Közgazdász Online


HÖK-választást rendeznek a Corvinuson, április 14-ig lehet jelöltet állítani

HÖK-választást rendeznek a Corvinuson, április 14-ig lehet jelöltet állítani

e-015-2-min.jpg

Idén tavasszal ismét HÖK-választás lesz a Corvinuson. De mi adja a hallgatói önkormányzatok létjogosultságát az egyetemeken? Miért fontos, hogy te is leadd a voksod? Hogyan tudsz majd szavazni? Ebben a cikkben összegyűjtöttünk a válaszokat a legfontosabb kérdésekre. 

Írta: Tepfenhart Beatrix; Borítókép: Budapesti Corvinus Egyetem

Hogyan vesz részt a HÖK a hallgatói életben?

A Hallgatói Önkormányzat a hallgatói érdekképviselet aktív megvalósításáért felel az Egyetemen. A HÖK képviselői részt vesznek például a Fegyelmi Bizottság vagy a Kreditátviteli Bizottság munkájában. A Szenátusi ülésekre a HÖK három tagot delegál (az elnök és a két alelnök vesz részt az ülésen), így három szavazattal is rendelkeznek. A szabálymódosításokat érintően ráadásul vétójoguk van, így képviselhetik a hallgatók érdekeit.

Emellett a szervezet tevékenységei közé tartozik a hallgatói élet színesítése rendezvények, bulik szervezésre révén, valamint a különböző egyetemi szervezeti egységek projektjeiben való részvétel, mint például a diplomaosztók vagy a szakfejlesztések lebonyolítása.

Miért és hogyan léteznek a hallgatói önkormányzatok?

,,A felsőoktatási intézményekben a hallgatói érdekek képviseletére - a felsőoktatási intézmény részeként - hallgatói önkormányzat működik’’

- írja a Nemzeti Felsőoktatási Törvény (NFTV) 60. bekezdése. Így a hallgatói önkormányzatok jogi alapját ez a jogszabály adja, azonban a működés egyéb feltételekhez is kötött. 

Ezek közül az egyik, ha nem a legfontosabb, hogy a hallgatói önkormányzat küldöttgyűlési választásán a teljes idejű nappali képzésen tanuló hallgatók legalább 25 százaléka részt vett és elfogadta a jelölt tisztségviselőket.

Mi az a Küldöttgyűlés? Miről dönthet?

,,A HÖK Küldöttgyűlése a szervezet szabályalkotó testülete’’ - fogalmaz a Corvinus HÖK Alapszabálya. A Küldöttgyűlés hatásköre kiterjed a HÖK Elnök és alelnökök, valamint a Felügyelő Bizottság megválasztására, az éves költségvetés elfogadására, illetve dönt az Alapszabályról és annak esetleges módosításairól. A Küldöttgyűlést alkotó maximum 45 fő legalább évente két alkalommal ülésezik.

Mikor lesz a Küldöttgyűlés-választás?

A kétévente megrendezett választási időszak a Corvinuson idén áprilisban lesz, ahol listás és egyéni képviselők megválasztására is lehetőség nyílik majd. A választást a Hallgatói Önkormányzat Felügyelő Bizottsága írja ki, ezt követően pedig ők felelnek a teljes választás szabályos lebonyolításáért is.

A választási időszak a jelöltállítással kezdődik: kizárólag ebben a periódusban lehet képviselőcsoportot alakítani, illetve egyéni jelöltként pályázatot benyújtani.

A jelöltállítás időszaka április 10-én kezdődik és április 14-én éjfélkor ér véget.

Ezt követi a bírálati időszak, amikor a Felügyelő Bizottság ellenőrzi a beérkezett dokumentumokat, majd egy jelöltállításra vonatkozó jogorvoslati időszak, amikor a meghozott határozatokkal kapcsolatban lehet fellebbezéseket benyújtani szintén a Felügyelő Bizottsághoz.

A tényleges szavazási időszak április 25-én veszi kezdetét, ekkortól lehet az Egyetem Moodle rendszerén keresztül leadni a szavazatokat.

hok_kgy_valasztas.png

Készítette: Tepfenhart Beatrix, Közgazdász

Ki indulhat a választáson?

A küldöttgyűlési választáson jelöltként bárki elindulhat, aki aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik és a Felügyelő Bizottságnak a megjelölt időszakban benyújtja a szükséges dokumentumokat. Ezeket a Corvinus HÖK Alapszabálya tartalmazza, amely elérhető az Egyetem weboldalán és a HÖK saját honlapján.

Az országgyűlési választásokhoz hasonlóan a hallgatói önkormányzati választáson is listás és egyéni jelöltek megválasztására van lehetőség. Egy listán minimum 30, maximum 50 képviselő szerepelhet, emellett a listaállításnak egyéb kritériumai is vannak, amelyeket a Corvinus HÖK Alapszabályának 14. § bekezdése tartalmaz.

Egyéni jelöltként két körzet képviselőjeként lehet elindulni: alapszakos és mesterszakos körzetben. Nem feltétel azonban, hogy a képviselő abban a körzetben induljon, ahol épp a tanulmányait folytatja.

Fontos tudnivaló, hogy az egyes képzési szinteken tanuló hallgatók maximum annyi jelöltre adhatják le a szavazataikat, ahány képviselő indult az adott körzetben, tehát az adott képzési szinten. Így az alapszakosok, és az osztatlan képzés első három évfolyama legtöbb 7, a mesterszakosok legtöbb 4 jelöltet támogathatnak majd április 25-én.

Érvényes szavazás esetén a mandátumok kiosztásának eredményeként 11 egyéni és 30 listás képviselő szerez két évre mandátumot a Küldöttgyűlésben.

glen-carrie-aphrnuriypk-unsplash.jpg

Fotó: Glen Carrie, Unsplash

Mi lesz akkor, ha érvénytelen lesz a választás?

Ahogyan a cikkünk elején is írtuk, a szavazás csak akkor nyilvánítható érvényesnek, ha a nappali tagozatos hallgatók között legalább 25 százalékos a részvételi arány. Az érvénytelen szavazás után legalább három nappal meghosszabbítják a választási időszakot, amit bírálat és jogorvoslat követ. Ezt mindaddig szükséges ismételni, amíg az érvényesség/eredményesség kimondható.

Ha a Felügyelő Bizottságnak a szemeszter végéig sem sikerül eredményesen lezárnia a választásokat, a következő félév hetedik hetéig ki kell írnia egy rendkívüli választást. Eddig azonban a HÖK szerepe és hatásköre jelentősen lecsökken, a működés csupán egy ügyvezető elnökre korlátozódik. Így például ebben az esetben a Szenátusi üléseken is egy hallgatói képviselő vehet részt a jelenlegi három helyett, de a HÖK hiánya a hallgatói élet számos szegmensére kihatna, legyen az a rendezvények területe, a bizottságokban való aktív képviselet vagy a tömeges tájékoztatás.

HÖK-választást rendeznek a Corvinuson, április 14-ig lehet jelöltet állítani Tovább
Csend van, jobbról előznek

Csend van, jobbról előznek

Történelmet írtak Tapolcán: a Jobbik megszerezte első egyéni parlamenti mandátumát az időközi választásokon. Bár a média a nap nagy eseményeként kezelte az ügyet (pedig a fantasztikus vasárnapi idő sokkal több szót érdemelt volna), a csinnadratta közepén szokás szerint elsikkadt a lényeg. A hírértéken túl ugyanis nincs nagy jelentősége Rig Lajos diadalának – a körülményeinek viszont annál inkább.

A valasztas.hu adatai szerint a tapolcai időközin a választópolgárok 41.6%-a szavazott urnazárásig. Amikor tehát a Jobbik térnyeréséről, a Fidesz öndefiniálási kényszeréről és a baloldali pártok egyre folytatódó agonizálásáról beszélünk, mindig érdemes odatenni egy csillagot, egy eldugott, de annál sokkal fontosabb apróbetűs részt a hazai demokrácia devizahitel-szerződésén: a Jobbik és a Fidesz jelöltjére szavazó uszkve tíz-tízezer, valamint a Pad Ferencre voksoló majdnem nyolcezer ember mellett körülbelül negyvenötezren gondolták úgy, hogy helyettük – és közvetve pártjuk helyett – a titokzatos „Közületekegyiksem Károly” lenne az ideális győztes.

Magyarország nem az Egyesült Államok vagy Nyugat-Európa, ahol egy népszavazás akár 85%-os részvételt is kivált: demokráciánk leírhatatlanul satnya és torz hozzájuk képest. Nem érdemes tehát a politikai szereplőknek az ott jellemző szavazatvadászati taktikákat alkalmazni vagy egyáltalán emlegetni nálunk. A 2012-es amerikai elnökválasztásnál a legfontosabb államokban elképesztő összegeket öltek a maréknyi bizonytalan meggyőzésébe, ugyanis helyenként elképesztően szoros volt a verseny – olyannyira, hogy Bill Maher humorista konkrétan arra kérte a még mindig bizonytalan szavazókat, hogy maradjanak otthon, hiszen ha még mindig nem tudtak dönteni, biztosan amúgy is képtelenek lennének megtalálni a szavazőfülkét. Nálunk azonban létezik egy ennél sokkal nagyobb, sokkal könnyebben megszólítható réteg.

Ha valaki változtatni akar a hazai politikai élet alakulásán, az elképesztő mennyiségű bizonytalan-érdektelen szavazót kell megszólítania, nem az elkötelezett támogatókat kell megpróbálnia átrángatni magához: utóbbiban ugyanis sokkal kisebb a potenciál. Ez az, amit a legtöbb politikai párt ma képtelen megérteni. A Fidesz csupán kommunikációs panelekben képes gondolkodni – pedig övék a rendszerváltás óta egyetlen sikeresen lezajlott pártrepozicionálása –, a baloldali pártok megújulás-képtelenségéről pedig valószínűleg még Timbuktuban is regélnek.

Miért (relatíve) sikeres a Jobbik? Mert tudatosan törekszik arra, hogy új rétegeket szólítson meg. Jobb munkát végeznek, mint a többi parlamenti párt? Igen. Jó munkát végeznek általánosan? Nem. Tapolcán is nagyjából 2,4%-kal sikerült csupán növelniük támogatottságukat az elmúlt egy évben.

„Aki érdemi változást szeretne a magyar politikában, annak, nincs mese, be kell piszkolnia a kezét. A hatalmas apolitikus tömeget mobilizálva komoly változásokat lehetne elérni az országban: egy tüntetés pontosan erre képtelen. Nem fog alternatívát nyújtani számukra – éspedig pontosan ezek hiánya fojtogatja oly hosszú ideje már a magyar politikát. A most először utcára vonuló férfiak és nők nem fognak csak úgy az MSZP-re vagy a Jobbikra szavazni, pontosan úgy, ahogy a Békemenetre is csupán a már előzőleg is hithű fideszesek mennek el.” – írtam annak idején az internetadó kapcsán. Szily Lászlónak alapvetően igaza van: „[az] időközi klasszul megmutatta, az emberek nem idióták, és egész egyszerűen nem elég nekik annyi, hogy riogatják őket. Sőt azt is bebizonyította, hogy a magyar választót önmagában a kétfejű mumus sem képes odakényszeríteni a fülkébe.”

Valaki megpróbálkozhatna mondjuk egy kidolgozott politikai programmal és egy felkészült jelölttel. Itt-ott be szokott jönni.

Csend van, jobbról előznek Tovább
Kukac az almában

Kukac az almában

Nincs kiút egy olyan helyzetből, amikor valakiről hirtelen kiderül, hogy kilenc számjegyű pénzösszegeket titkolt el: politikai túlélési esélyei nagyjából a nullával egyenlőek. Más kérdés, hogy az ezzel járó kommunikációs slamasztika az MSZP számára legalább annyira reménytelen szituáció, mint maga az eltitkolt vagyon a párt volt alelnökének.

Kukac az almában Tovább
süti beállítások módosítása