkolók viszonya? „A harmadik évezred harmadik évtizedének kihívásai a sportban” címmel került sor a Budapesti Corvinus Egyetem Sportgazdaságtani Kutatóközpontjának szervezésében az V. SKEOF (Sportgazdaságtani Kutatók és Egyetemi Oktatók Fóruma) Konferenciára, mely a vírushelyzetre való tekintettel ezúttal online formát öltött és melynek néhány kiemelten fontos témájáról az alábbiakban értekezünk. Cikksorozatunk első részét itt találjátok.

Teljesítményközpontú motorsport – utópia vagy valóság?

A digitalizáció nemcsak a labdarúgás világát változtatta meg drasztikusan. Michelisz Norbert, 2019 túraautó-világbajnoka a motorsportok hazai és nemzetközi átalakulásáról tartott előadást. Elmondása szerint versenyzővé válásában óriási faktort jelentett a szerencse, és ezzel nincs egyedül. A motorsportok világa elképesztően költséges, és csak egy nagyon szűk réteg tud benne versenyzőként megélni.

A közegben versenyzőként és mérnökként sem egyszerű a helytállás, hiszen „idő- és erőforráshiányos környezetben kell döntéseket hozni, melyhez nagyfokú nyomás is társul, amit az eredménykényszer szül”.

A családi háttér, illetve a támogatói kör fiatalkorban kiemelten fontos, a tehetségek kiválasztási folyamata ugyanakkor sokáig szerencsealapú volt. 

A legújabb korban bizonyos tendenciák mentén lehetőség nyílhat a változásra. Az egyik kulcs a digitalizáció. Michelisz maga is szimulátorversenyzőként kezdte, napjainkban pedig az online versenyzés nagyobb hangsúlyt kap, mint bármikor. A szimulátorversenyek jóval költséghatékonyabbak, mint az amatőr autóversenyek, és a tehetségek felkutatásához a szempontjából ugyanakkor sokkal egyszerűbb utat kínálnak. 2020-ban #NextMichelisz néven indult útjára egy olyan tehetségkutató sorozat, melynek végén a legtehetségesebb magyar szimulátorversenyzők képességeit laboratóriumi körülmények között elemezték (pszichológia, szem-kéz koordináció, reakcióidő, állóképesség stb.), majd tesztlehetőséget biztosítottak számukra a Hungaroringen – immár valós versenyautók volánja mögött. 

A tehetséges versenyzők további gondozása azonban újabb problémákat vet fel. Michelisz szerint egy versenyző Forma-1-ig kísérése többszáz milliós, de inkább milliárdos kiadást jelentene. Hogy ez mennyiben éri meg, azt azért is nehéz felmérni, mert (ahogy az olimpiánál is említettük) a sikerek és a pozitív hatások nem mérhetők pénzben. Néhány magyar bajnoki cím önmagában nem elég a szponzorok meggyőzéséhez – ehhez a személyes kommunikáció és PR fejlesztésére is szükség van. Michelisz ugyanakkor bizakodó. Saját versenycsapata, a M1RA olyan tehetségeknek adott már bizonyítási lehetőséget, mint Tassi Attila vagy Nagy Dániel. Elmondása szerint a tehetségek ott vannak a szimulátorok előtt és a gokartpályákon, csak meg kell találniuk őket.

image_2_2.png

Magyar üvegplafon és globalizáció a kézilabdában

A kézilabda változásairól Nenad Sostaric tartott előadást, aki szövetségi kapitányként 2020-ban hatalmas meglepetésre Eb-bronzéremig vezette a horvát női kézilabda-válogatottat. Sostaric szerint a kézilabda még nem globális sport – állítását alátámasztja, hogy olyan hatalmas piacokon, mint India, Kína vagy az Egyesült Államok, a sportágnak gyakorlatilag semmilyen kultúrája nincs. Ebben történt előrelépés az utóbbi években: az Egyesült Államok meghívást kapott az idei férfi világbajnokságra, Kínában már létezik profi liga, ráadásul az Európán kívüli csapatok egyre jobban szerepelnek a nemzetközi sorozatokban. A 2021-es férfi világbajnokságon Egyiptom és Katar is bejutott a legjobb nyolcba (előbbi csak büntetőpárbajban kapott ki a címvédő Dániától), Brazília az Európa-bajnok Spanyolország ellen szerzett pontot, az Eb-döntős Horvátországnak pedig Japánnal (döntetlen) és Argentínával (vereség) is meggyűlt a baja. 

Az érem másik oldalán ugyanakkor felmerül, hogy a sportág vezetősége talán túlságosan is piaci alapokra helyezte döntéshozási mechanizmusait. A játék lényegi elemei Sostaric szerint „tartalmaznak mindent, amit Amerikában kedvelnek: szerelések és agresszivitás, ugrások, sebesség, látványosság”. A feladat a sportág kultúrájának helyi meghonosítása lenne, ám ez nem érintheti hátrányosan a kisebb gazdasági erőt képviselő, de már beágyazott klubokat és válogatottakat, mint ahogy Grönland esetében történt. Az olló egyre tágabbra nyílik a topcsapatok és a kisebb klubok között, a jelenlegi rendszer pedig csak növeli az egyenlőtlenséget. Erre Sostaric találó példának tartja a Bajnokok Ligája friss indulási kritériumait is, melyek nem csupán sportszakmai, hanem kifejezetten pénzügyi és marketinges alapon határozzák meg, kik vehetnek részt a sorozatban…

Az előadás során szóba került a horvát női válogatott bravúros szereplése, illetve a magyar csapat csalódást keltő teljesítménye is. Horvátországnak csupán egyetlen profi csapata van, a Podravka játékosai azonban a vírushelyzet miatt nem utazhattak el a dán kontinenstornára.

skeof.png

Sostaric kiemelte, hogy a keret 17 játékosából 13-an egyetemen tanulnak vagy már elvégezték azt. Szerinte a junior korosztályból a felnőttbe való átlépés a kritikus pont: „ekkor dől el, hogy milyen játékos és milyen ember leszel”.

Az edző felelőssége nem csak a sportszakmai feladatokra, de a mentorálásra is kiterjed, ezért fontos, hogy a játékosok megkapják a kellő szabadságot és a lehetőséget arra, hogy a pályán kívül is megtalálják a számításaikat.

A magyar válogatott számára itt van a legfontosabb probléma Sostaric szerint. A játékosok (különösen a lányoknál) kiemelten eredményesek a korosztályos tornákon, a felnőtt csapatba kerülve azonban úgy tűnik, hogy hamar elérik az üvegplafont. Bár az akadémiák megvannak, a magyar versenyrendszer nem támogatja a fiatalok szerepeltetését. A saját nevelésű játékosok számát kvótával szabályozzák, de ha a legnagyobb klubok ezt ráfizetéssel kijátsszák, és kulcsszereplőként a légiósokra támaszkodnak, azzal a válogatott érdeke sérül. Franciaország kiváló ellenpélda, ahol szintén magas a légiósok aránya, ám a csapatok kulcsjátékosai franciák, a válogatott pedig remekel: 2020-ban döntőt játszhatott az Eb-n.

A női válogatott bravúros szereplése a férfiközpontú horvát kézilabdában különösen nagy jelentőséggel bírt. Sostaric bár több országos díjat is kiérdemelt idén, legnagyobb eredményének azt tartja, hogy „ebben a nehéz időben is mosolyt tudtak csalni az emberek arcára”.

Sportszervezés 2020 után

2022-ben Magyarország és Szlovákia lesz a férfi kézilabda Európa-bajnokság házigazdája. A szervezőbizottság ügyvezetője, dr. Bíró Szabolcs szerint a sportrendezvény-szervezés napjainkra teljesen új irányt vett: már maga a sportesemény nem elég, legalább ilyen fontos a körítés. A világbajnoki pályázat jelmondata (Watch Games. See More) is erre reflektál: fanatikusok mellett a sport világa iránt kevésbé érdeklődőket is meg kell győzni, ez pedig mindig is hatalmas kihívás volt a szervezői oldalon.

stadium-2921657_1920.jpg

Kép: Tama66, Pixabay

A 2022-es Eb több szempontból is formabontó lesz. Bíró elmondása szerint a mérkőzések csupán egy élménycsomag részét jelentik: a szurkolók emellett megismerkedhetnek helyi gasztronómiával, kedvezményekben részesülhetnek például a közlekedést illetően, kulturális programokon és fesztiválokon vehetnek részt. A programok integrált részét képezik a szolgáltatásnak, és egy applikáción keresztül a digitális térben kapcsolódnak össze.

Emellett a játékok a fenntarthatóságot is kiemelt szempontként kezeli. A szervezőbizottság szövetségre lépett a WWF-el, közös programjuk pedig túlmutat a szelektív hulladékgyűjtésen: előhely-rekonstrukciós projektjük keretében faültetést szerveznek, mellyel az Eb-re érkező csapatok szén-dioxid kibocsátását igyekeznek ellentételezni. A közös cél az első „Zöld Európa-bajnokság” lebonyolítása.

A fent említett projekt is remekül reflektál a hivatásos sport és a szórakoztatóipar egyre szorosabb összefonódására, amire a Sportgazdaságtani Kutatóközpont igazgatója, Dr. András Krisztina is reflektált záróbeszédében.

A posztmodern sport furcsa kettőssége, hogy egyszerre jelenik meg benne a nyugalom és a kiszakadás iránti igény, valamint a teljesítmény folyamatos fokozásának vágya.

Hogy a technológiai és a gazdasági változások hogyan járulhatnak hozzá ezen igények beteljesedéséhez, az egyelőre nem teljesen egyértelmű. Azonban biztos, hogy a 2020-as éveket követően a sport már soha nem lesz ugyanaz, mint korábban volt.

Merre tart a posztmodern sport? – II. rész: Michelisz Norberttől Nenad Sostaricig Tovább
Merre tart a posztmodern sport? – I. rész: az olimpiától a topfutballig

Merre tart a posztmodern sport? – I. rész: az olimpiától a topfutballig

football-488714_1920.jpg

A szórakoztatóipar, a kultúra és a sport viszonya radikális átalakuláson ment keresztül az utóbbi években. Hogy mit hoz a jövő? Hazai és nemzetközi sportszakértők segítségével kerestük a választ az V. SKEOF Konferencián. Cikksorozatunk első részében az olimpiai mozgalommal és a nemzetközi klubfutball trendjeivel foglalkozunk.

2021.02.15. Írta: Rada Bálint, borítókép: jarmoluk, Pexels

Milyen jövőt kínál a digitalizáció a hivatásos sportnak? Hogyan gyorsította fel a járvány a sportanalitika térnyerését? Hogyan alakult át a sport és a szurkolók viszonya? „A harmadik évezred harmadik évtizedének kihívásai a sportban” címmel került sor a Budapesti Corvinus Egyetem Sportgazdaságtani Kutatóközpontjának szervezésében az V. SKEOF (Sportgazdaságtani Kutatók és Egyetemi Oktatók Fóruma) Konferenciára, mely a vírushelyzetre való tekintettel ezúttal online formát öltött és melynek néhány kiemelten fontos témájáról az alábbiakban értekezünk.

Miért nem kell a városoknak az olimpia?

Holger Preuss, a mainzi Johannes Gutenberg Egyetem neves professzora szerint az olimpiai mozgalom által képviselt új irány és az Agenda 2020 radikális változásokat hozhat a gigászi méretű sportrendezvények szervezésében.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (IOC) új alapelvei olyan területeket érintenek, mint a fenntarthatóság, az átláthatóság, a kiadáscsökkentés, a rugalmasság és az inkluzivitás.

Ennek fontos háttere a társadalmi ellenállás az olyan óriási sportesemények rendezésével szemben, mint az olimpia. 

A 2024-es budapesti pályázat kapcsán Preuss szerint jól kirajzolódott az az öt tényező, melyek miatt sokan ellenzik egy-egy város vagy régió saját rendezésű sporteseményeit. Az egyik ilyen a költségekben jelentkezik: a nemzetközi sportesemények ára nagyon magas, a tervezett eredmények (országimázs, sportélet felélénkülése, infrastrukturális fejlesztések) pedig gyakran kevéssé kézzelfoghatók, a káros hatások a szemünkben felerősödnek (ráadásul gyakran a média is ezeket emeli ki), így a társadalom úgy ítélheti meg, hogy a rendezés nem kifizetődő.

Ezekhez szorosan kapcsolódik a „gigantism” és a kommercializáció jelensége: a sportesemények az utóbbi években egyre nagyobbak lettek, egyre többet akartak mutatni, miközben egyre inkább elüzletiesedtek. Mindez a földrajzi közelség okozta erősebb bevonódással, illetve a kormányzat és a szervezők iránti esetleges bizalmatlansággal és korrupciós gyanúkkal kiegészülve egy olyan erős ellenoldalt alkot, melynek tükrében már nem is olyan meglepő, hogy a városlakók nem támogatták Budapest 2024-es olimpiai pályázatát.

Preuss szerint a megoldás kulcsa az olimpiai mozgalom új alapelveinek követése lehet. A szövetség például már nemcsak városok, hanem egész régiók számára is lehetőséget ad arra, hogy közös rendezői pályázatot nyújtsanak be (az első ilyen a 2026-os milánói-cortinai téli játékok lesz), ezáltal minimalizálva a fölösleges infrastrukturális beruházásokat és biztosítva a fenntartható örökséget. Az IOC 2030-ra szeretne teljesen klímasemlegessé válni, emellett pedig olyan kezdeményezéseket is támogat, mint a nagy szenegáli faültetés. Az ország fővárosa, Dakar 2026-ban ifjúsági olimpiának adhat otthont, a szervezők pedig a környezetkárosítással egyenlő mértékben ültetnek majd fákat az ország területén, ezáltal csökkentve a károsanyag-kibocsátást, illetve a „zöld fal” koncepció mentén lassítva a térség elsivatagosodását.

image_2_2.png

Topfutball a járványon innen és túl

A fenntarthatóság a nemzetközi topfutball számára is kulcsfontosságú kérdés. A járványhelyzet ugyanakkor katalizátora lehet más fontos változásoknak is. Paula de la Pena, a spanyol elsőosztályú Granada csapatának külső kapcsolatokért és fejlesztésért felelős vezetője, Dudás Hunor, a „the path sports management” vezérigazgatója, Jesus Pizarro, a spanyol első- és másodosztályú labdarúgó-bajnokságokat magába foglaló La Liga  regionális képviselője, illetve Olivier Jarosz, a genfi székhelyű Club Affairs vezető üzlettársa egy kerekasztal-beszélgetésben tértek ki a topfutball jövőjére.

De la Pena szerint a jövő a digitalizáció, a szurkolókkal ápolt kapcsolat, illetve az üzleti modellek terén tartogat igazán komoly kihívásokat, egyúttal lehetőségeket.

Az utóbbi különösen nagy hangsúlyt kapott az elmúlt egy évben. A futballklubok bevételei javarészt három forrásból érkeznek: közvetítési jogokból, szponzorációkon keresztül, illetve a meccsnapokról. Utóbbi 2020-ban teljesen kiesett, hiszen a találkozók zártkapusak, ráadásul világszerte mindössze két ország (Fehéroroszország és Burundi) nem függesztette fel bajnokságait az első hullám idején. Ennek kapcsán sokan feltételezik, hogy a tévés pénzeket leghatékonyabban kezelő és szétosztó Premier League helye rövid távon megerősödhet a világ legerősebb bajnokságaként.

A bevételszerzés új módjaival kellett előállniuk a csapatoknak, ami azért is vált különösen nehézzé, mert az online marketingpiac a járvány hatására hihetetlenül telítetté vált. A megoldásban segítséget jelenthet a digitalizáció, az új lehetőségek kiaknázásában pedig Pizarro szerint a La Liga élen jár. A szövetség nemcsak szoros kapcsolatot ápol a klubokkal, de támogatja is őket, miközben folyamatosan új módokat keres arra, hogy hogyan érhetnék el a szurkolókat. Erre egy jó példák az online „La Liga Music Festival”, az online beszélgetési lehetőségek a sportolókkal, a Twitchben rejlő lehetőségek kiaknázása vagy a stadionokban kialakított mesterséges atmoszféra, mely bár nem helyettesítheti az eredeti hangulatot, valamit azért mégis hozzáad a közvetítésekhez és a meccsélményhez.

Az átigazolási piac is teljesen átalakult. Dudás szerint a topklubok és a kisebb csapatok a nehéz anyagi körülmények miatt egyaránt kevesebbet költenek átigazolásokra, ezáltal megnőtt a kölcsönszerződések, illetve az opcionális vásárlási jogok szerepe. Ez együtt jár az adatalapú döntéshozás elterjedésével. A témában Tarkan Batgun, a statisztikai adatelemzéssel foglalkozó Comparisonator vezérigazgatója tartott előadást, melyben kiemelte, hogy a vírushelyzet jelentősen felgyorsította a scouting-rendszer átalakulását.

skeof.png

Azzal, hogy a megfigyelők nem lehetnek ott a stadionokban, sokkal inkább támaszkodnak a statisztikai adatokra, melyek minden korábbinál nagyobb információhalmazt biztosítanak számukra. Ebből egyszerre profitálhatnak a klubok (hiszen hatékonyabb átigazolási politikát folytathatnak, taktikai változtatásokat hajthatnak végre), a játékosok (pontos visszajelzést kapnak a teljesítményükről és a fejlesztendő területekről), az ügynökségek (hatékonyabban köthetik össze a klubokat a  megfelelő játékosokkal), a média (színesíthetik a közvetítéseket, több információt oszthatnak meg) és a szurkolók (több információhoz juthatnak, jobban megérthetik a játékot) is.

Az így átalakult piacokon azok maradhatnak sikeresek, akik a lehető leggyorsabban képesek az adatok hatékony értelmezésére, majd a pontos döntéshozatalra.

„A Ferencváros helye az Európa Ligában van”

Abban, hogy a magyar klubfutballt hol helyezzük el ebben a változó sportvilágban, segítséget nyújthat a Ferencváros helyzetének áttekintése. A Bajnokok Ligájába 25 év után visszatérő klubot működtető cég vezérigazgatója, Orosz Pál szerint az elmúlt két európai kupaszezon megmutatta, hogy a Ferencvárossal elsősorban Európa-ligás csapatként kell számolni, amely már így is komoly előrelépés az utóbbi évekhez képest. A magyar klubfutball Orosz (és a magyar szakírók nagyrészének) véleménye szerint a késői szocializmusban került jelentős hátrányba a nemzetközi mezőnyben, hiszen míg a keleti blokk országaiban központosított, állami irányítású sportélet zajlott, addig nyugaton az élsport már rég piaci alapokon működött.

soccer-768685_1920.jpg

Kép: Free-Photos, Pexels

A Ferencváros szurkolói bázisa jelentősen nőtt az utóbbi években. Orosz szerint ennek legfőbb oka a szisztematikus építkezés, illetve a Ferencváros, mint márka építése. Utóbbi a sportvilágban azért is különösen összetett folyamat, mert úgynevezett emocionális márkákról (love brand) beszélünk, vagyis, ha egy szurkoló kiválaszt egy klubot, akkor azt nem cseréli le úgy, mint egy ital- vagy egy ruhamárkát. Az eredményesség a Ferencvárost „Magyarország kirakatcsapatává” tette, Orosz szerint az ezzel járó eredménykényszer miatt nem építhetnek pusztán a magyar fiatalokra. Erre reflektált Esterházy Mátyás előadása is: míg hazánkban a versenykényszer és a rengeteg légiós miatt a 21 éven aluli játékosok az elérhető játékpercek 5,1 százalékát töltik a pályán, a környező országokban ez az arány nincs 15 százalék alatt.  Bár jövőre harmadik európai kupasorozatként bemutatkozik majd a Konferencia Liga, Orosz szerint a cél továbbra is az EL- és a BL-szereplés kiharcolása lesz a zöld-fehéreknek.

A vírushelyzet természetesen a Ferencvárost is érintette, ráadásul a Bajnokok Ligája tekintetében hatványozottan: azzal, hogy a Barcelona és a Juventus ellen csak zárt kapuk előtt játszhatott a klub, hatalmas bevételektől esett el. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a topklubok bevételcsökkenése még ennél is nagyobb.

Arról megoszlanak a vélemények, hogy a járványhelyzet hatására nőni vagy csökkenni fog-e az európai óriásklubok fölénye, Orosz szerint azonban radikális változást várni irreális lenne.

Merre tart a posztmodern sport? – I. rész: az olimpiától a topfutballig Tovább
Mikor az oktató és a hallgató egymásra találnak - Tuti tippek egy sikeres TDK-dolgozathoz

Mikor az oktató és a hallgató egymásra találnak - Tuti tippek egy sikeres TDK-dolgozathoz

photo-1434030216411-0b793f4b4173.jpeg

Egy jól bevált páros, akiket a véletlen sodort egymás mellé. Egy corvinusos oktató és hallgató, akik közösen egy Országos Tudományos Diákköri Konferencia győztes dolgozattal és két Best Paper TDK és egy Hallgatói Tudományos Kiválósági díjjal büszkélkedhetnek. Keszey Tamara tanszékvezető, habilitált egyetemi docenssel és Szücs Zoltán Corvinuson végzett hallgatóval beszélgettünk a sikeres TDK-dolgozatról, a témaválasztásról, a kutatásmódszertanról és a közös munka közben felmerülő nehézségekről.

2021.02.12 Írta: Belayane Najoua, borítókép: Green Chameleon, Unsplash

Keszey Tamarát és Szücs Zolit az élet teljesen véletlenül sodorta egymás mellé. Zoli elsőévesként jelentkezett a Corvinus Marketing Tanszékhez demonstrátornak, ahol Tamara lett a mentora - és öt éven keresztül az is maradt. Ez a véletlen azért érdekes, mert a tanulókat sokszor olyan oktatóhoz osztják be, aki már tanította őket, ám Tamara alapszakon egyetlen tárgyat sem oktatott Zolinak. Ennek ellenére hamar kialakult közöttük az egyensúly és a szimpátia, ami egy OTDK győzelemig és két TDK Best Paper díjig repítette a konzulens-hallgató párost. 

A TDK, szakdolgozat vagy bármilyen tanulmány megírásának talán legnehezebb része a témaválasztás. Szerintetek hogyan kell nekiállni? 

Zoli: Az egyik legnehezebb része a kutatásnak a tudományos kérdés megtalálása. “Nagyon fontos, hogy az írás előtt pontosan meg tudjuk határozni a kérdést, és csak utána állhatunk neki a TDK megírásának - addig egyetlen betűt sem szabad írni” - idézi Zoli Tamarát, a mentorát. Az alapszakos témámat Tamara kutatási területe alapján választottam, aki a demonstrátori időszakom alatt bevont a saját szakterületébe - a vállalatok környezetében található turbulenciákról szóló nemzetközi kutatásokba. A mesterszakos TDK témáját (ipari örökségek) már teljesen személyes kötődés alapján vetettem fel Tamarának, ő pedig szívesen elvállalta, hogy konzulesként segítsen. 

Tamara: Nagyon fontos, hogy az írás előtt meghatározzuk a tudományos kérdést, és ebben fontos szerepe van mindkét félnek. A kutatási téma kitalálása egy inspiráló közös feladat, amely során a hallgatónak ugyanúgy bele kell tennie a saját intellektusát, mint az oktatónak. A hallgató legtöbbször az ötleteket hozza, amik az élet szinte minden területéről jöhetnek, legyen szó az élelmiszeriparról, a divatiparról vagy például Zoli esetében az ipari örökségekről.   

Meddig tart egy sikeres TDK megírása? Van-e bevált struktúra a kutatás és az írás során?

Zoli: Szerintem egy TDK írásnál nincsen bevált recept, és nem lehet meghatározni, hogy hány nap, hét vagy hónap szükséges a biztos sikerhez. Bármely tanulmány megírása egy iteratív folyamat - az írás és a kutatás során folyamatosan a témával kell élnünk, ezért is fontos, hogy olyan területet és kutatási kérdést válasszunk, ami tényleg érdekel minket. Nagyon nehéz egy olyan témában hónapokon át elmélyedni, ami nem érdekel minket és csak kényszerből csináljuk. Pontos időkorlátot tehát nem érdemes mondani, de a TDK leadása előtt legalább két hónappal érdemes elkezdeni a kutatást. 

Tamara: A kutatási folyamat legidőigényesebb és legnagyobb intellektuális kihívást jelentő része a kutatási kérdés kitalálása. Egy tudományosan újszerű kutatási kérdés megfogalmazásában a témavezetőnek segítenie kell a hallgatót, aki még nem rendelkezik kutatói tapasztalattal. Gyakori hiba, hogy a hallgatók még a kérdés megfogalmazása előtt elkezdik írni a dolgozatot, és a végén olyan dolgozat születik, amiről nem lehet tudni, hogy milyen kérdésre ad választ. Ha már megvan a kutatási kérdés, utána a dolgozat megírása, ha nem is gyerekjáték, de egy jól tervezhető folyamat, amit a konzulens folyamatosan támogat, visszajelzést és módszertani tanácsokat ad.

Ha két ember együtt dolgozik, akkor kikerülhetetlen, hogy kritikák is megfogalmazódjanak. De ahogy Andrej Szergejevics Koncsalovszkij is mondta “A kritika, bármilyen könyörtelen is, a szeretet kifejeződése, nem pedig az ellenségességé”. Így van ez egy TDK-nál is, mikor a hallgató több napon keresztül dolgozik egy-egy fejezeten, a lehető legtöbbet próbálja meg magából kihozni, a konzulens mégis kommentekkel teli anyagot küld vissza.

Ne felejtsük el, hogy mind a konzulens, mind a hallgató mögött hús-vér emberek állnak, érzésekkel és saját személyiséggel.

Hogyan élték meg a közös munkát? Mi a legnehezebb a konzulens-hallgató együttműködésben?

Zoli: Tamarától már az elejétől kezdve megkaptam a támogató hátteret, legyen szó az alapszakos vagy a mesterszakos TDK-ról. Ha elküldtem neki a részeredményeket, pár nap múlva már jött is vissza a lelkiismeretesen átnézett anyag, amiből nem hiányoztak a kommentek. Ilyenkor mindig megpróbáltam egy kicsit eltávolodni a témától, mély levegőt venni és segítségként ránézni a javításokra. Ha szakmai kritikaként és segítő dologként fogja fel az ember (mint ami egyébként), akkor előnyére fog válni a kutatásnak. 

Tamara: Bizony olykor tőlem is kritikus kommenteket kapott Zoli, de a javítások nem ellene szóltak, hanem érte.

Számos szakmai konfliktusba ütközhetünk a dolgozatok megírása során, de közben mindig észben kell tartani, hogy a kritikák nem ellenünk szólnak - a legfontosabb dolog, hogy szét kell választani a szakmai és érzelmi kritikát.

Szakmai kritika nélkül nagyon nehezen lehet fejlődni és előrevinni a kutatást, éppen ezért a hallgatónak semmiféleképpen nem szabad magára vennie a kemény szavakat. A sikeres együttműködés másik kulcsa a közös tisztelet - egyiküknek sem szabad túldominálnia a másikat, és rugalmasnak kell lenni. 

b_v_0082_1.jpg

Kép: Bera Viktor, Közgazdász

Milyen előnyt ad a munkaerőpiacon a TDK oktatói és hallgatói szempontból?

Zoli: A TDK egy elismert eredmény a munkaerőpiacon, és a HR döntéshozók számára sokat mond el a hallgatóról - mind az, hogy a hallgató önként vállalta, hogy a szabadidejében továbbképzi magát, mind pedig a dolgozat témája. Ha feltüntejük az önéletrajzban a TDK-t, akkor egy lehetséges beszélgetési témát tud jelenteni az interjúkon, amiben a hallgató otthonosan érzi magát. A TDK presztízst és önkifejezést jelent, ami kiemelhet a tömegből. 

Tamara: A témavezető is sokat nyerhet egy ilyen együttműködésből - amellett, hogy érzelmi és szakmai alapon felbecsülhetetlen egy ilyen közös munka, az oktató karrierjére is hatással lehet. Ha egy egyetemi oktató előre szeretne haladni a ranglétrán, akkor minden pályázatban rákérdeznek arra, hogy kinek hány TDK-s hallgatója volt, és milyen eredményeket ért el. 

Habár a TDK-dolgozat megírására nincsen egy jól bevált recept, de íme néhány jó tanács egy kétszeres Best Paper díjas hallgatótól, ami sokat segíthet, ha te is hasonló eredményeket szeretnél elérni a felsőoktatás egyik legnívósabb versenyében:

  1. Ne hagyd stresszelni magad! Ne figyeld folyton, hogy ki hány oldalt írt már. Szánj elég időt a kutatási kérdésre. Hallgass a konzulensedre, és bízz magadban, hogy a saját tempódban, nyugodtan tudj haladni előre. 
  2. Találd meg a mentorod! A konzulensnek kulcsfontosságú szerepe van a TDK megírásában. Dönthetsz úgy, hogy szakmai alapon választasz, mert már célirányosan tudod, hogy milyen témában szeretnél írni, de dönthetsz személyes szimpátia alapján is. Mindkét út járható - a lényeg, hogy jól tudjatok együtt dolgozni.
  3. Érdeklődj a téma iránt! Olyan témát válassz, ami tényleg érdekel téged. Ha nem szívből csinálod, hanem csak kényszerből, akkor az a dolgozatodon is meg fog látszani, és te sem fogod élvezni a munkát.

A TDK tevékenységét az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató - A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatta.

Mikor az oktató és a hallgató egymásra találnak - Tuti tippek egy sikeres TDK-dolgozathoz Tovább
„Bizonyítsd be, hogy tudsz önállóan gondolkodni!” – Miért éri meg TDK-zni és csatlakozni a TDK Klubhoz?

„Bizonyítsd be, hogy tudsz önállóan gondolkodni!” – Miért éri meg TDK-zni és csatlakozni a TDK Klubhoz?

b_v_0083_2.jpg

A Tudományos Diákköri Konferencia nemcsak presztízskérdés és kutatópalánták terepe, hanem lehetőség arra, hogy egyetemi hallgatóként véghez vigyük egy komoly projektet. A TDK-zás komoly jelzés egy állásinterjún, fontos készségeket fejleszt, és új ismeretségeket is nyerhetünk - ebben a közösségépítésben segít a Corvinus Egyetemen a TDK Klub. A klub elnökével, Neszveda Gáborral beszélgettünk.

2021.02.11. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Bera Viktor, Közgazdász

A Tudományos Diákköri Konferencia egyedülálló lehetőség a tehetséggondozásra és az önképzésre, de a közösségépítés és a szakmai mentorálás egyaránt szorosan hozzátartoznak. Neszveda Gábor, a klub vezetője hallgatóként 6 TDK-dolgozatot írt, az MNB Intézet oktatójaként és kutatójaként pedig 10 hallgatót mentorál évente, amiért a Kiváló Mentor Díjat is megkapta. Mivel több külföldi egyetemet belülről ismer, nemzetközi összehasonlításban is látja a TDK jelentőségét.

Szerintem a TDK nemzetközi szempontból is egy rendkívüli lehetőség. Külföldön is van tehetséggondozás, de nem foglalkoznak annyit vele, és csak úgy kerülhetsz be, ha extrém jó jegyeid vannak. Hasonló mentorálás csak egy nagyon szűk rétegnek elérhető, mert az oktatók részéről ez egy rendkívül munkaigényes dolog.

A TDK Magyarországon – annak ellenére igazi sikertörténet, hogy az oktatók és szervezők nagyrészt önkéntesen dolgoznak rajta, valamint a helyezett hallgatók díjai sem munkaarányos juttatások. „Mindenki, aki ezt csinálja, igazából a diákok és a tehetséggondozás iránti elkötelezettségből teszi” – mondta Neszveda Gábor. A belső motiváció tehát kiemelt szerepet játszik abban, hogy valaki belevág egy TDK-dolgozat megírásába vagy a mentorálásba. A Corvinuson évente nagyjából 300 diák ad le önszorgalomból, kötelező teendőin és a tanulmányain felül egy tudományos dolgozatot, ami hasonló hazai egyetemekhez képest is kiemelkedő szám.

Mire és hogyan tanít meg a TDK?

„A TDK egy szóban tehetséggondozást jelent. Lehetőséget ad arra, hogy ha valaki tehetséges, és több munkát bele tud tenni, akkor kipróbálhassa magát, és szakértőjévé váljon egy adott témának” – fogalmazta meg a verseny egyik célját Neszveda Gábor. A TDK nagyszerű lehetőség az elmélyülésre egy témában, arra, hogy a diák megméresse magát, és ha sikeres, elismerést is kapjon.

Egyedül haladni és önszorgalomból csinálni valamit nagy kihívást jelent, és egyben egy önképző dolog. Valamilyen szinten minden kutatás az, azonban ebben az esetben a hallgató segítséget is kaphat. Találhat egy olyan oktatót, aki ideális esetben nemcsak szakértője a témának, hanem van ideje a diákkal aktívan foglalkozni. Egy saját kutatás elkészítése szakmai mentorálással izgalmas tanulási folyamat. 

„Nem arra nevel az oktatási rendszer, és ez nem magyar specifikum, hogy próbáld ki magad, merj kockáztatni.” Neszveda Gábor szerint nagyon sok diákban van érdeklődés, nyitottság, kutatói véna, olyanokban is, akik nem is tudnak róla, és nekik az egyetemi oktatás jellegéből adódó repetativitása nem feltétlenül nyújt lehetőséget saját ötleteik kipróbálására. 

Egy önálló kutatási projekt jelentősége nagy: „Bizonyítsd be, hogy tudsz önállóan gondolkodni, végig tudod magad önállóan verekedni egy projekten, ha ránézel egy kérdésre, megérted a problémát, és utána tudsz rá egy hasznos választ adni.” Neszveda Gábor szerint mindezt a TDK-n lehet gyakorolni. A legmagasabb hozzáadott értékkel rendelkező pozíciókban általában ezeket a készségeket nézik, ez a tudás és szemlélet hosszú távon megtérül, akár egy saját vállalkozásban is.

Tudom, hogy a kutatás szó sok diák számára – és ez egy nemzetközi benyomás – azt jelenti, hogy valaki ott ül a sarokban, és kutatgat meg írogat, de ez a valóságban sokkal izgalmasabb. Ilyenkor gondoljon bele abba, hogy a Szilícium-völgyben ott ülő Google fejlesztő is kutató.

A készségeken és a speciális, önálló tanulási folyamaton túl a TDK presztízsértéke is fontos tényező, de ami még meglepőbb, még egy állásinterjún is segítséget jelenthet. „Az állásinterjún a jegyek keveset mondanak, de az egy nagyon erős jelzés minden foglalkoztatónak, ha látja, hogy valaki önszorgalomból egy komoly projektet letett az asztalra. Nem azért, mert kényszerítették, hanem mert szeret gondolkodni és proaktív.” A dolgozat témája pedig akár mély, szakmai beszélgetések kiindulópontja is lehet az állásinterjún.

b_v_0098.jpg

Kép: Bera Viktor, Közgazdász

Hogyan vágj bele?

A legfontosabb kiindulópont az, hogy nincs rossz téma. Ha érdekel a saját témád, akkor definíció szerint az már érdekes, és valószínűleg másoknak is az lesz. A kitűnéshez viszont fontos, hogy erős fókusza legyen a dolgozatodnak. Gondold végig, hogy mi a kutatási kérdésed. Ha nem lehet rá egyértelmű igen vagy nem választ adni, akkor még nem eléggé fókuszált.

„Előbb-utóbb, ha van egy izgalmas kérdés, másodlagos lesz, hogy melyik oldalról és módszertannal vizsgálod meg, meg fogod találni azt az oktatót és kutatót, aki segíteni tud benne.”

Ha megvan a téma, témavezetőt kell találni. A legtöbb együttműködés az órákon születik. Ha megvan a szimpátia, akkor érdemes megkérdezni az oktatót. Ha nincsen ilyen tanár a látóhatáron, akkor érdemes olyan tanárt választani, aki már sok diákot témavezetett, és megnézni, hogy mennyire aktív tudományosan az kiválasztott területen. „Ne akarjuk kitalálni, hogy mennyire elfoglalt a kutató vagy oktató, írjunk neki, és ha nemet mond, abból semmilyen személyes probléma nem lesz, jól fog esni neki, hogy megkeresték” – mondta Neszveda Gábor.

Ha már megvan a téma, akkor a kutatási kérdés, a fókusz megtalálásában fogadd el az oktató segítségét, mert ő jártasabb abban, hogyan lehet tudományosan megvizsgálni a témát és módszertani eszközöket is ad. A szakirodalom hasonlóan fontos, érdemes a szakterület 3-4 legfontosabb cikkét elolvasni. „Ne akarjuk mindenáron feltalálni a spanyolviaszt, hanem fogadjuk el, hogy bizonyos dolgokat már megoldottak előttünk – ezeket ne kitalálni akarjuk, hanem használni.”

Miben segít a TDK Klub?

A Corvinuson az ETDT évek óta szervez előkészítőket, előadásokat, amik segítenek a tájékozódásban, felkészítenek a tudományos munkára, vagy megmutatnak egy szakterületet. „A TDK Klub abban szeretne többet adni, hogy hozzásegíti azokhoz a plusz információkhoz a diákokat, amik a hogyanban segítik őket, illetve segít navigálni a szekciók között.” Az igény a Klub alapítói számára a hallgatók részéről egyértelmű volt, ahogy Neszveda Gábor fogalmazott: „A hallgatók keresik a minőségi lehetőségeket.”

Aki a klub tagjává szeretne válni, ezen a linken egy hírlevélre tud feliratkozni, valamint beléphet egy Facebook-csoportba, ahol folyamatosan osztják meg velük az aktuális lehetőségeket. Például a honlapon található téma- és oktatólistában úgy segítenek a tájékozódásban, hogy az aktív oktatókat közvetítik a hallgatók felé. „Vannak olyan tanszékek és kutatói, oktatói csoportok, akik évek óta több diákot visznek, mert szeretik csinálni, de a diákok nem biztos, hogy jól látják, kik ezek. Szeretnénk ezeket a lehetőségeket is megosztani velük.”

Múlt évben többszázan érdeklődtek a klub iránt, ahol egy másik fontos felmérés eredményeit is megosztották. A szekciótitkárokat megkérdezték, hogy milyen módszertan jellemző a szekciójukra, ami segítséget jelenthet abban, hogy melyek illenek a diák kutatásához. „Van olyan szekció, ez közismert, ami inkább kvantitatívabb kutatásokat szeret, és ha valaki kvalitatívat ad be, azt le fogják pontozni. Nem azért, mert rossz, hanem mert abban a témakörben nem ilyen típusút várnak.” Fontos, hogy ezekről az elvárásokról hallgatóként előre tájékozódjunk.

Neszveda Gábor így foglalta össze a TDK Klub tevékenységét: „Azt szeretnénk segíteni, hogy sikeres legyen a TDK, de ezen túl az a misszió, hogy azokat a tehetségeket, akik szeretnék kipróbálni magukat egy saját témával, minél inkább segítsük abban, hogy a szakmai anyagokhoz hozzájussanak, illetve megtalálják azt a témavezetőt, akinek van rá ideje, és lehetőleg a témához is ért.”

A TDK tevékenységét az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató - A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatta.
„Bizonyítsd be, hogy tudsz önállóan gondolkodni!” – Miért éri meg TDK-zni és csatlakozni a TDK Klubhoz? Tovább
Kamerafóbia, láthatóság, tanár-diák kapcsolat - Egyetemi oktatók beszélgettek a digitális oktatás hatásáról

Kamerafóbia, láthatóság, tanár-diák kapcsolat - Egyetemi oktatók beszélgettek a digitális oktatás hatásáról

b_v_0021.jpg

A távoktatás az egyetemi oktatók számára is új kihívás: diákok látnak be a magánszférába, más az online előadói stílus és újra diákként kell tanulni a technológiáról. A Corvinus Kutatási Héten az oktatók egy kávé mellett osztották meg egymással tapasztalataikat.

2021.01.21. Írta: Sipos Sára, borítókép: Bera Viktor, Közgazdász

FIKA, avagy beszélgetés a digitális oktatás tapasztalatairól

A Fika egy svéd szokás, amely során kávézni, szendvicset, desszerteket enni gyűlnek össze a munkatársak, rokonok vagy barátok. Maga a svéd fika szó is azt jelenti, hogy kávézni. Kevésbé szigorúan vett értelemben a kávé helyettesíthető teával, gyümölcslével, limonádéval is. Néhány társadalmi csoport körében a fika hasonló az angol ötórai teázáshoz. - olvashattuk az előadás beharangozójában.

Az előadást a szó hagyományos értelmében nehéz előadásnak nevezni, a téma aktualitása, az előadók, a tanulság és a szórakoztatás azonban mind feljogosítják a névre. A Marketing-, Média- és Designkommunikáció Tanszék oktatói, kutatói az elmúlt két félév tapasztalatait gyűjtötték össze, mely végül kollektív naplóbejegyzés formájában a Replika tematikus számában is megjelent.

Az előadás időpontjában mindenki a számítógépe, laptopja elé telepedett egy bögre kávéval, teával, hogy arról a helyzetről beszélgessenek, melybe tavasszal sokként, ősszel már felkészültebben kerültünk: az online oktatásról. Ehhez a kollektív etnográfiát alkalmazták, vagyis saját tapasztalatok fényében értelmeztek egy jelenséget - ez nem teljesen objektív, de a legközvetlenebb információ.

A megfigyelés az elmúlt időszak kiemelt fogalma volt, melynek középpontjában gyakran a kamera áll. A kérdés az, hogy vajon ott vagyunk-e egy előadáson, szemináriumon, ha nem láthatnak minket. Érdekesen bővíti a kontextust, hogy tanáraink eddig leginkább arra kértek minket, kapcsoljuk ki órán a telefont, most pedig fordítva. Hamar arra terelődött a szó, hogy a helyzetet az oktatók nyitottsága jelentősen befolyásolja. Rugalmasság és elvárások: ez a kettősség jelenik meg ebben a helyzetben.

o_zs_0193.jpg

Kép: Örsi Zsanett, Közgazdász

A láthatóság egyébként is a 21. század visszatérő problematikája: a közösségi média által generált online láthatóságtól egészen a modern open-space irodákig, ahol mindenki egy légtérben tartózkodik. Az otthonról oktatás, tanulás során - feltéve ha bekapcsoljuk a kamerát - az intimitásunkat adjuk ki: milyen környezet vesz körül minket, milyen az otthonunk. Erre akár megoldást jelenthetnének a különböző felületeken kiválasztható hátterek, azonban a beszélgetésből hamar kiderült, hogy többeket inkább csak megzavar a háttér, eltereli a figyelmet. A valódi probléma talán abból adódik, hogy az ember van a fókuszban: ha látnak a megbeszélés vagy óra során, úgy érezzük, bármikor felszólíthatnak, meg kell nyilatkozni, ez pedig kívül esik a komfortzónánkon. A kamera gyakran iszonyt jelent, és stresszfaktor. A kamerával szemben lenni kompetencia, mely a vírus miatt kialakult helyzet hatására akár normalitássá is válhat.

Változik a tanár-diák kapcsolat online oktatás alatt?

Demokratikusabb így

- hangzott az első válasz. Eddig a tanár a diákokat csak a padban ülve, deréktól felfelé látta, míg ők az oktatót a feje búbjától a cipőjéig. Ez megváltozott, és mindenki a másik arcát vagy torzóját látja. Az előadók közül a legtöbben bevallották, hogy általában nem használtak beépített hátteret, hanem a saját otthonukba nyertek bepillantást a diákok. Ezáltal sebezhetőbbé váltak, amit az online kapcsolat másik oldalán üldögélő tanítvány érzékelt - ez egyfajta barátkozási kényszerként jelent meg ebben a furcsa helyzetben, hiszen az intimitás kiadása miatt mindkét fél úgy érzi, nem támad és nem támadják. Többen éltek azonban azzal a lehetőséggel is, hogy visszatértek az üres tanterembe, és onnan közvetítették az órákat: úgy érezték, az az a hely, ahol koncentrálhatnak és elmélyülhetnek a munkában.

Mindenkinek különös tapasztalat volt az előadások rögzítése. A felvételeket visszanézve gyakran tapasztalták az előadók, hogy stílusuk, izgalmasságuk az online térben elveszett - online unalmasnak, lassúnak tűnik, amivel élőben a diákok és a tanárok is elégedettek szoktak lenni. Ennek egyik oka lehet, hogy a 21. században türelmetlenebbek vagyunk: elvárjuk, hogy rögtön betöltsön az oldal, azonnal megtaláljuk, amit keresünk, és ha valami nem érkezik azonnal, továbbállunk. Ez a felgyorsult percepciós várakozás dönti romba azt, ami élőben remekül működött.

Közös élmény, hogy ezekben az időszakokban az oktatók is átélték, milyen hallgatónak lenni, és milyen küszködni a technológiai eszközökkel. Egyetértettek abban, hogy remek, még kiaknázatlan lehetőségek rejlenek a streamingben. Valószínűleg különböző jogi akadályok miatt mégsem működne, hogy minden órát streameljenek az oktatók - ennek egyik oka a lopás veszélye. Pedig az ő szavaikkal élve:

bárcsak minél többen tudnák ellopni ezt a tudást!

A végső kérdés, hogy vajon belekényelmesedünk-e mindannyian az online oktatásba és az online térbe, vagy sem. Valóban időt takarít meg, és sok szempontból sokkal kényelmesebb, a személyes kapcsolatot azonban semmi sem tudja pótolni.

Kamerafóbia, láthatóság, tanár-diák kapcsolat - Egyetemi oktatók beszélgettek a digitális oktatás hatásáról Tovább
süti beállítások módosítása