Közgazdász Online


Budapesti épületek, amiket a világháború eltüntetett - Nosztalgiázz a 30-as években!

Budapesti épületek, amiket a világháború eltüntetett - Nosztalgiázz a 30-as években!

169151371_800586180861633_8493286245593399186_n.jpg

Csupán a negyede maradt épen a város közel negyvenezer épületének a 102 napig tartó harcban, ami 76 éve, 1945-ben ért véget Budapesten. Tudod, hogy hol volt a Manci híd, a Ritz szálló vagy Budapest legelső tőzsdéje? A cikkben visszarepülünk 1930-ba, és megmutatjuk csodálatos fővárosunk egy elfeledett, mégis örökké élő arcát.  

2021.04.12. Írta: Belayane Najoua, borítókép: Toller Patrícia

157842139_826978201221485_8110042522951527556_n.jpg102 nap és Budapest romokban hever

Kép: Toller Patrícia

Szakértők szerint Budapest ostroma a II. világháború egyik legvéresebb csatája volt. A december 24-én bezáruló ostromgyűrű miatt közel százezer védő és nyolcvanezer polgári lakos szorult be a városba. A harcok már novemberben megkezdődtek, ám a várost csak karácsony estéjén zárták körül. Azon az estén egy hatalmas áramszünet jelezte az új korszak kezdetét, aminek két nappal azután lett vége, hogy Karl Pfeffer-Wildenbruch SS-tábornok vezetésével közel negyvenötezer német és magyar katona tört ki a szovjet Vörös Hadsereg által bekerített budai Várból, hogy elérjék a Pilisben húzódó német-magyar vonalakat. Az akció során a katonák többsége meghalt vagy fogságba esett. Két nappal később az ostrom befejeződött, és a Vörös Hadsereg átvette az egész város ellenőrzését. Habár a második világháború több mint hat évig tartott, ez a 102 nap olyan nyomot hagyott Budapesten, ami még ma is meghatározza csodás fővárosunk arcát.

Lloyd Palota

A Pesti Kereskedelmi Testület 1828-ban építtette a palotát a Kirakodó téren (most Széchenyi István tér) a kor egyik legnagyobb építészével Hild Józseffel. A nevét Edward Lloyd XVII. század végi angol üzletemberről kapta, aki londoni kávéháza megnyitása után hajózási kereskedelmi szaklapot indított. A szaklap nagyban befolyásolta a német és angol hajózási vállalatokat, akik később egy egész regisztrációs rendszert dolgoztak ki Lloyd néven. 

lloyd-palota_1.jpg

Kép: Wikipedia

Az épület kalandos történetét az ott lakó hírességek, a változó funkciók és az átalakítások színesítették. 1867-ben például ebből az épületből követhette Erzsébet királyné a hitvese, Ferenc József császár magyar királlyá koronázásakor a koronázási dombon megtett szimbolikus kardcsapásokat. A belső udvarán lévő oszlopcsarnokos palota többféle funkciót töltött be: földszintjén volt a Gabonacsarnok, a Pesther Lloyd című napilap nyomdája, valamint  egy kávéház is működött, első emeletén a Lloyd Társaság és a Magyar Kereskedelmi Bank irodája, a második emeleten pedig a Kereskedelmi Kamara helyiségei voltak. 1854-ben itt alapították az első pesti tőzsdét is, később pedig a Nemzeti Kaszinó is itt üzemelt.

Az első tervezett lebontását még átvészelte, mert 1914-ben az első világháború közbeszólt, de a másodikat már nem élte túl. Habár a város ostroma alatt számos külső hatás érte, ami lerombolta bizonyos részeit, tulajdonképpen feleslegesen bontották le az Európa szállóval együtt 1948-ban, hiszen a falai sértetlenek maradtak, csak a teteje rongálódott meg teljesen. Egyetlen megmaradt oszlopfője, amely ma a Kiscelli Múzeum udvarán található, emlékeztet minket Budapest egykori legszebb palotájára.

kepernyofoto_2021-04-03_15_36_43_1.pngManci híd

Kép: saját szerkesztés

A Manci híd a második világháborúban lerombolt Margit híd helyett épített ideiglenes hajóhíd volt. Mint oly sok hidat Budapesten, úgy a Margit-hidat is felrobbantották az ostrom kezdetekor november 4-én, aminek a következtében hatszáz ember vesztette életét. A bizonytalanság miatt nem építettek rögtön új hidat, de mikor a város ostroma véget ért, a Vörös Hadsereg egy gyenge tartóerejű fa cölöphidat épített, hogy megkönnyítsék a város két része közötti közlekedést. Azonban ezt a hidat 1946. január 11-én elsodorta a jégzajlás. 

Májusra kész lett az új híd, ami a Lukács fürdő kertjéből a Margit-szigeten át a Radnóti utcába vezetett. A nép a Margit becézése alapján nevezte el a hidat Mancinak. A háború után a Ganz gyár tervei alapján elkezdték újraépíteni a Margit hidat, ami 1948. augusztus 1-jén lett kész. Így már feleslegessé vált a Manci híd, amit egyébként is csak ideiglenesen építettek, ezért lebontották.  

Regnum Marianum templom

A Regnum Marianum a XIX. század végén kibontakozó szegény gyermekekkel foglalkozó katolikus mozgalom. 1902-ben ismerték el Rómában, és nem sokkal ezután Magyarországon is megjelent. A magyarországi egyházközség 1918-ban alakult meg, és a kápolnájukat a Damjanich utca 50-es számú bérházban működtették. A vallási kötelezettségeken kívül itthon nagy szerepe volt a magyarországi cserkészmozgalom kialakításában és népszerűsítésében is. 

Mivel a kis kápolna hamar szűknek bizonyult az egyre növekvő mozgalom híveinek, így az egykori horvát bán, Skerlecz Iván támogatásával a Városliget szélén építtették meg a Regnum Marianum templomot. A mozgalom tevékenysége nyugodtan zajlott egészen 1944. július 2-ig, amikor az amerikai légierő bombát dobott le, hogy megsemmisítsék az Andrássy úton berendezkedett német haderőt, de a célzás rosszul sikerült, és a haderő helyett a Damjanich utca liget felőli végét találták el. Az egyik bomba teljes egészében megsemmisítette a kis kápolnát. 

Habár a Regnum temploma kisebb sérüléseken kívül épségben átvészelte az ostromot is, a második világháború utáni politikai vezetés nem szívlelte a mozgalmat, és szívesebben láttak volna szocialista ünnepi felvonulásokat a templom helyén. A rengeteg hívő és az egyház kérése ellenére 1951. szeptember 23-án megkezdték a bontást. 1969-ben nagyjából az egykori Regnum helyén állították fel a Tanácsköztársaság emlékművét, amit a rendszerváltás után a templom emlékhelyévé alakítottak.

Duna-korzó

Az egykori Duna-korzó híres szállodasorát szinte porig rombolták az ostrom alatt. A világ egyik leghíresebb szállodalánca, a Ritz Hotel Development Company szállója is itt állt.  A budapesti Ritz szálló semmiben sem maradt el a cég párizsi nagyszállójától, a kor minden luxusával el volt látva. A brit szállodalánc 1906-ban vásárolta meg a szálló építése előtt ott álló épületet, és három év alatt felépítették Magyarország egyik legpatinánsabb szállóját - 120 lakosztálya, bankett-terme, téli- és tetőkertje többek között olyan vendégeket fogadott, mint  VIII. Eduárd brit király, Jagatjit Singh Bahadur kapurthalai maharadzsa, Sir Ernest Barker politológus és Rabindranáth Tagore irodalmi Nobel-díjas költő-író.

Az első világháborús recesszió után a két világégés között sikerült gazdaságilag is megerősíteni a szállót, mégis pár évvel később por és hamu lett belőle. A Grand Hotel Dunapalota étterme még a pesti oldal 1944–1945-ös szovjet ostromának vége előtt pár nappal is fogadott vendégeket. A visszaemlékezések szerint a pincérek kiváló modorban szolgálták fel a lakosoknak és a Budára menekülő katonáknak a francia borokat és pezsgőket egészen az utolsó napig. 1945. január 15-én bombatalálatot kapott, és pár nap alatt teljesen leégett. Romjait 1947-ben takarították el, ma az InterContinental áll a helyén.

Habár a cikk csak néhány épület bemutatására volt elég, ha visszautaznál egy kicsit az időbe, és kíváncsi vagy a háború előtti Budapestre, akkor kövesd figyelemmel az Animatique projektet, ami kisfilmeken keresztül mutat be olyan épületeket, amiket a háború vagy más külső hatás miatt ma már sajnos nem láthatunk.

Budapesti épületek, amiket a világháború eltüntetett - Nosztalgiázz a 30-as években! Tovább
Bringával Budapesten - Hasznos tippek újonc kerékpárosoknak

Bringával Budapesten - Hasznos tippek újonc kerékpárosoknak

b_v_191.jpg

Sok helyen fel sincs festve - hogyan találjam meg így a bicikliutakat? Hova és milyen módon kössem ki a biciklimet, és kihez forduljak, ha esetleg ellopják? Kerékpározhatok a járdán két sör után? Előző “Bringával Budapesten” cikkünkben az aktuális trendek mellett a biciklizés legfontosabb előnyeit mutattuk be, most pedig 11 hasznos tanáccsal látjuk el a még rutintalan bringásokat.

Írta: Barla-Szabó Zsófia, borítókép: Bera Viktor, Közgazdász

1. Nézd ki előre az útvonalat!

Ha rutintalan biciklis vagy, esetleg csak nemrég költöztél Budapestre, és még kevésbé ismered a várost, bringával közlekedve kezdetben nem mindig egyértelmű, hogy merre is van az arra. Felfestetlen kerékpársávok, kimaradó útszakaszok és félkész etapok labirintusában joggal érezheted magad elveszettnek.

b_v_0029.jpg

Kép: Bera Viktor, Közgazdász

Érdemes rászánni néhány percet, és indulás előtt alaposan átböngészni a kerékpárutakat, tájékozódási pontokat keresni, előre megtervezni a leendő útvonaladat. A Mozgásvilág térképe kezdetben rengeteget tud segíteni, később pedig szép lassan összeáll benned egy mentális térkép a legfontosabb útvonalakról, amelyeken rutinszerűen jársz majd.

2. Indulj el időben!

Bár közlekedési dugókkal és baleset okozta torlódásokkal biciklizés közben legtöbb esetben nem kell számolnod, érdemes legalább 5-10 perccel korábban indulni, mint az feltétlen szükséges lenne. Meglepően sokat lassíthat az esetleges rossz idő (például eső vagy nagy szembeszél), illetve itt is vedd számításba a piros lámpákat és a váratlan helyzeteket (például defekt).

3. KRESZ-KRESZ-KRESZ

Mint autóval vagy gyalogosan, úgy kerékpárral közlekedve is vannak bizonyos szabályok, amelyeket kötelezően be kell tartanod. Az első indulás előtt mindenképp érdemes átfutni a KRESZ-t, hogy tisztában legyél például az elsőbbségadási szabályokkal és a kötelező felszerelésekkel.

Fontos kiemelni, hogy részegen kerékpározni TILOS – zéró tolerancia ugyan nincs, de az előírás szerint a kerékpárosnak is járművezetésre alkalmas állapotban kell lennie. Szintén tilos lakott területen kívül 40 km/h sebesség felett sisak nélkül, illetve 12 év felett a járdán kerékpározni. A KRESZ mind a te testi épségedet, mind pedig mások biztonságát szolgálja, az ismerete pedig kötelező!

k_b_0053.jpg

Kép: Kristóf Benjámin, Közgazdász

4. Fordíts kellő figyelmet a felszerelésedre!

Indulás előtt - jellemzően tavasszal és ősszel - a garázsban porosodó bringát érdemes szakértővel átnézetni, és elvégezni az alapvető karbantartását, ami minimum az alábbi tevékenységekből áll:

  • a fékek és a váltók beállítása és olajozása
  • a külső gumik ellenőrzéséből
  • a belső gumik felfújása
  • a nyereg és a kormány pozícionálása

Semmiképp ne felejtsd otthon a működő első és hátsó lámpát, hiszen ezek kötelező tartozékok. Illetve nem kijelölt bicikliúton, autók között való közlekedés esetén jó szolgálatot tehet egy láthatósági mellény vagy fényvisszaverős szalag is. Főleg Budapesten, forgalmasabb utakon biciklizve megkönnyítheti az életedet egy csengő, ami - bár sokan nem tudják - ugyancsak szükséges felszerelés.

5. Extra felszerelések

Amennyiben nem csak alkalmanként, de rendszeresen is kerékpárral közlekedsz, érdemes magadnál tartani egy esőkabátot, illetve a rutinos bringások alapvető felszerelései közé tartozik még egy újratölthető kulacs, egy pót belső gumi és egy kisméretű kézi pumpa is. Célszerű beszerezni ezen kívül egy könnyű, pántokkal a saját felsőtestedre igazítható hátizsákot is, ami jó szolgálatot tesz majd az aktív mozgás közben.

6. Ne a kifutóra készülj!

Tapasztalatlan bringásként sokan esnek a nem megfelelő öltözet hibájába. Bár rövidebb távokon ez sem okoz különösebb kellemetlenséget, hosszabb útra ne hosszú szárú bőrcsizmában, szőrmekabátban vagy oldaltáskával indulj! Javasolt a réteges, sportos, kényelmes öltözet, amely könnyű mozgást biztosít és könnyen le- és felvehető. Ősszel és télen kiemelten ügyelj az arcod és a nyakad védelmére - egy fülvédő-csősál kombó kis helyen elfér és több hét köhögéstől menthet meg.

Mindenképpen tiltólistás a papucs és a magassarkú - ezek nem csak kényelmetlenek, de veszélyesek is. Ha munkába, iskolába igyekszel, vagy csak könnyen kiizzadsz, célszerű bekészíteni a hátizsákba egy plusz felsőt is, amit ha megérkezel, gyorsan át tudsz cserélni.

k_b_0070_1_1.jpg

Kép: Kristóf Benjámin, Közgazdász

7. Tárolási lehetőségek

Ha az otthonodon kívül akár csak percekre is, de magára hagyod a kerékpárodat, érdemes ezt néhány egyszerű szempont alapján a lehető legbiztosabb módon tenni. Amikor csak lehetőséged van rá, jól látható, forgalmas helyen hagyd a bringádat, a legnagyobb védelmet pedig a kerékbe is beakasztott U-lakatok és az acél láncok biztosítsák. Ügyelj rá, hogy mindig fix, elmozdíthatatlan ponthoz rögzítsd a lakatot, és semmiképp ne hagyj értéket (leszerelhető lámpákat, csomagot …) a biciklin. 

Ha teheted, nézz utána előre, hogy az adott helynek van-e kijelölt biciklitárolója. Egyre több iroda, társasház, kulturális és sportlétesítmény biztosít zárt, fedett biciklibeállót, így érdemes rákérdezni a főnöködnél, a közös képviselődnél vagy a portásnál, hogy el tudod-e helyezni biztonságosan a bringádat. 

8. Szállítás tömegközlekedésen

Defektet kapsz a város másik felén, leszakad az ég, esetleg vidékre utazol? Vannak olyan helyzetek, amikor elkerülhetetlen, hogy bicikliddel együtt tömegközlekedésre szállj. A BKK járatai közül a HÉV-ek mellett a hajókon, illetve néhány villamoson és autóbuszon is szállíthatunk bringát. A teljes listát itt tudjátok megtekinteni. Vonaton és távolsági buszon csak az arra külön kijelölt szerelvényeken, kerékpárjegy vásárlásával (vagy bérlettel ingyenesen) szállíthatunk biciklit, amelyet előzetesen online, a jegyvásárlással egyidőben  tudunk ellenőrizni. 

pexels-vlad-fonsark-4993448.jpg

Kép: Vlad Fonsark, Pexels

9. Biztosítás

Bár személy szerint én egy karcos, cseppet sem vonzó kemping biciklivel járom a várost már második éve, sajnos több ismerősöm is hűlt helyét találta már a sajátjának egy-egy bevásárlás vagy átbulizott éjszaka után. Egy új, értékesebb kerékpár esetében a lehető legbiztosabb rögzítésen kívül célszerű lehet egy biztosítással is csökkenteni a lehetséges anyagi kár kockázatát. Biciklire szóló biztosítást gyakorlatilag percek alatt, akár lakás-, gépjármű- és utasbiztosítással együtt is köthetsz.

10. Óvatosan a zenével

A kabát nyakán kilógó fülhallgató, kormányon doboló ujjak, ütemre mozgó fej és egy tökéletesen figyelmetlen bringás, aki még véletlen sem hallja meg a hátulról érkező mentőt, a mellé kikanyarodó autót, esetleg a tolató kukáskocsi hangját. Ismerős? Te ne legyél ilyen! Még ha hallgatsz is zenét biciklizés közben, azt semmiképp ne az úttesten vagy a forgalmas bicikliúton tedd, és ügyelj rá, hogy a külső zajokat soha ne zárd ki teljesen! Ugyanez igaz a mobilozásra - üzenetíráshoz, fényképezéshez mindig biztonságosan állj félre az út szélére, ezeket ne menet közben végezd!

11. Csomagszállítás

Biciklisként akkor szembesültem először a vásárlás nehézségeivel, amikor megpróbáltam bringával egyedül hazavinni néhány liter tejet, egy kis pékárut, pár kiló gyümölcsöt és zöldséget, lisztet és egy nagy csomag WC-papírt. Csak ami a mindennapi háztartáshoz elengedhetetlen. Plot twist: sikertelen küldetés volt.

A kormányra akasztott (két) zacskó akkor sem jó ötlet, ha elsőre annak tűnik - labilissá teszi a mozgásodat, a küllők közé beakadó szatyor pedig kifejezetten balesetveszélyes. Mindennapi használatra a legpraktikusabb egyértelműen egy kényelmes, sportos hátizsák, a nagyobb bevásárlásokhoz pedig hasznos lehet egy biciklikormányra vagy csomagtartóra szerelhető speciális táska.

Bringával Budapesten - Hasznos tippek újonc kerékpárosoknak Tovább
,,A vírus azért távolról sem egy atomcsapás” - Interjú dr. Kocsis János Balázs városszociológussal

,,A vírus azért távolról sem egy atomcsapás” - Interjú dr. Kocsis János Balázs városszociológussal

img_9690-min.jpg

A koronavírus átalakította mindennapjainkat, de ugyanúgy hatással van tágabb környezetünkre is: következményei számtalan kérdést vetnek fel a városok életében. Dr. Kocsis János Balázs városszociológust, a Budapesti Corvinus Egyetem docensét kérdeztük a város-vidék-vírus kapcsolatról, a sűrűn lakott területek gyakori problémáiról és a lehetséges kimenetelekről.

Írta: Sipos Sára; Fotók: Szép Zsóka

Látható, hogy a vírus mind a társadalomra, mind annak környezetére hat; ez sok kérdéssel jár. Tudjuk, hogy a vírus sűrűn lakott területről terjedt el, és a sűrűn lakott területeken szed több áldozatot, terjed könnyebben. Hogy írható le pontosan ez a kapcsolat?

kocsis.jpgA városok kapcsán erős diskurzus folyik az utóbbi körülbelül száz évben a hatékonyságot középpontba állító megközelítés - amely a nagyobb népsűrűség, így a tágabb környezetre gyakorolt kisebb hatás mentén érvel - és a biztonságpolitikai megfontolások között, melyek jóval ritkább beépítést indokolnak. Az Egyesült Államokban az 1950-es években lezajlott szuburbanizációt központilag támogatták, ennek fő oka az atomháborútól való félelem volt: a szétosztott hálózatokat sokkal nehezebb pontszerű csapásokkal megsemmisíteni. Ezen logika mentén jött aztán létre egyébként az internet is. Phoenix, Atlanta, Houston sokkal „reziliensebb” – hogy ezt a manapság divatos kifejezést használjam – a katonai csapásokra, mint a koncentrált New York, San Francisco, London, Párizs, Madrid, Milánó vagy Budapest. Láthatjuk, hogy szinte ugyanez mondható el a vírusok okozta járványokról is. (fotó: Dr. Kocsis János Balázs)

Szerencsére azonban vannak megfelelő eszközök  a nagyobb baj elkerülésére; a vírus azért távolról sem egy atomcsapás.

Sokan kiköltöznek a városból. Érdemes vidékre vagy agglomerációba menni ilyen esetben?

Aki teheti és munkája engedi, érdemes átmenetileg vidékre költözni, persze az ott lakók veszélyeztetése nélkül. Továbbá a lakásba való bezártság negatív közérzeti, fizikai és pszichológiai következményeit oldhatja a nagyobb tér és a természet közelsége.

A vidékre költözéshez kapcsolódó másik jelenség, hogy a közeljövőben sokan akár végleg  elmennek Budapestről. A vírus miatti szub- és dezurbanizáció csökkentheti a vidék-Budapest kontrasztot, ami sok gazdasági mutatóban látszik?

urbanizáció: városfejlődés átfogó fogalma, magában foglalja a városodást (városok, városlakók számának növekedése) és a városiasodást (városi életforma terjedése)

szuburbanizáció: a nagyvárosokból sokan az elővárosokba költöznek

dezurbanizáció: a nagyváros és elővárosainak népessége is csökken

img_0276-min.JPGA városok adottságait a gazdasági tevékenységek egy bizonyos, de nagy fontosságú és jövedelmezőségű része, elsősorban a döntéshozatal továbbra is igényli. Ezek az adottságok teszik lehetővé eredményes működésüket, így nem várható, hogy a döntéshozatali központokat decentralizálják. Olyan tevékenységek, amelyekhez nem szükséges a fizikai közelség, eddig is jelentős részben elköltöztek a drága nagyvárosokból, ennek felgyorsulására lehet számítani. A járvány már most számos olyan korábbi berögzült eljárás felülírására késztette az államigazgatást, a cégeket, amelyeket később is jól lehet hasznosítani. Gondolok itt például az elektronikus aláírásra vagy a videókonferenciák használatára. Azonban a városok létének fő oka, ami a sűrű interakciókból, a lehetőségből, a sokszínűségből fakadó urbanizációs előnyöket jelenti, nem alakul át, így

a városok továbbra is a gazdasági döntéshozatal, az innováció és kreativitás legfontosabb forrásai maradnak.

A közlekedés állandó problémát jelent a zsúfolt városokban. A vírus miatt sokan választják a biciklizést a munkába járáshoz a tömegközlekedés vagy az autó helyett. Ez át tudja alakítani a városok, köztük Budapest infrastruktúráját?

A biciklizés fontos része lehet a budapesti közlekedésnek, de a nagy távok és a földrajzi viszonyok miatt nem várható, hogy a népesség többsége ezentúl ezt használja Budapesten – pláne rossz időben. Azonban a gépjárművel való közlekedés problematikája még élesebben jelentkezik majd a járvány alábbhagytával. Sokan továbbra is az autót fogják preferálni, míg az utak nem lesznek szélesebbek, és a parkolóból sem lesz több. (fotó: Szép Zsóka)

inkedimg_0019-min_li-min.jpg

A városok másik nagy, megoldhatatlannak tűnő problémája a hajléktalanság. Ők nagyon kiszolgáltatott helyzetben vannak most. Mi várhat rájuk, hogy lehet segíteni?

Azt hiszem, a hajléktalankérdés egy nagyon összetett és nehezen orvosolható kérdés, ráadásul túlmutat a várostudományok térfelén, hiszen pszichiátriai, közegészségügyi, jogi és rendészeti vonatkozásai is vannak. Ráadásul a politikai polarizáció erre fokozottan rányomja a bélyegét. 

Budapest aránylag szerencsés esetben van, gondoljunk csak Los Angeles vagy Seattle több tízezres, a közösségi tereket, parkokat, strandokat ellepő, főutcákon sátrazó hajléktalan közösségeire.

Jelen járványban ennek erős közegészségügyi vonatkozásai is vannak, így a hajléktalan-kérdés megoldása a korábbiaknál sürgetőbb lett.

Azonban jelenleg számos, egymással gyökeres ellentétben lévő megközelítés található mind az elméleti, mind a gyakorlati szakemberek között, illetve a lakosság is érthető módon erősen érzékeny a kérdés kezelésének gyakorlati aspektusaira. Ezeknek eredménye összességében egyfajta nem-cselekvés lett. Nagyobb eredményt hozó programok végrehajtása azonban valószínűleg nem lesz megspórolható, a humanitárius mellett részben közegészségügyi megfontolások miatt. (fotó: Szép Zsóka)

img_9716-min.jpg

A zöld kezdeményezések szintén fontosak és sok pénzt emésztenek fel. Az elmúlt pár évben azonban szerencsére Budapesten is egyre több indult meg. A jelenlegi helyzet ezekre milyen hatással lehet? Visszaszorulhat a környezetvédelem, ha most nem ez a legfontosabb a vállalatok, az emberek számára?

A zöld kezdeményezések súlya valószínűleg csökkenni fog bizonyos értelemben. Egy könnyen kézzel fogható fenyegetés jóval erősebb és szélesebb körű reakciókat vált ki, mint egy távoli. A zöld kezdeményezések támogatása elsősorban a társadalom tehetősebb és képzettebb rétegeiben van jelen; a konkrétabb nehézségekkel küzdők körében ezek prioritása értelemszerűen jóval alacsonyabb.

img_3873-min.JPGA járvány komollyá válásával az államok rögvest a „hagyományos” prioritások irányába fordultak: energiaszektor biztosítása, közlekedési folyosók, stratégiai készletek biztosítása. Hirtelen fontossá vált a korábban kárhoztatott nejlonzacskó: immáron senki nem tiltakozik, ha a boltok előre ebbe csomagolják a pékárut. Persze a maszkokat sem újrafelhasználásra tervezték. Az Egyesült Államokban a szemét szelektív gyűjtését is sok helyen abbahagyták, mivel a szelektív szemét szétválasztása erősen emberi erőforrás-igényes és fertőzésveszélyes. Vagy gondoljunk arra, hogy lakásba zártság esetén meleg időben mennyire is szükség lesz légkondicionálóra. (fotó: Szép Zsóka)

Remélhetőleg azonban a fürdővízzel együtt a gyerek leengedésére nem kerül sor. Az energiahatékonyság növelése, a hőszigetek kérdése, a környezet szennyezésének minimalizálása ugyanolyan égető kérdés lesz, mint a járvány előtt, de a súlypontok valószínűleg erősen áthelyeződnek és a korábbi narratívák helyét mások veszik át.

Az olvasók egy részének biztosan nem egyértelmű, mi is a városszociológia mint tudományterület. Mesélne kicsit arról, hogy mivel foglalkozik egy városszociológus?

Városszociológiát két irányból is meg lehet közelíteni. A városokkal számos résztudomány foglalkozik, amely az adott tudományterület megközelítéseivel, eszközeivel vizsgálja szűkebb értelemben a városokat, tágabb értelemben a társadalom térbeliségét, a fizikai környezet és a társadalom egymásra hatását.

Ide tartozik a városszociológia mellett például a várostervezés, városföldrajz, városgazdaságtan, városépítészet, városmenedzsment, várospolitika, de még a pszichológia, a demográfia, a környezet- és történettudományok érintett részei is.

Ezeket hívjuk összefoglalóan várostudományoknak, urbanisztikának vagy angolosan „urban studies”-nak. Az általánosan vett szociológia felől pedig a térbeliség társadalomra gyakorolt hatását vizsgálja abból az alapfeltevésből kiindulva, hogy semmilyen társadalmi jelenséget nem lehet annak környezetéből kiragadva vizsgálni.

A városszociológia „elmélethiányos” abban az értelemben, hogy nagyon erős gyakorlati megközelítés hatja át. Vizsgálatának tárgya olyan komplex, hogy sok különböző megközelítést bevonva lehet csak érdemben vizsgálni, így nem lehetséges lehorgonyozni egy szűken vett elméleti keret mellett. A városszociológia gyakorlati megközelítését tovább erősíti, hogy állításainak nagyon jól mérhető és ellenőrizhető mutatói vannak, illetve a javasolt megoldások használhatósága legtöbb esetben elég gyorsan kiderül, így jelentős a visszacsatolás.

Jelenleg a legizgalmasabb jelenségek a városszociológiában a szuburbanizáció, a dzsentrifikáció és társadalmi polarizáció, lakáskérdés és a globalizáció hatásai. 

Városszociológusokat elég gyakran kérnek fel valamilyen döntéselőkészítési anyag elkészítésében való részvételre, együttműködésben más szakterületek szakértőivel.

,,A vírus azért távolról sem egy atomcsapás” - Interjú dr. Kocsis János Balázs városszociológussal Tovább
Mindspace - Az igazi urbánelme

Mindspace - Az igazi urbánelme

Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer öt ember, akik olykor együtt, olykor külön, aktívan végeztek civil tevékenységeket. Egyszer aztán úgy döntöttek, hogy összeállnak, és létrehoznak egy nonprofit vállalkozást, és bumm, így lett a Mindspace. A 2011 decemberében alakult szervezetet legutóbbi, „Öleld meg a Dunát!” nevezetű kezdeményezésükről, vagy a minden évben megrendezett Duna Napról ismerhetjük. Történetükről, munkájukról és a fiataloknak való üzenetükről Kobrizsa Ádámmal, a szervezet ügyvezető igazgatójával beszélgettem. Az alábbiakban részletesen megismerhetitek őket.

Mindspace - Az igazi urbánelme Tovább
süti beállítások módosítása