Közgazdász Online


Repülj vissza a múltba! - Kastélyról kastélyra Magyarország legszebb tájain

Repülj vissza a múltba! - Kastélyról kastélyra Magyarország legszebb tájain

kastelyok_pic1.jpg

Szerelem, politika, modernizáció, katonák: kulcsszavak, amik a kastélyokról eszünkbe jutnak. Magyarországon több száz kisebb-nagyobb főúri rezidencia található. Az országot járva olyan gyöngyszemekre bukkanhatunk, amik kirakósként mutatják be a múltat. A múltat, mikor még lakájok öltöztették a főurat, mikor még legyező takarta el az arcokat és gyertyaláng kísérte a táncokat. Repüljünk vissza az időben, hiszen nincsen jobb, mint egy kastélytúra az őszi falevelek tengerében.

Írta: Belayane Najoua

kastely_terkep.jpg

Régi korok diszkója, kávézója, könyvtára, otthona és titkos pincék őrzője. A nagymúltú kastélyok nemcsak egy-egy nemesi család otthonaként szolgáltak, hanem a társadalmi és politikai élet központjaként is nagy szerepük volt. Fontos politikai döntések, társadalmi elköteleződések és életre szóló szerelmek helyszíne, ami még ma is ámulattal tölti el az embereket. Melyik lány ne álmodozott volna egy igazi nagyúri bálról, ahol a habos-babos ruhákban táncolva kibontakoznak az első románcok?

A kastélyok nem vesztették el fényüket, sőt, a 21. században még érdekesebbé váltak. Felfedezhetjük bennük a múlt emlékeit, hallhatjuk, ahogy az egykori zenebona betölti a tánctermet, és elképzelhetjük a falai között zajló életet. A nemrég felújított kastélyok a jelenbe is bepillantást nyújtanak - a jelen és a múlt ötvözése nemcsak az épületekben érezhető, hanem az autentikus, ám modern eszközökkel megrendezett programokban is. Fedezzük fel együtt Magyarország néhány kastélyát, amik nemcsak, hogy túlélték az idő próbáját, de biztosabban állnak, mint valaha! 

Brunszvik-kastély - Martonvásár

img_2989.jpg

Történet: Brunszvik Antal, a kastély megálmodója Mária Teréziától kapta a grófi rangot és a birtokot is. A 18. századi kastély kezdetben barokk stílusú épület volt, amit később építettek át klasszicista, majd neogótikus stílusban (forrás). A Brunszvik család fennhatósága után egy rövid ideig József főherceghez, majd Dreher Antalhoz került. A háború után Budai Aurél tervei szerint újították fel, és azóta a Tudományos Akadémia kezelésében áll. A kastély mellett található az MTA Agrártudományi Kutatóközpontja is. 

Egyediség: A kastély körül egy több mint 70 hektáros angolkert található, ahol nyaranta és kora ősszel hangversenyeket tartanak. A zene nem is áll messze a kastély történetétől, hiszen Beethoven nagyon jó barátja volt a Brunszvik családnak. Ma egy Beethoven múzeummal emlékeznek a zeneszerzőre, aki nemcsak az Appassionata szonátát ajánlotta fel a család nőtagjainak, hanem a múzeumban megtekinthető leveleiben is csodálatát fejezte ki a hölgyek iránt. (forrás)

#angolpark #beethoven #neogótika

egyenes_kastely.jpgAndrássy-kastély - Tiszadob

Történet: A 19. században épült épületet a kastélyok kastélyának is hívhatjuk. Számos stílust és más kastélyok jellegzetes vonásait is magába foglalja. Amint meglátjuk, eszünkbe jut a Vajdahunyad vára. A tervező, Meinig Artúr célja pontosan ez volt: a magyar romantika elemeit akarta ötvözni. A Vajdahunyad várán kívül még a királyi Törcsvárt, a brassói Katalin bástyát és az angliai Knole kastélyt is megidézi. Az első világháború után a feldühödött nép szinte az egész rezidenciát kifosztotta. Később állami kézbe került, így többek között katonai kórházként és gyermekotthonként is működött (forrás).

Érdekesség: A kastélynak a 4 évszaknak megfelelően 4 bejárata, a 12 hónapnak megfelelően 12 tornya, az 52 hétnek megfelelően 52 szobája és a 365 napnak megfelelően 365 ablaka van. A mendemonda úgy tartja, hogy ez a 365 ablakszem már látta Erzsébet királynét is, ahogy a pompás angol-francia parkban a rózsalugasokat csodálta. (forrás)

#Erzsébetkirályné #többszázévestölgyfák #labirintus

L'Huillier-Coburg-kastély - Edelény

Történet: A 18. század elején épült kastély fénykora csupán egy századig tartott. Az építtető unokája, Ludmilla végezte a legnagyobb átalakításokat a kastélyon. Miután hitbizománnyá alakult a birtok, a Coburg család már csak gazdasági célok miatt tartotta fenn, így lassú pusztulásnak indult. Mint oly sok másik kastélyra, erre is a 21. században figyelt fel a turizmus, így a felújításoknak köszönhetően ma már a régi pompájában nézhetjük meg (forrás).

Érdekesség: A kastélyhoz egy Holt-Bódva sziget is tartozik, amire egy kis franciakertet (amit később angolkerté alakítottak) építettek.  A sziget később több funkciót is betöltött, de ma már őshonos növényeknek és állatoknak ad otthont.

#kastélysziget #narancsház #neobarokk

Schossberger-kastély - Tura

Történet: A 19. században épült kastélyt sokan az “Operaház kistestvéreként” is ismerik, ami a Scholtz Róbert által megalkotott belső díszítőfestéseknek köszönhető. A Schossberger család előszőr nyári lakként, később pedig állandó lakhelyként használta  az épületet. Miután ifjabb Viktor báró, az építtető fia is elhunyt, a kastély magára maradt. A 20. században a német és orosz hadsereg használta, majd pedig iskolaként szolgált. Jó pár évtizeddel később került megint a reflektorfénybe, és ma már újra a régi pompájában tündököl  (forrás).

Érdekesség: A földszinten található világítóablakok és tükrök olyan mérnöki pontossággal vannak elhelyezve, hogy ablakok híján is természetes fény világítja be a helyiséget. A természetes palát, ami a kastély tetejét borítja, egyenesen Franciaországból szállították hazánkba.

#loirementistílus #fénycsapda #pálmaház

Esterházy-kastély - Fertőd

kastelyokpic5.jpg

Történet: A 18. században épült barokk-rokokó kastély Magyarország legnagyobb kastélya. Ha belépünk a Kínai lakkszobába, olyan mintha a Távol-Keletre utaznánk el, pedig csak a 18. századi Európa egyik hóbortját láthatjuk. A Kína-divat vagy másnéven “chinoiserie”, a formák kínaizálásával érte el az autentikus hatást. A szobában több, mint 250 éves kínai paravánokat állnak (forrás). A kastélyparkban mitológiai istenekről elnevezett mulatókban és kínai pagodákban tudtak kikapcsolódni a vendégek. Ma a birtok saját Marionettszínházában, Dísztermében és Rózsakertjében szerveznek különféle programokat. (forrás)

Érdekesség: A kastélyban hangzott el először Joseph Haydn számtalan műve, és a kastély operaháza még a klasszikus balett egyik megteremtőjét, Jean-Georges Noverre-t is a színpadra csalta. A kertben közel 40 szobor és több mint 40.000 virág bontja ki szirmait évről-évre.

#haydn #kínadivat #freskó

Repülj vissza a múltba! - Kastélyról kastélyra Magyarország legszebb tájain Tovább
Follynlove: a badacsonyi arborétum, amelybe Te is szerelmes leszel

Follynlove: a badacsonyi arborétum, amelybe Te is szerelmes leszel

kilatobol_2.jpg

Egy mediterrán hangulatú utazás vár azokra, akik ellátogatnak a Folly arborétumba, ahol különleges fenyőfélék, cédrusok és ciprusok árnyékában élvezhető a gyönyörű balatoni panoráma. A fiatalabb csemetéken túl százéves óriások alatt is elvezet az ide látogatók útvonala, és bár minden évszaknak megvan a maga bája ebben a botanikus kertben, most egy nyári nap hangulatát és emlékét idézem fel.

Írta és fényképezte: Szabó Judit

Badacsonyi borral teli poharat a kézbe és indulás!

A Badacsonyörsön elhelyezkedő arborétum már a megérkezés pillanatában megkapó: tágas, karbantartott parkoló várja a turistákat, háttérben tökéletes kilátással a magyar tengerre. Na de, tekintsünk előre, ahol a pénztárban önkéntelenül is megakad az ember szeme a borkorcsolya jegyen. Hmm, ez finom túra lesz.

Néhány lépés után már el is érkezünk az első állomáshoz, hiszen ki tudna ellenállni két fenyőfa közé épített kilátónak? Na ugye, senki. Visszatérve a földre megérdemlünk egy korty frissítőt, s immáron újult erővel indulhatunk neki a kert felfedezésének. Tájékozódásunkat a közeli épület falára függesztett térkép segíti, amely elvezet egy pallóösvényhez, az étteremmé alakított egykori családi fészek tövébe. 

terkep.jpg

A Follyk már sok-sok évtizede gyarapítják különleges fafajtákkal ezt a kertet, az idáig vezető út azonban korántsem volt egyszerű. Amíg a maradék borod elpárologtatod kedves Útitársam, addig elmesélem a történetet.

osvenyu.jpgApáról fiúra, majd leányra

A Folly család négygenerációs arborétumának története egészen a 20. század legelejére nyúlik vissza. A dédnagyapa, Dr. Folly Gyula (1867-1915) kezdte el az egzotikus fafajták gyűjtését, amiket aztán nagy gonddal ültettek el a mai Öreg-arborétum területén.

A családi birtok bővítését és fejlesztését a két világháború, majd az államosítás akadályozta. A nagyapa, Folly Gyula (1911-1979) kitartásának köszönhetően azonban ekkor sem állt meg a munka: atlasz cédrusok és valódi európai ciprusok érkeztek a gyűjteménybe. Az egyre nagyobb területen fekvő egzótáknak ezidőben igencsak megugrott a munka- és költségigénye, így az édesapa, harmadik Folly Gyula (1943-2011) díszfaiskolát létesített a birtokon. Ebből fedezhették a kiadásokat, és egy európai körútnak köszönhetően újabb különlegességekkel gazdagíthatták a gyűjteményt. Azonban még ekkor is állami tulajdonban volt a birtok egy része - ennek a kárpótlás vetett véget, amikor készpénzért (és nem kárpótlási jegyért!) visszaszerezhette és végre egyesíthette a család a területet. Napjainkban pedig Folly Réka felel az arborétumért, akinek a borászati-gasztronómiai fejlesztései is hozzájárultak ahhoz, hogy a látogatók ne csak egy csodálatos kertet, hanem öthektárnyi családbarát turisztikai látványosságot élvezhessenek.

arboretumtabla.jpgIrány a tanösvény!

A történeti kitekintő és poharaink megtöltése után pedig lássuk, mit is tartogat számunkra a domboldal. Nincs szükségünk terepcipőre vagy túraruházatra, a kavicsos ösvényt a meredekebb szakaszokon kiépített lépcsősor váltja fel, így az idősebbek vagy kisgyermekek számára is könnyedén teljesíthető az út. Menet közben érdemes megállni a filagóriáknál, ahol egy padon ülve vethetünk egy pillantást a szomszédos szőlőbirtokok és a Balaton alkotta panorámára. 

A túra csúcspontját (szó szerint) a tobozt formáló kilátó jelenti. Innen az Öreg-arborétumon keresztül leereszkedve ne csak a fejünk fölé, az első egzótákra és fenyőkre nézzünk, hanem a lábunk elé is: egymásra pakolt köveken akadhat így meg a tekintetünk.

Lassan egy órája vagyunk már úton, a jó levegő és a mozgás meg is tette a hatását, így a gasztronómiai részleg felé vesszük az irányt. A grillterasz kínálata mellett szezonális fogásokkal csillapíthatjuk étvágyunkat, hozzá házi készítésű, rendhagyó ízvilágú szörpöket, illetve helyi borokat kínálnak. A szokásos szénsavas üdítők, mint a Cola, Sprite és társaik viszont teljességgel hiányoznak az itallapról – igaz ugyan, hogy ezek össze sem hasonlíthatók például egy fenyőrügy szörppel. Látótávolságon belül játszótér, kicsit arrébb pedig csúszda várja a még mindig energikus gyerekeket.

panorama.jpg

A kirándulásunk végén egy dolog bizonyos: Follyék egy rendkívül kivételes kertet őriztek meg, ahová érdemes bármely évszakban ellátogatni.

szobor.jpg

 

Follynlove: a badacsonyi arborétum, amelybe Te is szerelmes leszel Tovább
Mire jelenthet megoldást az Airbnb korlátozása Budapesten?

Mire jelenthet megoldást az Airbnb korlátozása Budapesten?

Bánóczi Annával TDK-győztes dolgozatának témájáról beszélgettünk

pexels-pixabay-271639.jpgA sharing economy elvére épülő szolgáltatások köre folyamatosan bővül: megoszthatunk autót, biciklit vagy éppen az otthonunkat. Utóbbi elképzelésre épül az Airbnb platformja, ami megjelenése óta ma már jelentősen eltér eredeti funkciójától: rövid távú otthonmegosztás  helyett számos tulajdonos egész évben elérhetővé teszi lakását, és ez komoly hatással van az ingatlanpiacra is. Bánóczi Anna, idén végzett corvinusos hallgató Új Nemzeti Kiválósági Program keretében Tudományos Diákköri Konferenciára készített dolgozatában vizsgálta a témát, amely idén a Közgazdálkodás és közpolitika szekcióban első helyezést ért el.

Írta: Puskás Amina; Kép: pexels.com

kep_jpeg.jpg„Szabályozni a szabályozhatatlant” - ez annak a tanulmánynak a címe, amely az Airbnb ingatlanpiacra gyakorolt hatását vizsgálja. A téma aktualitását csak növelte a júliusban elfogadott, rövidtávú szálláshely kiadás korlátozását lehetővé tevő törvényjavaslat, melyet a szállodatulajdonosok már hosszú ideje szerettek volna elérni. Erről, és kutatásának eredményeiről kérdeztük Bánóczi Annát.

Milyen problémák teszik indokolttá az Airbnb szabályozását?

Sokat profitálhatunk a sharing economy elvére épülő szolgáltatásokból, hiszen jobban kihasználhatjuk az erőforrásokat, de az Airbnb tulajdonosoknak már nem feltétlenül ez a fő motivációjuk. A platform eredeti célja szerint magánszemélyek rövid távra kiadhatták üresen álló szobáikat, esetleg lakásukat, amikor épp távol voltak. Ehhez képest rengetegen vannak azok a tulajdonosok, akik kizárólag Airbnb kiadásra vettek és újítottak fel ingatlant. Professzionálisan ilyen alacsony terhek mellett ugyanakkor ez nem fenntartható. 

Jelenleg az Airbnb egyik fő értékajánlata, hogy összeköti a szálláskiadókat a szálláskeresőkkel, miközben a szálláskiadók kedvező adózási lehetőségek közül válogathatnak, és a  bérleti díj többszörösét kereshetik meg egy hónap alatt. 

Főként emiatt, illetve a gyenge szabályozások miatt  éri meg. Nem véletlenül szálltak be ilyen sokan a 2010-es évek második felében, azóta pedig egyre telítettebbé vált a piac. 

Kezdetben még annak is jövedelmező lehetett, aki hitelre vásárolt ingatlant, majd  megbízott egy céget, hogy kezelje a lakást. A külföldieknek magasabb áron adható ki éjszakánként egy ingatlan, ehhez képest alacsonyak a működtetési költségek, és viszonylag alacsony átalányadót kell fizetni. Ezen felül valamennyi adó még a várost illeti, de a legjelentősebb költség inkább az, hogy felkerülhessen a lakás a platformra. 

airbnb.jpg

Próbálkoztak néhány belső kerületben több millió forintos kötelező parkolóhely-váltással, ehhez kötötték a kerülettől szükséges településképi engedély kiadását. Ennek hátránya viszont, hogy nem járul hozzá közvetlenül a lakóközösség életminőségének javulásához, azaz például nem csökken a zajszint vagy a mozgás az adott házban, és a pénzt sem biztos, hogy a lakókra fordítják.

Milyen eredményekre jutottál a kutatás során?

Először megnéztem, hogy néz ki az Airbnb üzleti modellje, és hogy miért népszerű itthon, majd a budapesti ingatlanpiac, valamint az Airbnb budapesti tevékenységének alakulását vizsgáltam. Összegyűjtöttem azt is, milyen jellegű szabályozások  jellemzők Európa nagyvárosaiban a leglazább, inkább adminisztratív korlátozásoktól egészen a tiltásig. 

Arra jutottam, hogy általában valamilyen időbeli keretet szabnak arra vonatkozóan, hogy hány éjszakát lehet kiadni. Ez azt takarja, ennyi napot tölthetnek ténylegesen ott a turisták, nem azt, hogy hány napig lehet hirdetni a szállást. Ehhez általában kapcsolódik valamilyen adminisztratív kötelezettség is, melynek célja a tevékenység és az adófizetés nyomonkövetése, az illegális tevékenység minimalizálása. Ezután következett a tényleges piacelméleti megközelítés vizsgálata. Az látszott, hogy az Airbnb valójában egy kapu a rövidtávú szálláskiadás, valamint a hosszútávú ingatlankiadás között.(Kép: Szép Zsóka)

nevtelen_terv_1_2.png

Kiszámoltam, mi az az éves éjszakaszám, ahol elválik a két piac, azaz ahol még éppen mindegy, hogy melyikre lép be valaki. Ha kevesebb napban korlátozzák a lakások kiadását, akkor a lakások egy része teljes évre, vagy főszezonon kívül átkerülne az albérletpiacra, de persze ez a tulajdonos attitűdjétől is függ. Fontos, hogy a számítások a járvány előtti helyzetre vonatkoznak, a következő egy év áraiból számítva. Ennél a számításnál nem profitot hasonlítottam össze, hanem a bevétel és a költség nagyságát az adózás előtti részre vonatkoztatva. Most, ha valaki rendelkezik egy lakással, átlagosan 104 napnál mindegy, hogy albérletnek vagy Airbnb szállásnak adja ki, nagyjából ugyanannyi bevétel származik belőle mindkét piacon. Vagyis, 

ha 104 napig csak Airbnb-ként ad ki valaki egy szállást, annyi pénzt keres vele, mintha egész évben albérletként adná ki. 

Ebből kiindulva jutottam arra, hogy ha az évente kiadható éjszakák számát 90 napban korlátoznák, akkor a lakások egy része visszakerülne az albérletpiacra, vagy a tulajdonos eladná az ingatlanpiacon. Ha a szabályozások után ennél kevesebb napra lehet kiadni, akkor ez elmozdítja az albérletpiac felé a jelenleg Airbnb szállásként funkcionáló lakásokat. Hasonló módszerekkel ezt két évvel korábban is kiszámolták, akkor még 140 nap jött ki határnak. 

Ezt az Airbnb és az albérletek árai alapján számoltam, mind a kettő kínálati ára szerint, azaz valamennyire össze lehet hasonlítani a két esetben felmerülő költségeket. Az látható mindebből, hogy mostanra már sokkal szigorúbb szabályozásokkal lehetne elérni ugyanazt az eredményt. A kiszámolt 90 nap nagyjából lefedi a három hónap főszezont, amikor az egyetemistáknak kiadott lakásokat jól lehetne hasznosítani a belvárosban. 

Most tavasszal a koronavírus miatt az élet tesztelte azt, amit én is vizsgáltam. Amikor befejeztem a dolgozatot, a vírus miatt már nagyjából másfél hónap teljesen kiesett, és jónéhány lakás került vissza az ingatlanpiacra. 

Jelenleg ötezerrel kevesebb szállás van az oldalon, mint tavaly ilyenkor, pedig a tendencia növekvő volt ezidáig,  és a főszezon mindeddig jelentősen kiemelkedett az évben.

A korlátozás miatt esetlegesen visszakerülő albérletek viszont nem oldják meg lakhatási problémákat, mert ehhez túl kevés lakás van az Airbnb-n, valamint sok lakás áll üresen a városban, közülük több lakhatatlan állapotú. Ezeket az önkormányzati bérlakásokat fel lehetne újítani, ha a rövidtávú lakáskiadást adóztatnák a kerületek, de ez már más kérdés.

Milyen összefüggéseket látsz az eredményeid és a most megjelent törvényjavaslat között?

A megjelent kormányrendelet nem szabja meg pontosan a kiadható éjszakák számát, a helyi önkormányzatokra bízza a szabályozást. A helyzet erősen településfüggő is: itthon főként a főváros problémája ez. Utánanéztem még néhány nagyobb városnak itthon, de sehol sem jelentős a feltöltött szállások száma a város nagyságához mérten, nekünk nincs két akkora városunk, mint Barcelona és Madrid. 

pexels-photo.jpgKép: pexels.com

Jogos lehet egyébként, hogy ezt a városok határozhatják meg, Spanyolországban is például teljesen eltérő rendszer működik a már említett Barcelonában és Madridban. Probléma lehet viszont, hogy a városoknak honnan lesz erőforrásuk, kellő piacismeretük  ahhoz, hogy a kiadható éjszakák számát megfelelően határozzák meg, és az általuk elvárt eredményeket hozó szabályokat alkossanak.  Veszélyes lehet, ha valamelyik budapesti kerületben megfelelő utánajárás és előkészületek nélkül hozzák meg az inézedéseket, mert a piacon nem lehet visszacsinálni az eseményeket. Például, ha az új szabályozások következtében hirtelen sokan adják el ingatlanjukat. 

A korlátozások mellett jellemző intézkedés még Európa több városában, hogy a maximálisan kiadható éjszakák számának elérése után is lehetőséget adnak a tevékenység folytatására, ám ekkor már magasabb terhek, komolyabb ellenőrzések, és külön regisztráció mellett. Ezzel megmarad a sharing-jelleg, de nem lehetetlenítik el azokat sem, akik üzletszerűen foglalkoznak a lakásuk szálláskként való kiadásával. 

Ez az üzleti profil most még hiányzik itthon, és a törvényjavaslatból sem tűnik úgy, hogy készülnének ilyen megoldásra, holott ez minden fél számára kompromisszumos megoldás lehetne.

Úgy látom, nem az a cél, hogy megkülönböztessék azokat, akik saját lakásuk üresen álló szobáit időszakosan adják ki, és azokat, akik befektetésként üzemeltetnek egy teljes lakást. Jelenleg ugyanis mind a két csoport milliós parkolóhely megváltási díjat fizet, ugyanannyi építményadót, holott az utóbbi csoport haszna jóval magasabb. Ez az, ami a befektetésszerű üzemeltetés felé tolja a tulajdonosokat. 

Nemzetközi példáknál milyen eredményei voltak a korlátozásnak?

Ezeket nem mérték még pontosan vissza, pedig érdemes lenne foglalkozni vele mielőtt minden nagyváros drasztikusan szabályozna. Én egy példát néztem meg részletesen, a berlinit, ahol 2016-ban betiltották teljes lakások kiadását. Akkor elég sok lakás került át az albérletpiacra, viszont ezt a törvényt pár éven belül mégis  visszavonták.

pexels-photo-1128408.jpeg

Kép: pexels.com

A tervezetthez hasonló intézkedést Londonban is hoztak, egyes körzetek szerződtek az Airbnb-vel, hogy töröljék a hirdetett lakást, ha elérte a maximális kiadási számot. Ezt viszont több profillal, tükrözött fotókkal gyakran kijátsszák. Fontos, hogy a kerületek egységesen kezeljék a szabályozást: átlátható legyen az adminisztráció, tudják követni, hogy ki mit csinál. Például ha adószámhoz van kötve az Airbnb szállásfeltöltés,  a város és az Airbnb is tudják ellenőrizni, hogy ugyanaz a lakás nem kerül-e fel kétszer. De Barcelonában volt olyan rendszer is, ami fizetett az illegális szálláshelyeket bejelentő vendégeknek.

Ha a korlátozást valóban be szeretnék tartatni, nagyon utána kell járni mindennek. Fontos lenne hazai részről a központi adminisztráció: kinek, melyik kerületben, hány és milyen lakása van, mennyi adót fizet utána és ehhez hasonló kérdésekkel kell foglalkozni. Ez azért fontos, hogy aki tényleg üzletszerűen csinálja, biztonságosan csinálhassa, és a főváros is megkaphassa belőle az őt illető pénzt, emellett pedig minden megfelelően legyen dokumentálva. 

Az Airbnb legyen egy olyan platform, ami összeköti a tulajdonosokat a vendégekkel, az illetékes önkormányzatok pedig ellenőrizhessék, mi történik a területükön. A végzett tevékenységnek megfelelően követeljék a teherviselést, mert 

nem mindegy, hogy valaki egy nyárra adja ki a lakását, amíg külföldön tartózkodik, vagy pedig luxusapartmant üzemeltet egész évben. 

Mire jelenthet megoldást az Airbnb korlátozása Budapesten? Tovább
Az ízlelés tudománya – avagy sörkóstolás helyett érzékszervi minősítés

Az ízlelés tudománya – avagy sörkóstolás helyett érzékszervi minősítés

Interjú vírusról, vállalkozásról és egy innovatív vendéglátóipari ötletről a Senzorium alapító csapatával

felhaszn_4.jpg

Hazánkban nagy hagyománya van a borkóstolásnak, az elmúlt években pedig – a kézműves sörök előretörésével – a sörkóstolás is egyre nagyobb népszerűségnek örvend. De, mint azt mondani szokták: ennek is van tudománya. A Senzorium csapata mindenkihez közelebb hozza az érzékszervi minősítés szakterületét, és egy különleges, szórakoztató program keretében mutatja be számunkra a tudományág egyediségét.

Nyitrai Ákos, Borovnyák Dávid és Sztanyik Zsófia a Senzorium csapatának tagjai mind élelmiszermérnökként végeztek az akkori Corvinus élelmiszertudományi karán, vállalkozásukba 2020 elején kezdtek bele. Az ötletgazda, Ákos így nyilatkozott az elképzeléseikről:

"Szeretnénk megmutatni, hogy az érzékszervi minősítésnek komoly tudományos háttere van, és nagyon sokan nem megfelelően csinálják. Programjainkon szeretnénk bepillantást nyújtani a valódi érzékszervi minősítők munkájába. Rávezetjük őket, hogy a piacon hasonlónak gondolt, de mégis különböző termékek közötti különbségekre hogyan tudnak maguktól fényt deríteni, a márka, az ár és bármilyen egyéb befolyásoltság nélkül.

felhaszn_1.jpg

Fontosnak tartjuk a kóstolás mögött húzódó tudományos háttér bemutatását, hogy hogyan lehet statisztikai módszereket megfelelően alkalmazni egy-egy minősítés során. Ilyen technikával, ISO szabványokkal alátámasztva senki más nem kóstoltat. Érzékeltük, hogy az embereknek igénye van a minőségi szórakozásra, amely egyedi és testreszabható tud lenni.

Ha ilyenről kérdeznek, mindig a szabadulószobákhoz szoktam hasonlítani magunkat, amelyek szintén kisebb csoportok számára nyújtanak egyedi szórakozást.

Az ő példájukon keresztül is jól látható, hogy mennyire sokat és milyen gyorsan tud fejlődni egy ilyen szegmens, hiszen 2012-ben jöttek csak be hazánkba, mára pedig már több mint 50 szoba található Magyarországon."

De hogyan is néz ki a „tudományos sörkóstolás” a gyakorlatban? Teszem fel a kérdést Zsófinak, aki jelenleg is a Corvinus Vezetés és Szervezés mesterszakján tanultakat hasznosítja a vállalkozás fejlesztése során.

"Fehér paravánnal elválasztva ülnek a résztvevők, ezzel laborhoz hasonló körülményeket szeretnénk teremteni, minimálisra csökkentve a kívülről érkező ingerek befolyásoló hatását. Persze a vendégek szórakozni is jönnek, össze lehet kacsintani a velünk szemben ülővel, az alkalmak oldott hangulatban telnek.

felhaszn_2.jpg

Először egy rövid prezentációban mutatjuk be az érzékszervi minősítés és az éppen kóstolt termékkategóriához kapcsolódó alapvető tudásanyagot, ezalatt pedig kiosztásra kerülnek a kóstoltatott termékek is, amelyekből minden alkalmon hatfélével találkozhatnak a résztvevők. Az értékelés tableten folyik, minden termékről egy kilencfokú skála segítségével kell eldönteni, hogy számunkra hol helyezkedik el például íz, illat vagy épp konzisztencia terén. 

Az alkalom végén online és offline formában is visszacsatolást adunk a saját és a teljes csoport eredményéről, illetve fény derül a kóstolt termékekre is. Meglepő eredmények szoktak születni, sokszor még a saját vaktesztjeink során is."

Júliusban már a Senzoriumhoz is kezdenek visszatérni a baráti csoportok, vállalati csapatépítők, egyszóval mindenki, akit érdekel a sörkultúra és szeretne egy jót szórakozni. A 2020 első hónapjaiban indult vállalkozás csapatának viszont a vírushelyzet miatt hamar kényszerszünetet kellett tartania. Erről és a szórakoztató- és vendéglátóiparban tapasztalható nehézségekről mesélt Borovnyák Dávid, a Senzorium társalapítója.

"A tényleges működésünket január, február magasságában kezdtük meg, és bizony már március közepén le kellett mondanunk az előre foglalt alkalmakat a korlátozások miatt. A teljes működésünk beltéren zajlik, zárt térben, sok emberrel, így nyilván fel sem merült, hogy bármilyen módon folytatni tudnánk. Egészen július elsejéig kényszerpihenőn voltunk, azóta viszont az első visszajelzések, tapasztalatok bizalomra adnak okot, hiszen

szépen lassan visszatérnek a vendégek, érezhetően megunták már a bezártságot, abszolút nyitottak az alkalmakon való részvételre, a társas kapcsolatok felelevenítésére. 

Véleményem szerint a vírus legnagyobb gazdasági vesztesei a vendéglátóiparban az olyan – hozzánk hasonló – élményalapú szolgáltatások, mint például a szabadulószobák, élményfőzések, mozik, de akár a külföldiekre alapozó éttermeket is felsorolhatnánk. A helyzet megoldására természetesen nem létezik „jó képlet”. Az intenzív marketingtevékenység és az esetleges „visszacsalogató” árengedmények mellett a termékpaletta aktualizálását tartjuk nagyon fontosnak. Nyáron például az amúgy választható csokoládélikőrök helyett különféle gyümölcsös söröket minősíthetnek a résztvevők, például a nyár nagy durranásának számító málnás söröket."

Az agrárszektorban jellemzően a multinacionális nagyvállalatok uralják a terepet, fogalmazza meg Ákos, ám mindannyian nagy egyetértésben bólogatnak, amikor arról kérdezem őket: Érdemes volt-e belekezdeni egy saját vállalkozás építésébe, szinte közvetlenül az egyetemi éveket követően?

felhaszn_3.jpg

"Az egyetem számtalan ötletet, impulzust tud adni, az ember itt ismerheti meg igazán önmagát, ez pedig egy nagyon fontos része a vállalkozóvá válás folyamatának. A mentalitás alapja, hogy egy második gyerekként kell gondolnunk a vállalkozásunkra, hiszen az életünk részét képezi az alkalmazotti léttel ellentétben, ahol ötkor minden feltétel nélkül leteheti az ember a lantot. Néha sok, de ezt nem lehet máshogy csinálni."

"Fiatalok vagyunk, van eszünk és energiánk is. Úgy gondoltuk megpróbáljuk!"

Írásunk a Corvinus Tourism Club diákszervezettel közös cikksorozatunkban jelenik meg, amelyben volt- vagy jelenlegi Corvius-os hallgatók vendéglátóiparral és turizmussal kapcsolatos vállalkozásait mutatjuk be. Amennyiben szívesen viszontlátnál itt egy általad ismert Corvinus-os sztorit, vedd fel velünk a kapcsolatot a kozgazdaszonline@uni-corvinus.hu címen!

Az ízlelés tudománya – avagy sörkóstolás helyett érzékszervi minősítés Tovább
„Hosszú bezártság után a természetközeli élményeket keressük” – Hogyan lábalhat ki a turizmus a koronavírus-válságból?

„Hosszú bezártság után a természetközeli élményeket keressük” – Hogyan lábalhat ki a turizmus a koronavírus-válságból?

kalen-emsley-kgsapvfg8kw-unsplash.jpgElőtérbe kerülhet a virtuális valóság, több lesz a robot és kevesebb a repülő. Az üzleti turizmus szereplői rosszul járnak, Velence vagy Barcelona lakói viszont visszakaphatják a városukat. Hogyan változik a turisztikai ipar a koronavírus hatására? Milyen változások átmenetiek, és mi marad velünk hosszabb távon? Jászberényi Melindát, a Corvinus Marketing Intézet docensét, az egyetemi Turizmus Továbbképző és Kutatóközpont központvezetőjét kérdeztük.

Írta: Kránicz Bence / Borítókép: Unsplash

A legjobb esetben is 1,17 billió, a legrosszabb esetben 3,3 billió dollár tűnhet el a globális turizmusból 2020-ban – áll az ENSZ friss jelentésében. Ez a a világ GDP-jének 1,5-4,2 százalékát jelenti. Került-e már hasonló helyzetbe valaha a turisztikai ipar?

A Covid-19 járvány turizmus szektorra gyakorolt hatása szinte beláthatatlan. Ha a nemzetközi turistaérkezések számát vizsgáljuk, akkor látható, hogy januárban még növekedést lehetett regisztrálni, februárban közel 10 százalékos visszaesést, majd márciustól, különösen annak végétől drasztikusan zuhant az előző évi adatokhoz képest a trendvonal. Márciusban már 57 százalékos visszaesést regisztrált a Turisztikai Világszervezet (UNWTO), majd a hó végére és még inkább áprilisban szinte teljesen leállt a turizmus. Az UNWTO március végén 58-78 százalékos visszaesést prognosztizált 2020-ra. Ez nagyjából 850-1100 millió turistát jelent éves szinten, körülbelül 1000 milliárd amerikai dolláros exportbevétel kiesést, amelyek a turizmusból származnak. Így 100-120 millió dolgozó munkája kerül veszélybe. Viszonyításként a 2003-as SARS-járványt szokás említeni, amely hasonló, de sokkal kisebbmértékben hatott a turizmusiparra. Ennek érzékeltetésére egy adat: becslések szerint a globális légitársaságok a Covid-19 járvány időszakában 113 milliárd dollárt veszítenek értékesítésükből, ami körülbelül 15-ször több, mint a SARS esetében volt.

nemanja-o-jnrztkb7smw-unsplash.jpgA turizmus mely ágai, szektorai kerültek a legnagyobb veszélybe?

A járvány kirobbanása és gyors terjedése jelentős hatást gyakorolt az emberiség gondolkodására és viselkedésére, így döntően befolyásolta a nemzetközi utazási szokásokat, mindenek előtt a szálloda- és vendéglátóipart, amely a világ legnagyobb munkaadó ágazatai közé tartozik, és rendkívüli érzékenysége miatt szinte azonnal reagál a válságokra. A nemzetközi utazások korlátozása, a nemzeti kormányzati intézkedések, a média híradásai egyaránt negatívan hatottak a szektorra és a kapcsolódó szolgáltatókra, köztük a már említett légitársaságokra. A világjárvány kitörésének időszaka egybeesett az utazásszervezői gyakorlatban szokásos foglalási periódussal, ami óvatosságra intette a tour operátorokat is. Tömegessé vált a szállodai foglalások törlése, már a nyári időszakra is. A koronavírus kedvezőtlen hatással van az üzleti turizmusra is, mivel a 2021-es rendezvények tervezési időszakát érintheti a járvány visszaerősödése. Ezen túlmenően munkanélkülivé váltak az idegenvezetők, turizmushoz kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó autóbusz-és taxitársaságok, ezen a területen dolgozó vállalkozók. (Kép: Unsplash)

Kutatásukban azokról a megoldási, problémakezelési stratégiákról írnak, amelyek révén a turizmus fenntartható maradhat. Most, hogy Európában enyhült a járványhelyzet, de az Egyesült Államokban vagy Dél-Amerikában korántsem, mennyire lehet megalapozott állításokat tenni a turizmus jövőjéről? Nem tartozik-e mindez a jóslás kategóriájába?

Mi többek között az EU és a UNWTO ajánlásai és számadatai alapján dolgozunk. A helyzet ugyanakkor napról napra változik. Sosem látott intenzitású a koronavírus terjedése a világban, még olyan országokban is felütötte a fejét ismét a járvány, amelyek sikeresen kezelték az első hullámot. Több újrafertőzödött területen döntöttek úgy, hogy ismét korlátozzák a beutazást bizonyos helyekről, illetve van, ahol a kijárási korlátozásokat is újra bevezették. img_9716-min.jpg

(Kép: Szép Zsóka)

A turizmus és a fenntarthatóság elve az utóbbi években került igazán éles ellentétbe egymással. Fel lehet-e fogni úgy a jelenlegi válsághelyzetet, mint ami lehetőséget ad a fenntarthatóbb turizmus kereteinek kialakítására? Mik lehetnének a sarokpontjai egy ilyen változásnak?

Az új technológiák fokozatosan helyet kapnak a turizmusban, ahogyan sok más gazdasági ágazatban is. A vendéglátásban már korábban is megjelentek a robotok, most a pandémia idején egyre több szálloda esetében ajánlják az online check-in lehetőségeket, a bankkártya használatát. Az alkalmazkodás mértéke azonban nagyon eltérő a turisztikai vállalkozások között, és jelentős részük szerint az új technológiák elidegenítik az emberi kapcsolatokat.

A virtuális valóság az idegenforgalmi ágazatban egy másik lehetőség, amelyre nagyobb figyelmet kell fordítani. Nem a valódi turizmus helyett, hanem mindazon valós tapasztalatok kiegészítésére, illetve helyettesítésére, amelyek időnként kockázatosak lehetnek. Például olyan veszélyes körülmények között, mint a jelenlegi Covid-19, a turista élvezheti a témaparkok, régészeti parkok, múzeumok és zsúfolt helyek látogatását a virtuális valóság kínálta lehetőségeken keresztül, otthon, biztonságos környezetben.

Milyen típusú turisztikai célpontok válhatnak népszerűbbé a koronavírus-járvány után?

Manapság az utazók egyedi élményekre vágynak. A Covid-19 járvány hatására ez a tendencia erősödik.

img_1222-min.JPGAz utazási szokások és az utazók kulturális hozzáállásának megváltozása miatt, valamint a pandémiaveszélyből fakadó biztonsági előírásokból adódóan is az egyéni utazások biztonságosabbak lesznek, mint a tömegturizmus keretében megvalósulók. A turizmus e formájában a távolság is tartható, míg ez egy csoportos utazás során, vagy egy resort szállodában kevésbé megvalósítható. A turisták először belföldön töltik a nyaralásukat, amíg helyreáll a nemzetközi utakba vetett bizalom, majd a tapasztalatok szerint a szomszédos országokba utaznak. (Kép: Szép Zsóka)

Hosszú bezártság után a természetközeli, autentikus élményeket keresik a turisták.

A vidéki szálláshelyek foglaltsága a Magyar Turisztikai Ügynökség információi szerint nyár közepére kedvezően alakul. Persze nagyon hiányoznak a külföldi turisták, a városi hotelek esetében sok helyen továbbra is kivárnak az újranyitással.

Beszámolójuk szerint a közeljövőben gyakrabban utaznak majd autón a turisták, mint eddig. A turisztikai iparnak van válasza arra a felvetésre, hogy az autós közlekedés növeli majd a károsanyag-kibocsátást?

Belföldre és a szomszédos országokba személyautóval is lehet utazni, biztosítva ezzel az elvárt távolságtartást. Nem kell túlzsúfolt repülőgépet, hajót vagy buszt használni az adott desztináció eléréséhez. A kisebb távolságok miatt mindez kevésbé szennyező, mint a nemzetközi, nagy távolságra tett utazás, bármilyen közlekedési eszközt is válasszunk.

Egybehangzó vélemények szerint a légi közlekedés egyhamar nem fog visszaállni a járvány előtti szintre, ha egyáltalán visszaáll valaha. Ebben a szektorban milyen változások várhatóak, amelyek nem csak átmenetiek lesznek?

img_0762-min.jpgAz elmúlt időszakban több nagy légitársaság is állami mentőcsomagot kapott: a Lufthansa 9 milliárd eurót, az Air France 7 milliárd eurót, az Alitalia 1,7 milliárd eurót, a KLM 3,2 milliárd eurót, így nem kell fizetésképtelenséget jelenteniük. Ezeket a támogatásokat minden esetben reorganizációs célokra kapták a légitársaságok, aminek a hatása majd a későbbiekben lesz értékelhető. A Ryanair ír fapados légitársaság a közösségi médiában már közölte: az Európai Unió Bíróságán támadja meg a nemzeti légitársaságoknak nyújtott mentőcsomagot, mert álláspontja szerint az versenytorzító hatású. Más hálózati légitársaságok megfontoltan indítják újra járataikat, például az American Airlines szünetelteti budapesti járatait jövő év tavaszáig. A Covid-19 okozta leállás hozadékaként felszámoltak kisebb légitársaságokat, leányvállalatokat, például a korábban a szabadidős piacra létrehozott SunExpress Germany-t. Az elmúlt hónapokban közel 40 százalékkal esett vissza a kereskedelmi repülőgépek értékesítése, és az Airbus várakozásai szerint legalább 2023-ig, de egyes előrejelzések szerint akár 2025-ig nem fog visszaállni a korábbi szintre az értékesítés. (Kép: Szép Zsóka)

Mit tehetnek most a turisztikai szolgáltatók: a közlekedési vállalatok, a szállodák, a turisták által felkeresett intézmények, hogy újra magukhoz vonzzák a turistákat? Mi az, ami a saját kompetenciájuk, és ami nem rajtuk múlik?

A hotelek újranyitásával és a repülést érintő szabályozásokkal sokat foglalkoznak a híradások, ezért inkább a többi szolgáltatóra fókuszálnék. Az utazási irodáknak érdemes lesz a belföldi turizmust támogatniuk, új, kevésbé felkapott úticélokra felhívniuk a figyelmet.

Erősebb lesz az alternatív, niche-turizmus szerepe, és ki kell alakítani a Covid-19-hez igazodó utasbiztosítási rendszert.

arthur-poulin-nhu0nur7920-unsplash_1.jpgAz UNWTO újrakezdéssel kapcsolatos ajánlása alapján az egyes desztinációknak el kell végezniük a közegészségügyi helyzeten alapuló kockázatértékelést, és az érdekelteket teljes körűen tájékoztatniuk kell. Megbízható és könnyen hozzáférhető információkat kell nyújtani a protokollokról, például sms-t küldeni a turistáknak a nemzeti és helyi szabályokról és a legfontosabb egészségügyi kontaktokról, vagy a marketingkommunikációban előtérbe helyezni a fizikai távolságtartást lehetővé tevő termékeket, mint a vidéki turizmus, ökoturizmus, aktív turizmus. (Kép: Unsplash)

Az üzleti turizmus esetében a konferenciák, meetingek, kiállítások szervezése során kerülni kell majd a svédasztalos kiszolgálást és a kávészünetet, előrecsomagolt ételkínálatot kell kialakítani, a fenntarthatósági szempontokat is szem előtt tartva. A rendezvények esetében a lebonyolítási terv átalakítása a feladat, az online események előtérbe helyezése jó megoldás lehet a pandémiás időszakban.

Az utóbbi években sokat lehetett hallani a turisták által ellepett, különösen népszerű városokról, vagy – akár itthon is – a lakók számára élhetetlenné tett vigalmi negyedekről. Róma, Barcelona vagy Velence lakói örülhetnek-e a mostani válságnak?

pablo-martinez-rgao-d_y4do-unsplash.jpgVelence példáján keresztül szeretném érzékeltetni ezt a folyamatot. Velence lakosságát teljesen kiszorította a városból a turizmus. Az ötvenes években Velence két szigetén 175 ezer volt a lakosság lélekszáma. Jelenleg mindösszesen 50 ezren élnek a városban. A turizmus hatására felmentek az ingatlanárak, több mint 8 ezer Airbnb-apartman van a városban, ezzel egész Olaszországban itt a legmagasabb a lakosságra vetített aránya az Airbnb-lakásoknak. A tavalyi évben 10,2 millió vendég töltött több napot a városban, és közel ennyi turista érkezik mindössze egy rövid látogatás céljából, túlnyomó részük tengeri szállodahajókkal. Ez utóbbiak költése minimális volt, ezért már a pandémia előtt is tervezték a kötelező költés bevezetését. (Kép: Unsplash)

Sokan a velenceiek közül lehetőséget látnak arra, hogy fordulat következzen be a város életében. Szeretnék, ha a város adta lehetőségeket a turisták mellett a helyben lakók is élvezni tudnák.

A nemzetközi turizmus mellett és részben helyett a helyiekre, törzsvendégekre, a művészetek, a kultúra szereplőire, a színvonalas felsőoktatásra szeretnék építeni a város gazdaságát. Fekvésénél fogva a város a középkorban fontos kereskedelmi funkciót látott el. Szeretnék megvizsgálni a kereskedelemben rejlő lehetőségeket, és nemzetközi befektetőket várnak a városba.

Mikor alakult ki a globális turizmusnak az a rendszere, amelyet most a koronavírus térdre kényszerített? Mikorra érte el az ipar a járvány előtti méretét?

Az UNWTO adatai alapján a nemzetközi turistaérkezések száma és a nemzetközi turizmusból származó bevételek volumene 1950. óta erőteljesen növekvő tendenciát mutat, ami a közeljövőben, bár lassuló ütemben, de várhatóan tovább folytatódik. A nemzetközi turistaérkezések számában az ezredforduló óta két évben volt tapasztalható kisebb mértékű visszaesés: 2003-ban a SARS-vírus hatására és 2009-ben a világválság következményeként. A Covid-19 utáni helyzet prognosztizálására nem vállalkoznék. Többféle, egymástól jelentősen eltérő forgatókönyv született, amelyek az utazásbiztonság függvényében nagyon eltérő dátumra teszik a turizmus kilábalását a válsághelyzetből.

ashim-d-silva-sxev4nyslwc-unsplash.jpgA globális turizmus kialakulásához számos tényező vezetett, ezek közül a legmeghatározóbbakat szeretném kiemelni. A légi közlekedésben végbement a dereguláció az USA-ban, majd az európai liberalizáció hatására ugrásszerűen megnőtt az indított járatok száma, drasztikusan csökkentek a jegyárak, és megszületett a low-cost iparági modell. A low-cost, vagyis fapados légitársaságok kisebb repterekre szállítják az utasokat, fókuszált szolgáltatást nyújtanak, de azt széles tömegeknek és elérhető árakon. Megváltoztak az utazási szokások, népszerűvé váltak a rövid városlátogatások, a city-beak turizmus. Ehhez kapcsolódóan létrejött a megosztáson alapuló Airbnb-szállások rendszere, ahogy azt Velence példája is mutatta. Az Airbnb a megfizethető áron elérhető szállások széles körét biztosítja. (Kép: Unsplash)

Milyen állami beavatkozásra lenne szükség a turisztikai ipar életben tartásához? Nyilván régiónként, országonként más a helyzet, de vannak-e egységesen fontos lépések?

Ehhez a kérdéskörhöz kapcsolódóan végeztünk egy kutatást Ásványi Katalin és Kökény László kollégáimmal közösen, a Marketing Intézethez tartozó Turizmus Továbbképző és Kutatóközpont keretében, amely során azt vizsgáltuk, hogy a 20-21. században milyen válsághelyzetekkel szembesült a világ, amelyek ugyan változó mértékben, de befolyásolták a turizmus alakulását. A kutatás eredményeként született tanulmány főbb fejezeteiben körbejárjuk a válság fogalmát, értelmezésének és csoportosításainak lehetőségeit, és a Covid-19 kapcsán külön kitértünk az egészségügyhöz kapcsolódó válságokra. A tanulmány további fejezetei a válságkezelés, azon belül a válságmarketing és a válságkommunikáció elméleti hátterét mutatják be, majd esettanulmányokon keresztül ismertetjük a válságkezelési megoldásokat az egyes desztinációkban különböző válságtípusok esetére. Az egyes turisztikai szolgáltatók mentén külön is kitérünk a válságkezelési intézkedésekre, és az érintettek szerepét is ismertetjük. Külön alfejezetet szántunk a Covid-19 járványnak. Terveink szerint a tanulmány online jegyzet formájában megjelenik az ősz folyamán, a turizmus válságkezelésével kapcsolatos ismeretanyagot pedig az ősszel induló Turisztikai fejlesztési menedzser szakközgazdász képzésbe is beépítjük.

 

2020. 07. 13.

„Hosszú bezártság után a természetközeli élményeket keressük” – Hogyan lábalhat ki a turizmus a koronavírus-válságból? Tovább
Véget vet a koronavírus az olcsó repülésnek?

Véget vet a koronavírus az olcsó repülésnek?

A Corvinus Tourism Club elnöke Radó Andrással, a WizzAir kommunikációs menedzserével beszélgetett

ctcikk3_1.png

Milyen jövő vár a turizmusra és a repülésre? Jelentősen drágulni fognak a jegyek, és egyáltalán biztonságos ebben a helyzetben repülővel közlekedni? A Corvinus Tourism Club elnöke, Nagy Simon Radó Andrással, a WizzAir kommunikációs menedzserével online előadásban beszélgetett, melyet Herendi Zsófia segítségével szemlézünk.

Írta: Kovács Máté; Fotók: Corvinus Tourism Club

people-boarding-airline-3538282.jpgA koronavírus komoly csapást mért a turizmusra, a WizzAir például járatainak 97 százalékát törölte. Ugyan a veszélyhelyzet Európában az utóbbi időszakban enyhült, a teljes talpraállásra még várni kell, egyelőre nem indult be teljesen a turizmus. A fapados légitársaságok olcsó jegyárakra épülő stratégiáját megnehezítheti a válság, az esetleges drágulás ugyanakkor az utasokat is elijesztheti. (fotó: Markus Winkler, pexels.com)

Milyen lesz az újraindítás, vége az olcsó repülésnek?

“Az a célunk, hogy megtöltsük a repülőgépeket, ehhez megfelelő árazást fogunk alkalmazni” - mondta Radó András a kérdésre, hogy várható-e akciózás a jövőben. “Az a szerencsénk, hogy mi eleve alacsony árakon dolgozunk, és alacsony árakon adjuk a jegyeket, és ezután is alacsony árakon fogjuk adni a jegyeket."

A WizzAir kommunikációs menedzsere szerint más légitársaságoknak is akciókat kell majd bevezetniük, hiszen vissza kell nyerniük az utasokat.

Szerinte az állami hitelből finanszírozott légitársaságok gondban lehetnek, mert a hiteleket vissza is kell fizetniük az államoknak. “Mivel sokkal magasabb az egy kilométerre jutó egységköltsége a légitársaságok túlnyomó részének - a Lufthansa például 3-4-szer drágábban állítja elő ugyanazt az utaskilométert mint a WizzAir -, nem nagyon lesz mozgásterük ugyanazt az árat biztosítani, mint a WizzAir. Egész egyszerűen a költségeik magasabbak.”

ctcikk-min.jpgMostantól kevesebb helyre juthatunk el?

A jegyárak változása mellett az is felmerülhet, hogy bizonyos - főleg távolabbi -  úticélok kevésbé lesznek vonzóak, ezért nem lehet majd minden járatot visszaállítani. “Szépen fokozatosan építjük fel az útvonalainkat, ahogy a korlátozások enyhülnek, úgy fogunk egyre több helyre repülni.” A WizzAir elsőként azokra az utasokra számít, akiknek utazniuk kell, nagyon kevés az, aki nyaralni szeretne, és az üzleti utak száma is visszaesett. “Egyelőre azokat az utasokat látjuk, akik szeretnének hazajönni, szeretnének külföldre hazatérni, esetleg rokonokat meglátogatni, vagy egészségügyi okokból és munka miatt kell utazzanak.”

Radó András a WizzAir flottájáról azt mondta: “Más légitársaságokkal ellentétben mi előre megyünk, három új bázist jelentettünk be, emellett Salzburgba is elkezdünk hat másik városból repülni.” Ameddig más társaságok azért küzdenek, hogy lemondják a repülőgép megrendeléseiket, a WizzAir inkább terjeszkedik és sok esetben átveszi ezeket a flottákat is.

“Továbbra is a növekedés van a szemünk előtt. Jó időpillanat ez most arra, hogy olyan helyekre repüljünk, olyan helyeken alapítsunk bázisokat, ahol eddig nem volt.”

Mi lesz a biztonsággal? Félnem kell a vírustól, ha repülőre szállok?

Érthető, ha az emberek jelentős része tart attól, hogy elkapja valahol a vírust, különösen igaz ez akkor, ha a repülőgépek zárt terére gondolunk. Radó András szerint ettől nem kell tartanunk, ugyanis “a repülőgépek levegő keringető rendszere úgy van kialakítva, hogy fentről és oldalról fújja be a levegőt, alul pedig elszívja. Alul olyan hatékony filterek vannak, amelyek a levegőben található részecskék 99,7%-át megszűrik, port, vírust, bármit, ami a levegőben van.

Olyan biztonságos és olyan tiszta a repülőgépek belsejében a levegő, mint egy kórház intenzív osztályán.”

A rendszer hatékonyságát jól mutatja, hogy Radó András szerint a mai napig nincs bizonyított fertőzés, ami repülőgépen történt volna. Emellett a WizzAir is óvintézkedéseket vezetett be, május 1-je óta a személyzet maszkban és kesztyűben dolgozik, az utasok csak maszkban utazhatnak és beszállításnál mindenkinek kézfertőtlenítő kendőt adnak. Emellett a gépeket is naponta fertőtlenítik. 

wizzair-1169707_1920.jpg

(fotó: kavekostolo, pexels.com)

Hogyan látták az eseményt a szervezők?

Herendi Zsófia, Corvinus Tourism Club:

“A Facebook Live stream közel száztízezer embert ért el, a videót eddig három ezren látták. Az online előadás során volt lehetőség kérdezni azoknak, akik élőben követték a beszélgetést. A Wizz Air menedzsere olyan területekre is kitért, mint a jövőbeli terjeszkedési tervek, új úticélok kiválasztása, hány embert bocsátott el a Wizz Air a járványhelyzet miatt, vagy hogy számolnak-e a járvány második hullámával.

Szóba került a debreceni bázis sorsának kérdése, az ügyfélszolgálat fejlesztésének lehetősége, a kormányok tájékoztatási rendszere a szabályozáskról, és azt is elárulta a menedzser, hogy jelenleg hány százalékos kapacitással repülnek a Wizz Air gépek, azaz hány utas ül ma átlagosan egy gépen.

Elmondta javaslatait a nyári szezonban történő utazásokról, kifejtette a Wizz Air álláspontját a jövőbeli amerikai repülőutakról, beszélt arról, milyen hatása lehet az elmaradt fesztiváloknak a légitársaságokra, valamint arról is, hogy miért döntöttek úgy: az utasoknak nem engedélyezik az ingyenes átfoglalást ebben a bizonytalan helyzetben."

A teljes videót az előadásról a Corvinus Tourism Club YouTube csatornáján nézhetitek meg:

Mi az a Corvinus Tourism Club?

cropped-ctc-1.pngA Corvinus Tourism Club az ország első és legnagyobb turizmussal és vendéglátással foglalkozó diákszervezete, amely 2017-ben alapult. Célunk, hogy olyan kiemelkedő projekteket vigyünk véghez, amivel az iparágat átformáló értékeket tudunk teremteni. Mindezt egy olyan környezetben, ahol mindenkit támogatunk és inspirálunk arra, hogy merjen tenni a céljaiért és a lehető legtöbbet tudja kihozni magából egy szuper közösség tagjaként. Számos közösségi programmal és rendezvénnyel készülünk minden félévben, valamint a szakmai fejlődés megalapozása mellett fontosnak tartjuk a tehetséggondozást is.

A CTC a Youth Business Group tagszervezete is egyben, mely a legnagyobb egyetemi diákszervezeti tehetségközösség. Ehhez kapcsolódik a 4 féléves Talent Programunk, aminek a lehetőségét YBG-nek köszönhetjük. Ennek során számos tréningen vehetsz részt és izgalmas feladatokon dolgozhatsz a három karrierút során (Destination Management, Hotel Management és a Gastro and leisure), amivel egyetemi tanulmányodat kiegészítve elmélyítheted a tudásodat.

Ősszel újra tagfelvételt hirdet a CTC, úgyhogy lesz lehetőséged csatlakozni egy elhivatott közösséghez, ahol az életre szóló élmények és barátságok mellett olyan befolyásos emberekkel ismerkedhetsz meg, akik megalapozhatják a jövődet, ha a turizmus területén képzeled el a karriered!

 

Véget vet a koronavírus az olcsó repülésnek? Tovább
A mélyrepülés ténye és a felemelkedés kérdései a turizmusban – Interjú a Budapesti Corvinus Egyetem docensével

A mélyrepülés ténye és a felemelkedés kérdései a turizmusban – Interjú a Budapesti Corvinus Egyetem docensével

interju1.jpg

A magyar és nemzetközi turizmus soha nem látott mélyrepülést él át, de vajon mennyire kilátástalan a helyzet? Hogyan lehet majd kilábalni a válságból, és mennyire érinti ez az egyetemista gyakornokokat? Dr. Pinke-Sziva Ivett, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a Turizmus-vendéglátás alapszak szakfelelőse exkluzív betekintést nyújt az ágazat jelenlegi és feltételezett jövőbeli helyzetébe.

Készítette: Taxner Tünde

Milyen helyzetben van jelenleg a magyar turizmus?

airplane-on-sky-during-sunset-48786.jpgA mélyrepülés kifejezés írja le a leginkább az elmúlt hetek helyzetét és nem csupán a magyar, hanem az egész világ turizmusa tekintetében. Azt gondolom, hogy a szektor tagjai eddig nem látott vagy előrejelzett helyzetbe kerültek, ami már-már katasztrófafilmbe illő: gondoljuk csak el, hogy március közepén egyik napról a másikra ürülnek ki a sípályák, a szállodák, zárnak le a határok. Egyelőre nem láthatóak hivatalos statisztikák a múlt hónapról, de sajnos magáért beszél, hogy az egyik leggyakrabban használt kifejezés a szektorban a „nulla”, illetve a „nullára nem lehetett felkészülni”.

A szakmai partnerekkel folytatott informális beszélgetésekből az látható, hogy a leállás, vagy a limitált szolgáltatás szinte teljes a szálláshely-szolgáltatók körében, mind Budapesten, mind vidéken, és a sokat hallott „ne mondd le, csak foglald át” segélykiáltások alig találtak értő fülekre: a foglalások kb. 80-90%-át lemondták, az előlegeket visszakérték és alig történt átfoglalás vagy új foglalás. Mindezt egyébként megértően kezeli a szakma, hiszen az egyén, a családok biztonságérzetét alapjaiban érintő vészhelyzetben természetes reakció a visszatérítés igénylése. A helyzetet nehezíti, hogy a rendezvények, fesztiválok is lemondásra kerültek, sok helyen augusztus 31-ig.

man-wearing-black-and-white-stripe-shirt-looking-at-white-212286.jpgKülönösen a kis- és középvállalkozások kerültek válságba, néhány hónapnyi tartalékkal nagyon nehéz tervezni egy olyan helyzetben, ami kiszámíthatatlan, amiről a krízist kezelni próbáló nemzetközi szervezetek sem tudják megítélni, hogy mikor ér véget, és ami a világgazdaságot is megrengetheti. Ez a bizonytalanság a nagyobb vállalkozásokat is nehéz helyzetbe hozza, hisz minden egyes újabb kríziskezelést illető bejelentés után lemondási hullám érkezik az őszi vagy a téli időszakra vonatkozólag, hisz a nyár eleje „elúszott”, augusztusig alig látható foglalás.

A legégetőbb kérdés a munkaerő megtartása (kb. 400 ezer munkavállalóról lévén szó): épphogy lekerültek a munkaerőhiányról szóló cikkek a címlapokról, azonnal leépítésekről olvashatjuk a híreket a szektorban is, amelyet magyaráz a fentiekben vázolt válság és bizonytalanság. Fontos azt is kiemelni, hogy több előrelátó és ehhez a stratégiához erőforrással rendelkező olyan szolgáltatóról is hallhatunk, akik otthoni munkavégzésre próbálnak átállni vagy fizetett szabadságot biztosítanak, esetleg a karbantartási munkákat végzik el, szigorú szabályok mellett. A szektort is érintő, munkaerőmegtartást is támogató második állami csomag tegnap megérkezett, amely által van remény a hatékony lépések megtételéhez

91901838_3227550703930709_6849747266819850240_o.jpgMindemellett ki kell emelni azokat az apró, de ebben az összeomlásban szívmelengető kezdeményezéseket, amelyekről a New York Times is írt, akárcsak azokat, amik az egészségügyi dolgozók segítéséért indultak a szektorban (pl,. #etesdadokit, az Airbnb lakások ingyen történő felajánlása) vagy a budapesti bezárt szállodák minden este felvillanó 4U (for you, érted, értetek) fényei, amelyek a más, akár nagyobb bajban lévő városokkal való szolidaritás jelei, a vigyázzunk egymásra felszólítás hangsúlyozásáért. (Kép: Mercure Budapest Korona Hotel)

 

Hogyan érinti a jelenlegi helyzet az egyetemre járó gyakornokokat, akik ebben a szakmában tevékenykednek?

A tömeges elbocsájtások első áldozatai a gyakornokok és a pályakezdők voltak,és ebben a szektor felelőssége sajnos elvitathatatlan. Ugyanakkor ismételten szeretném hangsúlyozni a fentiekben vázolt vállalati döntési mechanizmust, amely nem egy pár hetes visszaesésre való tervezést jelentett, hanem a nullára, az elhúzódó nullára való felkészülést.

Az egyetemünk gyorsan reagált az érintett gyakornokok válságára, a vezetők azonnal elkezdtek dolgozni a könnyítő, támogató megoldásokon, törvényi keretek között.

shutterstock_1065451166-min.jpgKiemelendő ugyanis, hogy a szakmai gyakorlat feltételeit is rendeletek rögzítik, az ezekben való változás pedig jelentősen függ az irányításpolitikai döntésektől. Szeretnék biztatót mondani a hallgatóinknak, szeretném azt mondani, hogy pár hét és minden rendben lesz, de a helyzet nagyon képlékeny. Azt tudom mondani, hogy az egyetemi vezetőkkel folyamatosan figyeljük a trendeket, és azon vagyunk, hogy mind a szakmai érdekképviseletekkel, mind az irányításpolitikai szervezetekkel egyeztetve jó megoldás születhessen a nyári és őszi gyakorlatokat illetően, nem csak a turizmus területén, hanem a gazdaság más ágazataiban is, hiszen a válság több iparágat érinthet.

 

Volt korábban példa hasonló leállásra? Hogyan sikerült akkor az iparágnak újraindulnia?

Őszinte leszek, a turizmus ilyen globális visszaesése, különösen a mélyülő gazdasági válság miatt, példa nélküli. Március közepén a nemzetközi szervezetek a 2003-2004-es SARS-járvány hatását modellezték le, ami után nagyon rövid idő alatt talpra állt a turizmus. Az akkori járványt követően ugyanis hihetetlen dinamikus növekedésnek lehettünk tanúi, hiszen az utazásra szánt jövedelem tartalékként ott állt az utazásaikról álmodóknál.

blur-cartography-close-up-concept-408503.jpgA mostani krízis azonban más, mélyebb hatásai lehetnek a gazdaság más szektorainak leállása miatt. Az utazásra fordítható diszkrecionális jövedelem (a létfenntartásra fordított összegen felüli jövedelemrész, amivel szabadon rendelkezhetünk - a szerk.) és a szabadságra szánható idő csökkenésére számíthatunk, egyrészt a munkanélküliség, másrészt a szabadságok átütemezése miatt. Így a világszervezetek felülírták becsléseiket és a korábbihoz képest riasztó, de sajnos reális visszaesést jósolnak: a turistaérkezések 20-30%-os (előző évi szinthez képesti) csökkenésére lehet számítani 2020-ban, az UNWTO, a világ turisztikai szervezete szerint. Mindez megdöbbentő, különösen az elmúlt évek dinamikus növekedése és az idei erős januári/februári forgalom után vagy a SARS-vírus esetében megjelenő évi 0,4 %-os, illetve a 2009-es válságot követő 4%-os visszaeséshez képest.

A pesszimista szcenáriók a bizalom és biztonságérzet megingására is felhívják a figyelmet, ami valóban jogos felvetés, ugyanakkor úgy vélem, napjaink tapasztalt utazói az alapvető utazás- és a kalandvágy miatt, amelyet a bezártság fokoz, gyorsan felül tudnak majd kerekedni ezeken a szorongásokon. 

pink-teal-yellow-multi-color-please-leave-nothing-but-your-164287.jpgMennyire lát arra esélyt, hogy a járvány okozta válság után népszerűbbé válik a környezettudatos utazás?

Több olyan véleményt is olvashatunk, hogy a koronavírus után teljesen új időszámítás jön, és nem tudhatjuk, hogy a világjárvány miatti stressz és frusztráció hogyan múlik el, elmúlik-e egyáltalán, és az új korszak utazói, fogyasztói mit keresnek majd. Mindebben van igazság, ugyanakkor a kínálati oldalnak is jelentős szerepe van abban, hogy minderre hogyan reagál.

Én a magam részéről nagy örömmel látom, hogy egyre több úticél jelentet meg a járvány kapcsán olyan viselkedési kódexet, amely a közösség védelmét szolgálja, de kitér a környezeti értékek megőrzésére is. Örülök annak is, hogy a globális szolidaritás jegyében egyre több a segítő kezdeményezés a szolgáltatók körében, melyek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, ahogyan az önkéntes munka is.

Bízom abban, hogy a járvány kezelése, a szigorú szabályok betartása tudatosságra nevel mindenkit, amit úgy vélem, nem fogunk egyhamar elfelejteni. Mindez segíthet abban, hogy a hatásainkra figyeljünk, és a környezet- és társadalomtudatosságra ébredt desztinációk és szolgáltatók ajánlásait elfogadjuk és betartsuk.

Vajon hogyan tud majd a magyar turizmus a vírus okozta krízis után talpra állni?

Ismételten szcenáriókról tudunk beszélni: ha kora nyárra a járványügyi fenyegetés elmúlik, akkor augusztusban, szeptemberben újraindulhat a szektor, de a pesszimista forgatókönyvek 2021 márciusáról írnak. Nagyon sok minden múlik azon, hogy milyen járványügyi rendelkezések jönnek, és hogyan reagál minderre a hazai és nemzetközi gazdasági környezet és így megtörténik-e a „visszapattanás”. Alapvetően úgy hiszem, hogy a bezártság fokozza az emberek kiszabadulásra, utazásra vonatkozó motivációit, a kérdés az, hogy mennyit tudnak majd erre költeni.

active-activity-adventure-backpack-547116.jpgAz előrejelzések szerint az óvatosság és a jövedelemcsökkenés okán inkább a rövidebb utazások kerülnek előtérbe, elsősorban aktív- és egészségturisztikai motivációkkal. Összességében a belföldi turizmus erősödésére lehet számítani, ami nagyon jó hír a vidéki desztinációknak, szolgáltatóknak. Mivel Budapest inkább a külföldiek számára vonzó úticél, ezen szcenárió szerint nehézségei fokozódhatnak, ugyanakkor az óvatosságra való törekvés nincsen kőbe vésve, főként a tapasztalt utazók és a fiatalabb generációk utazási és kalandvágya miatt, akik vélhetően takarékosabb utakat keresnek majd, és ebben a tekintetben a forint-euró árfolyam alakulása kedvező lehet a budapesti szolgáltatóknak. 

black-calculator-near-ballpoint-pen-on-white-printed-paper-53621.jpgMindenestre egyetértek azokkal a szakértőkkel, akik arra hívják fel a figyelmet, hogy már most nagyon tudatosan fel kell készülni az árversenyre, ami azt jelenti, hogy bizonyosan lesz árcsökkenés, még akkor is, ha nem szeretünk ilyen taktikákban gondolkodni. Ki kell tehát találni azokat a kereteket, amik között vállalható mindez, az árspirál elkerülése végett, és hangsúlyt kell helyezni a kommunikációra, a foglalási és lemondási szabályok szigorítására az árcsökkentés ellensúlyozandóan.

Most sajnálatosan a szektor szereplői „ráérnek” a stratégiák ki- és újragondolására. Akár legyen ez az előrelátó munkaerőmegtartás és utánpótlás nevelés, az online- és mobilkommunikáció, a fenntartható turizmus erősítése, a turizmus hatásai miatt kialakult közösségi konfliktusok megoldása vagy törzsvendégprogramok kialakítása. Sokat segítene, ha mindez megtörténne annak érdekében, hogy az újraindulás vélhetően nehéz és költséges folyamata új, tudatos irányokat vehessen.

További izgalmas és aktuális tartalmakért látogass el a Corvinus Közgazdász Facebook-oldalára! 
https://www.facebook.com/corvinuskozgazdasz/ 

2020. április 8.

Képek: Pexels, https://www.facebook.com/MercureBudKorona/, Budapesti Corvinus Egyetem

A mélyrepülés ténye és a felemelkedés kérdései a turizmusban – Interjú a Budapesti Corvinus Egyetem docensével Tovább
A tíz legjobb Budapest

A tíz legjobb Budapest

Szubjetív óda a 140 éves székesfővároshoz

Vízfej. Koszfészek. Bunkók.

Fenti minősítések előszeretettel kerülnek elő, ha Budapestet kívülről szemléli valaki. Tény, hogy a város nem tökéletes. Tény, hogy a lakói sem azok. De Budapest ettől függetlenül csodálatos. Nem kívánom azonban a Halászbástyától a Galilei Étteremig felsorolni az összes turistacsalogató látványosságot - nem veszem el a Magyar Turizmus Zrt. kenyerét.


Forrás: The Telegraph

Létezik egy színes-szagos Budapest, ami nem olyan elegáns, nem olyan tradicionális, mint a prospektusokban, de vibrál, lélegzik, szinte beszél az emberhez. Ezeket a helyeket jobb társaságban illik lenézni, vagy legalább is nem ismerni. Úgy tenni, mintha máshol jobb lenne. Pedig mindenhol ugyanaz a szél fúj. A 140. születésnapját ünneplő város megérdemel néhány szép szót. A szigorúan szubjektív tízes lista a hajtás után!

A tíz legjobb Budapest Tovább