Közgazdász Online


Három zöld startup, akik körforgásos gazdaságot alkotnak - Hogyan indítsunk sikeres és fenntartható vállalkozást?

Három zöld startup, akik körforgásos gazdaságot alkotnak - Hogyan indítsunk sikeres és fenntartható vállalkozást?

borito_1.png

Saját vállalkozást indítsunk, vagy a Földért tegyünk valamit? Olyanokat kérdeztünk, akik mindkettőt megtették - Dr. Balázs Bence a bedrock.farm alapítójaként mikrozöldeket termeszt egy fővárosi pincében, Wettstein Albert és a Munch az ételpazarlás ellen küzd, Pancsa Emese pedig a Compocity okoskukájával segítené a belvárosi komposztálást.

2021. 06. 10. Írta: Klisóczki Fanni Borító: Nagy Dávid, Közgazdász

2050-re elpusztul a Föld? Amíg az interjúalanyainkhoz hasonló lelkes és motivált fiatalok kezébe adjuk a problémáinkat, addig nincs sok félnivalónk. Mindhárom vendégünk célja az volt a cégalapítással, hogy egy szebb, élhetőbb jövőt hagyjanak hátra a jövő nemzedékeinek.

Mit vittek magukkal az egyetemről, és mire volt elég az iskolapadban szerzett tudás egy vállalkozás elindítása során? Hogyan lehet megtartani a munka és a magánélet egyensúlyát ilyen szoros időbeosztással? Emese, Bence és Albert többek között erről beszélnek az Útravaló podcast legújabb adásában, melyben olyan vállalkozókat és érdekes személyiségeket mutatunk be, akik a Corvinus Egyetemről indultak, és sikeresek a saját területükön. Hallgasd meg a podcastet Spotify-on vagy YouTube-on!

kep_1.jpeg

A kép illusztráció, forrás: Tima Miroshnichenko, Pexels

A három meghívott vállalkozónk cégei közösen egy képzeletbeli körforgásos gazdaságot tesznek ki. A bedrock.farm friss, kiváló minőségű, vegyszermentes mikrozöldeket és fűszernövényeket termel Budapest szívében egy pincében, ami hatalmas reformot jelent a mezőgazdaság számára, hiszen a szolgáltatás kiszámítható, időjárástól és szezontól független, napi szállítást biztosít. A bedrock.farm ügyfelei elkészítik a különlegesen jó minőségű alapanyagokból ételeiket, ugyanakkor sajnos egy étterem sem képes tökéletesen megjósolni az alapanyag-szükségleteit, így nap végén gyakran maradnak ki friss ételek.

Ekkor jön képbe a Munch, akikkel együtt (t)ehetünk az ételpazarlás ellen. Applikációjukon keresztül az együttműködő éttermek, pékségek, boltok és szállodák kedvezményesen értékesíthetik az el nem adott, de jó minőségű ételeket. Ezzel felvehetjük a harcot napjaink egyik legjelentősebb problémájával, az ételpazarlással, hiszen a kidobott ételmennyiség az üvegházhatású gázok 10 százalékáért felel.

Miután nem minden élelmiszeripari szolgáltató Munch partner - egyelőre - így az ételmentés ellenére sok minden kerül a szemetesbe. Erre ajánl megoldást a Compocity, akik hisznek benne, hogy a komposztálás lehet egyszerű és szórakoztató. Termékük organikus- és élelmiszer-hulladékból, minimális gázképződés mellett tápanyagban gazdag komposztot hoz létre, amivel nagyban hozzájárul a városok zöldterületeinek javulásához. Így válhatunk akár mi is városi hőssé a Compocity segítségével.

kep_2.jpegKép: Laura James, Pexels

Sokszor azt érezzük, hogy a környezettudatos, fenntartható életmódot vagy teljeskörűen érdemes csinálni, vagy egyáltalán nem. Gyakran elfelejtjük, hogy sok apró lépéssel együtt közelebb kerülhetünk a célhoz. Az említett három vállalkozás is csupán egy-egy szegletére koncentrál ezeknek a problémáknak, és így próbál belőlünk tudatosabb fogyasztót faragni.

“Azzal önmagában nem menti meg senki a földet, hogy heti egyszer a Muchról rendel. Viszont ha széles tömegek, akár csak apró változtatásokat hajtanak végre a saját szokásaikon, egy picit jobban odafigyelnek arra, hogy olyan ételeket vegyenek, amiket tényleg el tudnak fogyasztani, egy kicsit fenntarthatóbb termékeket választanak, és komposztálnak, szelektálnak, lokális termelőktől szerzik be az ételeikhez az alapanyagokat, akkor annak  nagyon is mérhető eredménye van” - mondta Albert a fenntarthatóságról.

A beszélgetés során három teljesen különböző hátterű személyt ismerhetünk meg. Míg Bence vállalkozó családból jött, ebben nőtt fel, és számára elképzelhetetlen más karrierút, addig Albert nem a vállalkozásindítást dédelgette fiatalkora óta, viszont az élet többször is ilyen irányba sodorta. Emese teljesen más közegből indult, de már az egyetemi évei során igyekezett minden lehetőséget kihasználni. Vállalkozását például hollandiai cserefélévét meghosszabbítva indította el.

"A projektekből való tanulás útját ösztöndíjakból nagyon szépen fel lehet építeni. Nekem volt egy ilyen felismerésem már a hollandiai időszakban is, hogy gyakorlatilag a munkát át tudom fordítani egy közös, tanulós épüléssé. Az a munka, amit ott, akkor ösztöndíjasként megcsináltam, a kutatási hátterem most a Compocityben” - mondta Emese.

Nem hisznek benne, hogy a vállalkozásindítás, a startupper lét a tökéletes út. A cél az, hogy megtaláljuk, ami nekünk a legmegfelelőbb.

Vállalkozni olyan, mintha kidobnának háromezer méteren egy repülőből, és a zuhanás közben össze kell raknod a repülőt magad alatt, különben landolsz, és nagyon csúnya vége lesz a dolognak - osztotta meg velünk dr. Balázs Bence a társalapító, Szűcs Endre gondolatait.

Előbb munkavállalói tapasztalat kell és csak utána vállalkozzunk? Milyen buktatókkal találkozhat az ember a kezdetekkor, ami teljes kudarchoz vezethet? Ajánlanák egy képzeletbeli kistestvérnek ezt a karrierutat? Tudj meg többet az Útravaló podcastből, és tarts velünk legközelebb is!

Három zöld startup, akik körforgásos gazdaságot alkotnak - Hogyan indítsunk sikeres és fenntartható vállalkozást? Tovább
Gyors, kényelmes és hatékony - digitális iskolaszövetkezetet alapítottak corvinusos hallgatók

Gyors, kényelmes és hatékony - digitális iskolaszövetkezetet alapítottak corvinusos hallgatók

s25_1.jpg

Számtalan saját tapasztalat, kényelmetlen ügyintézés, munkáltatók és munkavállalók idejét egyaránt pazarló működés - ezek a negatív élmények indították útjára a Quantum digitális iskolaszövetkezetet. Két corvinusos egyetemista sztorija az ötlettől egészen a vállalkozás megvalósulásáig.

2021.05.14. Írta: Kristóf Benjámin, fényképezte: Mikó Vencel

Az a vállalkozás a legjobb, ami valós problémára igyekszik váaszt adni, szokták mondani. A Quantum digitális iskolaszövetkezet alapító csapata a saját bőrén tapasztalta meg a diákmunka szövetkezetek kényelmetlen folyamatait, amelyek sok esetben nemcsak a munkavállalók, hanem a munkáltatók idejét is pazarolják. A vállalkozás alapítója és jelenlegi ügyvezetője, Bege Áron fejéből pattant ki az ötlet 2020 tavaszán, amiből mára 20 üzleti partnerrel rendelkező vállalkozás lett.

Miként váltatok elképzelésből működő vállalkozássá?

Áron: Sok helyen dolgoztam diákmunkásként. Bonyolultnak és feleslegesnek éreztem az adminisztratív folyamatokat, amelyek során számomra és munkáltatóm számára egyaránt felesleges lépéseket kellett megtennünk. Ezek mind könnyen digitalizálhatók és automatizálhatók lettek volna.

Még 2020 tavaszán egy szakkollégiumi jelentkezési feladatsorban kérdezték meg tőlem, hogy ha csinálnék egy vállalkozást, mi lenne az. Felvázoltam egy kezdetleges üzleti tervet, és annyira megtetszett, hogy egyből át is küldtem Bőhm Zsombor barátomnak.

Zsombor: Épp a tavaszi karantén alatt voltunk. Engem elsőre megnyert az ötlet, amit Áron küldött, és hamar elkezdtünk napi szinten tervezni a témában. Rövid idő alatt eldöntöttük, hogy belevágunk. Ketten viszont, még Áron szoftverfejlesztői tapasztalatai ellenére sem éreztük elégnek magunkat a projekt megvalósításához, így egy kisebb csapatot toboroztunk. Diákszervezeti és személyes ismeretségeken keresztül hamar összejött a jelenlegi csapat. Mára közgazdász, jogász és több szoftverfejlesztő közösen dolgozik a vállalkozásunk sikeréért.

s31_1.jpg

Szolgáltatást hoztatok létre. Milyen igényre kínáltok választ a Quantummal?

Zsombor: A diákmunka piacban óriási lehetőségek vannak, amelyeket máig nem használnak ki kellő mértékben. A működés gyakran évtizedekkel ezelőtti alapokon nyugszik, egyáltalán nem hatékony. Ez pedig nem csak minden diák, hanem a munkavállalók életét is napi szinten nehezíti. A diákoknak, akik csak a munka részével szeretnének foglalkozni, nem kényelmes ez a foglalkoztatási rendszer. A cégeknek pedig a sok papírmunka és tranzakciós költség miatt jelentősen csökken a jutányosabb foglalkoztatásból eredő hasznuk.

Miben tud újat nyújtani a Quantum?

Áron: Hatékonyabbak vagyunk, mint a versenytársaink, így alacsonyabbak a költségeink. Az iskolaszövetkezetek a bér után kapnak jutalékot, amely azonban magába foglalja a felesleges kiadások fedezetét is, a nagy iroda fenntartásától kezdve a sok munkatárs bérköltségén át a rengeteg adminisztrációval töltött óráig. Digitális működésünknek köszönhetően nálunk ez a díj jellemzően alacsonyabb, így a cégnek olcsóbb a foglalkoztatás, hosszú távon pedig a diákhoz is több pénz juthat. HR-menedzsment területén is nagy terhet veszünk le partnereink válláról. Az ügyintézés, kapcsolattartás, a bérek kifizetése és a munkaórák ellenőrzése mind sokkal könnyebbé válik az automatizált rendszeren keresztül.

A kulcsszó az automatizáció. Minden online és automatikusan működik. Nincsenek adminisztráló munkatársak, így nemcsak költséghatékonyabbak, hanem gyorsabbak is a folyamatok.

Hogyan működik a rendszer? Milyen elemei vannak?

Áron: A legjobb az egészben, hogy minden érintett valós időben látja, hogy épp hol tart a folyamat. A rendszerünkben egy-két gombnyomás a regisztráció, szerződéskötés. A munkaidőt a diák applikáción keresztül vezeti. Ezt azonnal látja a vállalati partner is, akinek már csak el kell fogadnia a kimutatásban rendszerezetten látható óraszámokat. A számlát a hó végi jóváhagyás után azonnal megkapják, hiszen a rendszer automatizált.

Zsombor: Fontos értékünk még a diákoknak történő utalások gyorsítása, rugalmassá tétele. Az iskolaszövetkezetek egy régről velünk maradt megszokásból adódóan általában minden hónap tizedike környékén utalnak a diákok számára. A mi rendszerünkben minimalizáltuk az átfutási időket, így amint a cég utal, a munkavállaló aznap megkapja a pénzt.

Egy innovatív jövőbeli irány még az azonnali kifizetési rendszer is. Amennyiben a cég részéről rendben van, rendszerünkön keresztül a diákok előre is kaphatnak fizetést, elméleti szinten akár heti vagy napi rendszerességgel.

_mkp0259.jpg

Hol tart most a vállalkozás?

Áron: Múlt szeptemberben kezdtük, jelenleg húsz vállalati partnerrel dolgozunk együtt, főként kis- és középvállalkozásokkal. Nagyjából ötven diák dolgozik most nálunk. Az eddigi mérleget pozitívan értékeljük. Új szereplők vagyunk még a piacon, ráadásul a nagy cégek sokszor egy vagy akár több évre előre választanak együttműködő partnert, így ebbe a versenybe még nem volt igazán esélyünk beszállni.

Mik a jövőbeli elképzelések?

Zsombor: A gyors reakciónk és fejlesztéseink jó lehetőségeket nyújtanak számunkra. A koronavírus miatt természetesen a versenytársaink is felgyorsították a digitalizációs folyamataikat, de pont a hirtelen változások miatt nem egyszer logikailag és jogilag is hiányos rendszerek keletkeztek. Szerencsére a Budapesti Corvinus Egyetem Proof of Concept (PoC) pályázatán is sikerült támogatást nyernünk, így jelenleg minden erőnkkel a növekedésen vagyunk. Áprilisban már 4 milliós forgalmat értünk el, de messze még a kitűzött cél.

És most tovább a megkezdett úton?

Áron: Mindig zavart a felesleges munka, ha valakinek pazaroljuk az idejét. Ebben a szellemben dolgozunk és a saját tapasztalatainkból építkezünk tovább. Mindig akadnak nehézségek, vállalkozást építeni folyamatos problémamegoldási képességet követel. Jó csapatunk, jövőbe mutató ötleteink és motiváltságunk eredményeként végig fogjuk vinni ügyünket, hogy a diákmunka elérjen a 21. századba!

Gyors, kényelmes és hatékony - digitális iskolaszövetkezetet alapítottak corvinusos hallgatók Tovább
Diákszervezeti alelnökből HR-tanácsadó lett, most szoftverfejlesztő startuppal javítaná a munkavállalói élményt

Diákszervezeti alelnökből HR-tanácsadó lett, most szoftverfejlesztő startuppal javítaná a munkavállalói élményt

156606293_122150749839721_3967494167827027715_n.jpg

Munkavállalói élmény, elköteleződés, szervezeti tanulás és belső kommunikáció: ezeket támogatja a Blue Colibri startup fejlesztése. Az alapító Fulai Viktóriának van tapasztalata a területen, hiszen egyetemi diákszervezet közösségi alelnöke és HR-tanácsadó is volt, a kettő között pedig a vállalati hierarchia minden szintjét megjárta. De mi kellett neki ahhoz, hogy sikeres vállalkozó legyen?

2021.03.25. Írta: Kristóf Benjámin

A karriertervezés fontossága egyre korábban és egyre fontosabb szerepet kap a hallgatók életében. Az alapszakot követi a mester, szakosodunk, tanulunk, gyakornoki munkát vállalunk vagy vállalkozásba kezdünk, és igyekszünk folyamatosan bővíteni a látókörünket, hogy minél szélesebb eszköztárral legyünk képesek helytállni a velünk szembejövő kihívások során. Előfordulhat azonban, hogy az embert váratlan befolyásoló tényezők érik, tudatosan vagy megérzésből új utakat próbál ki.

Fulai Viktória, a Blue Colibri Appot fejlesztő startup társalapítója is hosszú utat tett meg a HR-tanácsadás, a belső kommunikáció és a szoftverfejlesztés területéig.

Sikeréhez pedig egy váratlan fordulat is szükséges volt, ami a diákszervezetezés során szerzett tapasztalatokból indult.

A vele készített interjú során a hallgatói életből való kilépés megannyi izgalmas vetületére láthat rá az ember a karrierváltástól a kezdeti munkavállalói élményeken keresztül egészen a vállalkozói attitűd kialakulásáig.

HR-tanácsadóból szoftverfejlesztő cég alapítója lettél. Milyen folyamat vitt ilyen, kezdetben ismeretlen vizekre?

HR-tanácsadóként dolgoztam jó ideig, több évet ebből magánvállalkozóként is, amely során megismertem az alapítótársam, akivel számos közös projekten keresztül tapasztaltuk, hogy vállalati szinten rendre ugyanazok a problémák okoznak nehézségeket. A belső kommunikációs problémák alapjában rengették meg számos vállalkozás működését, szervezeti mérettől függetlenül. Úgy éreztük, hogy ezen első lépés megoldása vezetheti igazán sikerre a különféle specializált – egy adott kérdés megoldására fókuszáló – tanácsadói projekteket.

2018-ban jött az ihlet, amely már akkor szoftveres alapokon nyugodott. Nagyon sok munkát beletettünk a kezdeti csapattal, így 2019-ben már el is indulhatott az alkalmazás első verziója, amely a HR-es kapcsolatokon keresztül két vállalkozás esetében már implementálásra is került. A kezdeti kisebb sikereket követően sikerült befektetést is szereznünk, így felgyorsulhatott a fejlesztési és terjesztési folyamat. Sokat segített, hogy több startup innovációs díjat is sikerült megszereznünk. A piac fogadtatása pozitív volt, 2019 végén pedig még nem is tudtuk, hogy mi vár ránk a közeljövőben.

159642314_2896632663904447_7792073584880600813_n.jpg

A Blue Colibri App az első magyar fejlesztésű elköteleződést, szervezeti tanulást és belső kommunikációt támogató felület. Egyszerű, hatékony, mérhető platform, mobil és desktop verzión egyaránt. Támogatja a munkavállalók elérését és a velük történő kommunikáció gördülékenységét számos olyan testreszabható funkción keresztül, mint például az eseménynaptár, a vállalati hírfelület, a dokumentumtár vagy épp a digitális onboarding és e-learning.

És akkor jött a koronavírus, igaz? Hogyan hatott ez a vállalkozásra?

Ahogy az várható volt, a mi esetünkben pont fordítva sült el a megváltozott helyzet. A digitális átállásra kényszerített vállalatok számára még jobban megugrott a gyors és biztos szervezeti kommunikációs módszertan iránti igény. 2020-ban így nagyot nőtt a partnereink száma, új befektetést kaptunk, és az országhatárokat átlépve külföldi terjeszkedésbe kezdtünk.

Mostanra több mint 60 ügyfél számára fejlesztünk több nyelven elérhető applikációt, legnagyobb örömömre immáron egy 18 fős, folyamatosan bővülő csapattal.

A vállalkozás alapításának szikrája hogyan jön? Milyen attitűd szükséges hozzá? Ez mindenkiben megvan?

Szerintem ezt nem lehet tanulni, nagyban függ viszont a közegtől, amiben az ember szocializálódik. Eredetileg ugyanis nagyon távol állt tőlem a vállalkozói szerep, a diákszervezeti féléveim során viszont a siker és a kudarc ízét is megtapasztalhattam. Első kézből éreztem, milyen az, ha rajtam múlnak egész projektek, ha nincs felettesem, és senki sem mondja meg a tutit, sőt még csak kérdezni, segítséget kérni sem tudok valamely főnökömtől. Az egyetemi évek leghasznosabb tapasztalatait mind a diákszervezeti közeg hozta el számomra. 

Nagyon fontos, hogy milyen emberekkel veszi körül magát az ember, főleg ebben a kritikus, fejlődésre fogékony időszakban.

Akik nem nyitottak semmilyen hallgatói közösség felé, inkább biztonsági játékosok voltak. Nem mertek váltani, tenni a saját jövőjükért. Tapasztalataim szerint sokkal nehezebb helyzetben találták magukat az egyetem elvégzését követően. Utólag külön öröm, hogy az egyetem után sem távolodtam el a diákszervezetektől. Mielőtt vállalkozói karrierútra léptem, felvettek egy nagy multi vezetőképző programjába, amit csak a barátokkal közös “szerelemprojekt” miatt utasítottam vissza. Lehet soha nem is vállalkoztam volna, ha akkor és ott nem vagyok olyan elfoglalt.

Már az egyetemi éveid alatt diákszervezeti alelnök voltál. Hogyan vezetett az utad a Corvinusra?

Mesterszakra érkeztem a Corvinusra, egészen pontosan Vezetés és szervezésre. Az alapszakot a Szegedi Tudományegyetemen végeztem Pénzügy és számvitelen, ezután a mestert a kontrolling szakirány miatt választottam. Szegeden már részt vettem az ottani Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) működésében, így a Corvinuson sem volt kérdés számomra, hogy csatlakozzak a helyi MKT szervezetbe.

Itt történt első és legmeghatározóbb találkozásom a HR-rel, amely – most már jól láthatóan – óriási befolyással volt a szakmai jövőmre.

164245752_1099413903903617_5994632581916680396_n.jpg

A Corvinuson működő MKT, amelybe Viki is csatlakozott 2016 nyarán, teljes átalakuláson ment keresztül, jelenleg Budapest Business Club (BBC) néven található meg az egyetemen.

A mesterszak alatt már a munka világát is megtapasztaltad. Ezen a téren is értek meghatározó élmények?

Az első gyakornoki állásomat “még pénzügyesként” kezdtem meg. Hamar bebizonyosodott viszont számomra, hogy hosszú távon nem ezzel a területtel szeretnék foglalkozni, főként a monotonitása miatt. A diákszervezetben ezzel egyidőben már HR alelnöki pozíciót láthattam el, ahol a szakterület számtalan szegletébe belekóstolhattam.

Minden új volt, és nagyon élveztem, hogy az összes feladatot, projektet élesben próbálhattam ki. A feladatok nemcsak óriási élményt szereztek nekem, hamar sikereket is elértem bennük, így harmadik félévemre a szakirány- és a munkahelyváltás mellett döntöttem.

A mesterszakon emberierőforrás-menedzsment és szervezetfejlesztés szakirányon, munkavállalóként pedig az employer branding területén folytattam.

Számos munkahelyen kipróbáltad magad, mire a vállalkozás mellett döntöttél. Mi befolyásolta az egyetem utáni karriered?

Így utólag nagyon szerencsésnek gondolom, hogy az általános vállalati hierarchia minden szintjét megjártam. Dolgoztam gyakornokként, félállású, junior, majd senior teljes állású munkavállalóként, jelenleg pedig cégvezetőként kell helytállnom, így minden pozícióból kezelhettem az éppen felmerülő problémákat, ami nagyon sok tapasztalatot adott. Már az egyetemi évek alatt is több HR-hez kapcsolódó – először gyakornoki, majd teljes állású – munkám volt.

Az employer brandinget követően a HR-tanácsadásban dolgoztam munkavállalóként, majd egyéni vállalkozóként. Fontos megjegyeznem, hogy a diákszervezeti szférát aktív tagságomat követően sem hagytam el. A “dsz-es” barátokkal ugyanis a fejünkbe vettük, hogy az általunk megtapasztalt diákszervezeti élményt jó lenne minél több hallgató számára elérhetővé tenni, így a munka mellett heti rendszerességgel támogattunk, segítettünk, mentoráltunk egyre több diákszervezetet, idővel a Corvinusról kilépve egyre több egyetemen.

164837978_446639469926246_5561238450659717756_n.jpg

Mik a jövőbeli tervek? Szerinted merre halad a Blue Colibri?

Az egyik legnagyobb felismerés az volt, hogy a HR alapokra mostanra egy nagyon meghatározó IT-vonulat épült. Az egyre növekvő számú ügyfeleknek egy stabil informatikai szolgáltatást kell nyújtanunk, így a megfelelő szakmai háttér folyamatos fejlesztése működésünk elengedhetetlen kulcsává vált. A külföldi terjeszkedés a jövőben is központi szerepet játszik majd, illetve a szolgáltatási palettánk folyamatos fejlesztése, a tapasztalt igények megfelelő, testreszabható ellátása is. A méretbeli dinamikus növekedés a jövőben számos – a szervezet és munkafolyamatainak kialakításával kapcsolatos – kihívás elé állít majd minket.

Mit ajánlanál a hozzád hasonló ambíciókkal rendelkező hallgatóknak?

Még az egyetemről megmaradt egy mondat, amit mindig mondtunk.

A szorgalom legyőzi a tehetséget, ha a tehetség nem elég szorgalmas.

Ez így utólag tényleg igaz. Nálunk a diákszervezetben mindig az került vezetői pozícióba, aki a legtöbbet beletette. Mindig az volt a mondás, hogy aki a legtöbbet beleteszi, az fogja tudni a legtöbbet kivenni. Vállalkozóként ez hatványozottan igaz, hiszen itt tényleg minden rajtunk múlik. Ha nem csinálunk semmit, akkor egészen biztosan nem lesz semmi. Itt minden rendszert magunknak kell felépíteni.

Nagyon frusztráló tud lenni a vállalkozás, szerintem kell hozzá egy bizonyos gondolkodásmód. Minden hallgatónak azt tudom ajánlani, hogy ezt a mentalitást sajátítsa el. Ismerje meg és próbálja ki saját magát minél több helyzetben.

Én visszatekintve egészen biztos vagyok benne, hogy óriásit dobott a karrieremen a diákszervezeti munka, és számos, jelenleg is közeli barátot köszönhetek neki. Ez egy olyan lehetőség, amivel mindenképp élni kell.

Diákszervezeti alelnökből HR-tanácsadó lett, most szoftverfejlesztő startuppal javítaná a munkavállalói élményt Tovább
Netflix and skill – Magyar startup filmekkel és sorozatokkal fejleszti az angoltudásodat

Netflix and skill – Magyar startup filmekkel és sorozatokkal fejleszti az angoltudásodat

skeebdo_csapatfoto_alapitok.jpg

A Skeebdoval több mint 200 ezer filmmel és sorozattal tanulhatunk angolul, interaktív módon, a kellemeset a hasznossal ötvözve. A startup alapját nyújtó barátság egy corvinusos óra hátsó padjából indult. Interjú Faragó Bálint és Rácz Dániel társalapítókkal startupper-létről, filmekről és vállalkozásindításról.

2021.03.22. Írta: Taxner Tünde, képek: Skeebdo

Szótanulás a villamoson és barátság az egyetemen

A Skeebdo megálmodója Faragó Ákos, akiben már másfél évtizede megfogalmazódott a vállalkozás ötlete. „Nagyon-nagyon sokat néztünk filmeket gyerekkorunktól kezdve, szülői hatásra mindent angolul. A filmekben elég sok idegen szó merül fel, Ákos ezeket kiszótározta. Amikor éppen üres útja volt, a villamoson utazott haza, akkor tanulta őket. A baj csak az volt, hogy nagy volt az időbeli különbség: filmnézés este, szótanulás másnap – már azt sem tudod, mi volt a szavak kontextusa” – tárja fel az ötlet hátterét Bálint, Ákos bátyja. Világos volt, hogy olyan megoldásra van szükség, ami teljesen automatizálja a folyamatot.

Bálint a Corvinus gazdaságinformatikus képzésén megismerkedett Danival, a Skeebdo harmadik társalapítójával. Mindketten üzleti informatika szakirányon végeztek 2009-ben, és azóta, hogy folyamatmenedzsment órán egymás mellett ültek a bal hátsó sorban, barátságuk üzleti kapcsolattá érett. Az egyetem után mindketten rengeteget foglalkoztak folyamatfejlesztéssel, folyamatalapú gondolkodással, mégis elsősorban az emberi kapcsolatokat hozták magukkal a Corvinusról.

Fókuszálni tanultam meg a corvinusos évek alatt, vagyis hogyan lehet célirányosan tanulni, dolgozni. Ha belegondolunk, mindenkinek ugyanaz a limitációja van napi szinten, az a pár óra, amíg ébren vagyunk. Azon fog múlni a sikerességed, hogy azt hogyan osztod be.

- mondja Dani.

Skeeb, a mókus

skeeb_mokus.pngA két testvér és barátjuk 2013 óta dolgozik együtt. „Ez a harmadik projekt, amin együtt dolgozunk, és eddig látszólag ez a legsikeresebb” – mondja Bálint. A Skeedbo célja szkippelni a magolást, és hatékonyan csinálni a szótanulást (skip + do). Úgy reformálják meg az angoltanulást, hogy összekapcsolják olyan tartalmakkal, amiket a szabadidőnkben fogyasztunk. A két hónapja indult ios-en és Androidon egyaránt elérhető alkalmazásban jelenleg több mint 200 ezer filmmel és sorozattal tanulhatunk, és ezek összesen 40 ezer egyedi szót és kifejezést tartalmaznak.

Kitalált karakterük Skeeb, a mókus, hiszen a squirrel az egyik legnehezebben kiejthető angol szó.

A Skeebdoval már napi pár perc időbefektetéssel egy adott film összes releváns ismeretlen szavát meg lehet tanulni. A kontextus, vagyis a filmben elhangzott mondatrészek segítségével az is elsajátítható, hogy egy adott szót hogyan kell használni. A Skeebdo a már jól ismert szókártyákat használja, miközben egyre nehezedő feladatok elé állít. Mivel a szavakat nem elég egyszer megtanulni ahhoz, hogy hosszú távon rögzüljenek, több alkalommal is visszakérdezi őket. A szókincsbővítést az teszi igazán személyessé, hogy a tanulásra javasolt szavak a tanuló tudásszintjéhez igazodnak.

skeebdo_promo_5kep.jpg

Te is a célcsoportba tartozol?

Az alkalmazással alapvetően a 16-45 éves korosztályt célozzák, és mivel nincsenek benne magyar fordítások, a teljesen kezdőknek nem ajánlják. „Kutatásokkal mértük fel, hogy milyen célcsoportot célozzunk meg. Haladó A2-es vagy afölötti szintet ajánlunk” – mondja Dani, aki öt évet élt az Egyesült Államokban, ezért szinte anyanyelvi szinten tud angolul, mégis naponta használja az alkalmazást. „Imádom beépíteni a napi szókincsembe azokat a szavakat, amelyeket addig csak passzívan hallottam.” 

Az alkalmazás egynyelvű nyelvtanulásra épül, és elsődlegesen szókincset és kifejezéseket tanít, de idiómákat és mondásokat is tartalmaz. Az app a kiejtés javítása miatt fel is olvassa a szavakat, a hallgatási készségeket pedig az appon kívüli filmnézés fejleszti. „A teljes körű angoltanítás lenne a legizgalmasabb, de az még odébb van” – mondja Dani.

Hogyan használd?

Nincs egyértelmű válasz arra, hogy mikor érdemes megoldani a feladatokat. Mivel az alkalmazásban nem lehet filmeket nézni, a szótanulás a filmnézéstől platform szinten elválik. A film előtt, közben és utána is lehet szavakat tanulni.

„Nem javaslok semmit, mert nem szeretnék senkit befolyásolni, de én előtte szoktam használni. Nagyon jó érzés, hogy hirtelen ott egy szó a filmben, amit pár órával előtte tanultam meg. A wow-élmény miatt jobban rögzülnek ezek a szavak” – mondja Bálint.

„Én pont utána szoktam” – teszik hozzá azonnal Dani. Megoszlik, hogy mikor használják az emberek, az alapítók tehát egyelőre direkt nem akartak irányt mutatni. Folyamatosan figyelik ezt a témát, és kérik a visszajelzéseket a felhasználóktól.

skeebdo_promo_3kep.png

Kulisszatitkok

Hogyan lehetséges az, hogy a legfrissebb Netflix sorozatok is szinte azonnal megtalálhatók az alkalmazásban, és a filmekhez ennyiféle feladatot dob fel? „Feliratokat dolgozunk fel, és elég bonyolult algoritmusok, mechanizmusok állnak a háttérben” - mondja Bálint. Olyan algoritmusok is vannak, amik visszafejtik a szavakat szótőre. „A nehézségét az a teljesen egyedi technika adja, hogy a többesszámból egyesszámot, vagy az ige múlt idejű, ragozott alakjából jelen idejűt csinálunk, ami nem egyszerű, mert az angol igéknek egészen speciális formáik is lehetnek” – fejtette ki Bálint.

A Skeebdo szerződött partnerei szolgáltatják az alapként szolgáló feliratokat, és híresebb szótárakat használnak, amelyekkel a szavak angol jelentését kapják meg. Az alapítók állítják, hogy eddig nem volt olyan film vagy sorozat, amit ne találtak volna meg benne. „Lehet, hogy a Gyilkos paradicsomok támadása című nyolcvanas évekbeli gagyi horror nincs benne” – mondta Bálint az interjú elején, majd pár perccel később büszkén mutatta, hogy megtalálta.

skkeebdo_szovalaszto.pngHogyan indíts startupot?

A Skeebdo indulása több fázisban történt. A koncepció validálását 2019 nyarán egy webappal indították el, itt derült ki, hogy egyáltalán fizetnek-e érte emberek. „Sokan úgy kezdenek bele egy vállalkozásba, hogy elfelejtik, hogy előbb-utóbb pénzt kell termelnie” – hívta fel a figyelmet Dani. Az első legfontosabb lépés ebbe az irányba az ötlet validálása.

„Egyre inkább annak vagyok a híve, hogy rapid validálást éri meg csinálni. Minél hamarabb adj ki egy MVP-t, alfát, bétát (nevezhetjük akárhogy), amit utána a célközönségeddel tudsz validálni” – mondja Dani. Bálint és Dani szerint a jövő a közösség alapú termékeké lesz, amik több száz ember bevonásával alakulnak ki. „Az a lényeg, hogy minél hamarabb kapj visszajelzéseket. Ne kövesse el senki azt a hibát, mint mi az első termékünknél, hogy másfél évig fejlesztettük, majd másfél hónap után lelőttük. Annak ellenére, hogy volt belőle bevétel, láttuk, hogy nem működőképes” – mondja Bálint.

A tévhittel ellentétben azonnal meg kell osztani az ötletet, de nem a barátokkal, mert ők elfogultak lehetnek. Nagyon sok Facebook-csoport van arra, hogy idegenek véleményét kikérjük, meg lehet osztani Redditen, Indiehackersen is. „Nem vállalkozók, fejlesztők fognak írni, hanem átlagemberek, hogy ez tök jó ötlet, én használnám” – mondja Bálint.

A mentorprogramokról

A Skeebdo a Design Terminal őszi mentorprogramjában vett részt, aminek január közepén lett vége. A program ötleteket és eszközöket adott nekik, és fókuszokat határozott meg. „Azt javaslom mindenkinek, hogy ha már van egy relatíve kiforrott ötlete, és már volt egy kis piaci validáció, utána rengeteget tud egy ilyen program segíteni abban, hogy hogyan formáld a csírázó ötletet valódi üzletté” – mondja Dani.

Bálint azt emelte ki, hogy megismerkedhettek iparági szakértőkkel, mentorokkal és több hozzájuk hasonló startupperrel. „Nagyon jó érzés három hónapon keresztül hozzánk hasonló emberekkel lenni. Még online is sokat jelentett, hogy találkoztunk emberekkel.” Dani szerint ezek a kapcsolatok más okból is hasznosak:

Gyakran ki se látszunk a Skeedboból, ahogy más startup se látszik ki a saját ötletéből. Egy külső szemlélő tud olyan ötleteket adni, amikre nem is gondoltunk.

Bármennyire is segítő közeget jelent egy ilyen program, fontos az a nézőpont, hogy „a Design Terminal helyettünk nem fogja elterjeszteni az alkalmazást, helyettünk nem fog semmit csinálni. Eszközöket ad és emberi kapcsolatokat.” Dani szerint „minden ilyen programra vonatkozik, hogy minél többet raksz bele, annál többet tudsz belőle kinyerni”.

Jövőbeli tervek és tanácsok

Az alapítók a Skeebdot főleg a szabadidejükben viszik, egyedül Dani foglalkozik vele teljes állásban. A csapatban jelenleg nyolcan vannak, négy különböző országban és hét városban élnek, de a jövőben még tovább szeretnének bővülni. „Néhány százezer letöltést szeretnénk egy éven belül, és szeretnénk olyan irányba alakítani a vállalkozást, hogy tudjunk jelentkezni befektetőknél, akiknek fel tudjuk mutatni azt, hogy erre a termékre van igény, és az emberek hajlandóak pénzt kiadni érte.” Szeretnének az angolnyelv-tanárok felé is nyitni, nekik nagy segítség lenne, ha látnák, hogy a tanulóik milyen filmeket néznek, és úgy tudnák felépíteni az óráikat.

Dani a jövő vállalkozóinak ezt üzeni:

Jó dolog saját vállalkozásba kezdeni, nagyon izgalmas. Amióta saját ötleten dolgozok, azóta sokkal boldogabb vagyok. De arra mindenkit szeretnék felkészíteni, hogy ez kemény munka, éjszakákba nyúlóan, hétvégéken is. Mégis, amikor elkezded látni az eredményeket, kapod a pozitív visszajelzéseket, az csodálatos érzés. Csak ösztönözni tudok mindenkit, hogy gondolkozzon rajta, készüljön fel rá lelkileg, validálja az ötletet, majd vágjon bele!

Netflix and skill – Magyar startup filmekkel és sorozatokkal fejleszti az angoltudásodat Tovább
Podcast szakértőkkel és vállalkozókkal a jövőről, már Spotify-on is

Podcast szakértőkkel és vállalkozókkal a jövőről, már Spotify-on is

soundtrap-h6pdedr9izo-unsplash.jpgMilyen változásokat tartogat a jövő, és ezekből mit érzékelhetünk már most? A Messzelátó című podcastben szakemberekkel, kutatókkal hallgathatsz meg beszélgetéseket többek között digitalizációról, médiáról, alternatív közgazdaságtanról és környezetvédelemről. A dupla podcastsorozat másik felében, az Útravalóban pedig fiatal, inspiráló vállalkozók és érdekes személyiségek életútját, világlátását és pályaívét ismerheted meg. A podcast most jelent meg Spotify-on is, ezért betekintést nyújtunk abba, miről hallhatsz benne.

2020.01.08. Írta: Taxner Tünde, Borítókép: Soundtrap on Unsplash

Tekintsünk együtt a jövőbe!

Így hangzik a Messzelátó podcast jelmondata, ami arra hívja a hallgatókat, hogy szakértők segítségével betekintést nyerjenek egy-egy, a jövőnket alapjaiban meghatározó területbe. 

Ingyen használjuk a közösségi médiát, de az is használ minket: bevételei azokból a reklámokból erednek, amiket mi nézünk, amikre mi kattintunk, és azokat az adatokat használja fel, amiket mi adunk meg, mi generálunk. Felhasználókként úgy lettünk az internet árucikkei, hogy közben észre sem vettük? A Messzelátó első részében Dr. Bokor Tamás médiakutatóval, a Corvinus Egyetem oktatójával beszélgettünk arról, hogyan hat ránk a közösségi média a mindennapokban, és hogyan alakulhat a Facebook és más gigantikus techcégek jövője.

“Amire fel kell figyelni, hogy minden változás belülről kell, hogy fakadjon, körülbelül így van ez a médiatudatossággal is. Ha én a webet akarom uralni, először magamat kell uralnom. ”

Ha már láttad a The Social Dilemma című filmet, ami a 2020-as év egyik emlékezetes alkotása volt Netflixen, akkor még érdekesebb lesz számodra ez a beszélgetés.

bokor-tundi.png

Grafika: Nagy Dávid, Közgazdász Online

Emberközpontúság és egyenlőség a gazdaság fókuszában

Már a neve is sokat elárul erről az alternatív gazdasági szemléletről: emberközpontú, keresztény és társadalmi elvekre épül. A Messzelátó második részében közelebbről megvizsgáljuk az emberközpontú gazdaság irányzatát, ami új utakat keres a jelenlegi mainstream gazdasági berendezkedéshez képest.

Az emberközpontú gazdaság elméletéről és megvalósíthatóságáról az irányzat megálmodójával, Dr. Baritz Sarolta Laura domonkos rendi nővérrel beszélgettünk.

“Bátran ajánlanám mindenkinek, aki szereti az embert, aki szereti a gazdaságot, és aki úgy gondolja, hogy valamilyen élhető gazdaságot szeretne megvalósítani.”

Mindez csak egy hangzatos elképzelés vagy egy valóban megvalósítható gazdasági rendszer? Hogyan lehet a boldogságot és az embert a gazdaság középpontjába helyezni? A beszélgetésből kiderül.

laura_nover-2_1.JPG

Fotó: Taxner Tünde, Közgazdász Online

Egy másik alternatív gazdasági irányzat, az ökológiai közgazdaságtan ugyancsak új utakat keres, bár kissé eltérő kiindulópontokkal. Dr. Köves Alexandra, aki a Messzelátó harmadik adásának vendége volt, maga is podcaster, a Zöld Egyenlőség házigazdája. Emellett a Corvinus Egyetemen tanít és a Nemnövekedés Mozgalom tagja. A kutatótól megtudjuk, mit jelent a gazdaság beágyazottsága a társadalomba, hogyan valósítható meg a jóllét és miben tér el ez az alternatív irányzat a jelenlegi gazdasági berendezkedéstől.

“Ne egyensúlyi helyzeteket teremtsünk, hanem vegyük ki ezt a kényszerű növekedést a rendszerből. A nemnövekedés nem kényszerű csökkenést jelent, hanem azt, hogy nem a növekedés pörgeti a gazdaságot, hanem egy másik logikát próbálunk meg létrehozni. Nyilvánvalóan ehhez a társadalom és a gazdaság minden területét át kellene alakítani.”

Inspiráló karrierutak beszélgetésekbe foglalva

Az alternatív irányzatok különlegességén túl az Útravaló podcast első részei is olyan személyeket mutatnak be, akik valami egyedit hoztak létre. A karrierutakat és inspiráló személyiségeket feltáró beszélgetések célja, hogy a hallgatók számára útravalót adjanak személyes és szakmai fejlődésükhöz. 

A koronavírus-járvány kétségbeesett helyzetbe sodort sok egyetemista gyakornokot, pályakezdőt és többek között a turizmus szektorban dolgozókat is. Mit lehet tenni, ha egy üres sáv szerepel majd a CV-ben, és hogyan lehet hasznosan tölteni az időt, képezni magunkat a munkakeresés ideje alatt is? Megyeri Mirtill, a Zyntern Állásportál fiatal alapítója otthonosan mozog a munkaerőpiaci trendek és változások között, és az Útravaló első részében megosztja velünk, hogyan lehet mégis a lehető legjobbat kihozni ebből az időszakból.

"Amellett hogy elvégzünk egy képzést, egészen nyugodtan meggondolhatjuk magunkat, és nyitottak lehetünk arra, hogy megtanuljuk azokat a készségeket, amiket sokkal jobban a magunkénak érzünk. Bátornak kell lennünk, és hallgatni arra, hogy mit szeretnénk csinálni."

Mirtill szerint a szakmai munka is tud flow élményt adni, de hogy hogyan, azt a podcastből tudhatod meg.

podcastu2_1.png

Grafika: Nagy Dávid, Közgazdász Online

Forgács-Fábián Sára, az Amigos a gyermekekért alapítója azonban biztosan tudja a titkot. Az Útravaló második részében arról mesél, hogy mire van szüksége egy beteg gyereknek a gyógyszereken túl, hogyan lehetne karácsony egész évben és milyen űrt tölt be az Amigos Magyarországon. 

“Egymásnak egy védőhálót adunk, ez az egyik különlegességünk. A másik pedig az, hogy bebizonyítjuk, hogy önkénteskedni menő, és a sztereotípiákat egyre jobban döntjük le. Önkénteskedni a legmenőbb dolog - ezt bizonyítja minden egyes amigo, minden egyes lélegzetével.”

Válj te is egy közösség részévé, és kövesd a Messzelátó & Útravaló csatornát Spotify-on és YouTube-on

Podcast szakértőkkel és vállalkozókkal a jövőről, már Spotify-on is Tovább
Garázsokból multicégek - Hogyan alakult ki a világ vezető high-tech régiója, a Szilícium-völgy?

Garázsokból multicégek - Hogyan alakult ki a világ vezető high-tech régiója, a Szilícium-völgy?

architecture-1868667_1920.jpg

A Szilícium-völgyről elsőként a garázsokban megszülető olyan óriási mamutcégek jutnak eszünkbe, mint az Apple, a Microsoft, a Google és a Facebook. De vajon hogyan alakult ki egy kopár síkságból a világ high-tech fellegvára? Mi köze van a NASA-nak és az amerikai hadseregnek az oktatásfejlesztéshez? És miért éppen Szilícium-völgy lett a neve?

2021.01.07. Írta: Belayane Najoua, borítókép: Pexels, Pixabay 

Westernfilmből technológiai parkokig

A ma már technológiai parkokkal, ipari központokkal és a legmodernebb irodákkal zsúfolt 40 négyzetkilométer nem nézett ki így mindig. A 19. században a terület inkább hasonlított egy westernfilm díszleteire, mint egy high-tech völgyre.

Az amerikai ipari forradalom nyomán a keleti parton meggazdagodott vállalkozók az ország nyugati részén kezdtek el új lehetőségeket keresni. Leland Stanford is egy volt az iparbárók közül. A vasútépítésből meggazdagodott báró hitt az oktatás erejében, ezért tífuszban meghalt fia emlékére 1891-ben megalapította az egyetemet a család birtokán a Santa-Clara völgyben. Az egyetemet, ami ma is szinte az összes világrangsor élén ott van: a Stanfordot. Az egyetem új lendületet adott nemcsak a nyugati befektetéseknek, hanem az éles eszű fiatalok régióba vonzásának is. Az első jelentős befektetés a Stanford Egyetem vezetőjétől származott (nagyjából 500 dollár), aki Lee de Forest feltaláló vállalkozásába szállt be. A befektetés elérte célját: de Forest 1906-ban szabadalmaztatta a három elektródát tartalmazó elektroncsövet, amit az elektronikában erősítésre használnak.

stanford-5156310_1920.jpg

Kép: Anubhav Gaur, Pixabay

Hét helyett egy alapító atya

A Stanfordra egyre több tehetséges és ambiciózus fiatal érkezett, hogy bepillantást nyerjen a keletinél jóval liberálisabb oktatásba. Így került az egyetemre Frederick Treman is, aki a Stanford elvégzése után PhD fokozatot szerzett a Massachusetts Institute of Technology-n. A völgybe visszatérve tanítani kezdett a Stanfordon, és 10 év alatt világszínvonalúvá fejlesztette az egyetem elektromérnöki karát. Az egyetlen kudarca az volt, hogy a legjobb végzős diákjai sorra hagyták ott a régiót, s mentek keletre, hogy egy ottani nagyvállalatot erősítsenek.

A diákok maradására tett erőfeszítései nyitott fülekre találtak. Az első sikere a William Hewlett és David Packard által megalapított Hewlett-Packard nevű vállalkozás volt, ami tényleg egy garázsban született meg. Treman lett a szilícium-völgyi vállalkozások legnagyobb támogatója, befektetője, ötletadója - éppen ezért tartják őt a Szilícium-völgy alapító atyjának. Az első nagy megbízást, aminek értéke 568 dollár volt, az akkor még jelentéktelen Disney Studiótól kapta a Hewlett-Packard cég.

innovation-561388_1920.jpg

Kép: Michal Jarmoluk, Pixabay

A sikereket látva a diákok sorra fogtak össze és alapítottak légiipari, elektronikai vállalkozásokat. Így vált a régió az első olyan vállalati hálózattá, ahol az alapítókat a közös oktatási múlt kötötte össze. A Stanford a globális munkaerő-utánpótlás szerves részévé vált, ezt a szerepet ma is tagadhatatlanul őrzi.

A hadsereg, mint a legnagyobb hajtóerő

Az amerikai hadsereg és a Szilícium-völgy kapcsolata még a 30-as években erősödött meg. A II. világháborúra való készülődés során az amerikai hadsereg egy megrendelés-sorozatot indított a Szilícium-völgy felé, de ha ez még nem lett volna elég, az amerikai állam elkezdte támogatni a leszerelt katonák továbbtanulását, így rengeteg tanuló is áramlott a régióba. A Stanfordra az 1848-49-es évben ezerrel többen jelentkeztek, mint az azt megelőzőben. Treman 1965-ben vonult vissza az egyetemi élettől, de előtte még megalapította a Stanford Ipari Parkot.

Treman a parkot 1951-ben kezdte el építeni, ahol irodáknak, kutatólaboratóriumoknak kínált hosszú távú szerződéseket. A fejlesztések hatására 1958-ban ebben a parkban fejlesztették ki az integrált áramkört, ami végérvényesen feltette a völgyet Amerika ipari térképére. Az áramkörök később nagyban hozzájárultak a NASA tevékenységéhez is. Az amerikai állam, a hadsereg és a NASA képes voltak arra, amire egy átlagfogyasztó nem - célokat szabtak ki, amiket a régiónak teljesíteni kellett. Ez olyan fejlesztéseket, találmányokat “facsart” ki a régióból, amik végérvényesen is a high-tech szektor melegágyává tették a Szilícium-völgyet.

Miért pont Szilícium-völgy?

bar-621033_1920.jpg

Kép: Firmbee, Pixabay

1963-ban már negyven cég 11.500 embernek adott munkát. A cégek több mint fele az elektronikában, a high-tech iparágban tevékenykedett. 1971-ben az Electronic News-ban jelent meg Don Hoefler cikke, amiben először hívják a régiót Szilícium-völgynek. A terület azóta is ezt a nevet viseli. Az 1970-es években alapították az Atarit, az Apple-t és az Oracle-t is. Míg a korai fázisban leginkább a hadsereget és a NASA-t szolgálta ki a régió, addig a 90-es évekre már a polgári fogyasztási cikkek kerültek többségbe, amit olyan nemzetközi vállalatok gyártottak, mint az eBay, a Paypal, a Google, a Facebook, az Uber és a Tesla. Az egyik legnagyobb lendületet az internet iránti kereslet jelentette, ami hamar világhírnevet hozott az egyetemekkel, fejlett kutatólaboratóriumokkal, irodákkal elárasztott negyven négyzetkilométeres területre.

A Szilícium-völgyet gyakran hívják Szilikon-völgynek, ami egy téves megnevezés. Ennek oka, hogy a szilícium angol neve silicon, míg a magyarul szilikonnak nevezett anyagot angolul silicone-nak nevezik.

Láthatjuk, hogy az egyik napról a másikra multinacionális cégekké váló garázsvállalkozásoknak otthon adó környezet korántsem alakult ki könnyen. Komoly beruházások, oktatásfejlesztés, több milliárd értékű megrendelések és rengeteg kitartás kellett ahhoz, hogy egy új szellemiségű vállalati kultúra alakuljon ki, ami lehetővé tette, hogy a Szilícium-völgy a világ legmeghatározóbb high-tech régiója legyen.

Garázsokból multicégek - Hogyan alakult ki a világ vezető high-tech régiója, a Szilícium-völgy? Tovább
Az idei Danube Cup legjobb startupötletei - Irány a nemzetközi verseny!

Az idei Danube Cup legjobb startupötletei - Irány a nemzetközi verseny!

danubecup1.png

Vándorkupa köti össze a Duna-part két egyetemét és a régió egyetemista startuppereit. Az ötödik Danube Cup december 4-i magyar előválogatóján a Corvinus és a Műszaki Egyetem hallgatói adták elő vállalkozásindítási ötleteiket. A verseny főszervezőivel az áprilisi nemzetközi döntőről, tehetséggondozásról és a verseny fejlődéséről beszélgettünk.

2020.12.18. Írták: Belayane Najoua, Taxner Tünde, borítókép: Danube Cup

A Danube Cup évek óta összekapcsolja a Duna két partján elhelyezkedő Műszaki és Corvinus Egyetemet, de immáron nem csak egymással, hanem más nemzetközi egyetemekkel is. A szervezők szerint a verseny küldetése: induló vállalkozásokat nemzetközi sikerre vinni, miközben a Duna két oldaláról összehozzák a legmotiváltabb egyetemista startuppereket. Idén az ötödik kupát szervezte meg a két egyetem oktatóiból, volt és jelenlegi hallgatóiból, valamint a Demola Budapest munkatársából álló, vegyes szakmai hátterű csapat. Miklya Attila, a Demola Budapest munkatársa, innovációs menedzser szerint a Duna Kupa ugródeszkát jelent a piacra való belépéshez, és szimulációs környezetet teremt a fiatal vállalkozók számára.

danubecup2.png

Kép: Danube Cup

Ez egy abszolút alulról jövő kezdeményezés volt - mi, tanárok azonosítottuk először ezt a hallgatói igényt

- mondta Dr. Danyi Pál, a BME egyetemi docense, a verseny egyik főszervezője a kezdetekről. Dr. Vecsenyi János professzor emeritusszal több vállalkozásfejlesztési tantárgyat oktatnak a BME-n, köztük a Startup VIP nevű kurzust, amit a Nemzeti Tehetség Program mellett több éve a Demola Budapest is támogat, így Miklya Attila is részt vesz a képzésben. A kurzus során öt szakember támogatja a hallgatókat: átadják nekik az üzleti életben vagy saját területükön szerzett tudásukat, ezzel segítve őket innovatív vállalkozások indításában. “A küldetésünk, hogy az egyetemisták is megtapasztalhassák, milyen egy vállalkozás indítása” - foglalta össze Dr. Danyi Pál.

Az egyetemi vállalkozásindítási és innovációs tárgyak, valamint a szervezők megismerkedése vezetett a kupa megszületéséhez. Dr. Huszák Loretta, a Corvinus Egyetem Vállalkozásfejlesztési Intézetének adjunktusa főleg a verseny nemzetközi kiterjesztéséért felel, és a Corvinus Egyetemet képviseli a projektben. Kiemelte, hogy szerinte “az marad fent hosszú távon, ami szépen lassan, alulról építkezve alakul”. Reméli, hogy a Danube Cup is hosszú távon sikeres lesz, és hozzájárul a hazai és a régiós startup-ökoszisztéma fejlesztéséhez, az egyetem nemzetköziesedéhez, és elősegíti a hallgatók tapasztalatszerzését.

Mi is végigjárjuk egy startup szokásos életciklusát - évről évre egyre jobban validáltuk az ötletet a piacon és a gyakorlatban

- mondta a versenyről Danyi Pál.

Mostanra mindkét egyetem aktívan támogatja a projektet, és elkötelezett a folytatása mellett. “A Corvinuson tehetséggondozó kezdeményezésként tekintünk erre a versenyre” - mondta Dr. Huszák Loretta. Szerinte a gazdasági képzésekhez kapcsolódó esetmegoldó versenyekhez hasonlóan a Danube Cup során a szokásostól eltérő, komplex formátumban kapnak lehetőséget a hallgatók arra, hogy kitűnjenek a tömegből. A nemzetköziesítés és a tehetséggondozás pedig a Corvinus megújulási stratégiájának nagyon fontos részét képezik. 

A verseny szorosabbra fűzi a hallgatók kapcsolatát az egyetemmel, az egyetemekét pedig egymással

- foglalta össze a Corvinus Egyetem adjunktusa.

A verseny tavalyelőtt vált nemzetközivé, és 2019-ben már négy egyetem vett részt benne, de még nem vándorkupaként valósult meg. Az elmúlt években egyre több külföldi egyetem csatlakozott a kezdeményezéshez. Most már a Belgrádi, a Bécsi Közgazdaságtudományi, a Passaui és a Linzi Egyetem, valamint a Regensburgi Keletbajor Műszaki Főiskola hallgatói is részt vehetnek rajta. Az idei nemzetközi fordulót még a magyar csapat szervezi, a következő években azonban már más országokba fog vándorolni a kupa. 

danubecup5.png

Kép: Danube Cup

A Danube Cup nem ötletverseny, hanem olyan csapatok versenyeznek egymással, akik már egy validált ötlettel és az üzleti modelljükről megalapozott elképzelésekkel rendelkeznek. Mivel csak érettebb, átgondoltabb tervekkel lehet nevezni, a csapatoknak már a jelentkezéskor komoly elvárásoknak kell megfelelniük. Danyi Pál kiemelte, hogy “minden évben volt egy-két csapat, aki később sikerre vitte az elképzelését”. Például 2018-ban a SmartKosár csapata nyert, akik két nagyon sűrű év és egy külső befektetés után új néven (ROKSH) nemrég az Aldi kiemelt partnerévé váltak.  A szervezők hosszútávú tervei között az is szerepel, hogy a sikerek mögött egyre több egyetemi kutatási eredményekre épülő startup legyen, ahogyan az több külföldi egyetemnél is megfigyelhető.

A december 4-én tartott magyar fordulóban a legjobb négy - egyetemenként két-két - csapatot választotta ki a zsűri, ami a hazai startup élet olyan fontos szereplőiből állt, mint  Orbán Katalin (Gyerünk, anyukám!), Duda Ernő (SOLVO Biotechnology), Dehelan Gábor (Start it at K&H), Horváth Dorka (BOOKR Kids) és Lám István (Tresorit). A verseny résztvevőivel Lakatos Dávid, volt BME-s hallgató, a bostoni székhelyű, 3D nyomtatókat gyártó Formlabs termékfejlesztési vezetője is megosztotta startup fejlesztési tapasztalatait.

danubecup3.png

Kép: Danube Cup

A 4 kiválasztott csapat fődíjként bekerült a K&H Start it! inkubációs programjába, és egyúttal továbbjutottak a jövő tavaszi nemzetközi fordulóba, ami 2021 tavaszán lesz. “Ez nagyon intenzív tanulási folyamat azoknak a csapatoknak, akik kiválasztásra kerültek” - mondta Huszák Loretta.

A magyar csapatokról röviden:

Az EduFund olyan fintech platform, ami a felsőoktatásban tanuló diákokat segíti pénzügyeik kezelésében. Az EduFund oldala mesterséges intelligenciát használ a megfelelő működés érdekében. A fejlesztő diákok ugyanabban a cipőben járnak, mint a célcsoport: egyetemistaként sokszor szembesültek pénzhiány okozta problémákkal.

danubecup6.png

Kép: Danube Cup

A Bögre tartósítószer-mentes, előre csomagolt leveseket készít. Az ételek különlegessége abban rejlik, hogy olyan szezonális zöldségeket tartalmaznak, amiket nem feltétlenül vennénk meg, mert nem olyan szabályosak, esztétikusak, mint tökéletes társaik. A csapat célja, hogy növelje a fenntarthatóságot a magyar mezőgazdaságban, és értéket teremtsen olyan élelmiszerekből, amelyek különben a kukában végeznék.

A Bodjork célja újrafelhasználható mezőgazdasági hálók készítése, melyek lecsökkentik a farmerek állandó költségeit és fenntarthatóbbá teszik a mezőgazdasági termelést. Mivel a Bodjork hálói sokkal több ideig (akár 6 hónapig is) használhatók, mint a hagyományos, egyszer használatos hálók, ezért megvásárlásuk ugyan egyszeri befektetést jelent a gazda számára, de hosszútávon költséghatékonyabbak, mint a hagyományos hálók. 

danubecup4.png

Kép: Danube Cup

A CoWriters lányokból álló csapata egy olyan kollaboratív szövegalkotásra épülő, online játékot és piacteret fejlesztett ki, amiben a történet központi szálát a játékosok saját szerepükből kiindulva írják. A különlegességük azokban a piaci alapú, tehát bevételt generáló kiegészítő szolgáltatásokban rejlik, melyek lehetővé teszik, hogy az azonos érdeklődéssel rendelkező játékosok egymásra találjanak.

A 2+2 csapat 2021 tavaszán fogja megmérettetni magát nemzetközi környezetben, ahol további öt  külföldi egyetem csapatai fognak bemutatkozni.

Az idei Danube Cup legjobb startupötletei - Irány a nemzetközi verseny! Tovább
Az otthonosságot találtam meg a vállalkozásomban - Liza és a Roomie története

Az otthonosságot találtam meg a vállalkozásomban - Liza és a Roomie története

liza_1.jpg

Minden vágyad egy borongós őszi estén egy nagy, puha takaróban eltűnni, és érdeklődsz a magyar tervezők iránt? Ismerd meg Jurczyszak Elisabeth, volt corvinusos hallgató izgalmas kreációját, a Roomie-t, és kövesd végig a történetet, ahogy Liza vállalkozóvá vált!

Írta: Burkus Brigitta, képek: Jurczyszak Elisabeth 

Liza második évét kezdte meg az egyetemen, mikor elhatározta: vállalkozói pályára lép. Választása végigkísérte tanulmányait: mire kilépett az egyetemről, teljes állásban menedzselte a cégét. A szép iránti szeretetéből és a praktikusság iránti igényből született meg a Roomie: a kínálat főként kézműves takarókból, párnákból és kisállat-fekhelyekből áll, azonban nem ritkák az egyéni megrendelésre készült darabok sem.

Liza képes volt kihagyni egy évet, miután egy pont híján nem vették fel a Corvinus Kommunikáció- és médiatudomány szakára. “Csak erre az egyetemre, csak erre a szakra szeretettem volna bekerülni.” Mindig is a kommunikáció érdekelte, ezen belül pedig az online marketing. Első gyakornoki munkáinak bár nagyon örült, már azokban érezte azt, hogy az a foglalkoztatási mód nem felel meg az elképzeléseinek. Ezek után még adott néhány esélyt multinacionális cégeknek, ám az ott töltött idő alatt ugyanez igazolódott be számára.

A Közgazdásznál büszkék vagyunk egymás sikereire. Fontos célunk, hogy olyan cégeket mutassunk be nektek, melyek gyökerei a Corvinushoz köthetők. Korábban már írtunk a munch.hu-ról, akik az ételpazarlással veszik fel a versenyt, illetve a Senzorium csapatáról, akik a sörkóstolás világát tudományos szemszögből közelítik meg. Vállalkozol, és a Corvinusról indultál? A kozgazdaszonline@uni-corvinus.hu címen megoszthatod velünk történeted! 

Vajon mi készteti az embert arra, hogy a saját lábára álljon?

Nem azzal volt a baj, amilyen munkát végeztem, hanem azzal, hogy milyen feltételek mellett. Nem tudtam elképzelni, hogy életem nagy részét olyan emberekkel töltsem, akik nem a családom. Ekkor jöttem rá, hogy az egyetlen út számomra az, ha saját vállalkozást alapítok. Sosem tartottam magam igazán vállalkozó típusnak: csomó olyan jellemvonásom hiányzik vagy van meg, ami normál esetben ellehetetlenítené, hogy vállalkozzak, mégis belevágtam – mondja Liza.

“Alapvetően mindenféle különösebb kötési előismeretek nélkül kezdtem el az egészet, igazából tetszettek a nagy, vastag fonalból kötött takarók, és ezt gondoltam tovább. Maga a vonal és a név is a vállalkozás ötlete előtt született meg.”

Liza Kommunikáció- és Médiatudomány alapszakon végzett a Corvinuson. Úgy gondolja, nagyon fontos és hasznos volt rengetegszer prezentálni, kiállni és beszélni a többiek előtt. “A nyilvános beszédben megerősödött magabiztosságot mindenképp az egyetem hozta magával. A rengeteg projektfeladat rendszerezése és időbeosztás szempontjából szintén nagyon sokat hozzátett ahhoz, ahogy ma menedzselni tudom a teendőimet” - tette hozzá. “Az egyetem komplex csoportmunkái mellett az is hozzásegített ehhez, hogy közben dolgoztam is. Mindez elég szoros időbeosztást igényelt, és ezt meg kellett tanulni kezelni.”

Miért éppen kézműves termékek?

A kézműves lakberendezési termékek mellett döntött, mivel ő is nagyon szívesen vásárol saját készítésű, egyedi tervezésű tárgyakat. Nála nem volt opció, hogy valami olyat forgalmazzon, amit nem ő készít. Liza a fejlődést helyezi a középpontba, és olyan funkcionális termékek készítése a fő célja, ahol az esztétika találkozik a praktikummal. “Eleinte teljesen más anyagot használtam, ami nem volt praktikus. Bár fájó szívvel, de elbúcsúztam tőle, és lecseréltem. Ezt eleinte hibának könyveltem el, azóta viszont azt gondolom, hogy ha változtatni kell egy terméken, akkor ez azért van, mert mindig a fejlődésre kell törekedni. Nagyon igyekszem szem előtt tartani azt, hogy merjek változtatni, és jobbá tenni minden egyes termékemet, ha van rá lehetőségem.”

liza_2.jpg

Arra törekszem, hogy megoldásokat találjak a felmerülő egyéni problémákra. Például egy öreg kutyusnak készítettem egy olyan módosított kutyaágyat, amibe ő is kényelmesen bele tud mászni.

Sokszor kérnek tőle egyedi színt vagy formát, egyedi igényeknek megfelelően is szívesen készít termékeket. Például év eleje óta munkálkodik babatermékeken, melyeknek fejlesztésében, kidolgozásában édesanyák is aktívan részt vesznek: nagy szerepük van a döntéshozás, a véleményezés folyamatában.

Manapság nem igazán található meg vásárló és eladó között az a közvetlen kapcsolat, ami a Roomie esetében fennáll. Liza meg szeretné őrizni ezt a személyességet, a jövőt is így képzeli el. “Egyenlőre azt is nehezen tudom elképzelni, hogy a gyártást kiadjam a kezemből, a kommunikációt viszont szeretném megtartani. Nagyon élvezem ezt a részét: megvan a kapcsolat a végzettségemmel, és lényegében az online marketing iránti érdeklődésemet is tökéletesen ki tudom élni abban, hogy a social média felületeket kezelem.”

Miket tartogat a jövő?

Szinte biztos, hogy Lizának idővel szüksége lesz segítségre. “A későbbiekben nagyon szívesen foglalkoztatnék olyan embereket, akik rugalmasabb munkakörben képzelik el az életüket, vagy akiknek kimondottan erre van szükségük bizonyos élethelyzetek miatt” - tette hozzá. Nagy álma, hogy legyen egy saját műhelye, ahol az alkalmazottaival közösen végezhetnék a munkát, azt viszont nem várja el, hogy kötelezően mindenki onnan dolgozzon. “Ha valaki az otthoni munkakörnyezetet részesíti előnyben, részemről az is teljesen rendben van. A cél egy olyan munkahelyi légkört teremteni, ami számomra hiányzott, amit mindig is kerestem, és végül a vállalkozásomban találtam meg. Mindenképp szem előtt szeretném tartani, hogy ezeket a feltételeket biztosítani tudjam a munkavállalóim számára. Fontos, hogy ne kelljen két héttel előre szólni, ha a nap közepén van valami elintéznivaló.”

Liza arra törekszik, hogy a termékeiben közvetített otthonosság megtalálható legyen az elkészítési folyamatokban is. 

Azt az otthonosságot találtam meg a vállalkozásomban, amit soha nem éreztem egyik munkahelyemen sem. Nem gondolom úgy, hogy azért, mert hamar feladtam a harmadik próbálkozás után, hanem mert egész egyszerűen nem erre vagyok berendezkedve.

A kézzel készített, személyes tárgyaknak valóban más hangulata van, mint a tömegesen gyártottaknak. Bár jóval kevesebb készül belőlük, éppen a személyességük miatt nagyobb értékkel bírnak. “Vannak olyan dolgok, amikre azt mondom: úristen, ez mennyire gyönyörű! Én ezt sohasem tudnám megcsinálni. Aki készíti, annak pedig ez az élete: neki ez mindennapos.”

Liza szerint a technikákat nem volt nehéz elsajátítani - sokkal nehezebbnek találta a terméktervezés, a “kigondolás” folyamatát. “Ott nagyon sokat kell próbálgatni, elölről kezdeni, újra tervezni, még egyszer újragondolni az egészet…”

liza_5.jpg

Hogyan vágj neki egy vállalkozásnak? 

“Sok olyan kortársam van, aki szívesen elindítana egy saját céget, mert szeret valamit csinálni, csak nem mer belevágni, vagy nem tudja tovább gondolni, mert nincs elég ismerete arról, hogy hogyan kell” - mondja Liza. Úgy látja, nincsenek biztosítva a feltételek és a tudás a mi generációnknak ahhoz, hogy vállalkozni kezdjen.

Annyit hibázik az ember, ezt nem lehet kiküszöbölni. Ez egy ilyen dolog: hibázol és utána tanulsz belőle. Illetve lehet, hogy meg vagy áldva valamilyen isteni tehetséggel, és csak jó döntéseket hozol, de abszolút nem ez a jellemző. Igazából azt a gondolatot kell elengedni, hogy úgyis hibázni fogsz. Úgy kell belevágni, hogy tegyél meg mindent, ami tőled telik, és hozd ki magadból a legjobbat – de nem szabad összeomlani, ha valami elsőre nem úgy sikerül, ahogy elképzelted.

Ha csak három dolgot mondhatna, ami elengedhetetlen egy vállalkozás elindításához és működtetéséhez, Liza legelőször a kitartást, majd pedig a bátorságot, illetve a szenvedélyt említené. “Nekem nagyon nagy bátorság kellett ahhoz, hogy ebbe bele merjek vágni... És őszintén elgondolkodnék azon, hogy abbahagyjam, ha nem érezném azt, hogy örömmel tölt el mindaz, ami kikerül a kezeim közül.”

Az otthonosságot találtam meg a vállalkozásomban - Liza és a Roomie története Tovább
Az asztalra állnak, és mindenkit felhúznak magukhoz - Beszélgetés a Nincs online folyóirat két alapítójával

Az asztalra állnak, és mindenkit felhúznak magukhoz - Beszélgetés a Nincs online folyóirat két alapítójával

dsc_6157.jpg

A Nincs online folyóirat friss kezdeményezés: célja, hogy pályakezdő alkotóknak megjelenési felületet biztosítson. A szépirodalmi és képzőművészeti alkotások találkoztatásával diskurzust teremt, közösséget szervez, megbontja a hagyományokat, de legalábbis felülvizsgálja őket – mindezt pedig az inkluzivitás és az elköteleződés jegyében teszi. A Nincs mögött lelkes egyetemi hallgatók állnak: a folyóirat szerkesztőségének két alapító tagjával beszélgettünk.

Borítókép: A Nincs főszerkesztői a folyóirat első felolvasóestjén: (balról jobbra) Tóth Ramóna Mirtill, Oláh Péter, Szűcs Anna Emília, Szabolcsi Alexander. Fotós: Szilvási Csaba

2020. 11. 17. Írta: Lázár Fruzsina

Az a fránya szék

A Nincs online folyóirat alig egy hónapja jött létre: magyar szakos hallgatók alapították azzal a céllal, hogy kitöltsenek egy hiányosságot az irodalmi és képzőművészeti közegek metszetében. A kezdeményezés egyedülállóságát összművészeti jellege adja: az olvasók tanúi lehetnek, ahogy szépirodalmi és képzőművészeti alkotások diskurzusba lépnek egymással. A Nincs fiatal szerkesztőinek szívügye, hogy minden pályakezdő és kortárs alkotó számára megjelenési lehetőséget biztosítsanak, így rendkívül értékesnek tartják ezeket a találkozásokat.

A Nincs három alapító főszerkesztője közül ketten, Szűcs Anna és Szabolcsi Alex – akik kreatív írást hallgatnak a Károli Gáspár Református Egyetemen – meséltek a folyóirat alapértékeiről, víziójáról, működéséről. Az alapítók a Nincs létrehozásával egy olyan platformot és közösséget szerettek volna teremteni, ahol mindenki lehetőséget kap arra, hogy megmutassa saját stílusát. Ez a felület – amellett, hogy lazítani kíván az irodalmi szféra pályakezdők számára gyakran nehezen megközelíthető közegein – egymással egyenrangú viszonyban mutatja meg a prózát, verseket, tanulmányokat, fotókat, festményeket és szobrokat. Olyan, képzőművészeti területeken tanuló és alkotó fiataloknak is lehetősége van megmutatni műveiket, akik egyébként nem találnának ehhez megfelelő platformot. A Nincs ünnepli az egyediséget, egyúttal közelebb hozza, egy térbe helyezi a művészeti ágakat, és találkoztatja az őket képviselő embereket.

„Le akarunk ülni egy körbe, beszélgetni, és hagyni, hogy az egyéni hangok összeérjenek” - mondta Alex.

„Ebben a világban általában marad a szék, és az emberek cserélődnek benne. Például Babits székébe a Nyugat óta mindig újabb emberek ültek: nekünk most az a célunk, hogy felrúgjuk ezt a széket, és több széket tegyünk a helyére, egy körbe” - magyarázta Anna.

„Vagy üljünk a földre…” - tette hozzá Alex.

„Vagy álljunk az asztalra” - zárta le Anna az analógiát.

A Nincs alapítói számára éppen ezért fontos, hogy senkit nem szeretnének kirekeszteni. Ugyan a céljuk alapvetően a pályakezdők támogatása, a jelenlegi irodalmi, művészeti szférába is integrálódnak: számos ismert kortárs szerzőtől kértek szöveget, amelyek megjelentek a Nincs felületén. Ennek oka, hogy „egy ilyen jellegű dolog csak úgy működhet, ha tudnak róla a közegben. Mi eltérünk az eddigi szokásoktól, nem azt kérjük a már befutott kortárs alkotóktól, hogy »kérlek, gyere és vezesd te«. Ehelyett azt mondjuk, hogy »kérlek, támogasd, hogy mi most valami mást szeretnénk csinálni«” - mondta Anna.

Kezdetek: behunyod a szemed, és ugrasz

Nemcsak a kortárs alkotók, de az egyetemi hallgatók, pályakezdők közege is hihetetlenül befogadónak bizonyult a kezdeményezést illetően. Alex a Nincs indulásának meglepően rövid – körülbelül kéthetes – előkészítési folyamatához kapcsolódva elmondta, hogy nagyon a sajátjuknak érzi az alapítás gyorsaságát: „Petivel [Nincs alapító, főszerkesztő, az irodalmi rovat szerkesztője] egy csütörtöki napon kitaláltuk, hogy ilyen jellegű kezdeményezés még nincsen. Először Károlis suliújságnak indult volna, de annyira sok embert tudtunk magunk köré szervezni, hogy úgy gondoltuk, ebből valami sokkal nagyobb is lehetne. Petinek már hétvégére volt egy oldala, hétfőre szerzett még hat embert szerkesztőknek, meg szólt a haverjainak, akik küldtek írást. Rá egy hétre kész volt az oldal, kint volt a promó, és eljöttünk a Csendesbe tartani egy találkozót… Szörnyen gyors volt minden.”

Anna szerint ez a gyorsaság némi vakmerőségről is tanúskodik, mert „az országos kultúrarombolás időszakát éljük. Ha túl sokat gondolkozunk, lehet, hogy azt mondtuk volna, a jelenlegi helyzetben túl nagy vállalás lenne ilyesmit létrehozni.”

Mivel azonban a potenciális buktatók helyett inkább a vízió iránti elhivatottság bizonyult meghatározónak, megalakult a Nincs, és október 14-én nyílt szerkesztőségi üléssel debütált. Utóbbira késő délután, a Csendes Létteremben került sor. Az alkalom „lehetőség volt arra, hogy megismerjük egymás munkáit, gondolatait, ötleteit. Nagyon pozitív kicsengése lett. Az esemény lehetőséget adott olyanoknak is a részvételre, akik eddig egyáltalán semmilyen kontaktusban nem voltak velünk” - mesélte Anna.

„Örültem, hogy látszik: megközelíthetők vagyunk. Nem az van, hogy na, megint indult egy irodalmi folyóirat, ami tele van nagy nevekkel, hanem mi is írunk, ti is írtok, és ebből lesz valami, ami a Nincs” - fűzte hozzá Alex. „Nem csak online felületen tervezzük a jelenlétet, mindenképp szeretnénk majd még találkozókat, felolvasóesteket, akár műhelyt is… Ott szeretnénk lenni mindenhol.”

b_v_0082.jpg

Kép: Bera Viktor, Közgazdász

Szakmai tekintély és élő közösség

Habár a Nincs létezése túlmutat az internetes felületen, amelyen létrejött, a szerkesztőség tagjai mégis tisztában vannak vele, hogy ki kell használniuk az online világ lehetőségeit is. A print folyóiratok presztízse meglehetősen magas, az olvasói igény ennek ellenére viszonylag alacsony - az újságárusok gyakran csupán egy-egy példányt árulnak a komolyabb, nyomtatásban is megjelenő lapokból.

„Érthető a mögöttes logika: ami megjelenik nyomtatásban, az végleges, nem csak lóg valahol a levegőben. De azt is meg kell érteni, hogy a szöveg most az online térben él igazán, ott jön ki a kritika, ott van rá reakció, ott kezdődik el a diskurzus. Nem tehetjük meg, hogy nem veszünk részt ebben a diskurzusban, mert akkor senkit nem fog érdekelni, amit mondunk” - mondta Alex.

Anna szerint ez részben valóban presztízskérdés, azonban a közösségépítés, az aktivitás elengedhetetlen a mai kontextusban: „Vannak írók, akik aktívan működtetik a szerzői oldalukat, például Dragomán György, Lackfi János vagy Szabó T. Anna. Az online felületeken való túlzott aktivitást irodalmi körökben talán valamennyire le is nézik, pedig mindenkinek szüksége van a közösségi médiára, hogy napi szinten elérje olvasóit”.

Az online és offline jelenlét mellett a Nincs szerkesztői számára központi elv, hogy rajtuk keresztül mindenki hallathassa – vagy ha még nincs, megtalálja – a saját hangját. Szerkesztői munkájukat is e köré építik fel: a szerkesztési folyamatban a szerzővel közösen dolgozva, a fejlődés útjait biztosítva jutnak el a kész szövegekhez, amelyek végül kikerülnek a Nincs felületére.

Alex így beszélt erről: „Petivel nem vagyunk nagyon szigorúak, elsősorban azt tartjuk fontosnak, hogy a szöveg működjön. Persze, ez elég szubjektív, de én nem hiszem, hogy a szépirodalomról lehet objektíven beszélni. Egyébként ezért jó, hogy ketten vagyunk Petivel [a szépirodalmi rovat szerkesztői], mert egy szövegről nem csak egy ember mond véleményt.”

„A szöveg egy nyelvi energia, magától is kell működnie” - egészítette ki a magyarázatot Anna. „Arról pedig, hogy mi üti meg a mércét… Én nem szeretném senkinek azt mondani, hogy ne haragudj, ezt nem hozzuk le, mert rossz. Nem tartom jó megoldásnak azt mondani egy szövegre, hogy kritikán aluli. Inkább akár a saját időm rovására több javaslatot teszek, de nem húzok ki szó nélkül semmit, mert akkor nem tanul az ember, és ez a munka sokszor nagyon gyümölcsöző. A Nincs egy olyan tér, ahol bele lehet látni abba, hogyan működik a szerkesztőségi világ, milyen ez a való életben, mert a gyakorlatban erre kevés lehetőségünk van. Ezért is mondta Alex, hogy a műhelymunka a későbbiekben fontos lesz. Jó dolog együtt, akár egymástól tanulni.”

dsc_6042.jpg

A Nincs felolvasóestjének helyszínéül a Nyitott Műhely szolgált. Fotó: Szilvási Csaba

Az vagyok, amit írok?

De vajon hol van a határ, amely megszabja az alkotó számára, hogy melyik műve érdemes a megjelenésre? Inkább külső keretek vagy belső gátlások befolyásolják? Létezik egyáltalán?

„Azt érzem a korombelieken, hogy mindenki fél a saját hangján beszélni - már ha egyáltalán érzi, hogy van saját hangja. Szerintem ez nem jó, mert ebben a szférában nem lehet nem kiállni az emberek elé, és azt mondani, hogy ez vagyok én. Muszáj kirakni a bőrödet, és aztán el kell viselni azt is, hogy az emberek jól megnézik” - szögezte le Alex.

„Van egy határ, amit át kell lépni, de ez szerintem főként lélektani: egyszer csak veszed a bátorságot, a harminc versed közül kettőt kiválasztasz, és elküldöd egy folyóiratnak. Az olvasás persze egy must have: ha valaki írni akar, akkor rengeteget kell olvasni is; a klasszikusokat és a kortárs irodalmat ugyanúgy ismerni kell. És amikor az ember olvasás közben harmincadszorra érzi, hogy ez a szöveg nagyon jó, megpróbál ő is úgy írni. Érzi, hogy ez a stílus mégsem ő, tovább próbálkozik. Egy idő után pedig talál egy hangot, amit a magáénak érez, vagy ezek alapján kialakít egy sajátot” - mondta Anna.

Anna és Alex azt is kiemelte, hogy alkotóként meg kell tanulni távolságot tartani a saját munkánktól. Anna hozzátette, hogy az alkotásunk egy tőlünk függetlenül létező produktum. Tudnunk kell így reflektálni rá, mert „ha elkezdesz a saját verseiddel kapcsolatban elemző módon gondolkozni, egy idő után rájössz, hogy nem a te karod vagy gyereked, akit bántanak. Ez nehéz, nekem évekbe telt, mire megtanultam, hogy az nem én vagyok, hanem csak egy szöveg. Ráadásul nem is bántják, hanem egyszerűen valakinek tetszik és valakinek nem.”

b_v_219_1.jpg

Kép: Bera Viktor, Közgazdász

Kilátások – mi van, mi lesz, mi (a) Nincs?

A Nincset egyelőre a szerkesztőség elkötelezett és szenvedélyes munkája tartja fent. Ez a munka a hétköznapok rutinjába csomagolva zajlik, mégis olyan lelkület mozgatja, amely nagy hullámokat ver. Mert a Nincs víziója egy néhol sűrűbben, néhol ritkábban szőtt háló, amely lefedi az egész kortárs alkotói szférát, és bárki megtalálhatja a helyét benne. A hagyományokból töltekezve, a jövőbe tekintve és a jelen nyersanyagából építkezve: ez a Nincs, egy inkluzív, sokszínű és igényes közösség.

Mikor Annát és Alexet a Nincs jövőbeli terveiről kérdeztem, azt mondták, már januárra is vannak új terveik, de ezek még titkosak. Elárulták azonban, hogy a rengeteg munka és szervezés mellett miről álmodoznak:

„Egy nap tartunk egy szerkesztőségit, és tömve lesz a Csendes, nem tudnak majd leülni az emberek” - mondta Alex. Anna abban bízik, hogy egyszer „megtelik a postaládánk, és bizalommal fordulnak hozzánk az emberek.”

„Az a célunk, hogy mindig legyen annyi lelkesedésünk, hogy meg tudjunk újulni. Szerintem mondhatjuk, hogy ez az ideánk: lelkesedés és megújulás” - tette hozzá végül Alex.

A Nincs impresszuma nyitott, a szerkesztők szeretettel várják az alkotásokat.

Az asztalra állnak, és mindenkit felhúznak magukhoz - Beszélgetés a Nincs online folyóirat két alapítójával Tovább
Az ízlelés tudománya – avagy sörkóstolás helyett érzékszervi minősítés

Az ízlelés tudománya – avagy sörkóstolás helyett érzékszervi minősítés

Interjú vírusról, vállalkozásról és egy innovatív vendéglátóipari ötletről a Senzorium alapító csapatával

felhaszn_4.jpg

Hazánkban nagy hagyománya van a borkóstolásnak, az elmúlt években pedig – a kézműves sörök előretörésével – a sörkóstolás is egyre nagyobb népszerűségnek örvend. De, mint azt mondani szokták: ennek is van tudománya. A Senzorium csapata mindenkihez közelebb hozza az érzékszervi minősítés szakterületét, és egy különleges, szórakoztató program keretében mutatja be számunkra a tudományág egyediségét.

Nyitrai Ákos, Borovnyák Dávid és Sztanyik Zsófia a Senzorium csapatának tagjai mind élelmiszermérnökként végeztek az akkori Corvinus élelmiszertudományi karán, vállalkozásukba 2020 elején kezdtek bele. Az ötletgazda, Ákos így nyilatkozott az elképzeléseikről:

"Szeretnénk megmutatni, hogy az érzékszervi minősítésnek komoly tudományos háttere van, és nagyon sokan nem megfelelően csinálják. Programjainkon szeretnénk bepillantást nyújtani a valódi érzékszervi minősítők munkájába. Rávezetjük őket, hogy a piacon hasonlónak gondolt, de mégis különböző termékek közötti különbségekre hogyan tudnak maguktól fényt deríteni, a márka, az ár és bármilyen egyéb befolyásoltság nélkül.

felhaszn_1.jpg

Fontosnak tartjuk a kóstolás mögött húzódó tudományos háttér bemutatását, hogy hogyan lehet statisztikai módszereket megfelelően alkalmazni egy-egy minősítés során. Ilyen technikával, ISO szabványokkal alátámasztva senki más nem kóstoltat. Érzékeltük, hogy az embereknek igénye van a minőségi szórakozásra, amely egyedi és testreszabható tud lenni.

Ha ilyenről kérdeznek, mindig a szabadulószobákhoz szoktam hasonlítani magunkat, amelyek szintén kisebb csoportok számára nyújtanak egyedi szórakozást.

Az ő példájukon keresztül is jól látható, hogy mennyire sokat és milyen gyorsan tud fejlődni egy ilyen szegmens, hiszen 2012-ben jöttek csak be hazánkba, mára pedig már több mint 50 szoba található Magyarországon."

De hogyan is néz ki a „tudományos sörkóstolás” a gyakorlatban? Teszem fel a kérdést Zsófinak, aki jelenleg is a Corvinus Vezetés és Szervezés mesterszakján tanultakat hasznosítja a vállalkozás fejlesztése során.

"Fehér paravánnal elválasztva ülnek a résztvevők, ezzel laborhoz hasonló körülményeket szeretnénk teremteni, minimálisra csökkentve a kívülről érkező ingerek befolyásoló hatását. Persze a vendégek szórakozni is jönnek, össze lehet kacsintani a velünk szemben ülővel, az alkalmak oldott hangulatban telnek.

felhaszn_2.jpg

Először egy rövid prezentációban mutatjuk be az érzékszervi minősítés és az éppen kóstolt termékkategóriához kapcsolódó alapvető tudásanyagot, ezalatt pedig kiosztásra kerülnek a kóstoltatott termékek is, amelyekből minden alkalmon hatfélével találkozhatnak a résztvevők. Az értékelés tableten folyik, minden termékről egy kilencfokú skála segítségével kell eldönteni, hogy számunkra hol helyezkedik el például íz, illat vagy épp konzisztencia terén. 

Az alkalom végén online és offline formában is visszacsatolást adunk a saját és a teljes csoport eredményéről, illetve fény derül a kóstolt termékekre is. Meglepő eredmények szoktak születni, sokszor még a saját vaktesztjeink során is."

Júliusban már a Senzoriumhoz is kezdenek visszatérni a baráti csoportok, vállalati csapatépítők, egyszóval mindenki, akit érdekel a sörkultúra és szeretne egy jót szórakozni. A 2020 első hónapjaiban indult vállalkozás csapatának viszont a vírushelyzet miatt hamar kényszerszünetet kellett tartania. Erről és a szórakoztató- és vendéglátóiparban tapasztalható nehézségekről mesélt Borovnyák Dávid, a Senzorium társalapítója.

"A tényleges működésünket január, február magasságában kezdtük meg, és bizony már március közepén le kellett mondanunk az előre foglalt alkalmakat a korlátozások miatt. A teljes működésünk beltéren zajlik, zárt térben, sok emberrel, így nyilván fel sem merült, hogy bármilyen módon folytatni tudnánk. Egészen július elsejéig kényszerpihenőn voltunk, azóta viszont az első visszajelzések, tapasztalatok bizalomra adnak okot, hiszen

szépen lassan visszatérnek a vendégek, érezhetően megunták már a bezártságot, abszolút nyitottak az alkalmakon való részvételre, a társas kapcsolatok felelevenítésére. 

Véleményem szerint a vírus legnagyobb gazdasági vesztesei a vendéglátóiparban az olyan – hozzánk hasonló – élményalapú szolgáltatások, mint például a szabadulószobák, élményfőzések, mozik, de akár a külföldiekre alapozó éttermeket is felsorolhatnánk. A helyzet megoldására természetesen nem létezik „jó képlet”. Az intenzív marketingtevékenység és az esetleges „visszacsalogató” árengedmények mellett a termékpaletta aktualizálását tartjuk nagyon fontosnak. Nyáron például az amúgy választható csokoládélikőrök helyett különféle gyümölcsös söröket minősíthetnek a résztvevők, például a nyár nagy durranásának számító málnás söröket."

Az agrárszektorban jellemzően a multinacionális nagyvállalatok uralják a terepet, fogalmazza meg Ákos, ám mindannyian nagy egyetértésben bólogatnak, amikor arról kérdezem őket: Érdemes volt-e belekezdeni egy saját vállalkozás építésébe, szinte közvetlenül az egyetemi éveket követően?

felhaszn_3.jpg

"Az egyetem számtalan ötletet, impulzust tud adni, az ember itt ismerheti meg igazán önmagát, ez pedig egy nagyon fontos része a vállalkozóvá válás folyamatának. A mentalitás alapja, hogy egy második gyerekként kell gondolnunk a vállalkozásunkra, hiszen az életünk részét képezi az alkalmazotti léttel ellentétben, ahol ötkor minden feltétel nélkül leteheti az ember a lantot. Néha sok, de ezt nem lehet máshogy csinálni."

"Fiatalok vagyunk, van eszünk és energiánk is. Úgy gondoltuk megpróbáljuk!"

Írásunk a Corvinus Tourism Club diákszervezettel közös cikksorozatunkban jelenik meg, amelyben volt- vagy jelenlegi Corvius-os hallgatók vendéglátóiparral és turizmussal kapcsolatos vállalkozásait mutatjuk be. Amennyiben szívesen viszontlátnál itt egy általad ismert Corvinus-os sztorit, vedd fel velünk a kapcsolatot a kozgazdaszonline@uni-corvinus.hu címen!

Az ízlelés tudománya – avagy sörkóstolás helyett érzékszervi minősítés Tovább
Formabontó startup show

Formabontó startup show

group-of-friends-hanging-out-933964-min.jpgSzívesen megismerkednél izgalmas startupokkal és innovatív ötleteikkel? A Design Terminal Virtuális Mentorprogramjának záróeseményén pont erre lesz lehetőséged. Július 16-án 19 órakor zajlik majd a Final Show, ahol a programban résztvevő startupok mutatkoznak be. Az esemény idén formabontó módon a Design Terminal Facebook oldalán online fog futni, ráadásul olyan izgalmas elemekkel tarkítva, melyek a tehetségkutató showműsorok hangulatát idézik, és lehetőséget adnak arra is, hogy a közönség értékes nyereményekért cserébe szavazzon a kedvenc csapatára.

Írta: Keresztes Viola

person-holding-terrestrial-globe-scale-model-taken-1079033-min.jpgA Design Terminal innovációs ügynökségként ígéretes startupokat karol fel. Mentorprogramjában termék- és üzletfejlesztésben, kommunikációban, értékesítésben, szervezetfejlesztésben, valamint pénzügyi tervezésben nyújt segítséget nekik. Idén a koronavírus nagy kihívás elé állította az ügynökség programját, hiszen a szervezők kénytelenek voltak online térbe költöztetni a 10 hetes eseménysorozatot. A tavaszi szemeszter végéhez közeledve elmondható, hogy a Design Terminal jól vette az akadályokat, az inkubáció során tartott workshopok és közösségépítő programok online térben is sikeresen lezajlottak. A képzés legnagyobb erőssége a hazai és nemzetközi szakemberekből álló mentorcsapat volt, akiknek közreműködésével nagy szerepet kapott a csapatok igényeire szabott egyéni mentorálás. Ezek a lehetőségek, illetve - a járványhelyzet idejét kivéve - a csapatoknak biztosított közösségi iroda segítik hozzá a startupokat ahhoz, hogy készek legyenek potenciális befektetők bevonására.

107986395_3017939831635266_582723551554168895_o.png

A Final Showban a startupok bemutatkozó pitcheiket zsűri előtt adják elő, amelyben helyet foglal majd Dr. Kemény Dénes, az ezredforduló férfi vízilabda aranycsapatának legendás szövetségi kapitánya, Csányi Gabriella startup-alapító és befektető, valamint Stukovszky Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium tanácsadója és a Budapesti Corvinus Egyetem alelnöke. (kép: Design Terminal, forrása)

105998517_2981429211952995_6468013344503080737_o.jpgA tavaszi Virtuális Mentorprogramba a világ minden tájáról érkeztek résztvevők: a hazai startupperek Budapestről, a kenyai, chilei és egyiptomi csapatok pedig online csatlakoznak a záróeseményhez. A startupperek innovatív ötletei a legkülönfélébb problémákra igyekeznek megoldást nyújtani a madarakat fenyegető veszélyektől kezdve egészen a megfelelő gyerekprogramok kiválasztásáig. (Kép: Design Terminal, forrása)

Több startup ötlete kapcsolódik az agráriumhoz vagy a környezetvédelemhez. Van olyan, amely víztisztítással foglalkozik, és egy innovatív technológia fejlesztésén dolgozik, amivel ivóvíz állítható elő anélkül, hogy a vízből kiszűrődnének a hasznos anyagok. A Saffy Water csapata elkötelezett a fenntarthatóság mellett, és az ötletet az adta a vállalkozásuk elkezdéséhez, hogy a tagok mind olyan országokból származnak, ahol gyakoriak a szennyezett víz által okozott betegségek. A Smapp egy mezőgazdasággal foglalkozó startup, amelynek fejlesztése egy digitális kártevőcsapda-család, ami pontos előrejelzést ad a gazdáknak a permetezés ideális időpontjáról. Ez hozzájárul ahhoz, hogy a permetezéshez minél kevesebb vegyszert minél hatékonyabban lehessen felhasználni. A Bird-Tech hivatása, hogy megvédje a madarakat az elektromos vezetékek áramütésétől. Innovatív megoldásukkal az állatok nem tudnak rövidzárlatot kötni az elektromos hálózattal, így nem árthatnak sem maguknak, sem a vezetékeknek. 

people-discuss-about-graphs-and-rates-3184292-min.jpgA startupok  egy másik csoportja nagy területet ölel fel, hiszen itt a csapatok megoldásaiban csupán az közös, hogy új platformokat hoztak létre különböző problémák megoldására. A startupok között megismerhetünk például egy olyan csapatot, aminek oldalán Budapest legkiválóbb cukrászdáinak termékei vannak összegyűjtve. Az Édes Város célkitűzése, hogy a legfinomabb prémiumsüteményeket az emberek otthonaikban is megkóstolhassák. A Kider App kitalálói abban hisznek, hogy a gyerekeket a tanuláson és a játékon keresztül lehet inspirálni abban, hogy a legjobbakká váljanak. A startupperek ezért hozták létre a Kider nevű felületüket, amelyen keresztül a szülők a gyermekük életkorának, érdeklődésének és tartózkodási helyének megfelelő gyerekprogramokat találhatnak. A platform így egyszerre segíti a vállalkozások fellendülését és a családokat abban, hogy minőségi időt töltsenek együtt.

top-view-photo-of-girl-watching-through-imac-4144294-min.jpgA Briefly pedig egy olyan online piacteret hozott létre, amely szabadúszókat és potenciális megrendelőket köt össze. A vállalkozás egyedisége abban rejlik, hogy megoldásuk egy személyre szabott, skálázható, ellenőrzött modell, használat alapú fizetéssel. A FleetSimplify egy kenyai flottamenedzsment platform, ami stresszmentes megoldást kínál a flottavállalatok és az autótulajdonosok számára. A Donatero egy olyan adományozási felület, amely egyszerűbb módszert kínál a jótékonysági szervezetek támogatására, ezzel elősegítve azt, hogy sok szervezet a tradicionális módon kívül online is fogadhasson adományokat. Az ExaMe az okostelefonokra optimalizált vizsgafelkészítő anyagok piaca. A tankönyvek és munkafüzetek kiadóit köti össze a diákokkal a tananyagok digitalizálásával és interaktívvá tételével, így megkönnyítik és hatékonyabbá teszik a tanulást.

A Proworx Digital régóta értékesítési támogató marketinggel foglalkozó csapatának célja az volt, hogy új értékesítési és marketing automatizációt hozzanak létre, ami elsősorban az értékesítési támogatást célzó marketingre és az üzleti fellendítésre összpontosít. Végül, de nem utolsó sorban, az Upsoo csapata az élelmiszeripari vállalatok működését segíti a szolgáltatásaival: szakmai képzést és oktatást kínálnak az alkalmazottak és a partnerek számára, ezzel elősegítve a munkaerő toborzást és a foglalkoztatást az iparágban.

Ha érdekel a startupok bemutatkozása, esetleg már tudod is, hogy kire szavaznál, itt éred el az eseményt, illetve a Design Terminál Instagram és Facebook oldalán még több információt találhatsz a mentorprogramról.

Képek: Pexels.com

2020. július 14.

Formabontó startup show Tovább
Kitartás nélkül nem megy - Interjú Csathó Ábellel, a HiVentures Corvinusos nagykövetével

Kitartás nélkül nem megy - Interjú Csathó Ábellel, a HiVentures Corvinusos nagykövetével

ideas-whiteboard-person-working-7369.jpg

Mitől lesz sikeres egy startupper? Mit kell tennem ahhoz, hogy én is gyorsan növekedő vállalkozást indítsak? Ma már nagyon sok hallgató szeretne kiszakadni a multik világából és saját startupot indítani, az első lépéseket azonban nehéz megtenni. Sorvezetők és kapaszkodók egy sikeres vállalkozáshoz. 

A HiVentures Corvinusos nagyköveteként te képviseled az Unitrons programot az Egyetemen. Mit csinál a HiVentures és mi az az Unitrons program?

Tegyük fel, hogy van egy szuper növekedési potenciállal rendelkező ötleted, de nincs hozzá elég tőkéd. Itt kerül képbe a HiVentures közép-európai kockázati tőkealapként, ugyanis éppen ilyen induló vállalkozásokat támogatnak. Az alap 56 milliárdos tőkével rendelkezik, melyet részben hazai, részben Uniós pénzekből tartanak fenn. A program három fázisból áll. A Corvinuson is futó inkubációs program az induláshoz biztosít fedezetet 15 millió forintig. A Magvetőben a 250 milliót, a növekedési fázisban lévő vállalkozásoknál pedig az 1 milliárdot is elérheti a befektetés.

Az Unitrons a Corvinuson is megtalálható inkubációs program. Ennek célja, hogy közelebb hozza a hallgatókhoz a startupok világát. Nagyszerű lehetőség a hallgatók számára, és sokakat érdekelnek a programjaink. Arra szeretnénk összpontosítani, hogy közelebb hozzuk egymáshoz a vállalkozókat és a befektetőket. 

Mivel jár, hogy az Unitrons program nagykövete vagy?

Hat egyetemen vagyunk jelen személyesen, valamint van egy kommunikációs nagykövetünk is. Szeretnénk a lehető legtöbb módon eljutni a hallgatókhoz. Én például órákat szoktam látogatni, ahol igyekszem a lehető legtöbb információt átadni. Emellett eseményeket és programokat is szervezünk az egyetemeken az innováció témakörében. Egyik eseményünket a zene köré építettük fel, vendégeink pedig a Lóci játszik zenekar frontembere, valamint a VAN Filmzenekar tagjai voltak. Az innováció mindenhol, így például a zenében is ott jelen van. 

Hogy látod, hol áll a Corvinus a többi egyetemhez képest?

A Corvinusról minden évben nagyon sokan jelentkeznek a programba. Nálunk a legmagasabb a létszám, tényleg nagyon sokan érdeklődnek. Nagyon sokan lelkesek és szeretnének saját vállalkozást indítani. Ugyanakkor a verseny is sokkal nagyobb a hallgatókért, így fontos a figyelemfelhívás. 

Tegyük fel, hogy valóban van egy ötletem. Hogyan tudok a programba jelentkezni? Kell valami kezdőtőke?

Nem kell hozzá kezdőtőke, egy ötlettel is el lehet indulni. Nem kell kész prototípus, ugyanakkor némi validáció azért szükséges, ami a működőképességet bizonyítja. A jelentkezést rövid idő alatt el lehet végezni egy online kérdőív kitöltésével. Szükséges hozzá egy üzleti terv, persze enélkül amúgy sem lehet boldogulni. Ha az első körben arra érdemesnek találják az anyagokat, egy zsűri előtt is prezentálni kell, ami ha sikeres, már indulhat is a közös munka. A program ugyanakkor nem csak pénzügyi befektetést jelent, hanem mentorálást is, így a jelentkezők duplán jól járnak. 

Milyennek kell lennem, hogy én is sikeres legyek?

Kitartás és rugalmasság. Szerintem ez a két legfontosabb tényező. Nem kell nagy zseninek lenni hozzá, a kihívásokkal kell megbirkózni. Minden esetben lesznek buktatók, amiken túl kell lendülni és hinni kell a projekt végső sikerében. Az alkalmazkodás szintén nagyon lényeges, vannak ugyanis olyan dolgok, amiket a kitartás ellenére is el kell engedni. Meg kell találni az arany középutat. 

A kitartás persze nem mindig könnyű. Amikor jönnek az nehézségek, akkor is állva kell maradni. Mindig van másik választás, lehetnél akár a barátnőddel vagy a barátoddal is, aztán ott van a tanulás és sokan munka mellett kezdik el a saját vállalkozásukat. Ezek megosztják az időt, szükséges rangsorolni a teendők között. Ha pedig elhatározom, hogy meg fogom csinálni, akkor muszáj lesz tennem a sikerért. 

Mit kell tanulnom ahhoz, hogy ezt végig tudjam csinálni? Mennyit számít egy jó csapat?

Mindenképpen embert kell találnod magad mellé, egyedül nem is lehet jelentkezni. Legalább két fő kell, akivel gyakorlatilag jogilag is összekötitek magatokat a vállalkozásban. Ez nem mindig könnyű, de egyedül nem lehet igazi sikereket elérni. Nem is lehet érteni mindenhez. Ha valamiben elakadsz, utána kell menni, folyamatosan tanulni kell. Nincs aranyszabály arra, hogy milyen szakot kell választani. Persze a gazdasági képzettség azért nem hátrány, de akármit tanulsz, mindig lesznek új dolgok, amikre magadnak kell rájönnöd. Ezek is olyan buktatók, amikenn kitartóan tovább kell lendülni, nem szabad idő előtt feladni. 

Ha egyetlen szófordulattal kellene jellemezned a sikert, mi lenne az?

Kitartás nélkül nem megy. 

 

2019. december 2. 

Kovács Máté

Kitartás nélkül nem megy - Interjú Csathó Ábellel, a HiVentures Corvinusos nagykövetével Tovább
ÉDESEM – az álom, ami valósággá vált

ÉDESEM – az álom, ami valósággá vált

pexels-photo-227432.jpeg

Alagsori bolthelyiség, a berendezésen látszik az álmodozó ember keze nyoma. A fal egy régi francia szakácskönyv lapjaival van kitapétázva, az üvegajtón betüremkedik a nap, fényétől otthonos, barátságos hangulat lengi be a boltot. Márk Szonja üzletében járunk, az Édesem névre keresztelt tortaműhelyben, ahol a bolt mosolygós gazdája hosszú órákat tölt a süteményillat, a porcukorfelhők és a cukrászkrém világában.

Szonja nem volt azonban mindig cukrász, a boltja sem családi örökség – ez utóbbinak talán inkább azt a mélyről jövő lelkesedést és bátorságot mondhatnánk, amivel belevágott a projektjébe. Eredetileg ugyanis újságíróként dolgozott, – bölcsészként végzett az ELTE-n –, és ezt a pályát hagyta el lassan tizenöt éve valódi szenvedélye, az édességek kedvéért. Az édesszájú vevők számára különleges szolgáltatás-csomagot kínál: a rendelhető torták készítése mellett – amit ma már teljes munkaidőben csinál – Szonjának szakácskönyvei, valamint süteménysütő workshopjai is vannak.

Saját cukrászdáját, a Millenáris parkkal szemben elhelyezkedő kis üzletet 2015-ben nyitotta — ezelőtt a cukrászmesterség kitanulását követően neves éttermek konyháján sütött. Szakmai megbízhatóságát azonban nem csak ezen a fronton, hanem a saját márka építésével is megalapozta: 2009-ben Édesem blog néven elindította gasztro-blogját, ahol saját receptjeit, tippjeit osztotta meg. Szonja – talán újságírói tapasztalatainak is köszönhetően – fontosnak tartja, hogy a vállalkozása mögött legyen egy történet, amelyet elmesélhet, és amely így róla mesél az embereknek.

Az Édesem Szonja számára abszolút az önmegvalósítás terepe. Állítja, hogy a süteményeknél nincs számára nagyobb szenvedély: ha mostantól fogva örökké csak ezt csinálja, azzal bőven megelégszik.

Meglehetősen intuitívnak tartja magát, számára a vállalkozásához való érzelmi kötődés többet nyom a latban, mint a hatékonyságra törekvés, vagy akár a mindenáron való növekedés. Szonjának a saját cukrászda elsősorban egy álom volt — csak ügyesen kisütötte, hogy miként valósítsa meg. Ehhez nem tehetett mást, mint hogy hallgatott arra a kis, belső hangra, amely bíztatta, merjen lépni az ismeretlenbe is. Ezt a nagy lépést természetesen alaposan át is kellett gondolni, biztosítani a vállalkozás megfelelő szakmai hátterét, de ez semmit nem vesz el az érzelmi indíttatás fontosságából, hiszen Szonja esetében az egésznek ez az alapja.

Arra a kérdésre, hogy milyennek írná le vállalkozó önmagát, Szonja egyértelműen kijelentette, hogy bátor, de nem vakmerő; a bátorság tudata nála inkább abban gyökeredzik, hogy túllépett a saját félelmein, hogy valami igazán nagyszerű jöhessen létre.

Nem meglepő hát, hogy Szonja vállalkozásával és történetével másokat is inspirál: manapság egyre többen kezdenek bele valami új dologba, azt is mondhatjuk, divat a restart, és valaki, akinek már sikerült, sokaknak adhat reményt. Ez a szerep azonban nagy felelősséggel is jár, többek között ezért is ragaszkodik Szonja a hiteles és következetes kommunikációhoz. Hiszen a vállalkozás, a márka mögött ő maga áll, a kétgyermekes édesanya, aki a húzósabb napokon akár tíz tortát is elkészít — méghozzá egyedül. A legtöbben pedig csak ezt a tíz tortát látjuk, habcsókokkal, friss virággal, gazdag krémmel díszítve, teljes pompájukban díszelegve, és olyan egyszerűnek tűnik az egész: kigondolni, megsütni, eladni. De a sütemények eszmei értéke abban a kemény munkában és elkötelezettségben áll, ami többnyire rejtve marad előttünk: a torták alapanyagainak minősége, az egyedi, kézműves kivitelezés, és az alkotás, aminek a végeredményében az emberek örömüket lelik.

74934658_895458267516764_4464632385526300672_n.jpg

Mivel az Édesem egy ideje már csak tortaműhelyként működik, a cukrászda a sütizni vágyók számára általában havonta egy-egy szombati nap erejéig újra kinyit. Ezeken a napokon Szonja házisütemény-stílusú remekműveit a boltból az utcára is kilógó hosszú sor méltatja. Talán azért van ez így, mert az egyszerűség és az egyediség hihetetlenül vonzó tud lenni egy olyan világban, ahol szinte belefulladunk a reklámokba, amelyek választási lehetőségeinket sulykolják. Az egyediséget fokozza a már említett workshopok léte is. Szonja beinvitál minket a saját világába, és megtanítja, hogyan gyúrjunk, nyújtsunk, keverjünk-kavarjunk és süssünk, és eközben az ablakon túlról az elhaladó emberek mosolyogva figyelik a meleg fényű konyhában éppen születő varázslatot.

Öt éve az Édesem még csak egy álom volt — ma kézzelfogható valóság. Szonja ma önfoglalkoztatásban tevékenykedik, mottója szerint „éjjel megálmodja, nappal megsüti” süteményeit. Valóban ügyes cukrász; addig gyúrta az álmát, amíg megélhetés nem lett belőle, és apró lépésekkel halad afelé, hogy ez a megvalósult álom egyre nagyobbra duzzadjon. Öt év múlva talán már nagyobb üzletben, néhány plusz segítő kézzel süti majd nekünk a süteményeket, amelyekről mi talán álmodni sem merünk. De sebaj, mert biztosak lehetünk benne, hogy ő megteszi ezt helyettünk is!

 

2019. november 13. 

Lázár Fruzsina

ÉDESEM – az álom, ami valósággá vált Tovább
süti beállítások módosítása