Közgazdász Online


,,A vírus azért távolról sem egy atomcsapás” - Interjú dr. Kocsis János Balázs városszociológussal

,,A vírus azért távolról sem egy atomcsapás” - Interjú dr. Kocsis János Balázs városszociológussal

img_9690-min.jpg

A koronavírus átalakította mindennapjainkat, de ugyanúgy hatással van tágabb környezetünkre is: következményei számtalan kérdést vetnek fel a városok életében. Dr. Kocsis János Balázs városszociológust, a Budapesti Corvinus Egyetem docensét kérdeztük a város-vidék-vírus kapcsolatról, a sűrűn lakott területek gyakori problémáiról és a lehetséges kimenetelekről.

Írta: Sipos Sára; Fotók: Szép Zsóka

Látható, hogy a vírus mind a társadalomra, mind annak környezetére hat; ez sok kérdéssel jár. Tudjuk, hogy a vírus sűrűn lakott területről terjedt el, és a sűrűn lakott területeken szed több áldozatot, terjed könnyebben. Hogy írható le pontosan ez a kapcsolat?

kocsis.jpgA városok kapcsán erős diskurzus folyik az utóbbi körülbelül száz évben a hatékonyságot középpontba állító megközelítés - amely a nagyobb népsűrűség, így a tágabb környezetre gyakorolt kisebb hatás mentén érvel - és a biztonságpolitikai megfontolások között, melyek jóval ritkább beépítést indokolnak. Az Egyesült Államokban az 1950-es években lezajlott szuburbanizációt központilag támogatták, ennek fő oka az atomháborútól való félelem volt: a szétosztott hálózatokat sokkal nehezebb pontszerű csapásokkal megsemmisíteni. Ezen logika mentén jött aztán létre egyébként az internet is. Phoenix, Atlanta, Houston sokkal „reziliensebb” – hogy ezt a manapság divatos kifejezést használjam – a katonai csapásokra, mint a koncentrált New York, San Francisco, London, Párizs, Madrid, Milánó vagy Budapest. Láthatjuk, hogy szinte ugyanez mondható el a vírusok okozta járványokról is. (fotó: Dr. Kocsis János Balázs)

Szerencsére azonban vannak megfelelő eszközök  a nagyobb baj elkerülésére; a vírus azért távolról sem egy atomcsapás.

Sokan kiköltöznek a városból. Érdemes vidékre vagy agglomerációba menni ilyen esetben?

Aki teheti és munkája engedi, érdemes átmenetileg vidékre költözni, persze az ott lakók veszélyeztetése nélkül. Továbbá a lakásba való bezártság negatív közérzeti, fizikai és pszichológiai következményeit oldhatja a nagyobb tér és a természet közelsége.

A vidékre költözéshez kapcsolódó másik jelenség, hogy a közeljövőben sokan akár végleg  elmennek Budapestről. A vírus miatti szub- és dezurbanizáció csökkentheti a vidék-Budapest kontrasztot, ami sok gazdasági mutatóban látszik?

urbanizáció: városfejlődés átfogó fogalma, magában foglalja a városodást (városok, városlakók számának növekedése) és a városiasodást (városi életforma terjedése)

szuburbanizáció: a nagyvárosokból sokan az elővárosokba költöznek

dezurbanizáció: a nagyváros és elővárosainak népessége is csökken

img_0276-min.JPGA városok adottságait a gazdasági tevékenységek egy bizonyos, de nagy fontosságú és jövedelmezőségű része, elsősorban a döntéshozatal továbbra is igényli. Ezek az adottságok teszik lehetővé eredményes működésüket, így nem várható, hogy a döntéshozatali központokat decentralizálják. Olyan tevékenységek, amelyekhez nem szükséges a fizikai közelség, eddig is jelentős részben elköltöztek a drága nagyvárosokból, ennek felgyorsulására lehet számítani. A járvány már most számos olyan korábbi berögzült eljárás felülírására késztette az államigazgatást, a cégeket, amelyeket később is jól lehet hasznosítani. Gondolok itt például az elektronikus aláírásra vagy a videókonferenciák használatára. Azonban a városok létének fő oka, ami a sűrű interakciókból, a lehetőségből, a sokszínűségből fakadó urbanizációs előnyöket jelenti, nem alakul át, így

a városok továbbra is a gazdasági döntéshozatal, az innováció és kreativitás legfontosabb forrásai maradnak.

A közlekedés állandó problémát jelent a zsúfolt városokban. A vírus miatt sokan választják a biciklizést a munkába járáshoz a tömegközlekedés vagy az autó helyett. Ez át tudja alakítani a városok, köztük Budapest infrastruktúráját?

A biciklizés fontos része lehet a budapesti közlekedésnek, de a nagy távok és a földrajzi viszonyok miatt nem várható, hogy a népesség többsége ezentúl ezt használja Budapesten – pláne rossz időben. Azonban a gépjárművel való közlekedés problematikája még élesebben jelentkezik majd a járvány alábbhagytával. Sokan továbbra is az autót fogják preferálni, míg az utak nem lesznek szélesebbek, és a parkolóból sem lesz több. (fotó: Szép Zsóka)

inkedimg_0019-min_li-min.jpg

A városok másik nagy, megoldhatatlannak tűnő problémája a hajléktalanság. Ők nagyon kiszolgáltatott helyzetben vannak most. Mi várhat rájuk, hogy lehet segíteni?

Azt hiszem, a hajléktalankérdés egy nagyon összetett és nehezen orvosolható kérdés, ráadásul túlmutat a várostudományok térfelén, hiszen pszichiátriai, közegészségügyi, jogi és rendészeti vonatkozásai is vannak. Ráadásul a politikai polarizáció erre fokozottan rányomja a bélyegét. 

Budapest aránylag szerencsés esetben van, gondoljunk csak Los Angeles vagy Seattle több tízezres, a közösségi tereket, parkokat, strandokat ellepő, főutcákon sátrazó hajléktalan közösségeire.

Jelen járványban ennek erős közegészségügyi vonatkozásai is vannak, így a hajléktalan-kérdés megoldása a korábbiaknál sürgetőbb lett.

Azonban jelenleg számos, egymással gyökeres ellentétben lévő megközelítés található mind az elméleti, mind a gyakorlati szakemberek között, illetve a lakosság is érthető módon erősen érzékeny a kérdés kezelésének gyakorlati aspektusaira. Ezeknek eredménye összességében egyfajta nem-cselekvés lett. Nagyobb eredményt hozó programok végrehajtása azonban valószínűleg nem lesz megspórolható, a humanitárius mellett részben közegészségügyi megfontolások miatt. (fotó: Szép Zsóka)

img_9716-min.jpg

A zöld kezdeményezések szintén fontosak és sok pénzt emésztenek fel. Az elmúlt pár évben azonban szerencsére Budapesten is egyre több indult meg. A jelenlegi helyzet ezekre milyen hatással lehet? Visszaszorulhat a környezetvédelem, ha most nem ez a legfontosabb a vállalatok, az emberek számára?

A zöld kezdeményezések súlya valószínűleg csökkenni fog bizonyos értelemben. Egy könnyen kézzel fogható fenyegetés jóval erősebb és szélesebb körű reakciókat vált ki, mint egy távoli. A zöld kezdeményezések támogatása elsősorban a társadalom tehetősebb és képzettebb rétegeiben van jelen; a konkrétabb nehézségekkel küzdők körében ezek prioritása értelemszerűen jóval alacsonyabb.

img_3873-min.JPGA járvány komollyá válásával az államok rögvest a „hagyományos” prioritások irányába fordultak: energiaszektor biztosítása, közlekedési folyosók, stratégiai készletek biztosítása. Hirtelen fontossá vált a korábban kárhoztatott nejlonzacskó: immáron senki nem tiltakozik, ha a boltok előre ebbe csomagolják a pékárut. Persze a maszkokat sem újrafelhasználásra tervezték. Az Egyesült Államokban a szemét szelektív gyűjtését is sok helyen abbahagyták, mivel a szelektív szemét szétválasztása erősen emberi erőforrás-igényes és fertőzésveszélyes. Vagy gondoljunk arra, hogy lakásba zártság esetén meleg időben mennyire is szükség lesz légkondicionálóra. (fotó: Szép Zsóka)

Remélhetőleg azonban a fürdővízzel együtt a gyerek leengedésére nem kerül sor. Az energiahatékonyság növelése, a hőszigetek kérdése, a környezet szennyezésének minimalizálása ugyanolyan égető kérdés lesz, mint a járvány előtt, de a súlypontok valószínűleg erősen áthelyeződnek és a korábbi narratívák helyét mások veszik át.

Az olvasók egy részének biztosan nem egyértelmű, mi is a városszociológia mint tudományterület. Mesélne kicsit arról, hogy mivel foglalkozik egy városszociológus?

Városszociológiát két irányból is meg lehet közelíteni. A városokkal számos résztudomány foglalkozik, amely az adott tudományterület megközelítéseivel, eszközeivel vizsgálja szűkebb értelemben a városokat, tágabb értelemben a társadalom térbeliségét, a fizikai környezet és a társadalom egymásra hatását.

Ide tartozik a városszociológia mellett például a várostervezés, városföldrajz, városgazdaságtan, városépítészet, városmenedzsment, várospolitika, de még a pszichológia, a demográfia, a környezet- és történettudományok érintett részei is.

Ezeket hívjuk összefoglalóan várostudományoknak, urbanisztikának vagy angolosan „urban studies”-nak. Az általánosan vett szociológia felől pedig a térbeliség társadalomra gyakorolt hatását vizsgálja abból az alapfeltevésből kiindulva, hogy semmilyen társadalmi jelenséget nem lehet annak környezetéből kiragadva vizsgálni.

A városszociológia „elmélethiányos” abban az értelemben, hogy nagyon erős gyakorlati megközelítés hatja át. Vizsgálatának tárgya olyan komplex, hogy sok különböző megközelítést bevonva lehet csak érdemben vizsgálni, így nem lehetséges lehorgonyozni egy szűken vett elméleti keret mellett. A városszociológia gyakorlati megközelítését tovább erősíti, hogy állításainak nagyon jól mérhető és ellenőrizhető mutatói vannak, illetve a javasolt megoldások használhatósága legtöbb esetben elég gyorsan kiderül, így jelentős a visszacsatolás.

Jelenleg a legizgalmasabb jelenségek a városszociológiában a szuburbanizáció, a dzsentrifikáció és társadalmi polarizáció, lakáskérdés és a globalizáció hatásai. 

Városszociológusokat elég gyakran kérnek fel valamilyen döntéselőkészítési anyag elkészítésében való részvételre, együttműködésben más szakterületek szakértőivel.

,,A vírus azért távolról sem egy atomcsapás” - Interjú dr. Kocsis János Balázs városszociológussal Tovább
Mindspace - Az igazi urbánelme

Mindspace - Az igazi urbánelme

Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer öt ember, akik olykor együtt, olykor külön, aktívan végeztek civil tevékenységeket. Egyszer aztán úgy döntöttek, hogy összeállnak, és létrehoznak egy nonprofit vállalkozást, és bumm, így lett a Mindspace. A 2011 decemberében alakult szervezetet legutóbbi, „Öleld meg a Dunát!” nevezetű kezdeményezésükről, vagy a minden évben megrendezett Duna Napról ismerhetjük. Történetükről, munkájukról és a fiataloknak való üzenetükről Kobrizsa Ádámmal, a szervezet ügyvezető igazgatójával beszélgettem. Az alábbiakban részletesen megismerhetitek őket.

Mindspace - Az igazi urbánelme Tovább
A tíz legjobb Budapest

A tíz legjobb Budapest

Szubjetív óda a 140 éves székesfővároshoz

Vízfej. Koszfészek. Bunkók.

Fenti minősítések előszeretettel kerülnek elő, ha Budapestet kívülről szemléli valaki. Tény, hogy a város nem tökéletes. Tény, hogy a lakói sem azok. De Budapest ettől függetlenül csodálatos. Nem kívánom azonban a Halászbástyától a Galilei Étteremig felsorolni az összes turistacsalogató látványosságot - nem veszem el a Magyar Turizmus Zrt. kenyerét.


Forrás: The Telegraph

Létezik egy színes-szagos Budapest, ami nem olyan elegáns, nem olyan tradicionális, mint a prospektusokban, de vibrál, lélegzik, szinte beszél az emberhez. Ezeket a helyeket jobb társaságban illik lenézni, vagy legalább is nem ismerni. Úgy tenni, mintha máshol jobb lenne. Pedig mindenhol ugyanaz a szél fúj. A 140. születésnapját ünneplő város megérdemel néhány szép szót. A szigorúan szubjektív tízes lista a hajtás után!

A tíz legjobb Budapest Tovább