Közgazdász Online


Olaszország Instagram-kompatibilis nyaralóhelyei - A Cinque Terre és az Amalfi-part az ország ékkövei

Olaszország Instagram-kompatibilis nyaralóhelyei - A Cinque Terre és az Amalfi-part az ország ékkövei

1ebef746-2073-4fa4-a4c5-858b1077b0c5_1_201_a-min.jpeg

A Cinque Terre és az Amalfi-part Olaszország leglátogatottabb tengerparti szakaszai: a színes házakkal, égszínkék tengerrel és az ínycsiklandó fogásokkal csalogató úticélok közül nem könnyű választani. Cikkünkben összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat, a legfinomabb ételeket és a legszebb városokat, hogy megkönnyítsük a döntést, az utazást és az életre szóló élményszerzést. 

Írta és fotózta: Belayane Najoua

A legkisebb nemzeti park és az első tengeri köztársaság

A Cinque Terre, azaz az öt föld”, a Ligur-tenger partjának egyik nehezen megközelíthető része La Spezia városától nem messze. Nevét a területén található öt településről kapta: Riomaggiore, Manarola, Vernazza, Corniglia és Monterosso al Mare. A sziklás partvidék része a Cinque Terre Nemzeti Parknak, ami Olaszország legkisebbje. A területet felvették az UNESCO világörökségi listájára, a kiemelkedő kulturális életre, a festői tájra és az évezredek óta élő ember és természet közti harmonikus együttélésre hivatkozva. 

Ezzel szemben az Amalfi-part Nápolytól délre, a Salernói-öböl északi részén húzódik, és a terület egyik városáról, Amalfiról kapta a nevét. Itt jött létre Olaszország első tengeri köztársasága a X. században, gazdag kereskedelmi kapcsolataira pedig Pisa és Genova volt nagy hatással. Az Amalfi-part a XIX. században vált igazán híressé, miután 1857-ben kiépítették az infrastruktúrát. A partszakasz 1997-ben lett az UNESCO világörökség része.

Hogyan jutsz oda a legkönnyebben?

f069d9f5-1e79-43dc-9bb9-17399dd66c22_1_201_a-min.jpeg

Az egyik legnagyobb különbség a két terület között az elhelyezkedésük. Míg Cinque Terre Olaszország északi részén található, addig az Amalfi-part a déli részen, így az odajutás több időt vesz igénybe Magyarországról. 

A Cinque Terre-re autóval vagy vonattal tudunk elmenni a két legközelebbi nagyvárosból, Firenzéből és Milánóból. Firenzéből az autóút kettő, a vonatút három órát vesz igénybe, míg Milánóból vonattal közel négy óra, autóval alig három.

Az Amalfi-partra Rómából vagy Nápolyból lehet legkönnyebben eljutni. Nápolyból egy óra a helyi Circumvesuviana nevű vonattal vagy kocsival Sorrentoba (a partszakasz legnagyobb városa), míg Rómából közvetlenül az Amalfi-partra két órás vonatút vagy három órás autóút vezet. 

Milyen időjárásra számíts?

Mivel Cinque Terre az észak-olaszországi Liguria megyében található, így a hőmérséklet néhány fokkal mindig alacsonyabb, mint a Campania régióban található Amalfi-parton. Az időjárás szempontjából mindkét hely tökéletes nyaralásra, de elő- vagy utószezonban fürdőzéshez az Amalfi-part ajánlatosabb, nemcsak a melegebb időjárás, hanem a kevesebb eső miatt is. 

Kulinárius utazások: az olasz konyha két gyöngyszeme

Mindkét terület erősen lejtős és lépcsőzetes, így a hagyományos ételekben kevés húst találunk, hiszen a lejtős helyeken a kecskéken kívül kevés fogyasztásra alkalmas állat él meg. Ezt a hiányt a változatos halfogások pótolják. A Cinque Terre egyik jellegzetes halétele a cotoletta di acciuga, ami kenyérmorzsával töltött szardella kisütve. Tészta is bőven akad a ligúr receptek között: a trofie egy olyan tésztaféle, amit gesztenyéből és búzalisztből készítenek, míg a tagliatelle tésztát köretként szokták tálalni a gombás, babos, káposztás és pesztós ételek mellé. A régió konyhájára összességében kettőség jellemző: a partról származó tengeri hozzávalók és a föld gyümölcsei, amiket a terület belsőbb részeiben termesztenek.

A campaniai konyha kihagyhatatlan fogása a pizza. A fennmaradt történetek szerint a világ első pizzája is ott készült, amit egy királynőről neveztek el margaritának. Ha van lehetőségünk rá, akkor ne hagyjuk ki Nápolyban a L’Antica Pizzeria da Michelet vagy helyi nevén a “pizzák templomát”, ahol megkóstolhatjuk az eredeti, legelső recept szerint készített olasz pizzát. 

Az Amalfi-part legnagyobb városa, Sorrentó egyik helyi étele a gnocchi alla sorrentina, ami egy krumpliból, bazsalikomból, paradicsomszószból és parmezánból készült egytálétel. Ha mégis húsos ételt kóstolnánk, akkor a kecskével találkozhatunk a legtöbbet - a húsételeken kívül tejéből kiváló sajtokat is készítenek a helyiek. A braciola di capra egy fűszerekkel, sajttal és paradicsommal töltött, kecskehúsból készült étel, amit sokszor helyi, kézműves tésztával tálalnak. 

218ef17e-4ac0-4b04-b447-7df2568b2b28-min.jpeg

A tengerpartokon túl

A két partszakaszon a csodálatos tengerparton túl rengeteg a kulturálisan gazdag város, amiket vétek lenne kihagyni, ha a környéken járunk. 

Cinque Terre:

  • Riomaggiore településnek két tradicionális része van: a tengerparti borgo dei pescatori (halászok városa) és a fentebb fekvő borgo dei contadini (parasztok városa). Kikötője kicsi, tengerpartja aprókavicsos, és kis területe ellenére öt templom és egy vár található itt. 
  • Manarola városa egy tengerbe nyúló, meredek sziklára épült, és Cinque Terre egyik legrégebbi települése. Itt is találhatunk templomot, valamint egy régi őrtorony maradványait. 
  • Vernazza a partszakasz egyik legszínesebb városa, melynek régebbi központja a partszakasztól jóval távolabb volt, mint a mostani: a Genovai Köztársaság kereskedelmi nyomására helyeztek át közvetlenül a tengerpartra. 

Amalfi-part

a8efbcae-59aa-4a09-b0cc-426353bb0e6b-min.jpeg

  • Amalfi a középkorban az Amalfi Köztársaság fővárosa volt. Tekintélye Olaszország egyesülése után a régió elnevezésében maradt meg. A város világszerte ismert papírgyártó műhelyeiről és a limoncelló italáról.
  • Ravello a part egyik legjelentősebb települése - nemcsak turisztikailag, hanem kulturálisan és történelmileg is. A várost a 12–13. században virágoztatta fel a Rufolo család. Ők építettek számos kisebb egyházi épületet, illetve a Villa Rufolót is, ami ma a város leglátogatottabb pontja. A zene városának is szokták nevezni az évente megtartott Wagner-fesztivál miatt. 
  • Positanot a partszakasz Instagram-központjának is nevezhetjük, hiszen a közösségimédia-felületeken az Amalfi-part legkedveltebb városa (2,1 millió #positano poszt). Positano egy szurdokvölgyben fekszik, ahonnan a tengerpart könnyen megközelíthető. A hírnevét 1953-ben szerezte, amikor John Steinbeck esszét írt Positanóról: 

Positano mélyre hatol... Álomhely, amely nem tűnik valóságosnak, amíg ott vagy, de hívogatóan valóságossá válik, ha elhagytad.” 

A jó hír, hogy nemcsak Positanóra igazak ezek a szavak, hanem Cinque Terre és az Amalfi-part minden egyes pontjára. Ha megtehetjük, legalább egyszer kötelező elmenni ezekre a helyekre, mert egy olyan felejthetetlen utazásban lesz részünk, ami akár az egész életünket meghatározhatja. 

 

Olaszország Instagram-kompatibilis nyaralóhelyei - A Cinque Terre és az Amalfi-part az ország ékkövei Tovább
A görög konyha nemcsak gyrosból és baklavából áll - Görög-magyar szótár a leghíresebb ételekről utazóknak és otthoni séfeknek egyaránt

A görög konyha nemcsak gyrosból és baklavából áll - Görög-magyar szótár a leghíresebb ételekről utazóknak és otthoni séfeknek egyaránt

salad-5904093_1920.jpg

Töltött szőlőlevelek, rakott padlizsán, görög gulyás, búzadarapuding és még sok más finom étel alkotja a görög konyhakultúrát. Cikkünkben összegyűjtöttük nektek a görög konyha jellegzetességeit, a legfontosabb étteremtípusokat, ráadásul a leggyakoribb ételek neveiből szótárt is összeállítottunk.

2021.06.20. Írta: Belayane Najoua. Borítókép: Pixabay 

A görög konyha sokszínűsége

Néhány fontos alapanyag, ami a mai napig jellemzi a görög konyhát, már az ókorban is ismert volt: az olajbogyó, a sajt, a hagyma és a méz. Amerika felfedezése előtt azonban még nem ismerték a citromot, a paradicsomot és a burgonyát. Mindennapi étkezéseik nagyon egyszerűek voltak: a búzalisztből készült kenyeret gyakran borba áztatták, ami a mai napig egy bevett szokás a mindennapokban. A férfiak már ebben az időben is tartottak úgynevezett szimpóziumokat, melyek hosszú órákon át tartó falatozásból álltak.

Az első hagyományos receptek i.e. 5. századból maradtak fenn, de ezek az ételek nem hasonlítottak a mai görög konyhához, ami az ötszáz éves török megszállás után alakult ki. A törökök elűzték a kis-ázsiai és a Fekete-tenger partvidéken élő görögöket és örményeket, akik csak a kultúrájukat és a hagyományikat tudták magukkal vinni a félszigete, ami később összeolvadt a helyi lakosokéval - így született meg a ma ismert konyhakultúra. 

Az első igazi receptkönyv 1910-ben jelent meg, Nikolas Tselemendes görög séf írta, és a görög háziasszonyok bibliájává vált. A séf több európai országban is járt, köztük Franciaországban, ahol megtanulta a mártások elkészítését. Így jutott el Görögországba a besamel mártás is, ami többek között a muszaka (rakott padlizsán) alapvető eleme. 

A görög konyhaművészetet három részre oszthatjuk: szárazföldire, szigetvilágira és kis-ázsiaira. Az első, amely az ókori görög konyhakultúrát is magába foglalja, elsősorban zöldségeket és hüvelyeseket használ. A szigetvilágit meghatározzák a különböző, változatos tengeri kereskedelmi útvonalak. Szigetről szigetre más hagyományok alakultak ki, egy dolog mégis közös: Poszeidonnak hála, rengeteg halétellel és a különféle tengeri herkentyűkkel találkozhatunk. A kis-ázsiai konyhára nagy hatással volt a perzsa és a török kultúra, és leginkább azokon a területeken terjedt el, ahova a száműzött görögök és örmények menekültek. Ez a konyhakultúra sokkal fűszeresebb a másik kettőnél, és olyan alapanyagok is megjelennek, mint a fenyőmag vagy az aszalt gyümölcsök. 

Az étkezés nemcsak az ételekről szól 

street-2612710_1920.jpg

Kép: Pixabay 

Az étkezés már a kezdetek óta a görög társadalmi élet egyik legmeghatározóbb eleme, ami nemcsak a nagy társaságok zajos hangulatából, hanem a tucatnyi fogásból is látszik. A déli népek imádnak társalogni, még akkor is, ha egyszerre tizen kiabálnak át az asztal egyik végéből a másikba. A görög konyhára a sok előétel, rágcsálnivaló és kevesebb főétel jellemző egy-egy nagyobb összejövetel során. 

Görögországban az éttermeket eltérő névvel illetik attól függően, hogy milyen ételt kínálnak. Tavernából találunk a legtöbbet, amik rendszerint húsokra és halételekre specializálódott, kisebb, családi vállalkozások. Az uzeri halakat és tengeri gyümölcsöket kínál, míg egy pszisztaria étlapján a halak helyett sült húsokat és rostélyosokat találunk. Találkozhatunk még úgynevezett esztiatoriokkal, melyek olyan klasszikus vendéglők, ahol egytálételeket, különböző sülteket és édességeket szolgálnak fel. 

A Bazi nagy görög lagzi című filmből emlékezhettek a jelenetre, mikor a sütögetések közben mindenki összekoccintja a poharát azt kiabálva, hogy „Sztin ijia szasz", azaz egészségedre. Habár Görögországban nincsen sok betartandó gasztronómiai etikett szabály, egyre mégis nagyon oda kell figyelni: ha koccintunk, akkor csak a poharak teteje érhet össze, ugyanis ha az alsó része is összekoccan, azt sértésnek, sőt kifejezetten rossz jelnek tartják. 

A gyroson és a baklaván túl

202304881_158039153034329_3192118640603792161_n.png

Grafika: Nagy Dávid, Közgazdász

Mousaka - rakott padlizsán

A mousaka vagy muszaka a balkáni régió egyik legkedveltebb főétele, ami padlizsánt, krumplit, darált bárányhúst, paradicsomot, néhol cukkinit is tartalmaz, és amit a már említett francia eredetű besamel mártással öntenek le. A modern görög változatot vélhetőleg Celemendész görög séf alkotta meg az 1920-as években. Három rétegből áll: alul pirított padlizsánszeletek, középen darált bárányhús, vöröshagymával, fokhagymával, szeletelt paradicsommal megfőzve, míg a tetején besamelmártás és sajt található. Az éttermekben sokszor ajánlják hozzá a Retsinát, ami egy autentikus, fenyőízű görög fehérbor. 

Dolmades - töltött szőlőlevél

Görögországban a szőlő az egyetlen olyan növény, amit a gyökerén kívül teljes egészében felhasználnak. A szőlőszemekből bor és gyümölcslé készül, a szőlővesszőt a sütőedény aljára helyezve a hússütésnél használják fel, míg a levelek a dolmades alapvető hozzávalóját adják. A szőlőlevélbe tölthetnek rizst, húst, zöldséget, halat vagy ezek kombinációját is. Hagyományos Saltsa avgolemono citromos mártással fogyasztják, amit a kis szőlőlevéltasakokra szoktak önteni. 

Souvlaki - húsnyársak

souvlaki-1649221_1920.jpg

Kép: Pixabay

A souvlaki vagy szuvláki nagyon hasonló a rablóhúshoz - azzal a különbséggel, hogy míg a magyar rablóhús tartalmaz zöldségeket, addig a souvlaki csak húsból áll. Az eredeti souvlaki sertés- és bárányhúsból készült, de ma már számos fajtája megtalálható az éttermekben. Általában olyan mártásokkal gazdagítják, mint a tzaziki, ami uborkából és görög joghurtból áll, fokhagymával és olívaolajjal fűszerezve.

Youvetsi - görög gulyás

A gulyás görög változata tartalmazhat marhahúst, csirkét, bárányt, de akár polipot is. A legfőbb különbség, hogy a youvetsibe paradicsomot és reszelt sajtot is tesznek - a hagyományos recept szerint kefalotyri sajtot. A kefalotyri egy görög-ciprusi, sós keménysajt, amit kecske- vagy tehéntejből készítenek. A görög gulyás nélkülözhetetlen hozzávalója az orzo tészta (rizstészta).

Galaktoboureko - sült búzadara puding

baklava-4343400_1920.jpg

Kép: Pixabay

Ne felejtsük el a görög konyha édességeit sem, amik nem merülnek ki a halvában és a baklavában. A galaktoboureko sütőben sütött búzadara puding görög, török ​​és szíriai desszert. Tálaláskor gyakran narancsos vagy citromos sziruppal öntik le. 

A görög konyha nemcsak gyrosból és baklavából áll - Görög-magyar szótár a leghíresebb ételekről utazóknak és otthoni séfeknek egyaránt Tovább
A dark turizmus rejtelmei - Miért utazunk veszélyes, borzongató, katasztrófa sújtotta helyekre?

A dark turizmus rejtelmei - Miért utazunk veszélyes, borzongató, katasztrófa sújtotta helyekre?

f069d9f5-1e79-43dc-9bb9-17399dd66c22_1_201_a.jpg

Vágyunk az olyan helyekre, ahol bűnözők, gyilkosok, rablók, haramiák töltötték büntetésüket, ahol terrortámadások voltak, és ahol a háború szele söpört végig. Turizmusbiztonság címmel egy hiánypótló és aktuális könyv jelent meg. Az erőt próbáló kutatás részleteiről, a dark turizmusról és a koronavírus utáni utazásról Michalkó Gáborral, a Budapesti Corvinus Egyetem professzorával beszélgettünk.

2020. 11. 26. Írta: Belayane Najoua

A kutatásról röviden:
A Turizmusbiztonság Államtudományi Műhely 2017-ben jött létre és éppen idén, 2020-ban jelent meg az első kézzelfogható eredménytermék. A hároméves kutatás során a projektben résztvevő szakemberek mindegyike kapott egy-egy számára releváns témát, amit a szakirodalom, a statisztikai adatok és az esettanulmányok megvizsgálásával kellett feldolgoznia. A műhelymunka eredménye egy 30 fejezetes hiánypótló könyv, amely Magyarországon elsőként rendszerezi a turizmus és a biztonság kapcsolatának legfontosabb témaköreit. A könyv online is elérhető.

Mi alapján választanak az emberek utazási célpontot?  Érzelmek vagy statisztikai adatok számítanak?

Úti cél választásánál a legtöbb esetben a barátok, ismerősök véleménye és a korábbi tapasztalatok a döntőek. Az utazók a tervezésnél általában ezt gondolják:

A desztinációnak maradéktalanul garantálnia kell a biztonságot, hiszen az ő érdekük, hogy én, mint turista odamenjek.

A biztonság soha nem lesz vonzerő. A legfontosabb a szubjektív biztonság, az érzés, hogy biztonságban vagyunk. Erre remek példa Szicília és Mexikó. Annak ellenére, hogy komoly rizikófaktorokkal rendelkeznek, a legkedveltebb úticélok rangsorának elején állnak

Mit jelent, és hogyan hat ránk a szájpropaganda?

Az interneten található turisztikai oldalak, szálláskereső portálok, reklámok továbbra is befolyásolják az emberek döntését, de a közösségi média elterjedése óta egyre nagyobb teret kap a szájpropaganda. Ez azt jelenti, hogy a rokonok, barátok, ismerősök akár közvetlenül, akár a közösségi médián, vagy a telefonon keresztül nagyon erősen tudnak ránk hatni. A turizmus esetében nagyon érdekes és fontos jellemző a szájpropaganda. Egy-egy vélemény, tapasztalat úgy terjedhet el az interneten, mint egy vírus.

Az utazók is lerombolhatják egy turisztikai hely biztonságát?

Az utazás minden esetben valamilyen kockázat magunkra vállalása, de az utazás alatt sokan túl nagy kockázatot vállalnak. Az izgalom kedvéért, a következményeket nem mérlegelve, a turisták olyan dolgokat is megtesznek egy ismeretlen helyen, amit otthon nem tennének meg. Kihalt sikátorban sétálgatnak éjjelente, átlépik a sebességkorlátozást, kábítószert vásárolnak, prostitúcióban vesznek részt, mert úgy gondolják, hogy a turistákat nem büntetik. Ezek a kisebb-nagyobb kihágások mind hozzájárulhatnak az adott hely biztonságának romlásához. 

Mit jelent a dark turizmus, és miért vágynak az emberek veszélyes helyekre?

Közel két évtizede alakult ki ez a kifejezés. Az emberek szeretnek borzongani, veszélyes helyekre utazni, kockáztatni és katasztrófa sújtotta helyeket meglátogatni. Az ilyenkor felmerülő gondolat: 

De jó, hogy nem velem történt

- biztonságérzetet is ad. Ekkor önmagunkat is szembesítjük a régi tettekkel (World Trade Center), hibákkal (Auschwitz) vagy éppen a természet erejével (Pompei).

auschwitz-3485116_1920.jpg

Kép forrása: Pixabay

Sokszor olyan helyekre megyünk, ahova valamilyen családi kötődés vonz minket: második világháborús hely, amiről nagyapánk mesélt, egy terrortámadás helyszíne, ami a barátunkat testközelből érintette. Szeretünk szembesülni a borzalmakkal és a kockázatokkal anélkül, hogy valóban meg is élnénk őket. 

Miért tartotta fontosnak ezt a témát?

Az utazás olyan létformává vált, amely mindenki szabadidejének jelentős részét kitölti. A jelenlegi válsághelyzetben még jobban érezzük, hogy mennyire fontos az utazás. Eddig ezt a témát rendkívül szűk körűen kezelték mind magyarországi, mind pedig nemzetközi szinten. Néhány kutató eszmélt csak rá, nem is olyan régen, hogy a turistákat számos veszély fenyegetheti, amiket elsősorban a lopásokon, jogsértéseken, kisebb bűncselekményeken keresztül lehet megfogni. A témához való hozzáállás akkor változott meg, mikor különböző kutatók, valamint rendészeti és határőrizeti szakemberek leültek erről beszélgetni.

Ön szerint hogyan fognak megváltozni a turisztikai szokások a koronavírus után?

A turizmus egy reziliens ágazat, ha valamilyen kár, katasztrófa éri, visszahúzódik, viszont ha ez elmúlik, újult erővel fog visszatérni. Amint el fog múlni a félelem – például, ha biztosítják az oltóanyagot –, akkor az emberek utazni fognak. Az utazás egy létforma. Az utazás a részünkké vált.

A könyv azért nagyon fontos, mert lehetőséget teremt az oktatás, a kutatás, az üzleti élet és az államigazgatás együttműködésére, ami eddig nem volt lehetséges. Akár egy leendő szak is létrejöhet a műhely  talaján. A célunk, hogy a biztonságipar nagyobb hangsúlyt kapjon és felvirágozzon.

A dark turizmus rejtelmei - Miért utazunk veszélyes, borzongató, katasztrófa sújtotta helyekre? Tovább
Élmények élmények hátán  - Erasmusos hallgatók őszinte beszámolói

Élmények élmények hátán - Erasmusos hallgatók őszinte beszámolói

20181028-p1050013_dominik_mora-min.jpgNéhány őszinte Erasmus-beszámoló az elmúlt évekből olvasóinktól és szerkesztőségünk tagjaitól, melyek valószínűleg meghozzák a kedved a jelentkezéshez. Életre szóló élmények, külföldi tapasztalatok és nemzetközi kapcsolatépítés - Corvinusos hallgatóként 2020. november 20-ig lehet jelentkezni Erasmus-programra.

2020.11.11. Szerkesztette: Hegedüs Kata / Borítókép: Móra Dominik

Svédország - Örebro University

2018 őszi félévében voltam a svéd Örebro University erasmusos hallgatója. Eddigi életem legjobb döntése volt, hogy Svédországba jelentkeztem, valamint hogy egyáltalán jelentkeztem. Bár a mobilitás előtt pár nappal hatalmas volt bennem a félelem, hiszen még életemben nem jártam Svédországban, és magáról a városról a jelentkezésem előtt nem is hallottam, ennek ellenére 19 évemmel belevágtam életem legszebb öt hónapjába. Legcsodálatosabb élményem az örebrói ESN által szervezett lappföldi út volt. Lehetőségem volt látni a sarki fényt, kutyaszánon utaztam egy gyönyörű havas vidéken, és közelebbről megismertem a számi őslakosok kultúráját, otthonukban rénszarvast is etettem.

A rengeteg élményen kívül életre szóló barátságokat kötöttem, és az Erasmus-program után is rendszeresen látogatjuk egymást európai barátaimmal.

Lehetőségem nyílt arra, hogy a többi északi országba is eljussak. Nagyon szerencsésnek mondhatom magam, hiszen a cserefélévem alatt voltam Norvégiában és Észtországban is. 

Írta: Hegedüs Kata, Kommunikáció- és médiatudomány BA
stockholm.jpg

Stockholm, Kép: Hegedüs Kata

Hollandia - Maastricht School of Business and Economics 

Maastricht, ahol 2019 tavaszán cserediák voltam egy igazi ékszerdoboz a holland, a német és a belga határok között. Pont akkora, hogy egy külföldi félév alatt magáénak érezze az ember, és nagyon jó helyen van ahhoz, hogy könnyen el lehessen jutni olyan nagyvárosokba, mint Köln, Párizs, Amszterdam vagy Brüsszel. A Maastrichti Egyetem oktatása pedig nagyon izgalmas, hiszen a Problem Based Learning módszer keretein belül az órákon szinte csak viták és facilitációk zajlanak. Ez egy hatalmas lehetőség arra, hogy a tananyagon kívül sokkal többet, a nemzetközi csoporttársak perspektíváit, gondolkodását és tapasztalatait is megismerhessük. Azon kívül, hogy az egyetemi tanulmányaim legmeghatározóbb és leghasznosabb öt hónapját töltöttem itt, felfedeztem a Benelux államokat, egy olyan élménnyel gazdagodtam, ami semmihez sem hasonlítható.

Írta: Keresztes Viola, Nemzetközi Tanulmányok BA

Maastricht University  (Faculty of Arts and Social Sciences)

Hollandiába való megérkezésem után pár nappal fel kellett ismernem azt, hogy ez az Erasmus nem biztos, hogy pont olyan lesz, ahogy képzeltem.

Nem a mindennapos bulizásról fog szólni, hanem sokkal inkább a személyes és professzionális fejlődésen lesz a hangsúly.

Butaság lenne azt állítanom, hogy néha nem hiányzott ez az elképzelt és már sokaktól hallott és gyakran emlegetett “erasmus feeling”, viszont az biztos, hogy rengeteget fejlődtem, és nagyon büszke vagyok arra, hogy sikeresen teljesítettem azt a félévet. Maastrichtban teljesen máshogy zajlik egy tanóra, kvázi a diákok tartják, a tanár csak megfigyelő. Hihetetlen izgalmas és naprakész dolgokat lehet tanulni, kis csoportos, 100% multikulti környezetben, és ha a magyar, kicsit félős diák leveti gátlásait és felveszi a ritmust, amit a Maastrichti Egyetem diktál, akkor életre szóló tudással és élménnyel gazdagodhat. Megismerhet megannyi nézőpontot, iskolát, képes lesz véleményt alkotni és kritikai szemléletmódot kialakítani. Két olvasmány között pedig kényelmesen be lehet utazni a Benelux államokat és igazi hollandként belekeveredni a karneváli forgatagba, amit mindnekinek legalább egyszer meg kell tapasztalnia élete során,  úgy mint az egész Erasmust!

Írta: Galambos Málna, Nemzetközi Tanulmányok BA

8904bf44-f788-42d0-b35c-9c9c8895a276_malna_galambos.jpeg

Kép: Galambos Málna 

Kína - Shanghai International Studies University

Életem legnagyobb élménye és legnagyobb kihívása is volt egyben az utazás, hiszen egy teljesen más világban kellett helytállnom. Összességében fantasztikus élmény volt, de néha nagyon nehéz is. Kínaiul valamennyit tudtam, amikor mentem, de ez nem sok mindenre volt elég, így talán a kommunikáció volt a legnagyobb kihívás.

Legjobb és egyben legkülönlegesebb élményem az újév ünneplése volt, amit -20 fokban, egy jégvárosban éltem át.

A legfontosabb tapasztalatom az volt, hogy Európa és Ázsia nemcsak földrajzilag vannak nagyon távol, de olyan, mintha két külön bolygón lennének. Illetve megtanultam, hogy ha Kínában a nagyon sok nehezítő körülmény ellenére sikerült boldogulnom, akkor szinte bárhol tudnék.

Írta: Móra Dominik, Nemzetközi Tanulmányok BA

Franciaország

INSEEC Business School, Párizs

parizs.jpg

kép: Belayane Najoua

2020 tavaszát Párizsban töltöttem, a Corvinusról az INSEEC Business Schoolba hallgattam át. A legszebb napomat a legnagyobb impresszionista festők múzeumában, a Musée D’Orsay-ban töltöttem. Mivel aznap éppen sztrájk volt Párizsban, és a tömegközlekedés kész katasztrófa volt, úgy döntöttem, hogy inkább sétálok. A Boulevard Saint-Germainen végigsétálva, amelyen Párizs egyik legrégebbi kávéháza, a Deux Magots áll, rövid idő után eljutottam a múzeum bejáratához. Mivel 26 éven aluliaknak ingyenes a belépő, mint ahogy a legtöbb múzeumban Párizsban, még a jegypénztárnál álló sort sem kellett végigvárnom.

Az állandó kiállításon olyan nagy impresszionista festők műveit láthatjuk, mint Monet, Cézanne, Van Gogh, Manet és még sorolhatnám a végtelenségig. A saját kedvencem Monet, mert szerintem olyan szabadon ábrázolja a színeket, a természetet és a világot, mint egyik másik festő sem. A kijárathoz érve gyorsan kislisszoltam két ember között, és magamba szívtam a friss levegőt.

A művészettel betelve, a lelkemben a tengernyi színű impresszionista tavirózsákkal elkezdtem a Szajna felé sétálni.

Ekkor már éreztem, hogy Párizs fényei átveszik a helyüket a városra ülő sötétségben, de még egy kicsit álldogáltam a Szajna partján, néztem a szemben álló Louvre-ot, a sétálgató embereket és a hirtelen kigyullanó fényeket. Boldogabb nem is lehettem volna. Rengeteg tapasztalattal és hihetetlen élményekkel tértem haza. Életem egyik legjobb döntése volt az Erasmus.

Írta: Belayane Najoua, Nemzetközi Tanulmányok BA

IÉSEG School of Management, Lille

41e4f281-4832-4442-8eb0-86ec8a707026_zita_eszter_lakatos.jpeg

Kép: Lakatos Zita

Mindenképpen szeretném leszögezni, hogy nem ez az egyetem, de még csak nem is ez az ország szerepelt a listám első helyén, így teljesen összetörtem, amikor kiderült, hogy egy ponttal lecsúsztam az eredetileg tervezett desztinációról.

Rengeteg negatív érzés kavargott bennem, vissza akartam vonni az egészet, aztán végiggondoltam, mégis nekivágtam, és egyáltalán nem bántam meg.

Egy olyan világszemlélettel ruházott fel, mely eddig csak kismértékben volt jelen az életemben, és útmutatást kaptam ahhoz, amit mindenképpen szerettem volna beintegrálni a mindennapjaimba: a multikulturális közeget és a különböző kultúrák keveredéséből kialakuló egyedi érzetet. Ezen kívül a cserefélév jelentős mértékben növelte az önellátó-képességemet és a magamra utaltság könnyebb elviselését, amit azonban szigorúan tilos összevonni a magány érzetével. Fantasztikus emberekkel hozott össze a sors, akikkel szinte egész Nyugat-Európát bejárhattam, felejthetetlen emlékeket teremtve. Életem egyik legjobb élménye volt!

Írta: Lakatos Zita, Nemzetközi gazdálkodás angol nyelven

Köszönjük szépen, hogy megírtátok nekünk saját élményeiteket!

Amennyiben érdekel az Erasmus-jelentkezés, olvasd el a jelentkezési információkat összefoglaló cikkünket!

Élmények élmények hátán - Erasmusos hallgatók őszinte beszámolói Tovább
Az író, aki a te lelkedet is megérintheti

Az író, aki a te lelkedet is megérintheti

199 éve született Dosztojevszkij, az egyik legnagyobb orosz író

pic1_2.jpg

Bűn és bűnhődés, lélektan, orosz irodalom - három kifejezés, melyről sokunknak biztosan Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij jut eszébe. Ma 199 éve született a lélektani regény mestere, aki a szereplők szellemén, pszichéjén és gondolatain át ábrázolta a tárgyilagos és szürke valóságot. Visszaemlékszünk kalandos, szenvedéssel és szenvedéllyel teli életére, miközben beutazzuk a fagyos és elszigetelt Oroszországot. 

2020.11.11. Írta: Belayane Najoua, borítókép forrása: Pixabay

Moszkva - Szegény emberek

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij Moszkvában, a Nagy Medve fővárosában született; egy szegénykórházban látta meg a napvilágot. Életében megjelent az “angyal” és az “ördög” is: édesanyja álmodozó, jólelkű asszony volt, míg édesapja mogorva és erőszakos. Talán ennek is köszönhető, hogy Dosztojevszkij betegeskedő gyermek volt, és ez felnőtt korára sem változott. Születésének évében kezdték el építeni Oroszország legpatinásabb színházát, a Bolsoj színházat, ahol mára szinte minden évadban játsszák egy-egy művének balettfeldolgozását. 

kepernyofoto_2020-11-05_20_55_03.png

Kép forrása: Wikipedia

Apja saját jobbágyaival is durva és kegyetlen volt, ezért 1839-ben meggyilkolták. Szintén ‘39-ben kezdődött a moszkvai Megváltó Krisztus Székesegyház építése, ami a világ legmagasabb ortodox temploma. A székesegyház kupoláival úgy magasodik a város fölé, mintha egy arany glória védelmezné Moszkvát - sajnos ez a glória Dosztojevszkijt - annak ellenére, hogy nagyon vallásos ember volt - nem védte meg. 

Miután bátyjával elvégezte a Hadmérnöki Intézetet és kikerült az iskola szürke falai közül, első útja a felvilágosult társaságokba vezetett. Balzacot fordított, írt és az irodalom iránti szenvedélye miatt feladta munkahelyét, ezzel pedig megélhetését is. A nyomor és a szegénység vezette arra, hogy megírja legelső regényét, a Szegény embereket, ami olyan elsöprő volt, mint a Vörös tér 1571-es tűzvésze. Moszkva leghíresebb terét az ominózus esemény óta hívják így, de a később épült Szpasszaja bástya vörös színe is megerősít a nevét. A Szegény emberek után Dosztojevszkij karrierje hanyatlani kezdett, ami a regényeiben is megjelenő lelki válsággal párosult.

Börtön, kényszermunka - Feljegyzések a holtak házából

pic2_2.jpg

Kép forrása: Pixabay

Dosztojevszkij korában, I. Miklós uralkodása alatt a legtöbb ember kérdés nélkül követte a felsőbb hatalom utasításait, és csak néhány titkos társaságba jutott el a nyugati felvilágosult gondolkodásmód. Egy szürke, csípős, hideg napon letartóztatták azzal a váddal, hogy egy cár ellenes, titkos mozgalom tagja. Ebből fakadóan már nemcsak az oroszországi faggyal kellett megküzdenie, hanem a sötét és embertelen börtönökkel is.

“Mi lenne, ha nem halnék meg?! Mi lenne, ha visszanyerném az életet?! Micsoda végtelenség?! És ez mind az enyém lenne! Akkor minden percet örökkévalósággá változtatnék, nem vesztegetnék el semmit, minden percet számon tartanék, és egyet sem fecsérelnék el hiába!” - F. M. Dosztojevszkij

Már az akasztófán állt, mikor elhangzott, hogy négy év szibériai kényszermunkára ítélik. Abban az időben ez egyet jelentett a halállal: Szibéria a politikai foglyok és a köztörvényes bűnözők végső evilági otthona volt. 

A szorongás, a rémület és a megaláztatás után újra a pokolban érezte magát: négy év kényszermunka  közkatonai szolgálatban. A betegsége rosszabbodott, hiányzott neki az írás és az irodalom védelmező ölelése is. Míg sokan valószínűleg belehaltak volna a megpróbáltatásokba, Dosztojevszkij ebből az élményből merítve írta meg Feljegyzések a holtak házából című művét, amit

Tolsztoj ezekkel a szavakkal illetett: „Nem ismerek jobb könyvet az egész orosz irodalomban…”

Szentpétervár - Bűn és bűnhődés

pic4_2.jpg

Kép forrása: Pixabay

Az író leszerelése után, 1859-ben  Szentpétervárra, a fehér éjszakák városába ment. A “fehér éjszaka” elnevezés arra a jelenségre utal, mikor a nyári napfordulón a Nap olyan magasan áll, hogy éjjel sem bukik le a horizont alá, így kissé az éjszakát is bevilágítja. Mire Dosztojevszkij kiszabadult, a bátyja már igen vagyonos üzletemberré avanzsált.  Megalapították az Idő című folyóiratot, ami újra szabadságot adott az írónak. A siker nem tartott sokáig, mivel a cár hamarosan beszüntette a folyóiratot. 

Dosztojevszkij újra elhagyatottnak és magányosnak érezte magát. Sokat sétált a Néva partján, és filozofált az életről. Rossz érzéseit szerencsejátékkal próbálta leküzdeni, ami miatt minden bevételét elvesztette. Ilyen helyzetben kiutat jelentett számára a művészet és az irodalom. Dosztojevszkij egykori lakásától nem messze található az Ermitage, Oroszország legnagyobb múzeuma, ahol több száz év európai mesterművei tekinthetők meg olyan művészektől, mint Caravaggio, Tiziano, El Greco, Rubens vagy Monet. A múzeum olyan hatalmas, hogy ha minden alkotásra két percet szánnánk, akkor is kilenc évig tartana bejárni az egészet. 

6bf8d837-a197-4f68-b071-279b7eaaa36d_jpeg_1.jpg

Kép forrása: Belayane Najoua

A szerencsejáték-függőség Dosztojevszkij írói énjére is rányomta bélyegét. 1966-ban, 15 évnyi munka után kiadta élete egyik nagy művét, a Bűn és Bűnhődés című regényt, ami mai napig világirodalmi klasszikus. 

“Vannak olyan gyengéd és finom érzésű természetek, akiket valami makacsság, valami szemérem visszatart attól, hogy megnyilatkozzanak, és a szeretett lénynek kimutassák gyengeségüket, nem csak mások jelenlétében, hanem még kettesben is – kettesben még kevésbé; csak ritkán tör fel bennük a szeretet, s annál hevesebben, annál féktelenebbül, minél hosszabb ideig fojtották vissza.” - Dosztojevszkij

Később megkérte 20 évvel fiatalabb gyorsírónője kezét, aki rábészelte az írót, hogy költözzenek külföldre. A külföldi útja során továbbfejlesztette filozófiai és politikai nézeteit: Dosztojevszkij szerint a cári rendnek kell megújítani az emberiséget. A cár ezen nézet hallatára rögtön kinevezte a trónörökös új nevelőjének. Életének utolsó éveiben előadásokat tartott, filozófiai vitákat indított és megállíthatatlanul írt. 

Dosztojevszkij művészetének az lehet a varázsa, hogy nem a tárgyilagos eseményeket akarja kifejezni, hanem minden szó mögött ott lapul a szereplő egyénisége, lelkiállapota és szenvedése. A történetekben megelevenedik minden érzelem, amit az író valaha is érzett, és amit az emberi lélek érezni képes. Ennyi lélektannal és érzelemmel megtöltött tolla csak kevés írónak van a világirodalomban. Regényeinek sajátos csodája, ahogy a visszás cári Oroszország világa, a lélektorzító nagyvárosok és a kietlen, puszta vidék képe kibontakoznak az olvasó előtt. 

Az író művei közül talán a Bűn és bűnhődést ismerik a legtöbben, azonban olyan nagyszerű regények kerültek ki még a kezei közül, mint a Félkegyelmű, a Karamazov testvérek, a Játékos vagy Az ördögök. Mindegyiket szívből ajánljuk!

Az író, aki a te lelkedet is megérintheti Tovább
Szabadulj ki a hétköznapokból! - Utazás zöldből zöldbe, olcsón Bécsbe

Szabadulj ki a hétköznapokból! - Utazás zöldből zöldbe, olcsón Bécsbe

pic1_becs.jpgA világ legélhetőbb városa. A schönbrunni kastély, a keringők, a Sacher-torta és a Habsburgok hazája. Kétórányira Budapesttől a világ egyik legdinamikusabb, legszínesebb városában egyszerre találhatjuk meg a múltat, a jelent és a jövőt. Legyen szó egynapos kirándulásról vagy akár hosszabb városlátogatásról, Bécs mindig jó választás. Fedezzük fel együtt a világ legzöldebb városát! 

Írta: Belayane Najoua

Ha Bécs szóba kerül, óhatatlanul is a virágzó Habsburg birodalom és a városhoz tartozó klisék jutnak eszünkbe, mint a schönbrunni kastély, a lipicai lovak, a bécsi kapu, a keringők és a gyönyörű Sissi királyné. Ma azonban ezt az idilli festményt jó pár ecsetvonással ki kell egészítenünk, hogy egy 21. századi, dinamikus, öntudatos és életkedvvel teli Bécset lássunk magunk előtt. 

Történelmi kitekintés

Bécsnek mindig is nagy jelentősége volt politikailag, kereskedelmileg és hadászatilag is. Ez a két jelentős kereskedelmi útvonalnak (Borostyán és Pannonia-limes) és a Dunának köszönhető. Mielőtt a Habsburg birodalomhoz tartozott volna, magyar és német befolyás alatt is állt. Kulturális szempontból a 16. század után nőtt meg a jelentősége, amikor a Habsburg dinasztia a lakhelyéül választotta. Ettől a ponttól kezdve Bécs megállíthatatlanul nagyvárossá kezdett fejlődni. (forrás)

pic2becs_jpg_1.jpgA város ezek után számos konferenciának, békeszerződésnek és kongresszusnak adott helyet. A négy századig tartó boldog élet után azonban a két világháború alatt komorságba és szürkeségbe süllyedt. A letargia a vasfüggöny 1989-es leomlása után változott meg. Az egykori császárváros már nem a nyugati világ keleti részén foglalt helyet, hanem előnyt kovácsolva helyzetéből egy kulturális, politikai és gazdasági csomópont lett kelet és nyugat között.

Azóta a város nemcsak a turisták kedvelt célpontja (Európa 11. leglátogatottabb városa), de a kontinens egyik legfejlettebb államának gazdasági motorja is. 1965 óta ENSZ székhely, 1995 óta pedig az Európai Unió tagja. 2010-ben a világ legélhetőbb városa lett a Mercer ranglistáján.

Habár az egykori császárváros napról napra modernizálódik, szépül, és örök változásban van, a múlt emlékei minden homlokzatról visszaköszönnek ránk, lehetővé téve, hogy a város múltját, jelenét és jövőjét is felfedezzük. Akár egyetlen nap alatt. (forrás)

Egy séta Bécsben

Mivel a vonat az egyik legpraktikusabb és legpénztárcabarátabb lehetőség arra, hogy Bécsbe jussunk, így kis sétánkat is a vasútállomásnál kezdjük. Budapestről indulnak vonatok Kelenföldről és a Keleti pályaudvarról is. Miután leszálltunk a vonatról, egy rövid séta után el is érünk a Belvedere múzeumot körülölelő kerthez és az óriási, fekete, kovácsoltvas kapuhoz. Érdemes bemenni a múzeumba, mivel olyan festők műveit tekinthetjük meg, mint Klimt, Monet, Munch és Picasso. A múzeum eredetileg nyári kastélyként csupán reprezentációs célokat szolgált, annak ellenére, hogy a Felső Belvedere magaslatára épülve kiváló katonai bázis lehetett volna. 

Miután kinézelődtük magunkat a múzeumba, a kertet is érdemes körbejárni. A centiméterre pontosan levágott bokrok, a kis lugasok padokkal, a szökőkutak és az elénk terülő látvány nem mindennapi élménnyel ajándékoznak meg. Ezek után elindulhatunk a fő úton (Prinz Eugen-Straße) lefelé, ami elvezet a híres barokk székesegyházig, a Károly-templomig. A hatalmas, patinazöld kupolájú templomot VI. Károly építette azzal a céllal, hogy megvédje a népet az 1713-as pestisjárványtól. A templom előtti téren kávézók, utcazenészek és hamisítatlan bécsi hangulat vár.pic3becs.jpg

Ha innen célba vesszük a városközpontot és átkelünk a többsávos Friedrichstraßen, akkor magunk előtt találjuk a Staatsopert, azaz a Bécsi Állami Operaházat. Az operától feljebb sétálva elérünk az egykori császári palotához, a Hofburghoz. Ez a 19 udvarból álló épületegyüttes ad otthont többek között a Sissi-múzeumnak, az Osztrák Nemzeti Könyvtárnak, a Spanyol Lovasiskolának és a Néprajzi Múzeumnak.

pic4becs_jpg.jpgAz egykori császári palotától már csak pár lépésre van Bécs főtere, ahol a város legismertebb építménye és egyben jelképe található: a Stephansdom. Ausztria legfontosabb gótikus templomának története egészen 1147-ig nyúlik vissza, amikor a helyén egy, még román stílusban épült templomot szenteltek fel. Mai formáját 1303 és 1340 között nyerte el. Ha valaki veszi a fáradtságot és megmássza a déli torony 343 lépcsőjét, szép időben akár Sopronig is elláthat. A főtérről kifutó utcákban souvenir-boltok, ruházati üzletek és éttermek találhatók. 

pic5becs_jpg.jpgInnen már csak egy állomás van hátra kis bécsi sétánkból. Egy olyan látványosság, ami az elmúlt években kezdett felkapott lenni, mivel igazi “instahellyé” avanzsálta magát. A Hundertwasserhaus egy önkormányzati lakóház, ami Friedensreich Hundertwasser festőművész és építész alkotása. A művész újragondolva az derékszögű tervezést, görbe falakat, padlókat és tarka homlokzatot álmodott meg. Az építményt akár a muránói színes házakhoz is lehetne hasonlítani, csak egy kicsit komorabb formában. (forrás: Marco Polo útikönyv)

Három dolog, ami csak Bécsben van

Heuriger: Olyan vendéglők, ahol csak idei, újbort szolgálnak fel. A 20. század elején az volt a szokás, hogy mindenki magának vitte az ételt és a Heurigerben csak a bort kapta hozzá. Szerencsére manapság már nem így van. Viszont az az előírás megmaradt, hogy minden Heurigerben csak saját bort szabad forgalmazni.

Wiener Schnitzel: A tradicionális bécsi szelet a bécsi konyha egyik legismertebb fogása. Még ma is folynak viták az eredetéről, ugyanis nem sikerült bebizonyítani, hogy a bécsi szelet előbb Olaszországban jelent-e meg és csak utána Bécsben, vagy pedig a bécsi udvar mondhatta magáénak először. (forrás)

pic6becs.jpg

Schmäh: A Wiener Schmäh, azaz a bécsi életérzés azt a tulajdonságot írja le, mikor még a legszomorúbb helyzeteken is humorral tesszük túl magunkat. Ezzel a kedélyességel még ma is szívesen dicsekednek az ott lakók. (forrás)

Bécs nemcsak a múltban volt hihetetlenül sokszínű, kifinomult császárváros, hanem az idő előrehaladtával olyan ütemben alkalmazkodott a megváltozott világhoz, ahogyan kevés másik városnak sikerült a történelem során. A város szellemi és alkotóereje változatlanul élő és dinamikus. Ezernyi lehetőséget kínál a turistáknak az operától és a zenei eseményektől kezdve, a művészeti múzeumokon keresztül az éjszakai bárokig. Ha pedig utunk végén betérünk egy kávéházba, ne felejtsük el a szállóigévé mondást, miszerint: “Rendes vendég maga rakja fel a székét az asztalra távozáskor.” - Azaz egy jó vendég zárásig marad.

 

2020. augusztus 25.

Képek: Toller Patrícia, Pixabay, Belayane Najoua

Szabadulj ki a hétköznapokból! - Utazás zöldből zöldbe, olcsón Bécsbe Tovább
Törj a csúcsra! - Egynapos túrák a Magas-Tátrában

Törj a csúcsra! - Egynapos túrák a Magas-Tátrában

07_csucs.jpg

Kimerítő csúcsmászások, zord sziklafalakkal határolt keskeny ösvények, hosszú hágó- és nyeregtúrák, hűsítő hegyi tavak és patakok körüli lassú séták - a Magas-Tátra minden természetkedvelő számára feledhetetlen élményeket nyújt. Saját tapasztalainkra épülő ajánlónkban a számtalan lehetőség közül szemezgetve egynapos túrákon vezetünk végig titeket.

Írta és fényképezte: Taxner Tünde, Barla-Szabó Zsófia

Kriván

A Kriván (2494 m) a Magas-Tátra nyugati szegletének egyik legmagasabb csúcsa, amely gyönyörű panorámájával a kalandvágyó turisták kedvelt célpontja. A hegycsúcsra vezető egyik jelölt út kevesebb szintemelkedéssel (1210 méter), de hosszabb távval a Csorba-tótól indul. A Tri studničky pihenőhelytől induló turistaút ezzel szemben rövidebb, ám gyakorlatilag végig erősen emelkedik. Szintideje tempótól függően a csúcsig nagyjából 4 óra, szintemelkedése 1340 méter.
teteje-min.JPG

A kezdetben erdővel borított tájat előbb felváltják a törpefenyők, majd a túra feléhez közeledve már csak a talajt fedi növényzet. Az út végig köves, meredek kaptatók és szerpentinek váltják egymást. Az utolsó emelkedő során kezeinkre is szükség van a mászáshoz. Jutalmunk a csúcsra érve a lenyűgöző körpanoráma és az elmaradhatatlan csúcs-csoki.

lefele-min.jpg

Az indulóhelyre érdemes korán érkezni, mert a kijelölt parkoló korlátolt befogadóképessége miatt a későn ébredők csak távolabb, az út mellett tudják letenni az autóikat. Ha van rá lehetőség, a Kriván megmászását célszerű hétköznapra időzíteni, hogy elkerüljük a hétvégi tömeget - nyáron, főleg jó időben igen népszerű úticél a túrázók körében. Fontos tudnivaló, hogy a túra során nem esik útba menedékház, így egész napra elegendő folyadékkal (legalább 2 liter/fő) és élelmiszerrel induljunk csak útnak. A túra hosszú és kimerítő, nehézségét az út hossza (15-20 km és 7-9 óra) mellett a magashegyi, sziklás terep adja. 

01_csorba_to-min.jpgKapor-csúcs

A Kapor-csúcs (Kôprovský štít) meghódítása ugyancsak a szlovák Csorba-tótól indul, de hamar más irányt vesz. A túra mintha a víz útjára lenne felfűzve: lépten-nyomon hegyi patakokkal és szakaszonként nagyobb tavakkal találkozunk. A Csorba-tó beépített, nyaraló családokkal övezett, de nagyon tiszta vizétől a következő 3,5 kilométeres szakasz a Poprádi-tóig vezet. 1346 méterről a piros jelzésen 1510 méterre emelkedik az út. Ez a nagyjából egy órás túra még kisebb gyerekekkel vagy sportos nagyszülőkkel is bátran bevállalható, a tó partján pedig menedékházat is találunk, a menüben egész jó sült csirkével. 

03_patak-min.jpgAz utat ezután sem lehet eltéveszteni, a főbb csomópontokban fa jelzőtáblák igazítanak el, és a köveken viszonylag könnyű észrevenni a jelzéseket. A Poprádi-tó melletti útelágazásnál balra, felfelé, a kék jelzésen folytatódik a túra. Ahogy egyre feljebb emelkedünk, törpefenyők és gyors patakok keresztezik utunkat, de a vizük még nem teljesen tiszta. Azokból a természetes vizekből a legjobb újratölteni a kulacsunkat, melyek felett már nem halad át út és nincsen menedékház, ám ehhez még feljebb kell kapaszkodnunk. Arra is figyeljünk, hogy csak folyóvizekből igyunk, mert kisebb a szennyezés lehetősége, mint az állóvizeknél. Rövid, szerpentines szakasz következik míg a Menguszfalvi-völgy felső részébe, a Hincó-tavi-katlanba emelkedünk, célunk egy gyönyörű gleccsertó.

A Nagy-Hincó-tó (1946 m) látványa kárpótol a hegymászás fáradalmaiért, hiszen több szakaszon mind a négy végtagunkra szükség van az előrejutáshoz. Tiszta vize nagyon csábító, azonban nem érdemes fürödni benne, hiszen hőmérséklete még a legnagyobb nyárban sem emelkedik 8°C fölé, valamint súlyos összegeket kellene fizetni az élményért, mert természetvédelmi terület. Pihenjünk meg egy kicsit, és töltsük újra a kulacsot a tóból sebesen kifolyó patakból.

05_to-min.jpg

06_nyereg.jpgA túra folyamatosan emelkedve folytatódik, és a Felső-Kapor-hágón (2180 m) át a piros jelzésen jutunk fel a Kapor-csúcsra (2363 m). A csodálatos, csúcsokkal csipkézett panoráma és a pár perces pihenő a világ felett kárpótolnak a meredek sziklamászásért. Vissza ugyanezen az úton mehetünk, és valamivel gyorsabbak leszünk, mint felfelé, de így is érdemes három és fél órával számolni. A túra teljes hossza nagyjából 20 km, a menetidő pedig átlagos tempóval hét és fél óra körüli.

Zöld-tavi menedékház

Az 1551 méteren fekvő Zöld-tavi menedékház (Chata pri Zelenom plese) a Magas-Tátra keleti völgyrendszerében, egy hegycsúcsokkal körbeölelt, festői katlanban várja a látogatókat. A menedékház több útvonalon is megközelíthető. Legegyszerűbben Tátralomnic szomszédságából, a Fehér-víz parkolóból indulva, 3-4 órás gyaloglással jutunk fel, de elérhetjük ugyancsak erről a településről induló sífelvonóval és egy rövidebb túrával is. Amennyiben a felvonózást választjuk, célszerű a Gopass-on előre regisztrálni, így minimális kedvezményhez jutunk az egyébként igen borsos árakból.

menhaz-min.JPG

A hosszú ereszkedést, majd a jól járható, köves emelkedőt követően a Zöld-tó partjára érve egy frissítő lábfürdő után megkóstolhatjuk a menedékház szlovák specialitásait, illetve megcsodálhatjuk a Magas-Tátra legmagasabb, 900 méteres, függőleges sziklafalát is. A hosszabb túrára indulóknak a menedékház korlátolt számban szállást is biztosít - ha valaki ezt az opciót választja, érdemes korán, hónapokkal előtte foglalni.

teto-min.JPG

A könnyen járható, de látványos útvonal kitérők nélkül ideális túra lehet családoknak vagy kezdő kirándulóknak is. A kalandvágyók számára a menedékháztól több meredek túraút vezet a közeli gerincekre, innen pedig számos, kizárólag külön engedéllyel és speciális felszereléssel mászható sziklacsúcs közelíthető meg. A Morgás-hágótól egy-másfél órás, enyhén lejtő, gyönyörű panorámás úton juthatunk vissza a felvonóhoz, hogy egy utolsó fotózkodást követően visszaereszkedjünk a parkolóba.

Szlovák Paradicsom

jelzes-min.JPGA Szlovák Paradicsom (Slovensky Raj) nem véletlenül az ország egyik legnépszerűbb kirándulóhelye. A nemzeti park szűk, vadregényes kanyonokkal, szinte érintetlen erdővel, jéghideg hegyi patakokkal és vízesésekkel várja a kalandvágyó turistákat. A Parkban összesen nyolc (két rövid, két hosszabb és négy közel egész napos) szurdokvölgyet járhatunk be - ügyeljünk rá, hogy mindegyik egyirányú, kizárólag felfelé mászható útvonal! A terület a számos könnyebb, családbarát túra mellett több egész napos alternatívát is kínál. Ha mindez nem lenne elég, az útvonalak többségét vaslétrák, fapallók és dróttal biztosított szakaszok tarkítják, sőt, a bátrabbak beülőt és speciális kantárt használva kipróbálhatják a via ferratat is, vagy mountain bike-on száguldhatnak le a völgybe. 

A park bejáratánál vendéglátó egységek, játszótér, mini-állatkert várja az érdeklődőket, a létrákkal és fém tálcákkal nehezített túrákat azonban csak rutinos, szédülésmentes  túrázóknak ajánljuk! Bár jelentős szintkülönbségekkel nem kell számolnunk, a nedves, csúszós talaj miatt a Magas-Tátrához hasonlóan ide is ajánlott magasszárú bakancsot viselni. A Szlovák Paradicsomba fejenként 1,5 euróért léphetünk be, a parkolás 3 euró/autó a kijelölt parkolóban. Ideális program lehet utolsó napra, hiszen számos rövidebb túraútvonalat kínál, illetve hazafelé Magyarország felé útba esik.

tatra-min.JPG

Általános tanácsok Tátrába indulóknak

  • Bármerre is indulsz a Tátrában, még Magyarország elhagyása előtt köss az utazás jellegének megfelelő (extrém sport) biztosítást!
  • Útnak indulás előtt minden esetben tájékozódj a túra hosszáról és nehézségéről - különös tekintettel a szintemelkedésekre -, a vízvételi lehetőségekről, és jegyezd fel a vészhelyzetben hívható számot a mobilodba.
  • Még útközben is kövesd figyelemmel az időjárást - a Tátrában (és általában a magashegységekben) gyakoriak a hirtelen zivatarok és viharok, amelyek kockázatossá, nem ritkán lehetetlenné teszik a fel- és lejutást.
  • Fordíts kellő figyelmet a felszerelésedre! Kényelmes, bejáratott bakancs és hátizsák (esővédő huzattal), esőkabát, izolációs fólia, nyáron fejfedő, naptej és napszemüveg, valamint feltöltött telefon mindenképp legyen nálad. Ezeket érdemes egy-egy rövidebb túra alkalmával még itthon kipróbálni.
  • Még a legnagyobb melegben is szükséged lehet egy kabátra vagy könnyű pulóverre a magasabb helyeken, viszont a nap a hegyen nagyon erősen tűz. Figyelj, nehogy leégj!
  • Tapasztalatlan túrázóként semmiképp se indulj útnak egyedül! Keress vezetett túrát, vagy csatlakozz egy gyakorlott ismerősödhöz, aki rutinosan mozog ebben a közegben.
  • A túrák után egyik este ne felejtsd el megkóstolni a Tatrateat! ;)

2020. augusztus 17.

Törj a csúcsra! - Egynapos túrák a Magas-Tátrában Tovább
süti beállítások módosítása