Közgazdász Online


Vegán vagy állatkísérlet mentes? - Igazodj ki a jelölések között

Vegán vagy állatkísérlet mentes? - Igazodj ki a jelölések között

1_3.jpg

Sokan szeretnénk felelősen étkezni, olyan termékeket vásárolni, amik megfelelnek az értékrendünknek és az életmódunknak, például állatkísérlet mentesek vagy vegánok. Azonban mindennapi nehézség eligazodni a sok logó és jelölés között. Összefoglaló cikkünk segítséget nyújt a felismerésben, és hozzásegít a tudatos vásárláshoz.

2020.11.01. Írta: Erdős Bianka, borítókép: Pixabay

Sokan igyekszünk figyelmet szentelni annak, hogy milyen az életvitelünk, az értékrendünk, és hogy ezekkel összhangban  milyen ételeket és termékeket vásárolunk. A tudatosság mellett sokan törekszünk arra, hogy minél kevesebb műanyagot használjunk, zero wasteek legyünk, olyan termékeket vásároljunk, amelyeket nem teszteltek állatokon, vagy étkezési szokásainknak megfelelően vegetáriánus vagy vegán dolgokat vegyünk. De valóban tudjuk, hogy mi az, amire oda kell figyelnünk, amit a megfelelő választás meghozatalához a terméken keresnünk kellene?

3_jpeg.jpgKép: Pexels

Rengeteg olyan termékmegjelölés, logó található a termékeken, amelyek megkönnyíthetik a vásárlási folyamatainkat, amennyiben tisztában vagyunk ezeknek a grafikáknak a jelentésével. Ehhez először fontos tisztázni azt, hogy mik a főbb kategóriák, és ezek között mennyire lehet átfedés.

A jelölések kategóriái

Alapvetően beszélhetünk vegetáriánus, vegán és CF (Cruelty Free), azaz állatkísérlet mentes termékmegjelölésről. Fontos tisztázni, hogy az egyes kategóriák között lehetnek átfedések, és így egy termék lehet egyszerre vegán és állatkísérlet mentes is. Azonban az, hogy valami csak vegán, nem jelenti azt feltétlenül, hogy az adott terméket nem tesztelték állatokon, vagy éppen fordítva, az állatkísérlet mentes termék tartalmazhat állati eredetű összetevőt. A különböző minősítéseket és így a logókat nem cégeknek, hanem termékeknek ítélik meg, emiatt azt is érdemes lehet szem előtt tartanunk vásárlásaink során, hogy bár egy márka árusít vegán termékeket, attól még nem lesz maga a márka és az összes többi terméke is vegán.

Állatkísérlet mentesség (Cruelty-free)

Állatkísérlet mentes termékekről akkor beszélhetünk, ha a termék összetevőit, illetve magát a terméket nem tesztelték állatokon. Ezt jelzi számunkra a Choose Cruelty Free (CFF), vagyis Válaszd a kísérlet menteset logó is. Valószínűleg ezzel nem igazán fogunk találkozni, mivel egy ausztrál non-profit szervezet által létrehozott kezdeményezés része, amely az ausztrál fogyasztókat és gyártókat ösztönzi állatkísérlet mentes termékek megvételére, illetve előállítására.

2_jpeg.jpg

Kép: Unsplash

Azonban nem kell Ausztráliáig mennünk, hogy ehhez hasonló logóval találkozzunk. A Vegetarian Society Approved logó olyan vegetáriánus termékekre kerülhet rá, amelyek amellett, hogy például nem génmódosítottak vagy keresztszennyeződéstől mentesek, nem voltak tesztelve állatokon sem a gyártó, sem megbízott fél által. Szintén biztosak lehetünk abban, hogy állatkísérlet mentes terméket tartunk a kezünkben, ha a Leaping Bunny vagy a PETA (Amerikai Állatvédő Szervezet) által létrehozott Beauty without Bunnies logót látjuk. Az előbbi esetében a beszállítói lánc teljes egészét ellenőrzik. A Beauty without Bunnies, illetve a Vegetarian Society Approved logóknak létezik egy bővített változata is, amely az állatkísérlet mentesség mellett biztosítja a termék vegánságát is.

A vegánság jelzései

Közelítsük meg a témát a másik oldalról is: honnan tudhatjuk, hogy egy termék vegán-e? A Vegetarian Society Approved (Vegan) logóról már szót ejtettünk, ez a CF mellett garantálja, hogy a termék vegán is. Amennyiben a Certified Vegan Logo vagy a Vegan logót látjuk elhelyezve a terméken, arról biztosan tudhatjuk, hogy vegán. Bár ez a megjelölés elsősorban a termék vegán létére hívja fel a figyelmet, fontos tudni, hogy az előbb említett logóhoz hasonlóan szintén biztosítja, hogy a termék állatkísérlet mentes is.

ba_vegetarianus_vegan_jelolesek_8.png

grafika: Közgazdász

Ezek a logók mind arról biztosítják a vásárlókat, hogy a termék állati eredetű összetevőktől és melléktermékektől mentes, nem áll fenn keresztfertőzés veszélye, és nem voltak a termékek, illetve azok összetevői állatokon tesztelve, sem a gyártó oldaláról, sem annak megbízásából. Érdekesség, hogy a The Vegan Society-t Donald Watson alapította 1944-ben feleségével és négy barátjukkal. Watson volt az, aki megalkotta a vegán kifejezést azokra a vegetáriánusokra, akik tejtermékek mellett tojást sem fogyasztanak. A Vegan logó ehhez a társasághoz fűződik.

Érdemes még megemlítenünk a V Label-t, amely az Európai Vegetáriánus Unió kezdeményezésére jött létre. Ez a termékjelölés a korábban említett logókkal ellentétben nem garantálja, hogy nem tesztelték állatokon, azonban nem is ebből a célból hozták létre. Az elsődleges cél az volt, hogy  könnyítsenek a vásárlás folyamatán azok számára, akik kifejezetten vegetáriánus vagy vegán terméket szeretnének vásárolni, ugyanis a V Labelnek két kategóriája van: a vegetáriánus és a vegán. A két logó megszületéséhez az is hozzájárult, hogy európai szinten még nincs kötelező erejű, jogi definíció arra, hogy pontosan mit jelentenek a vegetáriánus és a vegán kifejezések. 

adatbazis.jpgAmire még érdemes figyelni

Kép: Az EWG’s Healthy Living applikációja

Fontos tudnunk, hogy amennyiben egy termékre írva csak annyit látunk, hogy vegán vagy állatkísérlet mentes, az még igazából semmit sem jelent. A fent ismertetett logók azok, amelyek garantálni tudják ezeket. Azonban azt is jó, ha tudjuk, hogy ezeket a logókat a cégek csak színükben változtathatják meg, mást nem alakíthatnak át rajtuk! Amennyiben nincs logó a terméken, még ne ítélkezzünk egyből, érdemes megnézni a termék összetevőit, ugyanis előfordulhat, hogy egy cég nem kívánja megfizetni a logók licensz díját.

Amennyiben a termékösszetevők elolvasása után is bizonytalanok maradunk, érdemes lehet az erre a célra kialakított adatbázisokban tájékozódni a termék minősítésével kapcsolatban. Természetesen ezek után is előfordulhat, hogy nem vagyunk biztosak a dolgunkban, még mindig szkeptikusak vagyunk. Ebben az esetben érdemes a közösségi média felületeken olyan tartalomgyártókat követni, akik kifejezetten vegán életmódot folytatnak, emiatt olyan márkákkal vannak szerződéseik, akik vegán termékeket és/vagy állatkísérlet mentes termékeket forgalmaznak. 

Adatbázisok, amikben keresni lehet:
Double Check Vegan
Leaping Bunny Program
Beauty Without Bunnies
Skin Deep (applikáció: EWG’s Healthy Living)

Cégekkel is érdemes lehet felvenni a kapcsolatot, hiszen belefuthatunk olyan szituációba is, hogy egy általunk régebb óta használt termékről lekerül például a vegán logó. Egy esetben a cég erre a megkeresésre azt válaszolta, hogy nem szükséges tovább használniuk a vegán logót, mivel rendelkeznek COSMOS minősítéssel. A COSMOS egy nemzetközi tanúsítvány, amely nem önmagában szerepel a termékcsomagoláson, hanem minősítő szervek logójával együtt találhatjuk meg a jelzését, mint COSMOS NATURAL vagy COSMOS ORGANIC. A tanúsítványt bio- és natúrkozmetikumok kapják meg, de ezek tartalmazhatnak növényi és állati eredetű összetevőket is, emiatt nem felelnek meg a vegán feltételeknek.

Keressétek a logókat, tájékozódjatok, és merjetek kérdezni cégektől annak érdekében, hogy vásárlásaitok során a megfelelő terméket válasszátok, ami az értékrendeteknek megfelel.

Vegán vagy állatkísérlet mentes? - Igazodj ki a jelölések között Tovább
Tévhitek és a valóság - Avagy milyen vegetáriánusként vagy vegánként élni?

Tévhitek és a valóság - Avagy milyen vegetáriánusként vagy vegánként élni?

kgo_vega_foto_1.jpgHa eldől, hogy valaki vegetáriánus vagy vegán lesz, és lemond a hús vagy akár minden állati eredetű termék fogyasztásáról, sokakban megfogalmazódik a kérdés, hogyan is álljon neki ennek az egésznek. Egyáltalán mit is jelent vegának vagy vegánnak lenni? Ki fogja-e nézni őket a korábbi társaságuk, és vajon mindig éhesek lesznek? Jól lehet lakni hús nélkül is? Nem lesznek betegek, vagy nem fogják még a gatyájukat is étkezésre költeni? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kínál válaszokat az alábbi írás.   

2020.10.30. Írta: Brándisz Ádám / Borítókép: Pexels

Ahogy a közmondás is tartja, a kezdet mindig nehéz, nincs ez másképp egy étrendváltásnál sem. Manapság már viszonylag egyszerű helyzet fogadja, aki nem akar többé hús fogyasztani. Változó világunk szerencsére jó irányba mozdult el, egyre több és változatosabb lehetőség áll a vega vagy vegán emberek előtt, sőt a közbeszédben is egyre elfogadottabb témává válnak ezek az alternatív étrendek. A gyakran etikai vagy környezetvédelmi okok miatt választott vegetarianizmust, vagy veganizmust hosszas gondolkodás előzi meg. A helyzetet alaposan körbejárva, számos vegát és vegánt megkérdezve kijelenthetjük, hogy nincs mitől félniük azoknak, akik belevágnak ebbe a kalandba. Ugyan lehetnek nehézségek, azonban az életmód, amit választanak, sok mindenért kárpótolni fogja őket 

kgo_vega_foto_2.jpg

Kép: Brándisz Ádám, Közgazdász

 

Az életmódváltás első lépései  

Na de kezdjük is az elején. Eldöntöttük, hogy váltunk, sőt már azt is kitaláltuk, hogy csupán vegák leszünk, és nem mondunk le teljesen az állati eredetű termékekről, mint a vegánok. Érdemes a fokozatosság elvét követni az étrendváltásban, hiszen, ha egyből elhagyunk minden állati eredetű terméket, akkor a szervezetünk nehezen fog reagálni a hirtelen változásraKövetkező lépés az ötletgyűjtés és tervezés. Ahogy szépen fokozatosan csökkentjük a húsfogyasztásunkat, úgy nő meg a kreativitás szerepe az étrendünkben, és úgy térünk át egy másik életmódra. Mára már eljutottunk oda, hogy Magyarországon is számos szakácskönyv, film, online videó elérhető, sőt olyan közéleti személyiségek is vannak, akik kizárólag ezzel a témával foglalkoznak – legyen szó akár a vegaságról, akár a vegán életmódról. Érdemes az ő munkásságukat követni, mert sok ötlettel gazdagodhatunk.  

Tegyük fel, hogy megvan a receptgyűjteményünk, és már órákat töltöttünk el netes videók nézegetésével. Erőt veszünk magunkon, és kezünkben a bevásárló kosárral, remegő léptekkel belépünk egy ismeretlen világba. Az az érzésünk, hogy már jártunk itt korábban, de mégis az újdonság erejével hatnak a dolgok. Most új szemmel kell felfedeznünk a megszokott boltunkat. Ha vegák szeretnénk lenni, csupán egy cél lebeg a szemünk előtt: húst ne! Az elején még bátortalanul és tanácstalanul mászkálunk a sorok között, azonban ahogy telik az idő, és múlnak a hetek, úgy leszünk mi is egyre bátrabbak, és a végén már szédítő sebességgel fogunk bevásárolni. Válogatás pipa, elérkezünk a kasszához. A kedves, ismerős pénztáros néni ugyan kicsit furán néz ránk, hogy nem vesszük meg a korábbi húsmennyiséget, azonban valahogy kibírjuk a csodálkozó tekinteteket.  

Hazamegyünk, ledobjuk a szatyrokat, majd egy kreatív főzés után megesszük életünk első vegetáriánus ebédjét. Boldogságot érzünk, mert tudjuk, hogy valami nagynak vagyunk az elején. Másnap lelkesen meséljük első élményeinket a családnak és a barátoknak. A papa elsőre furán néz, nem érti, hogy miért ne kellene szalonnát ennünk, mama csak a szemét forgatja amikor közöljük vele, hogy nem kérünk a vasárnapi rántotthúsból. A barátaink elfogadóak, azonban páran mintha ferdén néznének ránk.

Megérkeznek az első negatív megjegyzések, szkeptikus mondatok, és elgondolkozunk azon, vajon tényleg helyesen döntöttünk-e. Megéri a sok hűhó, a receptkeresgélés és a halványulásnak induló emlékek a gőzölgő steakről? 

Ekkor viszont arra gondolunk, hogy miért is kezdtünk bele, egy fenntartható világért, melyben nem eszünk állatokat, és védjük környezetünket. Visszatér belénk a lelkesedés. 

kgo_vega_foto_3.jpg

Kép: Pexels 

 

Mit érez mindebből a testem?  

Pár hónap elteltével már otthonosan mozgunk új életmódunk kultúrájában, megszoktuk a baráti ugratásokat, és lendületesen érvelünk, ha valaki megkérdőjelezi döntésünket. Érkezik azonban az első pofon. Véradáson kiderül, hogy alacsony a vérünk vastartalma és B-12 vitaminból se túl rózsás a helyzet. Doktorúr első kérdése: Maga vega, igaz? Ledöbbenünk: de hát egészségesen élünk, mindennek szépnek kellene lennie! A villámtanácsadás után megtudjuk, hogy miket felejtettünk ki az étrendünkbőlHazafelé már új recepteken gondolkozunk, és tudjuk, hogy teljeskörűen kell étkeznünk, különben a korábbi húsfogyasztásból származó ásványi anyagokból és nyomelemekből hiány lesz. Gyorsan fel is hívjuk ismerősünket, aki most kezd bele az életmódváltásba, hogy erre is figyeljen. 

Az a bizonyos egy év  

Elérjük a hőn áhított mérföldkövet: egy év eltelt amióta étrendet váltottunk. A család egy meglepetés partival ünnepel. Meghökkenten vesszük észre, hogy a papa a rántott brokkoliból pakol magának. Gyors kérdést követően kiderül, hogy mostanság kevesebb húst eszik, amit az orvosa is támogat, hiszen lejjebb ment a koleszterin-szintje. Boldogan vesszük tudomásul, hogy másoknak is segíthettünk döntésünkkel. 

Ebéd közben az egész család minket faggat, mi pedig lelkesen mesélünk terveinkről. Következő héten kezdünk egyetem mellett, mellékállásban egy modern, fiatalos, vegetáriánus bisztróban. A tulajdonos az ismerősünk, és vevő az ötleteinkre. Ha minden jól alakul, jövőre a többi étteremmel összefogva vega hetet szervezünk Budapesten, melynek célja az étrend népszerűsítése és az ezzel kapcsolatos ismeretterjesztés lesz. Többen is hívtak minket felvonulásokra és tüntetésekre, de mi azt túl szélsőségesnek tartjuk, és inkább a párbeszédben látjuk a lehetőséget. Sőt, saját tapasztalatainkon felbuzdulva elkezdtünk írni egy könyvet is, melynek célja, hogy megkönnyítse az étrendváltást és eloszlassa a tévhiteket. 

pexels-karolina-grabowska-4397910.jpg

Kép: Pexels

Estefelé az italunkat kortyolgatva jó érzéssel gondolunk vissza az elmúlt egy évre. A kezdeti félelmeinkre, melyek visszatartottak minket, a barátainkra és a családunkra, akik támogattak minket, a kisebb nagyobb bökkenőkre, melyeken kihívás volt túljutni és a számtalan emlékre, melyet a vegetáriánus étrendnek köszönhetünk. Egy ismerősünk foglal mellettünk helyet, majd érdeklődően fordul felénk. Ő is elkezdené az étrendünket. Felcsillan a szemünk, és szenvedélyesen kezdünk el mesélni neki, az új ötletünkről, hogy kipróbáljuk a vegánságot. 

Tévhitek és a valóság - Avagy milyen vegetáriánusként vagy vegánként élni? Tovább
A vegán étrend lenne a fenntarthatóság kulcsa? - Hány liter víz kellett az ebédedhez?

A vegán étrend lenne a fenntarthatóság kulcsa? - Hány liter víz kellett az ebédedhez?

pic2_vegan.jpg

Egy kiló hús előállításához akár 100 ezer liter víz is szükséges lehet, míg ugyanennyi búzához csupán ezer. A mezőgazdasági földterületek 70 százalékát a haszonállatok legelőjeként használjuk, míg a gyümölcsökre csupán két százalék jut. Az alternatív étrendeknek, mint a vegán és a vega, sok nézeteltéréssel kell szembenézniük. De vajon megéri? Mi az életútja egy tehénnek, ami a legelőről az asztalunkra kerül? És hogyan függ össze a vegán életmód a fenntarthatóbb jövő reményével?

2020.10.26. Írta: Belayane Najoua

A klímaválság korában sokszor kerül szóba az ökológiai lábnyom, ami azt mutatja meg, hogy ki mennyire károsítja a környezetet, azaz mekkora helyet foglalunk el a Földön. Az átlagos egy főre eső lábnyom 2,75. Tehát ha mindenki így élne, akkor 2,75 Földre lenne szükség, hogy kielégítsük a bolygón élő összes ember összes igényét. Magyarországon ez a szám 4,2, míg az USA-ban 8,1 (forrás). De vajon mitől lesz ilyen magas ez az érték? Mennyiben járul hozzá az étrendük az ökológiai lábnyomunkhoz, és milyen energiaforrások kellenek egy kilogramm hús előállításához? 

A legelőről az asztalunkra

pic1vegan_1.jpg

Az egész folyamat a takarmánynövények termesztésével kezdődik.

A mezőgazdaságra alkalmas területek 28 százalékát használják takarmánynövények termesztésére, 69 százalékát legelőnek és csupán 3 százalékát gyümölcsöknek és dióféléknek.

A növényeket öntözni is kell, ezért a rendelkezésre álló vízkészlet mintegy 70 százalékát használjuk el a takarmánynövények öntözésére. Miután szépen megnőtt a növény, a következő lépés az aratás. Ehhez szükségünk van gépekre, üzemanyagra, logisztikai erőforrásokra, csomagolóanyagra, energiatermelésre és nem utolsó sorban munkaerőre. 

pic3_1.jpgEzzel szinte egy időben a tömegtermelési eljárásban mesterségesen megtermékenyítik a nőstény állatot, és “legyártódnak” az utódok. Közben megérkezik a takarmány az állatüzembe, ahol antibiotikumokkal, növekedési hormonnal adagolják őket. Mikor eljön a vágás ideje, újra figyelembe kell venni az üzemanyagfogyasztást és a vágóhíd víz- és áramhasználatát. A leölést követően becsomagolják az állatokat, és elszállítják az áruházakba, amiben az üzemanyagfogyasztás is fontos szempont (forrás).

Természetesen egy vegán életmódot követő embernek is van ökológiai lábnyoma, de ha végiggondoljuk, hogy egy növényi alapú ebédhez mennyivel kevesebb energiát, vizet és üzemanyagot kell felhasználni, sokkal alacsonyabb értéket kapunk, mint egy húsalapú ételnél. 

Mi a különbség a vegán és a vega között? 

Vegetáriánus: A vegetáriánus ember nem eszik húst, de minden más állati eredetű terméket igen. Tehát iszik tejet, eszik sajtot és így tovább. Ezek mellett vannak olyan vegetáriánusok, akik csak egy bizonyos húsokat esznek meg. Például a peszkatáriánus eszik halat, de húst nem. Az ovo vegetáriánus nem eszik húst és tejterméket, de tojást igen.

Vegán: A veganizmus egy olyan életmódbeli irányzat, ami arra törekszik, hogy kizárja az állatok kizsákmányolásának és kihasználásának minden formáját. Nem eszik húst, se másmilyen állati eredetű ételt. Életmódfelfogásukból ered, hogy a vegánok bojkottálják a cirkuszokat, állatkerteket, a gyapjúipart, a szőrmeipart és olyan ipart, tevékenységet, amely bármilyen formában kihasználja vagy felhasználja az állatokat.

6 ok, amiért a vegánság lehet a fenntartható jövő étrendje

1. Hozzájárul a globális felmelegedés megakadályozásához

Egy 2006-os jelentésben az ENSZ megállapította, hogy az élelmiszertermelés céljából történő állattartás több üvegházhatású gázt termel, mint a világon az összes autó és teherautó együttvéve. Az üvegházhatású gázokról ebben a cikkünkben olvashattok bővebben.

2. Nagy mennyiségű vizet takarít meg

Egy kilogramm marhahús előállításához 13-100 ezer liter víz szükséges, míg egy kilogramm búza előállításhoz csupán 1-2 ezer.

A különbség meghökkentő, a termesztés Földre gyakorolt hatásai pedig még elrettentőbbek.

3. Kevésbé szennyezi a vizet, mint a húsevő életmód

Az állati hulladékok, antibiotikumok, takarmánynövényekhez használt műtrágyák nagy mennyiségben károsítják a Föld vízkészletét. Az USA-ban a tenyésztett állatok nagyjából 130-szor annyi ürüléket produkálnak, mint a teljes emberi népesség. Mivel az állattartó farmoknak sok esetben nincs fejlett szennyvízkezelő rendszerük, a trágyás szennyvíz végül a természetes vizeinket szennyezi, tönkretéve a talaj termőrétegét, és közben a levegőt is szennyezve.

4. Nem kell feláldozni az esőerdőket

pic4_1.jpg

A Föld teljes szárazföldi felszínének 30 százalékát - a mezőgazdasági terület 70 százalékát - a tenyésztett állatok tartására használják (forrás). Ennek jelentős része  egy olyan természetes ökoszisztémának adna otthont, mint az esőerdő. Dél-Amerikában az Amazonas-erdőirtás 70 százalékáért az állattenyésztés felelős (forrás). Az esőerdőket az új legelők kialakítása miatt vágják ki, ami a túllegeltetés miatt végül egy elsivatagosodott, erodált területté válik.

5. Egyes kutatások szerint csökkentheti a rákos megbetegedések kockázatát

A tenyésztett állatokkal és halakkal nagyon sok gyógyszert és növekedési hormont etetnek, hogy minél nagyobbra nőjenek. Sok ilyen hormon emberre való hatása még nem teljesen ismert. Az antibiotikumok jelentős mennyiségben tartalmaznak arzént, ráadásul a leginkább rákkeltő formájában. A napi szintű arzén bevitel rákot, elmebajt és idegrendszeri problémákat is okozhat. (forrás)

6. Elősegíti egy fenntartható világ kialakítását

sustainability-3300898_1920.jpg

(kép: geralt; pixabay.com)

Ahogy a Föld népessége egyre növekszik, úgy nő az élelmiszerigényünk is. 

Az élelmiszertermelés világszinten a rendelkezésre álló talaj 30 százalékát, a fosszilis üzemanyagból származó energia 20 százalékát és az édesvízkészlet jelentős részét igénybe veszi.

A haszonállatok tartása a mezőgazdaság legnagyobb mértékben környezetkárosító része. A világ hústermelése rohamos iramban emelkedik, 2050-ig várhatóan a duplájára fog nőni. A vegán étrend lehet az egyik legfontosabb eszköze egy fenntarthatóbb és élhetőbb bolygó kialakításának. 

Képek forrása: Pixabay

A vegán étrend lenne a fenntarthatóság kulcsa? - Hány liter víz kellett az ebédedhez? Tovább
süti beállítások módosítása