Közgazdász Online


Hogyan készülhetünk fel a jövőre? - Dr. Aczél Petra és Dr. Szántó Zoltán kutatók a Messzelátóban

Hogyan készülhetünk fel a jövőre? - Dr. Aczél Petra és Dr. Szántó Zoltán kutatók a Messzelátóban

t_t_0015_jpg.jpg

Hogyan viszonyulunk a jövőnkhöz? Mennyire vagyunk felkészülve arra, hogy változások lesznek? A Társadalmi Jövőképesség Index megmutatja, hogyan értelmezhető a jó élet, és a fejlett országokban mennyire számíthatunk hosszú távon békére, biztonságra, kötődésre, gondoskodásra és egyensúlyra.

2021. 06. 24. Írta és a borítóképet fényképezte: Taxner Tünde

Képzeljük el, hogy egy sötét teremben állunk. Belenézünk a kristálygömbbe, és a tudomány segítségével látjuk benne a jövőnket. Azt hihetjük, hogy ezt jelenti a társadalmi jövőképesség kutatása. “Ezt a gömböt ezúttal engedjük el” - mondja Dr. Aczél Petra, a Corvinus intézményigazgató professzora, senior kutató. A Társadalmi Jövőképesség Kutatóközpontban nem a jövőt akarják kiolvasni, hanem arra a kérdésre keresik a választ, hogy mitől függ az, hogy valahol hosszú távon jó élet várható.

ap-001.jpg

“Itt van egy világjárvány. Melyek voltak azok a műveletek, döntések, tulajdonságok, amelyek miatt egy ország jobban átvészelte?” - teszi fel a kérdést Dr. Aczél Petra a Messzelátó podcastben. A kutatóközpontot a Corvinus nemzetközi rektorhelyettese, Dr. Szántó Zoltán vezeti, a Társadalmi Jövőképesség Indexet (SFI) tavasszal publikálták.

A képen Dr. Aczél Petra, forrás: Budapesti Corvinus Egyetem

A Social Futuring Indexről megjelenésekor is írtunk, és bemutattuk a koncepcióját, valamint a 2020-as mérés legfontosabb eredményeit.

Mit jelent, és hogyan mérhető a jó élet?

A jó élet kritériumait a Corvinus kutatói nemzetközi és hazai partnerekkel, például, a BarabásiLabbal és a Központi Statisztikai Hivatallal közösen vizsgálják 2017 óta. “Nem tudom, ki mennyi indexet csinált már életében, de nagyon ajánlom. Nagyon jó tréning arra nézve, hogy hogyan tudunk egy gondolatot operacionalizálni” - mondja Dr. Aczél Petra. Az előkészítő munka során a kutatók elsődlegesen erre a kérdésre keresték a választ: hogyan értelmezzük azt az életet, amit érdemes élni?

Az index a béke és biztonság, a kötődés, a gondoskodás és az egyensúly dimenzióiban talál erre válaszokat. “A szempontok sajátos, mátrixszerű elrendezése adja a keretet, amiben értelmeztük és mértük a társadalmi jövőképesség fogalmát” - mondja Dr. Szántó Zoltán. A dimenziókhoz szakértői csoportokban kerestek indikátorokat, és nyilvános adatbázisokból gyűjtöttek adatokat, például a vízellátás, az oktatás, a környezetvédelem, a családok helyzete és a függőséget okozó szerek használata kapcsán, hiszen ezek a körülmények mind befolyásolják egy ország jövőképességét.

szanto_zoltan_1_1.jpg

Ellentétben az országok összehasonlítására gyakran használt GDP-vel, a SFI új megközelítést vet fel. “Egy holisztikus szemléletet tükröz a mérésünk. Próbál egy többdimenziós, összetett képet felvázolni” - mondja Dr. Szántó Zoltán. “Ez az index hozzájárul ahhoz a sokszínűséghez, ahogy az indexek mérnek. Valljuk is, hogy egyek vagyunk azok közül, akik mernek valamit mondani arról, hogy egy társadalom, egy közösség hogyan tartja fenn magát a jó élet szempontjából” - teszi hozzá Dr. Aczél Petra.

A képen Dr. Szántó Zoltán, forrás: Budapesti Corvinus Egyetem

Hol végzett a rangsorban Magyarország?

Magyarország a 8. helyen áll a 2020-as összesített indexben, ugyanannyi ponttal, mint Lengyelország. A kutatók szerint viszonylag kiegyensúlyozott teljesítményt nyújt, egyedül a gondoskodás dimenziójában marad el a vizsgált OECD-országok átlagától. Az egyensúly dimenzióját nézve pedig vezeti a rangsort, ami meglepő lehet. Akárcsak Japán utolsó előtti helye, ami a technológiai fejlettsége ellenére indokolt, hiszen az ország demográfiai viszonyai és a kötődés feltételei például kedvezőtlenek. Az indexet kétévente fogják publikálni, ezekben már a világjárvány hatásai és tanulságai is megkerülhetetlenek lesznek.

A jövő nem percekből áll. A jövő alapanyaga nem az idő, hanem az ember, és a mi indexünk is ezt sugallja. - Dr. Aczél Petra

“Nincs olyan index, amelynek a hátterében nincs valamilyen világkép vagy koncepció”  - mondja Dr. Aczél Petra. A kutatók szerint attól, hogy egy kutatás tudományosan megalapozott és következetes, mindig meghatározott értékek képezik az alapját. Szántó Zoltán szerint a kutatás legfőbb üzenete a fiatal generációk számára, hogy “próbáljunk kritikusan, nyitottan és több szempontot mérlegelve, nyíltan kommunikálni. Tegyük ki az asztalra azokat az értékeket, nézeteket, amelyek alapján kidolgozzuk és értelmezzük a tudományos eredményeket.

Ha kíváncsi vagy az index fogalmi hátterére és a részletes eredményekre, a Social Futuring Index és a ConNext 2050 oldalán megtalálod.

Tudományterületeken átívelő kutatás

“A multi- és interdiszciplinaritás az elmúlt években felértékelődött. Rájöttek a kutatók, hogy egyedül nem megy, vagy csak egyoldalúan megy” - indokolja a kutatóközpont vezetője azt az átfogó nézőpontot, amit az index tükröz. A kutatóközpontban emiatt sok különböző tudományterület képviselői dolgoznak együtt. Hogyan lehet sikeres az együttműködés?

Dr. Szántó Zoltán szerint a vizsgálat tárgya indokolta a sokoldalú megközelítést. “Megértettük egymást, mert nem az volt fontos számunkra, hogy te szociológus vagy, én közgazdász vagyok, ő pedig filozófus, hanem az, hogy van egy olyan fogalom, amiről érdemes gondolkodni”.

Dr. Aczél Petra három tulajdonságot emelt ki, amire szükség van a közös munkához: kíváncsiságra, nagyon elszánt kritikai gondolkodásra és a mögötte rejtőző a nagyfokú következetességre, valamint alázatra. “Mi nem állítjuk, hogy az igazság egy darabját hoztuk létre. Mi a gondolkodás egy darabját hoztuk létre és egy olyan eszközt, amivel lehet mérni a koncepciót.”

Hogyan épül be a szemlélet és a téma a Corvinus kurzusaiba? Mennyire érdeklődnek iránta az egyetemi hallgatók, és milyen doktori kutatások folynak a társadalmi jövőképességről? Mi a kutatás legfontosabb üzenete a fiatal generációk számára? A Messzelátó podcast legújabb részéből kiderül!

Hogyan készülhetünk fel a jövőre? - Dr. Aczél Petra és Dr. Szántó Zoltán kutatók a Messzelátóban Tovább
Tudomány vagy üzlet? Meg lehet élni a doktori képzés mellett?

Tudomány vagy üzlet? Meg lehet élni a doktori képzés mellett?

1_km_bor_dokt.png

Akár 280 ezer forint ösztöndíjat is kaphatnak a Corvinus szeptemberben kezdő doktorandusz hallgatói. Az Egyetem egy új ösztöndíjjal és akadémiai, valamint szakértői életpályával tenné népszerűbbé a tudományos karriert. A legfőbb cél, hogy a legkiválóbb hallgatók oktatói és kutatói ambíciói ne szoruljanak háttérbe kizárólag a megélhetés biztosítása miatt.

Írta és borítókép: Kovács Máté

Felveszem a fehér köpenyem. Az előadóba lépve ötszáz unott fej nézi, ahogy felszáll a por az asztalra dobott könyvek alól, a táblán pedig elfogy a hely, mire az egyenlet végére érek. Valahogy így képzeltem el a jövőm gyerekként, bár a kvantumtérelmélet és a laboratórium magánya jobban vonzott, mint az egyetemi előadótermek zsúfoltsága.

Nem így lett. Akkor sem lett volna így, ha végül tényleg a tudományos pályát választom az újságírás helyett, hiszen laptopot vinnék be az órára, a modern kutatás és oktatás pedig nem a magányról, hanem a közösségről és az együttműködésről szól.

Tudomány vagy üzlet? Miben különbözik Nikola Tesla és Elon Musk?

Elszegényedve, magányosan élte utolsó éveit Nikola Tesla fizikus, feltaláló és mérnök a New Yorker Hotel 3327-es szobájában. Habár nélküle nem lenne többfázisú villamos hálózat, távirányítás, rádió vagy Wi-fi, idős korára egyetlen barátai a galambok voltak. Minden nap megetette őket a 6. sugárút és a 40. utca sarkán, amely 1994-ben a Nikola Tesla corner nevet kapta. A new york-i utcasarok mellett ma egy elektromosautó-gyár is a nevét viseli, tulajdonosa, Elon Musk pedig az év elején rövid ideig a világ leggazdagabb embere volt, vagyonát 151 milliárd dollárra becsüli a Forbes.

 

nikola_tesla_corner.png

Nikola Tesla Corner, New York (fotó: ti-ja, Getty Images, Canva)

Az üzlet és a tudomány közötti szakadék óriásinak tűnik. Megélhetés szempontjából sokat változott a tudományos közeg, ugyanakkor a végzős egyetemi hallgatók továbbra is találkoznak azzal a dilemmával, hogy az üzleti szféra anyagi szempontból jobb lehetőségeket kínál, ezért a továbbtanulás mellett vagy helyett a munkavállalást választják.

„Havi 140 ezer forintos ösztöndíjból nem lehet családot fenntartani” – mondja Farkas-Kis Máté doktorandusz, amikor arról kérdezem, hogyan lehet megélni a doktori képzés mellett. Máté alkalmazott matematikusként pénzügy-matematikus specializáción tanult, és ezt követően MBA fokozatot is szerzett. Az üzleti ranglétrán felfelé haladva végül utolsó vezetői megbízásában a kockázatkezelési területért felelt. Több év munkatapasztalat után jelentkezett a Corvinus doktori képzésére. Emellett saját vállalkozásával többek között döntéstechnikai képességfejlesztéssel foglalkozik, miközben az egyetemen a döntéseink mögött meghúzódó matematikai dinamikákat és ezek életünkre gyakorolt hatását kutatja.

A doktoranduszok sokszor teljes állásban dolgoznak az egyetem mellett. Dr. Michalkó Gábor, a Corvinus Doktori Iskolák vezetője szerint ez valamilyen szinten érthető, hiszen ebből az összegből szerinte sem lehet megélni.

„Nincs az az egyetem, amely elvárhatná, hogy a legkiválóbb és a legtehetségesebb hallgatók 140 ezer forintért maradjanak bent, és végezzenek kutatómunkát az egyetemen”.

Ez az összeg idén szeptembertől 280 ezer forintra emelkedhet a Corvinus Doktori Ösztöndíjnak köszönhetően. A speciális ösztöndíj a jelenleg 140 ezer forintos magyar állami ösztöndíjat egészíti ki, mellyel az egyetem a legkiválóbb doktoranduszok anyagi helyzetét stabilizálná. Az ösztöndíj odaítéléséről a Doktori Ösztöndíj Tanács dönt a felvételi pontszám és egy motivációs levélhez hasonló kiválósági nyilatkozat alapján. Az ösztöndíj feltételeiről korábbi cikkünkben írtunk részletesen.

Állami ösztöndíj? A Corvinus nem alapítványi fenntartású egyetem?

A doktori képzés speciális eset: az állami mellett minden magán- vagy alapítványi fenntartású egyetemen az állam támogatja  az akkreditált doktori képzéseket, így a Corvinuson is. Ez nemcsak a hallgatók ösztöndíjára, hanem a képzés költségére is vonatkozik.

Elengedhetetlen volt a jövedelmek növelése ahhoz, hogy az akadémiai pálya vonzó legyen az üzleti karrier mellett. A 2016 óta változatlan állami ösztöndíj időközben elinflálódott, a piaci kezdőfizetések elhúztak mellette. Az összeg meghatározásánál a munkaerőpiaci lehetőségeket, a külföldi egyetemek hasonló támogatásait és a rendelkezésre álló forrásokat vették figyelembe Michalkó Gábor szerint.

michalko2_kisebb.jpgAz ösztöndíj ugyanakkor korlátozza a piaci munkavállalást, a pályázók maximum 50 százalékos részmunkaidőben dolgozhatnak az egyetem mellett. „Nem vagyunk álságosak, magunk is igyekszünk elfogadni olyan megbízásokat, amelyek összeegyeztethetők az oktatói, kutatói munkánkkal, de nem jellemző, hogy az akadémiai pályán valaki álláshalmozó legyen” – mondja Michalkó Gábor, amikor a hivatás és az egzisztencia egyensúlyáról kérdezem. Szerinte „akkor lehet egyszerre több lovat megülni, ha azok egy irányba mennek”, vagyis a piaci megbízások és a kutatómunka szimbiózisba hozható egymással.

Michalkó Gábor geográfus, turizmuskutató, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatója, a Gazdálkodástani Doktori Iskola vezetője, a Marketing Intézet Turizmus Tanszék professzora.

Szabó Kincső az angol nyelvű Kommunikáció- és Médiatudomány mesterszakon végez idén. Úgy tervezte, dolgozni fog a doktori képzés mellett, ám a magasabb ösztöndíj megszerzése érdekében lehet, hogy elveti ezt a tervet. „Terveztem mellette dolgozni, mert szükség lenne rá. Ha viszont összehasonlítom azt, hogy mit szeretnék: nagyon magas szinten tanulni és ösztöndíjat kiérdemelni, vagy valamennyire tanulni és mellette dolgozni, én a tanulást választom.” A munkában ott van az a veszély Kincső szerint, hogy a tanulmányok rovására megy.

„Ezek hatalmas döntések, bármennyire egyszerűnek is hangzik, de ha lehet, nem szeretnék munkát vállalni a tanulmányokon és az egyetemi kötelezettségeken kívül, mivel a terv a 110 százalékos teljesítés” – mondja Kincső.

Az ösztöndíj nem jár automatikusan a képzés négy évére, hanem minden évben újra kell pályázniuk a hallgatóknak. Emellett minden szemeszter végén beszámolót kell készíteniük, amit egy erre a célra létrehozott bizottság bírál majd el. A beszámoló sikerességén és az előző év teljesítményén múlik majd, hogy a következő évre is megkapja-e a doktorandusz az ösztöndíjat.

Az ösztöndíj létrehozásában az első perctől kezdve részt vett a Doktori Önkormányzat is. „A doktori ösztöndíjat nemcsak elfogadtuk, hanem a koncepció megalkotásában is részt vettünk” – mondja Farkas Jácint, a Doktorandusz Önkormányzat (DÖK) elnöke, aki negyedéves, végzős doktori hallgató. „Nem volt olyan szegmens, amiről ne tudtunk volna. Ha szükségesnek éreztük, elmondtuk a véleményünket, és ezek a vélemények javarészt be is kerültek a szabályzatokba.”

A Doktorandusz Önkormányzatot (DÖK) 2018-ban hozták létre a Corvinuson, a folyamatban Farkas Jácint is részt vett Petrovics Nándorral, az önkormányzat első elnökével együtt. Jácint korábban érdekképviseleti ügyekért felelős alelnökként dolgozott, két évvel később, 2020 novemberében választotta meg elnöknek a küldöttgyűlés nyilvános pályázat után.

Jácint szerint ez az ösztöndíj olyan megélhetési forrást biztosíthat, ami elég ahhoz, hogy a hallgató viszonylag nyugodt – még ha nem is királyi – körülmények között fókuszálhasson a munkára. „Ahhoz, hogy kiváló minőségű hazai és nemzetközi publikációk szülessenek, olyan anyagi bázisra kell törekedni, hogy a doktoranduszok a lehető legkevesebbet foglalkozzanak a megélhetéssel.”

További forrásként megpályázható az Új Nemzeti Kiválóság Program (ÚNKP) ösztöndíja, valamint bekapcsolódhat a hallgató intézeti, tanszéki kutatóműhelyek munkájába, az egyetem kiválósági projektjeibe, valamint oktatással további bevételt szerezhet a 280 ezres ösztöndíjon felül. Egyedül a Kooperatív Doktori Ösztöndíj nem kombinálható a Corvinus Doktori Ösztöndíjjal.

b_v_0001_2.jpg

A Budapesti Corvinus Egyetem főépülete előtérben a Szabadság híddal (Fotó: Bera Viktor, Közgazdász)

Hol lenne Elon Musk Nikola Tesla nélkül? - Az üzlet és a tudomány ki is egészíthetik egymást

„Lényegében mindenki matematikus” – vallja Máté, aki a matematikában megismert gondolkodási minták hatását vizsgálja a döntéseinkben. „Röviden azt vallom, hogy ha valakinek jók a matematikai képességei, akkor jobb döntéshozó lesz nemcsak szakmailag, hanem a saját életében is.” Ezek a képességek pedig szerinte bárki által megtanulhatóak, megfelelő támogatás mellett. 

Máté előbb hobbiból, majd egy oktatási stúdióban tanított matekot, de igazából a piac vonzotta. Vezetőként ugyanakkor azt látta, hogy sokakból hiányzik az összetett folyamatok megértése és a problémamegoldási kompetencia.

„Sokszor tapasztaltam, hogy tőlem, mint vezetőtől várnak megoldásokat a kollégáim, és ha én megadom azt, akkor már formába tudják önteni. Viszont a kettő között hiányzik az a folyamat, hogy ők gondolkodjanak a problémán, és három-négy megoldási lehetőséget hozzanak nekem.” 

Ugyanezt tapasztalta oktatóként is. A hallgatók általában megtanulják és megoldják a számításokat, de nem feltétlenül értik azokat. Korábban sokat gondolkodott azon, hová kell visszamenni az időben, hogy az emberek minél inkább készek legyenek a kihívásokra, képesek legyenek az önálló véleményalkotásra, és megfelelően strukturálják a problémákat. „Én a felsőoktatást azonosítottam, mint az egyik legfontosabb pont, ahová be lehetne lépni. Sokkal jobb lenne, ha az emberek itt is megkapnák ezeket a képességeket.” Véleménye szerint a 12 évig tartó általános és középiskolai matematikai tanulmányokat itt van utoljára lehetőség szintetizálni.

Máté a kutatása mellett döntési technikákat tanít alapszakos hallgatóknak, a kurzuson munkacsoportokban tárnak fel és oldanak meg problémákat az érintettek bevonásával egy interjú erejéig. “Ne csak ők gondolkodjanak vagy keressenek forrásokat az interneten, hanem találkozzanak olyan valakivel is, akinek személyes tapasztalata van ebben a kérdésben” – mondja Máté a kurzusról. 

farkas-kis-andras-mate_jpg.pngIdén viszont ebben is továbblépett. A Dr. Matolay Réka által vezetett Corvinus Science Shop támogatása mellett az InDaHouse Egyesülettel dolgoznak együtt a hallgatók. Az egyesület önkéntesei borsodi falvakban élő, hátrányos helyzetű gyerekeknek tartanak egyéni és csoportos fejlesztő foglalkozásokat. A kurzuson a hallgatók arra próbálnak megoldást találni, hogy hogyan csökkenthető a mélyszegénységben élő fiatalok középiskolai lemorzsolódása.

(Fotó: Farkas-Kis Máté)

Máté közel húsz év piaci tapasztalattal vágott bele az egyetemi oktatásba, látta tehát azt, mit történik ott. „A kizárólag kutató pályán mozgó oktató csak megfigyelt ilyen vállalati döntéseket, sosem kellett meghoznia ezeket. Így más típusú szemléletet tudok átadni, bele tudom tenni a piaci tapasztalatomat.” Ugyanakkor hozzáteszi, ez sem többet, sem kevesebbet nem jelent kutatói pályán dolgozókhoz képest, pusztán egy eltérő nézőpontot, amivel sokszínűbb lesz az oktatás.

Éppen ez a kétutas doktori képzés víziója, hogy minél több, gyakorlati életben dolgozó szakember kapcsolódjon be az oktatásba és a kutatásba. „A doktori képzésre szükségük van olyanoknak is, akik úgy érzik, hogy ezen a pályán szeretnének tudást, ismeret, kapcsolatot és papírt szerezni, de az életük nem az akadémiai pályán fut” - mondja Michalkó Gábor. Nekik nyújt lehetőséget a szakértői pálya, ahol elsajátíthatják a tudományos gondolkodást, kapcsolódhatnak a kutatásokhoz, az eredményeket felhasználhatják az innovációban és fejlesztésben, majd vissza is adhatnak a felsőoktatásnak szakmai vagy akár üzleti partnerként.

„Ez nem egy vastag téglából épített fal. Az a célunk, hogy minél közelebb hozzuk ezt a két világot egymáshoz” – mondja Michalkó Gábor. A koronavírus erre a problémára is rámutatott, több tudományterületen kell összedolgoznia most a kutatóknak és a gyakorlati szakembereknek.

„Nem ülhetek az elefántcsonttornyomban a magam kis teóriáival, hanem a gyakorlatból kell merítenem, és vissza is kell adnom oda”.

A szakértői pálya nem lesz könnyebb, a követelmények, a tanterv és a doktori fokozat feltételei ugyanazok maradnak. A különbség a sebességben és a tudásátadás technikájában lesz, amire Michalkó Gábor konkrét példát is hozott. A doktoranduszok gyakran szerdán délelőtt 8 és 10 között tartanak órát, ez a piacon dolgozóknak nem megoldható. A személyre szabás nem azt jelenti, hogy nekik nem kell bekapcsolódniuk az oktatásba, hanem kiválthatják az órákat például TDK-konzultációval, szakmai verseny mentorálásával, esetleg a saját munkahelyükön tartott továbbképzéssel.

A kétutas képzés igénye hallgatói oldalon is megjelent Jácint szerint, aki a DÖK elnökeként sok hallgatói visszajelzéssel találkozik. „Több doktorandusz jelezte, hogy ők nem az akadémiai pályára szeretnének koncentrálni, hanem a munkaerőpiacon, az üzleti életben helyezkednének el a doktori program és a doktori fokozatuk segítségével”. Ez a képzési forma egyébként Nyugat-Európában is jelen van, amit ugyan nem így neveznek, de a doktori fokozattal egyenértékű végzettséget ad üzleti területen.

t_t_0012_1.jpg

A Corvinus Egyetem aulája (Fotó: Taxner Tünde, Közgazdász)

Hogyan lesz valakiből egyetemi tanár?

A kutatók és szakértők mellett a doktori pálya természetesen az egyetemi tanárokról szól, a felsőoktatás utánpótlásképzése is egyben. Az viszont nem mindig egyértelmű, kiből és hogyan válik egyetemi tanár, az odavezető út ugyanis a legritkább esetben egyenes.

Kincső is hosszú utat járt be, mire a doktori képzés kapujáig jutott. Gyerekkora óta szerepelt, hét évesen mesemondó versenyekre járt, mindig megtalálta a módját annak, hogy a közönség elé állhasson. Később elkezdték érdekelni a nemi sztereotípiák, reklámok és mindenféle vizuális megjelenítés, de nem tudta, hová vezet mindez.

"Tavaly októberben, egy konzultációs beszélgetés során beszélgettem jelenlegi konzulensemmel, Dr. Aczél Petrával, amikoris azt mondta, hogy közös munkánkat érdemes és izgalmas lenne folytatni a doktori képzés alatt, és ha célba érünk, tanárként folytatnám az utam a Corvinuson" – mondja Kincső a fordulópontról, ami a doktori képzés felé terelte. Elképesztő szerinte, hogy „néhány szó mennyire nagy hatással tud lenni az emberre. Ha valaki azt mondja neked, hogy látja benned a potenciált és hisz a kiteljesedésedben, az nagyon sok erőt tud adni.”

A tanári pálya már korábban is érdekelte, egy évet tanított gyerekeket egy angol nyelviskolában Budapesten. Azt mondja, a döntését sok év apró élményből alkotta meg.

„Sok kicsi lépés, melyek egészen hat-hét éves koromtól kezdve gyűltek össze egy hátizsákba, és ha ezt kiborítom az asztalra, és összerakom, mint a legókat, akkor látom azt, hogy igen, ez egyenlő azzal, hogy a doktori iskolába szeretnék jelentkezni.”

microsoftteams-image_1_1.png

Kincső idén végez angol nyelvű Kommunikáció- és médiatudomány mesterszakon, és felvételizik doktori képzésre is a Corvinusra (Fotó: Szabó Kincső)

Egyetemen csak doktori fokozattal, doktorandusz hallgatóként vagy külsős vendégoktatóként lehet tanítani. Máté a piaci karrierje során hobbiból tanított,  és külsős témavezetőként is dolgozott, de végül az előbbit választotta. „Arra jutottam, hogy ha már ebbe belevágok, akkor érdemes egy olyan szakmai karrierutat végigjárni, ami nemcsak arról szól, hogy egy Dr.-t betűzök a nevem elé” – mondja Máté.

A tanári pálya ugyanakkor nem csak frontális oktatásból áll. „Ki kell állni a katedrára, de együtt kell működni a kutatói közösséggel és a hallgatókkal is” – mondja Michalkó Gábor, amikor arról kérdezem, milyen képességekre van szüksége egy egyetemi oktatónak.

„Ma már az oktatás sem egy katedráról történő kinyilatkozás, hanem a kollegialitás felé menő együttműködés. Meg kell a hallgatókat győzni, hogy induljanak TDK-n vagy versenyeken, a kutatásnál  ki kell küldeni őket interjúkra, ehhez pedig a konzulens saját kapcsolatrendszere is kell”. 

v_zs_0018_4.jpg

A Corvinus C-épületének előadóterme (fotó: Váradi Zsófia, Közgazdász)

Iskolából műhely

A doktori képzések is megújultak a Corvinus átalakulásával, hét doktori iskola fúziójából négy jött létre, a képzés szemlélete is átalakult. “A klasszikus oktatásfókuszú képzés helyett a műhelymunkára helyezzük a hangsúlyt, és arra, hogy hallgatóinkat felkészítsük a tudományos életpályára” - mondta Michalkó Gábor egy tavalyi interjúnkban a megújulásról.

„Egyedül ma már nem megy, az akadémiai életpálya nem a magányos tengerészek terepe. A tudomány világa feltételezi azt, hogy nagy csapatokkal dolgozzunk”

- ezt már most mondja nekem Michalkó Gábor, amikor az akadémiai kapcsolatrendszerről kérdezem. „Van, aki erősebb írásban, és jobban meg tudja írni a cikket, van, aki tud pénzt hozni, más a terepen jó, megint más az adatok feldolgozásában, tehát csapat kell.”

Nem egyedül kutat Máté sem, aki a Kooperatív Doktori Program ösztöndíjasként a konzulense mellett egy vállalati szakértő segítségével is dolgozik. Mátéval Zoomon beszélgetek, csak a témájáról közel fél órát mesél. „Rengeteg nagyon jó találkozás és szakmai beszélgetés van, ami előre visz, és inspirálja a gondolataimat” – mondja a kutatói közösségről.

A kvalifikált publikációkat az esetek többségében több ember alkotja Jácint szerint. „Az individualitásnak van egy olyan szintje, amikor nem elég az, hogy én tudok valamit az adott területről, hanem együtt kell működni”. Úgy látja, a doktori képzés egy demokratikus rendszer: a témavezető minden év végén ad egy értékelést, és visszajelzésre is van lehetőség, fontos a folyamatos párbeszéd.

fj.jpgJácint kutatásában a fogyatékosság és az akadálymentesség filozófiai oldalát vizsgálja, valamint azt, hogyan lehet ezeket a fogalmakat szélesíteni, elmélyíteni, és ez az elmélyítés mivel járhat a hétköznapokban. „Veleszületetten mozgássérült vagyok, éppen ezért a fogyatékossággal napi szinten együtt élek. Ez rengeteg tapasztalatot adott nekem az élet valamennyi területén , ezért választottam ezt a széles spektrumú nézőpontot” – mondja Jácint. „Olyan új fogalmakat igyekszem alkotni  és igazolni filozófiai úton, melyek pozitív értelemben az egész társadalomra kiterjeszthetők.”

A doktori képzésen az akadálymentesség is fontos szempont. Jácint szerint „ez nem azt jelenti, hogy minden létező akadályt elhárítunk a hallgatók elől, hanem megpróbálunk olyan környezetet működtetni, ahol a hátrányok és nehézségek közös erővel könnyebben megérthetők. Van, amikor ezek legyőzhetők, máskor viszont le sem kell őket győzni, csak meg kell őket érteni.” Nem minden nehézséget kell eliminálni Jácint szerint.

„A megértés egy nagyon fontos dolog és az összefogás szintén, amik által túllendülhetünk a nehézségeken”.

A kutatói közösség nem csak itthon működik. „Ez a 93 ezer négyzetkilométer nem kevés, itt is van feladat, de akkor tudsz hatékony lenni, ha van mögötted egy olyan háttér, ami a nemzetközi beágyazottságból fakad” – mondja Michalkó Gábor. A Corvinus doktoranduszai bekapcsolódhatnak nemzetközi kutatásokba és projektekbe, valamint évente 350 ezer forintos keretet kapnak hazai és nemzetközi konferenciákra, emellett három hónapos külföldi tanulmányútra is kaphatnak ösztöndíjat.

A külföldi hallgatók és a nemzetköziség miatt az összes órát angolul tartják, sokszor neves külföldi előadókkal. Van például egy olyan kurzus, ahol tudományos folyóiratok főszerkesztőivel találkozhatnak a hallgatók, tőlük tanulhatják meg, hogyan kell jó tudományos cikket írni.

„A doktori képzés mindenkinek való. Már aki tényleg akarja.”

Ha már tudjuk, hogy megéri nekünk, a jelentkezés előtt mégis  felmerül: merjek jelentkezni? Vagyok ehhez elég jó hozzá? Négy év komoly döntést igényel, sok tényezőt át kell gondolnunk, de beszélgetőpartnereim egy dologban egyetértenek: nem szabad, hogy a félelem határozza meg a döntést.

„A félelem az elme gyilkosa” – hangzik a Dűne című filmből kultikussá vált mondat. A jelenetben egy  Bene Gesserit boszorkány a főszereplőt, Pault teszteli: a kezét egy dobozba kell tennie, ahol mindenféle élmények és érzések érik, valójában viszont az idegrendszerét stimulálják csak. Azt hiszi, hogy ég a keze, hogy szurkálják, hogy kínok gyötrik, reflexből azonnal kirántaná. Ezt azonban nem teheti meg, ugyanis a boszorkány tűt tart a nyakához: amint kiveszi a kezét, meghal. Eközben mondogatja Paul: “A félelem a kis halál, mely teljes megsemmisüléshez vezet.” - így sokáig bent tudja tartani a kezét.

gh-mohiam-_-paul-atreides-_what-is-in-the-box_pain.jpg

Részlet az 1984-ben bemutatott Dűne című filmből (forrás: Pinterest)

Máténak nem véletlenül ez a kedvenc idézete. Szerinte sok olyan élethelyzet van, amikor az önbizalmunk hiánya miatt nem merünk belevágni dolgokba, ugyanakkor szerinte ez a bizonytalanság pedig csak a fejünkben létezik. Véleménye szerint el kell oszlatni azt a sztereotípiát, hogy ki jelentkezhet és ki nem a doktori képzésre.

“Csak bátorítani tudok mindenkit, hogyha doktori képzésre akar jelentkezni, induljon el akkor is, ha nincs elég önbizalma. Egyrészt az önbizalom meg tud jönni, másrészt egy olyan közösségbe érkezik meg, amely mindenben támogatja” – mondja Máté.

Kincsőnél sem jött azonnal a döntés. „Egy nőnek figyelembe kell vennie, hogy itt négy évről van szó, tehát minden tolódik. Családalapítás, párválasztás, munkahelyi szocializáció.” El kellett döntenie, hogy a tudományos karrierre áldoz négy-öt évet, vagy inkább mással foglalkozik. „Ezt a négy évet ugyanakkor úgy is fel lehet fogni, hogy nem elvesz, hanem éppen hozzáad. Az egész felfogás kérdése”.

A négyéves képzés két év képzési szakaszból és két év kutatási szakaszból áll.  Az előbbi során a disszertációhoz szükséges kutatásmódszertani ismereteket sajátítják el a hallgatók, majd komplex vizsgát tesznek. Ezt követi a kutatási szakasz, amikor már magára a kutatásra és a szövegre fókuszálnak. A második szakasz a tervezettel, műhelyvitával, majd a nyilvános védéssel zárul.

Kincső szerint ugyanakkor nagyon kell szeretni a témát. „Ha egyszer rádöbbensz, hogy már nem érdekel, nincs benne több, összeraktad az összes puzzle-darabkát, nem szeretnéd ezt a témát továbbadni a következő generációnak, akkor inkább ne ezt válaszd. Saját magadat húzod be egy csapdába, és elvesztegeted az időd. Ezt nagyon fontos átgondolni: mit szeretnél magadnak és másoknak alkotni a doktori képzés alatt.” 

Ha a képességek felől közelítjük a témát, Máté szerint három dolog elengedhetetlen: a nyílt és holisztikus gondolkodás, az elkötelezettség, vagyis hogy akarja a hallgató csinálni, akár önbizalom hiányában is, valamint a szorgalom. „Rengeteget kell olvasni. Minden kutatásban hivatkozások vannak, azaz meg kell ismernem a témámat mélyen, hogy előttem mit alkottak benne. Úgy tudom kiírni a saját gondolataimat, hogy közben megnézem, mások mit gondolnak” – mondja Máté.

„Ha a vizsgán elmondod a Pitagorasz-tételt, az nem kiemelkedő teljesítmény mert  ezt mindenki meg tudja tanulni. A kérdés az, hogy be tudod-e bizonyítani.”

Ez a fajta gondolkodás a doktorira is nagyon igaz Máté szerint. „Oké, van egy kutatási ötletem, de ez mivel indul? Azzal, hogy elmerülök a szakirodalomban, ami egyébként hatalmas ezen a bolygón, és megnézem, ki az, aki ilyeneket kutatott korábban, hogy ne ugyanazt találjam fel sokadikként.”

„Olyan témára van szükség, amiben van elég” – ezt már Kincső mondja, amikor Dr. Sass Judit doktori felkészítő szemináriumon elhangzott gondolatait idézi fel. „Minél tágabb legyen a téma, és abban találd meg azokat az apró utakat, amik oda vezetnek, hogy azt mondd: igen, itt egy puzzle-darab hiányzik, ezt kutassuk, keressük meg együtt!”

A Corvinus doktori képzéseire április 15-30. között jelentkezhetnek a hallgatók, további információkért a Corvinus doktori felvételi oldalát ajánljuk.

Tudomány vagy üzlet? Meg lehet élni a doktori képzés mellett? Tovább
Új ösztöndíjak és kétutas doktori képzés - Megújul a Corvinus tudományos utánpótlás-nevelése

Új ösztöndíjak és kétutas doktori képzés - Megújul a Corvinus tudományos utánpótlás-nevelése

b_v_0001_2.jpg

Magasabb ösztöndíjat kaphatnak a doktori képzésen akadémiai pályára idén áprilisban felvett doktorandusz hallgatók a Corvinuson. A finanszírozás mellett a doktori életpálya is változik, a hallgatók az akadémiai és a szakértői modell közül választhatnak felmenő rendszerben. Cikkünkben a Corvinus doktori képzéseit érintő legfontosabb változásokat mutatjuk be.

Írta: Belayane Najoua, Barla-Szabó Zsófia, Borítókép: Bera Viktor

Új ösztöndíjakkal stabilizálnák a doktoranduszok anyagi helyzetét

A kiválóság, nagyobb keretösszeg és a kutatói-oktatói életpálya mellett a tudomány és a gyakorlat szimbiózisának népszerűsítése: két új doktorandusz ösztöndíj indul a Corvinuson 2021 szeptemberétől. A Corvinus doktori ösztöndíjra leendő elsőévesek pályázhatnak, a Kooperatív doktori ösztöndíjra pedig a kutatói életpályájukon már elindult doktoranduszokat is várják.

A Corvinus doktori ösztöndíj célja, hogy a legjobban teljesítő doktoranduszok pénzügyi helyzetét stabilizálja és vonzóvá tegye az akadémiai életpályát. 

Az ösztöndíjra a 2021-ben vagy azután felvett magyar állami ösztöndíjas hallgatók pályázhatnak. A sikeres pályázóknak minden félév végén beszámolót kell készíteniük az előző félévről, amelyet egy bizottság bírál el. Visszafizetési kötelezettség terheli a hallgatót, ha a beszámolót nem adja le, pontatlanul készíti el, vagy nem teljesíti a kreditminimumot.

Az ösztöndíj összegét évente, februárban határozza meg az Elnöki Testület, ami a férőhelyek számától és a költségvetés lehetőségeitől függ.

A pályázatot minden év áprilisában teszik közzé, az elnyert ösztöndíj egyéves időtartamra szól. Az ösztöndíjas hallgató csak megbízási vagy maximum 50 százalékos részmunkaidős munkát vállalhat, a munkaviszony létesítését be kell jelentenie az Egyetemen.

A Kooperatív doktori ösztöndíj a kutatói pályát és a gyakorlatot ötvöző hallgatóknak szól. Az ösztöndíj célja, hogy bővítse a kutatás, a fejlesztés és az innováció területén dolgozók létszámát, így a Corvinus doktoranduszai jó eséllyel pályáznak az ösztöndíjra. Az ösztöndíjat a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal írja ki, de az ösztöndíjassal a Corvinus köt szerződést, a pályázat az egyetem honlapján is elérhető lesz. A doktoranduszok ugyanakkor nem részesülhetnek egyszerre Corvinus és Kooperatív doktori ösztöndíjban.

k_b_0065_1.JPG

(fotó: Kristóf Benjámin)

Két pálya közül választhatnak a doktori képzésre jelentkezők

Az akadémiai és a szakértői fókuszú doktori életpályamodelleket szintén felmenő rendszerben, 2021 szeptemberétől vezeti be a Corvinus. A két pálya azonos képzési és kimeneti követelményeket tartalmaz, a megszerzett fokozat (PhD) is megegyezik, a különbség a képzések célcsoportjában, céljában és az oktatásszervezés módjában lesz.

Az akadémiai pályára olyan jelentkezőket várnak, akik életpályájuk során hivatásszerűen foglalkoznának oktatással és kutatással, karrierjüket a felsőoktatási, kutatási szférában képzelik el.

Akadémiai pályára alapvetően a Corvinus Doktori Ösztöndíj elvárásainak megfelelő hallgatók jelentkezhetnek. A képzésre felvételt nyerhetnek továbbá azok az önköltséges formára jelentkező külföldi állampolgárok is, akik megfelelnek a Corvinus Doktori Ösztöndíj elvárásainak, de nem részesülnek abban, illetve indokolt esetben az olyan, magyar állami ösztöndíjat elnyerő jelentkezők is, akik ugyan megfelelnek a Corvinus Doktori Ösztöndíj elvárásainak, de helyhiány miatt a támogatásban nem részesülnek.

A szakértői pályára olyan hallgatókat várnak, akik érdeklődnek a társadalomtudományi kérdések iránt, és üzleti, közigazgatási, kulturális, diplomáciai területen gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek.

Szakértői pályára költségtérítéses és magyar állami ösztöndíjas státuszra pályázók is jelentkezhetnek. A szakértői pályát választó doktoranduszok kutatási kreditjeinek elismerésekor figyelembe vehető az általuk hazai vagy nemzetközi akkreditált képzőhelyen, valamint a munkahelyük belső képzésein megvalósuló oktatói, előadói tevékenység, illetve a munkahelyükön végzett, a kutatási témájukhoz szorosan kapcsolódó innovációs, fejlesztési vagy kutatási tevékenység is.

Az akadémiai pályán tanuló doktoranduszok átjelentkezhetnek szakértői pályára, amiről a Doktori Iskola Tanácsa dönt, a másik irányba viszont nincs átjárhatóság. A felvételik sajátosságait az egyes doktori iskolák az Egyetemi Doktori Szabályzat és a doktori iskola működési szabályzata szerint határozzák meg.

Mindkét pályán egyaránt nappali rendszerű képzés zajlik. A képzési és kutatási szakaszban (1-4. félév) az akadémiai és a szakértői pálya doktoranduszai a doktori iskola ugyanazon operatív tanterve alapján akár eltérő órarendet alkalmazva folytathatják tanulmányaikat.

A jelentkezési időszak 2021. április 15-én kezdődik és április 30-ig tart. Amennyiben részletesebben tájékozódnál a doktori képzésről és a választható pályák specifikus lehetőségeiről és követelményeiről, ezen a linken részletes leírást találsz. A Corvinus április 13-án doktori online nyílt napot tart, melyhez a programot itt éred el.

Új ösztöndíjak és kétutas doktori képzés - Megújul a Corvinus tudományos utánpótlás-nevelése Tovább
Ötlettől a megvalósulásig: hogyan születik meg egy magas besorolású tudományos cikk?

Ötlettől a megvalósulásig: hogyan születik meg egy magas besorolású tudományos cikk?

o_zs_0234.jpg

Kameralizmusról szóló tudományos munkákat jelentet meg a Duke University Press Q1-es, azaz legmagasabb tudományos besorolású folyóirata, a History of Political Economy. Az egyik tanulmány szerzője Dr. Szántay Antal, a Corvinus Egyetem docense. A tudományos dolgozat elkészítésének hosszú folyamatáról és a Habsburg Monarchiát és benne Magyarországot is nagymértékben befolyásoló kameralizmusról olvashattok.  

2021.04.01. Írta: Brándisz Ádám. Borítókép: Őrsi Zsanett, Közgazdász

A történet bő három évtizede kezdődött, amikor Szántay Antal még doktoranduszként a Heidelbergi Egyetemen elkezdett foglalkozni 18. századi közgazdasági elméletekkel, köztük a német kameralista szerzőkkel, amiről az microsoftteams-image_3_png.jpg1990-es évek közepén magyar nyelvű tanulmányt is publikált. 2017-ben egy Corvinus Egyetemen megrendezett nemzetközi konferenciával folytatódott a történet, ahol több külföldi kutató részvételével külön szekció foglalkozott a kameralizmus témakörével. A kiválóan sikerült szekció eredményein felbuzdulva felmerült, hogy a tudományos előadásokból tanulmánykötet készüljön. A szekció szervezője, Philipp Rössner, a Manchesteri Egyetem professzora végül a History of Political Economy tudományos folyóirat kiadójával, az amerikai Duke University Press-sel tudott megállapodni egy tematikus szám megjelentetéséről. A tudományos kapcsolatok és a Corvinus Egyetem támogató hozzáállása megteremtették a megfelelő környezetet egy magasan jegyzett folyóiratcikk megjelentetéséhez. 

A folyamatról Dr. Szántay Antal ezt mondta: 

“Pár hónapos egyeztetéssorozat után megszületett a döntés, hogy megjelenik egy tematikus különszám a konferencián született kéziratokból. A 2017-ben lezajlott esemény után 2018 végére derült ki a megjelenés lehetősége a folyóiratban. A kézirat korábbi, első változatát 2019 szeptemberi határidővel kellett leadni. Ezután két, elsősorban tartalmi bírálati kör következett anonimm bírálók részvételével. A folyóirat szerkesztői nagyon szigorú követelményeket támasztottak, és részletes javaslatokat tettek a tanulmány tartalmát, szerkezetét és terjedelmét illetően. Mikor ezután a kéziratot hivatalosan elfogadták, még két, inkább formai elemeket érintő forduló következett. Az egész folyamat 2021 márciusában ért véget, a tanulmány pedig júniusban fog megjelenni.” 

A 2017-ben megrendezett konferenciától számítva közel négy év telik el, mire a cikk idén nyáron megjelenik. A konkrét munkát figyelembe véve, amely 2019 tavaszán kezdődött, közel két évre volt szükség, hogy a végleges változat elkészüljön. Látszik, hogy a megjelenés egy magas szinten jegyzett folyóiratban nem kevés munkát igényel, mind a kiadótól, mind a cikket író kutatótól.  

A Corvinus Egyetemen a megújulási folyamat egyik eleme, hogy növelni szeretnék a magasan jegyzett tudományos munkák megjelenését, amiket az egyetem oktatói és kutatói jegyeznek. Ehhez megfelelő anyagi, kapcsolati és infrastrukturális hátteret kívánnak nyújtani, valamint az akadémiai életpályamodell bevezetésének köszönhetően megteremtették a lehetőségét annak is, hogy aki nagyobb arányban kutatni és kisebb részben oktatni szeretne, annak is meglegyenek a lehetőségei céljai elérésére. A Corvinus Kutatási Kiválóság program keretében pedig az egyetem díjazza a színvonalas publikációk megjelenését.  Annak érdekében, hogy a tudományági sajátosságok jobban érvényesüljenek, Szántay Antal szerint még a feltételek finomhangolására van szükség. Cél az is, hogy a magyar és angol nyelvű publikációk mellett más nyelvű, például német vagy francia munkák is támogatást kaphassanak. 

A 18. század meghatározó irányzatáról, a kameralizmusról 

A kameralizmus lényegében a 18. század politikai gazdaságtana. Sajnos, ez a fogalom Magyarországon lejáratódott, hiszen a rendszerváltás előtt a „PG” erősen ideológiai tartalmú kötelező tantárgy volt minden egyetemi hallgató számára. A Corvinus Egyetemen azonban régóta szándék, hogy újraélesszék a politikai gazdaságtan kutatását és oktatását, hiszen egy nagyon régi tudományágról van szó, mely fontos és érdekes témaköröket ölel fel, és megérdemelné a megfelelő támogatást és elismertséget. 

traicte_de_l_oeconomie_politique_1615_written_by_antoyne_de_montchretien.jpg

Kép forrása: binocheetgiquello.com

Az 1600-as évek elején Franciaországban született a fogalom, melyet Antoine de Montchrestien 1615-ben megjelent írása (Traité de l'œconomie politique) már a címében is tartalmaz. Azzal foglalkozik, hogy az állam hogyan tud működni, bevételekhez jutni, finanszírozni a kiadásait. Abban a korban, amikor az irányzat megszületett, elsősorban a katonai kiadások miatt volt fontos téma. Ezen gondolatkörök sorába tartozóként tartják számon a kameralizmust is, mely a 17. és 18. század fordulójának elsősorban német kötődésű, politikai gazdaságtannal foglalkozó írásait és szerzők összességét jelenti. A II. József korát is meghatározó eszmék és folyamatok iránt korunkban megnőtt az érdeklődés, aminek köszönhetően egyre több tudományos munka születik a kameralizmussal kapcsolatban. 

Napjainkban elsősorban a nyugat-európai és a skandináv országokat foglalkoztatja élénken a téma, ami az ilyen forrásokra támaszkodó művek számának növekedéséből is látszik. Szántay Antal szerint sokan a kameralizmust csupán a merkantilizmus egyik változataként tartják számon, és az esetek nagy részében nem kezelik a témát kellő figyelemmel. A kameralizmus mint irányzat fontosságát az is kiválóan tükrözi, hogy a kor magyar és osztrák egyetemein eszerint oktatták az állami adminisztráció működtetőit és a hivatalnokokat. A kimagasló eredményt felmutató oktatási központok a téma bölcsőjének és műhelyeknek is számítottak akkoriban, hiszen megfelelő közeget biztosítottak a kor kisebb és nagyobb hatású gondolkodói számára.  

Ahogy Szántay Antal is megerősítette, manapság növekvő érdeklődés övezi a témát. Kétféle okot is felfedezhetünk a folyamat mögött. Egyrészt a közép-európai régió kutatói már évtizedekkel korábban részletesen foglalkoztak a témakörrel, amelynek eredményeképpen számos kutatás áll rendelkezésre, amik kiváló alapot biztosítanak a kameralizmus iránt érdeklődő szakembereknek. Másrészt napjainkban egyre inkább foglalkoznak azzal a kérdéskörrel, hogy hogyan működhet minél jobban és hatékonyabban egy állam. Az elsősorban észak-európai kutatók és gondolkodók számára kiváló kiindulási alapot jelent az Európát a 17-18. század fordulóján meghatározó irányzat vizsgálata. 

 Frissítés: Cikkünk megjelenése óta már online elérhetővé vált a cikk ezen a linken.

Ötlettől a megvalósulásig: hogyan születik meg egy magas besorolású tudományos cikk? Tovább
Hátat fordított az infláció a bérnövekedésnek? - Zanaty Krisztina TDK dolgozatában vizsgálta a kapcsolatot a két gazdasági változó között

Hátat fordított az infláció a bérnövekedésnek? - Zanaty Krisztina TDK dolgozatában vizsgálta a kapcsolatot a két gazdasági változó között

o_zs_0010_1.jpg

Nemzetközi környezet, bérnövekedés, termelékenység, hazai fogyasztás - többek között ezekről is szó esik Zanaty Krisztina, a Corvinus Egyetem már végzett hallgatójának tudományos dolgozatában, melynek a zsűri a TDK Best Paper díjat is odaítélte. A munkát Dr. Sebestyén Géza egyetemi docens, az MNB Intézet kollégája koordinálta. A később akár folyóiratba is kerülő tudományos munkáról az írót és mentorát kérdeztük. 

2021.03.12 Írta: Brándisz Ádám, Borítókép: Örsi Zsanett, Közgazdász / Képek forrása: Corvinus

A dolgozat írásának kezdetekor Kriszti már kész tervekkel rendelkezett, amelyek folyamatosan öltöttek konkrétabb formát. A mesterszakos szakdolgozat előtt nagyon értékes visszajelzést jelenthet a TDK-dolgozat készítése. Kriszti témájának relevanciáját az adta, hogy ezidőtájt, főként az újonnan csatlakozott európai uniós országokat alacsony infláció és magas bérdinamika jellemezte. Magyarországon különösen megfigyelhető volt ez a jelenség, a maginfláció alacsony maradt annak ellenére, hogy a bérszínvonal 2017 óta kétszámjegyű növekedést produkált.  

pic_1.jpg“Krisztivel 2014-ben találkoztunk először. Bármilyen óráról volt is szó, a testvérével, Dórival mindig a legjobbak között voltak. Kriszti demonstrátorom volt a Befektetési és Vállalati Pénzügyek tanszéken, majd nálam írta az alapszakos szakdolgozatát is, melynek témája a hitelminősítői döntések hatása volt az állampapírhozamokra. A TDK-dolgozata esetében már az alapfelvetés is nagyon érdekes kérdés volt. A dolgozat írásának időpontjában Magyarországon erős bérnövekedés volt, viszont ez nem igazán mutatkozott meg az inflációban. Erre a kérdéskörre kereste Kriszti a választ, ebből a témából írta a dolgozatot is” - meséli Géza a kezdetekről. 

Az igazi megfejtendő kérdés az volt, hogy a bérnövekedésnek van-e szignifikáns hatása az inflációra, illetve mik azok a tényezők, amelyek befolyásolhatják ezt a kapcsolatot. A dolgozat írásának kezdetekor Kriszti még kevés szakirodalmat talált, azonban ahogy haladt előre, egyre több és több tanulmányt fedezett fel. Néhány európai adatokon alapuló kutatás arra jutott, hogy a 2008-as válság után gyengült a kapcsolat a bérnövekedés és az infláció között. Így a dolgozatban a két változó viszonyának erőssége mellett az is kérdés volt, hogyan változott a bérnövekedés és az infláció kapcsolata hazánkban, és ez milyen tényezőkre vezethető vissza. A nemzetközi példáknak megfelelően Kriszti VAR modellt használt kutatása során, amely a gazdasági témájú tudományos munkák körében bevett eszköznek számít.  

“A bérnövekedés és az infláció közötti kapcsolat erősségét strukturális VAR modellel becsültem. A felhasznált adatbázisom a modellbe vett változók 1996 és 2019 közötti adatait tartalmazta. A modellel először egy pozitív bérsokk hatását vizsgáltam a maginfláción, majd a válság előtti és utáni időszakra is elvégeztem a becslést, hogy megvizsgáljam a két változó viszonyának időbeli alakulását. Ezután további elemzéseket végeztem az ok-okozati kapcsolat erősségének feltárására, melyhez a lakossági fogyasztás alakulását, a külső környezet inflációs hatását, valamint az infláció és a kibocsátási rés nagyságának szerepét vizsgáltam. A becslést az Eviews nevű pic_2_2.jpgprogrammal végeztem el: használatának elsajátítása a későbbi tanulmányaimnál is jól jött.” 

A dolgozat végső megállapítása, hogy a bérnövekedés szignifikáns hatást fejt ki az infláció alakulására Magyarországon, azonban ennek mértéke csökkent a válság után. A kapcsolat gyengülésében szerepet játszott a válság utáni gyenge kereslet, az alacsony inflációs környezet és a negatívvá váló kibocsátási rés is. A teljes időszakot vizsgálva az is kiderült, hogy a bérek növekedésének inflációba való teljes átgyűrűzése nagyjából négy évet tesz ki, és a bérköltségek emelkedésének 50 százaléka épül be az árakba.

A TDK tevékenységét az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató - A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatta.

Hátat fordított az infláció a bérnövekedésnek? - Zanaty Krisztina TDK dolgozatában vizsgálta a kapcsolatot a két gazdasági változó között Tovább
A gyerekeink már nyolc kontinensről fognak tanulni? - Modernkori földrajzi felfedezés

A gyerekeink már nyolc kontinensről fognak tanulni? - Modernkori földrajzi felfedezés

africa-1804896_1920.jpg

Új-Zélandról a legtöbb embernek egy Ausztráliánál kisebb sziget jut eszébe - de a kutatások mást mutatnak. A víz alatt egy óriási kiterjedésű terület fekszik, ami megfelel minden kontinensre jellemző kritériumnak. Ez a 2017-ben nyilvánosságra hozott kutatás megmutatja, hogy még a XXI. században is van a Földnek olyan pontja, amit nem fedeztünk fel, és titkos legendák övezik. 

2021.03.02 Írta: Belayane Najoua, borítókép: Hans Braxmeier, Pixabay 

Az elsüllyedt kontinens

Atlantisz legendája nemcsak a tudományos világban, hanem a köztudatban is sokakat foglalkoztat. Számos kutató próbálta megtalálni a kontinenst az Atlanti-óceán medencéjében, de mindeddig sikertelenek voltak a próbálkozások. Később, az ókorból maradt leletek alapján arra jutottak a tudósok, hogy Atlantisz inkább a Földközi-tenger medencéjében keresendő. A XIX. század elejétől a régészek a Kréta szigetén egykor virágzó Minószi Királysággal azonosították. Mára a legtöbb tudós elfogadja, hogy Atlantisz a Thírát és kultúráját elpusztító vulkánkitöréssel és a santorini kalderával hozható kapcsolatba. Az Atlantiszhoz hasonló elsüllyedt kontinenslegendák “nem mentek ki a divatból” - még ma is foglalkoztatják a tudósokat. Lehet, hogy most rá is találtak az egyik elveszett kontinensre?

Zélandia, a nyolcadik kontinens

zelandia-01.jpg

Grafika: Váradi Zsófia, Közgazdász

Az Amerikai Geológiai Társaság 2017-ben publikált cikkében hozta nyilvánosságra az évtizedek óta folyó kutatás legfrissebb eredményeit. Zélandia 94 százalékát óceán borítja - három sziget emelkedik ki: Új-Zéland Északi-, és Déli-szigete, továbbá Új-Kaledónia -, de a tanulmányban is említett hipotézisek szerint 23 millió évvel ezelőtt a teljes területét víz fedte. Zélandia területe ötmillió négyzetkilométer, nagyjából a szomszédos Ausztrália kétharmada. A kontinens a Zélandia (Zealandia) nevet Bruce Luyendyk amerikai geofizikustól kapta 1995-ben - a kutatások azóta zajlanak. 

Zélandia helyzete sokban hasonlít a Pluto nevű törpebolygóhoz, aminek a besorolásán - bolygó-e vagy sem - sokat vitatkoztak a tudósok. A Plutót 2006-ban fokozták le, így azóta nem bolygóként tartják számon, habár a NASA igazgatója is úgy gondolja, hogy a Pluto megérdemli a bolygó minősítést. 

Persze egy laikus szemével nézve Zélandia nem igazán tűnik kontinensnek, hiszen alig van területe, ami nem a víz alatt fekszik, de geológiai szemmel megfelel a kontinensnek nyilvánítható területek kritériumainak. 

Mitől lesz egy terület kontinens?

Míg hétköznapi értelemben bolygónkon kétséget kizáróan az számít kontinensnek, amely jókora területtel a világóceán szintje fölé emelkedik, geológiai értelemben a kontinens fogalma kicsit bonyolultabb. Földrajzilag Zélandia területe nem tekinthető kontinensnek, hiszen azon belül Új-Zéland mindössze egy Nagy-Britannia nagyságú szárazulat, amely elenyésző a legkisebb kontinensnek tekintett Ausztrália területétől. Geológiailag azonban egészen más a helyzet. 

Kontinensnek tekintjük azokat a területeket amiknek:

  • Körülhatárolható a területe.
  • Sűrűbb a földkérge az óceánfenéknél.
  • Kiemelkedik a környezetből (ebben az esetben ez az óceán feneke).
  • Rendelkezik jól megkülönböztethető geológiával.

A már említett 2017-es tanulmányban többek között ezekre a kritériumokra támaszkodva állították, hogy Zélandia igenis egy “új” kontinens. 

Több mint csak egy új név

photo-manipulation-421405_1280.jpg

Kép: Bingo Naranjo, Pixabay 

A tanulmány vezető szerzője, Nick Mortimer új-zélandi geológus elmondta: a tudósok már több mint két évtizede gyűjtik az adatokat ahhoz, hogy Zélandia kontinens lehessen.

“Zélandia kontinenssé nyilvánításának tudományos értéke sokkal nagyobb annál, mint hogy egy újabb névvel bővülne a kontinensek listája. Egy tenger mélyén fekvő, mégis töredezetlen kontinens hasznos a kontinentális kéreg kohéziójának és szakadásának feltárásában”

– azaz további geológiai feltárásokat eredményezhet.

A kérdés már csak az, hogy mikor lesz Zélandia hivatalosan is kontinens? Valószínűleg akkor, ha a többi kutató is kontinensként fog rá hivatkozni, vagy ha olyan politikai érdek fog hozzá kötődni, amiért a középpontba kerül. Ez pedig magával hozhatja azt, hogy a következő generációk már a tankönyvekben is nyolc kontinensről fognak tanulni. 

A gyerekeink már nyolc kontinensről fognak tanulni? - Modernkori földrajzi felfedezés Tovább
Alapszaktól négy TDK-ig és doktori képzésig - Egy sikeres oktató-hallgató páros története 

Alapszaktól négy TDK-ig és doktori képzésig - Egy sikeres oktató-hallgató páros története 

b_b_19_1.jpg

Maró Zalánnal és Török Áronnal, a Corvinus Egyetem oktatójával és hallgatójával a TDK dolgozatírásról, motivációkról és Zalán sikereiről beszélgettünk. Mindketten megerősítették, hogy egyértelműen megéri TDK-zni és valamilyen szakmai, tudományos tevékenységet folytatni az egyetemi tanulmányok mellett. Zalán először csak egy alapszakos diplomát szeretett volna, most azonban 4 TDK dolgozattal és több díjjal a háta mögött már egy PhD-képzést csinál a Corvinus Egyetemen. Egy sikeres páros története következik.

2021.02.17. Írta: Brándisz Ádám, borítókép: Burkus Brigitta, Közgazdász

A páros sikertörténete akkor indult, amikor Áron, az Agrobiznisz Tanszék egyetemi docense még alapszakon megkereste Zalánt, hogy szeretne-e demonstrátorként dolgozni a tanszéken. Erre a kérdésre természetesen igennel válaszolt, és innen indult az a közös munka, amely mára beérni látszik, és melynek eredményességét az elnyert TDK Best Paper díj is bizonyítja.

torok_aron_1.jpg“Mint szinte mindenki az egyetemen, mi is árgus szemekkel figyeljük a hallgatóinkat. Úgy is mondhatjuk, hogy van egy szűrőnk, amin Zalán nagyon hamar fennakadt. Az óráinkon könnyen észre lehet venni, ha valaki kimagaslóan teljesít. A beadandók minősége, a ZH-kon elért eredmények és a hallgatók hozzáállása mind indikátorként szolgálnak számunkra. Számtalan ilyen hallgató van, akikben van potenciál, és őket meg is keressük különböző lehetőségekkel. Egy TDK dolgozatot megírni természetesen rengeteg munka, ezért cserébe nem garantáltan, de nagy valószínűséggel a szakdolgozatára ötöst kap a hallgató. Nem mindegy ugyanis, hogy csak az órákon vagy már a TDK során kezdenek el foglalkozni a témával a hallgatók” - mutatja be Áron azt a rendszert, melynek segítségével Zalán is a látókörükbe került.

Ahogy Áron is említi, egy TDK dolgozat megírása nagy munkával jár, és kitartás is kell hozzá. Zalán minden akadályt sikeresen átugrott, melyben nagy szerepet játszott az a segítség és támogatás is, amit a konzulensétől, Árontól kapott. Ez azonban önmagában még nem volt elég ahhoz, hogy meggyőzze a továbbtanulásról.

“Először csak egy alapszakban gondolkoztam, és minél előbb ki akartam jutni a munkaerőpiacra. Ekkor érkeztek meg a megkeresések és a lehetőségek a Tanszék felől, melyek elindítottak egy folyamatot. Igazából fokozatosan győztem meg magamat a továbbtanulásról. Az alapszak után Vállalkozásfejlesztés mesterszakra mentem tovább. Az Agrobiznisz Tanszék szintén a Vállakozásfejlesztési Intézet alá tartozik, így házon belül tudtam maradni, és folytatódhatott a közös munka. A mesterszakos szakdolgozatomat már természetes volt, hogy Áron segítségével írom meg, ami után evidens volt számomra, hogy maradok az egyetemen, és elkezdem a doktori iskolát. “ 

A továbbtanulás melletti érv volt az is, hogy a versenyeknek és a tudományos munkának köszönhetően nagyon jó ösztöndíjakat kaptam, melyek már versenyképesek voltak a piaci fizetésekkel is.

- mesél Zalán arról, hogy mi motiválta a továbbtanulásban a versenyszféra ellenében.  

maro_zalan_1.jpgZalán két legújabb TDK dolgozatát is bemutatta. Az egyik kifejezetten érdekes helyzetben készült. A magyarországi pálinkafőzés és a főzdék helyzetről szóló dolgozatot kiegészíti az Áron által 10 évvel korábban, hasonló témában írt munka is. A két dolgozat kiváló keretbe foglalja a magyar pálinkaágazat akkori és jelenlegi helyzetét, az elmúlt évtized változásait, valamint a múltban és a jelenben rendelkezésre álló lehetőségeket. Zalán kiemelkedő munkát állított össze a témában. Részletes irodalmi áttekintés után alaposan és precízen elemzi a komplex iparágat és a főzdék jövedelmezőségét, valamint az azokat befolyásoló szempontokat. A dolgozat kimagasló tartalmát elismerve Zalán elnyerte a TDK Best Papers díjat is a bírálóbizottságtól.  

Zalán kiemelte azt is, hogy mindkét dolgozatnál nagyon nagy segítséget jelentett a tanszék támogatása. 

Áron és a tanári kar segítségével mindkét esetben a legfrissebb adatokhoz férhettem hozzá. Sok esetben hallgatóként ezek az adatbázisok nem elérhetőek számunkra, így nagy segítség volt, hogy releváns és friss információkkal tudtam dolgozni. Emellett Áron nemzetközi tapasztalatait is felhasználtuk.

“Amikor Ausztráliában, Canberrában voltam egy kutatói ösztöndíjjal 2018-ban, számtalan új dolgot tanultam a kinti kollégáktól. Például a szakirodalmi áttekintéssel és a forrásanyag feldolgozásával kapcsolatban a kint már bevett technikák és metódusok itthon még újdonságnak számítottak. Nagyon jó lehetőség volt, hogy a kint megszerzett tudást és tapasztalatot itthon is tudtam hasznosítani, és egyből át tudtam adni Zalánnak. Az egyik legjobb példa a Covidence nevű program, mely itthon még ismeretlen, azonban ennek a segítségével közösen tudunk cikkeket átnézni és szisztematikusan feldolgozni. Ez kifejezetten hasznos volt, amikor akár ezres nagyságrendben kellett forrásokat feldolgoznunk” - meséli Áron a külföldi tapasztalatairól.  

Zalán másik kiemelkedő dolgozata a kínai Új Selyemút kezdeményezésről szól. Az elméleti áttekintés és a módszertani ismertetés után részletesen elemzi a koncepció előzményeit és az Új Selyemút aktuális terveit. Az ókori Selyemút már 2100 évvel ezelőtt létezett, és ugyan erősen változó mértékben, de állandó összeköttetést biztosított Európa és Ázsia között, hiszen sok évszázadon keresztül elősegítette az áruk, a kultúra, a művészet, a történelem és a vallás áramlását Kína és a Nyugat között. Az Új Selyemút célja, hogy megerősítse a kapcsolatot Európa és Ázsia között, főként a vasútvonalakra és a történelmi Selyemútra alapozva. 

A koncepció és a várható hatások mellett a dolgozatban szó esik a magyar exportlehetőségekről is. Érdekes, hogy a mezőgazdasági termékek mellet a gyógyszeripari termékek is a legversenyképesebb magyar exportcikkek listáján szerepelnek. Valamint egyes országok tekintetében kiemelkedő egy-egy vállalat tevékenysége, mint például a Törökországba irányuló magyar szarvasmarhaexport, melynek nagyrésze egy vállalathoz köthető.  

Zalán Dolgozatait itt és itt olvashatod el.

A TDK tevékenységét az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató - A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatta.

Alapszaktól négy TDK-ig és doktori képzésig - Egy sikeres oktató-hallgató páros története  Tovább
Merre tart a posztmodern sport? – II. rész: Michelisz Norberttől Nenad Sostaricig

Merre tart a posztmodern sport? – II. rész: Michelisz Norberttől Nenad Sostaricig

ball-1930198_1920.jpg

A szórakoztatóipar, a kultúra és a sport viszonya radikális átalakuláson ment keresztül az utóbbi években. Hogy mit hoz a jövő? Hazai és nemzetközi sportszakértők segítségével kerestük a választ az V. SKEOF Konferencián. Cikksorozatunk második részében a motorsport, a kézilabda és a sportszervezés világával foglalkozunk.

2021.02.16. Írta: Rada Bálint, borítókép: JeppeSmedNielsen, Pixabay

Milyen jövőt kínál a digitalizáció a hivatásos sportnak? Hogyan gyorsította fel a járvány a sportanalitika térnyerését? Hogyan alakult át a sport és a szurkolók viszonya? „A harmadik évezred harmadik évtizedének kihívásai a sportban” címmel került sor a Budapesti Corvinus Egyetem Sportgazdaságtani Kutatóközpontjának szervezésében az V. SKEOF (Sportgazdaságtani Kutatók és Egyetemi Oktatók Fóruma) Konferenciára, mely a vírushelyzetre való tekintettel ezúttal online formát öltött és melynek néhány kiemelten fontos témájáról az alábbiakban értekezünk. Cikksorozatunk első részét itt találjátok.

Teljesítményközpontú motorsport – utópia vagy valóság?

A digitalizáció nemcsak a labdarúgás világát változtatta meg drasztikusan. Michelisz Norbert, 2019 túraautó-világbajnoka a motorsportok hazai és nemzetközi átalakulásáról tartott előadást. Elmondása szerint versenyzővé válásában óriási faktort jelentett a szerencse, és ezzel nincs egyedül. A motorsportok világa elképesztően költséges, és csak egy nagyon szűk réteg tud benne versenyzőként megélni.

A közegben versenyzőként és mérnökként sem egyszerű a helytállás, hiszen „idő- és erőforráshiányos környezetben kell döntéseket hozni, melyhez nagyfokú nyomás is társul, amit az eredménykényszer szül”.

A családi háttér, illetve a támogatói kör fiatalkorban kiemelten fontos, a tehetségek kiválasztási folyamata ugyanakkor sokáig szerencsealapú volt. 

A legújabb korban bizonyos tendenciák mentén lehetőség nyílhat a változásra. Az egyik kulcs a digitalizáció. Michelisz maga is szimulátorversenyzőként kezdte, napjainkban pedig az online versenyzés nagyobb hangsúlyt kap, mint bármikor. A szimulátorversenyek jóval költséghatékonyabbak, mint az amatőr autóversenyek, és a tehetségek felkutatásához a szempontjából ugyanakkor sokkal egyszerűbb utat kínálnak. 2020-ban #NextMichelisz néven indult útjára egy olyan tehetségkutató sorozat, melynek végén a legtehetségesebb magyar szimulátorversenyzők képességeit laboratóriumi körülmények között elemezték (pszichológia, szem-kéz koordináció, reakcióidő, állóképesség stb.), majd tesztlehetőséget biztosítottak számukra a Hungaroringen – immár valós versenyautók volánja mögött. 

A tehetséges versenyzők további gondozása azonban újabb problémákat vet fel. Michelisz szerint egy versenyző Forma-1-ig kísérése többszáz milliós, de inkább milliárdos kiadást jelentene. Hogy ez mennyiben éri meg, azt azért is nehéz felmérni, mert (ahogy az olimpiánál is említettük) a sikerek és a pozitív hatások nem mérhetők pénzben. Néhány magyar bajnoki cím önmagában nem elég a szponzorok meggyőzéséhez – ehhez a személyes kommunikáció és PR fejlesztésére is szükség van. Michelisz ugyanakkor bizakodó. Saját versenycsapata, a M1RA olyan tehetségeknek adott már bizonyítási lehetőséget, mint Tassi Attila vagy Nagy Dániel. Elmondása szerint a tehetségek ott vannak a szimulátorok előtt és a gokartpályákon, csak meg kell találniuk őket.

image_2_2.png

Magyar üvegplafon és globalizáció a kézilabdában

A kézilabda változásairól Nenad Sostaric tartott előadást, aki szövetségi kapitányként 2020-ban hatalmas meglepetésre Eb-bronzéremig vezette a horvát női kézilabda-válogatottat. Sostaric szerint a kézilabda még nem globális sport – állítását alátámasztja, hogy olyan hatalmas piacokon, mint India, Kína vagy az Egyesült Államok, a sportágnak gyakorlatilag semmilyen kultúrája nincs. Ebben történt előrelépés az utóbbi években: az Egyesült Államok meghívást kapott az idei férfi világbajnokságra, Kínában már létezik profi liga, ráadásul az Európán kívüli csapatok egyre jobban szerepelnek a nemzetközi sorozatokban. A 2021-es férfi világbajnokságon Egyiptom és Katar is bejutott a legjobb nyolcba (előbbi csak büntetőpárbajban kapott ki a címvédő Dániától), Brazília az Európa-bajnok Spanyolország ellen szerzett pontot, az Eb-döntős Horvátországnak pedig Japánnal (döntetlen) és Argentínával (vereség) is meggyűlt a baja. 

Az érem másik oldalán ugyanakkor felmerül, hogy a sportág vezetősége talán túlságosan is piaci alapokra helyezte döntéshozási mechanizmusait. A játék lényegi elemei Sostaric szerint „tartalmaznak mindent, amit Amerikában kedvelnek: szerelések és agresszivitás, ugrások, sebesség, látványosság”. A feladat a sportág kultúrájának helyi meghonosítása lenne, ám ez nem érintheti hátrányosan a kisebb gazdasági erőt képviselő, de már beágyazott klubokat és válogatottakat, mint ahogy Grönland esetében történt. Az olló egyre tágabbra nyílik a topcsapatok és a kisebb klubok között, a jelenlegi rendszer pedig csak növeli az egyenlőtlenséget. Erre Sostaric találó példának tartja a Bajnokok Ligája friss indulási kritériumait is, melyek nem csupán sportszakmai, hanem kifejezetten pénzügyi és marketinges alapon határozzák meg, kik vehetnek részt a sorozatban…

Az előadás során szóba került a horvát női válogatott bravúros szereplése, illetve a magyar csapat csalódást keltő teljesítménye is. Horvátországnak csupán egyetlen profi csapata van, a Podravka játékosai azonban a vírushelyzet miatt nem utazhattak el a dán kontinenstornára.

skeof.png

Sostaric kiemelte, hogy a keret 17 játékosából 13-an egyetemen tanulnak vagy már elvégezték azt. Szerinte a junior korosztályból a felnőttbe való átlépés a kritikus pont: „ekkor dől el, hogy milyen játékos és milyen ember leszel”.

Az edző felelőssége nem csak a sportszakmai feladatokra, de a mentorálásra is kiterjed, ezért fontos, hogy a játékosok megkapják a kellő szabadságot és a lehetőséget arra, hogy a pályán kívül is megtalálják a számításaikat.

A magyar válogatott számára itt van a legfontosabb probléma Sostaric szerint. A játékosok (különösen a lányoknál) kiemelten eredményesek a korosztályos tornákon, a felnőtt csapatba kerülve azonban úgy tűnik, hogy hamar elérik az üvegplafont. Bár az akadémiák megvannak, a magyar versenyrendszer nem támogatja a fiatalok szerepeltetését. A saját nevelésű játékosok számát kvótával szabályozzák, de ha a legnagyobb klubok ezt ráfizetéssel kijátsszák, és kulcsszereplőként a légiósokra támaszkodnak, azzal a válogatott érdeke sérül. Franciaország kiváló ellenpélda, ahol szintén magas a légiósok aránya, ám a csapatok kulcsjátékosai franciák, a válogatott pedig remekel: 2020-ban döntőt játszhatott az Eb-n.

A női válogatott bravúros szereplése a férfiközpontú horvát kézilabdában különösen nagy jelentőséggel bírt. Sostaric bár több országos díjat is kiérdemelt idén, legnagyobb eredményének azt tartja, hogy „ebben a nehéz időben is mosolyt tudtak csalni az emberek arcára”.

Sportszervezés 2020 után

2022-ben Magyarország és Szlovákia lesz a férfi kézilabda Európa-bajnokság házigazdája. A szervezőbizottság ügyvezetője, dr. Bíró Szabolcs szerint a sportrendezvény-szervezés napjainkra teljesen új irányt vett: már maga a sportesemény nem elég, legalább ilyen fontos a körítés. A világbajnoki pályázat jelmondata (Watch Games. See More) is erre reflektál: fanatikusok mellett a sport világa iránt kevésbé érdeklődőket is meg kell győzni, ez pedig mindig is hatalmas kihívás volt a szervezői oldalon.

stadium-2921657_1920.jpg

Kép: Tama66, Pixabay

A 2022-es Eb több szempontból is formabontó lesz. Bíró elmondása szerint a mérkőzések csupán egy élménycsomag részét jelentik: a szurkolók emellett megismerkedhetnek helyi gasztronómiával, kedvezményekben részesülhetnek például a közlekedést illetően, kulturális programokon és fesztiválokon vehetnek részt. A programok integrált részét képezik a szolgáltatásnak, és egy applikáción keresztül a digitális térben kapcsolódnak össze.

Emellett a játékok a fenntarthatóságot is kiemelt szempontként kezeli. A szervezőbizottság szövetségre lépett a WWF-el, közös programjuk pedig túlmutat a szelektív hulladékgyűjtésen: előhely-rekonstrukciós projektjük keretében faültetést szerveznek, mellyel az Eb-re érkező csapatok szén-dioxid kibocsátását igyekeznek ellentételezni. A közös cél az első „Zöld Európa-bajnokság” lebonyolítása.

A fent említett projekt is remekül reflektál a hivatásos sport és a szórakoztatóipar egyre szorosabb összefonódására, amire a Sportgazdaságtani Kutatóközpont igazgatója, Dr. András Krisztina is reflektált záróbeszédében.

A posztmodern sport furcsa kettőssége, hogy egyszerre jelenik meg benne a nyugalom és a kiszakadás iránti igény, valamint a teljesítmény folyamatos fokozásának vágya.

Hogy a technológiai és a gazdasági változások hogyan járulhatnak hozzá ezen igények beteljesedéséhez, az egyelőre nem teljesen egyértelmű. Azonban biztos, hogy a 2020-as éveket követően a sport már soha nem lesz ugyanaz, mint korábban volt.

Merre tart a posztmodern sport? – II. rész: Michelisz Norberttől Nenad Sostaricig Tovább
Merre tart a posztmodern sport? – I. rész: az olimpiától a topfutballig

Merre tart a posztmodern sport? – I. rész: az olimpiától a topfutballig

football-488714_1920.jpg

A szórakoztatóipar, a kultúra és a sport viszonya radikális átalakuláson ment keresztül az utóbbi években. Hogy mit hoz a jövő? Hazai és nemzetközi sportszakértők segítségével kerestük a választ az V. SKEOF Konferencián. Cikksorozatunk első részében az olimpiai mozgalommal és a nemzetközi klubfutball trendjeivel foglalkozunk.

2021.02.15. Írta: Rada Bálint, borítókép: jarmoluk, Pexels

Milyen jövőt kínál a digitalizáció a hivatásos sportnak? Hogyan gyorsította fel a járvány a sportanalitika térnyerését? Hogyan alakult át a sport és a szurkolók viszonya? „A harmadik évezred harmadik évtizedének kihívásai a sportban” címmel került sor a Budapesti Corvinus Egyetem Sportgazdaságtani Kutatóközpontjának szervezésében az V. SKEOF (Sportgazdaságtani Kutatók és Egyetemi Oktatók Fóruma) Konferenciára, mely a vírushelyzetre való tekintettel ezúttal online formát öltött és melynek néhány kiemelten fontos témájáról az alábbiakban értekezünk.

Miért nem kell a városoknak az olimpia?

Holger Preuss, a mainzi Johannes Gutenberg Egyetem neves professzora szerint az olimpiai mozgalom által képviselt új irány és az Agenda 2020 radikális változásokat hozhat a gigászi méretű sportrendezvények szervezésében.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (IOC) új alapelvei olyan területeket érintenek, mint a fenntarthatóság, az átláthatóság, a kiadáscsökkentés, a rugalmasság és az inkluzivitás.

Ennek fontos háttere a társadalmi ellenállás az olyan óriási sportesemények rendezésével szemben, mint az olimpia. 

A 2024-es budapesti pályázat kapcsán Preuss szerint jól kirajzolódott az az öt tényező, melyek miatt sokan ellenzik egy-egy város vagy régió saját rendezésű sporteseményeit. Az egyik ilyen a költségekben jelentkezik: a nemzetközi sportesemények ára nagyon magas, a tervezett eredmények (országimázs, sportélet felélénkülése, infrastrukturális fejlesztések) pedig gyakran kevéssé kézzelfoghatók, a káros hatások a szemünkben felerősödnek (ráadásul gyakran a média is ezeket emeli ki), így a társadalom úgy ítélheti meg, hogy a rendezés nem kifizetődő.

Ezekhez szorosan kapcsolódik a „gigantism” és a kommercializáció jelensége: a sportesemények az utóbbi években egyre nagyobbak lettek, egyre többet akartak mutatni, miközben egyre inkább elüzletiesedtek. Mindez a földrajzi közelség okozta erősebb bevonódással, illetve a kormányzat és a szervezők iránti esetleges bizalmatlansággal és korrupciós gyanúkkal kiegészülve egy olyan erős ellenoldalt alkot, melynek tükrében már nem is olyan meglepő, hogy a városlakók nem támogatták Budapest 2024-es olimpiai pályázatát.

Preuss szerint a megoldás kulcsa az olimpiai mozgalom új alapelveinek követése lehet. A szövetség például már nemcsak városok, hanem egész régiók számára is lehetőséget ad arra, hogy közös rendezői pályázatot nyújtsanak be (az első ilyen a 2026-os milánói-cortinai téli játékok lesz), ezáltal minimalizálva a fölösleges infrastrukturális beruházásokat és biztosítva a fenntartható örökséget. Az IOC 2030-ra szeretne teljesen klímasemlegessé válni, emellett pedig olyan kezdeményezéseket is támogat, mint a nagy szenegáli faültetés. Az ország fővárosa, Dakar 2026-ban ifjúsági olimpiának adhat otthont, a szervezők pedig a környezetkárosítással egyenlő mértékben ültetnek majd fákat az ország területén, ezáltal csökkentve a károsanyag-kibocsátást, illetve a „zöld fal” koncepció mentén lassítva a térség elsivatagosodását.

image_2_2.png

Topfutball a járványon innen és túl

A fenntarthatóság a nemzetközi topfutball számára is kulcsfontosságú kérdés. A járványhelyzet ugyanakkor katalizátora lehet más fontos változásoknak is. Paula de la Pena, a spanyol elsőosztályú Granada csapatának külső kapcsolatokért és fejlesztésért felelős vezetője, Dudás Hunor, a „the path sports management” vezérigazgatója, Jesus Pizarro, a spanyol első- és másodosztályú labdarúgó-bajnokságokat magába foglaló La Liga  regionális képviselője, illetve Olivier Jarosz, a genfi székhelyű Club Affairs vezető üzlettársa egy kerekasztal-beszélgetésben tértek ki a topfutball jövőjére.

De la Pena szerint a jövő a digitalizáció, a szurkolókkal ápolt kapcsolat, illetve az üzleti modellek terén tartogat igazán komoly kihívásokat, egyúttal lehetőségeket.

Az utóbbi különösen nagy hangsúlyt kapott az elmúlt egy évben. A futballklubok bevételei javarészt három forrásból érkeznek: közvetítési jogokból, szponzorációkon keresztül, illetve a meccsnapokról. Utóbbi 2020-ban teljesen kiesett, hiszen a találkozók zártkapusak, ráadásul világszerte mindössze két ország (Fehéroroszország és Burundi) nem függesztette fel bajnokságait az első hullám idején. Ennek kapcsán sokan feltételezik, hogy a tévés pénzeket leghatékonyabban kezelő és szétosztó Premier League helye rövid távon megerősödhet a világ legerősebb bajnokságaként.

A bevételszerzés új módjaival kellett előállniuk a csapatoknak, ami azért is vált különösen nehézzé, mert az online marketingpiac a járvány hatására hihetetlenül telítetté vált. A megoldásban segítséget jelenthet a digitalizáció, az új lehetőségek kiaknázásában pedig Pizarro szerint a La Liga élen jár. A szövetség nemcsak szoros kapcsolatot ápol a klubokkal, de támogatja is őket, miközben folyamatosan új módokat keres arra, hogy hogyan érhetnék el a szurkolókat. Erre egy jó példák az online „La Liga Music Festival”, az online beszélgetési lehetőségek a sportolókkal, a Twitchben rejlő lehetőségek kiaknázása vagy a stadionokban kialakított mesterséges atmoszféra, mely bár nem helyettesítheti az eredeti hangulatot, valamit azért mégis hozzáad a közvetítésekhez és a meccsélményhez.

Az átigazolási piac is teljesen átalakult. Dudás szerint a topklubok és a kisebb csapatok a nehéz anyagi körülmények miatt egyaránt kevesebbet költenek átigazolásokra, ezáltal megnőtt a kölcsönszerződések, illetve az opcionális vásárlási jogok szerepe. Ez együtt jár az adatalapú döntéshozás elterjedésével. A témában Tarkan Batgun, a statisztikai adatelemzéssel foglalkozó Comparisonator vezérigazgatója tartott előadást, melyben kiemelte, hogy a vírushelyzet jelentősen felgyorsította a scouting-rendszer átalakulását.

skeof.png

Azzal, hogy a megfigyelők nem lehetnek ott a stadionokban, sokkal inkább támaszkodnak a statisztikai adatokra, melyek minden korábbinál nagyobb információhalmazt biztosítanak számukra. Ebből egyszerre profitálhatnak a klubok (hiszen hatékonyabb átigazolási politikát folytathatnak, taktikai változtatásokat hajthatnak végre), a játékosok (pontos visszajelzést kapnak a teljesítményükről és a fejlesztendő területekről), az ügynökségek (hatékonyabban köthetik össze a klubokat a  megfelelő játékosokkal), a média (színesíthetik a közvetítéseket, több információt oszthatnak meg) és a szurkolók (több információhoz juthatnak, jobban megérthetik a játékot) is.

Az így átalakult piacokon azok maradhatnak sikeresek, akik a lehető leggyorsabban képesek az adatok hatékony értelmezésére, majd a pontos döntéshozatalra.

„A Ferencváros helye az Európa Ligában van”

Abban, hogy a magyar klubfutballt hol helyezzük el ebben a változó sportvilágban, segítséget nyújthat a Ferencváros helyzetének áttekintése. A Bajnokok Ligájába 25 év után visszatérő klubot működtető cég vezérigazgatója, Orosz Pál szerint az elmúlt két európai kupaszezon megmutatta, hogy a Ferencvárossal elsősorban Európa-ligás csapatként kell számolni, amely már így is komoly előrelépés az utóbbi évekhez képest. A magyar klubfutball Orosz (és a magyar szakírók nagyrészének) véleménye szerint a késői szocializmusban került jelentős hátrányba a nemzetközi mezőnyben, hiszen míg a keleti blokk országaiban központosított, állami irányítású sportélet zajlott, addig nyugaton az élsport már rég piaci alapokon működött.

soccer-768685_1920.jpg

Kép: Free-Photos, Pexels

A Ferencváros szurkolói bázisa jelentősen nőtt az utóbbi években. Orosz szerint ennek legfőbb oka a szisztematikus építkezés, illetve a Ferencváros, mint márka építése. Utóbbi a sportvilágban azért is különösen összetett folyamat, mert úgynevezett emocionális márkákról (love brand) beszélünk, vagyis, ha egy szurkoló kiválaszt egy klubot, akkor azt nem cseréli le úgy, mint egy ital- vagy egy ruhamárkát. Az eredményesség a Ferencvárost „Magyarország kirakatcsapatává” tette, Orosz szerint az ezzel járó eredménykényszer miatt nem építhetnek pusztán a magyar fiatalokra. Erre reflektált Esterházy Mátyás előadása is: míg hazánkban a versenykényszer és a rengeteg légiós miatt a 21 éven aluli játékosok az elérhető játékpercek 5,1 százalékát töltik a pályán, a környező országokban ez az arány nincs 15 százalék alatt.  Bár jövőre harmadik európai kupasorozatként bemutatkozik majd a Konferencia Liga, Orosz szerint a cél továbbra is az EL- és a BL-szereplés kiharcolása lesz a zöld-fehéreknek.

A vírushelyzet természetesen a Ferencvárost is érintette, ráadásul a Bajnokok Ligája tekintetében hatványozottan: azzal, hogy a Barcelona és a Juventus ellen csak zárt kapuk előtt játszhatott a klub, hatalmas bevételektől esett el. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a topklubok bevételcsökkenése még ennél is nagyobb.

Arról megoszlanak a vélemények, hogy a járványhelyzet hatására nőni vagy csökkenni fog-e az európai óriásklubok fölénye, Orosz szerint azonban radikális változást várni irreális lenne.

Merre tart a posztmodern sport? – I. rész: az olimpiától a topfutballig Tovább
Mikor az oktató és a hallgató egymásra találnak - Tuti tippek egy sikeres TDK-dolgozathoz

Mikor az oktató és a hallgató egymásra találnak - Tuti tippek egy sikeres TDK-dolgozathoz

photo-1434030216411-0b793f4b4173.jpeg

Egy jól bevált páros, akiket a véletlen sodort egymás mellé. Egy corvinusos oktató és hallgató, akik közösen egy Országos Tudományos Diákköri Konferencia győztes dolgozattal és két Best Paper TDK és egy Hallgatói Tudományos Kiválósági díjjal büszkélkedhetnek. Keszey Tamara tanszékvezető, habilitált egyetemi docenssel és Szücs Zoltán Corvinuson végzett hallgatóval beszélgettünk a sikeres TDK-dolgozatról, a témaválasztásról, a kutatásmódszertanról és a közös munka közben felmerülő nehézségekről.

2021.02.12 Írta: Belayane Najoua, borítókép: Green Chameleon, Unsplash

Keszey Tamarát és Szücs Zolit az élet teljesen véletlenül sodorta egymás mellé. Zoli elsőévesként jelentkezett a Corvinus Marketing Tanszékhez demonstrátornak, ahol Tamara lett a mentora - és öt éven keresztül az is maradt. Ez a véletlen azért érdekes, mert a tanulókat sokszor olyan oktatóhoz osztják be, aki már tanította őket, ám Tamara alapszakon egyetlen tárgyat sem oktatott Zolinak. Ennek ellenére hamar kialakult közöttük az egyensúly és a szimpátia, ami egy OTDK győzelemig és két TDK Best Paper díjig repítette a konzulens-hallgató párost. 

A TDK, szakdolgozat vagy bármilyen tanulmány megírásának talán legnehezebb része a témaválasztás. Szerintetek hogyan kell nekiállni? 

Zoli: Az egyik legnehezebb része a kutatásnak a tudományos kérdés megtalálása. “Nagyon fontos, hogy az írás előtt pontosan meg tudjuk határozni a kérdést, és csak utána állhatunk neki a TDK megírásának - addig egyetlen betűt sem szabad írni” - idézi Zoli Tamarát, a mentorát. Az alapszakos témámat Tamara kutatási területe alapján választottam, aki a demonstrátori időszakom alatt bevont a saját szakterületébe - a vállalatok környezetében található turbulenciákról szóló nemzetközi kutatásokba. A mesterszakos TDK témáját (ipari örökségek) már teljesen személyes kötődés alapján vetettem fel Tamarának, ő pedig szívesen elvállalta, hogy konzulesként segítsen. 

Tamara: Nagyon fontos, hogy az írás előtt meghatározzuk a tudományos kérdést, és ebben fontos szerepe van mindkét félnek. A kutatási téma kitalálása egy inspiráló közös feladat, amely során a hallgatónak ugyanúgy bele kell tennie a saját intellektusát, mint az oktatónak. A hallgató legtöbbször az ötleteket hozza, amik az élet szinte minden területéről jöhetnek, legyen szó az élelmiszeriparról, a divatiparról vagy például Zoli esetében az ipari örökségekről.   

Meddig tart egy sikeres TDK megírása? Van-e bevált struktúra a kutatás és az írás során?

Zoli: Szerintem egy TDK írásnál nincsen bevált recept, és nem lehet meghatározni, hogy hány nap, hét vagy hónap szükséges a biztos sikerhez. Bármely tanulmány megírása egy iteratív folyamat - az írás és a kutatás során folyamatosan a témával kell élnünk, ezért is fontos, hogy olyan területet és kutatási kérdést válasszunk, ami tényleg érdekel minket. Nagyon nehéz egy olyan témában hónapokon át elmélyedni, ami nem érdekel minket és csak kényszerből csináljuk. Pontos időkorlátot tehát nem érdemes mondani, de a TDK leadása előtt legalább két hónappal érdemes elkezdeni a kutatást. 

Tamara: A kutatási folyamat legidőigényesebb és legnagyobb intellektuális kihívást jelentő része a kutatási kérdés kitalálása. Egy tudományosan újszerű kutatási kérdés megfogalmazásában a témavezetőnek segítenie kell a hallgatót, aki még nem rendelkezik kutatói tapasztalattal. Gyakori hiba, hogy a hallgatók még a kérdés megfogalmazása előtt elkezdik írni a dolgozatot, és a végén olyan dolgozat születik, amiről nem lehet tudni, hogy milyen kérdésre ad választ. Ha már megvan a kutatási kérdés, utána a dolgozat megírása, ha nem is gyerekjáték, de egy jól tervezhető folyamat, amit a konzulens folyamatosan támogat, visszajelzést és módszertani tanácsokat ad.

Ha két ember együtt dolgozik, akkor kikerülhetetlen, hogy kritikák is megfogalmazódjanak. De ahogy Andrej Szergejevics Koncsalovszkij is mondta “A kritika, bármilyen könyörtelen is, a szeretet kifejeződése, nem pedig az ellenségességé”. Így van ez egy TDK-nál is, mikor a hallgató több napon keresztül dolgozik egy-egy fejezeten, a lehető legtöbbet próbálja meg magából kihozni, a konzulens mégis kommentekkel teli anyagot küld vissza.

Ne felejtsük el, hogy mind a konzulens, mind a hallgató mögött hús-vér emberek állnak, érzésekkel és saját személyiséggel.

Hogyan élték meg a közös munkát? Mi a legnehezebb a konzulens-hallgató együttműködésben?

Zoli: Tamarától már az elejétől kezdve megkaptam a támogató hátteret, legyen szó az alapszakos vagy a mesterszakos TDK-ról. Ha elküldtem neki a részeredményeket, pár nap múlva már jött is vissza a lelkiismeretesen átnézett anyag, amiből nem hiányoztak a kommentek. Ilyenkor mindig megpróbáltam egy kicsit eltávolodni a témától, mély levegőt venni és segítségként ránézni a javításokra. Ha szakmai kritikaként és segítő dologként fogja fel az ember (mint ami egyébként), akkor előnyére fog válni a kutatásnak. 

Tamara: Bizony olykor tőlem is kritikus kommenteket kapott Zoli, de a javítások nem ellene szóltak, hanem érte.

Számos szakmai konfliktusba ütközhetünk a dolgozatok megírása során, de közben mindig észben kell tartani, hogy a kritikák nem ellenünk szólnak - a legfontosabb dolog, hogy szét kell választani a szakmai és érzelmi kritikát.

Szakmai kritika nélkül nagyon nehezen lehet fejlődni és előrevinni a kutatást, éppen ezért a hallgatónak semmiféleképpen nem szabad magára vennie a kemény szavakat. A sikeres együttműködés másik kulcsa a közös tisztelet - egyiküknek sem szabad túldominálnia a másikat, és rugalmasnak kell lenni. 

b_v_0082_1.jpg

Kép: Bera Viktor, Közgazdász

Milyen előnyt ad a munkaerőpiacon a TDK oktatói és hallgatói szempontból?

Zoli: A TDK egy elismert eredmény a munkaerőpiacon, és a HR döntéshozók számára sokat mond el a hallgatóról - mind az, hogy a hallgató önként vállalta, hogy a szabadidejében továbbképzi magát, mind pedig a dolgozat témája. Ha feltüntejük az önéletrajzban a TDK-t, akkor egy lehetséges beszélgetési témát tud jelenteni az interjúkon, amiben a hallgató otthonosan érzi magát. A TDK presztízst és önkifejezést jelent, ami kiemelhet a tömegből. 

Tamara: A témavezető is sokat nyerhet egy ilyen együttműködésből - amellett, hogy érzelmi és szakmai alapon felbecsülhetetlen egy ilyen közös munka, az oktató karrierjére is hatással lehet. Ha egy egyetemi oktató előre szeretne haladni a ranglétrán, akkor minden pályázatban rákérdeznek arra, hogy kinek hány TDK-s hallgatója volt, és milyen eredményeket ért el. 

Habár a TDK-dolgozat megírására nincsen egy jól bevált recept, de íme néhány jó tanács egy kétszeres Best Paper díjas hallgatótól, ami sokat segíthet, ha te is hasonló eredményeket szeretnél elérni a felsőoktatás egyik legnívósabb versenyében:

  1. Ne hagyd stresszelni magad! Ne figyeld folyton, hogy ki hány oldalt írt már. Szánj elég időt a kutatási kérdésre. Hallgass a konzulensedre, és bízz magadban, hogy a saját tempódban, nyugodtan tudj haladni előre. 
  2. Találd meg a mentorod! A konzulensnek kulcsfontosságú szerepe van a TDK megírásában. Dönthetsz úgy, hogy szakmai alapon választasz, mert már célirányosan tudod, hogy milyen témában szeretnél írni, de dönthetsz személyes szimpátia alapján is. Mindkét út járható - a lényeg, hogy jól tudjatok együtt dolgozni.
  3. Érdeklődj a téma iránt! Olyan témát válassz, ami tényleg érdekel téged. Ha nem szívből csinálod, hanem csak kényszerből, akkor az a dolgozatodon is meg fog látszani, és te sem fogod élvezni a munkát.

A TDK tevékenységét az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató - A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatta.

Mikor az oktató és a hallgató egymásra találnak - Tuti tippek egy sikeres TDK-dolgozathoz Tovább
„Bizonyítsd be, hogy tudsz önállóan gondolkodni!” – Miért éri meg TDK-zni és csatlakozni a TDK Klubhoz?

„Bizonyítsd be, hogy tudsz önállóan gondolkodni!” – Miért éri meg TDK-zni és csatlakozni a TDK Klubhoz?

b_v_0083_2.jpg

A Tudományos Diákköri Konferencia nemcsak presztízskérdés és kutatópalánták terepe, hanem lehetőség arra, hogy egyetemi hallgatóként véghez vigyük egy komoly projektet. A TDK-zás komoly jelzés egy állásinterjún, fontos készségeket fejleszt, és új ismeretségeket is nyerhetünk - ebben a közösségépítésben segít a Corvinus Egyetemen a TDK Klub. A klub elnökével, Neszveda Gáborral beszélgettünk.

2021.02.11. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Bera Viktor, Közgazdász

A Tudományos Diákköri Konferencia egyedülálló lehetőség a tehetséggondozásra és az önképzésre, de a közösségépítés és a szakmai mentorálás egyaránt szorosan hozzátartoznak. Neszveda Gábor, a klub vezetője hallgatóként 6 TDK-dolgozatot írt, az MNB Intézet oktatójaként és kutatójaként pedig 10 hallgatót mentorál évente, amiért a Kiváló Mentor Díjat is megkapta. Mivel több külföldi egyetemet belülről ismer, nemzetközi összehasonlításban is látja a TDK jelentőségét.

Szerintem a TDK nemzetközi szempontból is egy rendkívüli lehetőség. Külföldön is van tehetséggondozás, de nem foglalkoznak annyit vele, és csak úgy kerülhetsz be, ha extrém jó jegyeid vannak. Hasonló mentorálás csak egy nagyon szűk rétegnek elérhető, mert az oktatók részéről ez egy rendkívül munkaigényes dolog.

A TDK Magyarországon – annak ellenére igazi sikertörténet, hogy az oktatók és szervezők nagyrészt önkéntesen dolgoznak rajta, valamint a helyezett hallgatók díjai sem munkaarányos juttatások. „Mindenki, aki ezt csinálja, igazából a diákok és a tehetséggondozás iránti elkötelezettségből teszi” – mondta Neszveda Gábor. A belső motiváció tehát kiemelt szerepet játszik abban, hogy valaki belevág egy TDK-dolgozat megírásába vagy a mentorálásba. A Corvinuson évente nagyjából 300 diák ad le önszorgalomból, kötelező teendőin és a tanulmányain felül egy tudományos dolgozatot, ami hasonló hazai egyetemekhez képest is kiemelkedő szám.

Mire és hogyan tanít meg a TDK?

„A TDK egy szóban tehetséggondozást jelent. Lehetőséget ad arra, hogy ha valaki tehetséges, és több munkát bele tud tenni, akkor kipróbálhassa magát, és szakértőjévé váljon egy adott témának” – fogalmazta meg a verseny egyik célját Neszveda Gábor. A TDK nagyszerű lehetőség az elmélyülésre egy témában, arra, hogy a diák megméresse magát, és ha sikeres, elismerést is kapjon.

Egyedül haladni és önszorgalomból csinálni valamit nagy kihívást jelent, és egyben egy önképző dolog. Valamilyen szinten minden kutatás az, azonban ebben az esetben a hallgató segítséget is kaphat. Találhat egy olyan oktatót, aki ideális esetben nemcsak szakértője a témának, hanem van ideje a diákkal aktívan foglalkozni. Egy saját kutatás elkészítése szakmai mentorálással izgalmas tanulási folyamat. 

„Nem arra nevel az oktatási rendszer, és ez nem magyar specifikum, hogy próbáld ki magad, merj kockáztatni.” Neszveda Gábor szerint nagyon sok diákban van érdeklődés, nyitottság, kutatói véna, olyanokban is, akik nem is tudnak róla, és nekik az egyetemi oktatás jellegéből adódó repetativitása nem feltétlenül nyújt lehetőséget saját ötleteik kipróbálására. 

Egy önálló kutatási projekt jelentősége nagy: „Bizonyítsd be, hogy tudsz önállóan gondolkodni, végig tudod magad önállóan verekedni egy projekten, ha ránézel egy kérdésre, megérted a problémát, és utána tudsz rá egy hasznos választ adni.” Neszveda Gábor szerint mindezt a TDK-n lehet gyakorolni. A legmagasabb hozzáadott értékkel rendelkező pozíciókban általában ezeket a készségeket nézik, ez a tudás és szemlélet hosszú távon megtérül, akár egy saját vállalkozásban is.

Tudom, hogy a kutatás szó sok diák számára – és ez egy nemzetközi benyomás – azt jelenti, hogy valaki ott ül a sarokban, és kutatgat meg írogat, de ez a valóságban sokkal izgalmasabb. Ilyenkor gondoljon bele abba, hogy a Szilícium-völgyben ott ülő Google fejlesztő is kutató.

A készségeken és a speciális, önálló tanulási folyamaton túl a TDK presztízsértéke is fontos tényező, de ami még meglepőbb, még egy állásinterjún is segítséget jelenthet. „Az állásinterjún a jegyek keveset mondanak, de az egy nagyon erős jelzés minden foglalkoztatónak, ha látja, hogy valaki önszorgalomból egy komoly projektet letett az asztalra. Nem azért, mert kényszerítették, hanem mert szeret gondolkodni és proaktív.” A dolgozat témája pedig akár mély, szakmai beszélgetések kiindulópontja is lehet az állásinterjún.

b_v_0098.jpg

Kép: Bera Viktor, Közgazdász

Hogyan vágj bele?

A legfontosabb kiindulópont az, hogy nincs rossz téma. Ha érdekel a saját témád, akkor definíció szerint az már érdekes, és valószínűleg másoknak is az lesz. A kitűnéshez viszont fontos, hogy erős fókusza legyen a dolgozatodnak. Gondold végig, hogy mi a kutatási kérdésed. Ha nem lehet rá egyértelmű igen vagy nem választ adni, akkor még nem eléggé fókuszált.

„Előbb-utóbb, ha van egy izgalmas kérdés, másodlagos lesz, hogy melyik oldalról és módszertannal vizsgálod meg, meg fogod találni azt az oktatót és kutatót, aki segíteni tud benne.”

Ha megvan a téma, témavezetőt kell találni. A legtöbb együttműködés az órákon születik. Ha megvan a szimpátia, akkor érdemes megkérdezni az oktatót. Ha nincsen ilyen tanár a látóhatáron, akkor érdemes olyan tanárt választani, aki már sok diákot témavezetett, és megnézni, hogy mennyire aktív tudományosan az kiválasztott területen. „Ne akarjuk kitalálni, hogy mennyire elfoglalt a kutató vagy oktató, írjunk neki, és ha nemet mond, abból semmilyen személyes probléma nem lesz, jól fog esni neki, hogy megkeresték” – mondta Neszveda Gábor.

Ha már megvan a téma, akkor a kutatási kérdés, a fókusz megtalálásában fogadd el az oktató segítségét, mert ő jártasabb abban, hogyan lehet tudományosan megvizsgálni a témát és módszertani eszközöket is ad. A szakirodalom hasonlóan fontos, érdemes a szakterület 3-4 legfontosabb cikkét elolvasni. „Ne akarjuk mindenáron feltalálni a spanyolviaszt, hanem fogadjuk el, hogy bizonyos dolgokat már megoldottak előttünk – ezeket ne kitalálni akarjuk, hanem használni.”

Miben segít a TDK Klub?

A Corvinuson az ETDT évek óta szervez előkészítőket, előadásokat, amik segítenek a tájékozódásban, felkészítenek a tudományos munkára, vagy megmutatnak egy szakterületet. „A TDK Klub abban szeretne többet adni, hogy hozzásegíti azokhoz a plusz információkhoz a diákokat, amik a hogyanban segítik őket, illetve segít navigálni a szekciók között.” Az igény a Klub alapítói számára a hallgatók részéről egyértelmű volt, ahogy Neszveda Gábor fogalmazott: „A hallgatók keresik a minőségi lehetőségeket.”

Aki a klub tagjává szeretne válni, ezen a linken egy hírlevélre tud feliratkozni, valamint beléphet egy Facebook-csoportba, ahol folyamatosan osztják meg velük az aktuális lehetőségeket. Például a honlapon található téma- és oktatólistában úgy segítenek a tájékozódásban, hogy az aktív oktatókat közvetítik a hallgatók felé. „Vannak olyan tanszékek és kutatói, oktatói csoportok, akik évek óta több diákot visznek, mert szeretik csinálni, de a diákok nem biztos, hogy jól látják, kik ezek. Szeretnénk ezeket a lehetőségeket is megosztani velük.”

Múlt évben többszázan érdeklődtek a klub iránt, ahol egy másik fontos felmérés eredményeit is megosztották. A szekciótitkárokat megkérdezték, hogy milyen módszertan jellemző a szekciójukra, ami segítséget jelenthet abban, hogy melyek illenek a diák kutatásához. „Van olyan szekció, ez közismert, ami inkább kvantitatívabb kutatásokat szeret, és ha valaki kvalitatívat ad be, azt le fogják pontozni. Nem azért, mert rossz, hanem mert abban a témakörben nem ilyen típusút várnak.” Fontos, hogy ezekről az elvárásokról hallgatóként előre tájékozódjunk.

Neszveda Gábor így foglalta össze a TDK Klub tevékenységét: „Azt szeretnénk segíteni, hogy sikeres legyen a TDK, de ezen túl az a misszió, hogy azokat a tehetségeket, akik szeretnék kipróbálni magukat egy saját témával, minél inkább segítsük abban, hogy a szakmai anyagokhoz hozzájussanak, illetve megtalálják azt a témavezetőt, akinek van rá ideje, és lehetőleg a témához is ért.”

A TDK tevékenységét az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató - A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatta.
„Bizonyítsd be, hogy tudsz önállóan gondolkodni!” – Miért éri meg TDK-zni és csatlakozni a TDK Klubhoz? Tovább
Kamerafóbia, láthatóság, tanár-diák kapcsolat - Egyetemi oktatók beszélgettek a digitális oktatás hatásáról

Kamerafóbia, láthatóság, tanár-diák kapcsolat - Egyetemi oktatók beszélgettek a digitális oktatás hatásáról

b_v_0021.jpg

A távoktatás az egyetemi oktatók számára is új kihívás: diákok látnak be a magánszférába, más az online előadói stílus és újra diákként kell tanulni a technológiáról. A Corvinus Kutatási Héten az oktatók egy kávé mellett osztották meg egymással tapasztalataikat.

2021.01.21. Írta: Sipos Sára, borítókép: Bera Viktor, Közgazdász

FIKA, avagy beszélgetés a digitális oktatás tapasztalatairól

A Fika egy svéd szokás, amely során kávézni, szendvicset, desszerteket enni gyűlnek össze a munkatársak, rokonok vagy barátok. Maga a svéd fika szó is azt jelenti, hogy kávézni. Kevésbé szigorúan vett értelemben a kávé helyettesíthető teával, gyümölcslével, limonádéval is. Néhány társadalmi csoport körében a fika hasonló az angol ötórai teázáshoz. - olvashattuk az előadás beharangozójában.

Az előadást a szó hagyományos értelmében nehéz előadásnak nevezni, a téma aktualitása, az előadók, a tanulság és a szórakoztatás azonban mind feljogosítják a névre. A Marketing-, Média- és Designkommunikáció Tanszék oktatói, kutatói az elmúlt két félév tapasztalatait gyűjtötték össze, mely végül kollektív naplóbejegyzés formájában a Replika tematikus számában is megjelent.

Az előadás időpontjában mindenki a számítógépe, laptopja elé telepedett egy bögre kávéval, teával, hogy arról a helyzetről beszélgessenek, melybe tavasszal sokként, ősszel már felkészültebben kerültünk: az online oktatásról. Ehhez a kollektív etnográfiát alkalmazták, vagyis saját tapasztalatok fényében értelmeztek egy jelenséget - ez nem teljesen objektív, de a legközvetlenebb információ.

A megfigyelés az elmúlt időszak kiemelt fogalma volt, melynek középpontjában gyakran a kamera áll. A kérdés az, hogy vajon ott vagyunk-e egy előadáson, szemináriumon, ha nem láthatnak minket. Érdekesen bővíti a kontextust, hogy tanáraink eddig leginkább arra kértek minket, kapcsoljuk ki órán a telefont, most pedig fordítva. Hamar arra terelődött a szó, hogy a helyzetet az oktatók nyitottsága jelentősen befolyásolja. Rugalmasság és elvárások: ez a kettősség jelenik meg ebben a helyzetben.

o_zs_0193.jpg

Kép: Örsi Zsanett, Közgazdász

A láthatóság egyébként is a 21. század visszatérő problematikája: a közösségi média által generált online láthatóságtól egészen a modern open-space irodákig, ahol mindenki egy légtérben tartózkodik. Az otthonról oktatás, tanulás során - feltéve ha bekapcsoljuk a kamerát - az intimitásunkat adjuk ki: milyen környezet vesz körül minket, milyen az otthonunk. Erre akár megoldást jelenthetnének a különböző felületeken kiválasztható hátterek, azonban a beszélgetésből hamar kiderült, hogy többeket inkább csak megzavar a háttér, eltereli a figyelmet. A valódi probléma talán abból adódik, hogy az ember van a fókuszban: ha látnak a megbeszélés vagy óra során, úgy érezzük, bármikor felszólíthatnak, meg kell nyilatkozni, ez pedig kívül esik a komfortzónánkon. A kamera gyakran iszonyt jelent, és stresszfaktor. A kamerával szemben lenni kompetencia, mely a vírus miatt kialakult helyzet hatására akár normalitássá is válhat.

Változik a tanár-diák kapcsolat online oktatás alatt?

Demokratikusabb így

- hangzott az első válasz. Eddig a tanár a diákokat csak a padban ülve, deréktól felfelé látta, míg ők az oktatót a feje búbjától a cipőjéig. Ez megváltozott, és mindenki a másik arcát vagy torzóját látja. Az előadók közül a legtöbben bevallották, hogy általában nem használtak beépített hátteret, hanem a saját otthonukba nyertek bepillantást a diákok. Ezáltal sebezhetőbbé váltak, amit az online kapcsolat másik oldalán üldögélő tanítvány érzékelt - ez egyfajta barátkozási kényszerként jelent meg ebben a furcsa helyzetben, hiszen az intimitás kiadása miatt mindkét fél úgy érzi, nem támad és nem támadják. Többen éltek azonban azzal a lehetőséggel is, hogy visszatértek az üres tanterembe, és onnan közvetítették az órákat: úgy érezték, az az a hely, ahol koncentrálhatnak és elmélyülhetnek a munkában.

Mindenkinek különös tapasztalat volt az előadások rögzítése. A felvételeket visszanézve gyakran tapasztalták az előadók, hogy stílusuk, izgalmasságuk az online térben elveszett - online unalmasnak, lassúnak tűnik, amivel élőben a diákok és a tanárok is elégedettek szoktak lenni. Ennek egyik oka lehet, hogy a 21. században türelmetlenebbek vagyunk: elvárjuk, hogy rögtön betöltsön az oldal, azonnal megtaláljuk, amit keresünk, és ha valami nem érkezik azonnal, továbbállunk. Ez a felgyorsult percepciós várakozás dönti romba azt, ami élőben remekül működött.

Közös élmény, hogy ezekben az időszakokban az oktatók is átélték, milyen hallgatónak lenni, és milyen küszködni a technológiai eszközökkel. Egyetértettek abban, hogy remek, még kiaknázatlan lehetőségek rejlenek a streamingben. Valószínűleg különböző jogi akadályok miatt mégsem működne, hogy minden órát streameljenek az oktatók - ennek egyik oka a lopás veszélye. Pedig az ő szavaikkal élve:

bárcsak minél többen tudnák ellopni ezt a tudást!

A végső kérdés, hogy vajon belekényelmesedünk-e mindannyian az online oktatásba és az online térbe, vagy sem. Valóban időt takarít meg, és sok szempontból sokkal kényelmesebb, a személyes kapcsolatot azonban semmi sem tudja pótolni.

Kamerafóbia, láthatóság, tanár-diák kapcsolat - Egyetemi oktatók beszélgettek a digitális oktatás hatásáról Tovább
“A tanítás a leglélekemelőbb hivatás” - Útravaló Dr. Deli Esztertől, a Corvinus Egyetem oktatójától

“A tanítás a leglélekemelőbb hivatás” - Útravaló Dr. Deli Esztertől, a Corvinus Egyetem oktatójától

delie-tundi_1.png

Miért érdemes az akadémiai életpályát választani? Mit lehet szeretni a tanításban, a kutatásban és az egyetemi életben? Az Útravaló podcast legújabb adásában Dr. Deli Eszterrel beszélgettünk, aki humorosan és lendületesen végigvezetett minket saját karrierútjának állomásain, miközben oktatói és kutatói tevékenységeiről, valamint a mögöttük álló motivációról mesélt.

2021.01.20. Írta: Taxner Tünde, borító: Nagy Dávid, Közgazdász

Az Útravaló podcastben olyan vállalkozókat és érdekes személyiségeket mutatunk be, akik a Corvinus Egyetemről indultak, és sikeresek a saját területükön. Példájukon keresztül szeretnénk inspirálni titeket, szellemi útravalót adni nektek. Ha kíváncsi vagy a többi epizódra is, rövid ajánlónkban eléred őket.

Dr. Deli Eszter a Corvinus Egyetem adjunktusa és a Connext Társadalmi Jövőképesség Kutatóközpont kutatója, aki már 23 évesen, elsőéves doktoranduszként elkezdte az oktatást az egyetemen. A tanítást szívvel-lélekkel hivatásának tartja, ezért többek között arról kérdeztük, hogy…

… milyen érzés korban viszonylag közel állni azokhoz, akiket tanít? 

… miért döntött amellett, hogy a doktori pályát választja?

… mit tanácsolna azoknak, akik gondolkodnak a doktori jelentkezésen? 

.... hogyan lehet tényleg motiváló doktoritémát választani?

…. mi a társadalmi jövőképesség?

Hallgasd meg válaszait az Útravaló podcast legújabb részében!

Korábbi adásainkat megtalálod a Közgazdász Online YouTube-csatornáján és Spotify-on. Iratkozz fel, hogy a következőkről se maradj le!

“A tanítás a leglélekemelőbb hivatás” - Útravaló Dr. Deli Esztertől, a Corvinus Egyetem oktatójától Tovább
A Magic Mike univerzuma olyan, mint egy agilis szervezet? – Így kapcsolja össze egy film a tudomány területeit

A Magic Mike univerzuma olyan, mint egy agilis szervezet? – Így kapcsolja össze egy film a tudomány területeit

magicm1.jpg

Hogyan lehet egy film különböző jelenetein keresztül bemutatni és egymással összekapcsolni kutatási területeket? A Corvinus gazdasági témákkal foglalkozó doktoranduszai miért pont a Magic Mike-ot választották? Beszámolunk a 2021-es Kutatási Hét egyik legszínesebb és legpörgősebb előadásáról.

2021.01.16. Írta: Taxner Tünde, borítókép: mubi.com

Öt fiatal kutató, öt teljesen különböző terület és egy film, ami közvetlenül egyikük kutatási témájához sem kapcsolódik. “A kreativitást nagyon elősegíti, ha szűk keretek közé van szorítva” – fogalmazta meg előadásuk kialakításának folyamatát Szentesi Péter. A Corvinus Gazdálkodástani Doktori Iskola PhD-hallgatói közül Gyurákovics Bernadett szervezeti agilitással, Merkl Márta food designnal, Tóth Rita szervezeti játékkal, Farkas-Kis Máté a matematikai gondolkodás területével, Szentesi Péter pedig döntéselmélettel és viselkedéstudománnyal foglalkozik.

v_zs_0031_1.jpg

Kép: Váradi Zsófia, Közgazdász

A fiatal kutatók egy kurzuson találkoztak, ahol elkezdtek egy új tudománykommunikációs módszert kidolgozni: egy film kiválasztott jelenetein keresztül mutatják be kutatási területeiket, melyek így egymáshoz és a közönséghez is hatékonyan kapcsolódnak. A férfi sztripperek világa meglepő módon megfelelt ennek a célnak.

Amint a film előzeteséből is látszik, Mike-ot és a másik főszereplőt, a fiatal Adamot fogva tarja a sztripperkedés, hiszen így tudnak pénzt keresni. Adam nővére, Brooke azonban nem tud azonosulni az életmódjukkal, amiben nemcsak éjszakázások, fellépések magánbulikon, hanem a drogok és a szexualitás is központi szerepet játszanak. Mike hiába próbálja kivívni a lány barátságát... vagy talán a szerelmét?

Magic Mike az egyik jelenetben ezt mondja Brooke-nak, hogy meggyőzze őt: “Nem vagyok azonos a munkámmal”. Tóth Rita kutató számára ez a mondat egy klasszikus elmélet megjelenését jelentette.

Az egész életünk a színházhoz hasonlítható, ez magyarázza azt, hogy miért viselkedünk minden helyzetben másképp

– magyarázta Goffman elméletéből kiindulva a kutató. Az egymásnak sokszor ellentmondó szerepek, amiket a társadalmi életben játszunk, mind mi vagyunk. Magic Mike élete más területein sem léphet teljesen ki a sztripper világból, bármennyire is szeretne önállósodni és saját vállalkozásba kezdeni.

Azonban nemcsak a szerepeink, hanem azok az elképzeléseink is folyamatosan ütköznek egymással, hogy mások milyennek látnak minket, hogy milyenné szeretnénk válni, és hogy mit szeretnénk láttatni magunkból. Bármennyire meglepő, de ez a pszichológiai témakör kapcsolódik a matematikához is. Farkas-Kis Máté szerint “a matematikai tanulmányokban kevesen tudják megélni az önmegbecsülést”, hamar besorolódunk a jó és a rossz matekos kategóriájába, amiből később sem tudunk igazán kilépni. A kutató így fogalmazta meg a folyamatot:

A felnőttek belehipnotizálják a gyerekeket ezekbe a szerepekbe.

A matematikai gondolkodásról és a középiskolai matekoktatás buktatóiról ebben a cikkben olvashatsz bővebben.

Egy sztripper identitástérképén azonban valószínűleg nem a rossz matekos szerep a legmeghatározóbb. Szentesi Péter viselkedéskutató a film és a szubkultúráról készült kutatások alapján egy röpke költség-haszon elemzés alapján megfogalmazta, hogy a munkájukból adódó tárgyiasítás és a társadalmi stigmák nehezítik a magánéletüket és a tartós párkapcsolatok kialakítását.

Általános megrökönyödés él velük szemben, a társadalom bizonyos rétegei lenézik őket

– fogalmazta meg a sztripperlét költségeit, amelyek Mike és társai életében is megjelennek.

priscilla-du-preez-k8xygbw4ahg-unsplash.jpg

Kép: Priscilla Du Preez, Unsplash

A főszereplő táncosok kapcsolatainak minőségéről sokat elárulnak az étkezéseik is, amiket a filmben láthatunk és említenek, hiszen a közös étkezéseknek fontos szerepük van egy párkapcsolat kialakulásában és fenntartásában. David, Brooke elegáns ismerősével ellentétben nem bort, hanem a nővére megmaradt sörét issza meg az egyik jelenetben. A food designnal foglalkozó Merkl Márta kiemelte, hogy érdemes megfigyelni, hogyan kommunikálunk az étellel, mit árul el rólunk, és milyen üzenetei vannak. Az étkezés jelzi a hozzáállásunkat a kapcsolathoz, hogy érdekel-e minket mélyebben a megismerés, a másik személy. A meghagyott sör és David elutasító viselkedése a jelenetben együttesen mutatják, hogy egyáltalán nem érdekli őt a személy, akivel találkoztak. A közös kávézás vagy reggelizés ezzel ellentétben akár személyesen, akár a képernyő előtt közös elmélyülést jelent – azt jelzi, hogy a randi célja megismerni a másikat. Ez a gondolatmenet matematikára és a tanulásra is vonatkozik:

Ha a minőség fontos lesz nekem valamiben, érteni szeretném és nem csak letudni a dolgokat

– fogalmazta meg Farkas-Kis Máté.

Ez a tudatosság az egyetemi tanulmányokban és a szervezeti működésekben is fontos. Gyurákovics Bernadett szerint

Az egész Magic Mike univerzumot felfoghatjuk egy agile worldnek.

Vagyis az agilis szervezetek működése is tetten érhető a filmben, hiszen ez az alternatív szervezeti forma tribe-okra, szubkultúrákra épít, akárcsak a hierarchia nélkül egymáshoz kapcsolódó sztriptízklubok. Ez a világ tele van játékosítással, a klubok működésének “lényege, hogy a felhasználónak ne kelljen elgondolkodnia azon, hogy mi a következő lépés”, vagyis az élmény által azonnal bevonódjanak. Szentesi Péter viselkedéskutató szerint így a villogó nyíl technikája is megjelenik a filmben.

“Még tapasztaljuk, hogy hogyan alakíthatjuk ki ezt a diskurzusfajtát” – mondta Gyurákovics Bernadett, de az előadásuk pörgős, változatos és innovatív élményt jelentett a résztvevők számára. 

Ha kíváncsi vagy a Corvinus Egyetemen zajló Kutatási Hét többi előadására is, kövesd figyelemmel Facebook-oldalunkat!

A Magic Mike univerzuma olyan, mint egy agilis szervezet? – Így kapcsolja össze egy film a tudomány területeit Tovább
“Nem érted?! Pedig ez triviális!” - A matematika szerepe és hatása az életünkben

“Nem érted?! Pedig ez triviális!” - A matematika szerepe és hatása az életünkben

pexels-pixabay-220301.jpg

Értelem és érzelem kéz a kézben járnak, együtt teszik lehetővé a racionális döntéshozatalt. Na de hogyan kötődnek a matematikához és miért meghatározó egy életen keresztül az, hogy az iskolában hogyan tanították nekünk a matekot? A Corvinus Egyetem Kutatási Hetének keretében erre is választ kaptunk.

2021.01.15. Írta: Szabó Judit, képek forrása: Pixabay

farkas-kis-andras-mate_jpg.pngKép: Farkas-Kis Máté

Logika, ésszerűség, szabályrendszer, okos tanár, szigorúság, nehézség, kudarc, fantázianélküliség -  a matematikáról alkotott képünk, élményünk és a hozzá társított érzéseink széles spektrumon mozognak, többségük középiskolás gyökerekkel rendelkezik. Az életünkben megjelenő matematika kapcsán csak keveseknek jut eszébe, hogy a hétköznapi helyzetek és a vállalati környezet nem létezhetne számok nélkül, ezek adnak mértéket az életünknek. Farkas-Kis Máté előadása éppen erről szólt: a Corvinus Egyetem kutatója a döntéseink mögött meghúzódó matematikai dinamikákat és életünkre gyakorolt hatását vizsgálja.

A mai modern társadalomban számok vonatkozásában beszélgetünk, mindenhol számok reprezentálják a kapcsolatot a tények és az objektumok között. Ám ez nem volt mindig így. Hosszú évezredeken keresztül a természetben élt az ember, ahol nem volt szüksége számolásra, hiszen döntései egyszerűek voltak: a túlélésre koncentrálódtak. Azonban a helyhez kötött életmód megjelenése teljesen új típusú életvitelre és hosszútávú gondolkodásra, más döntési helyzetekbe késztette az embereket. Mondhatjuk, hogy a számokat a letelepedéssel együtt járó gyakorlati helyzetek, döntési, problémamegoldási és ellenőrzési feladatok hívták életre. Ekkor alakult ki az öncélú gondolkodás is, amely a matematika szétválását hozta: a javak számontartása, leltározása, tervezése mellett elindult egy önmagáért való gondolkodás is a számokról, a világ összefüggéseiről, amellyel létrejött az elméleti matematika.

Ezen a ponton megcáfolhatjuk a matematika és a fantázianélküliség kapcsolatát, hiszen olyan, a természetben nem megfigyelhető dolgok alakultak ki, mint például a másodfokú függvény vagy a derivált. Miért tekintik mégis sokan képzelőerőtől mentesnek ezt a területet? Mert megfigyelhető, hogy ezek az absztrakciók mégsem függetlenek a valóságtól: a matematika megadja az egész világ komplex leírását. Általa fedezhettünk fel például bolygókat is: nem láttuk őket, nem tudtuk, hogy léteznek, csak egy matematikai modell mutatta meg, hogy kell lennie ott valaminek.

Az ember törekszik arra, hogy az életében rend legyen, ezért próbál matematikai leírást adni mindennek, létrehozva ezáltal a rendezett halmazok világrendjét. A valós számok halmazának elemei, amelyekkel dolgozunk, reflexívek (a ≤ a), antiszimmetrikusak (ha a ≤ b és b ≤ c, akkor a=b) és tranzitívek (ha a ≤ b és b ≤ c, akkor a ≤ c). Ez a szemlélet áthatja a teljes emberi gondolkodásmódot, így ez alapján építette fel a döntéselmélet is a racionalitás fogalmát és axiómáit (összehasonlíthatóság, tranzitivitás, dominancia, függetlenség), és erre utalt vissza Farkas-Kis Máté is, amikor a racionális emberről beszélt. Megfogalmazásában

a racionális ember egy döntéshez szükséges összes információ birtokában van, minden alternatívát fel tud mérni annak következményeivel együtt. Fel tudja mérni a saját preferenciáit, és ki tudja választani az optimális cselekvési változatot; a döntéseiben pedig következetes.

mathematics2.jpg

Ha az ember képes valóban racionálisan dönteni, és ezt mindenki meg is teszi, akkor a világ körülöttünk elvileg leírhatóvá válik. Ha egyértelműen meg lehet határozni a preferenciáinkat, akkor determinálhatóvá válik a sorsunk, hiszen mindig ugyanazon elvek mentén döntünk. Ezen a ponton az előadó Stanisław Lem: Solaris című regényéből idézett:

az ember, a látszat ellenére nem alkot magának célokat, beleszületik egy korba, amely kész célok elé állítja, szolgálhatja őket vagy fellázadhat ellenük, de a szolgálat vagy lázadás tárgya kívülről adott. Hogy megismerhesse a célok keresésének teljes szabadságát, egyedül kellene lennie, ez pedig nem sikerülhet, mert ha nem emberek között nevelkedik, nem válhat emberré.

A valóságban azonban nem létezik olyan helyzet, amikor minden információval rendelkezünk, illetve preferenciáinkat az érzések is befolyásolják.

Az ókori és újkori  bölcsek is egyetértettek abban, hogy az értelem és érzelem nem tud világosan elhatárolódni egymástól, érzelmek nélkül nem lehet döntést hozni. Létezik egy érzelmi agyunk, amely a közvetlenül elérhető változókra koncentrál, és a pillanatnyi jó érzésre vagy pánikra reagál. Emellett pedig rendelkezünk egy racionális aggyal is, ez a lehetőségeket a várható hasznosság alapján mérlegeli, ami pedig a matematikaoktatásban ölt testet. Éppen ezért a racionális emberre is hatnak emocionális faktorok, csakhogy ő képes az érzelmeit hatékonyabban szabályozni azáltal, hogy gondolkodik róluk. A 20. században a korábbiaktól merőben eltérő gondolkodás jelent meg, amely már az önismeretre, az érzelmek mélyebb megértésére fókuszált. Ebben kiemelt szerepet kap, hogy egy adott feladat és tevékenység (mit?) mellett a gyakorlati megvalósulás és alkalmazási lehetőség (hogyan?) után is érdeklődjünk, de ami a legfontosabb: értsük a cselekvés motivációját (miért?).

pexels-pixabay-2097.jpg

A racionális gondolkodásért felelős agyi prefrontális kéreg a kamaszkor végére fejlődik ki, tehát éppen a középiskolai oktatás végére. Mondhatni az egész életünk racionalitásának alapjait az iskolapadban rakjuk le. Ez a kor matematikai kudarcok („Nem érted? Pedig ez triviális. A gyengébbek kedvéért akkor elmagyarázom újra…”) nélkül is eléggé kritikus a fiatalok számára, de ahogy Farkas-Kis Máté egyik korábbi kutatásából kiderült, ezek a kudarcok a Maslow-piramis tetejét, az önbecsülést rombolják le, aminek következményei a felnőttkori döntések során végig megfigyelhetők. Mivel a matematikát összekötöttük a racionalitással, így aki „nem ért a matekhoz”, az nem érthet a racionális gondolkodáshoz, nem tud tisztán strukturálni, sem ésszerűen gondolkodni. A matektanulás azonban nem függ fizikai adottságoktól, fejleszthető képesség, csupán egyénenként változhat a megfelelő tanulási módszertan. Ebből kifolyólag igazából a matematika tanárral való kapcsolat határozza meg azt, hogy mit és hogyan fogunk érezni, csinálni és gondolni adott témakörről, adott szerepben.

A jelen feladata annak megválaszolása, hogyan tudjuk úgy átformálni a racionális gondolkodást és döntéseket, valamint a viszonyunkat a számokkal, hogy egy másfajta, jobb jövőt tudjunk építeni. A mai értetlenség oka, hogy míg a gyermeki létnek alapvető része a kíváncsiság, a miért kérdés folytonos emlegetése, az okok kutatása, a szülői és tanári válaszok és viselkedés miatt a középiskola idejére ez teljesen eltűnik. A miért-hogyan-mit kérdéskörből már csak az utolsó, a cselekvés tárgya fog számítani: beleneveljük a társadalomba a kérdés nélküli feladatvégrehajtást. Kényelmetlennek érezzük a matematikával kapcsolatos kérdéseinket, mert azok feltevésével mások szemében irracionálissá válunk. Ettől való félelmünkben különböző szerepeket veszünk fel, amelyek determinálják, hogy a jövőben se legyünk képesek racionális döntéseket hozni, megfelelően mérlegelni, és ily módon bizonyos helyzetekben értetlenül álljunk.

“Nem érted?! Pedig ez triviális!” - A matematika szerepe és hatása az életünkben Tovább
Pál Feri az életkedvről, kutatások színházról, COVID-ról és mesterséges intelligenciáról - Ilyen volt a Kutatók Éjszakája a Corvinuson

Pál Feri az életkedvről, kutatások színházról, COVID-ról és mesterséges intelligenciáról - Ilyen volt a Kutatók Éjszakája a Corvinuson

img-20201127-wa0000.jpg

Vajon milyen kutatások folynak egy egyetemen? A Kutatók Éjszakája online programsorozat november 27-28-án mindenkinek betekintést engedett a tudomány világába. A Corvinus Egyetem kutatóinak előadásaiból kiderül, miért fontos a politikusoknak a színház, miben segíthet nekünk a matematikai gondolkodás a mindennapokban, hogyan előzhetjük meg a kiégést és hogyan lehet kutatni a koronavírus-járványt.

2020.11.30. Borítókép: Budapesti Corvinus Egyetem

Pál Ferenc a Corvinuson - Hogyan őrizzük meg az életkedvünket? Öngondoskodás és a kiégés megelőzése

Te is észrevetted már, hogy néha levertnek érzed magad, és elveszted az összes motivációd? Olyan, mintha egy fekete lyukban lennél, és nap nap után jön anélkül, hogy változna valami? Ez nem csak a te történeted. A kiégés nemcsak egy ember története, hanem az egész társadalomé. Mindannyian veszélyeztetettek vagyunk abban, hogy kiégünk. Mindenkinél eljöhet az a pont, amikor elveszti a belső szabadságát és az élet azt mondja: most ezt kell csinálnod.

Gondolj csak egy egyetemistára, aki már több napja nem alszik, mert az egyik vizsgájára tanul. Ez a fokozott erőfeszítés ideje, ami egy átmeneti időszak. Mikor túl leszel rajta, újra szabad lehetsz, és kijutsz ebből a fekete lyukból. Viszont ami nagyon fontos, hogy az erőfeszítés időszakában se hanyagold el azokat a dolgokat, amik boldoggá tesznek: a családot, a barátokat, azokat a tevékenységeket, amiket szeretsz. Meg kell találnod az egyensúlyt. Talán egy kicsit kevesebb időt fogsz a boldogságot adó dolgokkal foglalkozni, de soha ne hanyagold el őket túlságosan, mert ezek azok, amik boldoggá teszik az életet. Ha pedig túl vagy az erőfeszítés időszakán, szánj egy napod csak magadra.

Törődj magaddal, hiszen ha belül nincsen egyensúly, akkor a környezeteddel sem leszel egyensúlyban.

Írta: Belayane Najoua

img-20201127-wa0002_1.jpg

kép: Budapesti Corvinus Egyetem

A COVID-19 járvány terjedésének dimenziói

Amikor elkezdődött a járvány, elkezdtem napi szinten vezetni az adatokat. - Dr. Forman Balázs

Felmerülhet a kérdés, hogy “egy regionalista, egy földrajzos” - ahogy magát Dr. Forman Balázs előadásában többször nevezte - miért foglalkozik a koronavírus-járvány terjedésével, modellezésével. A gazdaságföldrajz oktatásának fontos eleme, hogy a mobilitási modelleket, folyamatokat megtanítsák. “Van egy sokszor idealisztikusan megfogalmazott modell, ami a járványokra, az információk terjedésére vonatkozik” - mondta a Corvinus Egyetem oktatója. Azonban most olyan helyzetbe kerültek a kutatók, hogy a világra, egyes országokra és akár régiókra vonatkozóan vannak napi szintű, viszonylag egyszerűen hozzáférhető adatok.

forman.jpg

kép: Dr. Forman Balázs

A járvány terjedésére vonatkozó adatokat több szempont mentén érdemes elemezni. Dr. Forman Balázs kutatásában összefoglalta, hogy az adatok között összefüggéseket lehet keresni. Például megvizsgálni, hogy a fertőzöttek összesített számához képest mennyi az elhunytak aránya. Magyarországon megyénként eltérő ez az adat, azonban az aktuális, november 27-ei elemzése alapján 2,01% és 4,63% közötti a halálozási arányszám. Bár az adatok településszinten megbízhatatlanabbak, megállapítható, hogy az arányok alakulása többek között függ a népsűrűségtől, az ingázás mértékétől és a mobilitástól is. A téma megmozgatja a tudományos életet, több jövő évre tervezett konferenciának is tárgyát képezik majd a járvány terjedésének dimenziói.

Írta: Taxner Tünde

Hogyan fonódik össze a színházak és a politika világa?

A politikusoknak mindig is fontos volt és lesz a színház, hiszen azok három szereppel is bírnak: véleményformáló, véleménynyilvánító és “reflektor” szerep.

A néző már a választásával kifejezi véleményét: melyik darab, melyik színház, melyik színészek játsszák. A színházi előadáson dolgozók új jelentést adnak a darabnak, gyakran aktualizálják, ezzel a közvéleményt alakítják. A “reflektor” szerep pedig azt fejezi ki, hogy a színház mindig rávilágít a jelenlévő társadalmi, politikai problémákra. A 21. században a színházak nem függetlenek, nem fenntarthatóak, állami támogatásra szorulnak: a jegybevételek csupán költségek 30-40 százalékát fedezik. Ez a függőségi viszony aszimmetrikus, és óriási érdekellentét van a hátterében: a művészet sajátossága a szabadság és a függetlenség, a politika a támogatásért cserébe viszont elvárásokat támaszt. Ezért a színház és a politika állandó konfliktusban állnak egymással.

pexels-jeff-stapleton-5792820.jpg

Kép: Jeff Stapleton, Pexels

Már gyakran a görög drámák is társadalmi-politikai kérdéseket feszegettek, az előadás során pedig szó volt még többek között Shakespeare királydrámáiról, Katona József Bánk bánjáról és Alfred Jarry Übü királyáról is. A politikai tartalommal bíró drámák sora végtelen, ezért akár olvassuk, akár színházi előadásként látjuk őket, mindig figyeljünk a politikai tartalomra és kiszólásokra, hiszen a színház tanít és tükörként szolgál!

Írta: Sipos Sára

AI-jaj - A mesterséges intelligencia kihívásai az oktatásban

Amint a mesterséges intelligencia is meglepő formákat ölt olykor, úgy a Budapesti Corvinus Egyetem oktatójának előadása is rendhagyó módon zajlott. A hallgatóság maga is részesévé vált Dr. Bokor Tamás és kutatócsoportja társadalmi kutatásnak, melyben a mesterséges intelligenciáról felhalmozott tudás, a róla alkotott vélemény, valamint remények, félelmek, kérdések területét jártuk körbe.

Általános tévhit, hogy a mesterséges intelligencia az internet megjelenésével és széleskörű elterjedésével jelent meg - valójában az áttörés évének 1943-at tartják, ez ugyanis az első (még kezdetleges) neurális háló megalkotásának éve. Napjainkban már igen széles a mesterséges intelligencia alapú innovációk, alkalmazások tárháza: mesterséges intelligenciának tekinthető minden olyan fejlesztés, amely emberi intervenció nélkül képes adott inputokból rugalmas outputok elkészítésére, illetve saját következtetéseket levonva módosítani tudja a korábbi programját.

pexels-alex-knight-2599244.jpg

Kép: Alex Knight, Pexels

A szakemberek egyetértenek abban, hogy az automatizáció és robotizáció hatékonyságnövelő hatású, így bizonyos munkafolyamatokban gazdaságosabb gépekkel, robotokkal, mesterséges intelligenciával helyettesíteni az embereket. Az oktatásban azonban komoly fenntartásai vannak a társadalomnak. A tantervek személyre szabásában, készségek feltérképezésében, teljesítményelőrejelzésben, intelligens oktatórendszerekben viszont hasznosítható ez a technológia.

Létezik már olyan oktatási platform, amely képes a diákok érzelmeinek és arckifejezéseinek felismerésére, s ehhez optimalizálja a tartalmat.

A mesterséges intelligencia az előrejelzések szerint az amerikai oktatási szektorban 2021-ig közel 50%-os növekedést fog elérni. Ez is azt mutatja, hogy a jövő oktatásában nagy szerep jut majd ennek a fejlesztésnek, azonban évek kellenek még ahhoz, hogy a magyar oktatásban közvetlenül is megjelenjen. Amikor ez megtörténik, akkor is szükség lesz a tanárok felülvizsgálati és módosító jogkörére.

Írta: Szabó Judit

Véges valóságaink a végtelenben

Farkas-Kis Máté előadásában új megközelítésből szemléltette a matematika gyakorlati alkalmazását, például a halmazelmélet és a szervezetelmélet összekapcsolódásának kiemelésével:  egy jó HR-esnek tudnia kell, hogy mik a különböző munkavállalók közös pontjai, amik metszetet alkothatnak, és mik azok az egyéni kompetenciák, amelyekkel  a csoport tudása nagyobb területet fedhet le. Meg kell találni, hogy mit tartalmazzon a metszet és a különbség annak érdekében, hogy a szervezet hatékonyan működhessen.

pexels-andrea-piacquadio-3769714.jpg

Kép: Andrea Piacquadio, Pexels

Újabb praktikus vonatkozással rendelkezik a tulajdonság öröklődésének feltételezése, tehát az indukciós logika követése, ami a sztereotípiák esetén szintén gyakran alkalmazott módszer, különösen a rasszizmus vagy a bűnözői hajlam ‘igazolására’. A mindennapi használatban viszont számtalan kivétel adódik, tehát a matematikai logikát követve a szabály többé nem lenne alkalmazható -  ezt a szempontot azonban sokan mellőzik. .

A matematika  egy gondolkodási keretet ad. Egy olyan rendezési elvnek is tekinthető, amely segít megérteni a világ működését, és használható a mindennapi életünk során például a döntéshozatalban, problémamegoldásban.

Minél nagyobb ismeretanyaggal rendelkezünk, és minél inkább képesek vagyunk ezeket megfelelően kombinálni, annál több különféle alternatívával állhatunk elő. A jelenlegi világban problémát jelent, hogy rengeteg információ vesz körül minket, amit elsősorban be akarunk fogadni, ahelyett, hogy az egyes adatokból újabb információk generálására és újabb össezfüggések felfedezésére törekednénk. Általában az a lépés hiányzik a gondolkodásunkból, hogy megértsük, az egyes lépések hogyan kapcsolódnak össze, és emiatt nem értjük meg sokszor azt, hogy a matematika egy új gondolkodásmódot kínálva a körülöttünk lévő világ megértésére vezethet.

Írta: Kovács Anna

Pál Feri az életkedvről, kutatások színházról, COVID-ról és mesterséges intelligenciáról - Ilyen volt a Kutatók Éjszakája a Corvinuson Tovább
Önmagunk kizsákmányolói lettünk

Önmagunk kizsákmányolói lettünk

Közérthető tudomány 3. rész

b_v_222_1.jpg

Elgondolkodtál már azon, miért érzed magad fáradtnak, kimerültnek, miközben úgy tűnik, minden feladatnak eleget teszel? Byung-Chul Han filozófus szerint ez a jelenség logikus reakció, bár nem feltétlenül kell így lennie. A kiégés a modern társadalmak általános kór-tünete, amit a filozófus szerint sürgősen orvosolni kell.

Írta: Burkus Brigitta, borítókép: Bera Viktor, Közgazdász

Ismét eljött a bezártság időszaka, és a napi ingázás megspórolásával járó időnket rengeteg mindenre fordíthatjuk: tanulásra, új hobbira, de akár olvasásra is. Ha szívesen tájékozódnál még híres és elismert tudósok munkáiból és ezt egyszerűen és érthetően tennéd, Közérthető tudomány cikksorozatunk ebben garantáltan a segítségedre lesz!

bc_han.jpg

Byung-Chul Han dél-koreai születésű svájci-német filozófus és kulturális teoretikus. A berlini Művészeti Egyetem professzora volt, ahol időnként kurzusokat is indít. (forrás: elpais.com)

Az 1959-ben, Szöulban született Han filozófiát, irodalmat és teológiát tanult Németországban. Kritikus véleményt fogalmaz meg a modern, nyugati társadalmakról, melyeket szerinte áthat a hiper-átláthatóság, a hiper-fogyasztás, a felesleges információ és a pozitivitás, ezek pedig óhatatlanul kimerültséghez vezetnek.

Mégis miért vár ránk a boldogság helyett kimerültség a nap végén, miközben mindent jól csinálunk?

Han patologikus elemzést végez a társadalomról, és megmutatja, hogy a történelem - fázisai szerint - változó betegségektől szenved. Az elmúlt évszázadot vírusos és bakteriológiai betegségek jellemezték, a 21. századot a mentális problémák: a depresszió, a figyelemhiányos rendellenességek (ADHD), különböző személyiségzavarok és persze a címadó kiégés-szindróma, mely abból ered, hogy az egyén túl sokat dolgozik, túlhajszolja magát, és végleg kimerül.

A mű alapkoncepciója szerint a 21. században egész máshogyan kell túlélnünk a mindennapokban, mint azelőtt. Már nem külső, hanem belülső fenyegetés van az életünkben, ami beépül a társadalmunk szövetébe. A modernizáció és az individualizáció előretörésével már nem arra koncentrálunk, mit szabad csinálnunk, hanem arra, hogy mit tudunk véghez vinni: a „tiltás” fogalmának helyére a „kezdeményezés” ötlete lépett. Ez a fogalomváltás azért jelent problémát, mert látszólag minket tesz sorsunk kovácsává, és megszabadít eddigi korlátainktól, de valójában csak áthelyezi az irányítás hangsúlyát a külső tényezők helyett a belsőkre. Ezzel internalizáljuk sikerességünk lehetőségét, ami megbetegíthet minket. Mikor már nem vagyunk képesek eleget tenni a világ a folyamatos fejlődésének és kihívásainak, egyszerűen kiégünk – immunrendszerünknek pedig nincs mit megtámadnia, mivel a probléma belülről származik.

pexels-_-3077882.jpg

Kép: Анна Рыжкова, Pexels

A Burnout Society lenyűgöző könyv: rövid, tömör, jól felépített. Hét fejezetével ügyesen és fokozatosan kapcsolódik rá az olvasó az író érvelésére, bár véleménye eseteként kissé keménynek tűnhet. Ha érezted már elfoglaltnak magadat forgalmas munkakörnyezetben, tudhatod, hogy a mindennapok rohanása leginkább örökös futópadon szaladáshoz hasonlít: az ember egyetlen esélye a pihenésre, ha kimerülten összeomlik.

Han könyve tulajdonképpen rövid elemzés arról, hogy a jelen társadalma hogyan befolyásolja az egészségünket, és miért vagyunk rosszul emiatt. Azonban nincs minden veszve: ahogy a gyógyítás legelső fázisa a betegség felismerése, úgy az egész társadalmat érintő tünetek kezeléséhez is szembe kell néznünk a problémákkal.

Önmagunk kizsákmányolói lettünk Tovább
Tudósok a TikTokon, álszakértők az interneten és Greta Thunberg mémeken

Tudósok a TikTokon, álszakértők az interneten és Greta Thunberg mémeken

Tudósítás a Tudománykommunikáció 2.0 konferenciáról 

pexels-anna-shvets-4226140.jpgHárom percben bemutatni egy tudományos kutatást önmagában komoly kihívás, hát még online és feszes időbeosztás mellett. A Tudománykommunikáció 2.0 konferencia résztvevői azonban nemcsak kutatják a tudományos témákról folyó hatékony és közérthető kommunikációt, hanem meg is tudják valósítani. 

2020.11.23. Írták: Burkus Brigitta, Sipos Sára, Taxner Tünde, borítókép: Anna Shvets, Pexels

Talán egy új műfaj, a “teaserkonferencia” született meg november 20-án a Corvinus Egyetem TudCom kutatócsoportjának szervezésében. Összegyűjtöttünk pár izgalmas gondolatot áltudományról, digitális oktatásról és online tudománykommunikációról. De vajon hogy kerülnek közéjük mémek Greta Thunbergről, Instagram-influenszerek és számítógépes játékok?

Online térbe költözött a tudomány

Hogyan jelenhet meg a tudomány 15 másodpercben a TikTokon? - Dr. Veszelszki Ágnes

Tudományos influenszerek Instagramon, TED-előadások és tudományos kísérletek 15 másodpercben a TikTokon -  Dr. Veszelszki Ágnes, a konferencia egyik szervezője, a Corvinus Egyetem tanszékvezető docense a tudománykommunikáció legújabb, online lehetőségeit vázolta fel előadásában.

A tudománykommunikáció nyilvános, közéleti kommunikációt jelent tudományos témákban, melynek célközönsége általában nem szakértőkből, hanem érdeklődő laikusokból áll. A kommunikátorok, vagyis a kutatók, a tudósok online is megjelennek a szélesebb közönség előtt, és ma már nemcsak holnapjuk, esetleg blogjuk van, hanem közösségimédia-felületeik is.

Mindez abból az igényből születik, hogy a kutatók a tudomány iránti érdeklődést felkeltsék, bepillantást engedjenek a tudományos munka kulisszái mögé, bevonják a közönséget, és megbízható eredményeket osszanak meg a világgal.

Ha kíváncsi vagy, mit jelent a Kardashian-index, és miért indulnak a tudósok jobb helyzetből a koronavírus-járvány hatására, nézd meg az átfogó előadást, amely ráhangol a konferencia témájára!

tudkomm.jpg

Kép forrása: TudCom kutatócsoport

Féljünk vagy aggódjunk?

Az emberi tudat hajlamosabb kiszűrni a sötét, a fenyegető információkat. - Dr. Aczél Petra

2020-ban minden nap elhangzik egy mondat, vagy szembejön velünk egy mém arról, hogy nem ilyen évre számítottunk, és félünk attól, hogyan folytatódik. Dr. Aczél Petra, a Corvinus Kommunikáció és Szociológia Intézetének vezetője előadásában bevezet minket abba, hogy ez miért természetes érzés, és kifejti, mi húzódik meg a jövőtől való félelmünk hátterében.

Miért gondoljuk, hogy a jövő katasztrófákhoz vezet? Jövő-sokkot érzünk, vagyis érzékeljük, hogy valamilyen változás közelít. Az éretlen jövőre aggódással reagálunk, hiszen megsokasodnak a jobban és kevésbé kiszámítható, új tényezők az életünkben. Bár tudunk az új technológiákról és hatásaikról, a köztudatban már helyet kaptak a robotok és az önvezető autók, mégis gyakran félünk a változásoktól. Ahogy Orwell és Huxley híres regényeiben is elénk tárul, ez a percepció nem új jelenség, hiszen evolúciós adaptív tulajdonságunk, hogy a sötétebb képeket magunkhoz közelebbinek érezzük, hiszen többek között ezek a gondolatok motiválnak minket az önvédelemre és a változtatásra.

Mi a tudomány szerepe a jövőről szóló kommunikációban, és hogyan fordíthatjuk segítő, pozitív folyamatba a jövőről szóló diskurzusokat? Hogyan torzítja jövőképünket az okosság, és milyen módszerekkel érdemes a jövőt kutatni? Mindezt megtudhatjuk az előadásból:

Gamerek és geekek: a videójátékok és a tudománykommunikáció

A játék egy rugalmasan alkalmazható közeg, ami sokféleségéből adódóan is segítséget tud nyújtani abban, hogy közvetítsen a játékosok és a kutatók között. - Balogh Andrea

Sokan játszanak videójátékokkal, azonban kevesen tudják, hogy ezzel akár a tudományt is szolgálhatják. Balogh Andrea, az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola hallgatójának előadásából megtudhatjuk, hogy a videójátékok a játékmenethez kapcsolódóan felhasználhatják a játékosok lexikai tudását, vagy akár a játék célja is lehet tudás átadása, egy tudományos vagy társadalmi vita, gondolatmenet elindítása.

A videójátékok és a tudománykommunikáció kapcsolatának egyik formája a civil tudomány: a tudományos kutatás lehetőséget biztosít a laikus érdkelődőknek, hogy bekapcsolódhassanak. Egy civil tudományos projekt esetén a kutatók döntik el, milyen platformon, milyen műfajú játék a célravezető. Az érdeklődők a játékkal járulnak hozzá a kutatáshoz, a kutatók pedig kommunikálják feléjük az eredményeket cikkeken, videókon, blogon keresztül.

Ha szeretnél hozzájárulni a tudományhoz vagy csak újat tanulni, neked is lehetőséged van játszani: a proteinek vizsgálatától kezdve a retina neuronjainak teszteléséig sok kutatást segíthetsz, miközben puzzle-t játszol. A játékokon keresztül aktív párbeszéd indulhat a tudósok és az érdeklődők között. Ha szeretnél játszva tudományos projektben részt venni, a Gamerek és geekek című előadásban példákat is találsz civil tudományos projektekre.

Vitázással a kritikus gondolkodásért

Amint a járványhelyzet is nap mint nap rámutat, az álinformációk kiszűrése, a médiatartalmak valódi, mély megértése olyan kompetenciák, melyekre a jövőben egyre nagyobb szükségünk lesz. Hívjuk segítségül ehhez a vitázást! - Taxner Tünde

Hogyan ismerhetjük fel az álhíreket és áltudományos tartalmakat az online információrengetegben? A médiatudatosság, vagyis a tudatos, bölcs, felelős médiahasználat segítségünkre lehet. Ez a kifejezés nagyon sok készséget foglal magába, melyeket Pelle Veronika, a Corvinus Egyetem oktatója és Taxner Tünde, kommunikáció- és médiatudomány mesterszakos hallgató kutatásukban a vitázás módszerével hoztak összefüggésbe.

vita_tudkomm.png

Kép forrása: Taxner Tünde

Kutatásukban olyan fiatalokat vizsgáltak, akik rendszeresen részt vesznek vagy vettek meghatározott struktúra és időkeretek szerint zajló vitákban, akár vitaversenyeken. Például a brit parlamentben vagy az ENSZ-ben zajló vitákat modellező formátumok sokrétűen fejlesztenek: pont azokat a készségeket is, amelyek a kritikus gondolkodáshoz és a médiatartalmak mély megértéséhez egyaránt szükségesek. A vitázás egy olyan módszer, amely az oktatási gyakorlatba és a tudományról való kommunikációba könnyen integrálható, gyakorlatias és nagyon interaktív.

Alternatív tény = hazugság?

Tények nélküli információról beszélhetünk, amennyiben félretájékoztatásról van szó - ennek a hátterében mindig valamilyen érdek (vagy politikai, vagy gazdasági, vagy ipari) állhatott, ami pedig manipulációhoz vezetett. - Rédey Soma

Vajon mit jelent a “valóságon/tényeken túli” (post-truth/post-fact) kifejezés a tudományban, és hogyan kapcsolódik mindennapjainkhoz? Mi befolyásolhatja az embereket tudományos témák hétköznapi megítélésben; hogyan és mi alapján döntünk? Nem egyszerű kívülállóként megérteni a tudományt, azonban különböző tudománykommunikációs elméletek segíthetnek az eligazodásban.

Rédey Soma Tudománykommunikáció az “igazságon túli” világban című előadásában többek között ezekre a kérdésekre válaszolt: tette ezt olyan hétköznapi példák segítségével, amelyek mindenki számára új megvilágításba helyezhetik a világ különböző folyamatait, történéseit.

Ilyen aktuális példák közé tartoznak a klímaváltozás vagy éppen az oltásellenesség. Arra is magyarázatot kaphatunk, milyen döntéshozási folyamat sarkall minket arra, hogy elvakultan szurkoljunk egy focicsapatnak, miközben tudomást sem veszünk annak hibáiról.

Érdekesség, hogy 2016-ban az Oxford Dictionary az év szavának választotta a post-truth (igazságon vagy valóságon túli) kifejezést. Ha tudni szeretnéd, mindez hogyan kapcsolódik a tudománykommunikációhoz, az előadás biztosan új ismereteket tartogat számodra!

microsoftteams-image_png.jpg

Készítette: Kovács Máté, Közgazdász

Találtam az interneten egy szakértőt. Megbízhatok benne? 

A szakértők felismerése is egyfajta szakértelem. - Pintér Dániel Gergő, Laza Bálint

Az elmúlt évtizedekben jelentősen megnövekedett az online térben eltöltött idő mennyisége. Kevés időnk van, arra pedig végképp nem elég, hogy az összes beáramló érdemi információt feldolgozzuk. A rengeteg beérkező információt ezért különböző algoritmusok szűrik. Arról azonban nagyon keveseknek van fogalmuk, hogyan is hatnak ezek a szűrők a hírszerzési forrásainkra valójában.

Pintér Dániel Gergő és Laza Bálint  arra kerestek megoldásokat, hogy könnyen meg tudjuk különböztetni a hozzáértő embereket a hozzá nem értőktől. Azonban ez a feladat több okból jóval nehezebb, mint amilyennek elsőre tűnhet.

fake-2355686_1920.jpg

Forrás: Pixabay, Wokandapix  

Talán mindenki érezte már magát olyan helyzetben, hogy nehezére esett eldönteni, hihet-e egy interneten talált információnak, vagy sem. Mivel kevesebb szakértő létezik, mint kérdés, hajlamosak vagyunk az internethez fordulni segítségért, mert ez egy gyors és meglehetősen praktikusnak tűnő megoldás. Vagy csak illúzió?

Bár a téma első nekifutásra kissé nehezen megfogható, az előadók  segítenek eligazodni a jelenlegi információs helyzetben, miközben részletesen bemutatják a tudomány közérthetőségére vonatkozó modelleket. A prezentáció után érthetővé válhat számunkra, hogyan viszonyul a tudomány a hétköznapi emberekhez - pedig erről nem gyakran esik szó.

Gretakör - Greta Thunberg megjelenése a mémek világában

Greta karaktere volt a mémesedés oka, és elszakadt ettől a mainstream médiában látszólag sikerrel képviselt klímavédelmi ügytől. - Veczán Zoltán

Greta Thunberget 2018-ban ismerte meg a világ, a Friday For Future klímaaktivistája hamar híres lett. Azóta pedig szerepelt a Time címlapján, felszólalt az ENSZ-ben, és kapott alternatív Nobel-díjat is. A világot bejáró híreket, történéseket sosem hagyja szó nélkül az internet népe sem, a mémek pedig különösen gyorsan reflektálnak rájuk. Veczán Zoltán, a Corvinus Egyetem Társadalmi Kommunikáció doktori iskolájának doktorjelöltje előadásában Greta Thunberg megjelenéséről és megítélésről beszélt a mémek tükrében.

Tudtátok, hogy a mém kifejezés eredetileg egy evolúcióbiológushoz köthető? Persze az internetes mém már mást jelentést hordoz, és az intertextualitás, a humor, az irónia eszközét használva a világban végbemenő folyamatokat segíthet megérteni. Természetesen a mémek világában Greta Thunberg alakja is hamar megjelent, az aktivista reprezentációjához az online vagy nyomtatott sajtó mellett a mémek is hozzájárulnak.

A kérdés az, hogy a mémek által közvetített Greta-kép hasonlóan pozitív-e ahhoz, mint amit a sajtó közvetít róla. A vizsgált mémek a klímavédelemről is szólnak, vagy már csak az ő személye a téma? Áltudományos gondolatok is kapcsolódnak már hozzájuk? Ha kíváncsi vagy a válaszokra, vagy a következő mémedhez keresel inspirációt, ajánljuk a “Gretakör” című előadást!

A konferencia összes előadása megtekinthető a TudCom kutatócsoport YouTube-csatornáján.

Tudósok a TikTokon, álszakértők az interneten és Greta Thunberg mémeken Tovább
Less be te is az izgalmas tudomány világába! - Idén is megrendezik a Kutatók Éjszakáját

Less be te is az izgalmas tudomány világába! - Idén is megrendezik a Kutatók Éjszakáját

116877049_10156968973687136_645325213800049189_n_1.jpg

2652 program, 260 résztvevő intézmény és 146 szervező. 2020-ban is megrendezik a Kutatók Éjszakájának ingyenes rendezvénysorozatát. A programok online lesznek elérhetők, így bárhonnan becsatlakozhatsz a számodra érdekes előadásokra, workshopokra. Tedd szabaddá november utolsó hétvégéjét, és vegyél részt Magyarország legnagyobb tudománynépszerűsítő sorozatán - akár a Corvinus Egyetem előadásain. Biztosan nem fogod megbánni!

2020.11.16. Írta: Belayane Najoua

night_-def_hu_2020-375x530.jpgA Kutatók Éjszakájának története

Először 2005-ben rendezték meg az Európai Kutatók Éjszakáját Marie Sklodowska-Curie Action
kezdeményezésére. Azóta minden év szeptemberének utolsó péntekén különleges programsorozatokat szerveznek szerte Európában, melyek célja, hogy érdekes kutatásokat, életpályákat és innovatív kezdeményezéseket mutassanak be.

Az egész kontinensen körülbelül 30 ország, 340 város és 21000 kutató vesz részt a kezdeményezésben. A programok nagyon széles skálán mozognak: vannak workshop jellegű foglalkozások, személyes beszélgetések vagy éppen több száz embernek szóló előadások.

Ahogy az élet minden területe megváltozott ebben az évben, úgy a programsorozat is alkalmazkodott a rendhagyó helyzethez. Az Európai Bizottság még tavasszal döntött úgy, hogy a megszokott szeptember utolsó hétvégéjéről november 27-28-ra halasztja a Kutatók Éjszakája programjait. Ez viszont azért jó, mert még van lehetőséged arra, hogy online részt vegyél a rendezvényen.

2020 - ez az év más, mint a többi

A vírushelyzet miatt az egész programsorozatot online rendezik meg, ami lehetővé teszi, hogy bárhol részt tudj
venni az érdekes előadásokon. A két nap során megismerheted a legkülönbözőbb tudományterületek titkait és újdonságait - lesznek előadások, kísérletek és workshopok. 

Néhány téma, amibe a Corvinus Egyetemen bepillantást nyerhetsz a két nap alatt:

  • Hogyan változik a tanítás a koronavírus után?
  • Virtuális túra a Pilisben a különböző erdőgazdálkodások megismerésével
  • Érdemes-e az E-sportba befektetni?
  • A színház és a politika évezredes kapcsolata 
  • Hogyan őrizd meg az életkedvedet? - Öngondoskodás és a kiégés megelőzése
  • Vajon tényleg kommunista Törpapa?
  • Milyenek lesznek az önvezető autók?

A többi programot ezen a linken találod.

Legyél a tudomány riportere!

Ahogy a Kutatók Éjszakája Facebook oldalán is olvashatod, a programsorozat nemcsak az év ezen két napjára vonatkozik, hanem folyamatos platformot és közösséget biztosít az elhivatott kutatóknak, vagy ahogy Albert Einstein mondaná, azoknak, akik szenvedélyesen kíváncsiak. 

A Kutatók Éjszakája projekt bármilyen tudományterületről szeretettel fogad nyilvános videókat, közvetítéseket, beszámolókat. A saját vagy akár mások eredményeit eljuttathatod a szervezetnek, hogy minél több ember megismerhesse őket.

A cikkek formai követelményei:

  • maximum 150 karakteres cím
  • maximum 225 karakteres kiemelt (bevezető) szöveg
  • 1.000-1.500 karakteres terjedelem
  • 600x400 px-es kép

A híreket itt tudod feltölteni.

Képek forrása:  https://kutatokejszakaja.hu/event 

Less be te is az izgalmas tudomány világába! - Idén is megrendezik a Kutatók Éjszakáját Tovább
Benne vagyunk a hálóban - A Barabási Lab kiállítása a Ludwig Múzeumban

Benne vagyunk a hálóban - A Barabási Lab kiállítása a Ludwig Múzeumban

pexels-pixabay-373543.jpg

Hálózatok, gráfok, modellek, konnektogramok, csomópontok: a hálózattudomány fontos elemei, amelyek az adatvizualizáció segítségével elevenednek meg előttünk a Barabási Lab:  Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításon a Ludwig Múzeumban. Beszámolunk arról, miért érdemes megnézni a kiállítást, és hogyan érhetjük tetten a hálózatokat a mindennapjainkban.

2020. 11. 02. Írta: Keresztes Viola, Taxner Tünde, borítókép: Pixabay, Pexels

A hálózatkutatás egy univerzális módszer: művelői feltárhatják az orvostudomány, de akár a csillagászat mélyrehatoló összefüggéseit is. A kutatók elsőre értelmezhetetlen, töméntelen adatot tartalmazó halmazokból és adatbázisokból rendszereket alkotnak, tendenciákat állapítanak meg, vagyis érthetővé teszik az összefüggéseket. A modern számítástechnikai kapacitások és szoftverek mára lehetővé teszik ezeket a komplex elemzéseket, azonban az ember szerepe továbbra sem elhanyagolható. A kiállítás ugyanis rámutat arra, hogy a tudományból hogyan lesz művészet.

Barabási Albert-László erdélyi származású fizikus, hálózatkutató, a komplex hálózatok területén ért el jelentős sikereket. A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja és a bostoni Northeastern Egyetem Komplex Hálózati Kutatóközpontjának vezetője. Korábbi cikkünkben írtunk már egyik könyvéről, a Képletről, de a többit is nagyon ajánljuk.

A kiállítás a hálózatkutatással foglalkozó Barabási Lab projektjei közül állít ki néhányat, melyek az elmúlt 25 év legkülönbözőbb jelenségeinek hálózatait mutatják be. A projektek végigvezetik a látogatót a hálózatkutatás és az adatvizualizáció történelmén. Az először 1995-ben bemutatott projekttől kezdve napjainkig láthatunk modelleket többek között a vírusokról, az ízek hálózatáról, a betegségekről, az álhírekről és a magyar művészeti hálóról. A kiállítás aktuális témákkal kapcsolatban mutat be olyan összefüggéseket, amelyek a laikusok számára is lenyűgözőek. 

A kiállítás kulcsszava az „egybenlátás”, ami jól kifejezi azt, hogy a hálózati gondolkodásban milyen központi szerepe van az adatok vizualizációjának. A bemutatott projektek mindegyikében érdekes összjátékot képez a hálózattudomány, aminek eredményeként sokkal többet láthatunk egy-egy műalkotásnál, hiszen itt a cél egy olyan összjáték megvalósítása, ahol az eltérő tudományterületek képesek egymást magyarázni, és a láthatatlant áttekinthető formában bemutatni.

network-4851120_1920.jpg

Kép: Pete Linforth, Pixabay

A Ludwig Múzeum steril tereit betöltik a virtuális és valóságos adatszobrok, melyek nemcsak komplexitásukkal, hanem színeikkel és formáikkal is lenyűgözik a látogatókat. Barabási eredetileg szobrásznak készült, és a 3D-s nyomtatási technika folyamatos fejlődésével most már ezt az álmát is megvalósíthatja. A megfogható adatszobrok ugyanis úgy jönnek létre, hogy a virtuális modelleket kinyomtatják. Tabletek és egy VR-szemüveg segítségével a szobrok még több dimenziót kapnak, megelevenednek és megtelnek tartalommal. A virtuális valóság segítségével azokat a hálózatokat ábrázolják, melyek annyira bonyolultak, hogy nem lehet őket kinyomtatni. Ezen a budapesti kiállításon láthatunk ilyet először a Barabási Labtől, és valóban benne lehetünk a hálóban.

Barabási a kiállítás kisfilmjében elmondja, hogy a legelső termék, ami a hálózatok kutatásával kapcsolatban megjelent, nem egy cikk volt, nem egy tudományos értekezés, hanem egy vizualizáció. Tudj meg többet a kiállításról tőle:

Pár hónapja minden nap fokozottan érezhetjük a hálózatok jelenlétét és jelentőségét az életünkben: a járványhelyzet folyamatosan felhívja rá a figyelmünket. A kiállítás, mivel 2020. október 10-én nyílt meg, erre is reagál. Korábbi betegségkutatásából inspirálódva Barabási akkora köveket keresett, melyek megfelelően ábrázolnak bizonyos betegségtípusokat, majd színekkel körbefestette őket. A betegségek sokszor fájdalmas, mégis sokszínű árnyékai így jelennek meg szemmagasságban előttünk.

A kiállítás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a hálózattudomány - bármennyire is bonyolultnak tűnik - a mindennapokban is használható. Ajánljuk mindenkinek, aki olyan kiterjesztett kulturális élményre vágyik, melynek során a gyönyörű adatvizualizációk élvezete mellett a világ működéséről is tanulhat újat. Ha szükségünk van rá, hogy kapcsolati hálókban tájékozódjunk, cégünket kontextusban helyezzük, vagy kutatásunkba egy új szempontot szeretnénk beemelni, fordulhatunk már meglévő elemzésekhez. Ha pedig mi is szeretnénk belevágni, és gyakorolni, hogyan kell hálózatokban gondolkodni, kezdjünk el olyan egyszerű vizualizációs eszközöket alkalmazni, mint például a jól ismert gondolattérkép. Mindig tanulhatunk abból, ha láttatjuk a gondolkodás logikáját, és vizualizáljuk a problémák szerkezetét.

Benne vagyunk a hálóban - A Barabási Lab kiállítása a Ludwig Múzeumban Tovább
Hogyan szól a siker a matematika nyelvén? (könyvajánló)

Hogyan szól a siker a matematika nyelvén? (könyvajánló)

Közérthető tudomány II. rész

b_v_0084.jpgA teljesítmény gyakran nem egyenlő a sikerrel. Elvégeztük a munkát, de nem kaptunk elismerést: kissé szomorúan hangzik, de biztos mind találkoztunk már vele. A tehetség és az erős munkamorál a kulcs az érvényesüléshez - halljuk sokszor. Ámde a mai világban ezek az erőfeszítések nem jelentenek kézzelfogható garanciát: ez szemet szúrt Barabási Albert-Lászlónak is. A világ egyik vezető szakértője a hálózatok tudományában tárja fel, mi is a siker valójában.

2020.10.18. Írta: Burkus Brigitta / Borítókép: Bera Viktor

Cikksorozatunk második részében Barabási Albert-László hálózatkutató avat be minket a siker egyetemes törvényeibe. Ha meguntad a szokásos motivációs könyveket, és kézzelfogható formában, statisztikai elemzések alapján szeretnéd megismerni a siker titkát, akkor ez a könyv pont neked szól.

Barabási Albert-László erdélyi származású, világhírű tudós. A komplex hálózatok elméletének területén ért el jelentős sikereket, jelenleg a bostoni Northeastern Egyetem Komplex Hálózati Kutatóközpontjának vezetője.

albert_laszlo_barabasi.pngKép: https://tedxmidatlantic.com/2019-talks/

Jó ideje gyarapodik az önsegítő kiadványok száma a könyvesboltok polcain. Ez a mű azonban elsődlegesen nem ezt a célt szolgálja - bár úgy gondolom, minden elolvasott könyv kisebb-nagyobb lélekterápiával ér fel.

a-keplet.jpgVisszakanyarodva A képlethez: első nekifutásra fejtörést okozna elhelyezni  bármelyik hagyományos kategóriába. De ez esetben erre nincs is szükség. Ugyanakkor az élet más területein a döntéshozatal mindennapos, fontos feladat, vagy inkább feladatsorozat: tulajdonképpen egymásra épülő választásokból épül fel az életünk. A választásaink pedig nagy mértékben befolyásolják, hogyan vélekedünk magunkról a nap vagy akár az életünk végén. (kép forrása)

A siker relatív: mindenkinek mást jelent. Egy része rajtunk múlik, viszont vannak tényezők, melyeket nem befolyásolhatunk. 

Az igazán izgalmas és érdekes kérdés: Hogyan is döntünk, mikor nem tudunk dönteni? Barabási Albert-László  többek között erre a kérdésre is válaszokat keres könyvében.  A kutató olyan kézzelfogható magyarázatokra irányítja figyelmünket, melyek utólag egyértelműnek tűnnek, elsőre azonban meglepetésként érhetnek minket. Álltál már értetlenül egy Oscar-díj vagy világhírű festmény sikere előtt? Ha igen, akkor érdekelhetnek a magyarázatok a következő kérdésekre is:

  • Ugyanazon törvényszerűségek segítik-e sikerre a művészeket, mint a sportolókat? 
  • Mennyit ér egy üveg bor? 
  • Ki a legjobb zongorista? 
  • Miért fontos a preferenciális kapcsolódás, és hogyan működik? 
  • Legyőzi-e a minőség a társas befolyást?
  • Miben tévedett Einstein?

A könyvben szó esik még zoknibábokról, Tiger Woodsról és a Kickstarterről is. Továbbá megtudhatjuk, mit tart a szerző klikkszellemű és kíméletnek iparágnak. A hétköznapi példáknak köszönhetően még a bonyolultabb összefüggések is közérthetőek lesznek, az író szórakoztató stílusa és tanulságos példái pedig segítenek értelmezni az olvasottakat.

A siker univerzális törvényei mindenhol jelen vannak, de mi titokzatos erejük titka? Az adatok és Barabási Albert-László könyve megadják a választ. 

Hogyan szól a siker a matematika nyelvén? (könyvajánló) Tovább
Miért nehezebb nőként érvényesülni a tudományos világban? - Nagy Beátával, a Corvinus Egyetem közgazdász-szociológus kutatójával beszélgettünk

Miért nehezebb nőként érvényesülni a tudományos világban? - Nagy Beátával, a Corvinus Egyetem közgazdász-szociológus kutatójával beszélgettünk

23897407_10155892318112229_1197187032_o.jpg

2016-ban egyetlen nőt sem jelöltek MTA levelező tagnak, pedig a nők ma már jelen vannak a tudomány számos színterén. Az egyetemi hallgatók között több nő van, mint férfi. Hova tűnnek a nők az egyetem után? A 21. században is a feminista alapértékekért kell harcolni? Elnököt választhatunk, de tudományos vezetőt nem? Ezekről a témákról beszélgettünk Nagy Beáta egyetemi oktatóval és genderkutatóval. (A cikk írása közben jött a hír, hogy Freund Tamás, az MTA új elnöke, is fontosnak tarta a bizottság munkáját, így Nagy Beáta továbbra is részt fog venni ebben a megtisztelő feladatban.)

Írta: Belayane Najoua

Tanulmány: 2019 ismét a „nők éve” az akadémián – törekvések a nők tudományos pályafutásának támogatására

Miért jött létre a Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság 2016-ban?

2016-ban az MTA közgyűlésén mindenki meglepetésére és megrökönyödésére egyetlen nőt sem választottak meg levelező tagnak, márpedig ez az teljes jogú akadémikussá válás első lépése. Ez az eset, ami a 21. században szokatlan és kiábrándító volt, nagy vitát generált a Magyar Tudomány hasábjain. Ez nem csak a Magyarországon kutatók körében zajlott: a magyar helyzet híre Oxfordig is eljutott, hiszen több magyar kutató tagja külföldi tudományos akadémiának is. (cikk) Lovász László, az MTA akkori elnöke ezért a bizottság létrehozása mellett döntött, és engem is felkért annak tagsági pozíciójára. A bizottságnak  három fő célja volt:

1. megvizsgálni, hogy melyek azok az akadályok, amelyek miatt a nők nem kerülnek be  akadémikusnak;

2. beszélgetni ezekről a problémákról a vezető pozícióban lévő férfiakkal a már akadémikus nők segítségével;

3. javaslatok és intézkedések kidolgozása, amelyek megváltoztatják a helyzetet.

Tud-e konkrét intézkedéseket mondani más országból, melyek elősegítik a nők előretörését a tudományos életben?

Németországban és az Egyesült Királyságban is komoly intézkedéseket vezettek be, hogy legyen egy nőket támogató rendszer. Mindkét országban vannak előnyben részesítési szabályok, amik előírják, hogy a szabad helyek bizonyos részére kizárólag nőket lehet jelölni.  

A belső kutatásuk szerint az akadémikusok 71%-a ismert alkalmas női jelöltet, de csak 61,5%-a tervezte, hogy jelölni is fogja. Mi lehet ennek az oka?

Ennek több oka is lehet. Előfordulhat, hogy nem a saját tudományterületén belül lát rátermett jelöltet. Ráadásul az akadémiai osztályok szempontjából fontos olyan jelöltet indítani, aki esélyes a megválasztásra. A szabályok szerint, ha valakit háromszor jelölnek, és mindhárom sikertelen, akkor többet nem jelölik az adott tudóst. Véleményem szerint ez is  áll a számok mögött:  ha a jelölő ismer is egy megfelelő női jelöltet, de bizonytalan abban, hogy a jelöltnek lesz-e elég támogatója, akkor nagy valószínűséggel inkább nem fogja jelölni.

pexels-abby-chung-1106468.jpg

Kép: Abby Chung, Pexels

Mit jelent a tanulmányban említett szivárgó vezeték?

Ez a kifejezés a nők a tudományos világban kialakult helyzetére használt metafora. Képzeljünk el egy karrierpályát, amin nagyon sok tehetség elindul, és azt látjuk, hogy bizonyos pontoknál a legtehetségesebb nők eltűnnek: anyaság, gondoskodás, külföldi utazások hárítása miatt, ezért szépen  eliszivárognak. Ha egy kutató valamilyen oknál fogva, legyen az a családalapítás, idősgondozás, kikerül a “csőből”, akkor nagyon nehéz oda visszakerülni. A bizottság hároméves munkája során arra is fény derült, hogy a nők sokkal több olyan lehetőséget hagynak ki, ami a kutatói életüket fellendíthetné, mint a férfiak. Nehezebben fogadnak el egy külföldi pozíciót, vagy egy több hónapos külföldi kutatást, egyszerűen azért, mert több olyan tényező van az életükben, amiktől nem tudják, nem szeretnék függetleníteni magukat, a férfiak pedig sokkal jobban hárítják maguktól ezeket a társadalmi reprodukcióval kapcsolatos feladatokat.

Mit gondol Somogyi Péter javaslatairól, ami a nők MTA-ba kerüléséről szól?

Minden olyan felvetés ami oldja ezt a nagyon merev struktúrát, és elősegíti az akadémiai tagságra érdemes nők előrejutását, nagyon hasznos és megfontolandó az egész magyar kutatói élet számára. A nők számos tudományterületen bizonyították, hogy ugyanolyan értéket tudnak nyújtani a tudományos életnek, mint a férfiak.

Ennek ellenére sokkal többen hivatkoznak férfiak által írt tanulmányokra, mint a nők által írtakra. Ebből is látszódik, hogy a nőknek többet kell lerakniuk az asztalra  ugyanolyan szintű elismerésért, mint a férfiaknak. A férfiaknál elfogadott egyfajta szakmai önfényezés, míg a nőknél ezt általában negatívumként kezelik. 

Milyen tudományterületeken van a legnagyobb változás a nemek között?

Az orvostudomány változott legnagyobb arányban, illetve a társadalomtudományoknál is megnőtt a női kutatók száma. Nemzetközi szinten a STEM pályák (Természetudomány, Technológia, Mérnök, Matematika) tapasztalható nagyobb változás.

pexels-chokniti-khongchum-3938022.jpg

Kép: Chokniti Khongchum, Pexels

Ön szerint mi az oka annak, hogy az orvosi tudományoknál van a legtöbb női tag?

A kölcsönös támogatás és a szakmai szolidaritás a láthatóan fontos  támasza az orvosi területen kutató nőknek. Az elmúlt három év során is rengeteg fórumot és előadást tartottak fiatal nőknek, és hihetetlenül komolyan vették a pályakezdők által megfogalmazott problémákat. Nemcsak meghallgatták azokat, hanem tenni is próbáltak a megoldásért.

Milyen javaslatokat fogalmazott meg a bizottság?

Két fontos javaslatot érdemes megemlíteni, amiből egyet elfogadtak, a másikat pedig reméljük, hogy a jövőben sikerül majd alkalmazni. Az MTA létrehozott egy ösztöndíjat, amit olyan gyerekes szülők kaphatnak meg, akik a gyereknevelés miatt jelentős időhiányban szenvednek, így a kutatói produktivitásuk is alacsonyabb, mint a gyerekvállalás előtt volt. Egy másik kezdeményezésünkben pedig olyan előadásokat javasoltunk, amiben az egyes tudományterületeken tevékenykedő nők bemutathatják az eredményeiket, az éppen zajló kutatásaikat. Ez láthatóvá tenné a női teljesítményeket is. Ezért is örülök, hogy a bizottsági munka rövidesen folytatódik.

Kedves Olvasó! - Mit vigyél magaddal ebből az interjúból?

A Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság felállítása nagy előrelépést és fontos üzenetet jelent az egész társadalom számára. A nemek közötti egyenlőtlenség, habár egyre kisebbnek látszik, nem tűnt el a társadalomból, még a legfejlettebb országokban sem. Nagyon hosszú folyamat áll előttünk, legyünk akár nők, akár férfiak. Nőként küzdeni kell, és támogatni egymást, hogy érvényesülni tudjunk, míg férfiként fel kell használni a nemünkből fakadó privilégiumot  az egyenlőség megvalósításáért, és ki kell állni a valódi értékek mellett attól függetlenül, hogy nőt vagy férfit illet az elismerés. Ha ez sikerül, akkor rá fogunk döbbenni, hogy a nők is lehetnek matematikai zsenik és ugyanannyira megérdemlik az elismerést, mint a férfiak.

Miért nehezebb nőként érvényesülni a tudományos világban? - Nagy Beátával, a Corvinus Egyetem közgazdász-szociológus kutatójával beszélgettünk Tovább
Hogyan értelmezi a demokráciát Trump, Biden, Sanders vagy Orbán Viktor, és melyik demokrácia van válságban? 

Hogyan értelmezi a demokráciát Trump, Biden, Sanders vagy Orbán Viktor, és melyik demokrácia van válságban? 

pexels-life-matters-4614160.jpg

Populizmus, autokrácia, jogokat korlátozó maszkviselés és egy soha nem látott mélységbe süllyedt elnökválasztási vita? A társadalmi ellentétek világszerte egyre inkább áthidalhatatlannak tűnnek, megértésükhöz pedig a demokráciaértelmezésben lehet a kulcs. Metz Rudolffal, a Corvinus Egyetem tanárával, a Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársával beszélgettünk. 

Írta: Kovács Máté, borítókép: Life Matters from Pexels

metz2.jpgMetz Rudolf a Corvinus Egyetem Politikatudományi Tanszékének tanársegédje, emellett az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársa.  „A politikai vezetés három arca” című könyve 2020. szeptemberében jelent meg, melyben az eltérő demokráciaértelmezések szemszögéből vizsgálta Angela Merkel, Orbán Viktor, Theresa May és Jeremy Corbyn politikáját.

Miről szól ez a cikk?

  • Tényleg válságban van a demokrácia?
  • Az ellentétek kulcsa az eltérő demokráciaértelmezés?
  • Tényleg tönkreteszik a demokráciát a járványügyi korlátozások?
  • Trump vagy Biden nyerte az elnöki vitát?
  • Mi a legnagyobb problémája a magyar ellenzéknek?

„A demokrácia nem most került válságba, a demokratikus intézmények száz éve válságban vannak”

metz_a_vezetes_harom_arca_borito_2020_masolata.jpgA demokrácia válságdiskurzusa azért problémás, mert nem mindegy, hogy a demokrácia melyik típusáról beszélünk: „Több, mint 500 eltérő típusú demokráciát különböztettek meg a szerzők, ami óriási mennyiség, egészen az agrárdemokráciától kezdve a vezérdemokráciáig. Azt próbáltam meg felvázolni a könyvemben, hogy nincsen egy konkrét, központi és univerzális fogalma a demokráciának, mert nagyban függ attól, hogy mi, állampolgárok mit gondolunk róla. A saját elvárásaink mellett persze az is fontos, hogy a politikusok mit gondolnak a demokráciáról és a demokratikus gondolkodásról.”

Metz Rudolf könyvében ezek közül vázolt fel hármat, melyek eltérő válaszokat adnak arra, hogy milyen az ideális demokratikus politika, eltérő módon értelmezik a választók és a politikusok szerepét a döntési folyamatokban.

„Nem szabad bedőlni a válságdiskurzusnak és elragadtatni magunkat: azt kell nézni, hogy az adott politikus milyen demokráciához, milyen mércékhez igazodik, illetve milyen mércéket állítanak a szavazók a vezetők felé.”

Ez a diskurzus ugyanúgy jelen van a Brexit miatt Nagy Britanniában, de az Egyesült Államokban is. Utóbbinál sokan nem fogadták el legitim vezetőként Trumpot, mások viszont egyenesen istenítik. „Ez a fajta gondolkodás a demokrácia sajátossága. A probléma ezzel az, hogy a megosztással egyre messzebb kerülnek egymástól az álláspontok, egyre inkább fekete-fehér kép rajzolódik ki, amiben úgy tűnhet, több az ellentét, mint a közös pont.”

A fő kérdés: Alkalmasak-e arra az emberek, hogy részt vegyenek a napi politikában? Csak az érdekeket kell kiszolgálni, esetleg ezeket is a politikus fogalmazza meg?

Az egyik demokráciaértelmezés a deliberatív demokrácia, ami Metz Rudolf szerint könnyen beleillik a liberális demokrácia definíciójába.

„Az elméletalkotók szerint a demokrácia kulcsa az, hogy minél több ember minél jobban belefolyjon a napi szintű politikába. Ez történhet akár egy lakossági fórumon, egy népszavazáson vagy akár egy tüntetésen is, ezek mozgatják lényegében a politikát. Létrejön egy közös érdek, egy közjó, a politikusok pedig ezek mentén dolgozzák ki a válaszaikat.”

vidar-nordli-mathisen-cr03g2ud84g-unsplash_1.jpgA politikus felelőssége, hogy megteremtse ehhez a lehetőséget. Neki kell fenntartania a tanácskozást, vagyis a „deliberációt” az emberek között, emellett példát is kell mutatnia. „Különbnek kell lennie, mint az átlagos állampolgár, moralitás és politikai erények tekintetében neki kell lennie az elsőnek és legtökéletesebbnek.” 

(kép: Bernie Sanders egyik kampányeseményén; Photo by Vidar Nordli-Mathisen on Unsplash)

A második megközelítés sokkal szürkébben festi le a politikát, ahol érdekekről van szó.

„Ez az aggregatív-pluralista felfogás, ahol a vezetők megpróbálják „aggregálni”, összegyűjteni a társadalomban szétszóródó érdekeket, és ezek mentén kormányoznak. Ez nemcsak egy elv, hanem praktikus szemlélet is, hiszen így lehet többséget szerezni és megnyerni a választásokat.”

barack-obama-1199638_1920.jpgEbben az esetben a politikusok cserekapcsolatot ápolnak a követőikkel: „azt mondják, hogy én ezt és ezt a döntést meg fogom hozni, nektek annyit kell tennetek, hogy cserébe támogattok engem a választásokon, esetleg kampányoltok is mellettem aktivistaként.” Ez is lehet liberális demokrácia, mert fontosak a demokratikus intézmények, a választások tisztasága, a procedúrák, valamint a fékek egy ellensúlyok rendszere. „Fontosak a sokrétű érdekek, hiszen mindenkinek különböző értékei vannak a társadalomban, és azokat tiszteletben kell tartani.” 

(kép: Barack Obama és Joe Biden elnök és alelnökségük idején; forrás: pixabay)

A harmadik felfogás a vezérdemokrácia. Ennek lényege, hogy

„a követőknek nincs kifinomult politikai érdekük és akaratuk, nincsenek kompetenciáik, hogy hatásosan ki tudják fejezni a véleményüket. Ilyenkor jön képbe a vezető, aki képes becsatornázni, megformálni ezt az akaratot.” 

Ez az, amit nevezhetünk befolyásolásnak, de manipulációnak is.

A vezetők szerepe itt a legfontosabb. „Bizonyos módon kell megjelenniük az emberek szemében, ezt hívjuk karizmának, vagy karizmatikus vezetésnek.” Ezzel a tulajdonsággal kizárólaga követők ruházhatják fel a vezetőt. „Képes megmenti az országot válsághelyzetben, jó döntéseket hoz és rendelkezik praktikus erényekkel is: határozott, fifikás, kreatív, és az innováció sem áll tőle távol.” 

potus_orban_ap_19133658827685-1140x684.jpg

(kép: Donald Trump a Fehér Házban fogadja Orbán Viktort 2019-ben, forrás: hu.usembassy.gov; AP Photo/Manuel Balce Ceneta)

Ezt a jó vezetőnek bizonyítania is kell. „Innoválnia kell, például egy új politikai rezsimet, vagy a követőkkel egy új és szimbolikus kapcsolatot kell létrehozni. Részben idetartozik a populizmus is, hiszen ott is szoros kapcsolat van a vezetők és a követők között: a követők felhatalmazzák a vezetőt, hogy uralkodjon, kormányozzon felettük.” A demokrácia szempontjából pedig ez a legfontosabb: „van egy szoros kapcsolat vezető és követő között, legalábbis látszólagosan.

Ebben a kapcsolatban függ a vezető attól, hogy mit gondolnak róla az állampolgárok. Ez a függés teremti meg a felhatalmazás és az elszámoltathatóság lehetőségét.”

A járvány miatt sokan szigorúbb korlátozásokat sürgetnek, mások viszont már a maszkviselést is saját szabadságuk megsértésének tartják. Valóban veszélybe került a demokrácia a járványhoz kapcsolódó korlátozások miatt?

Minden válsághelyzetre jellemző egyfajta sokk az első pár hónapban. Ami ebben érdekes, hogy „ebben a pillanatban az emberek hihetetlen mértékben elkezdenek bízni a választott vezetőjükben.” Például 2001-ben a terrortámadás után George W. Bush produkálta a legnagyobb elfogadottságindex-emelkedést az amerikai történelemben, de a járvány miatt is sok európai vezető erősödött meg. „Ez nem azt jelenti, hogy hirtelen mindenki a kormánypártra fog szavazni, hanem azt, hogy egy ideig elfogadják a személyét és a döntéseit. Érzik esetleg a félelmet, hogy ők is bajba kerülhetnek, így előtérbe kerülnek a karizmatikus jegyek. Egy komoly válságban könnyebben elfogadjuk azt, hogy be kell tartanunk a korlátozó intézkedéseket.”

Megnövekedett a bizalom például Angela Merkel és Emmanuel Macron esetében, de még Svédországban is, ahol egészen más stratégiát választottak. Sőt, Boris Johnsonban is elkezdtek bízni az emberek, pedig a járvány kezdeti szakaszában kifejezetten rosszul nyúlt a válsághoz.

21812.jpeg

Vezető politikusok népszerűség-változása 2020. március közepe és 2020. május közepe között (forrás)

Ugyanakkor „ez a bizalom csak ideig-óráig működik: átíveli a pártpreferenciákat, hirtelen mindenki támogatni kezdi a kormányfőket, utána a bizalom alábbhagy.” Ennek oka, hogy előkerülnek azok az ellentétes elvárások a társadalomban, amire a könyv is épül:

„eltérő elvárások fogalmazódnak meg a vezetőkkel szemben: végig követniük kell az emberek akaratát, vagy a vezetőnek lehetősége van vezetni? Ha nem vezet, akkor azt rójuk fel neki, ha pedig túl erősen vezet, akkor a demokráciát kezdjük el félteni.”

A másik ellentmondás ezen is túlmutat: mennyire hasonlít ránk a vezető? Metz Rudolf szerint, „ha valaki jól reprezentálja a saját választóközegét, akkor a döntéseit akkor is elfogadják, ha az nem feltétlenül jó vagy hatékony: ő a mi csapatunkban játszik, mert olyan, mint én vagy a szomszédom, ő minket képvisel.” Bizonyos esetekben viszont azt is elvárjuk, hogy legyen különb nálunk, cselekedjen hatékonyan és vezessen karizmatikusan. „Óriási ellentmondások vannak tehát az emberek fejében, a polarizált helyzetek ezeket a belső ellentéteket emelik ki.” 

A Guardian tudosítása a berlini, több ezer fős maszk- és korlátozásellenes tüntetésről

Tranzaktív kontra karizmatikus: Biden vagy Trump nyeri az elnökválasztást?

A három eltérő vezetői típus az Egyesült Államokban is megjelenik. „Bernie Sanders tipikusan transzformatív vezető, ahogy a kötetem másik példája, Jeremy Corbyn is. Mindkettőjük politikájában közös, hogy be kell emelni a követőket a politikába és nagyobb felhatalmazást kell adni:

gyertek a hajómra, vezessük együtt az országot!” 

Kimondottan tranzaktív vezető Joe Biden. Nem véletlen, hogy a Demokrata Pártnál kevésbé adnak teret a transzformatív vezetésnek. Metz Rudolf szerint jó példa erre Obama, akit elnöksége előtt sokan transzformatív vezetőként írtak le. „Nagy vízióval, például egészségügyi reformokkal lépett élő, emiatt nagy elvárások fogalmazódtak meg vele szemben.” Amikor azonban pozícióba került, megosztott politikai helyzetben találta magát. „A Demokrata párt sokrétű érdekei mellett a republikánusokkal is együtt kellett működnie, ami azt eredményezte, hogy tranzaktív irányba mozdult el. Ha csak Washingtont nézzük, akkor ez az amerikai elnökök többségére jellemző, kifelé viszont meg tudják őrizni karizmatikus vagy transzformatív tekintélyüket is a követők szemében.”

Közben lezajlott Trump és Biden első, nagy port kavaró elnökjelölti vitája is. Metz Rudolf szerint „maga a vita jól láttatta azokat az indulatokat és feszültségeket, amelyek polarizálják és politikailag megosztják az amerikai társadalmat. A vezetők a vita során rá vannak kényszerítve arra, hogy a saját vezetés- és demokráciaértelmezésükből kitekintsenek, és szembesüljenek a valósággal, a nyilvánossággal, a szavazói elvárásokkal”.

Trump azonban – látszólag – nem akart ezekkel szembesülni. „Karizmatikus vezetését védve támadólag lépett fel a saját valóságával ellentétes véleményekre.

Ez persze az elkötelezett támogatókat nem ingatja meg, de potenciális szavazókat taszíthat el az agresszív és támadó fellépés, hiszen ők nem érzékelik Trump karizmáját.

Nem véletlen, hogy a karizmatikus vezetőknek kényelmesebbek és biztonságosabbak az előre megrendezett nyilvános események, például egy interjú egy baráti televízió csatornáján vagy a nagygyűlések.”

Ezt az elszabadult ágyúgolyót Biden is nehezen tudta kontrollálni, bár bizonyos pillanatokban jól kezelte a helyzetet és a támadásokat. Metz Rudolf szerint „a vezetési stílusa a vita alapján nem közeledett a karizmatikus vagy a transzformatív vezetéshez.

Biden hozzáállása nyitottabb volt az ingadozó, nem elkötelezett szavazók irányába azzal, hogy az erős ideológiai kijelentéseket mellőzte. Ez egyébiránt hozzátartozik a tranzaktív vezetői felfogáshoz.”

Metz Rudolf szerint „összességében a vita katasztrofális volt és nem feltétlenül kedvezett egyik elnökjelöltnek sem.”

b_v_0015.jpg

A külföldi kitekintés után visszatérünk Magyarországra. A könyv alapján Orbán Viktor kétséget kizáróan a karizmatikus vezetés elvét alkalmazza. Hol helyezhető el ezen a térképen az ellenzék? (kép: Bera Viktor)

„Az elmúlt egy évben sokszor nevezték Karácsony Gergelyt alkalmatlannak. Az alkalmasság azonban a könyvem szerint minden demokráciaértelmezésben mást jelent.” 

Metz Rudolf szerint „az alkalmasság a karizmatikus vezetésben a hatékony kormányzásra, problémamegoldásra utal. Egyelőre nehéz megmondani, hogy Karácsony Gergelyhez melyik vezetési stílus áll közelebb.” A megválasztás és néhány szimbolikus lépés transzformatív vezetésre utal, ahol az alkalmasság morális elvárás és bizonyos értékekhez, erényekhez, például az erkölcsi feddhetetlenséghez és szolidaritáshoz kapcsolódik. Másfelől Magyarországon a polgármesteri pozíció a tranzaktív vezetésnek kedvez. „Itt már az önkormányzat működése válik az alkalmasság mércéjévé.”

Összességében ugyanakkor „nagyon töredezett az ellenzék, sokféle érdek összpontosul, amiknek összhangban kell lenniük. Ennek fényében kevésbé ismerhetők fel azok az elvárások, amiket a társadalom diktál.” Az egyik ilyen elvárás az erőskezű vezetés. „Nem véletlenül tud talpon maradni egy sokak által megkérdőjelezett Gyurcsány Ferenc, mert a szavazók nagy részének fontos, hogy azonosulhasson a vezetővel.”

Ebben a közegben nagyon nehéz megtalálni a megfelelő vezetési formát:

„ez egy vezetési válság, és amennyiben ezt felismerik, akkor lehet azon gondolkodni, hogy hogyan és kivel lehet a megfelelő, hatékony vezetést felépíteni.”

Hogyan értelmezi a demokráciát Trump, Biden, Sanders vagy Orbán Viktor, és melyik demokrácia van válságban?  Tovább
Hogyan érinti a koronavírus-járvány a magyar gazdaságot? - Tudósítás az 58. Közgazdász Vándorgyűlésről

Hogyan érinti a koronavírus-járvány a magyar gazdaságot? - Tudósítás az 58. Közgazdász Vándorgyűlésről

b_v_0019.jpg

Két nap alatt 32 előadó, élő közvetítések 15 szekcióban és több mint 80 szakember. Szeptember 24-25-én, online rendezték meg az 58. Közgazdász Vándorgyűlést. Az élő streamekben Varga Mihály pénzügyminiszter és Matolcsy György jegybankelnök, a Corvinus Egyetemről Stukovszky Tamás, vállalati és intézményi kapcsolatokért felelős vezető és Fehér Péter, executive degree programokért és szakirányú továbbképzésekért felelős dékán is megosztották gondolataikat a pandémia gazdasági hatásairól. Összefoglaltuk a legerősebb kijelentéseket a kultúra, a társadalmi vállalkozások, a nyugdíjrendszer, valamint a hazai fintech piac aktuális helyzetéről.

2020.09.30. Borítókép: Bera Viktor

Művészet és veszélyhelyzet

“Kollegák, brutálisan beszakadt a piac, nincs miről beszélni. Minden értelemben egy brutális térszűkülés van az előadóművészetben.” - Mádi Zoltán, a Vígszínház gazdasági igazgatója

A járványhelyzet hatására a kultúra is speciális helyzetbe került. A Zeneakadémián több hónapig nem tarthattak koncerteket, az oktatás ugyanakkor folyt tovább. “Szerintem nagyon ritkán kerül egy vezető olyan helyzetbe, hogy minden rendszer felborul, és szinte pillanatok alatt kell lépni. Rugalmasság nélkül meghalunk. Csak úgy lehet elvégezni a munkát, hogy akármilyen körülmény van, arra rögtön reagálunk” - fogalmazta meg a tanulságokat Szentgyörgyvölgyi László, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kancellárja.

nevtelen_terv.png

Kép: Zeneakadémia (Canva, Getty Images)

A Vígszínházat érzékenyebben érintik a piaci folyamatok, hiszen bevételének nagyjából egyharmada - ami a magyar színházi szférában az egyik legmagasabb arány - a nézőktől származik. Mádi Zoltán elmondta, hogy egy olyan piac, ami 40-50 százalékkal csúszik vissza, a drasztikus összeomlás határán van, ezért az állam szerepe jelenleg nagyon jelentős. De a Vígszínháznak vannak tartalékai. “Nem sírok, mert azt gondolom, hogy erősek vagyunk, és a fővárosi színházi szféra fő zászlóshajóinak ezt ki kell bírniuk” - mondta Mádi Zoltán.

A gazdasági hatásokon túl a társadalmi hatások is jelentősek. “A színház tipikusan az a műfaj, ami abban az adott estében létezik, tehát jelenleg nagyon nehéz olyan helyzetet mondani, amiben nyertesnek tarthatjuk” - mondta a Vígszínház gazdasági igazgatója. Birinyi József szerint a karantén a közvetlen visszajelzésektől fosztotta meg a közönséget és az előadóművészeket egyaránt, a katarzis elérése pedig online nagyon nehéz.

Szentgyörgyvölgyi László szerint a személyes találkozásban benne van egyfajta többletérzés tanár és diák között, ami online nem maradéktalanul megvalósítható. “Az előadóművészek nagyon le voltak törve” - mondta a kancellár. Azonban a jövőben sok terve van az egyetemnek, szeretnék az infrastrukturális helyzetüket rendezni, és turisztikai célpontként is fejleszteni a Zeneakadémiát. A Vígszínház stratégiája Rudolf Péter kinevezésével ugyancsak egyértelmű. A Pál utcai fiúk nyomvonalán haladva, klasszikus, magyar kulturális értékek képviseletét tűzték ki célul egy “polgári népszínházban”, ahol a színházbérlet több mint 100 éve hozzátartozik a fővárosiak imidzséhez.

Mádi Zoltán, a Vígszínház gazdasági igazgatója és Szentgyörgyvölgyi László, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kancellárja Birinyi József népzenésszel, népzenekutatóval, az MKT Kultúragazdasági Szakosztályának elnökével beszégetett a Magyar Közgazdasági Társaság kerekasztal-beszélgetésén.

Írta: Taxner Tünde

Társadalmi vállalkozások és innováció

“Egy társadalmi vállalkozást társadalmi innovátorként is lehet értelmezni, amiben a társadalmi küldetésnek és az üzleti fenntarthatóságnak ugyanolyan fontos szerepe van.” - Mészáros Andrea, a Kék Madár Alapítvány ügyvezetője

A társadalmi vállalkozások olyan innovációt hoznak létre, ami egy társadalmi cél érdekében az üzleti életben is nagyobb átrendeződéshez vezethet. Gondolhatunk itt egy vállalkozásra, ami lehetőséget nyújt egy kiemelt csoportnak, például a Fedél Nélkül hajléktalan újság vagy az Ízlelő éttermek, ahol fogyatékkal élőket alkalmaznak a vendéglátóhelyeken. A vállalkozás emellett környezetvédelmi célokat is szolgálhat, ilyen például a Munch ételpazarlást megelőző startup.

A társadalmi vállalkozások gyakran mennek szembe piaci logikákkal, aminek a válság idején gazdaságnövelő hatása lehet. Gondoljunk egy társadalmi vállalkozási profillal működő élelmiszerboltra, ami az alacsonyabb profit ellenére a helyi termelőktől szerzi be az árut. A pandémia idején nagyon fontos a rugalmasság, a kockázatvállalás és az összefogás. Matolay Réka szerint az innovációs képesség kulcsfontosságúnak számított a társadalmi vállalkozások számára egy ilyen kritikus helyzetben, amit ha jól kihasználtak, a megoldás még sikersztorivá is válhatott.

Kozma Miklós, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense Matolay Rékával, a Corvinus Science Shop stratégiai vezetőjével, Mészáros Andreával, az Ízlelő éttermeket üzemeltető Kék Madár Alapítvány ügyvezetőjével és Németh Nándorral, a Máltai Manufaktúra vezetőjével a társadalmi vállalkozások szerepéről és a gazdasági válság hatásairól beszélgetett.

Írta: Belayane Najoua

Új megoldások a nyugdíjrendszerben

,,A mostani állami nyugdíjrendszernek alapvető hibája, hogy rossz elvekre épül: a járulékot befizetésnek, hozzájárulásnak tekinti, nem pedig annak, hogy az a gyermekbe való befektetés megtérülése." - Banyár József, a Corvinus Egyetem docense

A II. világháború óta az állam az aktuális bevételekből fizeti az aktuális nyugdíjakat. Ez egy folyó finanszírozású nyugdíjrendszer, azonban, ha a demográfiai egyensúly nem áll fenn - a gyermekek száma csökken, a nyugdíjasoké nő -, nagyon magas lesz az időskori függőségi ráta, és a rendszer nem fenntartható. Ráadásul mára a tudásalapú társadalom került előtérbe: a gyermekek nevelése, taníttatása kulcsfontosságú.

nevtelen_terv_2_2.png

(kép: Canva.com)

A szakértők a jelenlegi nyugdíjrendszert igazságtalannak tartják a gyermeket nevelők szempontjából, mivel a beérkező járulékokat osztja szét, a járulékfizető embereket előtte azonban fel kell nevelni. Mivel a rendszer nem hozzájárulás arányos, nem veszi figyelembe, hogy a nevelést, mint befektetést ki tette. “Minél több gyermeket nevel föl valaki, annál több befektetést tesz azok számára, akik majd egyszer nyugdíjasok lesznek. De ezt ő nem kapja vissza, sőt, kevesebbet kap vissza, mert kevesebb időt fog eltölteni munkavállalóként, kevesebb bértömeget és nyugdíjat halmaz föl" - mondta Banyár József.

A szakértők megoldási javaslatokkal is előálltak. Botos Katalin és Botos József kettős fedezetű nyugdíjat javasoltak, melyben egy második csatorna bevezetését szorgalmazzák. A munkajárulékra plusz 20-25 százalékos pótlék vetülne ki, a nem gyermekeseknek pedig nyugdíjpénztári rendszert ajánlanak. Németh György szerint nincs szükség nyugdíjreform-vitára, ha az állam meg tudja oldani, hogy az aktív munkavállalók által fizetett járulék egy részét rögtön a szüleik kapják meg. A munkavállalók bruttó bérének 5 százaléka szüleik nyugdíjkiegészítése lenne.

Banyár József ellenben az egész nyugdíjrendszer megreformálná A gyermekek 30-40 százalékban az adófizetők, 60-70 százalékban a szülők hozzájárulása alapján válnak egyszer adófizetővé. Mivel egyre képzettebbek, ennek költsége egyre nagyobb, így a jelenlegi rendszer nem ösztönöz gyermekvállalásra, inkább az azon megspórolt pénz elfogyasztására.

Az új, humántőke fedezetű nyugdíjrendszert csak felmenő rendszerben lehet megvalósítani, hogy azokat érintse jobban a változás, akiknek még formálható az életstratégiája. Ebben a rendszerben a felnevelés költségeit kellene visszafizetni aszerint, hogy ki mennyivel járult hozzá ehhez. A fiatalok vagy vállalnak gyereket és nem kell takarékoskodniuk a nyugdíjra, vagy ha nem vállalnak, félre kell tenniük nyugdíjpénztári rendszerben. A nyugdíjrendszer szempontjából így közömbös lenne, hogy valaki vállal-e gyereket, mert a rendszer önfenntartó maradna.

A kerekesztal-beszélgetésben résztvevők egyetértettek abban, hogy a probléma akkut és gyorsan kellene cselekedni. Egy bonyolult társadalmi rendszerhez való hozzányúlás azonban kockázatot jelent. Az első két megoldási javaslat inkább rövidtávú, míg a harmadik már a következő generációnak jelentene stabil rendszert.

A Közgazdász Vándorgyűlés Demográfia szekciójában Benda József, szocializációkutató, az MKT Demográfiai Szakosztályának elnöke vezetett kerekasztal-beszélgetést egy család- és gyermekbarát nyugdíjrendszer kialakításáról. A beszélgetésben közreműködött Banyár József, a Budapesti Corvinus Egyetem habilitált egyetemi docense, Botos Katalin professor emerita a Szegedi Tudományegyetemről és Németh György szociológus-közgazdász.

Írta: Sipos Sára

Magyar fintech piac

„Amíg nem kételkedünk, és nem tesszük fel a kérdést, hogy hogyan lehetne a dolgokat másképp csinálni, addig alapvetően nem fogunk tudni előrehaladni. Sem egyéni szinten, sem a vállalkozások szintjén.” – Eölyüs Endre, pénzügyi szakértő

Magyarország ma a közép-kelet-európai régióban a középmezőnyben található a digitalizáció, például az internetpenetráció, a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés és az online bankolás szempontjából. Kihívást jelent, hogy a hazai bank- és FinTech szektornak fel kell vennie a versenyt a globális vállalatokkal, ami egyben ösztönzően is hat a pénzügyi szolgáltatási szektor fejlődésére, és nyomást helyez a szereplőkre a digitális transzformáció felgyorsításában. A Magyar Nemzeti Bank időben felismerte a változásokat, stratégiát alakított ki, jelentéseket készített a FinTech szektorról, és több saját platformmal is támogatja a FinTech szféra magyarországi fejlődését.

nevtelen_terv_3_1.png

(kép: Canva.com)

A FinTech a meglévő technológiák összekapcsolása új üzleti modellel, eredményét pedig a pénzügyi szektorban használják. A FinTech és a hagyományos kereskedelmi banki szféra inkább a partnerkapcsolatok kialakítására törekszik a verseny helyett, ezáltal a bankok megbízhatóságát, biztonságos fizetési rendszerét és a FinTech szolgáltatók agilitását, gyorsaságát egyaránt kihasználhatják a szereplők. A beszélgetőpartnerek szerint Magyarország jó helyzetben van a pénzügyi digitalizáció tekintetében, ugyanis nincs teljes mértékben kiépült intézményi rendszere, így könnyebben átugorhat egyes lépéseket a pénzügyi szolgáltató szektor digitalizálásában – és ebben lehet a régió versenyelőnye is a területen.

A járvány hatására egyre többen vettek igénybe digitális szolgáltatásokat, és a megnövekedett használat a szigorú biztonsági intézkedések részleges feloldásának hatására sem esett vissza. Ehhez nagyban hozzájárult az Azonnali Fizetési Rendszer, ami egységesíti és mindenkinek banktól függetlenül elérhetővé teszi a gyors átutalást. A rendszer stabil alapjára további szolgáltatások épülhetnek, mint például az online számlázás. Fontos kritérium, hogy a mobil és digitális fizetés egyszerű és biztonságos legyen, de figyelni kell arra is, hogy a felhasználók megtarthassák a kontrollt, és ne automatikusan, a fogyasztó beleegyezése nélkül történjen minden fizetés.

Kihívást jelent a kis- és középvállalkozásokat bevonni a pénzügyi digitalizációba, ugyanis sok esetben nincs kapacitásuk figyelni a trendeket és fejleszteni. Ezért lemaradhatnak, ez ellen pedig mindenképpen tenni kellene, ugyanis a KKV szektor termeli a magyarországi GDP jelentős hányadát.

Szóba került a digitális pénzügyi szolgáltatásokat érintő jogszabályrendszer igénye, valamint a pénzügyi tudatosság és oktatás kérdése is, amelyet a beszélgetőpartnerek szerint minél korábban el kell kezdeni annak érdekében, hogy a fiatalok megszerezzék a tudást és az alapvető pénzügyi tudatosságot, ami a jövőben sikeres döntésekhez és az életminőség javításához vezethet. Emellett figyelembe kell venni azt is, hogy az idősebb generációban többen vannak, akik egyáltalán nincsenek tisztában a szolgáltatások nyújtotta lehetőségekkel, és nem tudják a digitális technológiát alkalmazni. Fontos a felnőttképzés is, hiszen így a banki szolgáltatásoktól távol élőknek is lehetősége van az egyszerű ügyintézésre.

A hazai pénzügyi szolgáltatási rendszer digitalizálásáról, a jogszabályi környezet fontosságáról, a pénzügyi kultúra fejlesztéséről és a magyar pénzügyi szféra lehetőségeiről Pintér Éva, a Corvinus docensének vezetésével Eölyüs Endre, Kovács Levente, Magyar Péter, Selmeczi-Kovács Zsolt és Terták Elemér pénzügyi szakértők beszélgettek Magyar Közgazdasági Társaság Fintech és Pénzügyi Kultúra Szakosztályának kerekasztal-beszélgetésén.

Írta: Kovács Anna 

 

Hogyan érinti a koronavírus-járvány a magyar gazdaságot? - Tudósítás az 58. Közgazdász Vándorgyűlésről Tovább
„Anyám két dolgot kötött a lelkemre: legyél hölgy és legyél független" – Ruth Bader Ginsburg rendkívüli élete és hagyatéka

„Anyám két dolgot kötött a lelkemre: legyél hölgy és legyél független" – Ruth Bader Ginsburg rendkívüli élete és hagyatéka

rbg_then_now.jpgRuth Bader Ginsburg, aki a Cornellen, a Harvardon és a Columbián tanult, évtizedekig a Rudgers Egyetemen tanított, és az amerikai Legfelsőbb Bíróságon bíráskodott huszonhét éven keresztül, 2020. szeptember 13-án, nyolcvanhét évesen elhunyt. Neve számos nemi alapú diszkriminációt megkérdőjelező jogi esethez fűződik, amelyek bevezették az amerikai törvénykezés gyakorlatába a nemi egyenjogúság kérdéskörét. Ruth életútjában nem volt hiány magánéleti problémákból és a karrierjét csaknem ellehetetlenítő akadályokból. Ennek ellenére mindig derűs maradt, és nem veszítette szem elől a célját: eltörölni a társadalmi gyakorlatból a férfiak és nők közti funkcionális különbségeket.

2020.09.27. Írta: Lázár Fruzsina
Borítókép: Ruth Bader Ginsburg fiatalon és nemrég, forrás: law.com 

Egészen 1977-ig egy magát realistának tartó amerikai nő sem álmodott arról, hogy karrierje során eljuthat a szövetségi bírói pozícióig. Jimmy Carter elnök azonban a megválasztása utáni években végignézett a bírók során, és arra jutott, hogy mindenki ugyanúgy néz ki, mint ő: habár sok tehetséges ember van rajtuk kívül, nők és kisebbségi állampolgárok is, az USA legfontosabb ügyeiben mégis kizárólag fehér, középkorú férfiak döntenek. E felismerés következtében került 1980-ban Ruth Bader Ginsburg is a Szövetségi Fellebbviteli Bíróság padjára.

Tizenhárom évvel később, 1993-mas kinevezésekor Ruth lett az amerikai Legfelsőbb Bíróság százhetedik bírója, azonban – Sandra Day O’Connor után – csupán a második női tagja. A szenátus 96:3 arányban döntött a javára. Ruth számára alaptétel volt, hogy a nemi alapú megkülönböztetés és diszkrimináció mindenkinek rossz. Évtizedeken keresztül fáradhatatlanul élen járt a nemi egyenjogúságért folytatott harcban, úttörő munkássága és eredményei nemcsak lelkierejéről, de kivételes érzékenységéről is tanúskodnak.supreme_court_members.jpg

[A Legfelsőbb Bíróság tagjai, forrás: Getty Images ]

A személyes egy magasabb céllal fonódott össze

Ruth Bader Ginsburg munkásosztálybeli bevándorlók gyermeke volt, Brooklynban nőtt fel. Édesanyja, Celia Bader korán elhunyt, Ruth épphogy befejezte a gimnáziumot. Celia jóvoltából Ruth gyermekkorától kezdve szeretett olvasni, többek között édesanyja szellemi hagyatéka indította arra, hogy továbbtanuljon és karriert építsen. Egy visszaemlékezésben így beszélt arról, hogyan inspirálta őt édesanyja beteljesületlen élete:

„Azért imádkozom, hogy azzá válhassak, aki ő lehetett volna, ha olyan korban él, ahol a nőknek lehetnek vágyaik és ezeket el is érhetik; ahol a lánygyermekeket ugyanúgy üdvözlik, ahogy a fiúkat.”

Ruth egyetemi tanulmányait a Cornellen kezdte, itt találkozott a nála egy évvel idősebb Martin Ginsburggel, és miután Ruth is lediplomázott, összeházasodtak. Ruth ezt mondta a férjéről: „ő volt az első fiú, akit érdekelt, hogy van agyam”. Agya, az tényleg volt – és elképesztő kitartása, céltudatossága, energiája is. Másodéves korában kutatási asszisztensként dolgozott az egyik professzorával, aki úgy vélte, hogy a kommunistáktól való rettegés elhalványítja az USA alapvető értékeit, a szabad gondolkodás jogát, a szólásszabadságot. Látva az ügyvédeket, akik kiálltak a véleményük miatt perbe fogott emberekért, Ruth meglehetősen vonzónak találta ezt a hivatást.

rbg_with_marty.jpg

[Ruth és Marty, forrás: Ruth Bader Ginsburg személyes gyűjteménye]

Marty, majd – idősebb gyermekük, Jane születését követően – Ruth is a Harvard joghallgatójaként folytatta tanulmányait. Az ötszáz fős évfolyam Ruthon kívül nyolc női hallgatót számlált. 1951-ig a Harvardra egyáltalán nem vettek fel nőket, így az 1956-os évfolyam kilenc női tagjának még öt évvel később is egy legalábbis zavarba ejtő, de inkább megalázó kérdéssel kellett szembenéznie: miért foglalják el azokat a helyeket, amelyeket egyébként férfiak is betölthetnének?

A jog a „férfiak világa”, állította Ruth környezete. Ő azonban besétált a Harvardra, és nem törődött azzal, hogy mások szerint nem illik oda. A megannyi nehézség ellenére – mikor a férjénél hererákot diagnosztizáltak, Ruth sajátjai mellett Marty kurzusait is hallgatta, legépelte az esszéit, és vezette a háztartást – hallgatói éve során végig osztályelső volt, és még a Harvard Law Review (az egyetem jogi áttekintő folyóirata) tagjai közé is bekerült.rbg_family.jpg

[Marty, Jane és Ruth, forrás: Collection of the Supreme Court ]

Tapasztalatszerzés és egy új perspektíva

Diplomája megszerzése után Marty New Yorkban kapott állást, így a család odaköltözött. Ruth emiatt a Columbián fejezte be jogi tanulmányait, ahol bevonódott egy nemzetközi kutatói projektbe. Ennek kapcsán megtanult svédül, majd Svédországba utazott, hogy a tudós Anders Bruzelius oldalán tanulmányozza a svéd polgárjogi eljárások szabályait.

A korai 1960-as évek Svédországában Ruth olyan társadalmi gyakorlatokkal találkozott, amelyek addig teljesen ismeretlenek voltak számára: az állam aktívan törekedett a nők és a férfiak egyenjogú kezelésére, a jogi képzéseken a hallgatók legalább negyedét nők tették ki, akik nem kényszerültek arra, hogy a házasság, családalapítás és a tanulmányaik folytatása között válasszanak. Hosszú beszélgetéseket folytatott Bruzelius feminista elveket valló feleségével és Eva Moberg íróval is, aki a svéd feminizmus egyik fontos korai szerzője volt. Ezek a tapasztalatok nagy hatással voltak a még fiatal Ruth nézeteire, tovább formálták és erősítették benne a nemi egyenjogúság fontosságát, melynek hiányát a saját bőrén is gyakran tapasztalhatta.rbg_columbia.jpg

[Ruth 1972-1980 között a Columbia Egyetem jogi karán tanított: ő volt itt az első női professzor, aki szerződést kapott. forrás: Ruth Bader Ginsburg személyes gyűjteménye]

Az USA-ban ugyanis ebben az időszakban társadalmi és jogszabályok teljes rendszere biztosította, hogy a férfiak és nők világa szinte teljesen elkülönüljön egymástól. A nők a rendszert magyarázó narratíva szerint piedesztálra voltak emelve, a lehetőségeiket egyébként jelentősen korlátozó törvények és szokások a védelmüket szolgálták. Ruth egy híressé vált védőbeszédében ezt a piedesztált ketrecnek nevezte, amely kímélés helyett bezárja, társadalmi és gazdasági szempontból is előnytelen helyzetbe kényszeríti a nőket.

Haladni a kor szellemével

Számtalan kudarcba fulladt állásjelentkezés után – sokan visszautasították, mert zsidó vallású, pályakezdő nő volt – Ruth két évet töltött Edmund G. Palmieri bíró hivatalában, majd 1963-ban adjunktusként kezdett el dolgozni a Rutgers Egyetem jogi karán, később pedig a Columbia Egyetemen kapott szerződést. Emellett jelentkezett önkéntes ügyvédnek az ACLU-hoz [American Civil Liberties Union – Amerikai Polgári Szabadságjogok Szervezete], ahol pro bono ügyek vállalásával szerzett ügyvédi tapasztalatokat. Férje, Marty adójoggal foglalkozott, időközben második gyermekük, James is megszületett.

Marty munkája kapcsán szereztek tudomást Charles E. Moritz, egy nőtlen férfi esetéről, akinek az adóhatóság nem engedélyezte, hogy idős édesanyja ápolásáért adókedvezményt kapjon – a kedvezményt ugyanis csak özvegy vagy elvált férfiak és nők vehették igénybe. A magyarázat így szólt: mivel a rászoruló családtagokat a nők gondozzák, csak nekik lehet szükségük a kedvezményre. Moritz fellebbezett, Ruth és Marty közösen vállalták a pert, amit megnyertek. Ez lett az USA történelmében az első szövetségi ügy, melyben a nemi alapú megkülönböztetést alkotmányellenesnek nyilvánították. Ruth és Marty elérték, hogy a bíróság számításba vegye az ebből adódó hátrányokat, és megszakítsa a diszkriminációra épülő, akkorra már száz éves precedens-sorozatot.ruth_brotherinlaw_nephew_son.jpg

[Ruth sógorával, unokaöccsével és fiával, Jamesszel a Legfelsőbb Bíróság lépcsőin, 1978-ban forrás: Ruth Bader Ginsburg személyes gyűjteménye]

Ruth úgy gondolta, ha a mesterségesen létrehozott akadályok megszűnnének, a férfiak és nők teljesen új társadalmi hagyományokat teremthetnének. E vízióját pedig esetről esetre, precedensről precedensre haladva valósította meg. Hogy az ACLU-nál tapasztalt jótékony energiát a nők jogainak ügyébe csatornázza, 1972-ben társalapítóként létrehozta a Women’s Rights Projectet (Női Jogok Projektje). Az elkövetkező években a WRP többek között elérte, hogy a jogi eljárások során a nemi és a faji alapú diszkriminációt azonos mértékű ellenőrzés alá vessék.

Popkultúra és hagyaték

Mindaz, amit Ruth egyetemi professzorként, ügyvédként és később a bírói székből véghez vitt, nemcsak az általa megoldott ügyek személyes érintettjeinek életében, hanem az amerikai társadalom dinamikáiban is kitörölhetetlen nyomot hagyott. Jogi karrierjének korai éveiről film is készült, On the basis of sex (Az egyenjogú nem) címmel. Kivételes nő és szakember volt, aki az összes rendelkezésre álló eszközét és erőforrását abba fektette, hogy egyenlőbb bánásmódot és egy élhetőbb, érzékenyebb világot formáljon meg, férje pedig töretlenül mellette állt ebben. Ruth megvalósította saját életében azt a függetlenséget, amelyre édesanyja intette: és ezzel egész generációk életét tette szabadabbá és gazdagabbá. A következő idézettel emlékezünk rá:

„Ne fogadj el nemleges választ, de soha ne hagyd, hogy a düh beszéljen belőled. Tekints minden helyzetre úgy, mint egy lehetőségre, hogy nevelhess, érzékenyíthess. Mint a nemi diszkrimináció elleni harc szószólója, a hetvenes években hasonlóképp láttam magam, mint egy tanító, mert gyakran beszélgettem emberekkel, akik nem értették a helyzetet, nem tudták, hogy létezik ez a fajta megkülönböztetés. A cél mindig az érzékenyítés volt: itt van egy ember, szóval segítek neki, hogy megértse, milyen olyasvalaki cipőjében járni, aki más, mint ő.”

fearless_girl.jpg

[A Wall Street híres szobra, a Fearless girl (Rettenthetetlen lány) Ruth Bader Ginsburg emlékére csipkegallért kapott, forrás: Getty Images]

„Anyám két dolgot kötött a lelkemre: legyél hölgy és legyél független" – Ruth Bader Ginsburg rendkívüli élete és hagyatéka Tovább
Így is át lehet ültetni a tudást a mindennapokba - Dióhéjban egy elismert, magyar tudós irodalmi munkásságáról

Így is át lehet ültetni a tudást a mindennapokba - Dióhéjban egy elismert, magyar tudós irodalmi munkásságáról

Közérthető tudomány 1. rész

b_b_tudoscikk_1.JPGHa a tudós szó üti meg a füleinket, elsőre valószínűleg nem a hétköznapiságra fogunk gondolni. Számomra azonban kellemes meglepetést jelent, ha egy elismert és nagytudású professzor könyvét látom szembejönni a boltok polcain. Ebben a cikkben a Közérthető tudomány sorozat első részeként Csányi Vilmos “A globális elme” című kötetét fogom röviden bemutatni. A végére remélem, ti is kedvet kaptok majd az olvasáshoz!

2020.09.26. Írta és fényképezte: Burkus Brigitta

Elképzelhető, hogy Csányi Vilmos neve többek számára nem ismeretlen. A Széchenyi-díjas tudós (pontosabban biológus, biokémikus és etológus) közel 50 éve publikál, tudományos és szépirodalmi műveket egyaránt. Kutatási területei az állati és emberi viselkedés, továbbá a biológiai és a kulturális evolúció kérdései. Nagyon szereti az állatokat, kiváltképp a kutyákat, jelentős etológiai vizsgálatokat folytatott rajtuk. Azonban ez az érdeklődési terület nem kizárólag tudományos jellegű: irodalmi munkásságának egyik fő inspirációja a kutyák és az emberek kapcsolata.

Az etológia a biológiának az állatok és az emberek (humánetológia) viselkedésével foglalkozó ága. Az elnevezés a görög ethosz, azaz szokás szóból származik. “Az etológus az állatok és emberek megfigyelhető viselkedésének a leírásával, megjósolhatóságával, vagyis törvényszerűségével foglalkozik.” - Csányi Vilmos, Origó Társalgó.

4901809_5.jpgNo de miért is olyan fontos a mindennapi életben alkalmanként felhelyezni az etológus szemüvegét, és azon keresztül tekinteni a világra? Elsősorban azért, mert “embernek lenni rendkívül strapás”, taglalja a könyv első fejezetének címe. Mindennapi életünk gyakran ellentmondásokkal teli, eligazodni a zűrzavarban pedig egyáltalán nem egyszerű. Azonban, ha közelebb kerülünk az ember biológiai és viselkedéstani megismeréséhez, könnyebben megérthetjük ezeket a folyamatokat, és az ezeket kiváltó lehetséges okokat, történéseket. (Kép: Libri)

Csányi Vilmos szerint “az ember mindig két birodalomban tevékenykedik, az egyik a mindennapi emberi gyakorlat, a munka, a technika, a technológiák, kísérletek, megfigyelések következetes valósága, a másik, nem kevésbé fontos birodalom a hiedelmeké, az elméletek, az elme konstrukcióinak világa. Ehhez a birodalomhoz tartoznak a babonák, a mesék, a mítoszok, a vallások, a filozófiák, a szigorú szabályok szerint teremtett világok, mint a matematika és a geometria. Mind a két birodalom emberi és nagyszerű. Örök problémáinkra hol az egyikből, hol a másikból kölcsönzött eszközökkel keressük a választ és várjuk a segítséget. A természettudomány az egyetlen olyan találmányunk, amelynek mindkét birodalomban egyformán vannak gyökerei. Az elmekonstrukciókat látszólag szabadon építjük a hiedelemvilágban, de gyakorlati problémák megoldására használjuk, és csak azokat használhatjuk, amelyek a gyakorlat világában is működnek.”

“A globális elme elképzelés több érdekes jelenségre kínál magyarázatot. A felszínen ez az elme meglehetősen bamba, gyermeteg még. Nem az igazán fontos dolgokra figyel. A bóklászó tulajdonság nagyon veszélyes lehet, de ha nemcsak a “tudatos”, az éppen döntésre alkalmas felszíni jelenségekre figyelünk, hanem a tudatalatti mélyrétegeket is vizsgáljuk, biztató jeleket találhatunk (Csányi Vilmos, 21.o).”

b_b_tudoscikk_2.JPG

A könyvből többek között olyan kérdésekre kaphatunk választ, mint:

  • Hol található a kulturális dominancia?
  • Miért van háború a tömegtársadalmakban?
  • Mit jelent valódi közösségben élni, és mit csupán szervezetben?
  • Mi az egyén szerepe, és mik a lehetőségei a társadalomban?
  • Nevelni, vagy oktatni érdemes?
  • Miben hasonlít a kutya az ősemberhez?

“A globális elme” tulajdonképpen Csányi Vilmos változatos és érdekfeszítő életművének összefoglalása. A válogatott írásokban szó esik a művészetekről, a komplex rendszerek természetéről, a modern társadalmakról, békéről és háborúról és persze az állatokról. A könyv címadó gondolata elsősorban az internet megjelenése óta rohamosan fejlődő és gyorsuló információs társadalom működésére utal. Napjainkra az információ természete (akárcsak az internet) rendkívül kiterjedt lett, és ez helyzettől függően lehet előny vagy éppen hátrány. Egy biztos: a modern világ rendszerszintű komplexitásai igencsak megnehezítik annak hétköznapi megértését az emberiség számára. Szerencsére eligazodni nem lehetetlen, azonban kétségkívül erőfeszítéseket igényel: mindenekelőtt bátorságot, valamint múlhatatlan érdeklődést.

Így is át lehet ültetni a tudást a mindennapokba - Dióhéjban egy elismert, magyar tudós irodalmi munkásságáról Tovább
Klímaváltozásról, mesterséges intelligenciáról és vegánságról  - A Brain Bar 2020 legütősebb idézetei

Klímaváltozásról, mesterséges intelligenciáról és vegánságról  - A Brain Bar 2020 legütősebb idézetei

pexels-fauxels-3183183.jpg

A magyar szervezésű, idén online megrendezett jövőfesztivál változatos programjából kiválasztottuk azt a hét legütősebb előadást, amiből mindannyian magunkkal vihetünk egy-egy mondatot. Gondolkodjuk el együtt a technológia és az ember viszonyáról, a klímaszorongásról és a vegánságról!

2020.09.22. Szerkesztette: Taxner Tünde, borítókép: fauxels, Pexels

Táplálkozás & környezet

 

Vannak olyan ételek, amik vegánok és egészségesek, akkor etikus-e részünkről más élőlényeket, akik érzelmekkel, intelligenciával rendelkeznek, elnyomni, kihasználni, elpusztítani? - Bergovecz László (Magyar Vegán Egyesület elnöke)

Húsba vágó tények

A Cápák között című gazdasági valóságshow zsűrijeként ismert, szókimondó sertésmogul, Moldován András és a magyar veganizmus szószólója, Bergovecz László napjaink aktuális témája felett mérkőztek meg egymással. A klímaszorongás kapcsán előtérbe került a növekvő húsipari termelés, az ipari állattartás és a húsevés korlátozása, sőt akár teljes elhagyása is. Nem kell mindent megennünk ahhoz, hogy egészségesek maradjunk - ez az alapfeltevés. Ha ezt nem lehetne megcsinálni, nem lenne értelme veganizmusról beszélni. Azonban a Földön élő növekvő mennyiségű embert valamilyen módon élelmezni kell, és a nagy mennyiségű fehérje előállítása is fontos. „Etikus-e akkor gyilkosnak nevezni azt a kilencéves gyönyörű szőke kislányt, aki boldogan szalad be a gyorsétterembe, hogy egy csirkefalatot ehessen?” - tette fel a kérdést Moldován András. Lehet-e a megoldás a jövőben a szintetikus, laboratóriumokban előállított hús?

Írta: Mohos Lilla

 

A klímaváltozás egy az emberiség nagy problémái között. Fontos, mindenki erről beszél, de szükséges, hogy arányosak legyünk és más problémákkal is foglalkozzunk. - Dr. Bjørn Lomborg (klímakutató)

Téves riasztás - Hogyan lehet ésszerűen küzdeni a klímaváltozás ellen?

pexels-markus-spiske-2990613.jpg

Kép: Markus Spiske, Pexels

A Dán Környezetvédelmi Értékelő Intézet igazgatója, egyben a Koppenhágai Üzleti Főiskola tanára és a Consensus Center alapító igazgatója előadásában arról beszélt, hogy milyen lépésekkel lehet hatásosan küzdeni a klímaváltozás ellen. Bevezetőként adatokkal alátámasztva érvelt amellett, hogy a klímaváltozás okozta pánik részben alaptalan. Például statisztikai idősorok adatai alapján egyre kevesebb ember hal meg környezeti katasztrófák következtében. Ám a szegényebb rétegek e tekintetben is hátrányos helyzetben vannak, emiatt kiemelten fontos kérdés az emberek kiemelése a szegénységből. Ez sokszor a CO2 kibocsátás csökkentésére való törekvésekkel ellentétes, ugyanis egyes esetekben a megdrágult energiaárak miatt még rosszabb helyzetbe kerülnek, ahonnan a fejlődés szinte elérhetetlennek tűnik. A megoldást a professzor egyrészt az innovációban látja, ami lehetővé teszi, hogy a környezetbarát energiát olyan olcsó áron lehessen beszerezni, hogy mindenki azt akarja majd használni.

Másfelől, Bjørn Lomborg szerint a vezetőknek kevesebbet kellene a változásról beszélni, és többet cselekedni. Fontos arra is figyelni, hogy a nem csak a klímaváltozásnak, de az ellene való fellépésnek, a klímapolitikának is költségei vannak. Ezért egy olyan egyensúlyi pontot érdemes keresni, ahol a társadalmi költségek viszonylag alacsonyan tarthatók, és a klímapolitikában is érvényesülő, csökkenő határhaszon elvét szem előtt tartják. Racionálisan tekintve a klímaváltozás hatására mutatkozó pánik az előadás alapján egyáltalán nem szükséges, sőt, inkább káros, mert pánikból nem születnek jó döntések. Ám a megfontolt, okos fellépés intézményi szinten szükséges a klímaváltozás elleni hatékony küzdelemhez.

Írta: Kovács Anna

Technológia & ember

 

Elképzelhetetlennek tartom, hogy ne lenne szükség a színészekre. Ugyan megformálható egy olyan virtuális karakter, amely 99%-ban úgy funkciónál, mint egy színész, de az emberi tényezőt nem lehet helyettesíteni semmilyen technológiával. - Eszenyi Péter (grafikus, kreatív igazgató)

A számítógépek ejtik rabul a filmkészítést?

Eszenyi Péter olyan filmek vizuális effektusait készítette, mint például a Szárnyas fejvadász és a Galaxis őrzői. A Computer Generated Images (CGI) technológia számítógép által készített grafikákat jelent. A számítógépek és a technológia fejlődésével lehetőség van arra, hogy tökéletes vizuális effektekkel már a forgatás napján elvarázsolják a színészeket, és ezzel a filmkészítők rengeteg pénzt és energiát tudnak spórolni. Viszont felmerül a kérdés, hogy ilyen tökéletesre fejlesztett technológia mellett szükség van-e még színészekre? A digitális utómunka hasznos dolog, hiszen az utólag észlelt hibákat orvosolni lehet. Azonban elővigyázatosan kell alkalmazni a számítógépek adta technikákat, hiszen minél több technológia van egy filmben, annál jobban felfedezhető rajta az idő múlása. 

Írta: Hegedüs Kata

 

Különbséget kell tennünk aközött, hogy mire képes az AI, és hogy mit gondolunk arról, hogy mire képes. - Dr. Sara Polak (AI-szakértő)

Mosolygó robotok

pexels-thisisengineering-3861969.jpg

Kép: ThisIsEngineering, Pexels

A mesterséges intelligencia (AI: Artificial Intelligence) a kutatók és a Brain Bar előadói, Dr. Sara polak AI-szakértő és Zoltán Szaleczki innovációs menedzser szerint is nagyobb lehetőséget, mint kockázatot rejt. Miért félnek mégis annyian tőle? Legtöbb esetben az a félreértés okozza az AI-t elutasító magatartást, hogy nem tudjuk pontosan, jelenleg mire képes. Ezen túlmenően sokan összekeverik a mesterséges intelligenciát a számítógéppel készített grafikával (CGI: Computer Generated Images), ami szintén nem javít a megítélésen. A jövőben még többször hallhatunk majd mesterséges intelligencia által vezérelt innovációról, de már ma is aktívan foglalkoznak ezzel, például a bankszektorban. Érdemes lenne az oktatásba is beépíteni a témát, hiszen nem a szektor fejlődési sebessége szab gátat az alkalmazásnak, hanem az emberek adaptációs és bizalmi képességei.

Írta: Szabó Judit

 

Üzlet & személyiség

 

Mindig légy önmagad, és ne változz meg semmiért és senkiért! - Nancy Poleon (personal branding szakértő)

A márka te magad vagy. Az arculata pedig az a kép, amit láthatóvá teszel a külvilág számára.

Mindenkinek van saját márkája. Mindaz amit a szüleink, barátaink, ismerőseink és az ismeretlenekből álló külvilág lát, teszi a márkánkat valódivá és egyedivé. A saját márka építésének egy fő kérdése van: Mit akarok láthatóvá tenni magamból? Mit akarok láthatóvá tenni a történetemből? Mindenkit a saját története tesz egyedivé és megismételhetetlenné. Ha saját márkát akarsz építeni, akkor döntsd el, hogy milyen úton mutatod meg a történetedet. Lehet az az írás, a tánc, a főzés, a festészet vagy bármi. A lényeg, hogy legyen egy pontos irány. Az emberek nem szeretik, ha egy arculat napról-napra változik.

Írta: Belayane Najoua

 

Biológia & vallás

 

Mindannyiunknak megvan a képessége arra, hogy megváltoztassuk az elménket, és azt, hogy hogyan reagálunk a világra. - Dr. Hannah Critchlow (agykutató)

Neuronok vagy szabad akarat?

pexels-chokniti-khongchum-2280568.jpg

Kép: Chokniti Khongchum, Pexels

Azok az alapvető kérdések, hogy rendelkezünk-e szabad akarattal, befolyásolni tudjuk-e a saját életünk alakulását, vagy pedig biológiai kódolásunk határoz meg minket, évszázadok óta foglalkoztatják az emberiséget. Az agy felépítése azonban sokat elárul viselkedésünkről és tulajdonságaink, döntéseink hátteréről. Az idegrendszer működésének kutatása válaszokat adhat például arra a kérdésre, hogy meg tudjuk-e változtatni a személyiségünket. A cambridgei kutató szerint az agyi pályák rugalmas alakulása miatt, ha nem is teljes mértékben és könnyedén, de lehetséges a változás.

Írta: Taxner Tünde

 

A tudomány önmagában nem mondja meg nekünk, hogy mit tegyünk, csak azt, ami létezik. (…) Ez teszi a tudományt hiányossá. A tudomány csak az értékekkel együtt tesz bennünket képessé arra, hogy megmondjuk, mit kell tennünk. - David Sloan Wilson (evolúciókutató)

Evolúció versus vallás 

Az élet és a sikeres létezés értelme az emberiség megjelenése óta foglalkoztatja a társadalmat, és folytonos vitákat szül a tudomány és a vallás alapvető nézeteivel kapcsolatban. A tudomány vagy a vallás ad-e választ az élet értelmére? Hogyan kapcsolódik egymáshoz a csoportszelekció és vallás? Létezhet egyszerre több igazság? Ezek és hasonló kérdések merültek föl Köves Slomó ortodox rabbi és David Sloan Wilson evolúciókutató beszélgetése során, ahol Wilson kifejtette, hogy nem csak egy tudományos igazság létezik, hanem egyszerre nagyon sokféle. Az evolúció és a vallás pedig nagyon fontos kiegészítői egymásnak, hiszen a vallás biztosítja a csoportokon belül a kooperációt, ami segíti a túlélést.

Írta: Keresztes Viola

Klímaváltozásról, mesterséges intelligenciáról és vegánságról  - A Brain Bar 2020 legütősebb idézetei Tovább
süti beállítások módosítása